Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig

Átírás

1 Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján L E N G Y E L O R S Z Á G S Z L O V Á K I A ВЕЛИКИЙ БЕРЕЗНИЙ NAGYBEREZNA УЖГОРОД UNGVÁR ГОРЯНИ GERÉNY ПАЛАДЬ-КОМАРІВЦІ PALÁGYKOMORÓC ЧОП CSAP СВАЛЯВА SZOLYVA МУКАЧЕВЕ MUNKÁCS Latorca TISZASZENTMÁRTON УСТЬ-ЧОРНА KIRÁLYMEZŐ Borzsa B Nagy-ág O R SO A D- B AU E J-Z MPL EG ÉN M YE Tisza TORNYOSPÁLCA ANARCS CSARODA TÁKOS SZABOLCS VÁSÁROSNAMÉNY SZÉKELY MÁROKPAPI TARPA LASKOD БЕРЕГОВЕ BEREGSZÁSZ ХУСТ МУЖІЄВЕ HUSZT NAGYMUZSALY ВИНОГРАДІВ БЕНЕ NAGYSZŐLŐS BENE BEREGЧЕТФАЛВА SURÁNY Tisza CSETFALVA ЧОРНОТИСІВ FEKETEARDÓ Tisza ОКЛІ Túr Tarac ВИШКОВО VISK AKLI R O M Á N I A NYÍRBÁTOR Kraszna H A J D R Ú - B I H A R ТЯЧІВ TÉCSŐ РАХІВ RAHÓ Tisza MÁTÉSZALKA ÚJFEHÉRTÓ Fekete-Tisza Talabor VAJA BAKTALÓRÁNTHÁZA TISZAVASVÁRI ВЕЛИКА БІГАНЬ NAGYBÉGÁNY VÁMOSATYA BEREGDARÓC KISVÁRDA NYÍREGYHÁZA LÓNYA O N I A M Á M E G Y E

2

3 Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program A Program az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján Második kötet Szerkesztette: Kollár Tibor A szerkesztő munkatársai: Áment Gellért Bardoly István Fényképezte: Mudrák Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Nyíregyháza 2013

4 A kötet tudományos elôkészítését támogatta: FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT Lektorálta: LÔVEI PÁL A kötetet tervezte: LENGYEL JÁNOS Nyomdai elôkészítés: FRANK AND NOBEL KFT. Képfeldolgozás: ÁMENT GELLÉRT Fordította: RÁVIA OKTATÁSI ÉS FORDÍTÁSI BT. (ukrán: BARANYI ANDRÁS, HEMELEINNÉ KISZELY KATALIN, KÁRPÁTSZKI ANDRÉ, KISS LÁSZLÓ, RÁCZ BEÁTA, RÁCZ MIHÁLY, SPÁK VIKTÓRIA angol: SZÁSZ TIBOR) Köszönetnyilvánítás A Kárpátaljai Megyei Tanács részérôl: DIUSZ IVÁN a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének tanácsadója FEDINEC MIHAJLÓ az Ungvári Járási Tanács elnöke HRISCSENKÓ VALERIJ SZTEPANOVICS a Kárpátaljai Megyei Tanács Zakarpattya Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttmûködési Ügynökségének igazgatója KOBÁLY JÓZSEF a történelmi tudományok doktora, a Kárpátaljai Történelmi Múzeum régészeti osztályának vezetôje KONOPLYOVA IRINA a Kárpátaljai Megyei Tanács Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttmûködési Ügynökségének menedzsere KULIN ZOLTÁN a Tisza Kárpátalja Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese MACKÓ IMRE az Ungvári Járási Fejlesztési Ügynökség igazgatója MIKITA VLADISZLAV a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálatának vezetôje POPOVICS MIHAJLÓ ANDRIJOVICS a Kárpátaljai Megyei Tanács apparátusának vezetôje PRIJMICS MIHAJLÓ a Kárpátaljai Mûvészeti Fôiskola rektorhelyettese SZIROHMAN MIHAJLÓ a Kárpátaljai Mûvészeti Fôiskola tanára SZOPKO TAMÁS a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció Kulturális Osztályának mûemlékvédelemi szakembere A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség részérôl: SESZTÁK OSZKÁR a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés elnöke DR. BÖLCSKEI GUSZTÁV a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke SZABÓ JÁNOS a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki titkára GÉCZY CSABA a Tiszántúli Református Egyházkerület Mûemléki tanácsosa KATONA ILONA a Magyar Turizmus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatósága igazgatója DIÓSZEGI LÁSZLÓ a Teleki László Alapítvány igazgatója NAGY TIBOR mûemléki felügyelô, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Nyíregyháza DR. CSATÁRY GYÖRGY a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fôiskola tanára DR. SZAKÁL ZOLTÁN projekt menedzser, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. MAROSI KATALIN projekt menedzser, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. HAGYMÁSI JÁNOS projekt menedzser, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. BARTÓK DÁVID projekt menedzser, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. BAKÓ ZSUZSANNA, BÁN JÓNÁS OFM, GOMBOš, PETER, JENEI KÁROLY, JÓZAN LAJOS, KOVÁCS ATTILA, KRCHO JÁNOS, LÁSZLÓNÉ LAÁR ERIKA, MICHELS ANTAL, STARK ISTVÁN, VEÖREÖS ANDRÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Felelôs kiadó: OLÁH ISTVÁN ügyvezetô igazgató ISBN Nyomás, kötés: COLOR PACK NYOMDAIPARI ÉS CSOMAGOLÓANYAG GYÁRTÓ ZRT. Nyíregyháza A borítón a baktalórántházi római katolikus templom Krisztus-képe, a hátsó borítón a huszti református templom, a belsô címlappal szemben a gerényi görögkatolikus templom Keresztrefeszítés-ábrázolása akvarellmásolatának részlete látható.

