ARIA PROTEJATĂ E ŞI A TA!

Átírás

1 ARIA PROTEJATĂ E ŞI A TA! FOAIA TURULUI ARIILE PROTEJATE RÂUL TUR TÚR MENTI VÉDETT TERÜLETEK 1891

2 2 Anul I/ Ediţia 2 Decembrie 2011 Publicaţie bianuală Tiraj 1200 exemplare Se distribuie gratuit. Din sumar: -Prezentarea Ariilor Naturale Protejate Râul Tur 2 -Habitate: Pajiştile 2 -Trifoiaşul de baltă 3 -Babuşca de Tur 3 -Barza neagră 3 -Ştiaţi că...? 4 -Studiul ECOTUR Caravana informativă 4 -Tabere ecologice Rubrica de ştiri 5 -Harta Ariei Protejate 6-7 Fotografii: Bartha Botond-Zsolt Csengeri Zsolt Estók Péter Macalik Kunigunda Márk-Nagy János Póti Tünde Shutterstock.com Dr. Sike Tamás Szabó D. Zoltán Proiect implementat în localităţile: Agriş * Călineşti Oaş * Gherţa Mică * Halmeu * Lazuri * Livada * Medieşu Aurit * Micula * Oraşu Nou * Porumbeşti * Turţ * Turulung * Municipiul Satu Mare Titlul proiectului: Planificarea participativă a managementului ariilor naturale protejate de pe cursul inferior al râului Tur Editat de: Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare Data publicării: decembrie 2011 Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României. Publicaţie editată în cadrul proiectului Planificarea participativă a managementului ariilor naturale protejate de pe cursul inferior al râului Tur implementat de Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare în parteneriat cu Agenţia pentru Protecţia Mediului Satu Mare în perioada în cadrul Programului Operaţional Sectorial Mediu , Axa Prioritară 4: Implementarea sistemelor adecvate de management pentru protecţia naturii, DMI 4.1: Dezvoltarea infrastructurii şi a planurilor de management pentru protejarea biodiversităţii şi reţelei Natura 2000, din Fondul European de Dezvoltare Regională. Pentru mai multe informaţii despre proiect şi Aria Protejată accesaţi SĂ CUNOAŞTEM ARIA PROTEJATĂ! PREZENTAREA ARIILOR NATURALE PROTEJATE RÂUL TUR HABITATE: PAJIŞTILE Ariile Naturale Protejate Râul Tur sunt situate în zona de nord-vest a României, de la lacul de acumulare Călineşti până la graniţa ţării, pe o suprafaţă de aproape hectare. Zona bogată în valori peisagistice asigură habitatul a numeroase specii de plante şi animale protejate. Aşezările umane din Câmpia Turului, împreună cu păşunile cu arbori, fâneţele cu flori sălbatice, s-au format numai pe terenurile mai ridicate, neinundabile, alcătuind un peisaj cultural variat, mozaicat. Ariile Naturale Protejate Râul Tur cuprind trei categorii de arii naturale protejate, care parţial se suprapun: Rezervaţia Naturală Cursul Inferior al Râului Tur, arie protejată de interes naţional, având o suprafaţă de hectare, cuprinde valori naturale semnificative (păduri de câmpie şi de luncă, fâneţe umede, respectiv habitate acvatice şi habitate umede). Începând cu anul 2007, au fost desemnate două arii protejate de interes comunitar (aşa numitele situri Natura 2000) pe cursul inferior al râului Tur. Situl de Interes Comunitar Râul Tur (ROSCI 0214) cuprinde hectare şi are ca obiectiv principal protecţia diversităţii biologice, asigurarea conservării de lungă durată a speciilor şi habitatelor, prin menţinerea gradului natural de răspândire sau creşterea acestuia. Obiectivul Ariei de Protecţie Specială Avifaunistică Lunca Inferioară a Turului (ROSPA 0068), de ,5 hectare, este protecţia tuturor speciilor de păsări întâlnite în mod natural. Natura 2000 este o reţea ecologică coerentă care asigură conservarea diversităţii biologice şi contribuie la menţinerea, respectiv restaurarea condiţiilor favorabile pentru protecţia naturii, prin protejarea habitatelor de importanţă europeană, respectiv a speciilor de plante şi animale care trăiesc în sălbăticie. Selectarea şi desemnarea siturilor Natura 2000 s-au bazat pe două directive ale Uniunii Europene: Directiva Habitate şi Directiva Păsări. Reţeaua ecologică este constituită din situri Natura 2000 de două tipuri: Arii Speciale de Conservare (SAC Special Area of Conservation) constituite conform Directivei Habitate şi Arii de Protecţie Specială Avifaunistică (SPA Special Protection Areas), constituite conform Directivei Păsări. Aceste situri sunt identificate şi declarate pe baze ştiinţifice cu scopul de a menţine într-o stare de conservare favorabilă o suprafaţă reprezentativă a celor mai importante tipuri de habitate şi populaţii reprezentative de specii ale Europei. Aceste situri de multe ori se suprapun cu arii naturale protejate care au fost desemnate mai demult. Custodele Ariilor Protejate Râul Tur este Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare. Din acest punct de vedere, sarcina sa este să supravegheze, să controleze şi să autorizeze activităţile umane în aceste zone, în baza legislaţiei de mediu în vigoare. În urma defrişării masive a pădurilor, pe cursul râului Tur s-au format numeroase pajişti. Ele sunt întreţinute prin activităţi agricole de tip tradiţional; în absenţa cositului sau păscutului, există pericolul să fie invadate de arbuşti. Din punct de vedere a protecţiei naturii, pajiştile şi fâneţele sunt deosebit de valoroase, din fericire în zona noastră ele pot fi găsite în numeroase locuri. În pătura de flori din fâneţe putem întâlni multe specii de plante rare: sorbestrea, genţiana, coada şoricelului, veronica cu frunze lungi apar la noi în mai multe locuri. În