Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (02.21.) Önkormányzati határozatával jóváhagyott FEHÉRGYARMAT

Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (02.21.) Önkormányzati határozatával jóváhagyott FEHÉRGYARMAT INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Tervező: Origó Tervező Iroda Kft. 2013. március

Tartalomjegyzék 1. Fehérgyarmat szerepe a településhálózatban... 4 1.1. A város vonzáskörzetének bemutatása... 4 1.2. Térszerkezetet meghatározó tervek... 6 1.3. Fehérgyarmat város funkcióellátottsága... 7 1.4. Fehérgyarmat szerepe a térségi munkamegosztásban... 7 2. Városi szintű helyzetértékelés... 8 2.1. Városszerkezet... 8 2.1.1. Településmorfológia, városszerkezet... 8 2.1.2. Tájszerkezet és külterületi területfelhasználás... 11 2.1.3. A város szerkezetét meghatározó közlekedési rendszerek... 11 2.2. Gazdaság... 12 2.2.1. Működő vállalkozások Fehérgyarmaton... 12 2.2.2. Vállalkozások ágazati szerkezet szerint... 13 2.2.3. Gazdasági aktivitás térbeli különbségei... 17 2.2.4. K+F helyzete Fehérgyarmaton... 17 2.2.5. Turizmus... 17 2.2.6. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei... 19 2.2.7. Információs társadalom... 20 2.3. Kultúra szerepe... 21 2.4. Társadalom... 22 2.4.1. Demográfia... 22 2.4.2. Foglalkoztatás... 25 2.4.3. Képzettség... 30 2.4.4. Egészségi állapot... 30 2.4.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete... 31 2.4.6. Közbiztonság, bűnözés... 34 2.4.7. Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, ennek fő területei... 35 2.5. Települési környezet... 38 2.5.1. Természeti környezet állapota... 38 2.5.2. Épített környezet... 41 2.5.3. Lakásállomány... 42 2.5.4. Közlekedési helyzet... 43 2.5.5. Közmű infrastruktúra... 43 2.6. Közszolgáltatások... 44 2.6.1. Oktatás-nevelés... 44 2.6.2. Egészségügy... 48 2.6.3. Közigazgatás... 51 2.6.4. Szociális ellátás... 53 2.6.5. Sport és szabadidő... 57 2.6.6. Kultúra és közművelődés... 58 2.7. Korábbi időszak fejlesztései... 59 2.7.1. Nagyobb volumenű projektek bemutatása... 59 2.7.2. Kisebb költségigényű projektek... 61 2.8. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése... 63 2.8.1. Alapelvek, értékek célok... 63 2.8.2. Szociálpolitikai vázlat a település egészére... 65 2.9. Összegzés... 75 3. Stratégia... 78 3.1. A város jövőképe... 78 3.2. Fejlesztési célok... 78 3.3. Beavatkozások akcióterületek kijelölése... 79 3.4. A beavatkozások megvalósításához szükséges források összetétele... 90 3.5. Akcióterületen túlmutató ágazati és akcióterületen kívüli fejlesztések bemutatása... 90 3.6. Fenntarthatósági szempontok... 92 3.6.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja... 92 3.6.2. Az anti-szegregációs program... 97 3.7. Stratégia külső és belső összefüggései... 104 3.7.1. A stratégia főbb külső összefüggései... 104 3.7.1.1. Illeszkedés települési dokumentumokkal... 104 3.7.1.2. Területi fejlesztési tervdokumentumok... 110 3.7.2. A stratégia főbb belső összefüggései... 117 3.8. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai... 119 4. A megvalósítás eszközei... 121 2013. március 2 Origó Tervező Iroda Kft.

4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 121 4.1.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet... 121 4.1.2. Szabályozási tevékenységek, tervalku... 121 4.1.3. Városmarketing tevékenység... 122 4.1.4. Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosítása... 123 4.1.5. Helyi adókedvezmények... 123 4.1.6. A városfejlesztést elősegítő soft tevékenységek... 123 4.1.7. Homlokzat-felújítási alap létrehozása... 124 4.1.8. Közterület-alakítási tervek készítése... 124 4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 124 4.2.1. Önkormányzati hivatalon belüli szervezet... 124 4.2.2. Önálló szervezet kialakítása... 127 4.2.2.1. Stratégiai menedzsment... 127 4.2.2.2. Operatív menedzsment... 128 4.3. Ingatlangazdálkodási koncepció... 132 4.3.1. Stratégiai ingatlangazdálkodás... 132 4.3.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon... 132 4.3.1.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei:... 133 4.3.1.3. Ingatlangazdálkodási stratégia főbb céljai... 133 4.3.2. Akcióterületi ingatlangazdálkodás... 134 4.4. Partnerség... 143 4.5. Településközi koordináció... 145 4.6. Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring... 145 5. Irodalomjegyzék... 148 Mellékletek 1. sz. melléklet - A ROP 2007-2013 városrehabilitációs pályázatok keretében tervezett fejlesztések akcióterületi programjai 2. sz. melléklet - Az IVS előkészítése során lezajlott partnerségi egyeztetések dokumentumai 2013. március 3 Origó Tervező Iroda Kft.

1. Fehérgyarmat szerepe a településhálózatban Fehérgyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1.1. A város vonzáskörzetének bemutatása Fehérgyarmat az Észak-alföldi régió területén helyezkedik el, a nyíregyházi székhelyű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe tartozik. A fehérgyarmati kistérség a régió és az ország határán fekszik. A kistérség keleten Ukrajnával és Romániával határos. A kistérség szomszédos a régión belül levő mátészalkai, vásárosnaményi és csengeri kistérségekkel. A 2006-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján Fehérgyarmat makrotérségi szempontból a magyar-ukrán határon átnyúló, Nyíregyháza Munkács Ungvár városkapcsolat alkotta vonzáskörzethez tartozik. 1. ábra: Budapest és Magyarország a nemzetközi térszerkezetben Fehérgyarmat Forrás: http://www.vati.hu Az Észak-alföldi régióban növekedési pólust betöltő város Debrecen, míg Nyíregyháza és Szolnok fejlesztési alközpontként került rögzítésre. A város az ország egészére meghatározott növekedési tengelyek közül a kelet felé, Kijev és Moszkva irányába mutató tengely közelében helyezkedik el. Ezt a tengelyt Fehérgyarmat szempontjából a közeli M3-as autópálya jeleníti meg. A Szamos folyó közelében fekvő Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központja, egyben a kistérség egyetlen városa. Városi rangot 1978-ban nyert, városi szerepkörét a 60-as és 70-es években ipartelepítéssel erősítették meg. A Fehérgyarmati kistérség 49, jórészt 1000 fő alatti népességszámú községből áll. Csupán hat település népességszáma haladja meg az 1000 főt, melyek közül a legnagyobb 2.500 fő körüli népességgel a Fehérgyarmattal szomszédos Tunyogmatolcs. A város népességaránya a kistérségen belül 21-22%, miközben gazdasági súlya 40% körül alakul. (forrás: A Fehérgyarmati kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja, Váti Kht. 2005) 2013. március 4 Origó Tervező Iroda Kft.

