I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Értelmező rendelkezések

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2017. (IX...) önkormányzati rendelete Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdés a) h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 2. (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6/A. -ában és 57. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag. 2. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 3. Kerítés speciális típusai: a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t, b) ipari: előre gyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés. 4. Értékvizsgálat: e rendelet helyi védelmet meghatározó előírásainak szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentáció. 1

2 5. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató. 6. Macskalépcső: az épület tűzfalainak lépcsőzetesen befejezett, jellemzően téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló, a tető hajlását követő felső végződése. 7. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér. 8. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek. 9. Helyi védett érték közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi védett érték található. 10. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény városszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst. II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM 2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai 2. A helyi védelem feladata a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése, b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése. 3. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet. 4. (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Közgyűlés önkormányzati rendelettel rendeli el. 2

3 (2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Közgyűlés és szervei is élhetnek. (3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább: 1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, b) a védendő érték megnevezését, c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon, d) a védendő érték rövid leírását, e) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt, f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását. 2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, b) a védett érték megnevezését, c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon, d) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt, e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását, f) a 6. (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is. (4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen. 5. (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítéséről a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata a) a kezdeményezés előzetes értékelése, b) helyi védetté nyilvánítás esetén a döntést alátámasztó értékvizsgálat elkészíttetése, c) az értékvizsgálat vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása, d) a Közgyűlés 4. (1) bekezdés szerinti döntésének előkészítése. (2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia: a) a védendő érték megnevezése, 3

4 b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása, c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával, d) a védendő érték részletes leírása, pontos körül határolása. (3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a) a kezdeményezőt, b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát, c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot, d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt. (4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket helyi egyedi védelemre irányuló javaslat esetén az értékvizsgálat és a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének értékvizsgálaton alapuló javaslata egyidejű megküldésével a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. (5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják. 6. (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálatot aktualizálni kell. (2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a védett érték értékével. (3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik. 7. (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása Főépítész feladata. (2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza: a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait, b) a védelem típusát, 4

5 c) a védett érték helymeghatározásának adatait, d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, e) a védett érték rendeltetését és használatának módját, f) a védett érték leírását, g) fotódokumentációt, h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot, i) a védelem rövid indokolását, j) a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát. 3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek 8. (1) A helyi területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a településés tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul. (2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. 9. (1) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes vagy hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, d) az a) c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki. (2) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az 1. mellékletben felsorolt, helyi védetté nyilvánított épületek és építmények minden alkotórészét ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is védelem illeti meg. 4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 10. (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását. (2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. (3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat. 5

6 (4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell. (5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket nem megváltoztató módon bővíthetők, kivéve védett épülettömeg esetén, az értékvizsgálatban foglaltak szerint. (6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető. 5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása 11. (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni. (2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet. (3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható. (4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható. (5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni. 12. (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról. (2) A Bíráló Bizottság öt tagú. Tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály vezetője, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság által delegált tagok és szakértő, továbbá a Főépítész. (3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városi Főépítészet feladata. (4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható. 6

7 13. (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni. (2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak. (3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat szükség esetén szakértő bevonásával ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat. III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 14. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 22. (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki. 15. A településképi szempontból meghatározó területek: 1. Történelmi belváros településrész, 2. Szigeti külváros településrész, 3. Budai külváros településrész, 4. Tettye településrész, 5. Déli városközpont bővítés településrész, 6. Nyugat-Mecsek történeti településrész, 7. Kisvárosias településrészek, 8. Társasházas településrészek, 9. Uránváros településrész, 10. Nagyvárosias településrészek, 11. Oktatási negyed településrész, 12. Hegyoldali kertvárosias településrészek, 13. Kertvárosi településrészek, 14. György-telep településrész, 15. Egykori bányaművelés településrészei, 16. Málom településrész, 17. Mecsekszabolcs településrész, 18. Külső kertvárosi településrészek (Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád), 19. Beépítésre nem szánt településrészek. 7

