ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

Átírás

1 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

2 Kedves Olvasónk! Nagyot fordul a világ mostanság A tudásanyag duplázódása ma már nem évszázadban mérhető, egykoron volt mesterségek és szakmák halnak ki, miközben újabbak és újabbak születnek. Miért pont az agrárium maradna ki e sorból? Évek alatt tanulunk meg új módszereket, ismerünk meg új fajtákat, alanyokat, hogy a kórokozók elleni szerekről ne is beszéljünk Most arra szövetkeztünk, hogy minden újat és érdekeset elmondunk Önnek az almáról, mindent, amit tudunk és mindazt, amit a piac megkövetel és elvár a korszerű termesztéstől. Történjék bármiképp, minden közreműködőnk a minőségi munkát, a minőség megőrzését tartotta elsődlegesnek. A cím: Almatermesztés új alapokon mögött igazi törekvés és cél van. Az új, mely a piacképes minőséget sorolja előre. Hiszen a világ az almáskertekben is nagyot fordult mostanság Babicz Szabolcs Balogh Lajos Tartalom Előszó... 5 Az almatermesztésünk helyzete és kilátásai... 7 Az alma növényvédelmi problémái Az alma fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei Alanyhasználat az almatermesztésben Holland Alma Kft. Naturalma : A jelen fajtái a jövő alapjai: a Naturalma fajták Agrolánc Kft.: Tradició-minőség-innováció BASF Hungária Kft.: Közös bennünk a föld szeretete Bayer Hungária Kft.: Az alma legfontosabb betegségei és a védekezés lehetőségei Biocont Magyarország Kft.: Alternatív-vegyszermentes növényvédelem a korszerű almatermesztésben Bioferm GmbH: Környezetbarát növényvédelmi megoldások az integrált almatermesztésben Cheminova Magyarország Kft.: Készítményeink az alma védelmében Dow Agrosciences Hungary Kft.: Almatechnológiánk 2013-ban Dupont Magyarország Kft. Rovarölő szereink az alma védelmében FarmCenter Kft.: Permetezéstechnika Malagrow Kft.: Professzionális tápanyagutánpótlás technológiánkkal Nitrogénművek: Állókultúrák és ültetvények műtrágyaszükségleténekszámítása Syngenta Kft.: Alma technológia Dr. Szabó Tibor tudományos főmunkatárs Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. (Előszó) Dr. Gonda István professor emeritus, Dr. Apáti Ferenc adjunktus Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma (Az almatermesztésünk helyzete és kilátásai) Dr. Szőke Lajos nyugalmazott igazgató Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza (Az alma növényvédelmi problémái) TANULMÁNYAINK SZERZŐI KÖZÖSSÉGE: Dr. Molnár Józsefné nyugalmazott labormérnök, rovartani szakértő Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza (Az alma fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei) Dr. Takács Ferenc az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, tudományos munkatárs Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. (Alanyhasználat az almatermesztésben)

3 A kötet összeállításában közreműködő cégek, társaságok és vállalkozások: AGROLÁNC Kft Fót, Jedlik Á. u. 35. Tel./Fax: 06-27/ DOW AGROSCIENCES HUNGARY Kft Budapest, Hegyalja u Tel.: 06-1/ DUPONT MAGYARORSZÁG Kft. Tel.: 06-30/ BASF Hungária Kft. agrárdivízió 1132 Budapest, Váci út. 30. Tel.: 06-1/ FARMCENTER Kft Gödöllő, Tessedik S. u. 4. Tel.: 06-28/ BAYER HUNGÁRIA Kft Budapest, Alkotás u. 50. Tel.: 06-1/ MALAGROW Kft Szolnok, Újszászi út 38. Tel.: 06-56/ / BIOCONT MAGYARORSZÁG Kft Budapest, Hajdú u / Naturalma ZRT Piricse, Rózsa Tanya Tel.: 06-42/ mob: / BIOFERM GmbH 3430 Tulln, Austria, Technopark 1 B Tel.: NITROGÉNMŰVEK ZRT Pétfürdő, Hősök tere 14. Tel.: 06-88/ nrt@nitrogen.hu CHEMINOVA MAGYARORSZÁG Kft Budapest, Ganz u. 16. Tel.: 06-1/ SYNGENTA NÖVÉNYVÉDELMI Kft Budapest, Alíz u. 2. Tel.: 06-1/ info.hungary@syngenta.com ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON Kiadja a Naturalma Zrt. Szerkesztő: Balogh Lajos Felelős kiadó: Kávássy Péter igazgató Gondozta a KA-PRI-PRESS Kft. Ügyvezető: Kalenda Zoltán Munkatársa: Nádasi Zoltán Tipográfia, arculat: Talpas Sándor Készült a Start Rehabilitációs Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda üzemében Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató ISBN ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 3

4 Előszó Az emberiség jövőjének záloga az egészség és a környezet védelme. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb figyelmet fordít erre a célra. Magyarország is elérte már, hogy törvénnyel is óvja a környezetet, védje egészségünket. Kialakultak azok a termesztési technológiák és ellenőrzési rendszerek, melyek betartásával, káros anyagoktól mentes, kiváló beltartalmi értékkel rendelkező, jó ízű gyümölcs kerül az asztalunkra. Az integrált szó azt jelenti: valamit öszszeilleszteni, kiegészíteni. Az integrált gyümölcstermesztés ma gába foglalja a genetikát, a biológiát, a vegyszerek használatát, az agrotechnikát azzal a céllal, hogy a környezetet és az egészséget védve, gazdaságosan állítson elő a piac számára megfelelő minőségű gyümölcsöt. Az ökológiai szemléletmód nem új keletű, több mint 2000 évvel ezelőtt Arisztotelész és Plinius munkáiban már megjelent. Az ökológia fogalmát a 19. században Haeckel vezette be. Az ökológiai szemléletű termesztés az ember és a környezet, vagyis a teljes ökológiai rendszer védelmét szolgálja. Az élesedő piaci verseny megkövetelte az ültetvények magas terméshozamát, a gyümölcs minőségének növelését. A termelők ennek a követelménynek csak nagyadagú műtrágya és nagymennyiségű növényvédőszer felhasználásával tudtak eleget tenni. Közben megfeledkeztek arról, hogy bármilyen kémiai anyag használata a termesztésben felborítja a természetes egyensúlyt. A nem ökológia barát szerek a fertőzött környezeten, a szennyezett gyümölcsökön keresztül veszélyeztetik az ember egészségét. Az intenzív termesztéstechnológia megváltoztatta a károsító szervezetek összetételét, a káros és hasznos szervezetek egyensúlyát. Veszélybe került az egészséges gyümölcs előállításának lehetősége. Az ökológiai termesztés gondolata a múlt század elején vetődött fel Németországban és Angliában, először a növényvédelem területén. Magyarország úttörő volt az ökológiai szemléletű növényvédelem bevezetése területén. Az integrált növényvédelem használatán keresztül alakult ki teljes rendszerré a termesztésben. Első lépésként kidolgozásra került az integrált almatermesztés technológiája, mely szerint már a termőhely kiválasztásától a termőhelyhez igazodó alanyok és fajták öszszeállításával könnyebben kivitelezhető a tápanyag-visszapótlás, valamint a növényvédelem. Az utóbbi években egyre nő azon területek nagysága, ahol a termesztés integrált módszerrel történik. Örvendetes, hogy ezzel párhuzamosan növekszik azon ültetvények száma, ahol a termelő ökológiai gazdálkodást kíván folytatni. A gyümölcstermesztésben a költségek, valamint a felhasznált kémiai anyagok nagy ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 5

5 hányadát a gombabetegségek, illetve a kártevők elleni védelem teszi ki. Ezért az integrált illetve biotermesztés számára legalkalmasabbak a valamilyen rezisztenciával vagy toleranciával rendelkező fajták. Tapasztalataink szerint az almatermesztésben a varasodás (fuzikládium) elleni védekezés nagymérvű vegyszerfelhasználást és jelentős költségnövekedést eredményez. Ezért elsősorban a varasodással szemben rezisztens illetve toleráns almafajták termesztése célszerű. A Naturalma Program fő célkitűzése: harmóniában a természettel! Ez azt jelenti, hogy betegségeknek ellenálló, étkezésre alkalmas fajtákat fognak termelni integrált módszerekkel. Az almatermesztés üzleti vállalkozás is, tehát nyereségesnek kell lennie. A gazdaságosságot megalapozzák, az új generációjú fajták, melyek termése újdonságértékű lesz a magyar piacon, tehát megfelelő reklám mellett a vásárlói kör folyamatosan fog bővülni majd. A javasolt fajták kuriózum jellegűek, termesztésük jól szolgálja a fenntartható fejlődés céljait és a globális felmelegedésből következő klímaváltozáshoz való jobb alkalmazkodást A termesztői rétegnek felkészültnek kell lenni, hogy az új termesztéstechnológia alkalmazásával kiváló minőségű gyümölcsöt tudjon előállítani. Összeállításunkkal a program sikerességéhez kívánunk hozzájárulni. 6 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

6 Az almatermesztésünk helyzete és kilátásai Bevezető gondolatok A kertészeti szektorban csakúgy, mint a mezőgazdaság más ágazataiban EU-csatlakozásunk óta egyértelműen érzékelhető módon jelentősen élesedett a versenyhelyzet. A hosszú távon fennmaradni szándékozó gyümölcstermesztő vállalkozásoknak évről-évre egyre többet kell teljesíteniük ugyanazért az eredményért és a szinten maradásért. A versenyképességünk megtartásához, illetve növeléséhez abból kell kiindulni, hogy versenyképes az, amire van fizetőképes fogyasztói/vevői igény, amit piacra tudunk juttatni, és aminek a termelése gazdaságos. A hazai almaágazatban az elmúlt évtizedben a folyamatos zsugorodásnak lehettünk szemtanúi. Az ezredforduló környékén meglévő mintegy 41 ezer hektár ültetvényből mára mindössze 25 ezer hektár maradt, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, mert a kivágásokat nem követi kellő ütemben a termőalapok megújítása. Az almatermesztésünk hanyatlásához vezető főbb okokat nagy vonalakban a következőkben látjuk: Az ültetvények elöregedtek, évről-évre felszínen tartva, illetve újratermelve annak minden problémáját. A termesztők a társadalom egészéhez hasonlóan polarizálódtak (kevés számú tehetős, jó infrastruktúrával és termesztési feltételekkel, illetve nagyszámú elaprózott ültetvényfelületekkel rendelkező, versenyképtelen termelő). A kereskedői összetartás nyilvánvaló megléte mellett teljes mértékben hiányzik a termesztői összefogás, ami miatt azok kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az EU-hoz való csatlakozás számos problémát és ellentmondást eredményezett, illetve hozott felszínre (értékesítési csatornák irányának, volumenének, jellegének változása, mennyiségi és minőségi korlátok megjelenése, stb.). A szakmai (érdekvédelmi, érdekképviseleti) szervezetek tehetetlensége, lehetőségeik korlátozottsága. A globális klímaváltozással is összefüggő termesztési és értékesítési, valamint jövedelmezőségi kudarcok gyakoriságának növekedése. Mindössze néhány folyamatosan fennálló problémát vázoltunk számos más közül, amelyekkel az alábbiakban is foglalkozunk. Jelen tanulmányban nem célunk az ágazat részletekbe menő, tudományos mélységű elemzése, helyzetértékelésünket csak a legfontosabb tényezőkre (erősségek, gyengeségek) alapozva végezzük el, majd ezekből kiindulva igyekszünk felvázolni kiutakat, lehetséges megoldásokat is. A magyar almatermelés helyzetértékelése (múlt és jelen) Ökológiai és termőhelyi adottságok Magyarország almatermesztésének ökológiai adottságai Európában átlagosnak, il- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 7

7 letve közepesnek tekinthetők, ha a tőlünk különböző égtáji irányokban található országok adottságait hasonlítjuk össze. A jó minősítésnél gyengébb adottságunk egyrészt a csapadékmennyiség hiányából (800 mm kellene) és az emiatti alacsony relatív páratartalomból adódik, másrészt a negatív hőmérsékleti hatások (őszi, tavaszi, téli fagykárosodások, nyári légköri aszály stb.), valamint a vihar- és jégkárok nagyobb gyakoriságának eredménye. Az elmúlt egy-másfél évtizedben létesült magas tőszámú intenzív, nagy biológiai teljesítményű alany-fajta kombinációjú ültetvények t/ha-os jó minőségű termésteljesítményei csak optimális, minden tekintetben kedvező termőhelyeken realizálódtak. Sajnos jelentős számú az ennél gyengébb teljesítményt produkáló ültetvények felülete, amely a termőhely minőségével hozható összefüggésbe. Ez felhívja a figyelmet a termőhely megválasztás rendkívüli fontosságára. Nyugat-európai fő versenytársaink az elemi károk kisebb gyakoriságával jellemezhető termőtájainak (Dél-Tirol, Bodeni-tó) tonnás, folyamatosan évről-évre megtermelt hektáronkénti termésmennyiségével és kiegyenlítetten jó minőségével szemben nem, vagy csak kevésbé vagyunk versenyképesek. A magas biológiai teljesítményekhez hozzájárul jelentős mértékben a legalább egy hónappal hosszabb vegetáció (korábbi vegetációs kezdet és annak későbbi befejeződése) igen jelentős hatása, amely a kritikus nyári időszakokban egy lényegesen magasabb relatív páratartalommal párosul. Kisebbek tehát a stresszhatások miatti mennyiségi és minőségi veszteségek, amelyek a technikai lehetőségeikkel, előnyeikkel ( jégvédő háló, fagyvédő öntözés, stb.) is tovább mérsékelhetők. A mi kontinentális klímánk alatt az őszi, tavaszi és téli fagykárosodásainknak a gyakorisága, valamint a nyári légköri aszályok stresszhatásai determinálják a hazai ültetvények legnagyobb részét a maximum t/ ha körüli átlagos terméshozásra. Nem arról van szó, hogy egy-egy évben, egy-egy fajta esetében intenzív, de akár hagyományos termesztési körülmények között is nem érhető el a 60 tonna körüli termésmennyiség. Ilyen a korábbi évtizedekben is előfordult, amit azonban kiábrándítóan alacsony termés(ek) követtek, tehát a folyamatosság nem volt elérhető. A globális klímaváltozás sajnos egyre inkább érzékelhető hatásai eredményeként már az utóbbi néhány évben is megnövekedett az elemi károk ( jégesők, fagykárok) gyakorisága, ami igen komoly rentabilitást veszélyeztető tényező. Ez felveti a védekezési lehetőségek minél hamarabbi és minél nagyobb felületeken történő alkalmazásának szükségességét, mert már rövidtávon belül is nehéz helyzetbe kerülnek a termesztők. A termőhely jó megválasztásának tehát igen nagy a fontossága, amit bizonyít az, hogy az ország különböző területein a hasonló gyümölcsültetvények termésmennyiségei és minősége igen nagy szóródást mutatnak. Művelési rendszer, alany- és fajtahasználat A rendszerváltás után létesült újabb, intenzívebb ültetvényekben illetve termesztésben a leegyszerűsödött, azaz kis számú alanyhasználat a jellemző. A féltörpe (M26) és törpe (M9) növekedésű alanyok dominanciája mellett nem számottevő mértékben a középerős növekedésű MM106-os alanyokat használjuk. A mérsékeltebb növekedési erélyű alanyok használatával az elmúlt mintegy másfél évtized telepítéseiben az db fa/ hektár állománysűrűségű félintenzív és in- 8 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

8 tenzív minősítésű ültetvények létesültek. Az darab feletti tőszám nélkülözhetetlen támrendszere nagyobb beruházási költségeket vont maga után. Sajnos az öntözés nem minden ültetvényben vált a technológia részévé, ami egyaránt segíti a mennyiségi és minőségi alternanciát. Valószínűsíthető, a jelenlegi válsághelyzet remélhető javulását követően az, hogy az elkövetkezendő telepítésekben a 2000 fa/hektár körüli, illetve afölötti sűrűségű ültetvények létesülnek. Ezeken lehet biztosítani a szükséges mennyiség mellett a kiváló gyümölcsminőséget a kézimunkák elvégzésének könnyebbsége miatt. Az 1990-es évek elejétől számos új fajtát próbáltak ki a termesztésben a domináns arányú Jonathan csökkentése, illetve leváltása érdekében. A tapasztalatok eredményeként mára alaposan lecsökkent a számuk, és gyakorlatilag 4 5 fajta, illetve ezek változatai (Idared, Jonagold, Golden Delicious, Gala, Pinova) jelentik az új ültetvények fajtahasználatát. A fajtahasználat csökkenése világjelenség, amely a déli féltekén is megmutatkozik. Ezt a kereskedelem, valamint a nagy tételű azonos fajtájú és minőségű árutömegek értékesíthetőségének előnyei motiválják. Ennek megfelelően a jelenlegi világfajták és a hazai termesztésben is meghatározóak a következők: Red Delicious, Golden Delicious, Gala, Granny Smith, Jonagold, melyek közül nálunk a Granny Smith helyett az Idared adja a számottevő hányadot. Ezek rövid időn belüli jelentős bővülése nem valószínű, ami azt jelenti, hogy a magyarországi fajtaválaszték is hasonlónak tekinthető. A klubfajták kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolják a világpiaci tendenciákat, főleg csak lokális jelentőségűek. Nálunk sem várható ezek előretörése. A globalizáció információ és árucserét motiváló hatásai tehát igen erősen befolyásolják és fogják befolyásolni a továbbiakban is a fajtahasználatunkat. Termelői szervezettség, piaci háttér A legégetőbb problémákhoz sorolandó a termelés szervezetlensége, ami a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) szinte nem is értékelhető tevékenységében mutatkozik meg. Gyakorlatilag nincs egyetlen TÉSZ sem abban a helyzetben, hogy folyamatosan egységesen jó minőségű, nagy tömegű árualapokkal lépjen a piacra. Ennek oka részben a TÉSZ-ek nagy számának, így szétforgácsolódásának, árualapok, azaz beszállítók hiányának (gyakran még a TÉSZ-tag is a szervezetet kikerülve adja el termését), és nem utolsó sorban a tőkehiánynak tulajdonítható. A hazai TÉSZ-ek erőtlenségének egyik bizonyítéka, hogy a kívánatosnak tartható 50 60% helyett, a zöldség-gyümölcs forgalomnak mindössze 18-20%-át bonyolítják. Az almával is foglalkozó termelői szervezetek néhány ezer, esetleg páran közülük néhány tízezer tonna árualappal rendelkeznek. Ezzel szemben Nyugat-Európában legalább ezer tonna almaforgalom kötődik egy szervezethez, sőt Dél-Tirolban az 1,0 millió tonna termés mindössze két TÉSZ-en megy keresztül. Az elmúlt néhány év krízishelyzetei is nagyrészt a közös termelői fellépés elmaradásával hozhatók összefüggésbe. Csak remélni lehet, hogy az utóbbi évek értékesítési szezonjainak minden időknél rosszabb helyzete talán ráébreszti a termesztők és kereskedők egy részét akik még egyáltalán folytatni kívánják tevékenységüket arra, hogy szövetkezzenek. Kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás A több, mint fél évszázada létrehozott, a magyar gyümölcstermesztés, így az almatermesztés fejlesztését szolgáló kutatóintézete- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 9

9 ink az utóbbi évtizedben kilátástalan helyzetbe kerültek. Az állam szinte teljes mértékben kivonult ezen intézményeknek a részbeni fenntartásából is. Fiatal, az utánpótlást jelentő kutatók kerültek reménytelen helyzetbe, és a nagy értékű biológiai alapok (törzsültetvények, fajtagyűjtemények) fenntartásának lehetősége is bizonytalanná vált. Amikor a világon rendkívüli módon kiéleződött a verseny az új fajták előállítása és adaptálása, valamint a technológia fejlesztése területén, a gyümölcstermesztés termelési költségeinek csökkentése és terméshozamainak növelése érdekében, akkor az ilyen lépés alaposan megkérdőjelezi a racionalitás alapjait is. Összeszámolni is nehéz, hogy hány szervezet (minisztérium, kutatóintézetek, oktatási intézmények, falugazda hálózat stb.) szándékozott létrehozni egy országos, vagy akár regionális hatáskörű szaktanácsadási rendszert. A próbálkozásokból egyetlen sikeresnek nevezhető eredmény sem született. Ez egyértelműen hátrányt jelent azon országok termesztéséhez képest, ahol a termesztők naprakész információkkal rendelkeznek. A hazai termelők nagy részének magárahagyatottsága csorbítja a termesztés sikerét, melyet pedig a mennyiségi és minőségi áru-előállítás kényszere határoz meg. Jövőbeni kilátások Az eddigiekben elsősorban a jelenlegi helyzet tényszerű bemutatására és értékelésére törekedtünk. E fejezet alatt megkíséreljük bemutatni, illetve előre jelezni, hogy mi várható a jövőben elsősorban a piaci viszonyok, értékesítési árak, értékesítési biztonság és a konkurencia terén. Akármilyen irányból nézzük az elmúlt időszak hazai almatermelésének helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy almatermelőink jelentős része nem versenyképes az új, megváltozott piacgazdasági körülmények között. Nagyon sok problémát jelentett a múltban a szinte csak léalma-termesztésre alkalmas versenyképtelen, kiöregedett ültetvények léalma-támogatások révén történő sok éven keresztüli erőltetett fenntartása, ami szinte máig konzerválta a nem kívánatos állapotokat. A léalma-termesztés gazdaságtalanságának megoldására véleményünk szerint teljesen alkalmatlan kísérlet a döntően rezisztens fajtákra alapozott ipari célültetvények létesítése is. Már tíz évvel ezelőtt is számos külföldi és hazai mértékadó vélemény fogalmazódott meg az ipari céltermesztés bizonytalanságáról és az értékesítés várható nehézségeiről. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a léalma ára évenként változó, de hosszabb távon inkább lefelé tendál (Kína és más fejlődő országok növekvő piaci részesedése és az egész világot érintő almatúltermelés eredményeként). A léalma árbizonytalanságát növeli továbbá a déli félteke citrusféléinek termésingadozása, valamint a sűrítmény raktárkészleteinek mindenkori alakulása. Európában egyedül Angliában és Franciaországban létesültek ipari célú almaültetvények (nem jelentős felületeken), amelyek speciális célokkal (Cyder-alma bor), illetve speciális fajtákkal nagyobbrészt függetlenek az almasűrítmény világpiaci áraitól. Olaszországban, Európa meghatározó almatermesztő országában egyetlen hektár sincs ilyen típusú ültetvényekből, jóllehet a megtermelt mennyiség kb. 20%-át az ipar dolgozza fel. Ez egyrészt a termesztésben mint az étkezési alma mellékterméke, másrészt a tárolt tételek kitárolása után keletkezik. Németország viszonylag nagyobb arányú feldolgozott tételei főleg a szórványültetvények, illetve az országutak melletti kicsi gyümölcsösök és fasorok más célra nem alkalmas terméseiből származnak, ami nem 10 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

10 lehet nálunk példaértékű. Ugyanakkor a német feldolgozottsági arány nem levet, illetve sűrítményt, hanem nagyobbrészt aszalványokat, kompótokat, stb., tehát nagyobb hozzáadott értékű termékeket jelentenek. Felmerült sokszor a kettős termesztés (étkezési és ipari minőség egy ültetvényben való előállítása) gondolata is. Ez esetben is hozzátartozik a tényekhez, hogy a célültetvények extenzívebb vagy legjobb esetben is félintenzív művelésűek, azaz a megcélzott nagyobb terméstömegek érdekében a fák mérete nagyobb, így az állománysűrűsége kisebb, mint az intenzív ültetvényeké. Ezeken a fákon nem lehet megvalósítani a léalma ára el se bírná azokat a kiegyenlítettebb terméshozást célzó ápolási műveleteket (pl. gyümölcsritkítás) amelyekkel folyamatosan biztosítani lehet az egyenletesen magas terméshozást. Törvényszerűen nagyobb tehát az alternancia (egyik évben nagy, másik évben kiábrándítóan alacsony termés), amely a léalma ára mellett további bizonytalansági tényezőnek tekinthető. Teljesen egyértelmű, a jövőre vonatkozó meglátásunk az, hogy nem számíthatunk hosszú távon sem az utóbbi évek többségében alacsony (10 30 Ft/kg) léalmaárak emelkedésére. Gondoljuk ezt abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy a világon az almasűrítmény harmadát (!) Kína egymaga állítja elő, ráadásul nagyon alacsony önköltségen, mely költséggel és piaci részesedéssel ármeghatározóvá vált a világpiacon. Ehhez hasonló jelenség az európai piacon belül Lengyelország az évi 1,5 millió tonna körüli léalmájával. Ez a mennyiség sem ipari célültetvényekből származik, hanem az ország szintén mintegy 1,5 millió tonna belföldi fogyasztásra és exportra kerülő frisspiaci termésmennyiségén túlmenően megtermelt tételeket jelenti. Ezen tényezők az árak emelkedését egyértelműen visszafogják vagy ellehetetlenítik. Nem azt mondjuk, hogy néha nem fordulhat elő Ft/kg körüli léalmaár, mert ilyen a múltban is volt. Hosszú távon azonban feltételezhetően az alacsonyabb ársávban fog mozogni, és csak néhány évente számíthatunk kiugró árakra. Azt is meg kell jegyezni, hogy jó léalmaár is általában csak akkor volt, amikor valamilyen nagy terméskiesés sújtotta hazánkat (pl. 2007, 2011.), ilyenkor viszont a termelők többségénél termés nem párosult a magas árak mellé. A léalma nyomott árai a gazdaságosság minimális szinten tartásához sem elegendők, mert tényadatokon alapuló gazdasági számításaink szerint sokéves átlagban Ft/kg önköltség alatt léalmát előállítani semmilyen körülmények között nem lehet. Véleményünk szerint nincs az a művelési rendszer, nincs az a fajta, nincs az a technológia, amelyben a múltra jellemző Ft/kg felvásárlási árak mellett az iparialma-termelés tartósan nyereséget eredményezne. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az ipari célültetvényekkel rendelkezők is igyekeznek termésük egy részét (30 50%) az étkezési piacon eladni, ami már elegendő lehet egy szűk nyereség eléréséhez. A nyereséges léalma-termeléshez enélkül minimum Ft/kg-os ár lenne szükséges, ami várhatóan az évek nagyon kis részében fog csak teljesülni a jövőben is. Meg kell említeni azt is, hogy az országos léalma-mennyiségnek a többsége nem a termőkorban lévő célültetvényekről, hanem az elöregedett ültetvényekből származik (ezek területe kb ezer hektár), melyekben az alacsony hozamok (5 15 t/ha) tovább rontják a termelés gazdaságosságát. Így ezek többségében esetleg a ráfordítások minimalizálásával, nemfizetett családi munkaerő alkalmazásával van mód egyes években némi nyereség előállítására. Ezen ültetvényfelületünk öszszességében mindenképpen élet- és verseny- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 11

11 képtelennek tekinthető, és néhány éven belül a kivágás sorsára jut. Megjegyzendő, hogy e felületveszteséget kompenzáló telepítések közel sem várhatóak, mely maga után vonja almaágazatunk nagymértékű területi zsugorodását. A fentiek következtében a kiutat csakis a magas hektáronkénti terméshozamokat (40 60 t/ha), és étkezési minőségi kihozatalt (85 90%) megcélzó termelésben látjuk. Korábbi gazdasági elemzéseinkből kiderül, hogy a hazai, korszerű, intenzív étkezésialma-termelés gazdaságossága a magas agrotechnikai és termelési színvonallal és 85-90% étkezési áruhányaddal rendelkező, korszerű üzemeket alapul véve lényegében nem marad el jelentősen a nyugat-európai (pl. német, olasz) üzemekétől, sőt egyes esetekben pozitívabb képet is mutat. Kedvezőtlen azonban, hogy e megállapítás almaültetvény-felületünk mindössze 8 10%-a (3 4 ezer hektár) esetében igaz. Ki kell hangsúlyozni, hogy a jelenlegi Ft/kg-os értékesítési átlagárak mellett ezen ültetvényekben is csak t/ha átlagtermések esetén lehet igazán gazdaságos termelést folytatni. A versenykörnyezet szigorodása, a konkurencia erőteljes növekedése a jövőben nemcsak az ipari alma termelést fogja érinteni, hanem egyre nehezebb feltételekkel kell számolniuk a korszerű, étkezésialma-termelő üzemeknek is. Gazdasági elemzéseink arra engednek következtetni, hogy az ilyen üzemeink előnyei a nyugat-európai konkurenciával szemben elsősorban a következő három tényezőben rejlenek: jelenleg és még huzamosabb ideig 60-80%-kal alacsonyabb munkabérek, százalékponttal magasabb beruházási támogatási intenzitás, a hazai vállalkozások a jégesők és a fagyok viszonylag ritka előfordulása miatt a múltban még nagyobbrészt nélkülözhették a rendkívül költségigényes fagyvédelmi és jégvédelmi rendszereket. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy ezek mindössze jelenlegi komparatív előnyeinkből adódnak, és a termelőtől teljesen független tényezők! A munkabérek növekedésével, a beruházási támogatási lehetőségek beszűkülésével, a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezek az előnyök a termelő által nem befolyásolhatóan folyamatosan elolvadnak. Sőt ezek közül az időjárási tényezők, azaz a természeti környezet jelentős rosszabbodását a 2007., 2011., és év fagykárai, valamint az elmúlt évek sokéves átlag fölötti jégkárai kapcsán már konkrétan érzékelünk is. Ezért hosszabb távon semmiképpen nem a termelési költségek csökkenésére, hanem akár jelentős mértékű növekedésére kell felkészülnünk. Összegzés Magyarországon a 2000-es évek elején még 41 ezer hektárt tett ki az almaültetvények felülete, amely az elmúlt évtizedben mintegy 28 ezer hektárra csökkent. Az 1980-as évek 1,0 1,2 millió tonna éves termelése a felére zsugorodott, termelési potenciálunkat tehát piaci, technológiai és egyéb okokból alig 50%-ban használjuk ki. A felszámolás sorsára döntően az elöregedett, évnél idősebb, alacsony terméshozamok és csekély étkezési minőség elérésére képes, alacsony ráfordítási színvonalon, extenzíven művelt, öntözetlen ültetvények jutottak. A meglévő 28 ezer hektáron még jelenleg is kedvezőtlen a korstruktúra, jelentős részben korszerűtlen a fajtaszerkezet, magas a hagyományos művelési rendszerű és extenzíven művelt ültetvények aránya. A termelés biztonságát nagy mértékben veszélyezteti és a piaci stabilitásra is károsan hat, hogy öntözés az ültetvények 12 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

12 alig 20%-án van jelen, jégeső és fagy elleni védelemmel pedig mindössze 2 3 ezer hektár almaültetvény rendelkezik. Almaültetvényeinkből mindössze 6 8 ezer hektár ítélhető korszerűnek és hosszú távon is versenyképesnek, ahol el tudják érni a legalább t/haos fajlagos hozamokat és a legalább 70 80%- os étkezésialma-arányt a káros időjárási események és az azok elleni védelem hiánya miatt erősen kiszámíthatatlan termésbiztonság mellett. A gazdaságos termeléshez legalább t/ha-os hozamszint elérése szükséges. A termésbiztonságnak, azaz ezen terméshozamok minden évben rendszeres elérésének feltétele a káros időjárási jelenségek (aszály, extrém sok csapadék, jégeső, fagy) elleni védekezés, így ezen infrastrukturális beruházásoknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a jövőben. Dr.Gonda István professor emeritus Dr. Apáti Ferenc adjunktus Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 13

13 Az alma növényvédelmi problémái A gyümölcstermesztésben a termelés folyamatának, a termelés elemeinek tervezése egyéni döntésen alapul (fajta, gépi technológia, telepítési forma stb.). Kivétel ebből a növényvédelem, amelyet a termeléssel nem foglalkozó, ahhoz nem értő laikus társadalom jogos vagy annak vélt elvárásai, félelmei nagymértékben befolyásolnak. A jogos elvárások, mint a vegyszer maradék-mentesség a környezet szennyeződés csökkentése, a nem károsító élő szervezetek megóvása mellett, megjelennek túlzó, szakmailag nem igazolt, esetleg más csoportérdekek által motivált vélemények is. Ezek egyes növényvédő szer csoportok betiltásával nehezíthetik a gazdálkodók helyzetét, így a talajlakók elleni készítmények csökkentése, neonikotinoidok tervezett betiltása vagy a támogatási célok kijelölése teremt új feltételeket. A szermaradvány értékek csökkentése a védekezések időzítését, számát befolyásolja, a kötelező újraengedélyezések költségei pedig a gyártó cégeket riasztja el a kisebb forgalmú de esetenként nagyon fontos készítmények további engedélybe tartásától. Az eddigiek a tágabban vett társadalmi környezet által elvárt és többségében jogi úton is megkövetelt többlet feladatot rónak a gazdálkodásra. A fentiek mellett azonban ott vannak a szűkebben vett szakmai kihívások is. Ezek közül legfontosabb az új károsítók megjelenése, illetve az eddig kevésbé jelentősek előtérbe kerülése. A nemzetközi kereskedelem világméretűvé válásával nem csak az addig nem ismert termékeket, hanem az új károsítókat, gyomokat is megkapjuk. Elég csak az ban megjelent tűzelhalást az első világháború után megjelent parlagfüvet, vagy a vértetűt, kaliforniai pajzstetűt és amerikai szövőlepkét említeni. Az utóbbi 20 évben több mint 40 új erdészeti-, kertészeti- és szántóföldi károsító, gyom jelent meg országunkban, s ellenük sem a növényvédelmi szakemberek, sem a termelők nem voltak felkészülve. Hosszabb távon számolni kell a klíma változás hozta problémákkal. Első sorban a tőlünk délre élő kártevők (tripszek, atkák, pajzstetvek) megjelenésével és károsításával. Az új károsítók felderítése, védekezés technológiai kidolgozása a növényvédelmi hatóság és a fejlesztést végző szakemberek felelőssége, de eredményes alkalmazásuk a gazdálkodók gondja. A fentiekkel összefüggően minden szakmában érintett kutató, rendszergazda, hatóság és termelő érdeke az információk, új eredményeknek a gazdálkodókhoz való gyors átadása. Ennek legfontosabb feltétele a rendszeres szakmai továbbképzések megszervezése, az aktuális növényvédelmi helyzetnek a termelőkhöz gyors eljuttatása. Nem lehet ebből a rendszerből kihagyni a termelőt, mivel a problémák észlelése és visszajelzése fontos lépés a megoldások irányába. A komplex rendszert gyakran nevezik integrált termesztésnek, mivel minden termesztési elemet egy rendszerbe igyekszik foglalni. Az integrált termesztés folyamán olyan termesztést valósítunk meg, amely gazdaságosságot biztosító mennyiséget magas minőségű terméket az ésszerűségig minimalizált növényvédő szer és tápanyag utánpótlást a környezetet és nem káros élőszervezeteket kímélő technológiát valósít meg. Ez a komplex rendszer magába foglalja a termőhely kiválasztását, a fajta megválasztá- 14 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

14 sát, a telepítési rendszert, a fitotechnikai munkákat és a rendszeres károsító megfigyelést. Erre mind az Európai Unió, mind a magyar kormány támogatást ad különböző programokban, amely az ilyen irányú termesztés pluszban jelentkező költségét kiegyenlítheti. Az igazi haszon azonban az egészségesebb, környezet kímélően előállított termék, amely megfelelő marketing munkával nyereségesen eladható. Növényvédelmi eljárások Az 1950-es évektől általánosan használt növényvédő szerekre alapozott védelem túlzott alkalmazása több problémát is hozott. Egyre több kártevő faj vált ellenállóvá, kialakult a rezisztencia majd egyes rokon vegyületek esetében a keresztrezisztencia is. Ugyanakkor egyes, addig alig ismert fajok nehezen leküzdhető károsítókká léptek elő. A fogyasztók kemikáliákkal szembeni bizalmatlansága a peszticidek biztonságos használata már régóta arra ösztönzi a kutatókat és termelőket, hogy a károsítók leküzdésének összes lehetőségét, így a kémiai, agrotechnikai, fizikai, biológiai stb. vegyék figyelembe és ezt egy rendszerbe próbálják integrálni. Az úgynevezett integrált védekezés -nek általános szempontjai csak segítséget nyújtanak a helyi mérésen, megfigyelésen, előrejelzésen, környezeti hatásokat, a termesztési cél figyelembe vételén alapuló védelemnek. Az okszerűbb, környezetet és a pénztárcát kímélőbb módszerek, eljárások már rendelkezésre állnak. A szex-feromon, szín és illatcsapdák mellett a pontos mérésekre (hőmérséklet, effektív hőösszeg számítás,nedvesség, páratartalom) alapozott programok már léteznek, amelyek a korszerű információs eszközökkel nagyon hamar eljuttathatók a gazdálkodókhoz. Egyre több használható ismeretünk van a gazda-parazita kapcsolatokra, amelyek figyelembe vételével meg tudjuk kímélni, esetleg betelepíteni vagy alkalmazni a számunkra hasznos szervezeteket. Nem elhanyagolhatók azon vizsgálatok eredményei, amelyek a növény kondíciójának javításával, egyes tápelemek, növényi kivonatok alkalmazásával növelik a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Mindez nagyobb, hatékonyabb és gyorsabb együttműködést kíván a kutató szaktanácsadó, az új kártevők megjelenését figyelő hatóság és a termelő között, de enélkül nem lehet a gazdaságosságot, a fogyasztók elvárását, a környezet és természet védelmét figyelembe vevő gyümölcstermesztést hosszabb távon folytatni. Alma fontosabb kórokozói, védekezés lehetőségei A szakirodalmat véve az almának is számos betegségét ismerik, de a termesztőnek a gyakorlatban három fő betegség jelent problémát. Az almavarasodás és a lisztharmat az egész vegetációban odafigyelést kíván, a baktériumos elhalás (tűzelhalás) a virágzáskor jelent sokszor kivédhetetlen problémát. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 15

15 Jellemzője mindhárom betegségnek a fajtafüggőség, mivel rendkívül nagy különbségek vannak a lisztharmat és tűzelhalás fajtafogékonyságában, de a rezisztens fajták megjelenésével ugyanez áll az almavarasodásra is. Almástermésűek baktériumos elhalása A betegség Észak-Amerikából indult ki, a XX. század elején már megjelent Európában, hozzánk az utolsók között jutott el 1996-ban. Különböző mértékben, de azóta minden évben károsít, három-öt évenként egy erősebb járvány alakul ki. A birshez és körtéhez képest az alma fogékonysága kisebb, de több a rózsafélék családjába tartozó fajt is károsít, (egyik legfogékonyabb a galagonya) így a fertőzés forrása állandóan biztosított. Az alma fajták sebezhetősége különböző. A nálunk termesztett fajtákból kevésbé érzékeny a Red Deliciosus. Starking, Redspur, Summered. Közepesen fogékonyak a Golden típusok, az Elstar, Braeburn, Starkrimson. Érzékenyek a Jonathan, Gála, Gloster, Ida red, Cox narancs renet, Téli arany parmen. A kórokozó elsősorban virág fertőző, de mechanikai sérüléseken keresztül egész vegetációban fertőzhet. A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbot-szerű meghajlás, elszáradás, majd a sárgás, később megbarnuló baktérium csepp. A fertőzött virágok és gyümölcsök vizenyősek, majd megfeketednek. Az elszáradt részek később is a fán maradnak. A fertőzésben a magas hőmérsékletnek fontosabb szerepe van mint a víznek, mert meleg, száraz tavaszokon nagyobb a fertőzést, mint hideg, esős időjárás esetén, A tűzelhalás elleni védekezés az intenzív kutatások ellenére sincs megbízhatóan megoldva. Az eddig leghatékonyabb antibiotikum származék streptomycint betiltották Európában, a rezes kezelések virágzásban perzselési problémákat okozhatnak. A növény természetes védekezését fokozó efozit bizonyos mértékig csökkentheti a fertőzés erősségét. A magyar fejlesztésű antegonista bakteriofág (Erwiphage) pedig 2013-ban bizonyíthatja a gyakorlatban is alkalmazhatóságát. Alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis) A legfontosabb almabetegség, a növényvédő szeres védekezések költségének közel 50%-a ventúria, korábbi közismert nevén a fuzikládium elleni védekezés adja. Járványveszélyes években 50% terméskiesést és 100%-os minőségi veszteséget is okozhat. A betegség ellen még a száraz évjáratokban is védekezni kell, könnyebbséget az utóbbi időben nemesített varasodás toleráns fajták nyújthatnak. A betegség kialakulása jól nyomon követhető. A fertőzött levelekben kialakult aszkospórák március közepére április közepére fejlődnek ki és nedvesség hatására megkezdődik az ivaros aszkospórák kiszóródása. Az aszkospórák szóródása spóra csapdával és spóra fuvató berendezéssel jól nyomon kö- 16 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

16 Lehullott lomb N műtrágyás (karbamidos) kezelése így a fertőzött levelek is hamarabb elbomlanak. Nyugat-Európában gyakran alkalmazzák, nálunk a száraz, hideg telek miatt eredményessége kétséges. A vegyszeres védekezés szempontjai: vethető, de a fertőzés bekövetkezéséhez fogékony levélfelület és nedvesség szükséges. Száraz időjárás esetén az ivaros spórák szóródása június közepéig is elhúzódhat. Az első fertőzések már virágzás előtt megtörténhetnek, ezt követően napra a hőmérséklettől függően megjelennek az első tünetek. Az aszkospórákat a szél messze elviheti. A tavaszi fertőzés után ivartalan konidiumos spórák jelennek meg, amelyek nagyobbak és a szél hatására kevésbé terjednek, csak a szűkebb környezetben fertőznek. Ezért nagyon fontos az első aszkospórás fertőzés megakadályozása, ha június elejéig a gyümölcsös mentes a varasodástól, később mivel már a gyümölcs is kevésbé fogékony, egyszerűbb és könnyebb a mentességet fenntartani. Mivel lehet a fertőzés veszélyét csökkenteni? Telepítés helyének megválasztása. Mély fekvésű, sokáig nedves, párás környezet növeli a fertőzés veszélyt. Metszés, a lazább hamarabb felszáradó lombkorona csökkenti a fertőzésre alkalmas időszak hosszát. Gyommentes ültetvényben a lombkorona alsó része is hamarabb felszárad. Kontakt hatóanyagú szerekkel csak a fertőzés bekövetkeztét tudjuk megakadályozni, ezért nagyon fontos a pontos előrejelzés és a fertőzés veszélyekor a gyors védekezés. Felszívódó készítmények (ergoszterol bioszintézis gátlók, strobilurinok kuratív (gyógyító) hatással bírnak, a fertőzés bekövetkezte után kb. 48 óráig hatékonyak. Önmagukban történő alkalmazáskor hamar kialakul a rezisztencia, így egyoldalú használatuk nem javasolt. Védekezési javaslatok Irányelveket lehet megfogalmazni, mivel a fertőzés veszély nagysága, a rendelkezésre álló időtartam, az időjárás alakulása évenként és helyenként változik. aszkospóra szóródás kezdetétől 1 2 kontakt védekezést ütemezzünk be! intenzív spóra szóródáskor virágzástól az alma kisdió nagyságáig kontakt + felszívódó szereket blokkszerűen alkalmazva 4 5 alkalommal védekezzünk! Meleg, párás időben a nagy éjszakai harmat is potenciális fertőző forrást erősítő. a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt a felszívódó szereket kontakttal kiegészítve használjuk. az aszkospóra szóródás és az intenzív hajtás növekedés befejezte után ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 17

17 naponként a kontakt szerekkel való védekezés is elegendő. Vigyázni kell a betakarítás előtti kezelésnél a szermaradékra, ezért rövid várakozási idejű szert használjunk. Száraz időjárás esetén a szerek lebomlása lassúbb, emiatt célszerű nagyobb várakozási időt hagyni az ajánlottól. Almalisztharmat (Podosphaera leucotricha) A kórokozó a fertőzött rügyekben, micélium formájában telel át. A fertőzés a hajtások növekedésekor konidium spórákkal történik. A fertőzéshez víz nem, csak magas páratartalom és magasabb 15 o C feletti hőmérséklet szükséges. Irodalmi adatok szerint -25 o C felett a micéliumok elfagynak, ez azonban ritkán következik be a gyakorlatban. Nagy különbség van a fajtaérzékenységben, a Jonathan fajtakör nagyon fogékony, a Golden típusok kevésbé. A primér (elsődleges) fertőzés metszéskor már látható, ezért a szürke bevonatú, pici, hegyes levélkezdeményekkel bíró gyertyás hajtásokat el kell távolítani. A fertőzött hajtásokon fejlődő levelek keskenyek, besodródnak, a rajtuk lévő szürke micéliumok képzik az ivartalan spórákat. A további fertőzés ezekkel a spórákkal (konídiumok) történik. A magas páratartalom o C-os meleggel társulva felgyorsítja a fertőzést. A kártétel amellett, hogy csökkenti a levelek asszimilációs felületét, a gyümölcsre is átterjed, amely apróbb, perzseltebb lesz. A védekezés összetettebb. Ismert, hogy a lisztharmat kondicionális betegség is. A legyengült, rossz kondicióban lévő fák nagyobb mértékben fertőződnek, az egyoldalú nitrogén trágyázás tovább növeli az érzékenységet. A fertőzött hajtások levágásáról már volt szó, a betegség továbbterjedésének megakadályozására a felszívódó hatóanyagok triazolok, strabilurinok, benzimidazolok alkalmasak. A viszonylag rövid időn belül kialakuló rezisztencia miatt szerrotációt célszerű alkalmazni. A hagyományosnak tekintett kontakt hatású kén preventíven alkalmazva eredményes, de hűvösebb időben, 15 o C alatt hatása gyenge, tartósan meleg idő esetén pedig perzselheti a gyümölcsöt. ALMATERMÉSŰEK GYOMIRTÁSA 1., A gyomnövények kártétele a gyümölcsösben A gyomok a gyümölcsösben elsősorban a talaj vízkészletének elhasználásával okoznak gondot, de nem csekély mértékben csökken- 18 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

