Adatgyűjtés, -rögzítés és ellenőrzés: A NymE SEK BDPK Pedagógiai Intézet Andragógia Intézeti Tanszék III. évfolyamos, andragógia szakos hallgatói:

Átírás

1 Vincze Szilvia A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának bázis középiskoláiban végzős tanulók felsőoktatási továbbtanulási tervei és az azokat befolyásoló tényezők VI. 2014

2 Kutatásvezető: Vincze Szilvia Márkus Attila Zárótanulmány: Vincze Szilvia Adatgyűjtés, -rögzítés és ellenőrzés: A NymE SEK BDPK Pedagógiai Intézet Andragógia Intézeti Tanszék III. évfolyamos, andragógia szakos hallgatói: Dobos Petra Farkas Barbara Győrffy Rita Lilla Gyurcsó László Horváth Dorottya Imre Orsolya Joó Gabriella Kiss Martin Kolcsár Krisztina Mednyánszki Júlia Mester Otília Nagy Zsuzsanna Mária Sárkány Kitti Vivien Tóth Annamária Kata Ziembicki Dóra

3 Tartalom BEVEZETÉS... 4 VÁLASZADÓINK... 5 A FELSŐOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZOTTSÁG... 7 A DIÁKHITEL ISMERTSÉGE ÉS A DIÁKOK ANYAGI HELYZETE A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁST MOTIVÁLÓ ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁST FONTOLGATÓK TERVEI A FELSŐOKTATÁSBAN TOVÁBB NEM TANULÓK A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁSBAN BIZONYTALANOK FELSŐOKTATÁSI TOBORZÁSI ESZKÖZÖK ISMERTSÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE MELLÉKLETEK MELLÉKLET: TANULÓI KÉRDŐÍV MELLÉKLET: TANÁRI KÉRDŐÍV

4 BEVEZETÉS 2013 októberében és novemberében hatodszor került sor a bázisiskoláinkban végzős középiskolások kérdőíves megkérdezésérére. (1. melléklet) Kutatásunkban 47 bázisiskolánk (a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központba legnagyobb számban jelentkezési lapot beadó tanulók középiskolája) vett részt. (1. táblázat) A felkeresett középiskolák közel fele Vas megyei, azon belül jellemzően szombathelyi. Az iskolákban 62 végzős osztályt kerestünk meg. Ezeknek több mint fele szintén Vas megyei. A megkérdezésben érintett 62 osztályfőnök közül 60 fő vállalta tanári kérdőívünk kitöltését. (2. melléklet) A 62 osztályban 1491, %-os megoszlásban gimnáziumi-szakközépiskolai tanulót értünk el. 1. táblázat. Az adatfelvételben résztvevő iskolák, osztályok és tanulók évi kutatás 19 város ISKOLÁK OSZTÁLYOK TANULÓK iskolák osztályok osztályok tanulók aránya aránya száma száma (%) (%) iskolák száma tanulók aránya (%) Vas megye (8 város) Szombathely Kőszeg Sárvár Körmend Celldömölk Szentgotthárd Csepreg Vasvár Vas megye összesen Zala megye (3 város) Zalaegerszeg Nagykanizsa Lenti Zala megye összesen Veszprém megye (4 város) Ajka Pápa Veszprém Zirc Veszprém megye összesen Győr-Moson-Sopron megye (4 város) Sopron Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye összesen MINDÖSSZSESEN

5 VÁLASZADÓINK A felkeresett végzősök osztályfőnökei (60 fő) többségükben nők (41 fő). Az átlagéletkort tekintve középkorúak (44,7 év), többségük 36 és 45 év közötti. Átlagosan 20,1 éve vannak a pedagóguspályán. A tanulók 54 %-a nő. A lakóhely legjellemzőbb településtípusa a városnál kisebb település (40 %), amit a megyei jogú város követ (32 %). A szülők legmagasabb iskolai végzettségét tekintve: az anyák legnagyobb arányban érettségit szereztek, míg az apák szakmunkásképzőt/szakiskolát végeztek. (2. táblázat) 2. táblázat. A szülők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Legmagasabb iskolai végzettség Apa Anya Nyolc általános vagy kevesebb 2 4 Szakmunkásképző/szakiskola Érettségi Főiskola Egyetem Nem tudom 2 1 Összesen Végzős középiskolásaink többsége jó tanulmányi átlaggal rendelkezett 2013 júniusában. (3. táblázat) 3. táblázat. A válaszadók júniusi tanulmányi átlag szerinti megoszlása (%) Tanulmányi átlag június 0-2,50 2 2,51-3, ,01-3, ,51-4, ,01-4, ,51-5,00 24 Összesen 100 Az adatfelvételkor a végzősök %-a tervezett, illetve nem tervezett emelt szintű érettségit, 12 % ebben még bizonytalan volt. Az emeltszintű érettségit tervezők döntő többsége (71 %) egy tantárgyra gondolt a magasabb szintű megmérettetés szempontjából. Az államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők aránya alacsony (28 %). Körükben a leggyakoribb az egy nyelvvizsga (82 %). Az idegen nyelvek közül kiemelkedik az angol és a német, amelyek a nyelvvizsgák 65, illetve 34 %-át teszik ki. A legjellemzőbb szint a középfok (82%), amelyet a felsőfok (13 %) követ. Az 1491 diák kevesebb, mint kétharmada tervezte a felsőoktatási jelentkezési lap beadását. (1. diagram) A továbbtanulni szándékozók aránya 2 százalékponttal magasabb az 5

6 előző évi adatfelvételhez képest. 1 Ezt a döntését több mint kétharmaduk már évekkel ezelőtt meghozta. (2. diagram) 2. diagram. A felsőoktatási 1. diagram. Felsőoktatási továbbtanulás (%) továbbtanulás döntésének megszületése (%) A tanulói válaszokkal szemben a pedagógusok közel fele (28 fő) szerint a továbbtanulási döntés az utolsó tanévben születik meg. Több mint felük (35 fő) szerint a konkrét intézményt és szakot pedig az érettségi tanévének első félévében (szeptember december) választják ki a diákok. A pályaválasztással ugyanakkor a legtöbb osztályfőnök (57 fő) már az érettségit megelőző néhány évben foglalkozik. Ettől elmaradt azoknak a száma, akik az érettségi előtti félévben, illetve a jelentkezés hónapjaiban törődnek ezzel a kérdéskörrel (51 fő, illetve 52 fő); mindhárom időszakban csupán a kétharmaduk (41 fő). A tanárok többsége (37 fő) úgy érzi, hogy a tájékoztatáson/információadáson túl feladata az is, hogy orientálja a továbbtanulási döntést. Több mint harmaduk szerint csak tájékoztatási, információadási feladatuk van a diákok továbbtanulásával kapcsolatban (23 fő). Bár a végzősök 66 %-a tudja, hogy mivel akar foglalkozni, mi szeretne lenni, 53 %-nak mégis szüksége lenne segítségre a pályaválasztást, továbbtanulást illetően. 1 A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók aránya ugyan magasabb az előző évinél, a tényleges tanulószám alacsonyabb. (2010-ben 1212-en, 2011-ben 1032-en, 2012-ben 971-en, 2013-ban 932-en tervezték a továbbtanulást.) 6

