MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI

Átírás

1 MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ február

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓ MŰSORSZÓRÁS TERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK FREKVENCIASÁVOK ELLÁTÁSI TERÜLET SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET KIOSZTÁS TERVEZÉS KIJELÖLÉS TERVEZÉS TESZTPONTOK ZAVARÓ TÉRERŐSSÉG SZÜKSÉGES MINIMÁLIS TÉRERŐSSÉG/VÉDENDŐ MINIMÁLIS TÉRERŐSSÉG HASZNÁLHATÓ TÉRERŐSSÉG REFERENCIA TÉRERŐSSÉG MINIMÁLIS KÖZEPES TÉRERŐSSÉG E MED (DB(μV/M)) KOORDINÁCIÓS KÜSZÖBTÉRERŐSSÉG ÁLLANDÓHELYŰ VÉTEL HORDOZHATÓ VÉTEL MOBIL VÉTEL TÖBBFREKVENCIÁS HÁLÓZAT (MFN: MULTI FREQUENCY NETWORK) EGYFREKVENCIÁS HÁLÓZAT (SFN: SINGLE FREQUENCY NETWORK) REFERENCIA TERVEZÉSI KONFIGURÁCIÓ (RPC) REFERENCIA HÁLÓZAT (RN) HELYVALÓSZÍNŰSÉG (HELYSZÁZALÉK) MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK DVB-T RENDSZEREK ÉS FREKVENCIASÁVOK Földfelszíni digitális műsorszóró rendszerek Frekvenciasávok, csatornatávolság és csatornaelosztás DVB-T VÉTELI MÓDOK Állandóhelyű vétel Antennanyereség Tápvonalcsillapítás Tetőszinten elhelyezett, rögzített helyű vevőantennák sugárzási karakterisztikái Helyvalószínűség állandó helyű vételnél Polarizációs védelem állandó helyű vételnél Hordozható és mobil vétel A magassági csillapítás kérdései Épület-belépési csillapítás Antennanyereség hordozható vétel esetén Hordozható vétel helyvalószínűsége Polarizációs védelem hordozható vétel esetén Antennanyereség mobil vétel esetén Mobil vétel helyvalószínűsége Polarizációs védelem mobil vétel esetén Referencia tervezési konfiguráció TERVEZÉSI KRITÉRIUMOK C/N értékek a tervezéshez Védelmi értékek DVB-T jelek közötti védelmi arányok Azonos csatornás védelmek DVB-T jelek között Védelmi értékek átlapolódó és szomszédos csatornák esetén Védelmi értékek DVB-T és T-DAB szolgálat között DVB-T védelmi értékek T-DAB által okozott zavar esetén T-DAB szolgálat védelme zavaró DVB-T jelek esetén Védelmi értékek DVB-T és analóg televízió szolgálat között Analóg televízió védelme DVB-T szolgálattal szemben DVB-T szolgálat védelme analóg televízió szolgálattal szemben Szükséges minimális jelszintek DVB-T műsorszóró rendszerek esetén Helykorrekciós tényezők és időszázalékok

3 Helykorrekciós tényezők Térerősségértékek változása épületen kívüli helyeken Térerősségértékek váltotozása épületen belüli helyeken Együttes helykorrekciós tényező Spektrummaszk Hasznos és zavaró térerősségszintek meghatározása A hasznos jel szintjének megállapítása A zavaró jel szintjének a megállapítása Jelösszegző eljárások Hálózaton belüli interferencia (öninterferencia) Használható térerősség (E u ) meghatározása NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓ MŰSZAKI FELTÉTELEI KOORDINÁCIÓS KÜSZÖB TÉRERŐSSÉGÉRTÉKEK REFERENCIA TERVEZÉSI KONFIGURÁCIÓK REFERENCIAHÁLÓZATOK Általános megállapítások RN 1: 1. sz. referenciahálózat (nagykiterjedésű SFN) RN 2: 2. sz. referenciahálózat (kiskiterjedésű SFN, sűrű SFN) RN 3: 3. sz. referenciahálózat (kiskiterjedésű SFN városi környezetben) RN4: 4. sz. referenciahálózat (félig zárt kiskiterjedésű SFN) A GE06 TERVBEN SZEREPLŐ BEJEGYZÉSEK IMPLEMENTÁLÁSA A TELJESEN DIGITÁLIS JÖVŐBEN A megfelelőség vizsgálat leírása A megfelelőség vizsgálati módszerének elemei Az összes digitális Terv-bejegyzésre alkalmazható módszer ismertetése Térerősség számítások A geometriai kontúrok és a számítási pontok előállítása A módszer alkalmazása a különféle digitális Terv-bejegyzés típusokra Digitális Terv-bejegyzés, amely csak egy kiosztást tartalmaz A digitális Terv-bejegyzésből meghatározott kijelölések elhelyezkedése A digitális Terv-bejegyzés geometriai kontúrjai A digitális Terv-bejegyzés interferencia burkolója Digitális Terv-bejegyzés megvalósítás interferencia térerőssége Levágási térerősség kontúr a digitális Terv-bejegyzéshez Csak egy kijelölést tartalmazó digitális Terv-bejegyzés A bejelentett kijelölés helye A digitális Terv-bejegyzés geometriai kontúrjai A digitális Terv-bejegyzés interferencia burkolója Digitális Terv-bejegyzés megvalósítás interferencia térerőssége Levágási térerősség kontúr a digitális Terv-bejegyzéshez Kiosztási terv-bejegyzések és kapcsolódó kijelölésekkel rendelkező kiosztási Terv-bejegyzések geometriai kontúrjának előállítása A referenciahálózat elhelyezkedése és tájolása kiosztást vagy kapcsolódó kijelölésekkel rendelkező kiosztást tartalmazó digitális Terv-bejegyzések interferencia burkolójának számításához A levágási térerősség kontúr elkészítése A megfelelőségi vizsgálathoz használt kifejezések TERVBEJEGYZÉSEK IMPLEMENTÁLÁSA AZ ÁTMENETI IDŐSZAKBAN ÚJ DVB-T ADÓK, ADÓHÁLÓZATOK, FREKVENCIAKIOSZTÁSOK KOORDINÁCIÓJA A DVB-T ADÓÁLLOMÁSOK/ HÁLÓZATOK DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ ADÓHÁLÓZATOK ÉS ADÓK TÍPUSAI Országos DVB-T műsorszóró adóhálózat Körzeti DVB-T műsorszóró adóállomás, illetve adóhálózat Helyi DVB-T műsorszóró adóállomás Átjátszó adóállomás Kitöltő (Gap-filler) állomások ADÓHÁLÓZATOK FAJTÁI MFN hálózat SFN hálózat Az SFN hálózatok fajtái Nagykiterjedésű SFN Mini SFN Sűrű hálózat Hálózatnyereség...3 3

