MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS SIKERESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÁPOLDAT-MARKEREK VIZSGÁLATA

Átírás

1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS SIKERESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÁPOLDAT-MARKEREK VIZSGÁLATA Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP A-11/1/KONV 1

2 Tartalomjegyzék A projekt alapadatai (1 oldal) Helyzetértékelés A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A szakterület elemzése A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Szakmapolitikai, jogi háttér A projekt céljainak kapcsolódása az úszt céljaihoz A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A projekt céljai és tevékenységei A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA Pályázati konstrukciókhoz való illeszkedések A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA INDIKÁTOROK A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A megvalósulás helyszíne Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A fejlesztés hatásainak elemzése Pénzügyi terv Kockázatelemzés Fenntartás RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA Projekt megvalósításának szervezeti keretei A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A projektgazda bemutatása A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egység A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

3 A PROJEKT ALAPADATAI (1 OLDAL) A pályázati felhívás kódszáma A projekt címe A projektgazda neve A kapcsolattartó és elérhetőségei A projekt hossza (hónap) Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) A támogatás intenzitása (%) 100 TÁMOP A-11/1/KONV Mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálata Pécsi Tudományegyetem Mattenheim Gabriella projektasszisztens hónap Magyarországon és a fejlett világban negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A helyzet komoly feladat elé állítja a politikai döntéshozókat és a reprodukció valamennyi területének szakembereit is. A reprodukció endokrinológiája nagy fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, melynek eredményeként nemcsak elméleti ismereteink bővültek, hanem a mindennapi klinikai gyakorlat számára is forradalmian új lehetőségek nyíltak meg. Az asszisztált reprodukciós módszerek egyre növekvő hatékonyságára, valamint a szülés körüli élettani és kórélettani folyamatok behatóbb megismerése eredményeként imponálóan javuló perinatális eredmények ellenére a mesterséges megtermékenyítési módszerek eredményessége nem haladja meg az élettani reprodukciós rátát, s messze elmarad az elméletileg lehetséges sikerességtől. A súlyos egyéni és társadalmi terhet jelentő fejlődési rendellenességek korai felismerésében és az ún. préimplantációs genetikában korábban nem ismert, új lehetőségek nyíltak meg, melyek hozzájárulhatnak egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez. Ez utóbbi módszerrel kapcsolatosan megfogalmazott kritikák erősödése, továbbá a laboratóriumi diagnosztika módszereinek érzékenységében észlelt több nagyságrendbeli javulás felvetette egy, a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálatának szükségességét olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását, implantációs képességét és genetikai intaktságát mutathatják. A projekt célja a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának jelentős emelése az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal. Több külföldi szerző által is felvetett klinikai gyakorlati igény alapján merült fel az az alapkutatási cél, melynek lényege a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálata, olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását mutathatják. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A PTE és konzorciumi partnere az új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerükben történő vizsgálatával nem csupán az implantáció zavarainak megértéséhez juthatnak közelebb, de a remények szerint a klinikumban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz juthatnak. A PTE és KE célja olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. A PTE és KE proteomikai és peptidomikai kutatásainak célja a megtermékenyítést, beágyazódást és az embrionáis fejlődést kísérő fehérjék és peptidek leírása, azok poszt-transzlációs és mennyiségi változásainak megismerése. A projekt során célunk olyan fehérjék és biomolekulák kimutatása, amelyek alapvetően befolyásolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását és az egészséges intrauterin embrionális fejlődés elindulását. 3

4 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A megvalósításra kerülő K+F projekt létjogosultságát gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is több tényező indokolja. A kutatás-fejlesztési kutatóhelyek száma az Észak-magyarországi régió után ebben a régióban, a legalacsonyabb hazánkban. Ennek egyik oka, hogy a felsőoktatási intézmények száma az országos átlag alatt van. Ezek a tényezők rendkívüli mértékben ronthatják a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét. Éppen ezért a régió fejlődéséhez elengedhetetlen a kutatási potenciál növelése, az oktatás színvonalának javítása, ez pedig a K+F projektek számának növelésével, a felsőoktatási intézmények kutatási lehetőségének bővítésével, valamint a fiatal kutatók idecsábításával és megtartásával érhető el. Jelen pályázat éppen ebben hozna előrelépést a térségben. A projektbe bevonni kívánt kutatók száma jelentős, összesen 57 kutatót kívánunk bevonni a megvalósításba, közülük 5-an MTA doktori fokozattal rendelkezik, ami országos szinten kiemelkedő tudományos hátteret biztosít a projekthez. Környezeti háttér: Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt. Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs. A Dél-dunántúli régió mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebb régiók közé sorolható. A kistérségek társadalmi-gazdasági fejlettségét jellemző, ún. komplex mutató alapján az ország legfejletlenebb 30 kistérségből 5 ebben a régióban található. A fejletlenség további oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége a külföldi és hazai gazdasági centrumokból, valamint a határmenti fekvése, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését. A régió pozícióját elsősorban Baranya megye, azon belül is a régió népességének hozzávetőleg egy hatodát kitevő Pécs városa határozza meg. Társadalmi háttér: A projekt alapvető hatással van a térség társadalmi jellemzőiben történő pozitív változásokra. A projekt hatására javul a régió társadalmi versenyképessége, ami a humán erőforrás fejlesztésén, a felsőoktatás színvonalának erősítésén és a Kutatás-fejlesztési potenciál javításán keresztül valósul meg. A projekt hatására fiatal kutatói állások létesülnek, amely lehetőséget teremt az egészségügyi pályán lévő képzett fiatalok elvándorlásának megakadályozásában, és új kutatók idevonzásában. Ezen túl a projekt tovább erősíti a nemzetközi kutatói hálózatokba történő bekerülést, ami hatással lesz a régió nemzetközi kapcsolataira és megítélésére is. Ez közép és hosszú távon a térség társadalom szerkezetében történő minőségi javulást eredményez. Magyarország lakosságának száma évről évre folyamatosan csökken, 2011-ben az egy évvel korábbihoz képest 28,6 ezer fővel főre esett vissza. A népesség korszerkezetére az elöregedés jellemző. A Dél-dunántúli régió három megyei jogú városa közül Pécs lakónépességének száma a legmagasabb, 2010-ben 157 ezer volt. A Dél-dunántúli régióban összességében az országosnál kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokat tapasztalhatunk. A 2008-as évben az élveszületések korábban is rendkívül alacsony száma 1,1%-kal tovább mérséklődött. A népesség természetes fogyása főt tett ki 2008 folyamán. 4

5 Gazdasági háttér: A projekt hatására és az új technológiák kifejlesztésével nemcsak a régió, de az ország gazdasági versenyképessége is javul. Ez alapvetően a magasan képzett munkaerőnek, a foglalkoztatás bővülésének, a Kutatás Fejlesztési forrásoknak és lehetőségeknek köszönhető. A gazdasági versenyképesség javításában további szerepet játszik az nemzetközi és haza együttműködések erősítése is. Magyarországon az egy főre eső GDP 2007 évi alacsony értékéhez ezer Ft - képest a 2008-as évben emelkedett, de 2009-re ismét csekély visszaesést mutatott. 1. ábra Egy főre jutó bruttói hazai termék Magyarországon (ezer Forint) Forrás: KSH Statisztika Régiós viszonylatban 2009-ben a korábbi évekhez hasonlóan - a Dél-Dunántúlon az egy főre jutó bruttó hazai termék igen alacsonynak mondható, míg az országos érték összesen ezer Forintot ért el, addig ez a régióban ezer Forint volt, ezzel megelőzte Észak-Magyarországot, Észak- és Dél-Alföldet. Foglalkoztatottság: A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb, országspecifikus jellemzője, egyben a foglalkoztatás növekedésének legkomolyabb akadálya az alacsony munkaerő-piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett uniós összehasonlításban viszonylag alacsony a munkanélküliség, miközben magas az inaktívak aránya. Az uniós átlaghoz viszonyítva igen alacsony az idősek ( éves korúak) és a férfiak foglalkoztatottsága. Ezt a helyzetképet némileg módosítja az a tény, hogy bizonyos ágazatokban (pl. építőipar, mezőgazdaság stb.) magas a be nem jelentett munkavégzés aránya. Mind a foglalkoztatottság, mind a munkaerő-piaci aktivitás tekintetében jelentősek a területi különbségek. A magyar gazdaságot nemzetközi összehasonlításban kedvező konjunkturális mutatók jellemezték az elmúlt években, ám a foglalkoztatás növekedésének üteme elmaradt a gazdasági növekedés ütemétől. Mindazonáltal pozitívum, hogy a gazdaság szerkezeti változását ma már nem kíséri az inaktívak számának emelkedése, a munkahelyüket elvesztők nem vonulnak ki a munkaerőpiacról, hanem aktív álláskeresők maradnak. A KSH adatai szerint Magyarországon 2000 és 2004 között volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mely ezt követő években folyamatosan emelkedett ben szinte elérte a 1993-ban tapasztalt értéket, 11,2 %-ot. 5

6 2. ábra Munkanélküliségi ráta évi átlag (%) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az alábbi táblázat is jól szemlélteti a munkanélküliek számának alakulását, 2009-ben ugrásszerűen megemelkedett az állástalanok száma. 1. táblázat Munkanélküliek száma (1000 fő) Munkanélküliek száma (1000 fő) 2006 év 2007 év 2008 év 2009 év 2010 év Magyarország 316,8 311,9 329,2 420,7 474,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Dél-dunántúli régióban a foglalkoztatottak számának 2007 évi visszaesése után folyamatosan növekedés tapasztalható, 2010-ben már elérte a 342 ezer főt is. A foglalkoztatási ráta több évre visszatekintve mindig alacsonyabb volt az országos rátánál, 2010-ben a magyarországi ráta 49,2, míg Dél-Dunántúlon csupán 47 volt. A Dél-dunántúli régió foglalkoztatottsági rátája a 2010-es évben egyedül az Észak-magyarországi régiót előzte meg, így országos viszonylatban igen gyengének mondható. A régiós foglalkoztatási ráta javítására lehetőséget biztosít a K+F ráfordítások összegének növelése, hiszen amint a lenti adatok mutatják hazánkban ebben a régióban a legalacsonyabb ennek az értéke. 6

7 3. ábra Foglalkoztatottak száma a Dél-dunántúli régióban (1000 fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Oktatás A felsőoktatás kiemelt szerepe a tudásalapú társadalomban, megkérdőjelezhetetlen. A felsőoktatási intézmények Kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele országosan és regionálisan is erősítésre szorul. A pályázási képesség fejlesztése, a regionális együttműködés megteremtése elengedhetetlen. Ezért a régió felsőoktatási intézményei/kutató helyei nagy hangsúlyt fektetnek a kutatási és oktatási hálózatok hatékonyabb szerveződésére, a közös kutatási projektek tervezésére és lebonyolítására. A régió mindig is nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatainak megtartására és újak szerzésére, a K+F projekteknél pedig alapvetőnek tartja a nemzetközi együttműködéssel létrejövő eredményeket. Oktatás és piac A magyar tulajdonú nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége a rendszerváltást követő piaci bizonytalanság miatt csökkent. Az idetelepült multinacionális cégek pedig általában komplett knowhow-t hoztak, és a fejlesztési tevékenységüknek csak elhanyagolható részét végzik nálunk. Ez a projekt ezért is kiemelkedő jelentőségű, mivel tisztán Kutatás Fejlesztési projektként határoztuk meg, és alapvető cél az egyetem, a konzorciumi partnerek és a piaci szereplők együttműködésének erősítése, a közös projektmegvalósítás. Születés statisztikai tendenciák A projekt szakmai területének célkeresztjében a meddőség kezelési módszertanához kötődő, asszisztált reprodukciós módszerek kutatása, új technológiai protokollok létrehozása áll. A kutatási terület Déldunántúli régióban való megjelenésének, indokának hátterében megjelenő, jellemző népmozgalmi, születés statisztikai tendenciák az alábbi megállapításokkal igazolhatóak: A régió az ország egyik legkisebb lélekszámú ( fő), gyéren lakott régiója. A lakosság létszáma erősen negatív tendencia mentén folyamatosan fogyó, melynek eredőjeként a természetes szaporodásfogyás mutatószáma (-4,04/1000 lakos) az egyik legrosszabb az országban. 4. ábra A régió lakosságának korosztály szerinti megoszlása 2009 korcsoport 85-x fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet 7

8 A KSH 2009 évi kormegoszlási adatai alapján, a Régió lakosságának 15,8%-a 15 év alatti (Mo. 15,9%), 15,7%-a 65 év feletti (Mo. 15,5%). A fogamzó képes, s ezáltal potenciálisan a meddőségi kezelésekkel érintett éves női populáció nagysága fő [Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ adata]. Ezen érintett korosztályon belül, a szülések számának megoszlására régiós szintű elemzések nem állnak rendelkezésre, azonban a definiált kormegoszlás országos adataival szinte megegyező régiós adatok alapján az országos megoszlási adatoktól eltérés nem várható. 5. ábra A szülések számának %-os megoszlása az anya életkora szerint [ESKI 2010] A csecsemőhalandósági (több mint 9,5 eset /1.000 élveszületés) és terhesség megszakítási (60,7 eset/100 élveszületés) statisztikai adatai alapján a régiós adatok jelentősen meghaladják az országos átlagértékeket, amelyhez társul, hogy az élve születések száma (8,9 eset/1.000 lakos) viszont jelentősen elmarad az országos átlagtól (9,51 eset/1.000 lakos) A meddőség, mint fogamzó képesség szempontjából kóros egészségügyi állapot által érintett párok számáról pontos egészségügyi statisztikai adatgyűjtést nem végez egyetlen releváns hazai kutatóintézet és/vagy hazai hatóság. Az ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embriology), mint nemzetközi szinten meghatározó humán reprodukció szakmai szervezete által, Európára kiterjedően végzett felmérés szerint a éves populáció 15%-a érintett a meddőség különböző szintű problémafaktorai által. Amennyiben az EU lakosságát szaporodásbiológiai szemszögből azonos jellemzőkkel bíró populációnak tekintjük, úgy a Dél-dunántúli Régió esetében a fogamzási elégtelenség miatt orvosi beavatkozást igénybe vevő lakosság létszáma fő, azaz a lakosság 5,1%-a. A fogamzási elégtelenség szakmai kutatások és beavatkozások által igazoltan nemtől függetlenül érintik a lakosságot, úgy hogy a problémák 40%-a női, 40%-a férfi oldali eredetű, míg 20%-a nem egyértelműen beazonosítható. A nemzetközi gyakorlattól némiképpen lemaradva, hazai viszonylatban a humán meddőségi ellátás elsődlegesen a női oldalra koncentrál, mely beavatkozásokat az asszisztált reprodukciós eljárások végzésére alkalmas IVF (in vitro fertilizáció) centrumok végzik. Jelenleg nincsen olyan hazai szakmai szervezet, mely ezen szakellátó intézményekben folyó kezeléseket IVF regiszter útján nyilvántartaná, ezért az ellátási adatok csak rendkívül sporadikusan állnak rendelkezésre. A Dél-dunántúli Régióban 2011-ig kizárólag a Pécsi Tudományegyetemen működött IVF Centrum, ám ezt követően a kaposvári Kaposi Mór Kórház is megnyitotta IVF központját. A rendelkezésre álló 8

9 ellátási adatok alapján a projekt megvalósítási régiójában elvégzett IVF kezelések az alábbi adatokkal jellemezhetőek: ÉV IVF Kezelések száma Születéssel végződött kezelések száma Országosan végzett IVF kezelések szám Születéssel végződött kezelések száma EUM EUM EUM n.a n.a. EMKI Forrás A fenti adatokból látható, hogy a régióra jutó IVF kezelések száma az országos ellátás kb. 10%-át adja, ami tökéletes összhangban van a régió által képviselt lakosságszám arányával. Az egészségügyi elváltozás, kóros fogamzó képesség korosztályi érintettségére IVF kezelésen részt vett nők nyilvántartásából kiindulóan évben végezte az első felmérést az EMKI, melynek eredménye szerint a meddőségben érintett nők korhoz kötött megoszlása az alábbiak szerint alakul: 9

10 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A szakterület elemzése Tekintettel arra, hogy jelen projekt a felsőoktatásban valósul meg, szakterületének teljes körű feltárásához szükséges röviden áttekinteni a magyar felsőoktatás helyzetét. A felsőoktatás helyzete Magyarországon A magyar felsőoktatás fejlesztése fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évtizedben Magyarország sokat áldozott a felsőoktatás európai felzárkózására. Egyes területeken, mint a hallgatólétszám, az infrastruktúra, épületállomány, felszerelés, informatika, túlzás nélkül drámai felzárkózásnak lehettünk tanúi és felsőoktatásunk több évtizedes késését ledolgozva belépett a tömeges felsőoktatásnak nevezett korszakába. Mára egyetlen intézmény sem tér el jelentősen az európai átlagtól: a legtöbben elfogadható infrastrukturális körülmények között folyik a bolognai rendszerű oktatás re azonban az extenzív fejlesztés tartaléka kimerülni látszik. Az államháztartás konszolidációja és az adósságteher fokozatos leküzdése nem teszi lehetővé az állami forrásokból folyó látványos kapacitásbővítés folytatását. A felsőoktatás kevéssé számíthat külső erőkre is, hiszen az államháztartás mozgástere minimális, a gazdaság húzóereje gyenge, a tudásalapú szektorok kicsik és távol állnak a felsőoktatástól, a régiók igényei kevéssé megfogalmazottak, a hallgatók és családjaik fizetőképessége pedig erősen korlátozott. Ezzel párhuzamosan gyorsulóban van az Európai Felsőoktatási Térség integrációja, olyan elképzelések kidolgozása folyik, mint az európai hallgatói hitelrendszer (EU) vagy a diplomások kompetenciamérése (OECD). A magyar felsőoktatás előtt álló legnagyobb kihívás a társadalmigazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése a minőségi fejlesztés által. Ezt pedig egy olyan közegben kell majd végigvinnie, ahol csak fokozatosan jöhetnek létre és kapcsolódhatnak be a felsőoktatást dinamizáló új energiaforrások. 1 A jelentkezők és a felvettek számának alakulása az elmúlt években A magyar felsőoktatásban 2006/2007-es tanévben még több mint 400 ezer hallgató vett részt, a 2007/2008-as tanévben már 400 ezer alá esett, és ez a létszám évről évre fokozatosan csökkent. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint tavaly, a 2010/2011-es tanévben összesen már csak 361 ezer hallgató folytatott felsőfokú tanulmányokat, mely a következő évektől az állami képzési helyek számának drasztikus csökkentésével jelentősen visszaeshet. Az elmúlt években a normál eljárásban felvettek száma fokozatosan emelkedett, míg 2008-ban a 81 ezret érte el a felsőfokú tanulmányokat kezdő hallgatók létszáma, addig 2010-től már a 98 ezret is meghaladja. 12. ábra A felvettek száma összesen Forrás: felvi.hu 1 A Magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása, az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatási törvényi szabályozásának előkészítéséhez. 10

11 A magyar felsőoktatási intézményekben a választható képzési területek közül az utóbbi években a felvételizők körében a gazdaságtudományi szakok örvendtek a legnagyobb népszerűségnek, ezt követi a műszaki területek képzései. Az elmúlt években az agrár, illetve a természettudományi képzések vonzották a legkevesebb első helyes jelentkezőt. Jelen projekt az orvos- és egészségtudomány területén valósul meg, mely szakterület évről évre növekvő érdeklődésnek örvend a fiatalok körében, azonban az első helyes jelentkezők száma jelentősen elmarad más képzésterületektől, 2011-ben csupán a 8419 főt tett ki. 6. ábra Első helyen jelentkezők száma képzési területenként (általános és normál eljárásban) Forrás: felvi.hu A képzés területi vonatkozásban a tavalyi évben a diákok által a két leginkább preferált területen a gazdaság, illetve a műszaki képzéseken kezdte meg a legtöbb hallgató felsőfokú tanulmányait. A felvettek közül a legkevesebben valamivel több, mint 3600 fő - az agrárszakon, a természettudományi képzéseken is szintén kevesen alig több mint 5700 fő kezdte meg a tanévét. 2. táblázat Felvettek száma (általános eljárás) 2011 év 2010 év 2009 év 2008 év agrár bölcsészettudomány gazdaságtudományok informatika jogi- és igazgatási műszaki orvos-és egészségtudomány pedagógusképzés társadalomtudomány természettudomány Forrás: A projekt hiányában felmerülő negatív hatások - A PTE hallgatói, doktoranduszai, kutatói kevesebb tapasztalatot szerezhetnének hazai és nemzetközi célzott alapkutatások területén. - A hallgatóknak kevesebb lehetősége nyílna innovatív kutatói csoportokban való részvételre. - A felsőoktatási intézmények kisebb szerepet kapnának a kutatás-fejlesztésekben. 11

12 - A PTE számára kevesebb lehetőség nyílna a kutatás-fejlesztés területén a piaci kapcsolatainak erősítésére. - A PTE-nek kevesebb forrása lenne a kutatásokat támogató infrastruktúra, illetve humánerőforrás fejlesztésére. - Kevesebb lehetőség nyílna a PTE kutatói tevékenységeinek támogatására, bővítésére. - A PTE nemzetközi elismertsége csökkenne a szakterületen. Kutatás-fejlesztés A szakterület elemzésnél fontosnak tartjuk érintőlegesen bemutatni a Kutatás Fejlesztési szakterületet, mind országos szinten, mind a projekt szempontjából releváns régió (Közép-Dunántúl) szintjén is. Ezen belül röviden kitérünk a felsőoktatási K+F-ben lezajlott változásokra is. Országos szinten A kutatás, fejlesztési tevékenység gazdasági és társadalmi életben meghatározó szerepet tölt be, viszont a közelmúltban a kedvezőtlen piaci környezet, a szigorodó költségvetési feltételek e területen is éreztették hatásukat. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évek intenzívebb növekedése után 2010-ben Magyarországon a GDP csupán 1,14%-át fordították K+F-re, és a csökkenés egyértelműen az állami források szűkülésének következménye volt ben a K+F-ráfordítások összege nemzetgazdasági szinten 310,2 milliárd Forintot tett ki, így a növekedés lényegesen lassult az előző években tapasztaltakhoz képest. Az elmúlt évek során a K+F szektorban már érezhetőek az 1990-es évek legvégén megindult kedvező folyamatok hatásai, amelyek elsődleges mozgatórugója a költségvetési és a vállalati (elsősorban multinacionális) K+F ráfordítások jelentős növekedése volt. A K+F erős fővárosi koncentrációja lényegében megmaradt, ennek mérséklésére hasznos lenne a ráfordítások összegét más régióknál növelni. 7. ábra Kutatás fejlesztés ráfordításai Magyarországon (millió Forint) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A régió szintjén A Dél-dunántúli régióban, a gazdasági, innovációs és K+F kapacitás, mind az uniós, mind a hazai régiókkal összevetve jelentős elmaradásban van, Magyarországon 2010 évben itt volt a legalacsonyabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege. 12

