ÓCSAI ÁRPÁD PRÓFÉTÁK A BIBLIÁBAN. (Illéstől Filep lányaiig) Ez a könyv nem árusítható! (Magánkiadás) HUNOR. Nyírbogdány, 2010.

Átírás

1 ÓCSAI ÁRPÁD PRÓFÉTÁK A BIBLIÁBAN (Illéstől Filep lányaiig) Ez a könyv nem árusítható! (Magánkiadás) HUNOR Nyírbogdány, 2010.

2 2 VIII. Próféták Illést követően

3 Elizeus Elizeus: (az én Istenem üdvösség, szabadító; az üdvösség Istene). Sáfát fia, Illés utóda a prófétai tisztben (1. Kir. 19: ); hosszú ideig mőködött, Jórám, Jéhu, Joáház és Jóás izráeli királyok uralma alatt; számos csodát tett (2. Kir. 4-6.). (Bibliai nevek és fogalmak) Számomra kicsit száraz ez a lexikális öszszegzés. Így semmitmondóvá, érdektelenné válnak az információk. Lapozzuk csak fel a Bibliánkat a I. Királyok 19: 19-nél! Távozva onnan, megtalálta Elizust, a Sáfát fiát, amint szántott tizenkét járom ökörrel, és ı maga a tizenkettedikkel volt; Illés odament hozzá, és a saját palástját ráhelyezte. İ pedig otthagyva az ökröket Illés után futott és mondta: - Kérlek, hadd csókoljam meg az én apámat, anyámat és azután követlek téged! - Menj, térj vissza, mert mit tettem neked? mondta (Illés). Eltávozva tıle vett egy pár ökröt, levágta azokat és az ekéhez tartozó szerszámokon megfızte azok húsát, majd a népnek szétosztotta, és megették. Felkelt ezután és követte Illést, és szolgált neki. (I. Királyok 19: ) Vizuális vagy, kedves olvasóm? Láttál már szántást tizenkét járomnyi ökörrel? Elizeus a sa- 3

4 játjait levágva a szerszámokból tüzet rakva vendégelte meg a munkásokat, mielıtt végleg beállt Illés mellé prófétatanítványnak. Mindezt megnézném élıben Igen, ebbıl a szempontból kár, hogy nem voltam ott. Elizeus próféta lett, méghozzá Illés utóda! Miért? Jó kérdés Nézzük a nevét: Elizeus, azaz Isten megszabadít. Kitıl, mitıl? Tudod, mit jelent az üdvösség? Nem a kétkezi munkától való megszabadulást jelenti, ahogy sok mai lelkipásztor a saját példájával tanítja Elizeus nem a munkaeszközétıl szabadult meg, hogy többé ne kelljen neki dolgoznia! Éppen ellenkezıleg! Amikor ı még dolgozott, Isten parancsot adott a felkenésére, prófétává kiválasztására. Elizeus tudta, hogy Isten az üdvösség számunkra. Isten a szabadítónk, Aki nélkül a bőn elpusztítana bennünket, és akkor tényleg megszabadulnánk a munkától Igen, a halottak nem dolgoznak Isten örök szolgálatára vállalkozik az, aki İt követi. Örök munkálkodás! Iszonyatos, igaz? Már akinek Elizeus látta, amikor Illés úgy távozott a Földrıl, hogy sohasem kóstolta meg a halált, és tevékenységét a Földünkön kívüli világegyetemben folytatja. Szabadult a bőn fogságából örökre! Elizeus ugyanazzal a tisztelettudó felkiáltással búcsúzott Illéstıl, ahogy tıle Jóás, Izráel királya: 4

5 Apám! Apám! Izráel harci kocsijai és lovasai! (2. Királyok 2: 12. és 13: 14.) Illés átadta Elizeusnak a palástját. Mit jelképezett ez? Azt, hogy Isten Lelke ugyanúgy betölti, befedi, mint az elıdjét. A palást érintésére nyílt szét például a Jordán is. Ugyanazt jelképezte a palást, mint a galamb, az olaj, a kettıs tüzes nyelvek stb. Elizeust a Jordánon átkelés láttán a többi próféta Illés utódjának ismerte el. Vezetıjüknek tekintették! Lapozzunk csak a II. Királyok 2: 15. vershez: És mikor látták ıt a próféták fiai, akik szemben, Jerikónál voltak, mondták: - Az Illés lelke megnyugodott Elizeuson. Elé mentek tehát és meghajtották magukat ı elıtte földig. Igen ám, de hogy folytatódtak az események? Elizeus határozottan kijelentette, hogy Illés távozott a Földrıl. Mit tettek a próféták? Ötven férfi közülük három napig kereste! Szófogadó szolgák, igaz? Elizeus csodát tett, és prófétaként munkálkodott egész életében. Mi következik ebbıl? Az, hogy semmi nyugdíj, tisztes, nyugodt öregkor stb. Elizeusnak volt tekintélye? Samária ostromakor például Izráel királya Elizeus fejét akarta vétetni! Elizeus az Arám királlyal is összeütközésbe került, és az elfogató parancsot adott ki ellene 5

6 Isten egész életében mellette állt, mint Szabadító. Elizeus pedig egész életében hőséges prófétaként szolgálta Teremtıjét. Ha már prófétákról írok: Elizeus egy prófétaözvegynek segített a bajban (2. Kir. 4: 1-7.), prófétatársainak a mérgezı ételt ehetıvé tette (2. Kir. 4: ), segített a házat építı prófétatanítványok egyikének elveszett kölcsönfejszéjét a Jordánból visszaszerezni (2. Kir. 6: 1-6.) 6

7 Zakariás (Jójada pap fia) Miután meghalt Jójada, eljöttek a Júda fejedelmei, és meghajtották magukat a király elıtt; a király pedig hallgatott rájuk. És elhagyták az Úrnak, apáik Istenének házát, és szolgáltak az Aseráknak és bálványoknak. Ez a vétkük miatt lett haragja Júda és Jeruzsálem ellen, és küldött hozzájuk prófétákat, hogy visszatérítsék ıket az Úrhoz, akik bizonyságot tettek ellenük, de nem hallgattak rájuk. Az Isten Lelke pedig felindította Zakariást, a Jójada pap fiát, aki felállt a nép között, és mondta nekik: - Ezt mondja az Isten: Miért szegtétek meg az Úr parancsolatait? Ugyanis ez nem válik hasznotokra. Ha elhagytátok az Urat, İ is elhagy titeket! İk azonban rátámadtak, ott az Úr házának udvarán, és megkövezték ıt a király parancsára! És nem emlékezett vissza Jóás király a jótettekre, amellyel annak apja, Jójada az életében szolgált neki, hanem megölette a fiát. Mikor haldoklott, ezt mondta: - Látja az Úr, és bosszút áll! (II. Krónika 24: ) Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és azok közül megölnek, elüldöznek, hogy számon 7

8 legyen kérve e nemzetségtıl minden próféta vére, mely ki lett ontva e világ megalapítása óta, az Ábel vérétıl fogva egészen a Zakariás véréig, aki elveszett az oltár és a templom között: Ámen mondom nektek, számon lesz kérve e nemzetségtıl. (Lukács 11: ) Nem Zakariás volt az elsı és utolsó próféta, akit Isten küldött a népéhez, de ıt is megölték, ahogy Ábelt és a többieket. Több száz próféta lelte halálát a történelem folyamán, és még ettıl is többet akartak megölni, de azt már Isten nem engedte nekik. Miért ölték meg? Azért, mert Istenhez akarták visszatéríteni ıket, és tanúvallomást tettek ellenük? Nem! Azért, mert nem akartak rájuk hallgatni! Az emberek inkább megölik a postásokat, küldöncöket ahelyett, hogy az üzeneteket, feddéseket és figyelmeztetéseket elfogadnák és engedelmeskednének Istennek. Mi történt Zakariásnál? Kezdjük a nevével: a héber zökarjáh ugyanis rövidítés, méghozzá a zökarjáhú -nak, ami azt jelenti, hogy Jahve megemlékezett. Miért fontos ez az adat, információ? Azért, mert amikor Jójáda fıpap fia az apja halála után látta, miként süllyed bálványimádásba a nép, méghozzá Jóás király vezetésével, tudta és hitte, hogy Jahve meg fog emlékezni a népérıl. Ezért prófétált a bálványozás ellen az Úr Lelkének késztetésére. A vá- 8