8 IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények 16. (1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani. (2) A zártsorú beépítés esetén az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza a helyi építési szabályzatban belvárosi és a városi zárt építési zónákba tartozó telkek esetében 30,0 méternél nagyobb nem lehet. (3) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület vetületi hossza lakóépület esetén, ahol a szabályozási terv a telekre általános szabályoktól eltérő (nagyobb) hátsókert, vagy telek valamilyen okból térszín felett be nem építhető része területet nem határol le, az építési hely előkert felöli határától mért legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (4) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, szobor, zászlótartó oszlop, és mezőgazdasági haszonállattartás céljára szolgáló építmény. (5) Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási tervbe jelölt szabályozási vonalon építhető. 17. (1) A helyi építési szabályzatban a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelületet biológiailag aktív zöldfelületként, legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²-ként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa) telepítésével kell megvalósítani, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli. Amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m, vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, a telek zöldfelületként kialakítandó része területének 70%-át biológiailag aktív zöldfelületként kell kialakítani, a fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely kialakítható, épület építmény nem helyezhető el. 8

9 (3) Azokban az övezetekben, ahol a beépíthetőség eléri a 80%-ot, a telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%-ot, zöldfelületként lehet figyelembe venni. (4) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő zöldfelületi elemekhez. Hiányos növényi elem esetén a pótlás lehetőségét honos fajjal, előnevelt fával kell biztosítani, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén. 18. (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok: a) a berendezéseket az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, b) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el, c) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet, d) síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) helyezhetők el úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el, e) síktáblás napelemek, napkollektorok lapostetős épületeken lakó, vegyes, különleges terület-felhasználásokban a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel létesíthetők úgy, hogy szerelvényeik a közterületről nem látható módon kerüljenek kialakításra, f) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani. (2) A településképi szempontból meghatározó területeken szélenergiahasznosító berendezések nem telepíthetők. 8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények 19. A történelmi belváros településrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: A településrészre eső a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. 9

10 Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. Szeletelt, vágott tégla, kő felület nem létesíthető. 2. A történelmi belvárosra vonatkozó egyedi építészeti követelmények: a) a településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon és anyaghasználattal kerüljön kialakításra, b) magastetős tetőzet égetett agyagcserép, műemléki pala, korcolt síklemez vagy üveg héjazattal készüljön, c) magastető hajlásszöge 38 és 45 fok közötti lehet, d) az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető, e) új épület, vagy meglévő bővítése annak környezetéhez illeszkedő tömegű legyen, f) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét, g) az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. a képviselt stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni: ga)1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca o hajlásszög tartandó, gb) 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca o hajlásszög tartandó, gc) 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszöge tartandó, h) 2 m-nél szélesebb lapostető csak zöldtetőként létesíthető, i) az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók, j) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 20. A Szigeti külváros településrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: A településrészre eső a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Szeletelt, vágott tégla, kő felület nem létesíthető. 2. egyedi építészeti követelmények: a) A településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. b) Magastető hajlásszöge 35 és 45 fok közötti lehet. c) Az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét. 10

11 d) Üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 21. A Budai külváros településrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: A településrészre eső a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. Szeletelt, vágott tégla, kő felület nem létesíthető. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) magastető hajlásszöge 38 és 45 fok közötti lehet, c) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét, d) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 22. A Tettye városrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. A kapuzatot a közterület felé fa burkolattal kell kialakítani. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, kivéve a Tettye településrészre eső a helyi építési szabályzatban a társasházas építési zónába tartozó területeket, ahol magastető nem létesíthető. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) magastető hajlásszöge 38 és 45 fok közötti lehet. A tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5 fokkal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. Az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét. Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel kialakíthatók, c) héjalásként égetett agyagcserép, műemléki pala, korcolt síklemez fedést kell alkalmazni, d) az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait macskalépcsővel kell lezárni, 11

12 e) az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki, f) lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján macskalépcsővel lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet, g) a területen zöld homlokzat létesíthető, h) a főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak építmény- és gerincmagasságát nem haladhatja meg, kivéve a helyi hungarikummal összefüggő (forrás)tevékenység számára létesítendő építményt, i) utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső látszótokos redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre, j) a az építési övezetekben, ahol a zártsorú építési helyen belül az előírás megengedi az oldalhatáron álló beépítést, és a kialakult, védett beépítés ilyen jellegű fennmaradása, újjáépítése az illeszkedési követelmény, ott az építési telkek oldalhatárán létesíthető nyeregtető falazott párkányzattal, k) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 23. A déli városközpont bővítésre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: A helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. 2. egyedi építészeti követelmények: A településrészen a városközponttal szomszédos területeken az épületek magastetővel és lapostetővel is kialakíthatók. A meglévő épületek közé épülő új házaknak a környezetükhöz hasonló tetőkialakítással épüljenek. 24. A Nyugat-Mecsek történeti településrész vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges, 2. egyedi építészeti követelmények: 12

