Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZETE SZAKDOLGOZAT Bartháné Podszkocs Ildikó Pénzügy szak Európai Uniós projekttervező és finanszírozási szakirány 2009
BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete A Mikrohitel szerepe a Zala megyei kis-és középvállalkozások életében. A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel összehasonlítása Bartháné Podszkocs Ildikó Pénzügy szak Európai Uniós projekttervező és finanszírozási szakirány 2009 2
Szakdolgozati témajegyzék 1 Bevezető:... 4 2 Ki és középvállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében... 6 2.1 A Kis és középvállalkozások fogalmának meghatározása... 6 2.2 A vállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében... 7 2.3 A kis és középvállalkozások szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban... 12 2.4 A foglalkoztatási helyzet... 14 3. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány... 17 3.1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrejötte, küldetése... 17 3.2 Az Alapítvány fő tevékenységei és szolgáltatásai... 17 3.3 Kisvállalkozásokat segítő pénzügyi programjai... 19 3.3.1. Klasszikus Mikrohitel... 19 3.3.2. Mikrohitel Plussz... 19 3.3.3. Új Magyarország Mikrohitel... 19 3.3.4. Új Magyarország Kisvállalkozói Mikrohitel Program... 19 4 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési alapítvány klasszikus és új Magyarország Mikrohitel Programjának bemutatása... 27 4.1 A klasszikus Mikrohitel célja és felhasználásának lehetőségei... 27 4.1.1. A klasszikus Mikrohitelezés folyamata... 28 4.2 Új Magyarország Mikrohitel bemutatása... 31 4.2.1. Az Új Magyarország Mikrohitel folyósításának feltételei... 32 4.3 A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel Program összehasonlítása... 33 5 A klasszikus Mikrohitel és az Új Magyaroszág Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata... 36 5.1 A Mikrohitel Program eredményeinek alakulása... 36 5.2 Az Új Magyarország Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata... 39 5.3 A Programban résztvevő vállalkozások visszajelzései... 43 5.4 A Mikrohitel Program SWOT- analízise... 44 6 Összefoglalás... 46 Felhasznált irodalom... 49 M e l l é k l e t e k... 51 3
1 Bevezető: A kis és középvállalkozások (továbbiakban KKV) kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, ezért széles körben elismerik a KKV. - ok megkülönböztetett szabályozásának szükségességét. Az uniós szabályozás fő célja a KKV. -ok fejlődését elősegítő adminisztratív, szabályozási és pénzügyi környezet megteremtése, javítva ezzel versenyképességüket, ösztönözve európaivá és nemzetközivé válásukat 1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány minden tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a KKV-ok fejlődni tudjanak. Az egyik kiemelt tevékenység a vállalkozások forráshoz jutásának segítése a különböző mikrohitel programokon keresztül. A magyar vállalkozások legfőbb gondja, hogy nem rendelkeznek kellő tőkével, ahhoz, hogy beruházást tudjanak véghezvinni és megújuljanak, és versenyképesek legyenek a többi ország vállalataival szemben. A piacgazdaságban pedig az egyik fő mozgatórugó a verseny. Az tud életben maradni, aki állandóan figyel a piaci igényekre és alkalmazkodik hozzá. Magyarországon még probléma lehet az is, hogy a vállalkozásokat terhelő adó magas, és így kevesebb jut a fejlesztésre is. A KKV-ok a forráshiány miatt az Európai Uniós forrásokból is nehezen részesülnek, mivel ott is megfelelő tőkével kell, hogy rendelkezzenek. A kereskedelmi bankok nem foglalkoznak kisösszegű hitelek kihelyezésével, mert az számukra nem kifizetődő és sok vele az adminisztráció. A vállalkozásoknak így csak az alapítványi segítség marad. Szakdolgozatomban a KKV-ok segítő programokat ezen belül is a Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitelt mutatom be és elemzem, továbbá vizsgálom milyen hatásuk, van a 1 Kis és középvállalkozások az Európai Unióban http:// sulinet.hu/tart/fcikk/kebg/0/170100/1 letöltve:2009.07.02 4
