MAGYAR KÖZLÖNY 149. szám

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY 149. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 18., hétfő Tartalomjegyzék 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet Egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról /2017. (IX. 18.) EMMI rendelet A bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről /2017. (IX. 18.) FM rendelet Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok évi finanszírozásának szabályairól /2017. (IX. 18.) KKM rendelet A külgazdasági és külügyminiszter által adományozható elismerésekről szóló 1/2014. (VII. 30.) KKM rendelet módosításáról /2017. (IX. 18.) KKM rendelet A külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előleg, valamint kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön részletes szabályairól szóló 4/2017. (II. 28.) KKM rendelet módosításáról /2017. (IX. 18.) NFM rendelet A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről 27446

2 27406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az emberi erőforrások minisztere 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés d) pont df) és dh) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. (4a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 5. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (2) bekezdés e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. alcím tekintetében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 64/B. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 7. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (1) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 8. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 9. alcím tekintetében az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 109. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. alcím 19. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 10. alcím tekintetében a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 90. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) A bölcsődére és a mini bölcsődére vonatkozó közös rendelkezések alcíme a következő 45/A. -sal egészül ki: 45/A. A bölcsődében és a mini bölcsődében nem kell a szülőnek a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdése előtt benyújtania a 36. szerinti munkáltatói igazolást az intézménynek, ha a Gyvt. 43. (3) bekezdés a) pontja alapján a bölcsődei felvételi kérelemhez már benyújtotta azt, és az abban foglaltakban változás nem történt.

3 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám Az R a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: (3a) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt kisgyermeknevelő helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvónő is elláthatja a helyettesítést, ha legalább 60 órás felkészítő tanfolyam keretében elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges alapismereteket. (3b) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt bölcsődei dajka helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvodai dajka is elláthatja a helyettesítést. 3. Az R. 51/C. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható. 4. Az R. 51/G. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható. 5. (1) Az R (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Végzettségi szinttől függetlenül képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépésekor munkahelyi bölcsődében vagy családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként, napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyként, illetve családi bölcsőde hálózatban vagy napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátorként foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy szolgáltatást nyújt, és a) a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti, családi napközit működtetők részére szervezett 40 órás tanfolyam elvégzéséről, vagy házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett 26 órás tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal rendelkezik, vagy b) az R1. hatálybalépését megelőzően családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyamon eredményesen részt vett. (2) Az R a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépését követően munkahelyi bölcsődében vagy családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként, napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyként, illetve családi bölcsőde hálózatban vagy napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátorként foglalkoztatási jogviszonyt létesítő vagy szolgáltatás nyújtását megkezdő személynek a rá vonatkozó 2. számú melléklet szerinti képesítési előírásnak a jogviszony létesítésétől vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított 6 hónapon belül kell megfelelnie. (1b) Ha az (1a) bekezdésben foglalt személy az (1) bekezdés szerinti valamely tanfolyamon eredményesen részt vett, azt a képesítés megszerzésére irányuló tanfolyam során a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet szerinti Egységes Képzési Programban rögzítettek szerint kell beszámítani. (3) Az R a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdés szerinti fenntartónak legkésőbb december 31-éig gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti személyeknek a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelmények teljesítésétől függetlenül az alap- vagy középfokú végzettségüknek megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szerinti A D fizetési osztályba sorolásáról. (4) Az R a a következő (3a) (3d) bekezdéssel egészül ki: (3a) A bölcsődében, mini bölcsődében a év során a) újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, valamint b) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek december 31-éig kell megfelelnie a 2. számú mellékletben a munkakör ellátásához megállapított képesítési követelményeknek.