5 TARTALOM BALOGA IVÁN KOLLÁR TIBOR OLÁH ISTVÁN Elôszó DEÁK ATTILA A Középkori templomok útjának a Kárpát-medence vallási és kulturális turizmusában betöltött szerepe NÉMETH PÉTER Elpusztult középkori kolostorok, fennmaradt templomok Kárpátalján SZAKÁCS BÉLA ZSOLT Árpád-kori jellegû építészet a hajdani Borsova vidékén SZAKÁCS BÉLA ZSOLT Gerény (Горяни), görögkatolikus templom LÁNGI JÓZSEF A gerényi görögkatolikus templom falképei JUAN CABELLO NÉMETH PÉTER Baktalórántháza, római katolikus templom GAYLHOFFER-KOVÁCS GÁBOR A baktalórántházi római katolikus templom középkori falképei PAPP SZILÁRD Visk (Вишков), református templom LÁNGI JÓZSEF Elôzetes beszámoló a viski református templom falképeinek szondázó restaurátori kutatásáról LÁNGI JÓZSEF Huszt (Хуст), református templom PAPP SZILÁRD Nagyszôlôs (Виноградів), plébániatemplom PAPP SZILÁRD Elôzetes megfigyelések Beregszász (Берегове) középkori plébániatemplomának építéstörténetéhez KISS LÓRÁND A beregszászi római katolikus templom falkutatása JAKAB ATTILA JANKOVICS NORBERT Elpusztult középkori templomok Nagyhalász határában TERDIK SZILVESZTER A sztálinizmus áldozata: Szôlôsvégardó (Підвиноградів) elpusztult református temploma TERDIK SZILVESZTER Ungvár (Ужгород), vártemplom BARDOLY ISTVÁN A Mûemlékek Országos Bizottsága és az akli, feketardói és szôlôsgyulai templomok LÔVEI PÁL Középkori sírkövek: Kisvárda, Szürte, Ungvár Szabolcs, református templom Németh Péter Laskod, református templom Szakács Bél a Zsol t Székely, református templom Juan Cabel l o Németh Péter Vaja, református templom Juan Cabel l o Tornyospálca, református templom Juan Cabel l o Simon Zol tán Palágykomoróc (Паладь Комарівці), református templom Szakács Bél a Zsol t

6 A palágykomoróci református templom falképeinek feltárása Kiss Lóránd Csaroda, református templom Szakács Bél a Zsol t Lónya, református templom Szakács Bél a Zsol t Márokpapi, református templom Simon Zol tán Vámosatya, református templom Juan Cabel l o Nagybégány (Велика Бігань), református templom Lángi József Feketeardó (Чорнотисів), római katolikus templom Lángi József A feketeardói római katolikus templom falképeinek restaurálása Springer Ferenc Técsô (Тячів), református templom Szakács Bél a Zsol t Beregsurány, református templom Simon Zol tán Nagybereg (Великі Береги), református templom Papp Szil árd Bene (Бене), református templom Kál di Gyul a Beregdaróc, református templom Szekér György Tarpa, református templom Lángi József Tiszaszentmárton, református templom Bartos György Fül öp András Jakab Attil a A tiszaszentmártoni református templom hajójában végzett kutatásokról Jakab Attil a Kisvárda, római katolikus templom Németh Péter Juan Cabel l o Kismuzsaly, egykori plébániatemplom (romtemplom) Papp Szil árd Nagymuzsaly (Мужієве), református templom Papp Szil árd Anarcs, református templom Szatmári István Csetfalva (Четфалва), református templom Lángi József Munkács (Мукачеве), Szent Márton-plébániatemplom Papp Szil árd Akli (Оклі), református templom Papp Szil árd Ungvár (Ужгород), egykori jezsuita templom, görögkatolikus székesegyház Terdik Szil veszter Az ungvári Szent Kereszt görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota konzisztóriumi termének falképei Mihajl o Prijmics Tákos, református templom Szatmári István Bibliográfia Angol nyelvû összefoglaló / Abstract

7 ELÔSZÓ A középkor legkiválóbb mûvészeti emlékeit kétségkívül a templomok alkotják. A templomok magukba sûrítették koruk kimagasló mûvészeti teljesítményét, valamint mindazt a tudást, amely felhalmozódott a középkor emberénél. A templomokat építtetôk és építôk a legnagyobb odaadással, részletgazdagsággal építették Isten házát. A templomok ma is kulturális örökségünk legôsibb emlékei, szoros lelki kapcsolat fûz hozzá bennünket. A Kárpát-medence északkeleti mezsgyéje, a Tiszától a Kárpátokig messze földön híres egyházi örökségérôl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori templomokban Magyarország egyik leggazdagabb vidéke, a középkori templomoknak itt olyan sûrû hálózata maradhatott fenn, amely egyedülálló. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretû templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a gazdagon fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fenn páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a vidéknek. Kárpátalja a középkori templomok elsüllyedt paradicsoma. A bádog lemezek, cement vakolatok lekerülésével, a szakszerû mûemléki helyreállításokat követôen sorra mutatják meg magukat a templomok valódi szépségükben. A vastag mészvakolatok alól csodálatos középkori freskók kerülnek a felszínre. Kárpátalja középkori templomai jelentik a nyugati kereszténység keleti határvonalát, itt ér véget gótika és veszi kezdetét a fatemplomok földje és az ortodoxia. A viharos történelmû Kárpátalján viharos múltja volt a templomoknak is. Sokuk elpusztult a tatárjárás után, a reformáció elôretörésével sorra a protestánsokhoz kerültek, számos leégett a kora újkor szabadság küzdelmeiben, a szovjet idôkben, több esetben Isten házából ateista múzeum lett. Mára az idô, a történelem megnyugodott és az egyházi örökség turista látványossággá vált. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja megye egyházi öröksége kiemelkedô színfoltot, értéket képviselnek a térség idegenforgalmi kínálatában. Még 2009-ben Középkori templomok útja címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklôdôket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, a Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség és a Kárpátaljai Megyei Tanács együttmûködésében indult el az útvonal kiterjesztése Kárpátaljára és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részére. Az útvonal fejlesztés hatására a tematikus útvonal három ország területét szeli át, ezáltal a Kárpát-medence egyik meghatározó tematikus útvonalává vált. Oláh István ügyvezetô igazgató Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft Baloga Iván elnök Kárpátaljai Megyei Tanács A 2011-ben megjelent Középkori egyházi építészet Szatmárban címû tanulmánykötet sikerét követôen lehetôségünk nyílt a folytatásra. Jelen könyv témájában követi a templomút területi kiterjesztését, így a tárgyalt templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén és Kárpátalján találhatók. Az idegenforgalmi projektet megelôzô tudományos elôkészítô munka eredményeit tárjuk az olvasó elé. Nagyban támaszkodunk az eddig publikált eredményekre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan a mûemléki topográfia kötete, Kárpátalját illetôen Deschmann Alajos munkája szolgált fontos kiindulópontként. Kárpátalja egyházi örökségének megôrzésében jelentôs szerepe van a Teleki László Alapítvány munkájának. A Falfestészeti emlékek a középkori Magyarország északkeleti megyéibôl címû könyvben több szabolcsi és beregi templomunk freskóinak részletes bemutatása szerepel, kötetünkben ezekre az eredményekre csak utalunk, és nagyobb terjedelmet szentelünk a kárpátaljai templomoknak. Az elsô részben hosszabb tanulmányokat közlünk a kiemelkedô jelentôségû épületekrôl, köztük az elpusztult templomokról. A második rész kronológiai sorrendben tartalmaz templombemutatásokat. Nagy hangsúlyt fektetünk a legújabb eredmények bemutatására, a huszti, viski, palágykomoróci, baktalórántházi falképfeltárások, beregszászi épületkutatások országos jelentôséggel bírnak. Bízunk abban, hogy a kutatások és feltárások folytatódnak és újabb idegenforgalmi célpontokkal bôvül a régió turisztikai térképe. Kollár Tibor 7