vállalkozások életében. Azért esett a választásom erre a témára, mert véleményem szerint napjainkban fontos kérdés a magyarországi vállalatok életben maradása és versenyképességük növelése. A multinacionális cégekre jellemző, hogy hamar továbbállnak és több ezer ember munkahelye szűnik meg. A KKV-ok kevesebb embert foglalkoztatnak, de ha nem segítik őket, akkor a hazai gazdaság még nagyobb válságba fog jutni. Szerintem inkább a hazai vállalkozásokat kellene előtérbe helyezni a külföldivel szemben, ugyanis a külföldi vállalat a nyereséget kiviszi az országból, és ezzel nem a magyar nemzetgazdaság fog javulni. 5
2 Ki és középvállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében 2.1 A Kis és középvállalkozások fogalmának meghatározása Ebben a részben először a KKV-k fogalmát határozom meg az Országgyűlés 1999-ben elfogadásra került 1999. évi XCV. Törvény alapján a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról, amely az EB 96/280/EK ajánlásának megfelelően dolgoztak ki. A törvény egyik legfőbb célja az volt, hogy létrehozta a Központi Költségvetési Célirányzatot (KKC), amely meghatározta a központi költségvetésből finanszírozott célirányzat terhére a támogatásban részesíthető programokat és támogatási formákat egyaránt 1999. évi XCV. Törvényben a következőket fogalmazták meg: 2 2. Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá c) megfelel a 3. (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. 3. (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek. 2 1999. évi XCV. Törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról 6
(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. A KKV-okról szóló törvény 2000. január 1-jén lépett hatályban, majd 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozást követően azonos címmel felváltotta a 2004. évi XXXIV törvény. Legfőbb ok, hogy új törvényt kellett hozni az volt, hogy a KKV-ok méretkategóriái megfeleljenek az EU-s ajánlásoknak. 1. sz. táblázat Mikro kis és- középvállalkozások meghatározása a 2004. évi XXXIV törvény szerint Vállalkozá si kategória Mikro Kis Közép Mérleg főösszeg Nettó árbevétel Mérleg főösszeg Nettó árbevétel Mérleg főösszeg Nettó árbevét el Átmeneti időszak 2005. jan. 1-től 2005. jan 1 től -ban meghatáro zva ------ ----- 1.250 1750 6750 10.000 500 500 2.500 2.500 10.750 12.500 2 2 10 10 43 50 Adatok Milló Ft-ban,illetve Millió -ban megadott értékek Forrás: 2004. évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról, 2.2 A vállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében 2008. december végén 49,7 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Zala megyében, 9 ezerrel (23,4%-kal) többet mint egy évvel korábban. A növekedés megegyezett a régióssal, az országos viszont ennél 1,4 százalékponttal magasabb. A megyében a nyilvántartott társas 7
vállalkozások száma egy év alatt 4,1%-kal, az egyéni vállalkozások száma 35,1%-kal nőtt. Ha a főbb nemzetgazdasági ágakat nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy a 12 ezer társas vállalkozás harmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett, az ipar, valamint az építőipar részesedése még a 20%-ot sem érte el. A társas vállalkozások közül 46%-a korlátolt felelősségű társaság, 40%-a pedig betéti társaság volt. Az előbbiek aránya 4 százalékponttal alacsonyabb, az utóbbiaké viszont ugyanennyivel magasabb a régióban jellemzőnél. A korlátolt felelősségű társaságok száma több mint tizedével bővült, míg a betéti társaságoké 4%-kal csökkent. 2008 végén 146 szövetkezet volt a megyében, 9-cel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt években a kis- és közepes méretű (250 fő alatti) vállalkozások száma növekedett, a nagyobbaké viszont csökkent. 