13 a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 25. A Kisvárosi településrészekre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 26. A Társasházas településrészekre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, vagy sövény létesíthető Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 13

14 27. Az Uránvárosra vonatkozó egyedi építészeti követelmények: A településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. 28. A nagyvárosias településrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények: A településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. 29. Az oktatási negyedre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő elhelyezése esetén a szomszéd felőli telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés kialakítása szükséges, kivéve a zártsorú beépítési módot. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő elhelyezése esetén a szomszéd felőli telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés kialakítása szükséges, kivéve a zártsorú beépítési módot. 30. A hegyoldali kertvárosias településrészekre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a helyi építési szabályzatban rögzített szabályozási vonalon létesített támfalra épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,3 m-t. A szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon létesítendő támfalmagassága az utca felől, a járda vonalától mérten, legalább 50 cm legyen. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas kőlábazatos áttört faanyagú, áttört téglaanyagú, áttört fémszerkezetű vagy legalább 0,5 m magas tömör lábazat feletti fonott drótkerítés, vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni, b) a helyi építési szabályzat Donátus és környékére vonatkozó sajátos övezetében az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal koronaszintjét és a kerítés lábazatát úgy kell szakszerűen kialakítani, hogy az megfeleljen az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak, 14

15 c) az építési telek közterület felé eső határvonalán, végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés a kártalanítási igény kizárásával létesíthető, d) a helyi építési szabályzat Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetben 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot, e) egy telken belül a szabályozási vonalon létesített támfal figyelmen kívül hagyásával a telken létesített összes támfal együttes magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele, f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) magastető hajlásszöge 38 és 45 fok közötti lehet, kivéve a Hegyoldali kertvárosias településrész területére eső a helyi építési szabályzatban Donátus és környékére vonatkozó sajátos előírások területét, ahol a tető hajlásszöge legalább 30 fokos legyen. 31. A kertvárosias településrészek vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. 2. egyedi építészeti követelmények: A településrész területén magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. 32. A György telepre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: Az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. 2. egyedi építészeti követelmények: A településrész területén magastetős épületek helyezhetők el, kivéve a közintézményeket amelyek lapostetővel is készülhetnek. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. 33. Az egykori bányaművelés településrészeire vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: A szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. 15

16 2. egyedi építészeti követelmények: A településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra. 34. A Málom településrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 35. A Mecsekszabolcs településrészre vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: a) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 36. A külső kertvárosi településrészekre (Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád) vonatkozó 1. területi építészeti követelmények: 16

17 A szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. 2. egyedi építészeti követelmények: a) a településrész területén magastetős épületek helyezhetőkel. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra, b) üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység folytatására szolgáló épület esetében a szomszéd felőli telekhatár mellett 2000 m², ill. alatti teleknagyság esetén 5 m széles sávban, 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés szükséges. 37. A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények: Az építési szabályzat gyalogos közlekedési zónájában a lombkorona fedettség biztosítsa a burkolt felületek megfelelő árnyékolását, a zöldfelületeken a legmagasabb aktivitás értékű háromszintes növényállományt kell telepíteni. 9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények 38. (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) (5) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak. (2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak. (3) Helyi egyedi védett épületek homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg. (4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek tetőfelületén a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható. (5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látható 1. tetőfelületén a) antenna felépítmény, b) klíma-berendezés kültéri egysége, c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés, 17