18 tik a tápanyagkészletet és a talajhőmérsékletet is. Ez utóbbi tavasszal a talajélet lassúbb beindulásában és a vontatottabb tápanyagfelvételben mutatkozik meg. A gyomos ültetvények párásabb mikroklímája elősegítheti a varasodás fertőzést, egyes növényeken pedig felszaporodhatnak a kártevők, elsősorban a takácsatkák. Az eredményes védekezés alapja a gyümölcsösben található gyomfajok ismerete, mivel a vegyszerekkel szembeni érzékenység és a gyomirtás optimális időpontjának megválasztása az ott található fajoktól függ. A gyomosodást többféle tényező befolyásolja, így az ültetvény kora, a talajtípus, a csapadékviszonyok, az ültetvény telepítési rendszere, a koronaforma és az alkalmazott gyomirtószer szelekciós nyomása. 2., A gyomosodás alakulása a különböző korú telepítésekben A gyomosodás alakulásában szerepet játszik, hogy fiatal avagy többéves a gyümölcsös. a., Fiatal ültetvényben az egyéves gyomfajok dominálnak, így a fűfélék, mint a kakaslábfű, pirók ujjasmuhar, fakó muhar (Setaria glauca) és a tavasszal korán megjelenő egynyári perje (Poa annua). Nagyobb veszélyt jelentenek a széleslevelűek: a libatopok (Chenopodium spp.), a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), a betyárkóró (Conyza canadensis), a vadkender (Cannabis sativa), a keserűfű-fajok (Polygonum spp.), a vadrepce (Sinapis arvensis) és a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris). A felsorolt növények adják a gyomborítás nagy hányadát, de a felmérések szerint a talajtípustól és a művelési módtól függően még faj fordulhat elő a gyümölcsösökben. b., Többéves ültetvényben az évelő gyomfajok adják a borítás döntő hányadát. A Füvesített sorköz főbb tarackos fűfélék közé a tarackbúza (Agropyron repens) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a széleslevelűek közé az apró szulák (Convolvulus arvensis), a sövényszulák (Calystegia sepium), a mezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Rubus caesius) tartozik. Bizonyos egyéves fajok is felszaporodhatnak (pl. betyárkóró Conyza canadensis ). 3., A talajtípus hatása a gyomviszonyokra A különböző talajtípusokra különböző gyomflóra, más-más domináns gyomfaj jel lemző. Például a kötöttebb talajokon a disz nóparéj (Amaranthus spp.) és a libatop-fajok (Chenopodium spp.), kötöttebb öntéstalajon a hamvas szeder (Rubus caesius), csorbóka fajok (Sonchus spp. ), gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), sövényszulák (Calystegia sepium), és az apró szulák (Convolvulus arvensis); kötöttebb homoktalajon a mezei csibehúr (Spergula arvensis) és a nagy széltippan (Apera spica-venti); laza homokon a fakó muhar (Setaria glauca), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a tarackbúza (Agropyron repens) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon); a Duna-Tisza közi meszesebb homokon a bükköny (Vicia spp.), kis tőtippan (Eragrostis poeoides), pirók ujjas- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 19

19 spp.), a betyárkóró (Conyza canadensis) többféle herbicidre rezisztensek, a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.) a forgalomból kivont triazinokkal ill. a terbacil hatóanyagú szerekkel szemben mutatnak rezisztenciát. Az évelők esetében morfológiai ill. egyéb szelektivitás tapasztalható. Természetes növénytakaró a sorközben muhar (Digitaria sanguinalis), kövér porcsin (Portulaca oleracea), királydinnye (Tribulus terrestris), tövisperje (Tragus racemosus) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) uralkodik. Különbözik a fasorok illetve a művelt sorközök gyomflórája, gyomfaj-összetétele. A fasorokban jellemző az évelő gyomnövényfajok felszaporodása, ezek közé tartozik a gyalogbodza (Sambucus ebulus), a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), üröm-fajok (Artemisia spp.), az útszéli zsázsa (Lepidium draba), a hamvas szeder (Rubus caesius), a tarackbúza (Agropyron re pens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a sövényszulák (Calystegia sepium), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a farkasalma (Aristolochia clematitis) és a selyemkóró (Asclepias syriaca). A művelt sorközökben a talajmunka után az adott talaj- és klimatikus viszonyoknak megfelelő, szántóföldön is uralkodó fajok indulnak csírázásnak. 4., A gyomirtószerek hosszabb távú hatása a gyomfajösszetételre A sorokat általában vegyszeresen, a sorközöket mechanikai úton gyomirtjuk. A sokéves vegyszeres gyomirtás hátrányaként megjelent a rezisztencia, így pl. az aggófüvek (Senecio 5., Gyomirtási eljárások a., Agrotechnikai módszerek. Az ültetvény telepítése előtt olyan növényt kell termeszteni, amely lehetővé teszi az évelő gyomfajok irtását ill. Rigolekés mélyforgatást kell végezni. Telepítés után a sorközöket mechanikai módszerrel ajánlatos gyomirtani. A mechanikai művelés a nagyobb sor- és tőtávval rendelkező hagyományos ültetvényekben oldalazó tárcsa vagy talajmaró alkalmazásával lehetséges. b., Kémiai módszerek. A telepítés előtt ki kell irtani az évelő gyomfajokat, a területnek mentesnek kell lennie tarackbúzától (Agropyron repens), csillagpázsittól (Cynodon dacty lon, nádtól (Phragmites communis), fenyérciroktól (Sorgum halepense), selyemkórótól (Asclepias syriaca), mezei acattól (Cirsium arvense), apró szuláktól (Convolvulus arvensis), útszéli zsázsától (Lepidium draba), siska nádtippantól (Calamagrostis epigeios), farkasalmától (Aristolochia clematitis), stb..ezek közül az egyszikűek irtására alkalmazhatunk glifozát hatóanyagú készítményeket, a kétszikűek ellen pedig 2,4-D, dikamba, diklór-pikolinsav hatóanyagú szereket. Egy- és kétszikűek együttes jelenlétekor a gyomok magszárba indulása előtt a készítmények kombinált alkalmazása javasolt. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres gyomirtás. A négy évesnél fiatalabb gyümölcsösben 20 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

20 metolaklór, pendimetalin és linuron hatóanyagú készítményeket alkalmazhatunk. A harmadik évtől a felszívódó glifozát valamint perzselő hatású glufozinát tartalmú szert is használhatunk. A nehezen irtható kétszikűek ellen például hamvas szeder javasolt a fluroxipir; az apró szulák érzékeny az MCPA, oxadiazon és fluroxipir hatóanyagokra; a tarackbúza a glufozinát-ammónium, fluazifop-p-butil, terbacil, glifozát, propizamid és quizalofop-petil tartalmú szerekre; a csillagpázsit, glifozát és quizalofop-p-etil hatóanyagokra; a betyárkóró a linuron, MCPA és glifozát hatóanyagú szerekre. c., Biológiai módszerek. A gyümölcsösben viszonylag stabil a gyomfajösszetétel, ezért itt a biológiai védekezés távlati lehetősége jobb, mint egyéb kultúrák esetében. E témában születtek már eredmények (Stellaria media-peronospora media; Senecio spp.- Pseudomonas spp. gazda-parazita kapcsolatok). 6., Alkalmazás-technikai követelmények A kijuttatással szemben követelmény, hogy a permetezés előtt a nyesedéket el kell távolítani, a permetezést akadályozó gallyakat le kell vágni. A sorközöket füvesíthetjük vagy mechanikai eszközökkel művelhetjük, a sort azonban gyomirtó szeres kezeléssel lehet gazdaságosan és tartósan gyommentesen tartani. A gazdaságosság és környezetünk védelme érdekében azonban törekedjünk arra, hogy a gyomirtott sáv minél keskenyebb legyen, a vegyszer ne legyen káros (fitotoxikus) az almára, a gyomirtó szerre ellenálló fajok szórványos megjelenésekor alkalmazzunk mechanikai módszert, még a telepítés előtt tisztítsuk meg a területet az évelő gyomoktól, hogy azok az első években ne okozzanak gondot. Az eredményes gyomirtás alapja a gyomviszonyoknak megfelelő készítmények kiválasztása mellett a pontos mérés és az egyenletes, elszóródásmentes permetezés. Csak a facsíkot kezeljük, így a gyümölcsös területének kis részére kerül vegyszer. Ha pl. 4 méteres sortávolság esetén 60 cm-es sávot kezelünk, ez 1 hektáron 0,15 (150 négyzetméter) gyomirtott terület. A gyomirtó szert 2 5 bar közötti alacsony nyomáson permetezzük ki, keresztrészes, síkban permetező szórófejekkel. A talajjal szemben követelmény, hogy ha preemergens szert juttatunk ki, a talaj legyen gyommentes, kertszerűen elmunkált, aprómorzsás. A mechanikai művelés során keletkező padkákat el kell simítani. A növénnyel szembeni követelmény, hogy ha a vegetációs időben végezzük a gyomirtást, vigyázzunk, hogy a permetlé ne kerüljön az alma leveleire, fiatal hajtásaira (fontos az árnyékolás). A levélen keresztül ható felszívódó szereket csak annyi vízben juttassuk ki, amennyi a gyomok levelein, zöld szárán megmarad, mert azok a talajon keresztül általában nem hatnak. Ügyelni kell arra is, hogy a permetezőgép meg ne sértse a fák törzsét, mert a sebzés utat nyit különböző kéregbetegségeknek. Dr. Szőke Lajos ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 21

21 Az alma fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei A nagy hagyományokkal rendelkező szabolcsi alma növényvédelme hatalmas változáson ment keresztül az utóbbi 40 évben. Ez a változás a 90-es évek elejétől felgyorsult. E közben az almaültetvények kártevő-együttese is átalakult. (Számos, nagyapáink által jól ismert faj ismét kártevővé lépett elő, s néhány ez idáig csak faunaelemként szereplő faj ellen ma már védekezni kell...) Jelenleg faj ellen kell ezt megtenni, ám a potenciális kártevők köre ennek többszöröse. A megváltozott gazdasági helyzet, a különböző pályázati lehetőségek is hozzájárultak az almatermesztés technológiájának változásához, hiszen ma már a termelők nagy hányada Hat éves Golden Reinders ültetvény Permetezés korszerű almaültetvényben perspektivikusnak ítéli meg az integrált termesztési módot, s így megyénkben egyre nő azon területek aránya, ahol környezetkímélő védekezést folytatnak. Ugyanakkor még találunk hagyományosan védett kerteket is, ahol sajnos nem minden esetben sikerül jó minőségben megoldani a károsítók elleni védekezést. A termelőket nagymértékben segítik a rendelkezésre álló megfigyelési módszerek és eszközök. Ma már igen jó hatékonyságú különböző hatásspektrumú, hatásmechanizmusú és hatástartamú készítmények vannak forgalomban a kártevők elleni védekezésre, gyakran azonban mégsem mutatkozik a várt hatás. Ezekben az esetekben sokan hajlamosak azonnal az alkalmazott növényvédő szert okolni a sikertelenségért. Mielőtt ezt tesszük, gondolkozzunk el néhány a készítmények várható hatását befolyásoló tényezőről. Mostanában az időjárás általában fokozottan kedvez a legtöbb kártevő fejlődésének, ugyanakkor nem kedvez a védekezéseknek. Azt általában mindenki betartja, hogy 24 C felett, nagy szélben nem permetez. A levegő relatív páratartalmát azonban már csak kevesen kísérik figyelemmel. (Esetenként sajnos a 22 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

22 hosszan tartó alacsony relatív páratartalom kompromisszumra is kényszerít.) 60 70% Az almailonca lepkék feromon csapdában alatt az apró permetlé cseppek még a levegőben beszáradnak, a növényre jutott permetlének is hasonló lesz a sorsa... A hosszan tartó nagy hőségben a növényvédő szerek hatását sem mindig ismerjük, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes készítmények eddig ismert hatástartama lerövidül. A megfelelő permetlé-fedettség (a levelek fonákán is!) nélkülözhetetlen a jó hatáshoz a legtöbb készítmény esetében. Ezt a tényt a termelők elvben elfogadják, ugyanakkor a szakszerűen végzett ültetvényekhez igazodó permetezőgép-bemérés nem mindenütt valósul meg. Pedig a védekezés sikeréhez nagymértékben hozzájárul a permetezőgépek műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése és a lombkorona térfogatát figyelembevevő permetlé mennyiség alkalmazása. A megfigyelési eszközök közül a Lepidoptera-k rajzásmegfigyelésére szolgáló szexferomon csapdákat már széleskörűen alkalmazzák. Ezek a csapdák sem nélkülözik azonban a rendszeres növényvizsgálatot! Számos faj jelenlétét csak növényvizsgálattal észlelhetjük. Az egy-két fő kártevő mellett figyelembe kell venni az esetleg jelenleg csak kisebb egyedszámban előforduló de védekezés híján gyorsan felszaporodható fajokat is, s így célszerű megválasztani a megfelelő hatásspektrumú készítményt. (Az integrált védekezésre vonatkozó útmutatók tartalmazzák a különböző fajok kárküszöbértékét ill. a veszélyes egyedszámot.) Nem csak a takácsatkák elleni védekezés esetében ahol már jól ismert a rezisztencia kialakulásának veszélye de a rovarok elleni védekezésnél is célszerű tartani az inszekticidekkel szembeni ellenállóság kialakulásától. Megakadályozása érdekében egy-egy készítményt, illetve hasonló hatásmechanizmusú készítményeket összesen 2 3 alkalommal tanácsos használni. (Mivel a rezisztenciát általában a hatásmechanizmus határozza meg, azonos hatásmechanizmusú szerre váltás nem jelent szerrotációt.) Az alma kártevői elleni védekezés szerteágazó ismereteket igényel. Nem lehet mechanikusan, menetrendszerűen végezni, mert ha sikerül is megvédeni a kártevőktől a termést a gyakori kezelésekkel, biztos, hogy azt a pénztárcánk és/vagy a környezet bánja. A rendelkezésre álló oldalszám miatt nem törekedhettem teljességre, inkább csak a védekezés szempontjából fontos tényezőkre próbálom felhívni a figyelmet! Az alma kártevői Májusi cserebogár (Melolontha melolontha Linnaeus) Főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztetheti. A kártevő három éves fejlődésű ugyan, de egyes területeken a különböző törzsei vegyesen fordulnak elő, így minden évben van rajzás, ami még bonyolultabbá teszi a védekezést. A bogarak ellen viszonylag könnyű a védekezés (piretroid, kloronikotinil), a pajorok elleni védekezés okoz nagyobb odafigyelést. Ennek során nagyon fontos a készítmények ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 23

23 Májusi cserebogár károsítás megfelelő kijuttatási módja. Az inszekticid granulátumot (talajpiretroid) a telepítendő növény gyökérzónájában kell elhelyezni (lehetőleg úgy, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel). A már meglévő ültetvényekben az április végén vagy májusban (amikor a lárvák már feljöttek a gyökerekig) a fiatal lárvák ellen elvégzett talajinjektálás abban az esetben bizonyult a leghatékonyabbnak, amikor a fák gyökérzónájának nagy hányadát átjárta a permetlé. Pajzstetvek A pajzstetvek közül a kaliforniai pajzstetű (Diaspidiotus perniciosus Comstock) a legveszedelmesebb. Szívogatásával nem csak Rajzó pajzstetű lárvák gyümölcsön Kaliforniai pajzstetű kártétele a fát gyengíti, de a gyümölcs piaci értékét is rontja a rajta megtelepedett kártevő vagy a lázfoltja. A pajzstetvek az elmúlt néhány évben egyre növekvő gondot okoznak nemcsak az integrált növényvédelmi technológiával védett almaültetvényekben (ahol a nyár folyamán a molykártevők ellen zömmel kitinszintézisgátlókat alkalmaznak), de a hagyományos módon kezelt gyümölcsösökben is. A vegetációs időszakban alkalmazott készítmények megválasztásán kívül egyéb okai is lehetnek a pajzstetvek felszaporodásának: a kártevők számára kedvező időjárási tényezők, a faápolási munkálatok hiánya, a nem megfelelő metszés (melynek következménye a zárt, permetlé által átjárhatatlan lombkorona), a kártevők megfigyelésének hiánya, a télvégi lemosó permetezések elmaradása, stb. A leggyakrabban előforduló pajzstetvek közül a kaliforniai pajzstetű és a közönséges teknőspajzstetű (Parthenolecanium corni Bouché) a fák törzsén, ágain áttelelő fiatal lárváit a télvégi lemosópermetezéssel (orsóolaj, ásványolaj, vazelin- és paraffinolaj, vagy az olajos kén ill. réztartalmú készítmények) megtizedelhetjük. A lemosó permetezés hatásmechanizmusa (fizikai hatás), vala- 24 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

24 mint a kijuttatás-technikai nehézségei miatt nem képes a károsítók teljes körű felszámolására, de a kártevők egyedszámának csökkenése miatt könnyebbé válik az adott év növényvédelme. A közönséges kagylóspajzstetű (Lepidosaphes ulmi Linnaeus) anyapajzs alatt telelő tojásait lemosó permetezéssel nem tudjuk elpusztítani, ellene májusban, a lárvák rajzása idején védekezhetünk hatékonyan. Néhány hagyományos szerves foszforsav-észteren kívül kevés a pajzstetvek ellen engedélyezett készítmény. Azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéb kártevők ellen alkalmazott juvenilhormonanalóg, egyes piretroidok, illetve piretroid és szerves foszforsavészter kombinációk, vagy kloronikotinilek is hatnak a pajzstetvek rajzó lárvái ellen, ha megfelelő (letális) dózisban érik el azokat. Amennyiben a pajzstetvek felszaporodnak az ültetvényben, nagy odafigyelés, többszöri jó kijuttatástechnikával elvégzett kezelés adhat csak megfelelő eredményt. Vértetű kárképe Vértetű (Erisoma lanigerum Hausmann) A fehér, vattaszerű váladék alatt szívogató vörösbarna tetvek az alma pirosbimbós állapotától kezdve egyre növekvő telepekben lephetik el a fák törzsét, ágait, majd később a hajtásokat is. Mint minden xylofág kártevő esetében, a vértetű elleni sikeres védekezésnél is nem annyira a vegyszer-megválasztás, inkább az agrotechnikai (helyes metszés, faápolás) védekezési tényezők a jelentősek. A kártevő ellen engedélyezett készítmények egy része visszavonásra került ( piros szerves foszforsavészterek ill. piretroidok), de a kloronikotinilek és egyes sárga szerves foszforsavészterek is elpusztítják, ha elérik a telepeket. Ennél a fajnál igen jól működik főleg integrált növényvédelem alkalmazásakor a vértetű-fürkész (Aphelinus mali Haldeman). Vértetűvel erősen fertőzött ültetvényekben jelenléte esetén is tanácsos a korai (virágzás előtti) időszakban permetezni, megelőzve ezzel a faj nyárvégi felszaporodását. Almafaszitkár (Synanthedon myopaeformis Borkhausen) Igen gyakran a vértetűvel karöltve jelentkezik nagy sebeket okozva a fák kérgén. A kéreg alatt élő lárváit nem tudjuk elpusztítani. A májustól szeptemberig repülő (szexferomon csapdával nyomon követhető) lepkéket és a frissen kelt lárvákat a gáztenziójú szerves foszforsavészterek, illetve a piretroidok pusztítják. Befurakodás előtt a kitinszintézis gátlók is hatásosak lehetnek. Az almafaszitkár elleni védekezésnél is jelentős a sebek kezelése, és a jó permetlé-fedettség a törzsön és vázágakon az egész vegetációs időszakban. Szúbogarak A polifág szúbogarak főként a fiatal ültetvényekre veszélyesek. A megtámadott fák senyvednek, fejlődésben visszamaradnak, 1 2 év alatt ki is pusztulhatnak. Az apró barna bogarak nehezen érhetők tetten, a kéreg alatt, vagy a fatestben élő lárvák pedig vegyszerrel elérhetetlenek. A legelterjedtebb és legkorábban (áp- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 25

25 rilis végén) előjövő púposszú (Xyleborus dispar Fabricius) imágói alkoholos illatcsapdával foghatók be, ill. figyelhetők meg. A kétnemzedékes kéregszú bogarak (kis gyümölcsfa-szú = Scolytus rugulosus Ph. W. J. Müller és nagy gyümölcsfa-szú = Scolytus mali Bechstein) májusban és július-augusztusban repülnek. Közülük a kis kéregszú érési táplálkozását a hervadó hajtások jelzik. A szúbogarak elleni védekezés során fontos a megelőzés: az ültetvény jó tápanyagellátása (de nem túlnitrogénezése!) és a környezethigiénia. A rajzó bogarakat a piretroidok, a kloronikotinilek, a gáztenciós szerves foszforsavészterek pusztítják. Az érési táplálkozást folytató, vagy a kéregbe behatoló bogarakat a rágó kártevők ellen hatásos készítmények tizedelik. Almailonca hímje Sodrómolyok Kora tavasszal a rügyeket odvasító, s később a hajtásokat összesodró áttelelt lárvák ellen célszerű a keményebb szerves Almailonca 2. nemzedékének kártétele A dudva-sodrómoly lárvája foszforsavésztereket, vagy azok piretroidos kombinációit alkalmazni. A virágzás utáni időszakra számos különböző hatásmechanizmusú készítmény áll rendelkezésre a sodrómolyok lárvái ellen: a fejlett lárvák ellen igen hatékony juvenilhormonanalóg; hatásukban a lárvák fejlődési stádiumától kevésbé függő (de lehetőleg 1 cm-es lárvanagyság alatt kijuttatandó): kitinszintézisgátlók, illetve a kloronikotinil hatóanyagú vagy a teljes ingerhiányt így táplálkozásgátlást is okozó készítmények. Az előzőekben felsorolt csoportokba tartoznak az integrált technológiáknak jelentős készítményei. A szintén környezetkímélő ekdizonhormonanalóg (almamoly és levélaknázók elleni hatásán túl) sodrómolyok elleni hatására is lehet számítani. A besodort levelek között élő lárvákat a gáztenciójú készítmények kizavarják. A rajzó lepkéket a gáztenciójú szerves foszforsavészterek és a piretroidok pusztítják. Az ápolt ültetvényekben károsító 26 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

26 fajok dudva-sodrómoly (Archips podana Scopoli), ligeti sodrómoly (Pandemis heparana Denis et Sciffermüller), kerti sodrómoly (Pandemis ceresana Hübner) két nemzedékesek, az almailonca (Adoxophyes orana Fischer von Röstlerstamm) esetenként három nemzedékes. Szex-feromon csapdával figyelemmel kísérhető a különböző fajok rajzása. (Kritikus egyedszám: db hím/ csapda/7 nap). A csapdákat augusztus végénszeptember elején is érdemes még működtetni, nehogy szüretkor meglepetést okozzanak a fiatal lárvák. Takácsatkák A takácsatkák közül a leggyakoribb piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi Koch) áttelelt tojásaiból az alma pirosbimbós állapotától virágzás végéig kelhetnek a lárvák. Az imágó alakban telelő galagonya-takácsatka (Tetranychus viennenzis Zacher) és a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae Koch) április-májusban jönnek elő. Tehát az atkák pirosbimbós állapottól október elejéig károsíthatnak. A levelek fonákán szívogató lárvák és imágók tömeges előfordulása különösen tavasszal veszélyes, mivel negatívan befolyásolják a terméskötődést. Nyári károsításuk mind a tárgyévi, mind a következő évi termés mennyiségét csökkenthetik. Amennyiben egyéb kártevő előfordulása is indokolja, érdemes télvégi lemosó permetezést végezni (a pajzstetveknél leírtak szerint) a piros gyümölcsfa-takácsatka nagyszámú áttelelt tojásainak gyérítése céljából. A vegetációs időszakban ha 3 5 db atka van levelenként, tanácsos permetezni, megelőzve ezzel a kártételt. Mind virágzás előtt, mind azt követően lehetőség van fejlődésgátló, környezetkímélő akaricidek használatára (a készítmény jellegétől függően) lárvakelés kezdetén ill %-os lárvakelés idején kijuttatva. (Ugyancsak lárvakelés csúcsán tanácsos kijuttatni a tetramik savak első képviselőjét.) Ezen készítmények hatásosságát a hőmérséklet kevésbé befolyásolja, hatásuk lassú, de hosszantartó. Az atkák a vedlés során pusztulnak el. A nyári időszakban a gyors hatású kontakt és gyomormérgek alkalmazása célszerűbb. Kevésbé jó kijuttatástechnika esetén is jó eredményt adnak azok a készítmények amelyeknek gőztenziós hatásuk is van. A levél fonákán szövedéket képező Tetranychus fajok előfordulása esetén a készítmények engedélyezett magasabb dózisát tanácsos alkalmazni, bő lémennyiséggel. A takácsatkák elleni védekezés során fokozottan ügyelni kell a különböző hatásmechanizmusú készítmények rotálására, nem csak egy éven belül, hanem lehetőleg egymást követő években is. Örvendetes, hogy egyes integrált növényvédelemben részesített ültetvényekben már nálunk is látványosan tevékenykednek a Typhlodromus pyri és egyéb (Phytoseiidae és Stigmaeidae családba tartozó) ragadozó atkák. Almatermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali Nalepa) A leginkább fiatal, párás mikroklímájú Almatermésűek levélatkája ültetvényekben figyelemre méltó faj a rügyekben, rügyalapi részekben, kis egyedszámban ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 27

27 Almalevél-pirosító levéltetű kárképe telel át. Május júniusban kezd káros mértékben felszaporodni. Károsítása nyomán a levelek kanalasodnak, a levél fonáki része lebarnul. Ezt a tünetet nem szabad megvárni, hanem május végétől célszerű (mikroszkóp segítségével) figyelemmel kísérni a levelek fonáki részén előforduló apró, áttetsző megnyúlt testű négylábú atkákat, s 30 db/levél esetén védekezni a takácsatkák ellen is használható készítményekkel. Levéltetvek A levéltetvek az alma egérfüles állapotától nyár végéig károsíthatnak. Szerencsére a legkevésbé veszélyes zöld alma-levéltetű (Aphis pomi de Geer) a legelterjedtebb, de a Zöld almalevéltetű fiatal ültetvényekben gyakori lehet a szürke alma-levéltetű (Disaphys plantaginea Passerini) is. Ez utóbbi a hajtás szívogatásával mérgezi az ágon lévő gyümölcsöket is, melyek csokrokban aprón és deformáltan késő őszig fennmaradnak a fán. A közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta Walker) a leveleken kívül a fiatal termést is megszívogatja, piros pontok és foltok jelzik kártételét. A levéltetvek ellen számos specifikus (inszekticid karbamát), ill. szélesebb hatásspektrumú (piretroid, szerves foszforsavészter, kloronikotinil stb.) készítmény áll rendelkezésre, csak odafigyelés kérdése a sikeres védekezés. A védekezést a kolóniák kialakulása előtt célszerű elkezdeni. Különösen igaz ez a bepödrött levéllemezben megbúvó Dysaphis fajokra. Levélaknázó molyok Évenként és helyenként más-más fajok károsíthatnak. Többnemzedékes fajok, gyors elszaporodásra képesek. Tömeges jelenlétük esetén korai ( július-augusztusi) lombhullást okoznak. Kártételük az asszimilációs felület, s ezzel együtt a tárgyévi és a következő évi termés csökkentésében nyilvánul meg. A lepkék (a rajzás szex-feromon csapdákkal nyomonkövethető) tojásaikat egyesével rakják le, az almalevél-sátorosmoly a levél színére, a többi faj a levél fonákára. A lárvák a tojáshéj védelme alatt fúrnak be a levéllemezbe, s készítik el a fajra jellemző aknáikat. Mindvégig egy aknában élnek. Telelésük báb állapotban különböző helyeken történik. Az alma-levélmoly (Phyllonorycter blancardella Fabricius) és a Geraszimov almalevélmoly (Phyllonorycter Gerasimowi Hering) egymáshoz közelálló fajok. Életmódjuk hasonló, a gyakorlatban nem szoktuk elkülönítve kezelni a két fajt. A károsított levél 28 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

28 fonáki része ráncolt az akna alatt, a levél színe az akna felett mozaikos képet mutat, mivel a parenchima egyes helyeken hiányzik, más helyeken ép marad. A báb a lehullott levelek aknáiban telel. Lepkéi március-áprilisban repülnek. A 70-es évek elején a Phyllonorycter (=Lithocolletis) blancardella (illetve annak természetes ellenségei) vetette meg az integrált növényvédelem alapjait, mivel az akkoriban forgalomban lévő rovarölőszerek közül egy sem ért el olyan jó eredményt a faj ellen, mint a lárvákat pusztító fürkészdarazsak. Ezek a parazitoidok ma is jelen vannak, és sakkban tartják a levélaknázó molyokat. Így mostanában az almalevélmoly tömeges elszaporodását nagyon ritkán tapasztaljuk. Az almalevél-sátorosmoly (Phyllonorycter corylifoliella Hübner) aknája a levél színén látható, mely először egy sötétbarnás, majd ezüstfehér foltakna. Tavasszal április végén, május elején repül az áttelelt nemzedék. Bábja az aknában a lehullott levelekben Almalevél-törpemoly aknája közelről telel. A parazitoidok szerepe ennél a fajnál is jelentős lehet. (Védekezést lásd a lombosfafehérmolynál.) Az almalevél-törpemoly (Stigmella malella Stainton) lárvája a perenchimát kirágva egyre szélesedő kígyó alakú járatot készít a levél színének epidermisze alatt. Báb állapotban a talajban, ritkábban a lehullott levelek között telel. Az áttelelt nemzedék lepkéi március-áprilisban repülnek. Főként füvesített gyümölcsösökben, illetve párás mikroklímájú kötött talajú kertekben károsít. Környezetkímélő védekezés során természetes ellenségeire számítani lehet. (Védekezést lásd a lombosfa-fehérmolynál.) Almalevél-sátorosmoly lárvája a felbontott aknában Lombosfa-fehérmoly aknái almalevélen Lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella O. G. Costa) A többi aknázó molynál veszedelmesebb, mert a gyümölcs csészéjéhez és kocsányához szőtt bábbölcsőjével rontja az áru piaci értékét. Aknája 1,0 1,8 cm átmérőjű foltakna. A báb fehér színű kokonban telel a fákon, vagy a lehullott levelek között. A lepkék áprilismájusban kezdenek repülni db lepke hetenkénti fogása már indokolja a védekezést. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 29

29 (Ennél a fajnál táblaszintű szexferomonos csapdás megfigyelés szükséges, mivel a lepkék nem repülnek nagy távolságra.) A lepkerajzás általában hosszan elhúzódik, így a piretroidok (és egyéb érintőmérgek) valamint a gáztenciójú szerves foszforsavészterek ill. azok kombinációi általában csak gyérítik a populációt. A tojásokat (és a frissen kelt lárvákat) blokkoló kitinszintézisgátlók, juvenilés ekdizonhormonanalógok hosszantartó jó hatást adnak a rajzás elején kijuttatva. (A tojások 4 5 napos korukig a legérzékenyebbek.) A rajzás elején végzett permetezés esetén (még a hagyományos készítmények alkalmazásakor is) mód nyílhat a gazdaállat rajzását másfél-két héttel követő parazitoidok megkímélésére. Amennyiben szükség van a lárvák elleni védekezésre (kloronikotinil, szerves foszforsavészter stb.) a frissen befúrt (L 1 ) lárvák megjelenésekor célszerű azt elvégezni. Almamoly (Cydia pomonella Linnaeus) Lárvája a gyümölcsösben magházig hatoló járatot készít, a magot kirágja. A megtámadott gyümölcs általában lehull a fáról. Lepkéi melyek rajzása szexferomon csapdával nyomonkövethetők április végétől szeptember közepéig repülhetnek. Az egyenként lerakott tojásokból kelő lárva 1 2 napig vándorolhat befúrás előtt. (Nagy hőségben, alacsony relatív páratartalom esetén ez az idő jóval rövidebb, így a kontakt szerek felvételének esélye csökken.) Az almamoly ellen számos hatóanyagcsoportba tartozó, más-más hatásmechanizmusú készítmény van forgalomban (ki tinszintézisgátlók, juvenil- és ekdizon-hor monanalógok, piretroidok, inszekticid karbamát, lárvaparalizist okozó készítmények, szerves foszforsavészterek és azok kombinációi, kloronikotinilek, Bacillus thuringiensis stb.). Tehát a készítményeket lehet váltogatni. Erre általában szükség is van (nem csak az inszekticid-rezisztenciára gondolva), ugyanis az almamoly ellen (mely legtöbb esetben májustól augusztus végéig folyamatosan veszélyezteti az ültetvényeket) használt készítményeket a gyümölcsös kártevő-együttesének megfelelően kell megválasztani. Dr. Molnár Józsefné 30 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

30 Alanyhasználat az almatermesztésben A korszerű gyümölcstermesztés egyre magasabb követelményeket támaszt a fajta- és alanyhasználat iránt. Egyre inkább felismerik az alany jelentőségét, ami a termelés eredményességét tekintve semmivel sem kisebb, mint a ráoltott nemesé. A sikeres almatermesztés legfontosabb tényezőit az alábbiakban határozhatjuk meg: az eltelepített oltványok kezdeti gyors növekedésének biztosítása, gyors termőrefordulás (max 3 év), magas hozamok (>60 t/ha) elérése termőkorban, kíváló minőségű gyümölcs előállítása. Ezen célok elérése csak egy jól összehangolt és a legapróbb részletekre kiterjedően is pontosan megtervezett technológia betartása mellett valósulhat meg. Az almaültetvények művelési módjuktól függően évig a létesítés helyén maradnak, ezért tévedés esetén gyors változtatásra nincs lehetőség. A művelési rendszer elemeinek pontos meghatározása komoly szakmai feladat. Mivel minden egyes tényező (termőhely-alany-nemes-térálláskoronaforma) szoros összfüggésben van a művelési rendszer többi elemével, csak rendszer szinten gondolkodhatunk a tervezés és kivitelezés során, hiszen egy-egy tényező megváltoztatása hatással van az összes többi összetevőre is. A művelési rendszer egyes elemei gyakran adottak és nehezen változtathatók egy-egy gazdaság esetén. Ilyen tényező a termőföld, mely korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, így általában nincs lehetőség az alma számára ideális termőhely kiválasztására. Gyakran kell kompromisszumokat kötni az ültetvény helyének kijelölésekor. Sokszor kényszerülnek arra az almatermesztők, hogy alma után újra almát telepítsenek, ami szintén nagyon kockázatos vállalkozás. A termőhelyi adottságokhoz történő alkalmazkodás fontos eleme a megfelelő alany kiválasztása. Az alanyfajta az egyetlen szabadon választható környezeti tényező. Sajnos a köztudatban legtöbbször csak a fák méretére gyakorolt hatása alapján választják ki az ültetvény alanyát, figyelmen kívül hagyva sok fontos értékmérő tulajdonságot, például növényvédelmi szempontból lényeges tulajdonságokat (tűzelhalás, vértetű elleni rezisztencia stb.), hidegtűrést, a ráoltott fajta színeződésére gyakorolt hatását, valamint egyéb élettani tulajdonságokat, melyek nagyon fontosak lehetnek egy-egy ültetvény esetében. Gyakran egy ültetvényen belül is előfordulhat, hogy különböző fajták különböző alanyokon kerülnek eltelepítésre, például normál vagy erős növekedésű fajták gyenge növekedési erélyű alanyon (M.9 klónok), míg spur típusú fajták középerős növekedési erélyű alanyon (M.26, MM.106). Az ültetvények tervezése során tehát a művelési rendszer elemeit egy kirakós játékhoz hasonlóan lépésről-lépésre, minden egyes tényező hatását vizsgálva és mérlegelve kell kialakítanunk az adott termőhelyen a legoptimálisabb megoldást. A helyes alanyválasztáshoz nemcsak az alanyok növekedést befolyásoló tulajdonságát kell ismernünk, hanem a nemes fajtára gyakorolt egyéb hatásait is. Az alanyok kedvező tulajdonságai kétféleképpen érvényesülhetnek. Az alanyfajta az oltvány egy ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 31

31 részét képezve tulajdonságait jelentős részben megőrzi, és ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. Ilyenek a gyökérzet víz- és tápanyagfelvevő, feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés, szárazságtűrés, mész-, ph, sótartalom tűrés, alkalmazkodás a magas talajvízszinthez, rezisztencia, tolerancia a talajban élő kártevőkkel, kórokozókkal szemben). Az alanyok kedvező hatásainak másik csoportja az alany és a nemes fajta közötti kölcsönhatásban nyilvánul meg. Az alany hatással lehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére, vagyis a növekedésére, termőképességére, a termőrefordulás idejére, valamint a gyümölcs minőségére, tárolhatóságára. Az elmúlt évtizedekben a törpésítés mellett új célok fogalmazódtak meg az almaalanyok nemesítése során. Ezek a következők: Tűzelhalás (Erwinia amylovora) elleni rezisztencia Fitoftórás gyökérnyakelhalás (Phytophtora spp) elleni rezisztencia Vértetű (Eriosoma lanigerum) elleni rezisztencia Újratelepítési betegség elleni tolerancia Hidegtűrés fokozása. Új ültetvények létesítésekor napjainkban az egyik legégetőbb probléma az újratelepítési betegség vagy talajuntság. Ennek kiküszöbölésére az egyik lehetséges megoldás a megfelelő alany használata. Az újratelepítési betegséget okozó kórokozók és kártevők (Pythium, Fusarium, Cylindrocarpon, Verticillium, Rhyzoctonia, stb.) jelentősen csökkentik az arra érzékeny alanyok teljesítőképességét. Csökken a fák növekedése, vitalitása, regenerálódó képessége és termőképessége is. A megfelelő alany kiválasztásával jelentősen csökkenthető ez a jelenség. A világ több nemesítő intézetében foglalkoznak olyan alanyok előállításával, melyek képesek kiküszöbölni vagy nagymértékben csökkenteni a talajuntság által okozott problémákat. Jó példa erre számos alany a Geneva sorozat tagjai közül, melyek a kísérletek alapján toleránsnak vagy rezisztensnek tűnnek az újratelepítési betegségre. Természetesen ezek hazai tesztelése nélkül messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, hiszen a hazai talajok élővilága merőben más lehet, mint az előzőekben említett alanyok tesztelésének helyszínén. Sajnálatos, hogy Magyarországon igen egysíkú az alanyhasználat. Nagyon nehéz feladat egy-egy új alany köztermesztésbe vonása és elterjesztése, pedig a változatos termőhelyi adottságok és talajtípusok miatt rendkívül indokolt lenne. Korszerű almaültetvények alanyfajtái A fák méretcsökkentésének leggyakoribb módja a törpítő alanyok használata. Az alanyok hatására kialakuló méret szélsőértékei % között mozoghatnak (1. ábra). Bár mind az alany, mind a nemes befolyásolja a fák növekedését és fejlődését, az alany hatása a nagyobb. Az alábbiakban részletesen áttekintjük az almaültetvényekben napjainkban használatos alanyfajtákat. A jelenleg használt alanyok növekedési erélye alapján alapvetően három csoportot különítünk el: 1. Igen törpe, 2. Törpe, 3. Középerős növekedési erélyű alanyokat. Igen törpe alanyfajták Az igen törpe növekedési erélyű alanyok közé az M.9-es alanynál gyengébb növekedésű 32 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

32 alanyfajtákat sorolják. Jelentőségük az intenzív almatermesztésben azokon a termőhelyeken lehet, ahol a törpe alanyok túl erősnek bizonyulnak, vagy az olyan túl nagy gyümölcsű fajták esetében, ahol a gyümölcsméret csökkenése előnyös lehet (WEBSTER et al., 2007). Hazánkban kisebb a jelentőségük, mint Európa nyugati felén, de használatuk esetleg közbeoltott alanyként is felmerülhet (HROTKÓ, 2004; HROTKÓ, 2007; TAKÁCS, 2007). HROTKÓ (2000) kísérleteiben magyarországi körülmények között Szigetcsépen az eddig vizsgált igen törpe alanyok közül egyik sem emelkedett ki termőképességével, s nemhogy nem haladták meg, de sokszor el sem érték a törpe alanyokét, ami nagyrészt a termőhelyi adottságoknak köszönhető. A szakirodalmi adatok szerint az igen törpe alanyok közül az M.27 és a P.22 túlságosan gyenge növekedésű, és rajtuk a gyümölcs erősen elaprósodik. Valamivel erősebb fát ad a J-TE-G, a J-TE-F és az orosz B.491. Utóbbi közelebb áll a törpe alanyokhoz. Kiváló termőképességű a J-TE-G, jó fagytűrése és télállósága miatt viszont a B.491 emelkedik ki ebből a csoportból. Malling 27 (M.27) A faiskolai forgalomban ma ez a legismertebb, beszerezhető igen törpe alany. Gyökérzete törékeny és igen sekélyen helyezkedik el, a fát nem képes kellően rögzíteni, ezért támrendszer mellett szabad telepíteni. Igen törpe növekedési erélyű, az M.9-hez viszonyítva a fák 30-50%-kal kisebbek. Ajánlott tenyészterülete 1,5-3 m2. Csak igen jó termőhelyi adottságok mellett, jó talajokon és öntözött körülmények között jöhet számításba. A fák igen korán, a telepítést követő 1-2. évben termőre fordulnak, fajlagos termőképességük igen nagy, az átlagos gyümölcsméret azonban kisebb, mint az M.9-es alanyon. Az 5-6. év után a fák hajtásnövekedése ezen az alanyon minimálisra csökken. Olyan erős növekedésű fajták alanyaként használható, amelyek az M.9 alanyon már túl nagy fát nevelnek. Hazánkban, Újfehértón beállított kísérletekben azt tapasztalták, hogy az első év nagy termése után a hajtásnövekedés leállt, a fák ötödik éves korukra az M.9 alanyon állókénak a 28-40%-át érték csak el (HROTKÓ, 2000). Öntözetlen homoktalajon ez az alany még az igen erős növekedésű fajtáknak sem felel meg. Budagovszkij 491 (B.491) Igen törpe növekedési erélyű, a fák mérete alapján az M.27 és az M.9 közé tehető. Gyökerei nem törékenyek, de a fák támrendszer nélkül nem telepíthetők, mivel a gyökérzet igen sekélyen helyezkedik el, nem rögzíti a fát kellőképpen. A termékeny, középkötött, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Tenyészterület-igénye 2-3 m2. A ráoltott fák a 2-3. évben termőre fordulnak és bőven teremnek, bár CLINE (2003) tapasztalatai szerint a gyümölcsminőség nem éri el az M.9 alanyét. Az oltvány télállóságát javítja, hogy gyökérzete a (-14) ºC-ot is károsodás nélkül elviseli a talajban. Vértetűre érzékeny. Közbeoltva is igen jó törpítő hatású alany. Jó szaporítási tulajdonságai és hidegtűrése miatt figyelemre méltó, kiemelkedik az igen törpe alanyok közül. P.22 Igen törpe növekedési erélyű almaalany, tenyészterület igénye igen kicsi (2-3 m2). Gyökérzete az M.9-nél kevésbé törékeny, de sekély gyökeresedése miatt támaszrendszert igényel. A fák növekedési erélye ezen az alanyon külföldi szakirodalmi adatok szerint 30-40%-kal kisebb, mint az M.9-en (3. ábra). Szigetcsépen még az M.27-nél is kisebb fákat nevelt (HROTKÓ, 2000). Korán termőre fordulnak, a ráoltott fajták rendszeresen és bőven teremnek, fajlagos termőképességük ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 33

33 jó, gyümölcsük azonban gyakran elaprósodik, ezért csak nagy-gyümölcsű fajtákhoz használható (VERCAMMEN et al., 2006). A fák télállóságát az M.9-hez viszonyítva kissé javítja. Vértetvekre és a tűzelhalásra érzékeny. Törpe növekedésű alanyfajták már megjelentek a faiskolák kínálatában. Az M.9 klónok között morfológiai szempontból jól érzékelhető különbségek vannak, s ez az oltvány minőségében a faiskolában is jelentkezik. Gyümölcstermesztési értékük vonatkozásában a fák méretére gyakorolt hatásukban is különböznek, amit hazai vizsgálatokban is igazoltak (2. ábra). A leggyengébb növekedésű a Pajam-1 klón, míg legerősebb növekedésű a Pajam-2. A többi klón növekedése e két szélső érték között helyezkedik el, a különbségek gyakran alig érzékelhetők. Termőképességben és gyümölcsminőségben a klónok között szignifikáns különbségek alig mutatkoztak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a növekedési különbségek figyelembevételével mindegyik egészséges, vírusmentes klón alkalmas intenzív ültetvények telepítésére. 1. ábra A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott almaalanyok növekedési erély szerinti sorrendben Az európai intenzív almatermesztés jelentős részben a törpe alanyokra, nagyrészt az M.9- re épül (WEBSTER, 2001; HROTKÓ, 2007). Részaránya országonként változó, 70-95% között mozog. Közel kétszáz éve szaporítják, s részben a faiskolások által végzett szelekciónak, de főleg a vírusmentesítésnek köszönhetően számos klónja van fogalomban. Az utóbbi három-négy évtizedben végzett alanynemesítési munka eredményeképpen több nemesítői műhelyből került ki új törpe alany. Ezek külföldi és hazai értékelése még nem fejeződött be, egyesek azonban Nagy várakozások fűződtek az új, keresztezéses nemesítés eredményeként létrejött 34 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