2. ábra: A Fehérgyarmati kistérség forrás: http://www.fehergyarmatkisterseg.hu/ Az Országos Területfejlesztési Koncepció elmaradott térségek és perifériák ábrája alapján megállapítható, hogy Fehérgyarmat társadalmi és gazdasági szempontból is a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térsége, valamint a gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol (min. 30 km) eső területek. A koncepció alapvető célkitűzése, hogy a perifériális, ill. tartósan elmaradott térségek koncentrált kormányzati és regionális támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A fehérgyarmati kistérség Tiszához közeli elhelyezkedésével része az országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása célterületnek. A Tisza-térség integrált fejlesztése a Kormány kiemelten kezelt komplex programjához, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódik. Az árvízi biztonság új típusú eszközökkel történő megteremtésén túlmenően az integrált program hivatott biztosítani a térségben, a komplex környezetgazdálkodási, terület- és vidékfejlesztési beavatkozások összehangolását, és egy új típusú tájgazdálkodás alkalmazását és meghonosítását, a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztését a gazdaság versenyképessége, fenntartható fejlesztése és a környezeti hatások hatékonyabb kezelése érdekében. Kiemelt szerepet kap a térségben a vízháztartás biztosítása, a vízkészlet-gazdálkodás javítása és a magas szintű árvízvédelem, melyek a térség harmonikus fejlődésének alapfeltételei. (Országos Területfejlesztési Koncepció) Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A fehérgyarmati kistérség két szomszédos országgal is határos. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával felértékelődtek a határmenti kapcsolatok. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott alapvető cél, hogy a felértékelődő határmentiségből, a határ szerepének megváltozásából adódó előnyöket - úgy, mint hídszerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó lokális szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek - a térségek a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni. A részcélokat az OTK tartalmazza. A fehérgyarmati kistérség 120 fő/km 2 -nél jóval alacsonyabb (57 fő/km 2) népsűrűségével a rurális kistérségek közé tartozik. A rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásain belül az OTK sajátos adottságú vidékies térségeket is lehatárol. A fehérgyarmati kistérség az OTK szerint két szempontból sajátos helyzetű: táji és természeti értékekben gazdag területekhez tartoznak és magas arányú cigány népességgel rendelkezik. 2013. március 5 Origó Tervező Iroda Kft.

1.2. Térszerkezetet meghatározó tervek A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A 2003. évi XXVI. törvény (az országos területrendezési tervről) övezetei közül négy érinti a települést: az országos ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek és az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezete. Az ország szerkezeti tervében a város közigazgatási területének túlnyomó része mezőgazdasági térségként szerepel, kivéve a település déli, illetve délnyugati részét, amely vegyes területfelhasználású térség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2011-ben jóváhagyott területrendezési tervének szerkezeti terve a külterület északi és keleti részét mezőgazdasági térségnek, a Birhó-erdőt erdőgazdálkodási, az ezeken kívüli területeket vegyes területfelhasználású térségnek jelöli. A megyei terv övezeteit és előírásait a fejlesztés és a tervezés során figyelembe kell venni. A táblázat tartalmazza azokat a területeket, ahol az övezetek érintik a települést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési tervének övezetei Országos ökológiai hálózat övezete - Magterület övezete - Ökológiai folyosó övezete - Puffer terület övezete 1. táblázat: Területrendezési terv övezetei Fehérgyarmat érintettsége - a település É-i részén a 4127. sz. út keleti és nyugati oldalán - Kenéz-dűlő - külterület nagy része Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - a település területén mozaikszerűen, összefüggő Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nagyobb erdőterület a település északi részén Birhóerdő Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete téglagyár és agyagbánya Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete település teljes külterülete Történeti települési területek övezete települési szintű lehatárolás szerint Fehérgyarmat érintett Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete települési szintű lehatárolás szerint Fehérgyarmat érintett Együtt tervezhető térségek övezete - település területének teljes északi része és egyes keleti Rendszeresen belvízjárta terület övezete területek Nagyvízi meder övezete Szamos határfolyó mente Földtani veszélyforrás területének övezete - Vízeróziónak kitett terület övezete - Széleróziónak kitett terület övezete települési szintű lehatárolás szerint Fehérgyarmat érintett Honvédelmi terület övezete - Az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezete, valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételes esetben jelölhető ki. A magterület és az ökológiai folyosó övezetekben új külszíni bánya nem nyitható, és az infrastruktúra építésnek is sajátos szabályai vannak. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értekeit, biológiai sokféleséget, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. A tájképvédelmi területek esetében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználások tilalmát, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. A történeti települési területek övezet esetében a településrendezési eszközökben ki kell jelölni a településkép-védelmi területeket, amelyek a védendő területegységeket tartalmazzák. A rendszeresen belvízjárta terület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételes esetben jelölhető ki és a településrendezési eszközökben belvízrendezési munkatervet kell készíteni. A nagyvízi meder övezetében beépítésre szánt terület még kivételesen sem jelölhető ki. 2013. március 6 Origó Tervező Iroda Kft.

A széleróziónak kitett terület övezete által érintett helyeken a település rendezési tervében olyan területfelhasználást kell előírni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. Az egyes övezetekre vonatkozó további szabályokat az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény tartalmazza. 1.3. Fehérgyarmat város funkcióellátottsága Az ország 2013. január 1-től érvényes közigazgatási átszervezése nyomán (218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet) Fehérgyarmat járási székhelyként került kijelölésre. A Fehérgyarmati járás illetékessége egy kivétellel megegyezik a Fehérgyarmati kistérség településeivel: a Vásárosnaményi kistérség települései közül Tivadar a Fehérgyarmati járáshoz került. Fehérgyarmat járási székhely és a kistérségi igazgatási, oktatási, kulturális és gazdasági központi szerepből adódóan, népességszámához képest, rendkívül funkciógazdag település. A városban meglévő funkciókat és szolgáltatásokat a 2.2.5. fejezet részletesen bemutatja. 1.4. Fehérgyarmat szerepe a térségi munkamegosztásban Fehérgyarmat a központja a 2005. május 15. óta működő Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Tárulásnak. A társulásban a Fehérgyarmati kistérség valamennyi települése részt vesz. A társulás célja: a közszolgáltatások gazdaságosabb és magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátása, a kistérség területfejlesztési feladatainak az ellátása, valamint a kistérségi államigazgatási feladatainak, és a közigazgatás ügyintézésének hatékonyabb ellátása. (forrás: http://www.fehergyarmatkisterseg.hu) A társulás funkciói: önkormányzati feladat és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási és szolgáltatási rendszerek, intézményi rendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése) biztosítása, valamint térségfejlesztés, területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása, településfejlesztési célok összehangolása). A Társulás feladat-ellátásához tartozó feladatkörök 2012. december 31-ig a következők: alapfokú oktatás-nevelés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, család-, gyermek és ifjúságvédelem, belső ellenőrzés, állat- és növény-egészségügyi feladatok, kistérségi területfejlesztés közművelődési, közgyűjteményi tevékenység esélyegyenlőségi program megvalósítása Az oktatási és közigazgatási átszervezéseket követően a kistérségi területfejlesztés, a közművelődési, közgyűjteményi tevékenység és az esélyegyenlőségi program megvalósítása jelenti az elsődleges feladatokat a Kistérségi Társulás számára. Fehérgyarmat polgármestere az elnöke a 75 település összefogásával létrejött Szatmár LEADER Közhasznú Egyesületnek, melynek központja Pátyod. Az Egyesület célja a vidéki területeket vonzóbbá tévő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása, az alábbi területeken. A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Esélyegyenlőségi szempontból kiemelt csoportok támogatása, életminőségük, jövedelemszerző képességük javítása. Természeti és épített környezet védelme, környezeti szempontú fenntartható fejlesztése és fejlesztése a tájkarakter megóvása mellett. Szatmári helyi termékek előállításának segítése, piaci szerepének erősítése. Humánerőforrás fejlesztés, a társadalmi kohézió erősítése, a civil szektor erősítése. Határon átívelő és transznacionális területi együttműködések kiépítése A Szatmár Leader Közhasznú Egyesület céljai elérése és szakmai tevékenységének hatékonysága érdekében kapcsolatokat és együttműködéseket épített ki országos, régiós, megyei, települési, illetve határon túli szervezetekkel, melyekkel közös képzéseket, szakmai tapasztalatcseréket, rendezvényeket bonyolít le. 2013. március 7 Origó Tervező Iroda Kft.

