HÁZIREND KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 HÁZIREND KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA Érvényes: szeptember 1. Módosítva: szeptember 1.

2 Bevezető rendelkezések A házirend rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az óvodai, iskolai intézményegységek munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A házirendet: - az intézmény igazgatója készíti el, - és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend: - a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXXIX. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet, - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, gyermekre, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirendben megfogalmazott szabályok, előírások kizárólag arra az időszakra, esetre vonatkoznak, amikor a gyermek az óvoda, az iskola felügyelete alatt áll. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulókra vonatkozó jogokkal és kötelességekkel kapcsolatosak. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára a Házirendben foglaltak hatékony elsajátítása érdekében egyszerűsített, képi jelekkel megjelenített Tanulói rend készül.

3 I. Az óvodai intézményegységek házirendje A Házirendet: az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az óvodai SZMK egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend hatálya Az intézménybe érkezéstől az egész területére érvényes (udvar, épület). Továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a nevelési program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre.(séták, kirándulások színházlátogatások, stb.) A házirend személyi hatálya az óvodás gyermekre, pedagógusokra, egyéb közalkalmazottakra, az intézményben munkát ellátó alkalmazottakra és a gyermekek törvényes képviselőikre. A házirend célja Az óvodába járó gyermekek nyugodt biztonságos körülmények között, életkori sajátosságaikhoz igazodó, sajátos nevelési igénynek megfelelő életrend szerint nevelkedhessenek. A házirend nyilvánossága A házirendet - ki kell függeszteni a központi faliújságra, - házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - valamennyi óvodapedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a szülőnek az óvodába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. Az óvoda és a család együttműködése, a derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása és az óvodai nevelési feladatok zavartalan ellátása érdekében szükséges a házirend betartása. 1. Az óvodai nevelési év szept. 1.-től a következő év aug. 31.-ig tart. Az óvoda jún. 15.-től aug. 31.-ig nyári napirend szerint, összevont csoporttal működik. Amennyiben tábor vagy úszásoktatás szerveződik, akkor jún.1.-től kezdődik a nyári napirend. A nyári időszakban az óvoda 4 hétig zárva tart, melynek pontos idejéről febr. 15.-ig értesítést kapnak a szülők. A zárvatartás ideje alatt két hétig köteles a szülő gyermeke

4 elhelyezéséről gondoskodni. A fennmaradó időre a körzet üzemelő óvodája nyújt elhelyezést igény szerint. 2. Az óvoda az iskolai őszi, téli, tavaszi szünetekben a szülői igényekhez igazodva összevont csoportokkal működik, illetve zárva tart. A törvényben biztosított nevelés nélküli munkanapok száma 5. A szülőket hét nappal előtte értesítjük. Ezen a napon szükség szerint a város egyik befogadó óvodája nyújt elhelyezést. Az ünnepek miatti munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők. 3. Minden óvodai csoportban, egy nevelési évben három szülői értekezlet megtartására kerül sor, melynek időpontjáról hét nappal előtte értesítjük a szülőket. A szülői értekezleten tartunk tájékoztatást pedagógiai munkánk eredményeiről. 4. Az óvoda nyitva tartása alatt reggel fél 6-tól 7 óráig, délután 4- től fél 5-ig egy csoportban gyülekeznek a gyerekek. A gyerekek az óvoda teljes nyitvatartási idejéből maximum 10 órát tartózkodhatnak az óvodában. 5. A gyermek az óvodát a 3. életévének betöltésétől,- amennyiben ágy és szobatisztaaz iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc éves korig vehet igénybe. A gyermek abban az évben, amelyben betölti az 5. életévét, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. 6. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. 7. A tankötelezettség megállapítása az óvoda véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata, véleménye alapján történik. Kérdéses esetben a szülő a vizsgálatot nem tagadhatja meg. Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem elhanyagolható, mindegyik egyformán szükséges az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. 8. A gyermekek nevelése óvodánk Helyi Nevelési Programja alapján történik. A Helyi Nevelési Program, az óvoda Minőségirányítási Programja, a Házirend, SZMSZ, Közzétételi lista, valamint törvénymódosítás esetén szükségessé váló további dokumentumok, a szülő számára nyilvános, elérhető helyen (faliújság, iroda) található.