7 A FELSŐOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZOTTSÁG A végzős középiskolások körében (1491 fő) a felsőoktatási továbbtanuláshoz segítséget nyújtó országos információforrások közül a a különböző rangsorok (pl. HVG, felvi.hu) és a felvételi tájékoztató 2 a legismertebbek. (3. diagram) Az intézményi információforrások közül a honlap, a nyílt napok és a felvételi kiadványok az elterjedtebbek. A korábbi adatfelvételek eredményeihez hasonlóan kevésbé ismerik a felsőoktatással kapcsolatos kutatásokat (ld. pl. Diplomás pályakövetés 2010, 2011, 2012), az Egyenes út az egyetemre c. kiadványt, s az intézmény-független pályaválasztási tanácsadókat (pl. FIT). 3. diagram. A felsőoktatási felvételihez segítséget nyújtó információforrások ismertsége (%) Érdekes ugyanakkor, hogy az Országos Felvételi Iroda egy, a kutatások ismertsége két százalékponttal nőtt, míg a többi forrással való találkozás 1-7 százalékponttal csökkent. Az előző évi adatsorhoz képest a legnagyobb eltérést a rangsorok mutatták. A pedagógusok körében is az említett források a legismertebbek (felvi.hu 60, felvételi tájékoztató 59, nyílt napok 59, intézményi felvételi kiadványok 56, rangsorok 53, intézményi honlapok 52 fő), az intézmény-független tanácsadók és a kutatások pedig a legkevésbé ismertek (22, 21 fő). Az 1491 érettségi előtt álló tanuló 64 %-a szerzett már információt a felsőoktatási intézményekről, illetve a választható szakokról. A felsőoktatásban való továbbtanulásról tájékozódók között a sikeres információszerzés legnagyobb arányban magára a felvételire (követelmények, ponszámítás, korábbi pontszámok) és a szakok sajátosságaira (pl. szakleírások, szakirányok) irányult. (4. táblázat) Az intézményi jellemzők közül legtöbben az intézmény településéről és a főiskola/egyetem hírnevéről/presztízséről, továbbá a választani kívánt szak elvégzése utáni továbbtanulási lehetőségekről kerestek és találtak információkat. A továbbtanulás szempontjából az intézményi hallgatói juttatások, de a munkaerő-piaci szempontok is fontosak, azonban ezekől találtak a legkevesebben tájékoztatást. A tanulók 2 A felvételi tájékoztató 2013 decemberében már csak elektronikus formában jelent meg a felvi.hu honlapon. 7

8 több mint fele nem gondolt az intézményi hallgatói juttatásokról történő tájékozódásra. A Diákhitelről történő informálódást tartották a legkevésbé fontosnak, illetve felük erre nem is gondolt. 4. táblázat. A megszerzett információk és fontosságuk (%) Információk Fontos, Nem Nem Igen, de nem szereztem, gondoltam szereztem találtam mert nem rá információt fontos Ö. Felvételi, a szakok sajátosságai Felvételi követelmények A megjelölt szakok tartalmának leírása Felvételi pontszámítás Korábbi felvételi pontszámok Szakosodási lehetőségek/szakirányok, specializációk A szakokon tanult tantárgyak Önköltség mértéke Állami ösztöndíjas keretszámok Korábbi bekerülési arányok A szakok presztízse Intézményi jellemzők Az intézmények városa Intézmények presztízse/hírneve Várható továbbtanulási lehetőségek (pl. mesterszakok) Diákélet Kollégium (pl. férőhely, felszereltség) Hallgatói juttatások Munkaerő-piaci szempontok Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek a szakokkal Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek az intézmények által nyújtott végzettséggel Az elvégzett szakkal várható fizetés Szakmai gyakorlati lehetőségek Egyéb Közlekedés az állandó lakhely és az intézmény között Diákhitel A pedagógusok válaszaival összevetve az adatokat jelentős különbségeket találhatunk az egyes tényezők megítélésében és azok sorrendjében. (5. táblázat) A pedagógusok szerint a végzősöknek például a keretszámokkal, az önköltség mértékével, a kollégiummal és a munkaerő-piaci szempontokkal kapcsolatos információk jóval lényegesebbek, mint ahogy azt a diákoknál lathattuk. Ugyanakkor például az intézmény városának fontosságát alulértékelték. 8

9 5. táblázat. A diákoknak fontos információk a tanárok megítélése szerint (fő) Információk Fő Felvételi, a szakok sajátosságai Felvételi pontszámítás 60 Korábbi felvételi pontszámok 58 Felvételi követelmények 57 Önköltség mértéke 57 Állami ösztöndíjas keretszámok 54 Korábbi bekerülési arányok 51 A szakok presztízse 39 A megjelölt szakok tartalmának leírása/a megjelölt szakok általános ismertetője 37 Szakosodási lehetőségek/szakirányok, specializációk 30 A szakokon tanult tantárgyak 14 Intézményi jellemzők Intézmények presztízse/hírneve 44 Az intézmények városa 42 Kollégium (pl. férőhely, felszereltség) 41 Várható továbbtanulási lehetőségek (pl. mesterszakok) 36 Hallgatói juttatások 33 Diákélet (pl. szórakozási, sportolási lehetőségek) 26 Munkaerő-piaci szempontok Az elvégzett szakkal várható fizetés 50 Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek az intézmények által nyújtott végzettséggel 49 Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek a szakokkal 43 Szakmai gyakorlati lehetőségek 22 Egyéb Közlekedés az állandó lakhely és az intézmény között 32 Diákhitel 24 A továbbtanulásban biztos 932 fő a saját megítélése szerint leginkább a felvételi pontszámítással, a tanulni kívánt szakkal betölthető munkakörökkel, illetve az azzal történő elhelyezkedési eséllyel kapcsolatban tájékozott. A tanárok összességében tájékozottabbnak érzik magukat. Relatíve nagyok a különbségek a tanulók és a pedagógusok között a kialakult sorrendben is. (6. táblázat) Egyesével tekintve a tényezőket, különösen a kreditrendszerről, a Diákhitelről és a Köztársasági Ösztöndíjról való tájékozottság tér el a végzősök osztályfőnökeinek javára, de nem elhanyagolható a Bologna-rendszerről és a külföldi ösztöndíjas tanulási lehetőségekről való tájékozottság különbsége sem. 9

10 6. táblázat. A tanulók és az osztályfőnökeik tájékozottsága (1=egyáltalán nem tájékozott,, 5= teljes mértékben tájékozott) Tájékozottsági területek Tanulók Osztályfőnökök átlag átlag A felvételi pontszámításról 4,04 4,65 A tanulni kívánt szakkal űzhető foglalkozásokról/betölthető munkakörökről 3,84 3,73 A tanulni kívánt szakkal való elhelyezkedési esélyről 3,72 3,80 A képzések állami ösztöndíjas és önköltséges keretszámairól 3,55 3,80 A felsőoktatás képzési szintjeiről (alapképzési szak, egységes, osztatlan képzés, felsőoktatási szakképzés stb.) 3,51 4,19 Az önköltségek mértékéről 3,40 3,57 A tanulmányi ösztöndíjról 3,18 3,37 A szociális támogatásról 2,93 3,25 A kreditrendszerről 2,91 4,15 Az első helyen megjelölt intézményben zajló diákéletről 2,88 2,88 Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzési forma közötti átsorolás szabályairól 2,81 3,08 A Diákhitelről 2,70 3,57 A külföldi ösztöndíjas tanulási lehetőségekről 2,65 3,20 Az első helyen megjelölt intézmény kollégiumi férőhelyeiről 2,63 2,83 A Köztársasági Ösztöndíjról 2,26 3,08 10