18 2. homlokzatán a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével, b) napelem, napkollektor, c) új parapet-konvektor vagy klíma-berendezés kültéri egysége, d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés nem helyezhető el. 39. (1) A 2. mellékletben szereplő, helyi területi védelem alatt álló területekre a (2) (6) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak. (2) A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó általános követelmények: a) a védett területen található épületek, építmények és zöldfelületek építéskorabeli és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei megőrzendők, nem változtathatók meg, b) a helyi területi védelem alatt álló területeken található épületek szintszáma, telepítési módja, tetőhajlásszöge, tetőszerkezete és tetőfelépítményei nem változtathatók meg, c) a még meglévő építéskorabeli homlokzati elemek, homlokzati architektúra és a homlokzattagolás megőrzendő, d) a műszaki berendezések és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. (3) A Szőlészeti Kutatóintézet védett területén a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt megőrzendő, nem változtatható meg. A Szent Miklósi présház építéskorabeli architektúrája, szintszáma, telepítési módja, tetőhajlásszöge, tetőszerkesztése és tetőfelépítményei nem változtathatók meg. Mária pince épülete (kutatóintézet főépülete) szintszáma, telepítési módja nem változtathatók meg. A keleti szárny építéskorabeli architektúrája, tetőhajlászöge, tetőszerkesztése és tetőfelépítményei nem változtathatók meg. Az építéskorabeli kerítés elemek megőrzendők, jellegzetességeik nem változtathatók meg. (4) A Schlauch-telep helyi védett területén található épületek építéskorabeli architektúrája, szintszáma, telepítési módja, építéskorabeli tetőhajlásszöge és tetőszerkesztése, építéskorabeli tetőfelépítményei nem változtathatók meg. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskorabeli arculati elemek helyreállítására kell törekedni. (5) A helyi területi védelem alatt álló Régi Kertváros területén található épületek telepítési módja nem változtatható meg. (6) A helyi területi védelem alatt álló Rókus-domb területén található épületek telepítési módja nem változtatható meg. A közparkok területe nem csökkenthető. A táji adottságok megőrzendők. 18

19 A még meglévő építéskorabeli homlokzati elemek, homlokzati architektúra és a homlokzattagolás megőrzendő. A műszaki berendezés és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzatokon (főhomlokzatokon) látszó módon nem helyezhetők el. 40. (1) A 2. mellékletben szereplő, helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2) (3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak. (2) Az újonnan kiépítendő villamos energia közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni. (3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani. 10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények 41. (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületeken az ott elhelyezett utcabútorokon lehet elhelyezni, amelyeknek a következő típusai alkalmazhatók: a) utasváró, b) kioszk, c) közművelődési célú hirdetőoszlop, d) információs vagy más célú berendezés. (2) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki úgy, hogy az utasváró átláthatóságának fenntartása érdekében a hirdetőberendezések között legalább 1,2 m távolságot kell tartani. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. (3) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. (4) A közművelődési célú hirdetőoszlop a 4. melléklet 1. pontjában ábrázolt kialakítású és méretű lehet. (5) Az információs vagy más célú berendezés a 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés a reklámcélra használható felületének a 2/3-részén, és 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt felületén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. 19

20 (6) Információs vagy más célú berendezésként alkalmazható acél, vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is, amelynek legfeljebb 2/3 részén lehet reklámot elhelyezni. A berendezés 1/3 részén a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható. (7) Az (1) (6) bekezdésben foglaltakon kívül belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villanyés telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. A reklámhordozó készülhet háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el. (8) Az (1) (7) bekezdés és a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente 12 naptári hét időtartamában az Önkormányzat, az Önkormányzat intézménye vagy állami intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók a közterületen járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában vagy téren, egyéb közintézményen elhelyezhetők. Az alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek: a) legfeljebb 1 m 2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére, b) közterület fölé kifeszített molinó, c) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami közintézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül. 11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 42. (1) Településképileg meghatározó területen kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén álló épület: a) használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m 2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1 1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, 20

21 b) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m 2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát, c) amennyiben az Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, d) közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az OTÉK 92. (2) figyelembe vételével helyezhető el, e) közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textil anyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot, vagy grafikát nem tartalmazhat, f) közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni. (2) Településképileg meghatározó területen helyi egyedi védett épület, helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezet területén álló épület: a) közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el és légkondicionáló berendezés kültéri egysége a homlokzaton kizárólag helyi területi védett, vagy műemléki jelentőségű területeken kívül helyezhető el az OTÉK 92. (2) figyelembe vételével, b) homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db ba) legfeljebb 0,2 m 2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla, bb) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m 2 méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát, c) homlokzatán a b) pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m 2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát, 21

