SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 2

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETÓ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Fűköh Borbála Kertész Zsuzsa Pála Károly S. Varga Judit

4 TARTALOM IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN 5 AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZŐ I 19 KAZINCZY ÉS KORA MOZGOLÓDÁS A SZÁZADVÉGEN 42 A KRITIKUS KÖLCSEY 54 KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ 82 AZ ÉRTEKEZŐ KÖLCSEY 98 PETŐ FI ÉS AZ IRODALOM GÉPEZETE 112 AZ ÉRVELŐ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE, A BEKEZDÉS, A TÉTELMONDAT ÉS A MONDATTÖMB REKLÁMOK ÉS AZ ÉRZELMI BEFOLYÁSOLÁS

5 1. AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZŐ I A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlődésként értelmezhető, amelynek során irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlődést időnként felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott kultúracsináló. Ebben a modulban a XVIII. század végének néhány nagy kezdeményező alakjával ismerkedünk meg, akik a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tűzték célul önmaguk, társaik, társadalmuk elé. KULTÚRACSINÁLÓK 1. Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban! a) Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a művészet, az irodalom fogalmához? b) Hogyan fejlődik, változik az emberiség kultúrája? Kik csinálják a kultúrát? c) Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent az ókor, középkor kifejezés ebben az összefüggésben? d) Mi jellemzi korunk kultúráját? 2. Olvasd el az alábbi szöveget! Az emberi kultúra több ezer éves története során időről időre felbukkannak olyan csoportok, amelyek a művelődés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlődésének megváltoztatását, többnyire meggyorsítását tűzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá szerveződnek, főként akkor, ha mögöttük jelentősebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi csoportok húzódnak meg. Olykor a változás közvetett módon hat például a művészetre vagy a nyelvre. Jó példa erre a XVI. század bibliafordítási kultusza, melynek alapvető oka az

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az anyanyelvű istentisztelet bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott nyelvekre: bővült a szókincs, új kifejezések honosodtak meg. Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a szavak által kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az előbbi célt szolgálták az első egynyelvű szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának legnagyobb vállalkozása, a több mint húsz évig készülő Enciklopédia és az ennek anyagát is felhasználó híres angol lexikon, az Encyclopaedia Britannica. 3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését: Biblia Reformáció Enciklopédia 4. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetőt Luther bibliafordítói tevékenységéről! Milyen hatással volt a német nyelvre és közvetetten a német irodalomra? b) Készíts rövid (5-10 perc) ismertetőt a XVI. század magyar bibliafordításairól, különös tekintettel Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára! c) Készíts kiselőadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás szellemi hátterére, a legfontosabb szerzőkre, és ismertess egy-két szócikket is! d) Jegyzeteljétek le egymás előadásait a füzetetekbe! 5. Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklopédiából! ENCIKLOPÉDIA Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek.

7 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 7 a) A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt nevez meg. Melyek ezek? Közvetlen célok: Közvetett célok: b) Milyen összefüggést tételez föl a szerző az első és a második csoport között? c) Az idézett szöveg hogy unokáink... kezdetű tagmondata önmagában is tartalmaz egy feltételezett ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden, egyetértesz-e vele! Tétel: Vélemény: d) Vitassátok meg közösen az előbbi tételt!

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 6. Olvasd el figyelmesen az ismeretközlő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! a) Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között? b) Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerűség fényében ésszerűtlennek tekintett jelenségekre? c) Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere? Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás, a világ enciklopédikus összegezésének programja épp a XVIII. században, a felvilágosodás korszakában bontakozott ki a legnagyobb erővel. A korszak meghatározó eszmeáramlata ugyanis többek között éppen a tapasztalati érveken nyugvó empirizmus és az észelvűség, a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden ésszerűtlen, nem a tudáson vagy a tapasztalaton alapuló eszme ellen. Az empirizmus és a racionalizmus, a XVII. századi filozófia két nagy ismeretelméleti irányzata voltaképpen a felvilágosodás gondolkodástörténeti és módszertani előzményének is tekinthető, hiszen a felvilágosodás korának gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a bibliai és teológiai tekintélyre hivatkozó tudással szemben egyrészt a tapasztalatra, másrészt az észre hivatkozva vonták kétségbe a babona, a vallási túlbuzgóság vagy éppen a rendi társadalomban megingathatatlannak tűnő társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség létjogosultságát. Az Angliából és Németalföldről induló felvilágosodás eszmerendszere Európa legtöbb országában elterjedt a XVIII. században. Magyarországon főként francia képviselőinek gondolatai hatottak, de angol és német változatainak eredményei is nyomot hagytak a magyar művelődésben: előbbiek főként a filozófia, utóbbiak a szépirodalom révén.

9 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 9 7. Házi feladat a) Készítsünk lexikont! Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikoncikket! Racionalizmus Empirizmus Ismeretelmélet b) Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia. Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerkezetét a korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia leginkább a nyomtatott enciklopédiáktól?

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 8. Szorgalmi feladat Szerepek, gondolatok René Descartes francia filozófus Jean-Jacques Rousseau francia író, gondolkodó John Locke angol filozófus Voltaire francia író a) Állíts össze rövid ismertető szöveget a névjegyeken található szerzőkről (legfontosabb gondolataik, műveik)! b) Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szerzők legfontosabb gondolatai alapján! c) Keressetek hasonló és eltérő gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát róluk az órán! KEZDEMÉNYEZŐ MAGYAROK A XVIII. SZÁZADBAN 9. Mit tudunk a XVIII. századról? 4-5 fős csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha nem tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldásokat! Ki volt az uralkodó a XVIII. század második felében Magyarországon? Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? Hol tartották az országgyűléseket? Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban? Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken?

