ELSÕ OLVASÓKÖNYVEM AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA

Átírás

1 Esztergályos Jenõ ELSÕ OLVASÓKÖNYVEM AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA TIZENEGYEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS CELLDÖMÖLK, 2003

2 Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 4.. (1.) bekezdése alapján az Elsõ olvasókönyvem címû kiadványt TTI-1513-HKT/2001. szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította. Lektorálta Dr. Molnár Károlyné dr. Bírálták Dr. Barabás Gyuláné Molnár Andrea Szabó Ágnes Illusztrálta Kurucz Krisztina Alkotó szerkesztõ Esztergályos Jenõ ISBN: A kiadó minden jogot fenntart! Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , Fax: 95/ Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô Raktári szám: AP-113/11 Nyomdai elôkészítés: A nyomás készült: Gyôr

3 I. FEJEZET ITT VAN A TÉL Itt van a tél, A hideg tél közepe. Zúgolódik az idő Kint izibe. Petőfi Sándor 3

4 Szán megy el az ablakod alatt Éj-mélyből fölzengő Földobban két nagy ló csing-ling-ling száncsengő. kop-kop-kop nyolc patkó. Száncsengő csing-ling-ling Nyolc patkó kop-kop-kop tél öblén halkan ring. csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő csing-ling-ling száncsengő. Száncsengő csing-ling-ling tél öblén távol ring. Weöres Sándor 1. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek megidézik a telet! 2. Kopogd le a vers ritmusát! Tanuld meg a verset! Kis versek a szélről Tekereg a szél, Fuj a szél, fuj a szél, Széles világba kanyarog a szél, de morog a szél. fut a szél magába, didereg az eper-ág: Apró ez a szoba, nyakában a lába, mit üzen a tél? mégis belefér. sosem érsz nyomába. Weöres Sándor 3. Húzd alá a versben és írd le a füzetbe, mit csinál a szél! 4

5 Té-li reg-gel Hi-deg lett. Éj-jel a föld csont-tá fa-gyott 1. A nap is di-de-reg 2, nem bújt e-lő fel-hő-ru-há-já-ból. Az ab-lak e-lőtt egy fe-hér toll-pi-hécs-ke re-pül el. Az-u-tán egy má-so-dik meg egy har-ma-dik. E-sik a hó! Itt a tél! Men-nek a gye-re-kek az is-ko-lá-ba. Ví-gan mon-do-gat-ják egymás-nak: E-sik a hó! Ez ám a jó! A kis Bo-ris-ka ki-tart-ja a ke-zét, és el-kap egy hó-pi-hét. Be a-karja vin-ni az is-ko-lá-ba, de bi-zony az el-ol-vad. A na-gyob-bak már szán-ká-zás-ról, hó-em-ber-ről be-szél-get-nek. Gárdonyi Géza 1. csonttá fagyott = nagyon kemény lett 2. didereg = nagyon fázik 1. Húzd alá! Mit mondogattak a gyerekek? Miért nem tudta bevinni Boriska a hópihét az iskolába? 5

6 Be-le a hó-ba! De jó! Rö-pül a szán-kó! Szál-lok ve-le le-fe-lé! Lent a-pa vár. Huppsz! Na, föl-bo-rul-tam. Be-le a hó-ba. A-lig lá-tok. Kö-rü-löt-tem min-de-nütt hó, hó és hó. E-vic-ké-lek, már lá-tom a töb-bi-e-ket. A-pa is jön, hogy ki-húz-zon a hó-ból. Ne-vet. Mi van ve-led? A nad-rá-gom per-sze át-á-zott. A ka-bá-tom uj-ja is csu-pa víz. De nem mon-dom meg, mert a-pa még ha-za-visz... Lá-zas ez a gye-rek! mond-ja más-nap a-nya. Csu-dá-kat! fe-le-li a-pa. De-hogy-nem! Meg is mé-rem a lá-zát. Lá-zam van. Jön a dok-tor bá-csi. Le-nyom-ja egy ka-nál-lal a nyelve-met. Be-le-néz a tor-kom-ba. Be-gyul-ladt a man-du-lá-ja mond-ja. Gyurkovics Tibor 1. Húzd alá a télre jellemző szavakat! 2. Miért nem mondta meg a kisfiú, hogy a ruhája átnedvesedett? 3. Mi lett a következménye? 6

7 Gon-dos-kodj a ma-da-rak-ról! Zi-man-kós hi-deg tél van. Va-jon ki gon-dosko-dik most a ma-darak-ról? Ga-bi és Ka-ti nem feled-ke-zett meg ró-luk. Ga-bi é-des-ap-já-val e- gyütt ma-dár-e-te-tőt készí-tett. Ka-ti o-la-jos mag-va-kat gyűj-tött: napra-for-gót, tök-ma-got és ken-der-ma-got. Ösz-szetör-ték és ki-szór-ták a ma-dár-e-te-tő-be. Cérná-ra kö-tött di-ót és szalon-na-bőrt a-kasz-tottak a fák á-ga-i-ra. Ka-ti-ék kert-jé-ben nem é-hez-nek a ma-darak. Ta-vasz-szal majd meg-há-lál-ják a gon-dosko-dást. Tu-dod-e ho-gyan? 1. Húzd alá és olvasd fel, mit adtak enni a madaraknak! 2. Húzd alá kékkel a kérdő mondatokat! 3. Felelj a kérdésekre! 4. Tudod-e, hogyan kell madárkalácsot készíteni? 7

8 Csak egy ö-reg né-ni Hi-deg té-li nap volt. Reg-gel ha-vas e-ső e-sett. Egy kis-fi-ú és egy kis-lány bal-la-gott az ut-cán. Cso-szog-va ment e-lőt-tük egy ö-reg né-ni. Csú-szós volt az út na-gyon. A né-ni el-e-sett. Ci-li, fogd csak a tás-ká-mat! mond-ta Csa-ba. O-da-fu-tott a né-ni-hez és fel-se-gí-tet-te. Ci-li meg-kér-dez-te Csa-bát: A nagy-ma-mád volt ez az ö-reg né-ni? Nem fe-lel-te a fi-ú. Ta-lán ro-ko-nod vagy is-me-rő-söd? E-gyik sem mo-soly-gott a kis-fi-ú. Csak egy ö-reg né-ni. 1. Keresd meg az alábbi szavakat az olvasmányban! Számozd meg őket helyes sorrendben! 8 elesett felsegítette ballagott Húzd alá a szövegben ezeket a szavakat! 2. Adj új címet az olvasmánynak a kép alapján! 3. Miért segített Csaba az öreg néninek? 4. Olvassátok el szerepek szerint az olvasmányt! 5. Te kinek segítettél már?

9 Feb-ru-ár Is-mét e-lő-bújt a na-pocs-ka. Fé-nye-sen és vidá-man sü-tött a ha-vas táj-ra, még me-le-gí-tett is egy ki-csit. Jég-csa-pok lóg-tak az e-resz-ről. Vízcsep-pek gör-dül-tek vé-gig raj-tuk. Ta-lán már vé-ge a tél-nek, és kez-dő-dik a tavasz gon-dol-ta a cin-ke. Ör-ven-de-zett és harsá-nyan é-ne-kel-te: Kis ci-pő, kis ci-pő, Itt van a jó i-dő. Ko-rán é-ne-kelsz, ma-dár-ka szólt az ö-reg ve-réb, csa-ló-ka ez az i-dő! Fá-zunk mi még ta-va-szig e-le-get! Vitalij Bianki Február Ismét előbújt a napocska. Fényesen és vidáman sütött a havas tájra, még melegített is egy kicsit. Jégcsapok lógtak az ereszről. Vízcseppek gördültek végig rajtuk. Talán már vége a télnek, és kezdődik a tavasz gondolta a cinke. Örvendezett és harsányan énekelte: Kis cipő, kis cipő, Itt van a jó idő. Korán énekelsz, madárka szólt az öreg veréb, csalóka ez az idő! Fázunk mi még tavaszig eleget! Vitalij Bianki 1. Rakd ki a betűsínbe a megszólaló madarak nevét! 2. Húzd alá, mit mondtak februárról! 3. Beszéljétek meg, melyik miért vélekedik így! Februári estén, mikor tavaszt lesvén háborog a vén Duna: Februári estén... kicsi meleg ágyban álom borul lágyan minden jó kisfiúra. Ady Endre 9

10 A farsang A farsang nevezetes időszak az emberek életében. A tél temetésének, a tavasz eljöttének ünnepe. A farsangra jellemző a jelmezes, álarcos alakoskodás. A farsangi mulatságokat mindenütt tréfa, jókedv és zajongás kíséri. A farsang január 6-ától, vízkereszttől egészen február végéig tart. A farsang végén, a farsang farkán van a legtöbb mulatság. 1. Húzd alá! Minek az ünnepe a farsang? 2. Mettől meddig tart? Olvasd el újra! 3. Mikor van a legtöbb mulatság? Keretezd be! 4. Vajon mit jelent a farsang farka kifejezés? 10

11 Verses farsangolók Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Maskarások, bolondok, Járjátok a bolondját: Rázzátok a kolompot: Dínomdánom, vigalom Takarodjon el a tél Nincs a táncra tilalom! Örvendezzen aki él. Szól a zene, megy a tánc, a nóta, perdül-fordul Anikó, Zsuzsóka. Kecskedudán fújom én a nótát, táncba viszem Anikót, Zsuzsókát. Sarkady Sándor Minek búsul a legény magába, még fészket rak a veréb hajába. Járd a táncot szaporán forogva, nem rak fészket a veréb hajadba. Fújják már a trombitát három hőscincérek; róka őrmester előtt hadserege lépked: kandúr karddal, béka bárddal, pipiske puskával, kakas kokárdával. Vasvári István Weöres Sándor 1. Te milyen jelmezbe öltöznél a farsangi jelmezbálon? Rajzold le a rajzfüzetedbe! 11

12 Hóvirág Hóvirágom, virágom, mi újság a világon? Véget ér a hosszú tél, simogat az enyhe szél, melegebben süt a nap, újra szalad a patak. Hallottam a cinegék kikeleti énekét, tavasz jár a határon. Ó, be szép ez, virágom. Donászy Magda 1. Írd le a vonalközbe, kik beszélgetnek a versben! 2. Olvassátok fel szerepek szerint a verset! 3. Húzd alá, milyen színeket használnál, ha lefestenéd az ébredő tavaszt! világoszöld, szürke, égszínkék, fekete, fehér, citromsárga, vörös, sötétbarna, sárgászöld 12

13 II. FEJEZET MESÉRŐL MESÉRE Ugye, te is nagyon szereted a meséket? Mondd el, melyik kedves mesealakot látod az alábbi rajzokon! Melyiküket szereted a legjobban? Mese, mese Mese, mese, mess kenyeret! Ha nincs késed, fogj egeret! Népköltés 13

14 Az alábbi képeken mesék főszereplőit láthatod. Írd be a képekhez a mesék címének számát! 1. Piroska és a farkas 3. A tücsök és a hangya 2. Az oroszlán és a kiskutya 4. A rút kiskacsa 5. A kiskakas gyémánt félkrajcárja 7. A kismalac és a farkasok 6. A kecskegidák meg a farkas 14 TUDOD-E? A világ legnagyobb meseírói közé tartozik Andersen (anderzen), a Grimm-testvérek, La Fontaine (la fonten) és Tolsztoj. A következő oldalakon érdekes meséket találhatsz tőlük és másoktól. Remélem, tetszeni fognak az új népmesék is!

15 A róka meg a rák Azt mondta a róka a ráknak: Hallod-e, rák, fussunk versenyt! Jól van róka, én nem bánom! Eliramodott 1 a róka, a rák meg utána: ollójával belecsimpaszkodott 2 a róka farkába. Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát. A rák akkorra már eleresztette, talpra állt, és így szólt: Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál? 1. eliramodott = nagyon gyorsan elfutott 2. belecsimpaszkodott = belekapaszkodott, belefogódzott 1. Húzd alá! Kik a verseny résztvevői? 2. Keresd ki a meséből azokat a mondatokat, amelyek a képekhez tartoznak! 3. Ki lett az igazi győztes? Vitassátok meg! 15

16 16 A mókus és a farkas A mókus leugrott a fáról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felugrott a farkas és fel akarta falni. A mókus kérlelte: Engedj el, te farkas! A farkas így felelt: Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti mókusok, olyan vidám teremtések! Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Azt felelte a mókus: Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan válaszolt: Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit. Népmese 1. Beszéljétek meg, hogyan menekült meg a mókus a farkastól! 2. Kösd össze a mese szereplőit a tulajdonságaikkal! MÓKUS FARKAS jó, ügyes, eszes, ostoba, vidám, kedvetlen, gonosz, fürge, mogorva 3. Olvassátok el szerepek szerint a mesét!