22 d) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m 2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot, e) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló évi CCII. törvényben meghatározott középületek középületek közterületről feltáruló homlokzatán, vagy közterületről látható homlokzata előtt zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell. 12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai 43. (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások: a) a helyi építési szabályzatban nagyvárosias lakózónában és a sajátos építési övezetbe sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken aa) az újonnan kiépítendő villamos energia közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni, ab) ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni, ac) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, a környezetbe illesztve kell megoldani, b) a központi belterületen az a) pontban lehatárolt területeken kívül: ba) kis helyigényű kompakt transzformátorok is az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók, bb) a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet, c) a nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető, d) a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető. (2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások. a) városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen aa) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, ab) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, 22

23 ac) földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani, b) azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni, c) a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó, d) a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján engedélyezhető. V. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK 13. A szakmai konzultáció 44. (1) A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít. (2) A szakmai konzultációt a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén az 7. mellékletben, b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 8. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. (3) A kérelemhez a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 48. (2) bekezdésben, b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 36. (1) bekezdésben a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. 45. (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban. (2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi. 46. (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben a) a kérelem nem tartalmazza a 44. (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg. (2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban tájékoztatja. 23

24 14. A településképi véleményezési eljárás 47. A Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere (Továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le Kormányrendelet 26. -a és 26/A. -a szerint, az 5. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén. 48. (1) A véleményezési eljárást az 7. melléklet szerinti, papír alapon benyújtandó kérelemmel kell kezdeményezni. (2) A kérelemhez a Kormányrendelet 26/A. (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal: 1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészetiműszaki terv, melynek részei a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével, b) M = 1:100 léptékű alaprajzok, c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben, d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben, e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is), 2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását, 3. a rendeltetés meghatározását, 4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is. 49. A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 5. mellékletben felsorolt építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész vagy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészetiműszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét kéri ki. 50. (1) A véleményezési eljárás során azokban az esetekben, amelyeknél a Polgármester véleményét a) a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza, a (2) és (3) bekezdésben foglalt, b) a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza, a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni. (2) A Kormányrendelet 26. (3) bekezdésében foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció: 1. megfelel-e IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek, 24

25 2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását. (3) A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció 1. az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit, c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, e) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, f) a tetőzet kialakítása különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz, 2. megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének. 51. A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes. 15. A településképi bejelentési eljárás 52. A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Kormányrendelet 26/B. -a és 26/C. -a szerint, a 6. mellékletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám és reklámhordozó elhelyezések, továbbá az építmények rendeltetése megváltoztatásának esetében. 53. (1) A bejelentési eljárást a 8. melléklet szerinti 1 példány papíralapú bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni. 25

26 (2) A bejelentéshez a Kormányrendelet 26/B. (3) bekezdésében foglaltak alapján a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani: 1. építési tevékenység esetén a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is, b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) alaprajz, d) homlokzatok rajza, e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv. 2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is, b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel, d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is, e) az elhelyezéssel érintett építmény elhelyezendő reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett, f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv. 3. rendeltetésváltoztatás esetén a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti, b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését, c) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz. (3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni. 54. A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes. 55. A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít, továbbá az 18. alcímben meghatározottak szerint településképi bírságot szab ki. 26

27 56. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet előterjeszteni. 16. A településképi kötelezés 57. (1) A Polgármester a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 11. (1) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében a 57. (2) bekezdésében meghatározott esetkör kivételével településképi kötelezési eljárást (a továbbiakban: kötelezési eljárás) folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki a) a településképi követelmények nem teljesítése, b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén. (2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésében meghatározott hatóságot. 58. A településképi kötelezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 59. (1) A Polgármester a kötelezési eljárásában előzetesen határidő tűzésével felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére. (2) A kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy a döntés végrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 17. alcím szerinti településképi bírságot szab ki. (3) A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a 60. (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet előterjeszteni. 17. A településképi bírság 60. (1) A 59 (2) bekezdése szerinti településképi bírság összege 1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén forint, 2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével a) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén forint, 27