2. Városi szintű helyzetértékelés Fehérgyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.1. Városszerkezet 2.1.1. Településmorfológia, városszerkezet A település első okleveles említése 1334-ből való, egy pápai tizedjegyzék említi először Fehérgyarmatot. A város már az 1400-as években központi jellegű településnek számított, mezőváros volt. A nagy lélekszámnak köszönhetően vált Fehérgyarmat 1867-ben vidéke közigazgatási központjává, járási székhellyé, amely címet a járások megszüntetéséig, 1983-ig megtartott. A lakosságszám ugrásszerű növekedését, hozta az 1970. május 14-i árvíz, mely után államilag támogatottan lehetett lakást építeni, akár a járási székhelyen is. A Trianoni új országhatár nem érintette közvetlen a települést, de Szatmárnémetihez való erős kapcsolata megszűnt. Az újonnan kinevezett megyeszékhely, Mátészalka jó ideig nem tudta ugyanazt a funkciót betölteni. A település az I. vh. után lépett a lassú városiasodás útjára, melynek üteme az 1960-as években kezdett erősödni. A települést 1984-ben nyilvánították várossá. (forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány) Fehérgyarmat településszerkezetére legnagyobb hatást a víz gyakorolta. A város központi része a rendszeresen vízjárta területekből alig kiemelkedő szárazabb területekre települt, később, a folyószabályozásokat követően, az árvízveszély csökkenésével és a rendszeresen vízállásos területek visszaszorulásával kerültek az alacsonyabban fekvő részek beépítésre. Fehérgyarmat a II. Katonai felmérés 1806 1869 idején (forrás: http://archivportal.arcanum.hu) A település egészére ma is jellemző a magas talajvízszint, így például pincék létesítésére csak korlátozottan van lehetőség. Az 1970-es árvizet követő lakásépítési támogatások hatása a településszerkezetben is tetten érhető: ekkor jött létre a városközpontban a Május 14. téri lakótelep. A település belterületének nagy részét településközpont vegyes, kisvárosias és kertvárosias lakóterületek alkotják. A Kossuth tér környékén sűrűsödnek a központképző létesítmények. Fehérgyarmat jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a központban és környékén helyezkednek el, illetőleg az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér- és utcarendszerhez. Összefüggő településközpont vegyes terület a Kossuth Lajos utca Mártírok és Damjanich utcák közötti részén került kijelölésre. Kisvárosi lakóterületeket jelöl ki a településszerkezeti terv a Kossuth, a Petőfi és a Mártírok utca egy részén, melyet a beépítés jellege (zártsorú, oldalhatáron álló épületek) indokol. A város lineáris központja kisvárosias karakterű. Szintén kisvárosias lakóterületként szerepelnek a tervben a Május 14. tér 4 szintes tégla társasházai, melyek a 70-es években, az árvíz után épültek (az árvíz időpontját tesz emlékezetessé a tér neve is). 2013. március 8 Origó Tervező Iroda Kft.

A településszerkezeti terv a legnagyobb területen (390 ha-on) kertvárosias lakóterületeket tartalmaz. A település belterületén a lakótelkek falusias használata mára gyakorlatilag megszűnt, ez indokolja, hogy a településrendezési terv összesesen egy tömböt tartott meg falusias lakóterületként (József Attila utca egy része). A településen több helyen van lehetőség új lakótelkek kialakítására. A hatályos rendezési terv lakóterületeket jelöl ki tömbfeltárással, beépítetlen területek beépítésével, valamint belterületbe vonással. Különleges területbe kerültek besorolásra a következők: a strand, a rekreációs területek, a piac-vásártér, az intézményi területek, a temetők, a közlekedési és közmű területek, a zöldfelületi jellegű területek, a bánya és a szennyvíztisztító területe. Ezen különleges területek kül- és belterületen egyaránt megtalálhatók, rájuk sajátos szabályok vonatkoznak. A különleges területek közül ki kell emelni a strand területét, hiszen fejlesztése a város egyik gazdasági alappillérét is jelentheti. A város megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztottan tervezi a strand gyógyfürdővé és sport komplexummá alakítását. A településszerkezeti terv négy nagyobb kiterjedésű gazdasági területtel biztosítja a gazdaság fejlődésének lehetőségét. Az gazdasági területek fejlesztését azonban úgy kell véghezvinni, hogy a települési életminőség ne csökkenjen (környezetterhelés minimalizálása, tájbaillesztés). A településtől nyugatra található a fehérgyarmati ipari park, melyet már több mint egy évtizede kialakítottak, és nagy része eladásra került. A 491. sz. Tunyogmatolcs felé vezető út két oldalán meglevő és tervezett ipari gazdasági, valamint kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kerültek kijelölésre. Itt jelenleg állattartó telepek (sertéstelep, tehenészet) üzemelnek. A belterülettől keletre működő betonüzem ipari gazdasági terület. Jánkmajtis felé vezető út mentén tervezett a legnagyobb egybefüggő ipari gazdasági terület, amely komoly érdeklődésre tarthat számot és kiépülése esetén a gazdaság fontos színtere lehet. Ezen területen belül agyagbánya és téglagyár üzemel. A zöldfelületek a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett, biológiailag aktív felületei. A növényzettel borított parkok, utcák hozzájárulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, részt vesznek a település szerkezeti tagolásában, valamint elfedik, takarják az előnytelen részeket. A zöldfelületek a település egyes területeit egymással és a külterülettel kapcsolják össze, szervezik egésszé. A növény a települési környezet fontos alkotórésze, hiszen szorosan hozzátartozik a vizuális megjelenéshez. 2. táblázat: Fehérgyarmat zöldfelületi ellátottsága (KSH, 2012.) Összes zöldterület nagysága (ha) 6,2 Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m 2 ) 1170 Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db) 14 Városi szintű közparknak minősül a Kossuth téri park. A város központjában elhelyezkedő korlátlan használatú zöldfelületi eleme lineáris jellegével a településkaraktert alakítja, ökológiai, használati és vizuális-esztétikai szerepe is van. A parkot változatos kültéri szobrok, műtárgyak (Kossuth szobor, székely kapu, kőkeresztek, lovasszobor stb.) díszítik. A település a központ térburkolatának felújítására és utcabútorokkal való ellátására 2008-ban a Regionális Operatív Program keretében nyert forrást. Szintén pályázati forrás felhasználásával valósult meg a Kossuth tér parkrekonstrukciója, mely során a településközponthoz méltó közpark jött létre. Az említett parkot leszámítva a település nem bővelkedik zöldterületekben (közpark, közkert). A szerkezeti terv több tervezett közparkot is kijelöl, de ezek még nem valósultak meg. A KSH nyilvántartása szerinti 14 db játszótér, tornapálya, pihenőhely a gyakorlatban két játszótér (Május 14. tér és Bessenyei u. lakótömb), egy rugalmas burkolattal ellátott, labdafogó hálóval körbekerített grund (Bessenyei u.), a református templom mögötti pihenőpark és a sporttelep területét jelenti. A grund és a játszóterek jó állapotúak, azonban felszereltségük miatt csak korlátozott játék és szabadidős lehetőséget biztosítanak. Hiányoznak a több korosztály számára is alkalmas játék- és sportlehetőséget biztosító közösségi szabad terek. A korlátozott közhasználatú zöldfelületi elemek közül kiemelt fontosságúak a zöldfelületi jellegű intézmények, a temetők, a városi strand, a leendő gyógyfürdő és a sportterületek. A település négy temetője közül csak az Új Köztemető üzemel, a régi, a zsidó és a külterületi temetők felhagyásra kerültek. Zöldfelületi értéket hordoznak, de használati szerepük elhanyagolható, mert kegyeleti parkként nem funkcionálnak. Fehérgyarmat szerkezeti terve nagy területet tervez a szabadidős célok eltöltésére, valamint a strand fejlesztése is együtt jár majd a zöldfelületek minőségi változásával. A fasorok, zöldsávok feladata a zöldfelületi rendszerek elemeinek összekapcsolása, zöldfolyosó létrehozása. Kondicionáló és vizuális-esztétikai értékük magas. A település területét átszövő, vonalas jellegű zöldfelületek kapcsoló szerepe jelentős a település egyes zöldfelületi elemei valamint a település belső és külső területei között. Ki kell emelni a város karakteréhez hozzátartozó gömbakác fasorokat. A Kossuth és a Petőfi utcák kétoldali fasora védendő értéket képvisel. 2013. március 9 Origó Tervező Iroda Kft.