9 lasz pedig nem maradt el: megkövezték ıt a király parancsára! Jézus ıt említi meg, mint a mártír prófétát és közli a kortársaival, hogy minden próféta hasonló sorsra jutott, akiket csak küldött a népéhez. Jézus tudta, hogy Izráel nem változott az évszázadok során semmit, ugyanúgy bálványokat kerestek maguknak, és hasonlóan elfelejtkeztek valódi Urukról. Zakariás meggyilkolása akkor kiváltója lett egy összeesküvésnek, és így a király, Jóás meggyilkolásának A következmény tehát nem maradt el, ahogy késıbb Jézus meggyilkolásának következménye sem! Mit mondott Jézus? A szılı ura elküldte végül a saját fiát, talán azt megbecsülik, de a gonosz szılımunkások megbeszélték maguk között, hogy ha megölik, az övék lesz az örökség! Kivitték tehát a szılıbıl és megölték. Isten megemlékezett minderrıl, és elvesztette azokat a munkásokat, és a szılıt másoknak adta. Jézus példázatát megértve a fıpapok és az írástudók még abban a pillanatban a megölését, lemészárlását akarták végrehajtani, de még nem tehették Ma rajtunk a sor. Vajon mi mit teszünk a hozzánk küldött prófétákkal? Mi a válaszunk például akkor, amikor ezt a könyvet olvassuk? Isten megemlékezik és a következmény sem marad el 9

10 Jónás Amásiának, Jóás, Júda királya fiának tizenötödik évétıl kezdve uralkodott II. Jeroboám, Josának, Izráel királyának fia Samáriában negyven évig. És gonoszságot cselekedett az Úr szemei elıtt, ugyanis I. Jeroboámnak, a Nébát fiának semmi bőnétıl sem távozott el, aki bőnbe ejtette Izráelt. İ szerezte vissza az Izráel területét Emáthtól kezdve a pusztasági tengerig, az Úrnak, Izráel Istenének Szava szerint, melyet mondott az ı szolgája, Jónás próféta, az Amittai fián keresztül, aki Gáth-Kéferbıl való volt. (II. Királyok 14: ) Az Úr Szava Jónáshoz szólt, az Amittai fiához: - Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elém! Felkelt tehát Jónás, hogy Társzisba szaladjon az Úr elıl (Jónás 1: 1-3.) - E gonosz és hőtlen nemzet jelt kíván, és nem kap más jelet, csakis a Jónás próféta jelét! és otthagyva ıket távozott. (Máté 16: 4.) Jónás, az Amittai fia sokak számára nem más, mint egy bibliai mesehıs, akit fiktív személyként fogadnak csak el. Óriási a zőrzavar tehát vele kapcsolatban, ezért kezdtem ezt a fejezetet a 10

11 II. Királyok 14: szakaszával. Most vizsgáljunk meg egy idézetet: Jónás: (galamb) próféta Izreálben, Amittai fia; megjövendölte II. Jeroboám (Kr. e ) gyızelmét a szíriaiak felet; az azonos nevő prófétai könyv szerzıje (2. Kir. 14: 25; Jón. 1:1; Máté 12: 39-41; 16: 4; Lukács 11: ) Mit olvastunk? Azt, hogy Jónás neve annyi, mint galamb. Miért? Csak? Jónás próféta volt, és úgy kellett Isten üzeneteit továbbítania, mint egy postagalambnak Azt is olvastuk, hogy Jónás Izráelben, azaz északon volt próféta, és elıre megjövendölte II. Jeroboám szíriaiak feletti gyızelmét. Tehát elıtte kellett, hogy tevékenykedjen, jövendöljön. A konkrét idıpontot nem tudjuk, de azt igen, hogy i.e. 760 körül írta meg a könyvét. Egyébként a II. Jeroboám uralkodási ideje a Bibliánk alapján 41 év, méghozzá i.e ig. Mirıl szól Jónás könyve? Ez a prófétai könyv azt akarja megmutatni az olvasóinak, hogy Isten megváltási terve nem csak az izráelitákra vonatkozik, sıt! A pogányokra ugyanúgy kiterjed. A könyv tehát egy pogánymisszióról szóló hatalmas mő. Figyeld csak: Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint százhúszezer ember él?! (Jónás 4: 11.) 11

12 Bár ezt a könyvet az úgynevezett kispróféták közé sorolják, csupán kevés próféciát tartalmaz. Nem hasonlít az Apokalipszishez (Jelenések könyve), vagy a Dániel, Ézsaiás, Jeremiás stb. könyvekhez. Négy részre oszthatjuk: 1. Jónás megbízatása, engedetlensége, megfenyítése 2. Jónás szabadulása 3. Prófétálás és Ninive megtérése 4. Isten igazolja az irgalmát Jónás elıtt. Végül egy kérdés: mit jelentenek Jézus kijelentései, melyeket Jónásra utalva tett? Izráel volt az a nemzet, mely postagalambként, azaz Jónás -ként utasítva volt az Isten üzenetének átadására, terjesztésére. Ennek ellenérre belemenekültek a bőnbe, az erkölcsi fertıbe, majd a züllésbe határtalanul. Isten a prófétáin keresztül fékezte a határtalan züllést, de a nemzet leölte, üldözte a galambokat. Vajon mi is ezt tesszük? 12

13 Hóseás Az Úr Szava, amely Hóseáshoz, a Beéri fiához, Uzziás, Jótám, Ezékiás, júdabeli királyok és (II.) Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében szólt. Amikor beszélni kezdett az Úr Hóseással, mondta az Úr a prófétának: - Menj és vegyél magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; ugyanis hőtlenül paráználkodik ez a föld, nem követve az Urat. (Hóseás 1: 1-2.) A sort Jónás után Hósesással folytatjuk, ugyanis Izráel prófétáinak sorában ez a sorrend. Ki volt Hóseás? Ahogy olvastuk: próféta, Beéri fia, méghozzá Uzziás, Jótám, Ezékiás júdabeli királyok idejében, és II. Jeroboámnak, Joás fiának idejében. Kezdjük a nevével: a héber hóséac, mely rövidített forma, azt jelenti, hogy Az Úr a segítség, a szabadítás, sıt azt is, hogy megmentés, szabadítás; Jahve a szabadítás; Isten segít; akinek az Úr a segítsége. A Bibliánk ugyanazokat a júdai királyokat sorolja fel kortársakként, akiket Ézsaiás is néven nevez (Uzzijjától Ezékiásig), az izráeli országrészbıl pedig II. Jeroboámot. Hóseás Izráelben mőködött tehát II. Jeroboám idején és utána. 13

14 Miért vannak felsorolva a júdabeli uralkodók? Azért, mert II. Jeroboám után az izráeli királyok olyan gyorsan követték egymást, méghozzá vérontással, gyilkolással, egészen az asszír fogságig, hogy biztosabb volt az idıintervallum behatárolása a Júdabeli királyok uralkodási idejének felhasználásával. Mit tudunk még róla a Bibliánk alapján? Azt, hogy az Úr Isten Szava szólt hozzá. Mit mondott neki? Vegyen el egy parázna nıt. Mit jelent ez? Azt, hogy Gómer, Diblaim lánya, akitıl három gyermeke született más férfiaktól, kultuszi prostituált volt, ahogy akkor sok zsidó nı szintén. Kérdésem ebbıl adódik: az akkori papok ennyire elnézıek voltak a nép törvénynélküliségével, az istentelenségével szemben? Ó nem! İk adták, vették elsısorban ezeket a kultuszi prostituáltakká tett lányokat, nıket, asszonyokat. Beavatták, kipróbálták, használták és árusították ıket! Mit kellett tennie Hósesának az Úr parancsára? Sokan vallják, hogy ilyen parancsa nem lehetett Istennek, hiszen İ nem vár el ekkora áldozatot egy prófétájától sem. Volt, aki egyenesen odáig merészkedett a meghatározással, hogy Gómert virtuális feleségnek mondta, és tagadta a valóságos házasságukat a prófétával. 14

