MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I /2008 Üi.: Ördögh Zsófia Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Makói Kistérség Környezetvédelmi Programjának és Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata Melléklet: Felülvizsgálati dokumentáció Tisztelt Képviselő-testület! 2004-ben elkészült a Makói Kistérség Környezetvédelmi Programja közötti időszakra vonatkozóan, melynek célja az országos és regionális szinten meghatározott és a helyi szinten jelentkező környezeti problémák feltárása, megoldására javaslatok kidolgozása. Szintén 2004-ben készült el a Makói Kistérség Hulladékgazdálkodási Terve re, mely tekintettel az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre és a vonatkozó jogszabályokra, magába foglalja a térségi települések hulladékgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseit, a tervezés menetét, aktuális állapotokat. A Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának lefolyásáról beszámolási kötelezettségünk 2 évente ban történt meg fenti dokumentumok vizsgálata, így időszerű volt a kérdőívek kiküldése a kistérség településeihez, majd a bejövő adatok feldolgozásával egy felülvizsgálati dokumentum elkészítése, mivel jogszabályi kötelezettségünk erre nézve, illetve több pályázat is igényelheti e fülvizsgálatok meglétét. A felülvizsgálati dokumentáció elkészült a kistérség összes településének bevonásával, melyet a Makói Kistérség Többcélú Társulása elfogadott. Tisztelt Képviselő-testület! A fentiekre tekintettel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Képviselő-testület elé: HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete úgy határoz, hogy a Makói Kistérség Többcélú Társulása által szeptember 10-i ülésén elfogadott Környezetvédelmi Koncepció és Hulladékgazdálkodási terv jogszabályban előírt felülvizsgálatát tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1...

2 Értesítést kap: Makó város polgármestere Makó város jegyzője Nagy- György József környezetvédelmi tanácsnok Makó város Önkormányzat Műszaki Iroda A határozati javaslattal egyetértek: Nagy-György József Környezetvédelmi tanácsnok Makó, szeptember 17 Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -2...

3 közötti időszakra vonatkozó Makói Kistérség Környezetvédelmi Program, valamint a Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata A Program célkitűzései: A Környezetvédelmi Program által megfogalmazott, a térség jövőbeni környezeti állapotát jellemző hosszú távú jövőképe röviden: A térségben megvalósul a környezeti erőforrások racionalizált, fenntartható hasznosítása, biztosítottak az egészséges élet környezeti feltételei, megvalósul a hatékony értékvédelem, és - a környezetvédelmi célok integrációjának köszönhetően - a prevencióra helyeződik a hangsúly. A program célja, hogy hozzájáruljon az országos és regionális szinten meghatározott, valamint a helyi szinten jelentkező környezetvédelmi problémák megoldásához. A programnak és a hulladékgazdálkodási tervnek összhangban kell lennie a magasabb szintű programokkal, az Országos Környezetvédelmi Programmal, a Komplex Kistérségi Környezetvédelmi Programmal és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel. Célként fogalmazható meg a környezet állapotának általános javításán túl a táj arculatának megőrzése, jobb minőségű települési környezet, lakókörnyezet létrehozásának elősegítése a természet értékeinek, talaj, víz, termőföld és levegő védelmének figyelembe vétele mellett. A környezetvédelmi program felülvizsgálata Levegőtisztaság, zaj- és rezgésvédelem: A Program alapján a levegő minőségének javítása, valamint a zaj- és rezgésterhelések csökkentése volt a cél. A szállópor szennyezés csökkentése, valamint a közlekedésből eredő légszennyezés, zaj- és rezgésterhelés jelentős csökkenése az M43-as autópálya átadása után várható, melynek a levegő minőségére gyakorolt hatása a kistérség településeinek nagy részén érezhető lesz. A kistérség három településén (Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak) az M43-as autópálya Makóig történő megépülését követően is megmarad a gépjárműforgalom által okozott fokozottan magas levegő-, zaj- és rezgésterhelés. Ennek