Fehérgyarmat központi részének területfelhasználása - kivonat a hatályos Településszerkezeti tervből (tervező: Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.) 2013. március 10 Origó Tervező Iroda Kft.

2.1.2. Tájszerkezet és külterületi területfelhasználás A táj arculatát négy tájtípus határozza meg: a szántóföldi növénytermesztés területét jelentő síkvidéki mezőgazdasági táblák, a Szatmári-sík agrártájat színesítő kaszálók, fás legelők, a tájat átszelő folyók és patakok jellemző növénytársulásaikkal, vízfelületek, halastavak, valamint az egyetlen nagyobb összefüggő, védelem alatt álló Birhó-erdő. A külterületet a történeti idők emberi beavatkozásai jelentősen megváltoztatták, kultúrtájjá alakították. Összességében megállapítható, hogy a tájhasználat kis mértékben illeszkedik a térségi adottságokhoz. A vizes életterek a lecsapolások következtében töredékükre zsugorodtak. 3. ábra: A művelődési ágak megoszlása Fehérgyarmaton 20% 1% 0% 10% 7% 0% 16% 0% 46% Szántó Legelő Rét Kert Gyümölcsös Erdő Fásított terület Halastó Kivett Forrás: Szatmár-Beregi Natúrpark szakmai dokumentációja A külterület legnagyobb részén nagytáblás mezőgazdasági művelés folyik. Az alacsony termőképességű talajok döntő hányada ellenére a szántó művelési ág a legnagyobb arányú az összes területhez viszonyítva (kb. 46%). A szántóföldi növények vetésszerkezetén belül a fő termesztett kultúrák a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó és a repce. A művelési ágak arányai településen belül csak részben mutatnak szoros összefüggést a talajok termőképességével. Jelentős nagyságú gyep, legelő terület van a településen, a közigazgatási terület 16%-át alkotja. A Szatmári-sík agrártáj meghatározó tájképi értéket is hordozó elemei a kaszálók, fás legelők. A táj meghatározó elemei a nagyüzemileg művelt gyümölcsösök. A gyümölcs ültetvények nagysága 366 ha, az összterület 7%-a. A gondozott gyümölcsösök a belterülettől délre helyezkednek el, leggyakrabban almával és szilvával foglalkoznak. A település közigazgatási területén szőlősök nincsenek, annak ellenére, hogy Fehérgyarmat része az alföldi szőlőtermelő tájnak. Kertes mezőgazdasági területek mindössze 2 ha-t foglalnak el. Az erdőterületek a közigazgatási terület 9,9%-át alkotják, amely érték magasabb, mint a kistérség erdősültségi átlaga (8%), de jóval elmarad a megyei értéktől (18,5%). Már a középkorban is csak a Birhó területén volt nagyobb összefüggő erdő. Fehérgyarmat északi részén elterülő 188 hektáros erdő természeti védelem alatt áll, meghatározó fafajtája a kocsányos tölgy, emellett jellemző a fehér- és a rezgőnyár, valamint a fehér fűz is. A megyei területrendezési terv szerkezeti terve a meglevő összefüggő erdőterületen kívül nem jelöl további erdőgazdálkodásra szánt területet. A település területének 1,3%-át halastavak alkotják. A három halastó közül a legnagyobb a várostól északra található, ahol a keskeny partmenti nádasok mellett gyékény szigetek is előfordulnak. 2.1.3. A város szerkezetét meghatározó közlekedési rendszerek Fehérgyarmat közlekedésföldrajzi helyzete országos, megyei és térségi periférikus elhelyezkedése miatt nem kedvező. Fehérgyarmat a fővárostól 300 km-re, a megyeszékhelytől 93 km-re, míg Debrecentől, a régióközponttól 75 km-re helyezkedik el. a közlekedés szempontjából speciális helyeztet jelent, hogy a település a Tisza, a Szamos és az országhatár által határolt területen fekszik. A település gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódása 2013 január óta, az M3-as Nyíregyháza 49. sz. főút közötti szakaszának átadásával jelentős mértékben javult. A Fehérgyarmati kistérség nagytérségi elérést tekintve Helsinki közúti tranzitfolyosó nem fekszik a területen, de a nemzetközi tranzitirányok V. folyosója szerepet játszik a térség életében. Ennek közúti megfelelője az M3 gyorsforgalmi út, ahonnan a 41. sz. (Vásárosnamény felől) és a 49. sz. (Mátészalka felől) másodrendű főút érkezik a térségbe. A város fő közlekedési tengelye a kelet-nyugat irányú 491. sz. főközlekedési út, amely a 49. sz. másodrendű főutat köti össze az országhatárral (Tiszabecs) és az M3-as autópályával. Az említett fő közlekedési út a kistérség legforgalmasabb útja. A közlekedési hálózat főbb elemei között kell megemlíteni 2013. március 11 Origó Tervező Iroda Kft.

