Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára IX CSONGRÁDI ÁLTALÁNOS IPARTESTÜLET, 1936-TÓL CSONGRÁD ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLET IRATAI

Átírás

1 Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára IX CSONGRÁDI ÁLTALÁNOS IPARTESTÜLET, 1936-TÓL CSONGRÁD ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLET IRATAI Az ipartestületek megalakításáról az évi XVII. tc. IV. fejezete rendelkezett. A tc a szerint a Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanáccsal bíró városokban, továbbá oly községekben, melyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalább százra megy, a képesítéshez kötött mesterséggel (4..) foglalkozó iparosok kétharmadának kívánatára, az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásával az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. A tc a kimondja továbbá, hogy Mindazon iparosok, kik az illetı város vagy község területén képesítéshez kötött mesterséget őznek, a testület tagjai, és a tagsági díjak fizetésére kötelesek. Az ipartestület célját e törvény a határozza meg: az iparosok közt a rendet és az egyetértést fenntartani; az iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló mőködését támogatni, az iparosok érdekeit elımozdítani, s ıket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a) hogy az iparosok és a segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy a tanonczok ügye rendeztessék; c) hogy az iparosok és a tanonczok vagy a segédek közt felmerülı súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltetı mőködés biztosíttassék; d) hogy segélypénztárak létesüljenek; e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által elımozdítsa; f) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellıleg tájékoztassa. Igaz, hogy az ipartörvény évben lépett életbe, de Csongrádon az ipartestület megalakítása 1890-ig váratott magára. A város területén képesítéshez kötött mesterséget őzı iparosok feletti I. fokú iparhatóság, a csongrádi iparos osztályhoz tartozók többségének kívánságára június 29-én dr. Cicatricis Lajos járási fıszolgabíró elnöklete alatt megtartott általános iparos győlésen megállapított, s /1890. sz. alatt, augusztus 22-én a Kereskedelemügyi M. Kir. Minisztérium által jóváhagyott alapszabály értelmében a Csongrádi

2 Általános Ipartestület megalakult. Az ipartestületi alakuló közgyőlést október 6-án tartották. Az alapszabály 29 -ból épül fel. Az ipartestület ügyeit a közgyőlés és az elıjáróság intézi. Közgyőlést évente egyszer hívtak össze, melyen megtárgyalták és elfogadták az elızı évi vagyonmérleget és az adott év költségvetését. Hatáskörébe tartozott még a testület mőködéséhez szükséges fontosabb határozatok meghozatala, az alapszabály megállapítása, módosítása, az ipartestület szerveinek megválasztása. Az elöljáróság az elnökbıl és 12 tagból állt, kiket a közgyőlés választott meg 3 év idıtartamra úgy, hogy az elöljárósági tagok közül 4 tag évenként kilép és új tagokat választanak meg. Az elöljárósági tagok választásánál figyelembe vették azt, hogy lehetıleg minden iparág képviseltesse magát a testületben. Az elöljáróság intézte a testület mindazon ügyeit, melyek nem a közgyőlésnek vannak fenntartva. Ilyen például a lajstromok vezetése és az ipartestület által törvény szerint végzendı hatósági teendık elintézése. A közgyőlési tárgysorozat elıkészítése és kihirdetése, a költségvetési tervezet elkészítése, valamint a közgyőlési határozatok végrehajtása. Az elöljárósági tagok havonta legalább egyszer üléseztek. A testület az egyes iparágak vagy iparcsoportok szakérdekeinek önálló képviseletére szakosztályokat szerveztek. A szakosztályok mőködését a szakosztályi ügyszabályok határozták meg. Az ipartestületen belül 7 szakosztályt hoztak létre: élelmezési szakosztályt, a ruházati szakosztályt, bıripari szakosztály fémipari szakosztályt, borbélyipari szakosztályt, faipari szakosztályt és építıipari szakosztályt tıl bıvült még eggyel, a nıi szabó szakosztállyal. Az ipartestületen belül, az iparosok és a tanoncok ill. segédek közötti súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltetı bizottságot szerveztek, mely 1891-tıl mőködött ban megalapították a Csongrádi Ipartestületi Betegsegélyzı Pénztárt, mely 1907-ig mőködött. A testület tagjai igyekeztek a város közmővelıdési és sportéletébıl is kivenni a részüket, megalakították az Ipartestületi Dalárdát és a Mőkedvelı Csoportot 1924-ben, a Csongrádi Iparos Clubot, mely sportegylet volt, 1926-ban alapították. Az Iparos Nıegylet október 9-én tartotta választmányi ülését. Az egylet tagjai nem a nıi iparosok voltak, hanem azon iparosok feleségei, akik a testületnek tagjai. Az 1884-ben életbelépett törvényt 1932-ben megreformálták. Az évi VIII. tc. több szervezeti változás mellett, részletesebben meghatározta az ipartestületek feladatkörét. Az új törvény szerint az ipartestület önkormányzati szervei: a közgyőlés, az elıjáróság, az elnök (alelnök), a külön célokra alakított szakosztályok és bizottságok. A törvény lehetıséget adott ipartestületi szék alakítására, melynek célja az üzleti tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítése, valamint az iparosok közötti ellentétek békés rendezése. A

3 törvény értelmében az ipartestületek tagjainál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekő ügyek megbeszélésére, az együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot alakíthatnak, melyben a munkaadók és az alkalmazottak egyenlı arányban vannak képviselve. A fent hivatkozott törvény 11. -a intézkedik arról, hogy az ipartestületek évi rendes vagy esetleg rendkívüli közgyőlésén mely ipartestületi tagok gyakorolhatják tanácskozási és szavazati jogukat. Az ipartestület életében nagy változást hozott az évi VIII. tc., mely kötelezıvé tette az önálló ipart gyakorló iparosnak az ipartestületi tagságot. Ez jelen esetben a Csanytelek és Tömörkény község iparosainak a Csongrádi Ipartestületbe való beolvadását jelentette. Az február 17-én tartott közgyőlésen módosították az alapszabály 4. -át, mely a tagdíjakról szól. A tagok a 9/1935. sz. határozatban 6 fokozat szerint osztották be a tagdíjakat. Mivel a jegyzıkönyv nem maradt fenn, csak egy kivonat, melybıl csak a fokozatok szerinti fizetést tudjuk meg, de azt, hogy a felosztás mi alapján történt, sajnos nem derül ki december 7-én az elnök bejelentette az elöljáróságnak, hogy a M. Kir. Iparügyi Miniszter /III sz. rendeletével a Csongrádi Általános Ipartestület területét kiterjesztette Csanytelek és Tömörkény községekre is. Az alakuló közgyőlést december 8-án tartották. Ezen a közgyőlésen változtatták meg az alapszabály 1. -át, mely a testület nevét, székhelyét és mőködési területét határozza meg. Ezen szempontok alapján az alábbi adatokat tartalmazza: 1.. Az ipartestület neve: Csongrád és Vidéke Ipartestület. Székhelye: Csongrád Mőködési területe: Csongrád megyei város bel- és külterülete, továbbá Csanytelek és Tömörkény községek bel- és külterülete. Az ipartestület életében, felépítésében nagyobb változások már nem történtek egészen ig, amikor a Belügyminisztérium /1949. számú határozatával a testületet feloszlatta. A felszámolás lefolytatására felszámoló bizottságot rendelt ki. A felszámoló bizottság tagjai, valamint a testületi jegyzı szeptember 30-án tartott megbeszélést, melyrıl jegyzıkönyvet vettek fel, de azt nem iktatták, így az évi iratanyag végére került, mint iktatatlan irat. A szervezeti felépítésbıl adódóan, a fond anyagának egy részét a közgyőlési és elöljárósági jegyzıkönyvek alkotják. Ezek néhány év kivételével megvannak (pl.: hiányoznak a teljes évi jegyzıkönyvek). Több év anyagában hiányzik a közgyőlési jegyzıkönyv, a történtekre csak az elöljárósági üléseken elhangzott elıterjesztések utalnak. A jegyzıkönyvekben a határozatokat