mielőbbi megszüntetése, enyhítése érdekében kiemelten fontos, hogy az M43-as autópálya az országhatárig megépítésre kerüljön, tehermentesítve ezzel a 43. sz. főutat, valamint a főút mentén elhelyezkedő három település lakosságát az ártalmas szennyeződésektől. A települések belterületén a közlekedésből és a fejlesztésekhez kapcsolódó építkezésekből származó zaj-, rezgés- és légszennyezési problémákat az Önkormányzatok a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és a helyi rendeletek alapján korlátozzák. A porszennyezés csökkentése a zöldfelületek növelésével, valamint a meglévő zöldfelületek karbantartásával és fejlesztésével érhető el. A Kistérségi települések mindegyikénél célként jelent meg a fásítási, zöldfelület fejlesztési program. További levegőminőségi javítás érhető el a környezetbarát közlekedés lakosság körében történő népszerűsítésével. Ezen közlekedésforma használatának ösztönzésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium évente több országos akciót hirdet ( kerékpáros barát település, bringázz a munkába, bringázz az iskolába ), melybe a lakosság minél szélesebb körének bevonása az Önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Szintén környezetbarát közlekedési forma a tömegközlekedés, melynek infrastrukturális hátterének fejlesztésére a Társulás sikeresen pályázott DAOP forrásra.

4 A fűtési rendszerek által kibocsátott káros anyagok csökkentése érdekében szükséges a lakosság szemléletformáló tájékoztatása, mely során az alternatív energiaellátó rendszerek használatának elterjesztése, a környezetbarát fűtési módok ismertetése a cél. Makó Város Önkormányzata kifejezetten e cél érdekében évben INTERREG forrásból valósított meg ilyen jellegű fejlesztést. A fejlesztés eredményeként kialakításra került egy hőszivattyús fűtési és napkollektoros használati melegvíz előállító rendszer, továbbá egy termálenergia rendszer, mely fűtési energia és használati melegvíz előállítást lát el. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a gáz árának emelkedése miatt egyre több lakos állt vissza a fatüzeléssel történő fűtésre, így a tervezettel szemben növekvő mennyiségben kerül az égetésből származó CO2 és korom a levegőbe. Felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, javítása: A Program alapján a vizek minőségének javítása, a vízbázisok védelme, az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása, a termálvízkészlet hasznosítása volt a célkitűzés. A talajvíz legjelentősebb szennyezését - a mezőgazdasági földművelés terhelése mellett - a lakossági szennyvízszikkasztásból eredő terhelés okozza. A Kistérség két településén (Klárafalva, Ferencszállás) a csatornázás kiépítettsége 100% mértékű. A szikkasztásból származó terhelés csökkentése érdekében a kistérség hat települése (az azonos agglomerációba tartozóak: Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Kiszombor, Maroslele, Földeák) 2005-ben megalakította a Makó és Térsége Szennyvíz Társulást, mely sikeresen pályázott (KEOP szennyvízelvezetés és tisztítás) EU-s forrásra a települések szennyvízcsatorna rendszerének kiépítésére. A pályázat nagyprojekt lévén - jelenleg EU-s jóváhagyásra vár. A kivitelezési munka 2010 márciusában kezdődhet meg. A szennyvízprojekt megvalósulása esetén a Társulás tagtelepülésein a szennyező forrás ezen formája megszűnik. Csanádpalota település önállóan nyújtott be KEOP forrásra pályázatot, mely támogatásban részesült. A pályázat első fordulójának pozitív döntését követően jelenleg folyik az egyes projektelemek közbeszerzési eljárása. A Kistérség területén azonban továbbra is maradnak olyan települések, amelyeken a szennyvízkezelés problémájára rövidtávon nem látszódik megoldás. A talajvíz jelentős szennyező forrása, a szikkasztásból származó kibocsátás. Ennek megfigyelése érdekében a Környezetvédelmi Koncepcióban tervként szerepelt egy talajvízfigyelő kúthálózat kialakítása, mellyel ezen szennyeződés monitoringozása megoldható lenne. A hálózat kiépítése nem történt meg. Az ár- és belvízvédelmi biztonság a védművek rendeltetésszerű használatával, illetve a rendszeres karbantartási munkák elvégzésével érhető el. A kistérség