8

9 Deák Attila A Középkori templomok útjának a Kárpát-medence vallási és kulturális turizmusában betöltött szerepe A szenthelyek felkeresése, mint vallástörténeti jelenség, nagyon ôsi az emberek létezésével összekapcsolódik valamilyen isteni erôbe vetett hit. A történelem elôtti idôkben a megalitok funkcionáltak szent helyként. Az ókori birodalmaknak szintén megvoltak a maguk szent helyei. A kereszténység már a korai szakaszában számos szent helyet jelölt ki, bár a Biblia erre semmiféle iránymutatást nem tett. Az elsô keresztény szent helyeket Nagy Konstantin római császár (aki a kereszténységet államvallássá tette) édesanyja, Ilona hozta létre, azokon a helyszíneken emeltetett templomokat a Szentföldön, amelyek Jézus életéhez és halálához kötôdtek. A szent helyek létesüléseinek második hulláma Jézus tanítványai, az apostolok életével és cselekedeteivel volt összefüggésben, ezek a szent helyek már túllépnek a Szentföldön. 1 Az ezt követô évszázadok folyamán azonban fokozatosan minden nemzetnek létrejöttek a saját szent helyei. A szent helyekhez kötôdô zarándoklatok már a korai kereszténység idején kialakultak, és középkor folyamán igen elterjedtté váltak. A zarándoklatok megélénkülésében és a kegyhelyek gyakori látogatásában újabb lendületet a barokk korszaka, az ellenreformáció kora hozott. Ekkor különösen a Mária búcsújáróhelyek jelentôsége növekedett meg. A felvilágosodás idôszakában csökkent a zarándokok és a szakrális helyeket felkeresôk száma. A XIX. és XX. század megint fellendülést eredményezett a spirituális turizmus terén. 2 Ékes bizonyítéka ennek, hogy az 1920-as, 1930-as években a keresztény világban több helyen regisztráltak csodás jelenségeket, történéseket, amelyet a Szentszék is csodának, isteni kinyilatkozásnak nevezett, elismerve ezzel természetfeletti jellegét. A vallás a világtörténelemben mindig is nagy tömegeket indított útnak, és így van ez napjainkban is. Motiváció tekintetében a turizmus egyik legjelentôsebb megjelenési formája a vallásturizmus, ahogy ezt a WTO felmérése is bizonyítja, amely szerint az ezredfordulón a világ turizmusának 32%-át tette ki a vallási indíttatású idegenforgalom. 3 Mi hajtja évente hívek millióit e kultikus jelentôségû helyek meglátogatására? Az iszlám esetében a válasz egyértelmû, hiszen a Korán is lefekteti, hogy Allah minden követôjének kötelessége élete során legalább egyszer mekkai zarándoklatot tenni. De mi a helyzet a keresztény világgal? A szent helyek tisztelete a keresztény népi hit legôsibb megjelenési formája. Napjainkban minden olyan országban, ahol elterjedtek a kereszténység különbözô felekezetei, mélyreható és széleskörû spirituális megújulásnak lehetünk tanúi, amely immár nem a népi vallásossághoz kötôdik, hanem a társadalom egyre szélesebb rétegeit érinti. Az ôsi zarándokutak ma ismét elôtûntek, amelyen a harmadik évezred új zarándokai hihetetlen szenvedéllyel és áhítattal járják be a világot. A zarándok nem csupán a szentséget és az Istent keresi, hanem magát akarja megtalálni. A zarándokok hiszik, hogy ha felkeresik a szent helyeket, azzal a bûnbánat jelét adják, és érdemeket szereznek Isten elôtt, hisz itt kerülnek a legközelebb az Úrhoz. 4 A kereszténység szent helyei két csoportra bonthatók. Egy részük egy-egy történelmi, egyháztörténeti jelentôségû eseményhez kötôdik, másik részük pedig valamilyen isteni kinyilatkoztatáson (jelenések, látomások, csodák) alapul. A fent részletezett spiritualitás elsôsorban azokhoz a helyekhez kapcsolódik, amelyek az utóbbi csoportba tartoznak, elsôsorban ezeket a szent helyekhez zarándokolnak hívek milliói. Az Isteni kinyilatkozásokon alapuló kegyhelyek elsôsorban Európa déli területein vannak nagy számban (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Dél-Franciaország, Görögország), de Közép-Európában (Lengyelország, Csehország, Magyarország) és Kelet-Európában (Románia, Ukrajna, Oroszország) is jelentôs a kegyhelyek száma. A kereszténység legnagyobb zarándokhelyei közé tartozik a portugáliai Fatima, amely az 1917-es Mária jelenések kapcsán vált szent hellyé, és amelyet minden évben 3 millió zarándok keres fel, vagy az El Camino zarándokút végpontja, a spanyolországi Santiago de Compostela, ahol Szent Jakab apostol sírja található. Az El Camino a XXI. század legjelentôsebb zarándokútja a keresztény világban. Franciaország déli területein szintén több igen jelentôs zarándokhely található, ezek közül kiemelkedik Lourdes, amelyet 1862-ben nyilvánítottak szent hellyé egy 1858-as, tizennyolcszor megismétlôdô Mária-jelenés kapcsán. Lourdes kegyhelyét évente 6 millió ember keresi 1. Gerény, görögkatolikus templom. Köpenyes Mária, részlet (akvarellmásolat) 9