11 A DIÁKHITEL ISMERTSÉGE ÉS A DIÁKOK ANYAGI HELYZETE Mint azt eddig láthattuk: a középiskolások (1491 fő) a Diákhitelről történő informálódást tartották a legkevésbé fontosnak, illetve felük erre nem is gondolt. Az osztályfőnökök tapasztalatai ezt részben megerősítették. Ezzel összefüggésben a továbbtanulást tervezők (932 fő) közepes mértékben tartják magukat tájékozottnak. Ennek azonban nem az az oka, hogy még egyáltalán nem hallottak a hitelről (86 % hallott róla 3 ). A Diákhitel helyzetének egyik markáns oka az lehet, hogy sok család már eleve elveti a hitelfelvételt. A másik oka, hogy egyszerűen nem kerül szóba, mert nem gondolnak rá. (4. diagram) Az előző vizsgálat adataihoz képest azonban némi elmozdulás látható a hitel lehetőségével történő foglalkozás irányába (3 százalékpontos eltérés). 4. diagram. A Diákhitel mint téma a továbbtanulásról való döntés során (%) Az előbbi eredményeket erősíti meg az, hogy a továbbtanulásban biztosak több mint fele esetében nem került szóba a hitelfelvétel azért, mert vagy nem gondoltak rá, vagy mert van miből fizetni a továbbtanulás költségeit. (5. diagram) A válaszadók közel harmada nem akarja felvenni a Diákhitelt, amit leginkább azzal indokoltak, hogy nem szeretnének adósságot. 5 % biztos, illetve valószínűleg él a hitel lehetőségével, míg 11 % esetében még lehet, hogy mérlegelésre került a kérdés ben 92 % hallott róla. 11

12 5. diagram. A Diákhitel felvételének mérlegelése (%) A Diákhitelről szerzett információk forrását tekintve továbbra is a televíziónak, a családtagoknak, az ismerősöknek, illetve a tanári tájékoztatásnak és az interneten található cikk(ek)nek van a legnagyobb szerepe. (6. diagram) 6. diagram. A Diákhitelről szerzett információk elsődleges forrása (%) 12

13 Az előző adatfelvételhez képest kisebb a televízió, az ismerősök, az interneten megjelent cikkek, nagyobb a tanári tájékoztatás, a blogok, az egyetemi/főiskolai lapok szerepe. A Diákhitel Központ közvetlenen elérését biztosító felületek (honlap, Facebook) továbbra is kis szereppel bírnak. A tájékozatlanságra utal, hogy a továbbtanulók nagy arányban (az előző évhez képest lényegesen nagyobb arányban (2012-ben 43 %)) nem tudják, melyik szervezet nyújtja a hitelt. (7. diagram) Nagyon kevesen vannak tisztában a Diákhitel típusainak számával is (8. diagram), bár a korábbi vizsgálathoz képest kisebb azoknak az aránya, akik nem tudják (2012- ben 66 %), s nagyobb azoké, akik a helyes választ jelölték meg (2012-ben 16 %). 7. diagram. Mely szervezet(ek) adnak Diákhitelt? (%) 8. diagram. A Diákhitel típusok száma (%) A Diákhitel2 az önköltséges képzéseknél fizetendő tanulmányi költség egészére is felvehető, azaz bárki számára megoldható a legdrágább képzések kifizetése. E lehetőség megítélése megosztotta a diákokat. (9. diagram) Látva a hitel pozitívumát és negatívumát (vissza kell fizetni), természetes, hogy a legtöbb válaszadó szerint a Diákhitel2 közepes, azaz jó is, meg nem is. Többen voltak azok, akik rossznak vagy kevésbé jónak tartották a hitelt (39 %), mint azok, akik nagyon jónak vagy jónak (27 %) höz viszonyítva azonban néhány 13

14 százalékponttal polarizáltabb a kép (2012-ben nem jó, ill. kevésbé jó: 36 %; közepes: 39 %, nagyon jó, ill. jó: 26 %). Korábban a pedagógusok több mint fele nem nyilvánított véleményt a kérdésről ban ez már csak a kisebbségre (a 60-ból 10 főre) igaz. A válaszadók többsége: 21 fő közepesnek, 13 fő jónak vagy nagyon jónak, 16 fő kevésbé vagy nem jónak ítélte a Ddiákhitel2 által nyújtott lehetőséget. 9. diagram. A Diákhitel2 megítélése (%) A Diákhitellel kapcsolatos hozzáállásra legerősebben a család, rokonok, majd pedig a barátok, ismerősök hatnak, leggyengébben pedig a Diákhitel reklámok és az ismert közéleti személyek (pl. politikusok). (7. táblázat) 7. táblázat. A Diákhitellel kapcsolatos hozzáállást befolyásoló tényezők (1=egyáltalán nem,, 5= teljes mértékben) Befolyásoló tényezők Átlag Család, rokonok 2,78 Barátok, ismerősök 2,23 Diákhitelről szóló írások az interneten (pl. cikkek, blogok) 1,97 Diákhitelről olvasott cikkek a nyomtatott sajtóban 1,95 Tanárok 1,85 Diákhitel reklámok 1,64 Ismert közéleti személyiségek 1,31 Miután az átlagok azt sugallják, hogy a felsorolt tényezőknek nincs vagy alig van hatása a hitellel kapcsolatos hozzáállásra, érdemes megnézni a válaszvariációk megoszlását. (10. diagram) 14

15 10. diagram. A Diákhitellel kapcsolatos hozzáállást befolyásoló tényezők (%) A diagram jól szemlélteti a válaszok megosztottságát s a személyes kapcsolatok közül a család, rokonok, valamint a barátok és ismerősök szerepét. A tanárok hatása elmarad a Diákhitelről szóló internetes írásokhoz és a nyomtatott sajtóban olvasott cikkekhez képest, mégis érdemes megnézni, hogy ők hogyan vélekednek a hitelről. (11. diagram) A négy vizsgált szempont mindegyike megosztotta a véleményeket. A legjellemzőbb nézet szerint a mai bizonytalan világban a továbbtanuláshoz nem szerencsés hitelt felvenni. Véleményük szerint leginkább kiegészítő forrásként érdemes a Diákhitelhez fordulni, amely egy többékevésbé kedvező lehetőség. 11. diagram. Az osztályfőnökök véleménye a Diákhitelről (fő) A Diákhitel felvételét befolyásolja többek között az anyagi helyzet is. A diákok (1491 fő) családjának többsége megél, több mint harmada jól él, tizedének azonban nehézségei, illetve nagy nehézségei vannak. (12. diagram) 15

16 12. diagram. A család anyagi helyzete (%) A középiskola elvégzése után a diákok csupán fele támaszkodhat a családjára a továbbtanulási költségek fedezését illetően. (13. diagram) 13. diagram. A család anyagi forrásai a továbbtanulási költségek fedezésére (%) A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a továbbtanulást tervező 932 fő a továbbtanulási döntéshozatalban szerepet játszó anyagi szempontok közül a legfontosabbnak a képzés állami támogatottságát tarja, illetve azt, hogy a felsőoktatási intézmény, illetve településén és szakján az anyagi terhek könnyebben vállalhatók legyenek. (14. diagram) 16