13 8. ábra Kutatás fejlesztési ráfordítások régiónként 2010-ben (millió Ft) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A K+F foglalkoztatottak esetében a Dél-dunántúli régió mind a létszám, mind a teljes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány tekintetében a 6 régiós átlag körül, illetve némileg az alatt teljesített az elmúlt 5 évben. A 2010-es évben a Dél-Dunántúlon 203 kutatóhely volt, mely az összes magyarországi kutatóhely csupán 6,8%-át tette ki, ez fejlesztést igényel. Kutatóhelyek száma régiónként 2010-ben 3. táblázat Kutatóhelyek száma régiónként 2010-ben Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 203 Nyugat-Dunántúl 256 Dél-Dunántúl 203 Észak-Magyarország 191 Észak-Alföld 307 Dél-Alföld 352 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ha az egy kutatóra jutó publikációk számát vizsgáljuk a magyar nyelvű kiadványokban vitathatatlan a Dél-dunántúli régió elsősége, akárcsak az idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek vonatkozásában, ez is bizonyítja a régióban rendelkezésre álló kutatói réteg szaktudását, naprakészségét. A külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban megjelent cikkek tekintetében Dél-Dunántúlt megelőzi a két alföldi régió, valamint Közép- és Észak-Magyarország. 13

14 9. ábra Egy fő (teljes munkaidejűre számított) kutató-fejlesztőre jutó publikációk száma (2009) Forrás: KSH STADAT adatok alapján A projekt hiányában fellépő negatív hatások: - A kutatás-fejlesztések területén az előzőekben felvázolt területi egyenlőtlenségek fokozódnának Magyarországon. - A kutatás-fejlesztések területén Magyarország elmaradna az európai országok K+F tevékenységeitől. - A kiemelt kutatási területeken a Pécsi Tudományegyetem, így Magyarország hírneve, elismertsége nem nőne világszerte. - A Pécsi Tudományegyetem korábbi kutatási eredményeinek továbbfejlesztése nem valósulhatna meg. - A Dél-Dunántúlon meglévő kutató innovációs erőforrások teljes körű kihasználtsága nem valósulna meg. - A projekt kiemelt kutatási területein rendelkezésünkre álló magyar kutatói erőforrás, tudásbázis kihasználatlan maradna. - A támogatás hiányában csökkenne a PTE szerepe a hazai és nemzetközi szakmai együttműködésekben. Ezáltal az egyetem kimaradna a nemzetközi együttműködés, munkamegosztás nyújtotta előnyökből. A szakterületre vonatkozó specifikus OP és AT reprezentatív mutatók A pályázat operatív program szintjén a TÁMOP, valamint DDOP mutatóinak teljesüléséhez járul hozzá az alábbiak alapján: A pályázat általános célkitűzéseire alkalmazható mutatók: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása Jelen kutatás révén a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jelentős mértékben közeledik egymáshoz. A PTE jelen kutatási programja a piac igényeinek megfelelően került kialakításra. Mindemellett a kutatás eredményei integrálódnak az egyetem tananyagába, mellyel szintén a hallgatók piaci értékét, tudását növelik. Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A Dél-dunántúli Régióban a foglalkoztatási ráta elmarad az országostól, míg 2010-ben a magyarországi ráta 49,2, eddig Dél-Dunántúlon csupán 47 volt. A projekt a munkahelyteremtéssel hozzájárul a területi különbségek csökkentéséhez, munkaerő-piaci részvétel növeléséhez. 14

15 A változásokhoz való alkalmazkodás segítése A világ népessége folyamatosan nő, azonban nem kiegyensúlyozott mértékben. Magyarországon egyfajta negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodást segíti elő a PTE- ÁOK által tervezett projekt, mely az asszisztált reprodukciós módszerek egyre növekvő effektivitására törekszik, mellyel a demográfiai folyamatokat kontrollálja. Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása A projekt a munkavégző képesség javításában közvetett módon vállal szerepet, mivel komplex célkitűzése egy egészségesebb társadalom megteremtése. A tervezett célzott alapkutatás új lehetőségeket nyit az embrió fejlődési rendellenességeinek korai felismerésében, mely növeli az egészséges gyermekszületések számát. A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A program a társadalmi összetartozást célzottan nem erősíti, azonban egyik specifikus célja a társadalmi esélyegyenlőség támogatása. Ez utóbbit a fiatal kutatók szakmai kutatói közegbe való bevonásával segíti elő. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére a prioritási tengely keretében alkalmazható reprezentatív mutatók: A felsőoktatási reform végrehajtásának felgyorsítása, a felsőoktatási intézmények K+F+I+O (kutatás + fejlesztés + innováció + oktatás) tevékenységének kiszélesítése a vállalkozásokkal történő szorosabb együttműködés kiépítése érdekében A program a felsőoktatási reform megvalósulását is gyorsítja, többek között a felsőoktatás és az üzleti közösséggel való stratégiai kapcsolatépítéssel, a K+F tevékenységek és az európai felsőoktatási együttműködések számának növelésével. A pályázat a megújuláshoz nagymértékben hozzájárul a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatainak erősítésével, melyet a tudástranszfert támogató eszköz- és feltételrendszer kialakítása, illetve az innovatív kutatói teamek létrehozása biztosít. A regionális versenyképesség erősítése A K+F beruházások összegének növelése, támogatása Dél-Dunántúl regionális versenyképességét jelentős mértékben emeli, többek között hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem hazai és külföldi szakmai kapcsolathálójának bővítéséhez, szakmai potenciáljának emeléséhez. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére alkalmazható output indikátorok, mutatók: A prioritás keretében támogatott K+F projektek száma A támogatott K+F projektek számának emelése fokozza a felsőoktatás innováció területén betöltött szerepének jelentőségét. A prioritás által támogatott projektek keretében kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, felsőoktatási és for profit vállalkozások között kialakult kutatási szerveződések, együttműködések száma A PTE alapkutatás komplex multidiszciplináris jellegét mutatja, hogy öt kiemelt kutatási területet, húzóágazatot fog össze. A projekt transzdiszciplináris voltát a PTE hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak bővítése adja, a tervezett együttműködések átszövik a szakterület egyes kutatóhelyeit, illetve piaci vállalatait. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére alkalmazható eredmény indikátorok, mutatók: 15

16 A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként bejelentett szabadalmi kérelmek száma Az alapkutatás eredményeként létrehozni kívánt 10 szabadalom növeli a PTE szakmai elismertségét, mind hazai, mind nemzetközi szinten. A prioritás keretében támogatott projektekhez kapcsolódó, referált folyóiratokban megjelenő olyan cikkek számának növekedése, amelyeknek szerzői hazai főiskolák, egyetemek oktatói, vagy kutatóintézetek kutatói Az egyetem, kutatóintézmények kutatóinak a szaklapokban, folyóiratokban megjelenő cikkei emelik a tudományok területén kivívott helyüket, mellyel együtt a Pécsi Tudományegyetem elismertsége, hírneve is javul. A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek szakterülete A PTE tudományos, fejlesztői környezete adott jelen kutatási programhoz, ezt bővebben kifejtjük a 4.2 fejezetben. A kutatási terület kiemelt voltát többek között az alábbi szakterület elemzés is alátámasztja. A nehezített teherbeesés - vagy a közvélekedésben meddőség - problémájának megoldására vonatkozó egészségügyi terápia lehetőségének szakmai körökön túlmutató nyilvánosságra kerülése az 1978-ban megjelent Nature folyóiratban megjelent cikkhez köthető. Ezen bejelentést tekintik a világon az asszisztált reprodukciós beavatkozások (ART eljárások) kezdetének. Mint minden humán egészségügyi beavatkozás fejlődésében, az ART eljárások létrejötte is megelőző kutatási eredményeken alapszik: (1) állati petesejtek megtermékenyítési gyakorlatának kidolgozása az 1800-as évek végétől 1940-es évekig tartó folyamatban (2) in vitro emberi inszeminációs gyakorlatának kidolgozása 1944-től napjainkig, mely folyamat mérföldkövei: - első osztódásig eljutó in vitro inszemináció; - laparoszkópos petesejt kinyerés humán petefészekből; - in vitro fertilizáció gyakorlatának megjelenése petevezeték eredetű meddőség majd további szervi kórokok esetén; - Gameta Intrafallopian Transfer (GIFT) módszertan kidolgozása, mely a petesejtek és spermiumok egyidejű petevezetőbe juttatására épül; - Zygote Intrafallopian Transfer, ZIFT módszertan meghatározása, melyben osztódó embriók kerülnek bejuttatásra laparoszkópos technikával a petevezetőbe; - Tubal Emryo Transfer, TET módszertan megjelenése, melynek során az embrió petevezetőbe juttatása transzcervikálisan történik - ICSI módszertan kidolgozása, melynek során a mozgásában gátolt spermiumot mikromanipulációval juttatják a petesejt citoplazmájába Mindezen kutatási folyamatok eredőjeként a humán meddőségi klinikák szerte a világon a fent megjelenített asszisztált reprodukciós technikákat alkalmazzák, ahol a szervezeten kívüli mesterséges megtermékenyítés 60-70%-a ICSI-vel történik és 30-40%-a csak a tradicionális IVF. Az ICSI módszertan előretörésével azonban újabb hatékonysági kutatási problémák kerültek előtérbe. A protokoll mentén végzett beavatkozások hatékonysági szemszögéből tekintve felértékelődött a mesterséges tenyésztőtérben inkubátorokban, táptalajon - fejlődő embriók visszaültetéséig tartó folyamat biológia, genetika, molekuláris genetika hátterének megismerése. Az ezen időszakban bekövetkező élettani folyamatok nagyban meghatározzák az adott kezelés sikerességét, a fejlődő magzat esetleges rendellenességeinek kialakulási valószínűségét. A terhesség bekövetkezésének sikere érdekében, a mesterséges termékenyítés pillanatától a beágyazódás előtti stádiumig (blasztociszta stádiumig) több, átlagosan 5-7 embriót tenyésztenek, 5 napon keresztül. Beültetésre ezzel szemben átlagosan 2-3 embrió kerül, amelynek hátterében a jelenlegi embrióbírálati rutin eljárások által megszerezhető, elérhető információk és ezek általi döntési bizonytalanságok korlátossága áll. Nemzetközi szinten jelenleg zajló, embriológiai folyamatot érintő kutatások az alábbi problémakörökhöz kötődnek: 16

17 (1) A éves nők relatíve magas korához kötődően kimutatható rossz minőségű petesejt arány, mely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a terhesség elérését. Ezen folyamat eredőjeként a kumulatív terhességi arány az igénybe vehető ötszöri beavatkozást követően sem éri el a 70 %-os arányt. Ugyanakkor nem ismertek azok a konkrét biokémiai folyamatok, melyek a sejtek öregedésével blokkolják a termékenyíthetőséget. (2) A szövettenyésztés második, harmadik napján végzett embrió transzfer esetén a négy-nyolc sejtes embriók közül kell beazonosítani a beültetendő préembriókat, melyek sikeresen képesek a méhben további osztódásra és beágyazódásra. A rendelkezésre álló morfológiai vizsgálatok önmagukban nem alkalmasak az életképesség prognosztizálására. (3) Természetes beágyazódási folyamatban a megtermékenyült petesejtek a ciklus napján ágyazódnak be a méh endometriumába, mely ezen időszak alatt felkészül annak befogadására. A protokoll alapú, második és harmadik napon végzett transzfernél azonban az embrió és a méh fejlettségi állapota között aszinkronitás áll fenn. A szinkron eltolódás kiküszöbölése a blasztociszta tenyésztési környezetében végrehajtott módosításokon keresztül befolyásolható, azonban ennek pontos lépései, folyamatai nem ismertek. (4) A petesejt levételt követő két, három nappal a méh kontrakció készsége fokozott, így a protokoll alapú embrióültetés ezen időszakban magas kilökődési kockázattal jár. Az ezen időszakot követően elvégzett, un. késői embrió transzfer esetén kevesebb kontrakció váltódik ki így nő az implantáció esélye. Összességében azonban nem ismert az optimális ültetési időpont kimutatására, beazonosítására alkalmas módszertan. A potenciálisan visszaültethető embriókból a legjobb kiválasztására, a jelenleg elérhető humán orvostechnológiai és módszertani lehetőségek nem adnak kellő mennyiségű információt. Ennek következtében az asszisztált reprodukciós technikák eredményességének meghatározó faktora vajmi keveset változott az első lombikbébi közhírré tétele óta. Igaz, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett gyógyszerfejlesztések, táptalaj optimalizálások, bevezetett új monitorozó technológiai eljárások megteremtették az öt hat napos, blasztociszta stádiumig való továbbtenyésztésre a lehetőséget, azonban az embriófejlődéshez szükséges körülmények, berendezések optimalizálása, tökéletessé tétele továbbra is jelentős kihívás a világ meddőségi laboratóriumaiban. Jelen projekt fókuszában az embrió fejlődési környezetét jelentő táptalaj összetételében bekövetkező változások kutatásai állnak, melyre a magyarázatot a fent bemutatott problémakör alapján a következőek jelentik: - az embriók 50%-ának in vitro fejlődése gátlódik a blasztociszta képződés előtt, az első hat nap során, melyet jobbára a kultúra szuboptimális körülményei okozzák - a megtermékenyüléstől az öt-hat napos stádiumig, azaz a beültetésig tartó fejlődési folyamatban a sejtek energia és oxigén igénye fokozatosan emelkedik. A női reproduktív szervben ezen változó igények kiszolgálása maximálisan megvalósul, míg in vitro program esetén nem áll rendelkezésre az a támogatás, mely a 2-3 napos és az 5-6 napos beültetés közötti eltérő tápanyag és oxigén igény kiszolgálását egyaránt képes megvalósítani - jelenleg a meddőségi kezelésben meghatározó döntési pontként jelenik meg, hogy az embrió transzfer korai embrióval, vagy blasztocisztával kerüljön elvégzésre, melynek hátterében a jelenleg rendelkezésre álló tenyésztési környezet korlátai állnak. A projekt hiányában fellépő negatív hatások - az in vivo közeg változó jellemzőit leképező in vitro közeg létrehozása magyar közreműködés mentén időben eltolódik, hiszen a kísérletek elvégzése ugyan nem áll le, de több lépésben, a rendelkezésre álló források ütemében és az önálló kutatói munka elszigetelt eredményeinek lassú integrálásával történhet csak meg. Ekkor azonban nem kalkuláltunk azzal a tudományterületet jellemző folyamattal, hogy nemzetközi szinten a kutatások felgyorsultak, az eredmények köre azonban az egyes finanszírozó érdekei mentén titkosított formában, de folyamatosan bővül. - az embrió beágyazódásáig tartó folyamatokban szerepet játszó faktorok komplex program szerinti, azaz gyorsított ütemű és speciális ismeretek integrálásával kivitelezett formája nem valósul meg hazai szinten. A nemzetközi kutatócsoportok az idő előre haladtával biztosítják a táptalaj összetételére vonatkozó tudást, melyet nemzetközi termékfejlesztők hasznosítanak, s így a hazai termék megjelenésének jelenleg meglévő esélye lecsökken 17

18 - a fejlődő embrió táptalaji környezetében kimutatható markerek diagnosztikájára épülő gyakorlat, vizsgálati módszertan, illetőleg az ezeket támogató eszközök kifejlesztésének lehetősége időben kitolódik - a hazai gyakorlatban is jellemző szülési időpont, azaz a éves kor a petesejtek esetében magas valószínűséggel már kromoszómális rendellenességet hordoz. A projekt eredményei által korai stádiumban kiszűrhető fejlődési defficienciák továbbra sem lesznek a hazai gyakorlatban elterjedt módon beazonosíthatóak, így az IVF beavatkozások költségei a társadalombiztosítás számára nem csökkennek A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Belső egyetemi helyzet, szükséglet, fejlesztési potenciál A Pécsi Tudományegyetem a legjelentősebb stratégiai fordulatot a kutatás-fejlesztés területén tervezi végrehajtani, ehhez nélkülözhetetlen jelen projekt megvalósítása. Az egyetemi döntéshozók tudatában vannak, hogy a jelenlegi infrastruktúra modernizációja nélkül e becsvágyó cél elérhetetlen, továbbá a legfontosabb szervezeti-intézményi feltételek ugyancsak hiányoznak. Az egyetemi vezetés talán legfontosabb feladata a tudományos teljesítmények növelésének elősegítése. A Pécsi Tudományegyetem vezetése felismerte és felvállalta azon szerepköröket, melyet az egyetemi tudásbázisnak ma a régióban be kell töltenie. Nélkülözhetetlen számukra a régió tudásbázisaként az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenység fejlesztése. A kutatás fejlesztés területén alapvető szükséglet az egyetem kisugárzó hatásának növelése. Korábbiakban nem volt jellemző a gazdaságot érintő olyan méretű nyitottság, amilyen elérésére törekszenek e fordulat eredményeként. A cél eléréséhez az egyetem és a gazdaság közötti kapcsolatok hatékonyabbá kell tenni, innovációs láncok felépítésével és működtetésével, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosításával, a termék- és szolgáltatásfejlesztésben aktív egyetemi részvétellel, kedvező esetben eljutva új termékek piaci bevezetéséig. A PTE a kutatás területén fennálló problémák, kihívások: - Kutatói kritikus tömegmegtartása és továbbfejlesztése; - A kialakított új kutató központ működtetése, szakmai felfuttatása - Minőségi eredmények kiaknázatlansága; - Az EU kutatási térségbe történő bekapcsolódás nehézkes volta; - A kutatási projektszervezet menedzselési nehézségei; - A közelmúltban jelentősen felfejlesztett kutatási infrastruktúra kihasználása, európai rendszerbe illesztése; - Innovációs készség és ismeretek hiányossága; - Az ipari háttér hiánya a régióban. Intézményi gyengeségek a tudomány és kutatás területén: - Alacsony nemzetközi mobilitás - Alacsony normatív támogatás - A kutatási aktivitás alacsony koncentrációja A kutatás-fejlesztés területén dolgozó kutatók szakmai tapasztalatának, kompetenciáinak bővítésére van szükség ahhoz, hogy az oktatók, kutatók, fiatal kutatók nemzetközi tudományterületi beágyazódása megvalósuljon. A PTE nemzetközi kutatói áramlatba történő integrálódást a külföldi szakmai kapcsolati háló kiterjesztése, a nemzetközi szakmai munka elmélyítése révén érhető el. Mindemellett a kutatás-fejlesztési tevékenységének fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a kutatási támogatások összegének növelése. Fenyegetettségek a tudomány és kutatás területén: 18

19 - Külföldi intézmények vonzereje - Kutatói életpálya vonzereje csökken, - Agyelszívás, - Publikációs fórumok csökkenése, - A nemzetközi konferenciák elérésének beszűkülése A PTE számára a tudomány és kutatás területén fenyegetettséget jelent a külföldi intézmények vonzereje, ezáltal a hazai kutatói életpálya vonzereje csökken, valamint a kutatók körében egyre erősebbé válik az agyelszívás is. Továbbá a PTE-n a tudományos munkában nagy visszaesést jelent a publikációs fórumok csökkenése és a nemzetközi konferenciákon történő részvétel beszűkülése. A fenti állításokat az intézmény SWOT elemzése is alátámasztja 19

20 10. ábra A projekthez kapcsolódó belső szükséglet problémafában történő ábrázolása Innovatív transznacionális kutatói tevékenység hiánya Erőtlen egyetemi komplex kutatócsoport Nemzetközi kutatóhálózat hiánya Külső vállalati hasznosítási folyamatok hiánya Tudásmegosztás hiánya Oktatási hiányosságok Erőforrás kihasználtság racionalizálásának hiánya Nemzetközi kapcsolatok egyes személyekhez kötődnek Az egyetemi intézetek/kutatócsoportok a nemzetközi színtéren nem jelennek meg Szellemi termék átadás nehézségei Gazdasági haszon megosztásának nehézsége Több, egymással párhuzamosan futó önálló kutatás egyazon területen, de eltérő diszciplinában Projekt szemléletű kutatások ismeretének hiánya Kutatási infrastruktúra kooperatív megosztása nem kiterjedt Nem piacképes szellemi tulajdon portfólió Egyetem vállalkozás szemléletű működésének nehézségei Kutatók közötti kommunikáció hiánya Fiatal kutatók több tudományterületekre kiterjedő ismeretének hiánya Kutatási asszisztencia megosztott igénybevételének módszertani hiányosságai Szabadalmi bejelentés folyamat lassú Jogszabályi kötöttségek Intézményen belüli kutatásokra vonatkozó ismeretek megosztásának hiánya Publikációs nyomás a piacosítás ellen hat Egyetem és ipar érdekellentéte a hasznosítás területén Kutatói elkötelezettség hiánya az egyetemi hasznosító szervezet irányába 20

