Mit kell tenni a kárbejelentés érdekében, közlekedési baleset során?

Átírás

1 Hasznos információk a jó kárbejelentéshez Mit kell tenni a kárbejelentés érdekében, közlekedési baleset során? Wolf József Kedves Olvasó! Ez a kiadvány ugyan ingyenes, de szerzői jogok fűződnek hozzá! Ha Ön a szerzőtől (Kogencia Kárrendező Iroda, Wolf József) kapta, arra kérem, hogy ne adja tovább ezt a károk bejelentéséhez oly fontos és hasznos információkat tartalmazó anyagot! Ha Ön nem a szerzőtől (Kogencia Kárrendező Iroda, Wolf József) kapta meg, akkor éppen törvényt sért! Mennyivel nyugodtabban olvashatná és használhatná fel a benne rejlő tudást, ha a saját példánya lenne! Egyszerűen regisztráljon a saját példányára a oldalon, és máris az Öné lehet egy törvényes példány, teljesen ingyen! Wolf József. Minden jog fenntartva!

2 Előszó helyett Kedves Olvasó! Gratulálok, hogy megszerezte ezt a tudástárat! A segítségével egy közlekedési baleset esetén tudni fogja, hogy milyen teendői, lehetőségei vannak. A kárrendezés nagyon sokszor a baleset helyszínén dől el! Ha nem jól tesz valamit, vagy olyat ír alá, amit nem kellene, akkor bizony bajba kerülhet. Esetleg anyagi hátrányba. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy olyan ismereteket adjon, amellyel biztos kézzel tudja elvégezni a helyszínen azokat a feladatokat, ami a jó kárbejelentéshez kellenek, és a kárbejelentése is megfelelő lesz a biztosító számára. Ha megfogadja ezeket a tanácsokat, akkor a kárbejelentéssel biztosan nem lesz problémája. Örömömre szolgál az, hogy segítségére lehetek abban, hogy a kárbejelentése minél hatékonyabb legyen. Olyan információkhoz jut ebből a tudásanyagból, amellyel elkerülheti azokat a buktatókat, amelyek a rossz kárbejelentés következményei. Forgassa ezt az e-bookot hasznosan! Tartalom Wolf József Mi az első teendő közlekedési baleset esetén?... 3 Fontos telefonszámok... 3 Mit kell mondani a mentő diszpécserének?... 3 Az első teendők után... 3 Mikor kell rendőrt hívni?... 3 A konfliktus... 4 Fénykép... 4 A kárbejelentő... 5 Mi történik, ha senkinél sincs nyomtatvány?... 6 Hol van a károkozó kötelezője?... 6 Mi kell a kárbejelentéshez?... 7 Ingóságok... 8 Mit írjon alá és mit ne?... 8 Kárbejelentés... 9 Határidők... 9 Mi történik, ha nem jelenti be a határidőn belül a kárt?... 9 Biztosítatlan jármű által okozott kár Ismeretlen gépjármű által okozott károk év A vétlen utasnak jár kártérítés! Mi az a személyi sérülés? Mi kell a személyi sérülés kárainak érvényesítéséhez? Javaslat a személyi sérülés esetére A végére

3 Mi az első teendő közlekedési baleset esetén? Természetesen, első az életmentés, az életveszély elhárítása, a sérültek ellátása. Értesíteni kell a mentőket, rendőrséget, esetleg a tűzoltókat. Segélyhívó: 112. Mentők: 104. Rendőrség: 107. Tűzoltóság: 105. Ezek a számok ingyenesen hívhatók. Fontos telefonszámok Mit kell mondani a mentő diszpécserének? A telefonszámot, amiről beszél, a baleset pontos helyét, a sérültek számát, hozzávetőleges életkorát, nemét, az egyéb körülményeket (például, ha valamelyik sérült terhes), ha van különleges veszélyforrás (például kiömlött üzemanyag, vegyi anyag, leszakadt elektromos vezeték). Ennél a telefonhívásnál mindig várja meg, amíg a diszpécser bontja a vonalat. Ez azért fontos, hogy fel tudja tenni az összes kérdését az esettel kapcsolatban. Ha Ön bontja a vonalat, de a diszpécsernek még van kérdése, fel kell hívnia Önt, ami időveszteség. Az első teendők után Ha túl van az emberek mentésén, megérkezett a mentő, megkezdődik a rendőrségi helyszínelés. Megtörténnek az első meghallgatások is. Ezután el lehet állni (tolni, szállítani) a sérült, vagy nem sérült járművekkel. Ekkor következik a kölcsönös adatszolgáltatás, a biztosító felé történő kárrendezés ügyében. A biztosítás szempontjából a legfontosabb azt meghatározni, hogy ki a baleset okozója, őt nevezzük károkozónak. Az ártatlan résztvevőt (esetleg résztvevőket) pedig károsultnak. A kárrendezés mindig a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítására történik. Ha nincs rendőrségi helyszínelés, a károkozó személye megegyezés kérdése. Ha van helyszínelés, akkor a rendőrség megállapítja a károkozó személyét. Mikor kell rendőrt hívni? Ha kisebb kár (csak koccanás) történik, és nem sérül meg senki, akkor nem kell rendőrt hívni. Ez egészen addig igaz, amíg a résztvevők egybehangzóan meg tudnak abban egyezni, hogy hogyan történt a baleset, és ki volt a károkozó! Abban a pillanatban, ha ez nem így van, és úgy érzi, hogy igaza van, hívjon rendőrt! 3

4 Ha nagyobb a kár, akkor mindenképpen hívjon rendőrt. Személyi sérülés esetén, jogszabály előírta kötelessége rendőrt hívni! Nincs mérlegelési lehetősége. És itt álljunk meg egy szóra. Több ügyfelünk panaszkodott már, hogy amikor felhívta a rendőrséget azt mondták, hogy csak akkor mennek ki, ha személyi sérülés történt. Ne fogadja el ezt a választ! Ha úgy érzi, szükség van a rendőri helyszínelésre, ragaszkodjon hozzá. Meglátja, ki fognak menni helyszínelni! Fontos: a személyi sérülésnek nem feltétlenül van külsérelmi nyoma! Elég, ha valaki fejfájásról, belső fájdalomról, rosszullétről, esetleg mozgási problémákról panaszkodik. Ha bárki elájul, az már személyi sérülés. Mikor érdemes, vagy kell rendőrt hívni balesetnél? Személyi sérülésnél, Ha nem egyértelmű, vagy vitás a felelősség kérdése, Jelentős anyagi kárnál, Közüzemi feladatot ellátó résztvevőnél (pl. vonat, buszjárat, kukásautó), Külföldi résztvevőnél. Fontos: ha bármelyik fél kihívta a rendőrséget, mindenkinek, aki a balesetben részes volt, kötelessége megvárni Őket, és csak az Ő engedélyükkel eltávozhat a helyszínről. Ha rendőrt hívtunk, a helyszínt csak a sérültek mentése érdekében, vagy a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Rendőrségi helyszínelés esetén érdemes felírni a rendőrautó rendszámát, és az intézkedő rendőr(ök) nevét, rendfokozatát, és szolgálati helyét is. A rendőrségi helyszínelés mindig eljárást eredményez, aminek határozat a vége, és ez büntetést is eredményezhet a károkozónak! A konfliktus Egy baleset mindig konfliktus helyzet, és ezt különbözőképpen reagáljuk le. Van, aki csendesen visszahúzódik, van, aki üvöltözni kezd. Mindenképpen le kell csitítani a kedélyeket, mert csak józanul lehet ilyenkor bármit is tenni. A hisztis embereknek fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy mindenkinek fáj ez-az, mindenki ideges, de a kiabálással, veszekedéssel nem mennek semmire, oldják meg kulturáltan a problémát! Ez hatással szokott lenni. Fénykép Jusson eszébe, hogy a legtöbb mobiltelefonban van fényképezőgép. Készítsen képeket! Legjobb, ha messzebbről kezdi, minden oldalról lefotózva a helyszínt, a féknyomokat, majd csináljon több közelebbi képet is. Legyen benne a járművek sérülése is, több oldalról fotózva. Minél több kép készül, annál valószínűbb, hogy rajta lesz az, ami a későbbi vitát eldönti! Lehet, hogy nem lesz rá szükség a fényképekre, de jó, ha vannak. 4

5 Fontos: a fényképeken jól láthatóak legyenek a balesetben résztvevő járművek, azok helyzete az úton, és a sérüléseik. Ha a másik résztvevő hozzájárul, készítsen fényképet annak személyi igazolványáról, lakcímkártyájáról, jogosítványáról (mindkét oldalukról!). A kárbejelentő Miután meg volt az adatszolgáltatás, jöhet a következő lépés. A nyomtatvány kitöltése. A legfontosabb (és egyetlen) nyomtatvány ilyenkor az úgynevezett európai kárjelentő (kék-sárga nyomtatvány). Ez a nyomtatvány minden Európai országban egységes, az adatok azonos helyen vannak. Tehát a magyar nyelvű alapján kitöltheti az idegen nyelvűt is. Ez egy kétpéldányos nyomtatvány. Az első példányt érdemes a károsultnak magához vennie. Már csak ezért is érdemes a jogalapot (ki a baleset okozója?) tisztázni! Az teljesen mindegy, hogy ki melyik oldalát tölti ki (bal, vagy jobb), ez nem határoz meg semmit. Minden adat legyen kitöltve, és legyen olvasható! A biztosítók nagyon érzékenyek erre. Hiányos, vagy nem olvasható adatok esetén biztosan kap egy adatbekérő levelet, és ez rögtön 3-4 hét késlekedés! A középső (12.) mező lényege, hogy ki-ki a saját oldalán ikszelje be, hogy a baleset bekövetkezésekor milyen közlekedési szituációban volt. A vázlathoz (13.) nem kell műszaki rajzot készíteni, de az ábra legyen értelmezhető. A résztvevők közül az rajzoljon, akinek nagyobb érzéke van hozzá, ezt beszéljék meg. Fontos: A károkozóval az alul található Megjegyzés rovatba (14.) írassa bele a következő szöveget: A károkozást elismerem. Ha volt tanú, feltétlenül írják fel a nevét, címét, telefonszámát! Bár ilyenkor a bámészkodók el szoktak tűnni Ha nem csak ketten vettek részt a balesetben, hanem többen, a károkozónak mindenki számára ki kell töltenie egyet. Vagyis, két jármű ütközése esetén egy, három jármű ütközése esetén kettő kárbejelentőt kell kitölteni, és így tovább. Ha járműszerelvény is részese a balesetnek, a vontató és a pótkocsi rendszámát is írják fel. 5

6 Fontos: ne felejtse el a nyomtatványt aláíratni a károkozóval! Üres kárbejelentőből mindenre felkészülve nem árt az autóban tartani néhányat. Fontos: ha nincs európai kárbejelentő nyomtatványa, nyugodtan menjen be bármelyik biztosító bármelyik kirendeltségére és kérjen. Mi történik, ha senkinél sincs nyomtatvány? Ha senkinél sincs ilyen kárbejelentő, akkor egy üres papírra írják fel az adatokat! A jogszabály (2009-es LXII. (62.) törvény) leírja, hogy mely adatokat kell átadni ilyenkor: természetes személy esetén a szerződő üzemben tartó nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát, a biztosítójuk nevét, a biztosítást igazoló okirat (kötvény) számát, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Nagyon fontos, hogy ezeken kívül magát a közlekedési szituációt is írják és rajzolják le! A tanúkról se felejtkezzen el! Fontos: a dokumentum két példányban készüljön el, hiszen mindkét félnek kell egy belőle. Fontos még: ne legyen szívbajos! Ellenőrizze le a másik fél kárbejelentőre írt adatait a személyi, lakcímkártya, forgalmi alapján! Láttunk már teljesen hamis adatokkal kitöltött kárjelentőt! Nagyon fontos: a kárbejelentő helyes kitöltése a lényege az egész kárrendezésnek! Ha valami nincs beírva, vagy rosszul van kitöltve, késleltetheti, vagy meg is akadályozhatja a korrekt kárrendezést! Ha a másik fél nem hajlandó kitölteni, aláírni a kárbejelentőt, akkor feltétlenül írja fel a rendszámát! Ha tud, készítsen fotót a károkozóról is! Ez lehet, hogy nem fog tetszeni neki, de az Ön pénzéről van szó. Ne hagyja magát! Fontos: a legjobb, ha rendőrt hív ilyenkor. Hol van a károkozó kötelezője? Sokszor előfordul, hogy a károkozó nem jó biztosítót adott meg. Ez nem is csoda, hiszen nagyon sokan évente biztosítót váltanak az olcsóbb díjért. Ezért nem tudja, éppen hol kötötte meg. Vagy, lehet, hogy tényleg nem tudja, mert kölcsön kérte az autót, és az autóban erről nincs semmilyen információ. 6

7 Esetleg ködösíteni akar. Volt már ilyen is, bár ebben az esetben nincs sok értelme. Ha történik rendőrségi helyszínelés, akkor a felelősségbiztosítók a helyszíni szemle jegyzőkönyvben leírásra kerülnek. Vagyis, a helyszínelő rendőr meg tudja mondani, vagy a helyszínen, vagy később, a károkozó biztosítóját. Ha nem jó biztosítót adott meg a károkozó, vagy elhajtott a helyszínről, de tudja a rendszámát, akkor két úton is információhoz juthat. 1. A MABISZ a honlapján található nyomtatvány kitöltése és elküldése után tájékoztatást adnak a másik fél kötelezőjéről: Az oldal közepén lévő Nyomtatvány felelősségbiztosító lekérdezéséhez szövegre jobb egér gombbal kattintva letöltheti a nyomtatványt. A választ csak az arra jogosult részére küldik meg. 2. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is ad tájékoztatást arról, hogy melyik biztosítónál, milyen kötvényszámmal volt a kár időpontjában biztosítva a jármű. Honlap: A megszerzett információkkal már lehet kárbejelentést tenni. Ha a másik fél elhajtott a helyszínről, tegyen feljelentést is! Mielőbb, nehogy kijavítsák az autót. A biztosítók évente küldenek értesítést a kötelező változásairól. Egy ilyet rakjon be az autóba, ezen rajta van minden szükséges információ, a balesetnél és a papírok kitöltésénél szükséges lehet. Ha évente újraköti, akkor a kapott kötvényt tegye az autóba. Mi kell a kárbejelentéshez? Minimálisan: a károkozó biztosítója, kötvényszáma, az Európai baleseti bejelentő, kitöltve, aláírva, ha volt rendőrségi helyszínelés, arról igazolás (ezt a helyszínen adja a rendőr), személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv (ha nincs hitel az autón). Több biztosító még egy kárbejelentőt kitöltet a kárbejelentéskor, ez már csak az Ön autójára vonatkozik, noha sok-sok adatot újból le kell írni. Vegyen nagy levegőt, és nyugodtan töltse ki. Rajzolni is kell Arról, hogy a kár rendezéséhez milyen iratok lesznek még szükségesek, érdeklődjön a kárbejelentéskor. Ha nincs beadva az összes szükséges irat, minden biztosító a kárbejelentés után küld egy levelet arról, hogy mire van szüksége. 7

8 Ingóságok A kárbejelentéskor a balesetben sérült ingóságokat is fel kell sorolni! Ilyen a balesetkor viselt, és megsérült ruházat is. Komolyabb sérülés esetén a mentősök levágják a sérültről a ruhát, ezek általában elvesznek. Autó esetében az utastérben, az ütközés miatt károsodott ingóságok jegyzéke, ilyen szokott lenni, mint fényképezőgép, gyerekjáték, DVD lejátszó, de volt már laptop is. Motorosok esetén szintén az ütközés miatt károsodott ingóságok jegyzéke, például, bukósisak, kesztyű, kabát, nadrág, csizma. De, ide tartozik a navigáció, vagy a tanktáska is. Ha valaki árut szállít, annak az igényét is be kell adni a biztosítónak, a kárbejelentéssel egy időben. Ha még nincs tételes lista, akkor csak jelezni kell, hogy lesz ilyen kárigény. A kár bizonyításához a biztosító kérni fogja a sérült ingóságok bemutatását. A legjobb, ha a járművet szemléző kárszakértőnek bemutatják ezeket. Esetleg másik szakértő fog kimenni, megnézni azokat. A biztosító kérheti a károsodott ingóságok beszerzési számláját. Fontos: ha a kárbejelentéssel együtt nem sorolja fel a károsodott ingóságokat, azt utólag már körülményes lesz kifizettetni a biztosítóval! Fontos: minden sérült ingóságot meg kell őrizni a kárrendezés végéig! Mit írjon alá és mit ne? A biztosítási kárrendezés elindításához már az európai kárbejelentő is elég. A többi irat már a rendőrség által, az orvosi ellátás által keletkezik, vagy éppen az Ön iratainak másolata. Mindig gondolja át, hogy mit ír alá! Mindenképpen értelmezve olvassa el az iratot, bár, egy baleset helyszínén nagyon sokszor ez nem sikerülhet. Ilyenkor mondja azt a másik félnek, hogy itt nem tud koncentrálni, beszéljék ezt meg később. Igaz ez a rendőrségi iratokra is. Ezeket is mindenképpen olvassa el. Ha valamivel nem ért egyet, azt írja rá a papírra! Fontos: a kárbejelentéshez a helyszínen egyetlen iratot kell aláírnia, az európai kárbejelentőt. Ha bármi mást alá akarnak íratni Önnel (kivéve az intézkedő rendőrt), nyugodtan tagadja meg azzal, hogy ezt később, nyugodtabb körülmények között beszéljék meg. További fontos: Ha úgy érzi, hogy nem Ön a károsult, de a másik fél fenyegetően lép fel, és Önre hárítja a felelősséget, hívjon rendőrt a jogalap eldöntésére hivatkozva. Ez a fenyegetést is le szokta szerelni. Még egy fontos: Ne dőljön be a mézes-mázos szavaknak! Főleg ellenkező neműek szokták felhasználni ezt. Szinte biztos lehet abban, hogy ilyenkor valamit palástolni szeretne. Például, nincs műszaki az autón, nincs kötelezője, esetleg alkoholt ivott. Különösen ilyenkor fontos a jogalap tisztázása. Ilyenkor lehet fontos rendőrt is hívni! 8

9 Kárbejelentés Logikusan a károkozó biztosítójánál kell a kárt bejelenteni. A két félnek (károkozó, károsult) nem kell együtt bemenni, meg lehet tenni külön-külön. Bár, a jogszabály írásos kárbejelentést ír elő, a biztosítók nem ragaszkodnak ehhez, mivel egy későbbi jogszabály a felvett (rögzített, és tárolt) telefonos beszélgetést is elfogadja jognyilatkozatként. Ezért a károkozó a kárbejelentést megteheti személyesen, faxon, ben is, de, megteheti telefonon is. A károsult is megteheti a kárbejelentést bármelyik módon, és telefonon is. Ilyenkor az iratokat a jármű kárszemléjekor a kárszakértőnek átadhatja át. Határidők A Gfb-nél mind a károsultat, mind a károkozót (a biztosítottat) terheli a kárbejelentési kötelezettség. A károkozó 5 munkanapon belül köteles a kárt bejelenteni a biztosítónál. A károsult 30 munkanapon belül. Fontos: ezek a határidők nem jelentik azt, hogy károsultként ráér a 30. munkanapon elsétálni a biztosítóhoz. A kárbejelentést minél előbb meg kell tenni! Mi történik, ha nem jelenti be a határidőn belül a kárt? Ez bizony következményekkel járhat. Több biztosító azonnal elutasítja a kárt, és lehet hozzáértőhöz szaladgálni, hogy kifizettesse. A jogalapja az, hogy a biztosító mentesül abban az esetben a kártérítés alól, ha a késedelmes bejelentés miatt lényeges körülmények nem deríthetők ki. Például nem egyértelmű a közlekedési helyzet, nem látható a jármű sérülése, a helyszín nem egyértelmű, egymásnak ellentmondóak az adatok, stb. És, a késedelmes bejelentés miatt ezek utólag nem tisztázhatók. Fontos: a biztosító nem hivatkozhat a késedelmes bejelentésre, mint elutasítási okra önmagában! Ha késik a bejelentéssel, akkor sem hivatkozhat erre a biztosító, ha minden lényeges körülmény utólag rekonstruálható (baleseti szituáció, jármű károsodása, esetleg a helyszín), és van mentsége a késedelemre (beteg volt, kórházban volt, külföldön volt, stb.). A biztosító biztosan fog kérni az okról valamilyen dokumentumot (orvosi igazolás, kórházi elbocsájtó, táppénzes papír, stb.)! 9

10 Biztosítatlan jármű által okozott kár Előfordul, hogy a károkozónak nincs kötelező felelősségbiztosítása. Ez lehet azért, mert nem kötött, vagy azért, mert elfelejtette a díjat befizetni. Fontos: a biztosítás még él 30 nappal az utánig, ameddig a díj be volt fizetve! Vagyis csak a 30 nap után válik biztosítatlanná a jármű. Példa: ha a díj be volt fizetve június 30-ig, akkor további befizetés nélkül is él a biztosítás július 30-án éjfélig. Ha a balesetet olyan autó okozta, amelyik nem rendelkezett felelősségbiztosítással, a károkozó 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a MABISZ-nak. A károsultnak itt is 30 munkanapja van, de ebben az esetben azután végképp azonnal kell kárt jelenteni, szintén a MABISZ-nak. A MABISZ a Magyar Biztosítók Szövetsége. Az Ő felügyelete alatt működik Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), aki a biztosítatlan károkozók kárait rendezi a Kártalanítási Számláról. Vagyis a GKI a Kártalanítási Számla kezelője. A biztosítók erre a Kártalanítási Számlára utalják a bevételük egy részét, a piaci részesedésük arányában. Erről a számláról kerülnek kifizetésre a nem biztosított károk. Így a GKI tulajdonképpen biztosítóként működik. Honlap: A nem biztosított járműveknél mind a jármű kára, mind a személyi sérülés kára kifizethető. A biztosítatlan károkozótól viszont a MABISZ vissza fogja követelni a kifizetett kártérítés egy részét. Ismeretlen gépjármű által okozott károk Előfordul, hogy visszamegy az autójához, és sérülten találja. A károkozó, vagy az értesítése sehol. Esetleg a másik fél elhajt a helyszínről és Ön nem tudta megjegyezni a rendszámát (ki gondol akkor arra?). Ezt nevezik ismeretlen gépjármű által okozott kárnak. Ilyenkor is érdemes a kárt bejelenteni a MABISZ GKI-nak, mert néha előkerül a vétkes. Fontos: ebben az esetben feltétlenül hívjon rendőrt! Az ismeretlen gépjármű által okozott károk esetében a károsultnak 30 munkanapon belül kell a kárt bejelentenie a GKI-nak, ugyanúgy, mint normál esetben. Fontos: ismeretlen károkozónál nem téríthető meg a jármű kára, csak a súlyos személyi sérülésé. 10

11 Itt súlyos személyi sérülésnek minősül a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosság, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés. 5 év A gépjármű-felelősségbiztosítások esetében 5 év az elévülési idő. Ez azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől számított 5 éven belül lehet kárbejelentéssel élni. Ha már megvolt a kárbejelentés, akkor (leegyszerűsítve) a biztosítónak küldött utolsó levéltől kell számítani az 5 évet. Példa: A baleset időpontja: május 24. A kárbejelentést május 24-ig lehet megtenni. Az utolsó levelet 2014.október 11-én küldték a biztosítónak. Ekkor október 11-ig lehet még további kárigénnyel élni. A vétlen utasnak jár kártérítés! A gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosítók csak a vétkes gépjármű vezető és az általa vezetett autó kárát nem térítik meg. Megtérítik viszont a vétkes vezetővel egy autóban utazók személyi sérüléses kárait! Megfordítva, a vétkes autó utasai is jogosultak kártérítésre ha van káruk. Ilyenkor leginkább a ruházatuk, az ingóságaik (pl. táska) és a testi épségük szokott megsérülni. Mi az a személyi sérülés? A személyi sérülés, amikor valaki fizikailag, vagy mentálisan megsérül. Ilyenkor a biztosító megtéríti a gyógykezelésével kapcsolatos költségeket. Közlekedési költségek, gyógyszer, segédeszközök ára. Ezen kívül minden anyagi kiadás, ami a baleset következményeként kell kifizetni. Ez egyszerű esetben nem jelentős összeg. Egy súlyos sérülésnél viszont, amikor ápolót, gondozót kell fogadni, amikor a felépülés hónapokig, évekig tart, esetleg a lakást akadály mentesíteni kell, már komoly kártérítésekről lehet beszélni. Általában a 8 napot meghaladó sérüléseknél (jellemzően a csonttörés a választó vonal) lehet úgynevezett nem vagyoni kártérítésről beszélni. Ez a baleset következményei miatt elszenvedett hátrányok miatt lehet igényelni. Erre jellemző, hogy csak pénzben lehet kifejezni, tehát ez mindig készpénz. 11

12 Mi kell a személyi sérülés kárainak érvényesítéséhez? 1. Dokumentumok. a) Orvosi iratok: zárójelentések, röntgen leletek, ambuláns lapok, stb. b) Nyugták, számlák: minden, a balesettel összefüggő kiadásról tegye el a nyugtát. Ilyen lehet a gyógyszer, a segédeszközök, benzinköltség a szállításkor, stb. Számlát csak a nagyobb értékű dolgokról kell kérni. c) A balesettel összefüggésben vásárolt eszközök iratai (jótállási jegy, kezelési leírás, stb.). 2. Kárigény. A jól megfogalmazott kárigény az alapja a kártérítésnek. Ebben van leírva a baleset, ebben van megfogalmazva a kárigény, itt kerülnek részletezésre az egyes jogcímek, és ez tartalmazza kért kártérítéseket is. 3. Kárügy lebonyolítása. Nagyon fontos, hogy egy személyi sérülés esetén jól kell lebonyolítani a kárügyet. Igaz ez, egy egyszerűbb esetre is, amikor a kárrendezés néhány hónap alatt lezajlik, de igaz a hoszszabbakra is, amikor esetleg több év szükséges a lezáráshoz. Tudni kell, hogy milyen iratra, mikor van szükség. Érteni kell hozzá, hogy a biztosító kifogásait hogyan lehet leszerelni, semlegesíteni. Nem szeretném, ha Önt személyi sérülés érné! Javaslat személyi sérülés esetére Fontos: a jövő nem látható, ezért egy jó tanáccsal szolgálok Önnek. A személyi sérülés kárrendezése rendkívül összetett dolog. Ezért mindenkinek azt javaslom, hogy ilyen esetben, mindig forduljon Kárrendezőhöz, a kár lebonyolítása miatt. Fontos: ebben az esetben Önnek két dolga lesz mindössze: gyűjteni az iratokat, nyugtákat, számlákat, és gyógyulnia. Minden mást megtesz Ön helyett a Kárrendezője. Fontos: a Kárrendező kitermeli az Ő közreműködési díját. Biztos lehet abban, hogy a szakértelme alapján annyival többet fog a biztosító Önnek fizetni, mint amennyibe a Kárrendező díjazása kerül. A Kárrendezők jellemzően sikerdíjasok. Ez azt jelenti, hogy csak a biztosító kártérítéséből kell a munkájukat honorálni. Nincs előzetes, vagy rejtett költség. Fogadja meg a tanácsomat! Személyi sérülés esetén rögtön keressen Kárrendezőt. Most felvette a kapcsolatot velünk. Ha bármilyen kérdése van, vagy tanácsra van szüksége, keressen minket! 12

13 A végére Kedves Olvasó! Ez előszó helyett az ígértem Önnek, hogy olyan információhoz jut ebből a tudásanyagból, amellyel elkerülheti kezdeti problémákat, amelyek a rossz, vagy hiányos kárbejelentésből adódnak. Örömömre szolgál, ha ezt az ígéretemet teljesíteni tudom, és Önnek is megelégedésére szolgáltak ezek az információk. Gratulálok, hogy megszerezte ezt a kiadványt! Hasznosítsa ezt a tudásanyagot a lehető legjobban! Ha kérdése van, tegye fel a honlapon, vagy az info@karkifizetes.hu e- mail címen. Legyen balesetmentes napja! Üdvözlettel: Wolf József 13