településeinek belterületen a belvízelvezető művek (csapadékvíz csatorna) kiépítettsége teljeskörű, azonban a rendszerek felújítása időszerű. Az Önkormányzatok folyamatosan biztosítják a védművek üzemszerű működésének feltételeit. Jelenleg lehetőség nyílik pályázat benyújtására ezen rendszerek DAOP forrásból történő felújítására. A Makói Kistérség rendkívül gazdag termálkincsben, jelenleg hozzávetőlegesen a kistérség területén 10 db termálkút üzemel. Az elmúlt időszakban a termálvízkészletek hasznosítására csak Makón készült program, mely alapján a vonatkozó pályázat beadása folyamatban Sikeres pályázat eredményeként a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújul, továbbá kettő darab visszasajtoló kút lemélyítésére kerül sor. A fejlesztés a meglévő városi távhő rendszer fűtési

5 energiájának előállítása érdekében kerülne kialakításra, a jelenlegi fölgáz üzemű rendszer kiváltása érdekében. A projekt megvalósítása decemberében kezdődik és várhatóan a es fűtési idényben már üzemelni fog. A Maros folyó szennyezettsége az utóbbi években csökkent, azonban nagy veszélyt jelenthet a romániai Verespatak településen létesítendő aranybánya üzemeltetése során a folyóba kerülő cián-szennyezés. A bánya engedélyezési eljárása 2007 évben a jelentős lakossági tiltakozás hatására leállításra került, azonban szeptember hónapban Románia Környezetvédelmi Minisztériuma megkereste az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget azzal, hogy újabb bányanyitással kapcsolatos engedélyezési eljárás kapcsán kérje az érintett magyarországi területek állásfoglalását. A színesfém bányászat miatt a Maros folyóban cián és nehézfém szennyeződés jelenhet meg. Ezen megkeresés alapján a bányászatra vonatkozó tervek véleményezését a Kistérségi települések közösen nyújtják be Makó koordinálásával, az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében 2005-ben került megalakításra a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium, mely a Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Program előkészítését hivatott koordinálni. Ezen Konzorciumnak a Kistérség minden települése tagja. A Konzorcium feladata, hogy a fejlesztések tervei elvi engedély szintjén kidolgozásra kerüljenek. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium által lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében augusztus 2-án nyertesként kihirdetette és megbízta AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. által vezetett tervezői konzorciumot a következő munkák elkészítésével: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok, Elvi Engedélyes Tervek, Projekt struktúra javaslat, Megvalósíthatósági Tanulmányok, Környezeti hatások nem műszaki összefoglalói, Környezeti hatástanulmányok, Környezetvédelmi engedélyek, Pénzügyi és költség-haszon elemzések, Támogatási Kérelmek A Program keretében az Aquaport Tervező és Tanácsadó Kft. kapott megbízást az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.-től, hogy a Makói Kistérség ivóvízhálózatával kapcsolatos műszaki megoldások elvi engedélyes terveit elkészítse és azokra az elvi engedélyeket beszerezze. A tervek és azok kapcsolódó dokumentumainak készítése jelenleg folyik. Az önkormányzatok következő feladata az engedélyes tervek megismerése után a társulás létrehozása, illetve egy munkacsoport felállítása, mely előkészíti a Társulások megalakítását jogi és szakmai tekintetben. A megvalósításra várhatóan 2010 év végén nyílik lehetőség pályázatot benyújtani. A program megvalósulása esetén javul a települési ivóvíz szolgáltatás minősége és üzembiztonsága, csökken a másodlagos szennyeződések lehetősége, valamint a vízveszteség mértéke. Vonzóbbá válik a régió a minőségi infrastruktúrát igénylő (pl. élelmiszeripari) vállalkozások számára. Termőföld minőségének megőrzése, talajszennyezések felszámolása: A Program alapján a legfontosabb célkitűzés a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja, illetve az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a már meglévő, elhagyott (illegális)hulladék mennyiségek feltérképezése, felszámolása, lerakóra történő elszállítása és a további illegális lerakások létrejöttének megelőzése.