a 4127. sz. (Kisar-Csengersima) és a 4118. sz. (Nábrád-Penyige) összekötő utakat. A városközpontban mind baleseti, mind környezeti szempontból nagy terhelést jelent az átmenő forgalom. Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztésével a város megközelítési viszonyai egyértelműen javulni fognak. A fejlesztési tervek tartalmazzák az M3-as autópálya nagytávlatú nyomvonal növelését Budapest Barabás országhatár vagy Budapest Lónya országhatár alternatív javaslat alapján. A város bekapcsolását a gyorsforgalmi úthálózatba a tervezett S49 jelzésű autóút fogja biztosítani, amely az M3-as autópályát (Őr) köti össze a Csengersima-Pete romániai határátkelőhellyel. A 2007. évi településrendezési terv az állami közutak, törzshálózati és összekötő utak jelentő átalakítását tartalmazza közép és hosszú távú fejlesztések ütemezésével. A szerkezeti tervben megjelenő elképzelés szerint a teljes települést körülvevő közlekedési gyűrű a jelenlegi országos közutak forgalmát egy érintő irányú nyomvonalra helyezi át. A tervezett körgyűrű a szintén tervezett autópálya csomópont elérését szolgálja a városközpont tehermentesítésével, valamint feltárja a szerkezeti tervben megjelenő fejlesztési területeket. A teljes körgyűrű megépítése azonban túlzott terhet róna az önkormányzatra, reális esély csak az északnyugati rész megépítésére van. A térség távolsági közlekedését a MÁV és a Volán társaságok által működtetett vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Fehérgyarmat a Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta-Szatmárnémeti vasúti szárnyvonalon helyezkedik el. A vasúti közlekedés járatsűrűségével, minőségével nem elégíti ki a lakossági igényeket. Jól mutatja a település országos periférikus jellegét, hogy Budapestről Fehérgyarmatra egyetlen átszállással a legrövidebb utazási idő is 5 óra felett van. Nyíregyházáról naponta 15 vonat, Mátészalkáról 10 járat közlekedik a városba 1,5-2 órás időközönként. A fehérgyarmati kistérséget nemzetközi autóbuszjárat nem érinti. Távolsági autóbuszjáratok közül a Budapest- Nyíregyháza-Fehérgyarmat autóbuszjárat jár a térségbe jelenleg csak vasárnaponként naponta egyszer. 2.2. Gazdaság Fehérgyarmat a régió természeti adottságaiból adódóan, valamint történelmi múltjából eredően tradicionális mezőváros, klasszikus értelemben vett agrártáj, amelynek jelentős része növénytermesztésre alkalmas mezőgazdasági hasznosítású terület. A terület elmaradottságának meghatározó tényezője a kedvezőtlen elérhetőségben rejlik. A nem megfelelő közlekedési elérhetőségből kifolyólag a beruházó tőke érdeklődési szintje alacsony. A kevés itt realizálódó beruházás miatt magas a munkanélküliség, egyúttal pedig a munkabéreket is lefelé nyomja. Fehérgyarmat emiatt egyszerre küszködik foglalkoztatási gondokkal és alacsony jövedelmi viszonyokkal. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet is gyenge, amely az igen szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti. 2.2.1. Működő vállalkozások Fehérgyarmaton Mivel Fehérgyarmat térszervező centruma a kistérségnek ebből kifolyólag a legtöbb működő vállalkozás a vállalkozások 40%-a - itt működik, sűrűségük majdnem eléri az országos átlagot. Az 1990-es évek társadalmi- gazdasági átalakulásai jelentős hatással voltak Fehérgyarmatra. A nagy munkaerőt foglalkoztató üzemek bezártak, több százan váltak munkanélkülivé. A gazdasági fellendülés üteme a várt alatt maradt, ugyan újabb munkahelyek, vállalkozások kialakultak, de a település és térsége alapvető problémája továbbra is a nagyfokú munkanélküliség maradt. A városban - periférikus helyzete ellenére - az elmúlt 10 év során folyamatosan emelkedett a gazdasági társaságok száma. Ezen vállalkozások elsősorban a település és térsége gazdasági fejlődésének hajtóerejét képező kis- és középvállalkozás. 4. ábra: Regisztrált vállalkozások száma városi és megyei szinten (db), 2001-2010. db 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 108 397 104 541 106 372 42 501 44 378 46 231 47 477 48 076 46 759 51 743 860 885 914 938 934 914 1 008 1 856 1 922 1 991 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Fehérgyarmat Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Forrás: KSH, 2012. 2013. március 12 Origó Tervező Iroda Kft.

A Fehérgyarmaton működő vállalkozások számának alakulása a vállalkozói aktivitás függvényében változik. Mint látható 2001 óta folyamatosan emelkedett a településen működő vállalkozások száma, amely arra enged következtetni, hogy a vállalkozások jelentős része hosszú élettartammal bír. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt 10 év során 43%-kal emelkedett, ezen belül kiemelkedő az egyéni vállalkozások számának drasztikus növekedése 2008-tól. 5. ábra: A regisztrált vállalkozások számának változása Fehérgyarmaton (db), 2001-2010. 2 000 1 635 1 856 1 695 1 922 1 755 1 991 1 500 1 000 670 860 690 885 715 914 730 938 732 934 704 914 798 1 008 500 190 195 199 208 202 210 210 221 227 236 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Regisztrált társas vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált egyéni vállalkozások száma Forrás: KSH, 2012. A regisztrált vállalkozások 88%-a egyéni vállalkozásként működik, a korlátolt felelősségű társaságok 6%, a betéti társaságok pedig 4,6%-ban reprezentáltak a regisztrált vállalkozások közül. 3. táblázat: Regisztrált vállalkozások megoszlása társasági forma szerint Fehérgyarmaton (db), 2010. Regisztrált egyéni vállalkozások Regisztrált társas vállalkozások Regisztrált főfoglalkozású egyéni Regisztrált korlátolt felelősségű 430 vállalkozások száma társaságok száma 132 Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 739 Regisztrált betéti társaságok száma 93 Regisztrált nyugdíjas egyéni Regisztrált szövetkezetek száma 6 vállalkozói nyilvántartásban szereplő 586 egyéni vállalkozók száma Egyéb 35 Regisztrált egyéni vállalkozások száma összesen 1 755 Forrás: KSH, 2012. Regisztrált társas vállalkozások összesen Mint a táblázatban látható, kimagasló az egyéni vállalkozások aránya, a társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok aránya a legmagasabb. Elmondható tehát, hogy a vállalkozások között a kevésbé tőkeigényes vállalkozási formák népszerűek, vagyis megállapítható, hogy a Fehérgyarmaton működő vállalkozások túlnyomó többsége tőkeszegény. Fehérgyarmat településén a KSH rendelkezésünkre álló adatbázisa alapján az elmúlt 10 évben nem volt Fehérgyarmati székhellyel regisztrált részvénytársaság. Ennek hátterében főleg a nagy beruházások hiánya, valamint a település alacsony tőkeabszorpciós képessége állhat. 266 2.2.2. Vállalkozások ágazati szerkezet szerint Fehérgyarmaton kimagasló számban képviseltetik magukat a mezőgazdasági vállalkozások, amely a térség hagyományos agrárszerepkörével magyarázható, amelyet a vállalkozásokon kívül az őstermelők nagy száma (2009-ben 958, 2010-ben pedig már 1020 fő) is igazolja. Jelentősen elmarad a mezőgazdaságtól a kereskedelmi vállalkozások száma, azonban így is meghaladja a többi gazdasági ágban érdekelt szervezet számát. 2013. március 13 Origó Tervező Iroda Kft.

