VIZSGASZABÁLYZAT és ELJÁRÁSI REND

Átírás

1 Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont VIZSGASZABÁLYZAT és ELJÁRÁSI REND Jelen Vizsgaszabályzatot és eljárási rendet kiadom és egyben jóváhagyom: Budapest, augusztus Novák László KTI Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont igazgató Felnőttképzési nyilvántartási szám:

2 PÓTLÉKOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám A módosítás száma A módosítás tárgya Felnőttképzési nyilvántartási szám:

3 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartama Vizsgaszabályzat és eljárási rend szövegében előforduló kifejezések értelmezés A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzések rendje Az alapképzés témakörei, a képzési program Az alapképzés megkezdése A vizsgabiztosok kinevezése A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság, vizsgabizottsági elnök A vasútszakmai oktatók A képzés tárgyi feltételei Az alapképzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmények A képzésben résztvevő alapvizsgára bocsátásának feltételei A vasútszakmai oktatók és üzemvezetők vizsga okmányai Időszakos oktatások rendszere Oktatásszervezési regisztráció Oktatási ütemterv Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége Az alapvizsgáztatás rendszere Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése Az alapvizsgán a vizsgázó által használható eszközök A képzésben résztvevő alapvizsgájának felfüggesztése, vagy eltiltása az alapvizsgától Sikertelen alapvizsga esetén követendő eljárás Az alapvizsga érvényessége Az alapvizsga okmányai Járművezetői vizsga folyamat Az időszakos vizsgáztatás rendszere Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása Vizsgáztató intézmény megnevezése Vizsgáztatást végző vizsgabiztos Vizsgahelyszínek kijelölése Vizsgázók létszáma Vizsgaidő tartama A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára Az időszakos vizsgán résztvevő személyazonosságának igazolása Időszakos vizsga érvényessége Az időszakos vizsgán a vizsgázó által használható eszközök Az időszakos vizsgán résztvevő vizsgájának felfüggesztése és vizsgától való eltiltása...19

4 3.12. Az időszakos vizsga lebonyolítása rendes körülményektől eltérő esetekben A sikertelen időszakos, vagy elmulasztott időszakos vizsga esetén követendő eljárás A javítóvizsga helyszíne Járművezetői időszakos vizsga folyamat A soron kívüli időszakos vizsgáztatás rendszere Időszakos vizsgáztatás módszertana Vizsgafeladatok meghatározása az Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre Vizsgafeladatok meghatározása az Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat, továbbá az Egysínű függővasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre Javítóvizsgák vizsgafeladatainak meghatározása Eljárási, és vizsgadíjak Alapvizsga díjak Időszakos vizsga díjak Panaszkezelés Mellékletek

5 1. Általános rendelkezések 1.1. Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya: A Vizsgaszabályzat és eljárási rend hatálya kiterjed a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók vizsgáztatásának lebonyolítására és a kapcsolódó eljárási rendre az Országos közforgalmú, Térségi és Sajátcélú vasúti pályahálózaton, Elővárosi és Helyi vasúti pályahálózaton, valamint az Egysínű függő vasúti pályán Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartama: Vizsgaszabályzat és eljárási rend tartalmazza: a) a 19/2011 (V.10) NFM rendelet (továbbiakban R.) R.1. sz. mellékletében meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra, b) a képzések, oktatások, vizsgáztatások során alkalmazandó formanyomtatványokat, és azok használatára vonatkozó végrehajtási szabályokat, c) Eljárási- és vizsgadíjakat, valamint a d) panasz kezelésre vonatkozó előírásokat. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök ismeret és vizsga követelményeit, valamint a képző szervezetek által készítendő képzési programokra vonatkozó előírások külön leszabályozásban kerülnek kiadásra Vizsgaszabályzat és eljárási rend szövegében előforduló kifejezések értelmezése: alapképzés: a R. 1. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés; időszakos oktatás: a R 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, a R. 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás; képzési program: a képzési program az adott képzés célját és követelményét, be- és kimenetei jellemzőit, tartalmát, módszereit, erőforrásait meghatározó dokumentum. A jogszabályokban meghatározott tartalmú, elfogadott (jóváhagyott) képzési program nélkül képzés nem indítható soron kívüli időszakos vizsga: a munkavállaló ismeret hiányának megállapítása estén a hatóság által elrendelt vizsga, az adott munkakörből a 3 évet meghaladó távollétet követően tett vizsga, a - 3 -

