A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön www.agbnielsen.hu A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A digitális mősorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó idıeltolásos tévénézést lehetıvé tevı eszközök nagy arányú terjedésével egyre gyakrabban adódik a kérdés: vajon az új eszközök milyen módon és milyen mértékben alakítják át a hagyományos tévénézést? Az idıeltolásos tévénézés (Time Shifted Viewing, TSV) lényegében nem más, mint a tévében sugárzott mősor valamilyen táregységre, memóriára (videókazetta, DVD lemez, merevlemez) történı rögzítése és visszanézése egy késıbbi, alkalmasabb idıpontban. A TSV valójában egyáltalán nem új jelenség: még az elsı kazettás videófelvevık (VCR) megjelenésének köszönhetıen jött létre a 70-es évek végén. Ugyanakkor a DVD-felvevık és a mősorok megállítására, visszatekerésére vagy rögzítésére alkalmas digitális felvevık (pl. egyes digitális set-top-boxok) gyors terjedésével egyre többen emlegetik a valós idejő, hagyományos tévénézés lehetséges alternatívájaként. Napjainkban a tévénézés idıbeni eltolása sokféle módon történhet: beépített merevlemezes TV-készüléken, internetes letöltéssel vagy akár Video-on-Demand (VoD) szolgáltatáson keresztül, ahol a set-top boxra érkezik a tartalom, amely azonnal vagy egy késıbbi idıpontban is megnézhetı. Nemzetközi kitekintés A TSV mérésére elıször 1991-ben az Egyesült Királyságban került sor, ahol 10 évig kizárólag a videófelvevıkre alkalmazták. 2005 augusztusától az addigra már digitális UNITAM mőszerekkel korszerősített panelen a digitális SKY+ set-top-boxokra és további eszközökre is kiterjesztették a TSV mérését. Az USA-ban viszonylag késın, 2003-ban mérték elıször a TSV-t a TiVo-val történt együttmőködés keretében, és 2005-ben kezdték el hozzácsatolni a TSV adatokat a hagyományos mőszeres mérésbıl származó perces nézettségi adatokkal. 2008-ban Finnország, Norvégia és Dánia is csatlakozott hozzájuk. A televízió-csatornák nézésére jutó napi átlagos idıtartam 2007-rıl 2008-ra érzékelhetıen megnıtt a TSV adatok bevonásával (1. táblázat). Belgium, Írország és Ausztrália 2009-2010-tıl kezdi meg a hagyományos adatok TSV adattal történı kiegészítését (konszolidálását), és hasonló lépést fontolgat Olaszország, Új-Zéland, Svédország, Görögország és a Dél-afrikai Köztársaság, ahol már zajlanak a szükséges elıkészületek. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3
A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön www.agbnielsen.hu 2007 2008 Egyesült Királyság 218 225 USA 272 277 Finnország 160 170 Norvégia 145 165 Dánia 148 167 1. táblázat: A televízió-csatornák nézésére jutó napi átlagos idıtartam (perc/fı) A digitális eszközökkel való ellátottságban élen járó Egyesült Államokban a TSV mintegy 5 százalékát képviseli a teljes nézett idınek (2009. I. negyedév, Nielsen A2/M2 Three Screen Report, US). A digitális videófelvevık (DVR) lefedettsége a 2007-es 12%-ról 31%-ra nıtt 2009-re nagyrészt annak köszönhetıen, hogy a DVR eszközöket gyárilag beépítik a set-top-boxokba, így ma már a készülékek 95%-a integrált, és csupán a fennmaradó 5 százalékuk képez különálló egységet. TSV Magyarországon A nemzetközi folyamatokat látva az AGB Nielsen idırıl idıre méréseket végez a hazai panelen az idıeltolásos tévénézés mértékének becslésére. Legutóbbi kutatásunk során részletesen megvizsgáltuk, hogy a 2009. október 5 11. közötti héten az egy háztartásra jutó napi tévénézési idı mekkora hányadát képezte a nem valós idejő tévénézés (TSV). Az egyes mősorok késleltetett nézésének elemzésekor különféle periódusokat különböztetünk meg. Különösen fontos az eredeti sugárzással azonos napon történı megtekintés (Viewing on the Same Day As Live, VOSDAL), de emellett vizsgáltuk a 3 illetve 7 napon belüli visszanézéseket is. A rögzített mősorok ennél késıbbi megtekintését adatbázisainkban már nem tekintjük idıeltolásos tévénézésnek. A digitális UNITAM mérımőszerrel felszerelt panel adatait alapul véve a háztartások napi átlagos tévénézési idejéhez 0,1 és 0,2 százalék közötti mértékben járult hozzá a sugárzott mősorok 24 órán belül történı visszanézése. A vizsgálatot a TSV eszközzel ténylegesen rendelkezı panelháztartásokra szőkítve ez az érték 0,3 és 0,5 százalék között alakult. (TSV eszköznek tekintjük az erre alkalmas digitális beltéri egységet, merevlemezes készüléket, DVD-írót és a hagyományos videomagnót.) Azonban nem mindig kerül sor egy mősor ilyen rövid idın belüli visszanézésére. Gyakran elıfordul, hogy csak napokkal késıbb sikerül megtekinteni egy-egy rögzített eseményt. Ezért a sugárzástól számított 3 napon belüli visszanézéseket is megvizsgáltuk, melynek során az idıeltolásos tévénézés aránya kétszeresére növekedett. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3
A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön www.agbnielsen.hu A sugárzástól számított hét napon belüli visszanézéseknél a TSV aránya tovább növekedett: TSV háztartásokban 0,8 és 1,3 százalékos arányt mértünk. A TSV legbıvebb halmazát a 7 napon belüli visszanézések alkotják. A vizsgált idıszakban sugárzott televíziós adásokból a TSV eszközökkel ellátott háztartások 44 százalékában nézett valamely családtag legalább 1 percet idıeltolásos tévénézéssel, ugyanakkor az egy háztartásra jutó TSV átlagos napi ideje mindössze 4-5 perc körül alakult hétköznap, és hétvégén is csupán 6-7 perc volt (lásd. 1. ábra). A legmagasabb TSV értéket a szombati napon mértük, azaz a szombati adásokat a nézık egy része nem valós idıben, hanem még aznap illetve a következı hét nap során késleltetve tekintette meg, háztartásonként átlagosan hét percet hozzáadva a szombati nap nézettségi adataihoz. Egy TSV eszközzel ellátott háztartásra jutó idıeltolásos tévénézés átlagos napi ideje* (perc) *a sugárzás napjától számított 7 napon belüli mősor-visszanézések; Vizsgált idıszak: 2009. október 5-11. 8 7 7 perc 6 mp. 6 perc 30 mp. 6 5 4 perc 54 mp. 5 perc 4 perc 42 mp. 4 perc 30 mp. 4 4 perc 6 mp. 3 2 1 0 2009. október 5. 2009. október 6. 2009. október 7. 2009. október 8. 2009. október 9. 2009. október 10. 2009. október 11. 1. ábra A fenti adatok tükrében arra a következtetésre jutottunk, hogy hazánkban az idıeltolásos tévénézés pillanatnyilag még igen csekély mértékben van jelen a családok életében, így a hagyományos mérési rendszerrel való összevonása egyelıre nem indokolt. Mindazonáltal mérési rendszerünk technikailag már felkészült a tévénézés eme új formájának mérésére, annak mértékét illetve arányának változásait rendszeres idıközönként monitorozzuk és publikáljuk. Ambrus Mónika, Dömötör Sándor 2009. november 16. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3