fâneţele umede îşi fac cuibul păsări rare, protejate, precum cristelul de câmp sau nagâţul. Din toate timpurile, păscutul a reprezentat o activitate de bază în agricultură, fiind legat în special de zonele mlăştinoase. Pe pajişti putem să întâlnim turme de oi şi de vite care pasc, iar uneori chiar şi bivoli. Această veche rasă s-a adaptat perfect pajiştilor mlăştinoase sărace ca randament. O consecinţă a păscutului excesiv şi a tasării solului în urma călcatului este dezvoltarea speciilor de pipirig, care creează probleme nu doar crescătorilor de animale ci şi ecologiştilor. Vom mai scrie despre aceasta în numerele următoare ale revistei. Această plantă acvatică rară seamănă la o primă vedere cu un trifoi cu patru foi, după cum indică şi denumirea populară din limba română, dar nu e nici pe departe rudenie cu trifoiul, pentru că nici măcar nu e o plantă cu flori, ci o ferigă. Frunzele sunt formate din două perechi de foliole, susţinute de un peţiol lung; de obicei foliolele plutesc pe luciul de apă, sau dacă nivelul apei scade se ridică la suprafaţă. La tinereţe, foliolele sunt Babuşca de Tur este o specie endemică de peşte foarte rară, din bazinul hidrologic al Dunării, ceea ce înseamnă că ea s-a format aici, iar răspândirea sa se limitează şi în zilele noastre numai la apele curgătoare mijlocii şi mari ce aparţin acestui bazin hidrologic. În România trăieşte numai în râul Tur, numele său fiind o referire directă la această caracteristică. Habitatul său este reprezentat de sectoarele de apă cu curenţi mai rapizi, cu nisipuri şi pietrişuri, fără sedimente. Spinarea sa este verzuie, iar părţile laterale şi abdomenul au TRIFOIAŞUL DE BALTĂ (Marsilea quadrifolia) membranoase, au culoare deschisă, cu nuanţă de roz, mai târziu devin verzi; marginea foliolelor este întreagă. Nervaţiunea frunzei este caracteristică: începând de la baza limbului porneşte o nervaţiune dihotomică, care îi oferă acestuia o ornamentaţie striată. La baza peţiolului foliar, toamna se formează sporocarpii, cu rol în înmulţirea speciei. Pentru observaţie merită să le căutăm în ape puţin adânci sau pe maluri unde ajung sute de lăstari, acolo putem vedea cel mai bine modelele de culoare maro închis, de forma boabelor de fasole. Sporocarpii sunt foarte rezistenţi şi sunt capabili să supravieţuiască BABUŞCA DE TUR (Rutilus pigus virgo) străluciri albastre. Înotătoarele sale sunt cenuşii, cu nuanţe de portocaliu deschis. Seamănă mult cu babuşca, dar spre deosebire de aceasta are gura dispusă pe jumătate inferior. Creşterea sa este destul de înceată. Această specie de peşte atinge 6 cm la sfârşitul primului an, 18 cm la sfârşitul celui de-a treilea, şi 35 cm în 11 ani. Chiar şi atunci ea nu cântăreşte mai mult de 1 kg. La vârsta de trei ani, în luna aprilie, este pregătit pentru reproducere. Atunci părăseşte cursul principal al apei şi migrează în braţele moarte ale acesteia, unde îşi depune icrele pe plante. În perioada de reproducere, masculul dobândeşte o coloristică specifică. Este un peşte mai degrabă solitar, care se BARZA NEAGRĂ (Ciconia nigra) Precaută şi sperioasă, rar putem întâlni această rudă din păduri a berzei albe. În zbor o putem diferenţia de barza albă datorită vestei albe (partea inferioară a aripilor este aproape în întregime neagră). Cuibăreşte în păduri mari, întinse, în care deranjul este redus, dar şi în păduri de luncă, în copaci sau, câteodată, pe stânci. Îşi repară şi lărgeşte cuibul în fiecare an. Vânează în ape puţin adânci sau pe uscat, peşti mici, insecte, broaşte, şopârle, rozătoare. Părinţii nu pun hrana în ciocul puilor, ci o regurgitează în cuib, de unde puii o iau cu repeziciune. În perioadele calde, stropesc cu apă capul 3 unor perioade lungi de secetă. În condiţii favorabile (nivel permanent al apei, curenţi slabi, apă curată), planta se dezvoltă mai degrabă vegetativ, prin lăstari, iar în perioadele secetoase sporocarpii feresc planta de dispariţie. Este o specie cu largă răspândire, o putem întâlni peste tot în Europa şi Asia, preferă apele superficiale, dar permanente. Scăderea efectivelor sale în Europa se datorează probabil erbicidelor ajunse în apă. Habitatul ei natural poate fi restrâns cu uşurinţă şi din cauza răspândirii altor plante acvatice. hrăneşte cu nevertebrate mici, în special crustacee, moluşte şi larve de insecte pe care le caută pe fundul albiei. În trecut a fost întâlnită în numeroase ape curgătoare din bazinul Dunării, dar a dispărut din cele mai multe dintre acestea. Acestei specii de peşte trebuie să i se acorde o atenţie deosebită, având o mare valoare naturală. Este considerată una din speciile rare şi periclitate din Europa, iar datorită faptului că habitatul său se leagă de apele râului Tur, este sarcina noastră să o protejăm. Cea mai mare ameninţare pentru acest peşte o reprezintă poluarea apelor, dar şi regularizarea cursurilor de apă, ceea ce restrânge mult habitatele sale. Este o specie strict ocrotită la nivelul întregii Europe. puilor. Părinţii pot omorî cel mai tânăr pui în cursul anilor mai grei, fenomen întâlnit şi la barza albă. Migrează şi petrece iarna în Africa de Est. Planează în special deasupra uscatului, 80% din efectivele europene părăsind în zbor continentul deasupra Bosforului. Glasul său se poate auzi rar, numai în apropierea cuibului.