5 9. A folyamatos napirend biztosítása érdekében kérjük az óvodába érkezés fél 9-ig történjen meg. Kérjük a szülőket, hogy a gyermeket az óvodába érkezésekor minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportba, az óvónő nem tud a gyermek jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte. A szülő köteles az óvónőt tájékoztatni, ha az óvónő számára ismeretlen személy jön a gyermekért. A szülő az óvodában tartózkodása alatt (érkezés, hazavitel, beszoktatás, óvodai programok) felel gyermeke testi épségéért. 10. A nagycsoportos gyerekek az óvoda véleménye és a szülő kérésének egyeztetése alapján érkezhet egyedül, mehet haza egyedül, illetve 10 évesnél idősebb testvér jöhet érte. Ez esetben a szülő írásbeli nyilatkozatára van szükség, megjelölve az érkezés, távozás időpontját, a testvér nevét. Az írásbeli nyilatkozatot a csoport óvónőjének kell leadni. Ez esetben a szülő hetente köteles az óvónőtől felvilágosítást kérni gyermeke fejlődéséről. Előfordulhat esetenkénti kérés is, ilyen esetben is írásbeli nyilatkozatra van szükség. Amennyiben az óvoda zárásáig nem jönnek a gyermekért, az óvónő a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét értesíti. Válófélben levő szülők vita esetén bírósági végzést kötelesek bemutatni gyermekük elvitelével kapcsolatban. Amennyiben a szülő ittas, alkoholos állapotban érkezik a gyermekéért, azt a Gyermekjóléti Szolgálatnál jelezzük. 11. Kérjük a szülőket, hogy a csoportban levő óvónők napi munkáját a gyermekek érdekében- hosszabb beszélgetéssel ne zavarják, ne vonják el a csoporttól, mert előidézheti a baleset kialakulását és zavarhatja a nevelés folyamatát. Kérjük, vegyék igénybe az óvoda és a család közötti kapcsolattartási formákat: családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt napok, fogadóórák egyeztetett, előre megbeszélt időpont alapján. Gyermekük fejlődéséről részletes tájékoztatást csak a gyermek saját óvónőitől kérjen. 12. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevitele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Betegség esetén a gyermek csak orvosi igazolással járhat újra óvodába. 13. Az óvónő baleset vagy napközben megbetegedő gyermek esetén haladéktalanul ellátja a gyermeket, a súlyosságtól függően mentőt, orvost hív és értesíti a szülőt. Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén meg kell kezdeni a láz csillapítását, és a szülőt értesíteni kell. A fertőző betegséget a szülő haladéktalanul jelentse be az óvónőnek. 14. A gyermekekkel életkoruknak megfelelően ismertetni kell minden, a játékkal, tevékenységekkel kapcsolatos veszélyforrást, annak elkerülésének lehetőségeit, a tilos és elvárható magatartásformákat. Biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodás ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt állnak.

