ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER Ikt. szám: /2015/JISZOC A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült január 28-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról Budapest, február készítette: dr. Tóth Kornél kornel.toth@emmi.gov.hu Kovácsné Bárány Ildikó ildiko.barany@emmi.gov.hu dr. Mattenheim Gréta greta.mattenheim@emmi.gov.hu látta: Nyitrai Imre helyettes államtitkár Fűrész Tünde helyettes államtitkár dr. Lantai Csilla mb. főosztályvezető dr. Kecskés Péter főosztályvezető dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes Fodor Endre sajtófőnök jóváhagyta: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 - 2 - E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel várható időpontja: február 20. közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: február február 27. államtitkári értekezlet várható időpontja: március 12. kormányülés várható időpontja: március Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség BM HM IM KKM NFM NGM FM nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Civil szervezetek civil szervezet egyetért nem ért egyet Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Baptista Egyház nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Jászberény Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógiai Egyesület Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (MAGYISZ) Népesedési Kerekasztal Nagycsaládosok Országos Egyesülete - 3 -

4 - 4 - V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés célja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításával az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése. Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat kimondja, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a kisgyermekeket ellátó intézményrendszerben minél szélesebb körben szükséges térítésmentesen biztosítani az étkeztetést. Felhívja továbbá az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen előterjesztést a vonatkozó jogszabályok módosítására a bölcsődékben és az óvodákban nevelt gyermekek ingyenes étkeztetésének évtől történő bővítése érdekében. Emellett a kormányhatározat a nemzetgazdasági miniszter számára fogalmaz meg feladatot, amely szerint gondoskodni kell az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséhez szükséges források biztosításáról a évi, valamint az azt követő évek központi költségvetésének tervezése során. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jelenlegi jogszabályi környezet Jelenleg a Gyvt (5) bekezdése határozza meg, hogy kik részesülnek normatív kedvezményben, azaz kinek nem kell térítési díjat fizetnie a gyermekétkeztetésért a már most hatályos szabályok alapján sem, illetve kinek kell csak 50%-át megfizetnie az intézményi térítési díjnak. Ez alapján: a) ingyenesen étkeznek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók, ad) a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben elhelyezett, aa) ac) alpont szerinti életkorú gyermekek; b) 50%-os kedvezménnyel étkeznek ba) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a) pont alá nem tartozó gyermekek, tanulók (alapvetően a középiskolások), bb) a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, bc) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, tanulók, ha nem tartoznak az ad) alpontba; c) az önkormányzatok a gyermek egyéni rászorultsága alapján további kedvezményt állapíthatnak meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vonatkozóan a Gyvt. úgy rendelkezik, hogy a jegyzői gyámhatóság alapesetben akkor állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi

5 - 5 - kedvezményre való jogosultságát, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum (önym) 130%-át. (Az önym összege jelenleg forint, azaz a 130%-os küszöb forintot jelent.) Különleges eset, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy főre eső jövedelemhatára az önym 140%-a (azaz forint). Minden esetben további feltétel, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke ne haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát ( forintot), vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét ( forintot), azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. Megjegyzendő, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem csupán az étkeztetésben jelent előnyt, a kedvezményre való jogosultság megállapításával a gyermek jogosult: az évente két alkalommal (augusztus, illetve november hónapban), alkalmanként Ft értékben biztosított gyermekvédelmi Erzsébet-utalványra, amely tanszer, ruhanemű és élelmiszer vásárlására fordítható, a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre (pl. tankönyvtámogatás, szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre való jogosultság, ha a települési önkormányzat részt vesz a programban) Jelenlegi ellátotti létszámok A Gyvt. alapján a gyermekétkeztetés területén a települési önkormányzatok rendelkeznek a legszélesebb feladatkörrel. A saját fenntartású bölcsődékben és óvodákban ellátottak mellett nekik kell gondoskodni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásában lévő iskolákban tanulók étkeztetéséről is. A nem állami és egyéb állami fenntartású intézményekben a fenntartók gondoskodnak az étkeztetésről. Az ingyenes étkeztetés szempontjából szóba jöhető intézményekben beíratottak/ellátottak jelenlegi létszámát az alábbi táblázat mutatja be: Beíratott gyermekek száma (fő) Bölcsőde Óvoda 1 Étkeztetettek Ellátottak száma száma (fő) (fő) Étkeztetettek száma (fő) Önkormányzati, állami, Forrás: Köznevelés-statisztikai adatgyűjtés, 2014/2015 előzetes adatok, az előterjesztésben konzekvensek ezen adatokat használjuk. 2 A Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszer december 31-ei adatai alapján a bölcsődébe beíratott gyermekek száma, vagyis megállapodással rendelkezők száma, amely csak azon intézmények adatait tartalmazza, amelyek állami támogatást is igénybe vesznek, ugyanakkor a bölcsődéket fenntartók 94%-a önkormányzat és állami támogatásban is részesül. Ugyanakkor a decemberi adatok alapján látszik, hogy még nem minden férőhelyet töltöttek be, mivel a bölcsődébe a gyermekek felvétele az adott nevelési évben folyamatosan történik.