11 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 11 Volt-e magyar nyelvű színház? Létezett-e Budapest ebben az időben? Mennyi volt a város lakossága? 10. Olvasd el az alábbi szöveget! A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század második felében. Magyarországon elsőként a kultúra iránt érdeklődő arisztokraták könyvtáraiban bukkannak föl a korszak főként francia képviselőinek legfontosabb művei. Így paradox módon a nemesi kastélyok és udvarházak adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát megkérdőjelező írásoknak. Szerb Antal szellemes megfogalmazásában a nemesi arisztokrácia lesz első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek. Nagyban hozzájárultak az egykori kifejezéssel élve világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifjak is, akik Mária Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testőrségében szolgáltak Bécsben. A közülük kikerülő testőrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyelven a kor egyre inkább uralkodóvá váló gondolatai. Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az első három név, amelyet rendszerint és okkal együtt szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testőrtisztek Mária Terézia udvarában, kezdettől fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szellemi mozgalmat, amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden attól kezdődő haladó hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője, a példakép s példamutató, a mozgalom szervezője és filozófusa. Barcsay a megindulás pillanatainak legjobb költője. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtője, és a további nyelvfejlesztés ösztönzője. (Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka) 11. Ki kicsoda? a) Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegből származó információt írsz be! b) A következő oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak ítélt adattal! INFORMÁCIÓ NÉV A SZÖVEG ALAPJÁN ELŐ ZETES ISME- RETEIM ALAPJÁN KERESÉS ALAPJÁN SZERB ANTAL MÁRIA TERÉZIA BARCSAY ÁBRAHÁM BÁRÓCZI SÁNDOR BESSENYEI GYÖRGY HEGEDŰS GÉZA 12. Igazold Hegedűs Géza olvasott szavait: Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője! Írj példát az alábbi műfajokra Bessenyei életművéből az előző feladat során végzett kutatás alapján! Ha szükséges, nézz utána a felsorolt műfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat szót beírod a keresőbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.) Tragédia Komédia Regény Röpirat Bölcseleti írás

13 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság című röpiratából! BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG (részletek) 1 (1) Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. (2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincsen bánya s bányász benne. (3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttük. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar. [ ] (4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. [ ] (5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolog kötelessége? Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel beszélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. [ ] (6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a magyarnak? Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre, régi történetek elbeszélésére, dícsérő beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Embernek próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk voltát, sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erőbe az anglus nyelv Kanut alatt, sem a görög Amfiction idejébe, sem a francia Risseliő előtt; de mégis elmehettek mostani tökéletességekre, mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. [ ] 1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek.

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 14. Fordítás magyarról magyarra Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, fordulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát! nagyon megszűkültünk a magyarságba minden haza önnön nyelvét emeli olyan [ ] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta 15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát! a) Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Támaszd alá az alapgondolatot a szövegből vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belső tagolása szükségessé teszi ezt.) 1. bekezdés Alapgondolat: Idézet:

15 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I bekezdés Alapgondolat: Idézet: 3. bekezdés Alapgondolat: Idézet: 4. bekezdés Alapgondolat: Idézet: 5. bekezdés Alapgondolat: Idézet: 6. bekezdés Alapgondolat: Idézet:.... bekezdés Alapgondolat: Idézet:

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 16. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tartott gondolatát! Bessenyei programja Bessenyei a nyelvművelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkásságának jelentős részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6) bekezdésben is utal, éppúgy, mint egyik saját művére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez a verses dráma nemcsak Bessenyei fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét jelző mérföldkő a magyar irodalomtörténeti hagyományban, hanem az újabb magyar irodalom kezdetét jelző mű is egyben. Nem véletlenül hivatkozik ugyanezen szövegrész Richelieu 2 (ejtsd: riseliő) bíborosra, XIII. Lajos francia király miniszterére, a francia Akadémia alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letéteményesét egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg. (1) (2) (3) 17. Szorgalmi feladat Egy kis kutatás a) Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerző a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segítségül megadjuk a kiindulópontokat: Alexander Pope Marcus Annaeus Lucanus b) Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról? 2 Teljes nevén Armand-Jea du Plessis de Richelieu ( )

17 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel egyetértesz, és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden! 1. tétel: Vélemény: 2. tétel: Vélemény:

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 19. Összegezzétek az előző feladat során kialakított véleményeket! a) Válasszátok ki a legjellemzőbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat! b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekről, állásfoglalásokról! 20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik általatok nem elfogadott tételével szemben. Alkalmazzatok a szerzőéhez hasonló érvelési módszereket!

19 2. K A Z I N C Z Y É S K O R A MOZGOLÓDÁS A SZÁZADVÉGEN Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejezetével, a nyelvújítással foglalkozunk. A XIX. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és tudományos művek megalkotására. Ennek az olykor radikális reformnak sok támogatója és nem kevés ellenzője volt. Az alábbiakban az ő vitáikba és e viták dokumentumaiba pillanthatunk be, miközben megismerkedünk a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is. 1. Kicsoda? Micsoda? a) 4-5 fős csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekről, eseményekről, művekről! b) A csoportok egy-egy képviselője mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyről, helyről, eseményről, műről, a következő csoport láncszerűen folytassa! KÖLCSEY FERENC CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY SZÉPHALOM NYELVÚJÍTÁS MONDOLAT