6 A mezőgazdasági művelés okozta talajszennyezés csökkentésében előrelépést jelenthet, hogy a termelők közül sokan részt vesznek különböző Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramokban, így a termelés során felhasznált műtrágya és növényvédőszer használata korlátozott, vagy eleve tiltott, illetve az ezekkel kapcsolatos előírások be nem tartása szankciót von maga után. A mezőgazdasági termelés visszaesésével csökkent az állattartó telepekről származó szennyvíz terhelő hatása. A szennyvízkezelés során keletkező iszap mezőgazdasági kihelyezésével történő talajjavítás lehetőségének vizsgálata folyamatban. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével a szennyvíziszap hasznosítására egy Solar-iszap szárító tervezve. Ennek üzembe helyezéséig, a keletkező iszapmennyiség komposztálásra kerül. Alternatív lehetőség a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításához felhasználandó célterület ki lett jelölve, a kihelyezés lehetőségéről talajtani szakvélemény készült, az eljárás megvalósítása folyamatban. Felhagyott lerakók rekultivációja és az illegálisan lerakott hulladékmennyiségek felszámolása a hulladékgazdálkodásról szóló szakaszban került részletezésre. Élővilág és természetvédelem: A Program alapján a célkitűzés a védett, veszélyeztetett fajok élőhelyének védelme, biodiverzitás további csökkenésének megakadályozása volt. A NATURA 2000 területek kijelölésével a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) által védett területek jöttek létre, így a célkitűzés megvalósult. A Kistérség minden települése a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatása alá tartozik, így e területen, a természet és az élővilág védelmében a természetvédelmi hatósággal közösen kell hatékonyan együttműködni. A környezetvédelem kiemelt cél a gyerekek oktatásában, a kistérség településeinek több iskolája, óvodája is elnyerte az ÖKO iskola címet (Apátfalva, Csanádpalota, Makó). Apátfalván működik egy tájházként, a helyi népművészeti értékek bemutatására szolgáló erdei iskola. A kistérségi települések oktatási intézményei folyamatosan szerveznek iskolán kívüli oktató, nevelő, szemléletformáló programokat (Föld Napja, Föld Órája, Takarítási Világnap, hulladékgyűjtési akciók, stb.) Az infrastruktúra környezeti vonatkozásaiban: A Program alapján a kedvező környezeti jellemzőkkel bíró települési környezet kialakítása, a kistérségen belüli környezetbarát, közösségi közlekedés kialakítása volt a cél. A szennyvízhálózat bővítése, a hulladékok ártalmatlanítása mellett központi kérdés a közlekedés normalizálása a közlekedésben résztvevők számára, a gépjárművezetőktől a kerékpárosokig, kiemelt figyelemmel a gyalogosokra. Az M43-as autópálya megépülését követően a kistérség településeinek nagy részét elkerüli a jelenlegi 43-as főúton áthaladó gépjárműforgalom, így ezen településeken élő lakosság komfortérzete jelentősen javulni fog. A Kistérség három településén (Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak) az M43-as autópálya Makóig történő megépülését követően is megmarad a kiemelten magas számú gépjárműforgalom. Ennek mielőbbi csillapítása, enyhítése érdekében kiemelten fontos, hogy