2008. december végén a regisztrált társas vállalkozások 38%-a alkalmazott nélkül működött, 54%-uk pedig legfeljebb 9 főt foglalkoztatott. Az 50 főnél kisebb létszámú társas vállalkozások száma egy év alatt 4%-kal emelkedett, melyből az 1 9 főt foglalkoztatók növekedése meghaladta a 7%-ot. Az egyéni vállalkozások nagy része munka mellett, mellékfoglalkozásban dolgozott, számuk egy év alatt 37%-kal növekedett. Ennek a legfőbb előnye, hogy nem kell járulékot fizetni maga után a vállalkozónak, és a nyereséget évvégén osztalékként kiveheti és kevesebb adót kell befizetnie. Legnagyobb mértékben a nyugdíj melletti egyéni vállalkozók száma nőtt meg,és a számuk alig egy év alatt megkétszereződött, s arányuk is 8 százalékponttal növekedett. A nyugdíjas egyéni vállalkozók többsége a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágazatba tevékenykedett. 2008. év végén 12 ezer főfoglalkozású egyéni vállalkozót regisztráltak, 9,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A nonprofit szervezetek száma 48-cal (2%-kal) gyarapodott egy év alatt, az év végén 2 535 volt a megyében, s döntő részük (82%) továbbra is az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén tevékenykedett. A regisztrált vállalkozások közül viszont nem mindegyik végez vállalkozói tevékenységet. Egy részük nem működik (felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll, szünetelteti tevékenységét), s az egyéni vállalkozók egy része, bár vállalkozói igazolványát nem adta vissza, csak néha van bevétele. 2008. év végén a zalai székhelyű regisztrált szervezetek 2%-a volt felszámolás alatt, mely 0,5 százalékponttal kevesebb az országosnál. 8
1. számú grafikon A regisztrált gazdasági szervezetek gazdasági ágak szerinti megoszlása 2008-ban Mezőgazdaság, vad-,erdőhalgazdálkodás Ipar 2,5 8,8 3,6 25,9 Építőipar Kereskedelem, javítás 2,8 Szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 22,5 4,7 Igatlanügyletek, gazdaságiszolgáltatás 5,1 Oktatás 2,3 11,4 10,4 Egészségügyi szociális ellátás Egyéb közösségi személyi szolgáltatás Fel nem sorolt gazdasági ágak Forrás: Statisztikai tükör III. évfolyam 21. szám Statisztikai tájékoztató Zala megye 2008/4 A következő táblázatban a regisztrált vállalkozások láthatók gazdálkodási forma szerint. 2006-2008 között a vállalkozások nagy részét az egyéni vállalkozások tették ki, de ezeknek a szám is 2008 ra jelentősen lecsökkent 2006 hoz képest, ami 11.116 db egyéni vállalkozást jelent. Ez az arány a mostani gazdasági világválság hatására szerintem tovább fog csökkeni. A nagy multinacionális cégekkel szemben a kisvállalkozók nem tudják felvenni a versenyt, és gyakran kell visszaadniuk vállalkozásukat. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása a legegyszerűbb módja, hogy valaki vállalkozást indítson, bár ez sok veszélyt is rejt magában, mint például a vállalkozó egész vagyonával felel, és nem kevés költséggel és járulékkal jár a működtetés. 9
Nagy arányban csökkent a bt-t működtetők száma is. 2006-ban még 5211 db volt 2008- ra ezeknek a szám 146 db-ra csökkent. Ennek a gazdasági formának a legnagyobb veszélye, hogy a beltagnak a felelőssége korlátlan és a gond van, akkor ő a teljes vagyonával felel. Ennél sokkal jobb helyzetben van a Kft és az Rt mert ott a bevitt vagyon értékéig van a felelősség. A Kft-k száma a vizsgált időszakban 896 db-al, azaz 18,7 %- kal nőtt 2006-hoz képest. Rt k száma 16%- kal volt több a 2006-os évhez viszonyítva. 2. sz. táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdasági forma szerint 2006-2008 között kft. rt. szövetkezet bt. egyéni vállalkozás Összesen 2006 4 687 81 164 5 211 24 827 34 970 2007 4921 84 5087 155 14325 24572 2008 5563 94 4884 146 13711 24398 Forrás:http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20_084_07.html 2009.07.21 letöltve: A következő ábra a regisztrált vállalkozások, megoszlását mutatja iparáganként. Zala megyében legnagyobb arányban a feldolgozó ipar van jelen, de ezek száma is csökkent, főleg a gazdasági világválság hatása után. Zalaegerszegen több üzem is bezárt, mint például a Zalabaromfi, Szövöde és a többi városban is több üzem bezárásra kényszerült a megrendelések visszaesése miatt. A feldolgozóipar 2008-ra 2006-hoz képest 86%-ról 80%-ra csökkent, ezzel szemben a bányászatban kis mértékű növekedés volt megfigyelhető. A villamos- víz és gázellátásban levő vállalkozások száma nem változott 2006-hoz képes, így maradt 6 %. 10
