Híradó Tartalom: 1. szám XIV. évfolyam 1. szám július a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

Átírás

1 Híradó szám XIV. évfolyam 1. szám július a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja Tartalom: 2. oldal Kibocsátó 6. oldal Múzeumok éjszakája "Miénk a feladat és nagy a felelősség" 2 Berlini szakmai látogatás 4 Múzeumok éjszakája 6 Nagy feladaton vagyunk túl 7 Tűzvizsgáló tanfolyam vizsga 7 HUNOR 8 Tereptan és térképészet a tűzoltó műszaki képzésben 10 Disaster medic a tűzoltók képzési palettáján 12 A zenekar új éve 18 A KOK belső továbbképzései 19 Filmklub a múzeumban 20 A Műszaki Szakcsoport szakmai eredményei 22 Szakmai tanulmányút Burgenlandban és Bécsben 24 Sporteredmények 25 Személyügyi hírek 26 Sporthírek oldal Disaster Medic 18. oldal Zenekari hírek A KOK lapja megjelenik félévente kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, főtanácsos, igazgató A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Antal Katalin tű. alezredes Felelős szerkesztő: Berkiné Ványi Ágota A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. szds. Dr. Kovács Gáborné Kurtán Attila tű. szds. Neumann György tű. alez. Gera-Almádi Viktória Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu

2 2 KOK híradó Miénk a feladat és nagy a felelősség Így fogalmazott a tűzoltó szakképzésben végzettek ünnepélyes kibocsátóján a hallgatói válaszbeszédet tartó tűzoltó őrmester június 28-án, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. A most esküt tett hetvenöt tiszthelyettessel együtt már nagyjából ezerkétszáz kiképzett tűzoltó került be az elmúlt öt évben a katasztrófavédelem rendszerébe. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vezetői, a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, a társszervek vezetői, a rendészeti szakgimnáziumok igazgatói részvételével tartott ünnepségen a Himnusz hangjait követően a végzősök tiszthelyettesi fogadalmat tettek. Az eskü szövegét Bódi Attila tű. őrmester olvasta elő. Ezután dr. Góra Zoltán tű. vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott beszédet. A tábornok úgy fogalmazott, a tűzoltó alapképzésben résztvevők e napon életpályájuk jelentős állomásához érkeztek, hiszen immár hivatásos tűzoltóként állnak a velük szemben támasztott szakmai és társadalmi elvárások elé. A főigazgató hangsúlyozta, a katasztrófavédelem csapatmunka, az összetartás sokszor életet ment. Itt a tekintélyt az emberi tartás, a fegyelem, a szakismeret és a közösségért vállalt felelősség együttes megléte adja. jelentette ki Góra Zoltán. Hozzátette, a szakismereteket az iskola megadja, de a továbblépéshez szükséges tudást már mindenki maga szerzi meg. A főigazgató beszédében kiemelte, a katasztrófavédelem bizonyította, hogy képes a természeti és civilizációs katasztrófák során megvédeni a lakosságot, emellett jelentős fejlesztések zajlottak új gépjárműfecskendők álltak és állnak rendszerbe, a tűzoltók pedig új bevetési védőruházatot kaptak, zajlik az őrsprogram és megújult a készenléti állomány napi továbbképzési rendszere is. Végezetül a tábornok emlékeztetett arra, hogy a most végzett hallgatók már az új szolgálati törvény, az új rendvédelmi életpályamodell alapján kezdik meg szolgálatukat, és az erkölcsi elismerés mellett biztos egzisztenciára és kiszámítható előmenetelre számíthatnak. A hallgatók nevében Szakály Ádám tű. őrmester mondott válaszbeszédet. Mint mondta, öt hónappal ezelőtt azzal a céllal kezdték meg a tanfolyamot, hogy annak végén a tiszthelyettesi eskü foglalja keretbe azokat az erkölcsi és szakmai normákat, amelyek alapján egy hivatásos tűzoltó éli a mindennapjait. Az őrmester felidézte a január óta eltelt időszak történéseit, azt a folyamatot, amelynek során mint fogalmazott a slagból tömlő lett, nevet kaptak a különböző tűzoltószerek és az égéselméleti ismeretek gyakorlattá váltak a Hatvan-nagygombosi tűzoltási gyakorlaton. Új korszak kezdődik számunkra a mai XIV. évfolyam 1. szám

3 KOK HÍRADÓ 3 nappal Miénk a feladat és a nagy felelősség mondta Szakály Ádám. Beszédében az őrmester köszönetet mondott a családoknak, amelyek vállalták a többletterheket, míg ők tanultak, és köszönetet mondott a tanároknak, oktatóknak mindazért, amivel segítették a hallgatók szakmai és emberi fejlődését. A beszédeket követően az országos katasztrófavédelmi főigazgató a három szakasz egy-egy hallgatóját elismerésben részesítette. A rendezvény a Szózat hangjaival ért véget, majd a végzett hallgatók díszmenetben elvonultak a katasztrófavédelem vezetői előtt. A tűzoltó alapképzések, a közép- és felsőfokú szakképzések mellett a KOK szerteágazó műszaki, technikai és egyéb speciális szakmai képzéseket, továbbképzéseket is tart, a hivatásosokon kívül az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok, tűzoltó egyesületek tagjait is képzi, vizsgáztatja. A es tanévben a kiképzett, vizsgáztatott hallgatók összlétszáma meghaladta az ötezer-háromszáz főt. Bekerült a rendszerbe a műveletirányító referensek, a hatósági szakterületen dolgozók képzése, és új elemként a tanintézet már önállóan, külső szakemberek bevonása nélkül bonyolítja le a kéményseprő szakemberek elméleti képzését is. Forrás: BM OKF július

4 4 KOK híradó Berlini szakmai látogatás A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ állományából delegációvezetőként a Műszaki Szakcsoport vezetője, tagként a Tanulmányi Osztály vezetője, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója, a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport egyik vezető tanára, a Műszaki Szakcsoport egyik kiemelt főtanára, a Nyelvi Szakcsoport német nyelvtanára az ERASMUS+ Program támogatásával március 12. és március 18. között a Berlin város Tűzoltóságán, annak Tűzoltó Múzeumában, illetve a város Tűzoltó Akadémiáján tett szakmai látogatást. A szakmai program 13-án Berlin város Tűzoltóságának meglátogatásával, a fővárosi tűzoltóság szervezeti és működési struktúrájának bemutatásával kezdődött. A delegáció tagjai ezen a programon találkoztak a Tűzoltó Akadémia nemzetközi referensével, aki a berlini Tűzoltó Iskola kiképzője, a Berlini Városi Tűzoltóság tagja. A nemzetközi referens urat a KOK igazgatója és vezető ERASMUS+ koordinátor is jól ismeri az EFSCA, az Európai Tűzoltó Iskolák Szövetsége éves Közgyűléseiről, ő a KOK ERAS- MUS+ Programjának egyik fő támogatója. Segítségével jöhetett létre a kiutazás és a csoport tagjai a közreműködésével ismerhették meg a központ, az egyes kerületek, illetve tűzoltóőrsök működésének személyi, illetve technikai hátterét, a legfontosabb német beavatkozási és taktikai elemeket, külön hangsúlyozva Berlin tartomány jellegzetességeit. Az előadás után a vendéglátók és a delegáció tagjai részletesen kielemezték a magyar és a német beavatkozások hasonlóságait és eltéréseit. A nagyon hasznos összehasonlítás, szakmai program végén arra a megállapításra jutottak, hogy bár a két ország tűzoltási, mentési, beavatkozási rendszere kismértékben eltér egymástól - mivel német területen az önkéntesség, Magyarországon a hivatásosság a hangsúlyos - de mégis rendkívül sok a hasonlóság, ugyanis a felek ugyanolyan, vagy nagyon hasonló technikai eszközöket használnak a munkavégzés során. A program végén abban is megállapodtak, hogy az egységesség Európa- szerte, sőt világszerte tendencia, hiszen a legtöbb katasztrófavédelmi szerv a nagy múltú európai, főleg holland és német gyárak, cégek technikai eszközeit használja. Ez a fajta globalizáció hasznosnak mondható, mert egy adott katasztrófavédelmi szakember, egy adott tűzoltó Európa bármely pontján képes lehet beavatkozni, ugyanolyan eszközt és ebből következően ugyanolyan taktikát, me- XIV. évfolyam 1. szám