7 az M43-as autópálya az országhatárig megépüljön, tehermentesítve ezzel a 43. sz. főutat, valamint a főút mentén elhelyezkedő három település lakosságát. A közúti közlekedés vonatkozásában fontos a forgalomkorlátozásra és sebességcsökkentésre vonatkozó intézkedések megtétele, valamint kerékpárutak létesítése, csökkentve így a balesetek számát. A kistérségi településeken több, pályázati pénzből finanszírozott forgalomkorlátozó mű került kihelyezésre (tábla, nyomógombos jelzőlámpával ellátott gyalogos-átkelőhely, fekvőrendőrök, napelemmel működő sebességmérő és - kijelző berendezés, körforgalom), csökkentve így a balesetveszélyt. A kerékpárút hálózatok kialakítása pályázati források felhasználásával - a Kistérség területén folyamatban nak, melyek mind a belterületet, mind - a településeket összekötő úthálózat mellett a külterületet is érintik. A kistérségi települések kerékpáron történő biztonságos megközelítése érdekében a Kistérségi Társulás több pályázatot nyújtott be Deszk közigazgatási határa és Nagylak határátkelő közötti kerékpárút tervezésre, létesítésre. Pályázati pénzből járdaprogram keretében egyes településeken folyamatos a gyalogjárdák felújítása, mely a belterületi gyalogos közlekedés szempontjából kiemelten fontos jelentőségű. Útfelújítások (kátyúzás) és csapadékvíz-elvezető csatorna felújítások költségvetési forrásból, illetve pályázatok segítségével (TEUT, DAOP) kerülnek kivitelezésre. A Makói Kistérség területén négy beruházás előkészítése során vált szükségessé előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot készítése. A Térségközponti fürdő, illetve ipari park fejlesztés vizsgálati anyaga alapján megállapításra került, hogy a beruházásokkal összefüggő egészségkárosodás, káros ökológiai hatás nem várható. A szennyvízberuházáshoz is készült előzetes környezetvédelmi tanulmány, ahol szintén megállapításra került, környezetiegészségkárosítással, káros ökológiai hatással nem jár, a szennyvízcsatorna hálózat építésének engedélyezéséhez felmérés készült, szükséges e környezeti hatásvizsgálat, a felmérés eredménye szerint nem szükséges, mivel a csatorna építése nem gyakorol jelentős hatást a környezetére. Az M43-as autópálya esetén készült környezetvédelmi hatástanulmány, melynek eredményeként a beruházás során a káros környezeti hatások megakadályozására, csökkentésére külön eszközök (hanggátló falak, növénytelepítések, stb.) kerülnek beépítésre. A Kistérség több településén folyamatban nak közintézményi épületek felújítása. Ezen munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a környezet állapotának megőrzésére, illetve a környezeti terhelések lehetőség szerinti minél kisebb mértékű kibocsátására. A Kistérség települései részt vesznek a Virágos Magyarországért programban, és anyagi lehetőségeihez mérten alakítanak ki új, illetve gondozzák a már meglévő zöldfelületeiket. Makón hagyománnyá vált a babafa program, vagyis az újszülött városlakók számára facsemeték ültetése. Nagylakon kialakításra került egy 1200m 2 es hárs-kőris liget. A települések helyi rendeleteikben szabályozzák a területükön élő védett fákat, fasorokat, zöld felületeket. Ezek mennyisége folyamatosan nő.