10 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 2. Beregszász, római katolikus templom. A hajó belseje délkelet felé fel. Az olaszországi San Giovanni Rotondó-ban található Kegyes Szûz Mária-kolostor és szentély Pio atyáról vált híressé, aki 1918-ban megkapta a stigmákat. Az itáliai Loreto még a középkorban volt csodás eseményeknek a színhelye, amikor 1291-ben, a Szentföld elvesztésének évében egy angyali csoda folytán leszállt a Szent Anya názáreti háza a városban. Az osztrák Mariazell Közép-Európa egyik legnagyobb búcsújáró központja, ahol a csodás gyógyulásoknak a XII. században híre volt. A Medjugorje melletti boszniai hegyekben 1981-ben voltak Mária-jelenések, amelyeket szintén csodás gyógyulások követtek (az eseteket egyenlôre nem ismerte el az egyház csodának). Igen jelentôsek azok a szent helyek is, amelyek nem egy-egy csodához, hanem valamilyen egyháztörténeti eseményhez kötôdnek. Ezek közül kétségkívül a leghíresebb Jeruzsálem és Betlehem. A keresztény világ egyik központjának számító Vatikán várost évente több mint 20 millió ember keresi fel. Az Assisi Szent Ferenc ( ) szülôvárosában található román-gótikus stílusú Bazilika, ahol Szent Ferenc kriptája található, valamint a késôbbi Santa Maria degli Angeli-bazilika szintén meghatározó kultikus helyei a keresztény világnak. Assisibe hívek milliói vándorolnak bûnbocsánatért. A város a ferences szerzetesrend központja, ahogy a dominikánusok egyik fô helye a Szent Antal kultuszáról ismert Padova. Lengyelország elsô számú szent helye, Częstochowa már a XVI. században a keresztény világ egyik legnagyobb zarándokhelye volt, napjainkban évi 5 millió ember látogatja. Egy, a legenda szerinti Szent Lukács által festett Fekete Mária-ikonról vált híressé a kegyhely. A Balkánon a Meteorák és az Athosz-hegy kolostorai a legfontosabb zarándokhelyek, amelyek az ortodox kereszténység szerzetességének fellegvárai. Ukrajnában és Oroszországban szintén igen fontos zarándokhelyek a szerzetesi rendek kolostorai, mint például a kijevi Barlangkolostor, a Moszkva melletti Szergijev Poszad Szentháromságkolostor. A kegyhelyek ezen csoportját hosszan lehetne sorolni olyan híres helyszínek megemlítésével, mint a párizsi Notre Dame, a londoni Westminster, továbbá Avignon, Reims, Mont-Saint-Michel, York, Canterbury, Köln, Aachen, Prága, Bécs székesegyházai, kolostortemplomai. A Kárpát-medence is bôvelkedik európai hírû kegyhelyekben. Csíksomlyó a térség legnagyobb búcsújáró helye. Itt található a világ egyik legnagyobb kegyszobra, 3. Beregszász, római katolikus templom. Torzfejes konzol a hosszház északi falán 4. Beregszász, római katolikus templom. Torzfejes konzol a hosszház északi falán 10

11 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 5. Bene, református templom. Hosszmetszet amely a csíksomlyói zarándoklatok központja; a templomot 1948-ban emelte a pápa basilica minor rangra. A magyar kegyhelyek kivétel nélkül Mária tiszteletén alapulnak, de mint a fentiek alapján is látható volt, a világ legtöbb kegyhelye valamilyen Mária-jelenéssel van összefüggésben. Kimondottan erôs azonban Szent László kultusza is. Az egyik legkorábbi magyarországi zarándokhely Mátreverebély Szentkút vidékén található. Az ellenségei elôl menekülô Szent László királynak fakadt itt forrás, amelyet a XIII. században Mária-jelenések követtek. Máriapócs a történelmi Magyarország 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye, ahol többszöri alkalommal történt csoda: 1696-ban, 1715-ben és 1905-ben hullatta könnyeit a templomban elhelyezett Mária-ikon. Máriapócs ban szintén elnyerte a basilica minor rangot. Ezen kegyhelyek, zarándokközpontok kiemelkedô (évente több milliós) látogatottsága a nemzetgazdaság számára is igen lényeges: napjainkra a turizmus a nemzetgazdaság talán legfontosabb társadalmi-gazdasági szektorává és a nemzetközi kereskedelem fontos tényezôjévé vált. A XX. század második felében fokozatosan alakult tömegjelenséggé (évente 4 5%-al nô), gazdasági szerepe az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett. A növekedés egyebek mellett számottevô GDP-elôállító funkciójának, munkaigényes jellegének és fontos beruházásgerjesztô hatásának köszönhetô. Ma a turizmus a világ bruttó nemzeti össztermékének mintegy 12%-át adja, és 200 millió ember számára biztosít munkalehetôséget. A turizmus pozitív gazdasági hatásai mellett figyelemre méltóak társadalmi hatásai is. A turizmus egy speciális fajtája a vallásturizmus, amely, mint a fentiekben bemutatásra került, a világ egyik vezetô turisztikai ágazata, amennyiben a látogatottsági adatokból indulunk ki. A vallási turizmus alatt azokat az utazásokat értik, amelyek célja szakrális mûemlékek (templomok, kolostorok) meglátogatása, különbözô vallási rendezvényeken, eseményeken, zarándoklatokon, búcsújárásokon, lelki gyakorlatokon való részvétel, 5 tehát egy olyan komplex, piacképes turisztikai termékrôl van szó, amely vallási indíttatású, vagy egyházi intézmények szolgáltatásainak igénybevételével valósul meg. Valódi, szûk értelemben csak a zarándokutat és a búcsújárást, a vallási eseményeken való részvételt tekinthetjük vallási turizmusnak, és azt is csak akkor, ha a hívô ember lelkében is részese az eseménynek az út megszervezôi a lelkiségre jobban ügyelnek, mint az egyéb turisztikai szolgáltatásokra. Ha viszont a fogalmat tágabban értelmezzük, akkor azt is vallási turizmusnak minôsíthetjük, amikor hívôk 11

12 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 6. Csaroda, református templom. Szent Dorottya ábrázolása a szentélyben vagy nem hívôk vallási nevezetességeket keresnek fel, tekintenek meg, de ezeket nem mint szent helyeket, hanem mint kulturális, történelmi vagy mûvészeti emléket értékelik. 6 A vallásturizmus fejlesztése az elmúlt években okkal került a magyarországi idegenforgalmi fejlesztések homlokterébe. Ennek ellenére Magyarországon maga a vallásturizmus koncepcionálisan még kialakulóban van. Gyenge a szervezett forma, ezen pedig csak a hathatós kormányzati politika segíthet. A vallásturizmus a magyar belföldi idegenforgalomból mindössze tíz, a külföldibôl pedig öt százalékkal részesedik. Mivel a szocializmus ideje alatt egyáltalán nem volt szó a vallás által motivált utakról, így hazai vallási turizmusunk fejlôdési üteme még ma 12