4 27408 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám (3b) A bölcsődében, mini bölcsődében december 31-ét követően a) újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, valamint b) más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított 12 hónapon belül kell megfelelnie a 2. számú mellékletben a munkakör ellátásához megállapított képesítési követelményeknek. (3c) Mentesül a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól a) az a december 31-én bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakört betöltő személy, aki január 1-jétől számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint b) az a december 31-ét követően bölcsődében, mini bölcsődében újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, vagy más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személy, aki a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. (3d) Nem vonatkozik a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre, a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyre, valamint a családi bölcsőde hálózat koordinátorára, ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik. 6. Az R. a) 35. (1) bekezdésében a sajátos nevelési igényű szövegrész helyébe a sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra (a továbbiakban: korai fejlesztésre és gondozásra) jogosult szöveg, b) 35. (2) bekezdésében, 35. (6) bekezdésében, 46. (1) bekezdés b) pontjában, 46. (3) bekezdés a), b) és c) pontjában, 49. (1) bekezdés b) pontjában, 49. (3) bekezdés a) és b) pontjában, 51/A. (1) bekezdés b) pontjában, 51/A. (3) bekezdés a) és b) pontjában, 51/D. b) pontjában, 51/F. (2) bekezdés a) és b) pontjában, 51/H. (4) bekezdés b) pontjában, 51/K. (2) bekezdés a) és b) pontjában, (3) és (4) bekezdésében, 51/M. (4) bekezdés b) pontjában és 10. számú mellékletének 4.2. pontjában, 4.3. pontjában és 5.1. pontjában a sajátos nevelési igényű szövegrész helyébe a sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult szöveg, c) 35. (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 35. (5) bekezdésében és 37. (2) bekezdésében a sajátos nevelési igényű szövegrész helyébe a sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult szöveg, d) 35. (3) bekezdés a) pontjában és 38. (2) bekezdésében a nem sajátos nevelési igényű szövegrész helyébe a nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult szöveg, e) 35. (6) bekezdésében a sajátos nevelési igényét szövegrész helyébe a sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát szöveg, f) 51. (4) bekezdésében a (3) bekezdés szövegrész helyébe a (3) (3b) bekezdés szöveg, g) 1. számú melléklet I. Alapellátások cím 2.1. pontjában a Sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátó bölcsődében szövegrész helyébe a Sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekeket is ellátó bölcsődében szöveg lép. 7. Hatályát veszti az R. 35. (2) bekezdésében és 51/K. (4) bekezdésében a vagy a fejlesztő nevelését szövegrész. 2. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása 8. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a) 5. (8) bekezdésében a bölcsődébe szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe szöveg, b) 32. a) pontjában a bölcsődék szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények szöveg lép.

5 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása 9. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: R1.) a) 1. számú melléklet 2. pontjában a bölcsődékben szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben, szolgáltatóknál, napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásnál szöveg, b) 17. számú melléklet Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek (borító belseje) című táblázat 2. pontjában a bölcsődékben szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben, szolgáltatóknál, napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásnál szöveg lép. 10. Hatályát veszti az R1. a) 1. számú melléklet 2. pontjában a családi-napközi otthon, házi gyermekfelügyelet, szövegrész, b) 17. számú melléklet Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek (borító belseje) című táblázat 2. pontjában a családi-napközi otthon, házi gyermekfelügyelet, szövegrész. 4. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása 11. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása 12. (1) A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot, valamint örökbefogadók számára tanfolyamot és tanácsadást (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban: tanfolyamot szervező). (2) Az R3. 2. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tanfolyamot szervező) b) az örökbefogadás előtti tanácsadás, valamint az örökbefogadói tanfolyam elindítását a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) (írásban bejelenti.) 13. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően örökbefogadás előtti tanácsadáson vesz részt, melyet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 38. (2) (2b) bekezdése szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológusa (a továbbiakban: szakértő) a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai irányelvek alapján végez. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy a személyisége és családstruktúrája alapján a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. (2) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, házastársa, illetve élettársa is részt vesz a tanácsadáson. Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó személy saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.