4 Vegyes hálózat...4. A DVB-T ADÓÁLLOMÁSRA JELLEMZŐ PARAMÉTEREK AZ ADÓ TELEPHELYE AZ ADÓANTENNA MAGASSÁGA EFFEKTÍV ANTENNAMAGASSÁG EFFEKTÍV KISUGÁRZOTT TELJESÍTMÉNY (ERP)..... ANTENNARENDSZER AZ ADÓ FREKVENCIÁJA TÉRERŐSSÉGEK MEGHATÁROZÁSA/BECSLÉSE TÉRERŐSSÉG BECSLÉS AZ ITU-R P AJÁNLÁS ALAPJÁN ZAVARTATÁSI MECHANIZMUSOK LEHETSÉGES ZAVARTÍPUSOK INTERFERENCIA SZÁMÍTÁSA EGYFREKVENCIÁS HÁLÓZATOKHOZ ÉS KIOSZTÁSOKHOZ ELLÁTOTTSÁGSZÁMÍTÁS TERJEDÉSI MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSA A JELÖSSZEGZŐ ELJÁRÁS MEGVÁLASZTÁSA ADATBÁZISOK LÉTREHOZÁSA A TERVEZÉSHEZ A DIGITÁLIS ADÓK ELLÁTOTT TERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA FREKVENCIAKIOSZTÁS KONVERTÁLÁSA FREKVENCIAKIJELÖLÉSSÉ A KONVERTÁLÁS LÉPÉSEI A TELEPHELYEK KIJELÖLÉSE AZ ADÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA A besugárzott terület meghatározása SFN HÁLÓZAT ELLÁTOTTSÁGÁNAK SZÁMÍTÁSA A hasznos jel meghatározása DVB-H HÁLÓZATOK TERVEZÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI MODULÁCIÓ ÁTVITEL

5 BEVEZETÉS A Nemzetközi Rádiószabályzat és a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (FNFT) értelmében a digitális televízió műsorszóró hálózatok a MHz és MHz-es frekvenciasávokban valósíthatók meg elsődleges szolgálatként. A MHz sávban a digitális televízió műsorszórás mellett a digitális rádió műsorszórás is elsődleges szolgálatként bevezethető a Műsorszóró szolgálat műszaki irányelvei Digitális rádióműsorszórás című NHHH kiadványban foglaltak szerint. Az RRC06 konferencián elfogadott Megállapodás 201. június 17-től biztosítja a fenti sávokra elfogadott digitális tervben (GE06 Terv) foglalt frekvenciapozíciók korlátozás nélküli megvalósítását június 17-ig tart az úgynevezett átmeneti időszak, amelyben az analóg hálózatok védelmet élveznek. A földfelszíni digitális televízió-műsorszóró rendszerek közül, melyeket az ITU-R BT Ajánlás ír le, az RRC06 konferencián a DVB-T rendszerre (Földfelszíni Digitális Videó Műsorszórás, ITU megnevezése: System B ) történt a tervezés. Az úgynevezett rugalmas tervezési elv alapján az RRC-06 értekezleten elfogadott DVB-T frekvenciapozíciók felhasználásával más szolgálatok (pl. DVB-H) is bevezethetők, amennyiben teljesítik a DVB- T szolgálat zavartatási és védelmi követelményeit. A digitális televízió adóhálózatok tervezésének, valamint a különböző szolgálatok együttélésének műszaki és nemzetközi koordinációs feltételeit az RRC-06 Körzeti Rádiótávközlési Értekezlet záródokumentuma tartalmazza. 1. A digitális földfelszíni televízió műsorszórás tervezésével kapcsolatos alapfogalmak 1.1. Frekvenciasávok A digitális földfelszíni televízió műsorszórás az alábbi sávokban valósítható meg: III. sáv Frekvenciatartomány: MHz. IV. sáv Frekvenciatartomány: MHz. V. sáv Frekvenciatartomány: MHz Ellátási terület Egy műsorszóró állomás vagy egy egyfrekvenciás műsorszóró állomáscsoport (SFN: lásd pont) ellátási területe az a terület, melyen belül a hasznos térerősség eléri, vagy meghaladja az adott vételi feltételekre és az ellátott vételi helyek elvárt százalékára meghatározott használható térerősséget. Az egyes vételi feltételekre az ellátási terület meghatározása három szinten történik: 1. szint: Vételi hely A legkisebb egység a vételi hely; optimális vételi viszonyok az antenna bármely irányban 0, m-ig történő mozgatásával érhetők el.

6 Egy vételi hely akkor tekinthető ellátottnak, ha a kívánt jel szintje elegendően nagy ahhoz, hogy az idő egy adott százalékában elnyomja a zajt és az interferenciát. 2. szint: Kis ellátási terület A második szint egy kis terület (jellemzően 100 m x 100 m). Ezen a kis területen adják meg az ellátott vételi helyek százalékát. 3. szint: Ellátási terület Egy műsorszóró állomás vagy egy műsorszóró állomáscsoport ellátási területe azoknak az egyedi kis területeknek az összeadásából adódik, melyekben az ellátottság adott százaléka (pl. 70%-tól 99%-ig) biztosítva van Szolgáltatási terület Az a terület, melyben az igazgatásnak joga van megkövetelni az elfogadott védelmi feltételek biztosítását Kiosztás tervezés A kiosztás tervezésnél egy igazgatás egy meghatározott csatornát kap annak érdekében, hogy biztosítsa az ellátást szolgáltatási területén, azaz a kiosztási területen. A tervezési szakaszban az adóberendezések telepítési helye és sugárzási paraméterei még nem ismeretesek, ezeket akkor kell meghatározni, amikor a kiosztást implementálják, azaz egy vagy több kijelöléssé alakítják át. 1.. Kijelölés tervezés A kijelölés tervezésnél egy adott csatornát rendelnek hozzá egy meghatározott adási jellemzőkkel (pl. kisugárzott teljesítmény, antennamagasság, stb.) rendelkező egyedi adótelephelyhez Tesztpontok Tesztpont egy földrajzilag meghatározott hely, amelyre megadott számításokat végeznek Zavaró térerősség A db(μv/m)-ben kifejezett zavaró térerősség (E n ) egy tetszőleges interferencia forrásból származó nemkívánatos jel térerősségének (a helyek 0%-án és az idő egy adott százalékában), a megfelelő védettségi szintnek, a hullámterjedési helykorrekciós tényezőnek és a vevőantenna irányítottságából/keresztpolarizációból adódó védelemnek az összege MEGJEGYZÉS Ahol több zavaró jel is jelen van, az eredő zavaró térerősség szintet az egyedi zavaró térerősségek összegzésével kell meghatározni. A jelösszegzéshez különböző módszert lehet alkalmazni, mint például a teljesítmény összegzés módszerét vagy más megfelelő jelösszegző eljárást Szükséges minimális térerősség/védendő minimális térerősség A kívánt vételi minőség eléréséhez szükséges minimális térerősség érték megadott vételi viszonyok között, természetes és ember okozta zaj jelenlétében, de a más adóktól származó interferencia nélkül. MEGJEGYZÉS A minimális használható térerősség fogalma megegyezik a védendő minimális térerősség fogalmával, ami számos ITU szövegben is előfordul, de megfelel a minimális közepes térerősség fogalmának is, amely ebben az anyagban E med -ként jelenik meg a csupán egy adó által biztosított ellátottságnál. 6