17 Az egerek meg a macska Gyűlést tartottak az egerek. A legöregebb egér így szólt: Legnagyobb ellenségünk a macska. Olyan nesztelenül jár, hogy nem vesszük észre. Jó volna, ha csengőt akasztanánk a nyakába! Meghallanánk, ha közeledik, és idejében elbújnánk. Úgy van! Helyes! kiáltozták az egerek. Ki fogja a csengőt a macska nyakába akasztani? kérdezték. Erre a feladatra senki sem vállalkozott az egerek közül. Népmese 1. Miért akartak az egerek csengőt akasztani a macska nyakába? 2. Miért nem lehetett megvalósítani a tervüket? 3. Melyik igaz? a) Az egerek sajttal kínálták a cicát. b) Az egerek elkergették a macskát. c) Csengőt akartak akasztani a macska nyakába. 4. Milyen új címet adhatnál a mesének? 17

18 18 A három kiscica Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, megláttak egy egeret. Uccu neki! utánafutottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák hopplá! utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki. A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát. Uccu neki! utánafutottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák hopplá! utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát. Uccu neki! utánaugrottak. A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica. Szutyejev 1. Húzd alá! Milyenek a kiscicák a mese elején és a végén? 2. Olvassátok fel az aláhúzott mondatokat! 3. Keretezd be az Uccu neki! biztatást! Hányszor fordul elő a mesében? 4. Hány kalandjuk volt a cicáknak? 5. Hány cica szerepel a mesében? Tudod-e? A három az egyik leggyakoribb meseszám.

19 Az oroszlán és az egér Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Felserkent 1 és megragadta 2. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki: Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled. Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér, s elengedte. Nemsokára vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt: Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod: tehet jót egy kisegér is. Lev Tolsztoj 1. felserkent = felébredt 2. megragadta = hirtelen, erősen megfogta 1. Rendezd az alábbi mondatokat olyan sorrendbe, hogy megfeleljen a mese eseményleírásának! Egyszer vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér végigfutott az alvó oroszlánon. Az egér megígérte az oroszlánnak, hogy jót tesz vele, ha nem bántja. A kisegér az oroszlán ordítására odafutott és elrágta a kötelet. 2. Húzd alá az alábbi tulajdonságok közül azokat, amelyek a mesében megismert kisegérre igazak! ijedős, dicsekvő, segítőkész, nagyotmondó, szavahihető, büszke 3. Rajzold le ide, hogyan ragadta meg az oroszlán a kisegeret! 19

20 20 A teve és az egérke Egy teve mendegélt az úton. A kötőféket maga után húzta a földön. Elkapta egy egérke, és úgy tett, mintha ő vezetné a tevét. Egyre mondogatta: Milyen erős vagyok! Egy tevét vezetek! Közben egy nagy folyóhoz értek. No, vezess tovább! mondta a teve. Mély a víz! Engedj felülni a hátadra! Vigyél át a vízen! kérte az egérke. Ha megígéred, hogy szerény leszel ezután! Az egérke megígérte. A teve átvitte a vízen. Egyetértésben baktattak 1 tovább ezután. Indiai népmese 1. baktattak = lassan, nehézkesen mentek tovább 1. Húzd alá! Hogyan dicsekedett az egérke először? Mire kérte az egérke a folyónál a tevét? Mit ígértetett meg az egérrel a teve? 2. Olvassátok el a mesét szerepek szerint! 3. Rajzold le a mese befejezését a rajzfüzetedbe! 4. Milyen új címet adhatnál a mesének?

21 A telhetetlen kutya Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kutya. Egy napon szerencsével járt, mert szép darab húst lopott a hentestől. Az erdő felé vette útját, hogy ott zsákmányát nyugodtan elkölthesse. A patakhoz érve meglátta a vízben saját képmását, de persze nem tudta, hogy az az ő tükörképe. Egy kutyát látott, nagy szelet hússal a szájában, s amint próbált balra kerülni, a másik kutya is balra lépett. Ha meg jobbra indult, az a másik is jobbra oldalazott. Úgy látszik, nem akar kitérni előlem gondolta. Talán el kellene venni tőle a zsákmányát, és már két darab hús lehetne az enyém! jutott eszébe. Ezzel belegázolt a patakba, és harcba szállt az idegen kutyával. Hanem ahogy a vizet izgalmában felkavarta, eltűnt a tükörkép is. S mire újra megjelent, már nem tartott húst a szájában. Ekkor vette észre a kutya, hogy a küzdelem hevében kiejtette a húst a szájából. Ráadásul a patak ezen a helyen örvénylő 1, zavaros is volt, elnyelte a húst már régen. A pórul járt kutya sokáig keresgélt még, de hiába. El akarta venni a másét, s így éhen maradt. La Fontaine nyomán örvény = a víz gyors körben forgó mozgása 1. Húzd alá! Hogyan szerzett eleséget a kutya? Miért ment az erdő felé? Mit látott a patak vízében? Milyen gondolata támadt? Mit tett célja eléréséért? Mi történt a küzdelemben? 2. Keretezd be, melyik tulajdonságai miatt veszítette el a kutya a szép nagy darab húst! mohó, ügyes, buta, irigy, falánk, kapzsi, telhetetlen 21

22 A kecskegidák meg a farkas (részlet) Volt egyszer egy kecske. Házikót csinált magának az erdő szélén, s ott nevelgette gyermekeit. Mindennap elment a kecske az erdőre eledelért. Valahányszor elment, gyermekeinek megparancsolta, hogy az ajtót zárják be jó erősen, s ki ne nyissák senkinek. Ha visszatért az erdőről, megkopogtatta szarvával az ajtót, s ezt énekelte: Gidácskáim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. A gidák meghallották anyjuk szavát, s kinyitották az ajtót. A kecske megetette őket, s újra kiment az erdőre. A gidák jó erősen bezárkóztak, s úgy várták vissza anyjukat. 22

23 Egyszer megleste a kecskét a farkas. Mihelyt a kecske kiment az erdőre, odasompolygott a kunyhóhoz. Durva hangon üvölteni kezdte: Kiskecskéim, gyermekeim! Nyissátok ki, kedveseim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. De a gidák így feleltek: Halljuk, halljuk, de ez nem az anyánk hangja! A mi anyánknak finom a hangja, ha énekel. Nem nyitották ki a farkasnak az ajtót. Egy darabig még várt a farkas. Még egyszer bekopogtatott, s aztán elment. Hazajött a kecske és kopogtatott: Gidácskáim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. A gidák persze rögtön beengedték az anyjukat. Elmesélték neki, hogy mi történt. A kecskemama nagyon megdicsérte kisgidáit, mert jól vigyáztak magukra. Népmese 1. Kik a mese szereplői? 2. Húzd alá! Mit parancsolt meg gyermekeinek kecskemama? Mit feleltek a gidák a farkasnak? Miért dicsérte meg kecskemama a kisgidákat? 3. Mondd el a mesét a képek alapján! 4. Ki tudná részekre bontani a mesét? Milyen címeket adnál az egyes részeknek? 5. Játsszátok el szerepek szerint! 23

24 Iciri-piciri Ajaj, hol volt, hol nem... Volt egyszer egy iciri piciri házacska; ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre, rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Hová lett az iciri piciri barmocska? Bejárja az iciri piciri kis erdőt, s nem leli az iciri piciri tekergőt. Bejárja az iciri piciri kaszálót, s nem látja az iciri piciri kószálót. 24

25 Rátalál egy iciri piciri kis tökre, bánatában iciri picirit meglökte. Felfordult az iciri piciri tököcske, benne a két iciri piciri ökröcske. Megörült két iciri piciri ökrének: vége van az iciri piciri mesének! Móricz Zsigmond 1. Kik a mese szereplői? Keretezd be ceruzával! 2. Hol kereste a kis macska a két kis ökröcskét? Húzd alá! 3. Miért Iciri-piciri a mese címe? Mondd el! 4. Játsszátok el a mesét szerepek szerint! 25

26 A török és a tehenek Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Én vagyok a Mehemed! Mi vagyunk a tehenek! Csudálkozik Mehemed: ilyenek a tehenek? Számlálgatja Mehemed, hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed háromféle tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek. Móricz Zsigmond 1. Hol játszódhat a verses mese? Írd a vonalra! 2. Kik beszélgetnek a verses mesében? Húzd alá! 3. Játsszátok el ti is! 26

27 Csodakutya Ha hiszitek, ha nem is, volt egy kutyám nekem is, piros volt az orra, lapulevél 1 nagy füle lelógott a porba. Csoda egy kutya volt: holdsugáron lovagolt, s csillagfejű csikókat terelt 2 udvaromba. Csodálkoztok? Elhiszem. Nem láthatta senki sem. Fénykép sincsen róla. Én is csak egyszer láttam, úgy álmodtam róla. Csoóri Sándor 1. lapulevél = gyomnövény, nagy, szív alakú levele van 2. terel = állatokat hajt lassan 1. Készíts rajzot a versben szereplő csodakutyáról! 2. Keretezd be azt a versszakot, amiből megtudjuk, mire volt képes ez az álomkutya! 3. Tanuld meg a verset! Az álom sem valóság, olyan, mint a mese. Csak ritkán szokott beteljesedni. El tudnád-e mesélni egy érdekes álmodat? 27

28 Bodri meg a szamár A szamár megirigyelte Bodri jó dolgát. Te mindennek a javát kapod, nekem meg csak a kóró és a tüske jut. Miért szeret téged úgy a gazdasszony? kérdezte. Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni felelte Bodri. No, ez nem lesz nehéz! gondolta a szamár. Besomfordált 1 a konyhába. Billegette a farkát, két lábra állt. A gazdasszony megijedt. Kikergette a konyhából. Szegény szamár máig is töri a fejét, hogy miért nem kapott dicséretet. Népmese 1. besomfordált = sompolygott, lassan, lopakodva ment be 1. Húzd alá a képekhez tartozó mondatokat a szövegből! 2. Számozd meg a képeket a történet sorrendje szerint! 28

29 Ki az okosabb? Két kiskecske összetalálkozott a patak keskeny hídján. Ketten nem fértek el egymás mellett. Visszafordulni egyik sem akart. Vadul veszekedni kezdtek. Én léptem előbb a hídra! szólt a fekete. Igen ám, de öregebb vagyok, mint te, úgy illik, hogy te fordulj vissza szólt a fehér. Verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd nagyon, mindketten belepottyantak a vízbe. Népmese 1. Húzd alá! Hol találkozott a két kiskecske? Mit csináltak a hídon? Mi történt velük? 2. Számozd meg a képeket a történet sorrendje szerint! 3. Meséld el úgy, mintha te lettél volna az egyik kiskecske, és nem estetek bele a vízbe! 4. Mit jelent? Okos enged, szamár szenved. 29

30 A lusta fiú és a cseresznye Egyszer egy ember és a fia elindultak a vásárba, hogy eladják a szamarukat. Nagy meleg volt, a gyermek elfáradt. Ahogy mentek, megpillantottak a földön egy krajcárt 1. Azt mondja az apa: Fiam, ehol van 2 egy krajcár, vedd fel! A fiú lusta volt, nem hajolt le érte a melegben. Az édesapja felvette a krajcárt. Szembejött egy asszony a kosár cseresznyével. Kérdi tőle az apa: Hogy adja a cseresznyét? Egy kiló egy krajcár. Az ember vett egy kiló cseresznyét, és mentek tovább. A gyermek szeretett volna a cseresznyéből enni, de az apa nem adott neki. Közben ledobott a földre egy szem cseresznyét. Hát látja ám, hogy a fiú felvette és befalta. Megint ledobott egy szem cseresznyét, a fia azt is fölvette. Úgyhogy a kiló cseresznyét szemenként a földre ejtette, és a fiú mindannyiszor lehajolt, és felvette. Akkor azt mondja neki az apja: Látod, fiam, az egy krajcárért lusta voltál lehajolni, de százszor is lehajoltál egy szem cseresznyéért. Magyar népmese 1. krajcár = kis értékű rézpénz a régi időkben 2. ehol van = itt van 1. Húzd alá! Mi volt a porban? Felvette-e a fiú a krajcárt? Mit vettek a pénzen? Mit csinált a fiú a cseresznyeszemekkel? 2. Keresd ki a képhez tartozó mondatokat! Húzd alá pirossal! 3. Meséld el úgy a történetet, mintha veled esett volna meg! 4. Te mit tettél volna a fiú helyében? Miért? 5. Tudod-e mit jelent? A rest kétszer fárad. Hányszor fáradt a mesebeli fiú, amikor a cseresznyét felvette? 30