6 27410 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám 14. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. (1) Az örökbefogadói tanfolyam során a résztvevők megismerkednek az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival. (2) Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 40 óra, amely a tanfolyamot lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magába foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 4 óráról hiányzott. (3) A tanfolyamot vezető képzőkre az 5. (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) Az örökbefogadói tanfolyam célját, tematikáját és az ismeretek ellenőrzési rendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza. A tematikához tartozó óraszámok az Egységes Képzési Programban (a továbbiakban: EKP) kerülnek meghatározásra. (5) Az örökbefogadói tanfolyamon részt vevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiállított tanúsítványt kapnak. 15. Az R3. Örökbefogadói tanfolyam alcíme a következő 14/A 14/D. -sal egészül ki: 14/A. (1) Az örökbefogadói tanfolyamot a miniszter szervezi pályázat keretében bevont tanfolyamszervezőn keresztül. A tanfolyamszervező egyedi azonosító számot kap. (2) A képzésbe bevont tanfolyamszervező az lehet, a) akinek a képzési program kidolgozásában közreműködő munkatársa vagy megbízottja részt vesz az EKP képzésen, és azt eredményesen elsajátítja, b) aki a tanfolyam helyét és annak képzési programjában meghatározott tárgyi feltételeit biztosítani képes, c) akinek az e rendeletben és az EKP-ban rögzítetteknek megfelelően elkészített képzési programját, szakmai anyagait és oktatási segédanyagait a miniszter jóváhagyja, d) aki a tanfolyamon oktatók képzési programban meghatározott képesítése és a felhasználni kívánt képzési program, szakmai anyagok és oktatási segédanyagok minősége alapján a tanfolyam megfelelő színvonalát képes biztosítani, és e) aki biztosítja a tanfolyamon oktatók részvételét a miniszter által évente szervezett szakmai konzultáción. (3) A tanfolyamszervező a tanfolyam megvalósítása során kizárólag a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján képezhet. (4) A tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítását írásban bejelenteni a miniszternek a tanfolyam indítását megelőzően legalább 30 nappal. (5) A (4) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tanfolyamszervező egyedi azonosító számát, b) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit, c) a tanfolyamon várhatóan részt vevők számát, d) a tanfolyam szakmai felelőseit, e) az oktatók nevét, a végzettséget igazoló okirat másolatát, f) az oktatók nyilatkozatát arról, hogy az e) pont szerinti, valamint az elérhetőségükre vonatkozó (levelezési cím, telefonszám, elektronikus levelezési cím) személyes adataiknak a tanfolyamszervező és a miniszter által a képzés szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése céljából történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint g) a felhasználni kívánt képzési programot, szakmai anyagokat és oktatási segédanyagokat. (6) Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamszervező köteles azt a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni a miniszternek. 14/B. A pályázaton nyertes tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítása előtt legalább 60 nappal a saját honlapján közzétenni a meghirdetett tanfolyam jelentkezési feltételeit. 14/C. A tanfolyamon való részvételről kiadott tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező a tanfolyam befejezését követő 30 napon belül megküldi a miniszternek. 14/D. (1) A tanfolyamokat a miniszter folyamatosan ellenőrzi annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a képzési programban, illetve az e rendeletben foglaltaknak. (2) Ha a tanfolyam megvalósítása eltér a jóváhagyott képzési programtól, vagy az ellenőrzés során szabálytalanság merül fel, a miniszter határidő kitűzése mellett felhívja a tanfolyamszervezőt a képzési programban foglaltaknak megfelelő képzési tevékenység folytatására és a felmerült szabálytalanság megszüntetésére. (3) Amennyiben a tanfolyamszervező a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési programban meghatározott

7 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám a) tananyag felhasználásával, b) óraszámban, c) tematika oktatásával vagy d) képesítésű oktató részvételével történik, a miniszter a folyamatban lévő képzést azonnali hatállyal felfüggeszti, új tanfolyam megkezdését nem hagyja jóvá, és a tanfolyamszervezési egyedi azonosító számot visszavonja. 16. Az R a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A január 1-jét megelőzően hatályos 14. szerinti örökbefogadói tanfolyam tekintetében az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépését követően új szakmai tananyag nem nyújtható be a miniszter számára. 17. Az R3. 7. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 18. (1) Az R3. a) 3. (3) bekezdésében a családpolitikáért felelős miniszter szövegrész helyébe a miniszter szöveg, b) 3. (4) bekezdésében a családpolitikáért felelős miniszternek szövegrész helyébe a miniszternek szöveg, valamint a családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szövegrész helyébe a miniszter szöveg, c) 8/A. (2) bekezdésében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szövegrész helyébe a miniszter szöveg lép. (2) Az R3. a) 1. -ában a magyar állampolgárra szövegrész helyébe a, Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyre szöveg, b) 6. számú melléklet I. pont a) alpontjában és b) alpont bb) pontjában, valamint II. pontjában a szülő szövegrész helyébe a személy szöveg, c) 6. számú melléklet II. pontjában a szülővel szövegrész helyébe a személlyel szöveg lép. 19. Hatályát veszti az R3. a) 1. -ában az a gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi működtetőjére és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyre, szövegrész, b) a és az azt megelőző alcím címe, c) 15. (2) bekezdésében a, családi napközit működtetők szövegrész, d) 4. és 5. számú melléklete. 6. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet módosítása 20. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a) 1. mellékletében foglalt táblázat A:47 és B:47 mezőjében a Bölcsődébe szövegrész helyébe a Bölcsődébe, mini bölcsődébe szöveg, b) 1. mellékletében foglalt táblázat A:48 és B:48 mezőjében a Bölcsődék szövegrész helyébe a Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények szöveg, c) 1. mellékletében foglalt táblázat A:49 és B:49 mezőjében a Családi napköziben szövegrész helyébe a Családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében szöveg, d) 2. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában a napközi szövegrész helyébe a bölcsődei, munkahelyi bölcsődei szöveg lép.