6 15. A gyermek hiányzását kérjük bejelenteni és igazolni a csoport óvónőjének. Betegség esetén orvosi igazolást, egyéb esetben (pl. üdülés, külföldi tartózkodás, stb.) szülői igazolást kérünk. Tíz nap igazolatlan hiányzás esetén kétszeri írásbeli óvodai értesítés után az óvodából való kizárást vonja maga után. Amennyiben az öt éves gyermek hét napot hiányzik igazolatlanul, intézkedést kell kezdeményeznünk a jegyzőnél. 16. Az óvodában, a napi háromszori étkezésért, a szülő térítési díjat fizet. A gyermek a család anyagi helyzetétől, illetve a gyermek sajátos nevelési igényétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben részesülhet. A kedvezményben nem részesülő szülő minden hónap megadott napján köteles az óvodai étkezésért térítési díjat fizetni. Amennyiben fizetési kötelezettségét nem teljesíti, fizetési felszólítást kezdeményezünk, majd ezt követően a helyi adóhatóság felé bejelentést kell tennünk. Az étkezés igénybevételét előző nap reggel 9-ig kell bejelenteni. A térítési díj jóváírása a bejelentést követő naptól történik. Bejelentés elmulasztása esetén nincs mód a térítési díjak jóváírására A nagyon korán érkező gyermekeket célszerű otthon megreggeliztetni. Az óvodában a gyermek egyéni étkeztetése, nassoltatása, otthonról hozott élelmiszerrel, (csoki, banán, cukor.) a többi gyermek előtt nem etikus, valamint az óvoda, de különösen az öltözők tisztántartását is zavarja. 17. Az óvodába járó gyermek nem veszélyeztetheti saját, társai és az óvoda alkalmazottainak testi épségét. Az óvodába járó gyermek legyen ápolt, ruházata tiszta és óvodai jellel ellátott. Az óvodába hozott, illetve hagyott tárgyakért, játékokért felelősséget nem vállalunk. Kérjük a gyerekek, ne hozzanak szúró, vágó, veszélyes eszközöket, játékokat és luxustárgyakat. 18. A gyermek joga, hogy az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben nevelődjék. Óvodai napirendje életkorának megfelelően alakuljon (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Joga, hogy képességének érdeklődésének, nemzeti, ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön (több szülő együttes kérése alapján). Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermeknek biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét. 19. A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, ill., ahol a szülője dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyerek felvételét az alábbi esetekben: Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét és hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

7 Ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv a szerint jogosult a napközben ellátás igénybevételére. Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 20. Megszűnik az óvodai jogviszony 10 nap igazolatlan hiányzás esetén az óvoda kétszeri írásbeli értesítése után. - Az óvoda részéről nem szűntethető meg az óvodai jogviszony, amennyiben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését integrált óvodai keretek között javasolja és óvodánkat jelöli ki az ellátásra. - Az 5. életévét betöltő gyermek részére nem szűnhet meg az óvodai nevelés a szülő bejelentése, befizetési kötelezettség elmulasztása vagy igazolatlan hiányzás miatt. - Az öt éves gyermek hét nap igazolatlan hiányzása után a jegyzőnél intézkedést kell kezdeményeznünk. Amennyiben a szülő a gyermeke óvodai jogviszonyát meg szeretné szüntetni, azt az intézmény vezetőjének köteles bejelenteni. Ha másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. 21. A szülő joga a szabad óvodaválasztás. Joga, hogy gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást kapjon, szükség esetén a neveléshez segítséget, tanácsot kérjen. Továbbá joga, hogy az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyerekek nagyobb csoportját (óvodai gyermekcsoport) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 22. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi-, érzelmi-, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését és tőle elvárható módon, segítse a fejlődés folyamatát. Rendszeresen tartsa a kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógussal. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. 23. Kérjük a szülőket, hogy az óvoda területén tartsák be a kulturált magatartás szabályait. Az óvoda területén dohányozni tilos, valamint az óvoda területére állatot behozni tilos. Vitás ügyekben forduljanak a vezető óvónőhöz vagy az érintett alkalmazotthoz. A házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirend megsértésével kapcsolatban hozott óvodai döntés ellen a szülő jogorvoslattal élhet. Első fokon a fenntartó jár el, másodfokon a bíróság.

8 II. Az iskolai intézményegységek Házirendje 1. A házirend célja A házirend célja, hogy megállapítsa - többek között - - az egyes tanulói jogok gyakorlásának módját, - az egyes tanulói kötelezettségek teljesítésének módját, - az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed valamennyi - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére A házirend időbeli hatálya - A tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is A házirend területi hatálya A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az iskolaigazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató, a szülői szervezet képviseletében a szülői szervezet elnöke, a diákönkormányzat képviseletében a diákönkormányzat képviselője írja alá. A házirendet a fenntartó jóváhagyta, így érvényessé vált.