31 A kertész és a fiai Egy kertész meg akarta tanítani fiait a kertészkedésre. Mikor érezte, hogy nemsokára meghal, odahívta fiait, és így szólt: Gyermekeim, ha meghalok, keressétek meg a szőlőskertben, amit elrejtettem! Gyermekei azt gondolták, hogy ott kincs van, és amikor az apjuk meghalt, túrni kezdték a földet, és felásták az egész kertet. Kincset nem találtak, de a szőlőskertet olyan alaposan felásták, hogy sokkal több szőlő termett ezután benne. S így meggazdagodtak. Lev Tolsztoj Az almafák Almafákat ültetett egy öregember. Azt kérdezték tőle: Mit érnek már neked ezek az almafák? Sok idő eltelik, míg almát teremnek. Nem eszel te abból. Azt felelte az öreg: Ha én nem eszem, mások esznek, s hálával gondolnak rám. Lev Tolsztoj 1. Igaz (I) Nem igaz (N) Egy kertész kincset rejtett el a szőlőskertben. A fiai gondos munkából meggazdagodtak. Egy öregember diófákat ültetett. Az utódai hálával gondolnak rá, amikor eszik a fáról az almát. 2. Melyik szó, melyik meséből való? A KERTÉSZ ÉS FIAI = K AZ ALMAFÁK = A gyermekeim kincset almafák szőlő sok idő hálával felásták az öreg 31

32 32 Légy jó! Messze, az Óperenciás-tengeren is túl, született egy kis hercegnő 1. Tündérek gyűltek bölcsője fölé. Megcsodálták, majd mindegyik meg akarta ajándékozni valami értékes dologgal. Az első tündér így szólt: Én a szépségemet adom neki. Aki ránéz, úgy véli majd, hogy tavaszi virágot lát. Én sudár 2 termettel ajándékozom meg szólt a második. Tőlem földbe rejtett aranykincset kap mondta a harmadik. A legidősebb tündér így gondolkodott: A szépség elhervad. A sudár alak elváltozik. A kincs elfogy. Én örökös ajándékot 3 akarok neki adni. A jósággal ajándékozom meg. A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad... Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog 4. Ekkor lehajolt az alvó gyermekre. Megsimogatta és ezt suttogta: Légy jó! Henryk Sienkiewicz nyomán 1. hercegnő = magas rangú, gazdag lány 2. sudár = karcsú, magas, egyenes termet 3. örökös ajándék = egész életére szóló, soha el nem múló 4. buzog = élénken, bőséggel folyik 1. Válaszd ki az alábbi tulajdonságok közül a számodra legértékesebbet! szép, gazdag, büszke, irigy, szerető szívű, jóságos, karcsú, bátor, szófogadó, okos, segítőkész, szerény, csendes 2. Mi a legszebb emberi tulajdonság? Miért?

33 1. Nézd meg figyelmesen a képsort! 2. Kik a főszereplői ennek a képes mesének? 3. Meséld el a történetet! Így kezdődik: Volt egyszer egy kiskacsa és egy kiscsibe. Jó barátok voltak. Egyszer csak elunták a játékot a réten. Elhatározták, hogy... (Folytasd tovább a mesét!) 33

34 III. FEJEZET VÍG TAVASZ, VIRÁGHINTŐ Ifjú lánya a vén télnek, kedves kikelet. Hol maradsz? Mért nem jelensz meg a világ felett? Petőfi Sándor 34

35 Naphívogató Süss föl, nap, fényes nap, kis kakas, kukorékol, megvirrad megvirrad = napkelte előtt világosodni kezd 2. kósza = kóborló, bolyongó Csillagok kialusznak, kósza 2 ködök szakadoznak, aranyajtók hasadoznak, süss föl, nap! Csanádi Imre 1. Húzd alá azokat a sorokat a versben, amelyekből megtudod, hogy hajnalodik! 2. Rajzold le, melyik állat köszönti a hajnalt! 35

36 Tavaszi dal Egy, kettő, három, négy, kis őzike, hová mégy? Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy, kettő, három, négy, te kis nyuszi, hová mégy? Se erdőbe, se rétre: a szép tavasz elébe. Egy, kettő, három, négy, te kis madár, vígan légy: olyan szép dalt daloljál, szebb legyen a tavasznál! Zelk Zoltán 1. Keretezd be az ismétlődő sorokat! 2. Húzd alá a megszólított állatok nevét! 3. Olvassátok fel az állatok feleletét! 4. Miért várja az őzike, a nyuszi és a kismadár a tavaszt? Beszéljétek meg! 36

37 Tavasz Mi az? kérdezte Vén Rigó. Tavasz! felelt a Nap. Megjött? kérdezte Vén Rigó. Meg ám! felelt a Nap. Szeretsz? kérdezte Vén Rigó. Szeretlek! szólt a Nap. Akkor hát szép lesz a világ? Még szebb és boldogabb! Szabó Lőrinc 1. Kik beszélgetnek a versben? Húzd alá! 2. Olvassátok el a verset szerepek szerint! 3. Meg is tanulhatod! 37

38 Március Köszöntelek, kedves, szép március! Langyos leheletedet érzem már a levegőben. Lábad nyomán kizöldül a fű. Előfehérlik a hóvirág, előkéklik az ibolya. Felőled álmodoztam télen a kályha mellett. El-eltűnődtem: hol vannak a virágaid? Hol vannak a madaraid? Mit csinál most a fecskénk? Mit csinál most a gólyánk? Már úton vannak. Valahol a tenger felett száll felénk egy nagy fehér felhő. Azok a gólyáink. És száll egy nagy fekete felhő. Azok a fecskéink. 1. Kihez beszél az író? Írd ide! Gárdonyi Géza 2. Mit vár ettől a tavaszi hónaptól? Rajzold le a rajzfüzetbe! 3. Húzd alá azokat a mondatokat, amelyeknek a végén kérdőjel (?) van! 4. Készülj fel a teljes szöveg felolvasására! 1. közhírré szétdoboltatik: mindenkinek tudomására hozzák 38 Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik 1 : minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. 1. Húzd alá! Kik hozzák a meleget? 2. Tanuld meg a verset! Ha tudod, el is énekelheted. Weöres Sándor

39 Szólások a tavaszról Gyere tavasz, várva várlak, Hozz zöld ruhát fűnek, fának. Azt mondják a cinegék, Itt a tavasz, nyitni kék! Kék ibolya, hóvirág, Csupa öröm a világ. Találós kérdések Tavasszal tér vissza, ereszünk lakója, fészkét igazítja. Tó vízében lépeget, békák veszedelme, békát fog és messze néz fél lábon merengve. A hóvirág után nyílok, kék, lila, illatos vagyok. Vigyázz rá, mert nagyon ravasz, s hamar becsap ő a... (Tavasz) (Ibolya) (Gólya) (Fecske) 39

40 Nemzeti dal (részlet) Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Petőfi Sándor 40

41 Torma János: Március 15. Nemzeti ünnepünk: március 15. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepeljük. Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dal című költeményét. Megkezdődött a harc a magyar nép szabadságáért. Nemzeti ünnepünkön piros-fehér-zöld zászlókat lenget a tavaszi szél. Szívünk fölé nemzeti színű kokárdát tűzünk. Than Mór: A tápióbicskei csata 41

42 Mi kék az ég! (részlet) Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsirta fütyörész: Dalával a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz. Petőfi Sándor Kertész leszek (részlet) Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek. József Attila 42

43 Április Április, április megtréfált az április. Eső esik, süt a nap, ázom-fázom, meleg van. Április, április, tréfás, április, tréfás, mókás és hamis, cserepet ver, kertet seper, az április nagy gazember. Gazdag Erzsi 43

44 Fecskehívogató Villás farkú fecskemadár, jaj, de régen várunk! Kis ibolya, szép hóvirág, kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva, zöngve szállnak. Cifra lepkék, kék legyecskék ide-oda járnak. Rózsa, rózsa, piros rózsa, nyitogatja kelyhét; itt a tavasz, lessük, várjuk a csicsergő fecskét. Móra Ferenc 1. Mondd el a képek sorrendjében, miről szól a vers! 2. Karikázd be azonos színnel a verssorok végen összecsengő rímeket! 3. A képek segítségével könynyen megtanulhatod a verset. 4. Érdeklődj! Ki volt Móra Ferenc? 44

45 A fecskék Megjöttek a fecskéink! Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket sárból. Ahogy a sarat hordták, rakták, simították, gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valamit: Vakolat van-e még? Van elég! Fuss szalmáért, picike! Hozom én ízibe! Hocc ide! Cvikk, cvikk, cvikk! Mi tetszik? Jó ebéd tetszenék! Mi legyen az ebéd? Bogaracska, legyecske. Kisfecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere! Azzal, huss, ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett tátogatni: szinte magától hullott bele a sok bogár. El is pusztították őket egy hét alatt. Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tartani a mi kisfecskéink. Móra Ferenc 1. Húzd alá! Mik jöttek meg? Miből építették fészküket? Hova mentek legyet fogni? 2. Miért hasznos a fecske? 3. Mit jelenthet? Egy fecske nem csinál nyarat. 45

46 A gólya (részlet) Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán ezért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem: Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem. Petőfi Sándor 1. Miért szereti a költő a gólyát? 2. Tudod-e, milyen madarak térnek vissza tavasszal hazánkba? Madárfiókák Egy fészekben öt fióka Összebújnak édesen. Messze, messze szól a nóta: Mindjárt, mindjárt érkezem! Anyanóta, be szép nóta, Szebb ennél már nem lehet. Örvendez az öt fióka: Jer, jer! ez a felelet. 1. Hány fióka van a fészekben? 2. Mivel eteti őket az anyamadár? 3. Hogyan fogadják az ebédet? Jön már, jön már az anyóka, Bogár, hernyó van elég. Csicsereg az öt fióka: Ó de pompás egy ebéd. Benedek Elek 46

47 A madárfészek Az iskola udvarán öreg vadgesztenyefa állt. Lombjai között az ágakon madarak fészkeltek. Egyik éjjel nagy vihar volt. Két kis madárfióka kiesett a fészekből. Elázott tollakkal feküdtek a sáros, hideg földön. A gyerekek reggel megtalálták őket. Egyik már nem élt. Kis teste hideg és merev volt. Mindenki nagyon elszomorodott, és sajnálta őket. A kis Marika meg is siratta a szegény kis fiókát. A másik lassan feléledt. Halkan csipogni kezdett. Kinyitotta a szemét. Tollai megszáradtak. Dél felé Pista a nagy létrán felmászott a fára, és a kis fiókát visszatette a fészekbe. 1. Húzd alá! Mi történt a két kis madárfiókával? Mit tett Pista? 2. Te hogyan véded a madarakat? 3. Adj új címet az olvasmánynak! Segít a kép. 4. Te mit kérdeznél a képen látható fiútól? 47

48 Az énekes rigó, a tavasz hírnöke A márciusi napfény végleg elűzi 1 a dermesztő 2 telet. Bársonyos melegétől felébred álmából a természet. Nyújtózik egy nagyot és elmosolyodik. Áprilisban megduzzadnak 3, majd kipattannak a fák ágain a rügyek. S mintegy varázslatra! virágokká, levelekké válnak. Ezerféle fűszál és egyéb növény dugja ki fejét vidáman a földből. Új életre kel minden, bárhova nézünk. Igazi varázslat tanúi lehetünk, ha a kora tavaszi hetekben figyelemmel kísérjük az erdők, mezők világát. Igen ilyenkor varázslat történik. Mert létezhet-e nagyobb csoda a földön a születésnél? Az énekes rigó tojásai a fészekben A kis csupasz fiókák várják az eleséget A sok finom falattól gyorsan fejlődnek Az énekes rigók tojásait, fiókáit és a szülői gondoskodás szép pillanatait láthatjuk a képeken. Dörmögő Dömötör XXXI. évf. 3. sz. 1. elűzi = elkergeti 2. dermesztő = nagyon hideg, fagyos 3. megduzzadnak = megnagyobbodnak, megnőnek 1. Húzd alá a szövegben! Mi történik tavasszal a fák rügyeivel? Miből tudod, hogy tavasszal újjászületik a természet? 2. Írd az alábbi mondatok elé a helyes sorrendet! A sok finom falattól gyorsan fejlődnek. A kis csupasz fiókák várják az eleséget. Az énekes rigó kikölti tojásait. 48