21 Külső piaci szükséglet A hazai illetve nemzetközi statisztikák kimutatásai szerint a párok %-a természetes úton nem képes utódot létrehozni. Ezen probléma megoldására, azaz a kezelési protokoll alapú beavatkozásra a meddőségi eljárásokat végző IVF centrumok hivatottak. Jelenleg 14 Centrum működik hazánkban, s így az 1 millió lakosra jutó centrumok száma (1,4) az európai átlagnak (1,53) megfelel ugyan, azonban ezek területi megjelenése, s az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatás igénybe vételének területi eloszlása Budapestre koncentrálódik (8 Budapesten, 6 Vidéki nagyvárosokban). A Centrum gazdasági működtetéséhez kapcsolódó alapjellemző, a tulajdonosi struktúra elemzése alapján megállapítható, hogy (a) három 100%-ban állami tulajdonú és működtetésű intézmény (SOTE; POTE; János Kórház); (b) három állami tulajdonú, magán működtetésű (SZOTE; DOTE; Kaposvár) intézmény; (c) nyolc 100%ban magántulajdonú és működtetési centrum (CIRIS Budapest, Róbert Magánklinika, Versys Intézet, Pannon Reprodukciós Intézet, Dévai Intézet, Forgács Intézet, Kaáli Budapest, Kaáli Győr) van hazánkban. A centrumok működési sikerességének, eredményességének mindmáig meghatározó, globálisan elfogadott indikátorai (a) sikerességi ráta, vagyis a megkezdett ciklusok hány százaléka végződik klinikai terhességgel (b) Take home baby rate, azaz hány gyermek születik a megkezdett IVF ciklusokból Ezen eredményességi mutatók tükrében az asszisztált reprodukciós beavatkozásokhoz kötődő piac működésére gazdasági mutatókat lehet meghatározni. Ezek: IVF ciklus árak és költségek Beavatkozást ellátó szolgáltatók piaci érdekei Az asszisztált reprodukciós technikák üzemszerű keretek között történő működtetése - a beavatkozásokhoz igényelt szakavatott humán erőforrás, eszköz és alapanyag igények okán jelentős költségigénnyel bír. Hazánkban ezen költségterheket egy meddő pár esetében öt ciklus erejéig OEP finanszírozza, mely nem foglalja magába a kezeléshez szükséges gyógyszerek költségét, melyre külön 70 %-os támogatási tartalmat határozott meg. Az IVF ciklusok költségei a fekvőbeteg kassza terhére kerülnek elszámolásra, az alábbi finanszírozási kódok és HBCs súlyszámok alapján. HBCs kód HBCs megnevezése Súlyszám 6530 In vitro fertilizáció (IVF) ICSI (intracytoplazmatikus spermium injekció) eljárás 6550 In vitro fertilizáció (IVF), a megtapadást elősegítő módszerrel 6560 ICSI eljárás, a megtapadást elősegítő módszerrel Mindezen adatok a konkrét társadalombiztosítási kiadás adataiban azt jelentik, hogy az állam ,- HUF összeget fizet a centrumokban minden elvégzett ciklus után. Ugyanakkor a magán szolgáltatók által nyilvánosságra hozott önköltség-számítási modellek alapján az egy ciklusra jutó költség ettől jelentős eltérést mutat, hiszen az IVF kezelések átlagos önköltsége kb ,- Ft. Mindezek alapján amennyiben a meddőségi kezelések folyamatának eredményességét egyértelműen befolyásoló termékek, beavatkozási protokollok jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, akkor ugyanazon egészségbiztosítási alap keretösszegének felhasználásával lehetőség nyílna: (a) adott finanszírozási keretből, több ciklus finanszírozására (b) alacsonyabb finanszírozási egység mellett több ciklus finanszírozására 21

22 IVF beavatkozáshoz kötött közvetett egészségügyi költségek - Egészségbiztosítási finanszírozók és nemzetgazdaság piaci érdekei Az IVF beavatkozások protokolljából levezethető, hogy a legjobb beültetendő embrió kiválasztásához kapcsolódó bizonytalanságok, a jelenleg elérhető humán orvos-technológiai és módszertani lehetőségek hibafaktorainak kompenzálása érdekében 2-5 embriót ültetnek be, mely módszer ugyanakkor kettős hátrányt jelent: - sok esetben nem a megfelelő embrió kerül kiválasztásra és beültetésre, mely a terhességi arányt csökkenti - statisztikailag kimutathatóan növekszik a nemkívánatos ikerterhességek aránya. Emellett igazolt tény, hogy az IVF kezeléseket követően születési rendellenességgel világra hozott gyermekek száma 3,5 szerese a természetes úton fogantakkal szemben. A projekt keretében alkalmazott megoldások ezt az ollót és az ebből fakadó ellátási költségeket jelentősen csökkenthetik. Jelentős populációt érintő kezelési beavatkozások fejlesztéseihez kötött K+F kiadások és generált árbevételek A meddőségi beavatkozásokat érintő hazai K+F eredmények jelenleg zömében alapkutatási eredmények szintjén jelennek meg. Az ART eljárások tekintetében felhasználói, alkalmazói piacról beszélhetünk, ahol a beavatkozást végző egészségügyi ellátó intézmények köré nagyon sporadikusan jelentek meg a K+F tevékenységek. Magyarországon a meddőségi beavatkozások terén használatos eszközfejlesztés és gyártás az elmúlt két évig nem történt, azaz mind az eszközök, mind a táptalajok disztribútorokon keresztül érkeztek/érkeznek az országba. A meddőség területére szakosodott szállítók: Ferticad Kft, Térmed Kft.. Az első fejlesztő és forgalmazó vállalkozás a Cryo-Innovation Kft., mely világújdonságnak számító un. embiro-monitoring rendszerrel lépett a piacra. A diagnosztikai eszköz az embriókat a saját, optimális tenyésztőterükben követi figyelemmel, folyamatos információt nyújtva az embriológusnak, illetve az orvosnak az aktuális állapotukról, információt szolgáltatva a fejlődésük teljes folyamatáról. Mindennek eredményeképp a beültetendő embrió kiválasztására a teljes fejlődési folyamatot figyelembe véve kerülhet sor, mely a jelenlegi rutin eljárásként megjelenő egyszeri morfológiai bírálattól lényegesen megalapozottabb döntést biztosít, s melynek következtében valóban a beágyazódásra legnagyobb potenciállal rendelkező embrió kiválasztását teszi lehetővé. A táptalajfejlesztéssel, gyártással és forgalmazással foglalkozó cégek féltve őrzött titka az összetétel, a K+F+I költség és gyártási költség. Ugyanakkor közismert tény, hogy egy IVF ciklus során felhasznált táptalajok beszerzési egységköltsége kb , ,- Ft. Táptalajgyártással és forgalmazással a következő gyártók foglalkoznak nemzetközi szinten: Irvine (Ausztrál); Cook (Ausztrál); Vitrolife (Svéd); Medicult (Német), Global; Fertipro. A nemzetközi gyártók által értékesített volumenről és a gyártók piaci részesedéséről nem áll rendelkezésre validált adat. A szektor utolsó nagy érdekcsoportja a gyógyszergyártók, akik a meddőségi kezelésekhez szükséges hormonkészítményeket gyártják (IBSA, MSD, Merck-Serono). 22

23 11. ábra A projekt specifikus problémafa 23

24 Szakmapolitikai, jogi háttér 1. Törvények évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi XXXVIII. törvény az államháztartásról évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi LXXVI. törvény a szerzői jogról évi C. törvény a számvitelről évi CI. törvény a felnőttképzésről évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.) évi XCII. törvény az adózás rendjéről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technikai innovációról évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról évi CXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről évi CVIII. törvény a közbeszerzésről 2. Kormányrendeletek 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 3. Miniszteri rendeletek, utasítások 25/2007. (IX. 12.) MeHVM rendelet a TÁMOP előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tev. megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A nemzeti fejlesztési miniszter 24/2011. (V.6.) NFM utasítása az egységes működési kézikönyv kiadásáról (EMK) 4. Közösségi szabályok A Tanács július 11-i 1083/2006/EK rendelete az ERFA az ESzA és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1982/2006/EK HATÁROZATA (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejl. és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramjáról ( ) A Bizottság december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az ERFA, az ESzA és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az ERFA-ról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának július 5-i 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 24

25 A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz 4. táblázat A projekt céljainak illeszkedése az ÚSZT céljaihoz Dokumentum A dokumentumban megfogalmazott célok A célokhoz kapcsolódó projektelemek Akciótervben megfogalmazott célokhoz való Új Széchenyi Terv Tudomány és Innováció programja 1. Magyarország töredezett tudásinfrastruktúrájának (kutatóintézetek, egyetemek) erősítése. Gondoskodni kell annak összehangolt hasznosításáról, valamint javítani szükséges képességeiket, hogy érdemben, mérhetően hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági stratégiai célok megvalósulásához. 2. A hazai innovációs rendszer teljesítményét kívánja ugrásszerűen növelni, mindenekelőtt a magyar vállalkozások innovációs képességének és K+F+I intenzitásának fokozásával, az innovatív vállalkozások számarányának a növelésével, valamint nem utolsó sorban az új, tudás- és K+F+I igényes iparágak, illetve a hagyományosan erős, nagy hozzáadott értéket produkáló ipari (pl. gyógyszeripar) és szolgáltatási szektorok innovációjának ösztönzésével 3. A kutatóhelyek és a kkv-k közötti együttműködést szolgáló egyetemi technológiatranszfer irodák, korai fázisú innováció- és technológiamenedzser vállalkozások és regionális innovációs ügynökségek, pályázati úton történő, saját erőt is megkövetelő állami finanszírozásának megvalósítása. 4. A foglalkoztatási potenciál erősítése, magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése. 5. A lakosság életminőségének javítása. 1. A K+F projekt növeli az egyetemek alapkutatási potenciálját, illetve az intézmény tudományos, fejlesztői eredményeit. A kutatás-fejlesztési célok megvalósítása érdekében a PTE és a KE humán-, szervezeti-, infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre. 2. A projekt a gyógyszeripar, orvosi műszergyártás, diagnosztika, biotechnológia, anyagtudomány területén valósít meg alapkutatást, mellyel növeli a nagy hozzáadott értéket produkáló ipari és szolgáltatási szektorok innovációját. A projektben 11 magyar vállalkozás is részt vesz, mellyel nő a K+F+I területen az innovációs képességük. 3. A felsőoktatás és a munkaerő-piac kapcsolatának bővítése céljából a PTE és a KE 4 hazai kkv-t von be, mellyel az egyetem piaci lábát erősíti. 4. A projektben 1 munkahelyet hoznak létre a kutatásmenedzsmenthez kapcsolódóan, melyek magasabb szellemi hozzáadott értéket igénylő munkahelyek. 5. A projekt alapkutatása a súlyos egyéni és társadalmi terhet jelentő fejlődési rendellenességek korai felismerésében és az úgynevezett préimplantációs genetikában korábban nem ismert, új lehetőségek nyit meg, melyek hozzájárulhatnak egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez. A kutatás során fő cél az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a létrejött terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzése, mellyel elősegítik az egészségesebb illeszkedés 1. Az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést tartalmazza 2. Felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás hatékonyságának növelése, kutatásfejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztése. TÁMOP-ban megfogalmazott célokhoz való illeszkedés A felsőoktatásnak az innovációs folyamat minden elemében való erőteljesebb és intenzívebb részvételéhez szükséges szervezeti és humán feltételek megteremtése. A prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztések célja a felsőoktatás intézményi szerkezetének és képzési tartalmának reformja, valamint a gazdasági szférával kapcsolatos viszony új alapokra helyezése. A felsőoktatás minőségi fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése (pályakövetés, validációs rendszerek, minőségfejlesztés, menedzsment szolgáltatások) - komplex taralom és módszerfejlesztés, képzők képzése, kurrikulum-fejlesztés, pedagógiai hálózatok, horizontális szempontok beépülése, - Korszerű matematikai műszaki, informatikai és természettudományos végzettséggel rendelkezik számának növelése A képzés és a kutatás-fejlesztése együttműködésének erősítése a felsőoktatásban menedzseri kompetenciák, kutatási potenciál bővítése, innovatív kutatói teamek, tudomány társadalmi elismerésének erősítése, kiválósági központok létrehozása 25

26 Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország programja Új Széchenyi terv Foglalkoztatási programja 1. Az egészségipar, az egészségturizmus minőségfejlesztésének egyik elengedhetetlen kelléke a szaktudás és az ezt elősegítő tudástár bővítése és fejlesztése. A nemzetközi trendeket ismerő szakembergárda magával vonzza az új technológiák bevezetésének törvényszerűségét is. 2. Kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása. A hazai gyógyszeripari alapkutatás helyszínéül szolgáló egyetemi és akadémia kutatóhelyek műszaki és technológiai felszereltségének javítása. 3. A külföldön gyógyszeripari K+F+I-ben, illetve gyártásban dolgozó magyar és külföldi szakemberek Magyarországra vonzása, a külföldi szakképzett munkaerő igénybevétele, a kutatói mobilitás ösztönzése, és a kutatók elvándorlási folyamatának lassítása, megállítása. 1. Munkahelyteremtő beruházások támogatása, a foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással. 2. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása munkahelyi képzések támogatásával. 3. A foglalkoztatás szempontjából a program kiemelt célcsoportjai közé tartoznak a pályakezdők. társadalom megteremtését. 1. A projekt az egészségiparban gyógyszeriparban, biotechnológiában, élettani kutatásokban, orvosi műszergyártásban, diagnosztikában, anyagtudományban - hajt végre minőségfejlesztést, az egyetemen alkalmazott kutatók, PhD hallgatók szaktudásának bővítésével. Mindemellett nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatteremtésre, és tartásra, annak céljából, hogy a hazai neves kutatók a külföldi tapasztalatokat, gyakorlatokat integrálják jelen kutatásukba. 2.A projekt ösztönzi a kutatás-fejlesztést, a Pécsi Tudományegyetem és Kaposvári Egyetem műszaki és technológiai fejlesztése valósul meg ahhoz, hogy a gyógyszeripar és a többi említett kiemelt kutatási területen alapkutatást valósítson meg. 3. A projektbe számos külföldi kutatót vonnak be a nemzetközi tapasztalatok bővítése érdekében, ezzel növelve a magyar kutatók szakterületen való mobilitási lehetőségeit. Továbbá a munkába a fiatal kutatók bevonásával csökkentik a kutatói elvándorlást, hiszen lehetőséget teremtenek számukra a hazai kutatásra. 1. A beruházásnak munkahelyteremtő hatása van, a projekt keretében a 18 főt főállású kutatóként illetve kutatássegítőként alkalmaznak, ezzel erősítve a foglalkoztatási potenciált. 2. A projektben 2 képzés révén növelik az alkalmazottak versenyképességét, melyekkel kutatók és tudománymenedzsereket képeznek, a projekt kutatási területéhez kapcsolódó tudástranszfer szolgáltatásokat fejlesztenek, illetve bővítik a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködését. 3. A projektben 28 fő fiatal kutatót alkalmaznak ezzel segítve őket a munkatapasztalat megszerzésében. 26

27 A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához 5. táblázat Dokumentum TTI stratégia - A tudomány-, technológia- és innováció politika középtávú céljai (2013-ig) A nemzeti stratégiákhoz való illeszkedés A dokumentumban megfogalmazott célok 1. Magyarország olyan országgá váljon 2013-ra, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció. 2. Erősödjön a vállalatok kutatásifejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. 3. Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, központok. 4. Minél több magyar kutató vegyen részt a nemzetközi együttműködési hálózatokban és kapcsolódjon be az új globális kihívások kutatásába. 5. Kihasználva a korszerű informatika kínálta lehetőségeket, erős és versenyképes vállalkozói részvétellel működő tudásközpontok. 6. Növekedjen a hazai K+F+I szektor megtartó ereje a fiatal kutató nemzedék számára. 7. A gazdasági fejlődés szempontjából legfontosabb tématerületekre koncentrálva, a doktori iskolákra támaszkodva növeljük a kutatói létszámot a költségvetési kutatóhelyeken. 8. A fejlesztési pólusok innovációs kapacitásainak erősítésével csökkenjenek a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségei. 9. Jöjjenek létre olyan térségi integrált szakmai központok, technológiatranszfer központok és innovációs centrumok, amelyek a régió szellemi, K+F+I bázisai lesznek. 10. A régiókban és a fejlesztési pólusokban fejlődjön az innovációs szolgáltatás, a kis- és középvállalati (Kkv.) tanácsadás, az oktatás és a képzés. A régiókban erős, innovatív Kkv. szektor alakuljon ki, és jöjjenek létre az innovációs szereplők együttműködési klaszterei, hálózatai. 11. A stratégiában prioritásként szerepel a megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő biztosítása. 12. Elő kell segíteni a nagy nemzetközi kutatási berendezésekhez való hozzáférést úgy, hogy a kutatások eredményeit a magyar kutatók és vállalkozások hasznosíthassák. Oktatás és képzés 1. Az innováció és a kreativitás beleértve a vállalkozói készségeket is - fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén. 2. A vállalkozások világa, valamint az oktatás, képzés és kutatás különböző szintjei és ágazatai közötti partnerség segítségével az oktatás és a képzés jobban összpontosíthat a munkaerőpiacon szükséges készségekre és kompetenciákra. A célokhoz kapcsolódó projektelemek 1. A Dél-Dunántúlon a Pécsi Tudományegyetem meghatározó szerepet játszik a tudomány, illetve az innováció világában. A PTE és a KE a régió gazdaságának tudásalapú erősítésével, hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy hazánk 2013-ra olyan ország legyen, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció. 2. A projekt nemcsak a Pécsi Tudományegyetem és a KE K+F+I tevékenységére gyakorol pozitív hatást, hanem 11 magyar vállalkozást is bevon a kutatásokban. 3. A projektben a PTE és a KE fejleszti K+F+I infrastrukturális és humánerőforrás kapacitását a nemzetközi versenyképességének fokozására. Továbbá a Science Building továbbfejlesztését is megvalósítják a projektben. 4. A projektben 57kutató és kutatást segítő szakember bővíti a PTE és KE nemzetközi együttműködési hálóját, 6 külföldi intézményt vállalatot, kutató intézetet vonnak be a kutatásba. 5. A PTE tudástranszfer irodáját fejlesztik, mely a kutatás-fejlesztési projektek révén igyekeznek minél több ipari szereplőt bevonni a szakmai munkába, ezzel bővítve az egyetem állandó piaci partnereinek számát. 6. A PTE és a KE a projektben 28 fő fiatal kutatót alkalmaz, mely növeli a magyar K+F+I szektor fiatalság megtartó erejét. 7. A PTE és a KE a gazdaság fejlődésének elősegítésére a projekt kiemelt szakterületeihez kapcsolódó Klinikai Orvostudományok és Egészségtudományi Doktori Iskoláira támaszkodva 18 fővel növelik a költségvetési kutatóhelyeken a kutatói létszámot. 8. A projekt a Dél-dunántúli régió innovációs kapacitásainak erősítésével csökkenti a régió K+F+I ráfordítások területén tapasztalt lemaradását. 9. A program során a PTE által már korábban létrehozott egyetemi technológia transzfer központ hatáskörét bővíti, mely a projekt által érintett szakterületek gazdasági versenyképességét is emeli. 10. Az innováció területén a Dél-dunántúli régió egyik fejlesztési pólusa Pécs városa. A projekt során a Pécsi Tudományegyetem 4 kkv-val erősíti, már korábban kialakított kooperációját, szakmai együttműködését. 11. A tudásalapú gazdaság és társadalom kiszolgálásához szükséges kreatív, innovatív munkaerő biztosításához a PTE és a KE a projektben nagy hangsúlyt fektet oktatói, dolgozói kompetenciafejlesztésére, ehhez a projektben hat képzést is szerveznek. 12. A PTE-nek és a KE-nek lehetősége nyílik a hollandiai Twentei Egyetem Lab-on-Chip intézettel való együttműködés révén a MESA Nanotechnológiai Intézet clean-room laboratóriumainak használatára, ami a nanotechnológiai módszerek kidolgozásához alapkövetelmény. Az infrastruktúra, amit a MESA intézet biztosít, Magyarországon ma nem hozzáférhető. 1. A projekt a felsőoktatás innovációs fejlesztését szolgálja a nemzetközi együttműködések révén létrejövő alapkutatásokkal. Mindemellett hat képzés révén biztosítják a kutatók, oktatók, projektmenedzsment szintjén a kreativitás növelését. 2. A projekt az oktatás-kutatás-innováció területének összefogásával törekszik a komplexitásra. A PTE és a KE az innovatív kutatás során partnerséget alakít ki 11 magyar vállalkozással, ezzel erősítve piaci lábát. 2 Letöltés ideje:

28 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról Pólus Program 3. Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködést az egész életen át tartó tanulás távlatában kell megvalósítani, hatékonyan alkalmazva a nyitott koordinációs módszert. 1. A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése. 2. A versenyképes tudás és műveltség növekedése. 3. A kiegyensúlyozott területi fejlődés. 1. Az oktatás, képzés és a gazdaság közötti kapcsolatok szorosabbra fonása, annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a munkaerőpiaci impulzusokra. 2. Az oktatás és képzés minőségének javítása. 3. Javítani kell az oktatási és képzési rendszerek fizikai infrastruktúráját. 4. Az innovatív és tudás-intenzív ágazatok széleskörű meghonosításához szükséges magasan kvalifikált munkaerő képzése és továbbképzése. A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. 3. A projekt során a nyitott koordinációs rendszerből megvalósul a külföldi partnerektől való tanulás, bevált gyakorlatok cseréje, beleértve a kutatási eredmények cseréjét. A projekt során 2 konferenciát fognak szervezni. A nyitott koordinációt az internet, nyomtatott és online sajtó, fotódokumentáció fogja megvalósítani. 1. A projekt azon iparágak számára teremt fejlődési lehetőséget, melyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének tartós növekedéséhez. 2. A projektben résztvevő fiatal kutatók, illetve hallgatók versenyképes tudást szereznek a hazai és külföldi kutatóktól. 3. A Dél-Dunántúlon a K+F támogatások összegének emelése elősegíti az országban tapasztalható területi egyenlőtlenségek kiküszöbölését. 1. A PTE és a KE 11 magyar vállalatot von be a projektbe, mellyel erősíti a gazdasági kapcsolatait. 2. A projekt a doktori iskolák képzésének minőségét a kutatásban biztosított szakmai gyakorlati lehetőségekkel javítja. A kutatás során a nemzetközi partnerekkel szorosabbra fűzött kapcsolatok pedig hozzájárulnak az oktatók képességeinek fejlesztéséhez. 3. A projektben infrastruktúra fejlesztése valósul meg, mind a kutatói berendezések, mind a projektmenedzsment, asszisztencia rendelkezésére álló készülékek tekintetében. 4. A projektben a PTE és a KE dolgozói kompetenciáit számos képzésen keresztül fejleszti. Tekintettel arra, hogy jelen projekt nemzetgazdaságilag is jelentős, Magyarország versenyképességét elősegítő területeken valósul meg a vállalati szférával való konkrét és intenzív, technológia transzfert eredményező együttműködések által, teljes mértékben kapcsolódik a Pólus programhoz. A projekt szakterületei, mint a gyógyszeripar, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudomány magas hozzáadott értéket követel meg az egyetem részéről, mellyel növelhető a magyar gazdaság versenyképessége. Területi stratégiákhoz való illeszkedés A Dél-dunántúli regionális innovációs stratégia összhangban van a nemzeti stratégiával, így fejlesztési céljaik nagymértékben megegyeznek. 6. táblázat Dokumentum A dokumentumban megfogalmazott célok A célokhoz kapcsolódó projektelemek Déldunántúli 1. Javuljon a gazdaság innovációs képessége, ezáltal a régió gazdasága az európai K+F térbe Regionális beágyazódva fejlődjön.. Innovációs Stratégia 2. Az egyetemi szféra és a vállalkozások közötti együttműködés új alapjainak megteremtése. 3. Az iparban felhasználható, látens jó ötletek, kutatási eredmények felkutatásának, kifejlesztésének, megvalósításának támogatása, a kutatáshasznosítás fokozása. 4. Az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erősítése, a kutatók érdekeltségének megteremtése a gazdasággal való kapcsolat erősítésében. 5. A meglévő tudásbázisok fejlesztése, új tudásközpontok létrehozása. 6. A piacorientált K+F kapacitások erősítése a 1. A PTE és a KE az alapkutatással növeli a gazdaság innovációs képességét, a gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudomány területén. A program elősegíti a régió gazdaságának az európai K+F térbe való beágyazódását. 2. A projekt során a PTE és a KE 11 magyar vállalattal erősíti szakmai kapcsolatát, együttműködését. 3. Az egyetem célja az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a létrejött terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzése, mellyel elősegítjük az egészségesebb társadalom megteremtését. Az alapkutatás a későbbiekben az egészségipar számára teremt lehetőséget. 4. A projektben 5 MTA doktor, 33 kutató, 11 pre- és posztdoktor, 1 multiprojekt szakértő és 11 magyar vállalat vesz részt, mellyel közelebb kerül egymáshoz az akadémiai és a gazdasági szféra. Ezáltal a kutatói érdekeltség is nő az adott szakterületeken, hiszen a piaci kapcsolatok révén olyan humán-és infrastruktúra kapacitáshoz jut, melyek az egyetemen nem állnak rendelkezésre. 5. A programban a PTE-n működő Science Building továbbfejlesztése valósul meg, a projekt kutatócsoportjai számára ebben az épületben kerül kialakításra a kutatói infrastruktúra. 6. A projekt a Dél-dunántúli régióban a Pécsi Tudományegyetem és 28

29 Integrált Városfejleszt ési Stratégia 2012 Pécs Város Településfejl esztési Koncepciója régió egyetemein és kutatóintézeteiben. 7. Az élettudományi kutatásokra alapuló széles körű egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. 1. Az ipari termelés újrapozícionálása a gépipar és elektrotechnika meglévő hagyományainak felhasználásával, valamint az innovatív egészségipar, környezetipar és a kulturális ipar fejlesztésével. 2. A fiatalok helyben maradásának ösztönzése. 1. Elő kell segíteni az egyetem egyedülálló szellemi potenciáljának a megjelenését a város gazdasági életében, különösen a kutatási fejlesztési tevékenység terén. 2. Pécs, a Dél-dunántúli régió központjaként, a kulturális ipar, az egészségipar és a környezetipar bázisán, szolgáltató pólusként generálója kíván lenni a Dél-dunántúli régió új fejlődési pályára állításának. 3. Tudásalapú, innovatív, versenyképes, fenntartható, a régió saját erőforrásaira épülő gazdaság és társadalom megteremtése, vonzó, jól élhető és érezhető környezet kialakítása. 4. A helyi gazdaság versenyképességének erősítése. Kaposvári Egyetem K+F kapacitásait növeli, a piacorientált gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, rehabilitáció, gerontológia, fizioterápia területén végzett kutatással. 7. A projektben részben élettudományi kutatást végeznek, melynek segítségével a társadalom egészségi állapota javítható, hiszen a kutatás a fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzését tűzi ki célul. 1. Jelen projekt a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási témája révén hozzájárul az innovatív egészségipar fejlesztéséhez. 2. A program az asszisztált humán reprodukció területén az említett szakterületek fiatal kutatóinak a magyarországi munkáját, helyben maradását nagymértékben támogatja, aktív részvételt biztosít számukra a kutatásokban. 1. A projektben a PTE és a KE szellemi potenciáljának jelentős növelése valósul meg, mely a továbbiakban a város innovatív egészségiparának fejlesztését fogja támogatni. 2. A program Pécs városát az egészségipar területén támogatja a szolgáltató pólussá válásában, mellyel a Dél-dunántúli régió új, az asszisztált humán reprodukció fejlődési irányát határozza meg. 3. A K+F projekt elősegíti Pécs és Kaposvár tudásalapú, innovatív és egyben versenyképes gazdaságának kialakítását. 4. Az egyetemek által végzett humán reprodukciós alapkutatás az egészségipar versenyképességének erősítéséhez teremt lehetőséget. Kiemelt pályázati konstrukciókhoz való kapcsolódás 4.2.4/A /A2 KONV 4.2.4/B /B2 KONV Kiemelt projekt megnevezése Nemzeti Kiválóság Program A1: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program Nemzeti Kiválóság Program A2: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program Nemzeti Kiválóság Program B1 Campus Hungary K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program Nemzeti Kiválóság Program B2 Campus Hungary K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program Szinergikus hatások Szinergia hatás: pozitív Hatásterület: a szakmai tevékenységek, humánerőforrás, projektmenedzsment fejlesztés területe (informatikai fejlesztések, tanácsadási tevékenységek kutatások, szakmai programok, disszemináció, rendezvényszervezés, kiadványok, továbbképzés) Mechanizmus: Kiemelkedő kutatási teljesítménnyel rendelkező hallgatók, oktatók, kutatók támogatása, kutatói életútjuk formálása. Szinergia hatás: pozitív Hatásterület: a szakmai tevékenységek, humánerőforrás, projektmenedzsment fejlesztés területe (informatikai fejlesztések, tanácsadási tevékenységek kutatások, szakmai programok, disszemináció, rendezvényszervezés, kiadványok, továbbképzés) Mechanizmus: A K+F projektekhez kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése és működtetése. A hallgatók nemzetközi kutatói munkába történő beilleszkedésének segítése. 29

30 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt célrendszere A projekt átfogó céljai: A Pécsi Tudományegyetemen és a KE-n történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozásával. A projekt ösztönözni kívánja a PTE és a KE innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációját. A projekt közvetlen céljai: A Pécsi Tudományegyetemen és a Kaposvári Egyetemen működő transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek támogatása és kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése. A gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudományok szakterületen a nemzetközi szinten elismert jelentős képviselőinek és a mögöttük álló intézményeknek összekapcsolása a hazai kutatási projektekkel. A PTE és KE erősítse a kutató-fejlesztői tevékenységének a piaci lábát. Lehetőséget teremteni a Pécsi Tudományegyetemen és a Kaposvári Egyetemen kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára a nemzetközi kutatási programokban történő részvételre. A PTE és a KE fejlessze kutatói kapacitását, tudástermelését a kutatás-fejlesztés és innováció terén. A projekt részcéljai A projekt konkrét tevékenységei Eredmények A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba. Nemzetközi kutatásfejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési 1. A projekt a célzott alapkutatás révén növeli az egyetem alapkutatási potenciálját, tudományos fejlesztői eredményeit. 2.Az alapkutatási potenciál növeléséhez az egyetem a humánerőforrás területén nagymértékű fejlesztéseket visz végbe, egyrészt bővíti a kutatásokat kiszolgáló alkalmazottak létszámát, másrészt képzésekkel fejleszti a dolgozók kompetenciáit, készségeit. 3. Az alapkutatási potenciál fejlesztéséhez az is hozzájárul, hogy a kutatói infrastruktúra számottevő bővítéseken, fejlesztéseken esik át. A projekt során létrejövő innovatív kutatói csoportokban 28 fő fiatal kutatót alkalmaznak, akik a nemzetközi együttműködésben is részt vesznek. 1. A PTE és a KE a kutatói tevékenységek elvégzésébe külföldi kutatókat is bevonnak, ezzel adaptálva a kutatási területekhez kapcsolódó külföldi tapasztalatokat, módszereket db K+F projekt megvalósítása új alkalmazottak felvétele és 2 képzés megtartása db kutatást kiszolgáló technológiai felszerelés megvásárlása 28 fő fiatal kutató alkalmazása fő külföldi kutató bevonása a szakmai munkába A tevékenységek kapcsolódás az intézményi IFT-hez A PTE és a KE célja az alapkutatások területén a jelenlegi pozíciójának erősítése. Továbbá, hogy kutatás-intenzív egyetemmé váljon, a kutatás-fejlesztés és innováció területén jelentős eredményeket érjen el, a vezető tudásbázisok között ismerjék el. A sikeres K+F+I teljesítményhez az egyetemek humán erőforrás kompetencia-fejlesztésére van szükség. A hatékony kutató utánpótlás nevelést szolgálja a tehetséggondozás, a doktori képzés színvonalának fenntartása, valamint a fiatal kutatók számára elfogadható életpálya modellek biztosítása. A kutatói mobilitás szintén az ismeretek, kompetenciák fejlesztését szolgálja. A PTE és KE célja, hogy kutatásaiban nemzetközi szinten is elismert eredmények szülessenek, az egyes kutatási csoportok képesek legyenek 30

31 szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. A PTE, KE és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, ezzel a kutatások piaci lábának erősítése. Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása. 2. A projekt megvalósításához innovatív kutatói csoportokat hoznak létre, illetve a kutatókat kiszolgáló menedzsmentet is fejlesztik. A PTE és a KE a projekt során szakmai kapcsolatot ápol magyar vállalatokkal, ezzel erősítve az egyetem piaci lábát. A projekt során a PTE és a KE a hálózatosodás és kapcsolatépítés céljából külföldi intézményekkel kezdeményez szakmai együttműködést a K+F, illetve az innováció területén, mellyel lehetőséget teremtenek maguknak a Horizon2020, FP8-as pályázatokban való későbbi részvételre. 1. A kutatás hosszú távú fenntartása érdekében a PTE és KE előkészíti a későbbi európai uniós pályázatok elnyeréséhez szükséges alapkövetelményeket, mind a humánerőforrás, mind az infrastruktúra területén. Az uniós pályázatokban való részvételhez a projektmenedzsmentet, kutatókat továbbképzi, hogy képesek legyenek uniós K+F kutatásokban részt venni. A PTE és a KE a projekt hosszú távú fenntartásához az előző pontban érintett Horizon2020, FP8-as pályázatokban való részvételét tervezi. 2. Továbbá a fenntartás biztosítására a PTE és KE bővíti és erősíti vállalkozói kapcsolatait, mellyel az egyetemi fejlesztések lehetőséget kapnak a piaci hasznosulásra kutatói csoport létrehozása a projektbe 11 magyar cég bevonása 6 külföldi intézet bevonása a projektbe 1. a fentiekben említett fejlesztések magyar vállalat 6 külföldi intézet bevonása a projektbe bekapcsolódni a K+F+I nemzetközi vérkeringésébe. A PTE és KE a K+F+I tevékenység eredményességének növeléséhez célul tűzte ki magának a vállalati szférával ápolt kapcsolatainak bővítését, mélyítését. Továbbá az egyetem a kutatási eredmények potenciális hasznosítóival, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel hosszú távú partnerségek kialakítására törekszik. A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem célja, hogy bővítse a kutatócsoportjainak hazai és nemzetközi K+F+I tudományos kapcsolatait. A PTE és KE meghatározó szerepkörre törekszik a határokon átívelő K+F+I tevékenységben, céljuk, hogy hatékonyan kihasználjuk a horvát határ közelségéből adódó lehetőségeket, továbbá egyes tudományterületeken, kiemelt kutatási irányok mentén cél a nemzetközi elismertség elérése a K+F+I tevékenységek tekintetében. A nemzetközi tudományos elismertség legfontosabb mutatója a minőségi publikációs aktivitás, ezért az egyetemnek jelentősen növelnie kell a nemzetközi szakfolyóiratokban történő közlések számát. Több területen Európai Kiválósági Központ kíván lenni. A PTE és KE a K+F+I képességek fejlesztését két oldalról közelíti meg. Egyrészt szükségesnek látják a humánerőforrás területén a korszerű és hatékony kutatói humánerőforrás menedzsment rendszer, a megfelelő innováció menedzsment szemlélet kialakítását, valamint a kutatásokba a megfelelő számú akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozattal rendelkező kutatók bevonását. Másrészt fontosnak tartják a kutatásokhoz szükséges infrastruktúra, illetve a K+F+I tevékenységeket támogató infokommunikácós biztosítását. háttér 31

32 12. ábra A projekt célrendszere TÁMOP A felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozásával. Ösztönözni a felsőoktatás innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációját. Akcióterv Transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex K+F projektek támogatása Nemzetközi szinten elismert kutatók/ intézmények összekapcsolása hazai kutatási projektekkel, ezáltal hazai részvétel erősítése FP7/FP8 projektekben K+F projektekhez kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése Kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára, nemzetközi kutatási programokban történő részvétel erősítése K+F piaci lábának erősítése a fenntarthatóság érdekében Pályázati célok A PTE és a KE kutatáshoz kötődő potenciáljának, tudományos, és fejlesztői eredményeinek növelése jelen projekt, mint célzott alapkutatás területén A projekt keretében nemzetközi K+F tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek alkalmazása Az uniós pályázatokban történő sikeres részvétel megkönnyítése a kiemelt kutatási területen partnerségi hálózat kiépítésével A projekt keretében új tudományszervezési szemlélet alkalmazása és új kutatásmenedzsment kialakítása A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló kutatási projektbe fiatal kutatók bevonása, kutatói utánpótlás növelése A konzorciumi partnerek és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése. A kiemelt kutatási területen folyó kutatás hosszú távú fenntartásának megalapozása Célzott alapkutatási projekt megvalósítása gyógyszeripar biotechnológia élettan kutatások orvosi műszergyártás, diagnosztika anyagtudomány kiemelt kutatási területeken Kutatás fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása Kutatók és tudománymenedzserek képzése, K+F pályázatokban történő sikeres részvétel érdekében Kutatási asszisztencia fejlesztése Fiatal kutatók kutatócsoportba történő bevonása Hallgatók kutatócsoportba történő bevonása A kutatásmenedzsment létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken (pl. innovációmenedzsment, projektmenedzsment) való részvétele Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása A kutatásba jelentős számú nemzetközi együttműködő partner bevonása, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés A célzott alapkutatásba vállalati együttműködők bevonása Tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan, kutatás-fejlesztési célokat támogató tudományos adattárak és adatbázisok beszerzése, fejlesztése Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan; A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata A kutatás-fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Kutatás fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése Kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök (szoftverek és hardverek) beszerzése Konkrét tevékenységek 32

33 A projektcélok illeszkedése az intézmény nemzetközi tudományos tevékenységéhez, Horizon2020-hoz való kapcsolódásához, és az intézmény nemzetközi elismertségéhez Nemzetközi tudományos tevékenységekhez való illeszkedés A projekt célrendszere hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem nemzetközi tudományos tevékenységéhez, hiszen a projektben 6 külföldi egyetemmel működnek közre, 11 külföldi kutatót vonnak be a szakmai munkába, így a magyar kutatók megszerezhetik a külföldi kutatók által a szakmában már elért eredményeket, fejlesztéseket, a birtokukban álló tudást. Továbbá a projekt illeszkedik az FP 7-es program céljaihoz, ezzel lehetőséget teremtve a jelen alapkutatás későbbi továbbfejlesztéséhez, az egyetem nemzetközi tevékenységének támogatásához. A projekt céljainak illeszkedése a Horizon 2020 célkitűzéseihez A projekt tökéletesen illeszkedik az új kutatást és innovációt finanszírozó Horizon2020 keretprogramhoz, mely a jövő ötleteinek, gazdasági növekedésének és munkahelyeinek megteremtéséhez való hozzájárulás nagyra törő céljait tűzte ki magának. A Horizon2020 három prioritása és a projekt között az alábbi kapcsolódási pontok figyelhetők meg. Kiváló tudomány prioritás Társadalmi kihívások prioritás 7. táblázat Horizon 2020 célkitűzései Hosszú távon garantálja Európa versenyképességét, melyhez növelni kell a tudományos alapjainak kiválóságát, biztosítani a világszínvonalú kutatás folyamatos rendelkezésre állását. A Marie Curie- cselekvéseken keresztül kiváló képzési és pályafutás - fejlesztési lehetőségeket kínál a kutatóknak. Támogatja, hogy Európa olyan világszínvonalú kutatási infrastruktúrával rendelkezzen beleértve az elektronikus infrastruktúrát is - amelyhez Európából és Európán kívülről bármely kutató hozzáférhet. A Horizon2020 keretprogram a kutatástól a piacig a teljes folyamatra kiterjed, és az eddigieknél jobban koncentrál az innovációval kapcsolatos tevékenységekre, köztük a kísérleti projektekre. A finanszírozás többek között összpontosul az egészségre, a demográfiai változásokra és a jólétre. A projekt célkitűzései A projekt szintén Európa versenyképességének megteremtésére törekszik, a hazai tudományos alapok nemzetközi bővítésével. A projekt a kutatói potenciál fejlesztésével lehetővé teszi a világszínvonalú kutatásokat, azok folyamatosságát biztosítja a K+F+I területen a támogatások összegének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a kutatói és menedzsment réteg továbbképzése a nemzetközi térben való szakmai munkára. A projekt nemzetközi kutatói munkába vonja be a tapasztalt, illetve fiatal kutatókat. Ezzel egyben a pályakezdő kutatók kezébe kedvező képzési és mobilitási lehetőséget ad, illetve a nemzetközi kutatói környezetbe való beilleszkedésüket is biztosítja. A projekt révén a PTE és KE kutatási infrastruktúrájában jelentős fejlesztést hajtanak végre, 20 darab új technológiai eszköz kerül beszerzésre, ezzel a bővítéssel lehetőséget nyújtanak külföldi, európai partnereiknek a Magyarországon történő szakmai munka végzésére is. A projekt a kutatói és a piaci szférát fogja össze, és az innovációs potenciál fejlesztésére koncentrál a gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudományok területein keresztül. A projekt a negatív demográfiai változásokra tár fel megoldási lehetőséget, és az egészségesebb társadalom megteremtését célozza meg A célzott alapkutatás célrendszere A projekt célja az asszisztált reprodukciós technikák hatásfokának jelentős emelése az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal. Több külföldi szerző által is felvetett klinikai gyakorlati igény alapján merült fel az az alapkutatási cél, melynek lényege a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálata, olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását mutathatják. 33

34 Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és, ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A PTE és a KE az új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerükben történő vizsgálatával nem csupán az implantáció zavarainak megértéséhez juthatnak közelebb, de a remények szerint a klinikumban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz juthatnak. A PTE és a KE célja olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embryot jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. A PTE és a KE proteomikai és peptidomikai kutatásainak célja a megtermékenyítést, beágyazódást és az embrionáis fejlődést kísérő fehérjék és peptidek leírása, azok poszt-transzlációs és mennyiségi változásainak megismerése. A projekt során célunk olyan fehérjék és biomolekulák kimutatása, amelyek alapvetően befolyásolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását és az egészséges intrauterin embrionális fejlődés elindulását. 34

35 13. ábra A projekt specifikus, szakmai célfája 35

36 A projekt kiemelt kutatási területekhez való kapcsolódása A kiemelt kutatási területekhez kapcsolódó tevékenységek az egész projekt megvalósításában közrejátszanak. Kiemelt kutatási Kapcsolódó tevékenység terület 1. Gyógyszeripar Az embrió tápoldat vizsgálat során olyan új vegyületek kerülnek előtérbe, melyek a felhasznált gyógyszerek és tápoldatok megváltoztatásával gyógyszeripari fejlesztésekkel jár. 2. Biotechnológia A chip technológia rutin bevezetésével az in vitro fertilizációs kezelésben a biotechnológia rutin alkalmazást nyer. 3. Élettani kutatások Az élettani kutatásokhoz kapcsolódunk az in vitro fertilizációs kezelés "melléktermékének" vizsgálatával, hiszen így információkat nyerhetünk az in vivo élettani folyamatokról, melyek amúgy etikai okok miatt nem vizsgálhatók. 4. Orvosi műszergyártás, diagnosztika A különböző biomarkerek megismerése, majd azok rutin labordiagnosztikába történő bevezetése orvosi műszerek gyártáshoz kapcsolódik. 16. Anyagtudományok A projekt során a biomarker peptidek és fehérjék high-throughput azonosítása MALDI és SELDI technikákkal történik. A megvalósítás során cél, olyan speciális mintatartó tálcákat (target plate) fejlesztése, amelyek alkalmasak a klinikai minták gyors, megbízható, reprodukálható vizsgálatára. Az új mintatartók felülete speciális nanotechnológiára épülő szerkezeti megoldásokat tartalmaz a target molekulák specifikus kikötésének, tisztításának, dúsításának és ionizációjának elősegítése érdekében. A speciális nanotechnológiás felület kialakítása során a konzorciumi partnerek már meglévő anyagszerkezet kutatási eredményekre és a Science Building anyagszerkezet vizsgáló egységeire támaszkodnak Pályázati konstrukciókhoz való illeszkedések A pályázati konstrukcióhoz való illeszkedést lásd a tanulmány alfejezetében. 36