6 sikertelen második javítóvizsgát követően tett vizsga, illetve az elmulasztott időszakos vizsga esetén teendő vizsga üzemvezetői munkakörök: a működési engedéllyel, vasútbiztonsági engedéllyel és vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező vasúti társaságoknál, a R. 1. mellékletben meghatározott feladatkört ellátó vasútüzem-vezető, sikló üzemvezető, függőpálya üzemvezető, sífelvonó üzemvezető, mozgólépcső üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók; vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a R. 3. sz. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett; vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret; vasútszakmai oktató: az alapképzésben, vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy; vizsgabizottság: a Vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület; vizsgabiztos: a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett, a Vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzések rendje: A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély: a R.-ben meghatározottak alapján az alapképzés a vasúti közlekedési hatóság által kiadott képzési engedély, vagy egyszerűsített képzési engedély alapján végezhető. A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély iránti kérelemre vonatkozó előírásokat a R. 4., 5. -a és a 4. számú melléklete tartalmazza Az alapképzés témakörei, a képzési program: Az egyes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a R. 3. melléklete tartalmazza. Az alapképzéshez a képzőszervezetnek az egységes vizsga követelmények és képzési programok biztosítása érdekében a R. 1. sz. mellékletében az alábbiakban meghatározott munkakörök alapképzésére, a Vasúti vizsgaközpont által készített képzési programot kell alkalmazni I. Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózat: 1 33, 40 55, 56 62, 66 69, 74 76, 79 82, 85 88, 92 99, , , - 4 -

7 II. Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat: a) II. 1. Elővárosi vasúti pályahálózat: 1 14, 22 23, 27-29, 32 36, 40, 45 48, b) II. 2. Helyi vasúti pályahálózat: - II Közúti villamos vasúti pályahálózat: 1 5, 8, 10 11, 15 17, 20 24, 28, II Földalatti vasúti pályahálózat (Metró): 1 14, 17 18, 22 23, 27 32, 35 36, 39 41, 44 46, 54, - II Millenniumi földalatti vasút: 1 10, 13 14, 18 19, 23 28, 31, 36 38, - II Fogaskerekű vasút: 1 6, 10 11, 15 16, 20 25, 28, 33 35, - II Sikló-, függőpálya, sífelvonó: III. Egysínű függővasúti pálya: IV. Valamennyi pályahálózat: 1 A R. 1. sz. mellékletében meghatározott, fent fel nem sorolt munkakörök alapképzésére a Vasúti vizsgaközpont nem határoz meg képzési programot. A képzőszervezetnek, vagy a vasúti társaságnak az általa készített és a Vasúti vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot kell alkalmazni. A képzőszervezet az általa készített képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a Vasúti vizsgaközpont jóváhagyása szükséges. Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a R. 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket. A képzőszervezet az általa készített képzési programot, a képzés megkezdését megelőző 60 nappal, a módosított, aktualizált képzési programot pedig 30 nappal korában köteles a Vasúti vizsgaközpont részére felülvizsgálat és jóváhagyás céljából megküldeni A képzési programnak tartalmaznia kell: a képzés célját, a képzés során megszerezhető kompetenciákat, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit, a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoport létszámot, a képzésben részt vevők teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzésről illetve a képzés egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját

8 1.6. Az alapképzés megkezdése: A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha: a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal, és b) az alapképzés következő adatait o a képzés és a képzéssel betölthető munkakör 3. melléklet szerinti megnevezését, o a képzés helyszínét, o a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 18. sz. melléklete szerint kiállított az Alapképzés bejelentése nyomtatvány megküldésével a Vasúti vizsgaközpontnak bejelentette. A képzőszervezet a képzés szünetelését a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 19. sz. melléklet szerinti Jelentés az alapképzés szüneteléséről nyomtatvány kitöltésével köteles a Vasúti vizsgaközpontnak bejelenteni. A mellékleten a képzés befejezésének időpontjaként azt a dátumot kell előjegyezni, melyet a pótolt képzési napok megtartására fordított idő figyelembevételével kijelöltek. A Vasúti vizsgaközpont az általa engedélyezett képzési program végrehajtását ellenőrizheti A vizsgabiztosok kinevezése: A vizsgabiztosokat a hatóság a vasúti vizsgaközpont javaslata alapján a R ban meghatározott feltételeinek figyelembevételével nevezi ki. A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezést, ha a vizsgabiztos a R. 15. (3) bekezdése szerinti továbbképzésen a tárgyév december 31- ig nem vesz részt. A vizsgabiztosi munkakört betöltők részére a továbbképzés a Vasúti vizsgaközpont által meghatározott ütemterv alapján történik, melyről a vizsgabiztosi névjegyzékbe szereplő vizsgabiztosokat a Vasúti vizsgaközpont értesíti A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság, vizsgabizottsági elnök: A vizsgán a R. 3. mellékletben meghatározottak szerint a hatóság által kinevezett vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt a vizsgázón kívül. A hatóság képviselője a vizsgán megfigyelőként jelen lehet. A vizsgán résztvevő vizsgabiztost, vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a Vasúti vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az, aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott, vagy a R. 12. (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére. Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a R. 2. melléklet a szakterületek így különösen forgalmi, műszaki szakterület arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét

9 Vizsgabizottság, vizsgabizottsági elnök feladatai: A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. A vizsgabizottság elnöke a) a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, b) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, c) ellenőrzi a jelentkezési iratok alapján a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, d) tájékoztatja a vizsgázókat az egyes vizsgarészek, vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, valamint a vizsgarészekkel kapcsolatos tudnivalókról. e) kiállítja a vizsgáztatás során alkalmazandó formanyomtatványokat f) a vizsgáztatás befejezését követően gondoskodik a Vasúti vizsgaközpont részére szükséges adatszolgáltatásról A vasútszakmai oktatók: Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki: a) vasútszakmai oktatói vizsgával, b) felsőfokú végzettséggel, c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, vagy képesítő vizsgával, és d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik Az előző bekezdés b) pontjától eltérően a csak gyakorlati képzést végző oktató középiskolai végzettséggel is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, amennyiben a vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év A R. 3. mellékletben Járművezető alapképzés című táblázatai szerinti járművezetői gyakorlat során a kíséretet a munkáltató javaslata alapján, a hatóság által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el. Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére A hatóság a névjegyzékből törli azt az oktatót, aki a R. 9. (2) bekezdése alapján a Vasúti vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen a tárgyév december ig nem vesz részt. Az oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak képzésének szakmai irányítását és vizsgáztatását a Vasúti vizsgaközpont végzi. Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a Vasúti vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal részt kell vennie. Az oktató és az üzemvezető munkakört betöltők részére az időszakos képzés a Vasúti vizsgaközpont által meghatározott ütemterv alapján történik, melyről az oktatói névjegyzékbe szereplő oktatókat a Vasúti vizsgaközpont értesíti. Az üzemvezető munkakört betöltők az időszakos képzésre, a Vasúti - 7 -

10 vizsgaközpont által készített ütemtervben meghatározott időpontok figyelembevételével jelentkezhetnek. A R. 8. (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik. Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a R. 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a Vasúti vizsgaközpont készíti el, és a hatóság hagyja jóvá. Az oktató és az üzemvezető feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyek alapképzése, a Vasúti vizsgaközponthoz benyújtott jelentkezések alapján kerül megszervezésre. Vasútszakmai oktatói képzésre jelentkezés módja: A jelentkezéshez a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 12. sz. melléklete szerinti Jelentkezési lapot kell kiállítani és a csatolandó mellékleteivel együtt a Vasúti vizsgaközpont részére megküldeni A képzés tárgyi feltételei: Az alapképzéshez a képzőszervezet, vasúti társaság biztosítja a felnőttképzést folytató intézmények intézmény akkreditációjára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket Az alapképzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmények: Alapképzésben az vehet részt, aki az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel Az alapképzés életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó részvételi előfeltételeit a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a R. 3. sz. melléklete határozza meg Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól a képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a Vasúti vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben résztvevő felkészüléséhez a R. feltételeinek megfelelő oktató közreműködésével a szükséges konzultációs lehetőség biztosított. Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alóli mentességhez szükséges konzultációs lehetőség biztosítására vonatkozóan, a vasúti társaságnak az igazolást a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 13. sz. mellékletén kell kiállítani Nem köteles részt venni az oktatáson, akit az adott elméleti tárgyból a R. 18. (3) bekezdése alapján felmentés illet meg az alapvizsga alól A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni. Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól iránti kérelmet a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 13. sz