3 ŞTIAŢI CĂ...? 1. Arderea pajiştilor conduce nu doar la dispariţia animalelor care trăiesc acolo ci şi la modificări structurale ale vegetaţiei (de exemplu dispar plante rare, protejate de lege). În acelaşi timp, arderile au ca efect distrugerea materialelor organice din sol, determinând pierderea unei părţi semnificative a conţinutului de nutrienţi. 2. Dacă suntem în pădure şi îi mişcăm puţin litiera (stratul de frunze moarte şi de alte resturi vegetale şi animale care acoperă solul în pădure), vom găsi sub ea compost omogen. INFORMARE ŞI CONŞTIENTIZARE CELE 10 PORUNCI ALE ARIEI PROTEJATE Poate aceasta este cea mai bună modalitate de a prezenta esenţa compostării. Prin compostarea deşeurilor organice din gospodărie şi grădină ajung înapoi în sol o serie de substanţe cu rol nutritiv. Compostul este de fapt humus artificial ce conţine nutrienţi esenţiali pentru plante, crescându-le rezistenţa şi productivitatea, şi de asemenea îmbunătăţeşte capacitatea de producţie, umiditatea şi structura solului. 3. Răspândirea speciilor invazive are efect negativ asupra ecosistemelor. Speciile de plante sau animale naturalizate din locuri îndepărtate se înmulţesc necontrolat în absenţa inamicilor naturali şi invadează habitatele speciilor autohtone sau chiar distrug aceste specii. De exemplu, salcâmul importat din America ajunge să ocupe locul pădurilor autohtone atât de bogate în specii, în timp ce fazanul provenit din Caucaz dăunează reptilelor. Tot aici poate fi amintită şi ambrozia, care nu creează probleme de conservare doar pe pajişti, ci şi o serie de probleme de sănătate locuitorilor. Pe teritoriul Ariei Protejate sunt interzise: 1. Orice fel de lucrări de construcţii sau de modificare a cadrului natural, fără avizul custodelui (Societatea Carpatină Ardeleană) 2. Schimbarea folosinţei terenurilor 3. Circulaţia cu mijloace motorizate în afara drumurilor publice 4. Distrugerea şi degradarea indicatoarelor şi panourilor informative 5. Abandonarea deşeurilor 6. Aprinderea şi folosirea focului deschis în afara locurilor amenajate pentru aceasta 7. Perturbarea în cursul perioadei de reproducere, de creştere, de hibernare şi de migraţie a speciilor de animale sălbatice 8. Desecarea bălţilor şi a zonelor umede 9. Tăierea, incendierea, distrugerea sau degradarea prin orice mijloace a vegetaţiei naturale 10. Perturbarea liniştii prin orice fel de mijloace TABERE ECOLOGICE 2011 Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare şi-a propus să prezinte Aria Protejată copiilor ce au participat la cele patru serii ale taberelor ecologice organizate în această vară la Livada. Specialiştii au prezentat zona Turului şi habitatele sale copiilor sosiţi din diferite localităţi ce se găsesc în Aria Protejată. La taberele organizate în acest an au participat copii din Micula, Halmeu, Iojib, Lazuri, Nisipeni, ANUL 2011 ÎN CÂTEVA ŞTIRI PE SCURT Pelişor, Agriş, Oraşu Nou, Gherţa Mică, Livada, Turulung şi Drăguşeni. În vara anului ce urmează sunt aşteptaţi copii din celelalte localităţi ce aparţin Ariilor Naturale Protejate Râul Tur. Fiind vorba de perioada vacanţei, organizatorii au dorit să le ofere copiilor posibilitatea să înveţe distrându-se, de aceea au pus accentul pe jocuri şi pe activităţile în aer liber. Copiii au participat la diferite jocuri de grup, excursii, concursuri, iar prin activităţile de cercetare şi observare au putut descoperi câteva dintre bogăţiile naturale şi culturale ale Ariei Protejate. Cu ajutorul unei hărţi deosebite ce prezintă aceste valori, copiii au colindat Aria Protejată şi împrejurimile sale, au căutat experienţe personale şi au descoperit, surprinşi, locuri cunoscute, pe unde au mai fost şi înainte. Ei şi-au dat seama că nici nu e nevoie să meargă prea departe dacă vor să întâlnească peisaje deosebite sau locuri pline de viaţă, dacă vor să facă excursii distractive, să pescuiască, să culeagă ciuperci, să umble prin pădure, să facă o baie, sau dacă doresc să viziteze castele sau biserici. Studiul ECOTUR 2011 despre cunoaşterea Ariei Protejate În lunile mai şi iunie 2011, în cele 12 localităţi aflate pe teritoriul Ariei Protejate s-a realizat o cercetare care a urmărit determinarea gradului de cunoaştere a acesteia. Analiza datelor a arătat că 30% dintre respondenţi ştiu că localitatea în care trăiesc aparţine Ariei Protejate, în timp ce 70% dintre ei nu cunosc acest lucru. Chestionarul a fost realizat pe un eşantion de 600 de persoane, provenind din toate cele 12 localităţi ale Ariei Protejate. În următorii doi ani