9 3. A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ennek hiányában a házirendet - ki kell függeszteni - a központi faliújságra, - rendelkezésre kell bocsátani a könyvtár számára is. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a rövidített változatát a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. 4. A tanulói jogok biztosítására vonatkozó szabályok A tanuló a jogait úgy gyakorolhatja, jogaival úgy élhet, hogy azzal mások érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában Az iskola köteles tiszteletben tartani a tanulók személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát Az iskolában foglalkoztatott személyek nem hozhatnak olyan döntést, intézkedést, nem cselekedhetnek úgy, hogy az a tanulók személyiségi jogait sértse Az iskolában foglalkoztatott személyek kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy a tanulók személyiségi jogai érvényesüljenek Az iskola köteles az oktatás szervezése során mindig olyan módszert alkalmazni, mely visszavezethető pedagógiai eszközökre, szempontokra, módszerekre. Az iskola a tanuló személyiségének szabad kibontakoztatása érdekében nem állíthat fel olyan korlátozást, mely - pedagógiai szempontokon kívüli, egyéb indok alapján - nem biztosítja valamely, az iskola által nyújtott lehetőség igénybevételét. Az iskola egyenlő hozzáférést biztosít valamennyi tanulója számára az iskola programjában szereplő valamennyi szolgáltatási, foglakoztatási lehetőség igénybe vételére Az iskola biztosítja azt, hogy a tanulóról nyilvántartott személyes adatok tárolási módjáról, valamint a tanulóról nyilvántartott személyes adatok valódiságáról a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő tájékozódjon. A tájékoztatást az érintettek

10 szóbeli kérelmükre, az adatnyilvántartást végző, kezelő személy munkaidejében kaphatják meg. A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője kérheti a helyes adatok igazolása mellett az iskola által nyilvántartott személyes adatok törlését és helyesbítését A magánszférához való jog érvényesülése érdekében a házirendben foglaltakat a tanulónak csak az iskola területén kell betartania. A tanuló az iskolán kívüli tiltott magatartási szabályokat akkor köteles betartani, ha az intézmény által szervezett foglalkozáson, programon vesz részt A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát: A tanuló a vélemény-nyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) A tanuló véleményt nyilváníthat a tanórán kívüli foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon. Ilyenek: a diákönkormányzat a szülői szervezet, fórumai. Ezek működését saját szervezeti és működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak, a könyvtárban megtekinthetőek A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a pontban meghatározott jogokat - szóban a szülői szervezet, a diákönkormányzati fórumokon, a szülői értekezleteken, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - a szülői szervezet vonatkozásában szülői szervezet ülésein, illetve a szülői szervezet által meghatározott időpontokban; - írásban - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. A véleményezési jog szempontjából a tanulók 60%-ának közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,