13 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 7. Csaroda, református templom. Szent Katalin ábrázolása a szentélyben is lassabb a világ vallási turizmusához képest, mivel az csak a rendszerváltást követôen indulhatott meg. A szûkebb és tágabb értelemben vett vallási turizmus aránya együttesen 7 8% Magyarországon, pedig potenciálisan több rejlik benne. 7 Az egyházak és fôleg az egyházközségek aktív szerepvállalása a turizmusban még nem egyértelmû. Magyarország az Európában is jelentôs vonzerôvel rendelkezô vallási búcsújáróhelyek közé csupán egyet sorolhat, Máriapócsot. A kisebb térségi, olykor országos jelentôséggel bíró települések közé számíthatjuk még Nyírbátort, Márianosztrát, Máriagyüdöt és Mátraverebély Szentkutat. Kultúrtörténeti és mûemléki szempontból jelentôs Pannonhalma, Esztergom, Tihany és Debre- 13

14 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 8. Sárosoroszi, református templom. Szentélybelsô kelet felé cen. Ezek a helyek tekinthetôk Magyarország legismertebb vallásturisztikai attrakcióinak; mellettük természetesen számos kisebb, regionális jelentôségû centrum ismert (pl. Csaroda, Tákos, Ják, Vizsoly, Bélapátfalva). Az északi-alföldi turisztikai régió kulturális turizmus kínálatában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vitathatatlan fölénnyel rendelkezik. Ezt számos mélyinterjú megerôsítette, amelyet az elmúlt hónapokban végeztünk. Ezen a területen az észak-magyarországi turisztikai régió, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye tekinthetô a legfôbb riválisnak, hiszen ez a terület szintén nagyon gazdag és színes mûemlékállománnyal rendelkezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országos léptékben mérve is kiemelt jelentôségû egyházi örökséggel bír, a megyében a legjelentôsebb kulturális vonzerôt templomok képezik (lásd Nyírbátor, Máriapócs, Csaroda, Tákos, Szabolcs, Csenger). Ebben a megyében nincsenek várromok, grandiózus kastélyok, amelyek a turisztikai kínálat egyedi termékeivé válhatnának (ez alól kivételt a tiszadobi Andrássykastély, a kisvárdai vár és a vajai Vay-várkastély jelent, amelyek országos jelentôségû mûemlékek), amely szempontból Észak-Magyarország éppen a legerôsebb. A megyén belül elsôsorban Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát a kisméretû templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, a faragott szószékek hordozzák. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Az állandó belés árvizek hatására a folyók ölelésében létrejövô lápok évszázadokon keresztül nyújtottak menedéket a támadó hordákkal szemben. Ez az elzárt világ életet kínált a háborúban. A Szatmár beregi vidék elszigeteltségének és az oltalmazó vizeknek köszönheti, hogy fennmaradhatott középkori öröksége, megôrizhette értékeit, hagyományait, lelkületét. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a mesés világnak. Ezen a vidéken a szegénységbôl és az elszigeteltségbôl eredôen csodás szépségû középkori templomokat ôrzött meg a múlt. A fentieken alapuló felismerésekbôl származóan vette kezdetét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusfejlesztésében és turizmusmarketing tevékenységében a vallásturizmus pozícióinak megerôsítése. A vallásturizmus fejlesztése a térségben két egymástól teljesen különálló komplex fejlesztési program keretében zajlik: 1. A Mária-út, amely egy Közép-Európán átívelô zarándokút, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyírségi részét érinti elsôsorban (Rakamaz Nyíregyháza Napkor Kállósemjén Máriapócs Nyírbátor Piricse Nyírvasvári Bátorliget Vállaj irányába fut a megyén belül). A Mária-út kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazell-tôl az erdélyi Csíksomlyóig vezet, észak-déli tengelye a lengyelországi Częstochowa kegyhelytôl a boszniai Medjugorjéig. A Mária-útnak az a jelentôsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában, hogy Máriapócsot bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe, sôt a Mária-útnak Máriapócs az egyik legfontosabb centruma. 2. A Középkori templomok útja, amely egy három országon átívelô tematikus útvonal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közép-nyírségi, rétközi, beregi és szatmári részeit érinti (Szabolcs Székely Kisvárda Baktalórántháza Vaja Csaroda Beregdaróc Tarpa Nagyar Túristvándi Fehérgyarmat Csenger Csengersima irányába halad keresztül a megyén). A Középkori templomok útja szintén nemzetközi tematikus útvonal, hiszen a magyarországi Szabolcs-Szatmár- Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megye az általa érintettek. Nemzetközi jelleget abból adódóan kapott az útvonal, hogy már genezisétôl számítva hátáron átnyúló együttmûködések keretében került kialakításra. Az ebben rejlô ráció egyértelmû, hiszen olyan területekre terjed ki, amelyek egykor történelmileg összetartoztak, vagyis az útvonal egy történeti régióban halad. A Középkori templomok útja címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklôdôket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, a Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét. A Középkori templomok útja egy komplex, hosszú távú fejlesztési program, amely több ütembôl épül fel. 14