ne dorim să crească procentul populaţiei care ştie de existenţa Ariei Protejate, de aceea vor continua activităţile de informare şi conştientizare în localităţile cuprinse în Aria Protejată şi nu numai. Studiul va fi repetat şi în vara anului 2012 şi Mulţumim şi pe această cale persoanelor care au răspuns chestionarului nostru. CARAVANA INFORMATIVĂ În perioada mai septembrie 2011 caravana informativă a trecut în fiecare din cele 12 localităţi cuprinse în Ariile Naturale Protejate Râul Tur. Activitatea a avut ca scop popularizarea valorilor naturale din Aria Protejată, iar întâlnirea cu locuitorii de aici ne-a oferit posibilitatea să discutăm despre ce poate face fiecare pentru a proteja aceste locuri deosebite. Caravana s-a aflat în aceste localităţi fie în zile de sărbătoare, fie în zile de duminică, după ieşirea de la biserică. Cei mai mici au fost primii curioşi, fiind interesaţi să vadă mai de aproape fotografiile expuse la stand sau să participe la jocurile propuse de organizatori. Li s-au alăturat apoi părinţii şi bunicii, care au avut posibilitatea să obţină răspunsuri la întrebări privind practicarea agriculturii în zonele protejate. Cu toţii au fost recompensaţi cu diverse cadouri pentru interesul dovedit Ştiaţi că pe raza comunei dvs. există o arie protejată? 70% 30% Da Nu pentru Ariile Naturale Protejate Râul Tur. Caravana continuă în anul 2012: ne dorim ca tot mai mulţi locuitori să conştientizeze bogăţiile naturale ale locurilor în care trăiesc. În luna mai a fost organizată cea de-a şasea ediţie a concursului de orientare ciclistă Tour de Tur. Acţiunea a fost organizată în Ariile Naturale Protejate Râul Tur, acolo unde 78 de concurenţi şi-au verificat abilităţile de ciclism şi orientare. Distanţa de concurs de 65 km, respectiv 45 km, a început din zona Pădurii Noroieni, iar participanţii au trebuit să ajungă înapoi la punctul de pornire după trecerea prin 5 puncte de control aflate la distanţe diferite. Cei care nu au dorit să concureze au avut parte de o minunată excursie ciclistă cu ghid, în care au putut fi observate valorile naturale ale Ariei Protejate. Studenţii secţiilor de Biologie şi Ecologie din Cluj-Napoca şi-au desfăşurat pentru al patrulea an la rând practica de specialitate pe teritoriul Ariilor Naturale Protejate Râul Tur. Cei 35 de studenţi au petrecut o săptămână întreagă observând valorile naturale ale acestei zone. Scopul programului a fost transpunerea în practică a cunoştinţelor teoretice ale studenţilor şi realizarea unor micro-studii prin care au obţinut informaţii de actualitate despre starea în care se află în prezent zona. Zona Turului a făcut cunoştinţă cu acţiunea Big Jump. Evenimentul trage un semnal de alarmă privind calitatea apelor, fiind parte a unei mişcări de mare popularitate organizat în acelaşi timp în mai multe locaţii din Europa. Acestei iniţiative a dorit să i se alăture şi Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare. Marea Săritură în Tur a avut loc în data de 10 iulie, ora 16.00, când aproximativ de persoane au încercat să aterizeze cât mai curând în apă. Acţiunea a mai avut şi alte puncte de interes, printre care slănina friptă şi mai ales trasul frânghiei de pe un mal pe celălalt. În Ariile Naturale Protejate Râul Tur s-a desfăşurat o acţiune de cercetare ornitologică. În tabăra organizată timp de două săptămâni ornitologii au prins 775 de păsări aparţinând unui număr de 39 de specii diferite, care după inelare au fost eliberate. În acest scop ornitologii au ridicat plase în două locuri diferite, asigurând o bună captură. Activitatea de inelare a păsărilor oferă o imagine de ansamblu asupra faunei avicole. Prima săptămână ornitologii au petrecut-o în zona râului Tur şi a braţelor sale moarte, iar cea de-a doua săptămână în părţile mai ascunse ale bălţilor de la Bercu Nou, urmărind locuitorii acestor ape stătătoare. Acţiunea Ziua fără maşină s-a bucurat de un mare succes. Organizată în data de 1 octombrie, un grup numeros de aproximativ 100 de biciclişti a atacat distanţa de 25 de km din centrul oraşului Satu Mare până pe malul Turului. Mulţi alţii s-au alăturat acţiunii pe traseu, ajungând la destinaţie mai bine de 130 de persoane. A fost organizat un concurs de îndemânare ciclistă, jocuri în aer liber, observarea păsărilor, şi s-a putut servi tradiţionalul gulyas. Pentru prima dată a fost prezentată publicului acea expoziţie mobilă care popularizează prin imagini sugestive şi prin scurte descrieri valorile naturale ale Ariilor Naturale Protejate Râul Tur.