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Irodalmi élet Magyarországon a XVIII. század végén A XVIII. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi és általában a kelet-európai irodalmi élet. A Mária Teréziát követő, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején ( ) ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóiratok tucatjai jelentek meg, köztük az első irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és két írótársa által alapított Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállalkozása, az Orpheus (1790) és Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra pallérozása ugyanakkor kevesek ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása alatt tönkrementek az érdeklődés hiányában (az Uránia előfizetőinek száma nem érte el a százötvenet sem). Az irodalmi életet gyakorlatilag az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervező tevékenysége tartotta fenn. Bessenyei volt az első, de korántsem az egyetlen művész, aki szépírói tevékenysége mellett művelődési programot alkotott, és irodalomszervezőként is jelentős érdemeket szerzett. Az őt követők közül a legjelentősebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc ( ) volt. Az ő nevéhez fűződik a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítása, dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó művelődésszervező tevékenysége jól nyomon követhető önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de még inkább 23 kötetben kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentős írójára, gondolkodójára, illetve minden fontosabb kérdésére, témájára. Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlődésének zálogát más nyelveken alkotott remekművek fordításában látta. Mesterségek dolgában csak úgy fogunk előbb haladhatni írta, ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat 1 készítsünk, a nálunknál szerencsésebb nemzetek remekjeit tesszük magunkévá. Elgondolása éppúgy alapvetően klasszicista szemléletéből fakad, mint a kifinomult, már-már művi stílushoz való ragaszkodása, melyből száműzi a népies kifejezéseket, s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa fentebb stíl -nek nevezett stíluseszmény alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, kijavította műveiket is. Jellemző példa szemléletére, hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva, népies-pórias stílusjegyeitől megtisztítva kívánta kiadni. A munkát Csokonai költőtársával és barátjával, Fazekas Mihállyal közösen tervezte elvégezni, miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta, hogy abban a prozodia kegyetlen, a stil paraszt. Jó szándékú kezdeményezése Csokonai műveinek javított kiadása végül ellentétes hatást ért el, s kiváltotta a debreceni irodalmi és művészi körök haragját és ellenérzését későbbi tevékenységével kapcsolatban is. A nyelvújítás eredeti stílusnemesítő és kultúrateremtő programja ezzel az újítók (neológusok) és a hagyományhoz, illetve a szerves fejlődéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó harcává alakult. 1 Eredeti műveket

21 K A Z I N C Z Y É S K O R A Olvasd el az előző oldalon található ismeretközlő szöveget! 3. A fenti szöveg első bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelő folyóiratcímeket, neveket és évszámokat! A FOLYÓIRAT CÍME SZERKESZTŐ, ILL. KIADÓ A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 4. A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencről! (1) (2) (3) (4) (5) 5. A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzőt Kazinczy Ferenc irodalomszemléletéről! (1) (2) (3) (4) (5) 6. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról! b) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt Kármán József munkásságáról! c) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindulópontok: Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör) (Az ismertetőkhöz lehetőség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertetett folyóiratok címlapjaival, a szerzők kézirataival stb.) 7. Kazinczy és a klasszicizmus a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klasszicizmussal? b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100 szóban)!

23 K A Z I N C Z Y É S K O R A A költők műveinek átírása, javítgatása a XVIII. század végén elterjedt, elfogadott szokás volt. A későbbiekben is számos hasonló példával találkozhatunk: Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját Arany János javításaival tették közzé (ma is ezt a szöveget ismerjük), Katona Bánk bánját pedig születése után több mint másfél évszázaddal igazította át Illyés Gyula. a) 4-6 fős csoportokban alkossatok véleményt a művek javításának, átigazításának gyakorlatáról! Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd mindegyik csoport szószólója ismertesse a csoport álláspontját! (A feladatot három csoportban is végezhetitek úgy, hogy az egyik csoport az eljárás mellett gyűjt érveket, a másik ellene, a harmadik pedig értékeli a másik kettő teljesítményét.) b) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről! 9. Ismételjünk! (Az alábbi feladatokat természetesen csak akkor kell megoldanod, ha korábban tanultál a szóban forgó szerzőkről, művekről.) a) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Csokonai Vitéz Mihályról! A legfontosabb ismeretek alapján írjál rövid (kb. 100 szavas) szócikket róla!

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Fazekas Mihályról és a Lúdas Matyiról! A legfontosabb ismereteket foglald össze (kb. 50 szavas) szócikkben! c) Értelmezd Kazinczy idézett kijelentését a Lúdas Matyiról! Olvasmányélményed alapján egyetértesz-e a kijelentéssel? Válaszodat indokold!

25 K A Z I N C Z Y É S K O R A A fordítások, illetve eredeti művek fontosságának kérdésében korántsem volt egyöntetű az írók véleménye. Kazinczyéval ellentétes álláspontra helyezkedett például Kármán József, aki éppen az eredeti művek megalkotását tekintette a magyar írók feladatának. Olvasd el az Uránia első számából idézett részletet (1794)! a) Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát (próbálj következtetni a szövegkörnyezetből is)! Megoldásaidat ha szükséges ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)! Eredeti munkák vezetik a népet a jó formálásra. Hidegen hagyjuk el a nézőpiacot Jason és Medea, Phaedra és Hippolytus történetei látása után és könnyel telik szemünk, ha azon a körültünk történt dolgokat látjuk, és ha a magunk környülállásit a játékszínben újra feltaláljuk Úgy van alkotva az emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, amely valamennyire reá nem tartozik. A köz életből való scénák, mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok ellenállhatatlanul vonzanak magokhoz Amennyire tehát kis erőnk ér, feltétlenül az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhitetvén magunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár kölcsön vett módos süvöltésénél. SAJÁT ÉRTELMEZÉSEM A SZÓTÁR, ILL. LEXIKON SZERINT JÓ FORMÁLÁS NÉZŐPIAC KÖRÜLTÜNK KÖRNYÜLÁLLÁSIT JÁTÉKSZÍN SCÉNA TERMÉSZETI KANÁRIAI MÓDOS SÜVÖLTÉS Helyes megoldásaim száma:../10