11 melléklet szerinti Kérelem elnevezésű nyomtatvány kettő példányban történő kitöltésével kell igényelni. A 13. sz. melléklet szerinti Kérelem formanyomtatványt a Vasúti vizsgaközpont 5 évig őrzi meg Az alapképzésben a képzésben résztvevő amennyiben nem kapott a bekezdésben foglaltak szerint mentesítést, vagy felmentést köteles részt venni, és a hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható A képzésben résztvevő alapvizsgára bocsátásának feltételei: A képzésben résztvevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a Vasúti vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette. A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben résztvevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő: - hiányzása nem haladta meg a R. 12. )-(6) bekezdésben előírt mértéket, azaz a képzési program óraszámának 30 % -át, vagy a 100 órát, - a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette. A képzésben résztvevőt az alapvizsgán felmentés illeti meg abból a tantárgyból, amelyből - az alapvizsgát megelőző egy éven belül sikeres vizsgát tett, vagy - egy évnél régebben sikeres vizsgát tett, és az időszakos oktatásokon igazoltan részt vett, valamint érvényes időszakos vizsgával rendelkezik. Az alapvizsga egyes tárgyai alóli felmentésre való jogosultságot a Vasúti vizsgaközpont állapítja meg. Az alapvizsga alól mentesítés nem adható. A képzésben résztvevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a Vasúti vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben résztvevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. A halasztás iránti kérelmet a vizsga megkezdésének időpontjáig a 14. sz. melléklet szerinti Kérelem elnevezésű nyomtatvány kettő példányban történő kitöltésével kell igényelni, melyet a Vizsgalappal együtt kell megőrizni A vasútszakmai oktatók és üzemvezetők vizsga okmányai: A képzésen résztvevő vasútszakmai oktatók, és üzemvezetők részére a képzés befejezését követő sikeres vizsga után a Vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 5. sz. melléklete szerinti Vasútszakmai oktató vizsgaigazolás -t állít ki. A Vasúti vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen résztvevők igazolására a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 6 sz. melléklete szerinti Igazolás t kell kiállítani, melyet a Vasúti vizsgaközpont a hatóság részére is megküldi Időszakos oktatások rendszere: A R. 2. sz. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal időszakos - 9 -

12 oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató az ott meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. Az időszakos oktatások nyilvántartását a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 10. sz. melléklete szerinti Oktatási naplóban kell előjegyezni. Az Oktatási naplónak a Vizsga szabályzat és eljárási rend 10. sz. melléklet szerinti mintának megfelelő lapokat kell tartalmaznia. Az Oktatási napló lehet nyomdai úton előállított könyv formátumú, vagy laponként összefűzött, melyeket évenként jan. 01. től dec. 31.-ig folytatólagosan kell sorszámozni. Az oktatott anyagot szakterületenként részletesen, valamint a résztvevők névsorát az oktatás megkezdése előtt be kell írni. A munkavállalók az oktatás befejezése után aláírásukkal igazolják az oktatáson való részvételüket. Az utolsó aláírást követő sorban az oktató aláírásával záradékolja az oktatási naplót, és feltünteti a megjelentek létszámát. Az oktatási napló szkennelt példányát az időszakos oktatási ciklus befejezését követő 7. naptári nap határidőig a Vasúti vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Ugyan így kell eljárni a pótoktatás megtartását követően is. A R. 2. sz. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyekről a Vizsga szabályzat és eljárási rend 11. sz. melléklete szerinti Időszakos oktatások személyi adatlap - ot kell vezetni. Az Időszakos oktatások személyi adatlap tartalmazza a munkáltató megnevezését, a munkavállaló nevét, munkakörét, az időszakos oktatásokon való megjelenés időpontjait, az időszakos oktatásról való igazolatlan távol maradás tényét, valamint az igazolatlan távol maradás következményeként tett munkáltatói intézkedés iktatószámát Oktatásszervezési regisztráció Az időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó regisztrációs eljárásra vonatkozó előírásokat a R 24. -a szabályozza. Időszakos oktatást csak regisztrált képzőszervezet és vasúti társaság végezhet Oktatási ütemterv: Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves, a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 17. sz. melléklete szerinti oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembe vételével az érintett munkaköröket, valamint a Vasúti vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. A pótoktatások idejének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a pótoktatás az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül legyen. Az oktatási órák időtartamaként annyiszor 50 percet kell figyelembe venni, amennyit a R. 2. sz. mellékletben meghatározott időkeret előír

13 Az oktatási ütemtervet a regisztrált szervezet a tárgyévet megelőző év december 15.- ig, míg annak módosítását a hatályba lépést megelőző hónap 15. napjáig megküldi a hatóságnak és a Vasúti vizsgaközpontnak Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége: Az időszakos oktatást, és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló munkakörében nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. Az elmulasztott oktatás pótlására fordított időtartamnak meg kell egyezni a mulasztott órák számával. Az adott munkakörből az alapvizsgák a R. 22. (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó távollét esetén az időszakos oktatást legalább három éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. A munkáltató az előző bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja

14 2. Az alapvizsgáztatás rendszere 2.1. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása: Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata. Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 14 munkanapon belül meg kell kezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a Vasúti vizsgaközpont állapíthat meg, melyről a képzőszervezetet írásban értesíti. Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése: Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Vasúti vizsgaközpont által rendszeresített, a Vizsgaszabályzat és az eljárási rend 1. sz. melléklet szerinti Nyilatkozat elnevezésű formanyomtatványt kell a vizsga megkezdése előtt, valamennyi a vizsgára bejelentett és megjelent munkavállalónak kiállítani. Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és a R. 3. mellékletében meghatározott esetekben gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgatevékenységeket és vizsgafeladatokat megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel kell értékelni. Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára nem felelt meg minősítést kap. Szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsga előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli megtekintésére. Gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti (szóbeli, írásbeli) vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben résztvevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti pályahálózati ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó járműismereti modul elméleti és gyakorlati vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik. Az alapvizsgát megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel kell értékelni. Nem felelt meg minősítést kap az a vizsgázó, aki egy, vagy több vizsgatevékenységből nem felelt meg minősítést kapott

15 2.3. Az alapvizsgán a vizsgázó által használható eszközök: A vizsgafeladat megoldásához csak a vizsgabiztos által a vizsga megkezdésekor ismertetett eszköz(ök) használható(k). A vizsgafeladatok megoldásához szükséges eszközöket a képzési program tartalmazza A képzésben résztvevő alapvizsgájának felfüggesztése, vagy eltiltása az alapvizsgától: A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben résztvevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben résztvevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb kettő év időtartamra eltiltja, ha a képzésben résztvevő a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését előny adásával, vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett. A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg, b) a vizsgán a vizsgafeladatok megoldásához meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét zavarta. A résztvevő vizsgáztatásának felfüggesztését, illetve az alapvizsgától való eltiltás mértékét az Anyakönyvben elő kell jegyezni. Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben résztvevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a R. 18. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható Sikertelen alapvizsga esetén követendő eljárás: Aki az alapvizsga elméleti részén egy a R. 3. mellékletében meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet. Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben résztvevő az elméleti, vagy gyakorlati vizsgáról igazolatlanul távol maradt. A képzésben résztvevő javítóvizsgát legfeljebb három alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított tizenöt nap elteltével, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított három hónapon belül tehet. A képzésben résztvevő akkor bocsátható javítóvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vasúti vizsgaközpontnak a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon a vizsgára ismét bejelentette. A javító vizsgák időpontjáról, valamint helyszínéről a javítóvizsgára történő bejelentést követően a Vasúti vizsgaközpont külön rendelkezik a képző szervezet felé a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 15. sz. mellékletének megküldésével. Amennyiben a képzésben résztvevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, vagy e vizsgákról igazolatlanul távolmaradt, vagy e fejezet előző bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további

16 alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz. Ebben az esetben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható Az alapvizsga érvényessége: a) Az alapvizsga a (b)-(c) bekezdésben, valamint a R. 27. (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét az időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. b) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet, vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállaló kivéve a R. 2 mellékletében felsoroltak, valamint az oktató és a vizsgabiztos alapvizsgája, ellenőrző, szakmai felügyeleti, oktatói, vagy vizsgabiztosi tevékenységének ellátása időtartama alatt folyamatosan érvényes marad. c) Amennyiben a hatóság, vagy a vasúti társaság az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismereteinek hiányát állapítja meg, akkor a hatóság, vagy a vasúti társaság kérelme alapján a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés tényéről a hatóság értesíti a Vasúti vizsgaközpontot. A soron kívüli időszakos vizsga időpontjáról, valamint helyszínéről a Vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 15. sz. mellékletének megküldésével külön rendelkezik a vasúti társaság felé Az alapvizsga okmányai: A hatóság és a Vasúti vizsgaközpont az alap és időszakos vizsga szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat rendszeresít. Az alapvizsgára való jelentkezésre a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 2 sz. melléklet szerinti vizsgalapot kell használni. A vizsgalapot a képzőszervezet által kitöltendő résszel kitöltve kell a Vasúti vizsgaközpont részére alapvizsgára való jelentkezéskor, szakterületenként külön külön bejelentésként megküldeni. A Vizsgalap hoz csatolni kell a vizsgadíj befizetési bizonylat másolatát. Az alapvizsgáról hárompéldányos a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 3 sz. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságonként külön külön. A jegyzőkönyv eredeti példányát a Vasúti vizsgaközpont, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgalappal együtt a vasúti vizsgaközpont 5 évig őrzi meg. Az alapvizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a Vasúti vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alapvizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők. Az alapvizsga eredményéről a Vasúti vizsgaközpont a vizsgázó részére a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 4. sz. melléklete szerinti vizsgaigazolást állít ki. A hatóság az alapvizsga eredményéről, és ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerint

17 szükséges, vasúti járművezetői engedélyt állít ki. A kiállított igazolásról a hatóság, írásban tájékoztatja a képző-, vagy regisztrált szervezetet. A vasúti járművezetői tanúsítványok: Típus ismereti tanúsítvány Infrastruktúra tanúsítvány (vonalismeret) Infrastruktúra tanúsítvány (állomásismeret) A hatóság kérelemre a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán, vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy b) közúti, vasútijármű vezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad. Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót, 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, illetve járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolást a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra visszavonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást a munkavállalónak visszaadja. A bíróság jogerős ítéletében meghatározott 2 évet nem meghaladó időtartamú foglalkozásától, illetve járművezetéstől eltiltás tényét az Anyakönyvben elő kell jegyezni. Ha a bíróság a munkavállalót, 2 évet meghaladó időtartamra letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, illetve járművezetéstől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak új alapvizsgát kell tennie. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki. A bíróság jogerős ítéletében meghatározott 2 évet meghaladó időtartamú foglalkozásától, illetve járművezetéstől eltiltás tényét az Anyakönyvben elő kell jegyezni Járművezetői vizsga folyamat: A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, mely Általános szakmai ismeretek, Járműismereti- és Infrastruktúra ismereti, valamint Típusismereti képzés, továbbá Vonal és állomásismereti részekből áll. A járműismereti és az infrastruktúraismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön külön kell teljesíteni. Valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, mely 2 x 8 óra (1 nappali és 1 éjszakai szolgálat) a szükséges munkabiztonsági oktatás után. Az alapképzés megkezdésekor a képzőszervezet a bemeneti feltételek teljesítésének ellenőrzése után megkezdi az általános szakmai ismeretek modul oktatását, amely vizsgával zárul. Sikeres vizsga után kezdődhet meg az infrastruktúra és a kategória modul oktatása. A modulok zárása vizsgával történik. A kategória modult követi a típusismereti képzés. Sikeres infrastruktúra és típusismereti vizsga után kezdhető meg a vezetési gyakorlat, melyet szintén vizsga követ. A vasúti járművezői képzés moduljainak vizsgáit a Vasúti vizsgaközpont bonyolítja le. A sikeres vizsgák után a Vasúti vizsgaközpont és a hatóság is igazolást állít ki, illetve a sikeres vezetési gyakorlat vizsga után, ha szükséges, a hatóság vezetői engedélyt állít ki

18 A kiadott típusismereti, vonalismereti illetve állomásismereti igazolások alapján a vizsgázót foglalkoztató vasútvállalat Tanúsítványt állít ki, melyet a járművezető köteles magánál tartani. Az Országos közforgalmú vasúti járművezetők alapképzésének folyamat ábráját a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 1. sz. függeléke, a Saját célú, térségi, helyi pályázaton közlekedő járművezetők alapképzésének folyamat ábráját a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 2. sz. függeléke tartalmazza

19 3. Az időszakos vizsgáztatás rendszere 3.1. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása: Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult. A vizsgát szervező feladata a vizsgajegyzőkönyv, illetve vizsgaigazolás elkészítéséhez és nyomtatásához szükséges technikai eszközök biztosítása (számítógép, nyomtató). A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a Vasúti vizsgaközpont feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni. A R. 2. sz. mellékletében meghatározottakon túl, a vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetén, b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetén, c) a jármű ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni Vizsgáztató intézmény megnevezése: Vasúti vizsgaközpont 3.3. Vizsgáztatást végző vizsgabiztos: A nemzeti fejlesztési miniszter R.-ben foglaltaknak megfelelő feltételek alapján, a közlekedési hatóság névjegyzékéből a Vasúti vizsgaközpont által megbízott vizsgabiztos. A vizsgán a vizsgabiztos, vagy a vizsgabizottság vehet részt a vizsgázón kívül, a munkavállalói érdekvédelem képviselője, csak a Vasúti vizsgaközponttal történt előzetes egyeztetés után, annak képviselőjével együtt lehet jelen Vizsgahelyszínek kijelölése: A Vasúti vizsgaközpont által meghatározott általános és speciális feltételeknek megfelelő, az időszakos vizsga szervezésére jogosult (regisztrált) minden, a Vasúti vizsgaközpont által a vizsgahelyszínéül kijelölt intézmény Vizsgahelyszín kijelölésének általános feltételei: A jogszabályban meghatározott általános célú vizsgaépületre vonatkozó előírások. (Naponta vizsgáztatható létszámnak megfelelően felszerelt bútorzat vizsgaterem, várakozóhelység, mellékhelység, stb.) Vizsgahelyszín kijelölésének speciális feltételei: a vizsgafeladatok megoldásához szükséges eszközök (pl. számítógép) biztosítása. A vizsgahelyszín biztosítása az időszakos vizsga szervezésére jogosult (regisztrált) szervezetek kötelessége