4

5 2 3 I. évfolyam /2. szám december Megjelenik félévente Példányszám 1200 Ingyenes folyóirat A tartalomból: -A Túr Menti Védett Területek bemutatása 2 -Élőhelyek: Gyepek 2 -Mételyfű 3 -Leánykoncér 3 -Fekete gólya 3 -Tudod-e hogy...? 4 -ECOTUR - közvéleménykutatás a Védett Terület ismertségéről 4 -Népszerűsítő karaván 4 -Környezetvédelmi táborok Hírek röviden 5 -A Védett Terület térképe 6-7 Fényképek: Bartha Botond-Zsolt Csengeri Zsolt Estók Péter Macalik Kunigunda Márk-Nagy János Póti Tünde Shutterstock.com Dr. Sike Tamás Szabó D. Zoltán A projekt magvalósításának helye: Aranyosmeggyes * Avasújváros * Egri * Halmi * Kányaháza Kisgérce * Kökényesd * Lázári * Mikola * Sárközújlak Túrterebes * Turc * Szatmárnémeti A projekt címe: A Túr menti védett területek természetvédelmi kezelésének participatív tervezése Felelős kiadó: Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmárnémeti Megjelenés: 2011 december A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Román Kormány hivatalos álláspontját. A kiadvány az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti és a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által partnerségben megvalósított "A Túr menti védett területek természetvédelmi kezelésének participatív tervezése című projekt keretében jelenik meg, melynek megvalósítási ideje és amelyet a Környezetvédelmi Operatív Program támogat 4: Prioritás: Megfelelő természetvédelmi kezelési rendszerek megvalósítása, 4.1 Intézkedés: Az infrastruktúra és a természetvédelmi kezelési tervek fejlesztése a természet és a Natura 2000 hálózat védelméért című program keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. További információkért a projektről és a Védett Területről látogasson el a ro honlapra. ISMERJÜK MEG A VÉDETT TERÜLETET! A TÚR MENTI VÉDETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA ÉLŐHELYEK ROVATA: GYEPEK A Túr Menti Védett Területek Románia észak-nyugati részén a Kányaházi-víztározó és az országhatár között mintegy hektárnyi területen fekszenek. A tájképi értékekben is bővelkedő vidék számos védett növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A Túrhát települései és az azokat övező szántóföldek, fás legelők és vadvirágos kaszálók a magasabban fekvő, ármentes területeken alakultak ki, változatos, mozaikos kultúrtájat hozva létre. A Túr Menti Védett Területek három, különböző védelmi kategóriába tartozó területből tevődnek össze, melyek részben fedik egymást. A 6212 hektáros Túr Menti Természetvédelmi Terület országos jelentőségű természeti értékeket (síkvidéki és ártéri erdőket, nedves kaszálóréteket, illetve vizes élőhelyeket) foglal magába. A 2007-es évtől két európai jelentőségű (ún. Natura 2000-es) védett területet is kijelöltek a Túr folyó alsó szakasza mentén: A Túr Folyó Különleges Természetmegőrzési Terület (ROSCI 0214) hektárt foglal magába és fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A 20126,5 hektáros Túr Alsó Ártere Különleges Madárvédelmi Terület (ROSPA 0068) célja az Európai Unió területén természetes módon előforduló madárfajok védelme. A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ezen védett területek kijelölése az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján történik: a Madárvédelmi Irányelv alapján különleges madárvédelmi területeket (Special Protection Areas - SPA) jelöltek ki és az Élőhelyvédelmi Irányelv, amely a különleges természetmegőrzési területek (proposal Sites of Community Importance psci illetve Special Areas of Conservation - SAC) kijelölését szabályozza. A Madárvédelmi Irányelv általános célja az Európai Unió területén a természetes módon előforduló öszszes madárfaj védelme, az Élőhelyvédelmi Irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A Natura 2000 hálózat tudományos szempontok alapján kijelölt területeket foglal magába, amelyek sok esetben már korábban védettnek nyilvánított területek voltak. A Túr Menti Védett Területek hivatalos gondnoka (kezelője) az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti. Az EKE gondnoksága ezen a természetvédelmi területen azt jelenti, hogy ez a civil szervezet felügyeli, ellenőrzi és engedélyezi a területeken folyó tevékenységeket, a hatályban lévő természetvédelmi törvények alapján. A nagykiterjedésű erdők kivágása nyomán a Túrmentén jelentős gyepterületek alakultak ki. Ezeket a hagyományos gazdálkodás tartja fenn, kaszálás és legeltetés nélkül a bozót gyorsan visszahódítja őket. Természetvédelmi szempontból az ecsetpázsitosvérfüves kaszálók és a mocsárrétek különösen értékesek, s vidékünkön szép számmal lelhetők fel. A kaszálók tarka virágszőnyegében sok ritka növényfajt találunk: az orvosi vérfű, a kornistárnics, a kenyérbél cickafark, a hosszúlevelű