17 14. diagram. A továbbtanulási döntéshozatalban szerepet játszó anyagi szempontok fontossága (%) Úgy tűnik tehát, hogy végzős középiskolások a Diákhitel nélkül is meg tudják oldani a felsőoktatási továbbtanulás finanszírozási oldalát, de a továbbtanulásban lényegesek az anyagi szempontok. 17

18 A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁST MOTIVÁLÓ ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A felsőoktatási továbbtanulásban biztosak (932 fő) 86 %-a számít felvételi többletpontokra. A többletpont-szerzési lehetőségek közül vezet a nyelvtudásért, az emelt szintű érettségiért, majd pedig lényegesen lemaradva a sporteredményért szerezhető plusz pontszám. A többi lehetőségre adott jelölés nem érte el a 10 %-ot. (15. diagram) 15. diagram. Felvételi többletpontok (%) Válaszadóinkat megkértük, hogy egy két helyet biztosító táblázatot töltsenek ki többek között aszerint, hogy melyik felsőoktatási intézményben, s ott mely szakon tanulnának tovább, ha 2013 októberében-novemberében kellene kitölteniük a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot. A képzési utakat tekintve továbbra is domináns a nappali tagozat (98 %), az alapszak (80 %), az állami ösztöndíjas képzés (87 %) megjelölése. A 932 fő az első két helyen összesen 1007 bejegyzést tett szakok megnevezésével. A legalább 15 jelölést kapott szakokat csökkenő sorba rendeztük. (8. táblázat) A korábbi adatfelvételekhez képest eltérő kép rajzolódott ki. A kapott sorrend jelentősen eltér a legnépszerűbb szakok 2013-as listájától is, de a gépészmérnöki, a turizmus-vendéglátás, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, a pénzügy és számvitel, a pszichológia, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia szak nálunk is az élmezőnyben helyezkedik el. 18

19 8. táblázat: A legalább tizenöt tanulói jelölést kapott szakok az elsőhelyes jelentkezés sorrendjében (db) Szakok 1. helyen 2. helyen pszichológia gépészmérnöki általános orvos* ápolás és betegellátás turizmus-vendéglátás** jogász* óvodapedagógus 19 5 pénzügy és számvitel** gyógypedagógia 15 9 mérnökinformatikus** *Osztatlan képzés **Köztük van felsőoktatási szakképzés is A továbbtanulási út összetevői közül továbbra is a szakválasztás a legfontosabb. (9. táblázat) A kialakult sorrend utolsó két helyezettje eltér a pedagógusok tapasztalataitól. 9. táblázat. A felsőoktatási továbbtanulási út összetevőinek átlagos fontosság szerinti sorrendje (1 legfontosabb,, 6 legkevésbé fontos) Sorrend Továbbtanulási út összetevői Tanulók Osztályfőnökök átlag átlag 1. Szak 2,07 2,32 2. Felsőoktatási intézmény 3,24 2,89 3. Finanszírozási forma 3,46 2,91 4. Felsőoktatási intézmény települése 3,94 3,92 5. Képzési szint 3,99 4,61 6. Munkarend 4,22 4,06 A korábbi megfigyelésekhez hasonlóan a továbbtanulás témájában a leggyakoribb beszélgetőpartnerek a család és a rokonok. (10. táblázat) Az osztályfőnökök megerősítik a család, rokonok kiemelt szerepét a továbbtanulásban, saját maguknak azonban információforrásként nagyobb szerepet tulajdonítanak. (11. táblázat) 10. táblázat. A végzősök beszélgetőpartnerei a továbbtanulás témájában gyakoriság szerinti sorrendben (1 leggyakrabban,, 5 legritkábban) Sorrend Beszélgetőtársak Tanulók átlag 1. Család, rokonok 1,75 2. Barátok 2,60 3. Osztálytársak 2,81 4. Osztályfőnök 3,72 5. Egyéb középiskolai tanár(ok) 4,12 19

20 11. táblázat. A személyes kapcsolatok szerepe információforrásként és érdemi segítőként az osztályfőnökök tapasztalatai szerint (1 egyáltalán nem fontos,, 5 nagyon fontos) a) Szerepe információforrásként Átlag b) Szerepe a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalában érdemi segítőként Átlag Osztályfőnök 3,92 3,67 Család, rokonok 3,87 4,27 Osztálytársak, barátok 3,80 3,55 Egyéb középiskolai tanár 3,72 3,68 A továbbtanulás indokait vizsgálva a korábbi adatfelvételekhez hasonló eredményeket kaptunk. A legfontosabbak között egzisztenciális, presztízs és érdeklődés alapú motiváció is megfigyelhető. (12. táblázat) Az átlagosan legfontosabbnak ítélt indok a felsőfokú tanulmányok befejezése után várható magasabb fizetés. Az osztályfőnökök tapasztalataik alapján kisebb szerepet tulajdonítottak a diplomaszerzés fontosságának (0,36 átlagpont eltérés), ugyanakkor jelentősebb mértékben fontosabbnak ítélték a barátok jelentkezésének, a család elvárásának és a munkaerőpiacra történő belépés halogatásának (nem akar még dolgozni, szeretné élvezni a diákéveket) motivációját (0,81; 0,59 és 0,52 átlagpont eltérés). 12. táblázat. A továbbtanulást motiváló tényezők (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Sorr. A felsőoktatási továbbtanulás Tanulók Osztályfőnökök Csoport indoka átlag átlag 1. Várhatóan magasabb fizetés 4,23 Egzisztenciális 4,33 2. A foglalkozás, ami érdekli, felsőfokú végzettséget igényel 4,16 Érdeklődés 4,02 3. Fontos, hogy legyen diplomája 4,14 Presztízs 3,78 4. Felsőfokú végzettséggel könnyebb állást találni, mint nélküle 4,10 Egzisztenciális 3,90 5. A felsőfokú végzettségűeket jobban megbecsülik a társadalomban 3,69 Presztízs 3,62 6. Szülők, család elvárása 3,29 Presztízs 3,88 7. Amúgy munkanélküli lenne 3,07 Egzisztenciális 3,10 8. A felsőfokú tanulmányok alatt még lesz ideje eldönteni, hogy milyen foglalkozást 3,00 Érdeklődés 3,33 válasszon 9. Nem akar még dolgozni, szeretné élvezni a diákéveket 2,81 Érdeklődés 3, A barátai is jelentkeztek 2,39 Presztízs 3,20 20

21 Földrajzi adottság Intézményi jellemző A korábbi vizsgálati eredményekhez hasonlóan a felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölni kívánt intézmény kiválasztási szempontjainál maguknak az intézményi jellemzőknek van a legfontosabb szerepe. Az intézmény földrajzi adottságai közül a településnek és a közlekedésnek van lényegesebb szerepe. A felsőoktatási intézmény földrajzi adottságainak a tanárok információi szerint összességében nagyobb jelentősége van. (13. táblázat) A legnagyobb különbség a két válaszadói csoport között a földrajzi közelségnél, majd pedig az intézmény településének tetszésnél mutatkozik (0,65, ill. 0,41 átlagpont eltérés). 13. táblázat. A felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölt intézmény kiválasztási szempontjai (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Kategória Szempont Tanulók átlag Osztályfőnökök átlag Elhelyezkedés az intézmény által nyújtott végzettséggel 4,26 3,97 Szimpatikus az intézmény szellemisége, légköre 3,81 3,70 Van mesterképzési szak 3,67 3,52 Intézmény hírneve 3,67 3,78 Tetszett az intézmény települése 3,56 3,15 Megközelíthetőség, közlekedés szempontjából 3,43 3,62 Az intézmény településének földrajzi elhelyezkedése (országhatár, főváros stb.) Földrajzi közelség az anyagi terhek szempontjából 3,37 3,51 2,97 3,62 Ugyancsak a korábbi évekhez hasonlót hozott a felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölni kívánt szak kiválasztási szempontsora. (14. táblázat) Átlagosan az érdeklődés, a várható fizetés és az állástalálás a legfontosabb. Elgondolkodtató a pályaválasztás tudatossága szempontjából, hogy a szakra történő bejutási esélyek kevésbé fontosak. Ezzel szemben a pedagógusok tapasztalataik alapján magasabb pontot adtak a felvételivel kapcsolatos tényezőkre. 21