A megyei székhelyű ipar ágazat szerinti alakulása 2006-2008 között 2.sz. grafikon 90% 80% 86% 84% 80% Bányászat 70% 60% % 50% 40% Feldolgozóipar 30% 20% 10% 0% 9% 6% 10% 13% 7% 2006 2007 2008 6% Villamosenerg ia-, gáz-, gőz-, vízellátás évek Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20_084_01a.html 2008 as adatok, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20_074_01a.html 2007-es adatok Zala megyei szinten a KKV-ok nincsenek elmaradva az országos átlagtól. Ezek a vállalkozások nagy szerepet játszanak a gazdasági életben és hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez. Habár a kisvállalkozások élet ciklusa olykor nem hosszú, mivel nem mindig képesek olyan gyorsan alkalmazkodni a versenytársakhoz, mint a nagy multinacionális nagyvállalatok ennek ellenére mégis a hazaiakat kellene előnyben részesíteni, és több kedvezményben kellene részesíteni őket. 11
2.3 A kis és középvállalkozások szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban A kis- és középvállalkozói szektor gazdaságban játszott szerepe, különösen a munkahelyteremtésben, munkanélküliség csökkentésében kiemelkedő. Ezen vállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak csaknem kétharmadát, így ez a szektor tekinthető a legnagyobb munkáltatónak. Emellett elég nagymértékben (közel 40%-ban) járulnak hozzá a bruttó hozzáadott érték előállításához is. A szektor vállalkozásainak erősségeként említhető, hogy gyors alkalmazkodóképességüknek és nagyfokú kreativitásuknak köszönhetően az innováció fő forrását jelentik. Mindezek ellenére a hazai kis- és középvállalkozások az ország nagyvállalataihoz és az EU fejlett tagállamaihoz viszonyítva egyaránt jelentős lemaradást könyvelhetnek el a jövedelemtermelés és export területén. A vállalkozásoknak csak egy kis hányada törekszik nagyobb volumenű beruházás végrehajtására és létszámbővítésre. Alacsony a növekedésorientált vállalkozások aránya. A kis- és középvállalkozói szektor gazdasági és társadalmi jelentősége nemzetközi szinten is elismert. A vállalkozások fejlesztésére irányuló kormányzati törekvések elsősorban a szektor versenyképességének növelésére irányulnak. Ennek érdekében az egyes országok kormányai vállalkozásfejlesztési politikájukat illetően széleskörű programokat dolgoznak ki, melyek célja az egyes országok gazdasági teljesítményének növelése a kis- és középvállalkozói szektor bevonásával. 3 3 file://localhost/e:/szakdoga2009/2090721/20090721/kkv%20piac.htm letöltve 2009.07.21 12
1 főre jutó GDP Zala megyében és országosan 2006-2007 között 3. sz. táblázat 1 főre jutó GDP (előző év=100%) 2006 2007 Zala megye 100,4 107,8 Nyugat Dunántúli Régióban 109,2 105,0 Országosan 108,1 107,3 Forrás: Statisztikai tükör,, III. évfolyam 99. szám: GDP területi különbségei Magyarországon A 3. sz. táblázat Zala megye, a Nyugat-Dunántúli Régió, valamint az országos 1 főre jutó GDP változását mutatja 2006 és 2007 között. Zala megye 1 főre jutó GDP-je 2006-hoz képest 7,8 százalékpontos növekedés figyelhető meg, azonban régiós szinten már 4,2 százalékpontos csökkenés van előző évhez viszonyítva. Az egy főre jutó GDP értéke 2007-ben országosan 2 millió 534 ezer Ft volt, 7,3%-kal több mint egy évvel korábban. Ha az ország 7 régióját nézzük, akkor az figyelhető meg, hogy a régiók rangsora nem változott az előző évhez képest. Továbbra is első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, aztán másodikként említhetjük a Nyugat-Dunántúlt, valamint a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl van a rangsorban. Közülük az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat- Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. A fajlagos mutató az elmúlt évben régiónként eltérő mértékben változott,a növekedés Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb (10%) és Nyugat-Dunántúlon a legkisebb (5%). A régiók közötti különbségek a 2006. évihez hasonlóan alakultak a vizsgált időszakban. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. 13