7 1.9. Használható térerősség A kívánt vételi minőség eléréséhez szükséges minimális térerősség érték meghatározott vételi viszonyok között, természetes és ember okozta zaj, illetve más adóktól származó interferencia jelenlétében. 1. MEGJEGYZÉS A használható térerősség fogalma megegyezik a számos ITU szövegben előforduló szükséges térerősség fogalmával. 2. MEGJEGYZÉS A használható térerősség az egyedi zavaró térerősségekből (E ni ) megfelelő jelösszegző eljárással határozható meg Referencia térerősség Az az elfogadott térerősség érték, amely a frekvenciatervezésnél viszonyításként alapul szolgálhat. MEGJEGYZÉS A vételi viszonyoktól és a megkövetelt minőségtől függően ugyanarra a szolgálatra több referencia térerősség érték is létezhet Minimális közepes térerősség E med (db(μv/m)) A minimális használható térerősség megfelelő értéke a csupán egyetlen adóberendezéssel elérhető ellátás biztosításához a hely 0%-án és az idő 0%-ában a földfelszín fölött 10 m magasságban. 1. MEGJEGYZÉS Az E med értéke a vétel helyén mérhető azon minimális térerősségtől (E min ) függ, ami ahhoz szükséges, hogy a hely egy adott százalékán és az idő adott százalékában biztosítható legyen az ahhoz szükséges minimális jelszint, hogy a vevő sikeresen dekódolhassa a jelet. 2. MEGJEGYZÉS Az E med a minimális térerősség (E min ) plusz szükség szerint megfelelő korrekciós tényezők. 3. MEGJEGYZÉS Szélessávú jelek esetében, ahol a spektrális teljesítménysűrűség többnyire nem állandó a lefoglalt sávszélességen belül, a térerősség kifejezés helyett gyakran az egyenértékű (ekvivalens) térerősség kifejezés használatos. Az egyenértékű térerősség egy modulálatlan RF vivő olyan térerősséggel kisugárzott térereje, mint amekkora a szélessávú jel teljes kisugárzott teljesítménye Koordinációs küszöbtérerősség Térerősség szint, melynek túllépése esetén az adó vagy hálózat üzembe helyezése előtt nemzetközi egyeztetésre van szükség (küszöbtérerősségnek is nevezik) Állandóhelyű vétel Állandóhelyű vétel az a vétel, amikor a tetőszinten rögzített irányított vevőantenna kerül alkalmazásra. A feltételezés szerint az antenna használatakor optimálishoz közeli feltételek valósulnak meg (viszonylag kis tömeg a tetőn). Rögzített helyű antennával történő vétel esetén a térerősség számításakor a földfelszín fölötti 10 m magasság úgy tekintendő, hogy az jól reprezentálja a műsorszóró szolgálatot. Más szolgálatok esetében ettől eltérő magasságok használhatók Hordozható vétel 7

8 A hordozható vétel meghatározása a következő: A osztály (kültéri), ami olyan vételt jelent, ahol hordozható vevőberendezést használnak vele együtt mozgó csatlakoztatott vagy beépített antennával az épületen kívüli környezetben a földfelszín fölött legalább 1, m magasságban. B osztály (beltéri), ami olyan vételt jelent, ahol hordozható vevőberendezést használnak vele együtt mozgó csatlakoztatott vagy beépített antennával az épületen belüli környezetben a földfelszín fölött legalább 1, m magasságban a következő paraméterekkel rendelkező helyiségekben: a) a földszinten; b) ablakkal az egyik külső épületfalon. A magasabb emeletszinteken a hordozható beltéri vétel B osztályúnak minősül megfelelő jelszintkorrekciók mellett, habár az épületen belüli földszinti vétel valószínűleg a legelterjedtebb esetnek tekinthető. Az A és a B osztály esetében is azt feltételezzük, hogy optimális vételi viszonyok érhetők el az antenna 0, m-ig bármely irányban való mozgatásával; a hordozható vevőt vétel közben nem mozgatják és a vevő közelében lévő nagy tárgyakat szintén nem mozgatják; a szélsőséges esetektől eltekintünk, mint például vétel teljesen leárnyékolt helyiségekben Mobil vétel Mobil vétel az a vétel, amikor a vevő a földfelszín fölött legalább 1, m-re az antennával együtt mozog. Ez lehet például egy gépkocsi vevőberendezése vagy egy kézi vevőkészülék. A helyi vételi hatásokat illetően a meghatározó tényező minden bizonnyal a Rayleighcsatornában jelentkező féding. A féding küszöbértékek ezeket a hatásokat többnyire eltolják. A féding küszöbértékeket a frekvencia és a sebesség befolyásolja Többfrekvenciás hálózat (MFN: Multi Frequency Network) Több, különböző rádiófrekvenciás csatornán működő adóállomások hálózata Egyfrekvenciás hálózat (SFN: Single Frequency Network) Ugyanazon a rádiófrekvenciás csatornán azonos jeleket sugárzó szinkronizált adóállomások hálózata Referencia tervezési konfiguráció (RPC) Kritériumok és paraméterek reprezentatív kombinációja, frekvencia-tervezési célokra Referencia hálózat (RN) 8

9 Általános jellegű hálózati struktúra, amely a frekvenciatervezés idején ismeretlen valós hálózatot reprezentál, a kompatibilitás elemzése céljából. A referenciahálózat elsődlegesen arra szolgál, hogy meghatározzák vele tipikus digitális műsorszóró hálózatok megvalósítási lehetőségét és az általuk okozott interferenciát Helyvalószínűség (helyszázalék) Tekintettel arra, hogy a DVB-T szolgálatnál a szükséges jel-zaj viszony csökkenése esetén hirtelen vételkieséshez vezethet, a megkövetelt helyvalószínűség (L) az analóg televíziónál alkalmazott 0%-nál nagyobb. Ezért az ITU-R P Ajánlás görbéiből származtatott térerősség értékeket korrigálni kell az adott DVB-T vételi módnak megfelelő helyvalószínűség korrekciós tényezővel. 2. Műszaki előírások 2.1. DVB-T rendszerek és frekvenciasávok Földfelszíni digitális műsorszóró rendszerek Az ITU-R BT és ITU-R BT Ajánlás részletes műszaki információkat tartalmaz a DVB-T rendszerrel kapcsolatban. Ezek az információk felhasználásra kerültek a GE06 Terv kidolgozásakor és annak módosításához is használni kell őket. A DVB-T hálózatok tervezése során, a szolgáltatási és hálózatkialakítási igényeknek megfelelően, különféle rendszervariánsok közül lehet választani. A kiválasztott rendszervariánstól függően változik a rendszer átviteli kapacitása, azaz az egy rádiófrekvenciás csatornában kisugározható műsorok száma. A különböző rendszervariánsokhoz tartozó nettó bitsebességeket, különböző védelmi intervallumok esetén az 1. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszer jelölése Moduláció Kódarány Nettó bitsebesség (Mbit/s) különböző védelmi intervallumokhoz (Tg) Tg = Tg = Tg = Tg = ¼ 1/8 1/16 1/32 8 MHz-es változatok A1 QPSK ½ A2 QPSK 2/ A3 QPSK ¾ A QPSK / A7 QPSK 7/ B1 16-QAM ½ B2 16-QAM 2/ B3 16-QAM ¾ B 16-QAM / B7 16-QAM 7/ C1 64-QAM ½ C2 64-QAM 2/ C3 64-QAM ¾