veronika több helyen előfordul a területen. A nedves kaszálórétek fészkelő madara a világszinten veszélyeztetett haris, valamint az ugyancsak védett bíbic. A legeltetés emberemlékezet óta fontos szerepet tölt be a gazdálkodásban, s többnyire a mocsárréteket érinti. A gyepeken marhacsordák és juhnyájak legelnek, ám még találkozhatunk bivalyokkal is. Ez az ősi állatfajta tökéletesen alkalmazkodott a gyenge hozamú, mocsaras rétekhez. A túllegeltetés, taposás egyik következménye az alacsonyan fekvő térszínek elszittyósodása (a szittyófajok felszaporodása), amely nemcsak az állattartók, de a természetvédők számára is gondot okoz. Erre kiadványunkban még visszatérünk. A leánykoncér a Duna vízrendszerének ritka, bennszülött (un. endémikus) hala, ami azt jelenti, hogy itt alakult ki és elterjedése ma is a Duna nagy és közepes vízfolyásaira korlátozódik. Ez a halritkaság Románia területén csak a Túr folyóban fordul elő. Erre utal román elnevezése is (babuşca de Tur). Áramláskedvelő, szokványos környezetét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos, homokos medrű, üledéktől mentes szakaszai adják. Háta zöldes, az oldalán és a hasán kékes Óvatos, félénk, ritkán látható, a jól ismert fehér gólya erdei rokona. Reptében legkönynyebben fehér mellénye alapján különíthetjük el a fehér gólyától. Zavarástól mentes, nagy kiterjedésű lombhullató erdőkben, MÉTELYFŰ (Marsilea quadrifolia) LEÁNYKONCÉR (Rutilus pigus virgo) csillogású. Az úszók szürkések, halvány narancs színezetűek. Leginkább a bodorkával téveszthető össze, de szája a bodorkától eltérően félig alsó állású. Növekedése igen lassú. Első évében 6 cmes, a harmadik végére 18 cm, és 11 éves korára éri el a 35 centit. A leánykoncér ekkor sem nyom többet 1 kg-nál. Három évesen már kész a nászra, amire áprilisban kerül sor. Ilyenkor elhagyja a folyók főmedrét, és a holtágakba, kiöntésekre vándorol, ahol ikráit a növényzetre rakja. A szerelemittas hím koncérok testét a dévérhez hasonlóan nászkiütések borítják. Magányosan vagy néhány példányból álló FEKETE GÓLYA (Ciconia nigra) E ritka vízinövényünk első ránézésre négylevelű lóheréhez hasonlít, amint ezt román népi neve is mutatja. Távolról sem rokona a lóheréknek, hiszen nem is virágos növény, hanem egy haraszt. Két levélpárból álló levelei hosszú nyélen ülnek, a víztükör felszínén lebegnek, vagy ha a vízszint nagyon lecsökken fölé emelkednek. A levélkék fiatalon bőrszerűek, színük világos, rózsaszínes, később üde zöld, szegélyük ép. A visszás-tojásdad levéllemezek ék alakú vállából villás elágazású erezet indul ki és hálózza be a lemezt, finom bordás mintázatot adva neki. Szaporítóképletei a sporokarpiumok ősszel fejlődnek ki a levelek hónaljában. Voltaképpen a sporokarpium is egy levél, amely új feladatának megfelelően módosult. Ha meg akarjuk figyelni őket, leginkább a sekély vízben vagy part mentén szárazra került hajtásokon érdemes keresgélni a nyeles, barnás-fekete, bab alakú képleteket. A sporokarpium nagyon ellenálló, képes hosszú száraz időszakot is átvészelni. Míg kedvező körülmények között (állandó vízszint, kevés áramlás, tiszta víz) a növény inkább vegetatívan, hajtásokkal, terjed, szárazság esetén a sporokarpiumok menthetik meg a mételyfüvet a kipusztulástól. Széles elterjedésű faj, egész Eurázsiában él, a sekély, de állandó vizeket kedveli. Állományainak visszaszorulását Európában valószínűleg a vízbe jutó gyomirtó vegyszerek elterjedése okozta. Más vízinövények térfoglalása is könnyen kiszorítja élőhelyéről. kis csapatokban a mederfenéken keresi táplálékát, ami kisebb gerinctelenekből, főként rákokból, rovarlárvákból és puhatestűekből áll. Régebben a Duna számos mellékfolyójából leírták, ám ezek jelentős részéből mára eltűnt. Ritkasága miatt, természeti értéke megkülönböztetett figyelemre érdemesíti. Európa ritka és sebezhető halai közt tartják számon, és mivel kizárólag a Túrban él, fennmaradásáért itt kell tennünk. A legnagyobb veszélyt a vizek szennyezése, illetve a folyószabályozás, ennek következtében élőhelyük beszűkülése jelenti. Szigorúan védett halfaj Európa szerte. ártéri ligetekben fára, ritkábban sziklapárkányra rakja évről-évre bővített fészkét. Sekély vizekben apró halakra vadászik, de emellett rovarokat, békákat, gyíkokat, kisemlősöket is összeszed. A táplálékot nem a fiókák csőrébe adják, hanem a fészek közepébe öklendezik, ahonnan azok felkapdossák. Meleg időben vizet hoznak és a fiókák fejére locsolva hűtik őket. A fekete- és fehér gólyánál megfigyelhető jelenség, hogy ínséges években a szülők elpusztítják a leggyengébb fiókát. Vonuló faj, Kelet-Afrikában telel, az európai állomány 80%-a a Boszporusz felett hagyja el a kontinenst. Hangját ritkán, csak a fészek közelében lehet hallani.