6 nem állami (egyházi, civil) A fenti táblázat alapján a bölcsődében 4 és óvodában ingyenesen és kedvezményesen étkezők számáról a következők állapíthatók meg: bölcsődében átlagosan összesen gyermek étkezik, ebből fő ingyenesen (18%), fő pedig 50%-os kedvezménnyel (16%). A kedvezményben nem részesülők száma fő, amely az összes étkező 65%-a; óvodában összesen gyermek étkezik, ebből fő ingyenesen (28%), fő pedig 50%-os kedvezménnyel (15.8%). A kedvezményben nem részesülők száma fő, amely az összes étkező 56.2 %-a. Bár jelen előterjesztés a bölcsődén és az óvodán kívül más intézményt nem érint, érdemes áttekinteni az egyéb intézménytípusokban ingyenesen étkezők számát: általános iskolában összesen gyermek étkezik, ebből fő ingyenesen (37,7%), fő pedig 50%-os kedvezménnyel (20,2%). A kedvezményben nem részesülők száma fő, amely az összes étkező 42,1%-a; középiskolában (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) összesen gyermek étkezik, ebből fő ingyenesen (6,8%), fő pedig 50%-os kedvezménnyel (41,1%). A kedvezményben nem részesülők száma fő, amely az összes étkező 52,1%-a. Fontos hangsúlyozni, hogy az intézkedés a családi napközikben nyújtott étkeztetésre nem terjed ki, tekintettel arra, hogy erre a szolgáltatástípusra jelenleg nem vonatkoznak a gyermekétkeztetés szabályai. Emellett a családi napközikben ellátott gyermekek korosztályos korcsoportja (húszhetestől tizennégy éves korig) is szélesebb, mint a bölcsődében és az óvodákban ellátottaké. A családi napközibe járó gyermekek száma jelenleg átlagosan 5-6 ezer fő Az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztésére vonatkozó javaslat Az előterjesztés értelmében bővül a bölcsődében és az óvodában ingyenesen étkezők száma, de a tehetősebb, háromnál kevesebb gyermeket nevelő szülőknek továbbra is térítési díjat kell fizetniük a jövedelemhatártól függően. Az érintett két intézménytípusban az ingyenes étkeztetésre való jogosultság a módosítással a továbbiakban kiterjed a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a jelenleg 50%-os étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekekre (3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekei, tartósan beteg és fogyatékos gyermekek) és azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át. Jelenleg csak maga a tartósan beteg, fogyatékos gyermek jogosult a kedvezményes étkezésre, az egészséges testvére nem. A javasolt megoldás a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket 3 A bölcsődében étkeztetett gyermekek száma mindig kevesebb, mint az ellátottak/beíratott gyermekek száma, mivel vannak hiányzások, betegségek, ezért a beíratott és az étkeztetett gyermekek száma között is van átlagosan kb %-os eltérés. 4 Tekintettel arra, hogy a bölcsődei ellátásnál nincsenek előzetes adatok, mint a köznevelési statisztikában, ezért a bölcsődénél a korábbi évek beíratott gyermekekhez viszonyított átlagában határozzuk meg az ingyenes (15%-ban) és az 50%- os kedvezményes (13%-ban) étkezetésben részesülő gyermekek adatait. Ezeket a számokat használjuk konzekvensen végig az előterjesztésben.