49 Gyere be... Gyere be, gyere be Gyönyörű kismadár. Csináltatok néked Gyémántos kalitkát. Népköltés Nem szoktam... Nem szoktam, nem szoktam kalitkában lakni. Csak szoktam, csak szoktam Zöld erdőben hálni. Zöld erdőben hálni, Zöld gallyakra szállni, Fenyőmagot enni, Gyöngyharmatot inni. Népköltés 1. Olvassátok el szerepek szerint a verset! 2. Azonos színnel karikázd be az összecsengő verssorok végét! 49

50 Fehérvasárnap A római katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja. A húsvétot követő első vasárnapot nevezik fehérvasárnapnak. Fehérvasárnapi szokás volt a mátkázás. Mátkálás A mátkálás vagy mátkázás a Dél-Dunántúlon, a palócoknál és a moldvai csángóknál volt szokásban. A mátkázás más elnevezése: komálás. A lányok komatál vagy mátkatál küldésével ezen a napon erősítették meg barátságukat. Ettől kezdve mátkámnak, komámnak szólították egymást, és egész életükben számíthattak egymás segítségére. Gyakran keresztszülőknek is választották a mátkájukat. A díszes komatálba húsvéti tojás, kalács, sütemény, gyümölcs és bor került. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz, vagy maguk adták át. A mátraaljai palócok ezt mondták a komatál átadásakor: Elhoztam a mátkatálat, fogadják szívesen. A dunántúli lányok dallal kísérve adták át az ajándékot: Komatálat hoztam, Föl is aranyoztam, Koma küldte komának, Koma váltsa magának. Az Ormánságban a komatállal együtt ezt a mátkáló verset adták át: Mátka, mátka mátkázzunk, hónap délre komázzunk, ha éljünk, ha haljunk, Mindég mátkák maradjunk. 50

51 Húsvét A húsvét a Biblia tanítása szerint Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A kereszténység már nagyon régóta, 2000 éve megünnepli. Karácsony után a legnagyobb egyházi ünnep. Népi szokások őrzik a locsolás és a pirostojás-festés hagyományát. Ha él még felétek a locsolkodás kedves szokása, akkor húsvét másnapján a fiúk locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Tanuld meg a locsolóverseket! Húsvéti locsolóversek Jó reggelt, jó reggelt, Kerek erdőn jártam, kedves liliomszál, piros tojást láttam, megöntözlek rózsavízzel, bárány húzta rengő kocsin hogy ne hervadozzál. mindjárt ide szálltam. 3. Nesze hát rózsavíz gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. 4. Rózsa, rózsa, szép virágszál, szálló szélben hajladozzál, napsütésben nyiladozzál, meglocsollak: illatozzál! Népköltés 51

52 IV. FEJEZET BARÁTAINK: AZ ÁLLATOK, A FÁK, A VIRÁGOK 52

53 Mondd, szereted az állatokat? (részlet) Mondd, szereted az állatokat? A kutyát, macskát, csacsit, lovat s a madarakat: a verebeket, rigót, galambot, pintyeket, akik a Földön veled élnek, s bundájuk, tolluk melegében nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek? Rónay György 1. Húzd alá annak az állatnak a nevét, amelyik a legközelebb áll hozzád! 2. Tudod-e, hogy hívják azt a mesehőst, aki beszélni tudott az állatok nyelvén? 3. Rajzold le azt az állatot, amelyiket szívesen befogadnál otthonodba! 4. Beszélgessetek az állatokról a képek alapján! 53

54 Állatok Tejfeltől fénylik a bajsza, egeret fog: Ez a macska! Csontrágástól éles foga, házat őriz: Ez a kutya! Többször is kérődzik szegény, tejecskét ád: Ez a tehén! Kukorékol, váltig nyakas, szemétdombján: Ez a kakas! Csalántól nő begye, hasa, falánk állat: Ez a kacsa! Csőre sárga és nem lila, tollpelyhet ád: Ez a liba! Öregszik már, lépte botlós, tojáson ül: Ez a kotlós! Olvasd fel a bemutatott állatok névsorát! 2. Melyik állat jellemzését tartod a legérdekesebbnek? Húzd alá! 3. Mutasd be te is hasonlóképpen kedvenc állatodat! 4. Csoportosítsd az állatokat! Írd a megfelelő helyre a számukat! Emlős: Madár: Ha kiált, nyakát kinyújtja, mindig mérges: Ez a pulyka! Utoléred, hogyha szaladsz, farka kurta: Ez a malac! Ma-Fan-To

55 Az állatok vitája Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják-vessék 1 a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi ízlik a legjobban. Nincs jobb a tejecskénél mondta a macska. Egeret fogni se rossz, csak fáradságos. Ugyan, a tej! A kukorica vagy az árpa sokkal jobb szólt a kakas. Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! állította a kutya. Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon jó ám! mondta a kecske. Vitatkoztak, vitatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb. Népmese 1. meghányják-vetik = megbeszélik, megvitatják 1. Keretezd be a mese szereplőinek nevét! 2. Húzd alá, miben nem tudtak megegyezni! 3. Miért nem tudták eldönteni, mi a legfinomabb? 4. Olvassátok el szerepek szerint a mesét! 55

56 56 A tyúk A tyúk háziállat. Hímjét kakasnak nevezik. A tyúk a kakasnál alacsonyabb, és nem visel feltűnő, színes farktollakat. A tyúk tojással szaporodik. A tojás körülbelül 5-7 dekagramm súlyú. A tojást a tyúk tojja. A kotlós tojást költ ki a saját teste melegével. A kiscsibék 21 nap múlva bújnak ki a tojásokból. A tyúk magvakkal és rovarokkal táplálkozik, azaz növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. A 1. Keresd meg az Zs -ban a tyúk címszót! Olvasd el a szócikket! 2. Kösd össze! színes farktoll tyúk alacsonyabb termet tojást tojik kukorékol kakas 3. Egészítsd ki a mondatot! A kiscsibék...nap múlva bújnak ki a tojásokból. 4. Mivel táplálkoznak a tyúkok? Húzd alá a szövegben!

57 A baromfiudvar lakói Faluhelyen minden udvaron ott kapirgál a tyúk, ott bukdácsol a kacsa, gágog a liba. Különösen tavasszal élénk a baromfiudvar. Kikelnek a tojásból a kicsinyek. Anyjuk a teste melegével költi ki őket. Ennivaló akad nekik a ház körül. Csakhamar megnőnek. Ellátják a házat finom pecsenyével, tojással, tollal. A liba és a kacsa vízben szeret tartózkodni. Lábujjaik között úszóhártya fejlődött. Csőrükkel a vízben könnyen kanalazhatnak, és meg is tudják vele szűrni a vizet. Tollukat be tudják zsírozni, hogy át ne ázzék. A 1. Keresd meg az Zs -ban a baromfi, a kacsa és a liba címszavakat! 2. Milyen állatok élnek a baromfiudvarban? Írd a vonalra! 3. Hol szeret élni a liba és a kacsa? Keretezd be! 4. Húzd alá, miért tudnak a vízben lenni! 57

58 Játsszunk együtt! 58 Hogy a kakas? A gyerekek kettős körbe állnak fel, pontosan egymás mögött. A belsők leguggolnak, ők a kakasok, mögöttük állnak az eladók. Egy gyermek, a vevő, körbe jár, majd az egyik árus előtt megállva kérdi: Vevő: Hogy a kakas? Eladó: Három garas. Vevő: Hát a tyúk? Eladó: Az is úgy. Vevő: Hát a jérce? Eladó: Szaladj érte! Vevő: Add alább! Eladó: Nem adom, inkább körülszaladom! Ekkor kezet fognak, majd ellentétes irányban körülszaladják a kört (piacot). Az győz, aki előbb ér vissza és áll be a kakas mögé. Ha kétszer egymás után ugyanaz marad a vevő, akkor új játékos álljon a helyére!

59 Bárány, bari, birka Sok falun élő gyerek találkozott már báránnyal. A többiek a húsvéti képeslapról ismerik, mint a nyuszit. A legtöbb kisbárány tavasszal, húsvét előtt születik. A juhász szeretettel gondozza. Ha már nagyobb lesz, a mezőn friss füvet legel. Szelíd, vidáman ugrál a réten. Ha simogatod, megnyaldossa a kezedet. A gyerekeket nagyon szereti. Szidnainé Csete Ágnes nyomán A 1. Keresd meg az Zs -ban a bárány, a legelő és a rét címszavakat! 2. Húzd alá a szövegben! Mikor születik a kisbárány? Mit eszik? A juhász szeretettel gondozza a kisbárányokat A dús legelőn a báránykákból birka lesz Ilyenek a kéthónapos kisbárányok Ők már juhok 59

60 60 A róka Az erdőn, mezőn élő vörös bundás, lompos 1 farkú róka, távoli rokona a kutyának. Táplálékul szívesen ragadja el az apróbb élő állatokat. Megeszi az egeret, hörcsögöt, ürgét. Ezért mondjuk ragadozónak. De szívesen fogyasztja a madarak tojását, sőt a gyümölcsöt, néha még a békát is. A róka földbe vájja 2 tágas lakását, amit rókavárnak szoktunk nevezni. Szép bundájáért szívesen vadásszák. Tavasz elején születnek meg a kis rókakölykök, öten-hatan egyszerre. Néhány napig a szemük is csukva van, és csak tejet szopnak. Rókamama el sem mozdul mellőlük. A rókacsalád táplálásáról rókapapa gondoskodik. Később kihordják őket egy kis napozásra a rókavár elé. A rókagyerekek nagyon szeretnek játszani. A rókaszülők játék közben tanítják meg őket zsákmányszerzésre 3, menekülésre, bujkálásra. Azt mondják a rókáról, hogy igen ravasz, furfangos állat. Ebből csak annyi igaz, hogy nagyon ügyes, jó a szaglása, éles a szeme, minden neszt meghall a füle. Észrevétlenül, óvatosan jár a zsákmánya után. Ha kirándulni mentek, próbáljatok rókavárat találni! A róka vadállat, mégis fél az embertől, de az embernek is óvakodnia 4 kell tőle. Szidnainé Csete Ágnes nyomán 1. lompos = hosszú, bozontos farok 2. vájja = kiássa, kikotorja (a rókalyukat) 3. zsákmányszerzésre = vadászatra, apró állatok megfogására 4. óvakodnia = vigyáznia Húzd alá a szövegben! 1. Mit eszik a róka? 2. Miért vadásszák? 3. Az alábbi szavak után tegyél I betűt, ha igaz, N betűt, ha nem igaz az állítás! A róka: ügyes gyors lassú buta jó a hallása rosszul lát 4. Hallottad már? Ravasz, mint a róka. Igaz ez? 5. Mondd el, mit tudsz a rókáról!