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Nézz utána, milyen művek szereplőire utal a szöveg az alábbi nevekkel: SZERZŐ M Ű JASON ÉS MEDEA PHAEDRA ÉS HIPPOLYTUS 11. Csoportokban alkossatok véleményt Kazinczy és Kármán álláspontjáról! a) Néhány csoport gyűjtsön érveket az előbbi, a többi csoport pedig az utóbbi vélekedés mellett! b) Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd a csoportok szószólói ismertessék a csoport álláspontját! c) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről! d) Szorgalmi feladat: Egy-egy önként jelentkező (vagy egy-egy pár) készítsen rövid (maximum 5 perces) ismertetőt arról, hogy az előbbi álláspont hogyan hozható kapcsolatba a klasszicizmus, az utóbbi a romantika alapelveivel! 12. Házi feladat Olvasd el Kármán A nemzet csinosodása című tanulmányának alábbi részletét! Minden szempillantás, melyben literatúránkról ábrándozom, emlékeztet egy valóban nagy és hazáját melegen szerető hazafi mondására: a mi klímánk, úgymond, ellenséges a tudományoknak... Nem értette ő, és én sem állítom, hogy valamely dögletes miazma terjedett légyen el hazánk atmoszférájában, mely nálunk ezt a plántácskát a kultúrát megemészti. [ ] A hasonlítás gyűlölséges, de nem nemzeti büszkeség, nem is más nemzetek ócsárlása mondatja velem, hanem megfontolt tapasztalás, hogy a bárdolatlan magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb ítélettétellel van felruházva, mint amott a csinos külföldi az ő kevély városaiban. Nagy elsősége az nemzetünknek, amit egy nagy tapasztalású és hivatalú férfiú egy alkalmatossággal előttem állított: hogy az együgyű, kába személyek a magyar drámákban azért hasznavehetetlenek, mert ez a karakter nincsen magyarban. Van tehát erő, van tehetség a mi klímánk alatt is, és talán szebb, magasabb, elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés igaz, fontos és mély tapasztalásból merített, hogy a mi klímánk ellenséges a tudományoknak. a) Szófejtés Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát! Megoldásaidat ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

27 K A Z I N C Z Y É S K O R A 27 LITERATÚRA KLÍMA DÖGLETES MIAZMA ATMOSZFÉRA PLÁNTÁCSKA BÁRDOLATLAN ÍTÉLETTÉTEL ELSŐSÉG ALKALMATOSSÁGGAL KARAKTER JEGYZÉS SAJÁT ÉRTELMEZÉSEM A SZÓTÁR, ILL. LEXIKON SZERINT Helyes megoldásaim száma:../12 b) Foglald össze egy tételmondatban a bekezdésben kifejtett gondolat lényegét! 13. Házi feladat Hasonlítsd össze a fenti szöveget Bessenyei Magyarság című röpiratának olvasott részletével! A közös vagy hasonló gondolatok alapján készíts a) halmazábrát; b) vázlatot egy rövid szóbeli prezentációhoz (maximum 5 perc); c) rövid összehasonlító elemzést (150 szó)!

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M A NYELVÚJÍTÁS 14. Játsszunk szóláncot! a) Gyűjtsetek össze minél több -da/-de végződésű szót! A kiinduló szó a járda. Aki nem tud újabb szót mondani, kiesik. (A szavakat valaki írja föl a táblára!) b) Hogyan tudnátok érvelni amellett, hogy a -da/-de végződés képző? c) Mi a képzett szó szófaja? d) Milyen tőhöz járulhat ez a végződés? Milyen tőhöz járul gyakrabban? e) Mi a közös e képzett szavak jelentésében?

29 K A Z I N C Z Y É S K O R A Csoportokban (4-5 fő) alkossatok új szavakat -da/-de képzővel az alábbi szavak szinonimáiként! Hogyan neveznétek át az alábbi intézményeket, ha az lenne a törvény, hogy -da /-de képzővel kell őket használni? (A sor természetesen folytatható.) tornaterem, sportpálya könyvtár mozi munkahely nyaraló gyerekmedence diszkó raktár használtruhabolt műhely WC Az előbbiekben azt utánoztátok, hogy a nyelvművelők a XIX. század elején milyen módszerekkel próbálták (sok esetben sikerrel) az idegen (főleg görög, latin és német) eredetű szavakat új szavakkal helyettesíteni. Ennek egyik módja az volt, hogy mesterséges képzőket hoztak létre. A nyelvújításkor rengeteg tőhöz odaragasztották a -da/-de toldalékot: legtöbbször igei, de néha főnévi tövekhez is. A járda, nyomda, bölcsőde, óvoda, dalárda, uszoda mind nyelvújítás korabeli szavak. Természetesen nem a -da/-de volt az egyetlen képző, amely ebben a korban elterjedt. Hogy csak néhányat említsünk: az igeképzők közül rendkívül népszerű volt az -ít (alakít, pirosít, vadít), az -ng (dühöng, zajong, mereng); a főnévképzők közül az -ász/-ész (kertész, bűvész, halász), az -alom/-elem (történelem, bonyodalom), vagy az -ék (hajlék, menedék, bizonyíték). Nagyon sokszor előfordult, hogy a nyelvújítók a magyar hangtan szabályait figyelmen kívül hagyva hoztak létre új szavakat: a nyelvújítás során keletkezett piros-ul, alkony-ul, (el-)sötétül szavak tulajdonképen szabálytalanok, mert a magyarban addig az -ul/-ül igeképző legfeljebb két szótagos igéket hozhatott létre (barn-ul, sárg-ul, kék-ül). Ha arra gondolunk, hogy ma milyen nehezen szoknánk meg néhány hasonlóan szabálysértő alakot (pl. ha valaki az internet-ozik igét szeretné elterjeszteni), akkor elég könnyen beláthatjuk, miért ütközött nagy ellenállásba a nyelvújítók számos kísérlete. A következő feladatban egy kevésbé jól sikerült képzővel találkozhattok. (A nyelvújítás korának egyéb szóalkotási eljárásairól a következőkben még lesz szó.)