8 27412 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám 7. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása 21. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a) 20. (2) bekezdésében a családi napköziben vagy a bölcsődében szövegrész helyébe a bölcsődei szöveg, b) 91. (3) bekezdés b) pontjában a bölcsődések voltak szövegrész helyébe a bölcsődei ellátásban részesültek szöveg lép. 8. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása 22. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 13. (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a bölcsőde szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató szöveg lép. 9. A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosítása 23. A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat F:97 és F:98 mezőjében a bölcsődében szövegrész helyébe a bölcsődében, mini bölcsődében szöveg lép. 10. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet módosítása 24. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.) a) 3. melléklet A 148. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.1. alpont 2. pontjában a bölcsődében szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben szöveg, b) 5. melléklet A 177. sorszámú Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 3. pont 3.2. alpont a tizenkilencedik franciabekezdésében a bölcsőde szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény szöveg, c) 5. melléklet A 177. sorszámú Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.1. alpont negyedik és tizedik franciabekezdésében a bölcsődei szövegrész helyébe a bölcsődei, mini bölcsődei szöveg, d) 5. melléklet A 177. sorszámú Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.4. alpontjában a bölcsőben szövegrész helyébe a bölcsődei, mini bölcsődei ellátást nyújtó intézményben szöveg, e) 5. melléklet A 177. sorszámú Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.4. alpontjában a bölcsőde szövegrész helyébe a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény szöveg, f) 5. melléklet A 177. sorszámú Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 6. pontjában az a A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2009) Módszertani levélben közzétett játékkészlet és felszerelési jegyzék, balesetvédelemmel, tűz- és munkavédelemmel, játszókert felszerelésével kapcsolatos állományával szövegrész helyébe az a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 11. számú mellékletében felsorolt eszköz- és felszerelési jegyzékkel szöveg lép.

9 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám Hatályát veszti az R4. a) 3. melléklet aa) A 136. sorszámú Családsegítő asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.1. alpont b) pontjában, ab) A 146. sorszámú Fogyatékkal élők gondozója megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont, 5.1. alpont b) pontjában és ac) A 157. sorszámú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.1. alpont b) pontjában a családi napköziben, szövegrész, b) 5. melléklet A 176. sorszámú Házi időszakos gyermekgondozó megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.1. alpont negyedik franciabekezdésében a gyermekjóléti ellátórendszerhez tartozó házi gyermekfelügyeletet, vagy szövegrész, c) 5. melléklet A 176. sorszámú Házi időszakos gyermekgondozó megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.3. alpont pontjában az, a házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület szövegrész, d) 5. melléklet A 176. sorszámú Házi időszakos gyermekgondozó megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 5. pont 5.4. alpontjának első franciabekezdésében az a házi gyermekfelügyeletet igénybe vevő családban, vagy szövegrész. 11. Záró rendelkezések 26. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A , a 17., a 18. (2) bekezdése és a 2. melléklet január 1-jén lép hatályba. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere 1. melléklet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelethez 1. Az R2. 1. számú melléklet 10. pont 27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ellátási forma, intézmény típusa: (A megfelelő rész aláhúzandó.)] 27. Bölcsődei ellátás a) Bölcsőde b) Mini bölcsőde c) Munkahelyi bölcsőde d) Családi bölcsőde 2. Az R2. 1. számú melléklet 10. pont 29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ellátási forma, intézmény típusa: (A megfelelő rész aláhúzandó.)] 29. Napközbeni gyermekfelügyelet 3. Hatályát veszti az R2. 1. számú melléklet 10. pont 28. alpontja. 2. melléklet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelethez 7. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez Az örökbefogadói tanfolyam célja, tematikája és az ismeretek ellenőrzési rendszere I. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy a résztvevők 1. felkészüljenek az örökbefogadásra, információszerzéssel és saját élményű tapasztalatokon keresztül támpontokat kapjanak döntésükhöz, vállalják-e és milyen feltételek mellett az örökbefogadást;