20 3.5. Vizsgázók létszáma: Az elméleti és gyakorlati vizsgafeladatok megoldására fordítható idő és a napi vizsgaidő mértékének hányadosa. Pl. Egy szimulátorral történő gyakorlati vizsgáztatás esetén (40 perc / fő), figyelembevéve az elméleti vizsgafeladat megoldására fordítandó időtartamot is naponta 12 fő Vizsgaidő tartama: legfeljebb napi 8 óra A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára: A vizsga előkészítésére, szervezésére regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 9. sz. melléklete szerinti Bejelentés nyomtatványon bejelenti a Vasúti vizsgaközpontnak az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat. A Bejelentés nyomtatványhoz csatolni kell a vizsgadíj befizetési bizonylat másolatát. A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek. Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni Az időszakos vizsgán résztvevő személyazonosságának igazolása: A nemzeti fejlesztési miniszter R.-ben foglalt 31. (1) bekezdése alapján kell a személyazonosság igazolást végrehajtani. Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. A kiállított Nyilatkozat hiányában a vizsga nem kezdhető meg. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Vasúti vizsgaközpont által rendszeresített, a Vizsgaszabályzat és eljárási rend Nyilatkozat (1 sz. melléklet) elnevezésű formanyomtatványt kell a vizsga megkezdése előtt, valamennyi a vizsgára bejelentett és megjelent munkavállalónak kiállítani Időszakos vizsga érvényessége: A nemzeti fejlesztési miniszter a R ban foglaltak szerinti érvényesség tartama, azaz a vizsgaletétel időpontját követő 3 év. Amennyiben a hatóság vagy a vasúti társaság az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti Az időszakos vizsgán a vizsgázó által használható eszközök: A vizsgafeladat megoldásához szükséges, csak a vizsgabiztos által a vizsga megkezdésekor ismertetett eszköz(ök) használható(k)

21 3.11. Az időszakos vizsgán résztvevő vizsgájának felfüggesztése és vizsgától való eltiltása: A vizsgabizottság (vizsgabiztos) az időszakos vizsgán résztvevő vizsgáztatását felfüggeszti, és az időszakos vizsgán résztvevőt az időszakos vizsgától legalább hat hónap, de legfeljebb egy év időtartamra eltiltja, ha az időszakos vizsgán részt vevő: a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését előny adásával, vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett. A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az időszakos vizsgától legalább egy, de legfeljebb három hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg, b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét zavarta Az időszakos vizsga lebonyolítása rendes körülményektől eltérő esetekben: A vizsgafeladatok megkezdése előtt, illetve a vizsgatevékenység folyamata közben felmerült, a vizsgafeladatok megoldását befolyásoló nehézmény, vagy akadályoztatás esetén, naponta a vizsgáztathatók létszámának megfelelő mennyiségű, az interaktív számítógépes, és a gyakorlati vizsgafeladat helyett a Vasúti vizsgaközpont által készített, lezárt borítékban a vizsgabiztos részére átadott elméleti és gyakorlati papíralapú vizsgafeladatnak kell rendelkezésre állnia. Az átadott vizsgafeladatokról a Vasúti vizsgaközpont által meghatározott, a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 16. sz. melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani, majd azt a Vasúti vizsgaközpont részére leadni A sikertelen időszakos, vagy elmulasztott időszakos vizsga esetén követendő eljárás: Sikertelen időszakos vizsga, vagy időszakos vizsga elmulasztása esetén a munkavállaló az alapvizsgával betölthető munkakörben nem foglalkoztatható. Azon munkavállalók esetén, akik a közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésére jogosító több vizsgával rendelkeznek, azon munkakört kell figyelembe venni, amelyből a munkavállaló a sikertelen időszakos vizsgát tette, vagy az időszakos vizsgát elmulasztotta. A munkavállaló a sikertelen, vagy az elmulasztott vizsga napjától számított 7. nap után, de a nemzeti fejlesztési miniszter a R.-ben az alapvizsga 22. (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát. A munkavállaló a sikertelen vizsgát követően 2 alkalommal tehet javítóvizsgát az előző bekezdésben meghatározott időtartamon belül A javítóvizsga helyszíne: A Vasúti vizsgaközpont által meghatározott javító vizsgahelyszínéül kijelölt intézmény. A munkavállaló akkor bocsátható javítóvizsgára, ha az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezet őt a Vasúti vizsgaközpontnak a Vizsgaszabályzat és