15 A Bibliánk határozottan állítja: Hósesás és Gómer házasságát más férfiakkal rontotta meg a feleség, és ezekbıl születettek a gyermekek, melyeket a próféta úgy nevezett el, ahogy Isten parancsolta neki. Miért? Mert az Isten így akarta megtanítani Izráellel, hogy İ hőséges marad, mint férj és szereti a hőtlenné vált népét. Izráel nemcsak megszegte férjével, az Úrral kötött szövetségét, de csak azért akarta visszasírni magát, hogy az ítéletek ne következzenek be rajta! A gyermekeket ezért nevezete el Hóseás úgy, ahogy Isten parancsolta. 1. Jezréel héberül: jizrö cél (Isten elvet) 2. Ló-Rukhámáh: (nincs irgalom) 3. Ló-Ammi: (nem népem) Aki megértette Hóseás házasságából, a próféta küldetésébıl, hogy mit kell tennie és látta Gómer kálváriáját, ezért magára ismert, azt is megérthette, hogy Hóseás neve ígéret, küldetése pedig felhívás a megtérésre, hiszen Isten mindezek ellenére szeretettel viszonyul népéhez. Isten minden hőtlen feleségét eltaszítja, megkeresi, felemeli és magához öleli, hogy esélyt, szabadítást és segítséget adjon neki. Gómer megtért? Az ıt bemocskoló papok, izráeliták, férfiak megtértek? Csak egy idézet: 15

16 Kegyelme elnyeréséért az Úr megtört lelket, az igazság fénye elıtt kitárt szívet vár el, szeretetet és szánakozást embertársaink iránt, és olyan lelket, melyet az önzés nem tud megvesztegetni. A papokból és fejedelmekbıl hiányoztak ezek (Idık jelei márc. 21.) Csak egy kis maradék tért meg, ahogy Gómer és Hóseás 16

17 Ámos Ámós beszédei, aki a Tékoabeli pásztorok közt volt, amikor Izráel felıl látott Uzziásnak, Júda királyának idejében és (II.) Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának idejében, két évvel a földrengés elıtt. (Ámós 1: 1.) És válaszolt Ámós, és mondta Amaljának: - Nem vagyok próféta, sem próféta fia. Barompásztor vagyok, és vad fügét szedek. Viszont elhívott engem az Úr a nyáj mellıl, és mondta nekem az Úr: Menj el és prófétálj az én népemnek, az Izráelnek! (Ámós 7: ) Ámós szinte az ismeretlenségbıl bukkan elı, hogy teljesítse Isten parancsát, prófétáljon Izráelnek és mindenki másnak is. A héber neve: cámósz, a héber camaszjáh rövidített formája, és azt jelenti, hogy Jahve hordoz, hordozott, teherhordozó, megterhelt. Figyeltük a két idézett szakaszt? Ámós próféta Tékóában tartózkodott, ami Júdához tartozott, és Betlehem, valamint Hebron között helyezkedik el, Jeruzsálemtıl délre 16 km-re. Mit tett ott? A Bibliánk igazolja, hogy barompásztorként, vadfüge szedıként tengette életét. Itt álljunk meg egy picit! A héber kifejezést: nókéd ugyanis azt jelenti, hogy olyan pásztor, aki a templomi áldozati álaltokra vigyáz, felügyel. A 7: 14-ben a 17

18 héber bókér szó szerepel, mely konkretizálja, hogy barompásztor, marhapásztor volt. Elgondolkodtató, hiszen marhatenyésztı volt, mint én. Ebbıl azonban nem lehet kizárólagosan megélni, így mással is foglalkozott. A bólész sikmím azt jelenti, hogy vadfügebemetszı. A vadfüge, szikomorfüge (ficus sycomorus) gyümölcse külsıleg olyan, mint a nemesfüge, de éréskor megférgesedett. Éppen ezért érés elıtt bemetszették, hogy megelızzék a férgesedést. Pásztorok és szegény napszámosok végezték ezt csekély pénzösszegért. Jahve azonban ezt a szegény pásztort, állattenyésztıt, parasztot hívta el, hogy rajta keresztül mondja ki az igazságot. Ámós tiltakozott az ellen, hogy ı hivatalos, azaz akkreditált próféta. Nem volt profi próféta, aki pénzért hirdette Isten üzenetét. Mintha csak magamról beszélnék Ugyanakkor prófétált, mert ezt kellett tennie! Nem hallgathatott. Uzziás (i.e ) és II. Jeroboám (i.e ) idejében. Miféle földrengésrıl van szó az elsı versben? Arról, ami i.e. 763 elıtt volt, ugyanis a Zakariás 14: 5-ben is olvashatunk errıl a földrengésrıl. A napfogyatkozás, melyet a 8: 9. említ, i.e. 763-ban volt. Errıl jövı idıben beszél a próféta. 18

19 Bár az ország (Izráel) külsıleg fejlıdött, gazdagodott, terjeszkedett, felvirágzott, ez a problémákat csak elfeddte. A jólét erkölcsi, hitbeli züllést, süllyedést jelentett. Ezek ellen is prófétált Ámós. Júdából, a gulya mellıl, a szikomorfákról Izráelbe, azaz északra kellett mennie, hogy ott elmondja Isten üzenetét. Samárián keresztül jutott el északra. Amacjá, Bétel papja feljelentette és a szavai miatt azt tanácsolta neki, hogy minél elıbb meneküljön délre. Mit mondott Ámós? Azt, hogy ı egy senki, így nincs mitıl tartania. Nem lehetett megfékezni abban, hogy átadja Isten üzenetét. A megfélemlítés is sikertelen volt, hiszen mit veszíthetett Szinte önéletrajzom is lehetne ez a néhány sor Ámós tudta, hogy ı ki és mi miért van úgy, ahogy Elmondta elıre, hogy mi fog történi Amacjával, a családjával, Izreáellel és Júdával, sıt a környezı népekkel, ha nem térnek meg. Mi volt tehát a feladata a prófétának? Az, hogy a hitehagyó, bálványimádásba süllyedı királyt, fejedelmeket, népet, nemzeteket figyelmeztesse és megtérésre késztesse. Emellett a végsı idırıl is jövendölt. Ámósnál fordul elı elıször az Úr napja kifejezés, ugyanis ha addig a megtérés elmarad, jön 19

20 az ítélet. Mégis az Isten utolsó Szava a Kegyelem! Figyeld csak: - Íme, napok jönnek, - azt mondja az Úr Isten, - és éhséget bocsátok e földre. Nem kenyér után való éhséget és víz utáni szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után. (Ámós 8: 11.) Ámós tudta, hogy Isten hordozza azokat, akik lelkileg éhesek, szomjasak és kegyelemre, bőnbocsánatra vágynak. A nagy többség azonban hiába fut tengertıl-tengerig, északtól-délig 20