8 A Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata A Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Koncepció alapján a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a felhagyott lerakók rekultiválása, és hulladékgazdálkodási agglomeráció létrehozása volt a cél. Hulladékmennyiség csökkentésére tett intézkedések: A települések nagy részénél a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cég működteti a hulladékgyűjtő szigeteket, ahol üveg, műanyagpalack, fém, papírhulladék kerül begyűjtésre. Egyelőre országosan szinten sem megoldott a szelektíven begyűjtött mennyiségek minden fajtájának felvásárlása. A gazdasági válság eredményeként sajnos az eddiginél nagyobb mennyiségű, eddig biztos eladásra kerülő hulladéktípus is visszakerülhet lerakásra. Jellemzően az összes kistérségi településen felmerülő probléma a szigetek rendeltetésszerű használata Nem csak az odavaló fajta hulladék kerül a szelektív edényekbe, illetve a szigetekre az edényeken kívül is kerül hulladék lerakásra. Ugyancsak gondot okoz, hogy a szolgáltatói szerződésekben nem került egyértelműen meghatározásra a hulladékszigetek tisztán tartásának feladatköre. Hulladékudvar egyelőre egy településen, Kiszomboron működik, a többi településen várhatóan pályázati forrásból kerül kiépítésre. A biológiailag lebomló hulladék lerakásának csökkentése jó irányba halad, a szolgáltató által működtetett komposztálótelepre történő elszállítással, illetve a helyi (lakossági) komposztálás népszerűsítésével (komposztáló edények bérbeadása, pl. Makó, lakossági tájékoztató programok a házi komposztálásról, országos népszerűsítő programok, pl. Öko-Pannon Kht. előadássorozata). A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, a kistérség lakosságának tájékoztatása, szemléletformálása ezen a téren kiemelten fontos. A települések mindegyikén voltak ezekre vonatkozó, komposztálást és a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő intézkedések. A hulladékgazdálkodási agglomerációk létrehozása nem történt meg, a települések egy része az Orosháza gesztorságával működő DAREH hulladékgazdálkodási rendszerhez, kisebb része a Szeged gesztorsága mellett működő Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott. Mindét rendszer hosszútávon a hulladékégetéssel történő ártalmatlanítását tűzte ki célul. A középtávú cél a műszakilag megfelelő lerakóban történő lerakás és a településeken létesítendő átrakóállomások építése. A DAREH én alakult meg 68 önkormányzat társulása révén, a makói kistérség települései közül 14 teleülés lépett be. A projekt céljai: A bezárt lakossági szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának elvégzése (KEOP kiírásra pályázva), egységes hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése a szükséges hulladékgyűjtő, válogató, kezelő művekkel együtt, lakossági szilárdhulladék hőhasznosítással történő hasznosítása (KEOP kiírásra pályázva) A projekt jelenlegi állása: KEOP Szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának elvégzése: A pályázatnak két üteme, melyek megvalósításai az útvonaltervnek megfelelően haladnak. Kiválasztásra kerültek a projektmenedzsment-szervezet tagjai, továbbá a PIU-hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások elvégzéséhez szükséges szerződések is aláírásra kerültek. A második fordulóra a pályázati dokumentációt - az útvonaltervnek megfelelően júniusában nyújtja be a DAREH. A pályázat műszaki tartalma alapján 39 település 41 db lerakóján történne meg a rekultiváció, mely beruházás összköltsége br ,-Ft. Az első pályázat elbírálása megtörtént,

9 melyen a Társulás a projekt előkészítésére (tervek, tanulmányok elkészítése) br ,- Ft támogatást nyert.. Ezen összeghez 15% önerőt kellett a Társulásnak biztosítania. A támogatási szerződés megkötésére 2008 októberében került sor. A KEOP Hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése: A projekt megvalósításának eredményeként olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása történne meg, mely lakos hulladékgazdálkodási problémáját hosszútávon megoldaná. A projekt során a makói Kistérségben 1 db átrakóállomást kívánnak kialakítani (tervezetten Makón). A hulladéklerakás nem a kistérség területén történne, hanem a jelenleg meglévő hódmezővásárhelyi telephelyű ASSA hulladéklerakóján. A pályázat beadása ez évben megtörtént, azonban a túlzó projektméret miatt az Irányító Hatóság átdolgozásra visszaadta a projektet. Az átdolgozott pályázati anyag beadása