INTEGRÁLT MIKRO/NANORENDSZEREK NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM (IMNTP_07)

Átírás

1 INTEGRÁLT MIKRO/NANORENDSZEREK NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM (IMNTP_7) Záróbeszámoló 28. április március 31. Dr. Bársony István projektvezető Támogatott szervezet: Projekt honlapja: MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

2 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló értékelés... 3 A feladatok és eredmények bemutatása részfeladat... 5 Az IMNTP platform Titkárságának felállítása és működtetése, az alakuló Közgyűlés megszervezése, SzMSz elkészítése részfeladat... 6 Bekapcsolódás a vonatkozó hazai európai platformok munkájába részfeladat... 8 Helyzetelemzés, fejlődési trendek és kihívások áttekintése részfeladat A Platform kutatási és technológiai stratégiai céljainak megfogalmazása és az SKT kidolgozása, beszámoló készítése részfeladat Konferencia szervezése, az SKT bemutatása a szélesebb szakmai nyilvánosságnak,a szakpolitika képviselőinek és a médiának, A konferenciához kapcsolódóan a Platform Közgyűlés ülése részfeladat A Megvalósíthatósági Tervhez szükséges tanulmányok elkészítése, az MT kidolgozása részfeladat IMNTP konferencia szervezése, az MT bemutatása a partnereknek, az érdeklődőknek és a médiának, beszámoló készítése részfeladat A platform eddigi munkájának összefoglalása, dokumentáció készítés További hasznosítási lehetőségek Publikációk, sajtómegjelenések Indikátor és monitoring táblázat A résztvevő személyek megnevezése és munkaideje

3 Összefoglaló értékelés Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati döntése és az OMFB 687/28. sz. szerződés értelmében 28. márciusában hozta létre az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet. Az EU Bizottság definíciója szerint a következő évtizedek fejlődését meghatározó kulcsfontosságú alaptechnológiák tudásintenzívek, és a kutatás-fejlesztés magas intenzitása, gyors innovációs ciklusok, nagy tőkekiadások és jól képzett munkaerő jellemzi őket. Ezek a kulcstechnológiák a nanotechnológia, a mikro- és nanoelektronika (ideértve a félvezetőket is), a fotonika, a korszerű anyagok és a biotechnológia. Az IMNTP ezen kulcstechnológiák hazai K+F kérdéseivel foglalkozott az elmúlt 2 évi működése során és foglalkozik majd a jövőben is. Az IMNTP tevékenységét európai mintára szervezte, a European Nanoelectronics Initiative Advisory Council (ENIAC) és Photovoltaic Technology Platform (EU PV) munkájához kapcsolódóan végzi. A Platform szerveződés elsődleges célja, hogy elősegítse a hálózatosodást, a hazai szereplők lehetőségeinek és adottságainak megismerésével az aktívabb részvételt és a hazai ágazati K+F integrációját az európai kezdeményezésekbe. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) 28 májusában tartotta alakuló Közgyűlését. Két év alatt tagjainak száma a kezdeti 27-ről 48-ra emelkedett, közülük 2 az ipari szereplő, főleg kis- és középvállalkozások. Az IMNTP tevékenységére jellemző, hogy az első 1-1,5 évben próbálta tevékenységét ismertté tenni. Ebben az időszakban alacsony volt a tagok aktivitása, új tagokat nehezen szerzett, a készülő stratégiai és megvalósíthatósági tanulmányokhoz szükséges szakértői háttér megteremtése is nagy kihívásnak bizonyult. Az IMNTP NKTH által finanszírozott - működésének utolsó fél évében ez a tendencia megfordult. Az intenzív médiakampánynak és az elkészült tanulmányoknak, valamint a sikeres pályázatoknak mára akkora szakmai és sajtóvisszhangja lett, hogy az érdeklődők és együttműködni kívánók száma megnőtt, egyre többen ismerték fel a hálózatosodás lehetőségeit. Bár a tagok közé ennek ellenére is kevés nagyvállalkozás kérte felvételét, érdeklődésüket mindenképp mutatja az érdekképviseleti szervezeteken keresztül (AmCham, IVSZ, MELT) folytatott aktív párbeszéd. Az IMNTP által képviselt szektor igen heterogén, a résztvevők széles tevékenységi spektrumot fednek le, ami a multidiszciplináris megközelítésnek és alkalmazás-fejlesztésnek a jövőben mindenképp kedvezni fog. Ugyanakkor nehéz lehatárolni hogy mi az, ami ebbe a körbe tartozik. Számunkra az a megközelítésmód elfogadott, hogy az integrált eszközökben a mikrotechnológia, a mikromegmunkálás mindig is nélkülözhetetlen része marad a nanotechnológia hasznosításának abban az értelemben, hogy a nano-méretskálát mikrotechnológiai közvetítéssel lehet csupán hozzáférhetővé tenni. Ez a tevékenység magas hozzáadott érték termelésre képes, számottevő hazai tudományos bázissal rendelkezik. Ugyanakkor az ide sorolható tevékenységek nemzetgazdaságilag nehezen mutathatók ki, ennek elkülönítésére a KSH/TEÁOR adatok sem alkalmasak. A gazdasági, szabályozási és politikai folyamatok valamint a technológiai fejlődés napi szinten befolyásolja a mikro- és nanoelektronikai és a fotovillamos szektort. Éppen ezért folyamatos helyzetelemzésre van szükség. Egy cég be- vagy kitelepedése (Continental beruházása, Sanyo fejlesztése), egy kormányhatározat (mint pl. Németországban a feed-intarifa megnyirbálása) a jövőben akár alapjaiban befolyásolhatják a hazai K+F stratégiai irányokat és az azok megvalósítását célzó folyamatokat. A stratégia és a megvalósíthatósági tanulmány készítése több lépcsőben, folyamatos elemzéssel, piacfelméréssel, visszacsatolással, tanulmányok bekérésével iteratív módon 3