6. ábra: Regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Fehérgyarmaton (db), 2010. Egyéb Művészet, szórakoztatás, szabadidő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Víz-, szennyvíz-, hulladékkezelés Feldolgozóipar Bányászat, kőfejtés Energia gazdálkodás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 48 11 33 65 28 84 103 38 16 47 31 2 1 75 72 75 229 0 200 400 600 800 1 000 1 200 Forrás: KSH, 2012. Fehérgyarmaton teljes mértékben érvényesül a mezővárosi jelleg, a vállalkozási struktúrában a mezőgazdasági jellegű vállalkozások dominanciája kimagasló. Számuk az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett, a többi szektorban szereplő vállalkozások fokozatosan háttérbe szorultak. A társas vállalkozások megoszlását mutató diagram (4. ábra) nem is jeleníti meg kiugró adatai miatt, de a mezőgazdaság mint a térség legnagyobb nemzetgazdasági ágazata - esetében 1108 db regisztrált vállalkozásból mindössze 12 működik társas formában. 7. ábra: A regisztrált társas vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2010. 1 108 Egyéb tevékenység Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Víz-, szennyvíz, hulladékkezelés Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Feldolgozóipar Bányászat, kőfejtés Energia gazdálkodás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,00% 8,33% 27,27% 45,45% 7,69% 0,00% 39,29% 27,38% 6,80% 13,16% 37,50% 23,40% 25,81% 28,38% 41,33% 50,00% 0,00% 38,89% 1,08% 40,00% 100,00% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Forrás: KSH, 2012. A kistérség legjelentősebb vállalkozásai mind Fehérgyarmaton működik. Méret szerinti megoszlás szerint a kevés főt foglalkoztató mikro, kis és középvállalkozások a legjellemzőbbek, amely a fentebb leírt vállalkozások tőkeszegénységével magyarázható. Mindössze egy olyan vállalkozás található a településen, melynél a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, ez a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft., mintegy 500 alkalmazottal. A nagy létszámú humánerővel rendelkező közép- és nagyvállalkozás hiánya jelentős mértékben befolyásolja a foglalkoztatottság mértékét és alakulását, ugyanis hiányoznak a településről a nagyszámú munkanélkülit felszívni képes, sok embert foglalkoztató vállalkozások. 2013. március 14 Origó Tervező Iroda Kft.

4. táblázat: Fehérgyarmat regisztrált vállalkozások a foglalkoztatottak száma szerint 2005-2010 között (db) 0 és ismeretlen fős regisztrált 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 10-19 fős regisztrált vállalkozások száma 20-49 fős regisztrált vállalkozások száma 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma 250-499 fős regisztrált vállalkozások száma 2005 2006 2007 2008 2009 2010 172 157 153 177 300 363 736 729 831 1 653 1 589 1 592 13 12 14 14 19 22 6 8 4 5 9 8 6 7 5 6 4 5 1 1 1 1 1 1 Forrás: KSH, 2012. A szekunder szektort vizsgálva, Fehérgyarmat ipari szerkezetében jellemzően a könnyűipar dominál, mint az elektronikai FIPKERSZ Kft., a Fevill-Electric Kft., a szerelvénygyártás (a szivattyúkat gyártó Elpumps Kft.), a fémiparral foglalkozó Hackmann Evőeszközgyár. Az építőipar területén legjelentősebbek a Femép Rt. és a Gégény Kft. 1 8. ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának változása 2000-2010 között (db) 600 500 400 300 200 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH, 2012. Fehérgyarmaton a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, valamint az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatási ágazatok átlaga mutat jelentősebb kiugrást a többi ágazathoz képest. A településen a hagyományos kiskereskedelem a jellemző, a nagyobb üzletláncok közül a Coop, a Penny Market, a Profi és a Rossman van jelen. Fehérgyarmaton a kiskereskedelmi üzletek száma tendenciózus növekedést mutat 2000 és 2009 között, 2010-re azonban jelentősen csökkent számuk. Míg 2009-ben 353 db kiskereskedelmi üzlet volt található a településen, ez a szám 2010-re 255-re apadt. 1 (A Fehérgyarmati kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja, 2005.) 2013. március 15 Origó Tervező Iroda Kft.

9. ábra: Kiskereskedelmi üzletek száma (db) és tevékenység szerint megoszlása, 2010. 45 40 41 35 32 30 25 20 19 21 15 10 5 0 3 2 8 1 7 5 5 1 5 3 2 3 4 10 11 1 6 2 2 Forrás: KSH, 2012. A 2010. évi adatok szerint Fehérgyarmaton a kiskereskedelmi szaküzletek szinte minden tevékenységi típusa megtalálható. A széles körű kínálat a város lakosságának közel teljes keresletét képes ellátni. Kimagasló a ruházati szaküzletek száma, barkácsáruházak száma, és használtcikk szaküzletek száma. Fehérgyarmaton jelenleg nem találhatók kölcsönzőhelyek, illetve dohányáru-szaküzlet. Ezen a terület azonban változás várható a 2013-ban megjelenő új nemzeti dohányboltok megnyitásával. Fehérgyarmaton meghatározó szerepkörrel bír az ÁFÉSZ, mely több üzlethelységgel is rendelkezik a településen. A lakosság alacsony jövedelemszintje nem tud nagyszámú vállalkozást eltartani, ami a vállalkozások és üzletek számának csökkenésében is megmutatkozik. 2 Gazdaságossági és foglalkoztatási szempontból megvizsgálva, a legsikeresebb vállalkozások közé az alábbiak tartoznak Fehérgyarmaton: - Magyar Posta Zrt., - Fipkersz Kft., - OTP Bank Nyrt., - Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., - Szamos-Coop Kft., - Elpumps Kft., - Szamosmenti Ruhaipari Kisszövetkezet, - Nyírerdő Zrt. Fehérgyarmat belterületétől 1 km-re, egy 16,4 ha-os területen található a kistérség egyetlen ipari parkja. A park területén az infrastruktúra (csatorna, villamos energia, gáz, közvilágítás, úthálózat) kiépített, részben kiegészítő szolgáltatások is biztosítottak. Az Ipai Park közvetlen bekötőúttal kapcsolódik a 491. számú főúthoz. A bekötőút csak egysávos, az útpálya-szerkezet teherbírása alacsony. Az Ipari Park 2011. évi beszámolója alapján a hasznosítható (eladható, értékesíthető) terület 13,17 ha, melynek 83%-a (11,0 ha) értékesítésre került, összesen négy darab, KKV minősítésű vállalkozás részére. A szerződött vállalkozások közül csak egy települt be, de érdemi gazdasági tevékenységet a megvásárolt ingatlanon nem folytat. Az Önkormányzat az Ipari Parkot kedvező adózási feltételekkel kívánja vonzóvá tenni a befektetők számára. A betelepülő vállalkozások számára a három kivethető helyi adó közül csak az iparűzési adó megfizetése kötelező. Az Ipari Park mellett található 44,4 ha-os, tartalék gazdasági terület (volt repülőtér) 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában van, így bővítésére megvan a lehetőség. A terület zöldmezős beruházások befogadására, ipartelepítésre alkalmas, de a lakóterületek közelsége, a környezeti adottságok miatt a kis környezeti terheléssel járó iparágak, üzemek 2 (A Fehérgyarmati kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja, 2005.) 2013. március 16 Origó Tervező Iroda Kft.