10 C 64-QAM / C7 64-QAM 7/ MHz-es változatok D1 QPSK ½ D2 QPSK 2/ D3 QPSK ¾ D QPSK / D7 QPSK 7/ E1 16-QAM ½ E2 16-QAM 2/ E3 16-QAM ¾ E 16-QAM / E7 16-QAM 7/ F1 64-QAM ½ F2 64-QAM 2/ F3 64-QAM ¾ F 64-QAM / F7 64-QAM 7/ táblázat: DVB-T rendszerparaméterek és nettó bitsebesség értékek Frekvenciasávok, csatornatávolság és csatornaelosztás A III. sávban különböző, 7 illetve 8 MHz-es televízió csatornatávolságok használatosak Európában. A digitális televíziózásban Magyarország és a koordinációs szempontból érintett országok 7 MHz-es csatornaosztás használata mellett döntöttek. A III. sávú DVB-T csatornakiosztást a 2. sz. táblázat tartalmazza. Csatornahatárok (MHz) Kijelölt frekvencia (MHz) táblázat: III. sávú DVB-T csatornakiosztás A IV. és V. sávban ugyanazt a csatornatávolságot és csatornakiosztást alkalmazzák (8 MHz) a digitális és analóg televíziózáshoz. A IV. és V. sávú DVB-T csatornakiosztást a 3. sz. táblázat tartalmazza. Csatornaszám Csatornaszám Csatornahatárok (MHz) IV. sáv Kijelölt frekvencia (MHz) 10

11 V. sáv

12 táblázat: DVB-T csatornaelrendezés a IV. és V. sávban Digitális televízió esetén a kijelölt frekvencia megegyezik a csatorna sávközépi frekvenciájával DVB-T vételi módok A DVB-T rendszert több, különböző vételi módra tervezték, úgy mint állandóhelyű, hordozható (épületen belüli és épületen kívüli) és mobil vétel, több, erre alkalmas digitális rendszerparaméter felhasználása mellett Állandóhelyű vétel A vonatkoztatási vevőantenna magasság, amit reprezentatívnak tekintünk az állandóhelyű vételnél a térerősség számításához, a földfelszín fölött 10 m. A III., IV. és V. sávban a minimális közepes térerősség szintek megállapításához a és pont szerinti vevőantenna nyereség és a tápvonal csillapítás értékeket kell használni. (Más frekvenciákra a minimális közepes térerősség szinteket interpolálással határozhatjuk meg.) Antennanyereség A minimális térerősség értékek meghatározoásához használt antennanyereség értékeket (egy félhullámú dipólantennára vonatkoztatva) a 4. sz. táblázat mutatja be. Frekvencia (MHz) Antennanyereség (dbd) táblázat: Antennanyereség (félhullámú dipólra vonatkoztatva ( III., IV. és V. sávban) Tápvonalcsillapítás A minimális térerősség értékek megállapításához tartozó tápvonalcsillapítás értékeket az. sz. táblázat táblázat szemlélteti. Frekvencia (MHz) Tápvonalcsillapítás (db) 2 3. táblázat: Tápvonalcsillapítás a III., IV. és V. sávban 12

13 Tetőszinten elhelyezett, rögzített helyű vevőantennák sugárzási karakterisztikái Az ITU-R BT Ajánlás a III., IV. és V. sávban működő vevőantennák standard sugárzási karakterisztikáit adja meg (lásd 1. sz. ábra): 1.ábra: Vevőantenna irányítottság a III., IV és V. sávban Helyvalószínűség állandó helyű vételnél Állandóhelyű vételnél 9%-os helyvalószínűséggel kell számolni Polarizációs védelem állandó helyű vételnél Állandóhelyű vétel esetén lehetőség van a polarizációs védelem alkalmazására. Keresztpolarizáció esetén azonban az irányítottságból és az ortogonalitás által biztosított szelektivitásból adódó védelem nem számítható a két védelmi érték összeadásával. A III.-V. sávokban minden azimutszögre egy 16 db-es védelmi értéket kell alkalmazni ebben az esetben Hordozható és mobil vétel A magassági csillapítás kérdései Hordozható (kültéri és beltéri) vétel esetében a föld felszíne fölött 1, m-es vevőantenna magasságot alkalmazunk. Ugyanezt a vevőantenna magasságot alkalmazzuk mobil vétel esetén is. Tekintettel arra, hogy minden térerősség számítás 10 m-es vevőantenna magasságból indul ki, a minimális közepes térerősség szintek számításakor a 1, m-es vevőantenna magasságra magassági csillapítás korrekciós tényezőt kell alkalmazni. A hordozható és mobil vétel magassági csillapítás-értékeit a 6. sz. táblázat szemlélteti a három referencia frekvenciára. Más frekvenciákra a minimális közepes térerősség szinteket interpolálással határozhatjuk meg. A táblázatban lévő értékek külvárosi ellátásra vonatkoznak. 13

14 Frekvencia (MHz) Magassági csillapítás (db) Épület-belépési csillapítás 6. táblázat: Magassági csillapítás a III., IV. és V. sávban A 7. sz. táblázat a VHF és UHF tartomány esetén adja meg az épület-belépési csillapítás értékeit és a megfelelő szórás értékeket. Épület-belépési csillapítás Szórás VHF 9 db 3 db UHF 8 db. db 7. táblázat: Épület-belépési csillapítás a III., IV. és V. sávban Antennanyereség hordozható vétel esetén Az ITU-R BT Ajánlás 4. Mellékletének 4.1 pontja ismerteti a hordozható vételre alkalmas antennák adatait. Hordozható vétel esetén körsugárzó antennát kell alkalmazni. Az antennanyereséget (a félhullámú dipólantennára vonatkoztatva) a 8.sz..táblázat ismerteti. Sáv Nyereség (dbd) III. sáv (VHF) 2 IV. sáv 0 V. sáv (UHF) 0 8. táblázat: Antennanyereség (dbd) hordozható vétel esetén Hordozható vétel helyvalószínűsége Épületen belüli és épületen kívüli hordozható vételnél 9%-os helyvalószínűséggel számolunk Polarizációs védelem hordozható vétel esetén Hordozható vétel esetén a frekvenciatervezésnél nem kell figyelembe venni a keresztpolarizációs védelmet Antennanyereség mobil vétel esetén Mobil vétel esetén a 9. sz táblázatban megadott antennanyereségekkel kell számolni. Sáv Nyereség (dbd) 14

15 III. sáv (VHF) 2 IV. sáv (UHF) 0 V. sáv (UHF) 0 9. táblázat: Antennanyereség (dbd) mobil vétel esetén Mobil vétel helyvalószínűsége DVB-T mobil vétele esetén 9%-os helyvalószínűséggel kell számolni Polarizációs védelem mobil vétel esetén Mobil vétel esetén a keresztpolarizációs védelmet nem kell figyelembe venni Referencia tervezési konfiguráció Egy tervezési konfiguráció megadja a digitális műsorszóró szolgálat megvalósításánál figyelembe veendő lényeges műszaki szempontokat, melyek a tervezés alapvető kiindulási paraméterei. Egy tervezési konfiguráció különböző szempontjait foglalja össze a 10. sz. táblázat. Vételi mód Szempont Ellátottság minősége (a helyek százalékában) Hálózatstruktúra DVB-T rendszer változat Frekvenciasáv Elem rögzített helyű hordozható külső hordozható belső mobil 70% 9% 99% MFN (egy adó) SFN sűrű SFN QPSK ½-től 64-QAM 7/8-ig III. sáv IV. sáv V. sáv 10. táblázat: DVB-T tervezési konfiguráció szempontjai 2.3. Tervezési kritériumok A tervezést a fenti szempontok figyelembe vételével a szolgáltatási igényeknek megfelelő elemek megválasztásával kezdjük. A választott elemek alapján határozhatók meg a tervezés további műszaki paraméterei, melyeket mind a besugárzás tervezéshez, mind a digitális terv módosításánál alkalmazott nemzetközi eljárásokban figyelembe kell venni. A hálózat/adóállomás tervezéséhez meg kell határozni a választott tervezési konfigurációnak megfelelő 1

