Android-per: Oracle vs. Goolge

Átírás

1 Android-per: Oracle vs. Goolge Az alábbiakban szeretném bemutatni az Oracle és a Google számítástechnikai cégek között zajló szerzői jogi pert, amely az Android mobil operációs rendszer váltott ki. A től 2014-ig tartott, amely időszak végén az Oracle pert nyert a Google-lel szemben. Az első perszakasz 2012-ben a Google felmentésével végződött, de arról nem született döntés, hogy a szerzői jog védi-e az alkalmazásprogramozási interfészeket. Az Oracle szerint az Android mobil operációs rendszer nemcsak szerzői jogokat, hanem szabadalmat is sért. A bíróságon először a szabadalmi kérdést, majd a szerzői jog részt vizsgálták, amelynek során kilátásba helyezték az anyagi kártérítés megfizetését is. Ugyan az Oracle-Google per eredetileg szabadalmi pernek indult, a szerzői jogi kérdést csak később csapták hozzá, a szakértők szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy a Google számára sokkal veszélyesebb ez utóbbi. A két részkérdés viszonyára jellemző, hogy a szerzői jogi kérdést az Oracle is értékesebbnek tartja: korábban már kérte a szabadalmakról szóló döntés meghatározatlan időre való elhalasztását és felperesként is inkább a szerzői jogi problémákat boncolgatná, illetve az abban hozott döntést hozná előbbre. A Google "fair use" védekezése tekintetében az esküdtszék nem jutott döntésre, sem elmarasztaló, sem felmentő irányba. Az esküdtszék egy (két helyen található) metódust is jogsértőnek talált, két másik pontban pedig felmentést adott - ebből azonban egyet az ügyben eljáró bíró később felülbírált. Az Oracle két szabadalom megsértéséért indított pert, mindkettő a Java alapvető működéséhez, pontosabban a bájtkód előállításához illetve a Dalvik VM által gépi kóddá fordításhoz kötődik. Az ügy érdekessége, hogy az egyik szabadalom érvényessége hamarosan lejár, amennyiben ebben az ügyben nem születik pozitív ítélet, a fellebbezés várható periódusára érvénytelenné válik. A szerzői jogi kérdések - a Java API lemásolása, illetve néhány Java-fájl visszafejtése - dolgában a Google számottevően rosszabbul áll. Az ítélet szerint az esküdtszék úgy találta, hogy a Google felhasználta a Java API-k "struktúráját, sorrendjét és rendszerezését", ezzel pedig megsértette az Oracle szerzői jogait. Az Oracle eredetileg 6,1 milliárd dollárt szeretett volna legombolni a Google-ról arra hivatkozva, hogy a cég megsértette 7 szabadalmát, illetve 37 Java API-t használt fel az Androidban engedély nélkül, a kérdéses, több mint 7 ezer sort kitevő kód pedig hiába nyílt

2 forrású szoftver részei, szerzői jogi védelmet így is élveznek. Az Oracle kártérítési igényét a bíróság később 1 milliárd dolláros összegre mérsékelte, így most ekkora összeg a per közvetlen tétje. A jelen állás elbírálását az is bonyolítja, hogy a bíró még nem hozott döntést arról, hogy egyáltalán védi-e szerzői jog az alkalmazásprogramozási interfészeket - ha nemleges döntést hoz William Alsup bíró, akkor a Google gyakorlatilag győztesként kerül ki a perből. Ha azonban a válasz igen, akkor nagyon felértékelődik az esküdtszék döntése, miszerint a Java API-t a Google lemásolta - ez dollármilliárdokban mérhető kártérítési igény alapja is lehet. Az Oracle szabadalombitorlásra vonatkozó érve gyorsan elbukott, de az esküdtszék úgy találta, hogy a Google valóban felhasználta a Java API-k "struktúráját, sorrendjét és rendszerezését". Később azonban a pert levezető bíró kimondta, nem védheti szerzői jog az API-kat, mint ahogy nem véd rövid szövegeket, néhány szavas mondatokat sem. "Ameddig a metódus implementálására szolgáló kód különbözik, a szerzői jogi törvény értelmében bárki szabadon írhat önálló kódot a Java API-ban található függvény vagy metódus megvalósítására" - állít William Alsup bíró 41 oldalas indoklásában. Alsup egyébként matematikusi diplomával rendelkezik és a per kedvéért megtanult Javában programozni is, állítása szerint így pontosabban megértette a per tétjét, illetve a kifogásolt részletek jelentőségét. A 2012-ben megszületett második esküdtszéki döntés értelmében a Google nem vétkes az ellene felhozott vádakban ban folytatódott az Oracle és a Google csatája az Android Java-implementációja körül. A Java az Oracle számára a Sun felvásárlása mellett szóló egyik legfontosabb érv volt, aminek többször hangot adott a cég, így a borsos, 7,4 milliárd dolláros felvásárlással együtt megszerzett szellemi tulajdont és technológiát igyekszik minden eszközzel monetizálni ben az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott az Oracle-nek a Google ellen indított, Androidhoz kötődő szerzői jogi perben, másodfokon. A döntés megfordítja az elsőfokú döntést, amelyben Willian Alsup bíró gyakorlatilag mindenben a Google mellett döntött és kimondta, hogy a szerzői jog nem védi az API-kat. A Google az Androidban a Java klónozott alternatíváját használja, amely azonos APIkon keresztül érhető el, műszaki szempontból azonban új implementáció. Az Oracle érvelése szerint azonban nem csak saját Java-implementációját védi szerzői jog, hanem a Java API-kat