10 27414 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám II. III. 2. megismerjék az örökbefogadás jogi és társadalmi hátterét; 3. szembesüljenek azokkal a tipikus nehézségekkel, amelyek az örökbefogadási eljárás és az örökbefogadott gyermek nevelése során felmerülhetnek; 4. elsajátítsák a konfliktusok kezelésének és az örökbefogadással együtt járó feszültségek, nevelési kihívások kezelésének módjait; 5. érzékenyebbek, elfogadóbbak legyenek nagyobb életkorú, különböző származású és egészségi állapotú gyermekek örökbefogadására. A tanfolyam módszere: Tematikusan irányított interaktív csoportos tanácsadás saját élményű elemekkel A tanfolyam tematikája 1. Az örökbefogadás és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon 1.1. A magyar gyermekvédelmi rendszer felépítése, működése Az örökbefogadás mint gyermekvédelmi sorsrendezés a gyermeki jogok érvényesülésének és érvényesítésének színtere Az örökbefogadás jogi szabályozása, az örökbefogadási eljárás folyamata Titkos és nyílt örökbefogadás Megyén belüli, más megyéből történő örökbefogadás Külföldre, külföldről történő örökbefogadás Az örökbefogadhatóság, örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételei Az örökbefogadás jogkövetkezményei Az örökbefogadóknak járó juttatások, ellátások, szolgáltatások Az utánkövetés jogi szabályozása. 2. A sikeres örökbefogadás feltételei, az örökbefogadás nehézségei 2.1. Az örökbefogadásra való alkalmasság összetevői Az örökbefogadásra alkalmatlan élethelyzetek meghatározása Az örökbefogadás sikerességét elősegítő, illetve hátráltató tényezők. 3. Az örökbe fogadható gyermekek nevelésének speciális nehézségei 3.1. Az örökbe fogadható gyermekek életközösségének feltárása A gyermekvédelmi gondoskodásban történő nevelkedés hatása a gyermekre A gyermek örökbefogadásig átélt negatív élményeinek kezelése Az örökbefogadás vállalásának nehézségei Együttélés a mássággal Örökbefogadott gyermekek a különböző közösségekben. 4. A gyermek magával hozott tulajdonságai és a környezet szerepe a gyermek fejlődésében 4.1. Örökletes és hozott adottságok, képességek Környezeti ártalmak a magzati életben, a gyermek születése és a fejlődése során A szocializáció és a nevelés lehetőségei, szerepe és hatása. 5. A veszteség szerepe az örökbefogadásban 5.1. A gyermek veszteségei: a vér szerinti családjában nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai. A korábbi gondozóktól való elválás veszteségei. Az örökbefogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre Az örökbefogadó szülők veszteségei: a meg nem született vérszerinti gyermekkel kapcsolatos érzések feldolgozása; korábbi vetélések, elhúzódó gyász; a meddőségi kezelések hatásának, kudarcainak feldolgozása. Az örökbefogadó szülő saját veszteségélményének feldolgozása a gyermek szempontjából. A meddőségi kezelések folytatásának problémái A vérszerinti szülők veszteségei, a vérszerinti szülők elfogadásának szerepe a gyermek életében Érzékenyítés a gyermek és a vérszerinti szülők veszteségeinek megértésére A veszteség feldolgozásának módjai, az örökbefogadó szülő szerepe az örökbefogadott gyermek veszteségeinek feldolgozásában. 6. A kötődés szerepe a gyermek életében 6.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége A korai biztonságos kötődés sérülése és korrigálásának lehetőségei A gyermek fejlődésére ható tényezők meghatározása az örökbefogadó szülőhöz kerülés után Az örökbefogadó szülő feladatai a kötődés kialakításában.

11 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám Egymásra találás 7.1. Szempontok a gyermek számára legmegfelelőbb örökbefogadó szülők kiválasztásához Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti anyával való találkozás Nevelőszülőtől történő örökbefogadás Gyermekotthonból történő örökbefogadás A gyermekkel való első találkozás élménye Az örökbe fogadni szándékozó családban élő gyermek felkészítése az örökbefogadásra Újszülött gyermek örökbefogadása esetén a szülői hozzájárulás visszavonásának kockázata a gyermek hathetes koráig, az erre az időszakra történő felkészülés Az örökbe fogadni szándékozó döntését befolyásoló tényezők A gyermek visszautasításának hatásai A barátkozás jelentősége, folyamata Sikeres és sikertelen barátkozások A gyermek beilleszkedésének segítése, a kötelező gondozási idő célja. 8. Konfliktus és konfliktuskezelés 8.1. Az örökbe fogadni szándékozókat érő negatív hatások (gyermekvállalási próbálkozások, sikertelen kezelések, erőfeszítések az örökbefogadásra, családi, társadalmi elvárások, önbizalomvesztés, elbizonytalanodás, szorongás, feszültségek) Az örökbefogadással együtt járó nehézségek okozta feszültség A másságból adódó lehetséges konfliktusok Tipikus konfliktushelyzetek az örökbefogadott gyermek nevelése során Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás Segítség a családban, illetve a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén. 9. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében 9.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család Az állandóság jelentősége a gyermek életében Az állandóságérzet biztosításának eszközei A múlt emlékeinek ápolása Életre szóló kapcsolatok kialakítása. 10. Az örökbefogadással kapcsolatos speciális szülői feladatok Az örökbefogadás utáni első napok, hetek történései, sajátosságai Testvérkérdés (vérszerinti gyermek mellé örökbefogadás; örökbefogadott gyermek mellé örökbefogadás) Normatív krízisek az örökbefogadásban A titok szerepe az örökbefogadásban A gyermekkel az örökbefogadottságának közlése A környezet bevonása örökbefogadás esetén A szűkebb-tágabb környezet viszonyulása az örökbefogadáshoz A közösségbe kerülés problémái. Az örökbefogadás kommunikációja a közösségben Az örökbefogadott gyermek tipikus kérdései különböző életkorokban A kamaszkor és az identitás jellegzetességei örökbefogadott gyermekeknél A gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogának támogatása. 11. Érzékenyítés a speciális adottságú örökbefogadható gyermekek örökbefogadására A gyermek származásának kérdései érzékenyítés különböző származású gyermekek elfogadására A gyermek származásának ismerete Előítéletek kezelése a családban és a tágabb környezetben Különböző származású gyermekek elfogadásának elősegítése Érzékenyítés a másságra, együttélés a mássággal Különböző származású gyermekek identitása örökbefogadó családokban A származás kérdései, elfogadtatása a tágabb családban és a környezetben Nagyobb életkorú gyermekek örökbefogadása Fejlődési sajátosságok nagyobb életkorban örökbefogadott gyermekeknél A gyermek testi, értelmi és mozgásfejlődése, ezek esetleges eltérései Érzelemszabályozási problémák kezelése Az örökbefogadott gyermek múltja.

12 27416 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám IV A gyermek örökbefogadás előtti élményeinek, emlékeinek megőrzése Az elvárások és a realitás közelítése Egészségi problémával küzdő gyermekek örökbefogadása Különböző egészségügyi állapotok, betegségek és lehetséges következményeik, kezelhetőségük, korrigálhatóságuk ismertetése A vér szerinti családban előforduló betegségek lehetséges hatásai a gyermekre Az egységes örökbefogadási nyilvántartás A gyermek egészségi állapotára vonatkozó elvárások adatlapjának megbeszélése Egészségügyi kockázattal kapcsolatos kérdések, félelmek, tapasztalatok Testvérek örökbefogadása Testvérek örökbefogadásának sajátosságai Különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek örökbefogadása Örökbefogadás után örökbefogadhatóvá vált vérszerinti testvérek örökbefogadása. 12. Az örökbefogadás utánkövetése, az utánkövetésbe nem tartozó szolgáltatások Az utánkövetés célja, haszna az örökbefogadó család számára A kötelező utánkövetés Az önkéntes utánkövetés lehetőségei Közösségi, alapítványi, egyesületi programok Más örökbefogadott gyermekekkel, örökbefogadó családokkal való találkozás jelentősége. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Ismereteket összegző beszélgetés.

13 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám Az emberi erőforrások minisztere 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelete a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed: a) a bölcsődében, mini bölcsődében dajka munkakörben foglalkoztatottakra, b) a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyekre (a továbbiakban együtt: bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy), c) a napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyekre, d) a családi bölcsőde hálózatban, a napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátor munkakörben foglalkoztatottakra, e) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos módszertani feladatok ellátására az intézményi formák tekintetében, illetve a szolgáltatási formák tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (7) bekezdése alapján kijelölt szervezetekre (a továbbiakban együtt: módszertani szervezet), valamint f) a képzésbe bevont tanfolyamszervezőkre. 2. A képzések közös szabályai 2. (1) A gyermekek napközbeni ellátásának területén a miniszter a módszertani szervezet közreműködésével szervezi az alábbi hatósági jellegű képzéseket: a) bölcsődei dajka munkakör ellátására szervezett tanfolyam (a továbbiakban: bölcsődei dajka tanfolyam), b) bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyam, valamint c) napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító személy részére szervezett tanfolyam. (2) A bölcsődei dajka tanfolyam szervezésében az intézményi formákra kijelölt módszertani szervezet tanfolyamszervezőként működik közre az általa kiválasztott bölcsődék bevonásával. (3) A miniszter az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tanfolyamot a szolgáltatási formákra kijelölt módszertani szervezet közreműködésével, pályázat keretében a képzésbe bevont tanfolyamszervezőn keresztül szervezi. 3. (1) A képzésbe bevont tanfolyamszervező az lehet, a) akinek a képzési program kidolgozásában közreműködő munkatársa vagy megbízottja részt vesz a miniszter által jóváhagyott Egységes Képzési Program (a továbbiakban: EKP) képzésén, és azt eredményesen elsajátítja, b) aki a tanfolyam helyét és annak képzési programjában meghatározott tárgyi feltételeit biztosítani képes, c) akinek az e rendeletben és az EKP-ban rögzítetteknek megfelelően elkészített képzési programját, szakmai anyagait és oktatási segédanyagait a miniszter jóváhagyja, d) aki a tanfolyamon oktatók képzési programban meghatározott képesítése és a felhasználni kívánt képzési program, szakmai anyagok és oktatási segédanyagok minősége alapján a tanfolyam megfelelő színvonalát képes biztosítani, és e) aki biztosítja a tanfolyamon oktatók részvételét a miniszter által évente szervezett szakmai konzultáción. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek a módszertani szervezetként tanfolyamszervezői feladatokat ellátó szervezetnek is meg kell felelnie. (3) A tanfolyamszervező a képzés típusának megfelelően egyedi azonosító számot kap. (4) A tanfolyamszervező a tanfolyam megvalósítása során kizárólag a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján képezhet. (5) A tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítását írásban bejelenteni a miniszternek a tanfolyam indítását megelőzően legalább 30 nappal.