5 KOK HÍRADÓ 5 todikát használva. Ez az egységesítés a technikai fejlődés igényét is magába foglalja, a nagy múltú cégek ezért szívesen fejlesztenek, kutatnak, ami mind-mind az európai polgárok magasabb színvonalon biztosított biztonságát, tűzvédelmét, tűzmegelőzését szolgálja. Az első munkanap délutánján a delegáció a vendéglátók meghívására a Berlini Tűzoltó Múzeumban tett látogatást. A tárlatvezetés után a berlini és a magyar múzeumigazgató egy rövid megbeszélést is lefolytatott, ezen megvizsgálták a múzeumok közötti további együttműködés lehetőségeit. Magyar részről a berlini múzeum számára azt javasolta a delegáció, hogy a kapcsolatai szélesítésének egyik lehetséges módja az lehetne, ha bekapcsolódna CTIF (Nemzetközi Tűzoltó Szövetség) Történeti Albizottság munkájába. A magyar múzeumigazgató ötletét a berlini múzeum munkatársai szívesen vették, magyar fél azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország csak az utóbbi időben lett újból aktív részese CTIF Történeti Albizottságban zajló tűzoltószakmai, muzeológiai történeti kutatásoknak és a magyar múzeum elismertsége és ismertsége emiatt nagyot nőtt. A kiutazás második napján a delegáció egész napos elméleti oktatáson, illetve gyakorlati bemutatón vett rész Berlin legnagyobb Katasztrófavédelmi és Műszaki Mentőbázisán, ahol valóságos körülmények között kaphattak bepillantást a berlini tűzoltók életébe. A gyakorlópálya minősége és az oktatás színvonala nagyon megnyerő volt, a delegáció természetesen itt is meg tudta állapítani azt a rengeteg hasonlóságot, ami a szakmai munkában, a beavatkozási metodikában, a taktikában, a tűzoltás, műszaki mentés kérdéskörében fellelhető. A kiutazás harmadik illetve negyedik napja a Tűzoltó Akadémia három különböző kiképzési centrumában folytatódott. A delegációt fogadta a Tűzoltó Akadémia igazgatója, akivel a kiutazók áttekintették a két oktatási intézet jövőbeni együttműködésének lehetőségeit. Az EFSCA, illetve a CTIF, mint szakmai szervezet közgyűlései, találkozói, programjai mindenképpen fontos mérföldkövei kell hogy legyenek a közös munkának a jövőben. A Tűzoltó Akadémia igazgatója ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben meglátogatja a budapesti oktatási központot, ez a fogadás be is van tervezve a KOK kiutazási és fogadási tervébe, amely találkozó alkalmas lehet arra, hogy részletes megbeszéléseket folytasson le a két intézmény, ki lehessen cserélni a szakmai tapasztalatokat. A további program lehetővé tette, hogy a delegáció tagjai a legmodernebb oktatástechnikai eszközök bemutatásával megismerjék az orvosi beavatkozás elsősegélynyújtás, a tűzoltás, a műszaki mentés elméleti, illetve gyakorlati kérdéseinek legfontosabb német szakmai követelményeit, illetve a jelenkor kiemelkedő veszélyforrásaiból adódó kihívásokra történő reagálás módszereit. A német fél örömét fejezte ki annak a hírnek hallatán, hogy Magyarországon is vannak törekvések arra nézve, hogy hasonló taktikai háza legyen a KOK-nak és középtávon új iskola megépítése is célul van tűzve a magyar katasztrófavédelmi oktatási rendszer megújítása, fejlesztése érdekében. Az utolsó napon a szakmai delegáció a legjelentősebb berlini épületeket tekintette meg tűzvédelmi illetve mentéstechnológiai szempontból, a városnézésen részt vett a Tűzoltó Akadémia egyik kiemelt főtanára. Összegzésképpen megállapítható, hogy a tapasztalat- és ismeretszerző ki uta zás nagyban hozzájárul a KOK-on folyó képzések szakmai színvonalának emelé sé hez. A KOK műszaki és tűzoltó mentéstaktikai tanárai számára szükséges a gyorsan fejlődő új mentési technikák megismerése, illetve ezek átadása a különféle szakokon képzett katasztrófavédelmi szakemberek részére. A KOK azt is fontosnak tartja, hogy a külföldre látogató tanárai a tapasztalataikat nemcsak a diákokkal, hanem a tanár kollégákkal is megosszák július

6 6 KOK híradó A lóvontatású tűzoltó fecskendőtől a magasból mentőig. Múzeumok Éjszakája a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában. A nagy hőség ellenére is több száz vendég látogatott el az éjfélig tartó izgalmas, érdekes bemutatókra, látványosságokra. Hagyományosan a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának koncertjével vette kezdetét a rendezvény, majd a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Keresőkutyás Szolgálatának bemutatója okozott nagy örömöt a látogatóknak. Bepillantást nyerhettek munkájukba, a tűzvizsgálati feladatokba, a személykeresésbe, az állatmentésbe. A zene tovább kísérte a programot, hiszen a Szent Flórián kvintett játékos bemutatóján a gyerkőcök ki is próbálhatták a fúvós hangszereket. Sok érdekességet tudhattak meg az érdeklődők a korabeli kézi tűzoltó készülékekről, Kovács Sándor gyűjtő előadásából. Mészáros Zsolt Máté orgonaművész megszólaltatta a tűzoltóság kultikus hangszerét, a világhírű víziorgonát. Majd tűz gyúlt a Múzeum udvarán, amit az 1903-ban gyártott kocsifecskendővel, XIX. századi tűzoltó egyenruhában oltottak el a XIII. kerületi hagyományőrzők. Az est egyik fénypontja az emelőkosaras jármű birtokba vétele volt. Az emelőkosárban emelkedhetnek biztonságosan a magasba az arra vállalkozók, de nagy volt az érdeklődés a lovas kocsi iránt is, mely a laktanya körül szállította körbe a vendégeket. Sokan próbálták ki a füstsátrat a Dr. Sztanek Endre alapítvány fiataljainak segítségével, és a vállalkozó szelleműek tálcatüzet is olthattak. Aki a Múzeum állandó kiállítására volt kíváncsi, az sem csalatkozott, hiszen a múzeum egykori tárlatvezetői fáradhatatlanul látták el információval az érdeklődőket. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet munkatársai habparty-t varázsoltak a laktanya udvarára, melyben folyamatosan tocsogtak, pancsoltak a legkisebbek. Emellett a gyerekek örömmel rakták ki a mágneses táblán elhelyezett, tűzoltójárműveket ábrázoló puzzle játékokat, színeztek, rajzoltak, talányos teszteket töltöttek ki, utóbbiért bezsebelve a megérdemelt ajándékokat. A Torzonborz együttes nyújtott igen kellemes, önfeledt szórakozást a rockzene kedvelőinek. Köszönet illeti az éjszakán szolgálatban lévő tűzoltókat, akik szakértelmükkel rengeteget segítettek a programok lebonyolításában. Külön köszönet támogatóinknak a Horoszcoop Kft-nek, a Tűzkerék Kft-nek, a Gróf Széchenyi Ödön Kulturális és Sportegyesületnek, az Országos Tűzmegelőzési Bizottságnak. XIV. évfolyam 1. szám

7 KOK HÍRADÓ 7 Nagy feladaton vagyunk túl! Még 2016 nyarán kapta feladatul a Tanintézet és azon belül a Tűzvédelmi és Hatósági szakcsoport, hogy a helyi és a területi szerveknél, hatósági területen tevékenykedő, felsőszintű tűzvédelmi végzettséggel, tűzvédelmi mérnöki, tűzvédelmi szakmérnöki vagy építészmérnöki végzettséggel nem rendelkező, és öt évnél rövidebb ideje beosztásukat betöltő kollégák számára képzést, továbbképzést tartson. A képzés célja a hiányzó ismeretek pótlása, a helytelen beidegződések kijavítása, az elszigetelődött ismeretek felelevenítése, strukturálása volt. A feldolgozott tananyagtartalom elsősorban építészeti alapismeretekre, az építési tűzvédelmi követelmények meghatározására és érvényesítésére fókuszált. 2x1 hetes 9 turnusos képzés révén valósítottuk meg a kitűzött szakmai és pedagógiai céljainkat. A képzés első felében 204 fő vett részt, míg a második gyakorlati időszakon 198 fő jelent meg. A képzés első fele elsősorban elméleti jellegű volt, míg a második részben a hangsúly már a gyakorlatra, különösen az egyéni tevékenykedésre került. Alapvetően törekedtünk arra, hogy a hallgatók feladat végrehajtása egyéni és kiscsoportos legyen, tanári szakmai irányítással, vezetéssel, de elsősorban önállóan történjék. Számos feladaton és példán keresztül törekedtünk az ismeretek közlésére, részbeni elmélyítésére. A képzést a második héten minden egyes kurzusnál írásbeli számonkéréssel, ellenőrzéssel zártuk, melyet az érintettekkel ki is értékeltünk. Szigeti Péter tű. alezredes Tűzvizsgáló tanfolyamot végzettek vizsgája június 21-én újabb vizsganapot tartottunk a tűzvizsgáló tanfolyamot végzettek számára. A vonatkozó miniszteri rendelet, a tűzvizsgálat lefolytatását -többek között- tűzvizsgáló tanfolyami végzettséghez köti. A jogszabály hatálybalépése óta számos tanfolyam, majd azt követően vizsga volt a KOK-on. A vizsgán 12 fő jelent meg. A vizsgázók a BM OKF és a KOK képviselőjéből álló vizsgabizottság előtt számoltak be tudásukról. A BM OKF-et Kovács Zoltán tű. alezredes, kiemelt főreferens, a KOK-ot Müller Róbert tű. alezredes, szakcsoportvezető képviselte. Az eredményes vizsgát tettek megkapták a végzettséget igazoló bizonyítványt. Müller Róbert tű. alezredes, szakcsoportvezető Tűzvédelmi és Hatósági Szakcsoport július

8 8 KOK híradó A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet állományának felkészítése az ENSZ INSARAG Újraminősítésre a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet a megújult ENSZ INSARAG Irányelveknek megfelelően május között Hajdúszoboszlón a Nemzetközi Kutató-mentő Minősítő Terepgyakorlaton megvédte az ENSZ INSARAG Nehéz felszereltségű USAR team, nemzetközi kutatási és mentési csoportra vonatkozó minősítést. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ részt vett a HUNOR Mentőszervezet évi ENSZ INSARAG újraminősítésre történő képzések felkészítési tervének elkészítésében és a HUNOR Mentőszervezetet az ENSZ INSARAG újra minősítésre történő felkészítések végrehajtásában. Az eredményes újraminősítés érdekében különféle ütemezett képzések előkészítésére és szervezésére volt szükség. Az angolnyelv tanfolyam célja volt a mentések során használt szaknyelv gyakorlásán túl, egy kézi szótár elkészítése. Kötéltechnikai-alpin felkészítés a Magyar Barlangi Mentőszolgálat szakértői által alapfokú kötéltechnikai mentő és kötéltechnikai mentési csoportvezetői részére került megszervezésre. A felkészítés részei voltak a mentési ismeretek és technikák, a mentőháromszög és mentőhordágy alkalmazásának gyakorlása. A mentési feladatok végrehajtása külső helyszíneken történtek. Alá, ki- és megtámasztási műveletekre való felkészítéskor az alapelvek és alá-ki és megtámasztási műveletek gyakorlása és állványzat építése történt. A képzések alapja az angol szakértők által használt tematika volt. A speciális műszaki berendezések alkalmazására szervezett képzés lényege volt a speciális gépek-berendezések alkalmazása életszerű, éjszakai körülmények között. A Katasztrófavédelmi Oktatási központ közreműködött az alábbi képzések előkészítésében és végrehajtásában: HUNOR törzs felkészítés célja volt az ENSZ INSARAG megújult Irányelvek alapján történő feladat végrehajtás. Az ENSZ INSARAG jelölési rendszer alkalmazása és formanyomtatványok kitöltése. XIV. évfolyam 1. szám