11 - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti - az iskola alkalmazottjainak, - a többi tanulónak személyiségi jogait, emberi méltóságát Az iskola a tanuló önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében nem kötelezheti a tanulót arra, hogy éljen a törvényben biztosított jogával. Ennek érdekében nem kötelezheti például arra, hogy részt vegyen olyan foglalkozáson, rendezvényen, ami nem kötelező tanórai foglalkozás keretében kerül megszervezésre A tanuló családi élethez való joga védelmében tilos a tanuló családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés A tanuló magánélethez való joga érvényesülése érdekében az iskola biztosítja a tanuló levelezési jogát. (A tanulók nem élhetnek levelezési jogukkal a tanórák, illetve más szervezett iskolai foglalkozások, rendezvények alkalmával.) A tanuló személyiségi jogának gyakorlása nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve nem korlátozhatja a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Ennek érdekében a házirend további részei is tartalmaznak korlátozásokat a személyiségi jogok gyakorlására vonatkozóan Az iskola köteles lehetőségeihez mérten a tanulót állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesíteni, amennyiben ennek szükségességét megfelelő hivatalos dokumentumokkal igazolni tudja, vagy az állapot hirtelen tanítási időben vagy napközis-, tanulószobai-, tanórán kívüli foglalkozás ideje alatt áll elő (pl. hirtelen megbetegedés, baleset) és biztosítani azt, hogy a tanuló, szükség esetén - életkorától függetlenül - a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. Az iskola köteles az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanuló állapotának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesíteni, számára a speciális szükségletből fakadó hátrányok leküzdéséhez többlet- szolgáltatásokat biztosítani (differenciált tanórai foglalkozás, egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, sérülésspecifikus terápia, habilitációs foglalkoztatás) A tanulmányokkal kapcsolatos mentesítés iránti kérelmeket az iskola részére írásban kell benyújtani. A mentesítés iránti kérelem benyújtásának határideje adott tanév szeptember 15. A mentesítés iránti kérelem sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén a szakvéleményben leírtaknak

12 megfelelően nem tagadható meg. Érvényessége az adott szakvélemény felülvizsgálatáig szól Az egyéni foglalkozásokra való jelentkezés írásban történhet, a foglalkozást tartó tanítónál, illetve szaktanárnál, az iskola által biztosított nyomtatványon. Sajátos nevelési igényű tanuló számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozásra az írásbeli jelentkezés követelménye nem alkalmazható, azok a kötelező tanórákon felül, az adott tanuló számára kötelezők Az iskola biztosítja a tanuló azon jogát, hogy a nevelési-oktatási intézményben: - családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes - étkezésben, - tanszerellátásban részesüljön, továbbá - sajátos nevelési igényétől függően étkezési-, illetve tankönyvtámogatásban részesüljön - részben vagy teljes egészében mentesüljön a közoktatási törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, illetve részletekben való fizetésére, - szociális támogatásban részesüljön A kedvezményes, illetve az ingyenes étkeztetési ellátás érdekében az iskola írásban, az általa meghatározott nyomtatványon biztosít lehetőséget a kedvezmény, illetve az ingyenes étkeztetés iránti igény jelzésére, és nyújt tájékoztatást a benyújtandó igazolásokról, dokumentumokról. Az igények benyújtási határideje a nyomtatványon feltüntetésre kerül. Az iskola az alábbi rendszerességgel végez felmérést: - az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig, - a következő tanévre vonatkozóan május 20 ig Az ingyenes, illetve a kedvezményes tanszerellátás érdekében az iskola a tankönyvellátás helyi rendjét meghatározó szabályzattal összhangban a központilag meghatározott nyomtatványt, a szabályzatban meghatározott határidőig juttatja el a tanulókhoz. Az igények benyújtási határidejét a nyomtatvány tartalmazza Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igényeket - a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint - a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével, az alábbiak szerint határozza meg: - Könyvtári tankönyvet, tartós tankönyvet kell biztosítani annak, aki jelölte, hogy számára az ilyen könyv megfelel. - A normatív kedvezményeken túl, pénzbeli támogatást - tárgyévi tankönyvtámogatási keretből - kell meghatározni az igénylők támogatási igényének összege arányában. - Azok számára, akiknek a tankönyvtámogatása pénzben nem megoldható, könyvtári könyvet kell biztosítani.