61 Így vadászik a róka Figyel, ugrik, elkapja! Fürge mókus A mókus az erdők, a parkok ügyes tornászbajnoka. Egész nap ugrál a fák ágain. Okos, csillogó, fekete szemével éberen 1 figyel mindenre. Igen falánk 2! Szívesen fogyasztja a sok finom csemegét: mogyorót, vadkörtét, fenyőmagot, rügyeket. Néha még az énekes madarak tojásait és fiókáit is megeszi. A mókusnak tűhegyes fogai vannak, amelyek állandóan nőnek. Ezért gyakran akkor is rágcsál, amikor nem eszik. Tudod hol van a mókus lakása? Fenn a fán. Télen mohával, szőrrel béleli 3, hogy jó meleg legyen. Ebben a fészekben születnek meg tavaszra a kis szőrtelen mókusfiak: négyen-hatan. Akkorák, mint egy kisegér. A mókusmama tején élnek. Csak akkor másznak elő, ha már kinőtt a szőrük. 61

62 62 Ezután következik a mókusiskola. Megtanulják, hogy mi az, amit megehetnek. Hogyan kell egyik ágról a másikra átugrani, és pillanatok alatt eltűnni a lombok között. Nagyon fontos, hogy időben el tudjon futni, bújni, menekülni az ellenségei elől, nehogy megfogja a róka, a vadmacska vagy a ragadozó madarak! Régen a szép vörösesbarna bundájáért vadászták. Néhol még a húsát is megették. Ma már védett állat. Egyes parkokban olyan szelídek, hogy az ember kezéből is elfogadják a diót és a mogyorót. Ha az erdőben sétálsz, figyeld a fákat: hátha látsz valahol mókust! Szidnainé Csete Ágnes nyomán 1. éberen = lankadatlanul, erősen figyel 2. falánk = mohón, válogatás nélkül mindent megeszik 3. béleli = megtölti szőrrel, mohával A 1. Keresd meg az Zs -ban a ragadozó címszót! 2. Húzd alá! Mit eszik a mókus? (zölddel) Hol születnek a kismókusok? (barnával) Mit tanulnak a mókusiskolában a kismókusok? (kékkel) Mik az ellenségei? (pirossal) 3. Karikázd be a helyes választ! Milyen állat a mókus? A mókus hasznos állat. A mókus kárt okoz. Hasznos is, meg káros is. Állításodat igazold a szöveg alapján! 4. Mondd el, láttál-e már mókust!

63 Őz Kecses, szép állat az őz. Nagy, sötét szeme, hosszú szempillája van, ettől olyan szelíd a tekintete. Az őzmama, ha inni vagy legelni megy, rejtekhelyen hagyja kisgidáit, és azok csöndben, meglapulva várják, míg értük nem jön újra. Csak akkor sírnak az anyjuk után, ha megérintik őket. Ilyenkor rögtön megjelenik az őzmama, és hősiesen védelmezi kicsinyeit. Csak az embertől fél nagyon; ezért, ha kisgidát találunk az erdőben, sose szabad megérinteni, mert rajta marad az emberszag, és az ilyen kisgidához többé nem mer közelíteni az anyja. Mosonyi Aliz 1. Húzd alá! Milyen az őz teste? Hol hagyja kisgidáit, ha legelni megy? Miért nem szabad az őzgidát megérinteni? Hova futsz, te kicsi őz? (részlet) Hova futsz, te kicsi őz? Oda, ahol várnak, ahol sárga falevél búcsút int a nyárnak... És az hol van, merre van? Hát az éppen arra, ahol most lép rá az ősz az első avarra... S ha odaérsz, ott maradsz őszi őzikének? leszel társa rozsdaszín fűnek, falevélnek? Zelk Zoltán 63

64 Teknős apó A mesékben gyakran szerepel a teknős. Mindig kedves, szeretetre méltó. A meseírók szívesen nevezik teknősapónak, mivel nagyon hosszú életű állat. Rengeteg fajtája él a Földön. Megtaláljuk őket a szárazföldön, a folyóvizekben, a tengerekben egyaránt. Van közöttük néhány centis apróság 1, és akkora is, mint egy borjú. Az ékszerteknős akváriumban, lakásban is tartható. A képeken a hazánkban is megtalálható mocsári teknőst láthatod. Mint a neve is mutatja, a mocsaras vidéket kedveli. Szidnainé Csete Ágnes nyomán 1. apróság = kicsike, nagyon pici A 1. Keresd meg az Zs -ban a teknős, akvárium, tenger címszavakat! 2. Számozd meg a képeket helyes sorrendben! Kikelnek a pici teknősök Ez már óvodás korú Az anyateknős tojásait rakja 3. Húzd alá a szövegben! Miért nevezik teknősapónak a meseírók? Hazánkban melyik fajtája található? 64

65 Mókás majmok Sok gyerek a majmokat kedveli a legjobban az állatok közül. Bizonyára azért, mert nincs párjuk ügyességben, eszességben és vidámságban az állatok között. A képeken látható majom a csimpánzok családjába tartozik. A forró Afrika az őshazája 1. Magyarországon csak állatkertben, esetleg a cirkuszban találhatók csimpánzok. Termetük eléri a másfél métert is. Testüket sűrű, fekete szőrzet borítja. Karjuk feltűnően hosszú. Érdekességük még, hogy igen nagyra nőtt a fülük. Szidnainé Csete Ágnes nyomán 1. őshazája = az a hely, ahonnan származik Az egy-két hónapos csimpánzkölyök még cumisüvegből kapja a tejecskét Féléves korában már ilyen Utána jóllakottan pihen Ezt a vadrózsát vajon kinek szánja? 65

66 66 A jegesmedve Messze északon, az örök hó és jég hazájában él a jegesmedve. Hatalmas testű állat. Hófehér bundája, apró füle, okos szeme barátságossá teszi. Ha éhes, mindent megeszik: halat, madarat, emlőst. Ragadozó állat. A téli hidegben születnek a kicsinyei. Akkorák, mint a kismacskák. Anyjuk meleg bundájához bújva szunyókálnak 1 vagy szopnak. Ilyenkor medvemama még az apjukat sem engedi hozzájuk. Az állatkertben kamerákkal figyelik a kisbocsokat a barlangjukban. Hű, de érdekes egy-egy ilyen felvétel! Három hónapos korukban kibújnak a kisbocsok a barlangjukból. Játékosak és vidámak. Játékukba bekapcsolódnak az öregek is. Ilyenkor tanulják meg a gyors futást, a leszorítást, az úszást. Hiszen a jegesmedve kitartóan fut, remekül 2 úszik. Végül eláruljuk a jegesmedvének egyik olyan tulajdonságát, amely igen ritka az állatvilágban. Szőrös a talpa! Mit gondolsz, miért fontos ez? Ha kitalálod, nagyon ügyes vagy. 1. szunyókálnak = szundítanak, alusznak 2. remekül = kiválóan, nagyon jól 1. Húzd alá! Hol él a jegesmedve? Milyen a külseje? Mivel táplálkozik? Mikor születnek a kicsinyei? Hogyan védi az anya az apró bocsokat? Hány hónapos korukban bújnak ki a kicsik a barlangból? 2. Milyen különleges tulajdonsága van a jegesmedvének? Miért?

67 Hogyan gondozzák a kicsinyeiket? 1. Nevezd meg az állatokat! Rakd ki a nevüket! 2. Tudod-e, hogy hívják a macska, a tehén, a tyúk kicsinyeit? 3. Mivel táplálják ezek az állatok kicsinyeiket? 4. Nálatok vannak-e állatok? Mutasd be őket társaidnak! 5. Hányféleképpen tudnád csoportosítani ezeket az állatokat? 67

68 A kis fa A gyerekek fát ültettek a parkban. Még kicsi volt a fa. Gyökeret eresztett és nőni kezdett. Már négy ága volt teli levéllel. Egy fiú elment mellette, leszakított egy levelet, összegyűrte és eldobta. Miért szakítottam le? gondolta. De aztán megnyugodott. A fának még sok levele van. Arra ment egy másik fiú, letört egy ágat. Így gondolkodott: Maradt még három ága. Arra szaladt egy lány labdával. Feldobta a labdát a magasba. Az éppen a kis fára esett, és reccs! letörte a felső ágát. Hát ez baj! mondta a kislány és elkomolyodott. Aztán mégis megnyugtatta magát: Á, ettől még nem hal meg a fa! Nő majd új ága. Jött egy fiú az új bicskájával 1. No, mindjárt kipróbálom, fog-e az éle gondolta, és levágta a fa harmadik ágát. Jó éles bicskám van! gondolta. A kis fa elszáradt. Arra jöttek a gyerekek, akik elültették. Azon tanakodtak 2, vajon miért pusztult el a kis fa. Puskin nyomán 1. bicska = zsebkés 2. tanakodtak = gondolkodtak, töprengtek, elmélkedtek 68

69 1. Húzd alá a képekhez tartozó mondatokat! 2. Tagold az olvasmány szövegét a képeknek megfelelően! 3. Indokold meg, miért száradt el a kis fa! 4. Kit fogadtál barátodnak az olvasmány szereplői közül? 5. Te hogyan védted volna meg a kis fát? 6. Mondd el összefüggően a képek segítségével az olvasmány tartalmát! 7. Milyenek lesznek azok a fák, amelyeket lelkiismeretesen ápolnak, védenek? Rajzold ide! 69

70 Boriska fája Boriskáék új lakótelepen laknak. Egy reggel kis fákat ültettek a parkba, a házak elé. Az egyik fácska Boriskáék ablaka alá került. Boriska az ablakból nézte. Édesanyja így szólt: Fát ültetnek. Szép lesz majd az utcánk! Dehát ez nem fa! Ez csak olyan, mint egy bot! Mert még fiatal. Majd ha megnő, szép lombos fa lesz belőle válaszolta az édesanyja. Még nem nőtt meg a fa! Ugyanolyan, mint volt! mondta Boriska másnap reggel. Várj csak! Nem megy az olyan gyorsan. Az eső meglocsolja, a napocska melegíti. A fácska minden nap növekszik egy kicsit. A meleg nyári napokon majd mi is megöntözzük. Néhány év alatt szép nagy fa lesz belőle magyarázta az édesanyja. Tasnády Varga Éva nyomán 1. Segítettél már fát ültetni? Mesélj róla! 2. Olvassátok el szerepek szerint a szöveget! 3. Miért ültetnek fákat a lakótelepek körül? 70

71 Kertész leszek! Kertész leszek! Bekerítek egy kis kertet, fel is ásom fütyörészve, nóta mellett. Hagymát rakok, magot vetek puha földbe, megöntözöm, hull a kannám ezüst gyöngye. Hamar kikel petrezselyem, kapor, sóska, paradicsom kapaszkodik a karóra. Karalábé sok karjával integetve mosolyog a salátára, új retekre. Káposztafej gömbölyödik a melegben, valóságos csoda lesz a konyhakertem. Fésüs Éva 1. Húzd alá! Milyen munkát végezne a kisfiú a képzeletbeli kertben? Milyen növényeket nevelt a veteményeskertben? 2. Alkoss mondatokat a képekről! 3. Tudnál-e más címet adni a versnek? 4. Te milyen veteményeskerti munkában segítettél már? 71

72 Jártam az erdőt, csak így magam, könnyű bolyongás 1 vitt céltalan. Egy kis virág nyílt az útfelen 2 ; mint csillag égett, mint drága szem. 1. bolyongás = céltalan sétálás 2. útfelen = az út mellett 3. virít = szépen virágzik, nő Talált kincs Már nyúltam érte, de suttogott: Ha leszakítasz, elhervadok! Erre tövestől kivettem őt, virulj kertemben házam előtt! Ott jól beástam gyökereit; egész bokor már és úgy virít 3! 1. Húzd alá! Hol járt a költő? Mit talált az út mellett? Mit suttogott a kis virág? Mit tett a költő? 2. Miért nevezte kincsnek a kis erdei virágot a költő? 3. Te mit tennél, ha erdei virágot lelnél az erdőn? Miért? 4. Tégy X-et abba a -be, amelyik virág az erdőn is nő! 5. Karikázd be az összecsengő verssorokat! 72 Goethe (ejtsd: gőte)

73 V. FEJEZET A CSALÁD Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Zelk Zoltán 73

74 Mesélj rólam! Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem? Úgy neveztél: kicsi lelkem? És amikor még nem voltam, a hasadban rugdalóztam, tudtad-e, hogy milyen leszek, milyen szépen énekelek? Sejtetted, hogy kislány leszek? Mesélj anya, mesélj rólam! Milyen lettem, amikor már megszülettem? Sokat sírtam vagy nevettem? Tényleg nem volt egy fogam sem? Ha én nem én lettem volna, akkor is szerettél volna? Csorba Piroska 1. Olvasd el a verset édesanyádnak! 2. Beszélgessetek el a vers kérdései alapján! 3. Gyakorold a kérdő mondatok helyes hangsúlyozását! 74

75 Szunnyadj, kisbaba Szunnyadj 1, kisbaba Nagy a menny 3 őriz halk szoba, ablaka, zsongó 2 éjszaka, süt a hold csillagfény. éjszaka, letekint Hold jár egymaga, egymaga: rád hull fátyola, Aludjál, álmodj kisbaba, kisbaba! tündérkém. 1. szunnyad = nyugodtan, nem mélyen alszik 2. zsongó = lágyan zümmögő 3. menny = égbolt 1. Olvasd el a verset! 2. Írd az első két versszak sorainak végére, hogy hány szótagból áll egy-egy sor! 3. Tanuld meg a verset! Weöres Sándor 75

