MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Átírás

1 SZAKASZVIZSGA 2009 Név: osztály:.. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAKASZVIZSGA MÁJUS 4. "B" változat Időtartam: 60 perc Fontos tudnivalók Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Válaszait gondos mérlegelés után írja le! Egyértelműen és szabatosan fogalmazzon! Ha javít, egyértelműen tegye! Ügyeljen a helyesírásra! Eredményes munkát kívánunk!

2 Valami félreértés történt A kritikai realizmusban, a 19. század folyamán az írók nagy élvezettel és változatossággal mutatták be olvasóiknak, hogy a táradalomban milyen meghatározó szerepet játszik a pénz, s mennyire értéktelenek az érzelmek. Az ábrázolt világban megjelent az is, hogy az emberi kapcsolatok hogyan deformálódnak a civilizáció súlya alatt, ahol mindenki csak a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni. Ennek a törekvésnek az utánérzése, felhígult változata Heltai Jenő Tündérlaki lányok című vígjátéka. A téma klasszikusnak mondható, az özvegy édesanyját és három húgát eltartó nő pénzét, erkölcsét, boldogságát és jövőjét áldozza fel családja boldogulásáért, s cserébe nem köszönetet, hanem megvetést kap. Maupassant Gömböc című elbeszélésének magyarítása is lehetne a történet, hiszen Heltai a darabot eredetileg novellaként dolgozta fel. Egy drámai szerkesztésű novellaként, három oldalban. A prózai alkotás erőssége a kihagyásokban, a sűrítésben van, eredetiségéről a fent említett okok miatt kevésbé lehet beszélni. Ezzel szemben a drámai változat a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában majd három órát tesz ki, három felvonásban. A plakátokon vígjátékként feltűntetett darab nézése közben az az érzésem támadt, hogy valami félreértés történt. Valahol ugyan a keserű komédia kifejezést is láttam az előadással kapcsolatban, de ez sem oszlatta el az értetlenségem, sőt. A két műfaji értelmezés között ugyanis lényeges különbség van. Ráadásul a három részre nyújtott sztori mindegyik része zokogással, tragikus pátoszt, lemondást sugalló zenei aláfestéssel (Döme Zsolt) végződik. Feltehetjük a kérdést, tehát: komédia vagy sem az, ami a színpadon látható? Esetleg, nevezzük nevén, tragédia lenne? Felesleges terminológiai vitát kezdeményeznünk, csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy a tragikus és komikus vonások jól megférnek egymás mellett, s szép példáit látjuk ennek a Shakespeare-előadással kapcsolatban vagy más darabokban ebben a színházban is. Most mintha nem lehetne eldönteni, sírjunk vagy nevessünk? Ez alapvetően meghatározza a néző hozzáállását a látottakhoz. Három fordulóban figyelhetjük, hogyan próbál kitörni Boriska (Xantus Barbara) a rosszéletű lány szerepéből, hogyan használják ki, s hogyan próbál segíteni három nővérének. S bár szeretne kitörni életformájából, egyre jobban belesüllyed az erkölcstelenségbe. Manci (Szűcs Krisztián) csak pénzt kér, nővére teljes vagyonát, hogy imádott tornatanára, Petrenczy Gáspár (Juhász Illés) elvegye, elvégre élni mégiscsak kell valamiből. Olga (Závodszky Noémi) szerényebb. Ő csupán állást szeretne, minden vágya, hogy tanítónő legyen, ám a felügyelő csak akkor ad neki munkát, ha együtt tölthet vele egy éjszakát. Erre az éjszakára kéne helyette beugrania Boriskának. Az anyagilag és erkölcsileg már kihasznált nőt anyja, az özvegy Bergné (Kállay Ilona) érzelmileg zsarolja. Csak a legkisebb (király)lány próbál segíteni a kétségbeesett Boriskán. Minő népmesei fordulat! A naiv, csetlő-botló kamasz vállalja, hogy átveszi életét, ő lesz a Báró (Matus György) új szeretője. Boriska azonban reményeit, függetlenségét (dramaturgiailag már-már logikátlanul) feladva megmenti az erkölcsi fertőtől húgát. Az előadás egyik nagy hibája (azon túl, hogy a mérleg nyelve nem mozdul ki a tragédia vagy a komédia számtani középértékéből): a szereplők tragikus sorsát nem lehet érzékelni. Mert szó, mi szó, ez a darab semmiképpen sem vígjáték. Ha pedig az,