13 Tankönyvet - beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt - az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján az iskola igazgató minden év december 15-éig dönt. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-éig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztése.) A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja. A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló - a tankönyvet legalább 3 hónapig használja, - a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse. A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege - nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és - nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

14 A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek - 50 %-kal mérsékelhetők, illetve - elengedhetőek. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt Az iskola biztosítja a tanulók számára a rendelkezésére álló eszközei rendeltetésszerű használatát, igénybevételét a tanórákon, tanulószobai-, napközis- és tanórán kívüli foglalkozásokon Szociális támogatás állapítható meg annak a tanulónak, aki ez iránt írásbeli kérelemmel fordul az intézményhez, az iskolai alapítvány kuratóriumához, diákönkormányzathoz. A szociális támogatások lehetőségéről az intézmény minden tanítási év kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, illetve a tanulók szüleit. A tájékoztatás formája: a tanulók szóbeli tájékoztatása az első osztályfőnöki órán - a szülők szóbeli tájékoztatása a szeptemberi szülői értekezleten A szociális támogatás iránti kérelem a tanév bármely időpontjában benyújtható az igazgatóhoz, az alapítvány kuratóriumához, illetve a diákönkormányzat vezetőjéhez A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így: A tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, A jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, Tartósan beteg családtag jelenléte, Munkanélküli eltartó. Diákszociális alap felhasználása A diák szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: étkezési hozzájárulás kifizetése ( 50%-os térítési díj átvállalása), a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése (részben), térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása, nevezési díj átvállalása versenyekre. Alapítványi támogatás

15 Az intézményt támogató Iskolafejlesztési Alapítvány KOMLÓ-SZILVÁS és a Felsőszilvási Gyermekekért Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítványok szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról az osztályfőnökök vagy az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján az alapítványok kuratóriumai önállóan tagintézményenként döntenek a támogatás módjáról és mértékéről. Szociális támogatás csak nem kötelező iskolai, vagy osztályszintű tanulmányi kirándulás támogatására adható Az iskola biztosítja a tanuló napközi otthoni, illetve tanulószobai ellátásához való jogának érvényesítését Az iskola írásbeli felmérést készít, melyben a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) kérheti az ellátást. A kérelmeket az igénylőlapon feltüntetett határidőig kell visszajuttatni az iskolába. A felmérést - az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig, - a következő tanévre vonatkozóan május 20-ig kell elvégezni. Az iskola köteles a szülő igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint: - a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni: - az iskolai felkészítéssel és - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) általában - az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, - az 5-8. évfolyamon napi 3 óra, áll rendelkezésre, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. A napközi, illetve a tanulószoba igénybevétele során - sajátos nevelési igény esetén az iskola a szülővel egyeztetve figyelembe veszi a szakvéleményben szereplő javaslatokat a tanuló terhelésére vonatkozóan A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható - tantárgyak, illetve - foglalkozások közül. A választható tantárgyakra, foglalkozásokra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja.

16 A válaszható tantárgy, illetve foglalkozás megkezdését megelőző tanév, illetve félév előtt - május 20-ig előzetes, majd - szeptember 15-ig végleges felmérést kell végezni. A kérelmek elbírálásának az igények teljesítésével összefüggő rangsorolási rendje a következő: - ha több igény van, mint amennyi teljesítésére lehetőség van, a kérelmeket - azok benyújtásának sorrendjében, kell elbírálni Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket, melynek szabályait az SZMSZ tartalmazza Az iskola tanulója az iskola nyitvatartási ideje alatt az alábbi feltételekkel veheti igénybe az iskola eszközeit, létesítményeit: Könyvtár - A tanulók a könyvtárat a könyvtár-szabályzat szerint használhatják, könyvtáros, vagy könyvtárosi feladatokkal megbízott alkalmazott jelenlétében, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. - A könyvtárra vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a könyvtárban jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai hirdető táblára, valamint a könyvtár ajtajára is kifüggesztésre kerül. - A könyvtárat csak pedagógus, vagy pedagógiai asszisztens jelenlétében lehet igénybe venni Fedett sportlétesítmények - A tanulók a fedett sportlétesítményeket (tornatermet, stb.), valamint az öltözőket a vonatkozó szabályok szerint használhatják. - A fedett sportlétesítményekre vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a sportlétesítményekben jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A sportlétesítményeket megfelelő sportfelszerelés legalább tornacipő - használatával lehet igénybe venni Sportpálya - A sportpályát szabadon használhatják a tanulók akkor, ha ott tanóra, vagy tanórán kívüli foglalkozás, illetve más, az iskola által szervezett program nem folyik Számítástechnika terem - A számítástechnika terem használatára vonatkozó speciális használati szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, a teremben pedig kifüggesztésre kerülnek. - A tanulók a számítástechnika termet a terem használati rendjére vonatkozó külön szabályok szerint vehetik igénybe. - A számítástechnika termet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni.

