Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf)
Üledékes kzetek keletkezése Képzdésüknek négy szakasza van - valamilyen kzet elpusztul, oldódik, elmállik - a mállott kzetek szállítódnak - a mállott anyag lerakódik - kialakul az üledékes kzet (diagenezis) diagenezis során a leülepedett anyagból kialakul egy új kzet a diagenezis tényezi: nyomás, hmérséklet, id, átkristályosodás üledékes kzetek részeit gyakran cementálják konkréciók
Üledékes kzetek keletkezése A hmérséklet és a nyomás alárendelt szerepet játszik Az ásványképzdés vízb oldatban történik Ható tényezk: ionkoncentráció, redox-viszonyok, oldat áramlási sebessége
Üledékes kzetek csoportosítása Törmelékes (mechanikai elegyrészekbl álló) üledékes kzetek Vegyi eredet üledékes kzetek Lagúna üledékek (evaporitok) Szerves (biogén) eredet üledékes kzetek
Törmelékes kzetek Az eredeti kzet kisebb-nagyobb darabjaiból állnak Két csoportjuk van Laza törmelékes kzetek Összeálló törmelékes kzetek
Laza törmelékes kzetek Elkülönítésük szemcsenagyság alapján Magyar Európai Amerikai durva törmelék pszefit rudit homok pszammit arenit iszap pelit lutit
Laza törmelékes kzetek Osztályozásuk - Atterberg alapján: > 200 mm tömb 200-20 mm kavics (durva kavics) 2-20 mm murva (finom kavics) 0,2-2 mm homok (durva homok) 0,02-0,2 mm homok liszt (finom homok) 0,002-0,02 mm iszap < 0,002 mm agyag
Kavics Keletkezése: vízben való görgetés hatására legömbölyödött (2-200 mm) Alak: összetétel, megtett úttól függ (gömböly, korong) (Kvarc kavics) Folyó osztályozza (sebesség, esés) Elfordulás: fleg s-duna kavicstelepei (Mosonmagyaróvár, Gyr, Budapest, Sümeg), Rába (Rábaköz, stb.) Felhasználás: építipar, vízadó réteg (ivóvíz)
Homok 0,02-2 mm nagyságú szemcsék Összetétel: kvarc (70 %), földpátok, muszkovit (kb. 4 %), biotit, gránát (0,7 %) Gyakran felhalmozódnak benne nehezen málló ásványok (pl. arany) Szemcsék alakja: szegletes matt (folyami), gömböly fényes (szél által szállított)
Homok Települése: laza (hézagtérfogat: 45-47 %) - tömöríteni kell, tömött (hézagtérfogat: 27-30 %) Tömött homok vízzáró lehet, különben jól átengedi a vizet Gömböly szemcséj laza homok vízzel telítdik - folyós lesz, omlás veszélyes Homok nedvesen könnyen összeáll - kiszáradva leomolhat
Homok Homok talajok: szárazak és tápanyagban szegények, ha meszesek - fiziológiai szárazság Elfordulása: Duna-Tisza köze, Nyírség, Somogy, Gönyüi-homokvidék, Tengelici homokvidék Felhasználása: építipar, kvarcot tartalmazót (99 % felett) üveggyártás (Fehérvárcsurgó), öntödei formálásra (Kikörspuszta, Bicske)
Agyag 0,002 mm alatti szemcsék (gyakorlati határ: 0,02 mm) Kis szemcsék: zsíros agyag, nagyobb szemcsék: sovány anyag Összetétele: agyagásványok, de más alkotók is: kvarc, földpátok, csillámok, pirit, gipsz, limonit és állati valamint növényi vázak Összetétel vizsgálat: polarizációs mikroszkóp, röntgenelemzés, termoanalitikai módszerek
Agyag Kolloid tulajdonságúak, sok vizet képesek felvenni/leadni, duzzadóképességük van Keletkezése alapján lehet: tengeri, folyami, tavi, szárazföldi, glaciális Színe - különféle lehet: vörös, szürke, kék, zöld, fehér, stb. Igen jó szigetelk (környezetvédelem) Felhasználása: kerámia, porcelánipar Talaj: jó víztartó képesség, de nehezen adja le, tápanyagszolgáltató képességük jó lehet