30 30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 16. Az alábbi idézetet egy, az 1840-es években írt kémiatankönyvből vettük. a) Hány anyag, elem vagy vegyület nevét ismered fel benne első olvasásra? Húzd alá, ha van ilyen! (Az eredeti szövegben az akkori tudományos szokásnak megfelelően zárójelben megadták az anyag nemzetközi nevét is az egyértelműség kedvéért; itt mi ezeket elhagytuk.) Az égvénygyökökhöz tartozik a hamany, szikeny, és a lavany. A hamany a fémek legkönnyebbike, mert fajsúlya csak 0,86; az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó, melly utolsónak alrészei a széneny s köneny. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényégvényt képezi Vízzel képezi a hamélegvízegyet, vagy haméleget, mely a szerves testeket nagy részt megrontja (Schirkhuber Móric korabeli tankönyvéből) b) Mit gondolsz, miért nem terjedt el ez a típusú kémiai szaknyelv a magyar tudományos életben? Több okot is felsorolhatsz! 17. Nézz utána (interneten, etimológiai szótárban, nyelvújító szótárban stb.), hogy melyik anyagról szól a fenti idézet! Próbáld meg lefordítani mai magyarra a szöveget!

31 K A Z I N C Z Y É S K O R A Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és oldd meg feladatokat! a) Magyarázd meg röviden a szöveg alábbi szavait! Ha szükséges, használj szótárt (pl. Idegen szavak és kifejezések szótára)! SZÉPHALOM CÍVIS ORTOLÓGUS NEOLÓGUS TÖVISEK ÉS VIRÁGOK DILETTANTIZMUS SZATIRIKUS ANAGRAMMA KOMPRO- MISSZUM GRÁCIA A Csokonai-életmű körül induló vita lassanként Széphalom és Debrecen háborújába torkollott. Kazinczy a cívis városban a maradiság fellegvárát látta, míg a debreceniek az érintetlen, az idegen ízléssel dacoló népi nyelv értékeit védelmezték saját hagyományaikban. Maga a nyelvújítási harc, az ortológusok és neológusok egyre durvább vitája ben indult. Ekkor jelent meg Kazinczy Tövisek és virágok című, 43 epigrammát tartalmazó kötete. Az éles hangú, többnyire gunyoros versek a klasszicista ízlés és az újító szándék jegyében támadták a maradiság és a szűklátókörűség vagy éppen a dilettantizmus minden megnyilvánulását. A sokszor éles hangú viták az ország egész közvéleményét foglalkoztatták, és a nyelv kérdését még inkább a közérdeklődés középpontjába sodorták. Több tábor harcolt egymással. A szélsőséges újítók, akik szörnyű alkotású, érthetetlen szavakkal árasztották el a nyelvet, és a makacs maradiak, akik minden új szót bolondgombának, sehonnai eredetű koholmánynak tituláltak, csak a két végletes tábort alkották, közöttük a mérsékelten újítók és a mérsékelten konzervatívok számos árnyalata helyezkedett el. (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza) Az ortológusok tábora 1813-ban éppen a szélsőségesnek ítélt újítók szavait tűzte pellengérre a Mondolat című, a nyelvújítókat és személy szerint Kazinczyt támadó szatirikus kötetben. A művet a meg nem nevezett szerzők egy képzelt

32 32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M hölgynek, Zafyr Cencinek ajánlották. A név nyilvánvalóan Kazinczy nevéből gyártott anagramma, de világosan utal a széphalmi vezérre a megjelenés kitalált helyszíne (Dicshalom) is. A gúnyirat voltaképpen a nyelvújítás karikatúráját adja a neologizmusok, köztük erőltetett és nehézkes hangzású szavak halmozásával. Legérdekesebb része a szótár, melynek alcíme maga is paródia: A nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helyesített jelenteteinek értésére. A neológusok válasza sem váratott magára sokáig ben jelent meg Kölcsey Ferenc és Szemere Pál gúnyirata, a Felelet a Mondolatra szintén név nélkül. A fiktív levek gyűjteményét és gúnyverseket tartalmazó kötet céltáblája a maradiság, a parlagias vidéki életmód, a fűzfapoéták dilettantizmusa, a debreceni és akkorra már a dunántúli nyelvvédők konzervativizmusa, s mindenekelőtt a Mondolat egyik szerzője, a Bohógyi Gedeonnak csúfolt Somogyi Gedeon volt. A küzdelmet Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával igyekszik lezárni 1819-ben. Az írás a harcok kettős kritikáját adja, mindkét álláspont szélsőséges megnyilvánulásainak bírálatával, az eredmények összegezésével. Híressé vált gondolata is a megbékélés, a kompromisszumkeresés jegyében fogant. Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, és egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. b) Milyen események kötődnek az alábbi évszámokhoz a szöveg szerint? A mozgalom célját, a nyelv és a kultúra megtisztítását az elavult, nehézkes vagy a kor uralkodónak vélt ízléséhez nem illő nyelvi és művészeti jelenségektől Kazinczy több versben is megfogalmazza. Olvasd el az alábbi két epigrammát! HERCULESHEZ Hogy jót tehess, te nem kerülted a Kevésbé bajnok tettet is; az ól Marhájinak szemetjeit kihánytad; S ég s föld javallta hasznos tettedet. NYELVRONTÓK Rontott, mert építni akart, Palladio; benne Csak rontót látál, vad kora, jó ideig. A művész érzette magát, s neked én fogok, úgy mond, Törvényt és példát adni, de nem te nekem. S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt, A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