A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmenkívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld mutatóértéke között ennél lényegesen mérsékeltebb, 1,6-szeres különbség tapasztalható. 4. sz. táblázat Az 1 főre jutó GDP megoszlása régióként 2006-2007 között Régió 1 főre jutó GDP ezer Ft 2006 2007 Közép- Magyarország 3911 4162 Közép- Dunántúl 2141 2357 Nyugat- Dunántúl 2369 2487 Dél- Dunántúl 1598 1730 Észak- Magyarország 1512 1627 Észak- Alföld 1491 1526 Dél- Alföld 1564 1692 Ország összesen 2361 12534 Forrás: Statisztikai tükör, III. évfolyam 99. szám: GDP területi különbségei Magyarországon 2.4 A foglalkoztatási helyzet A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2007. IV. negyedévben a megye gazdaságilag aktív népessége 135,2 ezer fő volt, melyből 128,5 ezer főt foglalkoztattak. Az aktivitási arány megközelítette 60%-ot, amely az országosnál 4 százalékponttal kedvezőbb. Zala megyében a legalább 4 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél az elmúlt évben 61,6 ezren álltak alkalmazásban, 5,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A létszám közel 70%-át kitevő versenyszférában 3,8, a költségvetési szerveknél 5,7%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. Országosan előbbieknél nem történt lényegi változás, míg a költségvetési szerveknél 5%-os létszámvesztés mutatkozott. 14
15-74 éves népesség aktivitása a Zala Megyében 5. sz. táblázat Időszak Foglalkoztatottak száma Munkanélk üliek száma Aktivitási arány Ezer fő % Munkanélkül iségi ráta 2006. IV. negyedév 2007. IV. negyedév 128,0 9,3 59,3 5,8 128,5 6,7 59,1 5,0 Forrás: Statisztikai tükör, II. évfolyam, 23. szám, Statisztikai tájékoztató, Zala megye 2007/4 A nyugat-dunántúli régión belül Győr-Moson-Sopron megyében számottevően nem változott az alkalmazásban állók száma, míg Vas megyében pedig 3%-kal csökkent. Gazdasági áganként eltérően változott viszont a munkaerő felhasználás az előző évhez viszonyítva. A kereskedelem, javítás, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az oktatás kivételével mindenütt kevesebb dolgozót foglalkoztattak. Legnagyobb (18%) mértékű csökkenés az építőiparban volt, itt tavaly 3,4 ezer főt alkalmaztak. Országosan a havi bruttó átlagkereset 185 ezer forint volt, ami 8,0%-kal több mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 9,1, a költségvetési szerveknél pedig 6,4%-os keresetnövekedés regisztrálható. Zala megyében az elmúlt évben a havi bruttó átlagkereset 145,1 ezer Ft volt, amely 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában összege 131,0 ezer, míg a költségvetési szerveknél 177,6 ezer forintot ért el. Országosan a havi nettó átlagkereset 2,8%-kal növekedett egy év alatt, ezen belül Zalában 2,2, Vasban 2,6, Győr-Moson-Sopronban pedig 3,2%-os volt az emelkedés. A keresetemelkedés mértéke gazdasági áganként eltérő volt a megyében is: az építőiparban meghaladta a 7%-ot, ugyanakkor a villamosenergia-, gáz, gőz,- vízellátás, az oktatás, valamint az egészségügyi szociális ellátásban kisebb csökkenés tapasztalható. A legrosszabbul és a legjobban fizető ágazatok között közel 50 ezer forint különbség jelentkezett. A fogyasztói árak az elmúlt évben 8%-kal növekedtek, így a nettó keresetek reálértéke megyei szinten 5,4%-kal csökkent. A 15