22 eljárási rend 9. sz. melléklet szerinti nyomtatványon az időszakos javítóvizsgára ismét bejelentette. A javító vizsgák időpontjáról, valamint helyszínéről a javítóvizsgára történő bejelentést követően a Vasúti vizsgaközpont külön rendelkezik az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezet felé a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 15. sz. mellékletének megküldésével. Az időszakos vizsgáról hárompéldányos, a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 7. sz. melléklete szerinti vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a Vasúti vizsgaközpont, egy másolati példányát a regisztrált szervezet őrzi, egy másolati példányát a Vasúti vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. A vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető. Az időszakos vizsga eredményét a Vasúti vizsgaközpont a munkavállaló részére rendszeresített, a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 8. sz. melléklete szerinti igazoláson jegyzi elő. Az időszakos vizsga eredményéről a Vasúti vizsgaközpont írásban tájékoztatja az időszakos vizsgát szervező regisztrált szervezetet Járművezetői időszakos vizsga folyamat: Az Országos közforgalmú vasúti járművezetők időszakos folyamat ábráját a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 3. sz. függeléke, a Saját célú, térségi, helyi pályázaton közlekedő járművezetők időszakos folyamat ábráját a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 4. sz. függeléke tartalmazza

23 4. A soron kívüli időszakos vizsgáztatás rendszere A R. 22. (3) bekezdésben meghatározott soron kívüli időszakos vizsgáztatás alkalmával a Vizsgaszabályzat és eljárási rend 2.2. pontjában foglaltak szerint kell eljárni

24 5. Időszakos vizsgáztatás módszertana 5.1. Vizsgafeladatok meghatározása az Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton betöltött munkakörökre: A nemzeti fejlesztési miniszter R. 1. sz. melléklet I. fejezetében az 1 7, 9 26, 29 34, 36 38, 66 68, sorszámmal felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére a forgalmi vizsgafeladat szóbeli vizsga letétele, a Vasúti vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított vizsgatételek alapján A nemzeti fejlesztési miniszter R. 1. sz. melléklet I. fejezetében a 8, 27, 28, 35, 39 65, 69 73, , sorszámmal felsorolt és a II. fejezetében felsorolt valamennyi munkakört betöltők részére a forgalmi vizsgafeladat papíralapú tesztrendszerű, melynek értékelése után esetlegesen szóbeli vizsgafeladat megoldása szükséges. A Vasúti vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázókként 30 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása papíralapú teszten, majd az értékelő rendszer alapján pontozott feladatok eredmény értékelése után az elért eredménytől függően szóbeli vizsga letétele vizsgatételek alapján. A Vasúti vizsgaközpont által készített kérdések egytől háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, melyek a vizsgafeladaton megjelenítésre kerülnek. A 30 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 % - nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 2 helytelen válasz lehet a Megfelelt eredményhez. Amennyiben az összesített eredmény legalább 75 % és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 4 db a helytelen válaszok száma, akkor a vizsgázónak Elméleti szóbeli vizsgát kell tennie a Vasúti vizsgaközpont által készített szóbeli vizsgatételek alapján. Amennyiben a súlyozott (3 pont) kérdések közül a helytelen válaszok száma eléri, vagy meghaladja az 5 db ot, illetve az összesített eredmény nem éri el a 75 % - t, az elméleti vizsgát sikertelennek kell tekinteni, és Nem megfeleltnek minősíteni A nemzeti fejlesztési miniszter R. 1. sz. melléklet I. fejezetében az , sorszámmal felsorolt valamennyi munkakört betöltő részére a forgalmi vizsga tevékenység két részből elméleti, és gyakorlati vizsgafeladatból áll. a) Elméleti vizsgafeladat: Interaktív számítógépes, melynek értékelése után esetlegesen szóbeli vizsgafeladat megoldása szükséges. A Vasúti vizsgaközpont által készített kérdésekből összeállított, vizsgázókként 45 kérdést tartalmazó, tesztrendszerű, súlyponti feltételrendszerbe sorolt kérdések helyes válaszainak kiválasztása számítógépen, majd az értékelő rendszer alapján pontozott feladatok eredmény értékelése után az elért eredménytől függően szóbeli vizsga letétele vizsgatételek alapján. A Vasúti vizsgaközpont által készített kérdések egytől háromig pontszámmal kerülnek értékbesorolásra, melyek a vizsgafeladaton megjelenítésre kerülnek. A 45 kérdésre adott helyes válaszok összesített eredményének legalább 75 % - nak kell lennie és a súlyozott (3 pont) kérdések közül legfeljebb 3 helytelen válasz lehet a Megfelelt eredményhez