37 2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE 8. táblázat A projekt célcsoportjai Érdek-csoportok Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Hallgatók Oktatók, kutatók, fiatal kutatók, doktoranduszok, kutatási asszisztencia - Hazai és nemzetközi alapkutatásokban és célzott alapkutatásokban való részvétel, innovatív kutatói teamekbe való bekapcsolódás lehetősége, kutatásmenedzsmentben gyakorlatszerzés. - Munkaerő- piaci tapasztalatszerzés az egyetemen megvalósuló kutatások révén, növelve ezzel a hazai és nemzetközi elhelyezkedési esélyeiket. - A K+F pályázati, projektrendszer megismerése. - Biztosított legyen a kutatás-fejlesztési célokat támogató adattárakhoz, adatbázisokhoz, tudományos eszközökhöz és berendezésekhez való hozzáférés. - Az oktatók jobban felismerjék és kihasználják a tehetséges hallgatókban rejlő lehetőségeket. - releváns kutatási eredmények elérése által, minősített, oktatóvá/kutatóvá váljanak. - Interdiszciplináris kutatócsoport létrehozása, nemzetközi kutatási aktivitásának növelése a megtermékenyítés embrionális beágyazódás folyamatai kutatási területen. - Nemzetközi kutatói kapcsolatháló bővítése. - Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja a hazai gyakorlatba. - K+F pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához szükséges képzések. - Rendelkezésre álljanak a kutatás-fejlesztési célokat szolgáló adattárak, adatbázisok, tudományos eszközök, berendezések és a kutatásmenedzsmentet támogató Közvetlen célcsoport - Kevés lehetőség nyílik a hallgatóknak nemzetközi és a hazai kutatási projektekben, alapkutatásokban való részvételre. - Az innovatív kutató teamek hiánya miatt, kevésbé hatékony a projekttervezés és megvalósítás. - Alacsony szintű az együttműködés a piaci szektor résztvevői és a hallgatók között. - Az oktatók felkészültsége nem teljes körű az új kutatási módszerek, tudományszervezési és kutatásmenedzsment gyakorlatok vonatkozásában, így a képzésekben sem realizálódnak ezek a gyakorlatok. - A nemzetközi együttműködésben megvalósult projektek eredményei nem jutnak el a hallgatókhoz. - Kevés ismerete van a hallgatóknak az uniós pályázati rendszerről, a sikeres pályázás módszereiről. - Kevés forrás áll rendelkezésre tudományos adattárak és adatbázisok, a kutatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, fejlesztésére. - Az oktatók motiváltsága alacsony, mind a saját kompetencia növelésük, mind pedig a hallgatói tehetséggondozás területén. - Kevés forrás van alapkutatási és célzott alapkutatási tevékenységre. - az innovatív kutató teamek hiánya miatt kevésbé hatékony a projekttervezés és megvalósítás - Kevés oktató, kutató/fiatal kutató kapcsolódik be nemzetközi projektekbe ezért alacsony szintű a nemzetközi projekt tapasztalatuk. - Kevés forrás áll rendelkezésre a kutatásokhoz szükséges adattárak, adatbázisok, eszközök, berendezések beszerzésére. - A kutatási projektek (K+F) piaci partnerekkel Fontosság (0-5) 5 5 Eredmények - Nő a hazai és nemzetközi alapkutatási projektekbe valamint a felsőoktatási intézmény és az ipari szektor által közösen megvalósított projektekbe bevont hallgatók létszáma. - Nő a hallgatók felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. - A kutatásban való részvételnek köszönhetően gyarapodnak a hallgatók kompetenciái. - Javulnak a hallgatók elhelyezkedési esélyei, mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. - Kedvezőbb hozzáférhetőség a kutatásfejlesztési célokat szolgáló adatbázisokhoz, adattárakhoz tudományos eszközökhöz, berendezésekhez. - Nő az oktatói és kutatói utánpótlás. - A pályázati támogatásoknak köszönhetően nő az oktatók motiváltsága a hallgatók tehetséggondozásban. - A hazai és nemzetközi alapkutatási projektek, valamint a felsőoktatási intézmény és az ipari szektor által közösen megvalósított K+F projektek száma nő. - Növekszik a hazai kutatói együttműködés, innovatív kutatói teamek alakulnak a projekt hatására. - A kutatásokba, nemzetközi projektekbe bevont hallgatók, fiatal kutatók létszáma emelkedik. - Minőségi oktatói, kutatói, fiatal kutatói létszám növekedése. 37

38 Érdek-csoportok Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Projektmenedzsment Egyetem szervezeti és szakmaterületi működtetéséért felelős vezetők Hazai és külföldi felsőoktatási/partner intézmények informatikai eszközök. - Az anyagi megbecsültség javítása. - Nemzetközi szinten jegyzet alapkutatási eredmény létrehozása a blasztociszta kultúrát jellemző intercelluláris és extracelluláris folyamatok megértésében. - Preimplantációs eljárások körének bővítése, melyek a táptalajból kimutatható faktorokra épülnek - Nemzetközi szinten elismert kutatói karrier megalapozása. - A kutatás-fejlesztési pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához, szükséges képzések biztosítottak legyenek. - A nemzetközi kutatás-fejlesztési, projekt megvalósítási tapasztalatok adaptációja által hatékonyabban részvétel a nemzetközi projekttervezésben és lebonyolításban. - Rendelkezésre álljanak a kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. - A sejtbiológiai, genetikai és embrió transzferkutatáshoz rendelkezésre álló eszközök, berendezések kihasználásának optimalizálása, eddig nem ismert, de a kutatás szempontjából releváns berendezések működési relevanciájának beazonosítása. - ART eljárások területén kutató munkát és/vagy betegellátást végző nőgyógyász, endokrinológus, andrológus, sejtbiológus szakemberek helyben tartása, korszerű és innovatív kutatási lehetőségek biztosításával. - Kutatói munka vonzerejének növelése. - Nemzetközi szakmai együttműködések kialakítása: szakmai tapasztalatcsere, nemzetközi képzési és történő közös tervezésének és lebonyolításának az alapjai nem biztosítottak, kevés az együttműködési lehetőség. - Kevés az egyetemen a szabad oktatói, kutatói kapacitás, így a fejlesztések időben lassan haladnak. - Az oktatók motiváltsága kicsi, mind a saját kompetencianövelésük, mind a nemzetközi projektekben való részvétellel kapcsolatban. - Táptalaj, mint fejlődést biztosító közeg, befolyásoló tényezőinek és hatásmechanizmusainak ismereti hiányosságai. - A szuboptimális és optimális közegben a sejtkultúrák által kibocsátott biokémiai jelek ismereti hiányai. - A beültetendő embrió életképességét definiáló, biokémiai szignálokra épülő azonosítási/mérési módszertani kutatások kezdetleges stádiuma. - Kutatói karrier iránti érdeklődés csökkenése a hallgatók között. - Tehetséges fiatal kutatók nemzetközi migrációja. - Kevés forrás áll rendelkezésre a K+F pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához szükséges képzésekre. - Nincsenek adaptálva a nemzetközi kutatásfejlesztési projektek megvalósításának módszertana. - Nem állnak rendelkezésre megfelelő szintű informatikai eszközök a kutatásmenedzsment támogatására. - Az ART eljárások berendezései, fogyóeszközei klinikai kutatási tevékenység esetében, pályázati forrás hiányában nem fenntartható. - A kutatásban közreműködő és egészségügyi ellátórendszeri asszisztenciát ellátó személyek körének nagy átfedése, extra leterheltség. - Kutatói klinikai szakorvosi állomány kooperativitása nem éri el a szakterületi eredményességhez szükségeset, a terület gyakorlati fontossága ellenére. - Kevés forrás áll rendelkezésre az alapkutatási és célozott alapkutatási tevékenység Fontosság (0-5) Eredmények - Nő az oktatók felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. - A kutatás-fejlesztéshez szükséges adattárak, adatbázisok, tudományos eszközök, berendezések hozzáférhetősége nő a kutatók számára. - A blasztociszta kultúra szuboptimális körülményeinek kialakításában szerepet játszó biokémiai anyagok beazonosítása - A sejtkultúrák által kibocsátott biokémiai jelek bizonyos rétegének definiálása, különös tekintettel az egészséges és kóros osztódási folyamatok különbségeire - Az ART eljárások körébe tartozó módszertani lépések bővítésének megalapozásához kutatóiklinikai orvosi kooperáció erősödése - Hazai körülmények között elérhető korszerű tudás, módszertani tapasztalat megszerzésének lehetősége - Nő az asszisztencia felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. - A kutatásmenedzsment el tudja sajátítani, majd adaptálni munkafolyamataiba a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek megvalósításának módszertanát. - Elérhetővé válnak a kutatás-fejlesztéshez szükséges kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. - Nőgyógyászat, andrológia, endokrinológia terén a műszer és fogyóeszköz ki/felhasználás optimalizálása. - Új szemléletű kutató-gyakorló orvos kooperációra épülő mátrix szervezet működtetése, a személyi költségek optimalizálása mellett. - Vállalati igényekre, egészségügyi gyakorlati elvárásokra versenyképes módon reagálni alegység megjelenése, mely külső K+F források bevonását biztosítja. - A hazai és nemzetközi alapkutatási projektek száma nő. 38

39 Érdek-csoportok Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák kutatási együttműködések, nemzetközi hálózatépítés. - A rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési berendezések, eszközök, adatbázisok egymás közötti megosztása, nemzetközi szinten. - Az intézmények versenyképességének növelése, a nemzetközi fejlődési trendekhez való felzárkózás, illetve az oktatók nagyobb szakmai megbecsültsége, akár nemzetközi szinten is. - A nemzetközi szabadalmak, publikációk számának növelése, a tudományos elismertség érdekében. kooperációban történő megvalósítására. - Az oktatásban, kutatásban dolgozók motiválatlanok a nemzetközi szakmai együttműködések kialakításában. - A kutatói infrastruktúra hiányosságai miatt lemaradás a nemzetközi fejlődési trendektől. - A K+F célokat támogató adattárak, adatbázisok fejlettségi szintje nem kielégítő. - Kevés forrás áll rendelkezésre a kutatásokhoz szükséges eszközök, berendezések fejlesztésére. - Az egyetemek véges humánerőforrás, és forrásigénye a tudományos publikációs munkára. Fontosság (0-5) Eredmények - Elérhetővé válnak a kutatás-fejlesztéshez szükséges tudományos, eszközök, berendezések, adatbázisok valamint a kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. - A pályázati támogatásoknak köszönhetően nő az oktatók, kutatók motiváltsága, csökken a nemzetközi trendektől való lemaradás, ami növeli az intézmények versenyképességét. - A nemzetközi és hazai publikációk és szabadalmak számának emelkedése. Projektben együttműködő partnerként szereplő medical device és gyógyszerfejlesztő KKV-k vállalati szereplők szakemberei, vezetői - Kutatási eredmények közvetlen megismerhetősége és a kizárólagos hasznosítás lehetősége - Új egészségügyi termékek, ART beavatkozásokat támogató eljárások és berendezések fejlesztésének lehetősége. - Közvetlen, közös projektre épülő kapcsolat hiánya - A potenciális termékek létrehozásához szükséges jelentős tőkeigény, hosszadalmas fejlesztési idő, amelyhez nem társul megelőző tapasztalat, bizalmi tőke 3 - Létrejött szellemi termékek ipari hasznosítására vonatkozó megállapodások, gazdasági modellek - Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási projektek Közvetett célcsoport Egészségügyi alap- és szakellátó rendszer egységei: nőgyógyászati klinikák és meddőségi centrumok OEP, egészségügyi biztosítók Medical device, gyógyszeripar és orvostechnikai berendezések piaci szereplői - ART technikák, beavatkozások bizonytalanságát jelentő faktorok (táptalaj összetétel, tenyésztési idő, életképességi monitoring mutatók) kiküszöbölése, - Standardizált beavatkozási metódusok - IVF hatékonyság és eredményesség növelése az eljárásra vetített bekerülési költségek emelkedése nélkül - Egy ART beavatkozásra fordított kiadások csökkentése - Embrió életképességet, beültetési hatékonyságot javító kutatási eszközök megjelenése - Megtapadást, graviditást elősegítő gyógyszerkészítmények hatékonyságának bizonyítása - Az IVF hatékonyságot javító eszközök, berendezések, fogyóeszközök terén termékfejlesztések - A nagyszámú meddőséggel érintett pár széles rétegeinek kiszolgálása, körének bővülése - Rendelkezésre álló készítmények toxikus, embrió fejlődéséhez nem alkalmazkodó jellemzői - ART eljárásokat jellemző összetett hibafaktorok köre, melyek jelentős része nem ismert mechanizmusokhoz kötött - Protokollok és gyakorlatok ellenére jelenleg a biológus és nőgyógyász szakmai tapasztalatára épülő minősítési eljárások a beültetés során - Egyéni biológiai jellemzőkhöz kötött terápia eredményesség - Szakterületen belüli bizonytalanságok a garantált terhesség eléréséhez szükséges mutatószámokra - Eltérő költségszámítási modell az állami és a piaci IVF Centrumok költség kimutatásában - Beavatkozások igénybe vételét mentálisan akadályozó társadalmi nézetek - Új termékek létrehozását segítő alapkutatási eredmények megismerhetőségének szűk tere - Kutatók és termékfejlesztők között minimális az Kutató és egészségügyi ellátó szervezeti egységek közötti kooperáció erősödése - Alapkutatási eredményekre épülő terápiás gyakorlat fejlődése - A beavatkozást finanszírozó új modell megjelenése - Egységes IVF költségteher definiálás kialakítására való törekvés az érintett szereplők között - Eljárások során használ gyógyszerkészítmények protokoll alapú alkalmazása - Kutató szervezet és vállalkozások közötti kooperáció erősödése - A képződött szellemi termékek ipari hasznosítási folyamatainak ismeretében tudásbővülés a termékfejlesztés 39

40 Érdek-csoportok Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Hazai lakosság, meddőséggel érintett párok - Lehető leghatékonyabb ART eljárás - Korszerű, az embrió és az anyag életét legkevesebb mértékben befolyásoló beavatkozási gyakorlatok - Kezelési időintervallum minimalizálásának igénye információ megosztás - Egészségügyi kiadásokra rendelkezésre álló források korlátozott keretösszegei - Egyén Specifikus biológiai jellemzők túlsúlya a kezelések során - A kezelések jelentős anyagi terhei - A beavatkozási protokoll mellékterhei, nem kívánt ikerterhességek, fejlődési deformitások - A kezelés során a munkából való kiesés minimalizálására törekvések alapján a területi ellátórendszer eltérései Fontosság (0-5) 5 Eredmények lehetőségeinek tágulása - Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási projektek - Korszerű hatásmechanizmusokra épülő új ART, módszertanok megismerhetősége, rutin alkalmazása a kezelő orvosok körében - A meddőség, és a meddőség kezelése során az embrió beágyazódás szakaszában jellemző biológiai, biokémiai folyamatok megértése, majd az egyén szerepének megismertetése a lakossággal - Alapkutatási eredményekre épülve a blasztociszta beágyazódás hatékonyságának javulása, sikeres terhességig szükséges kezelések minimalizálása 40

41 2.3. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) 9. táblázat Támogatható tevékenységek köre Kapcsolódó projektelemek eredményei I. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS Megvalósíthatósági tanulmány 1 db megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Kutatási terv készítése 1 db kutatási terv Közbeszerzési eljárás előkészítése pályázat elkészítésére vonatkozó eljárás lefolytatása II. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK 1. Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása 1.1. Alapkutatási és célzott alapkutatási 7 db K+F projekt megvalósítása projektek megvalósítása 2. Humánerőforrás és szolgáltatás biztosítás 2.1. Kutatócsoport létrehozása, kutatók 5 kutatócsoport létrehozása; alkalmazása, illetve megbízása, 11 magyar vállalat bevonása valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása Kutatók és tudománymenedzserek 2 képzés képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását Kutatási asszisztencia fejlesztése. 7 laborasszisztens alkalmazása, képzése 2.4. Fiatal kutatók bevonása innovatív kutatói teamekbe 28 fő fiatal kutatót vonnak be a kutatás megvalósításába Hallgatók bevonása innovatív kutatói 17 hallgató bevonása a kutatásba teamekbe. 3. Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása 3.1. Nemzetközi K+F és innovációs 6 db nemzetközi együttműködés; együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel A felsőoktatási kutatóhelyek és a Jelen projekt kutatásának vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése. fenntartásához, folytatásához biztosítani a későbbi uniós pályázatokban való részvételhez szükséges elvárásokat, feltételeket Kutatásmenedzsment szervezetfejlesztés 1 fő projektmenedzser, 1 fő projektasszisztens, 1 fő pénzügyi munkatárs alkalmazása 3.4. Tudástranszfer-szolgáltatások 1 db felmérés a kutatócsoportoknál

42 fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan 4. Kutatás fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása 4.1. Kutatás fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése 4.2. Kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök (szoftverek és hardverek) beszerzése III. 20 db technológiai eszköz beszerzése 2 millió Ft értékben EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Projekt menedzsment A projektekkel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása Projektmenedzser, pénzügyi vezető, szakmai vezető, pénzügyi- és projektasszisztens bérköltsége Tartalék Előre nem látható, nem tervezhető Tartalékképzés a projekt sikeres kiadások fedezete megvalósítása érdekében Egyéb Kötelező nyilvánosság, A projekt megvalósításával könyvvizsgálat, közbeszerzés, kapcsolatban felmerülő egyéb dokumentálási és szolgáltatások telekommunikációs költségek I. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése A pályázati útmutatóban foglalt formai és szakmai követelményeknek megfelelően megvalósíthatósági tanulmány elkészítése külső szolgáltató bevonásával. A tanulmány szakmai tartalma a belső, egyetemi szakemberek, kutatók támogatásával készült. Kutatási terv készítése A kutatási tervet szoros szakmai együttműködés révén a projekt kutatói a pályázati útmutatóban szereplő szakmai és formai követelmények figyelembe vételével készítették el. Közbeszerzési eljárás Az egyetem a közbeszerzési eljárást a projekt megvalósításának időpontjában hatályos közbeszerzésekről szóló törvény alapján végezték el. II. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK 1. Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása 1.1. Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása A jelen projektben vázolt kutatási feladat elvégzése során jelentősen bővülhet a tudásunk az embrionális fejlődés egyes szakaszaiban bekövetkezett molekuláris változások mechanizmusáról. Ezek az ismeretek alapvető fontosságúak az orvostudományok, elsősorban az idegtudományok számára is. Másrészről, kutatási munkánk során nem csupán a minták vizsgálatait, hanem a meglévő elemzési protokollok finomítását és optimalizálását is el kívánjuk végezni, tehát eredményeink globálisan a többi proteomikai munka során is használható. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és, ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A project altevékenysége során laboratóriumi és tömegspektrometriai vizsgálatokkal detektált és azonosított fehérjék, peptidek és azok kémiai módosulásainak és metabolitjainak jelenlétét és 42

43 koncentrációját az embrionális tápoldatban összevetjük az in vitro fertilizációs eljárás klinikai paramétereivel (embrió mikroszkópos megjelenése, biokémiai és klinikai terhesség létrejötte). Az eredmények megfelelő statisztikai elemzését követően lehetőség nyílik olyan következtetések levonására, melyek alapján a biomarkerek előfordulása és szintjük szerint osztályozhatóak lesznek az embriók. Ezen eredmények alapján a cél, hogy a projekt altevékenysége során kifejlesztésre kerülő lab-on-chip módszer alkalmas legyen az embrió megtapadásának és viabilitásának prognosztizálására.a beültetése alkalmas embriók közöl így kiválasztható lesz a várhatóan legnagyobb eséllyel megtapadó és, ezáltal terhességhez vezető embrió. Ugyancsak célunk, hogy új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerünkben történő vizsgálatával az implantáció zavarainak megértése, mellyel a gyakorlatban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz jutunk. Célunk olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. Újdonságtartalom Kevés olyan nemzetközi kutatásról tudunk, amely hasonló komplexitásban vizsgálja az embrionális fejlődést meghatározó molekuláris változásokat. Nincs ismeretünk olyan átfogó, proteomikai vizsgálatról, amely hasonló eredményeket szolgáltathat, mint a tervezett projekt. Nincs tudomásunk olyan folyamatban lévő vizsgálatokról, amelyek az embrionális fejlődés folyamatát tömegspektrometriára épülő képalkotási módszerekkel vizsgálná. Bár a progesteron terhesség alatti szerepéről számos információval rendelkezünk, nincs adat arról, hogy termel-e az embryo PIBF-t és milyen szerepet játszik ez az a korai anyai immunválasz- és a beágyazódás körülményeinek befolyásolásában. A tervezett módszer: nanodrót funkcionalizálása fehérje természetű biomarkerek kimutatására nemzetközileg is újnak tekinthető. Sikeres alkalmazása esetén a módszer általánosan alkalmazható fehérje természetű anyagok kimutatására igen kis térfogatú mintákban (1-5 µl) igen nagy érzékenységgel (fmol/l) és specificitással. Közreműködő partnerek: Richter Gedeon Nyrt. IBSA Pharma Kft. Ferrring Magyarország Kft. Sol-pro-med Kft. Ferticad Kft. In Vitro Fertilisatio Kft Medimate Kft. Biomarker Kft. Roche Magyarorszgá Kft. UNICAM Magyarország Kft. Kromat Kft. Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital Universitatklinikum Giessen, Deutschland The George Washington University, USA University of Sussex, UK Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. 43

44 2. Humánerőforrás és szolgáltatás biztosítás 2.1. A projektben a PTE-n 4, a KE-n pedig 1 kutatócsoportot hoznak létre, 33 kutatót, 11 preés posztdoktort, 1 multiprojekt szakértőt, 5 MTA doktort, 28 fiatal kutatót és 11 külföldi kutatót alkalmaznak. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba Kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. A projektben az egyetemek az alábbi képzéseket fogják megvalósítani: Kutatásmenedzsment, K+F innováció 30 órás FAT akkreditált képzés megtartása utókövetési szakasszal: Akkreditált innováció menedzsment 30 órás, tanúsítvánnyal záródó képzés teljes körű megtartása átlagosan 15 fő részére. Tématerületek: szabadalom, iparjog, szabadalmi jog, oltalom, projekt menedzsment, innováció menedzsment, pályázatírás, stb. FP7 és HORIZON 2020 pályázatírás és projektmenedzsment tréning A közvetlen brüsszeli beadású K+F keretprogramhoz (FP7) és a HORIZON 2020 programhoz kapcsolódó gyakorlatorientált képzés és tréning során 30 órában projekt előkészítő workshopok, és 30 órában partnerség építés, pályázatírás, projektmenedzsment, pénzügyi elszámolás témában tartunk képzést. Közreműködő partnerek: Kapcsolódó projektcél: Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten A projekt során a kutatási asszisztencia jelentős fejlesztését valósítják meg 7 labor asszisztenst alkalmaznak, mindemellett a fent részletezett képzések révén fejlesztjük kompetenciáikat, készségeiket. Közreműködő partnerek: - Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása A projektben megvalósított alapkutatás során 28 fő fiatal kutatók vonnak be az innovatív kutatói teambe. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba. 3. Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása 3.1. Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolatés hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, 44