16 minimális közepes térerősségek és zavaró térerősségek értékeit, melyekhez ismerni kell a C/N értékeket; védelmi arányokat; épületbe belépési csillapítást épületen belüli vétel esetén; helykorrekciós tényezőket és szükséges időszázalékokat; spektrummaszkot. A hasznos és zavaró térerősségértékek ismeretében meghatározható a tervezett adóálomás/hálózat ellátottsági/szolgáltatási területe C/N értékek a tervezéshez A 11. sz. táblázatban található C/N értékek a jelenlegi vevőberendezések figyelembe vételével, nem hierarchikus módot feltételezve kerültek meghatározásra. A 11. sz. táblázat különböző DVB-T rendszerváltozatok C/N (db) értékeit mutatja be a Gauss-, Rice- és Rayleigh-csatornák esetén állandó helyű vétel (FX), hordozható kültéri vétel (PO), hordozható beltéri vétel (PI) és mobil vétel (MO) megvalósításához. DVB-T rendszer jelölése Moduláció Kódarán y Gauss Rice Rayleigh FX PO PI MO A1, D1 QPSK ½ A2, D2 QPSK 2/ A3, D3 QPSK ¾ A, D QPSK / A7, D7 QPSK 7/ B1, E1 16-QAM ½ B2, E2 16-QAM 2/ B3, E3 16-QAM ¾ B, E 16-QAM / B7, E7 16-QAM 7/ C1, F1 64-QAM ½ C2, F2 64-QAM 2/ C3, F3 64-QAM ¾ C, F 64-QAM / C7, F7 64-QAM 7/ táblázat: Különböző DVB-T rendszerváltozatok C/N (db) értékei különböző vételi viszonyokra a Gauss-, Rice- és Rayleigh-csatornák esetén A Rice-csatornára megadott C/N értékeket rögzített helyű vétel esetén, a Rayleighcsatornára megadott értékeket hordozható és mobil vétel esetén kell alkalmazni Védelmi értékek 16

17 A DVB-T szolgálatnál alkalmazott védelmi értékeket az RRC-06 Záródokumentum 3.3. melléklete tartalmazza DVB-T jelek közötti védelmi arányok Azonos csatornás védelmek DVB-T jelek között A DVB-T jel által zavart DVB-T jel esetén szükséges azonos csatornás védelmi értékeket (db) különböző DVB-T rendszerekre állandó helyű vétel (FX), hordozható kültéri vétel (PO), hordozható beltéri vétel (PI) és mobil vétel (MO) esetén a 12. sz táblázat tartalmazza. Moduláció és hibajavító kódarány FX PO PI MO QPSK ½ QPSK 2/ QPSK ¾ QPSK / QPSK 7/ QAM ½ QAM 2/ QAM ¾ QAM / QAM 7/ QAM ½ QAM 2/ QAM ¾ QAM / QAM 7/ táblázat: Azonos csatornás védelmi értékek különböző DVB-T rendszerváltozatokra különböző vételi viszonyok esetén Védelmi értékek átlapolódó és szomszédos csatornák esetén Az átlapolódó és szomszédos csatornák (DVB-T és DVB-T között) esetét az ITU-R BT Ajánlás tárgyalja. A DVB-T jel által zavart DVB-T jel esetén az alsó (N 1) és felső (N + 1) szomszédos csatornákra a 13. sz. táblázatban megadott védelmi értékeket kell alkalmazni. Csatorna N 1 N + 1 Védelmi érték (PR) táblázat: Védelmi értékek szomszédos csatornák esetén Védelmi értékek DVB-T és T-DAB szolgálat között 17

18 A DVB-T - mint védendő szolgálat, illetve mint zavaró szolgálat - más műsorszóró szolgálatokkal szembeni védelmi értékei (T-DAB és analóg televízióval szemben) az ITU-R BT Ajánlásra épülnek DVB-T védelmi értékek T-DAB által okozott zavar esetén A T-DAB jel által zavart DVB-T jelre alkalmazandó azonos csatornás védelmi arányok értékeit különböző DVB-T változatoknál rögzített helyű vétel (FX), hordozható, épületen kívüli vétel (PO), hordozható, épületen belüli vétel (PI) és mobil vétel (MO) esetén a 14. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat FX PO PI MO QPSK ½ QPSK 2/ QPSK ¾ QPSK / QPSK 7/ QAM ½ QAM 2/ QAM ¾ QAM / QAM 7/ QAM ½ QAM 2/ QAM ¾ QAM / QAM 7/ táblázat: DVB-T jel védelmi arányai zavaró T-DAB jellel szemben T-DAB szolgálat védelme zavaró DVB-T jelek esetén A 7 illetve 8 MHz-es DVB-T jelek által zavart T-DAB jelre alkalmazandó védelmi arányok értékeit a 1. illetve 16.. sz. táblázatok tartalmazzák. Δf ( 1) (MHz) PR (db) mobil és hordozható vétel PR (db) Gausscsatorna (1) Δf : A DVB-T jel sávközépi frekvenciája mínusz a T-DAB jel sávközépi frekvenciája. 1. táblázat: Védelmi arányok DVB-T 7 MHz-es rendszer által zavart T-DAB esetén 18

19 Δf (1) (MHz) PR (db) mobil és hordozható vétel PR (db) Gausscsatorna (1) Δf : A DVB-T jel sávközépi frekvenciája mínusz a T-DAB jel sávközépi frekvenciája. 16. táblázat: Védelmi arányok DVB-T 8 MHz-es rendszer által zavart T-DAB esetén Védelmi értékek DVB-T és analóg televízió szolgálat között Az analóg digitális átmeneti időszakban az analóg adóállomások is üzemelnek, ezért biztosítani kell a két szolgálat közötti védelmet Analóg televízió védelme DVB-T szolgálattal szemben A digitális televízió által zavart összes analóg földfelszíni televízió rendszer azonos csatornás védelmi arány értékeit azonosnak feltételezzük. A védelmi arány értékek azonban 1 db-lel különböznek egymástól attól függően, hogy a zavaró jel 8 MHz-es DVB-T vagy 7 MHz-es DVB-T. A 17 sz. táblázatban megadott védelmi arányokat kell alkalmazni. Troposzférikus interferencia Folytonos interferencia DVB-T 8 MHz (UHF) DVB-T 7 MHz (VHF) táblázat: Védelmi arányok azonos csatornás DVB-T jel által zavart analóg földi televíziójel esetén Az átlapolódó csatornák esetére a 18. és 19. sz. táblázatban megadott védelmi arány értékeket kell alkalmazni. Zavaró DVB-T jel sávközépi frekvenciája mínusz a nemkívánatos analóg televíziójel képvivő frekvenciája (MHz) Troposzférikus interferencia Védelmi arányok Folytonos interferencia (N 1)

20 (N) (N + 1) Minden SECAM rendszerre ugyanazok az értékek érvényesek. 18. táblázat: Védelmi arányok DVB-T 7 MHz-es jel által zavart analóg B, D, D1, G, H, K/PAL képjelek esetén (átfedő csatornák) Zavaró DVB-T jel sávközépi frekvenciája mínusz a nemkívánatos analóg televíziójel képvivő frekvenciája (MHz) Troposzférikus interferencia (1) Védelmi arányok Folytonos interferencia(1) (N 1) (N) (N 1) (1) A troposzférikus és a folytonos interferencia értékei az A Táblázatból számítással adódnak (2). Minden SECAM rendszerre ugyanazok az értékek érvényesek. 19. táblázat: Védelmi arányok (db) DVB-T 8 MHz-es jel által zavart analóg B, D, D1, G, H, K/PAL képjelek esetén (átfedő csatornák) DVB-T szolgálat védelme analóg televízió szolgálattal szemben 20