telepítése kívánatos. Az ipari park igény esetén jellegénél fogva alkalmas alternatív-és megújuló energiát előállító beruházás befogadására. 2.2.3. Gazdasági aktivitás térbeli különbségei Mint az korábban leírásra került, Fehérgyarmat a térség fő térszervező erejét képező centrum, mind társadalmilag, mind gazdaságilag. A városban található a térség vállalkozásainak túlnyomó többsége, emiatt jelentős tömegek ingáznak Fehérgyarmatra napi szinten. Ennek oka, hogy Fehérgyarmaton ugyan csökken a vállalkozások száma, azonban így is szélesebb munkahely kínálatot tud biztosítani, mint a térség többi települése. A kistérség községeiben megnövekedett a szuburbanizáció által Fehérgyarmatról kiköltözők száma. Erre a jelenségre a választ a környező települések kedvező ingatlan árai adják meg a választ. Az alacsony ingatlanárak miatt trend lett a fehérgyarmati lakosság körében a környező falvakba történő kiköltözés. Ezzel arányosan megnő az ingázók száma is, ugyanis a Fehérgyarmatról kiköltözők megtartják munkahelyüket, sőt gyakran gyermekük is valamely fehérgyarmati iskolában tanul. 2.2.4. K+F helyzete Fehérgyarmaton Sem a város, sem a kistérség esetében nem beszélhetünk a kutatás-fejlesztés múltjáról, jelenéről. 10. ábra: A K+F kutatóhelyek száma regionális és megyei szinten, 2010. Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld 10,29% 11,80% 6,40% 6,81% 8,58% 6,81% 49,31% Forrás: Megye K+F száma Budapest 1 275 Csongrád 246 Hajdú-Bihar 217 Pest 196 Győr-Moson-Sopron 176 Baranya 141 Borsod-Abaúj-Zemplén 109 helyek Dél-Alföld http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/kutfejl.html Regionális szinten azonban, a Közép-Magyarországi (1471 db) és a Dél- Alföldi régió (352 db) után legtöbb kutatóhellyel az Észak-Alföldi régió rendelkezik (307 db). A megyék közül szintén a Közép-Magyarországi régió központja, Budapest áll az élen, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 60 kutatóhelyével a 12. helyet képviseli. Hasonló a tendencia a tudományos kutató-fejlesztők számának és a ráfordítások nagyságának vizsgálatakor is, az Észak-Alföldi régió a harmadik illetve második, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a 15. legtöbb K+F szakembert foglalkoztatja az országban, a 14. legnagyobb ráfordítással. Veszprém 88 Fejér 79 Bács-Kiskun 76 Heves 71 Szabolcs-Szatmár-Bereg 60 Somogy 44 Vas 44 Komárom-Esztergom 36 Zala 36 Békés 30 Jász-Nagykun-Szolnok 30 Tolna 18 Nógrád 11 2.2.5. Turizmus Fehérgyarmat gazdasági életében a turizmus periférikus szerepű, a megtermelt jövedelmek csak kis része származik az idegenforgalomból. A térségben elsősorban a Tiszához és mellékfolyóihoz, valamint a természetvédelmi területekhez köthető vízi- és ökoturizmus, továbbá a falusi turizmus jellemző. A természetközpontú idegenforgalmat szolgálja a Szamos folyó töltésén Szatmárnémetibe vezető kerékpárút is. A Szatmár-Beregi Natúrpark központja Fehérgyarmaton található, azonban az idegenforgalomból kevés érződik a városban. 2013. március 17 Origó Tervező Iroda Kft.

Nagy látogatószámot vonzó turisztikai attrakció a város közelében nem található. A városban Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet nem működik, a település turisztikai koncepcióval nem rendelkezik. A város idegenforgalmi lehetőségeit tekintve meghatározó, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások bázisát jelentő térségi (legfeljebb 1,5-2 órás autóútnyi távolságon belül élő) lakónépesség turisztikai vásárlóereje alacsony, az országhatárok elválasztó hatása pedig még mindig nagyon erős. Fehérgyarmat szálláshely kínálatát a városközpontban lévő Szamos Hotel, valamint iskolai szünidőben a középiskola kollégiuma jelenti. Tekintettel arra, hogy a kollégium csak alkalmi jelleggel, nem piaci alapon nyújt szálláshelyet, a város vendégforgalmát lényegében a hotelben megszálló vendégek jelentik. A szálloda forgalma az ezredforduló óta drasztikusan csökkent, míg 2000-ben 1410 fő volt a szálloda vendége, addig 2010 során ez a szám csupán 508 volt. Vendégéjszakák tekintetében is ez a tendenciózus csökkenés említhető meg: 2000-ben a szállodában töltött vendégéjszakák száma 1781 volt, 2010-ben azonban már csak 570. 11. ábra: Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Fehérgyarmaton 2006-2010 között (db) 250 212 200 150 100 50 22 22 22 32 db 0 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH, 2012. Fehérgyarmat turisztikai szálláshelykínálatának tekintetében elmondható, hogy a 2000-es évektől kezdődően drasztikusan csökkent, csakúgy, mint a vendégéjszakák száma, vagyis a település turisztikai potenciálja fokozatosan gyengült az elmúlt évtized során. A hármas határ közeli fekvés és az élénk határforgalom hatása Fehérgyarmaton kevésbé érzékelhető: a tranzit és a vásárlói turizmus elsősorban a 47. sz. és a 49. sz. főutak menti településeken jelentkezik. Ezen utazások fő motivációja nem a pihenés vagy az üdülés, így jellemzően rövid tartózkodási idejűek és alacsony fajlagos költséggel jellemezhetőek. 12. ábra: Vendégéjszakák és vendégek száma (db, ezer fő), 2000-2010. 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 3,1 3,1 3,6 3,2 2,3 2,1 1,6 2,3 2,0 2,1 1,8 2,0 1,1 1,4 1,5 1,1 1,2 1,1 0,8 0,9 0,6 0,5 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken ( ezer fő) Forrás: KSH, 2012. A turizmus keresleti oldalát leginkább a vendégek számának alakulása jelzi. Az ezredforduló utáni években jelentősen, több mint a felére esett vissza a Fehérgyarmatra látogatók száma (12. ábra). Az ezer főre jutó vendégek száma évrőlévre szintén csökkenő tendenciát mutatott. A csökkenés hátterében a gazdasági létbizonytalanság, a lakosság által üdülésre fordított költségek csökkenése áll. Az ide érkező turisták zömében kevés időt töltenek a városban, kevesen töltik itt az éjszakájukat. 2013. március 18 Origó Tervező Iroda Kft.