45 intézetekkel. A programban a PTE és a KE a kutatási területeken 6 külföldi intézettel hoz létre K+F és innovációs együttműködést. A külföldi intézetek: 1. Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital 2. Universitatklinikum Giessen, Deutschland 3. The George Washington University, USA 4. University of Sussex, UK 5. Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA 6. University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group "FP7 Best Practice" esettanulmányok elkészítése: A 2007 és 2014 közt futó K+F tevékenységeket támogató FP7 keretprogram sikeres nemzetközi projektjeiről szóló esettanulmány-kötet összeállítása; valamint az ezek mögött álló best practise-k bemutatása. A tevékenység részét képezi a feltárt jó gyakorlatok hazai implementálására vonatkozó javaslatokat tartalmazó tanulmány összeállítása is. Közreműködő partnerek: Konzorciumi partner és a szakmai együttműködők Kapcsolódó projektcél: Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével A PTE a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése érdekében stratégiai tanácsadás és K+F minőségirányítás képzést szerveznek. Tanácsadás a projekt által érintett kutatócsoportok és vállalkozások együttműködésének elősegítésére. Kutatási célok és potenciális eredmények, outputok összehangolása a vállalkozások feltárt igényeivel, a konkrét kutatási projektek technológia transzferének szervezeti feltételeinek megteremtése, kommunikációs stratégia a vállalkozásokkal való együttműködésben, végrehajtási program és ütemezés készítése. A projektben az egyetem aktív és szoros tudományos együttműködést valósít meg 11 magyar céggel. 1. Richter Gedeon Nyrt. 2. IBSA Pharma Kft. 3. Ferrring Magyarország Kft. 4. Sol-pro-med Kft. 5. Ferticad Kft. 6. In Vitro Fertilisatio Kft 7. Medimate Kft. 8. Biomarker Kft. 9. Roche Magyarorszgá Kft. 10. UNICAM Magyarország Kft. 11. Kromat Kft. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner és a szakmai együttműködők Kapcsolódó projektcél: A PTE és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, ezzel a kutatások piaci lábának erősítése. Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása A PTE és KE a projekt megvalósításához a kutatásmenedzsmentben 45

46 szervezetfejlesztést hajt végre, 1 fő projektmenedzsert, 1 fő projektasszisztenst,1 fő pénzügyi vezetőt és 1 fő 1 multiprojekt szakértő alkalmazása. A projekt során keletkező tudományos eredmények, szellemi termékek azonosítása, újdonságvizsgálat koordinálása, előértékelés IB befogadás előkészítése, majd az SZT menedzsment rendszerben történő regisztráció Iparjogvédelmi lépések koordinálása A projekt során létrejött tudományos eredmények, szellemi termékek hasznosíthatóságának vizsgálata (piaci elemzések és üzleti tervezés, ezek koordinációja) Projektgenerálás, kapcsolatépítés az FP7-es és a Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel partnerkeresés, partnertalálkozók szervezése Üzleti partner- és befektető keresés, potenciális hasznosítók felkutatása, finanszírozási tanácsadás (új feladat!) partnerkeresés, partnertalálkozók szakmai előkészítése, szervezése Kutatási és innovációs szolgáltatások azonosítása, menedzselése Közreműködő partnerek: - Kapcsolódó projektcél: Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten A projekt kiemelt kutatási területein a tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése. A projekt kiemelt kutatási területein a tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése, szolgáltatási portfólió kialakításával és fejlesztésével. A PTE a projekt során a kutatócsoportoknál felmérést végez a projekt kutatási területeihez kapcsolódó tudástranszfer szolgáltatások beazonosítására, illetve elvégzi a projekt folyamatai és eredményei alapján a szolgáltatások fejlesztését és becsatornázását a már működő TT folyamatokba. Közreműködő partnerek: külső szakértő Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. 4. Kutatás fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása 4.1. A PTE a projektben 20 db a kutatás fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközt és berendezést vásárol, mellyel hozzájárul a Science Building infrastrukturális fejlesztéséhez is. A beszerzések révén válik lehetőség az innovációs tevékenységekre, az alapkutatás elvégzésére. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása A PTE a projektben a kutatásmenedzsment rendelkezésére álló infrastruktúrát is fejleszti, a munkájukat támogató informatikai eszközöket - szoftvereket és hardvereket vásárol. Az alábbi informatikai eszközök kerülnek beszerzésre: 1 db PC és monitor 46

47 III. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Projekt menedzsment A projektekkel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása Egyéb A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő egyéb szolgáltatások Tartalék Előre nem látható, nem tervezhető kiadások fedezete Projektmenedzser, pénzügyi vezető, szakmai vezető, pénzügyi- és projektasszisztens bérköltsége Kötelező nyilvánosság, könyvvizsgálat, közbeszerzés, dokumentálási és telekommunikációs költségek Tartalékképzés a projekt sikeres megvalósítása érdekében 2.4. INDIKÁTOROK Kapcsolódó cél Foglalkoztatás fejlesztése Tudásalapú gazdaság megteremtése Innovációs potenciál növekedése Innovációs potenciál növekedése Gazdaság versenyképességének fokozása Gazdaság versenyképességének fokozása Innovációs potenciál növekedése Indikátor megnevezése Mérték egység Kiindulási érték Célérték Céldátum Kimenet indikátorok A projektben közreműködő fiatal kutatók száma fő 0 28 szeptember A projektben közreműködő magyar kiváló kutatók/ oktatók száma (MTA doktora, illetve azzal egyenértékű háttérrel bíró) A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma A projekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk, illetve önálló monográfiák száma A projekt keretében megvalósuló K+F projektek száma A projektben közreműködő vállalkozások száma A projekt eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása) fő 0 5 db 0 6 db 0 24 db 0 7 db 0 11 Eredmény indikátor db szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember 30. Az adatforrás megnevezése Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák Együttműködési szándéknyilatkozat Publikációs mutatók alapján Intézményi adatszolgáltatás Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás Tervdokumentáció, mérések, adatközlés, nyilatkozat, időszakos beszámoló 47

48 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A megvalósulás helyszíne 10. táblázat: A megvalósulás helyszínei A szervezeti egység neve A szervezeti egység címe Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János 7624 Pécs, Ifjúság útja 34. Kutatóközpont (Science Building) Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 7624 Pécs, Ifjúság útja 13 Laboratóriumi Medicina Intézet Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécsi Tudományegyetem Általános 7624 Pécs, Szigeti út 12. Orvostudományi Kar PTE Rektori Hivatal 7622 Pécs, Vasvári Pál u 4. Kaposvári Egyetem 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása Ezen fejezetben a projekt megvalósításához szükséges előzetes feltételek biztosításához szükséges, valamint az egyéb járulékos feladatokat kell ismertetni. Ebbe a körbe tartoznak a tervezési feladatok, az engedélyezési eljárások, illetve a szervezetfejlesztési, marketing és kommunikációs feladatok is. A projekt előkészítése Feladatok meghatározása Előkészítési tevékenység neve Időtartam Fejlesztendő területek lehatárolása, vállalt tevékenységek csoportosítása A fejlesztendő területek vezetőivel való folyamatos egyeztetés, a támogatható tevékenységekről és célokról. A szükséges adatok, információk bekérése. Célok meghatározása Célcsoportok, együttműködő személyek szervezetek összegyűjtése Kockázatok számbavétele Projektszervezet tagjainak kiválasztása, felkérése Indikátorok értékeinek meghatározása Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Részletes egyeztetés a projektben részvevő intézményi egységek vezetőivel az egyes tevékenységek időbeni ütemezéséről, és a kapcsolódó költségvetési tételekről. A projekt tevékenységeinek, szakmai tartalmának véglegesítése A projektmenedzsment, szakmai megvalósítás intézményi keretének leegyeztetése Folyamatos egyeztetés, kapcsolattartás a projektben résztvevőkkel, érintettekkel Pályázati dokumentáció (Megvalósíthatósági tanulmány, költségvetés, pályázati adatlap, mellékletek) elkészítése és összeállítása Megvalósíthatósági Tanulmány fejezeteinek elkészítése a megelőző feladatok eredményei alapján 2 hónap Kutatási terv készítése Közbeszerzési eljárás előkészítése A kutatási tervet a szakmai kutatócsoport állítja össze Ajánlati felhívás, Műszaki specifikáció, Szerződés tervezetek elkészítése A projekt tervezése során (2012. január március) a pályázati útmutató előírásainak megfelelően definiálásra kerültek azon területek, amelyeken fejlesztése indokolt és szükséges a projekt keretén belül összhangban a magyarországi és térségi fejlesztési igényekkel. A fejlesztendő területek és a projektben részvevő szervezeti egységek munkatársai a projekt szükségességének és 48

49 indokoltságának alátámasztására összegyűjtötték a szükséges adatokat és információkat, melyek alapján a fejlesztési igények költségei is beazonosításra kerültek. A pályázathoz szükséges Megvalósíthatósági tanulmány a dokumentáció részét képező költségvetéssel, a tevékenységek időbeni ütemezésével összhangban készítettük el. Az egyes részterületek belső szakmai tartalmát a felelős szakmai vezetőkkel szoros együttműködésben alakítottuk ki, amelyek így megfelelnek a pályázati kiírásban megfogalmazott általános és konkrét céloknak, elvárásoknak A fejlesztés hatásainak elemzése Társadalmi és gazdasági hatások A projektben megfogalmazott célok és részcélok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági előny mindenekelőtt a tudományos területen munkát vállaló szakemberek számának növekedésében, a gyakorlatban használható ismeretek magasabb szinten történő elsajátításában, a nemzetközi szakmai kapcsolatok bővülésében jelentkezik. Igen fontos további társadalmi gazdasági előny, a gazdasági, munkaerő piaci szereplőkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése és a felsőoktatás nemzetközi tudományos közeghez való csatlakozása. Ez elősegíti a K+F+I szolgáltatások fejlesztését, melyek kiemelt stratégiai célkitűzésként jelennek meg az Intézményi Fejlesztési Tervben is. Terül et K+F Foglalkoztatottság Munkakörülmények Nemzetközi kapcsolatok Társadalmi-gazdasági hatások és erősségük bemutatása (0-6) Közvetlen hatás Közvetett hatás Elemzés Elemzés Gazdasági szereplőkkel való hatékonyabb együttműködés; A projekt keretében foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzete stabilabb lesz, az új munkahelyekkel, valamint kutatási eredményeink, vagyis a mesterséges megtermékenyítés sikerességének javítása és így a születendő gyermekek számának növelése hosszú távon járul hozzá a nemzeti és regionális foglalkoztatottság növekedéséhez. A projektből keretében olyan fejlesztéseket valósítunk meg, melyek hozzájárulnak a kutatók munkakörülményeinek javulásához, valamint a további, jelen projekthez kapcsolódó későbbi kutatások folyamatos infrastrukturális fejlesztésekhez vezetve elősegítik a kutatók nemzetközi szintű munkakörülményeinek megteremtését. A projekt során bevonásra kerülő nemzetközi kutatói bázis elősegíti újabb nemzetközi kapcsolatok kialakulását, ezáltal nő a regionális és nemzeti tudásbázis, javul a nemzetközi megítélés, így hosszú távú nemzetközi kapcsolatok, stratégiai partnerségek generálódnak K+F eredmények disszeminációja, gyakorlati életben való hasznosíthatósága javul; A K+F infrastruktúra és a rendelkezésre álló humánerőforrás fejlesztésének következtében bővül a felsőoktatás gazdasági társaságokkal való együttműködése, ennek hatásaként a régiókban élők elhelyezkedési esélyei javulnak, hosszú távon a régió versenyképessége javul; A nemzetközi fejlődési trendekhez való felzárkózás felgyorsul, a kutatásfejlesztési tevékenység nemzetközi szintű elismertségre tehet szert; A projekt eredményeinek megismertetése az érintett kutatási területek szakértőivel, intézményeivel, vállalkozásaival, a későbbi gyakorlati életben történő hasznosításuk, növeli a régió versenyképességét, hatással lesz a régió és az ország nemzetközi kapcsolataira is;

50 Esélyegyenlő ség Családbar át munkahel y Területi kiegyenlítődé s A projekt hozzájárul a nemek közötti esélyegyenlőség csökkentéséhez, azonos bérezés és megfelelő arányban történő munkaerő-bevonás megteremtésével. Továbbá a fiatal kutatóknak lehetőséget ad a munkavilágába való visszatérésre. Családbarát munkakörülmények kialakítása elsődleges szempontként érvényesül, illetve a ; A projekt hozzájárul a K+F támogatások területén tapasztalt egyenlőtlenségek Budapest centrikusság - csökkentéséhez, továbbá a projekt Pécsen túl, regionális szinten is fejlesztéseket fog generálni, így zárkóztatva fel a lemaradókat Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével az intézmény megítélése, a kutatás-fejlesztés hatékonysága, eredményessége javul. Családbarát megoldások kerülnek előtérbe a nők arányának növelésével; Cél a családi és munkahelyi kötelezettségek hatékony összehangolása; A K+F támogatás disztribúciójában a kevésbé támogatott régiók helyzetének javulása; Társad almi integrá ció Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya; 4 Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya; 5 Nyilvánoss ág A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával; 6 A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával; 6 A projekt egyéb szakma specifikus gazdasági és társadalmi hatásai: Gazdasági hatás megnevezése Érintett érdekcsoportok Hatás erőssége ( intervallum) Foglalkoztatás és munkaerőpiac: piacképes tudás megszerzése, mely a munkaerőpiaci versenyben adott állás megszerzése esetében minősítési faktorként megjelenik Nőgyógyászat, meddőség 3 komplex kezelése, IVF biológia terén az adott foglalkoztató számára versenyelőnyt jelentő szaktudás és módszertani ismeret A meddőségi kezelési folyamat érintett szakterületét átfogó, kooperatív projektszervezetben való munkavégzési gyakorlat elsajátítása Projektben közreműködő kutatók Kutatásmenedzsment ismeretek 1 gyakorlati alkalmazásának elsajátítása Foglalkoztatás és munkaerőpiac: a projekt eredményeként megtartott, illetőleg növekvő munkavállalói létszám, munkavállalói struktúra átalakulása Fiatal orvosok és kutatók Projektben közreműködő 3 nemzetközi elvándorlásának kutatók megakadályozása Az asszisztencia fontosságára, Projektben közreműködő 2 összetett humán tudásra épülő asszisztensek 2 50

51 IVF beavatkozási fázisokban a technikus, asszisztens munkakörök felértékelődése A IVF centrumok, meddőségi Projektben közreműködő 2 kezelést folytató klinikai biotechnológiai, egységek esetében a speciális gyógyszerfejlesztési vállalati szaktudás igénye miatt új szereplők szakemberei, vezetői munkavállalók felvétele, vagy a tudás képzés útján történő elsajátítása Kutatás-fejlesztés: nemzetközi kooperációs projektrészvétel erősödése a klinikai orvostudományi, gyógyszertudományi szakterületeket művelő felsőoktatási szereplők körében Nemzetközi szintű alapkutatási Projektben közreműködő 3 eredmények átültetése új kutatók kutatási problémák megoldásához az embrió beágyazódását vizsgáló Interdiszciplináris kutatócsoporton keresztül Klinikai orvos kutató orvos Egyetemi kutatók, vezetők 2 gyógyszerfejlesztő - biológus komplex tudás integrálására épülő új funkcionális projektszervezeti forma megjelenése A szabadalmaztatható projekt Egyetem szervezeti és 3 eredmények ipari szereplők szakmaterületi működtetéséért általi hasznosíthatóságában felelős vezetők gyakorlatszerzés, tárgyalási technika elsajátítása Kutatás-fejlesztés: nemzetközi piaci megjelenésre alkalmas új technológiák, termékek fejlesztése Résztvevő vállalkozások a Projektben közreműködő 3 közreműködői tapasztalatra biotechnológiai, építve új termékek fejlesztését gyógyszerfejlesztési medical szorgalmazzák az alábbi device vállalati szereplők területeken: szakemberei, vezetői embriológiai táptalajok; táptalaj alkotóelemek és hatóanyagok;, orvostechnikai eszközök A együttműködő vállalatok 3 bevonásával a táptalajt alkotó új hatóanyagok, molekulák definiálása, szerepük beazonosítása A blasztociszta fejlődési 3 fázishoz kötött specifikus molekulák, markerek beazonosítására új diagnosztikai módszerek, ezek alkalmazásával működő berendezések IVF centrumok embrio 2 beültetési gyakorlatában 51

52 megjelenő protokollok módosítása, új protokollok megjelenése a sikeresség érdekében Hazai és nemzetközi 2 kooperációban megvalósuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési projektek generálása, új kutatási színterek megjelenése a gyógyszeripar, a medical device területeken Területi kiegyenlítődés: Dél-dunántúli régió gazdasági felzárkózása új termékekre fókuszáló K+F szolgáltatások, tevékenységek kialakításával, fejlesztésével Új kísérleti fejlesztést célzó Klinikai diagnosztika, a 3 projektek ipari-egyetemi gyógyszerfejlesztés és az orvosi kooperációban: a magas K+F eszközök ipari területein invesztíciót igénylő fejlesztési működő vállalkozások, területeken az alap és gazdasági szervezetek alkalmazott kutatás miatt Egyetemi kutatók, nemzetközi integrált egységet képez partnerintézmények kutatói Az eredményeket alkalmazó 1 spin-off vállalkozások körének bővülése, specifikus egészségügyi szakterülethez kötődő hálózat képzés Felsőfokú végzettséggel, Egyetem szervezeti és oktatási 2 felsőfokú szakképesítéssel tevékenységi területeinek rendelkező munkavállalók iránti működtetéséért felelős vezetők kereslet megjelenése biomérnöki, gyógyszerfejlesztői területeken oktatási képzési területek bővülése Közszféra szervezeti és pénzügyi keretei: Dél-dunántúli régió felsőoktatási és akadémiai kutató intézetei projekt alapú fejlődése Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási konzorciumi projektek, melyek megvalósítása projekt szervezet létrehozásához kötött Vállalati kutatási megbízások bevonzása, növelve az egyetem ipari szektortól bevonzott pénzforrásait Vállalatokkal közösen létrehozott ösztöndíjrendszerek létrehozása Egyetemi kutatók, nemzetközi partnerintézmények kutatói Egyetem szervezeti és szakmaterületi működtetéséért felelős vezetők Gyógyszerfejlesztés és az orvosi eszközök ipari területein működő vállalkozások, gazdasági szervezetek Egyetem szervezeti és oktatási tevékenységi területeinek működtetéséért felelős vezetők; Vállalkozások vezetői Társadalmi hatás megnevezése Érintett érdekcsoportok Hatás erőssége ( intervallum) Közegészségügy: nagy populációs érintettséggel megjelenő meddőség körében új terápiás módszertanok lehetőségének megteremtése Komplex interdiszciplináris Betegségekkel érintett lakosság 3 kutatási eredmények IVF Centrumok és szakellátó

53 megjelenése, melyek intézmények dolgozói befolyásolják a meddőség kezelés beavatkozási lépéseit, protokolljait A beavatkozásokhoz és IVF Centrumok és szakellátó 3 gyógyszerkészítmények intézmények alkalmazásához kapcsolódó OEP, magánbiztosítók OEP finanszírozási gyakorlat átértékelése IVF ciklushoz kötődő OEP 1 hatékonyság és eredményesség IVF Centrumok, javulás Szociális ellátó-rendszerekhez való hozzáférés: új meddőségi ismeretterjesztő programok, közfelfogás megváltozására épülő ellátási gyakorlatok, módszertanok megjelenése Védőnői, szociális gondozói Betegséggel érintett lakosság 2 hálózatok szakemberei Alap és szakellátó intézmények bevonása a meddőség kezelési gyakorlatának dolgozói Szociális ellátásban érintett megismertetésébe az alábbi önkormányzatok pontokon: - potenciális érintettek beazonosítása, mentális támogatása az ismételt beavatkozások során - a nemkívánt ikerterhesség/fejlődési rendellenesség családi problémáinak kezelése A csecsemőgondozói/bölcsődei 2 hálózat szakemberei szakismereti bázisára épülő munkavégzés kereteinek kitágítása adott szakemberállomány mellett: - a késői terhesség következményeiként kifejlődő mentális/mozgásszervi rendellenességek célzott fejlesztésen keresztüli kezelése Alternatív szolgáltató Nem várt gyermekek esetén a 1 szervezetek létrejötte, új szociális szolgáltatási utak/megoldások/gyakorlatok meghonosítása mentális/pszichológiai terhek feldolgozásában segítség a családoknak Közösségi segítő platformok létrejötte a meddőségi kezelések mellékhatásainak megismertetésére Meddőségi elváltozások orvosi kezeléseit kiegészítő alternatív gyógyászati ellátás civil szervezeteinek megjelenése 53