22 14. táblázat. A felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölt szak kiválasztási szempontjai (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Sorrend A szak kiválasztása Tanulók Osztályfőnökök Csoport átlag átlag 1. Régóta érdekli a szakterület 4,30 Szakorientáció 4,07 2. Jó megélhetést, magas fizetést ígér 4,10 Munkaerő-piaci orientáció 4,33 3. Ezzel biztos talál állást 3,93 Munkaerő-piaci orientáció 4,05 4. Felvételi tantárgy(ak) 3,52 Szakorientáció 3,95 5. Szak presztízse 3,49 Munkaerő-piaci orientáció/szakorientáció 3,71 6. Kedvező állami ösztöndíjas keretszám 3,44 Szakorientáció 4,10 7. Itt van esély a bekerülésre 3,29 Szakorientáció 4,02 8. Korábbi kedvező pontszámok és felvételi 2,99 Szakorientáció 3,82 arányszámok 9. Viszonylag könnyen elvégezhető 2,81 Szakorientáció 3, Népszerű, sokan választják 2,79 Szakorientáció 3,48 A továbbtanulási döntésben a saját elképzelés a döntő, de befolyásolják a diákokat a felsőoktatási intézményektől kapott információk, a család anyagi helyzete, valamint a család, rokonok tanácsai is. (15. táblázat) Legkevésbé a médiát és a tanárok ajánlásait veszik figyelembe. 15. táblázat. A továbbtanulási döntésben figyelembe vett tényezők (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Sorrend Figyelembe vett tényezők Átlag 1. Saját elképzelés 4,66 2. A felsőoktatási intézményekről kapott információk 3,89 3. Család anyagi helyzete 3,86 4. Szülők, rokonok tanácsai, kívánságai 3,85 5. Saját munkaerő-piaci tapasztalatot 3,43 6. Barátok, ismerősök véleményét 3,41 7. Egyéb középiskolai tanár(ok) ajánlásai 2,92 8. Osztályfőnök ajánlásai 2,78 9. Média (TV, rádió, újság, Internet) 2,47 A felsőoktatási jelentkezési lapon, első helyen megjelölni kívánt intézmény kiválasztásakor figyelembe vett tényezők közül megint csak a saját elképzelésnek van döntő szerepe. Kisebb, de még jelentős a befolyása a család anyagi helyzetének és a felsőoktatási intézményekről kapott információknak. (16. táblázat) 22

23 16. táblázat. A felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölt intézmény kiválasztásakor figyelembe vett tényezők (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Sorrend Tényező Átlag 1. Saját elképzelés 4,61 2. Család anyagi helyzete 3,80 3. A felsőoktatási intézményekről kapott információk 3,73 4. Szülők, rokonok tanácsai, kívánságai 3,67 5. Intézményi rangsorok 3,53 6. Saját munkaerő-piaci tapasztalat 3,34 7. Barátok, ismerősök véleménye 3,32 8. Egyéb középiskolai tanár(ok) ajánlásai 2,93 9. Osztályfőnök ajánlásai 2, Média (TV, rádió, újság, Internet) 2,58 Az első helyen megjelölni kívánt felsőoktatási intézményhez hasonlóan a szakválasztásban is a legfontosabb a saját elképzelés, az anyagi háttér, de itt harmadikként jelennek meg a szülők, rokonok tanácsai. (17. táblázat) 17. táblázat. A felvételi jelentkezési lapon, első helyen megjelölt szak kiválasztásakor figyelembe vett tényezők (1 egyáltalán nem fontos,, 3 közömbös,, 5 nagyon fontos) Sorrend Figyelembe vett tényezők Átlag 1. Saját elképzelés 4,63 2. Család anyagi helyzete 3,74 3. Szülők, rokonok tanácsai, kívánságai 3,72 4. A felsőoktatási intézményekről kapott információk 3,62 5. Saját munkaerő-piaci tapasztalat 3,35 6. Barátok, ismerősök véleménye 3,17 7. Legnépszerűbb szakok listája 2,99 8. Egyéb középiskolai tanár(ok) ajánlásai 2,83 9. Osztályfőnök ajánlásai 2, Média (TV, rádió, újság, Internet) 2,49 23

24 A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁST FONTOLGATÓK TERVEI Sikertelen felvételi esetén a munkavállalásiaknál jellemzőbbek a tanulási tervek. Az érettségi előtt állók (932 fő) leginkább nyelvtanulásban, illetve szakmaszerzésben gondolkodnak. Azok, akik munkát vállalnának, ezt leginkább külföldön, illetve a lakóhelyen vagy annak közelében tennék. (16. diagram) 16. diagram. Tervek sikertelen felvételi esetén (%) Sikeres felvétel esetén a tanulók terveit illetően elmondható, hogy többségük szeretne legalább jó tanulmányi átlagot elérni, tanulmányi ösztöndíjat szerezni, valamint a képzési programban előírt szakmai gyakorlatot meghaladó tapasztalat birtokába jutni. Munkát leginkább nyáron, kisebb arányban szorgalmi időszakban végeznének. A tervek között a hallgatói közösséghez kötődő tevékenységek, valamint a vizsgaidőszakban végzett keresőtevékenység kevésbé preferáltak. (17. diagram) 17. diagram. Tervek a felsőfokú tanulmányok alatt (%) 24

25 A felsőfokú végzettség megszerzését követően a szakirányú mesterképzésben történő továbbhaladás és a külföldi munkavállalás terve a legjellemzőbb. (18. diagram) 18. diagram. Tervek a felsőfokú végzettség megszerzése után (%) 25

26 A FELSŐOKTATÁSBAN TOVÁBB NEM TANULÓK A megkérdezett végzős középiskolások közül 281 fő (19 %) nem szeretne a felsőoktatásban továbbtanulni. Ezt többségük szakmaszerzési tervével indokolta. (19. diagram) Az egy évvel korábbi válaszadókhoz képest alacsonyabb arányúak a szakmatanulási és a munkavállalási tervek. 19. diagram. A felsőoktatási továbbtanulás elutasításának okai (%) Összhangban a felsőoktatási továbbtanulás elutasításának leggyakoribb okával, a diákok az érettségi után szakmatanulást terveznek. A második jellemzőbb terv a nyelvtanulás, majd pedig a külföldi munkavállalás. (20. diagram) Itt is megfigyelhető a korábbi évhez képest, hogy kisebb arányban terveznek tanulást és munkavállalást a megkérdezettek. 26