4 1897-ig folyamatos beszámozással írták januártól egészen december 31-ig, a késıbbiekben minden jegyzıkönyv a benne lévı határozatokat 1-gyel kezdi. A fond anyagának zömét az iratanyag teszi ki. Az iratok iktatószám szerinti sorrendben vannak elhelyezve, évenként újrakezdıdı sorszámozással, de a rendezés során szinte minden év anyagához találtunk iktatatlan, de az adott fondhoz tartozó iratokat. Az iktatókönyvek 1913-as év kivételével megtalálhatók, viszont a mutatók hiányosan maradtak meg. Az iratok mellett találhatók pénzügyi vonatkozású könyvek: pénztári naplók, tagdíjbeszedési könyvek, leltárak. Fennmaradtak a tanonclajstromok, segédlajstromok, igaz, hogy nagyon rossz állapotban. Az anyagban megtalálhatók a munkaadók törzslapjai is, melyek ábécésorrendben, dobozban találhatók. Tartalmuk azonban nem tükrözi a valós helyzetet, mivel az iparosok nem mindig jelentették be a segédeket és alkalmazottakat, mert annak anyagi vonzata is lett volna.

5 Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára IX CSONGRÁDI ÁLTALÁNOS IPARTESTÜLET, 1936-TÓL CSONGRÁD ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLET IRATAI Terjedelme: 58 doboz 7,01 ifm 5 csomó 0,07 ifm 47 kötet 1,30 kfm összesen: 8,38 ifm A fond állagai: a/ Ipartestületi jegyzıkönyvek 0,50 fm d. Ipartestületi jegyzıkönyvek , 1918, k. Ipartestületi jegyzıkönyvek d. Ipartestületi jegyzıkönyvek b/ Ipartestületi iratok 7,88 fm d. Ipartestületi iratok k. Iktatókönyv k. Mutatókönyv , d. Munkaadók törzslapjai A ZS 61. d. Ipari törzskönyvi lapok, munkakönyvek k. Tanonclajstrom k. Kereskedı tanoncok szerzıdési lajstroma k. Tanoncok betősoros mutatója d. Segédek ki-bejelentése A ZS k. Segédek bejelentési könyve , k. Segédlajstrom k. Pénztári napló k. Pénztári napló mutatója

6 91. k. Pénztárkönyv máj k. Vendéglıi pénztárkönyv k. Csongrádi Általános Ipartestület fıkönyve k. Csongrádi Általános Ipartestület törzskönyve k. Törzskönyvi mutató 97. cs. Beszedési lajstrom cs. Egyénenkénti kivetési és lerovási fıkönyv k. Tagdíjkirovás iparáganként k. Tagdíj befizetések nyilvántartása iparáganként cs. Leltárak az ingóságokról 1921, 1931, 1946, cs. Ipartestületi Betegsegélyzı és Munkásbiztosító Pénztár iktatója , d. Különkezelt iratok , é.n cs. Iparlajstrom 1884 hiányos k. Csongrádi iparosok névjegyzéke iparáganként é.n k. Betősoros nyilvántartás iparosokról é.n. Csongrád, november 8. Rendezte: Georgiádes Ildikó és Kádasné Szabó Márta Fondtörténetet írta: Kádasné Szabó Márta

7 Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára IX CSONGRÁDI ÁLTALÁNOS IPARTESTÜLET, 1936-TÓL CSONGRÁD ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLET IRATAI a/ Ipartestületi jegyzıkönyvek d. Ipartestületi jegyzıkönyvek , 1918, k. Ipartestületi jegyzıkönyvek d. Ipartestületi jegyzıkönyvek d. Ipartestületi jegyzıkönyvek d. Ipartestületi jegyzıkönyvek b/ Ipartestületi iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok

8 d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok

9 d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok d. Iratok , é.n. 43. k. Iktatókönyv (1904 es év hiányos) 44. k. Iktatókönyv (1913-as év hiányzik)