76 Testvérkék Barna dombon zöld berek, kószál benne két gyerek. Egyik neve, Pannika, másiké meg Jancsika. Málnát szednek, zöld diót, sose láttak ennyi jót. Csellengnének estelig, de a zsákjuk megtelik. Anyu is már Szalmán innen, Ringó hátán vár rájuk, szénán túl egy halnak, megveti a szemecskéjük álomföldre kis ágyuk. lezárul. utaznak. Kassák Lajos 1. Húzd alá a versben! Hány gyerek kószált a dombon? Hogy hívták őket? Mit szedtek? Hova utaztak a hal hátán? 2. Mondd el, miről szoktál álmodni! 76

77 1. reménység = bizakodás abban, amit szeretnénk 2. áldás = általában Istentől várt kegyelem, segítség 1. Húzd alá a versben a jókívánságokat! 2. Tanuld meg a verset! Anyák napja Már megjöttünk ez helyre, Anyánk köszöntésére. Anyám, légy reménységben 1, Köszöntlek egészségben! Amennyi a zöld fűszál, Égen ahány csillag jár, Májusban a szép virág: Annyi áldás 2 szálljon rád! Magyar népköltés 77

78 Apja és fia (részlet) Ha apuval megszökünk, délig haza sem jövünk. A kezünket zsebre vágva kisétálunk a világba. Még hogy ő nagy, én kicsi, talán ez is valami? Lábunk előtt fut a labda, hol én rúgom, hol meg apja. Azután meg leülünk, izzadt ingben lehülünk, ehetnénk is az ebédet, kezet mosunk, bokát, térdet. 1. Húzd alá! Hová sétált apa és fia? Mit csináltak ebéd előtt? 2. Karikázd be a helyes választ a vers alapján! fut a nyúl, Lábunk előtt fut a macska, fut a labda. 3. Keresd ki a kérdő mondatot! Olvasd el helyes hangsúlyozással! 4. Karikázd be azonos színnel az összecsengő verssorok végét! 5. Te mit szoktál édesapáddal játszani? Mezei András 78

79 Este Este van, este van, édesapa fáradt aranyhajú lányom, te bonts nekem ágyat. Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is, te ülj ide mármost. Homlokomon a bú nagyon elborongott, kicsi száddal róla leheld el a gondot. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajasbabának: Volt egy szegény ember nagy Meseországban, nem volt mása, csak egy aranyhajú lánya... Móra Ferenc 1. Rajzold ide, ahogyan mesélsz édesapádnak! 2. Karikázd be a sorok végén a rímeket! 3. Olvasgasd a verset az írásjelek pontos betartásával! 4. Neked ki szokott esténként mesélni? 5. Örvendeztesd meg édesapádat ezzel a szép verssel, ha fáradt! 79

80 Szüleink munkája 1. Tudod-e, mi a foglalkozása a képen látható embereknek? 2. Milyen mesterségeket ismersz még? 3. Mivel foglalkozik édesanyád és édesapád? 4. Kérdezd meg szüleidet! Miért szeretik (nem szeretik) a munkájukat? 5. Gondolkodtál-e azon, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz? Írd be az alábbi mondatok számát a megfelelő képekhez! 1. Karcsi édesapja mozdonyvezető. Ő a MÁV-nál dolgozik. 2. Kati édesanyja varrónő a ruhagyárban. 3. Laci apukája kőműves. Már sok lakást, iskolát felépített. Keresd meg az alábbi mondatokhoz tartozó képeket! Írd a mondatok számát a képekbe! 1. Józsi édesapja mezőgazdász. 2. Marika anyukája mérnök. 3. Bence papája postás. Nagy táskájában hordja a sok-sok levelet. 80

81 Mátrai kirándulás Anyukámmal tíz napra a Mátrába mentünk. A szomszédban volt egy Melinda nevű kecske. Megetettem és megitattam. Mekegve megköszönte. Egyik reggel rászállt egy felhő a háztetőre. Nagyon érdekes volt. Ilyet még nem láttam. Sajnos, Öreg néne őzikéjével nem találkoztam. Szüleimmel naponta több kilométert gyalogoltunk. Az erdőben mindenki bottal sétált. Mi is. A botjainkat hazahoztuk emlékbe. Három patakot ismertem meg, a kedvencem a Narád-patak lett. A kövei úgy ragyogtak, mint a drágakövek. Ha a vízből kivettem és megszárítottam egyet, akkor láttam, hogy közönséges kő. Amikor visszadobtam a patakba őket, újra színt kaptak a víztől. A mai napon véget ért a mátrai nyaralás. Nagyapa eljött értünk kocsival. Kényelmesen utaztunk. Hazafelé megálltunk Parádsasváron, Mátrafüreden és Gyöngyösön. Ittunk parádi vizet is. Nagy élmény volt számomra a gyöngyösi kisvasút. Bármikor boldogan visszamennék! Somogyi Ábel tanuló 1. Húzd alá! Hova menték Ábelék kirándulni? Mi volt a szomszédban? Mivel nem találkozott? Melyik patak lett a kedvence? Ki ment el értük? 2. Válaszd ki a helyes választ! Húzd alá! A kecske neve: Meri, Elek, Melinda. Az erdőben mindenki táskával, bottal, kalapban sétált. Kellemes volt a mecseki, a bakonyi, a mátrai kirándulás. 81

82 Szabó Lőrinc írta gyermekeinek ezt a verset. Talán azt akarta megadni nekik, amit ő nem kaphatott meg apjától. A vers oly szép, mint egy esti ima. Este van már Este van már, kicsi ágyam elringat az éjszakában. Mindenkinek jót kívánok, szemeimnek aranyálmot. Kérem aput, hogy szeressen, anyu mindig csak nevessen, és mindnyájan friss jókedvvel ébredjünk fel holnap reggel. Szabó Lőrinc Húzd alá! Kinek mit kívánt a kisgyermek? Írd le! Te mit kívánnál szüleidnek és magadnak? 82

83 Családi naptár Szüleid sokat dolgoznak érted. Féltő szeretettel nevelnek. Szerető gondoskodásukat úgy is meghálálhatod, ha születésnapjukon, névnapjukon néhány szál virággal és kedves szóval felköszöntöd őket. A megfelelő kép alá írd oda névnapjuk és születésnapjuk időpontját! Ne feledkezz el a nagymamáról és nagypapáról sem! (Kérd nagyobb testvéred, esetleg a szüleid segítségét!) Színezd ki! Édesanya Névnap:...hó...nap Születésnap:...hó...nap Édesapa Névnap:...hó...nap Születésnap:...hó...nap Rajzolj a tortára annyi gyertyát, ahány éves vagy! Nagymama NEVE:... Névnap:...hó...nap Születésnap:...hó...nap Nagyapa NEVE:... Névnap:...hó...nap Születésnap:...hó...nap 83

84 A nagymama és az unokája Élt a faluban egy nagymama és az unokája. A kislány még nagyon kicsike volt. Csak sírt, evett és feküdt a bölcsőben. A nagymama rengeteget dolgozott. Főzött, mosott, vasalt, takarított. Gondját viselte az unokájának. Múltak az évek. A nagymama megöregedett. Már nem tudott dolgozni. Csak csendesen üldögélt. Most már az unoka dolgozott: főzött, mosott, takarított. Gondját viselte a nagymamájának. Tolsztoj nyomán 1. Húzd alá! Ki viselte gondját kicsi korában az unokának? Hogyan hálálta meg az unoka a nagymama gondoskodását? 2. Te mit szoktál segíteni a nagyinak? 3. Adj címet a felső és az alsó képnek! 4. Kinek az édesanyja a nagymama? 5. Gyakorold a 3, a 4 és az 5 szótagú szavak olvasását! 84

85 A legszebb május Május első hajnalán kinyílott a tulipán. Kinyílott a nefelejcs is öreganyám udvarán. Szép ünnepet! Jó ünnepet! köszöntött a tulipán. Szebbet, jobbat, mint tavaly volt! felelte rá nagyanyám. Ekkor léptem udvarunkba, s így fogadott nagyanyám: Ez a május a legszebbik, mert megjött az unokám! Gazdag Erzsi 1. Mondd el, kik a vers szereplői! 2. Hol találsz összecsengő sorvégeket a versben? Keretezd be! 3. Húzd alá! Mikor nyílott ki a tulipán? Hogyan köszöntötte nagyanyát? Mit mondott a nagyi? 4. Olvassátok el szerepek szerint a verset! Ügyeljetek a hosszú mássalhangzók helyes ejtésére! 85

86 Az öreg nagyapó meg az unokája Nagyapó nagyon megöregedett. Járni is nehezen tudott, foga is alig volt már. Amikor evett, ki-kicsordult szájából az étel. A fia és a menye 1 nem ültették többé az asztalhoz, hanem a kemence mögött adtak neki enni. Egyszer egy csészében kapta meg az ebédjét. Magához akarta húzni, de leejtette és eltörte. A menye megszidta: Miért törte el a csészét? Ezentúl egy fatálban fog ebédet kapni! Az öreg csak felsóhajtott, de nem szólt egy szót sem. Egyszer otthon ült az ember és az asszony. Észrevették, hogy fiacskájuk kis deszkákkal játszogat a padlón, s valamit eszkábál 2. Megkérdi az apja: Mit csinálsz, Misa? Fatálat csinálok, apám. Ha majd megvénültök, abból a fatálból etetlek titeket. Az ember s az asszony csak egymásra néztek, és sírva fakadtak. Megszégyellték 3 magukat, hogy öregapót megbántották. Azontúl mindig az asztalhoz ültették, és gondját viselték menye = a fia felesége 2. eszkábál = farag, faragcsál, hozzá nem értően készítget 3. megszégyellték = elszégyellték magukat, rájöttek, hogy hibáztak 4. gondját viselték = gondozták, ellátták étellel-itallal, mostak rá Lev Tolsztoj nyomán 1. Húzd alá! Mi történt a nagyapó csészéjével? Mit ígért a menye? Miért eszkábált fatálat Misa? Hogyan becsülték meg ezután nagyapót? 2. Te hogyan becsülöd meg nagyszüleidet? Mondd el! 86

87 Nagyapó lovai Nagyapó egyszer azt kérdezte a gyerekektől: Tudjátok-e, melyik ló tud repülni? Egyik sem! felelték a gyerekek. Hát a holló? Az csakugyan tud repülni válaszolták nevetve a gyerekek. Nagyapó tovább kérdezett: Melyik ló jár iskolába? A tanuló! kiáltotta Gyuri. És melyik ló örül, ha kilógatják az ablakon? A zászló! válaszolt Ági. No, és melyik ló tud fütyülni? Erre már nem tudtak felelni a gyerekek. Végre a kis László megszólalt az asztal végén: Én. Gárdonyi Géza nyomán 1. Húzd alá nagyapó találós kérdéseit a szövegben! 2. Feleljetek rá az olvasmány alapján! 3. Alkoss találós kérdéseket ezekből a szavakból! ol-ló, há-ló, va-sa-ló, sar-ló, kan-dal-ló, da-rá-ló, kot-ló. Pl.: Melyik ló tud halat fogni? 4. A nagyapa kinek az édesapja? Neked hány nagyapád van? 87

88 Biztatás Hét-pupu zivatar, felássuk a kertet. Ki dolgozni nem akar, gyümölcsöt se nyelhet. Hét-karu zivatar felmossuk a konyhát. Ki dolgozni nem akar, meghúzzuk a kontyát. Hét-fejü zivatar, tanuljuk a leckét. Ki tanulni nem akar, vegyen más fejecskét. Weöres Sándor Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. József Attila A 1. Keresd meg az -ban a zivatar Zs és a konty szó jelentését! 2. Egészítsd ki az alábbi verssorokat! Rakd ki a betűsínbe, majd írd le a füzetedbe! Felássuk a Felmossuk a a leckét. 3. Azonos színnel karikázd be a verssorok végén az összecsengő rímeket! 88