4 történt. A munkába nem csak a platform tagjai, hanem külső szervezetek és szakértők is bekapcsolódtak, ezzel próbáltuk garantálni azt, hogy a megállapítások ne csak egy szűk réteg véleményét tükrözzék. Több felkérést kaptunk a stratégia ismertetésére ipari, vállalkozói és szakmai konferenciákon. Legutóbb pl. az ITD fórumán jelentünk meg, legközelebb pedig az Ipar Napjai szakkiállításon szerepelünk. Az IMNTP hangsúlyt fektet partnerei és minden érdeklődő folyamatos tájékoztatásra. A Platform weblapján megindulása óta ágazati információkról több mint 16 aktuális hír került fel hazai és nemzetközi rendezvényről, pályázati lehetőségről, szakmai tanulmányokról. Ezen felül az IMNTP támogatja a hazai természettudományos és mérnöki utánpótlás nevelés számára szervezett rendezvényeket, így propagálja az MTA MFA és a Kémiai Kutatóközpont által szervezett középiskolásoknak szóló nyári táborait. Munkánk legsikeresebb érdemi sikere az európai konzorciumok szervezése. Az ENIAC mindkét pályázati felhívásában sikerrel szerepeltek az IMNTP által szervezett hazai konzorciumok. Különlegességük az, hogy ezek a partnerek a Platform nélkül valószínűleg nem találkoztak és/vagy nem működtek volna együtt K+F projektekben. A három sikeres pályázat több millió támogatást nyert, ezek: A Nanoelektronika a biztonságos, üzemanyag hatékony és környezetbarát közlekedésért (SE2A) pályázatot a Philipsből kivált holland NXP cég koordinálja. A projekt keretében elsősorban speciális érzékelőkre és az ezeket falhasználó alkalmazásokra fókuszálnak a kutatók, mint pl. a különféle szélsőséges viszonyok közt is működő gázérzékelő mikrostruktúrák, a motorvezérlést befolyásoló nyomás, gázáramlás, érintésmentes hőmérséklet szenzorok. Magyar résztvevők: Bonn-Hungary Kft., Weszta-T Kft, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet. Az orvosdiagnosztikai képalkotási nanoelektronikai projektet (CSI) az olasz ST Microelectronics koordinálja. A team által kidolgozott mikro- és nanotechnológiai eszközökön alapuló képalkotó eljárás segítségével lehetővé válhat a központi idegrendszer és az agy olyan súlyos megbetegedéseinek vizsgálata, mint az epilepszia, vagy a Parkinson kór. Magyar résztvevők a Mediso Kft., MTA Atommagkutató Intézete, Debreceni Orvosi és Egészségügyi Központ, Pannon Egyetem. A fejlett félvezető alapú bioszenzor platformok létrehozását megcélzó projektet (CAJAL4EU) a holland NXP koordinálja. A bioszenzorok prototípusait a fertőző- és szívbetegségek biológiai paramétereinek mérésére fejlesztik ki. Magyar résztvevők a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet és a 77 Elektronika Kft. Az elmúlt két év alatt beigazolódott, hogy az európai technológiai platformok szervezéséhez igazodó NKTH támogatás ezen a területen kiemelkedően hasznos volt és lehetővé tette a résztvevők számára a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódást. Rendezvényeink és sajtóközleményeink visszhangja aláhúzza azt az igényt, hogy a platform szerveződést a jelent támogatás megszűnte után is működtessük. A fentiek szellemében az MTA MFA 21. december 31-ig vállalja, hogy saját eszközeiből változatlan formában működteti az IMNTP irodát. Teszi ezt abban a reményben, hogy a sikeresen működő platform szerveződések támogatását az NKTH valamilyen módon a jövőben is meg tudja oldani addig, amíg megfelelő szervezeti-működési formát lehet majd találni a hálózat hosszútávú fenntartásához. A munka addig sem áll meg, hiszen jelen beszámoló írásával egy időben megállapodás jött létre 4 platform között - a Genomikai, a Biotechnológiai és az Innovatív Gyógyszerek, valamint az IMNTP együttműködés létrehozásáról a közös nanotechnológiai K+F lehetőségek kihasználására, valamint a Platformok tevékenységének közös érdekképviseletére a kormányzat és pályázati támogató szervek (NKTH, NFÜ) felé. 4

5 A feladatok és eredmények bemutatása Az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) 28 és 21 márciusa között az alábbi feladatokat végezte el: 1. részfeladat Az IMNTP platform Titkárságának felállítása és működtetése, az alakuló Közgyűlés megszervezése, SzMSz elkészítése 28 márciusa és 28 szeptembere között a gesztor intézet telephelyén kialakításra került az IMNTP Iroda, 2 korszerű munkahellyel, tárgyalóval és a Platformhoz kapcsolódó eredmények bemutatását lehetővé tevő vitrinnel. A platformiroda függetlenített vezetője Szakolczai Krisztina, okl. informatikus mérnök, az MTA MFA munkatársa lett. Az iroda felújítási költségeit az MFA részben saját forrásból állta. A platform honlapja a oldalon érhető el. A portálmotor PHP kóddal készült, a honlaphoz kapcsolódóan céges tevékenységi és szolgáltatási adatbázis (MYSQL) került kialakításra azért, hogy a tagok lehetőségét felmérve a későbbi pályázási, fejlesztési, valamint oktatási igényeket és szabad kapacitásokat hatékonyan tudjuk összehangolni. A honlapot heti rendszerességgel frissítjük. Eddig több mint 16 hír került fel: pályázati lehetőség, szakmai információk, tanulmányok, ágazati és K+F adatok érhetők el rajta A Platform alakuló ülését én tartottuk, 6 tagképviselő ill. küldött részvétele mellett. Az alakuló ülést követően 28 szervezet csatlakozott. Ezt követően kialakításra került a Szervezeti és Működési Szabályzat, amit a Közgyűlés elfogadott és ennek értelmében a tagok megválasztották a Platform testületeinek (Koordinációs Tanács (KT), Tudományos Tanácsadó Testület (TTT)) tagjait. Ennek értelmében a KT tagjai: Bársony István, elnök (MTA MFA) Mirk Zoltán (Bonn Hungary) Pálfy Miklós (Solart-System) Pavelka Tibor (Semilab) Poppe András (Micred) Rencz Márta (BME EET) Simon Alíz (MTA ATOMKI) Vonderviszt Ferenc (PE) TTT tagjai: Földesy Péter (SZTAKI) Iván Kristóf (PPKE) Kandár Tibor (Knorr Bremse) Kulinyi Sándor (Weszta-T) Lábadi Zoltán (MFA) Madarász Emília (KOKI) Mizsei János (BME EET) Nádudvari György (Semilab) Pálfy Miklós (Solart-System) Szörényi Tamás (DF) Timárné Horváth Veronika (BME EET) Wootsch Attila (Comergen) Az IMNTP tagjainak száma 21. márciusára 48-ra növekedett. 5