33 K A Z I N C Z Y É S K O R A 33 c) Készíts lábjegyzetet az epigrammáról! Epigramma: d) Készíts lábjegyzetet Herculesről! Térj ki arra, milyen tettére utal a szöveg! Hercules: e) Készíts lábjegyzetet Palladióról! Palladio: f) Fogalmazd meg röviden, mi a közös gondolat a két versben!

34 34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M g) A Nyelvrontók című verset Kazinczy nem vette föl a Tövisek és virágok című kötetbe. Mit gondolsz, miért nem? Egyetértesz a döntéssel? Válaszodat indokold! 19. Tanulmányozd az alábbi válogatást a Mondolat szótárából! NYELVÚJÍTÁSI SZÓ akarmány alagya alkony álláspont NYELVÚJÍTÁS ELŐ TTI SZÓ akarat elegia napnyugot Standpunkt MAI MAGYAR MEGFELELŐ állatság consistentia állag Ángolly Anglus angol angyalbőr átkupidolni tarka papiros szerelembe ejteni benyomat impressio benyomás borága Derünnye szőlővessző Hajnalcsillag égértékség uranologia csillagászat év időkor, esztendő függelék appendix függelék henger cylinder henger kardöccse bagnét szurony kórház ispotály mindenményedelem Universum világegyetem mondolat oratio beszéd szorgszerény szorgalmatos, iparkodó szorgalmas

35 K A Z I N C Z Y É S K O R A 35 a) Csoportosítsd a nyelvújítási szavakat aszerint, hogy fennmaradtak vagy kikoptak a magyar nyelvből! FENNMARADT KIKOPOTT b) Fordítsd le mai magyar nyelvre a szótár korábban idézett alcímét a szószedet segítségével!

36 36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 20. Olvasd el az alábbi szöveget! A nyelvújítók eszközei közül a SZÓKÉPZÉSRE már láttunk példákat. Az új képzők alkotásánál jóval elterjedtebb módszer volt a meglévő (eleven) és az elavult képzők felhasználása éppúgy, mint feledésbe merült, illetve nem köznyelvi (tájnyelvi) szavak irodalmivá avatása. Ez utóbbiak sok esetben jelentésváltozáson mentek át, így történt ez a régi hóhér jelentésű börtön szavunkkal, a korábban koponya jelentésű agy szóval vagy az egykori madárijesztő jelentésű vázzal. Divatba jöttek régi, már nem használt személynevek is, többek között így vált újra kedveltté az Árpád, Ákos, Béla, Gyula és a Zoltán név. Voltak olyan furcsa ötletek is, amelyeket még a nyelvújítók többsége is elutasított erőltetettségük miatt. Ilyen volt például az indoeurópai mintára kitalált nőstényesítés, azaz a nemek megkülönböztetése melléknevek, névmások alakjaiban. Nőkről szólva a szép, kedves szó helyett ezek nőnemű alakjait kellet volna alkalmazni (szépné, kedvesné), s hasonló alakok keletkeztek volna a névmásokból is (őné, akiné). Az ötlet talán érthető módon nem aratott sikert, és nem gyökerezett meg a magyarban. A következő feladatokban további NYELVÚJÍTÁSI MÓDSZEREKET, ELJÁRÁSOKAT ismerhettek meg. 21. Magyarítás a) Kapcsold össze az alábbi nyelvújítási szavakat a forrásként használt idegen szóval, névvel! bálna pillér alagya purgoma Lipcse Istókhalma Kappanhágó Leipzig epigramma Stockholm balaena Koppenhága elegia pilier b) Fogalmazd meg röviden a módszer lényegét!

37 K A Z I N C Z Y É S K O R A 37 Szóösszetétel, összevonás Az egyszerű szóösszetételek mellett (pl. folyóirat, főnév, kétéltű, vérszegény stb.) néha nem teljes (megcsonkított) szóalakok összevonására is sor került. Ez utóbbi módszer eredménye voltaképpen nem összetett szó, az összetevők mára elhomályosultak. Találd ki, mely magyar szavak keletkeztek az alábbi szavak összevonásából! cső + orr könnyű + elméjű rovátkolt + barom levegő + ég híg + anyag zengő + tambura A nyelvújítás korabeli szóalkotásnak egy másik tipikus módjával ismerkedhettek meg a következő feladatokban. Az ún. TÜKÖRFORDÍTÁS mindig valamilyen idegen nyelvi alakból indul ki. A lényege az, hogy a szó (általában összetett szó vagy igekötős ige) minden elemét szó szerint lefordítják. Pl. a latin im-pressio (in = be, pressio = nyomás ), illetve a német Eindruck (ein = kb. be, Druck = nyomás, szorítás ) mintájára jött létre a magyar benyomás szó (még a nyelvújítás kora előtt). A nyelvújítók számos magyar szót hoztak így létre, leggyakrabban latin és német mintára. 22. Német magyar tükörfordítások Alkossatok a tanárotok utasítása alapján 4-5 fős csoportokat, úgy oldjátok meg az alábbi feladatokat! A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak németül a) Felsoroltunk néhány német szót, valamint azokat a magyar szavakat, amelyeket ezekből tükörfordítással hoztak létre a nyelvújítás korában. Találjátok meg, hogy melyik német szónak mi a magyar párja! 1. Meisterstück (a) háziságszerencse 2. Einbildungskraft (b) előkép 3. Gegengewicht (c) őreb 4. Vorbild (d) kilátás 5. Vergessenheit (e) mestermű 6. Brückekopf (f) hídfő 7. Wachthund (g) előtudás 8. Vorwissen (h) beképzéserő 9. Familienglückligkeit (i) feledség 10. Aussicht (j) ellensúly

38 38 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Vannak ezek között a szavak között olyanok is, amelyeket ma nem ebben a formában használunk. Mi lehet a mai alakja az alábbi szavaknak? háziságszerencse előtudás beképzéserő feledség őreb B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül Az alábbiakban 7 német szót és magyar tükörfordításukat látjátok, de kicsit össze vannak keverve az alkotórészek. Minden szót kettévágtunk, aztán a német szó első felét összepárosítottuk a hozzá tartozó magyar fordítás második felével, és fordítva: a magyar szavak első felét is a német szavak második felével. A feladatotok szétszedni ezeket a szavakat és összerakni az eredeti német és magyar szavakat is. Meistermű Kisicht Hídkopf Gegensúly Vorkép Őrhund Brückefő Auslátás Előwissen Ellengewicht Wachtkutya Vortudás Mesterstück Előbild MAGYAR NÉMET

39 K A Z I N C Z Y É S K O R A Angol magyar tükörfordítások A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak angolul Alább látjátok néhány angol növény- és állatnév magyar tükörfordítását. Szótár segítségével találjátok ki, hogy mi az igazi magyar nevük! pl. vajlégy: vaj = butter, légy = fly butterfly = pillangó sárkánylégy hölgymadár macskahal tűzlégy fenyőalma tojásnövény szalmabogyó lóretek szőlőgyümölcs B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul Alább megadtuk néhány angol szó tükörfordítását, valamint a magyar megfelelőjét is. Párosítsátok össze a példákat! 1. sárkánylégy (a) katicabogár 2. hölgymadár (b) vidámpark 3. macskahal (c) padlizsán 4. tűzlégy (d) eper, szamóca 5. fenyőalma (e) harcsa 6. tojásnövény (f) szentjánosbogár 7. szalmabogyó (g) grépfrút 8. lóretek (h) szitakötő 9. mókavásár (i) ananász 10. szőlőgyümölcs (j) torma

40 40 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M A nyelvújítás harcai elültek a húszas évek kezdetén. A neológusok diadalmaskodtak, túlzásaikat, szélsőséges ötleteik jelentős részét vagy kivetette magából a nyelv, vagy megszokta a nyelvérzék, s belesimultak a beszélt és írott köznyelvbe. Noha a nyelvészek némelyike idegenszerűnek, helytelennek ítéli egyik vagy másik módszert, senkinek nem jut eszébe idegenkedni az olyan szavaktól, mint a cég, cím, gyár vagy jármű, gyógyszer, mértan. Az új szavak közül mintegy tízezer épült be a köznyelvbe, így érthető, hogy a szokatlan kifejezések kezdetben szinte érthetetlenné tették a szöveget sokak számára. A Mondolatban megjelenő paródia szövege jól példázza a neologizmusokkal túltelített nyelv nehézkességét. Ugyanakkor a következő évtizedek irodalma és közbeszéde használta a jól sikerült új szavakat hozzájárulva ezzel terjedésükhöz, elfogadásukhoz. Sőt, a reformkor írói, szónokai maguk is alkottak új szavakat, a nyelvújítás folytatódott, csak lassúbb ütemben, szervesebb formában. Kazinczy a harcok elcsitulásával lassan elvesztette vezérszerepét. A század első két évtizedében Gyulai Pál szellemes megjegyzése szerint egymaga volt az egész magyar irodalom, az irodalom telefonközpontja (Németh László), aki mindenről tudni akart, és mindenbe bele is akart avatkozni, ami Magyarországon irodalmi és kulturális téren történt. Ezért nevezi Szerb Antal diktátornak a széphalmi vezért. Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül. Nem szívesen látta, ha írók őnélküle is érintkezésben álltak egymással, ezért nézte pl. gyanakodva a debrecenieket. Elérte, hogy magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Az új író nála jelentkezett kéziratával. Kazinczy a húszas években egyre inkább magára marad. Anyagi gondok gyötrik, korábbi harcostársai közül többen szembefordulnak vele, leginkább Kölcsey eltávolodása bántja. A reformkor új nemzedéke új irodalmi vezéreket ünnepel, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály neve fémjelzi a korszakot, melyre az öregedő Kazinczy egyre nagyobb idegenkedéssel tekint. KAZINCZY HAGYATÉKA 24. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! 25. Rendezzetek vitát Kazinczy koráról és a nyelvújításról az alábbi témák alapján! a) A nyelvújítók durván beavatkoztak a nyelv szerves fejlődésébe. Helyeselhető vagy elvetendő az eljárásuk? b) Kazinczy diktatórikusan irányította a magyar irodalmi közéletet. Ezzel sok neki nem tetsző tehetséget elnyomott, ugyanakkor diadalra vitte a fentebb stíl eszményét. Helyesen járt el? c) Kazinczy nyelvszépítő buzgalmában lakóhelyének, Bányácskának nevét Széphalomra változtatja, s innen szervezi és irányítja az irodalmi életet 1806-tól. Neked melyik név tetszik jobban? Hol szeretnél inkább lakni: Bányácskán vagy Széphalmon? Rendezzetek vitát, esetleg népszavazást az órán az elnevezésről! d) A nyelvújítás elhalt ötlete, a nőstényítés (lásd. 20. feladat) voltaképpen érdekes kísérlet. Alakítsatok két csoportot: az egyiknek a feladata érvekkel támogatni ezt a kezdeményezést: miért lenne jó, ha bevezetnék ezt a rendszert? A másik feladata érvekkel elutasítani ugyanezt: miért felesleges, illetve reménytelen próbálkozás?

41 K A Z I N C Z Y É S K O R A Nyelvújítás-kvíz Az alábbiakban példákat láthatsz a nyelvújítók által javasolt, de sikertelen neologizmusokra. Találd ki, hogy milyen értelemben, mi helyett akarták elterjeszteni az adott szót! FŐDIRÁKSÁG a) betegség, nyomorúság b) a rákok egy alfaja c) földrajz, geographia LÁBTYŰ a) harisnya, zokni b) cipő c) pedál SZEMINTET LÖLLYEDÉK a) moslék b) sebesen rohanó patak c) lövedék MOLETTE a) teltkarcsú, molett b) molyette c) mollban írt dallam a) kacsintás b) tekintet c) nézet, vélemény

42 3. A KRITIKUS KÖLCSEY Kölcsey Ferencet mint nemzeti himnuszunk költőjét szoktuk emlegetni. Természetesen más verseit is sokan ismerik, főként epigrammáival találkozhattál korábbi tanulmányaid során. Jóval kevesebben tudják azonban, hogy Kölcsey Ferenc a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója. Nem elsősorban szépirodalmi művei novellái, hanem értekező prózája emeli e téren a legnagyobbak közé. Úttörője volt egy olyan műfajnak, amely az irodalmi élet elengedhetetlen alkotóeleme, ösztönzője, s egyben a minőség, a magas színvonal biztosítéka. Kölcsey a korszerű magyar irodalmi kritika megteremtője. 1. Egy kis kutatás a) Nézz utána az alábbi szavak jelentéseinek! Lehetőség szerint több forrás felhasználásával készíts jegyzeteket a fogalmakról! BÍRÁLAT KRITIKA RECENZIÓ b) Készíts listát azokból a szavakból, kifejezésekből, amelyekre kutatásod során bukkantál, s amelyek többé-kevésbé rokon értelműek a keresett szavakkal! c) Keress otthon, könyvtárban kritikai folyóiratokat, és készíts róluk listát! Nézd végig az általad ismert napilapokat is abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e kritikai rovatot! d) Készíts összeállítást egy nemrégiben bemutatott film kritikai fogadtatásáról (nyomtatott és elektronikus sajtó, rádió, televízió)!

43 A K R I T I K U S K Ö L C S E Y Olvasd el az ismeretközlő szöveget! 3. Egy kis ismétlés a) Milyen szerepet játszott Kölcsey és Szemere a nyelvújítási mozgalomban? b) Milyen folyóiratok jelentek meg Magyarországon a XVIII. század utolsó évtizedeiben? 4. Kivel, mivel összefüggésben olvastatok, tanultatok korábban a Kisfaludytársaságról? 5. Hallottátok-e már korábban a reformkor kifejezést? Ha igen, mit tudtok erről a történelmi korszakról? (Soroljatok föl 3 5 dolgot!) Irodalmi élet a XIX. század elején A XVIII XIX. század fordulóján az irodalom- és művészetkritika nem volt megszokott jelenség Magyarországon. A költők, írók műveinek megjelenését követő írások inkább csak ismertették, bemutatták a szóban forgó alkotásokat, s jobbára a szerzők bemutatására szorítkoztak. Ugyanígy jártak el az új könyvek bevezetőinek írói, akik többnyire életrajzi vázlatokkal vezették be az irodalmi alkotásokat. A művek elemző, értékelő bemutatása általában elmaradt. Nem csoda, hogy a közönség és a szerző különösen érzékenyen reagált egy-egy tényleges bírálatra, amely nem csupán semleges érdekességeket közölt a költőről, hanem részletesen és módszeresen tárgyalta, adott esetben bírálta magát a művet is. Elég volt néhány elmarasztaló megjegyzés Kazinczy Csokonai-nekrológjában ahhoz, hogy ellene fordítsa a debrecenieket. Nem volt kevésbé érzékeny a széphalmi mester sem: amikor Kölcsey egy levelében megbírálta a nyelvújítás türelmetlen, erőltetett vonulatát, levelezésük megszakadt, kapcsolatuk elhidegült. Az irodalmi élet a húszas-harmincas években kezd évkönyvek (almanachok), majd folyóiratok köré szerveződni, s ez utóbbiak egyre gyakrabban közölnek kritikai írásokat, recenziókat is. Kölcsey első recenzióit a Tudományos Gyűjteményben ( ) közli, 1826-ban indul Kölcsey és Szemere Pál közös vállalkozása, a korszak legigényesebb irodalmi és társadalomtudományi tanulmányait közlő Élet és Literatura. Ekkoriban terjed el a nyugat-európai országokban már korábban is népszerű, irodalmi szövegeket is közlő divatlap. A korszak legfontosabb folyóiratainak és évkönyveinek munkatársi gárdájából kerülnek ki a harmincas és negyvenes évek, az úgynevezett reformkor irodalmi életének irányítói. Ebben a körben szerveződik az 1836-ban megalakult Kisfaludytársaság éppúgy, mint a működését 1830-ban megkezdő Magyar Tudományos Akadémia vezérkara.