17 Büfé A büfét a tanulók szünetekben, illetve lyukasórákon, valamint a tanórákat követő időszakban látogathatják Az aula (Felsőszilvási Általános Iskola) Az aula használati rendjét külön szabályzat tartalmazza. A szabályzat tartalma a tanulókkal év elején ismertetésre kerül. Az aula használati rendje az aulában kifüggesztésre kerül A tantermek A tantermek tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó használati rendjét a foglalkozást tartó pedagógus ismerteti az érintettekkel. A foglalkozások időpontját órarendben rögzítik Az egyes helyiségek zárása A tanórák, foglalkozások közötti időszakokban jó idő esetén (kinti ügyelet) minden termet zárni kell! A terem zárásáról a pedagógusok gondoskodnak. A tanulóknak a tanórák, foglalkozások előtt a tanár megérkezéséig a terem előtt kell várakozniuk A tanuló joga, hogy egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az iskola e tanulói jog érvényesítése érdekében védő és óvó előírásokat határoz meg. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása során az iskola gondoskodik a gyermek fokozott felügyeletéről, kíséréséről, folyamatosan segítséget nyújt számára az iskolán belüli tájékozódáshoz, sérülésének és állapotának megfelelő védő és óvó intézkedéseket határoz meg Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a tanulók számára tilos: - a dohányzás, - a szeszes ital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. A pedagógusok és más iskolai foglalkoztatottak számára az iskola területén tanítási időben, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok alatt tilos: - a szeszes ital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. A pedagógusok és más iskolai foglalkoztatottak az iskola területén csak az arra kijelölt helyen, az érvényes tűzvédelmi szabályzat betartásával dohányozhatnak Az iskola gondoskodik arról, hogy a tűz- és balesetvédelmi szabályokat az érintettek megismerjék. - Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás

18 tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek különösen: sportlétesítmények, számítógép termek esetében. - Az iskola gondoskodik arról, hogy a sajátos nevelési igényből fakadó hátrány ne gátolja a tanulót a speciális védő, óvó előírások megismerésében Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanulók a bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat, teendőket az SZMSZ-ben szabályozottak szerint megismerjék A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: - tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az - ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, - megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), - megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről 1 héttel korábban tájékoztatást kapjon. - írásbeli dolgozatát annak megírásától számított 10 munkanapon belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse, - tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy, hogy tantárgyanként és félévenként legalább a heti óraszámmal megegyező, de legalább két érdemjegye legyen A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül a szülői szervezettől a tizenötödik napot követő első ülésén érdemi választ kapjon A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a 4.8. pontban meghatározott jogokat - szóban a diákönkormányzati és a szülői szervezeti fórumokon, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - az szülői szervezet vonatkozásában az szülői szervezet ülésein, illetve az az által meghatározott időpontokban, - írásban, - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja.

19 A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus A tájékoztatás rendje a következő: - az iskola nyilvános dokumentumai: - az SZMSZ, - a minőségirányítási program, - a pedagógiai program mindenki számára elérhető helyen (pl.: a könyvtárban) elhelyezésre kerülnek, - a házirend a faliújságon folyamatosan megtekinthető, illetve annak egy rövidített példányát a tanulónak, illetve a szülőnek a beíratáskor át kell adni Az iskola köteles a pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki A tanuló joga, hogy részt vegyen diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen különböző köröknek, iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek A tanuló joga, hogy részt vegyen a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon. Ezek formái: - rendszeres elfoglaltságok: szakkör, sportkör, diákkör, énekkar, - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás A tanuló kezdeményezhet, és részt vehet különböző tanórán kívüli foglalkozásokon A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, diákkörnek, különböző köröknek, valamint iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett.