9 KOK HÍRADÓ 9 HUNOR alegységvezetői felkészítés részei voltak az ENSZ INSARAG megújult Irányelvek alapján történő feladat végrehajtás. Az ENSZ INSARAG jelölési rendszer alkalmazása és formanyomtatványok kitöltése. A vezetésirányítási ismeretek, önismereti és csapatépítő tréning. HUNOR alegységi felkészítés keretében, alkalmanként két alegység részvételével mind a 12 alegység felkészítése megtörtént,. Elemei voltak az ENSZ INSARAG megújult Irányelvek alapján történő feladat végrehajtás, illetve az ENSZ INSARAG jelölési rendszer alkalmazása és formanyomtatványok kitöltése. Oktatásra kerültek a gyakorlatokon és bevetéseken alkalmazandó különböző viselkedési szabályok mellett a felszerelések ellenőrzései és a karbantartásukkal kapcsolatos teendők. ENSZ INSARAG képzés a magyar csapatok mentora Per-Anders Berthlin Úr által került végrehajtásra. Ennek célja volt az ENSZ INSARAG megújult Irányelveinek részletes elméleti és gyakorlati feldolgozása. Az ENSZ INSARAG jelölési rendszer alkalmazása és formanyomtatványok értelmezése és kitöltése. Nemzetközi mentőcsapatok városi kutatás-mentésének koordinációja (UCC) képzés alapja volt az ENSZ INSARAG megújult Irányelvek alapján történő feladat végrehajtás. Az ENSZ INSARAG jelölési rendszer alkalmazása és formanyomtatványok kitöltése, valamint a humanitárius műveletek koordinációja. Összességében elmondható, hogy a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a meghatározott feladatot teljesítette, a képzéseket követően a HUNOR Mentőszervezet kiválasztott állománya sikeresen levizsgázott a nemzetközi minősítők előtt. A Magyar az első olyan csapat (FKRMSZ 2005., HUNOR 2012., 2017.), amely háromszor szerezte meg az ENSZ INSARAG Nehéz felszereltségű USAR team: nemzetközi kutatási és mentési csoportra vonatkozó minősítést. A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet az eddigi hazai bevetéseken és a nemzetközi beavatkozáson és gyakorlatokon elismerést vívott ki a szervezet számára és bizonyítja, hogy a mentőszervezet alkalmas a magas szintű feladat végrehajtásra. Garaguly István tű. őrnagy, vezető tanár Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport Katasztrófavédelmi Oktatási Központ HUNOR parancsnok-helyettes július

10 10 KOK híradó A tereptan és térképészet szerepe a tűzoltó műszaki képzésben Alapesetben a riasztást követő 2 percen belül a készenléti szer elhagyja a laktanyát. Ekkor a legénység már teljes védőfelszerelésben van. A tűzoltó gépjármű megkülönböztető fény és hangjelzést használ. A sofőröket képzik, sőt ők saját maguk tudatosan fejlesztik a helyismeretüket. Mindezt azért, hogy minél gyorsabban tudják a fő célt megvalósítani: időben és szakszerűen segíteni a bajbajutottakon. Mi történik, ha a legénység által nem ismert terepen történik baj? Sajnos évről évre valós - megtörtént káresetek is rávilágítanak arra, hogy bizonyos szituációkban nem lehetséges pontosan, utca - házszám szinten megadni a vonuló erőinknek a riasztási helyszínt, ha egy siklóernyős landol egy erdős részen szerencsétlenül, vagy egy katonai repülő zuhan le nehezen megközelíthető hegyvidéki erdős területen, esetleg egy kutyasétáltató jelent be a Hajógyári-szigeten az erdős részen egy odvas fa belsejében tüzet. Ott nem lesz más, csak legjobb esetben valamilyen pontos koordináta, jó esetben a jelző részéről helyes formátumban értelmezve és azt jól átadva, egy telefonos alkalmazásból, esetleg GPS készülékből kinyerve. Ott vannak a szereken az autós város és megyeatlaszok, esetleg autós GPS készülékek szintén közúti térképpel. És ha le kell menni az aszfaltról? Tanyákat fenyegető erdőtüzek, turista balesetek, légi jármű lezuhanása esetén? Sokszor a járműtől is eltávolodva, jelentős távolságot kell megtenni, majd a legcélszerűbb mentési útvonalat kijelölni, menteni, oltani, a vízszállítóval vagy az OMSZ mentőautójával mihamarabb találkozni. A terep nem átlátható, a lehetséges útvonalak, nehezen áttekinthetőek, nehezen járhatóak, az idő fogy, a sérült sokkos állapotba kerül, a tűz terjed pusztítva értékeinket. Terepi tájékozódást segítő térképek, tájoló nagy ritkán fordul elő a szereken, de azt használni is tudni kellene. Az éter megtelik a tájékozódást segíteni próbáló közleményekkel foglalva a káreseti csatornát, annak alapfunkcióit megbénítva. Előkerülnek az okostelefonok, de sokszor a térerő nem elég, az alapvető navigációs applikációk nem tudnak domborzatról, turista ösvényekről, ha mégis, a használó nem mindig tudja értelmezni az információt, a műholdkép csak lombokat mutat. Megfelelő képzés és eszközök nélkül "vak vezet világtalant". Persze a végén valahogy minden megoldódik, de nem mindegy milyen gyorsan. XIV. évfolyam 1. szám

11 KOK HÍRADÓ 11 A fent vázolt szituációkban igyekszik segítséget nyújtani 2012-es év óta a tűzoltó szerparancsnokoknak és a szervezőknek tartott Térképészeti alapismeretek nevű képzés. Mind a műveletirányítók, mind a mentésben aktívan részt vevő vonulós állomány tud profitálni ezekből az ismeretekből. Eredetileg a több mint 25 éves túravezetői tapasztalattal rendelkező Szederkényi Nándor kollegámnak volt a leginkább testhez álló ez a feladat, így ő lett a téma eredeti felelőse, aki hatalmas lelkesedéssel és önkéntes alapon vállalta ennek a tantárgynak a kidolgozását. Ő bővíteni kezdte a saját könyvtárát, kutatott a neten, és akitől tudott kérdezett: KOK Tűzoltási és Mentési szakcsoport, OKF Térinformatikai Osztály, valamint a Magyar Barlangi Mentőszolgálat. Segítségére voltak többen: Égető Szilárd tű. hdgy., Sallai József, Taródi Péter. A tantárgy alapjai így lettek lerakva. Azóta eltelt 5 év, és két másik kolléga is csatlakozott, akik rengeteget tettek és tesznek napjainkban is azért, hogy ez a téma tovább fejlődjön, valamint a gyakorlati vizsgák gond nélkül és eredményesen sikerüljenek: Szabó József ny. tű. alez. úr szakcsoportunk volt tanára, az RSOE munkatársa. Tudása nagyon mélyreható, elkötelezettsége a téma iránt vitathatatlan. A tantermi elméleti órák, és a terepen történő gyakorlati foglalkozásokon is nagyon nagy segítség. Egy gyakorlat levezénylése túl sok feladattal jár együtt két főnek, ezért kértük meg Pap-Szigeti Sándor tű. alez. urat a KOK Tűzoltási és Mentési szakcsoport tanárát, hogy segítsen. Lelkes turistaként és térkép-szerető, a témában jártas emberként örömmel fogadta a felkérést. A bugaci erdőtűznél szerzett tapasztalata rendkívül fontos volt számunkra. A HÖT idejében a készenléti szerek navigációs eszköztára - ha egyáltalán volt dedikáltan a koordináták kezelésére képes eszköz - rendkívül szerteágazónak volt mondható. Csak a gépjárműfecskendőkbe beépített EDR rádióink voltak azok az eszközeink, amelyekre lehetett számítani, hogy általánosan jelen lesznek a szereinkben, s hogy képes egy szervizmenü segítségével megjeleníteni a helyzetéhez tartozó földrajzi koordinátákat. Ez alapján úgy döntöttünk, hogy gyakorlat orientált felkészítést szeretnénk a térképek, a tájoló és a GPS-ek használatához adni, a leghatékonyabb járásokkal kiegészítve. Nyolc óra elmélet és nyolc óra vezetett gyakorlat a Hajógyári-szigeten, ahol a három oktató tanár egyedül mozogva rádión adják a feladatokat, néha ellenőrzőpontként működnek. nyolc óra 40 fő részére nyolcas csoportokban gyalog önállóan mozogva a nehéz terepen. Ez év január elsejétől Szederkényi Nándor kollegám távolléte miatt én vettem át a térképészeti alapismeretek című tantárgyat. Közelgett az első gyakorlati bevetés a hallgatók számára, folyt az előkészítés, Koncsik Géza tű. tzls kollegám segítségével. Fényképeket készítettünk, a területet bejártuk, pontokat raktunk ki, engedélyeket szereztünk be, koordinátákat ellenőriztünk, lehetséges kirakási pontokat derítettünk fel, útvonalakat számoltunk, feladatokat írtunk és nyomtattunk, mentési tervet készítettünk. A szervező és szerparancsnok osztályoknak az elméleti képzés és a bemelegítő feladat Hajógyári-sziget után jött a jóval nehezebb terepen és önállóan végrehajtandó utolsó feladat, a Csobánka Pilisborosjenő Solymár által határolt területen. A gyakorlatok a nehezítő körülmények (a nagy hőség, jelentős szintkülönbségek) ellenére is sikeresen végre lettek hajtva, a kitűzött célokat elértük. A megfogalmazott célokat a gyakorlat értékelésénél helyesnek ítéltük meg, így a jövőben erre az ismeretanyagra bátran lehet alapozni a hívatásos tűzoltó parancsnokságokon illetve a katasztrófavédelmi kirendeltségeken. Szabó Zsolt Attila tű. szds. Műszaki szakcsoport július