89 A három testvér A három fiú, három testvér egymással mindig békén megfér. Édesanyjuknak mind a három sokat segített télen, nyáron. Mosogatott a legnagyobb gyerek, a középső buzgón törölgetett. A legkisebb szusszal alig győzte. Ő szedte a cserepeket össze. Osztrovszkij 1. Húzd alá! Mit tett a három fiú télen-nyáron? Mit segített a legnagyobb és a középső? Mit csinált a legkisebb? 2. A képek segítségével mondd el, miről szól a vers! 3. Számolj be arról, hogy te mit segítettél már! 4. Mit gondolsz, megdicsérte vagy megszidta a gyermekeket az édesanyjuk? Beszéljétek meg! 89

90 90 A jótett Gyurka kinézett az ablakon. Ragyogóan sütött a nap. A kisfiúnak hirtelen kedve támadt, hogy valami jótettet vigyen véghez. Elgondolkozott: Mi volna, ha a kishúgom beleesne a vízbe, s én kimenteném? Éppen betoppant 1 a kishúga, és kérte: Gyere, Gyurka, sétálni! Ne zavarj! ripakodott 2 rá Gyurka, és tovább fűzte gondolatait 3. Vagy ha a nagymamát farkas támadná meg, és én lelőném? Jött is mindjárt a nagymama: Gyurikám, lelkem, segíts megteríteni az asztalt! Teríts meg magad, én nem érek rá! A nagymama szomorúan kiment. Gyurka gondolataiba mélyedt. Hátha Bodri beleesne a kútba, és én volnék az, aki kimenteném? Nyomban ott termett Bodri, és kérőn nézett Gyurkára, mintha azt mondaná: Szomjas vagyok, adj innom, Gyurka! Takarodj ki! Hagyj gondolkodni! szegény Bodri búslakodva eltűnt a bokrok között. Gyurka édesanyjához fordult: Édesanyám, valami nagy jótettet szeretnék véghezvinni 4, mi lehetne az? Édesanyja megsimogatta a kisfiú fejét és így szólt: Sétálj fiam a húgoddal, segíts a nagymamának, és adj vizet Bodrinak! Oszejeva nyomán 1. betoppant = váratlanul belépett, bejött 2. ripakodott rá = durván, mérgesen rászólt 3. tovább fűzte gondolatait = tovább gondolkodott 4. véghezvinni = megcsinálni, végrehajtani, megtenni

91 1. Húzd alá! Milyen jótetteket akart Gyurka véghezvinni? Mit tanácsolt neki édesanyja? 2. Húzd alá a helyes választ! Az is elég, ha csak gondolkodunk a jótettekről. Az a helyes, ha jót cselekszünk, mert a jó szándék tettek nélkül mit sem ér. Felesleges jótettekről gondolkodni, majd más úgyis megteszi helyettünk! 3. Rajzolj az üresen hagyott kép helyére! 4. Az üres -ekbe írd be a képek helyes sorrendjét! 5. Olvasd el a verset! Beszélgess róla szüleiddel! Még nem elég! (részlet) Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Váci Mihály 91

92 Zsuzsi születésnapja 1. Húzd alá! Hány éves Zsuzsi? Mit sütött édesanyja? Mit hozott édesapja? Mi volt a csomagban? 2. Válaszd ki a helyes választ! Zsuzsi hétéves. Éppen ma van a születésnapja. Édesanyja csokoládétortát sütött. Szépen megterítették az asztalt. A vázába friss virágot tettek. Csakhamar megjött az édesapja is. Szalaggal átkötött csomagot hozott. Zsuzsi kibontotta. Csodaszép baba aludt a dobozban. Nagy volt a boldogság! Zsófi lesz a neve! kiáltott örömmel Zsuzsi. Zsuzsikám! Siess, öltözz! Mindjárt itt lesznek a vendégek! szólt az édesanyja. A baba neve Zsóka Zsuzsi Zsófi 3. Mikor van a te születésnapod? hónap nap Hány éves leszel? 4. Keresd ki a felkiáltójeles mondatokat! Gyakorold az olvasásukat! 5. Kösd össze! 92 Zsuzsa Zsolt Zsófia Zsigmond Zoltán Zsiga Zsófika Zoli Zsuzsika Zsolti

93 VI. FEJEZET KOSZORÚS NYÁR, KALÁSZDÖNTŐ Égi csikón léptet a nyár, tarka idő ünnepe jár, táncra való, fürdeni jó, nagy hegy alatt hűsöl a tó. Weöres Sándor 93

94 Májusdicsérő Május, mosolygó, békák torkát megoldó, gyöngyvirág-nyitogató, cserebogár-zúgató. Röptetsz madarat, meghozod a nyarat, fészekalja fecskét, fára cseresznyét. Csanádi Imre 94 Nőnek a fák Két madárka összekoccant egy magon. Ide vele! Hadd töröm meg! Nem adom! Ha nem adod, nem eszed meg! Nem biz ám! Nesze pisze! Jaj, ne bántsd, bóbitám! Addig csípték egymást a kis begyesek, egyszer csak a fekete mag leesett. El is bújt az avar alá a fűbe, kis fa lett, majd nagy fa is lett belőle. 1. Min vesztek össze a madárkák? 2. Mi történt a kis maggal? 3. Mi nőtt ki a kis magból? 4. A te lakóhelyeden milyen kis fák vannak? Egri György

95 Ess, eső, ess... Ess, eső, ess, karikára ess! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza, még annál is hosszabb, mint a világ hossza. Krumpli bokrosodjék, búza szaporodjék, ess, eső, ess, karikára ess! Népköltés 1. Hallottad-e már a következő szólást? Májusi eső aranyat ér. Beszéljétek meg, miért! 2. Rajzolj le májusi esőben fejlődő növényeket! 95

96 96 Marci vacsorája A déli harangszó előtt nagy úton volt Marci. Fönn járt piros Cseresznyeországban, a cseresznyefán. Ha már fenn járt, nem azért ment fel, hogy meg ne kóstolja a cseresznyét. Ebédnél Marci barátságtalanul nézett a tálba. Nem jó ez a bableves mondotta a tányérját félretolva. A húsból evett egy falatot, de a sajtra fitymálva nézett. Nem jó ez a sajt, a szaga bántja az orromat. Az édesanyja a fejét csóválta erre a beszédre, de nem szólt. A délután úgy elrepült, hogy Marci az uzsonnáról is elfeledkezett. Napnyugtakor vette észre, be kellene nézni a konyhába. Jaj, de éhes vagyok, édesanyám! mondotta. Az anyja egy tányér bablevest tett eléje. Ez már jó bableves szólott Marci, nem olyan, mint a déli volt. Az utolsó cseppet is kikanalazta a tányérból. Még éhes vagyok, kérek még valamit, édesanyám! Édesanyja a sajtot tette eléje az asztalra. De jó szaga van ennek a sajtnak! szólott Marci, s jóízűt falatozott a sajtból. Kitűnő az íze is, szinte elolvad a számban így folytatta a dicséretet. Vajon hol vette ezt a sajtot édesanyám? Az édesanyja nevetve felelte: Te hagytad meg délben, fiam, ezt is, meg a bablevest is. 1. Húzd alá! Hol járt Marci ebéd előtt? 2. Beszéljétek meg! Miért nem ízlett Marcinak az ebéd? Miért ette meg este jóízűen ugyanazokat az ételeket? Mire tanít ez a történet? Gárdonyi Géza

97 A 1. Keresd meg a gyümölcs címszót az -ban! Zs 2. Húzd alá! Milyen gyümölcsöket szeretett Gyuszi a legjobban? 3. Van-e olyan gyümölcsfa a valóságban, mint amilyent a kis Gyuszi lerajzolt? 4. Te milyen gyümölcsfákat ismersz? Sorold fel! 5. Adjál új címet az olvasmánynak! 6. Rajzold ide a kedvenc gyümölcseidet! 7. Keresd meg a kérdő és a felkiáltó mondatokat! Gyakorold az olvasásukat! Gyümölcsfa Gyuszi nagyon szereti a cseresznyét, de még annál is jobban a meggyet. Jaj, meg a finom sárgabarackot! Később a kövér körtét, a nagyszemű szőlőt, a ropogós almát, a hamvas 1 őszibarackot, a kék szilvát. Gyuszi sokszor hallotta már ezt a szót: gyümölcsfa. Ó, milyen is lehet a gyümölcsfa? És Gyuszi lerajzolta a gyümölcsfát. Nagy, lombos ágain összevissza piroslott, kéklett, sárgállott alma, körte, szilva, őszibarack. Olyan békességben megfértek a fán, akár a nagy kerek gyümölcstálon. 1. hamvas = a gyümölcs héján lévő finom, viaszos réteg 97

98 98 Felelgetős mondóka A mondókák egyik fajtája a felelgetős játék. Ezek kérdés felelet formájában kerek történetet mondanak el. Ilyen az alábbi mondóka is. Szövegét a kérdezőnek és a felelőnek egyaránt ismernie kell, csak így tudják a párbeszédes játékot elmondani. Az Egy, kettő, három, négy... hintázó mondóka. Amíg végigmondod, társad hintázhat, majd helyet cseréltek, és ő mondja a mondókát. 1. Húzd alá! Hány szereplője van a felelgetős mondókának? Mit tehetsz a mondóka alatt? Egy, kettő, három, négy... Egy, kettő, három, négy, te kis leány, hová mégy? Zöld erdőbe virágért. Minek az a virág? Szitát kötögetni. Minek az a szita? Tejet szűrögetni. Minek az a tej? Vajat köpülgetni. Minek az a vaj? Aranykocsit kenegetni. Minek az az aranykocsi? Márványkövet hordogatni. Minek az a márványkő? Kis palotát építeni. Minek az a kis palota? Sok szép játszó gyermeket beleültetgetni! 2. Húzd alá a képekhez tartozó sorokat! 3. Olvassátok el a mondókát szerepek szerint!

99 Játsszunk együtt! Gyertek haza, ludaim! Májusban már kikelnek a pelyhes kislibák. Kedvesen totyognak az anyalúd után. Csipegetik a finom, friss füvet a libalegelőn. Régen hasonló korú kisgyermekek őrizték őket, mint ti. Ők találták ki a Gyertek haza, ludaim! című játékot. A játszótér egyik oldalán vannak a libák, a másikon a gazdasszony. A róka oldalt helyezkedik el, tőlük méterre. A gazdasszony hívja a libákat: Gyertek haza, libuskáim! Nem merünk! válaszolják a libák. Mitől féltek? kérdezi a gazdasszony. Rókától. Hol a róka? Bokorban. Mit csinál? Alszik válaszolják a libák. Libuskáim, siessetek, Gyorsan hazarepüljetek! Ekkor a libák gyorsan a gazdasszonyhoz futnak. A róka igyekszik minél több libát elfogni. Akiket megfogott, azokból a következő játékban már róka lesz. Így a libák egyre fogynak. A két utolsó liba lesz a következő játékban a gazdasszony és a róka. Jó játékot! 99

100 Tavaszi felhők Bodzavirágból 1, bodzavirágból hullik a, hullik a sárga virágpor. Fönt meg a felhők szállnak az égen, bodzafehéren, bodzafehéren. Szállj, szállj, felhő, pamacsos 2, hullj le, te zápor, aranyos, hullj le, te zápor, égi virágpor, égen nyíló bodzavirágból. Nemes Nagy Ágnes 1. bodzavirág = a bodzabokor ernyő alakú, tejfehér színű virága 2. pamacs = nagyobb ecset, amelynek szétáll a szőre 1. Kösd a rajz megfelelő részeihez a versszakokat! 2. Minek nevezi a záport a költő? Ha megtalálod, húzd alá! 3. Tegyél csillagot oda, ahol a felhőt megszólítja a költő! 4. Olvasd el a verset! Kopogd le a ritmusát! 5. Azonos színnel karikázd be a verssorok végén az összecsengő rímeket! 100

101 Pünkösdölő népköltések Piros pünkösd napján mindenek újulnak, a kertek, a mezők virágba borulnak. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárát, hogy le ne tapossa a pünkösdi rózsát! 1. Ismered-e a vers dallamát? Énekeld el! A sorok végén a rímeket keretezd be! Tudod-e, mit ünnepelünk piros pünkösd napján? Ha nem, kérdezd meg a felnőtteket, szüleidet vagy nagyszüleidet, ők majd megmondják! 101

102 Búzavirág Sárga búza közül a kék virágszálak nyújtózva, kíváncsin ki-kikandikálnak 1. Csodálják pacsirták felcsendülő hangját, el-elnézik, hogyan nyüzsögnek 2 a hangyák. Osvát Erzsébet 1. kikandikál = kinéz 2. nyüzsög = szüntelenül mozog, futkos 1. Keresd meg az A Zs -ból a búza címszót! 2. Húzd alá! Mik kandikálnak ki a búza közül? Miket csodálnak meg? 3. Volt-e már búzakalász a kezedben? TUDOD-E? Régen, ha egy kenyérdarabka véletlenül a földre esett, akkor meg kellett csókolni. Ennyire tisztelték, becsülték. A kenyér mindennapi táplálékunk. A legismertebb imádságban így hangzik a kérés:... mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! 102

103 Napraforgó Mint szélben a tarka forgó, körbejár a napraforgó: követi a Nap járását, mint hű kutya a gazdáját. Ha leszáll az esti sötét, ő is becsukja a szemét, s álmodik egy régi nyárról, szántó-vető nagyapákról. Székely Dezső 1. Tapsold el, kopogd le a vers ritmusát! 2. Karikázd be az összecsengő verssorok végét! 3. Hasonlítsd össze a verset a képpel! 103

104 Nyári rajz (részlet) Hogy mit láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár. Nemes Nagy Ágnes 1. Húzd alá, mikről olvastál a versben! 2. Miért szép a nyár? 104

105 Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár, tarka idő ünnepe jár, táncra való, fürdeni jó, nagy hegy alatt hűsöl a tó. Hogyha kijössz, messzire mégy, hogyha maradsz, csipdes a légy. Habzik az ég, mint tele-tál, tarka idő szőttese száll. Weöres Sándor Nyármarasztó Szól a rigó: de jó, érik a dió, millió! millió! Útra kel a fecske, jajgat a fürjecske: pitypalatty, pitypalatty! nyár, nyár, itt maradj! Csanádi Imre 105

106 Az én titkaim Ősz óta járok az iskolába, ahol mindennap új titkokra találok. A sok titok a könyvemben van. Ránézek a sorokra. Olyan, mint fehér mezőn a fekete szántás. Katonás rendben betűk állnak. Egyik gömbölyű, mint a zsemlye, a másik hosszú, mint a liba nyaka. Van köztük görbe, és van egyenes. Még az ősszel csak bámultam. Azt hittem, hogy ákom-bákom. Ma már minden betű titkát kitalálom. A szememmel látom, a fejemmel megértem, miként lesznek a betűkből szavak, a szavakból pedig mondatok. Meséket és verseket olvasok a könyvből. Levelet írok apámnak, anyámnak meg a barátaimnak. Aki elolvassa, éppúgy megérti, mintha beszédemet hallaná. Ez a legnagyobb tudomány. A betűk titka. És én ezt a titkot már ismerem. Móra Ferenc Ma szívünk ünnepel (részlet) Mi már tőled sokat kaptunk, De tőlünk te keveset. Az arcodból, a hangodból Sugárzik a szeretet. 106 Fogadd tőlem ezt a csokrot, Mit kötött a szeretet, Hála, hála, mindig hála, Jó tanítóm, teneked! Donászy Magda

107 Lerajzolom a tanító nénit Ülök és rajzolok. Lerajzolom a tanító nénit. Ha te is megpróbálod, rájössz, hogy nem is olyan könnyű őt lerajzolni. Először is: a tanító néni magas. Olyan, mint anyuka és a többi néni. Most kicsire kell rajzolni, hogy beleférjen a papírszív közepébe. Másodszor: a tanító néni szép. Olyan szép, mint anyuka, Kati néni vagy Kriszta néni. Én pedig nem tudok olyan szépet rajzolni, hogy éppen olyan szépre rajzoljam, mint az osztályban. De a tanító nénit le kell rajzolni, különben honnan is tudná, hogy a papírszív az övé? Ülök, rajzolok és izgulok. Azért izgulok, hogy sikerüljön a tanító nénit lerajzolni. Ülök, nézem a rajzot és sírok, izgalmamban piros arcot rajzolok a tanító néninek. Egészen pirosat. Össze akarom tépni. De valaki fogja a kezemet, a tanító néni hajol fölém. Köszönöm mondja, és az arca olyan piros, mint amilyenre én rajzoltam. De az is lehet, hogy még pirosabb. Mirko Hanek 1. Rajzold le a szövegbeli gyerek tanító nénijét! 2. Rajzold le a saját tanító nénidet! 107

108 Új kenyér Szőkül a búza, feje földre húzza nosza, learatjuk, kévébe 1 kapjuk, kepesorba 2 rakjuk, szekéren behordjuk, asztagba 3 tornyoljuk, cséplőgép kivereti, gőzmalom megőrleti, porzik a liszt, mint a hó, abból sül a friss cipó. Csanádi Imre 1. kéve = levágott gabonából (búzából) összekötött nyaláb (csomó) 2. kepe = a kévékből rakott kereszt 3. asztag = a kévékből készített szabályos, ház alakú halom TUDOD-E? Augusztus 20-án országalapító királyunk, Szent István napját ünnepeljük. 108

109 Himnusz (részlet) Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Kölcsey Ferenc JÓ, HA TUDOD... A Himnusz a magyar nép legszebb imádsága. Arra kérjük Istent, hogy jókedvvel, bőséggel áldja meg hazánkat és nemzetünket. Minden állami és egyházi ünnepen elénekeljük. A Himnusz költője: Kölcsey Ferenc; zeneszerzője: Erkel Ferenc. Zenéje a harangok méltóságteljes, ünnepélyes zúgását idézi fel. Tanuld meg, és énekeld te is ünnepélyeinken! Ha a Himnuszt hallod, mindig és mindenütt állj vigyázzba, így add meg a tiszteletet! 109

110 Találós kérdések Nyáron arat le a nép, aztán megcsépel a gép, malom összevissza tép, kenyérnek süt meg a pék. Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. Mezőből a csűrbe viszik, a csűrben meg kicsépelik. Két kő között megforgatják, vízzel, sóval megdagasztják. Még a tűznek is kiteszik, Jó annak, ki megéhezik. (kenyér) (görögdinnye) (búza) Korán kelni, énekelni, Nincsen ennél jobb tán semmi. Későn kelő jó barátom, Neked is csak ezt kívánom. Mondóka 110

111 Vakáció előtt (részlet) Drága jó iskola, iskola udvara, iskolapad, hurrá, ma sok gyerek öröme nagy! ami jó, megmarad, tótágast, 1 gyerekek, száz cigánykereket ma az a fő, hogy itt van a, itt van a nagy szünidő!...leckénk ezután a nyár meg az erdő, a hegy meg a tó. Hurrá: a tanító néni, a bácsi puszilnivaló, hisz ő maga mondja, hogy: áci, káci, akáci, nála is jobb a vakáció-ó-ó! Szabó Lőrinc 1. tótágas = kézenállás szétterpesztett lábbal 1. Mi a gyerekek legnagyobb öröme? Megtudod, ha a betűket rendezed! Írd le a füzetedbe! a k i ó c á v 2. Te hol fogsz nyaralni? Írd le a füzetedbe! 111

112 Tartalom I. FEJEZET ITT VAN A TÉL...3 Szán megy el az ablakod alatt Weöres Sándor...4 Kis versek a szélről Weöres Sándor...4 Téli reggel Gárdonyi Géza...5 Bele a hóba! Gyurkovics Tibor...6 Gondoskodj a madarakról!...7 Csak egy öreg néni...8 Február Vitalij Bianki...9 Februári estén Ady Endre...9 A farsang...10 Verses farsangolók Sarkady Sándor, Weöres Sándor, Vasvári István...11 Hóvirág Donászy Magda...12 II. FEJEZET MESÉRŐL MESÉRE...13 Mese, mese népköltés...13 A róka meg a rák népmese...15 A mókus és a farkas népmese...16 Az egerek meg a macska népmese...17 A három kiscica Szutyejev...18 Az oroszlán és az egér Lev Tolsztoj...19 A teve és az egérke indiai népmese...20 A telhetetlen kutya La Fontaine...21 A kecskegidák meg a farkas (részlet) népmese...22 Iciri-piciri Móricz Zsigmond...24 A török és a tehenek Móricz Zsigmond...26 Csodakutya Csoóri Sándor...27 Bodri meg a szamár népmese...28 Ki az okosabb? népmese...29 A lusta fiú és a cseresznye népmese...30 A kertész és a fiai Lev Tolsztoj...31 Az almafák Lev Tolsztoj...31 Légy jó! Henryk Sienkiewicz...32 III. FEJEZET VÍG TAVASZ, VIRÁGHINTŐ...34 Naphívogató Csanádi Imre...35 Tavaszi dal Zelk Zoltán...36 Tavasz Szabó Lőrinc...37 Március Gárdonyi Géza...38 Tavaszköszöntő Weöres Sándor...38 Szólások a tavaszról...39 Találós kérdések...39 Nemzeti dal (részlet) Petőfi Sándor...40 Nemzeti ünnepünk: március Mi kék az ég! (részlet) Petőfi Sándor...42 Kertész leszek (részlet) József Attila...42 Április Gazdag Erzsi...43 Fecskehívogató Móra Ferenc...44 A fecskék Móra Ferenc...45 A gólya (részlet) Petőfi Sándor...46 Madárfiókák Benedek Elek...46 Madárfészek...47 Az énekes rigó, a tavasz hírnöke...48 Gyere be népköltés...49 Nem szoktam népköltés...49 Fehérvasárnap...50 Mátkálás Húsvét...51 Húsvéti locsolóversek népköltés...51 IV. FEJEZET BARÁTAINK: AZ ÁLLATOK, A FÁK, A VIRÁGOK...52 Mondd, szereted az állatokat? Rónay György...53 Állatok Man-Fan-To...54 Az állatok vitája népmese...55 A tyúk...56 A baromfiudvar lakói...57 Hogy a kakas? népi játék...58 Bárány, bari, birka Sz. Csete Ágnes nyomán...59 A róka Sz. Csete Ágnes nyomán...60 Fürge mókus Sz. Csete Ágnes nyomán...61 Őz Mosonyi Aliz...63 Hova futsz, te kicsi őz? (részlet) Zelk Zoltán...63 Teknős apó Sz. Csete Ágnes nyomán...64 Mókás majmok Sz. Csete Ágnes nyomán...65 A jegesmedve Sz. Csete Ágnes nyomán...66 Hogyan gondozzák a kicsinyeiket?...67 A kis fa Puskin nyomán...68 Boriska fája Tasnády Varga Éva nyomán...70 Kertész leszek! Fésüs Éva...71 Talált kincs Goethe...72 V. FEJEZET A CSALÁD...73 Mesélj rólam! Csorba Piroska...74 Szunnyadj, kisbaba Weöres Sándor...75 Testvérkék Kassák Lajos...76 Anyák napja magyar népköltés...77 Apja és fia (részlet) Mezei András...78 Este Móra Ferenc...79 Szüleink munkája...80 Mátrai kirándulás Somogyi Ábel...81 Este van már Szabó Lőrinc...82 Családi naptár...83 A nagymama és az unokája Lev Tolsztoj...84 A legszebb május Gazdag Erzsi...85 Az öreg nagyapó meg az unokája Lev Tolsztoj...86 Nagyapó lovai Gárdonyi Géza...87 Biztatás Weöres Sándor...88 A három testvér Osztrovszkij...89 A jótett Oszejeva...90 Még nem elég Váci Mihály Zsuzsi születésnapja...92 VI. FEJEZET KOSZORÚS NYÁR, KALÁSZDÖNTŐ...93 Májusdicsérő Csanádi Imre...94 Nőnek a fák Egri György...94 Ess, eső, ess népköltés...95 Marci vacsorája Gárdonyi Géza...96 Gyümölcsfa...97 Felelgetős mondóka...98 Egy, kettő, három, négy...98 Gyertek haza, ludaim!...99 Tavaszi felhők Nemes Nagy Ágnes Pünkösdölő népköltések Búzavirág Osvát Erzsébet Napraforgó Székely Dezső Nyári rajz Nemes Nagy Ágnes Égi csikón léptet a nyár Weöres Sándor Nyármarasztó Csanádi Imre Az én titkaim Móra Ferenc Ma szívünk ünnepel (részlet) Donászy Magda Lerajzolom a tanító nénit Mirko Hanek Új kenyér Csanádi Imre Himnusz (részlet) Kölcsey Ferenc Találós kérdések Vakáció előtt (részlet) Szabó Lőrinc