20 A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de egyes szakkörök azok jellegétől függően térítési díjasak is lehetnek. Ennek feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást a jelentkezések előtt meg kell adni Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.) A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét a lehetőségek figyelembevételével a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó közösen állapítják meg A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók szóbeli tájékoztatást kapnak a foglakozást tartó pedagógustól A tanórán kívüli foglakozásokon a foglalkozást vezető ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat, pl. vezeti a foglalkozási naplót A tanulók kötelesek egymás vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartani A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülőjének joga, hogy jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, valamint az oktatási jogok biztosához forduljon A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában A tanulók, illetve képviselőik közvetlenül, illetve közvetve részt vehetnek a döntéshozatalban, az intézmény irányításban az SZMSZ-ben meghatározottak szerint A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetve, hogy kérje a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentését. (A magántanulói jogviszony, valamint a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés feltételeit jogszabályok határozzák meg.) A tanuló joga, hogy kérelmére, független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról A jog érvényesítésének lehetőségéről a tanuló, illetve a tanuló szülője az iskola vezetőjétől kérhet szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatást A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelésioktatási intézménybe.

21 A jog érvényesítésének lehetőségéről a tanuló, illetve a tanuló szülője az iskola vezetőjétől kérhet szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatást A vonatkozó kérelmeket az iskolaigazgató részére kell benyújtani A tanuló joga, hogy különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás A tanuló e joga érvényesítése érdekében - pályaválasztási, továbbtanulási kérdésekkel az osztályfőnökéhez és a pedagógiai asszisztenshez fordulhat információért A tanuló joga, hogy választó és választható legyen diákképviseletbe; valamint, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a közoktatási törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását A diákképviseletet biztosítani kell az SZMSZ-ben meghatározottak szerinti. feladatokkal kapcsolatban A tanuló joga, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesüljön a 4.3.-ban meghatározottak szerint. 5. A tanulói kötelezettségek szabályozása 5.1. A tanuló kötelezettsége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon A tanórákra, valamint a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokra köteles elvinni a tanulmányai folytatásához szükséges taneszközöket, felszereléseket, az ellenőrző könyvét A tanuló az ellenőrző könyvébe köteles haladéktalanul beírni az érdemjegyeit, majd azokat legalább hetente aláíratni a szülőjével A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének A tanuló köteles a tanítás megkezdése előtt legalább 5 perccel a tanítás helyszínén tartózkodni A tanuló köteles tevékenyen részt venni a tanórákon A tanuló köteles szorgalmasan, képességeinek megfelelően tanulni, részt venni a tanórákon A tanuló kötelezettsége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában.

22 A tanuló köteles padját, székét, valamint azok környezetét tisztán tartani, az általa eldobott, elhagyott szemetet összeszedni, és a szemétgyűjtőben elhelyezni A tanuló köteles nevelője kérésére közreműködni a tanórák előkészítésében, az óra lebonyolításához szükséges szervezési feladatokban A tanuló kötelezettsége, hogy megtartsa az iskolai tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és a helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tűz- és balesetvédelmi oktatáson A tanuló kötelessége, hogy - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, illetve azokra vigyázzon, - óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - az iskola eszközeit, berendezéseit, létesítményeit rendeltetésszerűen használja A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, valamint tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskola szervezeti és működési szabályzatában, továbbá a házirendjében foglaltakat. 6. Munkarendre vonatkozó szabályok 6.1. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni: tanóra tanóra időtartama szünet perc perc perc perc perc perc perc perc Összevont óra esetén a tanóra 90 perces. Összevont órát csak az utolsó két órában lehet tartani.