tervezett szeptember hónapban kerül benyújtásra. A települések területén található illegális lerakók megszüntetése folyamatos, részben pályázatok útján, részben civil szervezetekkel közösen, lakosság bevonásával szervezett akciókban kerülnek megtisztításra a szennyezett területek. Jellemzően nem megoldott az újbóli lerakás megakadályozása, a szennyezéstől megtisztított területek olyan jellegű hasznosítása, hogy ne merüljön fel újból a hulladék lerakásának lehetősége (pl. parkosítás, stb.) Az állati eredetű hulladékok szabályszerű gyűjtése érdekében több Kistérségi település csatlakozott a Tótkomlós és Térsége állati hulladék-kezelési Önkormányzati Társuláshoz. A többi településen az erre a célra kialakított telepen gyűjtik és átmenetileg tárolják a bekerülő hulladékot, amit az ATEV szállít el. A gyűjtőtelepek felújításra szorulnak. A veszélyes hulladék gyűjtése a Kistérség területének nagy részén nem megoldott, az erre a célra alkalmas hulladékudvar csak egy településen (Kiszombor). A kistérség területén jelenleg egyetlen lerakó működik, a makói regionális hulladéklerakó. A jelenlegi depó december 31-től betelik, a telep további üzemeltetéséhez új depó kialakítása lenne szükséges. A kistérség felhagyott hulladéklerakóinak rekultiválása nem történt meg. Az ehhez szükséges forrás megteremtéséhez a települések pályáztak (a KEOP a települési szilárdhulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése kiírásra), vagy a DAREH Önkormányzati társulás tagjaként, vagy a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként (Ferencszállás). A pályázatok benyújtása megtörtént, a munka jelenleg a tervezési szakaszban. A kistérség 3 települése (Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor) tagja a Szeged Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amely pályázatot nyújtott be 2004-ben ISPA támogatásra a környezetvédelem, ezen belül a hulladék- és szennyvízkezelés területén a Környezetvédelmi Minisztériumhoz Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program címmel. A szelektív hulladékgyűjtés és a regionális hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatékony működtetése megvalósult a Társulás tagtelepülésin. A Kistérség többi települése csatlakoztak a Dél-kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz (DAREH) a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, illetve a helyi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésének elősegítése céljából. A Társulás szeptember 30-ig nyújtja be a KEOP szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése kiírásra a pályázatot. A pályázat megvalósításának várhatóan 2013-ban be kellene fejeződni és maximum december 31 -ig kell elszámolni a költségekkel. A Kistérségi települések közös hulladékgazdálkodási agglomerációjának létrehozása nem történt meg, mivel a települések egy része az Orosháza gesztorságával működő DAREH hulladékgazdálkodási rendszerhez, másik része a Szeged gesztorsága mellett működő Délkelet Alföldi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott.

10 Mindét rendszer középtávon átrakó állomások építését, műszakilag, környezetvédelmileg megfelelő, engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történő lerakást, hosszútávon a hulladékégetéssel történő ártalmatlanítást tűzte ki célul. A következő táblázat a kistérség településeinek hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait tartalmazza: Illegális hulladéklerakó megléte Makó + Működő hulladéklerakó Makói regionális hulladéklerakó Szelektív hulladékgyűjtés A hulladékgyűjtését kezelését végző szolgáltató Mely hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott a település 22 darab sziget Bio-Pannónia Kft. DAREH Ambrózfalva - - Köztisztasági Kft. DAREH. Apátfalva - - Bio-Pannónia Kft. DAREH Csanádalberti - - Köztisztasági Kft. DAREH Csanádpalota - Bezárt Bio-Pannónia Kft. DAREH Ferencszállás - - Köztisztasági Kft. ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel Földeák darab sziget működik ASA Köztisztasági Kft. DAREH. Királyhegyes Laczi és Fiai Kft DAREH Kiszombor - - Klárafalva - - Hulladékudvar +6 darab sziget Településtisztasági Kft Településtisztasági Kft ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel Kövegy szelektív sziget Bio-Pannónia Kft. DAREH Magyarcsanád + Bezárt - Laczi és Fiai Kft DAREH Maroslele - - Településtisztasági Kft DAREH Nagyér két darab sziget ASA Köztisztasági Kft. DAREH Nagylak - - Bio-Pannónia Kft. DAREH Óföldeák - - Településtisztasági Kft. DAREH Pitvaros - - Csongrád megyei Településtisztasági Kft.. DAREH