Bentonit (Fullerföld) Elegyészei: agyagásványok, kvarc (50 % felett), vas és alumínium oxidok (20-25 % felett) Nagy montmorilonit- és kolloidtartalmú kzet, nagy az adszorpciós képessége Világoszöld-sötétzöld szín, agyagos tapintású, körömmel könnyen karcolható Helyben képzdik gabbróból, bazaltból, diabázból, dioritból és tufáikból Elfordulása: Bándon, Mádon, Istenmezeje Ásványolajok derítésére és néha talajjavításra használják
Bauxit Alumíniumot tartalmaz boehmit, diaszpor és hidrargillit formájában Téglavörös, vörösesbarna, világos sárgás szín Kolloid részecskékbl áll Érdes tapintású, földes felület, tömötten összeáll Vízben nem duzzad és nem ázik szét
Bauxit Trópusi és szubtrópusi éghajlaton keletkezik (laterit) Mészk vidékeken dolinákban mosódott össze Elfordulása: Gánt, Halimba, Sümeg, Perepusztán, Nagyharsány hegy, Iskaszentgyörgy, Eplényben, Fenyf, Nyírád Legfontosabb alumíniumérc Felhasználás: bauxit cement, tzálló tégla
Összeálló törmelékes kzetek A törmelékeket utólag valamilyen kötanyag összecementálja Cementáló anyag agyag vashidroxid kalcit kovasav Átnedvesedve, kiszáradva sem hullanak szét
Homokk Homok tartalmú üledék összecementálásával Összetétele: kvarc, de földpátok, muszkovit, biotit, gránát is Tulajdonsága a kötanyag minségétl függ Színét a kötanyag határozza meg (homok sárga)
Homokk Csoportosítása: kötanyag alapján: kalcitos - mészhomokk
Csillámos homokk Csillámos homokk
Vörös homokk limonitos homokk - Almádi, Alsórs, Felsrs (permi vöröshomokk) Balatoni - mólók
Zöld homokk Glaukonitos homokk - zöldes - kötanyaga glaukonitos meszes márga
Kvarc homokk kvarcitos homokk - legszilárdabb hárshegyi Felhasználás: pl. malomk, stb.
Konglomerát
Konglomerát Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, legömbölyödött kavicsdarabok kzete
Konglomerát
Breccsa Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, szögletes szemcsék kzete Szárazföldön keletkezik
Mészk breccsa
Mészk breccsa
Lösz Víz és szél által hordott kötöttebb üledék Összetevi: kvarc, földpátok, csillám, kalcit, agyagásványok (pl. illit) Típusai: eolikus lösz (szél által hordott), átiszapolt (infúziós lösz) - fleg Tiszántúlon - tömöttebb
Lösz Szemcsemérete: 0,01-0,002 mm Fleg jégkorszakokban és a pleisztocénban keletkezett Télen hideg, nyáron meleg klímában (sztyep klíma)
Lösz Lösz takaró vastagsága Szekszárdon 90 m, Duna mentén 45-50, Kínában 200 m A porhullás különböz idkben ment végbe - lösz rétegzett, növényzet maradványa - vékony (meszes) hajszálcsövek Löszbabák kialakulása Löszterületeken gyakran alakulnak ki dolinák, löszszakadékok
Lösz Elfordulása: Dunántúlon és a Tiszántúlon is nagy területeket borít (ország 2/3-a), elssorban 400 m-ig, dunántúli lösz homokosabb, tiszántúli agyagosabb A löszön kialakult termhelyek a legjobb termképességek, mezségi talajok, ill. barna erdtalajok
Agyagpala Vékony lemezekbl álló kzet Tompa fény Színe: fekete, sötétszürke Átmenet a metamorf kzetek felé Elfordulás: Bükk-hegység Felhasználás: tetpala
Vegyi eredet, v. oldatból kivált üledékek Vízben oldott ásványi anyagok kikristályosodásával
Mészk Összetétele: kalcit, szenynyezanyagok (agyag, grafit, mangán, bitumen, szén, stb.) Színe: fehér, színes: vörös, sárga, fekete, stb. Keletkezése: mészhája éllények vázából, édesvízben (CO 2 - elvonás)
Mészk Kora jól felismerhet a benne lév smaradványokról
Briozoás mészk
Édesvízi mészk