28 b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább forint, legfeljebb forint, 3. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább forint, legfeljebb forint. (2) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását, b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát, c) a jogsértő állapot időtartamát, d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát. 18. A helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetése 61. A Polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében, szakmai tanácsadó testületként Tervtanácsot működtet. 62. (1) A Tervtanács elnökből, és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken szavazati jog nélkül részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak. (2) A Tervtanács elnöke a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri Hivatal Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője. (3) A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek. (4) A Tervtanács ülésére meg kell hívni minden alkalommal a tervezőt és a kérelmezőt, továbbá a Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatban meghatározott szervek képviselőt. (5) A Tervtanács ülését a beérkezett kérelmek településképi törvényben meghatározott ügyintézési határidejének figyelembevételével tartja. 63. A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Közgyűlés fogadja el. 64. A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetése tartalmazza. 65. A Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként Ft, Baranya megyéből érkező tagjait Ft, a megyén kívülről érkező tagjait Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként Ft szakértői díj illeti meg. 28

29 VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 66. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 24/2008. (VI.23.) önkormányzati rendelet, b) a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 48/2013.(IX.18.) önkormányzati rendelet 24. (1) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint (2) bekezdése. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés i ülésén. Kihirdetve: án. 29

30 1. melléklet a /2017. (IX..) önkormányzati rendelethez Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke A B C D E F csak az beiktató védelem jegyzékszám hrsz. cím épületrész önkormányzati kezdete védett rendelet száma HVEÉ as tér 2. 15/2005. (V.5.) HVEÉ Dr. Majorossy Imre utca /2005. (V.5.) HVEÉ Kossuth tér /2005. (V.5.) HVEÉ Munkácsy Mihály utca /2005. (V.5.) HVEÉ Anna utca /2005. (V.5.) HVEÉ Megye utca 24. X 15/2005. (V.5.) HVEÉ Megye utca 22. X 15/2005. (V.5.) HVEÉ Apáca utca /2005. (V.5.) HVEÉ Szent István tér 4. 15/2005. (V.5.) HVEÉ Dr. Majorossy Imre utca 11. X 15/2005. (V.5.) HVEÉ Király utca /2005. (V.5.) HVEÉ Rákóczi út /2005. (V.5.) HVEÉ Király utca 9. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 15. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 38. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca /2006. (XII.15.) HVEÉ Király utca 43. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 45. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 49. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 51. 1/2007. (II.15.)

31 HVEÉ /3 Király utca 57. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 4. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 10. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 12. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 20. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 22. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 24. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /1 Király utca 26. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 28. 1/2007. (II.15.) HVEÉ / /2 Király utca 30. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /1 Király utca 34. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 40. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /1 Király utca 48. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 52. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 54. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 56. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 60. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 62. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 64. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 1. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 9. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 13. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 15. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 19. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 23. 1/2007. (II.15.)

32 HVEÉ Ferencesek utcája 29. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 41. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /2 Ferencesek utcája 2. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 8. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /2 Ferencesek utcája 18. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 26. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 32. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 34. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 36. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 38. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /1 Abaligeti út 6. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /1 Alsó-Makár dűlő 40. 1/2007. (II.15.) HVEÉ /3 Piroska utca 12. 1/2007. (II.15.) HVEÉ Király utca 7. 37/2006. (XII.15.) HVEÉ Ferencesek utcája 7. 37/2006. (XII.15.) HVEÉ Ferencesek utcája /2006. (XII.15.) HVEÉ Király utca /2006. (XII.15.) HVEÉ Király utca /2006. (XII.15.) HVEÉ Király utca /2006. (XII.15.) HVEÉ Barbakán tér 3. 33/2008. (X.15.) HVEÉ Barbakán tér /2008. (X.15.) HVEÉ /1 Buzsáki Imre u /2008. (X.15.) HVEÉ Buzsáki Imre u /2008. (X.15.) HVEÉ Buzsáki Imre u /2008. (X.15.) HVEÉ Felsőmalom u /2008. (X.15.)