13. ábra: Vendéglátóhelyek száma Fehérgyarmaton (db), 2000-2010. 160 140 120 61 65 66 61 66 62 63 59 56 56 100 80 60 69 71 73 70 73 67 72 66 64 71 50 43 40 20 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Vendéglátóhelyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (db) Forrás: KSH, 2012. A turizmus tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a vendéglátóhelyek száma, mint ellátó, kiszolgáló egység. A vendéglátóhelyek számának (13. ábra) változásában a 2000-es évek első felében nem mutatkozott jelentős számbeli eltérés, második felében azonban jól látható változások következtek be. Bár a 2009-es eredmény majdnem elérte a 2004-es csúcsot, azonban 2010-re ez a szám jóval az ezredfordulós érték alá süllyedt. A csökkenés hátterében a gazdasági válsággal érkező létbizonytalanság áll. A vendéglátóhelyek közül 4 csoport van jelen a településen, melyek 2010-ben a KSH adatbázisa szerint a következő számban oszlottak el: - italüzletek és zenés szórakozó helyek: 16 db, - éttermek, büfék: 26 db, - cukrászdák: 4 db, - munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek: 4 db. Az alacsony idegenforgalmi aktivitás miatt a vendéglátóhelyek elsősorban a helyi igényeket szolgálják. Idegenforgalmi szempontból kitörési pontot a gyógyvízkincs jelenthet a város számára. A Megyei Kórházban kialakított Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ társadalombiztosítás keretében nyújt egészségügyi szolgáltatásokat, az ennek során felhalmozott tapasztalat és kialakult szakembergárda jó alapot jelenthet az önkormányzat tulajdonában lévő gyógyvíz piaci alapon történő hasznosítására is. A gyógyvízkút és a strand környékén mintegy 17 ha, jórészt beépítetlen önkormányzati tulajdonú terület található, így a fejlesztésekhez szükséges terület biztosítható. 2.2.6. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei Helyi gazdaságfejlesztés alatt minden olyan, helyi szinten megvalósított beavatkozást értünk, amely a helyi gazdaság működését befolyásolja. A város gazdaságfejlesztését szolgáló intézmények közül a pénzügyi és piaci szolgáltatók, és az Ipari park területe emelhető ki. A vállalkozói környezet fejlesztésre szorul, ugyanis hiányoznak a településről az olyan alapvető infrastrukturális eszközök, melyek hatékonyan hozzájárulnának a vállalkozások versenyképességének és termékeik piacra jutásának javításához. A kis- és középvállalkozások fejlődésének további gátja, hogy tőkeszegények, illetve beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez nem kapnak kedvezményes kamatozású hiteleket, mivel nem tudnak garanciát biztosítani a hitelintézet felé. Fehérgyarmat városa középtávú, 2011-2014 közötti gazdaságfejlesztési terveit a Fehérgyarmat Város Gazdasági Programban határozza meg. A település számára a következő kitörési pontokat fekteti le a program: innovatív mezőgazdaság kialakítása, egészségturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, innováció bővítése. A városvezetés nagy hangsúlyt kíván fektetni a fejlesztésekre, a költségcsökkentő megoldásokra, valamint a város regionális és térségi szerepére. Törekedni kell arra, hogy a befolyt adóbevételek ne a működést szolgálják, hanem minél nagyobb százalékban képezzék a fejlesztési kiadások forrását. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei közé tartozik továbbá a megfelelő információáramlás biztosítása pályázati lehetőségek, vállalkozásfejlesztés kapcsán, valamint műszaki infrastruktúra fejlesztése. 2013. március 19 Origó Tervező Iroda Kft.

2.2.7. Információs társadalom Az információs társadalom fogalmának - kiterjedtsége miatt - nincs egyszerű definíciója. Közös tényezője azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (IKT) alkalmazása. Az információs társadalom kibontakozásának feltételrendszerét egy adott településen az IKT eszközök elérhetősége és azok használata határozza meg. Az információs technológia rendkívül gyors ütemű fejlődése napjainkra új kihívások elé állította a társadalmat, az ehhez való alkalmazkodás jelentősen hozzájárul egy település, vagy térség versenyképességéhez. Vezetékes telefon A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével eredeti funkcióját tekintve egyre kisebb jelentőségő. A távbeszélő fővonalak előfizetői számát tekintve évek óta csökkenés figyelhető meg. A vezetékes telefonhálózat leginkább jelenleg a szélessávú Internet- hozzáférés kiszolgálásában van szerepe, amely azonban az egyéb technológiák terjedése miatt csökkeni fog. Mobil telefon A hazánkban működő három nagy mobilszolgáltató a térséget teljesen lefedi, így a mobil internetezés lehetősége (WAP, 3G, EDGE) bárki számára elérhető, a mobil és multimédiaalkalmazások bárhonnan hozzáférhetőek. Kábel és műholdas tv A kábeltelevíziós hálózaton, a televíziós jeleken túl bármilyen elektromos impulzust lehet továbbítani. A kétirányúsított csillagpontos hálózatok alkalmasak internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számára 2000 és 2005 között stagnálás volt jellemző, míg 2005-től 2010-ig jelentős csökkenésbe váltott a tendencia. 14. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Fehérgyarmaton 2000-2010 között 2 500 2 235 2 231 2 252 2 110 2 000 1 500 2 188 2 216 2 225 1 867 1 786 1 549 1 000 1 406 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH, 2012. Számos szolgáltató nyújt műholdas TV vételi lehetőséget Fehérgyarmaton, ami a település teljes bel- és külterületéről lehetővé teszi a kapcsolódást. Internet A világhálóhoz való kapcsolódási lehetőségek: ISDN- alapú, analóg telefonvonalon keresztüli modemes kapcsolódás, DSL, kábel TV alapú; bérelt vonali csatlakozás, mobiltelefonos hozzáférés, mikrohullámú, optikai kábelen keresztüli, valamint műholdas kapcsolódás. Fehérgyarmaton Internet- ellátást a szolgáltatás típusa szerint az alábbiak szerint csoportosíthatóak: ADSL szolgáltatás: TENET, ALTAinternet, Drávanet, NordTelekom, Compagnon Internet, BTel, Externet, Printer- fair, Invitel, T- Home, Enternet, EQnet, UPC Business. Kábelnet szolgáltatás Fehérgyarmaton kizárólag az Invitel szolgáltatónál érhető el. 3 A városban e-magyarország pont működik a könyvtár épületében. 3 (www.internetet.hu) 2013. március 20 Origó Tervező Iroda Kft.