3 akkor a néző nem tudja értelmezni azt. Mai világunkban, ahol a pénz hatalma, a korrupció és a mások kihasználása közhely, csak nevessünk? Jól van ez így? A darab abszurddá válna, ha komoly vígjáték lenne. Esetleg a keserű vígjáték? Ugyan kérem! A keserű nem ez, hanem az, amikor az ember a szenvedés elviselhetetlenségétől nevet! A darab inkább nevezhető ügyesen mozgatott szereplők, jellemek halmazának, akik szórakoztatják a közönséget, ám velősebb gondolatokat csak vésővel, kalapáccsal lehet kifejteni a szövegből. Elég nemes feladat a szórakoztatás, kár, hogy néha leül a darab, megpihen kicsit, hogy azután újabb lendületet vehessen. Ezek az üresjáratok azonban a rendező (Kolos István) és a dramaturg (Ruttkay Zsófi) figyelmével kiküszöbölhetők lettek volna. Igaz, az előadás ebben az esetben két felvonásba zsugorodna. A közönség ennek ellenére élvezte a szinte refrénként visszatérő bohócmotívumokat: Malvin néni (Zsurzs Kati) és kutyája felbukkanását, Róza (Jónás Andi) komikus figuráját, illetve a költő (Lux Ádám) romantikus alakját. Üde színfoltot jelentett a harmadik részben s mintegy felfrissítette a nézőket Kuna Károly Pista szerepében. A színpadkép a nagypolgári eleganciát tükrözi Horesnyi Balázsnak és Horváth Juditnak köszönhetően, s ehhez képest talán szolidnak nevezhetőek a jelmezek (Fekete Mónika). Az adott miliőben azonban minden típusra (bohóc, realista alak, romantikus hős stb.) azonnal ráismerhetünk. Végre valami, amit értünk - súgta oda az egyik néző a másiknak. Igaza van. A darab nem lép fel a mély gondolatiság igényével, nem akar semmit, csak kikapcsolni a nézőket. S gondoljunk bele, már ez sem kis feladat. A szórakoztatás nemes szándékát pedig többé-kevésbé sikerült teljesíteni. S ha csak egy estére elszakadt a néző a média mindent irányító hatalmától, már ez is érdem. Szentimrey-Vén Dénes (Heltai Jenő: Tündérlaki lányok. Székesfehérvár, Vörösmarty Színház, április). In: Árgus, 2004/8.

4 1. a) Keressen ki a szövegből olyan szavakat, amelyek a legkevésbé igényes köznyelvhez sorolhatóak, esetleg a szleng határait súrolják! 3 pont b) Írja át az adott mondatot, amelyben ezeket a szavakat fellelte, az igényes köznyelv esetleg a szépirodalmi nyelv szóhasználati elvárásainak megfelelően! 3 pont c) Milyen célból használta a szöveg szerzője a kevésbé igényes köznyelvi kommunikációs lehetőségeket? Ennek milyen elemeivel élt? (Válaszát indokolja!) 2. A szöveg alapján állapítsa meg, mire vonatkozik a félreértés szó a címből! 3 pont

5 3. Magyarázza meg a következő szavak jelentését! komédia: tragédia: terminológia: deformálódik: miliő: 5 pont 4. Nevezze meg az olvasott szöveg műfaját! 1 pont 5. Igazak vagy hamisak-e a következő állítások? Válaszát jelezze a megállapítás előtt egy I vagy H betűvel! Heltai darabja Maupassant Gömböc című művének fordítása. Boriskát édesanyja szeretné megmenteni erkölcstelen élettől. A székesfehérvári színház előadásaiban gyakran keverednek a komikus és tragikus elemek. Jelzésszintű díszletek jellemzik az előadást. 6. A mondatrészek alapján elemezze és ábrázolja az alábbi mondatot! A legkisebb (király)lány próbál segíteni a kétségbeesett Boriskán. 5 pont

6 7. A szöveg alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) A dráma által ábrázolt világban hogyan befolyásolja a civilizáció az emberi kapcsolatokat? 1 pont b) Milyen másik műfajban alkotta még meg a szerző ezt a drámát, és mi ennek a műfajnak az erőssége? 1 pont c) Hány felvonásos Heltai Jenő Tündérlaki lányok című drámájának előadása? Mivel zárul minden felvonás? d) A darab nem lépett fel a mély gondolatiság igényével, de Szentimrey-Vén Dénes mégis pozitív hangoltsággal zárja le észrevételeit. Mi szerinte a darab erőssége? 8. a) Keressen a szövegben két különböző igenevet, és nevezze meg a fajtáját!

7 b) Keressen a szövegben két határozószót! 9. A következő két tételmondat közül válassza ki azt, amelyikkel a leginkább egyetért (aláhúzással jelölje)! Utána a táblázat logikájának megfelelően folytassa a választott mondatot! Bizonyítékokból (adatokból, tényekből) Tételmondat származtatott érv A szórakoztatás nemes szándék, mert A szórakoztatás nem nemes szándék, mert A választott tételmondat (Írja le újból!) Ellentéten alapuló érv mert 10. Jelölje be a tanult módon (szótő=1, képző=2, jel=3, rag=4) és nevezze meg az alábbi szavak szóelemeit! erkölcstelenségbe köszönhetően szórakoztatják érvényesíteni 4 pont

8 Helyesírási hibapontok száma Levont vizsgapontok száma Maximális pontszám Szövegértés 40 Helyesírás levonás Levonható: 15 Összesen 40 Elért pontszám javító tanár