54 Környezeti hatások A Pécsi Tudományegyetem jelenlegi fejlesztései közvetlenül javítják a régiók állapotát, erősítik a környezetbarát termelési módszerek és környezettudatos magatartás terjedését. Az egyetem összes fejlesztési projektje a környezettudatos menedzsment és tervezés keretében valósul meg. A Pécsi Tudományegyetem dinamikusan fejlődő környezettudatosan működő öko-felsőoktatási intézmény, amely két fő területen tudja biztosítani a fenntarthatósághoz történő hozzájárulását: 1) Környezettudatos menedzsment és tervezés: környezeti menedzsment eszközök, fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások és a természetes térszerkezet megőrzése révén. E tevékenységek lehetőséget adnak a jelentős negatív környezeti hatások reális felbecsülésére, ezáltal azok elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására. A fenntarthatósághoz szükséges feltételek biztosítása által lehetőség nyílik az alternatívák megfontolására, a nyilvánosság bevonására, ezáltal a környezeti problémák megelőzésére. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. 2) Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás: a természeti erőforrások megőrzése, a jó környezet- és egészség állapot megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás. E szempontok szem előtt tartása segít abban, hogy az intézmény a természeti és humán erőforrásokat környezettudatosan, előrelátóan és takarékosan használja, funkcióikat megőrizze és károsodásukat megelőzze. Terület Levegő tisztasá g Talaj minőség Terület használ at Hulladékhasz nosítás Környe zeti kockáza tok Energia felhaszn álás Környezeti hatások és erősségük bemutatása (0-6) Közvetlen hatás Közvetett hatás Elemzés Elemzés A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; Nincs közvetlen hatással a projektre; 2 A projekt megvalósítása során zöldmezős területek nem kerülnek bevonásra; A Pécsi Tudományegyetem jelenleg is szelektív hulladékgyűjtési rendszert alkalmaz, melyet a projekt során is megvalósít, így hozzájárul a hulladék újrafelhasználás gyakorlatának terjedéséhez. A meddőség vizsgálata olyan nem tervezett eredményeket hozhat, mely hatékonyan hozzájárulhat az egyes környezeti kockázatok kezeléséhez; Környezettudatos szemlélet a programokon, energiatakarékos eszközök alkalmazása A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele;

55 Kötelező Esélyegyenlőségi szempontok megvalósulása A projekttel kapcsolatosan tett esélyegyenlőségi vállalások: 1. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte 2. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket 3. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart 4. Vállalkozásfejlesztés vagy szervezetfejlesztés esetén speciális figyelmet fordít a nők vezette szervezetekre, vagy kifejezetten a nők igényeire specializált vállalkozásokra, szervezetekre 5. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe 6. Az érintett célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti A pályázó rendelkezik Esélyegyenlőségi tervvel, és a pályázathoz kapcsolódó beszerzések során a partnerektől is elvárjuk az Esélyegyenlőségi terv meglétét. Az esélytudatos kommunikáció sokféle elemét tartalmazó PR tervet fogunk kidolgozni a pályázatban, amely a kommunikációs tevékenységünk alapját képezi majd. Az egyetem döntéshozói számára évente 4 órányi képzés tartását tervezzük. A pályázathoz kapcsolódó beszerzések során a nők vezette cégeket, szervezeteket előnyben részesítjük. Esélyegyenlőségi koordinátor közreműködésével a mozgáskorlátozott hallgatók véleményét figyelembe vesszük a projekttervezésnél Esélyegyenlőségi koordinátor közreműködésével a mozgáskorlátozott hallgatók véleményét figyelembe vesszük a projekttervezésnél. Kötelező fenntarthatósági szempontok megvalósulása A projekttel kapcsolatosan tett fenntarthatósági vállalások: 55

56 1. Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) 2. Fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya (kötelező) 3. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek 4. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél (kötelező) 5. A helyszín kiválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése 6. Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezett fenntartásának segítése Biokom Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft-vel közösen biztosítjuk a környezetvédelmi/fenntarthatósági szempontok figyelembevételét. Az egyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának Hulladékgazdálkodási Tanszéke közreműködésével végezzük el a projektrésztvevők oktatását Energiatakarékos eszközöket, újrahasznosított papírt, szelektív hulladékgyűjtést, hulladékminimalizálást ( ek ki nem nyomtatása) alkalmazunk. A projekthez kapcsolódó összes beszerzésben értelmezi a környezetvédelmi szempontok mindegyikét az ajánlatkérés tárgya, részletes leírása, a beszállítótól elvárt követelmények, a kiválasztás, és a szerződés feltételei körében. A pályázat a telephely, a beruházási- vagy képzési kampányhelyszín kiválasztása során környezetbarát közlekedési módokkal (gyalogos, kerékpár, tömegközlekedés) megközelíthető helyszíneket választ. A Science Building (Szentágothai János Kutatóközpont) 7000 m2 alapterületét fedi le. 56

57 Pénzügyi terv A fenntarthatósági és költséghaszon számítások módszertani alapjai: a vizsgálat időhorizontja a projekt végrehajtása szempontjából: a vizsgálat időhorizontja a projekt fenntartási időszaka szempontjából: saját forrás finanszírozásának módja: nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt 100%-os támogatási intenzitású a projektgazda és a tevékenység jellege: közcélú, nem jövedelemtermelő a projekt és az eredmények működtetője: főpályázó és partnerei amortizáció kezelésének módszertana: számviteli tv. szerinti ÉCS alkalmazása, maradványérték alkalmazásával (aktiválást követő 10. évben immateriális javak esetén aktiválási érték 10%-a, materiális javak esetén 5%-a) pályázó áfa-státusza: projekt kapcsán áfa visszaigénylésre nem jogosult, a költségvetés bruttó értéken tervezett A fenntarthatósági számítások az Útmutató elvárásainak megfelelően fejlesztési különbözet módszerével készültek; A számítások alapja a projekt megvalósulási költség-ütemezése; A számításokat a projektre végeztük el, a megvalósításon felül 10 éves futamidőre, folyó áron (infláció figyelembe vételével), 8%-os diszkont kamatláb alkalmazásával; A számítások alapjául szolgáló értékek meghatározásánál (különösen üzemeltetési költségek) a szakmai sztenderdek figyelembe vételével jártunk el, korrigálva ezeket az értékeket az intézményre és karra vonatkozó egyedi adatokkal (oktatói létszám, hallgatói létszám); az inflációs prognózisok alapjául a 2012 márciusában a Kormány honlapján elérhető inflációs prognózisok alapul vételével jártunk el ( Magyarország Eurózóna ,2% 1,7% ,0% 2,0% ,0% 2,0% ,0% 2,0% ,9% 2,0% ,9% 2,0% ,8% 2,0% ,8% 2,0% ,7% 2,0% ,7% 2,0% ,7% 2,0% ,6% 2,0% ,6% 2,0%

58 A projekt költségek bemutatása Az alábbi táblázat tartalmazza a projekt benyújtásakor költségvetés, évekre lebontott költségvetési kiadási bontását. A táblázatból látható, hogy a projekt összköltségvetése Ft összesen összes költség Működési költségek A projekt működési költségeit - az Útmutató előírásainak megfelelően 3 főcsoportra osztottuk: Üzemeltetési költségek, karbantartási költségek és Pótlási költségek. Az alábbi táblázat bemutatja a becslés során évekre lebontva megadott működési költségeket becsült infláció mértéke (%) 4, ,9 2,9 2,8 2,8 2,7 2,7 2,7 2,6 2,6 működési költségek üzemeltetési költségek (= ) Változó költségek Állandó költségek bérjellegű költségek működési költségek marketing költségek Karbantartási költségek (= ) Változó költségek Állandó költségek Pótlási költségek szum (1+2+3) Megjegyzések: - a bérjellegű költségeknél az intézményben hasonló munkakörben (vezető kutatók és oktatók, kutatók és oktatók) foglalkoztattak jelenlegi éves bruttó-bruttó átlagbérével kalkuláltunk a többlet bérköltség meghatározásánál - üzemeltetési költségek változó részeiben (1.1.), az üzemeltetési költségek működési költségek tételénél az intézmény jelenlegi üzemeltetési költségeinek alapul vételével kalkuláltunk (referencia adatok); - a karbantartási költségeknél (állandó és változó költségek) szintén az intézmény jelenlegi üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével terveztünk; - a marketing költségeknél a jelen projekttel érintett területre vetítve éves Ft-os (és inflált) mértékével számoltunk; - a pótlási költségeknél éves szinten Ft (inflált) értékkel kalkuláltunk. Maradványérték 58

59 Mind az immateriális eszközbeszerzési beruházás, mind a kapcsolódó materiális eszközbeszerzés során a számviteli törvény szerinti Écs alapján számítottuk a projekt beruházási maradványértékét azzal az eltéréssel, hogy immateriális javak esetében 10%-os, materiális javak esetében 5%-os maradványértékkel kalkuláltunk maradványérték beruházási költség (immateriális) - - beruházási költség (materiális) Pénzügyi költségek összegzése Az alábbi táblázat 10 éves távlatban mutatja be a projekt pénzügyi költségeinek összegzését úgy, hogy az Útmutató előírásainak megfelelően 8%-os diszkontrátát alkalmazva kiszámítjuk a költségek jelenértékét is. A számítás eredményeképpen a projekt összes pénzügyi költsége: Ft. jelenérték 2012 t t t2 1. összes beruházási költség projekt évenkénti költségei összes működési költség üzemeltetési költség karbantartási költség pótlási költség Maradványérték összes pénzügyi költség t t t t t

60 2020 t t t t t

61 Pénzügyi bevételek becslése A projekt 2014-től tervezhető bevételekkel számol, amely különféle jogcímeken kerül elszámolásra. Valamennyi költségnemnél konzervatív becslési metódust alkalmaztunk. A bevételek becslése során az alább alapadatokból indultunk ki: becsült infláció mértéke (%) 3 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 2,7 2,7 2,6 2,6 pénzügyi bevételek becslése pályázati többletforrások (bevétel) (12.000e Ft/év) projekt eredményei által generált kutatás-fejlesztési többletbevétel (25.000e Ft / év) kutatás-fejlesztési adminisztrációs párhuzamosságok kiküszöböléséből származó többletbevétel (12 hó * 500e Ft) erőforrások megosztásából (oktatói, szakmai) származó megtakarítások (bevételek) (12 hó * 500e Ft) vállalati kapcsolatrendszer erősítéséből származó többletbevételek (12 hó *400e Ft) intézményi technológia-transzfer szolgáltatások külső bevételei (5 ügyfél * 1.500e Ft) Összesen

62 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A projekt jelenértéke negatív ( Ft), tekintettel a magas projekt bekerülési mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábra. a projekt pénzügyi teljesítménymutatói jelenérték összes költség 2012 t t t2 projekt megvalósítási költségek üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség kiadási pénzáram (1+2) pénzügyi bevétel bevétel pénzáram (4) maradványérték nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3) t t t t t

63 2020 t t t t t A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett, negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke 0 (BMR: nem számítható FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR #SZÁM!

64 Kockázatelemzés a., Pénzügyi kockázatok elemzése A pénzügyi kockázatelemzés módszertani alapjai: A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a projekt teljes időtartama alatt. A projekt az Útmutató szerint 25%, de maximum 300M Ft előlegben részesül. A projekt támogatási szerződés-tervezete alapján a projekt időközi kifizetési kérelemmel és előlegelszámolással a teljes támogatási összeg 90%-ig finanszírozható, az utolsó 10% a záró szakmai és pénzügyi jelentés elfogadását követően illeti meg a kedvezményezettet. A támogatás 10%-nak megfelelő mértékű költség-előlegzés fedezete az intézmény költségvetésében biztosított. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése támogatási előleggel és időközi kifizetési kérelmek benyújtásával számol, várhatóan negyedévente kifizetési kérelem benyújtásával és napos fizetési határidő megtartásával a projekt likviditása biztosítható. A fenntartási költségek biztosítottak, ld a pontban bemutatott évenkénti bevételi és kiadási tervet, mind az egyes fenntartási évek egyenként, mind ezek kumuláltan pozitívak. A költségek változóinak (projekt költségek, üzemeltetési költségek) rugalmasságát és érzékenységvizsgálatát (külön az 1%-os mértékű projekt költségnövekedésre, külön a működési költségek 1%-is növekedésére) az alábbi számítások és táblázatok mutatják be (ún pesszimista elemzési forgatókönyv, az optimista forgatókönyvet a pont tartalmazza). A projekt pénzügyi teljesítménymutatói a projekt megvalósítási költségek 1%-os emelkedése esetén Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A számítás szerint a referencia-időszakra vetített projekt megvalósítási költségek költségek (alapverzióhoz képesti) 1%-osan növelt értékével számolunk. A projekt jelenértéke negatív ( Ft), tekintettel a magas projekt megvalósítási mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábra.

65 a projekt pénzügyi teljesítménymutatói jelenérték összes költség 2012 t t t2 projekt megvalósítási költségek üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség kiadási pénzáram (1+2) pénzügyi bevétel bevétel pénzáram (4) maradványérték nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3) t t t t t

66 2020 t t t t t A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke 0 (BMR: nem számítható) FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR #SZÁM!

67 Közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése a projekt megvalósítási költségek 1%-os emelkedése esetén Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése jelenérték 2014 t1 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete ( Ft/doktorandusz/tanév) Externális hasznok - - végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) összes haszon (1+2) t t t t t

68 2020 t t t t t összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV Érzékenység-vizsgálat Amint az alábbi táblázat is bemutatja, a projekt (tekintettel arra, hogy közgazdaságilag nem térül meg) értelemszerűen nem bír olyan változóval, amelynek 1%-os változása a projekt NPV vagy ENPV értékére nézve 5%-os változást eredményezne. változók rugalmassága alepeset NPV alepeset ENPV NPV érték ENPV érték beruházási költség +1% változók NPV változás ENPV változása beruházási költség 101,35% 99,17% 68

69 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói a működési költségek 1%-os emelkedése esetén Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A számítás szerint a referencia-időszakra vetített működési költségek (alapverzióhoz képesti) 1%-osan növelt értékével számolunk. A projekt jelenértéke negatív ( Ft), tekintettel a magas projekt megvalósítási mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábbal. a projekt pénzügyi teljesítménymutatói jelenérték összes költség 2012 t t t2 projekt megvalósítási költségek üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség kiadási pénzáram (1+2) pénzügyi bevétel bevétel pénzáram (4) maradványérték nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3) t t t t t

70 2020 t t t t t A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke 0 (BMR: nem számítható) FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR #SZÁM!

71 Közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése a működési költségek 1%-os emelkedése esetén Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése jelenérték 2014 t1 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete ( Ft/doktorandusz/tanév) Externális hasznok - - végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) összes haszon (1+2) t t t t t t t t t t

72 összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV Érzékenység-vizsgálat Amint az alábbi táblázat is bemutatja, a projekt (tekintettel arra, hogy közgazdaságilag nem térül meg) értelemszerűen nem bír olyan változóval, amelynek 1%-os változása a projekt NPV vagy ENPV értékére nézve 5%-os változást eredményezne. változók rugalmassága alepeset NPV alepeset ENPV NPV érték ENPV érték működési költség +1% változók NPV változás ENPV változása működési költség 99,18% 100,50% 72

73 Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok 11. táblázat: A projekt szakmai-, jogi-, gazdasági- és intézményi kockázatainak összefoglalása Kockázat típusa Neve Leírás Kezelés Szakmai kockázatok Társadalmi szempontok Jogi kockázatok Intézményi kockázatok Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági kockázatok Abszorpciós kockázatok Alacsony motivációs szint a kutatásban való részvételre a tehetséges hallgatók, doktoranduszok körében A külső szolgáltatók nem szakszerű teljesítése Infrastrukturális problémák A tervezett tevékenységben a nemzetközi partnerség nem elég hatékony Az egyetem a kutatás során nem alkalmazkodik a vállalati igényekhez Lakossági, közvélemény ellenállás Jogszabályok változása Projektmenedzsment nem megfelelő működése Közbeszerzések és szerződések aláírásának csúszása Tervezett megvalósítói struktúra változása a projektidőszak alatt Szakmapolitika Pályázati forrás el nem nyerése Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése A támogatási összeg lehívásának elhúzódása A költségek emelkedése a projekt során Projekt szakmai és pénzügyi fenntarthatatlanság Kifizetések csúszása a kiíró részéről Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése Párhuzamosan futó projektek menedzselése A támogatási/ösztönzési rendszer hiányosságai miatt a hallgatók motiválatlanok; A speciális feladatok elvégzésére felkért szolgáltatók nem tudják teljesíteni az elvárt munkavégzést Az alapkutatás elvégzéséhez nem kielégítő az egyetem infrastrukturális felszereltsége, a tevékenységekhez szükséges eszközöket nem tudja beszerezni. A kutatás során a hazai és külföldi kutatók nem tudnak hatékonyan együttműködni a szakmai munkában; A kutatás eredménye nem szolgálja a piaci igényeket; A lakosság kételkedik a kutatás humános voltáról A jogszabályi változások bekövetkezése akadályozza a projekt tevékenységeit A projektmenedzsment nem tudja megvalósítani a fejlesztést. Határidőcsúszások mind a kiíró részéről, mind a Kar részéről Új szereplők belépése a folyamatba Szakmapolitikai környezet változása Nagy a verseny a pályázati forrás elnyerésében Bizonyos tevékenységekre kevesebb összeg kerül elfogadásra a betervezetnél Kifizetések csúszása a közreműködő szervezet részéről A projekttervezés során alkalmazott költségek a projekt megvalósítása során emelkedhetnek A fenntartási időszakban nincs forrás a kötelező elemek elvégzésére Összehangolt támogatási/ösztönzési rendszer kidolgozása, működtetése, hatékony kommunikáció, motiváció javítása; A speciális feladatok elvégzésére újabb külső szakértő felkeresése Egyéb források allokálása, egyéb együttműködő partnerek keresése A nemzetközi partnerkapcsolat erősebb, célzottabb aktivitása A kutatás-fejlesztés során erősíteni kell a kapcsolatokat a vállalati szférával; A lakosság teljes körű tájékoztatása a kutatási folyamat és eredmények humánus voltáról Egyeztetések a közreműködő szervezettel, naprakészség, jogi tanácsadás igénybevétele A projektmenedzsment szervezet és feladatainak pontos meghatározása, projektmonitoring személyek meghatározása Ütemterv készítése ésszerű ráhagyásokkal, az ütemterv szükségszerű módosítása a leghatékonyabb projektmegvalósítás érdekében. Rendezett szervezeti keretek és folyamat szabályozások vannak, a szervezeti struktúra felkészült az új belépők fogadására Folyamatos egyeztetések az intézmény fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal Magas színvonalú pályázati dokumentáció összeállítása Fon-- tosság Új pénzügyi terv és analízis készítése 2 Tartalékképzés, ésszerű ütemezés, folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés Tartalék képzése, saját forrás elkülönítése Egyéb források allokálása, egyes feladatok beépülnek az oktatói/kutatói munkakörbe Kifizetések csúszása a kiíró részéről; Tartalékképzés, előfinanszírozás; 8 Bizonyos tevékenységekre kevesebb összeg kerül elfogadásra a betervezetnél A párhuzamosan folyó projektek elveszik a projektmenedzsment energiáját, csökkentik időráfordítását jelen projektre Új pénzügyi terv és analízis készítése 2 A projektmenedzsment működésének hatékony megszervezése Fenntartás

74 A projekt időtartama után fenntartott projektelemek Az intézmény vállalja, hogy: - a kialakított kutatás fejlesztési, valamint innovációs kollaborációt fenntartja, fejleszti; - a kialakított kutatás fejlesztési, valamint innovációs infrastruktúrát fenntartja; - a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántart, és legalább december 31-ig azokat megőrzi; - az általa megjelölt indikátorokat fenntartja; - a támogatási szerződésben előírt fenntartási jelentéseket benyújtja; - a támogatott beruházással létrehozott vagyont a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az Irányító Hatóság előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníti el, adja bérbe, illetve terheli meg; - teljesíti a pályázati adatlapon a Horizontális szempontoknál a projekt fenntartás végén tervezett értékeket. A projekt időtartama után továbbfejleszteni tervezett tevékenységek A projekt lezárását követően a létrehozott kutatási humán erőforrás kapacitás koncentrációt az Egyetem hosszú távon fenn kívánja tartani. A fenntartás alapja a projekt kutatási tevékenységeinek továbbfejlesztése, a kialakított hazai és nemzetközi együttműködésekre alapozott új K+F projektek indítása. A jelen projekt keretei között tervezett kutatás-és pályázatmenedzsment fejlesztések és képzések alkalmassá teszik a kutatócsoportot FP8 pályázatba történő konzorciális bekapcsolódásra, sőt önálló EU-s kutatási pályázat összeállítására és elnyerésére. A projektben fejlesztett kutatócsoport a frissen megalakult Szentágothai János Kutatóközpont (korábbi pályázati nevén PTE Science Building) egyik nevesített csoportja lesz. A Szentágothai János Kutatóközpont üzemeltetési koncepciója szerint olyan korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. A kutatóközpont a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált koncentrálva, magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerő kutatócsoportok részére. A hatékony tudásmenedzsmentet, tudásáramlást, technológia transzfert hivatott biztosítani a kialakításra kerülő a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ SZJK InnoPontja. Célja a kutatócsoportok kutatásmenedzsment támogatása, EU-s pályázati források felkutatása, pályázati és projektmenedszment tevékenység biztosítása, továbbá a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenység fejlesztése. A TIOP /1-2F azonosító számú projekt keretében 2012 júniusáig megvalósuló jelentős műszeres fejlesztés lehetővé teszi a kutatási tevékenység eredményességének növelését, ennek eredményeként javul az egyetem kutatási bevételszerző képessége, több pályázati forrást lehet megszerezni és növekszik a kutatási megbízások volumene. A projekt ideje alatt elért eredmények hasznosításának módja A projekt eredményeinek hasznosításában kiemelt szerepet kap az egyetem Kutatás és Technológiatranszfer Központja (KTTK). A KTTK feladata: a PTE K+F és innovációs szolgáltatási portfolió kialakítása, menedzselése (üzleti tervezés, marketing, vállalati kapcsolatépítés); 74