6 Az IMNTP iroda napi tevékenységei közé tartozott: események szervezése (piacfelmérés, megbeszélések, konferenciák); információ nyújtás a platform-tagok részére a tagok tevékenységeiről és terveiről; a platformon belüli igények és képességek felmérése és hatékony közvetítése a hálózaton belül; közös projektjavaslatok, pályázatok kidolgozásával és PPP K+F támogatások szervezésével; PR és marketing tevékenység az IMNTP és tagjai tevékenységének megismertetése; nemzetközi megjelenés és képviselet biztosításával pl. EU platformokban; folyamatos kapcsolattartás hazai szervezetekkel az NKTH-val és társplatformokkal, klaszterekkel, egyéb érdekképviseleti szervekkel; a Platform munkájához kapcsolódó potenciális partnerek feltérképezése; stratégia és megvalósíthatósági tanulmány készítése szakértők bevonásával. 2. részfeladat Bekapcsolódás a vonatkozó hazai európai platformok munkájába Az európai platformokkal folyamatos a kapcsolattartás: A platform vezetője Bársony István az ENIAC-AENEAS Scientific Coordination Council magyar képviselője, rendszeresen részt vesz az SCC ülésein. A Mirror Groupban is van megfelelő magyar képviselet Pap Dávid személyében. 29. decemberében az ICT meetingen több munkatársunk és platform tagunk vett részt, és tájékoztató anyagot helyeztünk el az NKTH standján. Az EU PV Platform Közgyűlésein több magyar résztvevő is volt. A 28. június 5-7-én Ljubjanában tartott rendezvényen Bársony István és Pálfy Mikós vett részt; 29. június 19-én Bécsben pedig: Pálfy Mikós, Németh Ágoston, Dücső Csaba, Lábadi Zoltán és Szakolczai Krisztina vett részt. A PV Platform ülésén jelezték, hogy várnak magyar képviselőt a PV ERA-Netbe illetve a PV Mirror-Groupba. Ezt a kérést az IMNTP az NKTH részére továbbította, de a kapcsolattartó személyét értesülésünk szerint a mai napig nem jelölték ki. A román mikrotechnológiai platformon keresztül kapcsolat kiépítése kezdődött el az EU MINAM platformmal 28. novemberében (Liviu Jalba, Szakolczai Krisztina). Az EU platform jellege miatt a személyes kapcsolattartást társplatformunk (MANUFUTURE-HU) képviselője Haidegger Géza látja el,pl. 29. március 1-11-én, Brüsszelben. Rendszeresen kapunk hírleveleket, felhívásokat. A 21. március 27-én tartott IMNTP konferenciára meghívtuk az ENIAC és a PV platform 1-1 szakértőjét is: Wim C. Sinkét és Kouchi Zhangot is, akik az uniós SRA-ról tájékoztatták a magyar szereplőket. 6

7 Madarász Emília képviselte a platformot a nanobiztonsággal kapcsolatos rendezvényeken, így a Nanosafety EU Klaszter éves konferenciáján is (Belgium 29 április ). Sikeres pályázatot adtunk be az ENIAC JTI felhívásain, több millió támogatási forrást sikerült így szerezni a Platform tagjainak. o First Call-on a Nanoelektronika a biztonságos, üzemanyag-hatékony és környezetbarát autóipari alkalmazásokhoz témában. A 21 résztvevőből 4 magyar platform tag (Bonn Hungary Kft., Weszta-T Kft., BME EET, MTA MFA), az 5. platform tag a német anyavállalat engedélyének hiányában visszavonta pályázatát (Knorr-Bremse). Ennek ellenére a szerződéskötés sikeres volt, a munka folyamatban van. A magyarországi K+F munka elismerésére 29. novemberében az ENIAC SE2A projektjének találkozóját Budapesten tartották meg, melyen részt vett Dr. Kouchi Zhang az ENIAC képviselője is. o A diagnosztikai képalkotási nanoelektronikai projektet (CSI) az olasz ST Microelectronics koordinálja. A team által kidolgozott mikro- és nanotechnológiai eszközökön alapuló képalkotó eljárás segítségével lehetővé válhat a központi idegrendszer és az agy olyan súlyos megbetegedéseinek vizsgálata, mint az epilepszia, vagy a Parkinson kór. Magyar résztvevők a Mediso Kft., MTA Atommagkutató Intézete, Debreceni Orvosi és Egészségügyi Központ, Pannon Egyetem. o A fejlett félvezető alapú bioszenzor platformok létrehozását megcélzó projektet (CAJAL) a holland NXP koordinálja. A bioszenzorok prototípusait a fertőző- és szívbetegségek biológiai paramétereinek mérésére fejlesztik ki. Magyar résztvevők a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, illetve a 77 Elektronika Kft. Hazai kapcsolataink témái az elmúlt évben: Élelmiszer-technológiai Platform (FoodForLife) - Boródi Attila és Keleti Ágnes; a mikro- és nanotechnológia felhasználása az élelmiszer feldolgozási és tárolási folyamataiban. Manufuture-HU Platform - Haidegger Géza, a mikro- és nanoelektronikai gyártás kérdései. ARTEMIS Hungary (beágyazott rendszerek platform) - Orosz-Várkonyi Attila és Kátai Szabolcs, a fejlesztések alkalmazása beágyazott rendszerekben. NANOPLAT projekt (EU FP7), Central European University Demény Enikő; a nanotechnológia társadalmi és jogi aspektusainak tanulmányozása. Szakmai szempontból a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottsága (Dr. Harsányi Gábor elnökletével) is megtárgyalta az IMNTP eredményeit a stratégiát és megvalósíthatósági tervét. Innovatív Gyógyszerek Kutatása Platform Dr.Vass Ádám; az orvosi nanotechnológia lehetőségei, 21. májusában közös egyeztetésre kerül sor az IMNTP az Innovatív Gyógyszerek a Genomika és a Biotechnológiai Nemzeti Technológia Platformok között a közös nanotechnológiai innovációs kérdésekről. 7

8 Építésügyi Technológiai Platform - Kozák Melinda; korszerű építészeti technológiák: épületbe integrálható napenergia hasznosító berendezések és BoS rendszerek. 21. májusában speciális közös szemináriumot tart a két Platform a fenti témában. TEXPLAT (Nemzeti Technológiai Platform a magyar textil- és ruhaipar megújításáért) Máthé Csabáné dr., Lakatosné Győri Katalin- ruházatba és egyéb textilipari termékekbe integrálható szenzorok. Informatikai Vállalkozások Szövetsége, Elektronikai Tagozat - Eszes Gábor, Gacsal József, közös fellépés a hazai elektronikai nemzeti stratégia kialakításáért, az oktatás megreformálásáért. Magyarországi Elektronikai Társaság és Országos Elektronikai Klaszter Lambert Miklós, együttműködési lehetőségek és innovációs kérdések az elektronikai szektorral. Egymás érdekképviseleti szerveibe tagként is beléptünk. Kreatív Iparágak Platformja (KIP)- Ács Györgyi és Balassy Zsolt - szakember utánpótlás színvonalának emelése, a középiskolai természettudományos oktatás megreformálása. 3. részfeladat Helyzetelemzés, fejlődési trendek és kihívások áttekintése A Platform és testületei rendszeresen üléseztek. A stratégia és megvalósíthatósági terv kialakításához ismételt kérdőíves felmérést, helyzetelemzést végeztünk. Az első kérdőívet 1 címre juttattuk el, elsősorban a szektorban tevékenykedők fejlesztési és gyártási területeit, terméket, alkalmazott módszereit, K+F együttműködéseit és távlati irányait mérte fel. Bér kevés válasz érkezett, ez alapján született megállapodás a fő irányvonalakról, illetve azokról a területekről melyeket egyértelműen ki lehet zárni a magyarországi mikro/nanoelektronikai és fotovillamos stratégia kialakításakor. A második kérdőív eltérő jellegű inkább a mikro- és nanoelektronikai valamint a fotovillamos szektor lehetőségeit, gyengeségeit, erősségeit és kockázatait mérte fel, specifikus kérdésekkel egyfajta kombinált Delphi/SWOT módszerrel. A kérdőív elemei elsősorban a K+F+I területen, a korábbi kérdőíves felmérés kapcsán leggyakrabban hangoztatott kifogásokat (képzett munkaerő hiánya, forráshiány, szabályozás hiánya) és javaslatokat (speciális szakterületek kiemelése, beavatkozások szükségessége) tartalmazták. Ezt a kérdőívet 14-en töltötték ki, és már jobban árnyalta a szektor résztvevőinek véleményét. A kérdőívek eredményeit személyes és elektronikus megkeresések, a nemzetközi és hazai piacelemzések és tanulmányok pontosították. A helyzetelemzés eredményét Tanulmány a magyarországi mikro- és nanoelektronikai, valamint fotovillamos szektor kutatás-fejlesztési és innovációs elképzeléseiről, azok társadalmi és gazdasági hatásáról címmel tettük közzé, a főbb megállapításokat sajtóközleményben is ismertettük. 8

9 A fenti helyzetelemzések után a magyar mikro- és nanoelektronikai valamint fotovillamos piacra az alábbi helyzetelemzés adható: Mikro és nanoelektronikai területen o A hazai mikro- és nanoelektronikai szektor nagyon heterogén, emiatt nehéz lehatárolni ki tartozik ehhez a területhez. A piaci kihívásoknak azonban pont ez kedvezhet a későbbiekben, mivel egyre nagyobb az igény a problémák multidiszciplináris megközelítésére, megoldására. o Magyarország esélyei a nemzetközi együttműködésben elsősorban a távlati, azaz jobbára alapkutatást igénylő Beyond CMOS kategóriában jelentkeznek, a More Moore jellegű feladatok megoldásában hazai gyártókapacitás híján csak nagyon marginális, elsősorban méréstechnikai fejlesztési esélyeink látszanak. Kifejezetten jók azonban a hazai adottságok és felkészültség a More than Moore területen, ahol mind a tervezésben, mind a szenzor-aktuátor, tápellátás ill. kommunikációs áramköri fejlesztésben jó alapok és lehetőségek mutatkoznak. o A mikro/nanotechnológiai integrált eszköz területen folyó, chipfejlesztés jellegű tevékenység zömmel az MTA MFA-ra és 2-3 KKV-ra korlátozódik. Magyar specialitásnak is tekinthető az az agykutatók részéről jelentkező igény, hogy a mikro/nanotechnológiai lehetőségek felhasználásával pl. támogassuk az agyi elektródafejlesztést kombinálva a lokális hatóanyag bejuttatásával integrált mikrofluidika segítségével. o Magyarország nagyhatalom a félvezetőiparhoz kapcsolódó csúcstechnikai szerkezet és eszközminősítő mérések területén, ami fontos, kiemelendő hazai specialitás. o Nagy esélyt jelent Magyarországon is a nanokompozitok, a polimer alapú speciális eszközök és technológiáik alkalmazása, elsősorban a napelem, de a nyomtatott olcsó elektronika területén is, amire komoly hazai igény és K+F háttérkapacitás is rendelkezésre áll. Alkalmazásait tekintve a területnek óriási felvevő piacot jelenthet perspektivikusan a csomagolástechnika, élelmiszeripar, és természetesen az autonóm energiaellátás o A felmérések szerint elsősorban az alábbi tevékenységeket kell támogatni a szektorban: az oktatás színvonalának emelése; a nagy hozzáadott értékű mikroés nanoelektronikai termékek fejlesztése; a nagy hozzáadott értékű mikro- és nanoelektronikai gyártó és minősítő berendezések fejlesztése; továbbá jelentős és folyamatos kormányzati beavatkozás szükséges. A napelem-technológiai területen o A helyzet meglehetősen dinamikusan változik. Jelenleg nagykapacitású hazai napelem cella-termelés nincs. A Sanyo végez napelem modul összeszerelést, jellemzően exportra. A Genesis Energy továbbra sem valósította meg kormánytámogatást és jelentős adókedvezményeket élvező vékonyréteg napelem gyárának kivitelezését. A Heliogrid ellen csődeljárás indult 29. nyarán. o Magyar specialitás viszont, hogy több számos átalakuláson átment vákuumberendezés-gyártó cég foglalkozik komplett, kulcsrakész napelem gyártó sorok fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával. Az ehhez kötődő technológiafejlesztés vékonyréteg napelemek területén nagy gazdasági haszonnal kecsegtet. Ehhez kapcsolódóan 21. márciusában a BudaSolar Kft. 9

10 átadta - az MTA MFA-val közös NKTH pályázati pénzből megújult vékonyréteg napelemes kutatólaborját, ahol kulcsrakész gyárakban hasznosított technológiai fejlesztés folyik. Jelen beszámoló készítésekor kapott szárnyra az a hír, hogy a magyar tulajdonostól az amerikai SolarThinFilms Inc. megvásárolná a Budasolart. Ugyanebben az időszakban megszűnt az Energosolar is. A SANYO gyártókapacitás bővítést jelent be, ami közel 4 főnek adhat munkát Dorog térségében. o A felmérések szerint elsősorban az alábbi tevékenységeket kell támogatni a szektorban: az oktatás és demonstráció színvonalának emelése; nagykapacitású hazai fotovillamos termelés létrehozása; nagykapacitású hazai K+F létrehozása; elsősorban a vékonyréteg technológiák, mérési, minősítési eljárások fejlesztése; a PV kultúra hazai elterjedését elősegítő EU szintű ártámogatási struktúra bevezetése. Az elkészült helyzetelemzés szerint, a hazai mikro- és nanoelektronikai szektor jellemzői: 1