12 12 KOK híradó A disaster medic a tűzoltók képzési palettáján A tűzoltók közvetlen kontaktussal járó életmentéssel összefüggő feladatait nem lehet szétválasztani a beavatkozás közben felmerülő elsősegély-nyújtási feladatoktól. A sérültek elsődleges ellátása, stabilizálása és mozgatása tekintetében életmentő lehet az első beavatkozóként helyszínre érkező tűzoltók magabiztos, szakszerű segítségnyújtása a mentőszolgálat kiérkezéséig. Az Országos Mentőszolgálat (továbbiakban: OMSZ) protokollja védőfelszerelés és kiképzés hiányában nem engedi vagy szükség esetén saját felelősségbe helyezi, hogy a mentőtisztek bevállalják vagy nem a veszélyes környezetben történő ellátást és kimentést. Ennek tükrében a tűzoltóknak önállóan is képesnek kell lenni, hogy saját bajba jutott társukat vagy sérült személy(ek) szükségellátását, kimentését egészségügyi személyzet támogatása nélkül is szakszerűen végre tudják hajtani. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy egyértelműen tudjanak sérüléseket felismerni és ellátni, célirányosan kommunikálni a bajbajutottakkal, a sérülések fajtája és a megsérült személyek számától, helyzetétől függően kimentési fogásokat ismerni, lletve a mentőeszközöket készségszinten használni. Előfordulhat tehát, hogy veszélyes környezetből a kimentési művelet nem hajtható azonnal végre és a kimentést megelőzően a sérült személy alapvető ellátására is szükség van. Ebben az esetben felmerül a kérdés, mit, mivel és milyen tudásszinten tud végrehajtani egy tűzoltó? Évtizedek óta polemizál rajta a szakma, hogy a készenléti tűzoltóinknak milyen egészségügyi képességgel kell rendelkeznie. Az elmúlt évtizedekben egységes szakmai irány és döntés nem született a témában, ugyanis a tűzoltó egészségügyi (paramedic) képesség nyugati mintájú fejlesztése komoly anyagi terhet, jogosultsági problémát (OMSZ), oktatási módszer váltást és rendszerszemléleti változtatást igényelt volna. Számos példa létezik, de egységes európai doktrína nincs a tűzoltók mentési módszereire és életmentési, elsősegélynyújtási képességeire. Nemzetállamonként, de akár még tartományonként is eltérő lehet, hogy a tűzoltók, katasztrófavédelemi szervezetek milyen képességekkel rendelkeznek ezen a téren. Főleg az Egyesült Államokban és nyugat Európában az extrém (veszélyes) körülmények között végzett kimentési és ellátási feladatokra kitalált angolszász paramedic rendszernek (képességnek) vannak hagyományai, ami általában a tűzoltó állomásokon készenlétben tartott mentő gépjárműveket és hozzá egészségügyi képességekkel rendelkező tűzoltó személyzetet jelenti. A mentőgépjármű és személyzete a tűzoltó egységekkel együtt vonul ki és a tűzoltók egészségügyi biztosításának ellátásán túl, a sérült személyek mentésében és ellátásában is fontos szerepe van. Előfordul olyan is, hogy a sérültek kórházba szállítására is van képessége és jogosultsága a tűzoltó mentőegységnek, de legtöbb esetben csak a helyszíni ellátás a kompetenciájuk, a kórházba szállítást a hagyományos mentők végzik. Hazánkban a baleseti mentés két eltérő irányban fejlődött, nem a tűzoltóságok paramedic képessége irányába. Az egyéni megoldásoktól eltekintve a baleseti mentések műszaki és kimentési műveletei nagyrészt a tűzoltók által, a mentések egészségügyi biztosítása, sérültek elsődleges helyszíni ellátása (és elszállítása) a mentőszolgálat által kerül végrehajtásra. A tűzoltói feladatokat ellátók és a mentőszolgálatok nem egy szervezetbe tartoznak és teljesen más szabályok és szervezeti kultúra alapján dolgoz- XIV. évfolyam 1. szám

13 KOK HÍRADÓ 13 nak. Már az önmagában óriási különbség, hogy a tűzoltóságok nagy része veszélyhelyzetekben feladatot végrehajtó egyenruhás szervezethez tartoznak, míg az OMSZ és az egyéb alternatív vagy speciális mentőszolgálatok civil szervezetek. A gyakorlati életben számos olyan helyzet, szituáció alakulhat ki, amikor a feljebb említett kettős feladatellátás nem tud érvényesülni (pl. az elsődleges ellátást és a mentést veszélyes környezetben kell végrehajtani, a mentőszolgálat később lett értesítve és később tud kiérni, mint a tűzoltóerők). Ez a problémakör nem csak a katasztrófavédelemnél, hanem különböző rendvédelmi szerveknél, azok műveleti (beavatkozó) sajátosságait figyelembe véve is felmerül. A hazai rendvédelmi szervek a mai kor elvárásának megfelelően komolyabban foglalkoznak saját embereik, illetve a műveletekben érintett civilek védelme, biztonsága és az erre való képességek növelésével. Ezért jelent meg az igény a medic képességek kidolgozására és megszerzésére. A medic képesség hazai elgondolását, alapjainak kidolgozását a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszéke kezdte el. A képesség mindegyik rendvédelmi szervnél alkalmazható, de mindegyik szervezet saját, szakmájához leginkább köthető mentési és ellátási módszerek szerint tölti ki tartalommal (pl. disaster medic, police medic, prison medic). A katasztrófavédelem szervezetén belül a katasztrófavédelem saját mentési és ellátási képessége hatékonyságának növelése érdekében a Katasztrófavédelemi Oktatási Központ Tűzoltási és Mentési Szakcsoportja szoros együttműködésben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Műveleti Medicina Tanszék Honvéd-katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszéki csoportjával dolgozta ki a három lépcsős disaster medic képzést és képességet. A kidolgozói munkát és az együttműködést a BM OKF Oktatási- és Kiképzési Főosztály támogatta és hagyta jóvá. A módszer lényege, hogy a tűzoltók közül kiválasztunk és kiképzünk speciális egészségügyi és mentési képességre személyeket, akik a tűzoltó gépjárművekre beosztva, ha kell mind a kimentésnél, mind a helyszíni ellátásnál többet tudnak tenni, mint ezzel a képességgel nem rendelkező - társaik. Ezzel a módszerrel mára már nem csak a fegyveres testületeknél lehet magasabb szintű, egységes (harctéri) egészségügyi képesség. A tűzoltók disaster medic képességének hazai ötlete, képzési formája, megvalósulásának lehetősége új fejezetet nyithat a mentő tűzvédelem életében és a tűzoltóságok mentési hatékonyságát növelheti. Jelenleg a beavatkozó tűzoltók elsősegély-nyújtó képessége eltérő, nincsen egységes tudásszintjük és felszerelésük. Azonban, ha vannak is köztük egészség július

14 14 KOK híradó ügyi végzettségű kollégák, akik általában másodállásban mentőznek, saját mentőfelszereléseik, eszközeik nem, vagy nem hivatalosan vannak málházva, az ellátással kapcsolatos jogosultsági szintjük pedig nem tisztázott. A katasztrófavédelem rendszerében voltak és jelenleg is működnek egyedi megoldások. Ilyen például az Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzoltó Doktor szolgálata. A doktor szolgálat a paramedic rendszer jellegét tükrözi. A doktor szolgálat egy kivonuló egységgel rendelkezik, 24/48-as szolgálati rendben a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálathoz (továbbiakban: KMSZ) hasonlóan központilag a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (továbbiakban: FKI) tartozó összes működési területre vonulhat és a tűzoltók egészségügyi biztosítását, illetve a balesetekben sérült személyek elsődleges ellátását végzi. Betegszállításra nincsen jogosultságuk és a vonulásukra rendszeresített személygépjármű erre nem is alkalmas. A doktor szolgálatra olyan tűzoltó kiképzéssel rendelkező személyek vannak beosztva, akiknek mentőtiszti vagy mentőorvosi végzettségük van. Jellemzően a doktor szolgálatra beosztott személyek az OMSZ-nél is dolgoznak. A hivatásos szerveknél ilyen rendszert egyedül az FKI működtet. Szintén egyedi megoldásnak tekinthető a Szentendre Hivatásos Tűz oltóparancsnokságán 2015-ig működtetett rendszer, ahol a hivatásosokkal egy épületben volt a székhelye a Szentendrei Tűzoltó Egyesületnek. Tagjaik a hivatásosok szolgálati rendjéhez igazodva 24/48-as szolgálatot adtak és a káreseményekhez együtt vonultak a hivatásos egységekkel. A szolgálatot adó egyesületi tagok jellemzően mentőtiszti végzettséggel rendelkeztek és az OMSZnél dolgoztak főállásban. A vonulásban résztvevő önkéntesek azon túl, hogy a hagyományos tűzoltó munkában is részt vettek, mentőfelszerelésekkel és ambuláns táskával ellátva biztosították a hivatásosokat a káreseteknél, illetve szükség esetén a sérültek szakszerűbb ellátásában segítették a tűzoltókat. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok körében is léteznek saját megoldások az életmentési képességek növelésére (FER Tűzoltóság, Atomerőmű (ATOMIX) Tűzoltóság). A FER Tűzoltóság százhalombattai kötelékében például egy eset kocsi szintű felszereltséggel rendelkező mentő gépjármű van rendszeresítve, amin egy külső mentőszolgálattól (Főnix) szerződött orvos egy mentőápolói végzettségű tűzoltóval lát el közösen szolgálatot. Az egyedi megoldások is mind azt támasztják alá, hogy a rendszernek szüksége van központi megoldásra az életmentési, elsősegély- nyújtási képességek egységessé tétele és növelése érdekében. A tűzoltók napjainkban kétféle úton kapnak egészségügyi felkészítést: a központi szakmai képzéseken (Tűzoltó II., Tűzoltó I., Tűzoltó Szerparancsnok), illetve a szolgálati tevékenységek alatt a tűzoltóságokon helyben. A szolgálati csoportok képzése az éves kiképzési terv alapján évente általában egyszer a működési területhez tartozó mentőszolgálatok segítségével történik. A helyi kép- XIV. évfolyam 1. szám