feldolgozóiparban jellemző havi 87 936 forint nettó átlagkereseten belül nagy a szóródás; míg az egyéb nem fém ásványi termékek gyártása területén meghaladta a 100 ezer forintot, addig a textília, textiláru gyártásában dolgozók mindössze 72 169 forintot kerestek. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint az elmúlt év végén 13 627 álláskeresőt tartottak nyilván Zala megyében, 6%-kal többet, mint 2006-ban.. A Nyugat dunántúli régión belül Vasban 11%-kal, Győr-Moson-Sopronban pedig 6%-kal nőtt a számuk, amely összességében 7%-os növekedést eredményezett a régióban. Ha a nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében vizsgájuk, akkor megfigyelhető, hogy a legnagyobb részt (négytized) még mindig a szakképzetlenek képviselik, számuk egy év alatt 3%-kal emelkedett. Nem alakult jól a pályakezdők, illetve a 25 éven aluliak helyzete sem, ugyanis kismértékű növekedés figyelhető meg.. Az egy évvel korábbinál 16%-kal több tartós (egy éven túli) álláskeresőt tartottak nyilván, így arányuk 27%-ra nőtt. 6. sz. táblázat Munkanélküliség kirendeltségenként Zala megyében 2007-ben Kirendeltség Álláskeresők száma Ebből pályakezdők száma Zalaegerszeg 3898 322 Nagykanizsa 4106 211 Keszthely 2134 150 Lenti 106+0 46 Letenye 1257 63 Zalaszentgrót 1152 57 Összesen 13627 849 Forrás: Statisztikai tükör, II. évfolyam 23. szám Statisztikai tájékoztató, Zala megye 2007/4 16
3. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3.1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrejötte, küldetése A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (továbbiakban: Alapítvány) a Zala Megyei Önkormányzat, mint egyedüli alapító hozta létre 1992-ben, azonban a tényleges tevékenységét 1933-ban kezdte Az alapítvány induló vagyona 10 Millió Ft, amit tejes egészében az alapító biztosított. 1998. január 1.-től közhasznú besorolású alapítványként tevékenykedik. és 2000. novemberében. 2000-2006 ig ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert működtetett. Az alapítvány célkitűzése az elmúlt időszakban, alapjaiban nem változott:, Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a megyében működő mikro,- kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és növekedésének támogatása, versenyképességük és piaci kapcsolataik fejlesztése, magas színvonalú, megfelelő és hozzáférhető szolgáltatások nyújtásával. A célok megvalósításához szükséges anyagi forrásokat hazai pályázati forrásokból, az Európai Unió forrásaiból, valamint a saját bevételeikből fedezik. Jelenleg Zalaegerszegen kívül a megye 4 városában (Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót ). Mindegyik irodájában jól felkészült szakemberek azonos minőségű szolgáltatást nyújtanak a ügyfeleknek- 3.2 Az Alapítvány fő tevékenységei és szolgáltatásai Hitel lehetőségek biztosítása: a vállalkozások finanszírozásának biztosítása, mikrohitel nyújtásával, garanciavállalással illetve forráskombinációs tanácsadással Szaktanácsadás: általános információs tanácsadást nyújt az alapítvány a hozzá betérő ügyfeleknek, és speciális tanácsadási igényeket is kielégít felkészült munkatársak és külső 17
szaktanácsadói hálózata segítségével. A tanácsadás a vállalkozás előtt álló magánszemélyek számára is elérhető, a vállalkozásindításával kapcsolatos kérdésekben. A tanácsadás témái: vállalkozási ismeretek, adózási,- jogi számviteli ismeretek, forrásszerzési lehetőségek, pályázati tanácsadás, marketing ismeretek stb... Információs adatbázisok rendelkezésre bocsátása: a vállalkozásoknak rendelkezésükre tudnak bocsátani az információs rendszerekből címeket, internetes elérhetőséget, CD jogtár adatbázist, valamint különféle újságokat, szaklapokat. Vállalkozói inkubátorház: a kezdő vállalkozók részére kedvező feltételekkel iroda- és helyiségbérletet biztosítanak Zalaegerszegen, Lentiben és Zalaszentgróton is. A kezdő vállalkozások 3 évig maradhatnak kedvezménnyel az inkubátorházban, majd a megerősödésük után számukra is piaci feltételekkel biztosítja a szolgáltatást az alapítvány. Enterprise Europe Network (EEN) működtetése: Az EEN fő tevékenységi köre: vállalkozásfejlesztés támogatása: az uniós piacon való aktív részvétel elősegítése a KKV-k számára, információs rendezvények, cégre szabott tanácsadás, belföldi külföldi üzletember találkozók szervezése. Technológiai transzfer támogatása: a technológiai