21 Analóg televíziójelek által zavart, azonos csatornás DVB-T jeleknél alkalmazandó védelmi arányokat (db-ben) a 20. sz. táblázat tartalmazza DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 12,0 12,0 12,0 12,0 9,0 QPSK 2/3 8,0 8,0 8,0 8,0,0 QPSK ¾ 4,0 2,8 0,4 0,4 2,6 QPSK /6 3,0 4,3 6,8 6,8 9,8 QPSK 7/8 9,0 10,4 13,0 13,0 16,0 16-QAM ½ 8,0 8,0 8,0 8,0,0 16-QAM 2/3 3,0 0,0 3,0 3,0 6,0 16-QAM ¾ 0,0 2,,0,0 8,0 16-QAM /6 9,0 10,3 12,8 12,8 1,8 16-QAM 7/8 16,0 17,4 20,0 20,0 23,0 64-QAM ½ 3,0 0,0 3,0 3,0 6,0 64-QAM 2/3 3,0 4, 6,0 6,0 9,0 64-QAM ¾ 9,0 12,0 1,0 1,0 18,0 64-QAM /6 1,0 16,3 18,8 18,8 21,8 64-QAM 7/8 20,0 21,4 24,0 24,0 27,0 20. táblázat: Analóg televíziójelek által zavart, azonos csatornás DVB-T jel védelmi értékei Audio információt is tartalmazó analóg televíziójelek által zavart DVB-T jeleknél az alsó szomszédos (N - 1) csatorna zavarásával szemben alkalmazott védelmi arányokat (db-ben) a 21. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 44,0 44,0 44,0 44,0 41,0 QPSK 2/3 44,0 44,0 44,0 44,0 41,0 QPSK ¾ 42,9 42,9 42,9 42,9 39,9 QPSK /6 41,8 41,8 41,8 41,8 38,8 QPSK 7/8 40,9 40,9 40,9 40,9 37,9 16-QAM ½ 43,0 43,0 43,0 43,0 40,0 16-QAM 2/3 42,0 42,0 42,0 42,0 39,0 16-QAM ¾ 38,0 38,0 38,0 38,0 3,0 16-QAM /6 39,4 39,4 39,4 39,4 36,4 16-QAM 7/8 38,9 38,9 38,9 38,9 3,9 64-QAM ½ 40,0 40,0 40,0 40,0 37,0 64-QAM 2/3 3,0 3,0 3,0 3,0 32,0 64-QAM ¾ 32,0 32,0 32,0 32,0 29,0 64-QAM /6 32,0 32,0 32,0 32,0 29,0 21

22 64-QAM 7/8 31,1 31,1 31,1 31,1 28,1 21. táblázat: Alsó szomszédos (N-1) analóg csatorna által zavart DVB-T jel védelmi értékei Audio információt is tartalmazó analóg televíziójelek által zavart DVB-T jeleknél a felső szomszédos (N + 1) csatorna zavarásával szemben alkalmazott védelmi arányokat a 22. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 48,9 48,9 48,9 48,9 4,9 QPSK 2/ QPSK ¾ 4,9 4,9 4,9 4,9 42,9 QPSK /6 44,8 44,8 44,8 44,8 41,8 QPSK 7/8 43,9 43,9 43,9 43,9 40,9 16-QAM ½ 4,4 4,4 4,4 4,4 42,4 16-QAM 2/ QAM ¾ 41, 41, 41, 41, 38, 16-QAM /6 40,4 40,4 40,4 40,4 37,4 16-QAM 7/8 39,9 39,9 39,9 39,9 36,9 64-QAM ½ 40,2 40,2 40,2 40,2 37,2 64-QAM 2/ QAM ¾ 36,4 36,4 36,4 36,4 33,4 64-QAM / QAM 7/8 34,1 34,1 34,1 34,1 31,1 22. táblázat: Felső szomszédos (N+1) analóg csatorna által zavart DVB-T jel védelmi értékei Átlapolódó, 7 MHz sávszélességű, audio információt is tartalmazó analóg televíziójel által zavart 8 MHz sávszélességű DVB-T jelnél alkalmazandó védelmi arányokat f = 0,7 MHz esetén a 23. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 10, 9, 7,3 7,3 4,3 QPSK 2/3 8,6 7,,2,2 2,2 QPSK ¾ 7, 6,3 3,9 3,9 0,9 QPSK /6 6,4,1 2,6 2,6 0,4 QPSK 7/8, 4,1 1, 1, 1, 16-QAM ½ 4,8 3,8 1,6 1,6 1,4 16-QAM 2/3 2,4 1,3 1,0 1,0 4,0 16-QAM ¾ 0,9 0,3 2,7 2,7,7 16-QAM /6 0,2 1, 4,0 4,0 7,0 22

23 16-QAM 7/8 0,7 2,1 4,7 4,7 7,7 64-QAM ½ 0,8 1,8 4,0 4,0 7,0 64-QAM 2/3 3,0 4,1 6,4 6,4 9,4 64-QAM ¾ 4,6,8 8,2 8,2 11,2 64-QAM /6 6,0 7,3 9,8 9,8 12,8 64-QAM 7/8 6,9 8,3 10,9 10,9 13,9 Egyéb Δf értékekhez tartozó korrekciós tényezők a Δf = 0,7 MHz értékhez viszonyítva 9,7 9,2 8,7 8,2 6,7 3,9 3,7 2,7 1,7 0,7 2,2 3,2 4,7, Δf : Az analóg televízió videojele vivőfrekvenciájának és a DVB-T sávközépi frekvenciájának különbsége. 23. táblázat: 7 MHz-es analóg televíziójel által zavart 8 MHz-es DVB-T jel védelmi arány értékei f = 0,7 MHz esetén Átlapolódó, 7 MHz sávszélességű, audio információt is tartalmazó analóg televíziójel által zavart 7 MHz sávszélességű DVB-T jelnél alkalmazandó védelmi arányok értékeit f = 0 MHz esetén a 24. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 11, 10, 8,3 8,3,3 QPSK 2/3 9,6 8, 6,2 6,2 3,2 QPSK ¾ 8, 7,3 4,9 4,9 1,9 QPSK /6 7,4 6,1 3,6 3,6 0,6 QPSK 7/8 6,,1 2, 2, 0, 16-QAM ½,8 4,8 2,6 2,6 0,4 16-QAM 2/3 3,4 2,3 0,0 0,0 3,0 16-QAM ¾ 1,9 0,7 1,7 1,7 4,7 16-QAM /6 0,8 0, 3,0 3,0 6,0 16-QAM 7/8 0,3 1,1 3,7 3,7 6,7 64-QAM ½ 0,2 0,8 3,0 3,0 6,0 64-QAM 2/3 2,0 3,1,4,4 8,4 64-QAM ¾ 3,6 4,8 7,2 7,2 10,2 64-QAM /6,0 6,3 8,8 8,8 11,8 64-QAM 7/8,9 7,3 9,9 9,9 12,9 9,2 Egyéb Δf értékekhez tartozó korrekciós tényezők a Δf = 0 MHz értékhez viszonyítva 8,7 8,2 7,7 6,2 3,4 3,2 2,2 1,2 0,00 1,7 2,7 4,2 4, f: Az analóg televízió videojele vivőfrekvenciájának és a DVB-T sávközépi frekvenciájának különbsége. 23