15 KOK HÍRADÓ 15 zések tartalma változó, de általában az újraélesztés és a különböző sérülések ellátása az oktatandó téma. A központi képzések közül a Tűzoltó I. és a Szerparancsnoki képzési szint egészségügyi oktatása sokat fejlődött az elmúlt időben, hiszen az erre biztosítható viszonylag alacsony óraszámok ellenére az általános ismeretek átadásán túl a káreseményeknél jellemzően előforduló sérülésekkel, azok felismerésével és ellátásával, a sérült mozgatási lehetőségeivel és a modern mentőeszközök megismertetésével és használatával is mélyebben foglalkozik. A Tűzoltó I. képzés résztvevői 10 órában (4 óra elmélet és 6 óra gyakorlat) Káreseti elsősegélynyújtás című tantárgy keretében kapják az egészségügyi felkészítést, ami már a közúti baleseti kimentésekre és sérültellátásokra van leginkább kihegyezve. A szerparancsnok képzés egészségügyi oktatása hasonló, mint a Tűzoltó I. tanfolyamé, de a Sérültek egészségügyi ellátása címen futó 14 órás (4 óra elmélet, 2x4 óra gyakorlat, 2 óra ellenőrzés) tantárgy, már az irányítói felelősséggel, feladatokkal és a sérültekkel kapcsolatos döntésekkel is foglalkozik. A hitelesség, az egymásra épülés és a módszerek azonossága miatt a nevezett két képzés oktatását a disaster medic képzéssel is foglalkozó Pécsi Tudományegyetem ÁOK Műveleti Medicina Tanszék Honvéd-katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszéki csoportja végzi. A Tűzoltó II. alapfokú képzésben résztvevő állomány az első rendészeti modulban kap általános ismereteket, melyet nem a katasztrófavédelem, hanem a rendészeti szakiskolák szervezésében tartanak. A fejlődés ellenére a központi képzéseken, illetve az éves továbbképzéseken kapott egészségügyi ismeret óraszámban, tudásanyagban és felfogásban is kevés a medic képességek eléréséhez. Főként, hogy a medic képesség nem csak elsősegélynyújtásból áll, hanem komplexen kezeli a mentést a sérült ellátás, stabilizálás, kiemelés, kimentés körét egészen addig, amíg a sérült nincsen biztonságos környezetben és nem adható át a mentőszolgálatnak. Tehát a tűzoltók medic /egészségügyi/ képessége alatt nem csak a hagyományos értelemben vett elsősegély nyújtási ismereteket kell érteni, hanem a kárhelyszíni ellátási, sérültekkel való kommunikációs, kimentő eszköz és kimentési módszer képességét is. Ebből kifolyólag a medic-nek két féle módon kell gondolkodnia: mint tűzoltó, akinek az adott szituációban a leghatékonyabb mentési módot technikailag meg kell oldania, és mint mentős, aki a sérültet figyeli, vizsgálja, stabilizálja, ellátja. A disaster medic képességhez szintén szükséges, de az alap tűzoltói képességeknél is elengedhetetlen mentéstechnikai ismereteket szintén két féle módon: központi képzéseken és a tűzoltóság éves kiképzési tervében szereplő gyakorlatokon tanulnak, gyakorolnak, de általában nagyobb taktikai feladatok részeként, nem egységes megoldásokkal és sok esetben az egészségügyi szempontok figyelembe vétele nélkül július

16 16 KOK híradó A disaster medic képesség követelményeinek meghatározását és a három szint képzési programjának megalkotását hosszú előkészület és szakmai konzultáció előzte meg. A KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoportja a programok mentéstechnikai részét, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Műveleti Medicina Tanszék Honvéd-katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszéki Csoport pedig az egészségügyi részét dolgozta ki. A disaster medic képesség első szintje egy 8 órás felkészítés, ami lényegében a tűzoltói feladatok során legjellemzőbben előforduló sérülésformákat és azok ellátását jelenti, illetve az újraélesztés módszereinek megismerését és gyakorlását. A tervek szerint az első szintet minden készenléti területen dolgozó tűzoltónak el kellene sajátítani. Azonban az első szint elvégzésével még nem lesz senki disaster medic. A második szint egy kéthetes felkészítés. Bemeneti feltétele az első szint abszolválása. Az első héten káreseti elsősegély-nyújtó ismereteket sajátítanak el a résztvevők, ahol lényegében egy bevetési környezetben történő speciális egészségügyi ellátói képzést kapnak. Mindezt a tűzoltó feladatok jellemzőire, a veszélyes környezetre, a védőruházatra, a sérültek lehetséges mozgatási módszereire, mentőeszközök ismeretére, használatára építve. A második héten kimentési módszerek elsajátítása a feladat. Az egynapos gyakorlati blokkok során a következő feladatköröket kell elsajátítani: a zárt füsttel teli térben történő közlekedés, személyfelkutatás és kimentés, illetve a tűzoltó társmentés módszere, mélyből történő mentés (aknából, kútból stb.) módszerei, magasból történő mentés módszerei (kézi szerelési létrákkal alkalmazott módszerek) kimentés módszerei közúti balesetek során A disaster medic 2. szint számára kidolgozott mentési módszerekre jellemző, hogy nem speciális (ismeretlen, nálunk még nem használt) eszközrendszerrel, hanem a tűzoltó gépjárműfecskendők málhája között megtalálható szak és mentő-felszerelésekkel lettek kitalálva. Kivétel két ismert, de nem minden tűzoltógépjárművön megtalálható speciális kimentő eszköz: a BOARD hordágy és a KED kimentő mellény. A cél meglévő eszközrendszerre építve a szakszerű, egyszerű és jól begyakorolható mentési módszerek elérése. A disaster medic 2 felkészítés kimentés módszerei közúti balesetek során gyakorlati blokkjába a 2011 évig évente több alkalommal az OMSZ-el közösen tartott Tűzoltók Feladatai a Közúti Közlekedési Baleseteknél I.-II. szakmai tanfolyam kimentési módszerei lettek átemelve. A KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoport tanfolyamának bizonyos részei előszelei voltak a disaster medic képesség mentéstechnikai elemeinek. A disaster medic 2. szintre felkészítő tanfolyam egy gyakorlati vizsgával zárul, ahol komplex csapatfeladatot és egyéni feladatokat is végre kell hajtania a résztvevőknek. A csapatfeladat során előre berendezett kárhelyszínek és sérült statiszták várják a rajkötelékben egy tűzoltó gépjárműfecskendővel vizsgázó disaster medic -eket. Káreset jelleggel rádión riasztva ki kell vonulniuk az előre berendezett helyszínekre és ellátniuk az életmentési feladatokat. A feladatok nem érnek véget a mentendő személy biztonságos zónába történő kimentésével, az elsődleges sérült ellátást is el kell végezniük a vizsgázóknak. A csapatvizsga során, két különböző típusú káreseménynél kell pihenés nélkül egymás után segítséget nyújtaniuk a disaster medic hallgatóknak. A vizsgafeladatok között szerepel: tűzoltó társmentés füsttel telített zárt épületből, aknába esett súlyos sérült kimentése, kézi szerelésű létrával elérhető magasságú tetőről, ablakból súlyos sérült lementése, balesetet szenvedett közúti járműből történő mentés. Az egyéni vizsgafeladatokat sürgősségi ellátásban képzett és gyakorlott or- XIV. évfolyam 1. szám

17 KOK HÍRADÓ 17 vos jelenlétében kell végrehajtani, ami jellemzően sérültvizsgálatból és ellátási feladatokból áll. Az egyéni vizsga közben a vizsgáztató orvos folyamatosan kérdezi a hallgatót. A disaster medic 2. szintjének elvégzésével éri el a tűzoltó a bevetési medic képességet. A megszerzett tudás folyamatos gyakorlására, bővítésére, de legalább is szinten tartására szükség lesz, ezért a tervek szerint tervezett továbbképzéseken, gyakorlatokon kell majd részt vennie a disaster medic 2. szint elérőjének. Ennek a továbbképzési rendszernek a kidolgozása még folyamatban van. A medic felkészítésnek harmadik szintje csak egy szűk kört érint. A disaster medic instruktornak keresztelt tanfolyamot kiválasztás alapján lehet elvégezni. Instruktoroknak alkalmas személyekről a Műveleti Medicina Tanszék orvosai és a KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoport szakcsoportvezetője vagy kijelölt tanáraiból álló bizottság dönthet. Csak olyan személyek jöhetnek szóba, akik sikeresen elvégezték a disaster medic 2. tanfolyamot. Az instruktoroknak alkalmasaknak kell lenniük egy disaster medic 1. szintű tanfolyam megszervezésére, lebonyolítására és az ismeretek átadására, illetve segítőként részt tudjanak venni a disaster medic 2. szintű tanfolyamok oktatási feladataiba. Az instruktor felkészítés egy három napos tréning formájában valósul meg, aminek Pécs városában a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Műveleti Medicina Tanszéke és Szimulációs Oktatási Központja ad otthont. A tréning alapvető célja a meglévő egészségügyi ismeretek elmélyítése és oktatásának gyakorlása. Az instruktorok mentés-taktikai elemeket már nem tanulnak. A felkészítés oroszlánrészét a kommunikációs tréning és az előadói, oktatói feladatkörök gyakorlása teszi ki. A három napos képzés egy gyakorlati vizsgával zárul, ahol a tanszék orvosaiból és a KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoport tanáraiból álló vizsgabizottság előtt előadást kell tartaniuk az instruktoroknak egy a bizottság által választott egészségügyi témából. Az egyének előadásait a többi vizsgázó hallgatja, mintha ők lennének a disaster medic 1. képzésben résztvevő hallgatók. A végzett instruktorok (jelenleg a katasztrófavédelemnél 18 fő rendelkezik ilyen végzettséggel) jövőbeli feladata, hogy a disaster medic 1. szintre jelentkezők képzését helyi vagy területi szinten szervezzék meg és hajtsák végre, a végzett disaster medic 1. szinten tartó továbbképzéseit szervezzék meg és hajtsák végre, illetve a behívásuk esetén a disaster medic 2 szint központilag szervezett két hetes tanfolyamain közreműködő oktatóként segédkezzenek. A disaster medic elvrendszerét és a felvázolt képzési rendszerét összefoglalva elmondható, hogy egy egymásra épülő, nyomon követhető, modern szemléletű tűzoltó képességfejlesztésről van szó, amivel azt szeretnénk elérni, hogy 5 éven belül minden tűzoltó rendelkezzen disaster medic 1. szintű végzettséggel és a teljes vonulós állomány legalább 10 % kb fő rendelkezzen a disaster medic 2. szintű képességgel. Ez a szám elegendő ahhoz, hogy minden szolgálatban minden készenléti tűzoltó gépjárműfecskendőre jusson egy fő disaster medic 2 képességű tűzoltó. Alaphelyzetben a disaster medic 2 képességű személy beosztási száma szerint ugyanolyan tűzoltó, mint a többi társa, de tűzoltás/ mentés vezetői utasításra medic-ként is végezheti feladatát a kárhelyszíneken. A disaster medic szint technikai eszközszükségletéről még nem született központi döntés, de az elképzelések szerint a tűzoltó gépjárműfecskendőkön feladat centrikusan és jogosultsági szintnek megfelelően összeállított disaster medic táska, BOARD hordágy, KED kimentő mellény, fél automata defibrillátor esetleg oxigén kapna helyet, amit a járműre beosztott disaster medic jogosult használni. Kirov Attila tű. őrnagy KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoport szakcsoportvezető július