10 45. k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv k. Iktatókönyv nov. 29 ig márc. 9-ig 56. k. Mutatókönyv d. Munkaadók törzslapjai A GY 58. d. Munkaadók törzslapjai H K 59. d. Munkaadók törzslapjai L R 60. d. Munkaadók törzslapjai S ZS 61. d. Ipari törzskönyvi lapok Munkakönyvek 62. k. Tanonclajstrom k. Tanonclajstrom k. Tanonclajstrom ápr k. Tanonclajstrom k. Tanonclajstrom k. Kereskedı tanoncok szerzıdési lajstroma k. Tanoncok betősoros mutatója d. Segédek ki-bejelentése A D 70. d. Segédek ki-bejelentése E J 71. d. Segédek ki-bejelentése K M 72. d. Segédek ki-bejelentése N S 73. d. Segédek ki-bejelentése SZ ZS 74. k. Segédek bejelentési könyve aug márc k. Segédek bejelentési könyve jún dec. 7.

11 76. k. Segédlajstrom jan szept k. Segédlajstrom szept jún k. Segédlajstrom jún jan k. Segédlajstrom jan nov k. Segédlajstrom nov márc k. Segédlajstrom márc aug k. Segédlajstrom szept aug k. Segédlajstrom aug szept k. Segédlajstrom szept júl k. Pénztári napló febr k. Pénztári napló ápr k. Pénztári napló jan máj k. Pénztári napló máj k. Pénztári napló márc k. Pénztári napló mutatója k. Pénztárkönyv máj k. Vendéglıi pénztárkönyv k. Csongrádi Általános Ipartestület fıkönyve I. kötet k. Csongrádi Általános Ipartestület törzskönyve II. kötet febr k. Csongrádi Általános Ipartestület törzskönyve III. kötet k. Törzskönyvi mutató 97. cs. Beszedési lajstrom cs. Egyénenkénti kivetési és lerovási fıkönyv k. Tagdíjkirovás iparáganként k. Tagdíj befizetések nyilvántartása iparáganként cs. Leltárak az ingóságokról 1921, 1931, 1946, cs. Ipartestületi Betegsegélyzı és Munkásbiztosító Pénztár iktatója d. Különkezelt iratok Alapszabályok és módosításai A Csongrádi Ipartestület alapszabálya 1890

12 Az alapszabály módosításai: 1926, , 1942 A Csongrádi Ipartestület Békéltetı Bizottságának alapszabályai Az Ipartestület kebelében szervezett békéltetıbizottság ügyrendje A Csongrádi Ipartestület szakosztályi ügyszabályai 1892 A Csongrádi Ipartestület munkaközvetítı intézményének alapszabályai A Csongrádi Ipartestület szállásszabályzata 1902 A Csongrádi Ipartestületi szék alapszabályai 1934 Ipartestület tisztviselıinek és alkalmazottainak szolgálati és fegyelmi szabályzata (MINTA) A szikvízkészítı iparosok cserecsarnokának szabályzata (MINTA) Országos Kisipari Szövetkezet alapszabályzata (MINTA) Magyar Kımővesmesterek Országos Szövetsége alapszabályzata (MINTA) Békéltetı Bizottságok iratai , Költségvetések , Mérlegek , Ipartestületi vendéglı iratai 1913, 1918, , 1943 Leltárak , 1948, 1949 Tagnévsorok 1890, , é.n.

13 Tisztikar névsora Szakosztályok névsora: Asztalos Hentes és mészáros Cipész Tanonckimutatás dec aug. Segédek összeírása ápr d. Különkezelt iratok Iparostanonc otthon alapítása 1922 Székházépítés, bıvítés 1908, , 1942, 1945 Szaktanfolyamok Szabóipari tanfolyam 1937 Mestervizsgára elıkészítı tanfolyam 1938 Cipészipari tanfolyam 1939 Mestervizsga jegyzıkönyvek Ipartestületi könyvtár leltára é.n cs. Iparlajstrom 1884 hiányosan, k. Csongrádi iparosok névjegyzéke iparáganként é.n k. Betősoros nyilvántartás iparosokról é.n.