24 24. táblázat: 7 MHz-es analóg televíziójel által zavart 7 MHz-es DVB-T jel védelmi arány értékei f = 0 MHz esetén Átlapolódó, 8 MHz sávszélességű, audio információt is tartalmazó analóg televíziójel által zavart 8 MHz sávszélességű DVB-T jelnél alkalmazandó védelmi arányok értékeit f = 0 MHz esetén a 2. sz. táblázat tartalmazza. DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 11, 10, 8,3 8,3,3 QPSK 2/3 9,6 8, 6,2 6,2 3,2 QPSK ¾ 8, 7,3 4,9 4,9 1,9 QPSK /6 7,4 6,1 3,6 3,6 0,6 QPSK 7/8 6,,1 2, 2, 0, 16-QAM ½,8 4,8 2,6 2,6 0,4 16-QAM 2/3 3,4 2,3 0,0 0,0 3,0 16-QAM ¾ 1,9 0,7 1,7 1,7 4,7 16-QAM /6 0,8 0, 3,0 3,0 6,0 16-QAM 7/8 0,3 1,1 3,7 3,7 6,7 64-QAM ½ 0,2 0,8 3,0 3,0 6,0 64-QAM 2/3 2,0 3,1,4,4 8,4 64-QAM ¾ 3,6 4,8 7,2 7,2 10,2 64-QAM /6,0 6,3 8,8 8,8 11,8 64-QAM 7/8,9 7,3 9,9 9,9 12,9 Egyéb Δf értékekhez tartozó korrekciós tényezők a Δf = 0 MHz értékhez viszonyítva 10,2 9,7 9,2 8,7 7,2 3,4 3,2 2,2 1,2 0,00 1,7 2,7 4,2 4, Δf :Az analóg televízió videojele vivőfrekvenciájának és a DVB-T sávközépi frekvenciájának különbsége. 2. táblázat: 8 MHz-es analóg televíziójel által zavart 8 MHz-es DVB-T jel védelmi arány értékei f = 0 MHz esetén Átlapolódó, 8 MHz sávszélességű, audio információt is tartalmazó analóg televíziójel által zavart 7 MHz sávszélességű DVB-T jelnél alkalmazandó védelmi arányok értékeit f = 0 MHz esetén a 26. sz. táblázat tartalmazza. 24

25 10, 2 DVB-T rendszerváltozat Gauss FX PO PI MO QPSK ½ 11, 10, 8,3 8,3,3 QPSK 2/3 9,6 8, 6,2 6,2 3,2 QPSK ¾ 8, 7,3 4,9 4,9 1,9 QPSK /6 7,4 6,1 3,6 3,6 0,6 QPSK 7/8 6,,1 2, 2, 0, 16-QAM ½,8 4,8 2,6 2,6 0,4 16-QAM 2/3 3,4 2,3 0,0 0,0 3,0 16-QAM ¾ 1,9 0,7 1,7 1,7 4,7 16-QAM /6 0,8 0, 3,0 3,0 6,0 16-QAM 7/8 0,3 1,1 3,7 3,7 6,7 64-QAM ½ 0,2 0,8 3,0 3,0 6,0 64-QAM 2/3 2,0 3,1,4,4 8,4 64-QAM ¾ 3,6 4,8 7,2 7,2 10,2 64-QAM /6,0 6,3 8,8 8,8 11,8 64-QAM 7/8,9 7,3 9,9 9,9 12,9 Egyéb Δf értékekhez tartozó korrekciós tényezők a Δf = 0 MHz értékhez viszonyítva 9,7 9,2 8,7 7,2 3,4 3,2 2,2 1,2 0,00 1,7 2,7 4,2 4, Δf : Az analóg televízió videojele vivőfrekvenciájának és a DVB-T sávközépi frekvenciájának különbsége. 26. táblázat: 8 MHz-es analóg televíziójel által zavart 7 MHz-es DVB-T jel védelmi arány értékei f = 0 MHz esetén Szükséges minimális jelszintek DVB-T műsorszóró rendszerek esetén A különböző vételi módokhoz biztosítandó szükséges térerősség értékek összehasonlítása legjobban a következő referencia vevőantenna magasság, helyvalószínűség és időszázalék alkalmazásával történhet: vevőantenna magasság: 10 m a földfelszín fölött helyvalószínűség (L): 0% időszázalék (T): 0% Az ezeknek a feltételeknek megfelelő térerősségeket minimális közepes térerősségek -nek nevezzük, amit E med -dal jelölünk. 2

26 Különböző DVB-T rendszerváltozatokhoz tartozó minimális közepes térerősség értékeket (db(μv/m)) állandó helyű vétel (FX), hordozható kültéri vétel (PO), hordozható beltéri vétel (PI) és mobil vétel (MO) esetére 200 MHz és 00 MHz referencia-frekvenciákra a 27. sz. táblázat tartalamazza. DVB-T rendszerek jelölése Moduláció Kódarány MHz FX PO PI MO A1, D1 QPSK ½ A2, D2 QPSK 2/ A3, D3 QPSK ¾ A, D QPSK / A7, D7 QPSK 7/ B1, E1 16-QAM ½ B2, E2 16-QAM 2/ B3, E3 16-QAM ¾ B, E 16-QAM / B7, E7 16-QAM 7/ C1, F1 64-QAM ½ C2, F2 64-QAM 2/ C3, F3 64-QAM ¾ C, F 64-QAM / C7, F7 64-QAM 7/ A1, D1 QPSK ½ A2, D2 QPSK 2/ A3, D3 QPSK ¾ A, D QPSK / A7, D7 QPSK 7/ B1, E1 16-QAM ½ B2, E2 16-QAM 2/ B3, E3 16-QAM ¾ B, E 16-QAM / B7, E7 16-QAM 7/ C1, F1 64-QAM ½ C2, F2 64-QAM 2/ C3, F3 64-QAM ¾ C, F 64-QAM / C7, F7 64-QAM 7/ táblázat: Különböző DVB-T rendszerváltozatokhoz tartozó minimális közepes térerősség értékek különböző vételi módokra 26