14 27418 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám (6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tanfolyamszervező egyedi azonosító számát, b) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit, c) a tanfolyamon várhatóan részt vevők számát, d) a tanfolyam szakmai felelőseit, e) az oktatók nevét és a végzettségüket igazoló okirat másolatát, f) az oktatók nyilatkozatát arról, hogy az e) pont szerinti, valamint az elérhetőségükre vonatkozó (levelezési cím, telefonszám, elektronikus levelezési cím) személyes adataiknak a tanfolyamszervező és a miniszter által a képzés szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése céljából történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint g) a felhasználni kívánt képzési programot, szakmai anyagokat és oktatási segédanyagokat. (7) Amennyiben a (6) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamszervező köteles azt a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni a miniszternek. 4. (1) A módszertani szervezet saját honlapján minden év január 15-éig tájékoztatást tesz közzé az adott évben meghirdetett tanfolyamokról. (2) A meghirdetett tanfolyamokról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a képzés típusának megfelelő a) tanfolyamszervezőket megyei bontásban, b) képzési, illetve a pótvizsgadíjat és c) 1. melléklet szerinti képzési tematikát. (3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásról a 2. (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tanfolyam esetén a szolgáltatási formákra kijelölt módszertani szervezet a közzététellel egyidejűleg értesíti a képzésbe bevont tanfolyamszervezőket. 5. A képzésre jelentkező a tanfolyamszervező által rendszeresített jelentkezési lapon nyilatkozik arról, hogy az ott megjelölt személyes adatainak a tanfolyamszervező és a miniszter által a képzés szervezése, lebonyolítása, a vizsgáztatás, valamint a vizsgával kapcsolatos dokumentumok megőrzése céljából történő kezeléséhez hozzájárul. 6. (1) A 2. (1) bekezdése szerinti tanfolyamok vizsgával zárulnak, amely írásbeli és szóbeli részből áll. (2) A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbeli vizsga teljesítése. (3) Az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontjáról a tanfolyamszervező legkésőbb a tanfolyam utolsó napján tájékoztatja a tanfolyamon részt vevőket. A szóbeli vizsga legkorábbi időpontja az írásbeli vizsga teljesítésének határidejétől számított 15. nap lehet. 7. (1) Az írásbeli vizsga a bölcsődei dajka tanfolyam kivételével vizsgateszt formájában történik, amely során a vizsgázó az erre a célra össszeállított 1000 kérdésből álló adatbázisból 100 véletlenszerűen kiválasztott kérdést kap, amelyekből legalább 60 kérdésre kell helyes választ adnia a sikeres vizsgához. (2) A vizsgateszthez összeállított kérdések adatbázisát az EKP tartalmazza. (3) Az írásbeli vizsgára rendelkezésre álló idő 120 perc. (4) A bölcsődei dajka tanfolyam írásbeli vizsga témáit és a vizsga időtartamát az 1. melléklet A) része tartalmazza. (5) Sikertelen írásbeli vizsga esetén a vizsgázó a sikertelen vizsgát követő 6 hónapon belül pótvizsgát tehet. Ha a vizsgázó a pótvizsgát rajta kívülálló elháríthatatlan okból elmulasztja, és mulasztását igazolja, részére az elmulasztott pótvizsgát követő 3 hónapon belül újabb pótvizsgalehetőséget kell biztosítani. 8. (1) A szóbeli vizsgán a bölcsődei dajka tanfolyam kivételével a résztvevő szóbeli gyakorlati feladatot old meg tételhúzással, továbbá részt vesz egy egyéni vagy csoportos záróbeszélgetésen. (2) Bölcsődei dajka tanfolyam esetén a szóbeli vizsga az 1. melléklet A) része szerinti szóbeli, valamint gyakorlati feladatokból áll. (3) Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki a képzési programban megállapított kötelező óraszámnak a) elméleti oktatás esetén legalább a 90%-át, b) az 1. melléklet A) rész V. fejezet 5. pontja, B) rész II. fejezet 6. pontja, illetve C) rész IV. fejezet 5. pontja szerinti gyakorlati oktatás esetén annak 100%-át teljesítette. 9. (1) Az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontját a tanfolyamszervező az írásbeli vizsga megkezdését megelőzően harminc nappal köteles bejelenteni a miniszternek.