34 törpe alanyokhoz, amelyekről kiderült, hogy csak részben felelnek meg ezeknek a várakozásoknak, s határozott előnyeik mellett bizonyos hátrányokkal rendelkeznek. Így ma már tudjuk, hogy ezek az alanyok aligha lesznek alkalmasak a szintén sok hátránnyal rendelkező M.9 leváltására, inkább azt kiegészítendő, elsősorban a növekedési skála szélesítésével a választék bővítésére alkalmasak. A vöröslevelű B.9 terjedőben van, de az M.9-nél jobb hidegtűrése ellenére szaporítási nehézségei inkább csak közbeoltásra teszik alkalmassá. A lengyel alanysorozatból a P.2, a P.59 és P.60 szintén hidegtűrőbb, mint az M.9, de nem szaporítható könnyebben. Ugyanúgy érzékenyek a vértetűre és a tűzelhalásra, s még a gyümölcsméretben sem veszik fel a versenyt. A vizsgált cseh törpe alanyok közül egyik sem látszik versenyképesnek a törpe növekedési csoportban. Malling (M.9) Az M.9 törpe növekedést biztosító alany, a ráoltott fajták fáinak mérete termőhelytől függően 20 30%-a a magoncalanyokra szaporított fákéhoz képest (1. ábra). Tenyészterület igénye 3 5 m 2. A szelektált klónok, valamint a vírusfertőzött, a vírustesztelt és vírusmentesített klónok növekedési erélyében számottevő különbségek mutatkoztak (10-30%), de a legerősebb M.9 klón növekedési erélye sem érte el a féltörpe M.26 alanyon álló fákét. Az M.9 alanyú fák a szaporítóanyag minőségétől függően a telepítést követő 1 2. évben termőre fordulnak, első nagy terméseiket a 3 4. évben adják, viszont év után termőképességük csökken, elöregszenek (WEBSTER et al., 2007). Spur fajtáknál az elöregedés ezen az alanyon rendkívül hamar bekövetkezik, csak igen jó talajokon érdemes ilyen kombinációk telepítése. A M.9 alanyú fák fajlagos termőképessége igen jó, a termés néhány nappal korábban érik, és az érés is gyorsabban zajlik le, amit a gyümölcs tárolásánál figyelembe kell venni. A gyümölcs darabos, ami a túl nagy gyümölcsű fajtáknál problémát is jelenthet, viszont igen jól színeződik. Középkötött, humuszos, jó vízellátású, üde talajokon érzi jól magát. Száraz, öntözetlen területekre nem való, szenved, sínylődik, növekedése legyengül. Hó nélküli hideg teleken rendszerint fagykárt szenved, gyökerei (-10) C alatt károsodhatnak. Az intenzív, nagy tőszámú ültetvények legfontosabb alanya. Az M.9 rezisztens a fitoftórás gyökérnyak-rothadással szemben, viszont az oltványiskolában eléggé érzékeny a lisztharmatra. A vértetű igen kedveli, s fogékony az Erwinia amylovora (Burr.) fertőzésre. Budagovszkij 9 (B.9) Törpe növekedésű alany, jó talajokon a fák vitalitása tovább megmarad ezen az alanyon, mint M.9-en (TAKÁCS, 2007). Gyökérzete kevésbé törékeny, de támrendszert igényel. Sekélyen gyökeresedik. A gyökér fagyállóbb, mint az M.9 alanyé, a talajban (-12) (-14) C-ig nem károsodik. A fajták ezen az alanyon igen korán, 2 3. évben termőre fordulnak és igen jó termőképességűek. Közbeoltott alanyként is igen jó termőképességű oltványokat ad, s előnyösen befolyásolja a kevésbé elágazódó fajták növekedését. A gyümölcs színeződésére jó hatású, még a nehezebben színeződő fajták (pl. Jonagold ) is intenzívebben és korán színeződnek ezen az alanyon. Elsősorban jó talajokra való. Fagytűrése és télállósága jobb a többi törpe alanynál. A szárazságot jól tűri, a túlzott talajnedvességre viszont érzékeny. Igen nagy előnye, hogy a gyökérnyak pusztulással szemben ellenálló (CZYNCZYK és JAKUBOWSKY, 2007), viszont a vértetvekre, a baktériumos tűzelhalásra érzékeny. Alanyként az M.9-hez hasonló, közbeoltva pedig azt meghaladó termőképességű fákat ad. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 35

35 Jork 9 Törpe alany, növekedése az M.9 alanyéhoz hasonló, azonban a fák vitalitásukat tovább megőrzik ezen az alanyon, később öregszenek el (CZYNCZYK és JAKUBOWSKY, 2007; HROTKÓ, 2007). A fák kezdeti növekedése is erőteljesebb, ami a nagyobb kezdeti termésekben is megmutatkozik. Az oltványok törzse vastagabb, több és erősebb másodrendű hajtás képződik, mint M.9 alanyon. Gyökérzete erősebb, sűrűbben, finomabban elágazódó, mint az M.9-é, de ugyanolyan törékeny, ezért az oltványokat mindenképpen karózni kell. A fákat valamivel jobban rögzíti a talajban. A fák korán, a 2 3. évben termőre fordulnak és rendszeresen, bőven teremnek. Szigetcsépen Idared és Jonagold fajtákkal beállított tartamkísérletben a fajlagos termőképessége több mint kétszerese volt az MM.106 alanyú fákhoz viszonyítva (HROTKÓ et al., 1996). Télállósága jobb, fagyérzékenysége kisebb, mint az M.9 alanyé. A faiskolában közepesen érzékeny a lisztharmatra és a varasodásra, a vértetvek kedvelik, nem ellenálló. A baktériumos tűzelhalásra különösen érzékeny, ami nagymértékben csökkenti a használhatóságát. Féltörpe és középerős növekedésű alanyfajták Malling 26 (M.26) Az M.26 alanyú fák növekedési erélye az M.9-hez viszonyítva mintegy 30 50%-kal nagyobb (HROTKÓ, 2004). Tenyészterületigénye a nemes fajta növekedési erélyétől függően 5 12 m 2. A fák az első években erőteljesebben növekednek, termőre fordulás után 2. ábra A hazai alanykísérletekben tesztelt almaalanyok hatása a fák vegetatív növekedésére (Hrotkó K. és Takács F. vizsgálatai alapján) növekedésük lelassul. Gyökérzete az M.9-hez hasonlóan törékeny, de kiterjedtebb gyökérzetet fejleszt, ezért a fák rögzítése valamivel jobb. Ez a jobb rögzítés természetesen még mindig nem elegendő, ezért az M.26 alanyú ültetvényeket is karózni kell. A ráoltott fák korán, a 2 3. évben fordulnak termőre. A fák termőképessége igen jó, megközelíti az M.9-ét (SKRZYNSKI, 2007). A korai nagy termések miatt az M.26 alanyú fák sudara gyakran legyengül, még mielőtt a tenyészterületét teljesen kitöltené, így fontos feladat a sudár helyes metszése. A kihajtás utáni hajtásválogatással és a kötődött gyümölcsök sudárról történő eltávolításával a fa megfelelő egyensúlyban tartható. Alkalmazkodóképessége az M.9-nél valamivel jobb, de a szárazságra az M.9-hez hasonlóan érzékeny, ezért gyenge minőségű, laza homoktalajra nem való (WEBSTER és TOBUTT, 2001; CSIGAI et al., 2005). Hazai körülmények között csak öntözés mellett telepíthető. A talaj tápanyagtartalmára kevéssé érzékeny, de magas mésztartalmú talajokon a fák termőképessége és a gyümölcs mérete kisebb. Fagytűrő képessége az M.9-nél gyengébb. 36 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

36 Malling-Merton 106 (MM.106) Hazánkban a legnagyobb arányban szaporított almaalany, részesedése az 1980-as évek végén a 40%-ot is elérte (HROTKÓ, 1987; CSIGAI et al., 2005). Európa déli felén főleg Franciaországban és az USA-ban igen elterjedt (SADOWSKI és HROTKÓ, 1999; WEBSTER, 2001). Ezzel szemben Nyugat- és Észak-Európában a fitoftórás gyökérnyakrothadásra való igen nagy érzékenysége miatt csak kismértékben szaporítják (MAGUYLO és LAURI, 2007). Növekedése a féltörpe és a középerős közé tehető. Erős és igen erős növekedésű nemes fajtákkal jó talajokon középerős fákat ad. Az M.9 alanyhoz viszonyítva 50 60%-kal nagyobb a tenyészterület-igénye: a nemes fajta növekedési erélyétől függően 6 12 m 2. Félintenzív ültetvényekhez ajánlható, de spúr vagy gyenge növekedésű fajták alanyaként, illetve törpe vagy igen törpe alanyokkal közbeoltva intenzív ültetvényekbe is telepíthető. Újratelepítés esetén középerős növekedésű fajták alanyaként is számításba jöhet. A gyökérzet szilárdsága megfelelő, a fát kellőképpen rögzíti a talajban. Gyökereinek növekedése hegyesszögben lefelé indul, majd a gyökérzet a talajban szétterülővé válik. Karózást nem igényel. A túlságosan mélyen, gyökérnyakba szemzett és magasan ültetett oltványok laza talajokon szél hatására megdőlhetnek, ezért ajánlatos magasan (25 40 cm) szemezni és kissé mélyebben telepíteni. Gyökér- és tősarjaktól mentes. A fajták ezen az alanyon 3. ábra A Lengyelországban nemesített almaalanyok csoportosítása növekedési erély szerint. (Zurawicz, et al.) korán, általában a 3. évben termőre fordulnak és rendszeresen, bőven teremnek. A téli fagyokra közepesen érzékeny. Hazai körülmények között megfelelően télálló. Az alany a faiskolában sokáig növekedésben marad, lombját későn hullatja. A ráoltott nemes vegetációja is megnyúlik, a nyugalmi állapot később alakul ki, ami korai fagyok esetén törzskárosodáshoz vezethet főleg fiatal korban. A talajhoz jól alkalmazkodik. Laza homoktalajokon is megél. Nem való hideg, nyirkos talajokra. Hideg, nyirkos talajokon a fitoftórás gyökérnyakrothadástól eléggé szenved, melegebb, szárazabb klímában azonban erre nem érzékeny. A vértetveknek jól ellenáll, a gyökérgolyvára nem érzékeny (SOLTÉSZ, 1997). ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 37

37 Malling-Merton 111 (MM.111) Az M.4-es alanynál 30%-kal kisebb fákat nevel. A fák korán termőre fordulnak és már a 3 4. évtől kezdve nagy terméseket adnak. A ráoltott fák gyümölcsminősége jó. Gyökérzete finoman szerteágazó, igen jól behálózza a talajt. Ezen az alanyon az almafák a hosszúra nyúló száraz periódusokat is jobban elviselik. A túlzott talajnedvességre és fagyra érzékeny. Intenzív almaültetvényekben a gyenge növekedésű, spúr fajták alanyaként jöhet számításba, középerős fajtákhoz újratelepítés esetén, illetve törpe alanyokkal történő közbeoltással ajánlható. P 14 A törpénél kissé erősebb növekedése miatt a jövőben várhatóan az újratelepített ültetvényekben lesz nagyobb jelentősége. Tenyészterület-igénye 8 12 m 2. Gyökérzete az M.9 alanyhoz képest kevésbé törékeny, de támrendszert igényel. Növekedése a M.26-os alanyhoz hasonló, egyes fajtákkal ennél erősebb is lehet. A ráoltott fajták korán termőre fordulnak, rendszeresen és bőven teremnek. A fák télállóságát az M.26-os alanyhoz képest javítja. Budagovszkij (B.118) Budagovszkij és Korovin állította elő a Budagovszkij 9 Nr keresztezésével (HROTKÓ, 1999). Oroszországból származó, vöröslevelű, féltörpe-középerős növekedésű alany, a fák mérete az MM.106-hoz hasonló, tenyészterület-igénye 6 12 m 2. Gyökerei a fát jól rögzítik a talajban. A fák ezen az alanyon a 3 4. évben fordulnak termőre, s termőképességük igen nagy. Az alany igen fagytűrő, gyökerei ( 16) C-on sem károsodnak. Mélynyugalmi állapota rövid, és korán kihajt. A talajjal szemben kevésbé igényes, a szárazságot is jól elviseli. Közepes vagy gyengébb talajokra félintenzív ültetvények alanyaként és újratelepítésben is használható. Igen nagy előnye, hogy a Phytophtorás gyökérnyakpusztulással szemben ellenálló. A magyarországi alanyhasználat gyakorlata Ideális alany nem létezik! Az almatermesztők olyan alanyokat keresnek, amelyek támrendszer nélkül is stabilan megállnak, hamar termőre fordulnak, az alma egyöntetűen színeződik rajtuk és ezek mellett még kis koronaméretet is biztosítanak. Továbbá ellenállnak a fagynak, vértetűnek, gyökérnyak rothadásnak, tűzelhalásnak, és lehetőleg még öntözést sem igényelnek. Igényeinket megfogalmazni tehát meglehetősen egyszerű, de ez az alanyfajta egyelőre csak igények és álmok szintjén létezik. Milyen kombinációkon telepítenek akkor a hazai termelők, s melyek a gyakorlati tapasztalatok? Hazánkban a legelterjedtebb az MM.106-os és az M.9-es alanyok használata. Emellett teret kapnak még az MM.111-es és M.26-os, valamint néhány elenyésző százalékban a magonc, az M.4-es és az M.27-es alanyok. Magonc alanyokat már csak az elöregedett, 60-as évekből örökségként ránk maradt és még fel nem számolt ültetvényrészletekben találunk. Magonc alanyt ma a korszerű gyümölcsfaiskolák már nem használnak, legfeljebb speciális célzattal. Szintén elmondható ez az M.4-es alanyokról is, melyek a 70-es évek ültetvénytelepítéseiből maradtak hátra. A ferdekarú sövény művelési rendszerrel együtt ez az alany is feledésbe merült. A szuper törpe alanyok közül Magyarországon leginkább az M.27-es alany vívott ki ismertséget, mert ez került be hozzánk nagyobb számban a nyugati faiskolák kínálatából. Elterjedni nem igazán tudott, mert a rá szem- 38 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

38 zett vagy oltott fajták nagyon hamar generatív állapotba kerültek. Az első egy-két év relatív magas termése után a fák vegetatív növekedése leállt és a fiatal fák hirtelen öregedtek. Az M.27-es alany tehát zsákutcának bizonyult. Még a legerősebb növekedésű nemes fajták és a legoptimálisabb ökológiai feltételek mellett sem tudnak megfelelő növekedést biztosítani. Napjainkban a legnagyobb ültetvényfelület MM.106-os alanyon található. Ezt az alanyfajtát a nemes fajták növekedési erélyétől és a talaj minőségétől függően általában 6 m x 3 m és 5 m x 2 m sor- és tőtávolságok közé telepítik. Kötöttebb, tápanyagban gazdagabb talajokon a nagyobb, míg gyengébb adottságú talajokon a kisebb tenyészterület a jellemző. Az MM.106-os alanyfajta mellé nem kell támrendszer, sem egyedi karó. A ráoltott- illetve szemzett fajták nem feltétlenül igényelnek öntözést sem. Mivel ennek az alanyfajtának a használatával általában db/ ha fajlagos állománysűrűségű ültetvényeket hoznak létre, ezért rajtuk ragadt a helytelenül használt extenzív jelző. Ma már tudjuk, hogy intenzíven művelt, nagyon korán termőre fordítható és ugyanakkor termőegyensúlyban is tartható ültetvényeket hozhatunk létre ennek az alanynak a segítségével. Az MM.106-os alanyon álló ültetények élettartama év. (Gyakorlatilag ma már ennél gyorsabb a különböző fajták elavulása.) Nyugat Európában egyre inkább előtérbe kerül a gyökérnyak rothadásnak ellenálló, MM.106-os növekedési eréllyel bíró alanyfajták iránti igény. Az MM.106-os alany alternatívájaként a faiskolák gyakran ajánlják az MM.111-es alanyt, ami szárazabb talajokon kedvezőbb alanypartner lehet, mint az MM.106-os alany, minden más tulajdonságában azonban hasonló értékű. Az M.9-es alanyt az intenzív ültetvények alanyának is szokták nevezni. A törpe növekedésű alanyok csoportjában az M.9-es a legelterjedtebb. Szakirodalmi adatok gyakran emelik ki vértetű érzékenységét és hangsúlyozzák talán túlzottan is a fagyérzékenységét, ugyanakkor ezt a gyakorlat nem mindig támasztja alá. Ehhez az alanyfajtához minden esetben szükséges két elengedhetelen technológiai elem, a támrendszer és az öntözés. A standard elterjedt térállás ennek az alanynak a használata esetén 4 m x 1 m sor- és tőtávolságot, azaz 2500 db/ha átlagos egyedsűrűséget jelent, amitől a gyakorlat akár ± 25%-kal is eltér a talajtípustól és a fajta növekedési erélyétől függően. Az M.9-es alanyokra szaporított nemes fajták nagyon hamar magas terméseket képesek hordozni, gyorsan és egyszerűen metszhetők, a termőegyensúly beállítása és fenntartása viszonylag egyszerű az ilyen alanyú ültetvényeken. A legfontosabb azonban, hogy az M.9-es alanyú nemes fajták színesedése, gyümölcsmérete, így a minőségi áruhányad aránya magasabb, mint az MM.106-os ültetvények esetében. Azt, hogy az erősebb (MM.106), vagy a gyengébb növekedési erélyű (M.9) alanyt választják-e a termelők több tényező (talajminőség, nemes fajta növekedési erélye, termelési cél, termelési színvonal, szakmai felkészültség) együttes vizsgálata dönti el. Gyenge minőségű, alacsony szervesanyag tartalmú talajokon az MM.106-os használata jöhet csak szóba, jobb talajminőség mellett érdemes elgondolkozni az M.9-es alany használatán. Az M.26-os alany növekedési erélyét tekintve az M.9-es és az MM.106-os közé sorolható be, mégsem tekinthető igazán jó köztes megoldásnak. Támrendszert és öntözést igényel ugyanúgy, mint kisebb testvére az M.9-es. Az erős növekedési erélyű fajták M.26-os alanyra szaporítva gyakran nehezen fordulnak termőre és növekedésükre sok esetben erős vegetatív hajlam jellemző. Tisztán M.26-os alanyon nagyon ritkán létesítenek ültetvényeket. Inkább ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 39

39 az a jellemző, hogy egyébként M.9-es alanyú ültetvényeken belül a spur típusú fajták sorait telepítik erősebb M.26-os alanyon, hogy így kapjanak homogénebb állományt az ültetvényen belül. Felhasznált irodalom 1. CLINE, J.A. (2003): Rootstock Performance in Ontario: III. Apple Rootstock. on.ca/english/crops/hort/news/orchnews/2003/ on0203a2.htm 2. CSIGAI K., HROTKÓ K. és MAGYAR, L. (2005): Az almaalany-nemesítés helyzete napjainkban. Kertgazdaság 37(4): p. 3. CZYNCZYK, A. and JAKUBOWSKY, T. (2007): Value of standard and new selected rootstocks for apples in Poland. Acta Horticulturae p. 4. HROTKÓ K. (1987): Az alma alanyfajta nemesítés és alanyhasználat helyzete és perspektívái. Gyümölcs- Inform 9(1): p. 5. HROTKÓ K. (1999): A gyümölcsfajták alanyai p. In: HROTKÓ K. (Szerk.): Gyümölcsfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 550 p. 6. HROTKÓ K. (2000): Az intenzív almaültetvények alanyai, In: GONDA I. (Szerk.): Intenzív almatermesztés (második, javított kiadás). PRIMOM Kiadó, Nyíregyháza p. 7. HROTKÓ K. (2004): Alma alanyhasználat, In: PAPP J. (Szerk.): Gyümölcstermesztés II. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 8. HROTKÓ K. (2007): Advances and challenges in fruit rootstock research. Acta Horticulturae 732: p. 9. HROTKÓ K., MAGYAR L., BUBÁN T. and ÚRFINÉ F.É. (1996): Improved feathering on one-year-old Idared apple trees in the nursery. Horticultural Science 28(1-2): p. 10. MAGUYLO, K. and LAURI, P.E. (2007): Growth and fruiting characteristics of eight apple genotypes assessed as unpruned trees on M.9 rootstock and as own-rooted trees in Southern France. Acta Horticulturae 732: p. 11. SADOWSKI, A. and HROTKÓ, K. (1999): Apple rootstocks for intensive orchards. Proceedings of the International Seminar Warsaw-Ursynów, Poland, August 18-21, SKRZYNSKI, J. (2007): Growth and productivity of apple trees and fruit quality at harvest as affected by rootstocks. Acta Horticulturae 732: p. 13. SOLTÉSZ M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Kézikönyv. 14. TAKÁCS F. (2007): A művelési rendszer és a metszés összefüggései. In: PETHŐ F. és TAKÁCS F. (Szerk.): Almafák metszése a gyakorlatban. Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. Újfehértó p. 15. TAKÁCS F. (2007): Preliminary results of different apple rootstocks in Northeastern Hungary. Acta Horticulturae 732: p. 16. VERCAMMEN, J., VAN DAELE, G. and GOMAND, A. (2006): Search for a more dwarfing rootstock for Jonagold. Sodininkysté ir darzininkysté 25(3): p. 17. WEBSTER, A.D. (2001): Rootstocks for temperate zone fruit crops: Current uses, future potential and alternative strategies. Acta Horticulturae 557: WEBSTER, A.D. and TOBUTT, K. (2001): Breeding and selection of new apple rootstocks at Horticulture Research International East Malling. Acta Horticulturae 557: p. 19. WEBSTER, A.D., JOHNSON, D., SPENCER, J. and TOBUTT, K. (2007): New apple rootstock selections from the East Malling Breeding Programme. Acta Horticulturae 732: p. 20. ZURAWICZ, E., BIELICKI, A., CZYNCZYK, A., BARTOSIEWICZ, B., BUCZEK, M. and LEWANDOWSKI, M. (2011): Breeding of Apple Rootstocks in Poland the Latest Result. Acta Horticulturae 903: p. 40 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

40 A jelen fajtái a jövő alapjai: a Naturalma fajták A Naturalma küldetése Célunk a következő egy évtizedben, hogy megújítsuk, felfrissítsük a hazai almafajta kínálatot. A jelenlegi, általánosan termesztett fajták mellé olyan prémium kategóriás, betegség-ellenálló fajtákat hozzunk a termesztésbe, amelyek hosszú távon sikeres, rentábilis gazdálkodást biztosítanak az almatermelő tulajdonosoknak és a szervezetnek egyaránt. Egészséges, alacsony vegyszerterhelés mellett előállított, hazai, garantáltan jó minőségű gyümölcsöt juttassunk a magyar családok asztalaira, ahogyan azt magunknak megfogalmaztuk: Harmóniában a természettel. még számos döntést meg kell hozni, miközben a jövő árualapját tervezzük. Korai vagy kései, piros, sárga, netán zöld fedőszínű, ellenálló, vagy nagyobb növényvédelmi intenzitást igénylő fajták kerüljenek az új ültetvényekbe. Alapvetően a fajtaválasztási kérdéseket egyetlen tényező határozza meg, ezt/őt pedig úgy hívják: Fogyasztó. Vagyis azok az emberek, akik ezt az almát keresik a piacon, vagy leveszik a láncok pultjairól. A fajtaválasztás jelentősége A technológia összes eleme közül az alany és a fajta kiválasztása igényli a legalaposabban megfontolt döntést, mert ezt a döntést a termelő az ültetvénytelepítést követően csak év múlva tudja ismételten átgondolni. Ezért a fajtaválasztás az egyik legnehezebb döntés. A legtöbb termelő már nem gondolkozik ipari, vagy kettős hasznosítású fajták termelésében, hiszen tudja, hogy maximalizált profitot, kizárólag maximalizált asztali alma kihozatal mellett tud elérni. Az ipari vagy kettős hasznosítású fajták nevei ezért már fel sem merülnek a választáskor. Emellett azonban Rozela M9-es alanyon A fajtaválasztásnál tehát egyetlen szempontot kell figyelembe venni! Mit akar a Fogyasztó? A családok bevásárlási 42 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

41 szokásait általában a hölgyek határozzák meg. Ők döntenek abban, mi kerül a családi asztalra. Őket kell tehát elsősorban megkérdezni: mit szeretnének? Tisztában kell lennünk azzal is, hogy ők laikusok és korántsem érdekli őket, hogy az egyes fajtákat a termelő szereti-e metszeni vagy sem, sőt egyáltalán nem érdekesek számukra a technológia unalmas és bonyolultnak tűnő részletei. Annak érdekében, hogy leegyszerűsítsük a fajtaválasztási döntést, mi megkérdeztük, mit is szeretnének leginkább a fogyasztók és ezek a kívánalmak hogyan kapcsolódnak a termelők fajtákkal szembeni elvárásaihoz. Tehát a fogyasztó által preferált élvezeti érték és a gazdák által szem előtt tartott termesztési érték mely fajták esetében áll a legközelebb egymáshoz. Vagy még egyszerűbben: mi a közös pont a termelő és a Fogyasztó között? A Naturalma Program előkészítési fázisában a világ legújabb fajtáinak felkutatásával párhuzamosan a Holland Alma Kft-n belül egy innovációs csoportot állítottunk fel, akik többek között a fenti kérdéssel is foglalkoztak. Közel ezer főt kérdeztünk meg, mit tart fontosnak, amikor almát vásárol. Felmérésünket ben végeztük, alanyaink CBA-, COOP-, SPAR- és REAL-vásárlók voltak, zömében 3 4 fős, átlagos jövedelmi szinttel rendelkező családok képviselői voltak. A válaszadóink több, mint kétharmada hölgy volt. Felmérésünk szerint az alma az első három legkedveltebb gyümölcs közt van és a válaszadók zöme már tudatosan keresi a kedvenc fajtáit és figyeli az újdonságokat. A legfontosabb értékmérők között első helyen szerepel a frissesség, ami a fajta tárolhatóságával szoros összefüggésben van. Másodikként a fogyasztók a beltartalmat, a kiváló ízt emelték ki. Fontos a fogyasztó szemével nézve a fajta attraktív megjelenése is. Az ár csak harmadik helyen szerepelt a prioritások között, negyedik legfontosabb tényezőként pedig kiemelték az alacsony vegyszerterhelést. Ami felmérésünk közben minket is meglepett: a fogyasztó számára semleges, hogy az alma belföldi, vagy külföldi termelőtől származik, ha a fő követelményeknek eleget tesz! A feladat tehát innentől kezdve egyszerűsödött. Meg kellett találni és Magyarországon meg kellett honosítani azokat a betegség-ellenálló fajtákat, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek. Tehát betegség-ellenállóak, kevesebb permetezést igényelnek, ezáltal csökkentett növényvédőszer terhelésűek. Mindemellett igen tetszetősek, tárolhatóak, ízük versenyképes a jelenleg termelt fajtákkal. A Naturalma Program első feladata tehát ezen fajták felkutatása volt, annak érdekében, hogy a fajtaválasztási döntéseket megkönnyíthessük. Az innováció szükségszerűsége Érdekes lehet elgondolkodni azon, hogy a termesztésben történő fajtaváltásoknak mi a motorja. Miért kell időről időre új fajtákat bevezetni és miért nem felelnek meg a régiek, amelyeket már ismer és elfogad a piac, továbbá a termelők is ismerik a fajta termesztésben történő viselkedését. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 43

42 A fajtaváltás igénye alapvetően két oldalról szokott megfogalmazódni. Az innováció vagy a termelőtől, vagy a fogyasztótól indul ki. Nézzük először a termelő szemszögéből. A termelő profitot akar maximalizálni. Olyan fajtát, fajtákat keres a saját szortimentjébe, amelyet hatékony ráfordításokkal, egyszerűen, olcsón, ugyanakkor jó minőségben meg tud termelni és hosszú távon, illetve az adott éven belül tág időintervallumban, biztonságosan tud értékesíteni. A termelő igényei szerint tehát a fajta forduljon korán termőre, hogy a telepítés mint befektetés gyors megtérülésű legyen. Teremjen rendszeresen és sokat, ne alternáljon, hiszen jelenleg egy jó fajta estében 10 év átlagában minimálisan 40 t/ha/év átlaghozam mellett beszélhetünk rentabilitásról. A fajta külleme és beltartalma, íze egyaránt legyen kiemelkedő, hogy eladja magát a piacon, és hosszú távon meg is tartsa a vevőkört. Ezen kívül egy jó fajta lehetőleg legyen ellenálló a legfontosabb gombabetegségekkel szemben, hiszen a termelési költségek egyik legnagyobb tételét a növényvédőszerek teszik ki. Egy ellenálló fajta esetében a növényvédelmi költségek akár 60%-kal is csökkenhetnek, ami jelentős megtakarítást eredményez. Egy ilyen fajta tehát alacsonyabb önköltséggel, azaz magasabb haszonkulcs mellett termelhető. A termelő szempontjából fontos még, hogy a gyümölcs hosszú ideig megőrizze frissességét, tehát minél hosszabb ideig tárolható legyen. A jól tárolható fajták ugyanis egyben értékesítési biztonságot is jelentenek. Emellett fontos megemlíteni az egyes fajták mellett, vagy ellen szóló érzelmi kötődést, vagy elutasítást, amelynek sokszor nagyobb szerepe van, mint bármilyen racionális alapon meghozott döntésnek. Sok esetben ennek az érzelmi kötődésnek nem tulajdonítunk akkora szerepet, mint amekkora szerepe valójában van a döntések meghozatalakor. Néha annak alapján döntünk, hogy az adott fajtát szeretjük-e metszeni, vagy sem; esetleg annak alapján, hogy mi magunk mit gondolunk az adott fajta ízéről és nem azt vesszük figyelembe, hogy mit gondol ugyanerről a fajtáról a piac! Annak is nagy veszélye van, ha döntéseinket kizárólag a megszokás, a régihez való nosztalgikus ragaszkodás határozza meg. A fajták megítélésének kritériumait a fogyasztó szemével vizsgálva, nem a termesztési értéket, hanem az élvezeti értéket, vagy áruértéket kell figyelembe venni. A fogyasztót a technológia elemei közül csak két dolog érinti:számára is fontos a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, csak neki a saját egészsége szempontjából, hiszen az egyre tudatosabb vásárlók fokozottan odafigyelnek arra, hogy alacsony vegyszerterhelésű, vagy teljesen vegyszermentes gyümölcsöt vásároljanak. Az új betegség-ellenálló fajták marketingjében tehát ezen tulajdonságokat fokozottan érdemes hangsúlyozni. A másik technológiai elem a tárolhatóság, ami a fogyasztó számára éppen olyan fontos, mint a termelőnek. A vásárlók a jelentősen átalakult vásárlási szokások ellenére is törekszenek arra, hogy olyan almafajtákat részesítsenek előnyben, amelyek egyszerű, házi tárolási körülmények között is sokáig megőrzik frissességüket. Erre pedig nem minden fajta képes. Láthatjuk tehát, hogy van két olyan kapcsolódási pont, amely a termelő és a fogyasztó érdekeit szorosabbra fűzi. Emellett a vásárló döntését számos más tulajdonság is befolyásolja a gyümölcs alap- és fedőszíne, a gyümölcshús keménysége, roppanóssága, a héj viaszossága és vastagsága, a sav- és a cukortartalom, a gyümölcshús színe, az alma illata amelyekről később szólunk. Továbbá nagyon nagy hangsúlyt kapnak az érzelmi döntések, a hagyományhoz 44 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

43 hogy a hazai termelők a biztonságos, nagy hozamú, ugyanakkor alacsony növényvédelmi ráfordítások mellett termelhető fajtákat keresik. Ezekhez társul még néhány választékbővítő fajta, amelyeket egyszerűen nem lehet levenni a palettáról. A multik polcain és a legkisebb piacokon ugyanakkor feltűntek és egyre nagyobb számban vannak jelen a márkavédelem alatt álló klubfajták, amelyeket az újdonságra vágyók, szívesen vásárolnak. A Holland Alma Gyümölcsfaiskolája számára az út tehát egyértelműen ki lett jelölve. Termelői és vásárlói igényeknek leginkább megfelelő, ugyanakkor újdonságértéket jelentő fajták felkutatása, ezek szaporítási jogainak megszerzése, honosítása, szaporítása, bevezetése a faiskolai piacra; mindezt úgy, hogy a megtermelt gyümölcsnek hatékony marketinget is biztosítsunk. Erről szól a Naturalma Program! Az innováció nehézségei Csobádi faiskolánk való ragaszkodás, vagy éppen az újra való hajlam és igény. Azt, hogy a fogyasztó végül melyik almát veszi le a polcról, számtalan eszközzel tudjuk befolyásolni. Erre a Naturalma Program fajtái esetében különös hangsúlyt fektetünk. A fajtainnováció általában kutatóintézetektől, nemesítői centrumokból indul ki, de vannak speciális esetek, amikor az innováció hátterében nem csak egy-egy nemesítő, vagy fajtatulajdonos, hanem egy faiskola áll. Ez történt a Naturalma Program keretén belül is: a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola mint ötletgazda 2008-ban látott hozzá a Programon belül egy jelentős hazai fajtafrissítéshez. Az új fajták meghonosítását a termelői oldal igényei követelték meg. Egy faiskola meglehetősen speciális látószögből szemléli a piacot. Mivel több ezer termelővel van kapcsolatban, mintegy információs centrumként összegyűjti és feldolgozza a piaci információkat. A Holland Alma Kft-nél a kilencvenes évek második felében közel húsz almafajtát szaporítottunk, mert a termelői igények ezt követelték meg tőlünk. Ez a széles fajtaszortiment a kétezres évek közepére néhány fajtára szűkült. Ennek okait vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, A hazai viszonyok közé leginkább megfelelő új, betegség-ellenálló, ugyanakkor magas élvezeti értékű fajták kiválasztásának számos buktatójával szembesültünk 2007 és 2010 között. Nézzük ezeket sorjában. Túl kevés információ: Több estben szembesültünk azzal, hogy az általunk tesztelési célra kijelölt fajták tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem áll rendelkezésre elegendő kutatási adat a megalapozott döntéshez, vagy esetleg nincs tesztelésre alkalmas szaporító anyag a hazai kísérletekhez. Bizalmatlanság: A kiválasztásra került fajták licencjogainak megvásárlása közben folyamatos ellenérzéseket tapasztaltunk a fajtatulajdonosok részéről. A bizalmatlanság nem célzottan nekünk, hanem általában a kelet-európai faiskoláknak szólt. A Nyugat-Európa nemesítő műhelyeiből korábban ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 45

44 Naturalma bemutatóültetvény kikerült licencdíjas fajták nagy részét Kelet- Európában széles körben szaporítják illegálisan. Emiatt faiskolánknak át kellett esnie egy hosszadalmas auditálási folyamaton, amely során a fajtatulajdonosok meggyőződtek szakmai felkészültségünkről, termelési volumenünkről és termelési színvonalunkról, valamint fizetőképességünkről. El kellett készíttetni a megvásárolni kívánt fajták genetikai térképének beazonosítható részeit, hogy a később előforduló, esetleges fajtabitorlási esetek bizonyításához hazánkban elismert intézet tudjon referenciamintákat adni. Rendszer, licenc- és egyéb díjak: A fajtatulajdonosok akik a legtöbb esetben nem azonosak a nemesítőkkel a fajták szaporítási jogaiért többféle díjat számítanak fel. A licencszerződések aláírásakor is kérhetnek rendszer tagsági díjat, ami fajtánként több tízezer EUR is lehet. Emellett minden szaporított, vagy eladott oltvány után külön licencdíjat kell fizetni a fajtatulajdonos felé, amely 0,3-től, akár 1,5 EUR/db is lehet. Az új fajták magasabb értékesítési árához nagyban hozzájárul az is, hogy azok szaporítóanyaga (szemzőhajtás, oltóveszsző) is jelentősen drágább. Érzelmi gátak: A megszokással és a hagyományokkal szakítani rendkívül nehéz. A megszokást feladni sokak számára egyenlő a biztonság feladásával. A világ nagyon egyszerű törvények alapján működik és láthatjuk azt is, hogy nem a megszokás motiválja a fejlődést, hanem az újszerű dolgok bevezetése. Látnunk kell azt is, hogy a hazai almatermesztés egy évtizede nem mozdul cseppet sem kedvező helyzetéből. Akik a következő években nem kötelezik el magukat a változás, változtatás mellett, a jövőben sem számíthatnak pozitív elmozdulásra; lemaradnak és profitabilitásuk csökken. Az új fajták kiválasztási folyamata Mint minden újdonságnak, az új fajtáknak is kezdettől fogva vannak ellenzői és pártolói is, ami teljesen természetes jelenség. Az új iránti vágy, illetve az újtól való félelem teljesen alapvető emberi motiváció és reakció. A következőkben ismertetünk minden körülményt, ami az új fajták kiválasztásához vezetett. Részletesen bemutatunk minden racionális érvet és ellenérvet, ami a fajták kiválasztása során befolyásolta csapatunkat. Ezek megismerése után pusztán érzelmi elköteleződésre, vagy elhatárolódásra van szükség ahhoz, hogy az újdonságok mellett tesszük-e le a voksot. Az új fajták felkutatására és bevezetésére irányuló munkánk gyökerei ig nyúlnak vissza. A szaporítási igények alakulásából már ekkor éreztük, hogy valami mást, valami újat kell csinálnunk. Az új fajták kiválasztásának és a szaporítási jogok megszerzésének első lépcsője 2009-ben zárult le. Ez vezetett a Luna, Sirius, Orion, Red Topaz és Rozela fajták piaci bevezetéséhez és a Naturalma márkanév alatt történő forgalmazásának megkezdéséhez, amely 2010-ben kapott nyilvánosságot. Az azóta eltelt időben már gyorsabban történtek az események. Az előző öt év munkájából az alábbiakban adunk részletes tájékoztatást. 46 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

45 Az előző alcímek alatt ismertetettek szerint gyümölcsfaiskolánkban pontosan tudtuk, Naturalma kóstoló hogy milyen tulajdonságokkal bíró fajtaújdonságokat kell beszereznünk. Figyelmünket fontossági sorrendben a következők köré irányítottuk: betegség-ellenállóság, attraktív küllem, kiváló íz, tárolhatóság, magas terméspotenciál. Bár az almatermesztés történelmében sok esetben hódítottak az amerikai, vagy új-zélandi almafajták és tisztában voltunk azzal is, hogy az alma egy nagyon jó klímaadaptációs képességekkel jellemezhető, kozmopolita faj; mégis elsősorban a hazai és az európai műhelyek kínálatát vettük célba. Mindezt azért tettük, hogy fajtáink géncentruma minél közelebb essen a hazai ökológiai körülményekhez Luna Rozela G. Reinders Sirius Red Topaz Orion Idared Össz. pontszám Össz. pontszám 54,931 60,454 54,316 61,510 58,493 61,257 59,096 Összesített eredmény alapján Luna Rozela G. Reinders Sirius Red Topaz Orion Idared sav-cukor Luna Rozela G. Reinders Sirius Red Topaz Orion Idared Sav-cukor 5,784 6,349 5,496 6,557 6,233 6,460 5,826 Sav-cukor tartalom alapján A 2007-es és 2008-as évben feltérképeztük az összes jelentős európai kutatóhely betegség-ellenálló alma fajtakínálatát. Kiválasztottunk 65 fajtát, minden fajtából behoztunk néhány kilogramm gyümölcsöt és normál hűtőházban helyeztünk el. Ezek a fajták két tulajdonságukban már megegyeztek. Egyrészt a nemesítő elmondása szerint ellenállóak varasodásra és lisztharmatra, másrészt - és ezt már mi is láttuk rendkívül tetszetős küllemi jegyekkel rendelkeztek. Több dologról viszont meg kellett bizonyosodnunk saját tapasztalatok és mérések alapján. Elsők között ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 47

46 Összesítő Össz. pontszám sav-cukor Luna 54,9 Luna 5,7 Rozela 60,4 Rozela 6,3 G. Reinders 54,3 G. Reinders 5,4 Sirius 61,5 Sirius 6,5 Red Topaz 58,4 Red Topaz 6,2 Orion 61,2 Orion 6,4 Idared 59,0 Idared 5,8 Naturalma kóstoló eredményei, több mint 1000 ember véleménye alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy a betárolt fajták íze, élvezeti értéke versenyképes-e a jelenleg széles körben elterjedt fajtákkal. Ennek érdekében kóstolási vaktesztekbe kezdtünk melyek során egy tízfős mintával kéthetente egy objektív pontrendszer alapján elbíráltuk a fajták különböző tulajdonságait. Vizsgáltuk a küllemi jegyeket, a gyümölcsalakot, formát a fedőszín és az alapszín intenzitását, a gyümölcs illatát a hús konzisztenciáját, a héj vastagságát és viaszosságát, valamint a sav-cukor harmóniát. Minden egyes tulajdonságot 1 10-ig terjedő skálán osztályoztunk. Mivel a teszteket, a kóstolási próbát kéthetente megismételtük, a fajták tárolhatóságáról is meggyőződhettünk. Az eredményeket 2008 év elején értékeltük ki és a fajták számát szűkítve a kóstolási próbákat és a bírálatokat 2008 októberétől 2009 márciusáig emelt létszámmal, nagyobb mintaszámmal folytattuk. Ekkor határoztuk el, hogy a fent nevezett Luna, Sirius, Orion, Rozela (S) és Red Topaz fogjuk véglegesen szaporítani. Az első tapasztalatok alapján 2010-ben már tesztültetvényt is létesítettünk, hogy a fajták termesztési értékéről is több tapasztalatunk legyen. A Naturalma márkanév alatt szereplő öt fajta Nyugat-Európában már többéves tesztelési sorozaton van túl. A hazai kísérletekben arra voltunk kíváncsiak, hogy a fajták a nemesítési centrumoktól alig eltérő ökológiai környezetben is hozzák-e a külföldön közölt eredményeket. A fajták ismertetésénél ezeket az összesített tapasztalatokat közöljük. A 2007-es 2008-as kóstolási sort megerősítési és marketing célzattal is tovább folytattuk egészen 2013-ig. A kóstolások során kontrollként általában Idared és Golden, esetenként pedig Gala és Pink Lady fajtákat használtunk. Fajtainnovációnk első lépcsőjének nem titkolt szándéka, hogy először a nagy felületen termesztett Idared és Golden fajták betegség-ellenálló alternatíváját sikerüljön megtalálni. A kontroll fajták kiválasztása tehát nem volt véletlen. A mai napig több, mint 1200 almatermelő kóstolta végig a Naturalma fajtaválasztékot Csengertől Szombathelyig, több, mint 25 helyszínen és 80 alkalommal. Ezt követően 2013 tavaszán több száz fős fogyasztói közönséggel teszteltettük le fajtasorunkat, szintén Idared és Golden viszonyítási alappal. A 48 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

47 mellékelt táblázatból is jól látszik, hogy az eddigi több, mint ezer fős minta visszaigazolta fajtaválasztásunk helyességét. A Naturalma fajtainnovációja itt nem állt meg. Folyamatosan vizsgálunk közel száz új fajtát, amelynek mindegyike első lépcsőben átesik egy kóstolási teszten. Ha itt sikeresen teljesít, akkor egy kísérleti ültetvénybe kerül, ahol termesztési értékeit vizsgáljuk. Ez az ültetvényünk csobádi faiskolánkban található. Amelyik fajta itt is jól teljesít és méltó arra, hogy bekerüljön a Naturalma fajták közé, az egy bemutató ültetvénybe kerül, ami nyilvános, bejelentkezés után bárki számára látogatható. Eddigi tapasztalataink alapján megbizonyosodtunk arról, hogy a fajták valóban ellenállóak varasodással és toleránsak, vagy ellenállóak lisztharmattal szemben, valamint korán termőre fordulnak és négy év külföldi, majd három vegetáció hazai tapasztalatai alapján nem hajlamosak alternanciára. A fajták ellenálló-képessége valódi rezisztencia. Felszívódó gombaölő szerek nélkül, pusztán 3 5 kontakt kezeléssel tökéletesen megvédhetőek varasodással szemben. Fajták ismertetése A Naturalma márkanév jelenleg öt fajtát foglal magába. Ezek között három sárga (Luna, Sirius, Orion ) és két piros (Red Topaz, Rozela ) fajta található meg. A Golden fajtacsoport a világ összes almatermelésének mintegy 20%-át adja. Nyugat- Európában a sárga fajták közel sem annyira elterjedtek és kedveltek, mint hazánkban, tőlünk keletebbre, vagy akár a tengerentúlon. A mi fajta-szoritmentünkbe kell egy olyan fajta, ami a Golden méltó utódja lehet, ráadásul még betegség-ellenálló is. A Naturalma három ilyennel is tud szolgálni. A Luna A három sárga fajta közül kiemelkedik termékenységével, ami mind a korai termőre fordulásra, mind a bő termőképességre egyaránt értendő. Kiemelkedő továbbá a tárolhatósága. A nemesítő leírása szerint március végéig tárolható normál hűtőben, amit az előző négy év hazai tapasztalatai is alátámasztják. Meg kell jegyezni, hogy 2013 májusában a Luna gyümölcse normál tárolóból kitárolva még roppanós, magas élvezeti értékű volt. A kóstolási teszteken októberben és novemberben még a másik két sárga fajta mögött szerepelt általában, de az idő előrehaladtával és a keményítő bomlásával párhuzamosan a fajta megítélése fokozatosan javult és a decemberi kóstolóktól kezdve rendre átvette a vezető szerepet. Májusig történő tárolása esetén még muskotályos utóíz kialakulását is megfigyeltük. A gyümölcshús lédús, roppanó, illatos. Brix-indexe 13,5 % felett van. Maga a gyümölcs halványsárga színű, sima héjú, még nagy adagú kontakt kén használata ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 49

48 mellett sem perzselődött, parásodott. Érési ideje a Goldent egy-két héttel követi. Erőteljes zöldmetszés, vagy gyenge vegetatív növekedés esetén a gyümölcs enyhe piros pírt kaphat. A tárolási érettség megállapításánál ezt is figyelembe kell venni. A gyümölcsméret inkább közepes, mint nagy. Rendkívül bőtermő! Fájának habitusa a Goldenhez hasonlít, növekedési erélye közepes. Az ágrendszere könnyen elágazó, a központi tengelyen sok másodrendű hajtást nevel, a termőrészek folyamatos rotációja ezért egyszerű. Könnyen alakítható belőle karcsúorsó, vagy MM106-os alanyon szabad orsó sudaras koronaforma. Metszése aprólékos, részletgazdag, a termőrészek ritkításából és a ráerősödött képletek eltávolításából áll. Fája viszonylag puha. Termőrészei nem látványosak, klasszikus Golden-típusú, orsó alakú termőrügyei vannak. Rendkívül bőven és relatív sokáig virágzik. Diploid fajta, rendkívül jó pollenadó, minden más Naturalma fajtát megfelelően poroz. A sárga Naturalma fajták közül fő fajtaként javasolt a telepítése. Teljes mértékben ellenálló varasodással szemben, közepesen toleráns a lisztharmatra. Már az egyéves koronás oltványok jelentős mennyiségű virágrügyet tartalmaznak, ami biztosítékot jelent a korai megtérülésre. A Sirius A három sárga fajta közül gyümölcsméretével emelkedik ki. A Sirius gyümölcsei egyesével állnak, a csokros kötődés és terméshozás ritka. Ezáltal ez a fajta extra gyümölcsméretre képes. Növekedési erélye a közepes kategóriába sorolható. Elágazási hajlama gyenge, csúcsdominanciája erős. Suháng oltványai erős visszametszés nélkül nehezebben ágazódnak el. A központi tengelyen a másodrendű elágazások ritkásan és nagyon kedvező, vízszinteshez közeli szögállásban állnak. Mindezek miatt metszése, koronaalakítása rendkívül gyors munkát tesz lehetővé. Metszés közben haladós fajta. Termőrészei közepesen hosszúak, a dárdák mellett nyársakon és éves vesszővégeken is hajlamos termést hozni. A fa habitusa hasonlít a Jonagold klónokéhoz, de azoknál mérsékeltebb növekedéssel. Néhány nappal a Luna után érik és ahhoz hasonlóan túlérve gyenge rózsaszínes fedőszínt is kaphat. A tárolási és a fogyasztási érettség majdnem egybe esik. Gyümölcse a fáról fogyasztva is harmonikus ízt ad, a markáns savak mellett sok cukrot is tartalmaz. A Brix-index 14,5% feletti! A gyümölcs február végéig biztonságosan tárolható normál tárolóban. Tárolási tulajdonságai a Luna -étól elmaradnak. A kóstolókon októbertől márciusig sok rajongót gyűjtött, de éves összesítésben az eredmény összpontszáma valamivel a Luna alatt maradt. A fajta triploid, mindenképp két porzófajta telepítését igényli. Jó pollenadója a Luna, a Red Topaz és a Rozela, a hagyományos fajták közül pedig a Florina, Idared, Golden, Granny és a Jonathan, valamint a Gala, bár nem ellenálló fajtákkal vegyesen telepíteni nem ajánlott. A Luna mellett fő fajtaként ajánlott Naturalma ültetvényekbe. 50 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