Forrásvízi mészk Felhasználása: mészégetés, burkolóés sírkkészítés (pl. Piszke, Siklós) Idsebb mészkövek tömöttek, jól csiszolhatók (Piszkei vörös márvány, Gyüd melletti testszín mészk, bükkösdi barnásszürke, siklósi barnásszürke fehér erekkel, stb.) Fiatalabbak porózusak - nedvesen jól frészelhetk (pl. Fertrákosi, Sóskút, Tárnok)
Nummuliteszes mészk Benne kerek, lapos mészvázak ismerhetk fel Homokkal keveredik - homokos mészk (átmenet) Glaukonitos mészk
Oolitos mészk Gömbszer, néhány mm átmérj szemekbl válik ki Gömböket kalcit ragasztja össze
Mésztufa Elfordulása: Triász kori: Bükkhegység, Aggteleki karszt, Jurakori: Bakony, Gerecse, Mecsek, Miocén-kori (laza): Fertrákos, Tétényi-fennsík Termhely: vízszegények, sekély talajok, könnyen erodálhatnak, fiziológiai szárazság
Dolomit Összetevi: dolomit ásvány Tengerbl válik ki, v. mészkbl alakul át Tömör dolomit - szemcsés dolomit (márványhoz hasonlít) Talajképzdés - nehezen mállik, sekély, köves, vízszegény talajok
Dolomit Elfordulása: Budai-, Pilis-, Gerecse-, Vérteshegység, Balatonfelvidék, Északiközéphegységben: Naszály, Kvár és Bükkben Felhasználása: tzálló anyagok készítése
Vörös márga Mészk agyaggal keveredik márga alakul ki Agyagos márga - meszes márga
Zöld márga Felhasználása: cementgyártás (pl. Lábatlan)
Lagúna üledékek (evaporitok) Tenger vízébl lefzd medencék bepárlódásából keletkeznek
Gipsz Összetevi: gipsz, Fajtái: - tömött gipsz (szemcsék nem látszanak), - alabástrom, szemcsés és rostos gipsz Lemezszer betelepülésben (pl. Perkupa)
Anhidrit Gipsz kíséretében fordul el Víz felvételével gipsszé válik (igen lassan - geológiai korok alatt)
Ksó Összetétele: halit, esetleg egyéb sók Elfordulása: Kárpátok küls (Kalus, Wieliczka) és bels (Eperjes, Szaszlatinán, Vízaknán, Szovátán, Parajdon) íve Több száz méter vastag lerakódásai ismertek Környezetvédelmi jelentsége
Kovasav kzetei Összetevi: kvarc, kalcedon, opál, vízbl ülepednek le Fajtái: hidrokvarcit, limnokvarcit, kovak, lidit (fekete)
Orto kvarc
Szerves (biogén) eredet üledékes kzetek (biolitok) Szerves anyagokból keletkeznek
Kszén Növényi eredet. Igen nagy átalakulások során keletkezik Összetevi: szén, (H, N, O, S, víz és szervetlen alkotórészek) Több fajtájuk van, ezek széntartalma és bomlottsági foka különböz
Szénülés
Tzeg Laza szerkezet, növényi rostokból áll Barna szín Széntartalma 50 % Nagy a víztartalma is Elfordulás: Hanság, Nagyberek, Kisbalaton, Ecsedi-láp
Lignit Fás szövet Miocén v. pannon korú 65-70 % széntartalommal
Kszén Barnakszén: fényes fekete, v. fénytelen szín, széntartalma: 74-78 % Feketekszén: fekete szín, széntartalma: 80-92 %
Antracit Fekete szín, kagylós törés Széntartalma: 90-95 %
Kszén Elfordulása: jura kori: Pécs, Komló kréta kori: Ajka eocén kori: Bicske, Tatabánya, Dorog, Solymár Miocén kori: Ózd, Sajó-völgye, Brennbergbánya
Kolaj Szénhidrogének keveréke Keletkezése: - szerves úton (plaktonok, állatok maradványából), - szervetlen módon: karbidból és vízbl Rosszul szellzött tengeri öblökben Hazánkban: Algy, Bükkszék, zalai olajmezk
Aszfalt Petróleum maradék Elfordulás: Trinidad Mesterségesen is elállítják (kolaj finomítás)
Guanó Felhalmozódott madár üledékbl keletkezik Vastagsága 10-15 m is lehet Esszegény vidékeken (tengerpartok) Sok benne a kalcium- és az alkálifoszfát (mtrágyázás)
Foszforit Összetevi: apatit Tömött, szemcsés, lencsés, gumós alakban mészkövön Tengeri állatok csontjainak foszfortartalmát rizte meg Mtrágya alapanyag lehet