27 20. diagram. Az érettségi utáni tervek (%) 27

28 A FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁSBAN BIZONYTALANOK A felsőoktatás továbbtanulásban nem biztos középiskolások (278 fő, 19 %) bizonytalanságának a kiemelkedő oka az, hogy nem tudják, milyen pályát válasszanak. (21. diagram) Kisebb részüknek valószínűleg nem elég a pontszáma, ötödük családja nem tudja finanszírozni a tanulmányokat. Az előző adatfelvételhez képest, a pályaválasztási elképzelések hiányán és a család finanszírozási nehézségein kívül, minden érték magasabb. 21. diagram. A felsőoktatási továbbtanulás bizonytalanságának az oka Az egyéb válaszok között jellemző az OKJ-s végzettség megszerzése utáni továbbtanulási terv (278 fő 4 %-a). 28

29 FELSŐOKTATÁSI TOBORZÁSI ESZKÖZÖK ISMERTSÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE Nagyon tanulságos, hogy a NymE Savaria Egyetemi Központról a kérdőívkitöltők (1491 fő) közel fele semmit sem tud, közel harmada pedig semleges dolgokat hallott és/vagy olvasott. (22. diagram) A tavalyi évhez képest három százalékponttal magasabb azok aránya, akik sok jót hallottak az intézményről. 22. diagram. A SEK híre A nyugat-magyarországi régió és Veszprém megye napilapjainak ismertségét jelentősen torzítja a megkérdezettek megyei megoszlása, ugyanis a legtöbb mintába került diák Vas megyei. A lapokban megjelent NymE hirdetésekkel az 1491 végzős középiskolás átlagosan több mint harmada találkozott már. (23. diagram) Hogy hatékony-e a felsőoktatás ilyen jellegű marketingje, nem ítélhető meg egyértelműen az alkalmazott kérdőívkérdés alapján. Önmagában az, hogy a középiskolás nem találkozott a napilapok egyetemi hirdetést tartalmazó számaival, még nem zárja ki ennek a marketingeszköznek a hatását. A Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.-hez tartozó lapok (Zalai Hírlap, Vas Népe, Napló, Fejér Megyei Hírlap; egy városi lap: Dunaújvárosi Hírlap) ugyanis naponta sok ezer olvasóhoz jutnak el, s döntő arányban előfizetés útján. Így az előfizető, illetve napilapokat időnként megvásárló hozzátartozók, ismerősök is informálhatják az érintetteket. 29

30 23. diagram. A megyei napilapok ismertsége és e lapokban a NymE hirdetéseivel való találkozás (%) Az újsághirdetéseken kívül más marketing-lehetőségeket is vizsgáltunk. A SEK honlapján az 1491 diák ötöde járt (1 százalékponttal többen, mint az előző adatfelvételkor), körükben a többség megtalálta a keresett információt. (18. táblázat) A SEK-en történő továbbtanulás szempontjából kedvezőtlen, hogy a válaszadók négyötöde nem járt honlapunkon, s ezt közel háromnegyedük nem is tervezte. (Arányuk két százalékponttal alacsonyabb 2012-höz képest.) 18. táblázat. A SEK honlapjának ismertsége Járt már a SEK honlapján 21 % Nem járt még a SEK honlapján 79 % Megtalálta a keresett Igen Nem Tervezi, hogy Igen Nem információt 83 % 17 % meglátogatja a honlapot 27 % 73 % A honlaphoz hasonlóan kevésbé ismert az intézmény Facebook oldala is. A diákok 22 %-a találkozott a közösségi oldalon az intézménnyel. Ez az arány csupán egy százalékponttal haladja meg a tavalyit. 30

31 Az előre felsorolt felsőoktatási intézmények tájékoztatási módszerei közül a továbbtanulásban gondolkodók (932 fő) legszimpatikusabbnak az osztályfőnöki órán történő tájékoztatást és a hirdetőre kihelyezett plakátot tartották. A legkevésbé szimpatikus az ajándék kupon, amit a diák, ha az adott felsőoktatási intézmény hallgatója lesz, beválthat pl. fénymásolásra. (19. táblázat) Az eredményeink megerősítik a korábbi vizsgálatok következtetését, mely szerint a végzősök az osztályfőnöki órán kívül a kevésbé direkt marketinget ítélik szimpatikusnak. 19. táblázat. A felsőoktatási intézmények tájékoztatási módszereit szimpátikusnak találó tanulók aránya Módszer % Tájékoztatás a felsőoktatási intézmény képviselőitől osztályfőnöki órán 72 Az iskola hirdetőjén elhelyezett felsőoktatási intézményt bemutató plakát 67 A tanítás előtt/után az iskolában hozzáférhető felsőoktatási intézménytől független továbbtanulási tanácsadás 63 Koncert, buli, amit az iskolában felsőoktatási intézmény szervez 61 Az iskola büféjénél/bejáratánál/aulájában elhelyezett felsőoktatási intézményt, szakjait bemutató információs egyedi reklám (pl. hirdetőoszlop) 60 A tanórák közötti szünetekben az iskolában hozzáférhető felsőoktatási intézménytől független továbbtanulási tanácsadás 59 Önként megadott címre küldött tájékoztatás 57 A tanítás előtt/után az iskolában hozzáférhető információs asztal szakismertetőkkel és a felsőoktatási intézmény képviselőivel 53 A tanórák közötti szünetekben az iskolában hozzáférhető információs asztal szakismertetőkkel és a felsőoktatási intézmény képviselőivel 53 Ajándék kupon, amit, ha az adott felsőoktatási intézmény hallgatója lesz, beválthat pl. fénymásolásra 52 Bár az intézmény-független felvételi tanácsadást a többség szimpatikusnak tartja, azért csupán 20 % lenne hajlandó fizetni. 31

32 MELLÉKLETEK 32

33 1. MELLÉKLET: TANULÓI KÉRDŐÍV 2013 Kérjük, a megfelelő választ karikázd be! 1. Osztályod típusa: 1 gimnáziumi 2 szakközépiskolai 2. Nemed: 1 Férfi 2 Nő 3. Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége: a) Apa b) Anya 1 Nyolc általános/ kevesebb 1 2 Szakmunkásképző 2 3 Érettségi 3 4 Főiskola 4 5 Egyetem 5 6 Nem tudom 6 4. Állandó lakhely: Település típusa: 1 Budapest 2 Megyei jogú város 3 Egyéb város 4 Kisebb település 5. Tervezel emelt szintű érettségit? 2 Igen Hány tantárgyból? 3 Még nem tudom 6. Tanulmányi átlagom 2013 júniusában: 1 0-2,50 4 3,51-4,00 2 2,51-3,00 5 4,01-4,50 3 3,01-3,50 6 4,51-5,00 7. Adsz be február 15-ig felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot? 2 Igen Mikor döntötted el, hogy továbbtanulsz felsőoktatásban? 21 Ebben a tanévben 3 Még nem döntöttem el 22 Tavaly 23 Tavalyelőtt 24 Korábban 8. Rendelkezel államilag elismert nyelvvizsgával? 2 Igen Ha ugyanabból a nyelvből különböző szintű nyelvvizsgákkal rendelkezel, csak a legmagasabb szintet jelöld! b) Szint (A megfelelő számot karikázd be!) a) Nyelv 1 Alapfokú 2 Középfokú 3 Felsőfokú