18 18 KOK híradó Új év A Katasztrófavédelem Központi Zenekara számára a téli felkészülési-feltöltődési idény az elmúlt év Karácsonyától Szilveszterig tartott, hiszen a Márga Zoltán nevével fémjelzett nagyszabású Budapesti Újévi Koncerten ez évben is szerepelt zenekarunk a Készenléti Rendőrség Zenekarával és a Magyar Honvédség Központi Zenekarával egyetemben. A rézfúvós kvintett az Oktatási Központ péceli objektumában a kibocsátó ünnepségeknek állandó résztvevője, hasonlóképpen a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának díjátadó ünnepségéhez. Ez évben meghívást kapott a Zenekar a Magyar Állami Operaház Háry Estélyére. A nőnapi rendezvények már a tavaszt vetítették előre. A Big-band formáció az Irigy Hónaljmirigy együttessel közösen szórakoztatta a BM OKF dolgozóit, míg a kvintett a KOK hölgy dolgozóinak nyújtott szórakozást. Új laktanya épületek is folyamatosan épülnek, aminek átadó ceremóniáján többször volt szerencséje részt venni a Zenekarnak. A napsütés magával hozta a szabadtéri szereplések megnövekvő számát. A hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Országos Rendőr- és Tűzoltó Nap mindig nagy kihívást jelent. A Vörösmarty és a Blaha Lujza téri flash-mobbal indult a két zenekar több napos közös projektje. A Belügyminisztérium márványtermében és a Rendőrségi Igazgatási Központ auditóriumában egymást túlszárnyalva versengett a két rendvédelmi zenekar. Malek Andrea közreműködése jelentősen emelte a Katasztrófavédelem Központi Zenekara műsorának megítélését. A Szent Flórián Nap az ország több pontján jelentett fellépési lehetőséget a Zenekarnak. Pécsett, Debrecenben, Dunakeszin, Sárváron, Veszprémben és természetesen a fővárosban a Zenekar közreműködésével zajlottak a megemlékező ünnepségek. A Gyöngyösi Nagy Tűzvész 100. évfordulójának emléknapján a Zenekar Habsburg György a monarchia utolsó leszármazottja előtt mutatta meg a történelmi indulók eljátszásában való jártasságát. A nyár évtizedek óta az Ünnepi Könyvhét megnyitásával kezdődik a Zenekar számára. A 22. Duna Karnevál a nyáresti szerepléseket biztosítja a Városmajori Szabadtéri Színpadon, az Erzsébetligeti színházban és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A rézfúvós kvintett rendhagyó énekóra, Múzeumok Éjszakája koncert és a Belügyminisztérium Köztisztviselők Napja alkalmából rendezett márványtermi koncerten búcsúzik az évadtól. A nyári szabadság előtti utolsó nagy etap a KOK kibocsátója és az NKE Rendészettudományi Kar tisztavatási ünnepsége a Kapisztrán téren. XIV. évfolyam 1. szám

19 KOK HÍRADÓ 19 A KOK belső továbbképzései A belügyi szervek hivatásos állományú tagjainak évente kötelező képzéseken kell részt venniük. Az ezt előíró 2/2013. (I. 30.) BM rendelet szerint a képzések között szerepelnek központi továbbképzések, a belügyi, illetve a területi szerv által kötelezett és szabadon választott képzések. Idén a szabadon választott képzések között volt lehetőség a KOK által szervezett, belső szakmai továbbképzések közül is választani. Jelen írásnak tárgya a KOK háttérintézményeinek jobb megismerését célzó, KOK továbbképzés a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet tevékenységével kapcsolatos aktuális kérdésekről és A Katasztrófavédelem Központi Múzeumának bemutatása és múzeumpedagógiai eszközeinek megismertetése című képzés. Április elején zajlott le a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet (KKI) tevékenységével kapcsolatos előadás, amelyen többen részt vettek a különböző szakcsoportok, illetve a Tanulmányi Osztály munkatársai közül. A hallgatóság nyitásként a KKI történetébe pillanthatott be, megismerve az Intézet tevékenységét, annak jogszabályi hátterét, a vizsgált, minősített termékek körét, illetve a tűzvizsgálati analitikai területét. Szabó Attila, az Intézet vezetője különböző habképző-anyagok tulajdonságairól tartott bemutatója a nem műszaki területen dolgozó kollégák figyelmét is felkeltette. Az előadás végén a hallgatóság kérdéseket tett fel az elhangzottakkal, látottakkal kapcsolatban. A Katasztrófavédelem Központi Múzeumában tartott képzésre május elején került sor. A Múzeum gazdag gyűjteményét Dr. Berki Imre múzeumigazgató személyesen mutatta be az oktatási szervezet, a KKI munkatársaiból, és a Zenekar tagjaiból álló társaságnak. A különböző termeket végigjárva, a színes, élvezetes tárlatvezetést hallgatva megismerhettük a tűz elleni védekezés történetét a kezdetektől egészen napjainkig, a magyar szervezett tűzoltóság megalakulását, illetve a különböző tűzoltó eszközök fejlődéséről is képet kaptunk. Érdekes volt látni, hogy a magyar fejlesztések milyen nagy szerepet játszottak a tűzvédelem fejlődésében, gondoljunk a sűrített levegős légző-készülékre, vagy a gőzzel működtetett tűzoltófecskendőre. Végezetül a múzeum igazgatója a pincébe kalauzolta a társaságot, ahol stílusosan- a régi óvóhelyen került berendezésre a polgári védelem történetét bemutató kiállítás. Összegezve a belső továbbképzések tapasztalatait, elmondhatjuk, hogy a háttérintézmények és kollégák tevékenységét, munkáját megismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is volt július