21 Jóel Az Úr Szava, mely Jóelhez, a Petuel fiához szólt: - Vének! Halljátok meg ezt és hallgassátok meg e föld minden lakói! Történt e ilyen a ti idıtökben, vagy a ti apáitok idejében? (Jóel 1: 1-2.) Ha fellapozzuk a lexikonokat, valami hasonlót találunk: Jóel: héberül Jó él, jelentése: Jahve Isten. A név tehát hitvallás Izráel Istene mellett. 13. Petúél fia, a próféta (Jóel 1: 1). Jóel könyve: a 12 ún. kisprófétai könyv közül a második. Szerzıjérıl nevén kívül szinte semmit sem közöl. Sokan vitatják, mikor is írta Jóel próféta a könyvét, és ı maga mikor élt és munkálkodott az Úrért és népéért. Miért? Mert nincs a Bibliánkban konkrét idıpont meghatározás. Ugyanakkor, ha logikusan gondolkodunk, akkor van némi kézzelfogható bizonyítékunk. A próféciák sohasem a múltról, hanem a jelenrıl és a jövırıl szólnak. Igaz? Hivatkozhat a próféta a múltra, de a jövıt vetíti elénk! A könyv tehát nem keletkezhetett az i.e. negyedik században, sıt késıbb sem. Ez esetben ugyanis a múltat vetítené elıre, ezt pedig senki sem teszi! Mit szólnál például, kedves olvasóm, ha ma, 2010-ben megjósolnám elıre az elsı és a máso- 21

22 dik világháborút, Hitler életét és öngyilkosságát, a kommunizmus bukását, a múltban elkövetett terrorcselekményeket, katasztrófákat stb. Miért tennék ilyen? Azért, hogy kinevessenek?! Folytassuk tehát egy idézettel: Jóel könyve: A könyv Kr.e. 9. vagy 8. században keletkezhetett. A könyvben egyetlen idıbeli utalás sem található. A hétteret egy nagy csapás: a sáskajárás adja, amelyrıl a próféta kijelenti, hogy az Isten büntetése a nép bőneiért. Ezért sürgeti a népet, hogy bőneit bánja meg, különben Istennek még rettenetesebb számonkérését helyezi kilátásba: az Úr eljövendı napját. Felosztása: 1. a sáskajárás és annak vége (1: 1 2: 27.) 2. az Úr eljövendı nagy napja (2: 28 3: 21.) a) ki lesz töltve az Úr Szent Lelke (2: ) b) ítélet a népek felett (3: 1-17.) c) az ítélet után Izráelre áldás következik (3: ) (Bibliai nevek és fogalmak) Most egy másik idézet következik: Jóel könyve: Témája: Jövendölések az Úr napja közelségérıl, és felhívás megtérésre az úgynevezett korai és késıi esı kiárasztása érdekében. A népek végsı nagy összeütközése a Josafát völgyében. (Bevezetés a Biblia tanulmányozásához) 22

23 Jóel Júdában töltött be prófétai szolgálatot. Kortársa volt Hóseás és Ámós prófétáknak, akik viszont Izráelben, északon munkálkodtak. Figyeld, mit írt: De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint, böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is! És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülı és irgalmas İ, késedelmes a haragra és nagykegyelmő, és bánkódik a gonosz miatt. (Jóel 2: ) Ismerısek ezek a szavak? Figyeld a folytatást: És lesz ezután, hogy kiöntöm Lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és lányaitok. Véneitek álmokat álmodnak, fiataljaitok pedig látomásokat látnak. (Jóel 2: 28.) Mikor voltak és lesznek ezek? Nyilvánvalóbb beteljesedés: Ha Jóelnek ez a jövendölése az apostolok napjaiban részben beteljesedett, mi abban az idıben élünk, mikor még nyilvánvalóbban be fog teljesedni Isten népe számára. Az Úr úgy fogja adományozni Lelkét népének, hogy világossá válnak az erkölcsi sötétség közepette, úgy hogy világosság lesz ragyogtatva a világ minden részére. Bárcsak hitünk úgy megerısödne, hogy az Úr hatalmasan tudjon munkálkodni népéért. (1908., 49. kézirat) 23

24 Két névtelen próféta? Eljött azonban az Isten embere ıhozzá (Amásia királyhoz): - Ó, király! Ne menjen el te veled Izráel serege, mert az Úr nem lesz Izráellel, Efraim minden fiaival. Ha nem, ám menj el, készülj az ütközetre, de megver az Isten téged az ellenség elıtt; mert az Isten hatalmában van mind a segítség, min a megveretés. Akkor mondta Amásia az Isten emberének: - De mit tegyünk a száz tálentom ezüsttel, amelyet Izráel seregének adtam? És válaszolt az Isten embere: - Az Úr neked annál sokkal többet adhat! (II. Krónika 25: 7-9.) Ezért megharagudott az Úr Amásiára és prófétát küldött hozzá, aki mondta neki: - Miért imádod annak a népnek isteneit, akik nem szabadíthatták meg az ı népüket a te kezedbıl? Történt tehát, amikor így beszélt hozzá, válaszolt neki (Amásia): - Talán tanácsosa vagy te a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz! Abbahagyta tehát a próféta, miután így fejezte be: 24

25 - Látom, hogy az Isten el akar téged veszteni, mivel ezt mőveleted és a tanácsomat nem fogadtad meg. (II. Krónika 25: ) Két eseményrıl olvastunk itt, és egy kérdés merülhet fel bennünk: mirıl van itt szó? Arról, hogy Amásia, Júda királya (i.e ) száz tálentom ezüstöt kisajátított a templomi és a királyi kincsekbıl és felbérelte az izráelita zsoldosokat, hogy a segítségükkel Izráelt megtámadja. Isten embere, akit a Bibliánk nem nevez meg, felkereste Isten figyelmeztetésével. Mit tett? Hallgatott a figyelmeztetésre, de sajnálta a belefektetett ezüstöt. A hazaküldött zsoldosok dühükben feldúlták Samáriától Bethoronig a júdabeli településeket. Amásia gyızelmet aratott az edomitákon, de hazatérve szembesült a tragédiával: hiába hozta magával a legyızöttek bálványait, nem védték meg otthonaikat a szélnek eresztett zsoldosoktól. Sıt! Még Isten egy prófétát is küldött hozzá azzal a hírrel, hogy a bőnének lesz következménye, mégpedig halál! Ki volt Isten embere, és az a próféta, aki a második alkalommal felkereste a királyt? Vajon két ismeretlen, névtelen prófétával állunk szemben, vagy eggyel? Olyan variáció is lehet, hogy az akkor szolgálatot végzı Jóel prófétát küldte el Amásia királyhoz Isten? 25

26 Ezekre a kérdésekre a válasz a következı: fontos, hogy beazonosítsuk, konkretizáljuk és megnevezzük Isten postását, vagy postásait? Úgy is kérdezhetném, hogy: mindenképpen ki kell derítenünk ezt a számunkra érdekesnek tőnı titkot? Figyeld, kedves olvasóm ezt az idézetet: Amacjá: Júda 9. királya. Neve héberül: amacjáhú, jelentése: akit az Úr megerısít. Apja: Jóás, szintén júdai király, anyja a jeruzsálemi származású Jehóaddám (2. Királyok 14: 1-2., 2. Krónika 25: 1.). Nem tiszta szívvel követte az Urat (2. Krón. 25: 2); bálványokat is imádott (2. Krón. 25: 14.). Elsı ténykedése apja gyilkosainak lemészárlása volt (2. Kir. 14: 5.). Jóást, Izráel királyát harcra hívta ki, de az a júdai Bétsemesnél megverte, Jeruzsálemet pedig kirabolta és feldúlta (2. Kir. 14: 8-17.). Végül összeesküvést szıttek ellene, ekkor Lákisba menekült, de oda is utána mentek és ott megölték. Jeruzsálemben temették el (2. Kir. 14: 8 kk). (Keresztyén Bibliai Lexikon 1. kötet) Ez a két véglet. Vagy mindenáron ki akarjuk deríteni azt, ami igazából nem lényeges, vagy nem említjük meg azt sem, ami viszont igencsak lényeges, sıt nélkülözhetetlen! Igenis fontos az, hogy Isten kétszer küldte el Amásia királyhoz az emberét, prófétáját, és bizony ezt a kétszeri fi- 26

27 gyelmeztetését azzal hálálta meg a király, hogy az anyagiakat nézte, és a prófétát lenézte, semmibe vette, Istent és az üzenetét pedig figyelmen kívül hagyta. Nem szükséges, hogy a próféták kilétére koncentráljunk, az üzenetre viszont annál inkább! Amacjá, azaz Amásia király is jobban tette volna, ha így cselekszik, mert akkor nem játszotta volna el az utolsó lehetıségét Most rajtunk a sor: mit tartunk fontosnak? 27

28 Zakariás És kereste az Istent Zakariás idejében, aki az isteni látásokban értelmes volt; és mindaddig, míg az Urat kereste, jó elımenetelt adott neki Isten. (II. Krónika 26: 5.) Kérdéssel folytassuk ezt a fejezetet az idézett szakasz elolvasása után: hány Zakariás próféta van a Bibliában? Igen, több is Ez a Zakariás például nem azonos azzal, akit megöletett Jóás király. Nem az a Zakariás próféta, aki Jójada fıpap fia volt. Akkor ez a próféta kicsoda? Lapozzuk fel a lexikonokat: Zakariás (7) próféta Uzziás idejében (2. Krónika 26: 5.). (Bibliai nevek és fogalmak) Zakariás: héberül: zökarjáh vagy teljesebb formában zökarjáhu. Jelentése: Jahve megemlékezett. A LXX-ban és az ÚSZ-ben: Zakhariasz. Ezt a görög formát használják a modern fordítások a próféta nevének átírásakor, míg a többi esetben inkább a héber formát. 14. Uzzijjá király nevelıje vagy tanácsadója, aki istenfélelemre tanította a királyt uralkodásának az elején. (2. Krónika 26: 5.). (Keresztyén Bibliai Lexikon 1. kötet) Ez a Zakariás nem azonos azzal sem, aki megírta a Zakariás próféta könyvét, sıt ı nem is 28

29 Barakiás fia, akit megöltek az oltár és a templom között. Ezt a Zakariást Uzziás (Uzzijjá) királlyal kell összekapcsolnunk, ugyanis míg ı befolyásolta, addig Istent követte. Nincs szó szerint a Bibliánkban leírva, de valóban igaz a megállapítás: a királyt az uralkodása elején Isten vezette, mert a prófétákra hallgatott. Uzziás hosszú éveken át megfontoltan uralkodott, mert ott volt mellette Zakariás próféta. Igen ám, de Zakariásról többé nem szól a Bibliánk. Uzziás király elbizakodottságáról azonban igen! Itt egy kérdés merül fel bennem: miért esik meg olyan gyakran, hogy a jó irányba befolyásoló emberek eltőnésekor a befolyásolt elindul a lelki hanyatlás útján? Ez a jó irányba befolyásolók hibája, bőne? Emlékszel még Józsefre? Jákób fia rabszolgaként megtehette volna azt, hogy Istent okolja a sorsáért és hátat fordít mindannak, amiben felnıtt, amire tanították, és amiben az ısei hittek. Mit tett József? Idézem újra, ha elfelejtkeztünk volna róla: József mindenhová magával vitte vallását. Ez volt a tántoríthatatlan hitének titka. (E. G. White 1897., 59. kézirat) Zakariás prófétára is ez volt a jellemzı, de Uzziás hátat fordított mindennek. Ez a döntése nem Zakariás prófétától függött. Szabad akaratá- 29

30 ból döntött így és vállalnia kellett a következményeket is. Mit lehet erre mondani? Bárcsak kitartott volna amellett, amit Zakariás próféta megtanított vele. Zakariás értelmes volt az isteni látásokban. Mit jelent ez? Figyeld ezt a fordítást: Az Istent kereste Zekarjá idejében, aki istenfélelemre tanította, és amíg az Urat kereste, sikert adott neki Isten. (II. Krónika 26: 5.) Zakariás értette, mint bölcs ember mindazt, amit Isten láttat az emberekkel. Természetesen sokan, sıt a többség nem akarja meglátni, és inkább követik a vak vezetıiket Zakariás próféta volt. Látta, mint látó, azaz nézı (ro eh) mindazt, amit Isten lát és láttat. Zakariás megmutatta Uzziásnak, hogy kell nézni, és ı meg is tanulta használni, de elfordult tıle. Sokan irigylik a nézıket, és szeretnének ilyen képességet birtokolni, de Istent, akitıl származik ez az ajándék, elutasítják. Isten nélkül nem lehet a Szentlélek eme ajándékához jutni, és pillanatok alatt el lehet veszíteni. Erre példa Saul király. Uzziás és Saul sorsa sajnos ebben megegyezik Bár Zakariás halott, sokunkat befolyásol ma is 30

31 Ésaiás Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felıl, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban (Ésaiás 1: 1.) Amely évben meghalt Uzziás király, láttam az Urat ülni magas és felemelt székben, és palástja betöltötte a templomot. (Ésaiás 6: 1.) Ésaiás tehát próféta volt Júdában, a déli országrészben. Jeruzsálemben, a fıvárosban élt és dolgozott Isten prófétájaként. Kortársa volt az Izráelben mőködı Hóseásnak, és a Júdában prófétáló Mikeásnak (Hóseás 1: 1. és Mikeás 1: 1.). Mit tudunk errıl a prófétáról? Egy idézet: Ézsaiás: (Isten üdvössége, Jahve az üdvösség; az Úr segít). Próféta Júdában Uzziás, Jótám, Aház és Ezékiás királyok uralma idején (Ézs. 1: 1.); Ámós II. fia; két fia volt (Ézs. 7: 3., 8: 3.), munkássága Uzziás király halálnak évében kezdıdött (Ézs. 6: 1.); nagy tekintélynek örvendett, kivált Ezékiás király elıtt (2. Kir. 19: 1-11.); egész különleges módon a megváltás prófétája; megjövendölte a Messiás eljövetelét (9: 6., 28: 29., 53. fejezet stb.) (Bibliai nevek és fogalmak) Ézsaiás könyvérıl nagyon sok a vita, ugyanis sokan nem fogadják el az egész könyv szerzıjé- 31

32 nek. Ez azonban nagy hiba! Csak egy kérdés: miért ne láthatta volna Ézsaiás Babilon korát és a fogság helyszínét, Círusz személyét? Láthatta, annak ellenére, hogy 200 évvel késıbbi helyszínrıl, idıszakról és személyrıl beszélünk, ugyanis ı próféta volt, és látott a lelki szemeivel! Sokan állítják, hogy volt egy babiloniai Ézsaiás, és egy Trito-Ézsaiás? is, de tévednek Ahogy Ézsaiás elnevezte a fiait jelképes nevekkel: Seárjásúb, azaz a maradék megtér (7: 3.) és Mahér-Sálálhás-baz azaz hamar a zsákmányra, gyorsan a prédára (8:3), úgy látta a jövıt is. Tudta, hogy mit tesz és miért teszi, mert az Isten vezette ıt. Hangsúlyozom: Isten embere, prófétája volt! Mirıl szól a könyve? Ahogy az idézetben olvastuk is, Izráel történelmének válságos idıszakában élt, ezért a beszédeit, bizonyságtételeit, tanúvallomásait, próféciáit győjtötte össze. Soksok vigasztaló jövendölést örökített meg a Messiás elsı és második érkezésérıl, valamint Isten szabadító hőségérıl a maradék hívı népe iránt. Most azonban koncentráljunk a prófétára és a küldetésének kezdetére, hogy az életmővét egészében megértsük. Az a kor, melyben Ézsaiás szolgált, különösen sokkoló volt. Izráel és Szíria egyesített csapatai elözönlötték Júdát. Az asszír seregek a városokat 32