11 Az elkészült helyzetelemzés szerint, a hazai fotovillamos szektor jellemzői: A helyzetelemzés eredményeit több sajtóközleményben és az IMNTP két konferenciáján (29. és 21. márciusa) is ismertettük, ezek az IMNTP honlapján megtalálhatóak. A folytonosan változó piaci helyzetben a helyzetelemzésnek is folyamatosnak kell lenni. Egyegy politikai, gazdasági folyamat, multinacionális cég döntése befolyásolhatja a hazai K+F+I környezetet, így a Platform által készített stratégiát és megvalósíthatósági tanulmányokat is. 4. részfeladat A Platform kutatási és technológiai stratégiai céljainak megfogalmazása és az SKT kidolgozása, beszámoló készítése A K+F stratégiák kialakítása több lépcsős folyamat volt, a 3. részfeladatban ismertetett helyzetelemzésekhez kapcsolódóan készültek el az egyes verziók, melyeket a Platform Koordinációs Tanácsa, Tudományos Tanácsadó Testülete, külső szakértők és szervezetek (pl. az MTA Elektronikus Eszközök Bizottságai) is megtárgyalt. Az első helyzetelemzést követően az alábbi fő stratégiai irányokat határozta meg a TTT: A mikro- és nanoelektronikai K+F számára: Nanoelektronika az egészségért és a wellnessért Nanoelektronika a szállításért és a mobilitásért (részben, másodlagos) Nanoelektronika a biztonságért (részben, másodlagos) Nanoelektronika az energiáért és a környezetért Tervezési módszerek és eszközök a nanoelektronika számára Berendezések és anyagok a nanoelektronika számára 11

12 A fotovillamos K+F számára Fotovillamos elemek, napelemek és modulok: Kiegészítő rendszerelemek (Balance of System, BoS): Alkalmazhatóság Társadalmi hatás A TTT akkor megállapította, hogy néhány kutatási területnek Magyarországon ma sajnos nincs számottevő bázisa, ezért stratégiai szempontból hazai K+F támogatási létjogosultsága kérdéses. Jelenleg (ill. a közeljövőben) az alábbiak aligha lesznek Magyarországon versenyképes területek: a More Moore típusú méretcsökkentett komplex áramköri fejlesztés, illetve a szelet alapú (egykristályos ill. polikristályos) napelem technológiák. A Platform ezt a verziót 29. március 27-i konferenciáján hozta nyilvánosságra és bocsátotta vitára. Ezt követően a módosítási javaslatokkal finomította a stratégiákat. A Platform a stratégia tervezéshez módszertani tanácsokat kért és kapott az NKTH-tól, valamint a Laser Consult Kft-től. Javaslatuk szerint a fent megadott területek számát csökkenteni kell, jól körülhatárolt fókuszokra van szükség. Az ismételt szakmai vitákat követően az alábbi stratégiai fő szakmai fókuszpontokat határozta meg a Platform: 12

13 Mikro- és nanoelektronikai szektor javasolt fejlesztési irányai Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezetvédelemben Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára Fotovillamos szektor javasolt fejlesztési irányai Fotovillamos technológiai (process) kutatás-fejlesztés o Fotovillamos eszközök, napelemek és modulok o Kiegészítő rendszer elemek (Balance-of-System, BoS) A fotovillamos rendszerek elterjesztésének eszközrendszere o Alkalmazhatóság o Társadalmi hatások kutatása A időszakra vonatkozó mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos stratégiát a Platform a 29. októberi Közgyűlésen egyhangúlag elfogadta. A 21. márciusi Közgyűlés kissé pontosította a stratégia vezetői összefoglalójának megállapításait. A módosítások elsősorban a hazai szektorra vonatkozó általános megállapításokat érintették. Ez kimondja, többek között, hogy: Az elektronikai szektor szerves része a mikro- és nanoelektronikai szektor, amely a legmagasabb hozzáadott értéket állítja elő magasan kvalifikált munkaerővel. Ennek a területnek a fejlesztését azonban össze kell hangolni az elektronikai szektor egyéb szereplőivel. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyarországon termelési értékben döntő súlyt képviselő elektronikai szereléstechnika ugyanúgy csúcstechnológiai ipar, mint a nanoelektronikai K+F terület, de eltérő sajátosságokkal rendelkezik. [ ] Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottság általános növelése egyértelműen az alacsonyabb képzettségűek intenzívebb bevonását jelenti a munkaerőpiacra. Az elektronikai szektor folyamatos fejlődését, csak harmonizált mindkét speciális igényt kielégítő - intézkedésekkel lehet elősegíteni 13

14 5. részfeladat Konferencia szervezése, az SKT bemutatása a szélesebb szakmai nyilvánosságnak,a szakpolitika képviselőinek és a médiának, A konferenciához kapcsolódóan a Platform Közgyűlés ülése Az IMNTP én "A Jövő technológiája a jelenben" címmel konferenciát tartott a Danubius Hotel Szt. Gellértben. A konferencia célja az volt, hogy megismertesse az Európai Uniós és a magyar stratégiai elképzeléseket az integrált mikro- és nanorendszerek, valamint fotovillamos (napenergia-átalakítás technológiája) fejlesztések területén; ezen túlmenően bemutassa azokat a vállalkozásokat és termékeket, melyek Magyarország versenyképességét már rövid távon is növelhetik, ill. kitörési pontokat jelenthetnek. Kifejezetten hangsúlyosan kívántuk megjelentetni az ipari vállalkozásokat, ezért a felkért szóbeli előadások mellett kísérő kiállítást is tartottunk a cégek termékeiből, és módot adtunk információs anyagaik terjesztésére. A konferencia programját és a sajtótájékoztató anyagát mellékeltük. A konferencia angol nyelvű részében közel 1 résztvevő előtt mondott köszöntő beszédet Dr. Vass Ilona az NKTH alelnöke és tartott nagysikerű szakmai bevezető előadást Prof. Dr. Kouchi Zhang (az NXP Semiconductors senior igazgatója, az ENIAC Nanoelektronikai EU Platform More than Moore munkacsoportjának elnöke) és Prof. Dr. Wim C. Sinke (az EU PV Platform Science, Technology & Applications munkabizottsága elnöke). A hazai kapcsolódási törekvések helyzetét, céljait, lehetőségeit, az IMNTP platform vezetője fejtette ki részletesebben. A szakmai előadások jó keresztmetszetét adták a hazai helyzetnek, ami meglehetősen vegyes képet mutat. Előadást tartott a félvezető méréstechnikai szegmensben világpiacvezető, multinacionálissá váló Semilab Zrt. vezetője, de szó esett az oktatásról, alap- és alkalmazott kutatásról is. A kísérő kiállításon a Platform tagjai mutatták be termékeiket, fejlesztési eredményeiket. A konferencia médiavisszhangja jónak mondható. Az MTI közleményt adott ki, melyet számos internetes portál köztük a HVG.hu, Hirado.hu is átvett. Több rádióriport készült a résztvevőkkel az eredményeikről, várakozásaikról a hazai mikrotechnológiai K+F piacról. A konferenciát követő sajtónyilatkozatot a Világgazdaság.hu és a metropol.hu oldal is leközölte. A konferencián ismertetett stratégiai tervekre visszacsatolások érkeztek, azt pontosítani kell. A 3. részfeladatnál említett helyzetelemzés pontosítást követően ismét megvitatta az IMNTP tagsága az SKT-t. A Platform Közgyűlése 29. október 6-án hagyta jóvá a dokumentumokat, melyet 29. október 26-án publikáltunk, amiről 2 sajtóközleményt adtunk ki. A sajtóközleményekhez kapcsolódóan több rádióinterjúra került sor, a Platform szakértői nyilatkoztak részterületeikről: Pálfy Miklós (Solart-System Kft.) a hazai fotovillamos kutatás-fejlesztésről, Dr. Rencz Márta (BME ETT) a mikroelektronikai oktatásról, és Dr. Bársony István a hazai fotovillamos és mikroelektronikai K+F és innovációs lehetőségekről. A időszakra vonatkozó mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos stratégiát a Platform a 29. októberi Közgyűlésen egyhangúlag fogadta el. A stratégia vezetői összefoglalója alapján - kiegészítve a megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításaival- kiadványt készítettünk 21. februárjában, melyet folyamatosan terjesztünk. A vélemények hatására már a 21. március 3-i Közgyűlésen a stratégia vezetői összefoglalójának kis mértékű módosítására volt szükség. 14

15 6. részfeladat A Megvalósíthatósági Tervhez szükséges tanulmányok elkészítése, az MT kidolgozása A stratégia készítése több lépcsőben történt, a folyamatos helyzetelemzés és visszajelzések hatására - ha lassan is, de állandóan változik. Mivel a megvalósíthatósági tanulmány ennek a leprogramozása, ez is csak egy pillanatképnek fogható fel. A stratégia tervezés komplex módszertanával kapcsolatos ismeretek részbeni vagy teljes hiánya az IMNTP-t arra sarkallta, hogy a Platform tagjának, egy tanácsadó cégnek segítségét kérje a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor. A Platform tagjainak és külső szakértőinek munkájával, valamint a Laser Consult Kft. know-howjának felhasználásával iterációs eljárással készültek el a tanulmányok. A stratégia elfogadását követően űrlapot készített, arra kérte tagjait, szakértőit és külső partnereit hogy definiálják, szerintük milyen lépések vezetnek az adott szakmai feladat megvalósításához: milyen célt kell elérni, ez milyen emberi és pénzügyi erőforrást, infrastruktúrát igényel, ki vehet részt a megvalósításban. A visszajelzéseket követően a Platform felkérte szakértőit (KT és TTT) tanulmányok készítésére melyek az egyes szakmai fő feladatok elemzését, megvalósíthatósági lépéseit tartalmazták. A tervek nagyon heterogének voltak. Az NKTH és a Laser Consult véleménye szerint szűkíteni kellett a fő fókusz-területeket, amit két lépésben és szinten decemberben tettek meg a Platform tagjai. Eredményként egy 3 szintű megvalósíthatósági terv készült el. Mindkét esetben fő cél az egyes szektorok (mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos) hazai ipari szereplői versenyképességének növelése volt. A prioritásokat operatív célokra, majd főbb fókuszált fejlesztési irányokra bontottuk. Ez utóbbiak nem azonosak a projektekkel ami a legtöbb megvalósítási tanulmány eleme-, inkább projekt-csomagnak, témakörnek lehet felfogni. Ez a Platform tagjainak kompromisszumos javaslata, mely két ellentmondás feloldására született: egyrészt a Platform tagjai nem kívántak konkrét projektötleteket megadni a szellemi tulajdon védelmében, másrészt pedig biztosítani kívánták, hogy a Platform tagjain kívül eső, választ nem adó, de a Platform szakértői által ismert hazai kutató-fejlesztő csoportok témakörei is megjelenjenek a tanulmányban. Ezek alapján mind a mikro- és nanoelektronikai, mind pedig a fotovillamos szektor K+F fejlesztési tervéhez ún. célmátrixot készítettünk. A célmátrixhoz kapcsolódóan a Platform és az általa megbízott Laser Consult Kft. telefonos, személyes és elektronikus interjúkat készített egyes cégek képviselőivel. Ez alapján készült el a Közgyűlési vitaanyag verzió. A célmátrixban szektoronként 3-3 szakmai és 2 nem szakmai, hanem az azt támogató horizontális vállalkozásfejlesztési és ismeretátadási fő fejlesztési irány került meghatározásra, melyek együtt segítik elő a versenyképességet. A szakmai prioritások és részfeladataik az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: 15

16 Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégiához kapcsolódó megvalósítható szakmai feladatok 1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért (safety) Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben 2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért és az energetikában Biztonság-technikai (security) fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára Környezettudatos energetikai fejlesztések 3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése Komplex tervezési módszerek fejlesztése Fotovillamos K+F stratégiához kapcsolódó megvalósítható szakmai feladatok 1. Fotovillamos technológiai kutatás-fejlesztés Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése Intelligens energiaalkalmazás, és fotovillamos energia építészeti integrálásának kutatása 2. A fotovillamos rendszerek elterjesztésének eszközrendszere A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése 3. Mérő és minősítő rendszerek fejlesztése Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése Horizontális minkét stratégiához kapcsolódó nem szakmai jellegű feladatok 4. Vállalkozásfejlesztés Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése 5. Tudástranszfer előmozdítása Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása A szűkített fókuszokat és a célmátrixot 21. februárjában küldtük meg a partnereknek, erről a 21. március 5-i az NKTH-ban rendezett Fórumon is tájékoztattuk az érdeklődőket (szakértő, szakpolitikai képviselő, társszervezetek tagjai stb.). A Közgyűlés a beérkező módosítási javaslatokat megvitatta és 21. március 3-án. a megvalósíthatósági tanulmányokat a jelenlevők egyhangú szavazással elfogadták. 16