33 HVEÉ Hunyadi u /2008. (X.15.) HVEÉ István akna /2008. (X.15.) HVEÉ István akna 6. 33/2008. (X.15.) HVEÉ István akna 8. 33/2008. (X.15.) HVEÉ István akna /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u. sarok, Teréz u /2008. (X.15.) HVEÉ Irgalmasok u /2008. (X.15.) HVEÉ /2 Irgalmasok u. sarok és Rákóczi út 39/d. 33/2008. (X.15.) HVEÉ Jókai u. 4. és Zrínyi u /2008. (X.15.) HVEÉ József u. 17/1. 33/2008. (X.15.) HVEÉ József u. 17/2. 33/2008. (X.15.) HVEÉ József u /2008. (X.15.) HVEÉ József u /2008. (X.15.) HVEÉ József u /2008. (X.15.) HVEÉ József u. 39. és Kis-Flórián u. sarok 33/2008. (X.15.) HVEÉ Karancs u /2008. (X.15.) HVEÉ Karancs u. 7/1;/2;/3;/4 33/2008. (X.15.) HVEÉ Karancs u. 8/1;/2. 33/2008. (X.15.)

34 HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ Mária u. 16/1. 33/2008. (X.15.) HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ /1 Mária u. 28/1. 33/2008. (X.15.) HVEÉ /2 Mária u. 28/2. 33/2008. (X.15.) HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ Mária u /2008. (X.15.) HVEÉ Megye u /2008. (X.15.) HVEÉ Megye u /2008. (X.15.) HVEÉ Nagy-Flórián u /2008. (X.15.) HVEÉ Nagy-Flórián u /2008. (X.15.) HVEÉ /1-2 Szabadság út /2008. (X.15.) HVEÉ Kaffka Margit u /2008. (X.15.) HVEÉ Szabadság út /2008. (X.15.) HVEÉ Gizella u /2008. (X.15.) HVEÉ Gizella u 2. 33/2008. (X.15.) HVEÉ Móricz Zsigmond u /2008. (X.15.) HVEÉ Szent Mór u /2008. (X.15.) HVEÉ Mecsek-szentkúti harangláb 33/2008. (X.15.) HVEÉ Huszár u /2008. (X.15.) HVEÉ /2 Dr. Veress Endre u. 5. (A és B) 33/2008. (X.15.) HVEÉ Batsányi u /2008. (X.15.) HVEÉ Zsolnay Vilmos u /2010. (XII. 20.)

35 HVEÉ Zsolnay Vilmos u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Zsolnay Vilmos u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Apáca u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Felsővámház u /2010. (XII. 20.) HVEÉ József u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Munkácsy Mihály u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Perczel Miklós u /2010. (XII. 20.) HVEÉ Rákóczi út /2010. (XII. 20.) HVEÉ Rákóczi út /2010. (XII. 20.) HVEÉ Szent István tér 5. 47/2010. (XII. 20.) HVEI M/1 Ágoston tér - Romok 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Ferencesek u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ /1 Irgalmasok u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ /1 Jókai Mór u Postapalota 33/2008. (X.15.) HVEI M/5 4060/1 HVEI M/ József A. u. Petőfi u. sarok - Lakóház József u Ker. szoc. Lakóház 33/2008. (X.15.) /2008. (X.15.) HVEI M/ Király u /2008. (X.15.) HVEI M/ Király u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Király u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Király u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Kis-Flórián u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Mátyás király u /2008. (X.15.) HVEI M/ Mátyás király u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Perczel u Lakóház 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Széchenyi tér Hunyadi szobor 33/2008. (X.15.) HVEI M/ Zsolnay Vilmos u /2010. (XII. 20.)

36 2. melléklet a /2017. (IX..) önkormányzati rendelethez Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke 1. A B C D jegyzékszám területi lehatárolás beiktató rendelet száma védelem kezdete 2. HVT 001 A nyilvántartási dokumentáció szerint. 37/2006. (XII.15.) HVT 002 A nyilvántartási dokumentáció szerint. 37/2006. (XII.15.) HVT 003 A nyilvántartási dokumentáció szerint. 37/2006. (XII.15.) HVT 004 A nyilvántartási dokumentáció szerint. 33/2008. (X.15.)

37 3. melléklet a /2017. (IX..) önkormányzati rendelethez 37

38 4. melléklet a /2017. (IX..) önkormányzati rendelethez 1. A közművelődési hirdetőoszlop 38

39 2. Az információs és egyéb berendezés 39