49 Az Orion sága a fajta nagyon jó szárazságtűrő képessége. Az Orion még hűvösebb termesztési körzetekben is termelhető. A Red Topaz Az alap Topaz fajta piros színmutánsáról van szó. (2010 óta a Topaz fajta kizárólagos magyarországi szaporítója is a Holland Alma Az Orion a három sárga színű Naturalma fajta között az egyik legkülönlegesebb fajta. A Sirius -hoz hasonlóan az Orion is megporzást igénylő triploid fajta. A Naturalma fajták között választékbővítő, speciális szerepe van. Gyümölcsmérete még a Sirius -nál is nagyobb, magas a mm méretkategória feletti gyümölcsök aránya. Kiemelkedő a cukortartalma! A Brix-index 16% felett alakul, ami rendkívül magas az almák között. Varasodásra teljes mértékben rezisztens, lisztharmattal szemben közepesen ellenálló. Ellenálló-képessége és magas cukortartalma alkalmassá teszi hozzáadott cukor-mentes bébiétel előállításra is. A három sárga fajta közül a legkevésbé ez tárolható. Élvezeti értéke normál tárolóban február végéig tartható fenn. Fája is különleges tulajdonságokkal jellemezhető. Relatív törzsátmérője viszonylag magas. Ebből arra lehetne következtetni, hogy növekedése erőteljes. Ennek ellenére kicsi, kompakt koronát nevel. Virágaiból ritkán fejlődik csokros kötés, a gyümölcsök többnyire egyesével állnak, ennek köszönhető az igen nagy gyümölcsméret is. Termése a Goldenével egy időben érik. Szintén érdekes tulajdon- Kft.) Az alap Topaz sok termelő számára ismeretes hazánkban. A Red Topaz ezen alap fajta sokkal intenzívebben színeződő változata. A fedőszín sokkal hamarabb kialakul a Red Topaz esetében és a fedőszín borítottság megközelíti a 100%-ot. Ausztriában és Németországban már jelentős ültetvényfelületek vannak Red Topaz fajtából. A piros színű, sav-domináns fajta a német ízlésvilágnak különösen megfelel, a Topaz, Red Topaz vonalra külön termékskálát építettek fel a német biotermelők. A Naturalma fajták közül ez a legelterjedtebb Európában. Az alapfajta megítélése Magyarországon megosztott, vagy rajonganak érte a termelők, vagy nem kedvelik; de a színes változat nagyobb sikerre számíthat idehaza is. A fajta teljes mértékben érzéketlen a varasodásra és tolerálja a lisztharmatot. Tűzelhalásra nem rezisztens, ezért a technológiába épített rezes prevencióval védekezni kell, ha az időjárás kedvez a fertőzés kialakulásának. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 51

50 A Red Topaz gyümölcse néhány nappal a Golden után érik. A gyümölcs rendkívül kemény és savtartalma nagyon magas. Élvezeti értékét a keményítő lebomlása és a savak tompulása után éri el, ami hosszú tárolási időt igényel. (A savas almák kedvelői erről másképp vélekednek.) A Lunával együtt a Red Topaz is tárolási rekorder a Naturalmák között. Akár májusig is tökéletesen tárolható hagyományos hűtési körülmények között. A gyümölcsméret enyhén szór a mm-es tartományban. A fajta csúcsi dominanciája kifejezett. Az elágazódáshoz erős metszésre van szükség. A másodrendű hajtások szögállása kedvező, ennek megfelelően a rügyberakódás feltételei biztosítottak; igen termékeny fajtáról van szó. A fajta nagyon érzékeny a helyes ültetési mélységre. Nem szabad mélyebben ültetni, mint amilyen mélyen a faiskolában is volt. A szemzési/oltási hely legyen legalább 10 centiméterrel a föld felett, ellenkező esetben a nemes rész néhány hónap alatt elhalással válaszol! Ennek figyelembe vétele mellett fő Naturalma fajtaként telepíthető, a Lunával kölcsönösen porozzák egymást, rendkívül magas hozamokra képes. A Rozela A Naturalma fajtasor legifjabb fajtája. Hat év tesztelés után még csak négy éve kapott fajta minősítést az Európai Unióban. Ennek ellenére termesztése problémamentes és eddigi tapasztalataink alapján egyszerű. Rendszeresen és sokat terem, hamar termőre fordul. Sárga alapszínen erőteljes, kezdetben cirkás, majd később mosott élénkpiros színeződése van, amely általában a gyümölcs 80 90%-ára kiterjed. A piros fedőszínen rendkívül dekoratív fehér lenticella foltok díszítik a gyümölcsöt. Diploid, jó pollenadó faj- ta, Luna porzóval maga is könnyen termékenyül. Fiatal fákon igen nagy, később nagy vagy közepes méretű almát nevel. Fája gyenge-közepes növekedésű, elágazási hajlama mind a faiskolában, mind termőkorban megfelelő. Egyéves, szemzett oltványai M9-es és MM106-os alanyon gyakran tele vannak virágrüggyel. Rövid és hosszú termőrészeken egyaránt képes teremni. Fáról szedve is rendkívül finom ízű, cukorsav aránya kiegyenlített, amit a tárolás alatt is megőriz. Íze különleges, a Red Topaz -nál magasabb cukortartalommal. Tárolása normál hűtőben februárig-márciusig lehetséges. Eltérő évjáratokban eltérő eredményeket kaptunk. Rendszeresen nagy kén dózisokkal permetezve a csészénél a gyümölcs perzselődést kaphat. Metszése, alakítása könnyű, sok a másodrendű elágazás és a termőnyárs, ami kínálja a visszavágás, kiterítés feltételeit. Termékenységi hajlama és habitusa is egyaránt az Idaredhez hasonlít, csak gyümölcsének megjelenése attraktívabb, valamint ellenálló-képessége jó. Nemcsak varasodás és lisztharmat rezisztens, hanem tűzelhalásra sem érzékeny! A Naturalma fajtainnovációja nem állt meg. A következő évtizedben a brand alá vonjuk Európa legjobb rezisztens, ugyanakkor étkezési célra legmegfelelőbb fajtaújdonságait. 52 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

51 A Naturalma márkaépítés Arról, hogy a jó bornak kell-e cégér vagy sem, sokan vitáznak. Mi úgy gondoljuk, hogy nem biztos, hogy kell; de biztosan nem árthat meg. Ezért mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az amúgy is kiváló minőségű fajtáinknak egy kiválóan előkészített piaci fogadtatást készítsünk elő. Erre irányul a Naturalma tudatosan tervezett marketingmunkája, aminek egy pici részét képezi a jelenlegi kiadvány is. A Naturalma márkaépítés első lépcsője 2010-ben indult be, amelynek az volt a célja, hogy a termelők figyelmét felkeltsük és tájékoztassuk őket a Programban rejlő lehetőségekről. A második lépcsőt 2013-ban indítottuk és várhatóan 2017-ig folyamatosan erősödő intenzitással az almafogyasztók tájékoztatása lesz a célunk, majd pedig az érdeklődés fenntartása a meghatározott feladat. Miért nem elégedtünk meg csupán a fajták újdonság értékével? Miért gondoljuk úgy, hogy megkülönböztetett márkát kell felépítenünk? Átgondoltuk az előző két évtized fajtasikereit és bukásait, ennek tanulságaira építettük a Naturalma marketing-elképzeléseit. Az előző húsz évben, különösen a kilencvenes évek első felében nagy számban és szinte kontrollálatlanul jelentek meg az új fajták Magyarországon. A nyugat-európai faiskolai szektor akkori túltermelését részben hazánk pályázatokkal támogatott ültetvény-beruházásai vezették le. Ez idő tájt, kellő tapasztalat és információ híján sok olyan fajta került eltelepítésre, amelyekről néhány év elteltével bebizonyosodott, hogy vagy a hazai ökológiai adottságoknak, vagy a hazai fogyasztói igényeknek nem felelnek meg. Továbbra is megmarad a világfajták (Idared, Golden) és a hagyományos fajták (Jonathan) meghatározó szerepe a szortimentben, s jött néhány újdonság is, ami jó választásnak bizonyult (Gala klónok, Jonagold klónok, valamint néhány spur-típusú fajta) Persze voltak zsákutcák is, (Elstar klónok, Akane) illetve olyan fajták, amelyek megosztották a termelők táborát (Summerred, Snygold, Braeburn, Florina, Freedom). Ezek mellett volt kifejezetten ipari fajták honosítására irányuló kezdeményezés is, de az asztali fajták tárgyalásakor ezzel nem foglalkozunk. De mi és hogyan történt azóta a sikeresnek ítélt új fajtákkal? Gondoljuk át a Gala, vagy Jonagold klónok, valamint a Granny sikerének okait. A tetszetős, korai Gala és a színes Jonagold klónok megjelenése hiánypótló volt a piacon. A fogyasztók kaptak valami mást, valami újat, ami eltért az addig megszokottól. A Gala minden reklám és különösebb marketingtámogatás nélkül egy évtized alatt ismertté vált a fogyasztók előtt. Mindezt küllemével, hosszú távon pedig az ízével érdemelte ki. Tehát, ha egy fajta szép, tetszetős és még finom is önmagában sikerre van ítélve a piacon. A tetszetős küllemű és ugyanakkor rendkívül jó ízű Naturalma fajták maguktól is meghódítanák a piacot, de szeretnénk, ha ez nem tíz év, hanem jóval rövidebb idő alatt menne végbe. A Granny Smith küllemével, elsősorban színével szintén egy hiánypótló fajta volt, viszont íze már megosztotta a fogyasztókat. A minden más fajtától erősen elütő, (tehát jól megkülönböztethető és márkázható) fajta megjelent egy reklámfilmben, ami hosszú évekig keresettséget generált a fajta gyümölcse és a Granny szaporítóanyag iránt egyaránt. Ez a két példa adta az ötletet, hogy az alapjában is tetszetős és finom Naturalma fajtákat, egy megkülönböztető márkanév alatt hozzuk forgalomba. Ebből született a Naturalma márkanév, a védett logó és a szlogen: ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 53

52 A logót és a szlogent Európa több országában levédettük, mert tudjuk, hogy a Naturalma brand sikerének záloga a megtermelt gyümölcs-árualap értékesítésében rejlik. Ehhez pedig hatékony marketingtámogatás és meglehetősen sok anyagi ráfordítás szükséges. A Naturalma képes hozzárendelni ehhez a forrásokat is. Épülő csobádi központunk Marketing elképzeléseinket két szakaszra osztottuk. Az első lépcsőben a termőalapok megteremtése a feladat. Néhány év alatt létre kell hozni az első néhány száz hektár Naturalma termőfelületet, amellyel a fajták piaci bevezetése elindítható. A marketingtevékenység ezen szakaszának célközönségét az almatermesztő társadalom képezi. A 2010-től induló fajtakóstolóinkat és termékbemutatóinkat az ő számukra szerveztük és ezt a tevékenységet a mai napig végezzük. A kóstolókon, fajtabírálatokon szerzett tapasztalatainkat, eredményeinket folyamatosan közzétettük a szaksajtóban is. A marketingmunka második szakaszában már a fogyasztók tájékoztatása a célunk. Meg kívánunk jelenni azokban a tömegmédiumokban, amelyeket a célközönségünk leginkább figyelemmel követ. Nívósabb női lapokban, gasztronómiai és életmód-magazinokban, kiállításokon, valamint a kereskedelmi televízi- ókban. Azt szeretnénk elérni, hogy mire az első Naturalma tételek megjelennek az áruházak polcain, már egy várakozással teli hiánypiacra léphessünk ki. A fogyasztók ismerjék a logót, a szlogent, valamint tudják azt is, mit vásárolnak, ha a boltokban a Naturalma terméket választják. A marketing költséges tevékenység, s ehhez a Naturalma a forrásokat is képes hozzárendelni. A Naturalma oltványok árába jelentős marketing-hozzájárulás van beépítve. Jelenleg ez 150 Ft/db tételt jelent, ami később változhat.) Ezekből a hozzájárulásokból fedezhetőek a jelenlegi és tartalékolhatóak a jövőbeli marketing-kiadások, valamint a Naturalma működési és személyi költségei. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy kik és milyen tevékenységet végeznek a Naturalma keretein belül. Megpróbáljuk a legképzettebb és legrátermettebb szakembereket megkeresni a Naturalma sikere érdekében. Munkatársaink nemcsak a marketingen, hanem a fajtainnováció, technológia-kutatás, és tanácsadás területén dolgoznak. A fajták népszerűsítésének második lépcsője 2009-ben kezdődött el a fogyasztói igények felmérésével, és jelenleg mérsékelt lendülettel folyik májusában még csak egy tavaszi fogyasztói kóstoltatási akción, és egy női lapban történő megjelenésen vagyunk túl. Tervben van az őszi kóstoltatási kampány és gasztronómiai kiállításokon történő részvétel szervezése. Az almakedvelő társadalom tájékoztatásában évről évre exponenciálisan növekvő intenzitást tervezünk. Televíziós reklámjaink terveink szerint az árualap nagybani megjelenésének időszakára, 2016-tól várhatók. Ettől igazi áttörés várható. A Naturalma jelenleg kialakította arculatát, amelyet kiadványaiban, sajtómegjelenéseiben, prezentációiban, kiállítási megjelenéseiben és az interneten használ. Személyi állományunk felkészült arra, hogy megfogalma- 54 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

53 zott marketingüzenetünket hatékonyan eljuttassa a fogyasztókhoz. Almafajtáink tömeges piaci megjelenésének időpontjáig el kívánjuk érni azt, hogy hazánkban a Naturalma logó mindenki előtt ismerős legyen! Naturalma tanácsadás A jelenlegi és a majdan bevezetett új fajták sikerének érdekében nagyon fontos, hogy az új fajtákat telepítő termelők az első pillanattól kezdve sikeresek legyenek, egyöntetű, beállott, homogén almaültetvényeket hozzanak létre megfelelő alany és fajtaválasztás mellett. Az első lépésektől a termőre forduláson keresztül egészen a termés piacra segítéséig meg kívánjuk adni a Naturalma telepítőknek a szakmai támogatást, olyan mértékben, amennyire azt igénylik. Tanácsadásra elsőként az elővetemény megválasztásában, a termőterület kiválasztásában lehet és sok esetben van is szükség. A termőterülethez segítünk megfelelő alany/ fajta kombinációt ajánlani. Megvédjük termelőinket attól, hogy gyenge adottságú területen törpe növekedésű alanyon létesítsenek ültetvényt, vagy fordítva, optimális adottságok mellett erős növekedési erélyű alanyokon túlságosan szűk térállású almásokat hozzanak létre. Ellátjuk őket a legkiválóbb minőségű vírusmentes szaporítóanyagból készített oltványokkal. Segítünk, hogy telepítéskor elkerüljék a leggyakrabban többször még a rutinosabb termelők által is elkövetett telepítői hibákat. Virágzó Luna M9-es alanyon A Naturalma hátterében dolgozó személyi állományban többen dolgoztak egykor kutatóként. Az új fajtákhoz kötődő technológiai kutatásokat jelenleg is folytatjuk, eredményeinket folyamatosan kommunikáljuk a gazdálkodók felé. Figyelemmel követjük a fajtáinkhoz kötődő külföldi kutatásokat is. A fajta-innovációval és technológiai kutatással párhuzamosan alanyfajta-innovációba is kezdtünk a közepes növekedési erélyű alanyok területén től a Naturalma fajták elérhetőek lesznek MM106/9a jelzésű vegetatív alanyokon is. Az MM106/9a elnevezésű vegetatív alany az eredeti MM106-os alanyoknál lényegesen ellenállóbb a talajból származó gombás és baktériumos betegségekkel szemben. Az újratelepítésekkel kapcsolatos talajuntság jelenségének leküzdésében ennek az alanynak várhatóan nagy szerepe lesz a jövőben április elejétől minden Naturalma ültetvénnyel rendelkező gazdálkodó egy éven keresztül ingyenes szaktanácsadásra jogosult. Ezt a gesztust várhatóan minden újonnan telepítő termelő részére elérhetővé fogjuk tenni. A fajta-innovációs tevékenységgel párhuzamosan a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola mint a Naturalma ötletgazdája teljes ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 55

54 mértékben megújította faiskolai előállítását. Tettük ezt azért, hogy az új fajták mellé teljesen új, minden eddiginél magasabb, nyugateurópai színvonalú oltványminőséget biztosíthassunk. Új, kiváló talajtani és infrastrukturális adottságokkal rendelkező faiskolai területeket vásároltunk és megreformáltuk oltvány-előállítási technológiánkat. Az új minőséggel termelőink először 2012 őszén találkozhattak, s a fogadtatás igen kedvező volt. Faiskolai nyílt napjainkon bárki betekintést nyerhet a Naturalma oltványok előállításának folyamatába, új borsod-megyei, csobádi telephelyünkön. Szervezeti felépítés A Naturalma ültetvénytulajdonosakat a Naturalma Zrt. keretein belül fogjuk öszsze. Az új fajták árába darabonként 10 Ft-os részvényköltség is be van építve. Minden ezer darab Naturalma oltvány után egy Ft névértékű részvényt is kapnak vásárlóink, ezzel pedig tulajdonjogot szereznek a Naturalma Zrt-ben. Mint tagok meghatározhatják, illetve véleményezhetik a marketingtevékenység irányát, illetve intenzitását. A Ft-os névértékű részvényekből következik, hogy Naturalma fajtákból minimum ezer darabot kell telepíteni egy termelőnek, ahhoz, hogy a Zrt-ben tulajdonjogot szerezzen. Kisebb darabszámok vásárlására azért nem biztosítunk lehetőséget, hogy a termelés területileg ne legyen túlságosan szétszórt és az esetleges logisztikai összehangolás, valamint minőségbiztosítás könnyen megszervezhető és végrehajtható legyen. A Holland Alma Kft Gyümölcsfaiskola az egész program ötletgazdája és egyben a Naturalma Zrt egyik tulajdonosa is. A faiskola indította el a fajta-innovációs munkát, szerezte meg a fajtajogokat, jelentette be a fajtákat, kezdte el a kísérleteket, honosítást, fajtabejelentést, szaporítást, értékesítést és kezdetben a marketinget is. A Holland Alma Kft Gyümölcsfaiskola a Naturalma fajták (Luna, Sirius, Orion, Red Topaz, Rozela (S) ) kizárólagos jogtulajdonosa Magyarországon és több szomszédos országban is. A fajták szaporítását és forgalmazását kizárólag a Holland Alma Kft (nevével ellentétben kizárólag hazai tulajdonú vállalkozás) végezheti Magyarországon. Babicz Szabolcs termelési és kereskedelmi igazgató Holland Alma Kft. Mob.: 06-30/ bszabolcs@hollandalma.hu 56 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

55

56 Agrolánc Kft.: Tradíció minőség innováció Az Agrolánc Kft ben alakult, mezőgazdasági és kommunális gépek és munkaeszközök értékesítésére. Kezdetben a vállalt feladat szinte megvalósíthatatlannak tűnt: magas minőségi és műszaki színvonalú gépek értékesítése kis forgótőkével, nehéz értékesítési viszonyok és szűk fizetőképes kereslet mellett. Mára Magyarország egyik meghatározó piaci szereplőjévé vált a vállalkozás kommunális, a mezőgazdasági, a golf és a sport szektorokban. A 2012-ben eladott traktorértékesítés alapján az LE kategóriában piacvezető. Elsődleges törekvésünk, hogy minél gyorsabban, pontosabban szolgáljuk ki partnereinket, mind az új gépek beszerzése, mind a felhasználóknál dolgozó gépek működtetése terén, így érvényesítve az Agrolánc filozófiát a gyakorlatban is. Professzionális gépeinket kizárólagos joggal értékesítjük. Fóti, központi telephelyünkön saját szervizzel rendelkezünk; az ország több pontján partner szervizhálózatot építettünk ki; mobil szervizzel a helyszíni, sürgős javításokat végzik el szerviztechnikus kollégáink. Kérem, látogasson el weboldalunkra, a címre, ahol termékeinkről részletes információt talál! 60 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

57 Antonio Carraro professzionális traktorok Az Antonio Carraro olasz Részvénytársaság 1914-től a mezőgazdasági szektor feladatainak elvégzésére gyárt saját fejlesztésű gépeket, amely termékpalettát a zöldterület karbantartási munkák ellátására alkalmas ezen belül a golf- és a sportpályák fenntartására specializált fűnyíró traktorokkal bővített ki. Ma a világ minden táján találkozhat az Antonio Carraro cég ültetvénytraktoraival. Az Antonio Carraro cég egyedi fejlesztései: megfordítható kormány-ülés rendszer (RGS) ACTIO TM a hossztengely mentén, a tengelyek 15 fokos elfordulása biztosítja mind a négy kerék folyamatos, egyenlő vonóerő leadását. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 61

58 Antonio Carraro TX / TRX megfordítható kormány-ülés rendszerű, multifunkcionális traktorok A TX / TRX család modelljei professzionális, megbízható, csúcstechnológiával készülő gépek. A megfordítható kormány-ülés rendszernek köszönhetően a vontatott munkaeszközök is tolt módban üzemeltethetők, így a munkavégzés kényelmesebb, biztonságosabb és hatékonyabb. A nagy motorteljesítménynek köszönhetően nagy szélességű berendezések szerelhetők fel. Típus TRX 6500 TX 7800 S TRX 7800 S TRX 7800 TRX 9800 TRX Teljesítmény (kw/le) 41,5 / / / / / / 95 Motor Perkins 404C-22T Yanmar 4 VM Daimler- Yanmar (Turbo) TNV98 Chrysler Kormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerék Erőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált) Hajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék elektrohidraulikus úton kikapcsolható összkerékhajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék Differenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első vagy mindkét tengelyen Szél./hossz./mag.(cm) 138 / 327,5 / 210 Hasmagasság (cm) 31 Tömeg (kg): 2030 / / / / / / ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

59 Antonio Carraro SRX törzscsuklós, multifunkcionális traktorok Az SRX modellek a keskeny ültetvények speciális erőgépei. Rendkívül kedvező befoglaló méreteivel, stabilitásával, kimagasló teljesítményével, páratlan fordulékonyságával egyedi modell a 2 méter széles és a keskenyebb sortávolságú ültetvények művelésében. Megfordítható kormány- ülés rendszerrel, beépített ACTIO TM vázzal, törzscsuklós kivitelben, fülkével vagy fülke nélkül, számos kiegészítő berendezéssel gyártott traktorok. A hidrosztatikus hajtású SRH 9800-as modell a 2013-as Intervitis Interfructa Kiállítás egyetlen zsűrizett modellje. Az SRH 9800 traktoron az elektronikus fordulatszám-szabályozó rendszer ESC a sebességet, a motor fordulatszámot és a TLT hajtást szinkronizálja, melynek köszönhetően a gépkezelő tökéletes pontossággal irányíthatja a munkaeszközt előre programozott, állandó sebesség mellett. Típus SX 7800 S SX 9400 S SRX 8400 SRX 9800 SRX Teljesítmény (kw/le) 52 / / / / / 95 Motor Yanmar VM VM Daimler- VM Daimler- Yanmar 4 TNV98 Chrysler Chrysler Kormányzás hidraulikus (szervo), derékcsuklós Erőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált) Hajtás elektrohidraulikus úton kikapcsolható elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék összkerékhajtás Differenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyen Szél./hossz./mag.(cm) 106 / 327,5-324,5-339,5 / Hasmagasság (cm) 31 26,5 Tömeg (kg): 2000 / / / / / 2230 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 63

60 Antonio Carraro TRG megfordítható kormány-ülés rendszerű multifunkcionális traktorok A TRG az Antonio Carraro traktorgyártó cég egyik legerősebb mezőgazdasági traktora. Nagy motorteljesítménye mellett valamennyi, a traktorgyártás során alkalmazott technológia megtalálható a modellekben: megfordítható kormány-ülés rendszer, elektronikus kapcsolású TLT, elektronikus kapcsolású összkerékhajtás, elektronikus kapcsolású differenciálzár. A gép emelt hasmagassággal, számos felszereltséggel készül. Típus TRG 9800 TRG Teljesítmény (kw/le) 64 / / 95 Motor Yanmar 4 TNV98 VM Daimler-Chrysler Kormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerék Erőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált) Hajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék Differenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyen Szél./hossz./mag.(cm) 141,5 / 353,9 / 229,5 Hasmagasság (cm) 41 Tömeg (kg): ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

61 Antonio Carraro TGF túlnyomásos fülkével is gyártott multifunkcionális traktorok A TGF sorozat traktorai az Antonio Carraro gépek prémium kategóriájának alapmodelljei, melyeket 71, 87 és 95 LE teljesítménykategóriákban készít a gyártó cég. Ezek az erőgépek az alkalmazott korszerű technológiának, a kiemelkedő műszaki megoldásoknak köszönhetően, a piacon jelenleg hozzáférhető ültetvénytraktorok legmagasabb kategóriáját képviselik. A TGF egyik speciális típusa a szuperalacsony, túlnyomásos fülkével szerelt változat. Típus TGF 7800 S TGF 9400 S TGF 9800 TGF Teljesítmény (kw/le) 52 / / / / 95 Motor Yanmar VM Yanmar 4 TNV98 VM Daimler-Chrysler D754IE3 Kormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerék Erőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált, irányváltós) Hajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerékhajtás Differenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyen Szél./hossz./mag.(cm) 133 / / Hasmagasság (cm) 25,5 Tömeg (kg): / / 2260 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 65

62 AGRICUBE ültetvénytraktorok A Carraro cég új fejlesztésű AGRICUBE erőgépeit a Teljesít mény, Minőség, Megbízhatóság jellemzi. Hagyományos felépítésű, LE teljesítménykategóriákban gyártott, ergonómikus tervezésű, az opciók széles választékával rendelhető traktorok. A fülke a gépkezelő számára maximális kényelmet biztosít, túlnyomása optimális. A fülke nélkül gyártott gépek hátrahajtható biztonsági bukókerettel készülnek. A motor és az alkatrészek egyaránt jól hozzáférhetők. A traktorból minden irányba biztosított a tökéletes a kilátás, amit a jobb- és baloldali szélvédők lekerekítése tovább növel. Típus Teljesítmény ISO (kw/le) Motor Kormányzás Erőátvitel széria Erőátvitel - opció Erőátvitel - opció Erőátvitel - opció Hajtás AGRICUBE 70 STD AGRICUBE 80 STD AGRICUBE 90 STD AGRICUBE 70 F AGRICUBE 80 F AGRICUBE 90 F AGRICUBE 100 F 53 / 72,1 57 / 77,5 65 / 88,4 53 / 72,1 57 / 77,5 65 / 88,4 74 / 100,6 IVECO F5C IVECO F5C IVECO F5C IVECO F5C IVECO F5C IVECO F5C IVECO NEF 4 TC 4 TAA 4 TAA 4 TC 4 TAA 4 TAA 4 TAA EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 Hidraulikus (szervo), elsőkerék kormányzás, 52º kormányzási szög, független szervo szivattyúval 12 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó 1,5-30 km/h sebesség 24 fokozat előre, 24 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó 0,5-40 km/h sebesség 24 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó, elektro-hidraulikus irányváltó (power shuttle), terhelés alatt kapcsolható elektro-hidraulikus HI-LO (felező), 0,5-40 km/h sebesség CSAK 4 WD-s modellekhez 24 fokozat előre, 24 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó, terhelés alatt kapcsolható elektrohidraulikus HI-LO (felező), 0,5-40 km/h sebesség 24 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó, elektro-hidraulikus irányváltó (power shuttle), terhelés alatt kapcsolható elektro-hidraulikus HI-LO (felező), 0,5-40 km/h sebesség CSAK 4 WD-s modellekhez két- vagy négykerék-hajtással rendelhető, elektro-hidraulikus összkerék kapcsolás négykerék-hajtás, elektro-hidraulikus összkerék kapcsolás Szél. / hossz. / mag. (cm) 180, 234,2 / 401,9 / 242,4 150, 200 / 399 / 273, 296,5 ; 280, 303,5 Tömeg(fülkével) (kg) 2865 (3065) 2730 (2965) 2800 (3035) 66 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

63 Ültetvényápoló munkaeszközök Talajmarók, szárzúzók Az Agrolánc Kft. termékepalettáján az ültetvényápolásban alkalmazott valamennyi munkaeszköz megtalálható. Részletes információval kapcsolatban kérje részletes tájékoztatónkat! Sorköz- és soraljművelő berendezések Emelővillák, tartályok Síkfalmetsző berendezések Szemerei Károly ügyvezető igazgató, Agrolánc Kft Fót, Jedlik Ányos u. 35. Tel./Fax: ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 67

64 BASF Hungária Kft.: Közös bennünk a Föld értő szeretete! A BASF a világ vezető vegyipari vállalata. Üzleti sikereink alapvető része társadalmi felelősségvállalásunk és a környezet védelme. Termékeink és rendszermegoldásaink hozzájárulnak az erőforrások megőrzéséhez, az egészséges és tápláló élelmiszerek biztosításához és az emberek életminőségének javításához. Ennek érdekében olyan megoldásokat fejlesztünk ki, melyek a károsítókat a gazdasági kártételi szint alá szorítják, ám minimális hatást gyakorolnak a jótékony organizmusokra és az ökoszisztémára. Technológiai fejlesztéseinkben a hatékonyság mellett kiemelt fontosságú a hatósági előírásoknak és a szakmai szervezetek elvárásainak való megfelelés. Nagy figyelmet fordítunk a fogyasztók, a kijuttatók és a környezet növényvédő szer terhelésének csökkentésére, az egészséges élelmiszer iránti fogyasztói igény kielégítésére ben indítottuk el felelősségteljes termékgondozás programunkat, amelynek lényege, hogy a növényvédelmi eszközök okszerű és szakszerű felhasználásával kell megfelelni a társadalom egyre fokozódó környezeti elvárásainak akár jogszabályi keretek által előírtakon felül is. A BASF évek óta aktív tagja a vezető növényvédő szer gyártók által létrehozott FRAC nemzetközi szervezetnek, amely olyan technológiai ajánlásokat és előírásokat ad ki tagjai számára, amelyek betartásával minimálisra csökkenthetők a kórokozók rezisztenciájának kockázata és annak esetleges következmé- nyei. Permetezési programjainkat ezeknek az előírásoknak a maximális betartásával állítjuk össze. Stratégiánk alapja a fenntarthatóság és a folyamatos innováció. Fejlesztéseinket folyamatosan hozzuk a jelenben és a jövőben piacra, technológiánk és ajánlásaink folyamatosan követik, sokszor megelőzik, a kor igényeit. Olyan stratégiai pillérekre építkezünk, mint a Funkcionális Növényvédelem vagy az AgCelence, amelyek keretében olyan növényvédő szerek és technológiai megoldások fejlesztése folyik, amelyek a termelő számára többet nyújtanak, mint a magas szintű növényvédelmi hatékonyság. Nagy aktivitást fejtünk ki a biológiai alapú növényvédő szerek területén, amelynek eredményeit folyamatosan a piacra hozzuk. Nagy sikereket értünk el a rovarellenes légtértelítéses technológiák fejlesztésében, amelyek a jövőre nézve új, innovatív megoldásokat hozhatnak a termelők számára. A növénytermesztéshez kapcsolódóan fejlesztéseket folytatunk a mezőgazdasági termelés víz- és nitrogéngazdálkodásának javítására. A BASF mezőgazdasági üzletágának 22 területi szaktanácsadó kollégája és a teljes, kiváló szakemberekből álló csapata segíti az Önök munkáját. Célunk, hogy a növényvédő szereken túl komplex megoldásokat tudjunk kínálni mezőgazdasági partereinknek. Ennek jegyében indítottuk el az alma védelmével foglalkozó honlapunkat ( 68 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

65 ahol egyebek között az almatermesztéssel, az alma piacával kapcsolatos híreket, növényvédelmi szaktanácsokat, termékeinkkel kapcsolatos információkat találnak. A BASF technológiája az alma betegségei ellen A BASF 2013-as almavédelmi technológiája a következőképpen épül fel: 1 2. kezelés. A védekezés első két lépése egérfül-, majd zöldbimbós állapotban, kétszeri Scala használatával, melyet a lisztharmat ellen hatékony Kumulus S-sel (4,0 kg/ha) kell kombinálni. A Scala rendkívül hatékony már ebben a korai fázisban is, ugyanis már alacsony hőmérsékleten is meghatározóan tud fellépni a varasodás gomba ellen még a Kumulus S nagy előnyét a DF formulációjának köszönheti. Gyorsan és egyenletesen diszpergálódik a vízben, majd egyenletesen fedi be a növény felületét. Mivel a varasodás illetve a lisztharmat már a korai időszakban képes megindítani fertőzését, így az első két kezelés célja a korai varasodás és lisztharmat primer fertőzéseinek elhárítása. 3. kezelés. A védekezés következő lépése piros bimbós állapotban történik DELAN 700 WG (0,5 kg/ha) dózisával és valamely lisztharmat ellen hatékony, azolok csoportjába tartozó készítménnyel. A Delan 700 WG egyedi tulajdonsága, hogy hatékonysága a gombák aktivitásának növekedésével nő, így a fertőzési nyomással párhuzamosan fokozódik. Hatása független a környezeti hőmérséklettől, ami nagyon előnyös a változékony-hűvös tavaszi időjárásban. Ennek a kombinációnak a célja, hogy egymást követő három pirimetanil kezelés ne kerüljön egymás után, így minimálisra csökkentve a rezisztencia kialakulásának mértékét. 4. kezelés. Ez az időpont a virágzás idejére esik, mely időszakban a Clarinet (1,5 l/ha) szükséges alkalmazni, mely kimagasló hatékonysággal lép fel mindkét fontos betegséggel szemben. A Clarinet két felszívódó hatóanyagának köszönhetően magas szintű védelmet nyújt a varasodás intenzív aszkospóra szóródás időszakában, illetve a lisztharmattal szemben is, mely nem csak a lombozatot védi, hanem a már kötödés utáni gyümölcsfertőzésekkel szemben is. 5 6 kezelés. A következő két kezelést virágzás után kell időzíteni, sziromhulláskor és mogyoró nagyságú gyümölcs állapotnál. Ez a két kezelés már maximálisan a termésbiztonságára irányul, melyet Tercel -cel (2,5 kg/ha) tehettünk meg. A Tercel esőállósága kiváló. Miután a permetlé megszáradt a növényzet felületén úgy nagyobb mennyiségű csapadék sem jelent hatékonyságcsökkentést. A gombabetegségek elleni védelem mellett, növényélettani hatása sem elhanyagolható: zöldítő hatásának köszönhetően a lombozat ellenállóbbá, erősebbé válik, asszimilációs képessége erősödik, így biztosítva a növények erőteljes és egészséges növekedését. 7. kezelés. Zölddió nagyságú állapotban szintén egy lisztharmat elleni hatással bíró azol készítményt illetve ezzel egyidejűleg a nagy hatékonysággal bíró Delan 700 WG-t (0,35 kg/ha) kell alkalmazni. 8. kezelés. Az utolsó előtti kezeléshez elegendő már a két kontakthatóanyaggal védekezni, ugyanis ekkor az ültetvényekben aszkospóra szóródás már nem jelentős mértékű. Ebben az időszakban főként a konidiumos fertőzések jelentősebbek, így elegendő kontakt hatóanyagú készítménnyel védekezni, mint a Polyram DF vagy a Delan 700 WG és a Kumulus S. 9. kezelés. A kilencedik kezelést záró védekezésként már érés előtt kell elvégeznünk a termés biztonságos tárolása érdekében, me- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 69

66 lyet a Bellis -szel (0,8 kg/ha) tehetünk meg. A Bellis egy forradalmian új termék, mely kimondottan az alma tárolási betegségei ellen hatásos. Számos tárolási betegség ellen hatékony, így segítve a termés piacosságát, minőségének megőrzését. 70 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

67 Bellis -szel az alma tárolási betegségei ellen Az alma azon gyümölcsök közé tartozik, melyet betakarítás után még hosszú ideig tárolni tudunk, így egészen a következő év tavasz végéig nyár elejéig fogyasztható marad. A termelők számára a betárolt gyümölcs értékesítése egész évben folyamatosan növekvő árak mellett jelent biztos eladást, azokban a hónapokban is, amikor a fris gyümölcsök, nem elérhetőek. Nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy tárolás alatt keletkező mennyiségi és minőségi veszteségeket minimalizálni tudjuk. Ahhoz azonban, hogy megfelelő minőségű almát tudjunk kínálni, egészen a következő betakarítási időszak kezdetéig, megfelelő technológiával kell a gyümölcsöt tárolni. A megfelelő technológiának a környezeti tényezők (oxigénszint, hőmérséklet, páratartalom) szabályozásán túl fontos része a tárolási betegségek elleni védekezés. Ezek a betegségek azokat az almafajtákat is megtámadják, amelyek a varasodásra vagy a lisztharmatra kevésbé érzékenyek. A tárolási betegségek elleni védekezésnek igen hatékony módja, ha még betakarítás előtt speciálisan erre a célra kifejlesztett kémiai készítményekkel kezeljük az ültetvényt. A tárolási veszteségek hatékony megelőzésének első lépése, hogy hatékony termesztési és növényvédelmi technológiával a szezonban egészségesen tartjuk a növényt és a termést. A második fontos tényező, hogy megfelelő körülmények között, kíméletes manipulációval, korszerű tárolókban helyezzük el a gyümölcsöt. A harmadik fontos tényező nem más, mint a célzott növényvédő szeres védekezés a tárolási betegségekkel szemben. Az alma tárolási betegségei a Penicillium expansum, szürkerothadás (Botrytis cinerea), gyümölcs monília (Monília fructigena), alternária (Alternaria alternata), Gloeosporium album, Trichotecium spp., Cylindcarpon spp. akár a vegetáció során is, de főként a már leszüretelt, tárolt gyümölcsön jelentkeznek. A tárolási betegségek kialakulásának három fő tényezője a tárolási körülmények, a fizikai sérülések, illetve a betakarításkori fertőzőanyag mennyisége. Amennyiben mind a három hajlamosító tényező jelen van, e korokozók súlyos károkat tudnak okozni. A Monília fructigena (1. kép) akár már vegetáció során megjelenhet. A tárolás kezdetén sokszor még nincsen tünete, de később a gyümölcs barnulni kezd, majd feketedik és ruganyossá válik. 1. kép Monilia Az alma leggyakoribb tárolási betegségét a Botrytis cinerea (2. kép), azaz a szürkerothadás okozza. A gomba viszonylag rövid időn belül átszövi a gyümölcshúst, majd ezt követően rothadásnak indul. A Penicillium expansum (3. kép) sérüléseken, kocsányon hatol be a gyümölcsbe, majd lágyrothadás jön létre. Magyarországon ez idáig nem volt kifejezetten az alma és a körte tárolási betegségei ellen engedélyezett növényvédő szer a piacon. A ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 71

68 A Bellis két széles hatásspektrumú, felszívódó hatóanyag, az F500 (piraklostrobin) és a boszkalid gyári kombinációja. Mind a két hatóanyag számos betegség ellen hatékony. A két hatóanyag különböző ponton gátolja a gombák légzését. A Bellis a növény és a termés szöveteit felszívódva és transzlaminárisan is átjárja. Habár a Bellis hatástartama rendkívül hosszú, az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő mindössze 7 napos, így a termést röviddel a betakarítás előtt is lehet kezelni. A készítményt 800 g/ha-os dózisban, a fajtára jellemző termésszíneződés kezdetén (BBCH 85), érés előtti záró permetezésre javasoljuk. 2. kép Szürkerothadás BASF jó hírrel tud szolgálni a termelőknek: az idei évtől forgalmazza Bellis nevű készítményét, amelyet kifejezetten az almástermésűek tárolási betegségei ellen fejlesztett ki. Alkalmazásával 3. kép Penicillium nagymértékben csökkenthető a tárolási betegségek által okozott kár. A termés minősége nem romlik, mennyisége nem csökken, az elérhető jövedelem nő. Regalis WG a nagyobb termésért A fák hajtásnövekedésének befolyásolása fontos szempont az almástermésűek termesztői számára, mivel a túlzott vegetatív növekedés komoly akadálya az intenzív almatermesztésnek. Általános cél, hogy a vegetatív növekedést és a gyümölcsfejlődést egyensúlyba hozzuk. Ha elkerüljük a szélsőséges hajtásnövekedést, kedvezőbb virágzást és gyümölcsképződést idézünk elő a fiatal fákon. A szakszerű almatermesztésben már a kezdetektől különböző módszereket alkalmaztak, hogy elkerüljék a túlzott hajtásnövekedést. A hajtásnövekedés szabályozására a téli és nyári metszés, illetve hajtásválogatás a legfőbb eszköz. További alkalmazott módszer a gyökérmetszés, a törzs megtekerése, befűrészelése, az ágak meghajlítása, a visszafogott műtrágyahasználat és az öntözés. Mindegyik módszer költségigényes és kockázattal jár, továbbá a fák asszimilátái és a potenciális asszimiláták is elvesznek. A mechanikai módszerek komoly fertőzések és károsodások forrásai lehetnek. 72 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

69 A Regalis WG bioregulátor egyedülálló eszköz a hajtásnövekedés szabályozásában, a termőegyensúly beállításában. Amellett hogy csökkenti a hajtások növekedését és növeli a természetes védelmet a károsítókkal szemben, további jótékony hatásai is vannak az almás- és körtés kertekben. Egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a hajtásnövekedés és a gyümölcsképződés között. Az utóbbi években a gyakorlatban mérhették le a regulátor hatását azok az alma- és körtetermesztők, akik az előző évi vegetációs időszakban már használták a készítményt. A kezelt fák hajtáshosszainak csökkenése jelentősen megkönnyítette a metszést végzők munkáját. A hajtások hosszának általában 30 60%-os csökkenése mellett a vízhajtások kialakulásának jelentős mérséklődése is hozzájárult ahhoz, hogy a metszési idő átlagosan egyharmadával csökkenjen a nyugalmi állapotban. A nyári metszés is jelentősen csökkent, sőt sok esetben teljesen elhagyható volt a kezelésnek köszönhetően. A Regalis WG használatával az almástermésűekre jellemző alternancia (azaz a termésmennyiség ingadozása) is nagymértékben csökken, az évjáratok termésmennyisége egyenletesebbé válik, az ültetvény kiegyenlített jövedelmet biztosít. A 2 x 1,25 kg/ha Regalis WG + 0,5 l/ha Dash HC hatása a virágkötődésre ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 73

70 Magyarországon az alma kórokozói közül az almafa varasodás, az almafa lisztharmat, a tűzelhalás, a tárolási betegségek kártevői közül pedig az almamoly, a vértetű, az aknázó molyok, a körte levélbolha, a levéltetvek és az atkák okozzák a legtöbb problémát. A vegetáció első felében a növények érzékenyebb fenológiai állapotban vannak szöveti állományuk lazább, a bőrszövet még kevésbé ellenálló, a növényi energia inkább a növekedésre, mint a védekezésre koncentrálódik. Ebben az időszakban berobbanó fertőzéseket sokkal nehezebb megfékezni, ezért fontos, hogy a megfelelő készítményeket (a hatásmechanizmusuk ismeretében) jól időzítsük. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Bayer gyümölcsösökben felhasználható készítményeiről és felhasználásuk technológiájáról szóló információ. Bayer Hungária Kft.: Az alma legfontosabb betegségei és a védekezés lehetőségei Az almafa varasodás Venturia inaequalis Az alma legveszélyesebb gombás betegsége. A járvány kialakulását a csapadékos, mérsékelten meleg tavasz nagymértékben segíti. A fertőzés gyorsasága és erőssége a hőmérséklettől, a levélfelület vízborítottságának időtartamától, a fertőző anyag mennyiségétől, a fajtaérzékenységtől és a zöld növényi rész korától függ. Az almafa lisztharmat Podosphaera leucotricha Az almafa lisztharmat jelentősége hasonló, mint a varasodásé. A járvány kialakulását a meleg, páradús időjárás nagymértékben segíti. Az elsődleges (primer) tünetei április első felében jelenek meg a leveleken, a hajtásokon és a virágokon. A tűzelhalás Erwinia amylovora Varas foltok A tűzelhalást az Erwinia amylovora nevű baktérium okozza. A járvány kialakulását a környezeti hatások határozzák meg. Amenynyiben a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 C feletti 74 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