75 a Pécsi Tudományegyetem Innovációs Bizottságának támogatása, döntés-előkészítés; K+F és innovációs projektgenerálás, pályázati tanácsadás, partnerség-építés; hasznosítási és K+F megbízási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel; adott szellemi termékek hasznosítására létrejött spin-off vállalatok alapítása, felügyelete; a gazdasági szféra innovációs szükségleteinek felmérése, közvetítése a kutatói szféra felé; képzések, fórumok, partnertalálkozók keretében ismeretterjesztés; részvétel nemzetközi és hazai szakmai szervezetek, hálózatok munkájában. E tevékenységek eredőjeként a projekt lezárásával új EU-s pályázatok benyújtásával és a gazdasági szereplőkkel megvalósított kutatási együttműködésekkel, új alkalmazott kutatási projektekkel és mérési tevékenységgel teremtjük meg a kutatócsoport fenntartásához szükséges forrásokat. Jelentős belső hasznosíthatósági potenciált hordoz a kutatási eredmények klinikai alkalmazása. a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elsődleges helyszíne lesz a projekt ilyen eredményeinek hosszú távú felhasználásának. A felhasználás forrását részben az OEP finanszírozás, részben a mesterséges megtermékenyítésben résztvevők költségtérítése biztosítja. Nem elhanyagolható fontosságú hasznosulási lehetőség emellett a kutatási eredmények oktatásban történő hasznosítása, itt a magyar és idegen nyelvű orvosképzés iránti töretlen hallgatói kereslet biztosítja a kutatásban résztvevő oktatói gárda megtartását. A projekt eredményeként létrejött tudományos kiválóság, a kutatási eredményesség pedig tovább erősíti ezt a tendenciát. 75

76 A projektfenntartás pénzügyi terve Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Az alábbi táblázat alapján a fejlesztés referencia-időszakra vetített nettó finanszírozási igénye a teljes működési éveket vizsgálva minden évben pozitív összes működési költség összes működés bevétel egyenleg Közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése jelenérték 2014 t1 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete ( Ft/doktorandusz/tanév) Externális hasznok - - végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) összes haszon (1+2)

77 2015 t t t t t t t t t t összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV

78 A fenntartás/ hasznosítás szervezete, felelős személyek, vagy tisztségviselők, továbbá a hasznosításban bevonni kívánt szervezetek megnevezése A fentiekben leírt fenntartási tervek megvalósításában több egyetemi szervezet is feladatot vállal. Az alábbiakban foglaljuk össze ezek konkrét feladatait és megnevezzük a feladatok végrehajtásáért felelős személyeket. Fenntartás/hasznosítás felelős szervezetei Szervezet Feladat Felelős megnevezése PTE Rektori Hivatal - jogszabályi környezet dr. Urbán Katalin hivatalvezető monitorozása, megváltozó jogszabályhoz történő alkalmazkodás, belső szabályozások módosítása - Horizontális szempontok hosszú távú érvényesítése PTE Pályázati és Innovációs - Projektmenedzsment feladatok Dr. Lampek Kinga igazgató Igazgatóság biztosítása a fenntartási időszakra, - PFJ- elkészítése, szakmai kapcsolattartás a Közreműködő Kutatáshasznosítási Technológia-transzfer Központ és Szentágothai János Kutatóközpont (korábban PTE Science Building) PTE ÁOK intézetek PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Szervezettel - szabadalmaztatási és egyéb kutatáshasznosítási tevékenység menedzsmentje - gazdasági, ipari kapcsolatok fejlesztése, a kialakított gazdasági partnerségek fenntartása, partnertalálkozók szervezése, üzleti modellek kialakítása - hasznosítási és K+F megbízási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel - adott szellemi termékek hasznosítására létrejött spin-off vállalatok alapítása, felügyelete - K+F+I tevékenység - nemzetközi pályázatokhoz kapcsolódó projektgenerálás, pályázatírás - a kutatási infrastruktúra fenntartása - kutatási, mérési szolgáltatások nyújtása a külső szereplők számára - a projekthez kapcsolódó- oktatási tevékenység, tananyag- és képzésfejlesztés - K+F tevékenység, részvétel a Szentágothai János Kutatóközpont munkájában - projekt eredményeinek hasznosítása a klinikai gyakorlatban Dobay Kata PII igazgatóhelyettes, a KTTK vezetője Ruzsa Csaba menedzserigazgató Dr. Vermes István, szakmai vezető Dr. Bódis József, klinika igazgató 3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV

79 Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése Időbeni ütemezés A projekt mind időben, mind az egyes tevékenységek megvalósításában szorosan egymásra épül. A megvalósítás előfeltétele, hogy az embriológiai tápoldaton teljes körű (proteomikai, genetikai, immunológiai) vizsgálatokat végezzünk, ezek értékelésének pedig előfeltétele az állatkísérletes modellek beállítása. Az életképesség vizsgálata elengedhetetlen az eredmények értékelésénél, a chip fejlesztés pedig a gyakorlati alkalmazás miatt szükséges. A projekt első negyedévében, ahhoz, hogy a humán vizsgálatokat elkezdhessük cél egyrészt az állatkísérletes modell elindítása, a módszer rutin beállítása (1.1., 1.2.). Ezzel párhuzamosan elkezdjük a humán tápoldat gyűjtését (2.1.), egyelőre fagyasztva tárolását, valamint a nukleinsav analízishez szükséges módszer beállítását (4.1.). Az állatkísérletből nyert minták és adatok alapján ezt követően (2013. I. negyedév) megkezdjük az egér embriók tenyésztését (1.3.), a nyúl embriók in vitro vizsgálatát, a humán mintákból (2.2.) biokémiai analízist, az állat mintákból (3.1.) proteomikai vizsgálatot végzünk. A fagyasztott humán tápoldat mintákból, a beállított módszerek segítségével megkezdjük (4.2.) a DNS izolálás, majd III. negyedévétől a DNS analízis. Eközben természetesen az izolálás folyamatosan zajlik februárjától ugyancsak indulhat a nyert mintákból az immunológiai analízis (5.1., 5.2., 5.3.), melynek módszerbeállítása már megtörtént. Ezek egymásra is ható markerek, ezért vizsgálatuk szétválasztása nem lehetséges III.negyedévében a 3.3. altevékenység során már tudunk statisztikai összefüggéseket vizsgálni (terhességek, szülések is történnek eddigre az indulás ideje után), ami a többi vizsgálathoz iránymutató lehet, hiszen láthatóak lesznek a pozitív és negatív korrelációk az egyes biomarkerek, és az asszisztált reprodukció kimenetele között. Ebben az időszakban indítjuk el a nyúlembriók in vivo vizsgálatát, majd a fertilitás vizsgálatukat is. A fenti vizsgálatokból novemberére várhatók olyan eredmények, melyek segítségével a chip fejlesztés megindulhat. Ennek első lépése a reagens vizsgálata (6.1.), majd januártól a chip fejlesztése (6.2.) I. negyedévében történik a nyúlmodell segítségével a DNS károsodásra vonatkozó gyorsteszt ( comet assay) adaptálása I. negyedévében megkezdjük a fehérjék detektálását a humán mintákból (3.2.), a II. negyedévben pedig azok mennyiségi meghatározását is (3.3.). Ebben az évben már csak a nyúl és a humán vizsgálatok zajlanak, ezek eredményei egymást is befolyásolhatják, így egy időben történő vizsgálat javasolt a projekt befejezéséig. 79

80 Projektelem Tevékenység: 1. állatkísérlet 1.1. egérmodell beállítása egér ovariumstimuláció kidolgozása egér embriók tenyésztése, osztályozása Tevékenység: viabilitás 2.1 tápoldat gyűjtés 2.2. biokémiai analízis Statisztikai összefüggés felállítása Tevékenység: proteomika egérembrió és 3.1 tápoldat vizsgálat 3.2. fehérjék detektálása fehérjék mennyiségi meghatározása Tevékenység: nukleinsav detektálás IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév

81 DNS izolálás anyai vérból (módszer beállítás) DNS izolálás tápoldatból 4.3. DNS analízis Tevékenység: 5. immunológia 5.1. PIF meghatározás 5.2. PIBF meghatározás GCSF 5.3. meghatározás Tevékenység: labon-chip fejlesztés 6. chip reagens 6.1. vizsgálat 6.2. chip kidolgozás Tevékenység: nyúl fertilitási és 7. toxicitási vizsgálat 7.1. In vitrovizsgálat 7.2. In vivo vizsgálat 7.3. Fertilitás vizsgálat Comet assay adaptálása Eredmények értékelése 81

82 Pénzügyi ütemezés Időszakok-támogatható tevékenységek Projekt előkészítés költségei Projekt menedzsment költségei Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Beruházás (ERFA) Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség Összesen Összesen évek szerint Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) Terv (ft-ban) I. félév - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft II. félév Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft I. félév - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft II. félév - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft I. félév - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft II. félév - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft I. félév - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft II. félév - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Összesen Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 82

83 3.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA Lásd jelen Megvalósíthatósági Tanulmány és pontja. 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI Konzorciumi partner 1. Kaposvári Egyetem Szakmai együttműködő magyarországi partnerek 1. Richter Gedeon Nyrt. 2. IBSA Pharma Kft. 3. Ferrring Magyarország Kft. 4. Sol-pro-med Kft. 5. Ferticad Kft. 6. In Vitro Fertilisatio Kft 7. Medimate Kft. 8. Biomarker Kft. 9. Roche Magyarorszgá Kft. 10. UNICAM Magyarország Kft. 11. Kromat Kft. Szakmai együttműködő külföldi partnerek 1. Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital 2. Universitatklinikum Giessen, Deutschland 3. The George Washington University, USA 4. University of Sussex, UK 5. Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA 6. University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group

84 4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A projektgazda bemutatása A Pécsi Tudományegyetem, mint projektgazda bemutatása Felelős vezető: Dr. Bódis József rektor Úr Rövid bemutatás A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, a tudományban, a művészetekben, és a gyógyításban egyaránt. A Pécsi Tudományegyetem nagy múltra tekinthet vissza, hiszen nem hivatalos jogelődjét még Nagy Lajos király alapította 1367-ben, az egyetem azóta működik kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az egyetem 2000-ben vette fel a Pécsi Tudományegyetem nevet, amikor a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesült. Azóta a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar és az Egészségügyi Főiskolai Kar egyetemi karrá alakult. A PTE jellemző, számszerű adatai 2010-ben: hallgató (az egyetem így Magyarország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme) egyetemi munkatárs; 54 milliárd forintot meghaladó költségvetés; m 2 alapterületű, összességében 286 épületből álló intézményi infrastruktúra; 10 oktatási, tudományos és művészeti tevékenységgel foglalkozó karon 210 szak. Az egyetem képzési kínálata felöleli az egészségügyi, természettudományi, gazdálkodástudományi, bölcsészettudományi, pedagógusképző, műszaki és képzőművészeti területeket, ezen kívül színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, melynek szervezeti keretein belül 21 doktori iskola működik. A Pécsi Tudományegyetem Magyarország egyik legkeresettebb felsőoktatási intézménye. A legfrissebb adatok szerint összesen elsőéves kezdte meg tanulmányait falai között. A hallgatók közül 59,7% államilag finanszírozott, 6,3% pedig külföldi hallgató. A hallgatók 69,6%-a nappali, 30,4%-a pedig egyéb jellegű (esti, levelező, távoktatásos) képzésben vesz részt. A Bologna-rendszer 2006-os magyarországi bevezetése óta elmondhatjuk, hogy ma már a bolognai-rendszerű képzésben résztvevő hallgatók vannak többségben. Arányuk a PTE-n összesen 76,2%. Az előző rendszer még ki nem futott évfolyamán tanulók 15,9%-át teszik ki a hallgatói létszámnak, de várhatóan ez a szám az elkövetkezendő években nullára redukálódik. A maradék 7,7% felsőfokú szakképzésben vesz részt. Az osztatlan képzésben résztvevő hallgatók az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Művészeti Kar és a Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatói közül kerültek ki, hiszen ott nem minden szakon vezették be a Bologna-rendszert. A Dél-dunántúli Régió meghatározó egyetemi tudásbázisa a Pécsi Tudományegyetem, de a PTE kutatási tevékenysége nemzetközi szinten is jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű. A Pécsi Tudományegyetem tudásbázisának innovációs portfolióját alapvetően két szinten értelmezzük. Szűkebb értelemben ide soroljuk a szolgálati szellemi termékeket, szabadalmakat, védjegyeket és egyéb know-how-kat (pl. saját fejlesztésű szoftvereket). A klasszikus értelemben vett technológiatranszfer ezen szellemi alkotások hasznosítására, értékesítésére irányul. Tágabb értelemben azonban kutatáshasznosításról beszélünk, mely már szélesen értelmezi a kutatási szolgáltatások, esetleges termékek értékesítését, vagy éppen a műszer-kapacitások kiajánlásával kíván rövidtávon bevételeket generálni, mely visszaforgatható a K+F és innovációs tevékenységekbe ban létrejött a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, melynek célja, hogy az egyetemi tudásbázist hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, hogy ezáltal a kutatásfejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosulhassanak. Eddig összesen 79 szellemi termék bejelentés érkezett a KTTK-hoz, melyből 72-t a PTE Innovációs Bizottsága befogadott. 84

85 14. ábra: PTE-n bejelentett szellemi termékek típusai A Pécsi Tudományegyetem összesen 169 kutatócsoporttal rendelkezik, K+F portfóliója pedig alapvetően négy fő terület köré csoportosul, melyek a következők: humán- és társadalomtudomány, műszaki tudomány, orvos- és egészségtudomány, természettudomány. A kutatási témák jelentős része az élettudományokhoz kötődik, ezen belül az egészség- és orvostudomány alá tartozó tématerületek dominálnak. Ki kell emelnünk az idegrendszeri kutatásokat (neurológia, neuropszichológia, neurobiológia, neurofiziológia), az orthopédia (elsősorban sebészeti eljárások, gyógyászati eszközök fejlesztése), illetve a kardiológia területét. Ezen területeken a kutatások elsősorban az egyetemi klinikákhoz kötődnek. A farmakológiai kutatások (farmakogenomika, gyógyszerkémia) és diagnosztika területek, szintén nagy hagyományokkal bírnak az egyetem falai között. Ugyancsak elsősorban klinikai kutatás keretében kell megemlítenünk a genetika területét. Az immunológia területén elsősorban diagnosztikumok, reagensek kifejlesztése, autoimmun betegségek vizsgálata történik. A biofizika keretében speciális nanomedicina kutatások zajlanak. Ugyancsak jelentős a molekuláris biológiabiokémia területe. Az egyetem lehetőséget biztosít a fizika és kémia területén történő kutatásokra is, melyek elsősorban lézer-alkalmazásokra irányulnak (kvantumkémia, optikai szenzorok, spektroszkópia, lézerfizika). A TTK-n zajló kutatási területek főleg a biológia és földrajz területét ölelik fel. Ezen belül a növény- és állatbiológia, illetve a geográfus mellett a geológiai témák is előtérbe kerülnek. A kutatóhelyek között szerepel még az alkalmazott matematika és az informatika területe. Ehhez kapcsolódik a jogi informatika területe, melynek bázisa az ÁJK. A környezettudomány elsősorban a TTK és PMMK kutatóihoz kötődik, azonban a KTK is számos kutatást, elsősorban logisztikai témájút végez ehhez kapcsolódóan. Az intézmény oktatóinak létszáma fő. A professzori kar nagysága 232 fő, melyből 42 fő akadémiai doktori címmel rendelkezik, 11 fő akadémikus. A nem oktató munkavállalók létszáma Ezen kívül az egyetem 105 főállású kutatót foglalkoztat. A nemzetközi és hazai kutatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, valamint a dél-dunántúli régió adottságaihoz igazodva, a Pécsi Ttudományegyetem olyan nagy potenciállal rendelkező tudományterületekre kívánja koncentrálni szellemi, infrastrukturális és pénzügyi kapacitásait, amelyek képesek lehetnek a régió tudásalapú, innováció orientált gazdaságfejlesztési stratégiáját szolgálni. A demográfiai változások a hallgatói létszám csökkenését vetítik előre, azaz a képzési kapacitások minőségi megújítása mellett a K+F szolgáltatások irányába kell elmozdulniuk az intézményeknek. A Pécsi Tudományegyetem jelentős kutatási potenciállal rendelkezik, azonban szükség van a kutatások 85

86 továbbfejlesztésére, a szükséges erőforrások koncentrálására. Ezzel párhuzamosan olyan, többnyire hiányzó tevékenységek megoldására van szükség, mint például a K+F eredmények összegyűjtése, kezelése, értékesítésének menedzselése, illetőleg intézményesített együttműködések a gazdálkodó szervezetekkel. A kutatási tevékenységek szétaprózottak, résztevékenységek teljes összhangjának megteremtése indokolt. Szükséges az elaprózódott képzési-kutatási szerkezet koncentrációja és a szolgáltatási vonzáskörzetek optimalizálása. Az erőforrás-koncentráció érdekében a Pécsi Tudományegyetem négy kiemelt kutatási területet jelölt meg, amelyekben az elkövetkező hét éves időszakban jelentős eredményeket kíván elérni. A kutatási fókuszterületek kijelölése az Európai Parlament és tanács tematikai prioritásainak (Az Európai Parlament és a Tanács december 18-i 1982/2006/EK határozatának I. melléklete ismerteti a tudományos és technológiai célokat, témákat és tevékenységeket), a Nemzeti Fejlesztési Tervek prioritásainak (ÚMFT, ÚSZT), az Egyetem tudományos kompetenciáinak, valamint a tudományterületekben rejlő piaci és tudományos potenciálnak a mérlegelésével valósult meg. A kiemelt fókuszterületek több szálon is kapcsolódnak a gyógyszeripar, biotechnológia szakterülethez, mely egyben a K+F szektor kiemelt ágazata is. A biotechnológia lehet a magyar gazdaság egyik húzóágazata, hazánknak rendkívüli esélyei vannak arra, hogy ennek olyan régiós központjává váljon, ahol a cégek fejlesztéseiket, kísérleteiket és a gyártást is megvalósíthatják. Az Egyetem kapacitásait tekintve Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye. A hallgatói, az oktatói létszámokat vizsgálva kijelenthető, hogy az intézmény a hazai felsőoktatás élvonalába tartozik. Az oktatói-kutatói erőforrások minőségi összetételének legfontosabb mutatószáma a minősített oktatók száma, illetve aránya. A Pécsi Tudományegyetemen a évben a minősített oktatók aránya meghaladta a 67%-ot, s ezzel az intézmények élvonalába tartozott. Pécsi Tudományegyetem a magyar doktori képzés egyik legjelentősebb szereplője, az intézmény nyolc karán összesen 20 doktori iskola működik. Ezzel a képzési-szervezeti struktúrával az Egyetem az öt legjelentősebb hazai intézmény között is piacvezetőnek számít a doktori képzésben Doktori Iskolák száma 1-5 (doktori.hu) A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolái A Doktori Iskola neve Tudományág Létesítés éve Törzstagok száma 1. Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola állam- és jogtudományok Biológiai Doktori Iskola biológiai tudományok Breuer Marcell Doktori Iskola építészmérnöki tudományok, építőművészet Egészségtudományi Doktori Iskola egészségtudományok

87 A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolái A Doktori Iskola neve Tudományág Létesítés éve Törzstagok száma 5. Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola elméleti orvostudományok Filozófia Doktori Iskola filozófiai tudományok Fizika Doktori Iskola fizikai tudományok Földtudományok Doktori Iskola földtudományok Gazdálkodástani Doktori Iskola gazdálkodás- és szervezéstudományok Gyógyszertudomány Doktori Iskola gyógyszerészeti tudományok Interdiszciplináris Doktori Iskola néprajz- és kulturális antropológia, politikatudományok, történelemtudományok Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola elméleti orvostudományok Irodalomtudományi Doktori Iskola irodalom- és kultúra tudományok Kémia Doktori Iskola kémiai tudományok Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola klinikai orvostudományok Nyelvtudományi Doktori Iskola nyelvtudományok Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola 18. Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola neveléstudományok képzőművészet, zeneművészet Pszichológia Doktori Iskola pszichológiai tudományok Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola gazdálkodás- és szervezéstudományok, közgazdaságtudományok, regionális tudományok A Doktori Iskolák törzstagjainak száma 216 A tudományos szakemberképzés volumene jelentős kutatási kapacitást biztosít az intézményben ben 859 hallgató vett részt doktori képzési programban, és 227 fő került első évesként felvételre valamely doktori iskolába. A Pécsi tudományegyetemen 2009-ben 113 fő szerzett fokozatot, ami az összes hallgató 13,15%-a. Az Egyetem tudományos képzés terén meglévő vonzerejét, élvonalbeli teljesítményének fenntartását tükrözik a doktori képzésre felvehető keretszámok alakulása is, amelyek az elmúlt időszakban fokozatosan nőttek. 87

88 Doktori iskolák keretszámainak alakulása (doktori.hu) A Pécsi Tudományegyetemre felvételt nyert hallgatók tudományos tevékenységük sikeressége érdekében szakmai és infrastrukturális támogatást kapnak az intézmény képzett, szakmailag elismert oktatóitól, kutatóitól. Ez részben magában foglalja a TDK-OTDK dolgozatok elkészítésének folyamatát, részt vehetnek konferenciákon, munkájukat bemutathatják előadás formájában, publikálhatják nemzetközileg is elismert szakfolyóiratokban. Az Egyetem hallgatói az elmúlt időszakban szép számban értek el dobogós helyezéseket az Országos Tudományos Diákköri versenyeken. OTDK helyezések száma Állam- és Jogtudományi Kar 34 Általános Orvostudományi Kar 29 Bölcsészettudományi Kar 38 Egészségtudományi Kar 6 Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejl. Kar 12 Illyés Gyula Főiskolai Kar 6 Közgazdaságtudományi Kar 27 Művészeti Kar 27 Pollack Mihály Műszaki Kar 1 Természettudományi Kar 46 Összesen 225 A Pécsi Tudományegyetem fontos szerepet tulajdonít a szakkollégiumi képzésnek. Szinte valamennyi karon működnek ilyen, a diákok tudományos munkáját serkentő szervezetek. A Pécsi Tudományegyetemen 9 szakkollégium működik: a Grastyán Endre Szakkollégium valamennyi kar diákjai előtt nyitva áll, a Kerényi Károly Szakkollégium a bölcsészettudományokkal, a Szentágothai János Szakkollégium a természettudományokkal, a Juhász Jenő a műszaki tudományokkal, az Óriás Nándor Szakkollégium pedig a jogtudományok területével foglalkozik. A jelentkezők kiválasztása a benyújtott pályázati anyag és az ezt követő rövid, felvételi elbeszélgetés eredménye alapján történik. Hallgatói tanácsadói és tutorális-rendszerükbe bevont hallgatóinak száma a kiemelt területeken, éves szinten elérte a 350 főt. 88