15 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program támogatásával, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács partnerségében valósult meg folyamán a Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben címû turizmusfejlesztési program. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedô örökségturisztikai és mûvészettörténeti értéket jelentô középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerûsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar-román határtérségben. A térség templomai, kiemelt mûvészettörténeti, történeti és mûemléki értékeik ellenére néhány kivételtôl eltekintve kifejezetten alacsony látogatottságúak. A projekt eredményeként létrejött útvonal 33 templomot tömörít magába. A történeti Szatmár területérôl 20 magyarországi (Csegöld, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Jánkmajtis, Kisszekeres, Kölcse, Nagyar, Nagygéc, Nagyszekeres, Sonkád, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Tiszakóród, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi) és 13 romániai templom (Ákos, Avasfelsôfalu, Bere, Bikszád, Csomaköz, Egri, Kaplony, Krasznabéltek, Krasznacégény, Sárközújlak, Szilágykorond, Tasnád és Vetés) láncba fûzésével jött létre az útvonal. Ennek megszületett a hivatalos honlapja: Lezajlott egy átfogó tudományos kutatás, amelynek eredményeképp egy reprezentatív kötet keretében sikerült bemutatni a középkori Szatmár egyházi örökségét. (Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben Arhitectura religioasă medievală din Satu Mare. Circuitul bisericilor medievale din judeţele Szabolcs-Szatmár-Bereg şi Satu Mare) Az elsô ütemben elkészült az útvonal táblarendszere, valamint létrejött a népszerûsítéshez szükséges promóciós eszközrendszer. Az elsô ütem összességében kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített, vagyis lezajlottak a termékfejlesztéshez szükséges alapkutatások, és megtörtént a tematikus útvonal piacra vezetése. Az útvonal kiterjesztésének gondolata már 2010 folyamán felmerült. A kiterjesztéshez kapcsolódó munkákat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft kezdeményezte a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen. A szervezet 2010-ben pályázatot nyújtott be a Hungary- Slovakia-Romania-Ukraine ENPI CBC Programme keretében Tourist route to the common religious and cultural heritages címmel. A fent leírt program folytatásaként újabb 32 templom kerül bekapcsolásra, 17 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, 15 pedig Kárpátalja megye területérôl. A bôvítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi, felsô-szabolcsi és közép-nyírségi részét érinti, Kárpátalja területérôl pedig a magyar-ukrán határszakaszhoz közel esô, többségében magyarok lakta területek kerültek bekapcsolásra, ahol kiterjedt a középkori egyházi mûemlékállomány. Az útvonal kiterjesztése során Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területérôl Anarcs, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Laskod, Lónya, Márokpapi, Szabolcs, Székely, Tákos, Tarpa, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Vaja, Vámosatya református, valamint Baktalórántháza és Kisvárda római katolikus templomai kerültek be az útvonalba. Kárpátaljáról pedig Akli, Bene, Csetfalva, Feketeardó, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técsô és Visk református, Beregszász, Munkács, Nagyszôlôs római katolikus, valamint Gerény és Ungvár görögkatolikus templomai váltak a Középkori templomok útja részévé. Az útvonalfejlesztés hatására a tematikus útvonal három ország területét szeli át, ezáltal a Kárpát-medence egyik meghatározó tematikus útvonala jön létre. A második ütem összességében a kibôvítéshez kapcsolódó kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített, vagyis lezajlottak a termékfejlesztéshez szükséges alapkutatások, és megtörtént a tematikus útvonal piacra vezetése. A Középkori templomok útjának turisztikai attrakciófejlesztése címû projekt keretében a tematikus turisztikai 9. Barabás, református templom. Nyugati kapu 15

16 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE útvonal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyei szakaszának több pontján a tematikus útvonalhoz kapcsolódó attrakciófejlesztés történik a templomok látogatóbarát fejlesztésével, amely megyei innováció az egyházak mûemléki helyreállítása során. Lényegében az elsô ütemben kialakított útvonalszakaszra koncentrál, bevonva Szatmár megyébôl Bere, Krasznacégény és Csomaköz Árpád-kori templomait is. A projekt keretében történik meg a termékfejlesztés elsô infrastrukturális hulláma, a már meglévô eredmények felhasználásával. A projekt mintegy 20 templomot érint, ebbôl 12 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszín. A projekt másik fontos szegmense egy nemzetközi, komplex marketing kampány lebonyolítása. Harmadik ága új célcsoportok bevonása az útvonalba az útvonal menti gyalogos és kerékpáros turizmus fejlesztése révén. A harmadik ütem tekinthetô az útvonal fejlesztés elsô jelentôs áttörésének, mivel ez már a termékfejlesztés érdekében jelentôs forrásokat tud felhasználni. A harmadik ütem másik jelentôs eredménye, hogy világi kezdeményezésbôl egyházi kezdeményezéssé alakul át a program, hiszen ez az ütem a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség partnerségében valósul meg. Az útvonal kialakítása és fenntartása Magyarország szempontjából nemzetpolitikai jelentôségû, mivel jelentôs mértékben hozzájárul a határon túli magyar közösségek kulturális identitásának erôsödéséhez, fontos szerepet játszhat ezeken a területeken az idegenforgalom fellendülésében, amely a határon túli magyarság számára kínál jövedelemkiegészítô lehetôségeket. Ukrajna és Románia szempontjából szintén jelentôs elôrelépést jelent, Kárpátalja és Szatmár megye idegenforgalmi potenciáljának kiaknázásában. A tematikus útvonal Kárpátalja és Szatmár megye vonatkozásában olyan vonzerôkre, mûemléki és mûvészettörténeti értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek korábban nem integrálódtak a turisztikai kínálatba, új területeket kapcsolva be a turizmus vérkeringésébe. Ezzel kapcsolatosan fontos korrelációkra szeretné a tanulmány felhívni a figyelmet, amely a vallás, a mûemlékvédelem, az idegenforgalom és területfejlesztés között áll fönn. A turizmus társadalmi hatásai közül markánsan elkülöníthetôk a kultúrára gyakorolt hatásai, amelyekrôl általában megfeledkeznek a turizmus fejlesztése során, pedig igen lényegesek. A turistáknak köszönhetôen a fogadóhelyen élôkben tudatosul saját kultúrájuk és hagyományuk értéke, ez pedig büszkeséggel tölti el ôket. 8 Ennek hatására megújuló figyelemmel fordulnak saját kultúrájuk ápolása felé. Így a turizmus fontos szerepet játszhat a helyi identitás erôsödésében, a helyi értékek, mint turisztikai vonzerôk iránti büszkeség együtt jár a település vagy térség iránti büszkeség növekedésével. Szintén a kulturális hatások közé tartozik, hogy a turizmus dinamizálja a kulturális kínálat bôvítését, és finanszírozza a helyi kultúra fejlôdését. A XXI. században, amikor a globalizált világban az egyén mobilitása megnövekedett, az elvándorlás felerôsödése igen komoly társadalompolitikai problémát vet fel, amelyre reagálni kell nemzeti és lokális szinten egyaránt. Lényeges kiemelni azonban, hogy az egyén identitására igen nehéz hatni, hiszen ezeknek bonyolult emocionális és szocializációs összetevôi vannak, mint pl. a család, a vallás, a történelem, a hagyományok, az oktatás. A turizmus fejlesztése, a helyi identitás erôsítésén keresztül egyfajta választ kínál a globalizáció által felvetett migrációs kihívásokra. Igen lényeges szempont az idegenforgalom kulturális hatásrendszerében, hogy a turizmus ösztönzi a kulturális örökség revitalizálását, amely fôleg az épített örökség esetében lehet igen látványos. Ezzel kapcsolatban külön érdemes kiemelni, hogy az elmúlt években fokozatosan megszûntek azok az állami támogatások, amelyek önmagában mûemléki helyreállításokat segítettek. Helyettük a turizmusfejlesztés alá integrálódtak be a mûemlékvé delemmel összefüggô feladatok, ami egy fenntarthatóbb rendszer irányába mutat, de piac- és kereslet orientált szemléletet tesz szükségessé. Ez a paradigmaváltás különösen problematikus, ambivalens a templomok esetében, a templom ugyanis elsôdlegesen a hitélet gyakorlásának színtere, másodsorban mûemlék, és csak ezt követôen beszélhetünk róla, mint turisztikai vonzerôrôl. Ennek a problémának a feloldására ad választ a Középkori templomok útjának egyik innovációja, a látogatóbarát templom modellje. A modell innovatív szemléletet hordoz, az adott templom mûvészettörténeti, vallástörténeti, szellemi értékét próbálja kiemelni, a turisták fókuszába helyezni az épületen belüli funkcióvesztett terek felhasználásával, illetve interpretációs felületek nyitásával. Az alapprobléma az, hogy bár egy-egy templomról rengeteg érdekes információt lehet megtudni, hiszen az a település múltjának legôsibb elemeként kimagasló mûvészettörténeti értékekkel rendelkezik (rendkívül autentikusan a helytörténetiség szempontjából), addig a templomokból hiányoznak azok az eszközök, amelyek az információkat közvetíthetik. Ennek az az oka, hogy a templomok elsôdlegesen a hitélet gyakorlásának helyszínei. A mûvészet- és építészettörténész, valamint a régész szakma számos olyan kutatási eredménnyel, információval rendelkezik, amely turisztikai célú hasznosítás esetén és turistabarát megfogalmazásban rendkívül érdekes lehet a látogatók számára. Szükség van tehát olyan eszközökre, csatornákra, felületekre, amelyek segítségével átadhatóvá válnak ezek az információk. A látogatóbarát templomok esetében olyan térrészekben, falfelületeken történik meg a kiállítások és 16