71 Tűzelhalás és a relatív páratartalom meghaladja a 75%- ot, a környezeti feltételek optimálisak. Tárolási betegségek: A betárolt gyümölcsféleségek tárolása során keletkező veszteségnek nagy részét fitopatogén gombák okozzák. A legfontosabb tárolási betegségek: a magházpenészedés, a lenticella rothadás, a szürkepenészes rothadás, a moniliás rothadás, az alternáriás rothadás és a penicilliumos rothadás. Az alkalmazható Bayer gombaölő szerek Aliette Hatóanyaga a foszetil egy foszfortartalmú vegyület, ami direkt és indirekt gombaölő hatással rendelkezik. Hatóanyag: 800 g/kg foszetil Dózis: almatermésűekben (alma, körte, birs, naspolya) 4 kg/ha, permetlémennyiség l/ha Felhasználási javaslat: Almatermésűek tűzelhalásos betegsége ellen előrejelzésre alapozva, megelőző jelleggel, a virágzási időszak kezdetén, az intenzív hajtásnövekedés időszakában javasolt kijuttatni. A fertőzésnek kedvező feltételek kialakulása esetén (ha a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 C felett van, illetve a relatív páratartalom 75% feletti) a kezeléseket a tünetek megjelenése előtt, megelőző módon, 2-3 alkalommal célszerű megismételni. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 30 nap Antracol Propineb hatóanyagú kontakt gombaölő szer, ami könnyen felvehető, és magas cink tartalmának köszönhetően egyben kiváló cink lombtrágya. Hatóanyag: 700 g/kg propineb Dózis: almatermésűekben (alma, körte, birs, naspolya) varasodás és egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) ellen 1,5 2,25 kg/ha, l vízzel kijuttatva. Felhasználási javaslat: almában varasodás ellen az Antracol-t gyümölcskötődésig alkalmazzuk, megelőző jelleggel, 7 10 napos permetezési fordulóban, egy vegetációban maximum két alkalommal. Erős fertőzési nyomásnál (esős, vagy hosszan megmaradó harmatos időszakokban, amikor a hőmérséklet eléri a 20 C-t) a rövidebb permetezési fordulót, valamint felszívódó, vagy mélyhatású teljes dózisú kombinációs partner, pl. Flint Max, vagy Folicur 25 WG alkalmazását javasoljuk. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben előírás szerinti felhasználás esetén nincs korlátozás Flint Max A két eltérő hatásmechanizmust képviselő tebukonazol és trifloxistrobin hatóanyagok egy termékben való együttes alkalmazása ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 75

72 2012-től vált lehetővé az almavédelmi technológiákban. Hatóanyag: 250 g/kg trifloxistrobin, 500 g/kg tebukonazol Dózis: 0,2 0,3 l/ha, permetlémennyiség l Felhasználási javaslat: Alma varasodás ellen a védekezéseket az aszkospóra-szóródás intenzív szakaszában kezdjük meg és a fertőzés erősségétől függően lehet ismételni. Erős fertőzési nyomás esetén a magasabb dózist kontakt készítmény alsó dózisával kombinációban javasoljuk kijuttatni. Almafa lisztharmat ellen a védekezéseket megelőző módon, pirosbimbós fenológiai állapotban javasolt elkezdeni és az intenzív hajtásnövekedési szakasz végéig folytatni. Tárolási betegségek ellen az érési időszakban a várakozási idő figyelembe vételével szükséges a kezelést elvégezni. Forgalmazási kategória: I. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 14 nap, szilva, cseresznye, meggy 7 nap Folicur WG Felszívódó almafa varasodás és almafa lisztharmat elleni gombaölő szer, hatóanyagának a tebukonazolnak az aktivitása 10 C felett kezdődik, amit az alkalmazásnál figyelembe kell venni. Hatóanyag: 250 g/l tebukonazol Dózis: 0,5 kg/ha, permetlémennyiség l Felhasználási javaslat: Almatermésűekben varasodás ellen a rezisztencia kialakulás elkerülése és a hatékonyság növelése érdekében felhasználását mindig kontakt hatóanyagú készítménnyel kombinációban javasoljuk (pl: Antracol). Lisztharmat ellen a készítmény önmagában is alkalmazható. A védekezést a pirosbimbós fenológiai állapottól preventív módon javasolt elkezdeni (amikor a hőmérséklet 10 C felett van). A permetezéseket 7 10 naponként a fertőzés erősségétől függően végezzük el. A Folicur WG kombinációját más kombinációkkal váltogatva alkalmazzuk. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 28 nap Az alma legfontosabb kártevői és a védekezés lehetősége Bayer készítményekkel: Az almamoly Carpocapsa pomonella Az almamoly felszaporodását az enyhébb tél és a szárazabb évjárat segíti. Kedvező évjárat esetén a másodikban már az első nemzedék nagy egyedszámmal jelentkezhet, ami ellen a védekezés sikere (vagy sikertelensége) az egész évre kihat. A nőstény lepkék leggyakrabban a gyümölcsre teszik a petéiket. A kikelt lárva néhány óra múlva már a gyümölcsbe rágja magát, ami megnehezíti az ellene való védekezést. A levélaknázó molyok Felszaporodásuknak a kevésbé csapadékos, de párás környezeti tényezők kedveznek. A petékből kibújó lárvák nagyon védtelenek, mind a környezeti szélsőségekkel, mind a nö- 76 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

73 vényvédő szerekkel szemben. Túlélésüket az biztosítja, hogy nagyon gyorsan a levélbe rágják magukat ahol már védve vannak a külső hatásoktól. A vértetű Eriosoma lanigerum Jelentősége napjainkban nagyon megnőtt. Felszaporodását a meleg, párás időjárás segíti, de a légköri aszállyal járó hosszabb időszakok már nem kedveznek terjedésének. Lárva alakban telel át a gyökérnyakon vagy a gyökéren, de néha a tojás is áttelelhet. A talajfelszín alatti kolóniák egész évben megmaradnak, innen tavasszal illetve a vegetáció alatt bármikor a földfeletti fás részekre vándorolhat. A kártevő gyors továbbterjedését a szárnyas alakok biztosítják. Az atkák Az almát legerőteljesebben a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi), a Almailonca kárkép, körtén Almailonca Adoxophyes orana A legfeltűnőbb és egyben a legnagyobb kárt a gyümölcs megrágásával okozza. Felszaporodásukat a peterakás időjárása nagymértékben meghatározza. A hűvös, csapadékos időjárás nem kedvező, ezért ilyenkor kártételük is visszaszorul. A nyári (első) nemzedék május végén, június elején, a második nemzedék pedig július közepétől rajzik, így a legsúlyosabb kártétel időszaka július végére augusztus közepére tehető. Almatermésűek levélatkája Vértetű kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticeae), és az almatermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali) fajok veszélyeztetik. Különösen veszélyesé válhatnak száraz, meleg időjárás esetén, mert fokozzák a növény vízvesztését. Felszaporodásuknak a meleg, párás időjárás kedvez. A takácsatkák az általuk szőtt háló védelme alatt kedvező mikroklimát alakítanak ki, ami mind a túlhevüléstől, mind a kiszáradástól védi őket. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 77

74 Az alkalmazható Bayer rovarés atkaölő szerek nappal a kelő fiatal lárvák ellen kell védekezni. A permetezést a rajzás erősségétől és időtartamától függően 14 naponta 1 2 alkalommal javasolt megismételni. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűeknél 14 nap Calypso Magas biológiai aktivitású, alacsony dózisú, a szívó és rágó kártevők ellen hosszú hatástartamú, kloronikotinil típusú rovarölő szer. Hatóanyag: 480 g/l tiakloprid Dózis: 0,3 l/ha, permetlémennyiség l Felhasználási javaslat: Almatermésűekben alma levélaknázó moly ellen a permetezéseket előrejelzés alapján, a főrajzás időszakában, de legkésőbb az azt követően megjelenő lencse nagyságú aknák kialakulásáig javasolt elvégezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 14 nap múlva célszerű megismételni. Almailonca ellen a tavaszi kezelést hajtásvizsgálat alapján, az áttelelő lárvák ellen kell végrehajtani. A második és harmadik nemzedék esetében a kelő fiatal lárvák ellen további 1 2 kezelés lehet szükséges. Vértetű ellen a kezeléseket nagy lémennyiséggel a kora tavaszi időszakban kell megkezdeni és a károsító telepeinek kialakulása szerint ismételni. Almamoly esetében a rajzáscsúcs után 4 6 Decis Mega Széles spektrumú, piretroid típusú rovarölő szer. Korszerű formulációjának köszönhetően kipermetezéskor rögtön szétterül és odaragad a levél felületre. Hatóanyag: 50 g/l deltametrin Dózis: almában, körtében molykártevők ellen 0,15 l/ha, l vízzel kijuttatva Felhasználási javaslat: gyors, taglózó hatású rovarölő szer, ami alacsonyabb hőmérsékleten is hatékony. Almatermésűekben a rejtett életmódot élő almamoly ellen a védekezést szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, a fiatal lárvák megjelenésekor ajánlott végrehajtani, mielőtt a lárva a gyümölcsbe rágja magát. Nagy egyedszámú, elhúzódó rajzás esetén a permetezéseket naponként szükséges megismételni. A készítmény kontakt hatása és a kártevő védettsége miatt 78 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

75 a gyümölcsön belül a lárvák ellen nem hatékony. Az almailonca esetében szintén ügyelni kell arra, hogy a permetezés a fiatal lárvák ellen még a levelek összeszövése előtt megtörténjen. Almatermésűekben a Decis Mega-t évente maximum három alkalommal lehet felhasználni, azonban hatóanyaga az AKG programban résztvevő ültetvényekben nem engedélyezett. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 7 nap Envidor Rezisztenciatörő, kontakt atkaölő szer. Egyedi hatásmechanizmusának köszönhetően az atkák minden fejlődési alakja ellen hatékony, beleértve a tojást és a megtermékenyített nőstényeket is. Hatása a hőmérséklettől alig függ, kezdeti hatása lassú, de hatástartama több hetes. Hatóanyag: 240 g/l spirodiklofen Dózis: 0,4 0,6 l/ha, l vízzel kijuttatva Felhasználási javaslat: Almában levélés takácsatkák ellen a védekezést az üzemi előrejelzésekre alapozzuk. A permetezést kora tavasszal akkor kell elvégezni, amikor az áttelelő tojások 50-60%-a kikelt. Egy szezonban csak egy kezelés javasolt, mivel hatástartama egész szezonban tart. Almában atkakártevők ellen 1000 l/ha víz felhasználásával ajánlott az Envidor-t kijuttatni, de a permetlé mennyiségét a lombfelület nagysága, a művelésmód és a permetezőgép típusa is befolyásolhatja. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 14 nap Movento Új, szívókártevők elleni rovarölő szer. Hatóanyaga kétirányú eloszlásra képes a növényben, mert mind a xilemben a vízzel és az ásványi anyagokkal, mind a floemben a kész asszimilációs termékekkel képes együtt mozogni. Hatóanyag: 100 g/l spirotetramat Dózis: 0,5 0,75 l/m/ha, l vízzel kijuttatva (Figyelem! A 0,5 0,75 l 1 méter lombmagasságra vonatkozik hektáronként, tehát 2 méter lombmagasságú ültetvény hektáronkénti dózisa 1,0 1,5 l.) Felhasználási javaslat: A spirotetramat hatóanyagnak nincs kontakt hatása a kártevőkre és a hasznos élő szervezetekre, toxikussá csak a növényen belül válik. A Movento felszívódása és a hatékonysága is akkor a legjobb, amikor a lombfelület már elért egy megfelelő nagyságot (nagy a felszívó felület) és a növény aktív növekedésben van. A szárazság stressznek kitett növényben, aminek növekedése, nedvkeringése minimális a készítmény hatékonysága is gyengébb lesz. Almában vértetű és levéltetvek ellen elvirágzás után használható először, amikor a levélfelület már nagy és a hajtásnövekedés is jelentős. Almában, ajánlott a vértetű elleni védekezésre összpontosítani, mert hatása a többi levéltetű faj ellen is érvényesülni fog. A kezelést mindenképpen hajtsuk végre az elvirágzást követő egy-két héten belül, amikor a vértetű a fiatal hajtásokra telepszik. Egymás után kétszer 14 napnál korábban ne védekezzünk. Egy vegetációban maximum kétszer alkalmazható. Élelmezésegészségügyi-várakozási idő: alma, körte 21 nap Az alma ültetvényt károsító gyomnövények elleni védekezés Bayer készítménnyel Napjaink gyümölcs termesztésében a mechanikai és a vegyszeres gyomirtás módszereit ötvözik. Például a fasorokat vegyszeresen ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 79

76 gyomirtják, a sorközöket pedig nyírják. Ezzel a módszerrel a gyümölcsfa közvetlen közelében kizárják a káros gyom konkurenciát, míg a sorközökben a talajtakaró növények csökkentik az eróziót és biztosítják a gépi munkák gyorsabb elvégezhetőségét pl. esőzés után. A Bayer gyomirtó szerét a Finale-t a gyakorlatban, mind sorkezelésre, mind sorközkezelésre alkalmazzák. Finale Kontakt és mélyhatású totális gyomirtó szer. Hatóanyaga a glüfozinát-ammónium a természetben is megtalálható. A talajra kerülve rövid idő alatt inaktiválódik (mikrobiálisan lebomlik), ezért tartós talajhatással nem kell számolni. Hatását csak a zöld növényi részeken fejti ki. Hatóanyag: 150 g/l glufozinát-ammónium Dózis: almatermésűekben és csonthéjasokban egy- és kétszikű gyomok irtására 4 6 l/ha, liter vízzel kijuttatva. Felhasználási javaslat: almatermésűekben a permetezést akkor kell elvégezni, amikor a gyomnövények intenzív növekedésben vannak és a cm-es magasságot már elérték. Az egynyári (magról kelő) gyomnövények esetében a kezeléssel addig várjunk, amíg a várható gyomállomány nagyobbik része már kikelt. A nehezen irtható (pl. évelő) gyomnövényeket virágzáskor célszerű permetezni, az egyszikű gyomok közvetlenül virágzás előtt kezelendők. A gyümölcsfa sarjhajtásainak leperzselésére is használható, mivel a növénybe nem szívódik fel, de sebzésekre, kéreghiányos részekre ne kerüljön. Csak 3 évesnél idősebb gyümölcsösben alkalmazható! Forgalmazási kategória: III. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 14 nap Gyümölcsritkítás A gyümölcsritkítás az almatermelés rendkívül kézimunka igényes technológiai eleme. Az optimális termés mennyiség, a nagyobb gyümölcs méret kialakulásához és az almatermésűekre jellemző alternancia jelenségének az elkerüléséhez szükséges. A mai modern almatermesztésben különböző vegyszeres kezeléseket is alkalmaznak a termésmennyiség optimalizálására. Ennek az egyik készítménye az etefon hatóanyagú Ethrel. Ethrel Hatóanyaga az etefon olyan vegyület, amely a növénybe kerülve megemeli a természetes biokémiai folyamatokban egyébként is termelődő, érésért felelős etilén szintjét. Megfelelő időpontban alkalmazva kevesebb gyümölcs kötődik, illetve serkenti a természetes gyümölcshullást. Hatóanyag: 480 g/l etefon Dózis: 0,3 l/ha, l vízzel kijuttatva Felhasználási javaslat: Almában gyümölcsritkításra sziromhullástól a mmes gyümölcskezdemény állapotig alkalmazható. Leghatékonyabb, ha a királyvirág elvirágzásakor az Ethrel alsó dózisát 2-(1-naftil)- acetamid- dal (Dirigol-N*) kombináljuk. A kezelés a ritkító hatás mellett növeli a következő évi virágzást, így mérsékli az alternancia jelenségét. Az elkészített permetlé nem tárolható, kipermetezés után a permetező gépet ajánlott alaposan kimosni, mert az Ethrel erősen korrozív. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 10 nap * A Dirigol-N a Siegfried Agro, Svájc terméke 80 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

77 Biocont Magyarország Kft.: Alternatív-vegyszermentes növényvédelem a korszerű almatermesztésben csökkenő vegyszerterhelés csökkenő szermaradék erősödő hasznos élő szervezet populációk (erősebb természetes kontroll a kártevők ellen) anti-rezisztencia stratégia hatékonyság növelés több első osztályú gyümölcs várakozási idő mentesség költség csökkenés (pl. légtértelítésnél a kijuttatási költségek csökkenése) ellenálló fajták esetében minimális permetezés szükséglet (légtértelítés mellett) számos kivont peszticid helyettesítése A következőkben néhány olyan bevált vegyszermentes módszert ismertetünk, melyek az almatermesztők eredményesebb munkáját és versenyképességét segíti elő. Almalevél aknázómoly kártétel Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a növénytermesztők körében azon növényvédelmi eljárások iránt, melyek hatékonysága versenyképes a kémiai szerekkel, de nem okoznak környezetszennyezést és nem hagynak szermaradékokat a termésben. Ez a tendencia a növekvő környezettudatosság mellett az egyre szigorúbb szermaradék előírásoknak, a piac növekvő minőségi igényeinek és nem utolsósorban a kémiai készítmények sorozatos kivonásának köszönhető. Egyszerűen fogalmazva mára a versenyképes gyümölcstermesztés egyik meghatározó eleme a szermaradék mentesség. A vegyszermentes technológiák előnyei összefoglalva a következők: Feromon légtértelítés (konfúziós technika) az almamoly és almailonca ellen Isomate CLR készítménnyel A technológia angol elnevezése tökéletesen rámutat a módszer lényegére: mating disruption = párosodás zavarás. A technológia lényege, hogy az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a kártevő molylepke faj mesterségesen előállított ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 81

78 Almamoly granulovirus elektronmikroszkóp alatt szexferomonját, mintegy feromonfelhőbe burkolva a teljes ültetvényt. A szexferomon kijuttatására speciális kialakítású párologtató eszközök (diszpenzerek) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj szexferomonjával. Ezeket az eszközöket kell egyenletesen kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra való egyszeri rácsavarással, almamoly elleni védekezés esetén 1000 db/ha mennyiségben. A hazánkban engedélyezett Isomate CLR párologtatókból folyamatosan kiáramló nagy mennyiségű szintetikus szexferomon a TELJES RAJZÁSI IDŐ- SZAKBAN, napon át elfedi a nőstények természetes feromonját, így a hímek nem tudnak rátalálni a nőstényekre, sőt a túl sok ingerlő feromon molekula abnormális viselkedést vált ki a hímekben. Így a párosodás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad, vagy jelentős mértékben lecsökken. A konfúziós technika alkalmazhatóságának legfontosabb kritériuma az ültetvény mérete: az optimális területméret 10 ha-nál kezdődik, a minimális méret nehezen állapítható meg, hiszen többen eredményesen alkalmazták 1 3 ha-os almásban is, de ekkora területméret esetén nagy a kiszámíthatatlanság. A légtértelítéses technológiát mint a növényvédelmi rendszer egy elemét kell kezelni, és a helyi viszonyoknak megfelelően kell az ültetvény tulajdonságaihoz adaptálni. Különösen az almamoly elleni védekezésre igaz az, hogy a légtértelítéssel a védelem hatékonyságát tudjuk jelentősen növelni, a molypopulációt fokozatosan visszaszorítani és a rovarölőszer felhasználást csökkenteni, de főleg idős, korábban rosszul kezelt, elhanyagolt ültetvényekben nem tudjuk teljesen kiváltani a rovarölőszereket. A feromon légtértelítés elsősorban a magas termelési színvonalú, intenzív, integrált ültetvények, illetve a bio almások technológiája. Hazai tapasztalatok 2005 óta állnak rendelkezésünkre hazai kísérleti eredmények, majd 2007-óta gyakorlati felhasználása is terjed a technológiának. BT-től elpusztult gyapjaslepke hernyó A feromon légtértelítés világszerte így hazánkban is almatermésűekben hódít a legjobban. Ennek fő oka az almamoly elleni védekezés közismert nehézsége. Egy átlagos hazai almásban egy szezonban általában 8 10 alkalommal védekeznek a 2 nemzedékes, de sajnos gyakorlatilag folyamatosan rajzó almamoly ellen, egyes években, illetve fertőzöttebb ültetvényekben a kezelés sem 82 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

79 ritka. Ennyi rovarölőszeres védekezés után az eredmény még mindig nem a garantáltan molymentes alma, sokszor így is 5 30% Granulovírustól elpusztult L1 almamoly lárva puláció esetén elegendő is a molymentesség biztosítására. A legtöbb esetben azonban a légtértelítés különösen az első években önmagában nem tudja kellően leszorítani az almamolyt, ezért kiegészítő rovarölő szeres kezelésekre van szükség. De az élelmiszer- és munkabiztonság valamint a környezetterhelés szempontjából nem mindegy, hogy alkalommal permetezünk inszekticidet, vagy a munka nagyját a feromonra bízzuk és 2 6 alkalommal avatkozunk be rovarölő szerrel. Mivel hazánkban a legtöbb almásban különösen erős populációban van jelen az almamoly, ezért a termelők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a légtértelítés beillesztése iránt a növényvédelmi technológiába. Az alma esetében az alkalmazás egyértelműen bevételnövelő hatású, hiszen az éves rovarölőszer költség a feromonnal együtt kb. azonos, vagy akár alacsonyabb mint a csak rovarölőszeres technológiában, míg a molykártétel 1% alatt tartható, melyet hagyományos technológiával sokszor igen nehéz elérni. A táblázat egy, a technológiát folyamatosan alkalmazó gazdaság rovarölőszer felhasználását és a védekezések eredményeit mutatja. Alkalmazás és ellenőrzés A feromon légtértelítés alkalmazása a párologtató diszpenzerek egyenletes kihelyezésével kezdődik. A hektáronkénti 1000 diszpenzer egyenletes kiosztását a sortáv és Rovarölőszeres kezelések átlagos száma/év Kémiai terület (5-10 ha) Átlagos almamoly fertőzöttség szüretkor Eredmények Átlag rovarölőszer költség/ha Rovarölőszeres kezelések átlagos száma/év Légtértelítéses terület (7-12 ha) Isomate CLR Átlagos almamoly fertőzöttség szüretkor Átlag rovarölőszer költség/ha (Isomate-tel együtt) 15,25 4,1% Ft 7,5 3,36% Ft molyos alma van betakarításkor. A légtértelítés alkalmazásával egyrészt a teljes szezonban akadályozzuk a gyümölcsmolyok szaporodását, ami gyenge molypo- a tőtáv ismeretében a Biocont számítógépes programjának segítségével tudjuk gyorsan kiszámolni. A párologtatókat az almamoly rajzásának megindulása előtt néhány nappal már ki kell helyezni, ez Dél-Magyarországon többnyire április közepe, Észak-Magyarországon május eleje. A diszpenzereket kb. 1,8 2 m magasan levő hajtásokra kell egyetlen, nem túl erős csavarással felrögzíteni. Fontos, hogy a terület szélső fáin duplázzuk meg a diszpenzerek számát, hogy a feromon szint a szegélyeken is elegendő legyen. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 83

80 A megfelelően kihelyezett Isomate CLR diszpenzerek 1 2 nap alatt kialakítják a feromon felhőt az ültetvényben és folyamatosan működnek napon keresztül, egészen a betakarításig. A légtértelítés alapelve Isomate CLR diszpenzer Azonban különösen az alkalmazás első néhány évében fontos rendszeresen ellenőrízni a légtértelítés eredményességét, hogy szükség esetén időben be lehessen avatkozni kiegészítő rovarölő szerrel. Az ellenőrzésre két módszert célszerű alkalmazni. Isomate diszpenzer szerkezet 1. Emelt dózisú (10 mg-os) feromoncsapda. A légtértelített területeken a feromon csapdák nem alkalmasak az almamoly rajzásának nyomon követésére, mivel a feromonfelhő a csapdák fogását is akadályozza. Némileg használhatóbbá teszi a feromoncsapdát, ha emelt dózisú csalétket használunk, ami a normál csaléteknél 10-szer több feromont tartalmaz. Ezzel legalább a rajzáscsúcsokat ki lehet mutatni a légtértelítés mellett is és segít a kiegészítő kezeléssel kapcsolatos döntésben. Általános szabály: ha a 10 mg-os csapda 2 vagy több almamolyt fog, mindenképpen javasolt kiegészítő rovarölő szeres kezelést adni a következő permetezéskor. Ha azonban a 10 mg-os csapda nem fog almamolyt, az még nem jelenti azt, hogy nem lesz kártétel! A biztos nyomon követési módszer a kártétel ellenőrzése. 2. A kártételi szintet legalább 3 alkalommal, június elején, július elején és augusztus elején kell ellenőrizni 1000 alma (500 a szélen, 500 középen) átvizsgálása alapján. A beavatkozási küszöbértékek a következők: Június: 1000-ből 3 vagy több alma kukacos. Július: 1000-ből 5 vagy több alma kukacos. Augusztus: 1000-ből 8 vagy több alma kukacos. 84 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

81 Az ilyen alacsony szinten tartott populációban a légtértelítés mellett nincs esélye az almamolynak a felszaporodásra és így biztosítható a szüretkori akár 0,5% alatti fertőzési szint. Egy új, kiemelkedő hatékonyságú készítmény az almamoly ellen: MADEX Akár légtértelítést használunk, akár anélkül dolgozunk, szükség lesz olyan rovarölő szerre, ami kiemelkedő hatékonyságú az almamoly ellen, de nem károsítja az egyéb élőlényeket, szermaradék sem marad utána és alkalmas a rovarölő szer rezisztencia megtörésére. Ilyen teljesen új hatásmechanizmusú készítmény a MADEX, melynek hatóanyaga az almamoly granulózis v í r u s a (CPGV). Ez egy szuperszelektív hatóanyag, amely csak az almamoly lárvára hat. A kezelés hatására a fiatal lárvák (L1) gyorsan elpusztulnak, az idősebb lárvák pedig megfertőződnek a vírussal és a bábozódásig nagy részük elpusztul. A készítmény hosszú távra megfertőzi az almamoly populációt, így alkalmazásával évről évre kisebb kártételre számíthatunk. A MADEX -et mindig az első nemzedék tömeges lárvakelésekor kell először alkalmazni, mert így vihető be a granulovírus az almamoly populációba a legnagyobb mértékben. A megfelelő ídőzítés módszere hőösszegszámítással a pontos időzítéshez szükséges egy almamoly feromoncsapda és egy maximumminimum hőmérő, ezek segítségével számoljuk a hőösszeget, amiből a lárvakelés idejét állapítjuk meg amikor egymást követő napokon összejön 5 db almamoly a csapdában (biofix), e naptól kezdve naponta felírjuk és összeadjuk a napi középhőmérséklet 10 ºC fölé eső értékeit: Hőösszeg számítása: = T max + T min 2-10 C amikor a hőösszeg elérte a 85-öt, akkor várható a tömeges lárvakelés, vagyis ekkor kell elvégezni az első MADEX -es kezelést a kezelést érdemes 7 10 nap múltán megismételni egy nemzedék ellen 3 4 kezelés javasolt MADEX -szel, a további szükséges kezelést egyéb rovarölőszerrel érdemes végezni. A MADEX jól kombinálható az ISOMATE CLR feromon légtértelítéssel az almamoly hosszútávú, drasztikus visszaszorítása érdekében. A MADEX igen nagy koncentrációban tartalmazza a granulovírusokat, ezért már kis dózisban hatékony: csupán 100 ml kell belőle hektáronként. Az almamoly már 2 3 granulovírus elfogyasztásától megbetegszik, igaz, ilyenkor több idő kell a pusztulásához. A MADEX formulációja igen stabil, UV védelemmel és kiváló esőállósággal rendelkezik. Mélyhűtve minimum 6 évig eltartható hatásvesztés nélkül, ráadásul a formulációnak köszönhetően még -18 ºC-on sem fagy meg, a mélyhűtőből kivéve azonnal felhasználható! ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 85

82 A Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú rovarölő szerek szerepe az integrált és ökológiai almatermesztésben A BT készítmények hatásmechanizmusa A korszerű BT készítmények nem élő baktériumokat, hanem a baktériumok által előállított spórákat és méregkristályokat tartalmaznak. A BT spórák és toxinkristályok a célrovarra a táplálkozást követően hatnak. A hatóanyag elfogyasztásával a toxinkristályok a rovarlárva bélcsatornájába jutva az ott uralkodó erősen lúgos ph hatására aktiválódnak. Az aktiválódott toxinok beépülnek a bélfalba, és elpusztítják annak sejtjeit. Így a bélfal perforálódik, megbénul, majd szétesik. A bélcsatornából így baktériumok árasztják el a lárva testét amely baktériumos fertőzésben elpusztul. A gyakorlatban a hatóanyag elfogyasztását követően percen belül a lárva táplálkozása leáll, majd 3-4 nap múlva a lárva elpusztul. Engedélyezett készítmények A BTK törzs toxinjait tartalmazó engedélyezett készítmények Magyarországon a folyékony DiPel ES és a legújabb, korszerű WG formulációjú DiPel DF. A szelektív BT kurstaki törzs csak a LEPKEHERNYÓK ellen hatékony toxinokat állít elő. A fajok közötti érzékenység is különböző. A legnagyobb hatékonysággal (90% fölött) a lombfogyasztó szövőlepke hernyók (pl. gyapjaslepke, amerikai fehér medvelepke, gyűrűsszövő, aranyfarú szövő) valamint araszolólepke hernyók (pl. kis- és nagy téliaraszoló, ékköves faaraszoló) ellen működik. Érzékenyek rá a különböző gyümölcsmoly lárvák (pl. almamoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, barackmoly), valamint a sodró- (pl. almailonca) és aknázómolyok is, de rejtett életmódjuk miatt rövid ideig van lehetőségük a megfelelő mennyiségű BT toxin elfogyasztására, így a hatékonysági eredmények eléggé szórnak (50 80%). Almatermesztésben a DiPel készítményeknek inkább a sodrómolyok és a lombrágó hernyók elleni védelemben van szerepük. Jól jöhet a DiPel a szüret előtti vagy alatti késői gyümölcsmoly fertőzés elleni védekezésben is, mivel várakozási ideje igen rövid. A Bacillus thuringiensis készítmények alkalmazásának alapelvei Mivel a BT készítmények fiatal lárvák ellen hatékonyak, ezért a jó hatékonyság eléréséhez elengedhetetlen fontosságú a pontos időzítés. Így a kezeléseket mindig feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján kell elvégezni. Az az optimális, ha a tömeges lárvakelés legelején permetezzük ki a BT készítményeket, így a kis lárvák gyorsan felveszik a letális dózist és hamar elpusztulnak. A tömeges lárvakelés kezdetének ideje az adott fajra jellemző aktív hőösszeg számítás segítségével határozható meg pontosan. A BT készítmények hatástartama 7 10 nap, tehát elhúzódó kártevő rajzás esetén 8 10 naponta célszerű ismételni a kezeléseket. A dózis a DiPel DF esetében többnyire 1 1,5 kg/ha. Egy új, növényi kivonat alapú felszívódó bio rovarölő szer: NeemAzal T/S Egyedülálló hatóanyag az azadirachtin A NeemAzal T/S hatóanyaga a trópusi Neem-fa magjából kivont azadirachtin, 86 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

83 melyből a professzionális formulációjú készítmény 1%-ot tartalmaz. E hatóanyag megállítja a kártevők táplálkozását, csökkenti termékenységüket és gátolja vedlésüket. A NeemAzal T/S felszívódik a levéllemezbe, ezért hatástartama hosszú, és olyan nehezen kontrollálható kártevők ellen is hat, mint a molytetvek és az aknázómolyok. A NeemAzal T/S tulajdonképpen az egyetlen felszívódó, biológiai kitinszintézis gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer! Bár felszívódik a levéllemezbe, a hatóanyag helyben marad és nem transzlokálódik, valamint lebomlása is gyorsan, 5 7 nap alatt végbemegy. Előnyök: Magas hatékonyság szívó és kisebb méretű rágó kártevők ellen Gyorsan leállítja a kártevő táplálkozását Felszívódó hatóanyag Új, egyedi hatásmechanizmusú anyag, ezért fontos szerepe van az anti-re zisztencia stratégiában Rejtett életmódú aknázó kártevők ellen is hatékony Almában aknázómolyok ellen engedélyezett, kiváló hatékonyságát éppen Újfehértón végzett vizsgálatokban bizonyította. Alkalmazása 0,3 0,5%-os koncentrációban történik. A permetezést mindig az esti órákban kell végezni! Olajkészítményekkel nem keverhető, általában javasolt az önálló kijuttatás. Azonban, ha szükséges pl. kénnel (pl. Thiovit Jet) és réz-hidroxiddal (pl. Pomuran Réz) keverhető. A NeemAzal T/S-t a lárvakelés időszakában kell kijuttatni, mely feromoncsapdák alkalmazásával állapítható meg. A kezelés az első két lárvastádium ellen hatásos. Elhúzódó rajzás esetén a kezelés 10 nap elteltével megismételhető. aknák száma / 100 levél ,5 Kezeletlen kontroll 23,9 NeemAzal T/S A NEEM AZAL T/S hatékonysága lombosfa fehérmolyra (Leucoptera malifoliella) (MTA NKI vizsgálat, Újfehértó 2005, Szőcs G. és tsai nyomán) ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 87

84 Bioferm GmbH: Környezetbarát növényvédelmi megoldások az integrált almatermesztésben Az integrált növényvédelem ötvözni próbálja a különböző védekezési eljárásokat (agrotechnikai, fizika, kémiai, biológiai, biotechnológiai) amellyekkel egymást kölcsönösen kiegészítve a környezetre nézve káros peszticidek felhasználására a lehető legkisebb mértékben kerüljön sor. Ennek célja, hogy a felhasznált vegyszerek mennyiségét, (ide tartozik a szermaradványok kérdésköre is) a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük, maximális hatékonyságot elérve. A rezisztencia kialakulásának esélye szintén arra ösztönzi a növényvédelmi szereket gyártókat, hogy új hatékony biotechnológiai megoldásokat találjanak, melyek a lehető legkevésbé terhelik a környezetet. A 1990-es évektől a Németországi Konstanz egyetemen intenzíven kutatták azokat a gombafajokat illetve mikroorganizmusokat, amelyek hatékonynak bizonyultak az almatermésűek tárolási betegségei ellen. Ennek a kutatási folyamatnak az eredményeként kiválasztották azokat az antagonista gombák csoportjához tartozó élesztőgomba törzseket, amelyek ma már több növényvédelmi probléma megoldására nyújtanak hatékony megoldást környezetkímélő módon. A Boni Protect készítménnyel a betakarítás előtt hatékonyan védekezhetünk az almatermésűek tárolási betegségei ellen. A Blossom Protect hatékony védelmet nyújt a tűzelhalást okozó baktérium (Erwinia amylovora) ellen, amely az elmúlt években ismét jelentős károkat okozott az ültetvényekben. A Botector márkajelzésű készítmény a szőlő és bogyósok szürkerothadása (Botrytis cinerea) ellen nyújt hatékony védelmet. Fejlesztés alatt állnak további készítmények, amelyek szintén az Aureobasidium pullulans hatásmechanizmusára és hatékonyságára építve kerülnek bevezetésre különböző növénykultúrákban a közeljövőben. Blossom Protect Hatékony védelem a tűzelhalás ellen Az almástermésűek legveszélyesebb baktérium által okozott betegsége napjainkban a tűzelhalás (Erwinia amylovora), amely az elmúlt években ismét megmutatta, hogy óriási károkat képes okozni, amennyiben nem veszszük komolyan. Különösen igaz fiatal fákon történő fertőzés esetén, ahol az egész ültetvény is felszámolásra kerülhet. Az Erwinia amylovora elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés, hiszen így nem következik be fertőzés vagy csak minimális mértékben és a gyümölcsfáink egészségesen fejlődhetnek tovább. A fertőzés megjelenésekor, mikor már a jellegzetes tünetek is megjelennek a fákon (1 2. ábra), a mechanikai védekezésen kívül szinte nincs más hatékony 88 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

85 mértékben korlátozódtak, így valójában csak a fertőzött részek fizikai eltávolítása, lemetszése maradt. Ezen okok miatt egyre inkább felértékelődik a megelőzés szerepe. A Blossom Protect készítmény hatékonyságát 2003 óta vizsgálják. A többéves vizsgálati eredmények egyértelműen mutatják, hogy képes megakadályozni a tűzelhalás kórokozójának virágokon keresztüli behatolását. 1. ábra A tűzelhalás (Erwinia amylovora) jellegzetes tünete almafán. (Takács, 2013) Helyes kezeléssel átla- gosan 87%-al képes csökkenteni a virágok megfertőződését módszer. Tüneti kezelés esetén már biztosan sérülnek gyümölcsfáink, ami nagymértékű teljesítmény csökkenést és ez által jelentős árbevétel kiesést okoz akár több évre is. Fontos megjegyeznünk, hogy a tüneti kezelésre felhasználható hatékony készítmények az antibiotikumok betiltásával nagy- az üzemi kísérletek eredményei alapján (3.ábra). Ez alapján kijelenthető, hogy a Blossom Protect a leghatékonyabb készítmény a jelenleg piacon lévő biológiai készítmények közül. Kísérletek (Németország, USA) alapján bizonyítást nyert, hogy a készítmény hatékonysága közel ugyanakkora, mint a sztreptomiciné. A Blossom Protect et megelőző jelleggel a fertőzés kezdete előtt kell kijuttatni. Hatóanyaga az Aureobasidium pullulans élesztőgomba, amely a virágokra kijuttatva kolonizálja azokat, beborítja a virágok teljes felületét, így a baktérium nem talál alkalmas felületét a megtelepedésre, felszaporodásra és behatolásra. A kezelések megkezdésének opti mális időpontja 2.ábra. Fertőző baktériumnyálka fiatal hajtáson. (Takács, 2013) különböző előrejelzési ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 89

86 3. ábra Németországi üzemi kísérletek eredménye Jonagold fajtán 2012-ben. Megjegyzés: EIP (Epiphytic infection potential) Epifita fertőzési potenciál a Maryblyt előrejelző módszer alapján. Vacc: 0,75 liter/ha Vacciplant (laminarin) - 2 LMA: 20kg/ha LMA (potassium-aluminium-sulfate) 1 LMA: 10kg/ha LMA - LX4: 15 kg/ha LX4630 (calcium-formate) - Strep: 0,6 kg/ha Strepto (streptomycin sulfate) - BlosP: 12kg/ha Blossom Protect (A. pullulans) modellek segítségével, nagy pontossággal előrejelezhető. Ma már szinte minden gyümölcsöskert rendelkezik meteorológiai állomással, melyek adatai alapján a kezelés időzítése nagy pontossággal előre jelezhető. Az általunk használt modell a Maryblite előrejelzési módszer továbbfejlesztett változata, amely a helyben mért időjárási adatok (maxmin. hőmérséklet, csapadék, stb.) alapján ad konkrét, pontos riasztást és segítséget a termelőknek. Egy ilyen előrejelző online modell elérhető a oldalon. A kezeléseket legkésőbb 1 nappal a fertőzési nap előtt kell megkezdeni. Amennyiben a riasztás folytatódik a további kezeléseket 2 3 naponként ismétlődnek, (figyelembe véve az időjárást, valamint a virágzás dinamikáját.) 90 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

87 verhetőséget illetően hatékony segítséget nyújt a com oldalon megtalálható keverhetőségi lista. A technológiai szabályok betartása mellett felállított növényvédelmi stratégia megfelelő védelmet nyújt a virágzás időszakában mind a tűzelhalás, mind a varasodás elleni küzdelemben, bio- és integrált növényvédelmi 4. ábra Az 1997-től napjainkig Németországban elvégzett tűzelhalással rendszerben egyaránt. kapcsolatos szabadföldi kísérletek publikált adatainak összegzése Boni Protect (Kunz, Acta Horticulturae, submitted) Hatékony, környezetbarát védekezési Elsődleges célunk, hogy fertőzési időszakban az összes kinyílt virágot, amelyek potenciális fertőzési kaput jelentenek, a kórokozó számára lezárjuk. A Blossom Protect a legtöbb EU tagországban (de Marokkóban, az USA-ban és Kanadában lehetőségek az almatermésűek tárolási betegségei ellen. Az alma tárolhatóságát nagymértékben korlátozzák azok a gomba fajok, amelyek a gyümölcsöt a tárolás előtt vagy a tárolás alatt megfertőzik. Az ellenük való védekezés fontos feladat, is) engedélyezett készítmény. Nagyon jó ökológiai profilja alapján bio- és Integrált termesztésben egyaránt engedélyezett és felhasználható. A készítmény jól beépíthető az almástermésűek integrált növényvédelmi programjába virágzás idején. A Blossom Protect jól keverhető és egy menetben kijuttatható a nedvesíthető kén, a fluquinkonazol, a penkonazol és az anilinopirimidin (ciprodinil, pirimetanil) hatóanyagokkal. Kerülni kell a dithianon, kaptán és dodine hatóanyagú készítményeket, mert ezekkel nem keverhető, 5. ábra Tárolási betegségek 3 hónap tárolás után így be kell tartani a technológiai várakozási időket. Ezeket a hatóanyagokat egy nappal a Blossom Protect kezelés előtt illetve két nappal a kezelés után lehet kijuttatni. A kehiszen egész éves gazdálkodásunk eredménye mehet kárba, ha nem járunk el körültekintően a termesztés és a tárolás során (5. ábra). ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 91

88 Több mint 90 kórokozót tartunk számon amelyek károsíthatják a betárolt terményünket, ezek relatív fontosságát elsősorban a klimatikus és tárolási körülmények befolyásolják. A legfontosabb kórokozók a Botrytis cinerea Pers.: Fr., a Penicillium expansum Link ex S.F. Gray, a Phytophthora cactorum, a Trichothecium roseum Pers. Fr. Link, az Alternaria Alternata Fr.: Fr. Keissl, a Cylindrocarpon heteronema (Berk. & Broome) Wollenweb, a Colletotrichum gloeosporioides (Penz.) Penz & Sacc. In Penz. A Monilia fructigena (Pers ex Pers.) Pers ex Stend., valamint a Venturia inaequalis (Cook) G.Wint. Az eredményes tárolás alapvető feltétele az egészséges gyümölcs. A tárolás során a gyümölcs minősége nem javul, tehát a tárolással a betárolási minőség minél jobb %-ban történő megőrzése lehet a célunk. A gombák elleni védekezés eredményességét a lapvetően meghatározza a vegetációs idő alatti növényvédelem hatékonysága. A tároláskori gombás betegségek ellen már az ültetvényben meg kell kezdenünk a védekezést. Az Integrált termelésben 1 3 betakarítás előtti vegyszeres kezeléssel készítik fel a termést betárolásra. Ez nem könynyű feladat, hiszen a felhasználható gombaölő szerek száma folyamatosan csökken, valamint a munka- és 6. ábra Boni Protect - A termék kiszerelése, és a szárított blastospórák élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása is komoly nehézségeket okoz, miközben a termelőkre komoly nyomás nehezedik, hogy tartsák be az élelmezésügyi várakozási időket, a minimális szermaradvány értékre vonatkozó limiteket, a rezisztencia kialaku- 7. ábra A Boni Protect készítmény hatékonysága az alma tárolási betegségei ellen 92 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

89 lásának kockázatát, a kórokozók megtelepedésének csökkentését, nem utolsósorban az áruházláncok által rájuk nehezedő szermaradék csökkentésére irányuló nyomást. Ezen okok miatt komoly előrelépést jelent minden olyan alternatív, új környezetbarát eljárás, amely kellő védettséget biztosít a tárolás során a kórokozó gombák káros tevékenysége ellen. Ilyen megoldást jelent a Boni Protect készítmény, melynek hatásmechanizmusa egy antagonista élesztőgomba tevékenységére épül. A készítmény hatóanyaga az Aureobasidium pullulans a hazai gyümölcsösökben is megtalálható, hatásmódjával képes meggátolni a gyümölcsöt támadó kórokozók bejutását, fertőzését. (6. ábra) Két általános stratégiát követhetünk a Boni Protect almaültetvényekben történő használatakor. Az első, amikor a gombaölőszerek helyett használjuk a tároláskori fertőzések és megbetegedések ellen. Továbbá lehetséges a gombaölőszerek hatékonyságának fokozása a betakarítás előtti időszakban. Mivel a készítménynek nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, ezért biztonsággal alkalmazható a betakarítási illetve két szedés közti időszakban egyaránt. A készítmény keverhetőségét illetően hasznos segítséget nyújt a elérhető Keverhetőségi lista. A Boni Protect betakarítás előtti használata 2002-től végzett üzemi kísérletben a gombalőszerek hatékonyságához hasonló eredményeket mutatott (Mögel and Kunz, 2006; Weiss et al., 2006). A betakarítást megelőző háromszori Boni Protect kezelés 22,6%- ról 8,6%-ra csökkentette tárolási veszteséget, amely csökkenés 62%-os hatékonyságot jelent. Nagyon jó eredményeket értünk el azokban a kísérletekben, amelyekben a kaptán illetve a trifloxistrobin hatóanyagú készítmények szerepeltek, mint standard hatóanyagok. Ezekben a kísérletekben a kaptán hatóanyag 43%, a trifloxistrobin 51%, míg a Boni Protect 62%- os hatékonysággal védte meg a betárolt almát a kontrollhoz képest (7. ábra). Magyarországon 2008-ban Idared fajtán végzett üzemi kísérletben a Boni Protect háromszori alkalmazásával helyettesítették a Rovral készítményt, így a tárolás alatti rothadás előfordulása 5,3%-ról 0,8%-ra csökkent, ami 85%-os hatékonyság. A Rovral-lal végzett kezelés esetében ez a hatékonyság 67%-os volt és 2011 között vizsgálatok 10 európai országban bizonyították a Boni Protect hatékonyságát. A Boni Protect az EU országok többségében engedélyezett, mellyel hozzájárul új stratégiák kidolgozásához, lehetőséget kínálva környezetbarát módszerek bevezetéséhez a tárolási betegségek elleni harcban, bio- és Integrált növényvédelmi rendszerekben egyaránt. Felhasznált irodalom 1. FALCONI, C. J. és Mendgen, K. (1994): Z. PflKrankh. PflSchutz 101, Schiewe, A. és Mendgen, K. (1992): J. Phytopathol. 134, Leibinger, W., Breuker, B., Hahn, M., és Mendgen, K. (1997): Phytopathology 97, Jones, A. L. ed. (1990): Compendium of apple and pear diseases (APS Press, St. Paul). 5. Weiß, A., Mögel, G., és Kunz, S. (2006): in 12 th International Conference on cultivation technique and phytopathological problems in organic fruit-growing, ed. FÖKOe.V. (FÖKOe.V., Weinsberg), pp Mögel, G. és Kunz, S. (2006): Obstbau 31, Knaus, C. és Joseph, C. (2012):. 8. Pusey, P. L. és Smith, T. J. (2008): Plant Dis. 92, Raymundo, A. K. és Ries, S. M. (1980): Phytopathology 70, Kunz, S., Schmitt, A., & Haug, P. (2012) in Proccedings of the15 th International Conference on Oganic Fruit- Growing, ed. FÖKOe.V. (FÖKOe.V., Weinsberg), pp ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 93