27 A fenti táblázat a minimális közepes térerősségeket 200 MHz (III. sáv) és 00 MHz (IV/V. sáv) értékekre tartalmazza. Egyéb frekvenciákon a következő interpolálási szabályt kell alkalmazni: E med (f) = E med (f r ) + Corr; rögzített helyű vételnél, Corr = 20 log 10 (f/f r ), ahol f a tényleges frekvencia, f r pedig a megfelelő sáv fent említett referencia-frekvenciája; hordozható és mobil vételnél, Corr = 30 log 10 (f/f r ), ahol f a tényleges frekvencia, f r pedig a megfelelő sáv fent említett referencia-frekvenciája Helykorrekciós tényezők és időszázalékok Helykorrekciós tényezők Egy kisebb, pl. 100x100m-es területen belül a térerősség véletlenszerű, lognormal eloszlást mutat, ami a terepegyenetlenségből adódik. Digitális jelekre végzett mérések szerint a szórás kültéri vételnél. db, épületen belül 7.8 db, melyet a vételi pont körüli környezeti jellemzők befolyásolnak. DVB-T jelek vételénél a minőség romlása, illetve a vétel megszűnése hirtelen következik be, amikor nem teljesül a szükséges vivő-interferencia vagy a szükséges vivő-zaj arány. Ennek kiküszöbölése az analóg műsorszórásban alkalmazottnál nagyobb helyszázalék érték (L) alkalmazásával lehetséges. A műsorszórásban használt ITU térerősség görbék L=0%-ra tartalmaznak értékeket. Ezért a GE06 Megállapodás záródokumentuma 2. mellékletének 2. fejezetében megadott táblázatok és görbék értékeinek korrekciójára van szükség a helykorrekciós tényező (C 1 ) alkalmazásával. A db-ben megadott C 1 a szabványos szórás (σ) és a helyszázaléktól függő eloszlási tényező (μ) szorzatából adódik. C 1 =σ μ Amennyiben a hasznos jel több adótól származó jel eredője (SFN hálózat), a szórás változóvá válik az egyéni jelek függvényében. Ebből adódóan a C 1 sem állandó érték, és mindig kisebb, mint egyedi jel esetén Időszázalékok DVB-T rendszerekkel kapcsolatos kompatibilitási számításokban a hasznos jel meghatározásához az idő 0%-ára, zavaró jel esetén az idő 1%-ára megadott terjedési görbéket kell alkalmazni a GE06 Záródokumentum 2. mellékletének 2. fejezete alapján Térerősségértékek változása épületen kívüli helyeken Az ITU-R P Ajánlás, db-es szórást ír elő szélessávú jelekre. Ezt az értéket kell használni az épületeken kívüli térerősségek meghatározásához a helykorrekciós tényezőn keresztül. Épületen kívüli környezetben a helykorrekciós tényezők tipikus értékeit a 28. sz. táblázat tartalmazza. Ellátottsági cél (helyvalószínűség) (%) Eloszlási tényező Helykorrekciós tényező (C 1 ) (VHF és UHF) (db) 99 2, , ,2 3 27

28 28. táblázat: Helykorrekciós tényezők értékei épületen kivül Térerősségértékek váltotozása épületen belüli helyeken Épületen belüli helyeken a térerősség változását az épületen kívüli változás és az épület csillapítása okozta változás idézi elő. A VHF sávban, ahol a jel épületen kívüli szórása, db, az épület csillapításból adódó érték 3 db, az együttes szórásérték 6,3 db-t tesz ki. Az UHF sávban, ahol mindkét jelszórás, db, az együttes érték 7,8 db. Épületen belüli környezetben a helykorrekciós tényezők tipikus értékeit a 29. sz. táblázat tartalmazza Ellátottsági cél (helyvalószínűség) (%) Eloszlási tényező Helykorrekciós tényező (VHF) (db) (σ=6,3db) Helykorrekciós tényező (UHF) (db) (σ=7,8db) 9 1, táblázat: Helykorrekciós tényezők értékei épületen belül Együttes helykorrekciós tényező Az együttes helykorrekciós tényezőt a hely 0%-ára vonatkozó hasznos és zavaró térerősségeknek a kívánt szolgáltatás biztosításához szükséges helyszázaléknak megfelelő értékké történő átalakításához használjuk. Az együttes helykorrekciós tényezőt a következő összefüggéssel kell kiszámítani: ahol: ahol: CF = μ σ 2 2 w + σ n (db) σ w : a hely változásának szórása a hasznos jel esetén (db) σ n : a hely változásának szórása zavarójel esetén (db) μ: eloszlási tényező 0,2 a helyek 70%-ában, 1,64 a helyek 9%-ában és 2,33 a helyek 99%-ában, ami a következőképpen számítható: μ = Q i (1 x/100) Q i : a GE06 Megállapodás 2. Melléklet 2. Fejezet 2.1 Mellékletének pontjában megadott szorzótényező x: a helyek százaléka, melyben védelemre van szükség Spektrummaszk A Terv implementálásakor olyan spektrummaszkot kell alkalmazni, melynek a paraméterei megegyeznek a DVB-T nem kritikus maszkjának paramétereivel. Az egyes igazgatások közti egyeztetés elősegítése érdekében az érzékeny esetekhez tartozó spektrummaszkot lehet használni. 28

29 A 2. sz. ábra és a hozzá tartozó 30. sz. táblázat két spektrummaszkot határoz meg. A felső görbe a nem kritikus esetekhez tartozó spektrummaszkot, az alsó görbe az érzékeny esetekhez tartozó spektrummaszkot adja meg. 2. ábra: DVB-T spektrummaszk nem kritikus és érzékeny esetekhez Relatív frekvencia (MHz) Töréspontok 8 MHz-es csatornák 7 MHz-es csatornák Nem kritikus esetek Relatív szint (db) Érzékeny esetek Relatív szint (db) Relatív frekvencia (MHz) Nem kritikus esetek Relatív szint (db) Érzékeny esetek Relatív szint (db)

30 táblázat: DVB-T spektrummaszk nem kritikus és érzékeny esetekhez Hasznos és zavaró térerősségszintek meghatározása A hasznos jel szintjének megállapítása Egyedi jel térerősségének helyvalószínűsége két paraméterrel adható meg, a térerősség várható értékével és a szórással. Magasabb ellátottsági százalék meghatározásához az ITU as görbékből leolvasott értéket a helyszázalék korrekciós tényezővel (C 1 ) módosítani kell. Amennyiben megfelelő adatok rendelkezésre állnak, a leolvasott értékeket korrigálni lehet a terep tisztasági szögből adódó értékkel is, amely a kisugárzási irányban lévő terepet jellemzi. Minimális egyenértékű (E min ) térerősség A minimális térerősség a hasznos jel térerősségének a minimális értéke a vételi helyen db(μv/m)-ben kifejezve, mely lehetővé teszi a kívánatos vételi minőség elérését zavarmentes környezetben, előírt ellátottsági helyszázalékra. Minimális közepes egyenértékű térerősség (E med ) E med [db(μv/m)] számításokkal kiadódó érték, melyet az E med = E min + P mmn + C 1 fix antennás vétel E med = E min + P mmn + C 1 + L h hordozható kültéri és mobil vétel E med = E min + P mmn + C 1 + L h + L b hordozható beltéri vétel összefüggésekből határozhatunk meg a különböző vételi körülményekre, ahol P mmn : ember által keltett zajból adódó védelem [db] L h : 10 m-től eltérő vevőantenna magasság miatti veszteség [db] (hordozható és mobil) L b : beltéri antenna alkalmazása esetén az épületbehatolás miatti veszteség [db] E med az az érték, ami az 0%-os helyvalószínűségű, és az 0%-os idővalószínűségű ITU-R P Ajánlás görbéihez van meghatározva. Összetett jelek SFN hálózat esetén egy vételi pontban több hasznos jel vételére kerülhet sor. Az eredő hasznos jelszintet az egyedi jelek kombinációjából lehet meghatározni. Tekintettel arra, hogy a jel erőssége statisztikus módszerekkel írható le, a hasznos jelek összegzése is csak statisztikus módszerekkel lehetséges. Jelek összegzésére többféle módszer is ismert. Az átlagérték és a standard eloszlás nagyon erősen függ a jelkonfigurációtól. Következésképpen a minimális térerősség sem fix érték, hanem függ a jelek számától, erősségétől és az egyedi jel szóródásától. Az összetett jel átlagértéke nagyobb, mint az egyedi jelek átlagának számtani közepe, valamint az összetett jel standard eloszlása kisebb, 30