11 Összefoglaló: A Kistérség települései által megküldött válaszok alapján a Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek időarányosan csak részben valósultak meg. Megvalósult célkitűzések: A légszennyezéssel, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban elmondható, hogy a közlekedésből származó kibocsátás csökkentésére vonatkozó intézkedések csak részben valósultak meg, a fásítási véderdő ültetési programok megkezdésével, a környezetbarát közlekedés lakosság körében történő népszerűsítésével, kerékpárút-hálózat építésével, a közösségi közlekedés, valamint az autópálya fejlesztéssel. Az alternatív energia felhasználására - ahogy az országosan is jellemző - egyelőre nincs sok példa. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítésével és az ivóvízminőség javító program megkezdésével a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmében, javításában rövidtávon belül nagy előrelépés lesz tapasztalható. A Kistérség gazdag termálvíz kincsének kiaknázásában, felhasználásában még sok lehetőség rejlik. Az élővilág és a természet védelmére kitűzött célok a NATURA 2000 Program keretében meghatározott területek kijelölésével és az oktató-nevelő előadások megtartásával megvalósultak. Kiemelkedő a kistérségi összefogás a környezet- és természetvédelmi problémák közös megoldásának terén. Ilyen például a Maros folyó védelme (verespataki aranybánya). A termőföld minőségének megőrzéséhez, a talajszennyezések csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelők Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramokban való részvétele, illetve az EU-s szabványok, szabályok betartása. A kedvező környezeti jellemzőkkel bíró települési környezet kialakításának érdekében a kistérségen belüli környezetbarát, közösségi közlekedés infrastruktúra kialakítása volt a cél. Ezek pályázati forrásokból finanszírozott kerékpárutakkal és közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztésekkel megvalósulnak. Ugyancsak pályázatokon elnyert támogatások segítségével folytatódnak az útfelújítások, kátyúzások. A csapadékvíz-elvezető csatornák felújításai költségvetési és pályázati forrásból (TEUT, DAOP) történnek. A Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Koncepció alapján a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, agglomeráció létrehozása volt a cél. Miként az országosan is jellemző, a keletkező és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése nem valósult meg, ahogy komposztálásra kerülő mennyiség sem növekedett. A felhagyott lerakók rekultiválása KEOP pályázati forrásból valósulhat meg, melyre pályázat került benyújtásra. Az összes Kistérségi településre vonatkozó hulladékgazdálkodási agglomeráció megvalósulásának akadálya, hogy a települések kétféle rendszerhez csatlakoztak. Hiányosságok: - A közlekedésből származó levegőszennyezés, szállópor, zaj és rezgés elleni védekezésre alkalmas véderdősávok nem lettek kialakítva. - A csatornázási és ivóvíz minőség javítási programok még nem indultak el, a termőföld, a felszíni és felszín alatti víz terhelése egyelőre folyamatos. - Nem épült ki a felszín alatti vizek védelmére megfigyelő kúthálózat - A termálvíz adta lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva - Kerékpárutak hiánya a települések között - Hulladékudvarok hiánya

12 - Lakossági szemléletformálás hiánya: szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás stb. A hátralévő feladatok: - Kerékpárutak tovább építése - Közösségi közlekedés fejlesztése - Környezetbarát fejlesztések támogatása (megújuló energiarendszerek népszerűsítése) - Az élővilág védelmével kapcsolatos közös programok kidolgozása (szúnyoggyérítési társulás újbóli racionalizált létrehozása) - Közös programok kidolgozása civil szervezetekkel (parlagfű, egyéb allergén növények elleni védekezés, közös akcióprogramok) - Helyi védett értékek népszerűsítése - Lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, településenként és közösen is, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére, a szelektív hulladék gyűjtés népszerűsítésére - Házi, közösségi komposztálás népszerűsítése - Hulladékudvarok kialakítása - Új gyűjtőszigetek létrehozása - Pályázatok keresése a gyepmesteri telepek felújítására - Hulladékgazdálkodási terv elkészítése es időszakra - Környezetvédelmi koncepció megújítása Makó, szeptember 4. Makó Város Önkormányzata