17 A megvalósíthatósági tanulmányokat és az összefoglalót tartalmazó kiadványunkat azóta is folyamatosan terjesztjük partnereinknek, szervezeteknek, érdeklődőknek. 7. részfeladat IMNTP konferencia szervezése, az MT bemutatása a partnereknek, az érdeklődőknek és a médiának, beszámoló készítése Az NKTH 29-ben megkezdte, majd 21 elején folytatta a Platformok tevékenységét bemutató Szakmai Fórum sorozatát. Ennek keretén belül 21. március 5-én az IMNTP Fórumára került sor az NKTH Irinyi János termében. Ez az időpont nem csak a szakmai stratégia, hanem a megvalósíthatósági tanulmány bemutatására is megfelelő volt, tekintettel arra, hogy az már vitára bocsátható verzióban rendelkezésre állt. Kifejezetten hangsúlyosan kívántuk megjelentetni az ipari vállalkozások és a társszervezetek véleményét, ezért előadásra és szóbeli hozzászólásra kértük fel őket. Az NKTH segítségével és saját adatbázis alapján közel 25 meghívót küldtünk ki ipari partnereknek, oktatási intézményeknek, kutatóhelyeknek valamint hatóságoknak, egyesületek képviselőinek. Az eseményen közel 7-en, szakpolitikai képviselők, multinacionális és hazai kis- és középvállalatok szakmai vezetői, társszervezetek képviselő is részt vettek. A szakmai előadások elsősorban a kritikus pontokra koncentráltak, ezek és a későbbi vita is sokszor a horizontális feladatokat (oktatás, vállalkozásfejlesztés) érintette. A hazai helyzetet jellemző heterogén képet a kiugróan sikeres hazai tulajdonú, több félvezető méréstechnikai szegmensben világpiac-vezető, multinacionálissá váló, csúcstechnológiai középvállalkozás (SEMILAB Zrt.), a multinacionális vállalat (Intel) és egy kis- valamint egy középvállalkozás (Solart System Kft., BudaSolar Kft.) szemüvegén keresztül is bemutattuk. Helyt adtunk társplatformok (ManufutureHU) és szervezetek (Magyarországi Elektronikai Társaság) véleményeinek is. A 21. március 5-én az NKTH-ban bemutatott SKT és MT anyagok kapcsán számos észrevétel érkezett, a véleményeket elektronikusan gyűjtötte a Platform iroda. A 21. március 24-i verziót a 21. március 3-án tartott Közgyűlés kisebb módosításokkal egyhangúan elfogadta. A megvalósíthatósági terveket a jelentéshez csatoltuk. Első 2-25 oldal a szakmai összefoglaló, a fennmaradó mintegy 5 oldal pedig a stratégiai elemek leprogramozása közel projektszintre 8. részfeladat A platform eddigi munkájának összefoglalása, dokumentációkészítés A Platform tevékenységét az MTA MFA és az IMNTP Iroda az intézmény ISO 29:91-es auditált minőségbiztosítási rendszerének megfelelően folyamatosan dokumentálta. A szerződésben vállalt jelentéseket és mellékleteit elkészítettük. A sajtómegjelenéseket mellékeltük. 17

18 További hasznosítási lehetőségek Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform létrejötte az NKTH támogatásának és a hálózatosodás szemléletének hazai elterjedésének köszönhető. Sikeres 2 évet zártunk a támogatási forrásból. A Platform egyre inkább a közösségi gondolkodás színtere, új lehetőség az innovációban. Ezt a tagok egyre inkább felismerik, ennek köszönhetően alakultak olyan K+F konzorciumok európai pályázatokra, melyek tagja az IMNTP nélkül valószínűleg nem találkoztak volna. Az IMNTP jövőképe, hogy a K+F stratégia révén a hazai mikro- és nanoelektronikai, valamint fotovillamos ágazat szereplői nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek elsősorban a hazai KKV-k versenyképességét erősítik a multinacionális vállalatok mellett. A fejlesztési együttműködésekhez, pályázatokhoz, projektekhez szükséges háttértámogatást a Platform iroda el tudja látni. Az IMNTP általános célja továbbra is az, hogy ebben a két szektorban Magyarországon Növekedjen a versenyképesség; Növekedjen a hatékonyság; A munkahelyek megtarthatóak legyen, számuk növekedjen; unikális fejlesztések történjenek melyekkel a világpiacra lehet eljutni; ezek által a nemzeti össztermék (GDP és még inkább a GNP) növekedjen. Az IMNTP tagjainak elvárása, hogy ezen felül a Platform szervezete: közvetítse a mindenkori kormányzat számára a szektor igényeit, lehetőségeit, valamint azt hogy a beavatkozásokat egységes rendszerben, megfelelő stratégia mentén kell megvalósítani és hangsúlyozza, hogy csak ez járul hozzá a fent említett pontokhoz; járuljon hozzá a természettudományos és műszaki köz- és felsőoktatás színvonalának növeléséhez (programok szervezésével, figyelemfelkeltéssel); tájékoztasson és tartson fent egy naprakész adatbázist a szektort és a tagokat érintő tanulmányokról, pályázatokról, piaci folyamatokról és tudományos eredményekről; napi kapcsolatot ápoljon hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel; segítsen a partnerkeresésben és kooperációs hajlamban, valamint szervezzen K+F+I pályázatokat és projekteket; biztosítson szakértői (gazdasági, jogi, szakmai) véleményezést és konzultációt tegyen javaslatot a K+F pályázatokat kiíró szervezetek felé a pályázatok hatékonyabbá tételére, rugalmasabb és cél-orientáltabb megvalósításra. Az NKTH támogatás megszűnését követően az MTA MFA 21. december 31-ig vállalja, hogy az IMNTP irodát saját eszközeiből változatlan formában működteti. Teszi ezt abban a reményben, hogy az NKTH a sikeresen működő platform szerveződéseket valamilyen módon a jövőben is támogatni tudja mindaddig, amíg megfelelő szervezeti-működési formát lehet találni a hálózat hosszútávú fenntartásához. Tanulmányaink és tapasztalataink azt mutatják, hogy mivel a fenti feladatok a jelenlegi tevékenységen és lehetőségen túlmutatnak - ezt a feladatot optimálisan egy 3-5 fős iroda láthatná el. Az IMNTP víziója, hogy a közeljövőben létrehozható lesz egy olyan szervezet, amely képes az önfenntartásra. Kézben tartja az ágazat hazai fejlesztési irányait, és fenntartja azokat az eredményeket, amelyeket a Platform működési időszakában elért. 18