34 9. Ismered a felsőoktatási felvételihez segítséget nyújtó alábbi információforrásokat? 1. Felvételi Információs Szolgálat ( 2 Igen 2. Országos Felvételi Iroda ( 2 Igen 3. Intézményi nyílt napok 2 Igen 4. Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2 Igen 5. Egyetemek/főiskolák honlapja 2 Igen 6. Educatio Felsőoktatási Kiállítás 2 Igen 7. Egyenes út az egyetemre kiadvány 2 Igen 8. Egyetemi/főiskolai információs szolgálatok ( , telefon) 2 Igen 9. Intézményi felvételi kiadványok (szakajánló, szórólapok, prospektusok) 2 Igen 10. Rangsorok (pl. HVG, felvi.hu) 2 Igen 11. Kutatások (pl. Diplomás pályakövetés 2012, álláshirdetések elemzése) 2 Igen 12. Intézmény-független pályaválasztási tanácsadó (pl. Pedagógiai Szolgáltató Központ, Foglalkozási Információs Tanácsadó) 2 Igen, éspedig: 10. Kérjük, karikázd be a megfelelőt! (NymE=Nyugat-magyarországi Egyetem) Újság Találkoztam már benne a NymE hirdetésével Nem ismerem a napilapot 1. Vas Népe 2 Igen 3 Nem ismerem 2. Zalai Hírlap 2 Igen 3 Nem ismerem 3. Napló (Veszprém megye napilapja) 2 Igen 3 Nem ismerem 4. Kisalföld 2 Igen 3 Nem ismerem 11. Jártál már a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ honlapján ( 2 Igen Megtaláltad azt az információt, amit kerestél? 2 22 Igen Tervezed, hogy meglátogatod a Savaria Egyetemi Központ honlapját? 1 12 Igen 12. Találkoztál a Facebookon a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ oldalával? 2 Igen 13. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központról 1 sok jó dolgot hallottam/olvastam 2 semleges dolgokat hallottam/olvastam 3 rossz dolgokat hallottam/olvastam 4 semmit sem tudok 34

35 14. Szükségem lenne segítségre a pályaválasztást, továbbtanulást illetően. igaz 2 Igaz 15. Tudom, hogy mivel akarok foglalkozni, mi akarok lenni. igaz 2 Igaz 16. Szereztél már információkat a felsőoktatási intézményekről, szakokról (pl. felvételi, hallgatói élet, pénzügyi vonatkozások)? Kérjük, ugorj a 18. kérdésre! 2 Igen 17. Mire vonatkoznak a megszerzett információk? (A következő válaszlehetőségeid lehetnek: Ha nem is gondoltál az adott információra: gondoltam rá, ha szereztél információt: 2 Igen, szereztem, ha nem szereztél, mert nem tartottad fontosnak: 3 Nem, mert nem fontos, ha nem szereztél, mert bár fontosnak tartottad, de nem találtál: 4 Fontos, de nem találtam információt.) 1. Korábbi felvételi pontszámok 2. Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek a szakokkal 3. Intézmények presztízse/hírneve 4. A megjelölt szakok tartalmának leírása/a megjelölt szakok általános ismertetője 5. Szakosodási lehetőségek/szakirányok, specializációk 6. Az intézmények városa 7. A szakokon tanult tantárgyak 8. Felvételi követelmények 9. Közlekedés az állandó lakhely és az intézmény között 10. Kollégium (pl. férőhely, felszereltség) 11. Diákélet (pl. szórakozási, sportolási lehetőségek) 12. Szakmai gyakorlati lehetőségek 13. Várható továbbtanulási lehetőségek (pl. mesterszakok) 14. Hallgatói juttatások 15. Korábbi bekerülési arányok 16. A szakok presztízse 17. Az elvégzett szakkal várható fizetés 18. Felvételi pontszámítás gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá gondoltam rá 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 35

36 17. Mire vonatkoznak a megszerzett információk? 19. Munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek az intézmények által nyújtott gondoltam rá végzettséggel 20. Diákhitel gondoltam rá 21. Állami ösztöndíjas keretszámok gondoltam rá 22. Önköltség mértéke gondoltam rá 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 2 Igen, szereztem 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 3 Nem, mert nem fontos 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 4 Fontos, de nem találtam információt 18. Végzel diákmunkát a jelenlegi tanulmányaid alatt? 2 Igen Többet is bejelölhetsz. 21 Nyaranként rendszeresen 24 Iskolaidőben hétvégeken alkalmanként 22 Nyaranként, alkalmanként 25 Iskolaidőben hét közben rendszeresen 23 Iskolaidőben hétvégeken rendszeresen 26 Iskolaidőben hét közben alkalmanként 19. Családom anyagi helyzete 1 Jól élünk 2 Megélünk 3 Nehézségeink vannak 4 Nagy nehézségeink vannak 20. Mennyire érzed elegendőnek a saját, illetve családod anyagi forrásait a továbbtanulásod költségeinek fedezéséhez? 1 (semennyire) (teljes mértékben) Amennyiben BIZTOSAN NEM ADSZ BE felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot február 15-ig (a 7. kérdésre választ adtál) Kérjük, ugorj a 12. oldal 42. kérdésre! Amennyiben MÉG NEM DÖNTÖTTED EL, HOGY BEADSZ-E felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot február 15-ig (a 7. kérdésre 3 Még nem döntöttem el választ adtál) Kérjük, ugorj a 12. oldal 44. kérdésre! 36

37 A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPOT FEBRUÁR 15-IG BIZTOSAN BEADÓKNAK! 21. Hallottál már a Diákhitelről? Kérjük, ugorj a 28. kérdésre! 2 Igen 22. A továbbtanulásodról való döntés során felmerült a Diákhitel témája?, mert eleve elvetettük a hitelfelvételt 2 Igen, foglalkoz(t)unk vele 3 Nem került szóba, mert nem gondoltunk rá válasz adható! Milyen forrásból jutott el Hozzád információ a Diákhitelről? 1 Televízió 8 Külterületi plakát 2 Rádió 9 Tanári tájékoztatás 3 Egyetemi/főiskolai nyílt napok 10 Diákhitel facebook oldala 4 Pénzügyi-gazdasági napi/hetilap 11 Szülők, családtagok 5 Internet (cikk) 12 Ismerősök, barátok 6 Internet (blogok, fórumok) 13 Egyéb, éspedig: 7 Diákhitel Központ honlapja 24. Mekkora hatása volt az alábbiaknak a Diákhitellel kapcsolatos hozzáállásodra? (1 semekkora,, 5 nagy) 1. Család, rokonok 2. Barátok, ismerősök 3. Tanárok 4. Diákhitel reklámok 5. Ismert közéleti személyiségek (pl. politikusok) 6. Diákhitelről olvasott cikkek a nyomtatott sajtóban 7. Diákhitelről szóló írások az interneten (pl. cikkek, blogok) válasz adható! Tudomásod szerint milyen cégek nyújtanak Magyarországon Diákhitelt? 1 Csak a bankok 2 Csak a takarékszövetkezetek 3 Csak a Diákhitel Központ 4 Bankok és takarékszövetkezetek 5 Bankok, takarékszövetkezetek és Diákhitel Központ 6 Nem tudom 37