90 Cheminova Magyarország Kft.: Készítményeink az alma védelmében Lemosó permetezés: A kórokozók és kártevők egy jelentős csoportja áttelelő alakjaikkal a fiatalabb vagy az idősebb fás részek felületén, azok kéregrepedéseiben a törzsek tuskórészén, a gyökérnyakon, a metszési felületek környezetében és a vesszők rügyeiben vészelik át a számukra kedvezőtlen téli időszakot (pl. vértetű, almalisztharmat). Számos kórokozó a nyugalmi időszakban is aktív, vagy a sérüléseken repedéseken a kezeletlen metszési felületeken fertőz. Azon kórokozók illetve kártevők ellen, amelyek közös jellemzője, hogy életciklusuk nyugalmi periódusa szervesen kötődik a gazdanövényhez vagy valamelyik aktívan fejlődő alakjuk van jelen a gazdanövény nyugalmi szakaszában, az ősztől tavaszig tartó időszakban jól megtervezhető néhány hatékony növényvédelmi beavatkozás. Ennek egyik kiváló eszköze a lemosó permetezések alkalmazása, mely ültetvényeinkben számos károsító ellen igen eredményes. A Cheminova Magyarország Kft. lemosó permetezésre több készítményt is forgalmaz: Az Olajos rézkén gyári kombináció tartalmazza a rézoxikloridot, a ként és a paraffinolajat, így egy készítménnyel védekezhetünk nyugalmi állapotban a baktériumos és gombás eredetű betegségek és kártevők ellen. Bordóilé Neo SC, amely folyékony réz készítmény, nyugalmi állapotban a baktériumos és gombás betegségek (kivéve a lisztharmat) ellen védekezhetünk. Bordóilé +Kén Neo SC egy gyári kombináció, amely egy termékben tartalmazza a réz és a kén hatóanyagot. Hatásspektruma: baktériumos betegségek, lisztharmat, varasodás és atkagyérítő mellékhatással rendelkezik. Miltox Speciál Extra WP a növényvédelemben legnagyobb mennyiségben használt és közkedvelt rézoxiklorid és mankoceb harmonikus kombinációja. A készítmény fokozottabb és tartósabb hatását a két hatóanyag közti szinergizmus biztosítja. Lemosó permetezésnél rendkívül fontos a permetezés időpontjának a megválasztása. A túl korai permetezésnél a károsítók még nem kezdik meg élettevékenységeiket, a késői permetezés perzselést okozhat. A kezelést a rügypattanáshoz közeli időpontban ajánlatos elvégezni, mert ilyenkor a rügypikkely levelek alá könnyebben behatolnak a növényvédő szerek. A gondosan, idejében elvégzett lemosó permetezés jelentősen növeli a tenyészidőszakban végzett kémiai védekezés hatékonyságát. A rezes lemosó kezeléssel lezárjuk a metszés során keletkezett kisebb-nagyobb sebfelületeket. Kórokozók elleni védelem: Az alma két meghatározó gombabetegsége a lisztharmat és az almavarasodás. A lisztharmat a fertőzött rügyekben micélium formájában telel át és a primer tüneteket ez okozza. A fertőzött leveleken aztán a képződő konídiumok már másodlagos fertőzési for- 94 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

91 rások és a generációk során a teljes vegetációban fertőzési veszélyt jelenthetnek. Az almavarasodás a lehullott fertőzött leveleken pszeudotéciumokkal telel át, majd tavasszal a hőmérséklet emelkedésével kialakulnak az aszkuszok, bennük az ivaros szaporító sejtek, az aszkospórák. Ezek szóródása nedvesség hatására április közepétől júniusig tarthat. A vegetáció további részében képződnek az ivartalan szaporító sejtek, a konídiumok, melyek a tenyészidő végéig fertőzhetnek. A Riza 250 EW tebukonazol hatóanyagú gombaölő szer, mely az almatermésűek mindkét kórokozója ellen hatásos. A védekezéseket megelőző jelleggel, varasodás ellen előrejelzésre alapozva kell elkezdeni és a fertőzés erőssége szerint virágzást követően 7 10 naponként július végéig folytatni. Lisztharmat ellen a kevésbé fogékony fajtáknál a védekezések száma csökkenthető. Varasodás ellen minden esetben kontakt hatóanyagú készítménnyel kombináljuk. A Riza 250 EW hatóanyaga a tebukonazol hasonlóan a többi triazol típusú fungicidhez a gombák ergoszterol bioszintézisét gátolja. Azonban a triazolok nagy részétől eltérően nem egy, hanem két ponton is beleavatkozik a bioszintézisbe (C14 demetiláció és Δ8- Δ7izomeráció blokkolás), aminek következménye, hogy a sejtmembrán nélkülözhetetlen alkotó eleme az ergoszterol hiányzik, így a gomba szívóhifái nem tudnak kifejlődni. A Riza 250 EW tehát egy újgenerációs triazol, mely felszívódó tulajdonsága, széles hatásspektruma (más gombabetegségek ellen is hatékony) és erős gombaölő hatása mellett, környezetbarát is, hiszen méhekre nem veszélyes. A Bordói lé Neo SC és a Bordói lé + kén Neo SC egy új, modern technológiával előállított folyékony réz készítmény, amelynek köszönhetően nem okoz fitotoxikus tüneteket a növényen. A Bordói lé Neo SC nagyon jó hatással bír a varasodás és a tűzelhalás ellen, a Bordói lé + kén Neo SC a réz mellett ként is tartalmaz így a lisztharmat ellen is van hatása. Mind a két készítmény Rizával együtt kiegészítve, jó és tartós hatást ad almatermésűekben a varasodás, tűzelhalás és lisztharmat ellen. A szüret után végzett Bordói leves kezeléssel csökkenteni lehet a varasodás későbbi felszaporodásának mértékét. Kártevők elleni védelem: Az alma legfontosabb kártevői okozta veszélyre csaknem az egész tenyészidőszakban figyelnünk kell. Kora tavasszal a rügyeket odvasíthatják, majd később a hajtásokat sodorhatják össze a sodrómolyok áttelelt lárvái. A második, esetleg harmadik nemzedékük (almailonca) virágzás után egészen szüretig károsíthat. A pajzstetvek fák ágain, törzsén áttelelt lárvái ellen már tél végén érdemes védekezni. A különféle levéltetvek egérfüles állapottól őszig szívogathatnak, soknemzedékesek, különböző mértékű kárt okozhatnak. A takácsatkák közül a piros gyümölcs takácsatka áttelelt tojásaiból pirosbimbós állapottól virágzás végéig kelhetnek a lárvák, míg az imágó alakban telelő közönséges- és galagonya takácsatkák április május körül jelennek meg. Több nemzedékük során őszig szívogathatnak. Csak mikroszkóppal észlelhető, de annál nagyobb jelentőségű lehet az almástermésűek levélatkája, mely május végétől jelenik meg, szaporodhat fel. A különféle levélaknázó molyok többnemzedékesek, az áttelelt bábokból március május között repülnek ki az első nemzedék lepkéi. Aknáik révén az asszimilációs felület csökkentésével károsítanak, de különösen veszélyes a lombosfa fehérmoly, mert az az alma csészéje illetve kocsánya mellé szövi a bábbölcsőjét, így a termés értékét is csökkenti. Az alma egyik legfőbb kártevője az ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 95

92 Py Pyranica 100 ppm f fenbutatin oxide 250 ppm propargit 300 ppm py pyridaben ridaben ppm ppm levél színe levél fonáka % almamoly. Az áttelelt kifejlett lárva bebábozódását követően április második felében repülnek az első nemzedék lepkéi. A nyári nemzedék rajzása általában július második felére tehető. A védekezéseket, mint a legtöbb kártevő esetén szex-feromonos előrejelzés alapján célszerű végezni. A Cyren EC foszforsavészter típusú rovarölő szer. Alma- és sodrómolyok ellen szexferomonos előrejelzés alapján alkalmazzuk, a védekezéseket a fiatal L 1 -L 2 lárvák ellen irányítva. Nyári védekezéskor ügyeljünk a 60 napos élelmezés egészségügyi várakozási idő betartására! A készítmény hosszú hatástartamú, de elhúzódó rajzások esetén a kezelést más hatásmechanizmusú készítményekkel kell folytatni. Mivel jól gázosodik, a rajzó lepkék mellett a besodort levelek között élő lárvákat is jól pusztítja. Ha meghatározó atkafertőzéssel állunk szemben alkalmazzuk a Pyranica 20 WP-t! Hatásspektruma rendkívül széles, a különféle takácsatkák (piros gyümölcs-, közönséges-, barna-, galagonya-takácsatka stb.) mellett az almástermésűek levélatkáján át a levéltetvek (és egyéb szívó kártevők) ellen is kiváló hatással rendelkezik. A készítmény az atkák minden fejlődési alakja (tojás-lárva-krisalok-nimfakifejlett alak) ellen hatásos! Tavasszal az előrejelzésre alapozva, a piros gyümölcsfa-takácsatka 60 70%-os lárvakelésekor kell védekezni, ill. vegetációban, ha a levelenkénti atkaszám eléri az átlagos 2 3 mozgó alakot. A készítményből 0,25 kg/ha-t juttassunk ki, de ha 1000 liter fölötti a lémennyiség, akkor a 0,025 % koncentráció a mérvadó. A Pyranica 20 WP gátolja a mitokondriális légzést és az elektrontranszportot, ami megakadályozza a keresztrezisztenciát az atkáknál, melyek az általánosan elterjedt akaricidekkel szemben már rezisztenssé váltak. Hatásmódja teljesen egyedülállóvá teszi az atkaölő szerek között, mert a gyors taglózó hatás, valamint a hosszú hatástartam (50-60 nap) mellett némi felszívódó hatással (mély hatás) rendelkezik. Ez a transzlamináris tulajdonság azt jelenti, hogy a Pyranica 20 WP-t a levél színére permetezve a levél fonákán rejtőzködő atkákat is elpusztítja. A hasznos, ragadozó szervezeteket kíméli, a kultúrnövényekre nem fitotoxikus, méhekre nem veszélyes. Alkalmazása különösen gazdaságos, ha az atkák és a levéltetvek egyszerre károsítanak az ültetvényben. Gyomok elleni védelem Az ültetvényekben előforduló gyomnövények amellett, hogy értékes tápanyagot és vizet szívnak el a gyümölcsfáktól a párás mikroklíma révén a gombabetegségek fertőzését is 96 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

93 megkönnyítik. Magról kelő és évelő, egy és kétszikű gyomok egyaránt előfordulhatnak az almáskertekben. A Glyfos totális gyomirtó szer a magról kelő és évelő egy és kétszikű gyomnövények teljes skáláját kiválóan irtja. Ültetés, telepítés előtt, illetve három évnél idősebb ültetvényben használható a gyomokra irányított permetezéssel. A fitotoxikus hatás elkerülése érdekében fontos, hogy a kultúrnövényen a zöld munkákat a permetezés előtt gondosan végezzük el (sarjhajtások és a törzsekről a hajtások eltávolítása), hogy a kultúrnövények zöld részeire ne kerüljön a permetlé. Az évelő gyomnövények ellen a magasabb 4 6 l/ ha, egynyári gyomnövények ellen az alacsonyabb 2 4 l/ha dózisban, a növények cm-es fejlettségi állapotában alkalmazható. Az ültetvények telepítése előtt a gyomirtás 5 6 l/ha Glyfos használatával végezhető. Nagyon jól szállítódik a növényekben gyökérirányban is, így alkalmas a nehezen irtható évelő gyomok (mezei acat, aprószulák, tarackbúza) gyomirtására is. A gyökerekben lévő rügyeket is elpusztítja, így megakadályozza a gyomok újrahajtását. A Glyfos mellé gyors felszívódást segítő adjuvánst célszerű hozzáadni. A glifozátok mellé a Superspray nevű adjuvánst ajánljuk. Egyedülálló termék, amelynek minden összetevője (hatóanyag: poliszorbát és szorbitán-laurát) a környezetre veszélytelen, teljes mértékben lebomlik. Biztosítja a növényvédőszer jobb hatékonyságát, felszívódását, javítja a permetlé terülését, tapadását és az esőállóságot, valamint csökkenti a habzást. A termék minden tipusú növényvédőszerrel együtt felhasználható, a permetezőbe először a Supersprayt öntsük. A Glyfos Dakar teljesen egyedülálló a Cheminova által kifejlesztett szilárd halmazállapotú magas hatóanyag tartalommal (680 g/kg glifozát) rendelkező gyomirtó szer, amely a glifozát hatóanyagot glifozát-ammónium só formában tartalmazza. A készítményben lévő nitrogén kiválóan segíti és fokozza a hatóanyag felszívódását és gyorsítja a hatáskifejtését. A 3 évesnél idősebb ültetvényekben magról kelő gyomok ellen 1,5 2,0 kg/ha, évelők ellen 2,5 4 kg/ha dózisban alkalmazzuk. Az ültetvény telepítése előtti totális gyomirtásra 2,5 3 kg/ha felhasználása javasolt. Lombtrágyázás: Az almatermesztés minőségi követelményei egyre inkább megkívánják, hogy a növény a legfontosabb tápelemeket ne csak a talajból, hanem levélen át is kellő időben és mennyiségben megkapja. A mezo- és mikroelemek között kiemelkedő szerepe van a bórnak és a kalciumnak. A bór főként a megtermékenyülésnél, terméskötődésnél, a generatív folyamatokban nélkülözhetetlen. Hiányában a tenyészőkúp fonnyadása után a rügykezdemények elhalnak, a levelek kisebbek lesznek, a felső ágak felkopaszodnak. Kevés lesz a virág- és gyümölcskezdemény, a virágok nagy része felnyílás előtt elhal. A virágpollen csírázása sérül. Már a fiatal termésen megjelennek a héjparásodás tünetei. A termésen jellegzetes barna foltok képződnek, melyek a gyümölcshúsra is kiterjednek. A kalcium a gyümölcs megfelelő tárolhatóságát biztosítja. Hiányában a terméseken barnuló foltok jelennek meg, melyek később a tárolás során berohadhatnak, és komoly tárolási veszteségeket okozhatnak. Mivel mindkét tápelem igen nehezen mozog a növényben, ezért esetükben lényeges a levélen keresztüli, időzített ellátás. A Kén-S Bór, folyékony komplex bór készítmény nitrogént, ként és bórt tartalmazó levéltrágya. Virágzás előtt és után, valamint szüret után az utolsó permetezéssel javasolt 2 3 l/ha dózisban kijuttatni. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 97

94 A Panda 15% Ca tartalmú összetett oldatlombtrágya. A kalciumon kívül 10% nitrogént, 2% magnéziumot, valamint bórt és egyéb mikroelemet is tartalmaz. Felhasználható 5 10 l/ha menynyiségben (a kalciumhiányra kevésbé érzékeny fajtáknál 3 5 l/ ha mennyiségben) legfeljebb 2%-os töménységben, a sziromhullástól kezdve naponként, a betakarítást megelőző napig. A Panda 15 m/m%-os megfelelően magas Ca ++ -ion hatóanyag-tartalmú, adalékanyagai miatt savas illatú. A növények számára pontosan az adalékanyagok miatt gyorsan és könnyen felvehető, és a szükséges helyszínekre szintén könnyen Nyírbátor mg/kg Ca K/Ca arány eltérő szövetekben kg stipikes/300 kg jó alma Vizsgálat iránya Héjban húsban magház héjban húsban magház mellett mellett szedéskor kitároláskor Kontroll standard átl Panda szállítódó lombtrágya. Savas illata ellenére sem perzsel. A magas hatóanyag-tartalom ellenére teljesen folyékony a termék. Ezek az adatok azt jelentik a gyakorló felhasználó számára, hogy könnyen kezelhető, dugulást nem okozó, gyorsan hasznosuló lombtrágyával dolgozhat. Kondicionálás: Az ültetvények általános egészségi állapota olykor kritikus tényező lehet, hiszen egyes károsítók (pl. lisztharmat) egy legyengült állományt hamarabb megfertőznek, abban nagyobb kárt tudnak okozni. Minőségi (és menynyiségi) termést is csak egy jó kondícióban lévő kerttől várhatunk. A Plantafosz Universal erősíti a növények természetes védekezőképességét, másrészt tápanyagot is biztosítunk a növényeinknek. A Plantafosz Universal serkenti a tápanyagok felvételét a növények intenzív vegetatív és a generatív növekedési szakaszaiban. A stimuláció eredményeként többlet tápanyag jut a legintenzívebben osztódó növényi részekbe, pl. gyökércsúcsokba a kelés időszakában, vagy a generatív részekbe terméskötődéskor. A Plantafosz Universal hatással van a növények fenol-anyagcseréjére, azon keresztül a fitoalexinek és a lignin szintézisére valamint a lítikus enzimek aktivitására. Ezen hatóanyagok beindítják a növények természetes védekező mechanizmusait, a sejtfalak megvastagszanak és a növény a gomba és a baktérium fertőzésekkel (pl. varasodás, erwinia, stb.) szemben ellenállóbbá válik. A Plantafosz Universal-t a növények mind levélen, mind pedig gyökéren keresztül gyorsan felveszik. A készítmény csúcs és gyökérirányú transzlokációval egyaránt rendelkezik, így lombtrágyaként és talajtrágyaként is kijuttatható. A Plantafosz Universalt almatermésűekben rügypattanástól kell alkalmazni (virágzásig legalább két alkalommal) 3 l/ha mennyiségben levélre permetezve vagy kora tavasszal l/ha mennyiségben talajba injektálva. A Plantafosz Universal így 98 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

95 felkészíti a növényt a különböző kórokozók elleni védelemre (pl.tűzelhalás, varasodás). Virágzás kezdetétől tovább kell folytatni a kezeléseket, így a Plantafosz Universal segítségével az alkalmazott növényvédelmi technológia megbízhatóbbá válik. Az Amalgerol egy növény és talajkondicionáló készítmény, melynek hatása szerteágazó. Az egész vegetáció során érdemes használni, más-más okokból. Stresszoldó szerként alkalmazva a különféle sokkhatásnak kitett növényállomány (hideg, aszály, belvíz, növényvédő szer okozta stressz, károsítók által legyengült állomány, kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátottság) a stb. Talajra kijutatva 5 l/ha dózisa, lombkezelésre 2 3 l/ha dózisban javasolt minden második permetezésben. Integrált és biotermesztésben is engedélyezett készítmény. Permetezések hatásának fokozása Termék Károsító Dózis É.v.i. Olajos Rézkén baktériumok, gombák, atkák, pajzstetvek, levéltetvek 3-4 l/ha nk Bordóilé Neo SC varasodás, tűzelhalás 3-4 l/ha 10 Bordóilé + Kén Neo SC varasodás, tűzelhalás, lisztharmat 4-5 l/ha 10 Kén-S Bór bór és kén utánpótlás 2-3 l/ha nk Plantafosz Universal növényi immunerősítő készítmény 3-4 l/ha nk Amalgerol Kondicionálás: stresszoldás, terméskötődés-, minőségjavítás, tárolhatóság 2-5 l/ha - Cyren EC almamoly, sodrómolyok 1,5 l/ha 60 Pyranica 20 WP takácsatkák, levéltetvek 0,25 kg/ha 28 Riza 250 EW lisztharmat, varasodás 0,5 l/ha 28 Glyfos és Glyfos Dakar (min. 3 éves ültetvény) egy és kétszikű egyéves és évelő gyomok 4-6 l/ha ill. 7 ill. 2,5-4 kg nk Panda Ca hiány ellen, tárolhatóság javítására 5-10 l/ha - Superspray hatásfokozó adalékanyagként 0,25-0,5 l/ha - kezelés hatására látványosan regenerálódik, ellenállósága nő, intenzíven fejlődik, zöldebb lesz. Használata során kiegyensúlyozott tápanyagcsere, egyöntetűbb virágzás, jobb terméskötődés jellemzi, ami termésnövekedésben, minőségi javulásban realizálódik. Almafákon végzett kutatási eredmények igazolták, hogy Amalgerol használatával a gyökérszőrözöttség meghétszereződik. A levélen kívül ugyanis talajon át is hat, sőt a talajélet beindításával a tápanyagok (pl. Ca) felvétele is megnő, javul a talajszerkezet, vízháztartás A növényvédelmi kezelések során a pontos diagnosztika, megfelelő szerválasztás, kijuttatás technika (gépbeállítások, megfelelő szórófejek, dózis, nyomás, lémennyiség) mellett kiemelkedő szerepe van a permetlé megfelelő fedettségének, valamint a szisztemikus szerek gyors bejutásának. A nem megfelelő tapadás, esőállóság, felszívódás az alkalmazott növényvédő szer hatáscsökkenést eredményezheti, így az egész termés biztonságát is veszélyezteti. A Superspray-t a növényvédőszer felszívódásának elősegítésére, tapadásfokozására, aktiválására, nedvesítő szerként a permetlé terülésének növelésére, valamint a permetlé habzásának a csökkenésére lehet felhasználni. További információ: Cheminova Magyarország Kft. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 99

96 2013 Cheminova alma technológia Olajos rézkén Riza 250 EW Bordóilé Neo SC Bordóilé + Kén Neo SC Miltox Special Extra WP Miltox Special Extra WP Plantafosz Réz Plantafosz Universal Cyren EC Cyren EC Pyranica 20 WP Pyranica 20 WP Glyfos, Glyfos Dakar Ken-S Bór Zinic 700 Panda Superspray Amalgerol 100 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

97 Bo-La Carnival Headland Komplex Headland Alga LOMBTRÁGYÁK ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 101

98 Bo-La A nélkülözhetetlen bór, molibdénnel kalibrálva Összetétel: B 150 g/l, Mo 7,5 g/l A bór részt vesz a hajtáscsúcs fejlődésében. Fontos szerepe van a virágok megtermékenyülésében, a magkötésben. Dózis: 1-2,5 l/ha Lémennyiség: min. 200 l/ha Felhasználható: napraforgó, szőlő, repce, cukorrépa, saláta, karfiol, zöldségfélék, alma napos intervallumban Carnival A jól tárolható termésért Összetétel (tömeg%): Ca 15%, Mg 2%, B 0,5%, Zn 0,2%, össz. N 10%. Hatása a termés kifejlődésére és tárolhatóságára igen jelentős. Ezen felül komolyan befolyásolja a növények vegetációs időben elért kondícióját. Dózis: 5-10 l/ha Lémennyiség: víz Felhasználható: gyümölcs, szőlő, kertészeti kultúrák (paprika, paradicsom, dinnye, stb.) Headland Komplex Tizenegy elem bőségével Felhasználható rutinszerű kezelésként bármely kultúra intenzív fejlődésekor, vagy stressz gyengítette állományban, napos intervallumokban. Összetétel (tömeg %-ban): Mg 2%, Mn 0,26%, Cu 0,2%, Zn 0,14%, B 0,04%, Fe 0,02%, Mo 0,006%, N 20%, P 8%, K 14%, S 9,7% Dózis: Lémennyiség: min. 200 l/ha Headland Alga A stresszoldó Összetétel: 3,8% N, 1,75% P, 3% K, + Mg, Cu, B, Fe, Mo, Zn mint mikroelemek + auxin, giberellin, citokinin Természetes hormontartalmuk növeli a növények stressztűrő képességét (pl. fagytűrés), serkenti a sejtek képződését, a termés mennyiségét és pozitívan alakítja minőséget is. 1,5 l/ha 5,0 l/ha bármely szántóföldi és kertészeti kultúrában a növények kondíciójának és stressztűrésének javítására a tenyészidőszak folyamán ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

99 Dow AgroSciences: Almatechnológiánk 2013-ban A Runner 2F az elmúlt 12 év során meghatározó készítménye lett az alma molyok elleni védelmének. A hagyományos növekedés-szabályozó anyagokhoz képest egyedi hatásmóddal rendelkezik (nem kitinszintézis-gátló, hanem vedlést beindító), azoknál gyorsabb hatású és minden lárvastádiumban hatékony. A Runner kontakt hatása révén tojásölő hatással is rendelkezik. Ez kulcskérdés lehet olyan kártevők esetében, mint pl. a lombosfa fehérmoly, amelynek lárvái kelés után azonnal berágnak a növény szöveteibe. Sajnos ezt számukra kedvezőtlen körülmények között az almamoly lárvái is megteszik, ezért ellenük a védekezést az első lepkék megjelenését követő időszakra kell időzíteni, hogy a lerakott tojások már kezelt felületre kerüljenek. Figyelembe véve a rajzás erősségét, 8 10 naponként blokkszerűen, 2 alkalommal permetezzük ki a Runnert, 0,5 l/ha dózisban. Igen erős rajzás esetén szükség lehet a repülő alakok gyérítésére is. Ez esetben a Runnert kombináljuk 2,7 l/ha Reldan 22 EC-vel. A Reldan taglózó- és gázhatásának köszönhetően elpusztulnak a rajzó lepkék, a Runner pedig a később kikelő lárvák ellen védi meg a gyümölcsöt és a lombot. A Runner egyik nagy előnye az UV-stabilitása, ezért a napfényes, meleg időszakokban is stabil tartamhatást biztosít. A Reldan 22 EC kiemelkedő rovarölő hatásának alapja az erőteljes taglózó és gázosodó hatás. A Reldan hatóanyaga a klórpirifoszmetil az összes szerves foszforsav észter közül az egyik legmarkánsabb gázosodó és taglózó hatással bír. Ezért egy Reldan-os kezelés tulajdonképpen olyan, mintha bombát dobnánk a nyüzsgő rovartömeg közepébe. Ebből következik, hogy a Reldan-t akkor kell kijuttatni, amikor a legtöbb kártevőt (gyümölcsmolyok, levéltetvek, pajzstetvek, stb.) tudjuk egy csapással elintézni. Ezen alapszik a Reldan tartamhatása is, hiszen egy jól célzott kezelés után a kártevők populációi hetekig nem tudnak újra felszaporodni. A Laser különösen kedvelt körtetermesztők körében, hiszen egyike a kevés, igazán hatékony készítményeknek körtelevélbolha ellen. Gyakorlati szempontból lényeges, hogy olajos adalékanyag használata mellett mindenképpen a lehető legmagasabb dózist alkalmazzuk. Almában nemcsak almamoly, de lombosfa fehérmoly ellen is kiváló hatékonyságot mutat. Ott, ahol az almamoly elleni védekezések- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 103

100 ben légtértelítéses technológiát alkalmaznak, a lombosfa fehérmoly 1. nemzedéke ellen alkalmazzák eredményesen. Szüret előtti kezelésre is kiválóan alkalmas rövid (7 napos) élelmezés-egészségügyi várakozási ideje miatt. A készítmény legnagyobb sikerét a biotermesztők körében aratta, ahol 2010 óta használható. Széles hatásspektruma és markáns hatása miatt egyedülálló ebben a szegmensben is. Nemcsak molyok és a körte levélbolhák ellen alkalmazható, de hatékony tripszek, aknázólegyek és egyes bogarak (pl. burgonyabogár lárvái) ellen is. Magyarországon is folytatunk kísérleteket az alma bimbólikasztó elleni használat kapcsán. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy megfelelő időben és dózisban végzett kezelések hatékonyak lehetnek a károsító ellen. Javasolt növényvédelmi technológia Hajtatott paprikában és dísznövényekben a nyugati virág tripsz ellen, kék vagy sárga ragacslapos rajzásfigyelés alapján a védekezést a betelepedés, illetve a felszaporodás kezdetétől 2+1 vagy 1+2 alkalommal, 5 7 napos időközökkel, más készítmények közbeiktatásával javasolt elvégezni. Hajtatott paprikában gyapottok-bagolylepke ellen az első permetezést a fiatal (L1- L2) hernyók ellen kell időzíteni. SPINTOR Új generációs rovarölő szer, a termesztőberendezések tripsz- és hernyókártevői ellen. FELHASZNÁLHATÓ Kultúra Károsító A kezelések gyakoriságát a termesztő berendezés napi átlaghőmérsékletétől függően kell megválasztani. 25 C fok alatt 7 naponta, 25 C fok felett 5 naponta javasolt védekezni. Káposztafélékben a fehér lepkék (káposztalepke, répalepke) A kijuttatáshoz szükséges mennyiségek szer (l/ha) víz (l/ha) szőlő szőlőmolyok 0, káposztafélék paprika (hajtatott), paradicsom dísznövények (hajtatott) fehér lepkék, bagolylepkék nyugati virágtripsz, gyapottokbagolylepke nyugati virágtripsz Üvegházi molytetű (liszteske) ellen gyérítő hatású. 0, ,02% ,02% és a bagolylepkék lárvái ellen a védekezés időzítése meghatározó jelentőségű. A permetezést a rajzásmegfigyelést követően, a fiatal (L1 L2-es) fejlődési stádiumú hernyók ellen kell elvégezni. A kezelést 7 14 naponta 1 2-szer ajánlott megismételni. A SpinTornak érint keznie kell a hernyókkal, a káposztafejbe már berágott lárvák ellen nem használható! 104 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

101 Szőlőben szőlőmolyok ellen a védekezést a lárvakelés kezdetén kell elvégezni, és a rajzás intenzitásától függően blokkszerűen 7 14 naponként célszerű 1, maximum 2 alkalommal megismételni. Hajtatott kultúrákban, a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében a készítmény egy termesztési ciklusban legfeljebb 3 alkalommal használható. Figyelem! A készítmény mérsékelten toxikus a fürkészdarazsakra, gátolja lárvakelésüket. Az üvegházi molytetű elleni biológiai védekezés esetén az Encarsia formosa parazitoid minimum 1 héttel a kezelés után telepíthető. A poszméhek kaptárait a védekezés előtt 1,5-2 órával le kell zárni, és a permetlécseppek felszáradásáig zárva kell tartani. Kijuttatás és keverhetőség A kezelésekhez szükséges vízmennyiségek javasolt értékek. A kijuttatás során a permetlé mennyiségét a kezelendő növényállomány fejlettségétől, lombfelületétől és művelésmódjától, valamint az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani. Káposztában és paprikában a kijuttatáshoz tapadásfokozó szer használata indokolt. Dísznövényekben a kezelést megelőzően fitotoxicitási próba végzése szükséges. A készítmény kijuttatásához melegködképző berendezés nem használható! Munkaészségügyi várakozási idő: 0 nap Élelmezés-egészségügyi várakozási idő Forgalmazási kategória: II. (alapfokú növényvédelmi képesítéshez kötött) Kiszerelés: 0,1 literes műanyag palack Tűzveszélyességi besorolás: Nem tűzveszélyes (E) Eltarthatóság: Eredeti zárt csomagolásban, száraz, hűvös helyen, szabályos növényvédőszer raktárban 3 év. Méregjelzés, veszélyesség Nem jelölésköteles. Gyenge méreg. Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes. A felszíni vizektől előírt biztonsági távolság 20 méter, illetve az egyéb jogszabályok további korlátozásai szerint. Méhekre mérsékelten veszélyes. Közegészségügyi szempontból mérsékelten veszélyes. Munkaegészségügyi óvórendszabályok Egyéni védőfelszerelés előkészítőknek és kijuttatóknak: védőruha, védőkesztyű, védőkalap, védőlábbeli, védőszemüveg, vagy permetező arcvédő. Mérgezéskor, allergiás megbetegedés esetén, vagy annak gyanújakor a munkát azonnal félbe kell szakítani, majd helyszíni elsősegélynyújtás után /lásd: általános eljárás/ orvosi, intézeti ellátást kell bitosítani. Terápia: tüneti-megfigyelő kezelés. Jelzések: R50/53 Patkányokon p.o. LD50: >5000 mg/kg Kultúra Élelmezés eü-i várakozási idő (nap) Élelmezés eü-i várakozási idő (nap) szőlő 15 0,2 káposztafélék 3 0,2 paprika 3 1,0 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 105

102 RELDAN22 EC Kertészeti kultúrák kiemelkedő gázhatású szere Új formuláció Kedvezőbb toxikológiai tulajdonságok R Dankó Róbert (30)

103 Dupont Magyarország Kft.: Rovarölő szereink az alma növényvédelmében Bevezető Az alma molylárva kártevői szinte az egész vegetációban veszélyeztetik az ültetvényeket. Károkozásukkal leronthatják a fák általános egészségi állapotát aknázó molyok kártétele vagy direkt termésveszteséget okoznak. Az almamoly lárvák a korai időszakban a gyümölcsön a rágásukkal jelentős mennyiségi veszteséget korai terméshullást, míg később minőségi veszteséget rágott, szennyezett termés okoznak. Az ellenük való védekezést megnehezíti az egyes hatóanyagokkal szemben kialakult tolerancia, illetve az alkalmazható rovarölő szerek egyre szűkülő választéka. A DuPont ebben a nehéz helyzetben is kínál megoldást az almatermelők részére. Inszekticid kutatásainak legújabb eredményei már alkalmazható termékek formájában a magyarországi almatermesztők számára is új védekezési lehetőségeket nyújtanak a az almát károsító rovarkártevők ellen. Mielőtt részletesen ismertetjük ezeket a megoldásokat és ajánlást tennék a DuPont termékek használatára az alma növényvédelmi technológiában, előre kell bocsátani, hogy a rovarkártevők elleni sikeres védekezések egyik kulcsa az alkalmazások időzítésében rejlik. A DuPont ebben is folytatott nemzetközi és hazai vizsgálatokat és tapasztalataink szerint pl. az almamoly esetében az úgynevezett biofix módszer a károsítók hőösszegszámításon alapuló előrejelzési módszere nagy segítség lehet a védekezés időzítésének pontosabb meghatározásában. A hőösszegszámítás elvén működő modellek egy olyan esemény megjósolására használjuk, amelyek megfigyelése rendkívül nehéz. Például bábokból való tömeges kelés, tojások lerakása, a tojások kikelése, egy másik könnyebben megfigyelhető esemény bekövetkeztéből a két esemény közti hőmérséklet összefüggés felhasználásával. A könnyen megfigyelhető jelenséget használjuk a kezdő pont meghatározásához, ez az ún. biofix. Ennek a fajspecifikus módszernek a részleteiről ebben a kiadványban nem térünk ki, de szaktanácsadó kollégáink természetesen ebben is, mint a termékek alkalmazásának részletes ismertetésében is az Önök rendelkezésére állnak. Kártevők: Az alma kártevői közül az almamoly, az almailonca és az egyéb sodrómolyok jelentős Cydia pomonella mennyiségi és minőségi termésveszteséget okozhatnak. Az almamoly 2. nemzedékének lárvája azonnal berágja magát a gyümölcsbe, ezért a permetezés időzítését nagyon ponto- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 107

104 Az almamoly tojásai san kell elvégezni. Az almailonca lárvája általában felületi rágásnyomokat okoz. Almamoly (Cydia pomonella) Tojások a lárvakelés előtt 2 4 nappal Fiatal lárva Két nemzedéke van (mivel egy nemzedéket nem lehet egy védekezéssel elpusztítani, ezért általában négy alkalommal szükséges ellene permetezni). Fontos az előrejelzés. A kártevő kifejlett lárva alakban telel a gyümölcsfa törzsén található kéregrepedésekben. Az első imágók általában május elején jelennek meg, az első nemzedék május közepétől június végéig rajzik, a második (nyári) nemzedék pedig július második felétől kezdődően. A nemzedékek összefolynak, átfedik egymást. Almailonca (Adoxophyes orana) Az almailonca lárvája. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják. 108 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

105 (Tortricidae: pl. Pandemis ribeana, Archips podana, Nepticula malella stb.) Az almalionca szintén két nemzedékes kártevő, esetenként azonban egy csonka (részleges) harmadik nemzedéke is fejlődik. Ellene általában szintén négy alkalommal védekeznek országosan. Az L 3 -as lárva telel az almafa rügyei mellett, károsítását pedig rügypattanás idején, +8 ºC 10 ºC-nál kezdi. DuPont megoldások Avaunt 150 SC Széles hatásspektrumú, alacsony dózisú, új hatásmechanizmusú, környezetbarát rovarölő szer szőlőben és almástermésűekben. Hatásmechanizmus: Az indoxakarb egy új típusú hatásmechanizmussal rendelkező molekula. A nátrium ion áramlását gátolja az idegsejtekben és az idegsejtek között. A kiváltott teljes ingerhiány, táplálkozás gátlást, paralízist, teljes bénultságot okoz, amely rövid időn belül elvezet az érzékeny rovarok pusztulásához. Az indoxakarb lárvaölő, de tojásölő hatással is rendelkezik. Főleg gyomorméregként hat, de bőrön át is felszívódik. Tünetek a célszervezeteken: fokozatosan kialakuló mozgásképtelenség, mozdulatlanság, paralízis, a hatóanyaggal való érintkezés után táplálkozás gátlás 2 8 órán belül, a lárvák lehullanak a növényről, Avaunt 150 SC Hatóanyag: 150 g/l lidoxakarb Formuláció: SC = szuszpenció koncentrátum Hatóanyag mozgása a kezelt növényben: kontakt készítmény Forgalmi kategória: II. Csomagolás: 1 literes műanyag kanna Engedélyezett kultúrák: szőlő (bor, csemege) alma Károsító: szőlőmolyok, almamolyok, almailonca Dózis: szőlőben: 0,25 l/ha Almában 0,33 l/ha Méregjelzés: p.old50 patkányon: 3619 / mg / kg Kombinációs partner: más engedélyezett készítmények, ahol lehetséges, váltogassa a különböző hatásmódú készítményeket Nedvesítőszer adagolás: - Javasolt permetlé mennyisége: l/ha Esőállóság: a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befolyásolja a szer hatékonyságát Kezelések minimális és maximális száma: 4 Légi kijuttatás: - Maximális összes dózis: 1,3 l/ha Két kezelés közt eltelt minimális időtartam (nap): 10 nap Az utolsó kezelés időpontja (fenológiához viszonyítva): alma:érés eleje, szőlő:zsendülés virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő területen Korlátozások: vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyomok vannak méhkímélő technológiát kell alkalmaznia ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 109

106 a teljes pusztulás a kezelést követően óra elmúltával következik be. Az Avunt 150 SC a kártevőket rövid időn belül elpusztítja, de a kártevők táplálkozását már a kezelést követő 1 2 órán belül elállítja. Az Avunt 150 SC 8 14 napos védettséget biztosít a kezeléstől számolva, a környezeti feltételek és a fertőzési nyomás függvényében. Technológiai javaslat: Almamoly ellen rajzásmegfigyelés alapján, a rajzáscsúcsot követő 4-6 nap múlva javasolt az első permetezést elkezdeni. Nemzedékenként legalább 2 védekezés szükséges, 8 14 napos permetezési időközökkel. Elhúzódó rajzás esetén további kezelések szükségesek. Almalionca ellen a tavaszi permetezést hajtásvizsgálat alapján az áttelelő lárvák ellen kell végrehajtani. A továbbiakban szexferomon-csapdás rajzásvizsgálat alapján, nemzedékenként több kezelés szükséges. Az Avunt használatából származó előnyök: kitűnő hatékonyság (96 98 %) stabil a permetlében, jól kombinálható más készítményekkel az integrált növényvédelmi technológiában zöld besorolású készítmény munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, élelmezésegészségügyi várakozási ideje almában 7 nap (ezért a szürethez közeli állapotban is használható) rugalmas időzítés (tojás és lárvaalak ellen is hatékony) méhkímélő technológiákban is alkalmazható az Avunt bizonyítottan szelektív a következő hasznos élő szervezetekre: Typhlodromus pyri, Aphidius rhopalosiphi, Aleocara bilineata, Episyrp-hus rhopalosiphi, Chrysopa perla új típusú határmechanizmusa miatt az egyes populációkban esetlegesen felépülő rezisztencia-problémák is eredményesen kezelhetők Steward 30 DF Széles hatásspektrumú, alacsony dózisú, új hatásmódú, környezetbarát rovarölő szer számos kultúrnövény védelmére, lepke lárva kártevők ellen. A Steward hatásmechanizmusa és a technológiai javaslat almában megegyezik az Avunt 150 SC-nél leírtakkal. A Steward használatából származó előnyök: Tojás és lárvaölő hatás Hosszú hatástartam Kíméli a hasznos szervezetek és méheket Hatékony magas hőmérsékleten is Nem bomlik UV sugárzásra Egyedülálló esőállóság Stabil a permetlében Rövid értelmezés eü. (7 nap) és munka eü. (0 nap) várakozási idők IPM technológiában használható II-es forgalmazási kategória Coragen 20 SC Számos kultúrában felhasználható, egyedülállóan hatékony rovarölő szer. Gyors hatású és nagyon alacsony dózisban hatékony a kultúrnövényeken károsító legfontosabb lepke lárva és egyes bogár kártevők ellen. Kiválóan irtja a célkártevőket, de ugyanakkor minimális hatása van a hasznos rovarokra, ezért megfelelően használva tökéletesen megfelel az úgynevezett IPM technológiákban való alkalmazásnak is. A nagyon alacsony emlős toxicitásnak köszönhetően a permetlé beszáradása után azonnal folytatható a kézi munka az ültetvényekben. 110 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

107 A Coragen hatékony a tojásokon (ovicid) a fiatal lárvákon a kelés során vagy közvetlenül utána (ovicid/lárvicid) a fiatal lárvákon kelés után (kontakt lárvicid) a fiatal lárvákon az emésztés során az első kártétel után (gyomorméreg) Hatásmechanizmus: Rianodin-receptor (RyRs) aktiválás. RyRs: a kalcium-ion csatornák, melyek fontos szerepet játszanak az izmok összehúzódásában. A Coragen aktiválja a rianodin receptorokat, ezzel a kalcium-ion tárhelyek ürülését okozza a rovarok sima és harántcsíkolt izomsejtjeiben. Ennek következménye az izom összehúzódás hiánya vagy paralízis, mely végül a célszervezet pusztulásához vezet. Technológiai javaslat: Az almában károsító molyok ellen feromon csapdás rajzásmegfigyeléshez igazítva kell a kezelést elvégezni a tömeges rajzás kezdetéhez igazítva, az ovicid hatás érvényesülése érdekében. Egy esetleges tartós lehűlés késleltetheti a tojásrakást és a lárvakelést. Almamoly ellen a védekezést a rajzás intenzitásától függően naponként elegendő megismételni, míg más fajok károsításának a felléptekor 14 naponkénti ismételt védekezésre lehet szükség. A maximálisan engedélyezett két kezelést javasolt úgy beosztani, hogy nemzedékenként 1 kezelés történjen, majd más Steward Hatóanyag: Formuláció: Hatóanyag mozgása a kezelt növényben: Forgalmi kategória: Csomagolás: Méregjelzés: Kombinációs partner: Nedvesítőszer adagolás: Javasolt permetlé mennyiség: Esőállóság: 30% indoxakarb vízben diszpergálódó granulátum (DF) helyileg felszívódó II. 170 és 510 grammos műanyag dobozban p.o.ld50 patkányon:> 1867 mg/kg más engedményezett készítmények, ahol lehetséges, váltogassa a különböző hatásmódú készítményeket Trend 0,05-0,1 % permetlé koncentrációban vagy növényi olaj alapú nedvesítőszer a kukoricában való alkalmazás során javítja a permetlé fedettséget, ezáltal a hatékonyságot l/ha a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befolyásolja a szer hatékonyságát Kezelések minimális és maximális száma: 2 Légi kijuttatás: Kéz kezelés közt eltelt minimális időtartam (nap): Korlátozások: kukoricában és napraforgóban l/ha vízmennyiséggel, dióés erdészeti kultúrában l/ha permetlé mennyiséggel 14 nap virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő területen vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyomok vannak méhkímélő technológiát kell alkalmaznia ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 111

108 Engedélyezett kultúrák és betegségek Kultúra Károsító A kijuttatáshoz szükséges szer Permetlé l/ha Dózis g/ha Almatermésűek Almailonca, almamoly Borszőlő Szőlőmolyok Csonthéjasok Gyümölcsmolyok, amerikai fehér medvelepke 170 (szövő lepke) Díszfák, út menti sorfák, Lombrágó hernyók (gyapjas lepke) 170 díszcserjék (10-20 l/fa) Erdészetben Lombrágó hernyók (gyapjas lepke, amerikai fehér szövőlepke) Csemegeszőlő Szőlőmolyok Káposztafélék Káposztalepke, répa-gyapottok, bagolylepke Kukorica (csemege, szemes, siló) Gyapottok-bagolylepke kukoricamoly, kukorica bogár Málna, feketebodza Amerikai fehér medvelepke (szövőlepke), 125 sodrómolyok, bagolylepkék Napraforgó Gyapottok-bagolylepke Őszibarack, kajszibarack Barackmoly, keleti gyümölcsmoly Paprika, paradicsom, uborka bagolylepkék 170 (17%) hatásmechanizmusú szert kell alkalmazni a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében, amennyiben további kezelésekre van szükség. A permetlé mennyiségét a lombfelület nagyságától, valamint az alkalmazott géptípustól függően kell megválasztani. A készítmény kijuttatásához l/ha vízmenynyiséget kell felhasználni. A DuPont TM ajánlata az alma molykártevői ellen Amennyiben elsősorban az almamoly a probléma a területen: Az első nemzedék ellen: Coragen, Coragen, Avaunt A második nemzedék ellen Avaunt Amennyiben az aknázómoly is probléma a területen: Az almamoly második nemzedéke ellen időzítsük: Coragen, Coragen, Avaunt A permetezések időzítését előrejelzések alapján, a helyi viszonyoknak megfelelően a kártevők rajzásdinamikájának ismeretében kell meghatározni! A Coragen használatából származó előnyök: Eddig nem ismert, új hatásmód Segítség a rezisztencia kialakulása ellen Hosszú tartamhatás Hosszan tartó védelem, akár 21 napon át Azonnali táplálkozás leállítás Azonnali védelem, nincs kártétel Erős rovarölő hatás Megbízható teljesítmény, nehéz körülmények között is (magas hőmérséklet, esős időjárás) Széles hatásspektrum Sok kultúrában felhasználható Alacsony toxicitás Alacsony kockázat a felhasználóra és a fogyasztókra nézve Alacsony toxicitás a hasznos élő szervezetekre Kitűnő IPM profil 112 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

109 Coragen 20 SC Hatóanyag: Formuláció: Hatóany mozgása a kezelt növényben: Forgalmi kategória: Csomagolás: Engedélyezett kultúrák: Károsító: Dózis ml/ha: Méregjelzés: Kombinációs partner: Nedvesítőszer adagolása: Javasolt permetlé mennyisége: Esőállóság: Kezelések minimális és maximális száma: 2 Légi kijuttatás: - Két kezelés között eltelt minimális időtartam nap (nap): Korlátozások: 200 ml/l klorantraniliprol = DuPont TM Rynaxypyr SC = szuszpenzió koncentrátum helyileg felszívódó II. 50 és 200 ml-es flakon, 1 literes műanyag kanna alma, burgonya és kukorica (csemege, vetőmag) lepke kártevők, burgonyabogár LD50 patkányon:>5000mg/kg más engedményezett készítmények, ahol lehetséges, váltogassa a különböző hatásmódú készítményeket Trend 0,05-0,1 % permetlé koncentrációban vagy növényi olaj alapú nedvesítőszer a kukoricában való alkalmazás során során javítja a permetlé fedettséget, ezáltal a hatékonyságot l/ha a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befolyásolja a szer hatékonyságát alma: két héttel a betakarítás előtt, burgonya: virágzás, kukorica: sárgaérés virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő területen vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyomok vannak méhkímélő technológiát kell alkalmaznia Kultúra Alma, körte, birs, naspolya Csemege és vetőmag kukorica károsító Almamolyok és más sodrómolyok A kezelés maximális száma A kezelések közötti min. időtartam Dózis (ml/ha) nap Aknázó molyok 2 14 nap Kukoricamoly Az utolsó kezelés időpontja (fenológiához viszonyítva): Gyapottokbagolylepke 2 14 nap Víz (l/ha) Az utolsó kezelés időszaka Két héttel a betakarítás előtti állapot Csemege: 10 nappal a betakarítás előtt Vetőmag: 14 nappal a betakarítás előtt Burgonya Burgonyabogár nap Négy héttel a betakarítás előtti állapot Szőlő Szőlőmoly lárvák Zsendülés ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 113

110 Érzékeny kártevők: Alma, körte, birs, naspolya molykártevők Cydia pomonella - almamoly Adoxophyes orana -almailonca Aknázó molyok Phyllonorychter (Lithocolletis) - almalevél-aknázómoly Phyllonorychter corylifoliella - almalevél-sátorosmoly Leucoptera malifoliella - lombosfa-fehérmoly Sodrómolyok Hedya nubiferana - feketeszemölcsös rügsodrómoly Spilonota ocellana - szemes tükrösmoly Kukoricában károsító molykártevők Helicoverpa armigera - gyapottok-bagolylepke Ostrinia nubilalis - kukoricamoly A Coragen az új hatásmódjának köszönhetően hatékony a más hatóanyagokra már rezisztens kártevők ellen is. Burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata - burgonyabogár Szőlőben károsító molykártevők Lobesia botrana - tarka szőlőmoly Eupoecilia ambiguella - nyerges szőlőmoly Rovarölő szeres kísérlet almamoly ellen, Jakabszállás, augusztus. A Coragen -nel kezelt területen a hullott almából kiválogatott, almamoly által károsított gyümölcsök száma sokkal kevesebb. Ez is a jobb hatékonyságra utaló jel. Rovarölő szeres kísérlet almamoly ellen, Jakabszállás, augusztus. A standard készítménnyel kezelt terület. A hullott almából kiválogatott, almamoly lárva által károsított gyümölcsök száma utal a standard készítmény hatékonyságára. 114 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

111 Almamoly elleni védekezés Coragen 20 SC készítménnyel (Nagykálló, 2006) Fert zött gyümölcs száma/300 Almamoly Cydia (Laspeyresia) pomonella MGSzH NTI, Kecskemét, Magyarország, Első generáció kártétel Értékelés: június 29. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 115

112 A Coragen hatékonysága aknázómolyok ellen, Ömböly, július 19. (a kezelés után 22. nap) Védekezési stratégia az almamoly elős nemzedéke ellen 116 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

113 A védekezés időzítéséhez fontos eszköz a szex-feromon csapda és a BIOFIX előrejelzési módszer A DuPont rovarölő szereivel kezelt alma, Ibrány, (Szakáts Attila kertje) ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 117

114 EGYEDÜLÁLLÓAN HATÉKONY ROVARÖLÔ SZER DuPont Magyarország Kft Budaörs, Neumann János u. 1. Tel.: 23/ Tudjon meg többet: DuPont Coragen A DuPont 118 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

115 FarmCenter Kft.: Permetezéstechnika Vitathatatlan tény, hogy védekezéseknél a költségek mintegy 80%-át a vegyszerek teszik ki. A korszerű, jó munkaminőségű és üzembiztos permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek jobb hasznosulása illetve megtakarítása révén gyorsan megtérül, ezért célszerű igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos gépet beszerezni. A permetlé egyenlőtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavar, meghibásodás a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet. Gépválaszték Tisztán hidraulikus szórószerkezet legfeljebb csak kis felületű, ritka lombozatú növényzet kezelésére használható eredményesen. Az ilyen szórószerkezetekkel felszerelt gépekkel nem érhető el nagyobb hatótávolság, nem mozgatható meg a lombozat, alacsony mértékű marad a levelek fonákoldalának kezelése. Ez alól kivételt képezhetnek a szórópisztolyok, amelyek kézi működtetéssel, megfelelő állítással nagyobb lombozatú ültetvény kezelésére is használhatók, kielégítő teljesítményt azonban nem tesznek lehetővé. A kisebb kúpszög beállításával hatótávolságuk ugyan növelhető, ekkor azonban igen nagy cseppek képződnek, nagy lesz a megfolyás, lecsepegés veszélye, nagy kúpszög esetén, jó porlasztással viszont a hatótávolság jelentősen csökken. Motoros háti permetezőgépek A légporlasztásos technikával működő háti permetezőgép sokkal jobb fedettséget érhet el, mint a nagy vízfelhasználású hagyományos háti permetező. A példaként választott ATOM Super permetező-porlasztó gép 5 LE motorja által előállított 20 m 3 /min légáram 125 m/s ATOM Super permetezőporlasztó gép sebességű. Így vízszintesen 17 m, függőlegesen 15 m fogható be mint a nagy, traktoros gépekkel! Hígítatlan szerkijuttatás ULV-technikával Faiskolákban a ködszerű, szinte atomizált porlasztás μm cseppmérettel egyre inkább teret nyer. Ehhez igen magas (akár min -1 ) fordulatszámú, elektromosan hajtott porlasztótárcsa szükséges. A porlasztótárcsa vízszintes vagy MANKAR-Roll tolt ULV-gép függőleges síkban foroghat. útarányos vegyszeradagolással ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 119

116 MANKAR-Drive traktoros ULV-gépek oldalra kinyúló konzolokkal vagy a teljes felület kezelésére Vízszintes kijuttatással nagyobb felület teríthető be, függőleges szórással viszont célzottabb szerkijuttatás érhető el. Vízre egyáltalán nincs szükség, a szertartályok egészen kicsik lehetnek. Az egyszerű, kézben tartható készülékektől a talajkerekeken tolt vagy kisebb erőgépekre kapcsolt berendezésekig széles a skála. Ültetvényekben általában ventilátoros, kombinált szórószerkezetekkel juttatható ki megfelelő minőségben és teljesítménnyel a permetlé. Az axiálventillátoros, légszállításos gépek nagy hatótávolságuknak köszönhetően a gyümölcsfa-ültevények legelterjedtebb növényvédő gépei. A ventilátoros gépek teljesítményigénye jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor szükséges. Ezt különösen a nagy légszállítású axiál ventilátorok esetében kell szem előtt tartani. Ha Axiálventilátoros WANNER a traktor nem SG36GA/ tudja kellő fordulatszámmal üzemeltetni a gépet, nem érhető el a kívánt munkaminőség. A korszerű axiálventilátorok általában kétfokozatú hajtóművel rendelkeznek. A kibocsátott levegő mennyisége illetve sebessége a lapátszög állításával is szabályozható. A kilépő légsebesség m/s értéke ugyan soknak tűnik, de a légáram gyorsan lefékeződik, ezért - ha szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan - a lombozat sérülése kizárt. A FarmCenter Kft. által forgalmazott német WANNER-gépek magasított, légterelőkkel ellátott ventilátora igazi különlegesség. A kilépő levegőáram ugyanis nem falként szorítja össze a lombozatot, hanem rezegteti, és ennek köszönhetően rendkívül jó a fonákoldali fedettség. A szórófejek bizonyos kiviteleknél nem a kifúvó torokban vannak, hanem kívül: a permetlé nem folyhat vissza a ventilátorba, a légáram a karburátor-elv szerint porlasztva ragadja magával pontos, minőségi munka! A permetezőgépek növényérzékelő rendszerrel is elláthatók. A lombozatot, illetve annak hiányát a rendszer szenzorai érzékelik, és ennek függvényében a szelepek pillanatszerűen nyitják, illetve zárják a szórófejeket. Csak ott történik permetszórás, ahol van lombozat. Vizsgálatok szerint a növényérzékelő berendezésekkel végzett permetezés minősége egyenértékű a hagyományos védekezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke fiatal telepítésű ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata még nem ér össze, vagy a tavaszi első permetezéseknél elérheti az 50 75%-ot. Összefüggő lombozat kezelésénél 5 20% közötti megtakarítással lehet számolni. További előny, hogy a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10 20%-os növelése érhető el. A berendezés nemcsak új, hanem használt gépekre is telepíthető. 120 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

117 A radiálventilátorral felszerelt légporlasztásos szórószerkezetek gégecsöveken vezetik a levegőt a szórófejekhez, ennek következtében a szórás iránya az ültetvény lombozatához könnyen és pontosan beállítható, az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott. Ilyen gépekkel a hektáronként kijuttatható permetlémennyiség l/ha körül alakul, mert ez a rendszer csak az ehhez szükséges levegőmennyiséget képes elporlasztani. Ezért a légporlasztásos szórószerkezetek alkalmazására elsősorban kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösökben kerül sor. Radiálventilátoros WANNER SGR56/ Gépbeállítás Gyümölcsfák hatékony permetezése nem könnyű feladat. Viszonylag egyenletes fedettséget a géptől nagy távolságban, összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni úgy, hogy a levelek mindkét oldala a szín és a fonák is védelemben részesüljön. Fontos cél továbbá a veszteségek alacsony szinten tartása is. Gyümölcsösökben leggyakrabban a megfelelő hatótávolság elérése, és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes kezelése okozhat nehézséget. A beállítási teendőket a legelterjedtebb axiálventilátoros gépek példáján szemléltetjük. A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy kevésbé korszerű típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki. Így jelentős veszteségek kerülhetőek el. A beállításokat mindig működő ventilátor mellett kell elvégezni, mert a ventilátor beállításai (légteljesítmény; kilépő levegő sebessége, iránya) a hatótávolság mellett a penetrációt is befolyásolják. Az axiálventilátorok jelentős része többfokozatú hajtóművel készül, így a járókerék fordulatszáma, ezáltal a légteljesítmény, valamint a kilépő levegő sebessége a megfelelő fokozat megválasztásával változtatható. További lehetőség a szabályzásra, hogy a lapátok szöge több fokozatban vagy fokozatmentesen állítható. A következő feladat a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően úgy kell beállítani, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra hullása, elsodródása vagy elpárolgása. Ezért fontos teendő a permetezés irányának és intenzitásának meghatározása. A legfontosabb a feleslegesen működő szórófejek lezárása. A sorközbe beállva a gépet működtetve a lombozat alsó és felső határát kell kis rátartással megcélozni. Általában szükségtelen a legfelső szórófejek használata, de a leggyakoribb és legnagyobb hiba az, hogy a permetlé jelentős része közvetlenül a talajra irányul, ezért ilyenkor az alsó szórófejeket le kell zárni. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 121

118 lítást mindegyiknél újra el kell végezni. Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani. A bevált beállítási adatokat érdemes feljegyezni a különböző ültetvények szakszerű permetezéséhez szükséges beállítások reprodukálhatósága és megkönnyítése érdekében. A fúvókaválasztás szempontjai A jól megválasztott típusú, méretű, megfelelő cseppmérettel rendelkező fúvóka a permetezés hatékonyságát, minőségét alapvetően befolyásolja. A fúvókaválasztásnál az alábbiak szerint érdemes eljárni: Axiálventilátoros gép permetlé-eloszlása Újszerű megoldásként a szóróív felső szakaszán állítható kúpsugarú szórófejtestek is lehetnek, így munka közben is sor kerülhet finomhangolásra (Braglia, Metaltecnica gyártmányok a FarmCenter Kft. kínálatában). Hagyományos koronaformák esetén a permet elosztása általában nem lehet azonos a lombozat teljes magasságában. Az egyenletes fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában változó. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófej-betétek elhelyezésére lehet szükség. Így érhető el, hogy a nagyobb lombfelületű részek több, a kisebb felületű részek kevesebb permetet kapjanak. Ebben az esetben a fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel. A beállításokat munka közben mindig ellenőrizni kell. Korrekció legegyszerűbben a munkasebesség változtatásával érhető el. A hatótávolság ugyanis nemcsak a szórófejek és a ventilátor beállítási jellemzőitől, hanem a munkasebességtől is függ. Az üzemeltetés során ezt a jól megválasztott sebességet folyamatosan tartani kell. Amennyiben egy géppel több különböző habitusú ültetvényt is kezelünk, akkor a beál- 1 A l/ha fajlagos szórásmennyiség meghatározása Axiálventilátoros gépek esetén almaültetvényekben liter/ha permetlé általában elegendő a hatékony kezeléshez. A felső határ közeli értékek arra utalnak, hogy a gazda nem bízik az alkalmazott technikában, és a lombozat távolabbi részein a fedettséget nagyobb permetlé-felhasználással igyekszik növelni. Ez azonban a védekezés hatékonyságát rontja, és vegyszerpazarlással, környezetrombolással jár. A feleslegesen nagy mennyiségű permetlé a lombozaton megfolyik, lecsepeg. Jelentős része elvész, a túlpermetezett helyeken pedig perzselés léphet fel. A védekezés költsége a nagyobb a gép- és eszközigény, valamint a kisebb teljesítmény miatt nő. A liter/ha fajlagos szórásmennyiséget célszerű az ültetvény adottságaihoz igazítani. Elsőként az ültetvény lombfelületét kell kiszámítanunk. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a lombfal folyamatos és egyenletes mélységű felületet alkot. Az ültetvény ismert magasságából vonjuk le a lombozattal nem fedett törzsrész magasságát és a 122 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

119 sortávolság figyelembevételével számítsuk ki az egy hektáron kezelendő lombfelületet. A kezelendő lombfelület kiszámítása L (m 2 ) = [h (m) t (m)] x (m 2 ) s (m) ahol L lombfelület egy hektáron (m 2 ) h az ültetvény átlagos magassága (m) t - a lombozattal nem fedett törzsek átlagos magassága (m) s sortávolság (m) A megfelelő munkaminőséget biztosító, átlagosan 250 μm átmérőjű cseppekkel egységnyi (1.000 liter) permetlével elméletileg 7.622m 2 fedhető le úgy, hogy a cseppek szélei összeérjenek. A gyakorlati szakember azonban azt is figyelembe veszi, hogy a permetlé cseppek az eredeti átmérőjüknél nagyobb célfelületet fednek le: + 20%. a jó biológiai hatáshoz bizonyítottan elegendő az összes felület 70%-os fedettsége: +30% a kijuttatott permetlé átlagosan 70%-a jut célba. A veszendőbe menő hányad: - 30%. Összességében tehát a torzító tényezők nemhogy csökkentenék, hanem kalkulációnk szerint 20%-kal még növelik is a lefedhető lombfelületet. A lombfelület alapján számított fajlagos szórásmennyiség (l/ha) tehát: l/ha = Lombfelület (m 2 ) x 1000 (l/ha) 1,2 x 7622 (m 2 ) A fúvóka kiválasztásának további lépései: 2 Egy fúvóka l/min szórásteljesítménye A l/ha szórásmennyiséghez valamint a munkasebességhez és a sortávolsághoz igazodva határozzuk meg az összes, majd ebből 1 darab fúvóka szórásteljesítményét: A szóróíven levő összes fúvóka szórásteljesítménye ventilátoros ültetvény permetezőgép esetében: l/min összes = sortávolság(m) x l/ha x km/h 600 Egy fúvóka teljesítménye: l/min darab = összes fúvóka szórásteljesítménye fúvókák darabszáma 3 Cseppméret Az alkalmazott fúvóka cseppméret-tartománya dönti el a permetezési minőséget. Ennek legjobb kifejezője a kipermetezett mennyiséghez viszonyított, térfogati közepes cseppmérő (VMD). Ezzel adható meg az elsodródással szembeni érzékenység, és ennek alapján választunk fúvókát a célzott kijuttatáshoz. A mértékadó gyártók fúvókatáblázataiban a cseppméretek közötti eligazodást színkód segíti (nem tévesztendő össze a fúvóka teljesítményére utaló ISO-színkóddal). Cseppméret kategóriák A hagyományos fúvókák μm közötti cseppeket képeznek. A nagy cseppek azonban az injektoros fúvókák légzárványos cseppjei kivételével, amelyek célba érve szétrobbannak - legtöbbször legördülnek, lefolynak a célfelületről, és a permet a talajra kerül. Az elsodródásra hajlamos, 100 mikronnál kisebb átmérőjű cseppek aránya hagyományos réses fúvókáknál közel 30%, az elsodródást mérséklő fúvókáknál 15% körüli, ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 123

120 az injektoros légzárványos, a célfelületen szétterülő cseppeket képező fúvókáknál pedig 5% alatt van. Az elsodródás ellen ható fúvókák csekély többletköltsége sokszorosan megtérül azzal, hogy a szeles időszakok és a talajviszonyok miatt szűkre szabott tavaszi permetezési időszakot jobban ki lehet használni. Almaültetvényekben megfelelő munkaminőséget a μm közötti cseppméret biztosít. A fúvóka szórásteljesítményének és cseppméretének ismeretében választhatjuk ki a kopásállóságában, cseppképzési rendszerében és méretében céljainknak leginkább megfelelő típust. 4 A fúvókák anyagának kopásállósági rangsora: réz < nemesacél < műanyag < kerámia A fúvókák használati értékét és árát jelentősen meghatározza anyaguk. Az almaültetvényekben jelentkező nagy igénybevétel miatt mindenképpen célszerű és gazdaságos minél kopásállóbb anyagú fúvókát választani. A használati érték szempontjából is rendkívül fontos a fúvóka mérettartása hosszú időn keresztül. Az árak egyáltalában nem ezt a tendenciát tükrözik: az olcsó műanyag fúvókáknál kissé A rézből készült fúvókák mérettartása, élettartama a legrövidebb; leghosszabb ideig a kerámiabetétes fúvókák használhatók drágábbak a rézfúvókák, közel kétszer többe kerülnek a kerámiabetétes kivitelűek és a legdrágábbak a nemesacélból készült fúvókák. Kopott (5%-kal nagyobb a szállítási teljesítmény a gyári újhoz vagy egymáshoz viszonyítva), sérült fúvókák cseréjénél ugyanolyan méretű fúvókát kell a gépre szerelni, mint az eredeti volt, mert ellenkező esetben a permetezőgép kalibrálása eltorzul. A kerámiabetétes fúvóka kopásálló, pontos, hosszú élettartamú. Példáinkat a piacvezető francia ALBUZ CoorsTek gyártmányokból válogattuk. Magyarországi főforgalmazóként, gyári képviseletként a FarmCenter Kft. a legjobb árakat garantálja. AVI 80 o lapos sugarú, légbeszívásos, elsodródásgátló, 80 o szórásszögű fúvóka gombaölő és rovarölő (felszívódó és kontakt) szerek kijuttatására. Részletesebben: Akár 8 m magasságig terjedő kezelésekre is használható. 124 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

121 A kipermetezett szer jól megtapad a lombozaton, csökken a talajra visszahulló szer miatti veszteség. Drasztikusan visszafogja az elsodródást, miközben nő a célfelületet eltaláló szer aránya (kiváló fedettség a kezelt zónában). Légbeszívásos (Venturi rendszerű) fúvóka: légzárványokkal telített, nagyméretű cseppeket állít elő, amelyek nincsenek kitéve az elsodródás veszélyének, a növényzetre felütközve pedig sok finom, apró cseppre bomlanak fel. Eltömődésmentes konstrukció kettős légbevezető nyílással. Kompakt kivitel (28 mm hosszú). Rózsaszínű ALBUZ kerámia betét és műanyag test (kiváló pontosság és magas fokú tartósság). Kedvező üzemi nyomástartománya 10 és 14 bar közötti. Ajánlott üzemi nyomás: 10 bar. További példáink: 5 A fúvóka mérete ÜREGES KÚPOS FÚVÓKA ÜREGES KÚPOS FÚVÓKA Nagy Nagy ÜREGES LÉGBESZÍVÁ- KÚPOS, EL- SOS, SODRÓDÁGÁT- ELSODRÓDÁS- LÓ, LÉGBESZÍVÁ- GÁTLÓ FÚVÓKA SOS FÚVÓKA EL- SODRÓDÁGÁT- LÓ, LAPOS SZÓRÁSÚ FÚVÓKA bar-ig Nagyon csekély 16 bar-ig Nagyon csekély Nagyon csekély nagyon jó Nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó felszívódó jó Jó jó jó jó nagyon jó Nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó felszívódó nagyon jó Nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó felszívódó Teli kúpos ATR 60, a klasszikus : finom cseppképzésű Teli kúpos CVI 80 injektoros: nagyméretű légzárványos cseppek Üreges kúpos TVI 80 légbeszívásos: nagyméretű buborékos cseppek jó Jó jó jó jó Gyümölcsösökben használt fúvókák jellemzői Ha már megvan a céljainknak megfelelő típusú fúvóka, meg kell határozni a munkasebesség és az üzemi nyomás alapján a fúvóka méretét is, melyhez a gyártók könnyen kezelhető táblázatokat biztosítanak a felhasználók számára. Hogyan értelmezzük a fúvókateljesítmények táblázatát? A teljesítménytáblázatok ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 125

122 olvasásakor elsőként válasszuk meg a permetezőgép kívánt munkasebességét, és kövessük ezt az oszlopot a liter/hektárban megadott fajlagos kijuttatandó mennyiség értékéig. Ezen a soron haladva találjuk meg a kipermetezéshez szükséges üzemi nyomást (bar) és a fenti elvárásoknak megfelelő fúvóka méretét. 6 Szórófejszűrők Elengedhetetlen követelmény minden gépnél az is, hogy a fúvókák eltömődésének (dugulásának) elkerülése végett az adott fúvóka méretéhez előírt és ahhoz igazodó rácsméret sűrűségű (Mesh számú) szórófejszűrőt kell alkalmazni minden egyes szórófejnél. A FarmCenter különleges ajánlata biogazdaságoknak BactoFil Jet kijuttató adapter A talajéletet élénkítő baktériumflórák kijuttatását szolgáló, a traktor homlokoldalára függesztett BactoFil Jet 12 V szivatytyúval szolgálja ki a nagyméretű cseppeket képző, 110 o szórásszögű ALBUZ CVI lapos sugarú, injektoros fúvókákat. A FarmCenter Kft. által gyártott permetező adapter olyan automatikával is ellátható, amely a fajlagos szórásmennyiséget a munkasebességtől függetlenül állandó értéken tartja. A vezérlő-szabályzó rendszer csupán a gép haladási sebességét és a permetlé-ellátó rendszer nyomását méri, a kijuttatott mennyiséget pedig rendkívül egyszerűen, a szivattyú fordulatszámának változtatásával tartja szinten, nem pedig a megszokott módon, szabályzó szelep közbeiktatásával. A gödöllői FarmCenter Kft óta szolgál permetezéstechnikai berendezések, alkatrészek és kellékek teljes körének a forgalmazásával és szaktanácsadással. Cégünk filozófiája és küldetése, hogy nemcsak azokat a termékeket favorizáljuk, amelyeket vevőink gyakran keresnek, hanem úttörő szerepet vállalunk a legkorszerűbb permetezési eszközök megismertetésében és elterjesztésében is. Jó példa erre a permetezési munka hatékonyságát segítő GPS műholdas berendezések forgalmazása. A megrendelt fúvókák, alkatrészek, kellékek már a következő napon leszállításra kerülnek, a meghibásodások gyors elhárítása és az Ön nyugodt munkakörülményeinek biztosítása érdekében. 126 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

123 Minden, amire a sikeres permetezéshez szükség lehet... A permetezőgépektől a fúvókák széles választékán át a megfelelő kijuttatáshoz szükséges valamennyi alkatrészig, minden megtalálható a FarmCenter kínálatában. + szaktanácsadás és gyors (24 óra) kiszállítás. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON FarmCenter Kft Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4. telefon: fax: mobil: farmcenter@invitel.hu 127

124 Malagrow Kft.: Professzionális tápanyag-utánpótlás technológiánkkal! Cégünk 1998-ban alakult. Akkori célja a kertészet technológiai fejlesztése volt, ami a zöldségtermesztők új típusú technológiákkal, nálunk fejlettebb termesztéstechnológiával rendelkező országokból importált és forgalmazott újdonságokra korlátozódott. Ma már a növénytermesztés minden ágazatának kínálunk egyedi hatékonyság fokozó lehetőségeket. Tevékenységünk hasznosságát alátámasztja a mezőgazdaság súlyának folyamatos növekedése. A mezőgazdasági termékek emelkedő árai egyre jobban szükségessé teszik termékeink használatát. A Föld élelmiszer és energia igénye várhatóan a következő két évtizedben több mint 50%-kal fog nőni. E világtrendek szerint a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás jelentősége hosszútávon sem fog csökkenni. Bevált stratégiánk, hogy egy-egy ágazatban kiválasztva a világ legjelentősebb, leginnovatívabb gyártóit, kizárólagos forgalmazóként, importőrként, magas szakmai színvonalon képviseli annak termékeit, ill. teljes vállszélességgel hirdeti annak filozófiáját. Kollégáink egytől-egyig magasan kvalifikált jól képzett szakemberek. Mi a talajuntság? Ha egy növényfajt, vagy közeli rokonságában lévő növényeket ugyanazon a területen hosszabb ideig folyamatosan termesztjük, hatására csökken a növekedés és a termés mennyisége. Mindezt a monokultúrában termesztett növények gyökérzetén felszaporodó talajlakó gombák, sugárgombák, baktériumok és fonálférgek okozzák. Visszatelepített Talajuntság hatására csökken a hajtás és a gyökérnövekedés A talaj szerves anyag készleteinek csökkenése, a talajélet folyamatos elszegényedése, a csökkenő faj szám, az antagonista szervezetek visszaszorulása az egyensúlyi állapot felborulásához vezet. Kialakul a talajuntság! A talaj kimerülés, vagy újratelepítési betegség néven is ismerhetjük. A szántóföldi növényekhez hasonlóan a gyümölcs- és szőlő ültetvényeket egyaránt károsítja! Talajuntság elleni komplex védekezés: őszi talajelőkészítés gyökérmaradványok teljes eltávolítása részleges talajcsere ( euro/ ha), fánként új föld talajfertőtlenítés (kémiai) mikrobiológiai készítmények minél többféle növénymaradvány van a talajban, annál kisebb az allelopátia veszélye 128 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

125 talajtakaró növények, szervestrágyázás hatékony ellenálló alanyok (csak helyben kikísérletezett) A talajmunkálatoknál az őszi talaj előkészítés, gyökér teljes eltávolítással kombinálva csökkentjük a kórokozó túlélésének lehetőségét. Olaszországban már részleges talajcserével (sor, tő) is próbálkoznak. Óriási költségek mellett, csak részleges eredményt érnek el. Egyéb módszerek a talajuntság ellen! 1. Ültetett fa helyének elkerülése: sorköz, tőtávolság felezése nem megoldás, mert az egész művelt talajrétegben jelen van a kórokozó. 2. Szakszerű víz és tápanyag-utánpótlás a gyökérnövekedés fokozásáért. 3. A talajélet serkentése minden módszerrel: szerves-anyag bedolgozás, füvesítés, baktériumoltás. 4. Az ültetési anyag gyökérmetszésére megfelelő figyelmet fordítsunk: a vékony hajszálgyökereket távolítsuk el! 5. Feltáró talajvizsgálat (fonálféreg, gomba). Erős fertőzésnél nem szabad telepíteni, de gyenge-mérsékelt fertőzésnél remény van az optimális termésre, ha az új telepítés minden ellátottságát optimum körüli állapotban tudjuk tartani. 6. Az átültetési stressz minél gyorsabb megszüntetése: lomb-gyökér egyensúly gyors helyreállítása: Radifarm Myco Sol PTC a világon egyedülálló komplex mikrobiológiai rendszer Az FCA francia cég egyedülálló tápanyagutánpótlási rendszere a válogatott minőségi hatóanyagainak köszönhetően olyan egyedi terméket nyújt a növénytermesztők részére, amellyel a növény teljes tápanyag igényein felül a talaj mikroorganizmusai számára is komplex táplálást biztosít! Miért egyedi termék? Tápanyagok: nitrogén lassú lebomlású ammónium formátumban kálium-szulfát: a növények számára kedvező Tápanyagok: kalcium (ph. 7,2) az egyetlen tápanyag, amely lúgosítja a talajt Tápanyagok: magnézium, és minden mikroelem Tápanyagfeltáró baktériumok: Pseudomonas, putida, Pseudomonas fluorescens Talaj higiénizáló gombák: Coniothyrium minitans Trichoderma harzianum Speciális szervesanyag komplex: Calkonutrium Granulátum formuláció! Az ültetvényeknél törekedni kell a sorköz változatos növényekkel való betelepítésére Nem kedvező! ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 129

126 Minőségi hatóanyagok: (gomba, baktérium) A híres Pasteur intézetből származó, gondosan válogatott legvirulensebb gomba és baktérium törzseket felszaporítják és a tápanyaggal és szerves anyaggal dúsított granulátum szemcsébe helyeznek el. Ennek köszönhetően egyedülálló védelmet, stabilitást ad az élő anyagoknak és különlegesen hosszú, 1 éves tárolhatóságot biztosít. Mindezt hűtés nélkül, normál tárolás mellett! Miért előnyös a Myco Sol PTC használata? 1. Tápanyagok kijuttatása nitrogén, kálium, kalcium, kén, mikroelemek 20% speciális szerves anyag 2. Pseudomonas putida, Pseudomonas fluorescens foszfor és egyéb tápelemek mobilizációja talajfertőtlenítés sziderofor termelés (vas megkötése a kórokozók elől) növekedési hormonok termelése: auxin, gibberellin 3. Trichoderma harziánum kórokozók csökkentése: Phytium, Rhizoktonia, Fusarium, Sclerotinia, Bothrytis antibiotikum hatású anyagok termelése: gliotoxin, viridin kórokozók által termelt káros enzimek lebontása élettér kolonizálása (élettér elfoglalása a kórokozók elől) növekedési hormonok termelése: auxin, citokinin, gibberellin 4. Coniothyrium minitans kórokozók írtása: pl.: Sclerotinia és élettér kolonizálása Kondíció - Fagykár Mint láthattuk szoros összefüggés van a fagykár kialakulásában és következményeinek a kondícióval. A lehetséges károk mérséklésére, a termékenyülés minél jobbá tételéhez meg kell vizsgálnunk, hogy mely tápanyagok és mikor szükségesek és azok milyen mértékben befolyásolják a folyamatot. 130 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

127 Termékenyülés folyamata: A hideg hatást szenvedett virágok, növényi részek regenerációja a legfontosabb feladatunk. A kisebb részleges fagy sérülések (virág szervek, edény-nyalábok) csökkentésén felül a virágokat fel kell készíteni, tápanyagokkal kell feltölteni virágzás idejére. A virág kondíciója növeli a pollen élettartamát, csírázási képességét, sőt a legfontosabb szerv a termő (bibe) minőségét is. Optimális esetben a kedvező víz és tápanyagtartalmú pollen rákerülve a bibére, fokozza annak a nedvkiválasztását. Ez indukálja a gyors pollen csírázását, megtermékenyülést. Viszont, ha a termő kevés tartalék tápanyagot (bór, nitrogén, cink, aminosavak) tartalmaz, akkor csökken a bibe nedv kiválasztása, ami kedvezőtlen, tápanyagban szegény táptalajt biztosít a csirázáshoz. Kedvezőtlen időjárással (hideg, túl meleg) együtt ez végzetes lehet. A meddő virágok lehullanak, vagy részleges termékenyülés után fokozottabb gyümölcshullást, deformált terméseket, nem egységes gyümölcsméretet, rosszabb tárolhatóságot és színezettséget tapasztalhatunk. A pollen életképessége: A pollentömlő növekedése a hőmérsékletre rendkívül érzékeny. Alacsony hőmérsékleten gyakori, hogy a pollentömlő nem éri el az embriózsákot, a petesejt elveszti termékenyítő képességét. Almánál a petesejt élettartama a nitrogén és tápanyagellátástól függően 9 13 nap. A pollentömlő 70 C-on 10 nap alatt éri el a petesejtet, míg 150 C-on ehhez 2 nap elegendő. Gyengébb tápanyagellátás esetén és alacsony hőmérsékleten a terméskötődés bizonytalan. (Dr. Pethő Menyhért, Mg.-i növények élettana) Az alacsony (4 5 fokban) hőmérsékleten megtermékenyült gyümölcs kezdemények kezdetben szépen növekednek, viszont egy bizonyos méret után (kb mm) a vékony, részlegesen sérült kocsány nem győzi vízzel és tápanyaggal ellátni a termést, ezért leszabályozza önmagát, ami tömeges hulláshoz vezet. Az indulás a legfontosabb Termésképzés hormonális alapjai: A megtermékenyülés után a magház növekedése hirtelen megindul, a termés fejlődése megkezdődik. Ezt a pollenben lévő növekedési faktorok aktivizálják. A magház megporzás előtti alacsony auxin szintje jelentősen emelkedik. A termő auxin termelése fokozatosan növekszik, ahogy a pollentömlő a bibeszál szöveteiben lefelé hatol. Alma, körte, szilva, őszibarack esetén az auxin kezelés csak kevésbé, míg gibberellinnel, hormon prekurzorokkal pl: MC Cream, Megafol, Brexil Mix kiegészítve hatékonyan fokozható a megtermékenyülés. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 131

128 Megfelelő készítménnyel a hullás csökkenthető Terméshullás: Az idő előtti terméselválás (hullás) a fejlődő termés hormonális egyensúlyának felborulásával magyarázható. A termés növekedését serkentő hormonok (auxinok, citokininek, gibberellinek) és az abszcizinsav közötti egyensúly megbomlik. Az abszcizinsavszint emelkedésével a terméshullás mértéke jelentősen fokozódik. Ez mindig valamilyen környezeti stressz eredménye: korai-késői fagy, aszály, belvíz, növényvédőszer károsodás által kiváltott reakció. A korai terméshullás, terméselrúgás gyakori oka tápanyaghiányból is előfordulhat. A virágzás után kijuttatott magas hormontartalmú anyagokkal, hormon prekurzorokkal pl: MC Cream, Megafol a hullás mértéke csökkenthető! Termésnövekedés: A hormonok hatására történő intenzív sejtosztódás (termés növekedés első szakasza) felelős a gyümölcs nagyságáért. Egy fiatal 1 2 cm átmérőjű almatermésben a sejtek végleges száma már kialakult. Csonthéjas gyümölcsöknél a sziromhullás után 2 3 héttel alakul ki a sejtszám. Ez a termésnövekedés legérzékenyebb szakasz! Minden kedvezőtlen behatás (tápanyaghiány, szárazság, Egységes, méretes, piacos termés a cél hideg, kórokozók) ami ebben a szakaszban éri a fejlődő termést, a termés mértét jelentősen csökkenti. Tehát fontos a tápanyagbőség, stressz mentesség és a sejtosztódást fokozó készítmények használata pl: Benefit PZ, MC Cream, Megafol. A sejtosztódás időszakában az auxinok mellett a citokininek a sejtmegnagyobbodáskor (termésnövekedés második szakasza) pedig a gibberellinek magas szintje szükséges a termés normális fejlődéséhez. Amint a hormonszint csökken, a termés növekedése leáll, a szerves anyagok beépülése megszűnik, megkezdődik az érés. A termésnövelést fokozó gibberellin szintet magasabb szinten tarthatjuk hormontartalmú anyagokkal pl.: MC Cream és hormon prekurzorokkal pl: Megafol, Brexil Mix készítményekkel. Milyen tápanyagok szükségesek a termékenyüléshez? 132 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

129 Termésméret növelése, hozamfokozás A termés nagyságának a fokozásával nemcsak a piacosságot, hanem a hektáronkénti hozamokat is 10 20%-kal fokozhatjuk. a sejtosztódásért felelős gének és hormonok (auxin, citokinin) aktiválásával több sejtből álló termést kapunk. Ezek a sejtek a termésnövekedés második fázisában (sejt megnagyobbodás) tápanyaggal telítődve nagyobb, jobb minőségű gyümölcsöt eredményez! A több sejt a repedési hajlamot is jelentősen csökkenti! Ezt már nemcsak 10 éves magyarországi gyakorlati tapasztalatok, hanem több tudományos vizsgálat, disszertáció is alátámasztja. Termésméret növelés tudományosan: Az auxin és citokinin hormonok hatására történő intenzív sejtosztódás (termés növekedés első szakasza) felelős a gyümölcs nagyságáért. Egy fiatal 1 2 cm átmérőjű almatermésben a sejtek végleges száma már kialakult. Csonthéjas gyümölcsöknél a sziromhullás után 2 3 héttel alakul ki a sejtek teljes száma. Ez a termésnövekedés legérzékenyebb szakasza! Minden kedvezőtlen behatás (tápanyaghiány, szárazság, hideg, kórokozók) ami ebben a szakaszban éri a fejlődő termést, a termés méretét jelentősen csökkenti. Tehát fontos a tápanyagbőség, stressz mentesség és a sejtosztódást fokozó készítmények használata pl: Benefit PZ, MC Cream, Megafol Benefit PZ hatásmechanizmusa: A termék egyedi összetételének köszönhetően Időzítés: sziromhullás után 7 10 naponta 0,3%-os koncentrációban. Milyen kúturában javasoljuk: cseresznye, meggy, körte, alma. Kombinációs partner: hatékonysága fokozható Megafol (2 liter/ha) Disszertáció a Benefit PZ-ről! A Debreceni Egyetemen doktori disszertáció készül a termésméret növelő anyagok hatékonyságáról, melyben a Benefit PZ is összehasonlításra került. Az első éves kísérletek alapján, az első helyen szerepelt öt vizsgált készítmény között. A háromszor kezelt Gála alma méretét 8 mm-rel (!) növelte a kontrollhoz képest, ami kiemelkedő eredménynek számít! A vizsgálatok tovább folytatódnak. MC Cream = Természetesen a maximumot! Mi az MC Cream? A koncentrált, 100% növényi hatóanyagainak köszönhetően: ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 133

130 természetes eredetű hormonokban (auxin, citokinin, gibberellin) rendkívül gazdag egyéb összetevőinek (cink, mangán, szénhidrát, alginsav stb.) köszönhetően fokozza a természetes sejtosztódási folyamatokat növeli a gyümölcs méretét, kiegyenlítettségét magas hormontartalma kedvezően befolyásolja a vegetatív-generatív egyensúlyt, azaz a termőegyensúlyt szüret előtt használva magas gibberellin tartalma a termés növekedését, auxin tartalma pedig csökkenti a gyümölcs hullás mértékét. Virágzás után kijuttatva növeli a gyümölcs méretét, kiegyenlítettségét! különleges wax hatásának köszönhetően fényesíti a gyümölcsöt Megafol-lal kombinálva a két termék szinergista hatása révén, növeli az alma, meggy, körte, szilva, bodza termésének a méretét. Használata: virágzás, sziromhullás után 7 10 naponta, két alkalommal. Dózis: MC Cream 2 liter/ha + Megafol 1-2 liter/ha Fagy (hideg) hatás csökkentése: Az egyetlen bizonyított készítmény: Megafol. A növény természetes fagy, vagy hideg elleni védelme bonyolult növényélettani folyamatokon keresztül megy végbe. A Valagro GenChip technológiájának köszönhetően a Megafol biostimulátor hatóanyag mátrixa a Magyarországon lévő egyetlen olyan készítmény, amelyről a több ezer gyakorlati tapasztalat mellett növényélettanilag is bizonyított hatékonysága. Bizonyított hatás: A Megafol hatóanyagai a kijuttatás után 24 órával a növény természetes hidegtűrését fokozó COR gén aktivitását (400%) és a Ca-ion koncentráció növekedését (800%) idézi elő. Ezen a gének ismeretében a Valagro olyan hatóanyag komplexet tartalmazó készítményt állított elő, amely ezt a folyamatot maximálisan támogatja. Mikor jutassuk ki a Megafol-t? A várható fagy, lehűlés előtt órával! Mi a Megafol dózisa? A fagy előtt és után 3 liter/ha. Meddig tart a hatása? Kb. 3 5 napig fejti ki a hatását. Fokozható a Megafol hatása? A virágzás idején egyébként is kijuttatott Boroplus-al kombinálva (1 liter/ha) fokozható a hatása. 134 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

131 A fagy után kell használni? A jég sejtroncsoló hatása (levél-, termés, hajtás, edénynyalábok barnulása) miatt a gyógyulási, regenerációs folyamatokat gyorsítani kell. A Megafol a sebgyógyulásért felelős gén aktivitását 62-szeresére emeli! Telepítések eredésének, növekedésének fokozása: Célunk az ültetvény gyors termőre fordítása. Ehhez alapvető fontosságú az erős és fejlett gyökérrendszerű egészséges állomány minél előbbi kialakítása. A Radifarm gyökérnövekedést fokozó biostimulátorban található hatóanyagok nélkülözhetetlenek a gyökérnövekedéshez, a gyökerek gyors anyagcseréjéhez. Mit érünk el a Radifarm használatával? gyors gyökérképződés, biztosabb eredés egyenletes állomány, gyorsabb termőre fordulás Hogyan használjuk? Telepítés előtt: Az oltványok 0,3%-os Radifarm beöntözésével, vagy az oltványok 0,8%-os Radifarm oldatban történő 12 órás áztatásával, bemártással Telepítés után: Radifarm (0,3%) és a Master öntözőműtrágya (0,3%) együtt kijuttatva 1 2 alkalommal a nyár folyamán. A kalcium minőség meghatározó szerepe Az alma tárolhatóságának ideje szoros kapcsolatban van a gyümölcs hússzilárdságával. A hússzilárdság pedig összefüggésben van a növények kalcium tartalmával. A kalcium ionok más tápelemekhez hasonlóan, vízoldható formában a gyökereken keresztül jutnak a növény szervezetébe, majd a szállító szöveteken keresztül jutnak fel a levelekhez. Gyakran előfordul, hogy a viszonylag Camal jól ellátott talajokon is, már a betakarítás időszakában, egyes fajtákon megjelennek a héjbarnulás (stipikesedés) tünetei, különösen a nagyobb gyümölcsökön és azokon a fákon ahol kevés az alma. A szóban forgó jelenség annak a következménye, hogy az alma gyümölcsök húsába nem jut elég Ca, mivel a gyökerek által felvett, a szállító szövetek által szállított kalcium ionok csak felfelé mozognak. Az előzőekből kitűnik, hogy természetes úton nem minden gyümölcsbe kerül elég Ca, ezért szinte egyetlen lehetőséget a termesztők részére a lombtrágyázás nyújt. Kalcium felvételi időszakok: A gyümölcs kalcium tartalma szempontjából kritikus jelentőségű a termésnövekedés sejtosztódási fázisa. Ezt követően csökken a termés kalcium felvétele. Élettanilag a Ca beépülése a termésbe a termékenyülés utáni 6 hétben a legintenzívebb. A növekvő hajtások közvetlen hatásként már a sejtosztódási gyümölcsfejlődés fázisában elvonják a kalciumot a gyümölcsöktől. Ez ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 135

132 azért is kritikus, mert éppen ekkor történne a terméskezdemények kalcium-felhalmozása a sejtfalakban. A kalciumot legjobban a fiatal levelek hasznosítják (nem a gyümölcs), így kiemelt hatékonysága az intenzív hajtásnövekedés idején van. A legtöbb permettrágyából történő növényi Ca-felvétellel foglalkozó munka szerint a kalcium csak a gyümölcs felszínén át juthat a gyümölcsbe (GLENN és POOVAIAH, 1985; WÓJCIK, 2004), míg a levelek által felvett mennyiség szerepe elhanyagolható, mivel az gyorsan lekötődik (SZŰCS és KÁLLAY, 1979, 2003). Az almafán belül a kalcium gyenge áthelyeződése miatt a levelekre permetezett kalcium gyakorlatilag nem vándorol át a gyümölcsbe, ezért csak az almára jutott kalcium épül be a gyümölcshéj szöveteibe és a héj alatti sejtrétegekbe. HARKEN és FERGUSON (1988) szerint a gyümölcsök héjának kalciumfelvevő képessége nagyban függ a gyümölcsök természetes pórusain, mint például a sztómákon, a szuberinnel még be nem rakódott lenticellákon, vagy akár a sérüléseken, repedéseken keresztül történő felvételtől (érdekesség!: perzselt almák emiatt általában tárolhatóbbak). A másik fontos szakasz az intenzív növekedés szakasza elálló almáknál augusztus hónap de ekkor már csak a héj alá 3 5 mmre épül be a levéltrágyából a Ca tápelem. A folyamatos Ca-felvételhez a nyári időszakban kb. 190 mm feletti csapadékra ill. vízre van szükség, mivel annak hiányában a sejtnedvek visszafelé áramlásával a gyümölcsök tápelem-tartalma csökken. A későbbi csapadékok hatására ez a rendellenesség a legtöbb ásványi elem viszonylatában helyreállhat, azonban a Ca kedvező szintje már nem érhető el, vagyis a nyári aszályos periódusok ez által is negatívan hatnak az alma tárolhatóságára (SZŰCS és KÁLLAY, 1979, 2003). A magvak száma és a kalcium-tartalom közötti összefüggés: BRAMLAGE et al. (1990) szerint a magvak számának növekedésével a gyümölcsnövekedés eredményezte hígulási effektus ellenére a gyümölcs kalciumtartalma a gyümölcsmérettel lineárisan növekszik. A kitárolást követő öregségi húsbarnulás mértéke a nagyobb magszámmal arányosan csökken. Mindezekből következik, hogy gyakorlatilag minden, a gyümölcsök magszámát befolyásoló technológiai beavatkozás összefügg a gyümölcsök ásványi összetételével. Nagyobb gyümölcsönkénti telített magszám nagyobb gyümölcstömeggel párosul. A növekvő magszám (vagy azzal pozitív összefüggésben álló más folyamatok: szállítópályák épsége, virágszervek funkció-képessége stb.) eredményezte fokozott gyümölcsnövekedés hígulási effektust hoz létre. A nagyobb magszám kedvező hatása mellett szól az is, hogy a nagyobb gyümölcsmérettel nem jár egyértelműen együtt lazább szöveti szerkezet. A magvak hormontermelésének, tápanyagvonzó hatásának kötődésben és gyümölcsminőségben betöltött előnyös szerepét, a gyümölcs fejlődésének sejtszám kialakulást követő szakaszában sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a primer-, illetve a később megjelenő hajtásleveleknek (BRUN- NER, 1990; VOLZ et al., 1994; BYERS, 2003). HANSEN (1971) bebizonyította a gyümölcsnövekedés függőségét a primer- és hajtáslevelek által vonzott fotoszintetikus termékektől. FERREE és PALMER (1982) szerint a primer levelek kiemelten fontosak a gyümölcs szüretidei méretére és a gyümölcs kalciumtartalmára. 136 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

133 A gyümölcsök magasabb Ca-tartalma a lombozat által felvett (kalcium) frakcióból is származhat; másrészt az egészségesebb szállítópályák és a magvak/gyümölcsök előnyösebb, aktív metabolikus gyűjtőhelyek. Kalcium felvételét befolyásoló tápelemek: A kalciummal ellentétes hatásúnak tekinthető a kálium, mely többek között a sejtfalbontó enzimek aktiválásában is lényeges szerepet vállal. E két elem aránya (Ca/K) nagyban meghatározza az alma tárolhatóságát. Az almatermésben a Ca mennyisége a kálium (K) és a magnézium (Mg) tápelemekéhez képest eléggé állandó értékű. Míg a K és Mg mennyisége a termésmennyiség növekedésével csökken a termésben, addig a Ca mennyisége szinte változatlan. A nagy mennyiségű, de apróbb gyümölcsméretet produkáló években kevésbé jelentkezik a stipikesedés, ekkor ugyanis kedvező a (K+Mg)/Ca arány a termésben. Az évjárat is befolyásoló, ugyanis meleg, száraz időben nincs Ca beépülés a termésbe, sőt a Ca kismértékű kivándorlását figyelték meg a termésből. Párás időben pedig a növény Ca felvétele csökken a talajból. A kalcium a Fe, B, Zn és a Mn tápelemekhez hasonlóan nem vagy alig vándorol a növényben, míg a N,P,K,Mg tápelemek könnyen mozognak a növényben a fiatalabb részek felé. A Ca-K és a Ca-Mg antagonizmus, azaz túlzott K és Mg ellátottság esetén a Ca felvétel gátolt, illetve fordítva, túlzott Ca ellátottság esetén a K és Mg felvétel gátolt. Mi csökkenti a kalcium felvételt? magas NH 4 (ammónium)-ion koncentráció a talajban (tápoldatban) páratelt levegő szárazság túlzott K és Mg ellátottság erős metszésből, túlzott nitrogén ellátottságból vagy egyéb okból eredő intenzív hajtásnövekedés; nagy levélfelület: termés arány ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 137

134 Fentieket figyelembe véve ajánlott: az ammónium tartalmú műtrágyákat kerülni, helyette Ca-nitrátot használni; a terméstisztulás után közvetlenül legalább két-három alkalommal Ca levéltrágyázást végezni; nedves, párás időjárási körülmények és szárazság idején feltétlen ajánlott a Ca levéltrágyázást többször elvégezni a vegetáció alatt levélanalízis elvégeztetése július első felében kerülni kell a korai szüretet. Az almagyümölcsök kalciumtartalmának növelési lehetőségei a következők: mérsékelt hajtásnövekedés, kedvező gyümölcsberakódottság, gyenge metszés, nyári zöldmetszés, kedvező talaj-ph, talajjavítás, közepes nitrogén-, kálium- és magnéziumellátottság, egyenletes talajnedvesség, öntözés, permetező trágyázás kalciumtartalmú vegyületekkel, A talaj alacsony ph-értéke (6,0 alatti) csökkentheti a rendelkezésre álló kalciumot, emiatt meszezéssel a talaj ph-át 6,0 6,5-ig emelni kell! Viszont kerüljük az olyan kalcium tartalmú meszező anyagokat, amelyek magnéziumot (dolomit) is tartalmaznak, mert a magas magnézium szint csökkentheti (antagonizmus) a kalcium felvételét. Miért a Calbit C? A kritikus intenzív gyümölcsnövekedési időszakban (sziromhullás utáni 6-8 hét) maximális kalcium felvételt biztosít. Kalcium-oxid hatóanyagát a kis gyümölcs és a levél is gyorsan hasznosítja. Nincs káros kémiai reakció, (pl.: hőtermelés- kloridos kalciumnál- perzsel!!) emiatt a Calbit C nem perzsel! A hatóanyag speciális kelátnak (LSA) köszönhetően un. kis falat formájában könynyen bejut a gyümölcs, levél légzőnyílásain (sztómák), lenticelláin. A készítmény speciális növényi szaponin kivonatának köszönhetően un. étvágygerjesztő effektusa révén még rossz felvételi körülmények között (szárazság, alacsony páratartalom, vastag bőrszövet, kezelést követő csapadék) is maximális felvételt biztosít. Magas szerves szén tartalma extra sejterősítő hatású! Kis dózis: 2,5-3 liter/ha Kedvező hektárköltség Miért a Calbit C + Megafol kombináció? A Megafol speciális hatóanyagai a légcserenyílásokat (sztómákat) kinyitva fokozza az aktív kalcium felvételt. A fotoszintézis fokozó hatása révén segíti a gyökér víz-és tápanyagfelvételét. Ennek az un. gyökérpumpa jelenségnek köszönhetően javul a növény vízellátása, így szárazságban a kalcium nem áramlik ki a gyümölcsökből a levélbe! Csapadékos időben pedig a sztómák kinyitásával segíti a tápanyagok felvételét. A Megafol fokozza a gyümölcs méretét, javítja a színezettségét! Dózis: Calbit C 2,5-3 liter/ha + Megafol 1 liter/ha Fajtától függően: 2 8 alkalommal! 138 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

135 Alma tápanyagutánpótlási technológia ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 139

136 Nitrogénművek: Állókultúrák és ültetvények Műtrágy a- szükségletének számítása 1. Almaültetvények tápanyagszükségletének számítása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdonságok határozzák meg. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának, a gyümölcs minőségének alakulásával, a kondicionális állapot figyelembevételével és az egyes növényi részek tápelem-vizsgálatával ítélhetjük meg. Az almaültetvények trágyázásának első szakasza a telepítést megelőző tartalékoló vagy feltöltő trágyázás, a második a fenntartó trágyázás, melyet talaj- és növényvizsgálat (levélanalízis) alapján végzünk. 2. Almaültetvények feltöltő trágyázása A feltöltő trágyázás lényege, hogy talajvizsgálat alapján megállapítjuk a talaj tápanyag-el- 140 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

137 látottságát (humusztartalom, felvehető foszfor és kálium tartalom), és kiszámítjuk azt a trágyaadagot, mellyel elérjük a talaj optimális foszfor és kálium feltöltöttségét. Amennyiben a talaj kalciumban (< 1%) és magnéziumban (< 60 ppm) szegény, úgy ezen elemek pótlását is ekkor végezzük (SZŰCS, 1999). Túlzottan savanyú talaj esetén a melioratív meszezést (2 10 t/ha) is a feltöltő trágyázással egy időben hajtjuk végre. A feltöltő trágyázással a talajt az aktív gyökérzóna mélységében, a növény igényeit meghaladó mértékben egy optimális szintre töltjük fel (NAGY, 2009). Az almaültetvények talajának (0 60 cm) optimális foszfor és kálium ellátottsága talajtulajdonságoktól függően , valamint ppm között változik (FÜLEKY, 1999). 3. Almaültetvények fenntartó trágyázása A fenntartó trágyázás célja az, hogy pótoljuk a termésképzéshez (mennyiség, minőség) és a fanövedék kineveléséhez véglegesen felhasznált tápanyagok mennyiségét. A fenntartó trágyaadag meghatározásához a levélanalízis eredményeinek ismerete (talajvizsgálat is szükséges legalább 5 évente) nélkülözhetetlen a tápelemhiány és az optimális tápelem-arányok megítéléséhez. A fenntartó trágyaadagok meghatározásakor figyelembe kell vennünk a reálisan elérhető termésszintet (az előző 5 év alapján), az egységnyi terméssel kivont tápanyagok mennyiségét, a levélanalízisre alapozott tápelem-ellátottsági szintet, a tápelemek hasznosulását befolyásoló tényezőket, valamint a szervestrágyázás és az esetleg bekövetkező terméskiesés módosító hatásait. 1 tonna alma és a hozzá tartozó fanövedék kineveléséhez átlagosan 1,5 2 kg nitrogén, 0,5-1 kg foszfor (P 2 O 5 ) és 2-3 kg kálium (K 2 O) hatóanyagszükséges (FÜLEKY, 1999). (1 3. táblázat) 1. táblázat Az alma fajlagos nitrogén szükséglete (N kg t -1 ), Kovácsné, 1981 K A A TALAJ HUMUSZTARTALMA (%) < 1 1-1,5 1,6-2,5 > 2,5 < 27 3,0 2,5 2,2 1, ,4 2,0 1,7 1, ,0 1,7 1,5 1, ,8 1,5 1,3 1,1 > 50 2,3 1,9 1,6 1,3 2. táblázat Az alma fajlagos foszfor szükséglete (P 2 O 5 kg t -1 ), Kovácsné, 1981 ph vagy CaCO 3 % A TALAJ AL-P 2 O 5 TARTALMA (ppm) < > 80 ph 4,5-5,0 1,3 1,2 1,0 0,8 5,0-5,5 1,1 1,0 0,9 0,7 5,5-6,5 1,0 0,8 0,8 0,6 6,5-7,0 0,8 0,7 0,6 0,5 CaCO 3 5 % 1,0 0,8 0,8 0,6 10 % 1,0 0,9 0,8 0,6 15 % 1,1 1,0 0,9 0,7 3. táblázat Az alma fajlagos kálium szükséglete (K 2 O kg t -1 ) a kálium ellátottság alapján, Kovácsné, 1981 K A A TALAJ KÁLIUM ELLÁTOTTSÁGA Igen gyenge Gyenge Közepes Jó < 27 4,2 3,6 3,3 2, ,8 3,9 3,0 2, ,9 2,5 2,3 2, ,1 2,8 2,6 2, ,9 3,5 3,2 3,0 > 50 5,2 4,6 4,3 4,0 Az optimális tápanyag-ellátottság esetén elegendő a terméssel kivont tápanyag-mennyiség pótlása. Az optimálishoz képest ±20%-os eltérés esetén a kijuttatandó tápanyagok mennyiségét ±20%-kal kell módosítani (SZŰCS-HORÁK, ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 141

138 1984). A trágyázás módja és ideje függ a talaj típusától, a tápelemtől, a tápelem-igény időpontjáról, a dózistól és a technikai felszereltségtől. LOCH et al (1993) szerint a fenntartó trágya adagja kedvező talaj és levél tápanyagellátottsági szint mellett hagyományos termesztéstechnológia esetén 40 t/ha terméshez kg N, kg P 2 O 5, és kg K 2 O hektáronként. Az évente kivont Mg mennyisége kb kg/ha. FAILLA (1992) szerint 45 t/ha Red Delicious tápelemkivonása (kg/t) N: 0,87; P 2 O 5 : 0,53; K: 1,9; CaO: 1,57; MgO: 0,16. A nitrogénműtrágyázás irányelvei és a kijuttatás időpontja Az évente szükséges mennyiségű nitrogénműtrágya gya kijuttatható egy menetben vagy megosztva. Az egy menetben történő kijuttatás előnye, hogy költségtakarékosabb, míg a megosztotnövény igényének megfelelőbb lesz a nitrogénellátottság. A többszöri kijuttatás nagy műtrágya-adag esetén indokolt. Az kg nitrogén/ha adagokat té, hogy egyenletesebb, a nem célszerű megosztani, ilyenkor a kijuttatás lelő időpontja a kora tavasz. A kora tavaszi egy menetben történő megfe- kijuttatás esetén indokolt lehet az őszi két-három alkalommal elvégzett levéltrágyázás. ázás Nagyobb nitrogénmennyiség kijuttatásakor nyár végi-őszi és kora tavaszi nitrogén- időpont javasolt úgy, hogy az adag megosztásának aránya 1/3 2/3. A kora tavaszi nagyobb mennyiségű nitrogén kijuttatása feltétlenül szükséges, mert csak így tud megfelelő menynyiségű nitrogént felvenni rügypattanáskor és virágzáskor. Az alma nitrogénigénye a virágzást követő hatodik hétig a legnagyobb. Az ebben az időszakban elszenvedett nitrogénhiány kis gyümölcsméretet eredményez, és gyenge virágrügyképződéshez vezet. Ezért kiemelt jelentőséggel bír a virágzás előtti időszakban a nitrogéntrágyázás. Az ilyen oldattrágya töménysége ppm. A kijuttatás július közepéig és szüretkor történjen. Az ősszel kijuttatott nitrogén mennyisége ne legyen több, mint kg/ha. Rügyfakadás után a permettrágyázást kell előnyben részesíteni a talajtrágyázással szemben. A kora tavaszi nitrogén-műtrágyá zást, bár hat a gyümölcskötődésre, mégis alapvetően az éves hajtásnövekedés és a rügydifferenciálódás érdekében végez- zük. A nyár végi-őszi nitrogén-műtrágyázással már nem célszerű hajtásnövekedést elősegíteni. Kötött és középkötött talajok esetében a kijuttatott nitrogén-műtrágya gyökérzónában való megjele- nése a kijuttatástól számított 4 5 hét elteltével várható. Laza homoktalajon ősszel csak a tartalékképzéshez szüksé- ges mennyiségű nitrogént juttassuk ki, mivel a több- let amúgy is lemosódna a talaj alsóbb rétegébe, ami nem csak veszteséget, de környezetszennyezést is okoz. Figyelembe véve a hazai csapadékviszonyokat és a nitro- gén nagyfokú mobilitását, elegendő azt a felszínre kiszórni és sekélyen a talaj- ba munkálni. A füvesített sorközű és az öntözött ültetvények esetében a gyeptelepítés első öt-hat évében kb kg nitrogén pótlólagos kiadagolása szükséges hektáronként a gyep nitrogénelvonó hatásának kompenzálására. 142 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

139 nitrogén felhasználás kg/ha/hét 1. ábra Az egyes növényi részek nitrogénfelvételi dinamikája 1. ábra: Az egyes növényi részek nitrogénfelvételi dinamikája (májustól októberig) 10 8 gyümölcs 60 t/ha gyümölcs 38 t/ha farész levél Szüret Almásban évente legfeljebb kg N kijuttatása szükséges, ez átlagosan kb kg-ot jelent. Erős hajtásnövekedés esetén, ha a levélvizsgálati eredmények megengedik, a N-trágyázás szüneteltethető. 25 cm-es éves hajtásnövekedés mellett a tenyészidőszak elején 30 kg-nál több N-t lehetőleg ne juttassunk ki. Ha a hajtásnövekedés ennél nagyobb, akkor a N-adag 50%-kal csökkenthető. Általános tapasztalat, hogy alma esetében az egyszerre kijuttatható N-mennyiség 40 kg/ha. Szárazabb években inkább kevesebb N-t juttassunk ki a gyengébb hasznosulás miatt. A N-dózist az alábbiak szerint érdemes megosztani: gyenge hajtásnövekedés esetén kg-ot alaptrágyaként, kg-ot tavasszal és 0-20 kg-ot nyáron juttassunk ki. Ugyanezen értékek közepes hajtásnövekedés esetén 30, és 0 20 kg/ha-ra változnak. Erős hajtásnövekedéskor N-t csak alaptrágyaként és tavasszal juttassunk ki. Ennek mennyisége 0-30 és 0 20 kg/ha. Talajtrágyázásra javasoljuk a Genezis Pétisó és a Genezis Mikramid (45% nitrogén+mikroelemek) kg/ha dózisú kijuttatását A nitrogén felvétel a legnagyobb a levélképződés első szakaszában, ami májustól június közepéig tart (első csúcs). Ekkor a fák akár 10 kg/ ha/hét nitrogént is felhasználhatnak (1. ábra). A növekedés befejeztével a nitrogénfelvétel gyorsan csökken. A gyümölcs növekedésekor ismét növekszik a nitrogénfelvétel (második csúcs). A legtöbb nitrogént a gyümölcsképzésre fordítja a növény. A zöld görbe a levelek, a barna görbe a fás részek nitrogén felhasználását mutatják. A folytonos és szaggatott vonalú piros görbe a gyümölcs nitrogén felhasználását mutatja heti bontásban 60 t/ha és 38 t/ha termés esetén. Szerves trágya használata során a benne levő nitrogén csak lassan táródik fel, ezért még szervestrágyázás mellett is javasolt Genezis Pétisó használata. A foszforműtrágyázás irányelvei és a kijuttatás időpontja hetek A foszfor mozgására a semleges, laza homoktalajokban legnagyobb. Éppen ezért a 15%-tól kevesebb leiszapolható részt tartal- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 143

140 mazó homoktalajok (kötöttségük általában 30 alatti) esetében a kijuttatott foszforműtrágya érvényesülése akkor is kedvező, ha azt csak sekélyen dolgozzuk a talajba. A 15%-tól több leiszapolható részt tartalmazó, nem semleges kémhatású homoktalajok esetében a foszforműtrágyát érdemesebb a cm mélyen bedolgozni. Mivel a foszfor mobilitása nem túl nagy, vályog és agyag talajokon mélytrágyázva, cm-es mélyen (az aktív gyökérzónába), akár több rétegben, a talajba dolgozva (altalajműtrágyázás) juttassuk ki azt. Amennyiben a talaj megfelelő szintre fel van töltve foszforral, úgy a fenntartó trágyázást elegendő két-három évente elvégezni. Olyan kötött talajú ültetvényben, ahol a facsíkokat nem, vagy csak nagyon sekélyen művelik, lehetőség van a felszíni P-trágyázásra. A foszforműtrágyák javasolt kijuttatási időpontja ősz, szüret után. A káliumműtrágyázás irányelvei és a kijuttatás időpontja A kálium dinamikáját a talaj agyagfrakciója határozza meg leginkább. Homok és homokos vályog fizikai féleségű talajokon a káliumműtrágyát ősszel kell kijuttatni és sekélyen (10 15 cm) a talajba dolgozni. Ugyanakkor homoktalajon (KA<30) a 100 kg hatóanyagot meg nem haladó káliumműtrágya mennyiség kora tavasszal is kiadagolható. Amennyiben a talaj káliumellátottsága az optimális szinten van, nem szükséges a káliumadag megosztása még homoktalajon sem. Hiányos ellátottság esetén pedig nyári tápoldatozás vagy lombtrágyázás javasolható. Vályog és agyagtalajokon a káliumműtrágyát elegendő 2 3 évente kijuttatni. Vályogtalajon a kálium erősen kötődhet, de akár le is mosódhat a mélyebb talajrétegekbe. Ilyen talajokon a káliumműtrágya bedolgozása mindenképpen cm mélyen indokolt. Olyan kötött talajú ültetvényben, ahol a facsíkokat nem, vagy csak nagyon sekélyen művelik, lehetőség van a felszíni K-trágyázásra. A káliumműtrágyák javasolt kijuttatási időpontja ősz, szüret után. Ezen belül is a klórtartalmú műtrágyákat legkésőbb december végéig célszerű kijuttatni (fagyott, hóval borított, vízzel telített talajra nem lehet) az alma mérsékelt klórérzékenysége miatt. A klór hasonló sebességgel mozog lefelé a talajban, mint a nitrogén. Amennyiben márciust követően kálium kloridot használunk, és kevés csapadék hullik, akkor az aktív gyökérzónát a virágzás idején éri el. Az alma nagy mennyiségben veheti fel a klórt, ami károsítja a levélzetet. A kalcium- és magnéziumtrágyázás irányelvei és a kijuttatás időpontja Mivel a kalcium a vízzel könnyen mozog a talaj mélyebb rétegei felé, a feltalaj könnyen elsavanyodhat. Ennek megakadályozására vagy a melioratív meszezés hatástartamának növelése, vagy a fenntartó meszezés válhat szükségessé. A talajtrágyaként adagolt meszet 144 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

141 nem kell mélyen bedolgozni, és egyszerre akár 3 4 évi mészadag is kijuttatható. A növények kalcium ellátását a talajban lévő finom eloszlású mész biztosítja. Homok, homokos vályog talajokon 6 ph vályog, és agyagtalajokon pedig 6,5 ph alatt kell mésztrágyázni. Ha a ph 5,5 alatti akkor meliorativ meszezésre van szükség, ami 3 4 t/ha CaO. A talajoldatban lévő magnézium gyorsan mozoghat lefelé, így a túlöntözés vagy a sok csapadék jelentősen csökkentheti a talaj magnéziumtartalmát. Abszolút hiánya elsősorban savanyú és homoktalajokon fordul elő. Relatív hiányát okozhatja a túlzott káliumtrágyázás (200 kg/ha/év K 2 O), ezért LOCH (2000) talajtrágya formájában kg/ha magnézium kijuttatását javasolja. 4. Tápoldatos öntözés és lombtrágyázás 4. táblázat Alma tápelem felvételi dinamikája HÓNAP HÉT FENOFÁZIS TÁPELEMEK Április Május Június Július Augusztus Szeptember 1 Rügyfakadás 2 Virágzás előtt 3 Teljes virágzás Sejtosztódás szakasza vényt, akkor célszerűbb ppm (mg l -1 ) tápanyag-koncentráció alkalmazása. Erre a célra csak a vízben maradék nélkül oldódó műtrágyák alkalmasak. A tápoldatos öntözésre a vegetáció alatt az intenzív hajtásnövekedéstől augusztus elejéig terjedő időszak a legalkalmasabb. Fő szakasza május-június hónapok. Tápoldatozásra KCl nem használható. A tápoldatozást célszerű kombinálni lombtrágyázással (permettrágyázás), mely jól kiegészíti a tápoldatos öntözést, valamint pontosabb és hatékonyabb kijuttatást eredményez. Tápoldatozásra javasoljuk a Genezis-Pétisol Nitrogéndús, a Genezis-Pétisol Általános és a Genezis-Pétisol Foszfor- és Káliumdús készítményeket 0,05-0,1% tömény- Gyümölcsnövekedés Magnézium Kálium Nitrogén Foszfor Magnézium A modern, keskeny sorközű, támrendszeres ültetvényekben a termesztés elképzelhetetlen öntözés nélkül. A tápoldatos öntözés (idegen kifejezéssel: fertigation) nem más, mint a tápanyagoknak az öntözővízzel egy menetben történő kijuttatása. Ilyenkor a tápoldat töménysége legfeljebb 0,5% lehet. Ha gyakran öntözzük az ültet- ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 145

142 ségben vagy a Péti Mix Komplex Plusz termékcsalád tagjait 0,05-0,5% töménységben, a növény igényének függvényében. A lombtrágyázásnak főleg a Ca és a mikroelemek (Fe, Zn, Cu, Mn, B) esetében van jelentősége. Az alma nagyon Fe, Mn, Zn és B igényes, Cu igénye közepes (SÁRDI, 2003). A permettrágyázás akkor indokolt, ha fokozott tápelem-igény jelentkezik, szeretnénk a tápanyag-hiányt megszüntetni vagy megelőzni, a talaj kedvezőtlen tulajdonságai gátolják a tápelemek felvételét, az ültetvényt biotikus (kártevők, kórokozók) vagy abiotikus ( jégeső, fagykár, aszály) tényezők okozta károk érték, valamint amikor a gyümölcsminőséget szeretnénk javítani. A lombtrágyázás nagy előnye, hogy a talajtulajdonságok nem befolyásolják, serkenti a gyökerek tápanyagfelvételét, és hatékonyabb a felszívódás. A megengedhető oldattöménység 0,5% körüli, de legfeljebb 1%. Kivétel ez alól az ősszel, szüret után végzett N-pótlás, amikor akár 2 3% töménységű karbamid-oldat is használható. A tápanyag-kijuttatás során annak mennyiségét a növény igényeihez, a fenológiai fázisokhoz kell igazítani. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy lombtrágyázásra a legmegfelelőbb a C közötti hőmérséklet, a 40 60% relatív páratartalom, valamint az esti szélcsendes és csapadékmentes időszak. Ha a permettrágyázást 6 10 órán belül csapadék kö- 6. táblázat Almaültetvény fenntartó trágyázása tonna/ha termés eléréséhez HETEK Hónap Április Május Június Július Fenofázis Rügyfakadás Virágzás előtt Teljes virágzás Sejtosztódás szakasza Karbamid/Mikramid (0,5-1%) Genezis Pétisol Nitrogéndús (0,5-1%) Pétibór Extra (0,5-1%) Lombtrágyák kg/ha vagy l/ha/ alkalom 2 x 2 l Mikromix-A-Cink (0,5-1%) Mikromix-A-Mangán (0,5-1%) Mikromix-A-Vas Magnézium (0,5-1%) ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

143 5. táblázat Almaültetvény fenntartó trágyázása HÓNAP AJÁNLOTT TERMÉK ALKALMAZÁSI JAVASLAT November Mésztrágyázás (Solsil-MK 28%) December Január Február Március Június Július Augusztus P:K 10:28 (9,5CaO; 6MgO) Keserűsó (27% MgO)* Genezis Pétisó (27% N, 7%CaO, 5% MgO)** Kálium-nitrát (12% N; 42% K 2 O) Ha a talaj ph KCl -ja < 6,5; kg CaO/ha; kb 3,5-5,5 t/ha készítmény Talajvizsgálattól és a megelőző évi terméstől függően, december 31. előtt kijuttatva; általános dózis 120 kg K 2 O /ha; 430 kg/ha készítmény *Talajvizsgálatra alapozva, kg/ha magnéziumhiányos talajokon **Talajvizsgálatra alapozva, a füvesített sorközök nitrogénigénye miatt, 125 kg/ha dózis a teljes területre, illetve az alma N igényének fedezése, általános dózis kg/ha facsíkra kijuttatva Talajvizsgálatra alapozva, általános dózis termőkorú ültetvényben kg N/ha/hó, kg kálium-nitrát veti, meg kell azt ismételni. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a kezelés kisebb koronaméret esetén hatékonyabb. A nitrogén pótlására a szüret utáni, de lombhullás előtti időszak, az egérfül állapot, az intenzív hajtásnövekedés és a virágzás vége alkalmas. Lombhullás után tartalékképzés Július Augusztus Szeptember Október Gyümölcsnövekedés Szüret után Péti Mix Komplex Plusz Általános Starter (0,5-1%) Karbamid/Mikramid (1-2%) Kalcinol (0,5-1%) Pétibór Extra (0,5-1%) Mikromix-A-Cink (0,5-1%) Mikromix-A-Cink (0,5-1 %) ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 147

144 céljára már csak kis mennyiségű N-kiegészítés célszerű karbamid oldattal. Nitrogén pótlására javasoljuk a Genezis Karbamid/Genezis Mikramid 0,6 1%-os oldatát 3 6 alkalommal. A nitrogén, a foszfor és a kálium pótlására javasoljuk a Genezis-Pétisol és a Péti Mix Komplex Plusz termékcsaládot 0,5 1,0% töménységben. A készítmények egyaránt alkalmasak makro tápelem hiány (N, P, K) kezelésére is. Az intenzív növekedés időszakában adagolt Cu, Fe, Zn és Mg elősegíti a rügydifferenciálódást. Javasolt készítmények Mikromix A-vas-magnézium, Mikromix A-réz, Mikromix A-cink, Mikromix A-mangán, Mikromix A-szőlő-gyümölcs 1-6 l/ ha. A felsorolt készítmények kiválóan használhatók mind hagyományos, félintenzív és intenzív termesztéstechnológiában kalcium, vas, réz, cink, mangán, bór hiánytünetek kezelésére. A bór kijuttatása pirosbimbós állapotban és a virágzás végén, sziromhullás után indokolt. Javasolt készítmény a Pétibór Extra 0,5 2 l/ha, maximum 0,5 1% töménységben, 2 6 alkalommal. A kalciumbeépülés és a tárolhatóság fokozása, valamint a minőség javítása (keserűfoltosság és barnulás kialakulásának megakadályozása) érdekében négy-hat alkalommal javasolt Ca-kiegészítés, melynek ideje az intenzív hajtásnövekedés, a zölddió állapot és az érés szakaszára esik. Javasolt készítmény különösen a kalciumhiányos területeken a Kalcinol 0,5 1%-os oldata. A 4 6. táblázatokon keresztül az alma tápanyag felvételi dinamikáját és tápanyag-utánpótlási technológiáját kívánjuk bemutatni intenzív ültetvényben t/ha tervezett termésmennyiség esetén. A cikkhez felhasznált szakirodalom megtalálható a oldalon az Almaültetvények tápanyag-utánpótlása cím alatt. www. genezispartner.hu 148 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

145 Syngenta Kft.: Alma technológia A kertészek és növényvédelmi szakemberek méltán bíznak a Syngenta termékeiben. A világ mezőgazdaságában betöltött rangos szerepét elsősorban termékeinek minősége, hatékonysága és alkalmazásuk biztonsága fémjelzi. Célunk változatlanul az, hogy termékeinkkel a jobb és egészségesebb gyü mölcstermesztést és partnereink termesztési céljait szolgáljuk. A hazai almatermesztésben bekövetkezett változások a korábbinál szigorúbb követelményeket támasztanak a termesztéstechnológia egyik legfontosabb elemével, a növényvédelemmel szemben. A hatékonyság, gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjai már nem ajánlásként, hanem termelői, fogyasztói igényként fogalmazódnak meg. Telepítés előtt ne feledkezzü nk meg a talajban károsító rovarokról A legnagyobb problémát a talajban 2 4 évig fejlődő cserebogárpajorok okozzák, melyek a fiatal oltványok gyökérzetét károsítják. A lárvák a vékony gyökereket átrágják, a vastagabb gyökerek felszínét berágják, odvasítják. A kártétel következménye a föld feletti részeken a levelek elhervadnak, megbarnulva lehullanak. A kártétel nyomán a fiatal fák teljesen elhalnak. A tüneteket mutató fákat kihúzva, a gyökérzónájukban megtalálhatjuk a károsító pajorokat. A lárvák életmódjára jellemző, hogy a talajhőmérséklet fü ggvényében vertikálisan migrálnak (függőleges irányban vándorolnak). A hőmérséklet emelkedésével a sekélyebb, míg a csökkenésével a mélyebb talajrétegekben tartózkodnak. Ezt, a védekezés időzítésénél feltétlenü l vegyü k figyelembe! A kémiai védelem szü kségességének eldöntéséhez érdemes az ü ltetvény létesítésére kijelölt terü leten telepítést megelőzően talajlakó felvételezést végezni. Fiatal pajorok ellen a Force 1,5 G a hatékony megoldás! A Force 1,5 G nagy hatékonyságú, piretroid hatóanyagú, széles rovarölő spektrummal rendelkező szer. Dózisa: 7,5 10 g/m2 (sorkezelés). Az előzőekben említett vertikális migráció miatt, a készítmény kijuttatása nem feltétlenül esik egybe, az ültetés konkrét időpontjával. Gyomirtás Gyomirtás az almaültetvényekben A gazdaságos almatermesztés egyik előfeltétele a termesztés biztonságát veszélyeztető gyomnövények kiiktatása. A gyomflóra sokszínűségéből és az elhúzódó kelésből adódóan a tavaszi gyomirtás olyan széles hatásspektrumú készítménnyel oldható meg, amely a kikelt gyomokra azonnal hat, emellett jelentős a tartamhatása. Tavaszi gyomirtás A glifozát hatóanyagú Medallon Premium, az oxyfluorfen hatóanyagú Oxy és az S-metalaklor hatóanyagú Dual Gold 960EC hármas kombinációval, a már kint lévő évelő és egynyári gyomok ellen megbízható gyomirtóhatást érhetü nk el. Ugyanakkor, a ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 149

146 később kelő egy- és kétszikű gyomok ellen, jelentős tartamhatásra számíthatunk. A fenti kombináció 3 évesnél idősebb almástermésű gyü mölcsösekben (őszi és kajszibarack, cseresznye, meggy ü ltetvényekben is) használható. Az alkalmazás során ü gyelni kell arra, hogy a permetlé a kultúrnövény zöld növényi részeire (hajtások, levelek) ne kerü ljön, mert azokat maradandóan károsítja. Újragyomosodás esetén: Medallon Premium A tavaszi kezelés ellenére a tenyészidő folyamán a korábban erősen elgyomosodott ü ltetvé nyekben, egyes gyomnövények újra felszaporodhatnak. Ilyenkor a kiegészítő kezelésre ideális megoldás, a Medallon Premium. Sorkezelés szertakarékos, környezetkímélő megoldás A terü leti dózis meghatározásánál rendkívü l fontos, hogy csak a ténylegesen kezelt terü letet vegyü k figyelembe. A Medallon Premium adagolása, ténylegesen kezelt terü letre vonatkoztatva 0,4 0,6 l/1000 m 2. Kisebb terü letre használjunk 1,5 2,0%-os permetlevet. Figyelmeztetés, fiatal ü ltetvények gyomirtása: A gyomirtás már a telepítés évben is indokolt lehet. Az ültetvények létesítését követő három évben, a felhasználható készítmények köre korlátozott. Készítmény választást megelőzően javasolt a megfelelő szakmai tájékozódás. Gombabetegségek elleni védelem Chorus, Topas, Score, Thiovit Jet, Bravo Hibátlan, piacos alma az almafavarasodás és a lisztharmat elleni kifogástalan védelem nélkü l nem termeszthető. Termesztett fajtáink betegségfogékonyságához igazodó megoldást csúcstermékeink jelentik. A felsorolt készítmények a vegetáció kü lönböző szakaszaiban önállóan vagy kombinációban biztos védelmet nyújtanak a két kórokozó ellen. A varasodás elleni védekezés kulcsa: a korai fertőzés megelőzése Chorus 50 WG A varasodástól a gyü mölcs és a lombozat is súlyosan károsodhat. Az előző évi beteg leveleken képződő aszkospórák már egérfü l állapottól veszélyeztetik ü ltetvényeinket. A Chorus éppen arra képes, amire ekkor szükség van: más szereket felü lmúló hatékonysággal véd a kora tavaszra jellemző, hűvösebb, változékony időjárásban, felszívódó, ezért hatásbiztonságát a fertőzést kiváltó csapadék nem befolyásolja, a permetezéshez viszonyítva, 2 3 nappal korábban létrejött fertőzési folyamatot leállítja, megakadályozza a tünetek megjelenését. A Chorus-t az egérfü l állapottól a virágzás végéig 7 8 naponként, 2 4 alkalommal, de leginkább a nedvesség periódusok gyakoriságától függően javasoljuk. A lisztharmatra fokozottan érzékeny Jonathan, Jonagold, Idared fajták esetében a Chorus-t tanácsos Thiovit Jet-tel kiegészíteni. 150 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

147 Vészhelyzetben, varasodás ellen Score 250 EC A speciális, felszívódó, difenokonazol hatóanyagú Score rendelkezik mindazzal a hatástöbblettel, amellyel egyetlen más triazol hatóanyagú szer sem. Programszerű védekezésnél a virágzást követően a kezeléseket 7 8 naponként ismételjü k meg. Járványveszélyben (gyakori eső) a védekezések biztonságát a Score és kontakt varasodás elleni készítmény kombinációja fokozza. Műszeres előrejelzésen alapuló védekezési programban a növényfelü let nedvességborítottságának kezdetétől, 96 óra áll rendelkezésre a permetezés elvégzésére. Ezen az időszakon belü l permetezve a Score a fertőzést leblokkolja és a varasodástü netei nem jelennek meg. Fajtaspecifikus készítményválasztás lisztharmat ellen Topas 100 EC Virágzást követően a permetezések időzítésének, a készítményválasztásnak elsődleges szempontja továbbra is az időjárás (nedvesség periódus). Érdemes azonban a fajták kórokozó- fogékonyságbeli eltéréseit is figyelembe venni. A lisztharmat terjedése fogékony fajtákon általában szárazabb időjárási körülmények között jellemző. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában markáns védelmet biztosít a Topas 100 EC. meggyógyítja a beteg hajtásokat, leállítja a spóraképződést, ezzel megelőzi a fertőzés további terjedését, megfelelő kontakt kombinációs partnerrel pl. Bravo 500 kitűnő védelmet nyújt varasodás ellen is (Fontos: a kombinációt nedvesség periódus előtt preventív alkalmazás kell kijuttatni!) Június végétől a fertőzési nyomás csökkenésével váltsunk kontakt szerekre, így Bravora és a Thiovit-ra. Varasodás ellen a Bravo 500 esőállósága egyedü lálló, lisztharmat ellen pedig a Thiovit Jet a garancia a nyári kezelések biztonságára. Rovarkártevők elleni védelem Az alma fejlődési szakaszainak jellemző kártevői és a védekezések optimális időzítése. Minden gyü mölcstermesztő tapasztalta már, hogy milyen nehéz feladat a fakadástól a szü retig megvédeni a lombot és a termést a rovar kártevők dézsmálásától. A virágzás utáni kártevőegyü ttes gondját bízzuk az Insegar 25 WG-re! A virágzás közben/után rajzó aknázómolyok, az almamoly, az intenzív érési táplálkozást folytató almailonca és a sodrómolylárvák már közvetlen veszélyt jelentenek a termés mennyiségére és minőségére. Az Insegar specifikus, egyedi hatású rovarölő szer, mely a molykártevők átalakulását szabályozva, meggátolja a lárvakelést és a bábozódást. A készítmény sodrómolyok, almamoly és aknázómolyok elleni széles hatásspektruma rendkívü li hatástartammal párosul. Két speciális, nehezen kezelhető növényvédelmi problémáról külön kell szólnunk. A készítmény mellékhatása a pajzstetvek fiatal láváinak pajzsképződés gátlása, mely hatékony eszköz a makacs kártevő elleni integrált védelemnek. Almástermésükét, a körte növényvédelmének egyik sarkalatos pontja, a ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 151

148 körtelevélbolha elleni védekezés. Az Insegar a körtét is károsító molykártevők mellett, gátolja a körtelevélbolha minőségi átalakulását, ezzel részét képezi és racionalizálja a kártevő elleni okszerű védekezést. Hatóanyaga az élő környezetre és az emberre ártalmatlan. Az alkalmazás optimális időpontja: Az almamoly illetve aknázómolyok rajzásmegfigyelése (feromon csapda) elengedhetetlen a védekezések indokoltsága, okszerűsége és időzítése érdekében. A készítményt a kártevők első lepkéinek megjelenésekor, a rajzás kezdetén célszerű kijuttatni. Elhúzódó rajzás esetén, a kezelést nap múlva ismételjü k meg, az alapdózis felével, kétharmadával. Az említett fajok rajzása általában a sziromhullás környékén kezdődik, amely a sodrómolyok lárvák bábozódás közeli állapota. Így általában egy kezeléssel elejét vehetjük a korai levél-, gyümölcs-kártételnek, garantáltan megelőzhető felszaporodásuk, csökkenthető a későbbi beavatkozás gyakorisága. Az Insegar-ral védett gyü mölcsösben mérséklődik a pajzstetvek ill. körtésekben a levélbolha felszaporodásának veszélye. Hosszú hatástartam a nyári nemzedék lárvái ellen -Voliam Targo 063 SC Az almamoly fejlődésére jellemző, hogy a nyári nemzedékek imágóinak rajzása gyakran elhúzódó, változó intenzitású, esetenként határozott rajzáscsúcs nélkül. Következménye a folyamatos tojásrakás, lárvakelés, ami rendkívüli módon megnehezíti a védekezések időzítését. A Voliam Targo, klorantraniliprol hatóanyaga nagyon alacsony dózisban hatékony az almamoly, az aknázó és sodrómolyok ellen, míg abamektin hatóanyaga kiváló atkák, levélatkák elleni hatással rendelkezik. A klorantraniliprol a levél és a gyü mölcs felü letére kipermetezve gyorsan bejut a szövetekbe, majd transzlamináris hatása révén hosszan tárolódik ott. Ezáltal, egyszeri alkalmzás esetén is tartós, hetekben mérhető védelmet biztosít a molykártevők ellen. Mivel hatásmechanizmusa és hatáskifejtés pontja eltér a jelenleg engedélyezett rovarölő szerekétől, jól illeszkedik a molyok elleni védelem szerrotációs rendszerébe, fontos szerepe van a rezisztencia megelőzésében. A Voliam Targo kijuttatásának időzítése: A kettős hatóanyag-tartalma miatt, ideális megoldás amennyiben a különböző gyümölcs és levélmolyok - ezek eltérő fejlődési alakjai, valamint atkafajok egyidejüleg veszélyeztetik az almaültetvényeket. A kijuttatási optimális időpontjának meghatározása, elsősorban a helyi viszonyok pontos ismeretén alapszik. A nyári moly-káosz jellemző tünete az almamoly folyamatos, változó intenzitású rajzása, a sodrómoly lepkék tömeges megjelenése feromon illetve illatcsapdában. Az utóbbi kártevőcsoport lárváinak látványos kárképe a hajtások vitorlalevelein, semmivel össze nem téveszthetők. Betakarításhoz közeli kártételi veszély esetén Szakmai körökben közismertek az ültetvények fajtaszerkezetének növényvédelmi vonatkozásai. Fenológiai eltérések, kórokozókkal szembeni fogékonyság külömbségek vagy éppen a betakarítás időpontja. Még tömbös telepítés esetén is gondot jelenthet a tenyészidőszak utolsó szakaszában jelentkező molyveszély és a korai/kései szüretelésű fajták egységes védelme. 152 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

149 Új rovarölő szer a molyok lárvái ellen Affirm Az almatermelők számára nincs tragikusabb jelenség, mint a szü ret időszakában kialakult rovarkártétel, amely egy teljes év munkáját teheti tönkre. Az Affirm 095 SG egy új, természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó, kiváló hatékonyságú rovarölő szer speciálisan a lepkék lárvái ellen lett kifejlesztve. A hernyók gyomorméregként veszik fel és az érintkezéstől számított 1 2 órán belü l táplálkozásuk leáll. Hatását már a tojásból való kikelés, kirágás pillanatában is képes kifejteni. Alacsony hatóanyag-dózisa rövid, 3 napos élelmezésegészségü gyi várakozási idő alkalmazását teszi lehetővé. Egyben egyedüli lehetőség különösen szedés szempontjából vegyes ültetvényekben a szüretet megelőző vagy a szüret időszakát érintő rovarölő szer választásban. Az Affirm-nak egyedü lálló hatásmódja és kettős hatáskifejtési pontja által fontos szerepe van a rezisztencia megelőzősében. Levéltetvek ellen célzott védelem Actara SC Az Actara hatóanyaga, egy újgenerációs neonikotinoid, széles alkalmazási spektrummal. A készítmény komfortosabb használatát eredményezi az új folyékony formuláció (SC), mely hatásbiztonságát is növeli. Az almásokban elsősorban szisztemikus hatása teszi alkalmassá a rejtetten meghúzódó levéltetvek elleni tökéletes védekezésre. Olajos hatásfokozóval kombináltan kijuttatva alkalmas a hajtásnövekedés időszakában megjelenő vértetvek megfékezésére. Speciális megoldás atkák ellen Takácsatkák, levélatkák megjelenése esetén megoldást jelentenek az abamektin hatóanyagú készszítmények (Vertimec, Voliam Targo). Védekezés almában atkák ellen Vertimec 1,8 EC A Vertimec, abamektin hatóanyaga az atkák idegi működését blokkolja, így minden mozgó alakot képes elpusztítani. Felszívódó és transzlamináris hatása következtében a levélfonákon és a levéllemezben táplálkozó kártevőkre is hat. Hatása gyors, erőteljes és hosszan tartó. Almában, a takácsatkák elleni védekezés az átlagosnál fokozottabb körültekintést igényel. Egyrészt a károsító fajok fejlődési sajátosságai (domináns a piros gyümölcsfa takácsatka, de a barna-, közönséges-, ritkábban a galagonya takácsatka is felelhető), másrészt a felszaporodás kezdetének észlelése döntő lehet a kezelés hatékonyságát illetően. A Vertimec kijuttatásának optimális időpontját leginkább a kártevő levelenkénti egyedszámához célszerű igazítani. Amikor 2 3 db atka látható levelenként, érdemes beavatkozni, mert a késlekedés vegyes fejlődés állapotú népesség (tojás és mozgó alakok) kialakulásához vezet, megalapozva a folyamatos szaporodás lehetőségét. A készítmény optimális hasznosulása érdekében, a permetezést az esti órákban hajtsuk végre, emelve a permetlé mennyiségét, a megfelelő borítottság érdekében. ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON 153

150 A sikeres növényvédelem néhány további kulcskérdése növényvédő szer beszerzés csak megbízható forrásból a készítmények használatára vonatkozó előírások/ajánlások előzetes tanulmányozása és azok következetes betartása a permetezés megfelelő kivitelezését biztosító alkalmazástechnika Syngenta Kft ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

151 Mezőzombor Kisvárda Mátészalka Nyíregyháza Fehérgyarmat Nyírbátor Debrecen Mezőtúr Az Agroker Holding Zrt. meghatározó szereplője a mezőgazdaságot kiszolgáló kereskedelemnek. A társaság tevékenysége: AGROKER HOLDING ZRT NYÍREGYHÁZA, KINIZSI ÚT 2. TEL.: , info@agrokerholding.hu web:

152 HOLLAND ALMA KFT. GYÜMÖLCSFAISKOLA