19 Publikációk, sajtómegjelenések A 28. április március 31. közötti időszakban az IMNTP az alábbi sajtóközleményeket tette közzé. A sajtóközlemények elkészítéséhez, terjesztéséhez, arculattervezéshez és a kommunikációhoz általában alvállalkozói segítséget (Forte Communication Kft.) vettünk igénybe. 21. március 18. -Fényesebb a jövő: napelem-kutatóbázis és oktatólabor létesül az MTA MFA-ban (az MTA MFA-val közös közleményünk) "A legkorszerűbb napelemes technológiák kutatására is alkalmas az a megújult infrastruktúra, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ad át március 23-án a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) félvezető technológiai épületében. A kutatási technológiai fejlesztés az MTA MFA és a Budasolar Technologies Kft együttműködésével az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hoz, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 39%-kal nőtt a napelemek alkalmazása világszerte. A fejlesztés segítségével hazánk nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt a nemzetközi szereplőkkel." 21. február 8. - A gyengülő oktatás megöli a stratégiai fontosságú elektronikai ipart Szakadék szélén a stratégiai fontosságú elektronikai és műszeripar. "Az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megállítsuk a folyamatot, ami Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi derül ki az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felméréséből, amelyet a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) koordinál. Átfogó program hiányában az elektronikai és műszeripari ágazat zászlóshajóinak számító vállalatok alig találnak megfelelő szakképzett munkatársakat az országban." 29. december Képalkotó diagnosztika és bioszenzor több millió euró a magyar kutatóknak "A központi idegrendszer súlyos betegségeinek feltérképezésében, a Parkinson kór, az epilepszia, de a fertőző betegségek és a szívbetegségek biológiai paramétereinek mérésében is alkalmazható, nagy európai projektet nyert el három hazai mikro- és nanotechnológiai pályázat az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) Integrált Mikro/nanoelektronikai Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP) közreműködésével. A projektek sikeres végrehajtása az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésén túl nagy előrelépést jelenthet a hazai K+F szektor európai szintű versenyképességének megalapozásában." 29. december 1. - IMNTP: Sötét felhők a hazai napenergia-hasznosítás felett "Miközben a koppenhágai klímacsúcson a világ vezetői a klímaváltozásért is felelős károsanyag-kibocsátás csökkentéséről tanácskoznak, addig hazánk elégtelen megújuló energiapolitikája az üvegházhatást elősegítő biomasszára helyezi a hangsúlyt. Pedig egy megfelelően kialakított napenergia-stratégiával nemcsak az EU kritériumoknak tehetnénk eleget, de hosszú távon a felsőoktatás és kutatás, a termék-fejlesztés és a hazai napelemgyártás is fellendülhetne, mely új munkahelyeket eredményezhet állítják a Magyar 19

20 Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) által vezetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) képviselői." 29. október Az oktatás színvonalának drasztikus emelésével és tudáspárti kormányzati stratégiával lehetne a magyar ipar versenyképes "Világszínvonalú fejlesztéseink, nemzetközi eredményeink, valamint földrajzi adottságaink ellenére hazánkban jelenleg a nemzetgazdaságnak csak ideig-óráig hasznot jelentő összeszerelő ipar képes megélni. Pedig világos kormányzati politikával olyan K+F témákban lehetnénk versenyképesek, mint a jövő orvosi diagnosztikáját is támogató mikro- és nanoelektronika, a nagy hozzáadott értéket képviselő méréstechnológia, vagy éppen a környezetbarát energiatermelést jelentő fotovillamosság áll az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformjának (IMNTP) most kiadott tanulmányában." 29. augusztus Árnyékban a hazai napenergia hasznosítás "Hazánk megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad. Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA)." 29. március 3. - Minőségi váltást a magyar iparban mikro- és nanoelektronikával! Hazánk a képtelen kiaknázni a mikro- és nanotechnológiában lezajló forradalmat, holott az olyan sikeres magyar fejlesztések, mint például a háromdimenziós tapintásérzékelő, vagy az agyszonda, egyértelműen jelzik a perspektívát. Ezért többek között a fejlesztés lehetőségének gyakorlati lépéseit is felvázolták az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet (MTA MFA) által koordinált Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformja (IMNTP) 29. március 27-én tartott konferenciáján A Google keresője a mai napig több mint 5 független találatot ad az IMNTP kulcsszóra. A sajtóközleményekkel kapcsolatban számos helyen jelent meg kísérő cikk, interjú, elemzés, hivatkozás az IMNTP anyagaira, többek között rádió megjelenésünk volt az MR2-n a RadioCafeban, a Klubrádióban és a Lánchíd Rádióban, az ITBusiness, a Piac és Profit, a Világgazdaság hasábjain. 2

21 Indikátor és monitoring táblázat Nemzeti Technológiai Platformok támogatása pályázat, 27 Indikátorok Célérték Tény 29 (1. év) 1. Projekt eredményei Szervezett akciók: (db/résztvevő) konferenciák workshopok egyéb rendezvények 1 3 Tény 21 (2. év) A szervezett akciók költségei (ezer Ft) 1.45eFt+ÁFA 14eFt+ÁFA Megjelent kiadványok (db) Forrásfelhasználás Az NTP szervezésébe/működtetésébe bevont források összege (saját erőből/támogatásból): humán erőforrás (fő+ összeg) technikai eszközök infrastruktúra használat egyéb 3.A Platform hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere A Platform munkájában aktívan résztvevő szervezetek: száma (db)/ aránya (%) KKV-k nagyvállalatok akadémiai kutatóhelyek egyetemek szövetségek fogyasztói/felhasználói szervezetek szakpolitikák képviselői pénz- és hitelintézmények egyéb A Platformhoz az elszámolás évében csatlakozott új tagok (db) KKV-k nagyvállalatok akadémiai kutatóhelyek egyetemek szövetségek fogyasztói/felhasználói szervezetek szakpolitikák képviselői pénz- és hitelintézmények egyéb A Platform kapcsolatai más szervezetekkel (Technológiai Platformok, nem tag szervezetek, szövetségek) szervezetek száma (hazai/nemzetközi, db) közös rendezvények (hazai/nemzetközi, db) kiadványok (hazai/nemzetközi, db) A monitoring táblázat melléklete tartalmazza a gyűjtő tételek alatti megnevezéseket /3 1/ / /5 / / 21

22 A résztvevő személyek megnevezése és munkaideje Szakmai munkában részt vevő személyek Konzorciumi tag sorszáma * Feladatok (sorszám, munkaterv szerint) Ráfordított idő (nap)** Bársony István 1 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 13 Battistig Gábor 1 1, 2, 3 61 Borsos István Földesy Péter 2 3, 4 8 Gasparics Antal 1 1,7 39 Hajnal Zoltán 1 3, 4 25 Kertészné Hegedűs Éva 1 1,5,7 49 Kulinyi Sándor 2 3, 4 8 Lábadi Zoltán 1 3, 4, 5, 6 37 Madarász Emília 2 2, 3, 4, 6 37 Mizsei János 2 3, 4 8 Nemcsics Ákos 1 6,7 66 Németh Ágoston 1 4, 6 29 Pálfy Miklós 2 2, 3, 4, 5, 6, 7 42 Simon Alíz 2 3, 4 5 Somogyi Istvánné 1 1, 4, 5, 6, Szabó Melinda 1 3, 8 1 Szakolczai Krisztina 1 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, Szörényi Tamás 2 3, 4 8 Tamás Gergely Tímárné Horváth Veronika 2 3, 4,6 37 Összesen 167 Teljes munkaidőre átszámított kutatói létszám * 1: MTA MFA, 2: külső megbízás ** egész napra kerekítve 22