20 20 KOK híradó Filmklub a múzeumban A múzeumban hagyományosan több mint tíz éve minden hónap utolsó keddi napján zajlanak a Filmklub programjai. A programokat minden alkalommal az adott témában legjobban tájékozott szakértő, illetve a beavatkozáson, káreseten részt vett, vagy a leghitelesebb adatokat legjobban ismerő szakember/ek részvételével tekinthetik meg az érdeklődők. Az eseményről szóló előzetes tájékoztatást, a facebookon, a múzeum, a KOK, az OKF honlapján tesszük közzé, emellett a múzeumok szakmai honlapja, a helyi újság, az önkéntes tűzoltó egyesületek, szakirányú közép-és főiskolák, a Közszolgálati Egyetem, valamint az érdeklődő magánszemélyek is értesítést kapnak az aktuális műsorról. Az érdeklődők létszáma változó, előfordul, hogy egy izgalmasnak ígérkező előadás az előzetes várakozás ellenére is csak néhány embert vonz a kitartó állandó közönség mellett, de az többször fordult elő, hogy csak kevés ülőhely maradt a külsősök számára. A X. kerületi vonulós tűzoltók közül lehetőségük szerint - néhányan látogatják a számukra izgalmas vetítéseket. A Filmklub programjában először nyilván a tűzoltással kapcsolatos témák szerepeltek a Filmklubban, majd 2012 óta számos szakember fordult meg a polgári védelem, és az iparbiztonság területéről és tartott színvonalas előadásokat. Szinte lehetetlen felsorolni, hányféle esemény, szervezet került górcső alá a Filmklubban. Voltak olyan előadók, akik többször is készségesen és szívesen eljöttek előadást tartani. A régi nagyok közül járt a filmklubban Bélteczky József, Totzl Károly, Duray Ferenc, Romanek Róbert. Az ő tevékenységükről még videón vetítettünk filmeket, aztán később sok filmet már jobb minőségben - digitalizált formában láthattak a nézők. Az előadások sikere azonban legtöbbször nem is a filmek, vagy a bemutatott képek minőségétől függött, sokkal inkább az előadók személyiségétől, közvetlenségétől, vagy végtelen türelmétől, amellyel megválaszolta a vegyes összetételű, - szakmai, illetve a laikus közönség sokszor szűnni nem akaró kérdéseit. Az egykori parlamenti tűzőrség, a búvárok, a hajóskapitányok, a műveleti szolgálat vezetői, a kutyakiképzők, a pszichológusok, az orvosdoktorok, a kerületi parancsnokok, a tűzvizsgálók, a hírközpont munkatársai, a videó csoport, a mobil labor szakértői, a tanárok, mind élményszámba menő és tanulságos előadásokat tartottak. Megfordultak nálunk fotósok, akik az optikán keresztül láttatták az eseményeket, a légi mentésről is megosztották ismereteiket képzett előadók. Eljött a Filmklubba előadást tartani a hazai tűzoltógépjármű gyártás, a BM Heros vezetője is, de járt a Filmklubban a Tűzoltózenekar, és a Flórián Band is, mely közreműködésével megemlékeztünk a műegyetemi tragédia áldozatairól. A csilláron is ültek a közvéleményt izgató, aktuális témáknál, mint a metróbalesetek, vagy éppen egy-egy magas ház vagy családi ház tűzesetéről szóló program során. Minden néző számára fájdalmasan emlékezetes esemény volt a Budapest Sportcsarnok pusztulása, a Körszínház égése, a Testnevelési Főiskola, vagy az Andrássy úti palota emlékezetes tűzesete, de az iszapkatasztrófa háttér információit is megosztottuk a nézőkkel. Zsúfolásig megtelt a terem, amikor az újonc tűzoltók kiképzői beszéltek munkájukról, de hasonló volt a helyzet a szóvivő, vagy az önkéntes tűzoltó egyletek bemutatkozásánál, vagy amikor a monori vasúti szerencsétlenség, illetve a Tímár utcai házomlás volt műsorra tűzve. Mentők, rendőrök, fegyőrök is sorra kerültek, és azok a tűzoltók is, akik külföldön nyújtottak segélyt, így Afganisztánban, Haitiin, Sri Lankán, Görögországban. Nyomon követtük az újonnan alakult HUNOR mentőszervezet megalakulását, külföldi és hazai gyakorlatairól többször is tartottunk előadást. A japán atom katasztrófáról is készült filmklubi program, mint korábban Csernobilról is megemlékeztünk. Bemutatkozott több múzeum is, mentősök, rendőrök, köztük vidékiek is, mint a paksi atomerőmű akkoriban frissen alakult múzeuma. Beszámoltunk a büntetés végrehajtás és a tűzoltók fejlődő kapcsolatáról is. Radiológiai veszélyhelyzetet is boncolgattunk, de évfordulók, jubileumok kapcsán szóba került a budapesti tűzoltóparancsnokok arcképcsarnoka is és a 145 éves Tűzoltó Szövetségről is készült műsor. Eljöttek a zsanai olajtűz oltásában részt vett szakemberek, de volt itt a barlangi mentőszolgálat vezetője is és tartott beszámolót filmek, képek segítségével. Többször tartottunk visszaemlékezést, melynek keretében többször az előző év budapesti káreseményeit foglaltuk össze, de sokszor néhány évtized legjelentősebb káreseteit dolgoztuk fel. Különösen kellemes visszaemlékezni a sok színvonalas előadásra, a nagyszerű előadókra, akik kivétel nélkül(!) első szóra, mindenfajta tiszteletdíj nélkül szívesen vállalkoztak az előadás elkészítésére, filmek, képanyag összeállítására, és saját szabadidejükből szántak rá időt, fáradságot, hogy megosszák ismereteiket, tapasztalataikat a Filmklub lelkes nézőivel. Köszönet érte! XIV. évfolyam 1. szám

21 KOK HÍRADÓ július

22 22 KOK híradó A Műszaki Szakcsoport es tanév legfontosabb szakmai eredményei A KOK oktatói gárdájának egyik fő tartó oszlopát jelentő Műszaki Szakcsoport az elmúlt félév során is sokat tett azért, hogy a tűzoltók és a katasztrófavédelem szakemberei magasabb szinten tudják ellátni feladataikat. Valószínű, hogy a KOK oktatói gárdája közül a Műszaki Szakcsoport tanárai a legismertebbek országszerte. Nemcsak azért, mert az intézmény talán legnépesebb szakcsoportja, hanem mert gyakran jelen van közülünk valaki az ország különböző tűzoltóparancsnokságain. A es tanév második félévében sem volt ez másképp, hiszen a nappali iskolarendszerű oktatás mellett számos műszaki tanfolyam, valamint vizsgáztatást bonyolítottak le a szakcsoport tanárai. Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy három osztályfőnököt is a szakcsoport biztosít a KOK nappali képzési rendszerében tanuló osztályok élére. Emellett jelentősen kivettük részünket az új képzési programokkal kapcsolatos kidolgozói munkák területén. Az új külsőbe öltöztetett honlapunkat is a műszaki szakcsoport tanárai felügyelik és frissítik. Az es év új kihívásokkal, új feladatrendszerekkel kezdődött nálunk is. A 2016 szeptemberében indult Rába Heros R 16-os gépjárműfecskendő képzés második, gyakorlati vizsgaidőszakát február első két hetében zártuk le. Majd ezt követően eleget tettünk Szombathely város hivatásos tűzoltósága felkérésének, és helyben megszerveztünk, lebonyolítottunk egy speciális, magasból mentő gépjárműkezelői tanfolyamot, majd a kijelölt és már felkészített állomány vizsgáztatását. A február hónap csontig hatoló hidegeiben a nappali képzési rendszerben kiírt gyakorlatokat több külső helyszínen szerveztük meg. (A külső gyakorlati helyek alatt erdőt, autóbontót, Duna partot kell érteni.) A 20 C0 os hideg és az olykor erős szélnek köszönhető vízszintes hóesés, mind a technikai felszereléseinket, mind a tanárainkat és a hallgatói állományt is komoly kihívások elé állította. Az időjárás zordsága ellenére, minden kitűzött célt teljesítettünk. Természetesen a tanórai kötelességeinken kívül, a szakcsoport egy hetes kompresszor tanfolyamot indított, melyen 23 fő szerezhette meg a kompresszoros végzettséget az igényelt típusokra. XIV. évfolyam 1. szám

23 KOK HÍRADÓ 23 retanyagból, másrészről pedig a munkavédelmi és biztonságtechnikai elméleti tananyagból. A vizsgán az Iveco-Magirus DLK 37 CS típusú létrás gépjármű kezeléséből kellett gyakorlati vizsgafeladatot végrehajtani. Miután az írásbeli vizsgafeladatot minden résztvevő sikeres eredménnyel teljesítette, megkezdhették az udvaron a gyakorlati vizsgát, melynek során szóban is számot adtak tudásukról. Az év eleje óta Péceli objektumunkban berendezett szaktanteremben, EDR Kommunikációs Diszpécser Munkaállomás Kezelői tanfolyamokat tartottunk. A felkészítés során a hallgatói állomány A tanfolyam tematikáját tekintve, két napos elméleti, majd három napos gyakorlati foglalkozásból állt. Ezt követően, minden jelentkező a saját parancsnokságán két hét alatt legalább 15 töltési ciklust gyakorolt, majd felkészülve tért vissza és tett vizsgát. A Műszaki Szakcsoport a kompresszor felkészítését követően 2017 március hónapban a Tas Vezér utcai objektumban 37 készenléti szolgálatot ellátó tűzoltó tett létrakezelő elméleti és gyakorlati vizsgát, akik 5 megyeszékhelyről érkeztek. A vizsga írásbelivel kezdődött, ami állt egyszer a típusra vonatkozó szerkezettan ismeelsajátította a diszpécser kezelői feladatokat, majd sikeres vizsgát tett belőle. A különféle tanfolyamokon kívül más képzések pl: a HUNOR mentőszolgálat oktatása előkészítésében, illetve lebonyolításában több kollegánk is részt vett. Ez a feladat újszerű volt számunkra, hiszen a világ bármelyik pontján bevethető az egységes katasztrófavédelem gyors reagálású erőinek kiképzése, amely KOK tanfolyami rendszerében komoly szerepet kapott. Így nekünk is több szempontból meg kellett ismerkednünk a legfontosabb taktikai, beavatkozási irányelvekkel, illetve az ott használt, eddig nem rendszeresített technikai eszközökkel. A szakcsoport folyamatos tudományos, ismeretterjesztő tevékenységet is folytat. A múlt évben a műszaki alapozó tantárgyakhoz egy E-learning interaktív számítógépes programot dolgoztunk ki, ami nagymértékben segíti a hallgatók tananyag feldolgozását, önképzését a vizsgákra való felkészülés során. Folyamatosan nyomon követjük a hazai és nemzetközi szakirodalmat is, keressük a lehetőségeket a legújabb fejlesztésekről szóló tanulmányokról, publikációkról, prezentációkról oktatásba történő beillesztésére, sőt ha időnk engedi, akkor aktívan is részt veszünk az ilyen továbbképzéseken. Meg kell említeni az év egészére jellemző vidéki vizsgáztatásokat. Ezen számonkérések főleg a vizsgáztatást kérő parancsnokságokon történnek. Az idei évben 108 esetben hajtottunk végre oktatási és vizsgáztatási feladatokat a katasztrófavédelmi kirendeltségeken. Az új egységes Katasztrófavédelmi szervezet megalakulásával a technikai eszközök átcsoportosítása várhatóan folyamatos nagymértékű feladatokat ró ránk, melynek a szakcsoport oktatói állománya próbál mind magasabb színvonalon és hatékonysággal eleget tenni. Műszaki Szakcsoport július