17 A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJÁNAK A KÁRPÁT-MEDENCE VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE egyéb, információt hordozó eszközök telepítése, amelyeket nem vesz igénybe a gyülekezet, vagyis ezek a szakrális élet gyakorlását nem akadályozzák. A templomok ilyen értelmû turisztikai célú fejlesztése egyedülálló, eddigi kutatásunk szerint nincs máshol hasonló logika mentén mûködô templomfejlesztés. A tematikus útban szereplô vajai református templom szolgál modellként (amelynek a helyreállítását az észak-alföldi regionális operatív program támogatott), ahol már 2012-ben megvalósult ez a fejlesztés. A vajai modellnek az adaptálása történik meg a Középkori templomok útja fejlesztésének harmadik ütemében. A fejlesztés eredményekét látogatóbarát templomok jönnek létre mintegy vallásturisztikai attrakcióként, amelyekben a szakrális funkciók mellett meghatározó szerepet töltenek be a turisztikai funkciók is. A beruházás mindenképpen innovatív, amely újszerû szemléletével a templomok hasznosításának értelmezési kereteit kitolja, lehetôséget teremtve ezzel az egyházközségeknek, hogy aktívan bekapcsolódjanak a turisztikai ágazatba, és ezúton is felkarolják a helyi értékek védelmét, az egyházi örökségek revitalizációját és népszerûsítését a nagyközönség számára. A látogatóbarát templom modellje helyi szintû kezdeményezésen alapul, ami a Középkori templomok útjának egyik sajátossága. Összességében ez az elmúlt évek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Középkori templomok útja képében egy olyan tematikus útvonal született, amely hosszútávon is alkalmas eszköz lehet a térség komparatív elônyének számító középkori egyházi örökségben rejlô idegenforgalmi potenciálok kiaknázásában, amely új horizontokat villant fel a határon túli mûemlékvédelem területén, és amely paradigmaváltást helyez kilátásba a mûemlék templomok helyreállítása érdekében, annak szerves részeként kezelve a turisztikai funkciók integrálását. Végül nagyon fontos kitérni egy alapprobléma feloldására, amely alapvetôen pozicionálási gondokat vet fel a tematikus útvonallal kapcsolatosan. A középkorban a vallásosság egyre több új formában jelent meg az emberek életében. Elterjedt a szentek és a szentek ereklyéinek kultusza, a sírhelyeikhez való zarándoklat. Szokásba hozták a rózsafüzér használatát, a templomok jellegzetes alkotása lett a halott fiát sirató Szûz képe (Pietà). A reformáció idején a bálványimádó, babonás népi vallásosság nevetségesnek tûnt. A reformátorok megbélyegezték az emberek külsôdleges cselekményeinek szokásait, melyek során a hit és az élet valódi megváltoztatását a zarándoklatokkal, ereklyékkel és búcsúkkal helyettesítették. Ebben a vallás teljes megromlását látták. A református teológusok mélyen elítélték a naptári szentekhez kapcsolódó ünnepnapok régi szokásait (számos esetben a búcsúk ehhez kötôdnek), mert hitük szerint a szentek tisztelete elfordította az embereket az egy Üdvözítôben való hittôl. 9 Lényeges, hogy a református templomok esetében nincs zarándoklat, búcsú. Európára jellemzô módon elmondható, hogy nem alakultak ki a protestáns területeken zarándokutak. A Középkori templomok útját alkotó templomok többsége azonban református, vagyis elsôsorban református vagy protestáns vallásúakat vonzanak. Ez az oka annak, hogy Magyarországon sem létesült eddig egy koncepcionális vallásturisztikai stratégia a reformáció köré, hiszen irrelevánsnak tartották a kérdést. Azonban a protestáns vallásúak esetében is van vallási indíttatású utazás, de nem spirituális, hanem kulturális jellegû. A protestánsok nem bûnbocsánatot, megtisztulást várnak az úttól, hanem egyszerûen kulturális fogyasztási igényüket szeretnék kielégíteni, illetve meg kívánják ismerni vallási gyökereiket (ez az identitás szempontjából lényeges). Ez a nagyon komoly potenciál még kiaknázatlan Magyarországon és kiemelten Északkelet-Magyarországon ben lesz 500 éves a reformáció, amely a legnagyobb eseménye lesz a református világnak. A Magyarországi Református Egyház csatlakozott a Refo500 európai kezdeményezéshez, felvette a kapcsolatot az evangélikus egyházzal, és saját rendezvényeket is tervez. A református világ ebben az évtizedben már számos tematikus programot indított. A vallásturizmuson belüli tendencia, hogy közeledve az 500 éves évfordulóhoz felértékelôdik a protestantizmushoz kötôdô szellemi örökség. A Középkori templomok útja tehát vallási tekintetben is úttörô jellegû, hiszen olyan vallásturisztikai útvonal, amely épít a reformációra. Minden bizonnyal az útvonal fejlesztés egyik legnagyobb kihívása ennek a spiritualitásnak a megteremtése lesz az elkövetkezô években. A fényképeket Mudrák Attila készítette, az 1. kép ôrzési helye a Magyar Néprajzi Múzeum (R A), a benei felmérést a Budapesti Mûszaki Egyetem készítette. JEGYZETEK: 1 BEDÜRFTIG Varga Mária: A vallásturizmus jelenléte ma Magyarországon. december/3.html (Letöltés ideje: február 10.) 3 A vallási turizmus helyzete és fejlesztési lehetôségei, VIII-134/2000. A Turisztikai Helyettes Államtitkárság elôterjesztése az Országos Idegenforgalmi Bizottság részére, TARALLO BERKI HEGYI RÁTZ ld. még: HOFFMANN 2000.; PUCZKÓ RÁTZ VARGA Jamrik Attila: Vallásturizmus. hu/2010/07/26/vallasturizmus_munkaanyag_keszitette_jamrik_ andras_attila (Letöltés ideje: február 10.) 8 MUNDRUCZÓ STONE továbbá: MICHALKÓ 2007.; MICHALKÓ CHADWICK 2003.; SIPOS