3 is - jogásznyelven SSO (structure, sequence, organization), vagyis minden, az API-t reprodukáló termék megsérti a cég szellemi tulajdonhoz fűződő jogait. Az Oracle 6,1 milliárd dolláros kártérítést kért, jogdíjat minden eladott androidos telefon után és (mint szellemi résztulajdonos) beleszólást a platform jövőjébe. Az Oracle álláspontja adott pontig érthető, a cég a Java egységét igyekszik védeni, amelyet a Google által készített Dalvik-implementáció megtör, az Android ugyanis nem a teljes Java-stacket, csupán egyes elemeit veszi át. Első fokon a bíró a Google-nek adott igazat, a cég gyakorlatilag minden releváns ponton győzelmet aratott az Oracle fölött. Az ítélet kimondta, hogy az SSO-t nem védi szerzői jog, csupán a specifikus implementációt. "Ameddig a metódus implementálására szolgáló kód különbözik, a szerzői jogi törvény értelmében bárki szabadon írhat önálló kódot a Java APIban található függvény vagy metódus megvalósítására" - állította William Alsup bíró 41 oldalas indoklásában. Alsup egyébként matematikusi diplomával rendelkezik és az ügy kedvéért megtanult Javában programozni is, állítása szerint így pontosabban megértette a per tétjét, illetve a kifogásolt részletek jelentőségét. A döntés értelmében tehát az API szabadon klónozható volt. Az ítélet szerint természetesen tilos a forráskód átvétele, a Google-t elmeszelte néhány sor átvételéért, amiért a cég némi kártérítést is fizetett. A másodfokú eljárásról már korábban kiszivárgott, hogy az ügyet meghallgató panel igen szkeptikus a Google álláspontjával kapcsolatban - ezt igazolta vissza a pénteken publikált ítélet is. A döntés szerint nem csak a szoftver tulajdonképpeni kódja, hanem a megvalósított funkció is szellemi termék, amelyet szerzői jog véd, ezt pedig az APIkompatibilitással rendelkező alternatív szoftverek megsértik. A kártérítésről a bíróság egyelőre nem döntött, az Oracle jóvátételi igényét azonban korábban már 1 milliárd dollárra mérsékelte a bíróság, így maximum ekkora lehet a kártérítés. Egy mobil operációs rendszer, másként mobil OS vagy mobil szoftverplatform (ha a szoftverfejlesztési keretrendszert is ideértjük) az operációs rendszerek azon csoportja, amik egy hordozható, kézi eszközt (például mobiltelefont, okostelefont vagy táblagépet) működtetnek. Működésük és felépítésük nagyban hasonlít asztali társaikéra, mint a Windows, OS X vagy a különböző Linux disztribúciók, amik többek közt asztali számítógépeken, notebookokon és laptopokon működnek. Valamelyest mégis egyszerűbbek és főképp a vezeték nélküli kapcsolattartásra és a multimédiára koncentrálnak, a kommunikációs eszköz funkciója mellett a felhasználó szemszögéből inkább