33 körülzárták, és mikor Samária elesett és Izráel tíz törzse szétszóródott, sıt újra és újra rátörtek az asszír csapatok Júdára, bizony Ézsaiás nem volt könnyő helyzetben Jeruzsálem túlélte az ostromot, méghozzá Isten közbelépésének következtében, de Isten elıre szólt, hogy a külsı veszélynél sokkal súlyosabb a belsı! Ézsaiás látta, hogy a lelki hanyatlás Isten türelmének határait feszegette. A hitehagyás, a bálványimádás, fıleg azok részérıl volt sokkoló, akiknek prófétai nemzetnek kellett volna lenniük. Hóseás és Ámós pontosan ezért prófétáltak észak-izráelben. Gondoljuk el: a szociális helyzet az országban a feje tetejére állt. A szegényeket kisemmizték, elnyomták, eltiporták. A bírók sem ítéltek becsületesen, még ha árvákról, özvegyekrıl is volt szó. Korrupció, önzés és részrehajlás jellemezte Júdát. Nekünk ez azért megszokott, mert ma is ez jellemzı a világunkra, de Ézsaiásnak Isten parancsot adott, és a küldetést vére kellett hajtania! Ézsaiás visszariadt a felelısségtıl, hogy Uzziás halála elıtt Júdának át kell adnia Isten sokkoló üzenetét. Feladatát reménytelennek látta, önmagát alkalmatlannak, mert tudta, hogy totális ellenállásba fog ütközni. Ekkor kapta a látomást. Találkozott a Teremtıjével! Az üzenet így szólt: Hallva halljatok, de ne értsetek, látva lássatok, de nem ismerjetek! Tedd kövérré e nép szí- 33

34 vét, tedd süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy a szemével ne lásson, fülével ne halljon, szívével ne értsen, és megtérve meg ne gyógyuljon! (Ézsaiás 6: 9-10.) A feladat tehát ez volt: kiáltson, tiltakozzon az elhatalmasodó bőnök ellen. Ézsaiásnak egész életén át türelmes, bátor tanítónak kellett lennie, sıt a reménység és ítélet prófétájának. Hatvan éven át, vagy még tovább is, a remény prófétájaként munkálkodott! Izráel szem elıl tévesztette Istent, lelki látásuk elhomályosodott, de Isten pontosan ezért küldte közéjük Ézsaiás prófétát 34

35 Móreseti Mikeás Ez volt az Úr Szava, amely a moreseti Mikeáshoz szólt Jótám, Akház és Ezékiás, júdai királyok idejében, melyet látott Samáriáról és Jeruzsálemrıl. (Mikeás 1: 1.) Mikeás próféta volt, és azért idézi mindenki ezt a verset, mert ebbıl tudjuk meg, hogy a próféta moreseti származású, valamint azt is, hogy mely királyok idejében jövendölt, prófétált. A könyv (Mikeás könyve) tehát, mely az úgynevezett kispróféták közé sorolja, az ı munkája. Mit tartalmaz ez a mőve? Mivel i.e. 730 körül íródott, a nemzet súlyos vallási és erkölcsi elfajulása miatt elmondott figyelmeztetéseket tartalmazza, mint tanúvallomásokat, Isten üzeneteit, valamint vigasztaló messiási jövendöléseket is! Kérdezem én: csak ennyit? Gondoljunk csak bele, hogy Mikeás próféta megjövendölte elıre Samária pusztulását, ami i.e. 722-ben be is következett! Sokat beszélt Jeruzsálem bőneirıl is, mely különösen Ezékiás idejében (i.e. 700 körül) tetızött. Ha a könyvét fel akarnánk osztani, így hajthatnánk végre a feladatot: 1. Jeruzsálemnek, Samárinak pusztulása (1-3. fejezet) 2. Áldás Sionra (4: 1-8.) 35

36 3. Támadás és szabadulás Dávid leszármazottja által (4: 9 5: 15.) 4. Fenyegetı beszéd a nép ellen a bőnei miatt (6: 1 7: 6.) 5. Végül jön a segítség Istentıl (7: 7 20.) Természetesen ugyanezt a felosztást másképpen is fogalmazhatjuk: 1. Isten megítéli Izráelt és Júdát 2. A béke korszaka, Jézus érkezése 3. Sion megpróbáltatása, a Messiás uralkodása 4. A helyes istentisztelet, panasz a nép bőnei miatt 5. Reménység a nyomorúság idején Mi a különbség a kettı között? Csupán a megfogalmazásban más, de a lényeg ugyanaz! Mikeás könyvét ezért ajánlom, hogy mindenki elolvassa. Rövid, mégis sokatmondó, mert enélkül nem értjük a Bibliánkat, és továbbra is bennünk fog élni az a tévhit, hogy kettéválaszthatjuk az Ó- és Újszövetséget egymástól. Nem két Bibliánk van! Egy egészet alkot a Bibliánk. Figyeld csak: Mikeás 5: 2. De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között, belıled származik nekem, Aki uralkodó az Izráelen; Akinek származása elejétıl fogva, öröktıl fogva van! Az 1400 messiási prófécia közül ez az egyik, méghozzá az egyik kedvencem! Mit is olvas- 36

37 tunk? Azt, hogy Mikeás elıre megjövendölte Jézus születésének helyszínét: Betlehemet, ugyanakkor Izráel örök uralkodójáról, Jézusról kijelenti a próféta, hogy mindig is létezett, örök élettel rendelkezik, és így azonos Istennel! Mikeás próféta látta azt, Akit az emberiség nagy része, sıt még a próféta nemzet nagy része sem látott, pedig ott volt körülöttük, elıttük, közöttük, felettük Mikeás ugyanúgy hirdette Isten ítéletet, mint kegyelmét. Ezért jelenthetjük ki azt a tényt, hogy amit ı hirdetett, az igazság volt, és nem holmi üres fenyegetés, sıt nem is hiú vak remény. Mikeás eltántoríthatatlan, rettenthetetlen bátorsággal hirdette Isten üzenetét, és harcolt a hamis próféták ellen. Olvassuk csak el a könyvébıl a 2: 6-11 szakaszt! Mikeás mellett is ott voltak a hamis próféták, akik pontosan az ellenkezıjét hirdették, mint amit Isten üzent. Mikeás Isten kegyelmét úgy hirdette, ahogy a hamis próféták soha. Ebben vált valóra az, amit Mikeás neve jelent: Kicsoda olyan Isten, mint az Úr? A Messiás Izráel Uraként fog megkegyelmezni népének és örökké uralkodni fog felette! Már csak az a kérdés, hogy mi követjük-e az Urat, és megırizzük-e szívünkben a prófétán keresztül hirdetett isteni üzenetet 37

38 Odéd Samáriai próféta, a júdai Áház (Akház ) király kortársa (2 Krónika 28: 9-15.). (Keresztyén Biblia Lexikon 2. kötet) Az izreáliek fogságba vittek a honfitársaik közül százezer nıt, fiú- és lánygyermeket. Nagy zsákmányt is raboltak tılük, és azt elvitték Samáriába. De ott volt az Úr egyik prófétája, név szerint Odéd, aki a Samáriához érkezı sereg elé kiment, és ezt mondta: - İseitek Istene, az Úr haragra gerjedt Júda ellen, és a kezetekbe adta ıket, ti pedig levágtatok közülük az égig felható haragotokban. És most azt gondoljátok, hogy leigázhatjátok a júdaikat és jeruzsálemieket, hogy rabszolgáitokká és rabnıitekké váljanak, pedig így magatokat teszitek bőnössé Istenetek, az Úr elıtt! Tehát, most hallgassatok rám: vigyétek vissza a honfitársaitok közül foglyul ejtetteket, különben az Úr izzó haragja ellenetek fordul! (II. Krónika 28: 8-11.) Folytassuk ezeket az idézeteket egy kérdéssel: a hadsereg elıtt álló, prófétáló Odéd sorsa ekkor megpecsételıdött? Gondolj csak bele, mit tett itt Odéd próféta! Szemben állt a zabráló, fosztogató hadsereggel, és azt kérte, hogy vigyék vissza a zsákmányukat! 38

39 Látod magad elıtt a szituációt? Szerintem a próféta túlélési esélye józan paraszti ésszel végiggondolva: egyenlı volt a nullával! Micsoda hatalmas bátorság és rendíthetetlen Istenbe vetett hit, Iránta való engedelmesség kellett ehhez, és Odéd így viszonyult az Úrhoz, Aki ıt küldte a hadsereg megfékezésére. Te, kedves olvasóm, vajon megtennéd-e ezt, ha Isten kérné tıled? Sokan úgy vélik, hogy ez a fajta vakmerıség és öngyilkosságra való hajlandósság nem jellemezheti Isten gyermekeit, Krisztus követıit. Amit ilyenkor idéznek az az, hogy hallgatni arany! Sıt, elıhozakodnak azzal, hogy Boldogok a békességre igyekezık, békességszerzık, és bizony ezzel totálisan kiforgatják Jézus szavait! Nekem már nagyon sokszor vágták a fejemhez azt, hogy túl sokat jártatom a számat, és jobban tenném, ha evésre használnám Igen. Ezek az emberek sajnos egyáltalán nem hajlandóak szemernyit sem megváltozni. Egyetlen céljuk van: teljesüljön a saját akaratuk! De! Ezt a könyvet a prófétákról írom, és ezt a fejezetet konkrétan Odéd prófétáról. Ebbıl adódik a kérdés: miként folytatódtak az események, és mi lett a sorsa Odéd prófétának? A Bibliánk adja meg a kérdésre a választ: 39

40 Akkor elıállt néhány efraimi fıember: Azarjáhú, Jehóhánán fia, Berek Jáhú, Mesillémót fia, Jehizkijjáhú, Sallum fia és Amászá, Hadlaj fia, azokkal szemben, akik a hadjáratból jöttek, és ezt mondták nekik: - Ne hozzátok ide a foglyokat, mert amit ti akartok, az a mi bőnünk lesz az Úr elıtt, és a mi bőneinket és vétkeinket szaporítja, pedig úgyis sok a vétkünk, és felgerjedt a harag Izráel ellen. Otthagyta tehát a hadsereg a foglyokat és a zsákmányt a vezetık és az egész gyülekezet elıtt. A név szerint megnevezett férfiak elıálltak, gondjaikba vették a foglyokat: a mezteleneket felöltöztették a zsákmányból, ruhát, sarut, ételt, italt adtak nekik, sıt be is kenték ıket olajjal. A gyengéket szamarakra tették, és elszállították ıket a pálmafák városába, Jerikóba a testvéreikhez, aztán visszatértek Samáriába. (II. Krónika 28: ) Odéd próféta tehát nem szenvedett mártírhalált, ahogy logikusnak tőnt Ugyanígy Izráel és Júda sorsa sem logikus Ezért hangsúlyozom, hogy emberileg lát az átlagember, míg a próféta mindezen túlnéz, és tudja, látja azt, amit Isten láttat vele 40

41 IX. Próféták Izráel bukása után 41

42 Náhum Ninive terhe; az elkósi Náhum látásának könyve. (Náhum 1: 1.) Náhum prófétáról ennyit tudat a Bibliánk, ugyanis nem ı a lényeg, hanem az üzenet, amelyet Isten rajta keresztül adott az emberiségnek. Ez a könyvem viszont a prófétákról szól, és így Náhum próféta is fıszereplı A kérdés tehát: ki volt Náhum próféta? Elıször is a tizenkét kispróféta sorában a hetedik. A neve a héber nóhum kifejezéssel azonos, aminek a jelentése: vigasztaló. Ez természetesen rövidítés! A név teljesebb alakja nahumjah, azaz Jahve megvigasztal. Ha ismét a Náhum 1:1-re koncentrálunk, fel kell figyelnünk az elkósi kifejezésre. Náhum próféta ugyanis Elkósból származott. Mivel több Elkós nevő község is volt, ezért a júdaira kell gondolnunk, aminek a másik neve kapar nahum héberül, azaz Náhum falvára. Furcsa egyébként, hogy semmit sem közöl, a Bibliánk a próféta elhívásáról, sıt még az apja nevérıl sem! Mit írtam az elején? Az üzenet, és nem az üzenet átadója a lényeg! Térjünk át tehát a könyvére, azaz az üzenetre. Mirıl írt Náhum próféta a könyvében? Kezdjük egy idézettel: 42

43 Náhum könyve: Szerzıje és keletkezési ideje: Náhum próféta, valószínőleg i.e. 640 körül. Témája: Ninive elleni ítélethirdetés és egyben jövendölés az Úr napja minden népre vonatkozó ítéletérıl. A gonosztól való végsı szabadítás kegyelmes ígérete Isten hívı népének. (Dr. Vankó Zsuzsa Dr. Reisinger János) Az idézet olvasása után egyértelmő, hogy ki akarom deríteni, vajon igazak-e ezek az állítások. Kezdjük az idıponttal: mivel Náhum Ninive pusztulásáról prófétál, adott egy helyszín. Mi van az idıponttal? Náhum példaként utal Nó- Ámónra, amit Asszurbanipal i.e. 663-ban elfoglalt. A könyv próféciái tehát nem származhatnak ettıl korábbi idıbıl. A könyv meghirdeti Ninive elesését, de a bekövetkezésérıl, mely i.e ben történt, nem mond semmit. Ebbıl az következik, hogy a próféciákat i.e között mondta el, írta le Náhum próféta. Ettıl közelebbi meghatározás a Bibliánk alapján, és a Náhum könyvébıl nem állapítható meg, így vitatható és felesleges Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy miért írta le a próféta. Náhum Jahve igaz prófétája volt, és nem a szíve, érzései, gondolatai, sıt nem is a nép, a nép vezetıi, hanem maga Isten az, Aki vezette prófétálás közben. Isten kijelentéseit tolmácsolta, amit látomásban, hallomásban kapott. 43

44 A történelem ott, akkor és ma is Isten hatalma alatt állt és áll. Amit İ tesz és tett, a prófétái által közli és közölte a múltban is. Isten dönt népek, nemzetek és egyes emberek sorsa, jövıje felett, hiszen İ az igaz bíró! Csak gondolj bele, kedves olvasóm: elıre közölte Isten a szolgáján, a prófétán keresztül Ninive i.e. 612-ben bekövetkezett elestét! Ez várt Asszíriára és a többi hatalmas világbirodalomra is! Isten szava, kijelentése beteljesedése bizonyos, tuti, hiszen akaratának senki sem állhat ellene. Náhum pontosan ezért magasztalja Jahvét, az igaz bírót. A könyv szerkezete szép, erıteljes költıi képei kiemelkedı prófétai egyéniségre utalnak. A Jahve magasztalása például alfabetikus himnusz! Mit jelent ez? Azt, hogy a kezdı sorok a héber abc rendjét követik. Persze ezt nem adják vissza a magyar fordítások, sajnos. Csak egy kérdés a végén: Náhum kiemelkedı prófétai egyéniség volt? Igen és nem. Ha úgy véljük, hogy a próféta büszkén kijelenthetné önmagáról, hogy kiemelkedı egyéniség, akkor nem! Viszont, ha Isten ajándékaként fogjuk fel, akkor igen 44

45 Habakuk A teher, amelyet Habakuk próféta látott. (Habakuk 1: 1.) Habakuk próféta könyörgése a sígjónóth szerint. (Habakuk 3: 1.) Habakuk próféta a könyvének szerzıje az 1: 1 és 3: 1 alapján! Ezt jó, sıt fontos leszögeznünk az elején! Mikor? A 2: 20 és 3: 19 alapján még a templom lerombolása elıtt. Egy idézettel folytassuk: Habakuk könyve: Szerzıje és keletkezési ideje: Habakuk próféta (i.e. 630 körül). Témája: Gyötrıdı töprengés és imádság a kevély és kegyetlen babiloni hatalom uralma idején. Isten igazságszolgáltatásának ígérete és dicsıséges, végsı szabadítást hozó megjelenésének prófétikus leírása. (Dr. Vankó Zsuzsa Dr. Reisinger János) Mit jelent Habakuk neve? Idézzük a lexikont: Habakuk: (átölelés, átölelı; kerti növény). (Bibliai nevek és fogalmak) Hogy jelenthet átölelést és kerti növényt is egyszerre? A választ egy másik lexikon adja meg: Nevének eredete, jelentése vitatott. A hbk gyök jelentése: átölel, átkarol. Olyan ember, akit Isten szeretetével átölel, s aki népét a nehéz 45