6 TUDOD-E HOGY...? KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOROK 2011 INFORMÁCIÓK ÉS NÉPSZERÜSÍTÉS A VÉDETT TERÜLET TÍZ PARANCSOLATA 1. A gyepterületek felégetése nem csak az ott élő állatok pusztulását okozza, de átalakítja a növényzet fajösszetételét is (pl. ritka és védett növények tűnnek el). Ugyanakkor a tűz hatására a talajból kiégnek a szerves anyagok, ezáltal a termőföld elveszíti tápanyag-tartalmának jelentős részét. 2. Ha az erdőben egy kicsit megmozgatjuk az avart, a száraz levelek és növény törmelék alatt felismerhetetlen összetételű, már-már egynemű komposztot találunk. Talán így lehetne legegyszerűbben szemléltetni a komposztálás lényegét. A háztartásban és kertben keletkező szerves hulladék komposztálásával értékes tápanyagokat juttathatunk vissza a talajba. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz, javítja a talaj termőképességét, vízháztartását, szerkezetét, növeli a növények ellenálló képességét és hozamát. 3. Sok életközösségre káros az idegenhonos (ún. invazív-, vagy özön-) fajok térhódítása. Ezek a messzi vidékről betelepített állatok vagy növények, természetes ellenségeik és kórokozóik hiányában korlátlanul szaporodnak és kiszorítják a természetes életközösségek elemeit, vagy nagymértékben pusztítják az őshonos fajokat. Az Amerikából behurcolt akác például sokszor a gazdag élővilágnak otthont adó természetes fajösszetételű erdők helyét veszi el, a Kaukázus vidékéről származó fácán pedig a hüllők állományaiban okoz kárt. A szintén ide sorolható parlagfű nem csak a gyepterületeken okoz természetvédelmi problémát, de súlyos egészségügyi veszélyt is jelent. A Védett Területen tilos: 1. A terület gondnokának (EKE-Szatmárnémeti) engedélye nélküli építkezés és a természetes környezetet megváltoztató bármilyen tevékenység 2. A földhasználat megváltoztatása 3. A közutakon kívüli gépjármű-közlekedés 4. A jelzések és információs táblák tönkretétele, rongálása 5. A szerves és szervetlen hulladék lerakása máshol, mint az erre kijelölt helyeken 6. A tűzgyújtás és nyílt láng használata az erre kijelölt helyeken kívül 7. A vadon élő állatok zavarása, vadászata, horgászása a szaporodási, növekedési, hibernálási és vándorlási időszakokban 8. Az állóvizek és vizes élőhelyek lecsapolása 9. A természetes növényzet irtása, égetése vagy bármilyen módon végzett tönkretétele 10. A csendháborítás (kiabálás, hangos zenehallgatás). A Védett Terület bemutatását tűzte ki célul a szatmári EKE, annak a nyolc természetismereti és környezetvédelmi tábornak a megszervezésével, amelyek közül négyre az idén nyáron került sor Sárközújlakon. Olyan 5-7 osztályos diákoknak mutatták be a biológus szakemberek a Túr mentét és annak élővilágát, akik maguk is e terület településeinek lakosai nyarán a következő helységekből érkeztek diákok a táborba: Mikola, HÍREK RÖVIDEN Halmi, Józsefháza, Lázári, Homok, Peleske, Egri, Újváros, Kisgérce, Sárköz, Túrterebes, Drăguşeni. Jövő év nyarán a Túr Menti Védett Területek többi településeinek diákjai táborozhatnak. Vakáció lévén, a szervezők arra fektették a hangsúlyt, hogy a gyerekek sok játékos, szabadidős tevékenységen vegyenek részt úgy, hogy közben szórakozva tanuljanak. Ennek érdekében csapatjátékokon, kirándulásokon, versenyeken szerezhettek új ismereteket a gyerekek és kutató-felfedező tevékenységek beiktatásával leshették meg a Védett Terület néhány nevezetes helyét, természeti vagy kulturális értékét. Egy különleges térkép segítségével, amely a Védett Terület értékeit ábrázolta, a gyerekek bebarangolhatták a környéket. Rácsodálkoztak az ismerős helyekre és beszámoltak személyes tapasztalataikról. Rádöbbentek arra, hogy nem is kell nagyon messzire menniük, ha festői tájakat, gazdag élővilágot szeretnének látni, élményekkel teli szórakoztató kirándulásokon, pecázásokon, gombaszedéseken, erdőjárásokon, fürdőzéseken van kedvük részt venni vagy akár szép kastélyokban, templomokban, kúriákban a múltat megidézni. ECOTUR-közvéleménykutatás a Védett Terület ismertségéről májusában és júniusában zajlott az a közvéleménykutatás, melyben a Védett Területről kérdeztük a környező 12 település lakosságát. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek 30%-a tudott arról, hogy a települése egy természetvédelmi területen vagy annak közelében fekszik, viszont a megkérdezettek 70%-a nem tudott erről. A kérdőívet a Védett Terület 12 településének 600 lakosa töltötte ki. A következő két évben folytatni kívánjuk a különböző népszerüsítő tevékenységeket ezeken a településeken, reményeink szerint ez hozzájárul a Védett Terület értékeinek szélesebb körű megismeréséhez. Az említett felmérést is megismételjük 2012 és 2013 nyarán. Ez úton is köszönetet mondunk azoknak a lakosoknak, akik válaszoltak a kérdőíveinkre. NÉPSZERŰSÍTŐ KARAVÁN Ön tudta, hogy a települése egy természetvédelmi 70% területen fekszik? 30% Igen Nem 2011 május szeptember között népszerűsítő karaván látogatott el a Túr Menti Védett Területek 12 településére. A tevékenység célja a Védett Terület természeti értékeinek ismertetése. A találkozókon a lakosoknak lehetőségük volt arra is, hogy elbeszélgessenek az EKE szakértőivel és gyakorlati tanácsokat kapjanak arról, mit tehetnek ők személyesen a terület értékeinek megőrzése érdekében. A karaván vasárnapokon templomozás után vagy ünnepnapokon érkezett.. A résztvevők közül a gyerekek voltak a legkíváncsiabbak, ők jöttek elsőként, hogy közelebbről láthassák a sátorban kifüggesztett természetfotókat, vagy részt vegyenek a szervezők által rendezett játékokban. A gyerekek után a szülők és nagyszülők is csatlakoztak, akiknek a Védett Területen való gazdálkodással kapcsolatos kérdéseikre kaphattak választ az EKE szakembereitől. A szervezők minden érdeklődőt igyekeztek ajándékkal megjutalmazni, hogy érdeklődésüket megköszönjék. A karaván 2012-ben folytatódik: a terület gondnoka azt szeretné, ha minél több ember megismerné és értékelné közvetlen környezetének természeti kincseit. Májusban zajlott a hatodik Tour de Tur kerékpáros tájékozódási verseny. A rendezvénynek melyen 78 versenyző mérte össze biciklis és tájékozódási képességeit, a Védett Terület adott otthont,. A 65 illetve 45 kilométeres versenytáv a sárerdei üdülő övezetből indult, majd az ellenőrző pontok érintése után érkeztek meg a célhoz versenyzők. Azok számára akik nem kívántak versenyezni, bemutatóval egybekötött kerékpáros kirándulás biztosította a kikapcsolódást. Negyedik éve terepgyakorlatoznak a kolozsvári biológia és ökológia szakos hallgatók a. Védett Területen. 35 diák egy hetet töltött a terület természeti értékeinek kutatásával. A gyakorlat célja a diákok elméleti tudásának gyakorlatba ültetése, az általuk végzett felmérések pedig, megbízható adatokkal szolgálnak a Túr Menti Védett Területek jelenlegi természeti állapotáról. Bemutatkozott a Big Jump (Nagy Ugrás) a Túr mentén! Az esemény a természetes vizek állapotára hívja fel a figyelmet, mindezt egy olyan tömegmegmozdulás keretében, amely egyazon napon, egyazon időben kerül megszervezésre Európa-szerte. Ehhez a kezdeményezéshez kívánt csatlakozni az EKE is. A Túr menti Nagy Vízbeugrásra július 10-én 4 órakor került sor, amikor mintegy ember igyekezett mielőbb a vízben kikötni. A nap folyamán volt még szalonnasütés is, de az igazi szórakozást a folyó két partjáról történő kötélhúzás biztosította. Madártani felmérés zajlott a Védett Területen. A kéthetes madárgyűrűző tábor alkalmával 775, 39 különböző fajhoz tartozó madarat fogtak be, jelöltek meg és engedtek szabadon az ornitológusoka többhelyszínes gyűrűzés átfogóbb képet ad a terület madárfaunájáról, így az első hetet a Túr folyó és holtágai mentén töltötték a madarászok, míg a következő hétre az Újberki halastavakon a nagyobb állóvizek lakóival ismerkedtek. Nagy sikernek örvendett a negyedik Autómentes Nap a Túr mentén. Október elsején 100 fős biciklis csapat vágott neki a 25 kilométeres távnak Szatmárnémeti központjából a Túr folyó partjára. Az út során többen is csatlakoztak a felvonuláshoz, a helyszínre már több mint 130 résztvevő érkezett. A folyóparton bogrács-gulyás, biciklis ügyességi verseny, szabadtéri játékok és madármegfigyelés színezte a programot. Először került bemutatásra a nagyközönség számára az a vándorkiállítás, mely színes képekkel, rövid leírásokkal ismerteti meg a Túr Menti Védett Területek természeti értékeit.

7 A VÉDETT TERÜLET A TIED IS! TÚR MENTI HÍRMONDÓ ARIILE PROTEJATE RÂUL TUR TÚR MENTI VÉDETT TERÜLETEK 1891