7 - 7 - nevelő szülő másik gyermekére is kiterjeszti az ingyenes étkezés lehetőségét, elismerve ezzel, hogy az ilyen család nagyobb terhet visel a gyermekei felnevelésével. E megoldás szerint ingyenes étkezésre jogosultak: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek (ők jelenleg is ingyen étkeznek, bölcsődében fő, óvodában fő, összesen fő gyermek); - a három vagy annál több gyermeket nevelő családok gyermekei, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül, a jelenlegi 50%-os kedvezmény helyett (bölcsődében fő, óvodában fő, összesen fő gyermek), - a tartósan beteg, fogyatékos gyermek egészséges testvére a bölcsődében és az óvodában (a módosítással ingyenes étkezésre jogosulttá válók); - a háromnál kevesebb gyermeket nevelő családok gyermekei abban az esetben, ha a családban a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-a (2015-ben: Ft) alatt van az egy főre jutó jövedelem (a módosítással ingyenes étkezésre jogosulttá válók). A gyermekétkeztetés kiterjesztésének hatásai decilis Össz. 0-6 éves gyermekes háztartások összesen 0-6 éves gyermekek száma összesen % 26,5 17,0 12,6 11,1 8,6 7,4 5,7 3,7 4,7 2,6 átlag 1 főre jutó nettó jövedelem Ft/év főre jutó jövedelem Ft/hó A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel adatai RGYK jövedelemhatár ( Ft, ill, Ft) A Ft/hó egy főre jutó jövedelemmel rendelkező, 0-6 éves gyermeket nevelő családok a KSH adatai alapján az 1-7. decilisbe tartoznak. A 0-6 éves gyermekek mintegy 89%-a ebbe a körbe sorolható. - Tekintettel arra, hogy az adott decilisekbe tartozók feltüntetett jövedelme átlagjövedelem, a gyermekétkeztetés kiterjesztésénél az 1-6. decilist, valamint a 7. decilisbe tartozó gyermekek felét vettük figyelembe. Ez összesen mintegy gyermeket jelent, ami az összes 0-6 éves korú gyermek 86%-a

8 Tekintettel arra, hogy a 6-7 éves korosztály egy része már nem óvodába, hanem iskolába jár, ezt a létszámot 10%-kal korrigáltuk, azaz kiindulópontként gyermeket vettünk figyelembe Az új jogosultsági feltételek miatt ingyenes gyermekétkeztetésre jogosulttá válók köre A Gyvt.-be bekerülő új jogosultsági feltételek miatt ingyenes gyermekétkeztetésre jogosulttá válók köre két csoportból tevődik össze: 1. Az eddig ingyenes vagy kedvezményes étkezésre egyáltalán nem jogosultak köre 2. A módosítás által 50%-ról 100%-osra emelkedő kedvezményre jogosultak köre 1. Az eddig ingyenes vagy kedvezményes étkezésre egyáltalán nem jogosultak köre, akik szintén két csoportból tevődnek össze: 1a) Jövedelmi helyzetre tekintettel ingyenes étkezésre jogosultak (azon családok gyermekei, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér 130%-át) A potenciálisan érintett gyermekből az alábbi jogosulti köröket le kell vonni: a) azok a gyermekek, akik már most is benne vannak, illetve potenciálisan benne lehetnek a jogosulti körben: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 3-6 éves korúak: fő, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult bölcsődések: fő, - 50%-os kedvezményre jogosultak (óvoda, bölcsőde): fő; b) a három év alatti korosztályból (kb fő) bölcsődei ellátásban nem részesülők: - a minimálbér 130%-át el nem érő egy főre jutó jövedelemmel rendelkező, bölcsődébe nem járó gyermekek köre, azaz gyermek. (Feltételezzük, hogy a bölcsődébe nem járó, fős gyereklétszámból szintén a gyermekek 86%-a él a tervezett jövedelemhatárt el nem érő családokban). Így az ingyenes étkeztetésre jogosulttá váló gyermekek száma a jelenlegihez képest a jelen előterjesztésben foglalt, jövedelmi helyzetre tekintettel ingyenes étkezésre jogosulttá váló jogosulti kör bővítése miatt mintegy fővel növekedni fog. Ez a KSH 0-6 éves gyermeket nevelő háztartások decilisek szerinti megoszlását figyelembe véve mintegy háztartást jelent. 1b) Jövedelmi helyzettől függetlenül ingyenes étkezésre lesznek jogosultak a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek bölcsődébe, óvodába járó testvérei A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 4855 olyan kétgyermekes család van, amelyben az egyik gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak (azaz a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos), a másik 2-6 éves életkorú gyermek után pedig alapösszegű családi pótlékot. (A három vagy több gyermeket nevelő családokat ebből a szempontból nem volt szükséges vizsgálni, mert ezekben a családokban az ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultságot a gyermekszám önmagában megalapozza.) A 4855 fős gyermekszámot csökkenteni kell azon gyermekek számával, akik nem járnak bölcsődébe (feltételezzük, hogy ezen gyermekek 10%-a nem fog bölcsődei ellátásban