18

19 Németh Péter Elpusztult középkori kolostorok, fennmaradt templomok Kárpátalján A magyar szemmel Kárpátaljának látott, Kijevbôl nézve Kárpátontúli Területnek (Закарпатська областъ) nevezett mai ukrán megye közel ezer éven át az I. világháború végéig a Magyar Királyság része volt. A trianoni békeszerzôdéssel (1920) végképp feldarabolt Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegyék részeibôl összeállított, s az ekkor létrejött csehszlovák államnak Podkarpatszka Rusz vagy Ruszinszko néven odaítélt, 1945 óta Ukrajna részét alkotó, több mint 12 ezer km 2 -nyi földterület múltja már emiatt is rendkívül változatos. Ez jogosít fel bennünket arra, hogy ne az egykori közigazgatási egység, a megye kereteiben tárgyaljuk az e könyvben ismertetett középkori egyházak keletkezésének és mindennapjainak eseményeit már ha szólnak róluk az írott források, hanem az ôket akkor éltetô települések jelentôségét tartva szem elôtt. A Magyar Királyság és a Kijevi Fejedelemség közötti kereskedelmi kapcsolatok egyik fô útvonala a mongol invázióig (1241) a mai Kárpátalján keresztül vezetett, érintve Ungvárt, Munkácsot, s az Orosz Havasok -nál (1283: Ruthenorum Alpes), az orosz évkönyvek szerint viszont a Magyar Hegyek -nél (горы Угоръския), 1 azaz a Vereckei-hágónál hagyta el az országot. Ennek az útvonalnak volt egy déli, Szatmár s tovább Erdély felé vonuló elágazása, amelynek mentén, a Bassa (ma: Vérke) pataknál, a Nagyhegy közelében telepítették Beregszász elôdjét, a XIII. századi írott forrásokban csak Lampertszászának nevezett települést. A név kétszeresen is árulkodó: egyrészt bizonyítja, hogy a város telepítôje I. (Szent) László király ( ) testvéröccse, Lampert herceg volt, tehát a város múltja több mint 900 évre tekint viszsza. Másrészt arról szól, hogy az elsô telepesek szászok, azaz német anyanyelvûek voltak, s bizonyára ôk honosították meg helyben a szôlôtermesztést és borkészítést, kihasználva a települést övezô, vulkanikus eredetû hegylánc adottságait. A város lakóinak IV. Béla király adott kiváltságot a tatárjárás után, 1247-ben. Ennek pontjai közül csak néhányat emelünk ki: a város polgárai szabadon költözhettek, javaikat szabadon örökíthették, papjukat maguk választhatták, egyházuk az esztergomi érsek alá tartozott. Akik itt kívántak letelepedni bármilyen rendûek és nyelvûek is, ugyanazzal a szabadsággal rendelkezhettek, mint a város régi lakói. A három fô bûn kivételével (az általuk választott) falunagy (villicus) ítélt felettük, minden szombati napon vásárt (heti piacot) tarthattak. Továbbá: a beregi (királyi) erdôt egy napi járóföld távolságig állataikkal (sertésekkel és barmokkal) szabadon élhették, abban épületfát vághattak. Bár a kiváltságlevél nem beszél a város tanácsáról, annak létszámáról, egy évi oklevélbôl tudjuk, hogy a város bírája 12 esküdttel (tanácsossal) vezette a várost, amelynek elsô kiadványát 1330-ból ismerjük, egy, a lampertszászi hegyen történt szôlôeladásról. 2 A város vonzása a megye felé is érvényesült: Bereg megye 1299-tôl itt (ritkán a közeli Dédán vagy Kaszonyban) tartotta gyûléseit a középkoron át, 3 s ennek hatására lassan, csak 1477-ben születik meg az elsô hivatalos okirat, amelyet már Beregszászon (Берегове), s nem Lampertszászán állítottak ki. 4 A királyi családnak a város alapításában játszott szerepét erôsíti az a tény, hogy a Mindenszentek tiszteletére szentelt egyháza királyi (exempt) plébánia volt, tehát nem a területileg illetékes egri püspök, hanem az ország elsô egyházi méltósága, az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott. 5 Plébánosai pedig gyakran voltak a magyar királynék káplánjai, gyóntatói, különösen a XIV. században. 6 A plébániatemplom méreteire jellemzô, hogy a XVI. században nyolcnál több mellékoltára volt (Szent Ilona, Szent Lénárd, Szent Kereszt, Szent Orsolya, Szent Mihály, Szent Jakab, Szent Ferenc és Szent Zsófia). 7 A Szent Mihálynak dedikált oltár a plébániatemplom déli oldalán külön álló kápolnát díszítette. 8 Volt még egy további oltár is. 9 A város jelentôségét mutatja bár a XIV. századtól a munkácsi váruradalom része, s a várnagyot helyben tiszttartó (officiális) képviseli, s ezért a XV. századtól oppidumnak, azaz mezôvárosnak nevezik, hogy Erzsébet anyakirályné ferences kolostort alapított benne a Szûz Mária tiszteletére. 10 Korábban, már 1366-ban megtelepedtek itt a domonkos apácák Szent Szaniszló püspök és mártír tiszteletére szentelt házukban ôket (Szatmár-) Németibe akarták áthelyezni, de oda nem érkeztek meg, helyükre 1479-ben férfi szerzetesek jöttek. 11 Ez utób- 1. Huszt, református templom. Okos szûz ábrázolása a diadalíven 19