transzfert, az innovációt, és ezeken keresztül a KKV-k versenyképességének növelését célzó szolgáltatások. Az EU kutatás fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása: az EU kutatás fejlesztési keretprogramjában, az FP4-es pályázatokban való részvételt támogató szolgáltatások. Faipari klaszter: Az Alapítvány keretein belül több mint 8 éve elindított fa- és bútoripari klaszter program sikeresen működik. Jelenleg 140 tagja van, a fa és bútoripar teljes vertikumát lefedve A klaszter a fa- és bútoripari vállalkozások hálózati együttműködését az alábbi szolgáltatásokkal segíti elő: képzések tartása 18
minőségügyi együttműködés (beszállítói, értékesítési, beszerzési stb.) rendezvények, tevékenységek fejlesztése Vásárok kiállítások, szakember- találkozók szervezése: már működő, fejlődésre képes vállalkozók részére támogatást biztosítsanak a vásárokon való megjelenéshez, illetve adott témákhoz kapcsolódóan szakember-találkozókat szerveznek. Ezekhez a forrást pályázati összegekből és vállalkozói hozzájárulásból biztosítja az alapítvány. Pályázatok menedzselése: A KKV-k segítését a saját források szűkössége miatt különböző hazai és Európai Uniós pályázati források útján tudja megvalósítani. A pályázatok célcsoportja mindig a vállalkozói réteg. A pályázatok alapján olyan tevékenységeket tud végezni az alapítvány, amely segít a vállalkozásoknak megerősödni, piaci pozíciót szerezni, hatékonyan működni és versenyelőnyhöz jutni. Rendezvényszervezés, lebonyolítás. Az elnyert pályázatokhoz kapcsolódó rendezvények (mint például konferencia, workshopok. Stb...) valamint alvállalkozóként elnyert rendezvények megszervezését és lebonyolítását végzi az alapítvány.. emagyarország Pont működtetése: ingyenes és kedvezményes Internet hozzáférést és egyéb irodai szolgáltatást biztosítanak az ügyfelek részére. Lehetőséget biztosítanak különböző adatbázisokhoz és írott sajtóhoz. 3.3 Kisvállalkozásokat segítő pénzügyi programjai A Zala Megyei vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Mikrohitel Program keretében a következő kedvezményes hitelek, nyújtja a KKV-knak: 3.3.1. Klasszikus Mikrohitel 3.3.2. Mikrohitel Plussz 3.3.3. Új Magyarország Mikrohitel 3.3.4. Új Magyarország Kisvállalkozói Mikrohitel Program 19
3.3.1 Klasszikus Mikrohitel : A Klasszikus Mikrohitel bemutatására a harmadik fejezetben részletesen is kitérek. Előrevetítve csak pár gondolat erejéig térek ki a főbb tudnivalókra. A hitel célja egyrészt, hogy a kisvállalkozásoknak pénzügyi segítséget nyújtson. Másrészt, hogy ezek a vállalkozások minél hamarabb a kereskedelmi bankok ügyfelei legyenek A hitel felhasználható: Forgóeszköz beszerzésre és beruházásra egyaránt. Kétféle Alapból kaphatnak a leendő vállalkozások hitelt az Országos Mikrohitel Alap (OMA) és a Helyi Mikrohitl Alap (HMA). Jelenleg az igényelhető hitelösszeg felső határa 7 Millió Ft 3.3.2 Mikrohitel plusz A Magyar Fejlesztési Bank a vállalkozási központok országos hálózatával közösen dolgozta ki a Mikrohitel Plusz konstrukciót a KKV-k számára. A hitelprogram elérhetőségében a helyi vállalkozásfejlesztési központok (továbbiakban HKV) pénzügyi szolgáltató vállalkozásokat (ügynök) alakítva-működnek közre. A Fejlesztési Bank minden HKV-val külön ügynöki megállapodást köt, előkészítve ezzel a Mikrohitel plusz hitelkérelmek befogadását. A Program célja, hogy a mikrovállalkozások beruházásait kedvezményes kamatozású, éven túli beruházási hitellel segítse. AZ összeg felhasználható a vállalkozási tevékenység végzésére szolgáló ingatlan megvásárlásához, építéséhez, átalakításához, használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járművek valamint tárgyi eszközök beszerzéséhez. Nem használható fel viszont forgóeszköz vásárlásra, más hitel kiváltására, üzletrész, részvényvásárlásra, ÁFA finanszírozásra, kivéve, ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult, az import áruk helyett hazai áruk felhasználásának finanszírozására, valamint 20