46 idıkben szeretettel átöleli. Másik értelmezése szerint a héber habakkuk az asszír hambakuku megfelelıje, ami egy illatos kerti növénynek, a bazsalikomnak a neve. E szerint a próféta a halál, a pusztulás közelében jó illat, az élet illata népe között. Ha nevének jelentése homályos is, küldetése, egyénisége egyértelmő, világosan rajzolódik ki a könyvébıl. Habakuk Isten követe, üzenetének, kijelentésének tolmácsolója: próféta. Népe és kora bőneivel, nyomorúságaival Isten színe elé járul, és az Úr válaszáért tusakodik. A 2: 1-ben külön is leírja, hogyan készült az Úr kijelentésének fogadására. Az imádkozó próféták, zsoltárok sorába tartozik (Mik 1: 8 kk; 6: 1kk; Jer 8: 18kk). Jóbhoz hasonlít, aki az igazságért tusakodik, és Illéshez, aki panaszával a Hórebre menekült. Olyan ember, akinek mindene volt az Úr: Istene, Szentje, mentsvára (1: 12), öröme, üdvössége (3: 18), erıssége (3: 19). A bibliai hagyomány a kispróféták sorában Náhum és Zofóniás közé sorolta. ( ) A hagyomány szerint megérte Jeruzsálem pusztulását, s Jeremiással együtt sírt a romok felett. (Keresztyén Bibliai Lexikon 1. kötet) Figyeltük? Csak a hagyomány szerint, és nem a Bibliánk alapján érte meg Jeruzsálem pusztulását! Viszont, amit a Bibliánk alapján igazoltnak, bizonyítottnak tekinthetünk, nem kérdıjelezzük 46

47 meg! Hiszem és vallom: a Bibliánk az alapdokumentum és ezért kell onnan kezdenünk a kutatást. Ez a fejezet, sıt a könyv is így készült. Olvassuk el magát a Habakuk próféta könyvét és onnan kezdjük A felirat, mely az elsı vers, után két párbeszéd következik. Ezeket olvashatjuk a 2. verstıl a 11 versig és a 12. verstıl a 17. versig. A próféta imája és zsoltára, jövendölése és panasza a könyv egészét magában foglalja. Miért hangsúlyoztam ki a két párbeszédet? Azért, mert azok annak a tehernek a leírásai, amit a próféta látott. Mit látott? Erıszakot, önkényt, romlottságot, züllést és hitehagyást mindenütt. Nem érvényesült a törvény, nem hoztak igaz ítéletet és a gonoszok kijátszották az igazakat. Mi volt a próféta kérdése? Meddig Uram? Isten válasza pedig ez volt: már útban az ítélet, a végrehajtói pedig a káldeusok. A próféta megrémült a látomástól, és újabb kérdést tett fel: Uram, meddig tart ez? Mintha csak nekünk válaszolt volna Isten: az idı Rá tartozik, de ami rajtunk múlik, hogy egyedül, kizárólag a hit által lehet megmenekülni! Ez a remény élt Pál apostolban is. Hasonlítsd csak össze a Habakuk 1: 5-öt az Apcsel. 13: 41-el, a Habakuk 2: 4-et a Róma 1: 17-tel és Galata 3: 11-el! A Héberekhez (Zsidókhoz írt levél) 10: hátterében is a Habakuk 2: 4 áll, sıt az 47

48 Apokalipszis (Jelenések könyve) 20: 9 a Habakuk 1: 6-ra, a Lukács 1: 47 pedig a Habakuk 3: 18-ra utal! 48

49 Jeremiás Szólt az Úr nekem: - Mielıtt az anyaméhben megalkottalak, ismertelek, és mielıtt az anyaméhbıl kijöttél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé. ( ) Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és mond mindazt, amit parancsolok neked! Kinyújtotta az Úr az ı kezét, megérintette a számat, és mondta nekem: - Nézd, az én szavaimat adom a te szádba! Lásd, e mai napon népek fölé, országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj! (Jeremiás 1: 4-10.) Jeremiás prófétát maga Isten hívta el egy látomáson keresztül. Igen, a többi prófétát is Isten hívta el, ez igaz, viszont Jeremiás mindezt le is íratta, meg is örökítette írott bizonyítékként, méghozzá Bárukkal, akinek lediktálta (36. fejezet). Mit tudunk Izráel egyik leghíresebb, legnagyobb prófétájáról? Kezdjük a nevével: a héber jirmöjáh, jirmöjáhú kifejezések jelentése: Isten felmagasztal, Jahve felemel, az Úr magasztos, Jahve megalapoz. Ennek a görög megfelelıje az Ieremiász. 49

50 Most pedig folytassuk az életének rövid ismertetésével. Figyeljük meg, hogy a lexikonok mennyire eltérıen határozzák meg az adatokat, információkat. Jeremiás Kr.e. 650 körül született a Benjámin-törzs területéhez tartozó Anátótban, Jeruzsálemtıl kb. 7 km-re, ÉK-re. Apja pap volt. Lehetséges, bár nem bizonyítható, hogy Jeremiás Ebjátártól származott, akit Salamon király Anátótba számőzött (1. Kir. 2: 26k). Prófétai elhívása Jósiás király 13. esztendejében, Kr. e. 627-ben történt (Jeremiás 1: 2). Több mint negyven éven át hirdette a rábízott Igét. Jeruzsálem eleste után (Kr. e. 587.) honfitársai Egyiptomba vitték, és ott is halt meg. (Keresztyén Bibliai Lexikon 1. kötet) Jeremiás 1. Izráel egyik legnagyobb prófétája, kb. Kr.e ig élt. Papi családból származott Anatótból, amely mindössze 4 km-nyire fekszik északkeletre Jeruzsálemtıl; látomás által nyerte prófétai elhívását (Jer. 1: 4-10.); Júda utolsó öt királya, Jósiás, Joáház, Jóákim Jóákin és Sedékiás idején jövendölt. Valószínőleg segítségére volt Jósiásnak nagy vallási reformjában (2. Kir. 23.); óvta Jóákimot az Egyiptommal való politikai szövetségétıl; ez a király semmisítette meg a próféta írástekercsét (Jer. 36.); az utolsó 50

51 király alatt a nemesség üldözte ıt (Jer ). Jeruzsálem lerombolása után Nabukodonozor nagylelkően bánt vele (Jer. 39: ). Kényszerítették, hogy Egyiptomba menjen; ott is halt meg (Jer. 43: 6-7.). (Bibliai nevek és fogalmak) A lexikonok tényeket, adatokat, valamint valószínő, megközelítı, feltételezett tényeket és adatokat közölnek velünk. A kérdéseim tehát a következıek: - Mikortól élt, azaz mikor született Jeremiás próféta? - Hol volt Anatót, és milyen távolságban Jeruzsálemtıl? - Hogyan nevezték Jeremiás ısét, a papot? Ezekre a kérdésekre a Bibliánkban ne keressünk válaszokat, ugyanis ezek lényegtelenek és feltételezett adatok. Ami viszont fontos: a Biblia közöl konkrét tényeket, adatokat és ezek különösen fontosak, nélkülözhetetlenek számunkra. Olvassuk el a Jeremiás könyvét, valamint a Jeremiás Siralmait! A két írás mindent elmond, amire szükségünk van! A Jeremiás könyve tartalmazza a Júda pusztulása idején mőködı nagy próféta üzeneteit, melyeket Júda fejedelmeihez és népéhez intézett, sıt a megrendítı küzdelmét is, mellyel a népét bőnbánatra és Istenhez való megtérésre akarta vezetni ebben a drámai idıszakban. 51