38 26. 1 válasz adható! Hányféle Diákhitel típus van szerinted Magyarországon? 1 Egy 2 Kettő 3 Három 4 Négy 5 Négynél több 6 Nem tudom 27. Mennyire tartod jónak, hogy a Diákhitel2 az önköltséges képzéseknél fizetendő tanulmányi költség egészére is felvehető, és így a legdrágább képzések kifizetése is bárki számára megoldható? 1 (semennyire) (nagyon jónak tartom) 28. Számítasz felvételi többletpontokra? Többet is bejelölhetsz. 2 Igen 21 Nyelvtudásért 22 Emelt szintű érettségiért 23 Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), ill. Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) elért helyezésért 24 Sporteredményért 25 Hátrányos helyzetért 26 Egyéb, éspedig 29. Mennyire fontos a továbbtanulásról való döntéshozatalban, (1 egyáltalán nem fontos,, 5 nagyon fontos) a) hogy olyan települést, intézményt, szakot válassz, ahol a továbbtanulás anyagi terhei könnyebben vállalhatók? b) hogy otthon tudj lakni? c) hogy állami ösztöndíjas legyen a képzés? 38

39 30. Ha most kellene kitöltened a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot, hogyan tennéd azt az első kettő hely esetében? Használd a következő kódokat! d) Képzési szint: alapképzési szak (A), egységes, osztatlan képzés (O), felsőoktatási szakképzés (F) e) Munkarend: nappali (N), levelező (L), esti (E), távoktatás (T) f) Finanszírozási forma: állami ösztöndíjas (Ö), önköltséges (K) a) Intézmény b) Település c) Szak d) Képzési szint e) Munkarend f) Finanszírozási forma A fenti táblázatba az 1. helyre beírt továbbtanulási út kiválasztása esetében mi volt az alábbiak fontossági sorrendje Számodra? Tedd sorrendbe 1-től 6-ig! (1.=legfontosabb stb.)! 1 A felsőoktatási intézmény 2 A felsőoktatási intézmény települése 3 A szak 4 A képzési szint (alapképzési szak; egységes, osztatlan képzés; felsőoktatási szakképzés) 5 Munkarend (nappali, levelező, esti, távoktatás) 6 Finanszírozási forma (állami ösztöndíjas, önköltséges) 32. Kivel beszélgetsz a leggyakrabban a továbbtanulásról? Tedd sorrendbe 1-től 5-ig! (1.=leggyakrabban stb.)! 1 Család, rokonok 2 Osztályfőnök 3 Egyéb középiskolai tanár(ok) 4 Osztálytársak 5 Barátok 39

40 33. Milyen szempontok játszanak közre egyrészt abban, hogy ) továbbtanulsz a felsőoktatásban, másrészt ) az első helyen megjelölt intézmény és ) szak kiválasztásában? Kérjük, karikázd be! (1 egyáltalán nem fontos, 2 nem fontos, 3 közömbös, 4 fontos, 5 nagyon fontos) ) Felsőoktatási továbbtanulás indoka 1. Szülők, család elvárása 2. A barátaim is jelentkeztek ) felsőoktatási intézmény kiválasztása 1. Földrajzi közelség az anyagi terhek szempontjából 2. Intézmény hírneve Első helyen megjelölt ) szak kiválasztása 1. Jó megélhetést, magas fizetést ígér 2. Régóta érdekel a szakterület 3. A felsőfokú végzettségűeket jobban megbecsülik a társadalomban 4. Fontos nekem, hogy legyen diplomám 5. Felsőfokú végzettséggel könnyebb állást találni, mint nélküle 6. Várhatóan magasabb fizetés 7. Amúgy munkanélküli lennék 8. A foglalkozás, ami érdekel, felsőfokú végzettséget igényel 9. Nem akarok még dolgozni, szeretném még élvezni a diákéveket 10. A felsőfokú tanulmányok alatt még lesz időm eldönteni, hogy milyen foglalkozást szeretnék űzni 3. Megközelíthetőség, közlekedés szempontjából 4. Az intézmény településének földrajzi elhelyezkedése (országhatár, főváros stb.) 5. Tetszett az intézmény települése 6. Elhelyezkedés az intézmény által nyújtott végzettséggel 7. Van mesterképzési szak 8. Szimpatikus az intézmény szellemisége, légköre 3. Népszerű, sokan választják 4. Viszonylag könnyen elvégezhető 5. Korábbi kedvező pontszámok és felvételi arányszámok miatt 6. Ezzel biztos találok állást 7. A szak presztízse miatt 8. Itt van esélyem a bekerülésre 9. A felvételi tantárgy(ak) miatt 10. Kedvező állami ösztöndíjas keretszám miatt 40

41 34. Mit veszel figyelembe a döntésedkor? Kérjük, karikázd be! (1 - egyáltalán nem fontos, 2 - nem fontos, 3 - közömbös, 4 - fontos, 5 nagyon fontos) ) Felsőoktatási továbbtanulás indokában 1. Médiát (TV, rádió, újság, Internet) 2. Barátok, ismerősök véleményét 3. Osztályfőnök ajánlásait 4. Egyéb középiskolai tanár(ok) ajánlásait 5. Szülők, rokonok tanácsait, kívánságait 6. Saját munkaerő-piaci tapasztalatot 7. Saját elképzelésemet 8. Család anyagi helyzetét 9. A felsőoktatási intézményekről kapott információkat Első helyen megjelölt ) felsőoktatási intézmény kiválasztásában ) szak kiválasztásában 1. Család anyagi helyzetét 1. Médiát (TV, rádió, újság, Internet) 2. Intézményi rangsorokat 2. Barátok, ismerősök véleményét 3. Barátok, ismerősök 3. Osztályfőnök ajánlásait véleményét 4. Osztályfőnök ajánlásait 4. Egyéb középiskolai tanár(ok) ajánlásait 5. Egyéb középiskolai 5. Szülők, rokonok tanácsait, tanár(ok) ajánlásait kívánságait 6. Szülők, rokonok tanácsait, 6. Saját munkaerő-piaci kívánságait tapasztalatot 7. Saját munkaerő-piaci 7. Saját elképzelésemet tapasztalatot 8. Saját elképzelésemet 8. Család anyagi helyzetét 9. Médiát (TV, rádió, újság, Internet) 10. A felsőoktatási intézményekről kapott információkat 9. A felsőoktatási intézményekről kapott információkat 10. Legnépszerűbb szakok listáját 35. Milyen a tájékozottságod? Kérjük, karikázd be! (1=egyáltalán nem vagyok tájékozott,, 5= teljes mértékben tájékozott vagyok) 1. A felsőoktatás képzési szintjeiről (alapképzési szak, egységes, osztatlan képzés, felsőoktatási szakképzés stb.) 2. Az anyagi támogatási rendszerekről: 21 A szociális támogatásról 22 Az önköltségek mértékéről 23 A tanulmányi ösztöndíjról 24 Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzési forma közötti átsorolás szabályairól 25 A Köztársasági Ösztöndíjról 26 A Diákhitelről 3. A felvételi pontszámításról 4. A kreditrendszerről 5. A külföldi ösztöndíjas tanulási lehetőségekről 6. Az első helyen megjelölt intézmény kollégiumi férőhelyeiről 7. Az első helyen megjelölt intézményben zajló diákéletről 8. A tanulni kívánt szakkal való elhelyezkedési esélyről 9. A tanulni kívánt szakkal űzhető foglalkozásokról/betölthető munkakörökről 10. A képzések állami ösztöndíjas és önköltséges keretszámairól 41