24 24 KOK híradó Szakmai tanulmányút Burgenlandban és Bécsben A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 5 tanára az Erasmus+ Program támogatásával március 20. és 25-e között a Burgenlandi Tartományi Tűzoltó Iskolában valamint Bécs városának tűzoltó kiképző központjában és tűzoltóságán tett szakmai látogatást. A szakmai program március 20-án a Burgenlandi Tartományi Tűzoltó Iskolában kezdődött, ahol a delegációt a tartományi tűzoltószövetség elnöke fogadta és egy kétórás előadás keretében bemutatta az önkéntes tűzoltóság szervezeti és működési struktúráját. A háromnapos program során a delegáció megismerte a Burgenlandi Tartományi Tűzoltó Iskola összes szakcsoportjának munkáját, a képzési struktúrát, az egyes képzések tematikáját. Mindezeken felül részt vettek több gyakorlati foglalkozáson, tanulmányozva az osztrák módszertani sajátosságokat. A delegáció megismerte a rendszeresített tűzoltó gépjárműveket, a tűzoltó felszereléseket, és betekintést nyert a vízi szolgálat képzésébe is, amely a Fertő-tó melletti parancsnokságokon szolgálók munkáját alapozza meg. A delegációnak lehetősége nyílt a tartományi hírközpontban való látogatásra is, ahol a legmodernebb szoftverekkel felszerelt munkaállomásokat tekinthették meg. A vendéglátók előadás keretében tájékoztatták a delegáció tagjait az iskola és a tűzoltóságok financiális támogatási rendszeréről. A delegáció nagy örömére szolgált, hogy működés közben ismerhette meg az objektum területén található tűzszimulációs házat, melyet Burgenland Tartomány Tűzoltószövetsége és Sopron Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága ban egy Európai Uniós projekt keretében közösen épített meg. A háromnapos intenzív szakmai programot követően a delegáció a vendéglátók meghívására a Bécsi Tűzoltó Kiképző Központba érkezett, ahol az iskola parancsnoka bemutatta a kiképző központban zajló, bécsi hivatásos tűzoltókat kiképző munkát, annak financiális, adminisztratív és tartalmi hátterét. Az utolsó napon a delegáció a Bécsi Tűzoltó Múzeumban tett látogatást. A tárlatvezetést maga a múzeumigazgató tartotta, aki egyébként is jó kapcsolatot ápol a Katasztrófavédelem Központi Múzeumával. A tapasztalatszerző kiutazás nagyban hozzájárult a KOK-on folyó képzések szakmai színvonalának emeléséhez. A tapasztalatokat a KOK tanárai közvetlenül tudják átadni az ország minden pontjából érkező tűzoltók részére. Ezen túlmenően a KOK tanárainak német nyelven történő kommunikációja is magabiztossá vált, ami hozzásegíti őket, hogy nemzetközi szakmai fórumokon hitelesen tudják képviselni intézményünket. XIV. évfolyam 1. szám

25 KOK HÍRADÓ 25 Negyedszer is Zánka Idén május án negyedik alkalommal rendezték meg a BM OKF Országos Atlétikai Bajnokságát és a BM OKF sportnapját. A megnyitót követően azonnal megkezdődtek a már jól ismert versenyszámok. A versenyzők 6 versenyszámban: 100 m-es síkfutás, 1500 m (nőknél 400 m) síkfutás 35 év alatt-, ill. felett, 4x400 m (nőknél 4x200 m) váltófutás, súlylökés, távolugrás, kézigránátdobás), mérték össze erejüket. A KOK csapatát a Tűzoltó II., Tűzoltó szerparancsnok, Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági szervező képzés hallgatói illetve a KOK tanára Korbély Barbara tű. százados alkották. A versenyre sikerült egy jól felkészült, egységes csapatot összeállítani. Végül eredményesen zártuk a sportnapot, mivel több versenyszámban szólították a KOK versenyzőit a dobogóra. Legjobb helyezéseink: Korbély Barbara kézigránátdobás 1. hely Szilágyi Péter 1500 m síkfutás (35 év alatt) - 1. hely Bot Csaba 1500 m síkfutás (35 év alatt) - 6. hely Varga Balázs 100 m síkfutás - 4. hely Bódi Attila távolugrás - 4. hely férfi 4x400 m váltó - 2. hely A többi versenyzőnk a középmezőny első felében zárta a versenyt. Összességében egy sikeres versenyt zárt a KOK lelkes csapata, amely az összesítésben a 21 csapatból a 8. helyen végzett. Fekete Szabolcs tű. szds. sporttiszt Erődben versenyeztek a terepfutók Az idei országos terepfutó bajnokság immáron 2. alkalommal a komáromi Monostori Erődben került megrendezésre, április 27-én az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület és a Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében. A versenyen ötszázhúszan küzdöttek a terep nehézségeivel, illetve egymással. A KOK csapatának tagjai a jelenleg tanulmányaikat folytató Tűzoltó II. képzés és a Tűzvédelmi szervező szakaszokból kerültek kiválasztásra. A terepfutók három korcsoportban, több távon mérethették meg magukat: a női versenyzők két-, három és négyezer méteren, a férfiak három, négy- és hatezer méteren. Az időjárás idén kedvezett a versenyzőknek, bár elég szeles volt az idő, ennek ellenére a futók minden erejüket beleadva küzdöttek egymással. Legjobb helyezéseink: Szilágyi Péter nyílt kategória (6000 m)- 1. hely (BM, OKF bajnokságban) Újhelyi Tamás nyílt kategória (6000 m)- 4. hely (OKF) bajnokságban Gyurák Péter 2. korcsoport (4000 m)- 8. hely (OKF) bajnokság A többi versenyzőnk a középmezőnyben ért célba. Összesített csapatversenyben a KOK csapata a 6. helyen végzett. Fekete Szabolcs tű. szds. sporttiszt július

26 26 KOK híradó Elismerések: SZEMÉLYÜGYI január 01. és június 30. közötti időszakban a KOK állományából 1 fő foglalkoztatási jogviszonya szűnt meg, illetve a KOK állományába 1 fő került kinevezésre, Huszár Tibor úr, a Kéményseprő Ipari Szakcsoport oktatói státuszára. Tiszti állományba 2 fő került átminősítésre április 1-jei hatállyal: az Oktatási Igazgató-helyettesi Szervezet, Műszaki Szakcsoport hivatásos zászlósi állományából, kiemelt főtanár munkakörbe Szabó Zsolt Attila tű. százados úr és az Oktatási Igazgató-helyettesi Szervezet, Tanulmányi Osztály közalkalmazotti állományából kiemelt főelőadó munkakörbe Dr. Kovács Gáborné tű. főhadnagy aszszony. Nemzeti Ünnepünk, március 15-e alkalmából: Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója javaslatára kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréseként miniszteri emléktárgyat adományozott Nyíri János c. tű. százados úrnak, a Katasztrófavédelmi Központi Zenekar szólam vezetőjének. Pedagógus nap alkalmából: Tűzoltóltósági tanácsosi címet adományozott: Neumann György c. tű. alezredes úrnak, a Műszaki Szakcsoport kiemelt főtanárának; miniszteri emléktárgyat adományozott Garaguly István tű. őrnagy úrnak, a Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport vezető tanárának. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója kiemelkedő munkája elismeréseként tanácsosi címet adományozott Vargáné Galambos Éva Andrea közalkalmazott asszonynak, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma főelőadójának. Tűzoltó nap május 4-e alkalmából Garda Anetta közalkalmazott hölgynek, a személyügyi szolgálat kiemelt főelőadójának. Nemzeti Ünnepünk, március 15-e alkalmából: A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója munkakörében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idejét egy évvel csökkentette: Rostás István úrnak, a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet technikusának. Ajándéktárgyat adományozott Harasztia Zoltán tű. százados úrnak, a Katasztrófavédelmi Központi Zenekar szólamvezetőjének és Weisz Gábor tű.főtörzszászlós úrnak Karvai Kund c. tű. zászlós úrnak a Tűzoltási Mentési Szakcsoport szakoktatójának. és Szabó Zsolt Attila c. tű. zászlós úrnak, a Műszaki Szakcsoport szakoktatójának. Pedagógus nap alkalmából: Kiss János tű. százados úrnak, a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport kiemelt főtanárának, Dr. Nagy László tű. százados úrnak, a Tűzvédelmi és Hatósági Szakcsoport kiemelt főtanárának, Katóné Dudás Marianna c. tű. zászlós aszszonynak, a Tanulmányi Osztály referensének és Onodi László úrnak, a Kéményseprő Ipari Szakcsoport szakoktatójának. Magyarország Belügyminisztere 60. születésnapja alkalmából ajándéktárgyat adományozott a KOK igazgatójának, Dr Papp Antal tű. ezredes úrnak. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója 50. születésnapja alkalmából ajándéktárgyat adományozott: Varga Kálmán tű. alezredes úrnak Petrik Péter tű. őrnagy úrnak és Koncsik Géza tű. törzszászlós úrnak. XIV. évfolyam 1. szám

27 HÍREK Szolgálati jelek: KOK HÍRADÓ 27 Magyarország Belügyminisztere a Katasztrófavédelem hivatásos állományában töltött 30 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül szolgálati jelet adományozott január 1-jei hatállyal Bélteki Sándor tű. alezredes úrnak 20 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül február 1-jei hatállyal Koncsik Géza tű. törzszászlós úrnak május 16-ai hatállyal Szirmai István tű. százados úrnak 10 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül március 1-jei hatállyal Csárics Sándor c. tű. törzszászlós úrnak április 15-ei hatállyal Baumstark Dávid c. tű. őrnagy úrnak május 1-jei hatállyal Szabó Krisztián Péter c. tű. törzszászlós úrnak Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója jubileumi jutalomban részesítette: 40 év után: december 31-ai hatállyal Diriczi Miklós tű. ezredes urat Dóra László tű. alezredes urat Nyíri János c. tű. százados urat június 29-ei hatállyal Pálmai Szabolcs c. tű. főtörzszászlós urat 20 év után január 14-ei hatállyal Pásztorné Bodnár Erika c. tű. törzszászlós asszonyt január 29-ei hatállyal Mojzesné Takács Gabriella tű. százados asszonyt május 15-ei hatállyal Szirmai István tű. százados urat 15 év után február 15-ei hatállyal Weisz Gábor c. tű. főtörzszászlós urat 2017.április 4-ei hatállyal Szederkényi Nándor c. tű. főtörzszászlós urat június 2-ai hatállyal Hofferekné Bakai Erika közalkalmazott asszonyt 10 év után: február 9-ei hatállyal Fekete Szabolcs tű. százados urat április 14-ei hatállyal Baumstark Dávid c. tű. őrnagy urat. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója jubileumi jutalomban részesítette: 35 év után Szabó Attila tű. alezredes urat 25 év után Müller Róbert tű. alezredes urat Szigeti Péter tű. alezredes urat március 28-ai hatállyal Korom Zoltán tű. százados urat. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója BM alkalmazás után járó elismerésben részesítette: 30 év után: december 31-ei hatállyal Bélteki Sándor tű. alezredes urat 25 év után: Tóthné Orbán Judit tű. százados asszonyt március 31-ei hatállyal július

28 Életképek