9 - 9 - részesülni, illetve felmentést kap a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól) és azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számával, akik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény okán már jelenleg is ingyenesen étkeznek (ez a gyermekek mintegy 25%-ára igaz). Ennek alapján mintegy 3157 főre becsülhető azon gyermekek száma, akik testvérük tartós betegségére, fogyatékosságára tekintettel fognak ingyenes étkezésben részesülni a bölcsődében és az óvodában. Ez mintegy 2304 családot érint. Azon egy vagy két gyermeket nevelő szülők számát, akik a jövedelmükre tekintettel kérik majd gyermekük ingyenes étkeztetését [1a) pont szerint jogosulttá válók], csökkenteni fogja az a körülmény, hogy a gyermek tartós betegségére, fogyatékosságára tekintettel kedvezményben részesülő családoknál a többi bölcsődés, óvodás gyermekre is kiterjed majd a módosítással az ingyenesség, méghozzá jövedelemről történő szülői nyilatkozat nélkül. A KSH jövedelmi decilisei alapján számított százalékos megoszlást figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a 3157 gyermekből 2715 gyermek (1982 család) él Ft/hó egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, míg 442 gyermek e feletti, tehát az az ingyenes étkezés tekintetében meghatározott jövedelmi értékhatáron felüli családokban él. Erre tekintettel az 1a) pontban szereplő, jövedelemvizsgálattal potenciálisan érintett családok számát (117 ezer) csökkenteni kell további közel 2 ezer családdal. Mindezek alapján a jövedelmi helyzetükre tekintettel ingyenes gyermekétkeztetést kérő háztartások (családok) száma 115 ezerre tehető, ami fős kedvezményezett gyermekszámnak feleltethető meg. Ugyanakkor a költségvetési hatások számításánál az eddig ingyenes vagy kedvezményes étkezésre egyáltalán nem jogosultak körénél valamennyi 1a) pont szerinti gyermekkel ( ezer gyermek) számolni kell. Számolni kell továbbá ezen felül az 1b) pontba tartozó gyermekek közül azon 442 gyermekkel, aki nem tartozik a jövedelemvizsgálattal potenciálisan érintett gyermekek közé. Ennél a pontnál nem számoltunk azzal a mintegy ezer rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, 3 6 év közötti gyermekkel, akik jelenleg nem járnak óvodába, de szeptember 1-jétől a kötelező óvodáztatás miatt ők is megjelennek majd az óvodai nevelésben. Ez a jogosulti csoport azonban a jelen módosítástól függetlenül, a jelenlegi szabályok alapján is ingyen étkezne szeptember 1-jétől az óvodában. A költségvetési hatások számításánál természetesen velük is számolni kell, de hangsúlyozandó, hogy ez a jogosulti kör a kötelező óvodáztatás miatt jelenik meg az ingyenesen étkezők között, és nem a jelen előterjesztésbe foglalt rendelkezések miatt. 2. A módosítás által 50%-ról 100%-osra emelkedő kedvezményre jogosultak köre A három vagy annál több gyermeket nevelő családok, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek, a szülők egy főre jutó jövedelemétől függetlenül, a jelenlegi 50%-os kedvezmény helyett ingyenes étkezésre válnak jogosulttá. Ez bölcsődében főt, óvodában főt, összesen fő gyermeket, ezáltal körülbelül 39 ezer családot (háztartást) érint. Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésével érintettek körét az alábbi ábra mutatja be:

10 ÖSSZES 0-6 ÉVES KORÚ GYERMEK fő a minimálbér 130%-a alatt élő gyermekek, 0 évestől az óvodáskor végéig fő * bölcsődébe nem járó 3 év alatti gyermekek fő új jogosultak fő ingyenes étkezésre potenciálisan jogosult óvodások, bölcsődések a jövedelmi sávban fő jelenleg is kedvezményre jogosultak (ténylegesen vagy potenciálisan) fő 100%-os kedv.: fő 50%-os kedv.: fő * Az ábra az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében kerekített számokat tartalmaz, a célcsoportok pontos létszáma a hatásvizsgálati lapon szerepel A kötelező óvodáztatás bevezetése és az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat végrehajtása A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 95. (7) bekezdése értelmében szeptember 1-jétől a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A kötelező óvodáztatás nyilvánvaló következménye, hogy szeptember 1- jétől az óvodába beíratott gyermekek számának növekedésével együtt már a jelenleg hatályos gyermekétkeztetési szabályok alapján is nőni fog az óvodában ingyenes, kedvezményes étkezésre jogosult gyermekek száma. A kötelező óvodáztatás bevezetésétől függetlenül született meg az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat, amely január 1-jétől kívánja bővíteni az ingyenes bölcsődei, óvodai gyermekétkeztetésre jogosultak körét. Jelen előterjesztés ennek a kormányhatározatnak a végrehajtását szolgálja. A kötelező óvodáztatás bevezetése a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadásával, illetve

11 a bevezetés eredeti időpontjának (2014. szeptember 1.) szeptember 1-jére történő kitolása tekintetében a Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CCIII. törvény elfogadásával eldőlt. A kötelező óvodáztatás költségkihatásainak biztosítása ezen törvények elfogadásával együtt szintén eldőlt. Jelen előterjesztésnek ezért nem tárgya az óvodakötelessé váló gyermekszám növekedésének és a kötelező óvodáztatás bevezetésével járó költségkihatásoknak a bemutatása. A jelen előterjesztéssel érintett jogosulti létszám meghatározásánál ezért nem számoltunk azzal a mintegy ezer rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, s ezáltal ingyenes étkezésre jogosult, 3 6 év közötti gyermekkel, akik jelenleg nem járnak óvodába, de szeptember 1-jétől a kötelező óvodáztatás miatt ők is megjelennek majd az óvodai nevelésben. A költségvetési hatások számításánál már őket is figyelembe vettük, de hangsúlyozandó, hogy ez a jogosulti kör a kötelező óvodáztatás miatt jelenik meg az ingyenesen étkezők között, és nem a jelen előterjesztésbe foglalt rendelkezések miatt Az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztésének módja Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítása a szülőnek a jövedelméről való önbevallásán (nyilatkozatán) alapul, igénybevétele a szülő számára nem okoz nehézséget, a kérelmet a bölcsődében, óvodában terjesztheti elő. Így az ingyenes étkezés igénybevételének jogossága csak kétség esetén, utólag ellenőrizhető. Ez a megoldás sem okoz azonban adminisztrációs többletterhet. Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell igazolni. A kérelem mellett a jövedelemről történő nyilatkozat benyújtása csak a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nem nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családok esetében szükséges. A szülői kérelem, valamint a jövedelemről szóló nyilatkozat a bölcsődében, óvodában lesz benyújtható. Az utólagos jövedelemvizsgálatot a települési önkormányzat jegyzője végzi el. Rendelkezésre áll a települési önkormányzat jegyzőjénél megfelelő szakértelem és humán erőforrás is az utólagos ellenőrzés ellátásához, amely évente várhatóan a ezer darab kérelem legfeljebb 5 10%-át érinti majd. A jövedelemről szóló nem valós szülői nyilatkozat következményei tekintetében két változatot tartalmaz az előterjesztés: A) változat: A jegyző jövedelemvizsgálatot végezhet, és ha megállapítást nyer, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege meghaladja a minimálbér 130%-át, belépnek a Gyvt ában foglalt általános szabályok, azaz a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátást legfeljebb 1 évre visszamenőleg a szülőnek vissza kell fizetnie. B) változat: A jegyző jövedelemvizsgálatot végezhet, és ha megállapítást nyer, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a minimálbér 130%-át, a jövőre nézve szüntetik meg az ellátást, és a szülőnek visszamenőlegesen nem kell megtérítenie az ellátást. A megszüntetés napjáig igénybe vett ingyenes étkezés nem fog jogosulatlan és rosszhiszemű

12 igénybevételnek minősülni, és eddig az időpontig a gyermekétkeztetést biztosító szerv, intézmény jogosult lesz a költségvetési támogatás igénybevételére is Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésének költségvetési hatásai A kellő felkészülési idő és a költségvetési többletforrás biztosítása érdekében az intézkedés bevezetésének dátuma január 1-je ben már jelentős előrelépés történt az előző évhez képest is a gyermekétkeztetés terén, mivel az erre szánt támogatás összege mintegy 10%-kal emelkedett. Kiemelendő továbbá, hogy év óta a gyermekétkeztetésre szánt források mintegy kétszeresükre emelkedtek. Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat is azt írja elő, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséhez szükséges források biztosításáról a évi, valamint az azt követő évek központi költségvetésének tervezése során kell gondoskodni. Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésének forrásigénye egyelőre pontosan nem meghatározható, csak becsülhető. A mellékelt hatásvizsgálati lap mutatja be részletesen a becsült forrásigényt. A bölcsődében, óvodában ingyenesen étkezők száma több okból is növekedni fog, és több okból is költségvetési többlet-forrás bevonását fogja igényelni az ingyenes étkeztetés biztosítása az óvodában és a bölcsődében: a) Az ingyenes gyermekétkeztetésre jelen előterjesztésben foglalt intézkedések miatt jogosulttá válók - Az előterjesztés értelmében a bölcsődében és az óvodában ingyenes étkeztetésre válnak jogosulttá azok a gyermekek, akik olyan családban élnek, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér 130%-át. Ingyenes étkezésre válik továbbá jogosulttá a tartósan beteg, fogyatékos gyermek bölcsődés, óvodás testvére. A pont szerint számolt adatok alapján ez az intézkedés mintegy a költségvetési hatások tekintetében 161 ezer gyermeket és 117 ezer családot (háztartást) érint. - Az előterjesztés értelmében jelenlegi 50%-os kedvezmény helyett ingyenes étkezésre válnak továbbá jogosulttá a bölcsődében és az óvodában azok a gyermekek, akik olyan családban élnek, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, és a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek. A pont szerint számolt adatok alapján ez az intézkedés mintegy 54 ezer gyermeket és 39 ezer családot (háztartást) érint. A fenti létszámadatokat alapul véve az alábbiakban bemutatott és a hatásvizsgálati lapon is szereplő számítási módszerrel megállapítható, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés jelen előterjesztés szerinti kiterjesztése évente mintegy 18 milliárd Ft többletforrás bevonását igényli. b) A kötelező óvodáztatás szeptember 1-jei bevezetése miatt az óvodában ingyenesen étkező gyermekek számának növekedése Mintegy ezerre tehető azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, 3 6 év közötti gyermekek száma, akik jelenleg nem járnak óvodába, de szeptember 1-jétől a kötelező óvodáztatás miatt ők is megjelennek majd az óvodai nevelésben és ezáltal az ingyenes gyermekétkeztetésben.

13 c) Fejlesztési, kapacitásnövelési igények A közétkeztetési rendszer minőségén csak akkor lehet érdemi módon javítani, ha az étel készítéséhez és elfogyasztásához szükséges tárgyi feltételek is rendelkezésre állnak, valamint a gyermekek számára megfelelő időt biztosítanak az étkezésre. A fentiekben bemutatott ingyenes étkezés kiterjesztésével növekszik az étkezésben részt vevő gyermekek száma, amely nem csak a fenti működtetési kiadások emelkedését eredményezi, hanem kapacitásnövelésre, beruházásokra is szükség lehet. Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat 3. pontjában, a nemzetgazdasági miniszter számára megfogalmazott feladat végrehajtása során ezekkel a költségekkel is számolni kell. Az ingyenes gyermekétkeztetés jelen előterjesztéssel történő kiterjesztésének költségvetési hatásait az alábbi számítási módszerrel kalkuláltuk (ezen számítási modell alapján készült a hatásvizsgálati lap is): kedvezményezetti kör az előterjesztés szerint háromnál kevesebb gyermeket nevelő, de tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokban, valamint a kötelező legkisebb munkabér 130%- át meg nem haladó egy főre jutó havi jövedelemmel rendelkező családokban élő, bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére a 100%- os normatív kedvezmény bevezetése három vagy több gyermeket nevelő családokban élő, valamint tartósan beteg, fogyatékos bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére az 50%- os normatív kedvezmény 100%-ra emelése * rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, óvodába nem járó 3-6 év közötti gyermekek szeptember 1-jével kötelező óvodáztatás bevezetése miatt 100%-os normatív kedvezményezetti körbe történő belépése becsült minimális létszám (fő) becsült maximális létszám (fő) fajlagos nyersanyagköltség (Ft / fő / hó) Ft éves költségvetési egyenlegrontó hatás (Ft) minimális létszámra maximális létszámra kedvezményezetti körönként a három kedvezményezetti körben összesen kedvezményezetti körönként a három kedvezményezetti körben összesen éves költségvetési egyenlegrontó hatás számtani átlaga (Ft) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

14 átlagos költségvetési egyenlegrontó hatás (Ft / hó) Ft * a jelenleg 50%-os normatív kedvezményben már részesülő csoportot a számításban 0,5-szörös szorzóval vettük figyelembe 2.8. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díj A bölcsődében a gyermek étkeztetéséért és gondozásáért állapítható meg térítési díj január 1-jétől van lehetősége a bölcsőde fenntartójának arra, hogy a Gyvt (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve az étkeztetés mellett a gondozásért is megállapítson térítési díjat. Amennyiben nem állapít meg térítési díjat a gondozásra, abban az esetben csak az étkeztetésért lehet térítési díjat kérni. A Gyvt. több garanciális szabályt is tartalmaz a bölcsődei gondozásért kérhető személyi térítési díj megállapítása tekintetében. Így egyrészt a Gyvt (4) bekezdése értelmében a személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat. Másrészt a Gyvt (3) bekezdés b) pontja előírja, hogy a személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a családban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 25%-át, ha a fenntartó a gyermekétkeztetés mellett a gondozásra is megállapít személyi térítési díjat. A gyakorlati tapasztalatok alapján a gondozásért megállapított térítési díj összege átlagosan mintegy 4-5 ezer forint. A fenntartónak lehetősége van arra is, hogy a fentiektől eltérjen, vagyis kisebb mértékű térítési díjat állapítson meg, illetve elengedje azt. A Gyvt (6) bekezdése értelmében pedig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket, a három vagy több gyermeket, valamint a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő családok mentesülnek a gondozási díj fizetése alól. Térítésmentesen kell továbbá biztosítani az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek és a nevelésbe vett gyermekek bölcsődei gondozását. A KSH évi adatai alapján a működő 724 db bölcsődéből összesen 306 db intézményben, tehát az intézmények 42%-ában került bevezetésre a gondozásért is kérhető személyi térítési díj. A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 2013-ban fő volt. Az adatok alapján tehát, a beíratott gyermekek 29%-a után fizettek a térítésre kötelezettek gondozási díjat, és a beíratott gyermekek 15%-a mentesült a gondozási díj fizetése alól. Figyelemmel arra, hogy az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat kizárólag az étkeztetésre vonatkozik, jelen előterjesztés is csak az étkeztetés tekintetében bővíti a térítésmentességre jogosultak körét, a gondozási díj vonatkozásában nem. Abban az esetben tehát, ha a fenntartó a bölcsődében a gondozásért megállapít térítési díjat, elképzelhető, hogy lesz olyan gyermek, akinek az étkezéséért nem kell fizetni, de a gondozásáért igen. A gondozásidíj-fizetési kötelezettség azoknál a jelen módosítással ingyenes étkezésre jogosulttá váló, egy vagy két gyermeket nevelő családoknál fog várhatóan a továbbiakban is fennállni, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér 130%-át, viszont nem is olyan alacsony, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülne. 3. Előzmények, kapcsolódások Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozat kimondja, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a kisgyermekeket ellátó

15 intézményrendszerben minél szélesebb körben szükséges térítésmentesen biztosítani az étkeztetést. A cél az, hogy az iskoláskor előtti kisgyermek-ellátó intézmények (bölcsőde, óvoda) tekintetében minél szélesebb körben biztosítva legyen a gyermekek térítésmentes étkezése. Jelen előterjesztés a kormányhatározatban foglalt feladatnak tesz eleget. 4. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. A tervezet nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 5. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés melléklete szerinti törvénytervezet nem minősül sarkalatosnak. 6. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 7. Vitás kérdések 8. Az előterjesztés kommunikációja

16 Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A Kormány kiemelt célkitűzése, hogy Magyarországon minden gyermek hozzájusson a napi többszöri egészséges ételhez, melynek megvalósulását számos új intézkedés fogja biztosítani a következő évek során. Már 2015-ben is jelentős előrelépés történt a gyermekétkeztetés terén, mivel az erre szánt támogatás összege mintegy 10 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Érdemes rámutatni arra a tényre is, hogy év óta a gyermekétkeztetésre szánt források mintegy duplájára, ,3 millió forintról ,6 millió forintra emelkedtek. Az ingyenes és kedvezményes étkeztetésben részt vevő gyermekek felmérése megtörtént. Célunk, hogy a jelenleginél is több gyermek számára legyen biztosított az ingyenes étkezés lehetősége a bölcsődében és az óvodában. Ennek egyik fontos eszköze, hogy az iskoláskor előtti intézményrendszerben bölcsődékben, óvodákban az ingyenes gyermekétkeztetés lehetősége január 1-jétől bővül, amely tovább csökkenti a családok gyermekneveléssel összefüggő terheit, valamint hozzájárul a jövő generációjának egészséges fejlődéséhez. A módosítással az étkezés mintegy 215 ezer gyermek számára válik ingyenesen hozzáférhetővé a bölcsődében és az óvodában. Ezáltal mintegy 156 ezer család (háztartás) kiadásai csökkennek. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Novák Katalin államtitkár, Czibere Károly államtitkár 4. Részletes kommunikációs terv: Tervezett időtartam: - Eszközrendszer: - Anyagi ráfordítás: nem igényel anyagi ráfordítást Budapest, február. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

17 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előterjesztéshez az alábbi hatásvizsgálati lap került csatolásra: - az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésének költségkihatásait bemutató hatásvizsgálati lap.

18 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő törvénytervezetnek az Országgyűléshez történő benyújtását azzal, hogy a törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét az emberi erőforrások minisztere látja el.

19 Melléklet a /2015/JISZOC számú kormány-előterjesztéshez évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról 1. (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1 8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (2) A Gyvt a a következő (5a) (5d) bekezdéssel egészül ki: (5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: kedvezményes étkezés) a) az 1 8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1 8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek; c) az (5) bekezdés alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után. (5b) Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások

20 térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell igazolni. (5c) Az (5) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti esetben az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. (2) bekezdését kell alkalmazni. A) változat: (5d) Az (5) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását a települési önkormányzat jegyzője jövedelemvizsgálat keretében ellenőrizheti. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az (5) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti jogosultsági feltétel nem áll fenn, a ban foglaltakat kell alkalmazni. B) változat: (5d) Az (5) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását a települési önkormányzat jegyzője jövedelemvizsgálat keretében ellenőrizheti. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az (5) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti jogosultsági feltétel nem áll fenn, az ingyenes étkezésre való jogosultságot a következő hónap első napjával meg kell szüntetni. A megszüntetés napjáig igénybe vett ingyenes étkezés nem minősül jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételnek. A gyermekétkeztetést biztosító szerv, intézmény a megszüntetés napjáig jogosult a költségvetési támogatás igénybevételére. (3) A Gyvt a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki: (10a) Az (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) (10) bekezdés szerinti gyermeket, c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (10b) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre való jogosultság megállapítását, ha az (5) vagy (5a) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja és az (5a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (10a) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell. 2. A Gyvt. a) 19. (1) bekezdés a) pontjában az (5) bekezdésének a) és b) pontjában szövegrész helyébe az (5) és (5a) bekezdésében szöveg,