15 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 149. szám (2) A vizsgabizottság elnökét a miniszter a módszertani szervezet véleményének kikérésével delegálja, a vizsgabizottság két tagját a tanfolyamszervező a miniszter javaslatára jelöli ki. (3) Nem lehet a vizsgabizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a képzésben oktatóként részt vett. (4) A vizsga értékelését a vizsgabizottság elnöke és tagjai közösen alakítják ki az írásbeli vizsga, a szóbeli vizsga és a záróbeszélgetés eredményei alapján. (5) A vizsga értékelése a) megfelelt vagy b) nem felelt meg lehet. 10. (1) A vizsgáról jegyzőkönyv készül, amelyet a tanfolyamszervező az írásbeli dolgozatokkal együtt 10 évig megőriz, illetve a tanfolyam lezárását követően, beszámolójában megküld a miniszternek. (2) A vizsgáról készült jegyzőkönyv alapján a tanfolyamszervező sikeres vizsga esetén tanúsítványt állít ki a tanfolyamon részt vevő számára. A tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a képzés típusának megfelelően a 2 4. melléklet tartalmazza. (3) A tanfolyamon való részvételről kiadott tanúsítvány másolatát a tanfolyamszervező a tanfolyam befejezését követő 30 napon belül megküldi a miniszternek. 11. (1) A tanfolyamok megvalósítását a miniszter folyamatosan ellenőrzi annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az EKP-ban, illetve az e rendeletben foglaltaknak. (2) Ha a tanfolyam megvalósítása eltér a jóváhagyott képzési programtól, vagy az ellenőrzés során szabálytalanság merül fel, a miniszter határidő kitűzése mellett felhívja a tanfolyamszervezőt a képzési programban foglaltaknak megfelelő képzési tevékenység folytatására és a felmerült szabálytalanság megszüntetésére. (3) Amennyiben a tanfolyamszervező a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési programban meghatározott a) tananyag felhasználásával, b) óraszámban, c) tematika oktatásával vagy d) képesítésű oktató részvételével történik, a miniszter a folyamatban lévő képzést azonnali hatállyal felfüggeszti, új tanfolyam megkezdését nem hagyja jóvá, és a tanfolyamszervezési egyedi azonosító számot visszavonja. 3. Bölcsődei dajka tanfolyam 12. (1) A bölcsődei dajka tanfolyam felkészíti a résztvevőket a bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő segítőtársaként a) a munkához szükséges higiénés feltételek biztosítására, b) a gondozás feltételeinek megteremtésére és c) a gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges eszközök előkészítésében, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében való a kisgyermeknevelő iránymutatása alapján történő szükség szerinti közreműködésre. (2) A bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele alapfokú vagy középfokú végzettség. (3) A tanfolyamra írásban lehet jelentkezni a tanfolyamszervezőnél. A csoport létszáma nem haladhatja meg a 15 főt. (4) A bölcsődei dajka tanfolyam 100 órából áll, amelyből 75 óra az elméleti tananyag feldolgozása, 25 óra a gyakorlat az 1. melléklet A) részében foglalt tematika szerint. (5) A bölcsődei dajka tanfolyamon részt vevő részére sikeres vizsga esetén a tanfolyam elvégzéséről a tanfolyamszervező a 2. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. 4. Bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyam 13. (1) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyam felkészíti a résztvevőket arra, hogy a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében a gyermekek számára megfelelő nappali felügyeletet, nevelést, gondozást, étkeztetést és foglalkoztatást tudjanak biztosítani.