4 szórakoztatóelektronikai, mint informatikai eszközök, és általában más beviteli megoldásokat alkalmaznak. Az Android nevű operációs rendszert kezdetben egy kis cég fejlesztette, amit a Google Inc. megvásárolt és folytatta a rendszer fejlesztését. Az Android egy a Google szolgáltatást biztosító programokat leszámítva nyílt forráskódú, Linux alapú, Dalvikot futtató operációs rendszer, ami mögött a Google a legismertebb név, de egyéb cég, például az Intel, a HTC, az ARM, a Samsung, a Motorola től a Motorola Mobility már a Google Inc. tulajdona- és az ebay áll, amik az Open Handset Alliance-t alkotják. (A Wikipedia-szócikk érdekes módon egyedüli fejlesztőként a Google-t jelöli meg, az Oracle szerepéről nem esik szó). Az első kiadása november 5-én volt. Az Android főverziók sorban: 1.0, 1.5, 1.6, 2.0, 2.1, 2.2, 2.3, 3.0 (csak tabletekre), 4.0 (tabletekre és okostelefonokra egyaránt optimalizált), 4.1. Mindegyik főverzió egy édesség után kapta a becenevét, ezek sorban: Apple Pie (utólagos elnevezés), Banana Bread (utólagos elnevezés), Cupcake, Donut, Éclair (2.0 és 2.1 egyaránt), Froyo, Gingerbread, Honeycomb, Ice Cream Sandwich, Jelly Bean. Az API-k a modern szoftverek világában hasonló szerepet játszanak, mint az autó kerekeit rögzítő csavarok és anyák - lehetővé teszik, hogy egy meglévő rendszerhez egy másik csatlakozzon, ez pedig lehet más fejlesztő terméke is. Grafikus API-k teszik lehetővé, hogy játékok fussanak egy operációs rendszeren, és hálózati API-k teszik lehetővé, hogy böngészőt használhassunk a számítógépünkön. Nem túlzás azt állítani, hogy a modern számítástechnika alapja a modularitás, a különböző részek pedig ilyen API-kon keresztül kapcsolódnak össze egymással. Az Oracle problémája, hogy az API-kon alapuló szoftverarchitektúra nem csak azt teszi lehetővé, hogy "az autón kereket cseréljünk", hanem azt is, hogy az autót cseréljük le, miközben megtartjuk a dísztárcsákat. Esetünkben: az Oracle-féle Java helyére a Google a saját fejlesztésű szoftverét illesztette úgy, hogy a Java API-kkal való kompatibilitást megtartotta - vagyis a javás alkalmazások (némi módosítással) futnak a Google rendszerén is. Az API-k szerzői jogi védelme jóval túlmutat az Androidon. Az első áldozat a szabad szoftveres közösség lehet, számos nyílt forráskódú szoftver ugyanis pontosan úgy indult, hogy egy zárt programhoz nyújtott API-kompatibilis, de szabad implementációt. A legjobb példa pont a Linux kernel, amely a UNIX-alternatívaként, POSIX-kompatibilitással született. Az ítélet értelmében ez illegális.

5 Az ügy visszásságát mutatja, hogy a legtöbb szoftvercég mellett maga az Oracle is negatívan érintett lehet benne. A vörös emblémás óriás a szabad szoftveres licencel rendelkező OpenSolaris projektből ugyanis rengeteg API-kompatibilis implementációt visszaemelt zárt operációs rendszerébe, az ítélet értelmében ehhez nem lett volna joga - állítja legalábbis Bryan Cantrill OpenSolaris-fejlesztő a Hacker Newsre írt posztjában. Cantrill szerint ez is jól mutatja, hogy "maga az Oracle sem tartja be a elferdített és elfajult elvet", amelyre az ügyét felépítette. Az ítéletre adott reakciók a papírformát tükrözik. Az Oracle üdvözölte a másodfokú döntést, amely a cég szerint "győzelem az egész szoftveripar számára, amelyet a szerzői jogok védelme hajt az innováció útján". A Google szerint "az ítélet káros precedenst teremt a számítástechnika és a szoftverfejlesztés számára", a cég most a következő jogi lépéseket fontolgatja. Hogy az ügy hogyan folytatódik, abban fontos szerepet játszik, hogy egy függőben maradt kérdésben hogyan dönt a bíróság. Miután az eldőlt, hogy az API-kat védi a szerzői jog, most arra kell választ adni, hogy a "fair use doktrína" hatálya alá esik-e az Androidban hasznosított kód - ha igen, akkor a Google nem köteles kártérítést fizetni. A magyar törvények szerint (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen (kivonat a törvény szövegéből) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A törvény következő része viszont más megvilágításba helyezi a problémát (ami hangsúlyozottan amerikai eset, tehát az ottani szabályozások vonatkoznak rá, viszont érdemes összevetni a magyar jogalkotással): Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Ezen elgondolás alapján a magyar törvény több kérdést vetne fel egy hasonló esettel kapcsolatban: Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A következők alapján a magyar jogrend szerint: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő

6 megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes, tehát William Alsup, ha magyar bíró lenne, nem dönthetett volna a Google javára, hiszen ezen rendelkezések alapján az Oracle szerzői jogi követelése helytálló, még akkor is, ha a per csak pénzszerzés céljából robbant ki. Konklúzió Noha az eset nem Magyarországon, a helyi törvényi szabályozás hatálya szerint történt, érdemes lehet megnézni a külföldi példákat, főleg akkor, ha globális céget érint a probléma, melynek köztudottan, transznacionális jellege miatt, helyi képviseletei és irányítószervei is vannak. Így egy hasonló probléma Magyarországon is felmerülhet és az amerikai jogi eset, ha nem is biztos alapul, de tanulságként szolgálhat a vitás kérdések eldöntésekor felmerülő vélemény-nyilvánítás során. Források: