1991. évi XXV. törvény

Átírás

1 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok rendezése, a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíróképességét egyaránt figyelembe véve - az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából a következő törvényt alkotja: A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A törvény hatálya Tv. 1. (1) Részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által május 1-jét követően alkotott, az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. (2) E törvény alapján kárpótlás illeti meg azokat a 2. -ban meghatározott természetes személyeket, akiknek magántulajdona az június 8-át követően alkotott, a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. (3) Az május 1-jétől június 8-áig terjedő időben alkotott, az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint november 30-áig megalkotandó külön törvény rendelkezései alapján kerül sor. BH A kisajátítással elvett ingatlan nem tartozik a kárpótlási törvény hatálya alá, így részleges kárpótlás a volt tulajdonost nem illeti meg [1991. évi XXV. tv. 1. (1) bek.]. BH A vagyoni kárpótlás mértékét a jogosult korábbi kárpótlási igényével összevonva kell megállapítani [1991. évi XXV. tv. 1. (1) bek., 2. (1) bek., évi XXIV. tv. 4. ]. Tv. 2. (1) Kárpótlásra jogosult: a) a magyar állampolgár, b) aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, c) akit a magyar állampolgárságtól való megfosztással összefüggésben ért sérelem, d) az a nem magyar állampolgár, aki december 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult (a továbbiakban: volt tulajdonos) elhalálozott, a kárpótlásra leszármazója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthat igényt.

2 (3) A leszármazók kizárólag az elhalt felmenő után, a felmenőt megillető rész erejéig, egymás között egyenlő arányban jogosultak kárpótlásra. Ha valamely leszármazó elhalt és nincs leszármazója, az elhaltat megillető tulajdoni hányad után kárpótlás nem jár. (4) Leszármazó hiányában az a túlélő házastárs jogosult kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal, annak halálakor és a sérelem elszenvedésekor házasságban együtt élt. (5) Nem illeti meg kárpótlás azt, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. BH A kárpótlásra jogosultságot leszármazó és házastárs esetében nem a Ptk. öröklési szabályai szerint kell elbírálni [1991. évi XXV. tv. 2. (2) bek.]. BH I. Ha a kárpótlásra jogosult személy a törvény hatálybalépésekor igényét érvényesítette, úgy a kárpótlás tekintetében várományi joga keletkezett, amely a hagyatékába tartozik, s az utóbb kiadott kárpótlási jegyek az öröklés szabályai szerint illetik meg az örököseit - illetve az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultját (1991. évi XXV. tv. 2. ). BH A volt tulajdonos leszármazója vagy túlélő házastársa nem az öröklési jog szabályai szerint jogosult a kárpótlásra, így a kötelesrész iránti per felfüggesztése nem indokolt a kárpótlási igény elbírálásáig [Pp (1) bek., évi XXV. tv. 2., 30. ]. Vhr. 1. (1) A Tv. alkalmazásában az örökbefogadott személyt az örökbefogadó leszármazójának kell tekinteni. (2) Ha a kárpótlás iránti kérelmet a leszármazó vagy a házastárs terjeszti elő, a volt tulajdonos, illetőleg a felmenő halálát, továbbá a leszármazás vagy a házastársi kapcsolat tényét is igazolni kell. (3) Ha a kárpótlásra jogosult a magyar hatóságok által kiállított személyi okmányokkal nem rendelkezik, az állampolgárságára vonatkozó adatokról az adatlapon (17. ) feltüntetetteknek megfelelően nyilatkozik. A kár mértékének meghatározása Tv. 3. (1) A kár mértékét átalányértékben kell meghatározni. Az egyes vagyonelemek átalányértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Termőföld esetén a kár mértékét a 13. -ban meghatározottak szerint kell megállapítani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott átalányérték magában foglalja az ingóságok értékét is. (4) Egy vagyontárgy után csak egyféle kárpótlás jár, de a tulajdonost megilleti a választás lehetősége. BH Önmagában az ingóság állami tulajdonba vétele nem jogosít kárpótlásra [1991. évi XXV. tv. (Kpt. I.) 3., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 5. ]. Vhr. 2. (1) Tanya esetén a kár mértékének meghatározása során a tanyaépületre - ha annak alapterülete megállapítható - a Tv. 3. számú mellékletének a) pontjában, a tanyaépülethez tartozó termőföldre pedig a Tv ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kár mértéke az így kiszámított értékek együttes összege. (2) Ha a tanyaépület alapterülete nem állapítható meg, a tanyaépületre vonatkozó kár mértékét 100 m2 alapulvételével kell kiszámítani. (3) A Tv. és e rendelet alkalmazásában tanya a település külterületén lévő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés), továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás céljára létesített tanyaépület (lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport) és a hozzátartozó termőföld együttese.

3 BH Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. (3) bek., 29., Pp (1) bek.]. Vhr. 3. Ha a tulajdon tagsági jogot megtestesítő értékpapírra vagy társasági részesedést kifejező vagyoni értékű jogra vonatkozott, a kár mértékét a Tv. 3. számú mellékletének b) pontjában foglalt átalányérték alapján, a kárpótlásra jogosult tulajdoni részesedésének a társaság bejegyzett alaptőkéjéhez (törzstőkéjéhez) viszonyított arányos összegben [Tv. 4. (4) bek.] kell megállapítani. Vhr. 5. (1) A Tv. 3. -a (4) bekezdésének alkalmazásában az állami tulajdonba vett üzem (vállalat, vállalkozás) gazdálkodását szolgáló összes vagyontárgyat, így a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, illetőleg e célra szolgáló ingatlant (ingatlanrészt), termelőberendezést és egyéb állóeszközt - ha a tulajdonos személye azonos - egy vagyontárgynak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben említett - több vagyonelemből álló -vagyontárgy esetén a kárpótlás mértéke a jogosult választása szerinti vagyonelemhez kapcsolódó átalányérték [3. számú melléklet a) vagy b) pont] alapján állapítható meg. BH Önmagában az ingóság állami tulajdonba vétele nem jogosít kárpótlásra [1991. évi XXV. tv. (Kpt. I.) 3., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 5. ]. Vhr. 6. (1) A Tv. 3. számú melléklete b) pontjának alkalmazása során az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámát a tulajdonbavételt megelőző 1 év legmagasabb alkalmazotti létszámának alapulvételével kell meghatározni. (2) Alkalmazottként kell figyelembe venni a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozónak minősülő segítő családtagot is. A kárpótlás mértéke Tv. 4. (1) A kárpótlás mértéke a 3. szerint megállapított összesített kárnak a (2) bekezdésben meghatározott táblázat alapján számított, ezer forintra kerekített és a (3) bekezdésben említett mértéket meg nem haladó összege. (2) A kárpótlás mértéke: Ft 100 % Ft között Ft és a Ft-on felüli rész Ft között Ft és a Ft-on felüli rész Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 50% -a 30% -a 10% -a (3) A kárpótlás mértéke tulajdoni tárgyanként és volt tulajdonosonként az Ft-ot nem haladhatja meg.

4 (4) Több tulajdonos esetén a kárpótlás mértékét a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában kell megállapítani. Vhr. 7. (1) A kárpótlás forintösszegének kerekítése során az 500 forint vagy ennél kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 500 forintnál nagyobb maradékot pedig 1000 forintra kell kerekíteni. (2) A Tv. alkalmazásában tulajdoni tárgy alatt a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyat (5. ), illetőleg az egy vagyontárgyra vonatkozó összes tulajdoni illetőséget (3. ) kell érteni. A kárpótlás módja Tv. 5. (1) A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet kell kiállítani. (2) A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. (3) A kárpótlási jegy augusztus 10. napjától december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a. (5) A kárpótlási jegy névértéke az Országos Kárrendezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő naptári hónap első napjától jóváírható kamattal növekszik. BH Az ún. dolgozói részvény és az állam tulajdonában lévő, privatizáció keretében értékesítésre kerülő törzsrészvény elhatárolási szempontjai [Ptk (1) bek., 338/B. (2) bek., évi VI. tv (2) bek., 244. (2) bek., évi VI. tv. 2. (1) bek., 11. (1) bek., évi XXV. tv. 5. (2) bek., évi LXIX. tv. 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) bek. h) pont, 8. (2)-(4) bek., évi XXXIX. tv. 55., 1/1965. (I. 27.) IM r. 11., 13., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r.]. BH A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk (1) bek., 226. (1) bek., évi XXV. tv. 5. (2) és (5) bek., 6. (3) bek., 7. (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.]. Tv. 6. (1) A kárpótlási jegy tartalmazza: a) a "kárpótlási jegy" elnevezést, b) a névértéket és a kamatjóváírásra [5. (5) bekezdése] vonatkozó utalást, c) a felhasználás módját (7. ), d) a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését, e) a sorozatjelet [(2) bekezdés] és a sorszámot, f) az Országos Kárrendezési Hivatal vezetőjének aláírását, g) a kárpótlási jegy címletét (ezer forint, ötezer forint, tízezer forint). (2) A kárpótlási jegyet A-T sorozatjellel kell ellátni. Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezésben kell kibocsátani. (3) A kárpótlási jegy kibocsátására és forgalmára az e törvény rendelkezései az irányadóak. BH A kárpótlási jegy mint értékpapír tulajdonjogának változásánál irányadó szabályok [1991. évi XXV. tv. 6. (2) bek., Ptk. 119., 200. (2) bek., 210. (4) bek., 227. (1) bek., 338/B. (1)-(2) bek., 339. (1) bek., 369. (1) bek.]. BH A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk (1) bek., 226. (1) bek., évi XXV. tv. 5. (2) és (5) bek., 6. (3) bek., 7. (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.]. Vhr. 8. (1) A kárpótlási jegyek egyes sorozatainak kibocsátásáról az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal gondoskodik. (2) A kibocsátás ütemét az elbírált igények számától függően kell meghatározni.

5 (3) Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, mint a kárpótlási jegyek kibocsátója, a kárpótlási jegyek forgalomba hozatalára pénzintézettel köteles szerződést kötni. Vhr. 9. A kárpótlási jegy forgalmazására az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) IV. részét, a bennfentes kereskedelem korlátozására pedig az Épt. VI. részét és 84. -át kell alkalmazni. Tv. 7. (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá b) termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja. (2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja. (3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni. (4) A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében - külön törvény rendelkezései szerint - életjáradék folyósítható. BH A kárpótlási jegyek ellenében az árverésen megszerzett termőföld átruházására irányuló jogügylet előszerződésnek minősül [Ptk. 208., 365., évi XXV. tv. 7., 21., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 28., XXV. PED]. BH III. A kárpótlási jegyek jogosulatlan felvétele esetén a kár összegének a megállapításánál a kárpótlási jegyek piaci értékét jelentő, a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes tőzsdei átlagár az irányadó [1991. évi XXV. tv. 7. (2) és (3) bek.]. BH A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk (1) bek., 226. (1) bek., évi XXV. tv. 5. (2) és (5) bek., 6. (3) bek., 7. (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.]. BH A termelőszövetkezetből kivált tagok a vagyonmegosztás lezárását követően a termőföldárverések során a szövetkezet birtokába került kárpótlási jegyek arányos részére jogszerű igényt nem tarthatnak [1992. évi II. tv. 3. (1) bek., 13. (3) bek. a) és b) pont, 25. (1) bek., 31. (1) bek., 40. (1) bek. c) pont, évi XXV. tv. 7. (1) bek., 17., 26. ]. Vhr. 10. A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték (a kárpótlási jegy névértéke, kamata, az ellenében megszerzett életjáradék, illetve a Tv ában meghatározott támogatás) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló évi XLV. törvény (a továbbiakban SZJA Tv.) 7. -ának 28. pontja alapján - mint kártalanítás - mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól. Vhr. 11. A kárpótlási jegy adómentességére (10. ) tekintettel az SZJA Tv ában meghatározott befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe a kárpótlási jegy ellenében történő vagyonszerzésnél. Vhr. 12. Egzisztencia Hitel, illetőleg más privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet saját erőként csak olyan mértékben kell figyelembe venni, amilyen mértékben (arányban) a

6 saját pénzforrás igazolását a vonatkozó jogszabályok, ennek hiányában pedig az üzletszabályok a hitel elnyerésének feltételéül megkövetelik. Vhr. 13. (1) A devizakülföldi által az őt megillető kárpótlási jegyekkel a Tv. 7. -a alapján történő tulajdon szerzéséhez a földről szóló évi I. törvényben meghatározott pénzügyminisztériumi előzetes engedélyre nincs szükség. Vhr. 13/A. A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. Vhr. 13/B. (1) Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal címlet, sorozat és sorszám szerint köteles elszámolni a) a kárpótlásra jogosult (vagy örökösei) részére kiállított, b) gazdálkodó szervezetenként az árverésen felhasznált, c) a kiállításra nem került kárpótlási jegyekkel. (2) Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került - ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett - kárpótlási jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni. Vhr. 13/C. Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került - ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett - kárpótlási jegyek megsemmisítéséről - az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően - az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal, valamint az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve a Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálata gondoskodik. Tv. 8. (1) Az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. (1) bekezdés a) pont] év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható. (3) A gazdasági társasággá átalakuló állami vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának, illetőleg a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10%-áig kell ellenértékként kárpótlási jegyet elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Állami Vagyonügynökség határozza meg. (4) A szövetkezet által a 26. -ban meghatározott módon szerzett kárpótlási jegyet a gazdasági társasággá átalakuló állami élelmiszeripari vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának legalább 20%-áig kell ellenértékként elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Állami Vagyonügynökség határozza meg. (5) Ha az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a gazdasági társasággá átalakuló állami vállalat vagy a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgy egy tulajdonos részére történő értékesítéséről dönt, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéktől az Állami Vagyonügynökség eltérhet. Vhr. 14. (1) Az Állami Vagyonügynökség az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által szolgáltatott adatok értékelése alapján tesz javaslatot a Kormánynak a kárpótlási jegyek meghatározott sorozatának vagy valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználásának felfüggesztésére. A kárpótlási jegyek egyes sorozatainak felfüggesztését eldöntő nyilvános sorsolás közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvét a Kormány részére készített előterjesztéshez csatolni kell. A Kormány döntését két országos napilapban is közzé kell tenni. (2) A Tv. 8. -ának (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket

7 a) a vállalati tanács, továbbá a vállalat dolgozói közgyűlésének (küldöttgyűlésének) általános vezetésével működő átalakuló állami vállalatoknál akkor kell alkalmazni, ha az átalakulási tervüket a Tv. kihirdetéséig nem nyújtották be az Állami Vagyonügynökséghez, b) az államigazgatási felügyelet alatt működő állami vállalatok esetében akkor kell alkalmazni, ha az alapító szerv az átalakításról a Tv. hatálybalépése után dönt. (3) Az Állami Vagyonügynökség - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a már gazdasági társasággá átalakult állami vállalatok vagyonát megtestesítő, s az Állami Vagyonügynökséget megillető részvényeket (üzletrészeket) kárpótlási jegyek ellenében is értékesítheti. Tv. 9. A kárpótlásra jogosultat a volt tulajdonának az Állami Vagyonügynökség vagy önkormányzat által történő értékesítése során elővásárlási jog illeti meg, kivéve az évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó eseteket, továbbá ha az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában álló bérlakást az abban bent lakó vásárolja meg, valamint ha a tulajdon vagyoni értékű jogra (például társasági tagsági jog) vonatkozott, vagy ha vagyontárgyat megszerző, vagy ilyen vagyontárgy apportálásával létrejött társaság tagsági jogát értékesíti az Állami Vagyonügynökség. BH A kárpótlásról szóló hatósági határozat alapján az elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be [1991. évi XXV. tv. 9., évi 31. tvr. 6. (1) bek. b) p., 14. (1) és (4) bek., 15. (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 77. (1) bek.]. Vhr. 15. (1) Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban kell felhívni (Ptk ). (2) Amennyiben az Állami Vagyonügynökség, illetve az önkormányzat által értékesített vagyontárgy volt tulajdonosának személye ismeretlen, akkor a jogosultat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal, két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdető tábláján megjelenő hirdetményben, továbbá a helyben szokásos egyéb módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy elővásárlási jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. Eljárási szabályok Tv. 10. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben első fokon a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal, másodfokon az Országos Kárrendezési Hivatal (a továbbiakban együtt: hivatal) jár el. (2) A megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal munkájában az I. fokú természetvédelmi hatóság, az Országos Kárrendezési Hivatal munkájában a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakhatóságként vesz részt. (3) A hivatal jogerős határozata bíróság által felülvizsgálható. A bíróság a megtámadott határozat megváltoztatására is jogosult. Az eljárás lefolytatására a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályok az irányadók. BH A kárpótlási árverés ellen benyújtott kifogást másodfokú hatóságként bírálja el a közigazgatási szerv [1991. évi XXV. tv. 10. (1) bek., 21. (2) bek.]. Tv. 11. (1) A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult december 16. napjáig nyújthatja be az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz. (2) Abban az esetben, ha a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyak között ingatlan is van, az annak fekvése szerinti megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal jár el. (3) Ha a jogosult állandó lakóhelye külföldön van, az eljárásra a fővárosi kárrendezési hivatal az illetékes.

8 (4) Több megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal illetékessége (pozitív illetékességi összeütközés) esetén a jogosult választása szerinti megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal bírálja el a jogosult összeg igényét. Vhr. 16. (1) A külföldön lakó kárpótlásra jogosult kérelme folytán a fővárosi kárrendezési hivatal előtt indult eljárásban az egyébként illetékes kárrendezési hivatal is közreműködik. (2) A kárrendezési hivatal a külföldön lakó kárpótlásra jogosult kérelmének elbírálása során külföldre közvetlenül levelezhet. Tv. 12. (1) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelem benyújtására a 11. (1) bekezdésében előírt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló valamennyi okiratot vagy annak másolatát, illetőleg ezek hiányában hivatkozni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. (3) Amennyiben a kérelem benyújtására nem a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kerül sor, a kérelmet a hivatal megfelelő póthatáridő kitűzésével hiánypótlásra adja vissza. Amennyiben a jogosult a hiányt ismételt hiánypótlási felhívásra sem pótolja, a hivatal a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el. (4) A megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal a 11. (1) bekezdésében megállapított határidő elteltétől számított két hónapon belül összesített értesítést küld az érintett gazdálkodó szervezeteknek arról, hogy a tulajdonukban, vagy használatukban lévő, s az e törvény hatálya alá tartozó módon megszerzett termőföldre tekintettel mekkora aranykorona mennyiségre jelentettek be kárpótlási igényt. (5) A hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy: a) az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított hat hónap, amelyet a hivatal vezetője egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat, b) ha a kérelem benyújtásakor vagy a hivatal felhívására az igénylő igazolja, hogy a kárpótlási igényét megalapozó tulajdonjogának megállapításához szükséges más bírósági, hatósági eljárást megindította, az eljárást fel kell függeszteni. (6) Az e törvény alapján a hivatal előtt induló eljárások illetékmentesek. BH A mérlegelési jogkörben hozott határozat nem tekinthető jogszerűnek, ha a tényállás nincs kellően feltárva és a mérlegelés szempontjai nem állapíthatók meg [1957. évi IV. tv. 26. (1) bek., 43. (1) bek c) pont, évi XXV. tv. 12. (5) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. (3) bek.]. BH A föld haszonbérlete - még ha az hosszabb időre szól is - nem minősül sem tartós földhasználatnak, sem személyi földhasználatnak, mert ezek a föld használatát lehetővé tevő önálló jogcímek. Az érintett földterületet tehát a jogosult a kárpótlási földalapba kijelölheti. A kijelölés államigazgatási eljárás keretében történik, ha azonban a kijelölő egyben a haszonbérleti szerződésnek is alanya, a kijelölés jogszerűsége nem zárja ki a kijelölőnek mint szerződő félnek a szerződésszegését [Ptk ai, évi I. tv. 43., 70. (4) bek., évi XXV. tv. (Kpt.) 12. (4)-(5) bek., 15. (1) bek., évi II. tv. (Át.) 15. (2) bek., 20. (1) bek., 45/1968. (XII. 6.) Korm. r. 1., 27/1987. (VII. 30.) MT r. 16. (2) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26. (1) bek.]. BH Az államigazgatási szerv "hallgatása" a kárfelelőssége alapjául szolgálhat [1957. évi IV. tv. (Áe.) 2. (6)-(7) bek., 15. (1) bek., Ptk (1) bek., 339. (1) bek., évi XXXII. tv. 14., évi XXV. tv. 12. (5) bek., évi II. tv. 1. (1) bek.]. BH Az állami gazdaságra is az állami vállalatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kárpótlási földalap elkülönítése tekintetében [1991. évi XXV. tv. 12. (4) bek., 15. (1) bek.].

9 BH II. A kárrendezési hivatal csak értesíteni tartozik az érintett gazdálkodó szervezeteket arról, hogy a használatukban, tulajdonukban lévő - és a kárpótlási törvény hatálya alá tartozó módon megszerzett - termőföld milyen aranykorona mennyiségére jelentettek be kárpótlási igényt [1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 12. (4)-(5) bek., évi IV. tv.]; Vhr. 17. (1) A kárpótlásra irányuló kérelmet az e rendelet mellékletének megfelelő nyomtatványon ("Adatlapon") kell előterjeszteni. (2) Az államigazgatási szerv, az önkormányzat jegyzője, a gazdálkodó szervezet [Ptk c) pont], a levéltár, továbbá minden, ilyen adattal rendelkező jogi személy - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles a kárpótlási kérelem elbírálásához szükséges adatot, okiratot, vagy ennek másolatát - kérelemre - a jogosult rendelkezésére bocsátani. (3) Az Adatlapot az abban megjelölt okirati bizonyítékokkal együtt az illetékes kárrendezési hivatalhoz kell eljuttatni. Az Adatlap és más bizonyításra alkalmas okirat beszerzésének költségei a kérelmezőt terhelik. Vhr. 18. (1) A kárpótlásra jogosultság a termőföld és más ingatlan esetében - a tulajdonelvonásról rendelkező hatósági határozaton vagy ilyen tartalmú más közokiraton kívül - a földhivatal által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: bizonyítvány) is igazolható. (2) A bizonyítvány a kárpótlásra jogosultság, valamint a kárpótlás mértékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. A bizonyítványhoz az eredeti okiratokat vagy azok másolatát nem kell csatolni. (3) A bizonyítványt a földhivatal a nála őrzött okiratok (telekkönyvi betét, földnyilvántartási birtokív, térkép, földrendezési, zártkertrendezési, tagosítási, földmegváltási, földfelajánlási, földértékelési, földmérési stb. iratok) alapján a jogosult kérelmére adja ki. BH Valamely jogszabály rendelkezésének az egyes államigazgatási szervek, illetőleg a bíróságok részéről történő téves értelmezése és ezzel összefüggésben a bizonyítékok téves értékelése önmagában felróható magatartást nem valósít meg [Ptk. 349., 339. (1) bek., évi XXV. tv., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 18. (1) bek.]. Vhr. 19. (1) Aki a tulajdonelvonást megelőzően az ingatlannyilvántartáson kívül tulajdonjogot vagy a tulajdonra ingatlannyilvántartáson kívüli jogcímet szerzett, és ezt a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó érvényes okirattal bizonyítja, a földhivataltól bizonyítvány kiállítását kérheti. A bizonyítvány a bejegyzett jogosult adatait tartalmazza, egyben utal a bejelentett igényre is. A kárpótlási hivatal a bizonyítvány és a tulajdonjogszerzést igazoló okiratok alapján dönt a jogosultság kérdésében. (2) Amennyiben az ingatlannyilvántartás szerinti tulajdonos és az igénylő között a jogosultság kérdésében vita van, az eljárást fel kell függeszteni, ha az igénylő igazolja, hogy a jogosultságát megalapozó eljárást megindította. BH Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés esetén a kárpótlásra jogosultság a földhivatal által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal is igazolható [1967. évi IV. tv., évi XXV. tv. 13. (1) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. I8. (1) bek., 19. (1) bek.]. Vhr. 20. (1) A termőföldön alapuló kárpótlási igényekről az összesített értesítést szövetkezetenként, illetőleg állami gazdaságonként (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) a termőföldjeik által érintett községek (városok) szerint csoportosítva kell elkészíteni. (2) Az értesítés a gazdálkodó szervezet termőföldjét érintő kárpótlási igényként olyan mértékű összesített AK értéket tartalmaz, amilyen mértékű kárpótlási jegy kiadása várható az érintett termőföld vonatkozásában.

10 A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok Tv. 13. (1) Termőföld esetén a kár mértékét a termőföld kataszteri tiszta jövedelme (a továbbiakban: AK érték) alapján kell megállapítani úgy, hogy egy AK érték ezer forintnak felel meg. Erdők esetében az AK érték négyszeres szorzatát kell alapul venni. (2) Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért csereföldet kapott, a kár mértékét a különbözetként mutatkozó AK érték alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben a földrészlet AK adata a korábbi okiratból nem állapítható meg, akkor az AK értéket a föld fekvése szerint község (város) kataszteri tiszta jövedelmi adatainak évi lezárása során megállapított átlagos AK adatok alapulvételével kell kiszámolni. BH Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés esetén a kárpótlásra jogosultság a földhivatal által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal is igazolható [1967. évi IV. tv., évi XXV. tv. 13. (1) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. I8. (1) bek., 19. (1) bek.]. Vhr. 21. (1) A földhivatal a termőföldek művelési ágára, területére és AK értékére vonatkozó adatokat e földeknek a gazdálkodó szervezet használatába (kezelésébe) kerülése időpontjának megfelelő állapot szerint - a földrendezés során készített adatgyűjtőlapok, a használatba (kezelésbe) vétel idején érvényben volt birtokívek és más földnyilvántartási munkarészek alapján igazolja. (2) A Tv ának (3) bekezdése szerint kell meghatározni és igazolni az AK értéket, ha annak megállapítása az erre felhasználható (pl. földminőséget is feltüntető) térképek hiányában, illetőleg a termőföld azonosítása - a helyrajzi számának vagy AK értékének többszörös megváltozása folytán - erre alkalmas iratok hiányában nem lehetséges. (3) A Tv ának (3) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló iratok maguk is számított AK értéket tartalmaznak, vagy ha azokból nem követhető nyomon a termőföld tulajdoni, használati viszonyainak, illetőleg művelési ágának az AK értéket is befolyásoló megváltozása. (4) Ha az eredeti földet, vagy annak egy részét művelés alól kivett területként vagy halastóként tartották nyilván, a kár mértékét a föld fekvése szerinti község (város) legalacsonyabb minőségű szántó művelési ágra meghatározott AK értéke alapján kell megállapítani. Tv. 14. Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért bármilyen térítésben (például megváltási árban) részesült, úgy annak összegét a kárpótlás 4. -a alapján kiszámított mértékéből le kell vonni. Vhr. 22. A kérelmező az Adatlapon a termőföldért fizetett megváltás (föld utáni térítés) összegét is köteles feltüntetni. Tv. 15. (1) A kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja (a továbbiakban: szövetkezet) a 12. (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelöli azt az e törvény kihirdetése napján a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az e törvény alapján megszerzett, s a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld mennyiség teljes egészében kijelöltnek tekintendő.

11 (2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg. BH A föld haszonbérlete - még ha az hosszabb időre szól is - nem minősül sem tartós földhasználatnak, sem személyi földhasználatnak, mert ezek a föld használatát lehetővé tevő önálló jogcímek. Az érintett földterületet tehát a jogosult a kárpótlási földalapba kijelölheti. A kijelölés államigazgatási eljárás keretében történik, ha azonban a kijelölő egyben a haszonbérleti szerződésnek is alanya, a kijelölés jogszerűsége nem zárja ki a kijelölőnek mint szerződő félnek a szerződésszegését [Ptk ai, évi I. tv. 43., 70. (4) bek., évi XXV. tv. (Kpt.) 12. (4)-(5) bek., 15. (1) bek., évi II. tv. (Át.) 15. (2) bek., 20. (1) bek., 45/1968. (XII. 6.) Korm. r. 1., 27/1987. (VII. 30.) MT r. 16. (2) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26. (1) bek.]. BH A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv ai, évi II. tv ai). BH Az állami gazdaságra is az állami vállalatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kárpótlási földalap elkülönítése tekintetében [1991. évi XXV. tv. 12. (4) bek., 15. (1) bek.]. Tv. 16. A szövetkezetnek legalább a 12. (4) bekezdésében említett értesítésben meghatározott AK értékű termőföldterületet kell kijelölnie úgy, hogy a kijelölt földmennyiség átlagos AK értékének meg kell egyeznie a szövetkezet egyéb földterületének átlagos AK értékével. BH A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv ai, évi II. tv ai). BH az érintett gazdálkodó szervezet köteles a meghatározott aranykorona mennyiségű termőföldet kijelölni (Kpt. 16. ); Tv. 17. (1) A kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából földalapot kell képezni. A földalap nagyságát úgy kell meghatározni, hogy átlagosan szövetkezeti tagonként 30 AK, szövetkezeti és állami gazdasági alkalmazottak esetében 20 AK értékű termőföld jusson személyenként. Az így számított földalap AK értéke nem haladhatja meg a szövetkezet tulajdonában, illetőleg az állami gazdaság kezelésében lévő termőföld AK értékének 50%-át. (2) Az (1) bekezdésben említett földalap számításánál szövetkezeti tagként, illetve alkalmazottként, továbbá állami gazdasági alkalmazottként az vehető figyelembe, aki január 1-jén és azóta is a szövetkezet vagy állami gazdaság tagja, illetve alkalmazottja, és az (1) bekezdésben meghatározottnál kisebb mezőgazdasági földtulajdonnal rendelkezik. BH Az állami erdőgazdaságoknak nem kellett alkalmazotti földalapot képezni, így az erdőgazdasági alkalmazottak a termőföld kijelölését, majd annak alapján tulajdonjoguk megállapítását bírói úton alaptalanul igénylik (1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 17. (1) bek., 27. (1) bek., évi II. tv., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. ]. BH Eljárás a "földalap"-képzéssel kapcsolatos viták rendezésénél [1991. évi XXV. tv. 17. (1) bek., 27. (1) bek., évi II. tv ai]. BH A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv ai, évi II. tv ai).

12 BH A kárpótlás biztosítására szolgáló termőföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történő figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1)-(3) bek évi XXV. tv. 17. (1) bek., évi II. tv. 25. (1) bek.]. BH Az állami gazdaságok alkalmazottainak földtulajdonhoz juttatására akkor kerülhet sor, ha - az egyéb feltételek mellett - az igénylő a földalap kijelölésekor is a gazdaság alkalmazottja (1991. évi XXV. tv. 15., 17. ). BH A termelőszövetkezetből kivált tagok a vagyonmegosztás lezárását követően a termőföldárverések során a szövetkezet birtokába került kárpótlási jegyek arányos részére jogszerű igényt nem tarthatnak [1992. évi II. tv. 3. (1) bek., 13. (3) bek. a) és b) pont, 25. (1) bek., 31. (1) bek., 40. (1) bek. c) pont, évi XXV. tv. 7. (1) bek., 17., 26. ]. Tv. 18. (1) A kiadásra kerülő termőföldet a védett természeti területen kívül kell kijelölni. (2) Ha a védett természeti területen kívül rendelkezésre álló terület a kijelöléshez nem elegendő - a nemzeti park, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó és a fokozottan védett területek kivételével -, a szövetkezet tulajdonában lévő szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és erdő művelési ágba tartozó védett természeti terület is kijelölhető. (3) A védett természeti területből történő kijelölés esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (4) Amennyiben a kárpótlás során védett természeti terület kerül kiadásra, vagy a terület hasznosítására más korlátozás áll fenn, erről az árverésen (21. ) résztvevőket írásban tájékoztatni kell. (5) E rendelkezéseket kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. (6) Nem lehet kijelölni a műemlékileg védett, eredetileg nem mezőgazdasági rendeltetésű épülethez, építményhez tartozó, illetve körülötte lévő eredetileg nem termőföld rendeltetésű földterületet. Vhr. 23. (1) A védett és a védelemre tervezett természeti területek listáját az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok részére az illetékes első fokú természetvédelmi hatóság bocsátja rendelkezésre. (2) Abban a kérdésben, hogy valamely védett természeti terület, nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy fokozottan védett terület, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium állásfoglalása az irányadó. Tv. 19. Az állam a szövetkezeti földek árverésével egy időben, illetőleg azt követően állami tulajdonú földeket is árverésre bocsát. Az így árverésre bocsátott termőföldek AK értékének el kell érnie a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföldek AK értékének legalább 20%-át. Vhr. 24. (1) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel, továbbá - a védett és a védelemre tervezett természeti területek tekintetében - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben meghatározza, hogy a) az állami vagyonkezelő szervezetek mely területeken és milyen AK értékben kötelesek állami tulajdonú termőföldet árverésre bocsátani, továbbá b) az állam által a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott, de a Tv ának (1) bekezdése alapján árverésre ki nem jelölt állami tulajdonú földek közül melyeket kell árverésre bocsátani.

13 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint árverésre kijelölt földekről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, valamint az érdekelt kárrendezési hivatalokat is értesíteni kell. (3) Az állami tulajdonú termőföldek árverésre való kijelöléséről szóló határozatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter indokolt esetben módosíthatja. Módosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. (4) Az állami tulajdonú termőföldek árverésre kijelölésének módosítása iránti kérelmét az abban érdekelt, az árverési hirdetmény Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 15 napon belül - jogvesztés terhével -, a területileg illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal útján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez köteles előterjeszteni. (5) A kérelemhez csatolni kell: a) az érintett földrészletek tulajdoni lapjainak 30 napnál nem régebbi másolatát, b) a területileg illetékes földhivatal, védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdőfelügyelőség szakhatósági véleményét, c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat határozatát és a földrendező bizottság nyilatkozatát, d) a megyei kárrendezési hivatalnak az üggyel kapcsolatos iratanyagát, e) az érintett gazdálkodó szervezet véleményét. (6) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ügyben a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül határoz. Erről a kérelmezőt a területileg illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal értesíti. BH Az állami erdőgazdaságoknak nem kellett alkalmazotti földalapot képezni, így az erdőgazdasági alkalmazottak a termőföld kijelölését, majd annak alapján tulajdonjoguk megállapítását bírói úton alaptalanul igénylik (1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 17. (1) bek., 27. (1) bek., évi II. tv., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. ]. BH A mérlegelési jogkörben hozott határozat nem tekinthető jogszerűnek, ha a tényállás nincs kellően feltárva és a mérlegelés szempontjai nem állapíthatók meg [1957. évi IV. tv. 26. (1) bek., 43. (1) bek c) pont, évi XXV. tv. 12. (5) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. (3) bek.]. Tv. 20. (1) A ban kijelölt termőföldek árverés útján kerülnek a kárpótlásra jogosultak részére értékesítésre. Ha a volt tulajdonos földje, mint állami tulajdonú föld került a szövetkezet közös használatába, a szövetkezet a közös használatában lévő állami tulajdonú termőföldeket is árverésre bocsáthatja. (2) Az árverés legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontját a kárpótlás iránti kérelmek elbírálására tekintettel a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal állapítja meg. Vhr. 25. (1) A kárrendezési hivatal a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek árverésének legkorábbi időpontját az azt követő 60 napon belül tűzi ki, hogy a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 30%-ának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta. (2) A hivatal a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldet táblánként eltérő időpontban is árverésre bocsáthatja. (3) A hivatal az első árverésen a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek AK értéke 30%-ának megfelelő mennyiségű termőföldet bocsát árverésre. (4) A hivatal a következő árverés időpontját a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 70%-ának megfelelő mértékű kárpótlási igény jogerős elbírálását követő 60 napon belül tűzi ki. Ebben az esetben az árverésre bocsátott termőföld AK értéke az

14 első árverésen értékesített termőföld AK értékével együtt sem haladhatja meg az árverésre kijelölt termőföldek AK értékének 70%-át. (5) A hivatal által kitűzött árverési időpontokban az évi II. törvény 15. -ában foglalt követelmények szempontjából hasonló összetételű, illetőleg adottságú táblákat kell árverésre bocsátani. (6) Az a tábla, amelyben tanya található, illetőleg a tanya körüli termőföldnek minősülő földrészlet csak akkor bocsátható árverésre, ha a Tv ának (2) bekezdése szerinti elővásárlási jogával élni kívánó tanyatulajdonos már rendelkezik az őt megillető kárpótlási jegyekkel. (7) A Tv.-ben szabályozott árverésre - a Tv ának (2) bekezdésében foglalt árverés kivételével május 31. napját követően nem kerülhet sor. A földalapok elkülönítését, illetőleg az árverés eredményét megsemmisítő határozat jogerőre emelkedését követő 4 hónapon belül azonban az árverés akkor is megtartható, ha az említett időpontig a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény a alapján a földalapok elkülönítése, illetőleg a kifogásolt árverés eredményének jogerős megsemmisítése még nem történt meg, vagy annak megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb van hátra. Vhr. 25/A. (1) Ha a gazdálkodó szervezet földkijelölési kötelezettsége több települést érint, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földalapok kijelölését nem vitatják és az a jogszabályoknak is megfelel, a hivatal az árverést kitűzheti. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kitűzött árverésen csak a kijelölt földek 80%-át lehet árverésre bocsátani. Vhr. 26. (1) A kárrendezési hivatal az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos napilapban az árverést megelőzően legalább 30 nappal közzéteszi. (2) A kitűzésről szóló hirdetmény tartalmazza az árverés helyét, időpontját, az árverésre kerülő nagyüzemi táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosításra vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát (kezelőjét). A hirdetményben meg kell jelölni az árverésen részvételre jogosultak körét [Tv. 21. (1) bek. és 27. (2) bek.] is. (3) Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. BH A föld haszonbérlete - még ha az hosszabb időre szól is - nem minősül sem tartós földhasználatnak, sem személyi földhasználatnak, mert ezek a föld használatát lehetővé tevő önálló jogcímek. Az érintett földterületet tehát a jogosult a kárpótlási földalapba kijelölheti. A kijelölés államigazgatási eljárás keretében történik, ha azonban a kijelölő egyben a haszonbérleti szerződésnek is alanya, a kijelölés jogszerűsége nem zárja ki a kijelölőnek mint szerződő félnek a szerződésszegését [Ptk ai, évi I. tv. 43., 70. (4) bek., évi XXV. tv. (Kpt.) 12. (4)-(5) bek., 15. (1) bek., évi II. tv. (Át.) 15. (2) bek., 20. (1) bek., 45/1968. (XII. 6.) Korm. r. 1., 27/1987. (VII. 30.) MT r. 16. (2) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26. (1) bek.]. BH A földárverésen meg nem jelenő kárpótlásra jogosult a mulasztását utóbb nem mentheti ki [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r ai]. Vhr. 27. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Vhr. 27/A. (1) A Tv ának (2) bekezdésében meghatározott jogosultak részére egy árverést kell kitűzni. További árverés is kitűzhető, ha az eredetileg kitűzött a) árverés megtartása bármely okból meghiúsul, vagy

15 b) árverésen nem értékesített földre a földrendező bizottság vagy a települési önkormányzat az árverést követő 8 napon belül további árverés kitűzését kéri. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a megyei kárrendezési hivatalhoz kell benyújtani. Tv. 21. (1) Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, a) akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek január 1-jén és az árverés időpontjában is tagja, illetőleg az árverés időpontjában azért nem tagja, mert tagsági viszonya az Ámt. hatálybalépését követően kiválással, a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása vagy a szövetkezet megszűnése folytán szűnt meg. c) akinek június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. (2)Az árverést a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti. BH Kárpótlási jegy felhasználásával vásárolt ingatlanra vonatkozó szerződés érvényes [Ptk (2) bek., évi XXV. törvény 21. -a]. BH A kárpótlási jegyek ellenében az árverésen megszerzett termőföld átruházására irányuló jogügylet előszerződésnek minősül [Ptk. 208., 365., évi XXV. tv. 7., 21., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 28., XXV. PED]. EBH Kárpótlási jegyért vásárolt termőföld tulajdonjogát a kárpótlásra jogosult elidegenítheti [1991. évi XXV. tv (Kpt.) 21. (1) bek., Ptk (1) bek., 200. (2) bek., 208. (3) bek., Legf. Bír. XXV. számú Polgári Elvi Döntés]. BH Kárpótlási jegyért vásárolt termőföld tulajdonjogát a kárpótlásra jogosult elidegenítheti [1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 21. (1) bek., Ptk (1) bek., 200. (2) bek., 208. (3) bek., Legf. Bír. XXV. számú PED]. BH A kárpótlási földalapba átkerült föld elveszti részarányföld jellegét; a tanya körüli földre más is árverezhet, a tanyatulajdonost elővásárlási jog illeti meg [1991. évi XXV. tv. 21. (1) bek.]. BH A kárpótlási árverés ellen benyújtott kifogást másodfokú hatóságként bírálja el a közigazgatási szerv [1991. évi XXV. tv. 10. (1) bek., 21. (2) bek.]. Vhr. 28. (1) Az árverésen az árverezhet, aki az árverés vezetőjénél letétbe helyezi az őt megillető és a vételi jog gyakorlására felhasználni kívánt kárpótlási jegyeket, és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről kiállított utalványt. A letétbe helyezett kárpótlási jegy és/vagy a mezőgazdasági vállalkozási utalvány értékének 20%-a az árverési előleg. (2) Az árverezőnek igazolnia kell, hogy megfelel a Tv a (1) bekezdésében előírt feltételeknek. (3) A Tv. 15. (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldön túlmenően árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek árverésén az árverezőnek csak azt kell igazolnia, hogy az árverésen az őt megillető kárpótlási jeggyel vesz részt. (4) Az árverezőnek legkésőbb az árverésen nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a Tv. 23. (1) bekezdése szerinti kötelezettséget. (5) Nem vehet részt az árverésen az a személy, aki az előző bekezdésekben foglaltaknak nem tesz eleget. A kizárás tényét az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárás ellen az árverésből kizárt személy a 40. -ban foglaltak alapján árverési kifogással élhet.

16 BH A kárpótlási jegyek ellenében az árverésen megszerzett termőföld átruházására irányuló jogügylet előszerződésnek minősül [Ptk. 208., 365., évi XXV. tv. 7., 21., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 28., XXV. PED]. Vhr. 29. Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy - ügyvéd meghatalmazása esetén - az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerinti, egyébként pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. BH Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. (3) bek., 29., Pp (1) bek.]. Vhr. 30. Amennyiben külön-külön is megfelelnek a Tv.-ben foglalt feltételeknek, több kárpótlásra jogosult együttesen, az általuk meghatalmazott kárpótlásra jogosult vagy bármelyikük 29. szerinti képviselője útján is árverezhet. Az együttesen megszerzett földterületet közöttük olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált kárpótlási jegyeik értéke, és az igénybevett mezőgazdasági vállalkozási támogatás összege aránylik egymáshoz. Tv. 22. (1) Az árverésen résztvevők az egy aranykoronának megfelelő forintértékre licitálnak. A kikiáltási ár 3000 Ft/AK. Ha e kikiáltási áron vagy afelett nincs ajánlat, a kikiáltási ár folyamatosan, de legfeljebb 500 Ft/AK értékig csökkenthető. (2) Az árverést a végrehajtási rendeletben meghatározott módon kell lefolytatni. Az árverés során elfogadott ajánlatok tevői - az ajánlatukban foglaltaknak megfelelően - gyakorolhatják vételi jogukat a szövetkezet ban meghatározott termőföldjének általuk kiválasztott részletére. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. Tv. 23. (1) A 22. (2) bekezdésében meghatározott vételi jogot az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. (2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. (3) A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítéséből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó adóalapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. BH Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. (3) bek., 29., Pp (1) bek.]. Vhr. 31. (1) Az árverés vezetője az árverésre kijelölt táblát közel azonos földminőség alapján - dülőhatárok, utak, árkok, csatornák, fasorok és egyéb állandó jellegű természetes határvonalak között elkülöníthető -kisebb részenként bocsátja árverésre. (2) A kárpótlási földalapba kijelölt, belterületen fekvő, és egy hektárt el nem érő földrészlet AK értékét az árverés során a föld fekvése szerinti község (város) szántó művelési ágú termőföldjére meghatározott legmagasabb AK érték alapján kell megállapítani. (3) Az árverés vezetője közli az árverezőkkel a táblarészek lényeges jellemző adatait és tájékoztatja őket a földterület tulajdonjogának megszerzése esetén megtérítendő, kárpótlási

17 jeggyel nem fedezhető költségekről. Ezt követően felhívja az árverezőket az ajánlatok megtételére. BH Termőföld tulajdonának árverés alapján történt megszerzése esetén - ha az árverési feltételek nem tartalmazták - utólag a meliorációs költségeket nem lehet eredményesen érvényesíteni [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 31. (2) bek.]. Vhr. 32. (1) A táblán belül árverésre kerülő területrészeket előre meghatározott irányban haladva kell a résztvevőknek megvételre felajánlani. (2) A résztvevők az adott területrész és haladási irány ismeretében tesznek ajánlatot a mindenkori kikiáltási ár és a tulajdonukban lévő kárpótlási jegy értékének, illetőleg a Tv ában meghatározott mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegének figyelembe vételével. Vhr. 33. (1) Az árverést a kikiáltási árnak a résztvevők által szótöbbséggel megállapított összegenként, de legalább 100 Ft-onként való emelésével addig kell folytatni, amíg ajánlat érkezik. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb Ft/AK érték háromszori kikiáltása után megállapítja a legmagasabb ajánlatot tevő személyét és közli, hogy e személy által letétbe helyezett kárpótlási jegyek alapján hány AK értékű föld megszerzése érdekében gyakorolhatja a nyertes a vételi jogot. A nyertes ezt követően közli, hogy mekkora AK mennyiségre kíván élni a vételi jogával. (2) Több azonos vételi ajánlat esetén, ha az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből fedezhető, akkor közöttük - eltérő megállapodás hiányában - a földkijelölés sorrendjét sorsolás útján kell megállapítani. Amennyiben az azonos vételi ajánlatot tevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, akkor az árverést az eredeti kikiáltási áron újra meg kell indítani. (3) Az árverés eredményét az árverés vezetője jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben feltünteti az ajánlattevő(k) személyi adatait, az általa(uk) megajánlott Ft/AK értéket, a letétbe helyezett kárpótlási jegyek azonosító adatait, valamint az ajánlattevő(k) által a nyilatkozat(uk) alapján megszerzett AK mennyiséget. (4) Az árverésre bocsátott termőföld fennmaradó AK mennyiségére ismét közölni kell az árverezőkkel az eredeti kikiáltási árat. (5) Az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlatok lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elveszett árverési előleg az államot illeti. Vhr. 34. (1) Ha az árverezők a kikiáltási áron vagy afelett nem tesznek ajánlatot, az árverés vezetője az AK kikiáltási árat folyamatosan, de egyszerre legfeljebb 100 forinttal csökkenti mindaddig, amíg ajánlat nem érkezik vagy el nem éri a minimális 500 Ft/AK kikiáltási árat. (2) Ha a csökkentett kikiáltási áron több ajánlat érkezik, az árverés vezetője összesíti az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiséget. Ha a föld még meglévő AK mennyisége az ajánlatokat fedezi, az árverés vezetője az ajánlatokat elfogadja és az árverési jegyzőkönyvben rögzíti. Ebben az esetben az ajánlatot tevők között sorsolás útján kell meghatározni, hogy vételi joguk gyakorlása érdekében milyen sorrendben nyilatkozhatnak. Amennyiben a még meglévő AK mennyiségből az ajánlattevők igénye nem elégíthető ki, az árverés vezetője újabb ajánlattételre hívja fel az azonos ajánlatot tevő árverezőket. (3) Az árverés eredményét a 33. -ban meghatározottaknak megfelelően kell rögzíteni. Vhr. 34/A. (1) Ha ugyanarra a földrészletre két egymást követő alkalommal többen úgy tesznek vételi ajánlatot, hogy az általuk megszerezni kívánt AK érték az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, és a harmadik ajánlattétel is ugyanilyen eredménnyel zárul, az ajánlattevők az utoljára tett ajánlataik arányában szerzik meg a föld

18 tulajdonjogát. Ebben az esetben a földkijelölés sorrendjét az ajánlattevők között - eltérő megállapodásuk hiányában - sorsolás útján kell megállapítani. (2) Az árverés vezetője az árverezőket az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezményre - legkésőbb a harmadik ajánlattétel megkezdése előtt - figyelmeztetni köteles. Vhr. 34/B. (1) Ha a földrészlet árverésre való előkészítése az árverés kitűzött időpontjáig nem fejeződött be, az árverés vezetője a földrészletet előzetes árverésre bocsáthatja. Ebben az esetben az árverés vezetője a jegyzőkönyvben rögzíti az árverezni kívánó személyek és az árveréssel érintett földrészletek azonosításra alkalmas adatait, az árverés megtartására azonban újabb időpontot tűz. Az árverés időpontját és helyét a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig a jegyzőkönyvben rögzíti. (2) Az (1) bekezdés szerint kitűzött árverést az árverés vezetője a kárrendezési hivatal hivatalos helyiségében folytatja le. Ezen az árverésen csak az előzetes árverésre bocsátás során bejelentkezett és jegyzőkönyvben rögzített személyek vehetnek részt. Az árverés ilyen esetben a 26. -ban foglaltak alkalmazása nélkül is megtartható. Vhr. 35. (1) Az árverés akkor fejeződik be, ha az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére jegyzőkönyvezett és letéttel biztosított ajánlat érkezett, illetőleg az árverezők nem tesznek több ajánlatot. (2) Ha a meghirdetett termőföldekre az árverés a megkezdésétől számított 8 órán belül nem fejezhető be, az árverés vezetője az árverést elhalaszthatja és annak folytatására 30 napon belüli újabb időpontot tűzhet. Az árverés folytatására kitűzött új időpontot a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig az árverési jegyzőkönyvben rögzíti. (3) A (2) bekezdés szerint elhalasztott árverés a kitűzött újabb időpontban a 26. -ban foglaltak alkalmazása nélkül is folytatható. Vhr. 36. A tanyája körüli termőföldre árverező tanyatulajdonost az elővásárlási jog akkor illeti meg, ha a kárpótlási jegyeivel (a mezőgazdasági vállalkozási támogatással) fedezett ajánlata eléri az elhangzott legutolsó ajánlat összegét. Vhr. 37. Az árverés vezetője az érverés befejezését követően a jegyzőkönyvet lezárja. A jegyzőkönyvet a vételi jog gyakorlására jogosultak aláírják, és a jegyzőkönyvhöz csatolják a Tv. 23. (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásukról szóló nyilatkozatot. A jogosultak a jegyzőkönyvben nyilatkoznak arról is, hogy az általuk megszerzett AK mennyiség arányában a Tv ában előírt kárpótlási jeggyel nem fedezhető költség rájuk eső forint összegét a gazdálkodó szervezet javára tartozásként elismerik, s tudomásul veszik, hogy tulajdonjoguk ingatlannyilvántartási bejegyzésének a tartozás megfizetése a feltétele. BH A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk (3) bek., évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37., 50. (1)-(2) bek., 52. (2) bek.]. Vhr. 38. A lezárt és a közjegyző által is hitelesített jegyzőkönyv 1-1 példányát az árverés vezetője a lezárást követő nyolc napon belül megküldi a földhivatalnak, a gazdálkodó szervezetnek és az árverésen résztvevő, vételi jognyilatkozatot tevő valamennyi kárpótlásra jogosultnak. A földhivatalhoz küldött jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazások eredeti példányát is. Vhr. 39. Amennyiben az árverés lezárását követően az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére nem érkezett ajánlat, a gazdálkodó szervezet tulajdonában maradó AK mennyiségnek megfelelő földterület a megosztást követően ismét árverésre bocsátható.

19 Vhr. 40. (1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy (28. és 33. -ok) az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. (2) Az árverési kifogást a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az árverés eredménye az árverési kifogás elbírálását követően jogerős. (3) Ha az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az ismételt árverést e határozat hivatal részére történő kézbesítését követő 90 napon belül ki kell tűzni. Ezen az árverésen a Tv. szerint árverésre jogosultak vehetnek részt. EBH A kárpótlási törvény szerinti árverés eredményének megsemmisítése csak árverési kifogás előterjesztésével kérhető közigazgatási eljárásban [104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 40. ]. Vhr. 40/A. (1) Az árverés jogerős befejezését követő 90 napon belül a kárrendezési hivatal egyezteti a szövetkezettel, illetve a tulajdonosi jogot gyakorló szervvel a) a kárpótlási földalapba kijelölt földek közül az árverésen értékesített, illetőleg a földalapban visszamaradt földek adatait, b) az árverésen felhasznált kárpótlási jegyek értékét. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Vhr. 41. (1) A táblákon belül új földrészleteket a talajvédelem és a gazdálkodás követelményeire figyelemmel a természetes határok lehető megtartásával, szabályos alakban kell kialakítani. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a) a szántás iránya a lejtő irányára merőlegesen váljék lehetővé; b) a földrészlet megközelíthető maradjon; c) a felosztás ne zavarja a meglévő öntöző, illetve vízlevezető rendszerek működését; d) a jogosult egy tagban kapja meg termőföldjét; e) a táblának a fel nem osztott része összefüggő egységben maradjon. (2) A kárpótlásra jogosultak részére egy tagban kialakított erdőt a vételi jog jogosultjai között nem kell a természetben megosztani. Ezt a rendelkezést kérelemre más művelési ágba tartozó termőföld esetében is alkalmazni lehet. A közös tulajdonban maradó erdőből, illetőleg más művelési ágba tartozó termőföldből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot a földrészlet természetbeni megosztása esetén kialakítható területnagyságok alapján kell meghatározni. BH A felmérési, térképezési hiba kijavítható, ha a hibás megosztás nem biztosítja a jogszabályban előírt megközelíthetőséget, valamint a visszamaradó földrészlet gazdaságos megművelhetőségét [1957. évi IV. tv. (Áe.) 61., évi II. tv. 7., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 41., évi LXXXVI. tv. 11., 16/1997. (III. 5.) PM r. 23. ]. Vhr. 42. (1) A kárpótlásra jogosult által a Tv ának (1) bekezdésében foglaltak szerint vállalt kötelezettség megszegését a termőföld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal állapítja meg, és az állami tulajdonba vételi eljárást lefolytatja. Ugyanakkor gondoskodik védett természeti terület esetében az illetékes nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság kezelésébe adásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az állami tulajdonba vett termőföld árverésre bocsátásáról a körzeti földhivatal intézkedik. Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény ingatlanárverésre vonatkozó szabályait ( ) kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtó jogkörében a körzeti földhivatal alkalmazottja jár el.

20 Vhr. 43. A termőföld mezőgazdasági hasznosítására vállalt kötelezettségnek a tulajdonos akkor tesz eleget, ha a terület művelési ágának megfelelő termelést folytat. Nem minősül hasznosítási kötelezettség megszegésének, ha a termelést szünetelteti, de változatlanul gondoskodik a termőtalaj védelméről a terület fertőző és gyommentes állapotának fenntartásáról. Vhr. 44. A vételi jog alapján megszerzett termőföldnek az árveréstől számított három éven belüli elidegenítéséről az illetékes körzeti földhivatal értesíti az adóhatóságot. Tv. 24. (1) Az a 21. -ban meghatározott kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági vállalkozási támogatásként - az árverésen való termőföldvásárlás céljából - igényt tarthat a 3. alapján megállapított kár mértéke és a 4. szerinti kárpótlás összege közötti különbözetre. A kárpótlás és a támogatás együttes összege az 1 millió forintot nem haladhatja meg. (2) Ha az (1) bekezdésben említett támogatásban részesülő személy az előírt határidőn belül mezőgazdasági vállalkozóként nem jelentkezik be, vagy az adóhatóság a termőföld vásárlásától számított öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, a támogatás hitellé alakul át és azonnal esedékessé válik. (3) Arra a termőföldre, amelyet a kárpótolt az (1) bekezdésben említett támogatással szerez meg, az állam javára öt évi időtartamra jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Amennyiben e határidőn belül a kárpótolt az adóhatóságnál a támogatás összegét befizeti, az állam javára bejegyzett jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat törölni kell. (4) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről - a jogosult kérelmére - az illetékes hivatal utalványt ad, amelyet az árverés során a kárpótlási jeggyel azonos módon lehet felhasználni. Az utalványból - a szövetkezet tulajdonában lévő föld árverésen történő megszerzése ellenében a kárpótlásra jogosult által - felhasznált összeg erejéig a szövetkezet kárpótlási jegyet igényelhet a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivataltól. (5) Ha az árverés időpontjában a kárpótlásra jogosult még nincs a megszerzett termőföld birtokában, illetőleg azt további 15 napon belül sem veheti birtokba, az (1) bekezdésben megállapított határidőt a birtokbavétel lehetőségének megnyílásától kell számítani. BH A vagyoni kárpótlás és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás együttes összege az egymillió forintot nem haladhatja meg (1991. évi XXV. tv. 21. és 24. ). Vhr. 45. (1) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás vagy a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyeinek kiegészítésére szolgál, vagy önállóan, azok nélkül is igénybe vehető. (2) A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány, valamint az APEH bejelentkezési lap hiteles másolatával kell az illetékes kárrendezési hivatalnál igazolni. (3) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás igénybevétele esetén mezőgazdasági vállalkozónak minősül az, aki az SZJA Tv aiban meghatározott tevékenységet végez. (4) A hitellé alakult támogatás összege után az esedékessége napjától számítva évi 20%-os késedelmi kamatot kell fizetni. Tv. 25. (1) A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. Vhr. 46. (1) A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségnek az állami

21 támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi. (2) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerővisszapótlás), a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. (2) A megvásárolt termőföld kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól. BH A kárpótlási árverésen tulajdont szerző vevőt megillető birtokvédelem. [1991. évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 50. (1) bek., 52. (2) bek., Ptk (1) bek., 191. (3) bek.]. BH A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk (3) bek., évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37., 50. (1)-(2) bek., 52. (2) bek.]. Vhr. 47. (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld önálló ingatlanként való kialakítását földmérő végezheti. A földmérő feladata: a felosztandó táblák természetbeni elhatárolása, azok ábrázolása a földmérési alaptérképen (kataszteri térképen), a termőföldnek az árverési jegyzőkönyvben meghatározott AK mennyiség és sorrend szerinti felosztása, azoknak a jogosultak részére való kimérése és a kimért földrészletnek a jogosultak számára - aláírásukkal igazolt - történő bemutatása, az előírt kárpótlási változási vázrajzok és tulajdont is tartalmazó kárpótlási kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek elkészítése. (2) A földmérési feladatokat a vonatkozó külön jogszabályok és szakmai előírások (szabályzatok, útmutatók) szerint kell végezni. (3) A kiosztott földek megközelítéséhez szükséges úthálózatot -eltérő megállapodás hiányában - a tulajdonos földjéhez tartozó, művelés alól kivett területként kell kialakítani. EBH A kárpótlási árverésen szerzett földterületek nagyságát és AK értékét a módosított földmérési munkarészek alapján a földhivatal kiigazíthatja [1992. évi IL. tv. 8., évi 31. tvr. 15. (4) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 47. (1) bek., 50. (1) bek.] Vhr. 48. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföldek területnagyságát és AK értékét az önálló ingatlanként való kialakítás során a természetbeni állapotnak megfelelően kell meghatározni. Vhr. 49. (1) A Tv. végrehajtása során készített megosztási vázrajzok mentesek az építésügyi hatóság jóváhagyása alól. (2) A kiadásra kerülő területek megközelítését szolgáló új utak és kapcsolódó árokhálózatok területének mezőgazdasági művelésből való kivonása után nem kell földvédelmi járulékot fizetni. Vhr. 50. (1) A föld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal a vételi jog alapján szerzett termőföld tulajdonjogát, továbbá az állam javára a jelzálogjogot és az elidegenítési tilalmat [Tv. 24. (3) bek.] az árverési jegyzőkönyv alapján - a tábla felosztásáról készült vázrajz és területkimutatás beérkezését követően - jegyzi be az ingatlannyilvántartásba.

22 (2) Ha a jogosult a 37. -ban foglaltak alapján tartozáselismerő nyilatkozatot tett, a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének a feltétele annak igazolása is, hogy a 46. (1) bekezdése alapján számított tartozását megfizette, vagy a gazdálkodó szervezettel részletfizetésben állapodott meg. BH A kárpótlási árverésen tulajdont szerző vevőt megillető birtokvédelem. [1991. évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 50. (1) bek., 52. (2) bek., Ptk (1) bek., 191. (3) bek.]. EBH A kárpótlási árverésen szerzett földterületek nagyságát és AK értékét a módosított földmérési munkarészek alapján a földhivatal kiigazíthatja [1992. évi IL. tv. 8., évi 31. tvr. 15. (4) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 47. (1) bek., 50. (1) bek.] BH A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk (3) bek., évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37., 50. (1)-(2) bek., 52. (2) bek.]. Vhr. 51. A Tv. alapján kárpótlásként adott termőföldet (földrészletet) külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A tulajdoni lap I. részén jogi jellegként a "kárpótlás" megjelölést kell feltüntetni. A tulajdoni lap II. részén a tulajdonjog megszerzése jogcíméül "árverés" megjelölést kell feltüntetni. Vhr. 52. (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földet az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. (2) A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének feltételei fennállnak [37. és 50. (2) bekezdés] és a gazdálkodó szervezet nyilatkozott arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította. Ilyen nyilatkozat hiányában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni azt a termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a földön lévő terményt betakarította vagy betakaríthatta volna. (3) A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem állapodott meg. (4) Ha a birtokbaadást a feltételeinek teljesülésétől számított 60 napon belül a földhivatal elvégezni nem tudja, a termőföldet az illetékes földrendező bizottság az árverési jegyzőkönyv és térképvázlat alapján - erre irányuló kérelemre ideiglenes jelleggel - a jogosult használatába adja (előzetes használat). Ha az érintett földrészleten többen szereztek tulajdonjogot, a földrendező bizottság az eljárásáról azokat a tulajdonosokat is értesíti, akik az előzetes használatot nem kérték. (5) Az előzetes használatba adott termőföld területnagysága és határvonala a végleges kitűzés és birtokbaadás során módosulhat. BH A kárpótlási árverésen tulajdont szerző vevőt megillető birtokvédelem. [1991. évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 50. (1) bek., 52. (2) bek., Ptk (1) bek., 191. (3) bek.]. BH Jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a kárpótlási eljárásban a vételi jog gyakorlója a gazdálkodó szervezettel úgy is megállapodhat, hogy a termőföldet a termés betakarítása előtt jogosult birtokba venni [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 46. (2) bek., 52. (2) bek.]. BH A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése

23 és a birtokba adás [Ptk (3) bek., évi XXV. tv. 25., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37., 50. (1)-(2) bek., 52. (2) bek.]. Tv. 26. A alapján kijelölt, s a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyeket a szövetkezet a 7. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhasználhatja, kivéve a használatában lévő állami tulajdonú termőföld értékesítése ellenében megszerzett kárpótlási jegyeket. BH A termelőszövetkezetből kivált tagok a vagyonmegosztás lezárását követően a termőföldárverések során a szövetkezet birtokába került kárpótlási jegyek arányos részére jogszerű igényt nem tarthatnak [1992. évi II. tv. 3. (1) bek., 13. (3) bek. a) és b) pont, 25. (1) bek., 31. (1) bek., 40. (1) bek. c) pont, évi XXV. tv. 7. (1) bek., 17., 26. ]. Tv. 27. (1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény át kell megfelelően alkalmazni. (2) A 19. alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek 80%-át a kijelöléssel érintett településeken azok között a kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, akiknek a) állandó lakóhelye június 1-jén az érintett településen volt, és akik jelenleg is ott rendelkeznek állandó lakóhellyel, vagy b) a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. (3) A 19. alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeket a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, ha annak nagysága a településen a 20 hektárt nem haladja meg. (4) A (2) bekezdésben megjelölt földterület fennmaradó részére kitűzött árverésen minden kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel részt vehet. Az árverésre egyebekben a és a 25. -ok rendelkezéseit kell alkalmazni. BH Az állami erdőgazdaságoknak nem kellett alkalmazotti földalapot képezni, így az erdőgazdasági alkalmazottak a termőföld kijelölését, majd annak alapján tulajdonjoguk megállapítását bírói úton alaptalanul igénylik (1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 17. (1) bek., 27. (1) bek., évi II. tv., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. ]. BH Eljárás a "földalap"-képzéssel kapcsolatos viták rendezésénél [1991. évi XXV. tv. 17. (1) bek., 27. (1) bek., évi II. tv ai]. Tv. 28. Az állami tulajdonú termőföld ellenében az árverésen kapott kárpótlási jegyet a szövetkezet, illetőleg az állami gazdaság 30 napon belül köteles eljuttatni az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz. Záró rendelkezések Tv. 29. E törvény végrehajtásáról - ideértve a hivatal felállítására és működésére vonatkozó szabályok megállapítását is - a Kormány gondoskodik. Tv. 30. Ez a törvény a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba, kivéve a 7. (2) bekezdését és a 29. -t, amelyek a kihirdetés napján lépnek hatályba. BH A volt tulajdonos leszármazója vagy túlélő házastársa nem az öröklési jog szabályai szerint jogosult a kárpótlásra, így a kötelesrész iránti per felfüggesztése nem indokolt a kárpótlási igény elbírálásáig [Pp (1) bek., évi XXV. tv. 2., 30. ].

24 Vhr. 53. (1) Ez a rendelet augusztus hó 10. napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a pénzügy- és a külügyminiszter, hogy a Tv. 2. -ának (5) bekezdésében említett nemzetközi vagyonjogi megállapodásokat közzétegyék. (3) A Tv. kihirdetést követően kötött, határozott időre szóló haszonbérleti szerződést a vételi jog alapján megszerzett termőföld új tulajdonosa azonnali hatállyal felmondja. (4) A szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény 25. -ának (4) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került földterületekről helyrajzi szám, aranykorona érték (AK), művelési ág és terület megjelölésével a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal a területileg illetékes önkormányzatokat értesíti. 1. számú melléklet az évi XXV. törvényhez : IV. tc. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról /1940. ME r. az 1939: IV. tc. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályok kiegészítéséről : XV. tc. a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól és végrehajtásáról a 3600/1943. ME r /1942. FM r. a zsidók tulajdonában lévő kisebb ingatlanok átengedéséről /1943. ME r. a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942: XV. tc. hatálya alá eső ingatlanokhoz tartozó állatállomány és holtfelszerelés forgalmának korlátozásáról /1944. ME r. a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről /1944. ME r. a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételéről és megőrzéséről /1944. ME r. a zsidók vagyonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról /1944. KKM a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről : VI. tc. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott 600/1945. ME r. törvényerőre emeléséről 11. A Nemzeti Kormány /1945. ME r. a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről /1950. (V. 24.) MT r.-tel módosított és kiegészített 5410/1945. ME r. az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában

25 /1945. FM r. házhelyeknek, valamint a közérdekű telkeknek juttatásáról /1945. FM r. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME r. további végrehajtása tárgyában : IX. tc. a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról : XIII. tc. a szénbányászat államosításáról : XX. tc. egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről /1946. ME r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában : V. tc. a földreform befejezése érdekében szükséges egyes rendelkezésekről : XIX. tc. a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában : XXX. tc. a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről /1947. Korm. r. a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló /1945. ME r., valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása : XIII. tc. a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról : XXV. tc. az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről : XXVI. tc. külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztása és vagyonuk elkobzása tárgyában : XXVIII. tc. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről : XXXIII. tc. a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában : LX. tc. a magyar állampolgárságról /1948: Korm. r. a földbirtokreform végrehajtása során megváltott vagy elkobzott ingatlanokhoz tartozó mezőgazdasági ipari üzemek igénybevétele tárgyában /1948. Korm. r. a vitézi telek, a haditelek, a családi birtok és védett birtok különleges jogi minőségének megszüntetése tárgyában /1948. FM r. a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában /1948. FM r. a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló /1947. Korm. r. vagyonjogi rendelkezéseinek végrehajtásáról /1948. (1949. I. 5.) Korm. r. a közforgalmú és korlátolt közforgalmú keskenynyomközű vasutak állami tulajdonba vételéről

26 1949 (1949. június 8-ig) évi I. tv. a szovjet katonai emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló ingatlanoknak (községi) városi tulajdonba vételéről évi VII. tv. a hitbizományok megszüntetéséről és a végrehajtásáról szóló /1949. IM r /1949. (I. 15.) Korm. r. egyes gazdasági vasutaknak az államkincstár tulajdonába vételéről /1949. (I. 22.) Korm. r. a földreform végrehajtása során megváltott vagy elkobzott ingatlanokhoz tartozó erdőgazdasági ipari üzemek igénybevételéről /1949. (II. 12.) Korm. r. az ország területéről engedély nélkül eltávozott személyek bejelentése és visszahagyott vagyonuk kezelése tárgyában /1949. (III. 5.) Korm. r. a cséplőgépek műszaki állapotának felülvizsgálásáról és egyes cséplőgépek igénybevételéről /1950. (IV. 18.) MT r.-tel kiegészített és módosított 4247/1949. (IX. 22.) MT r. az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában /1949. (XII. 30.) PM r. az ipari és kereskedelmi tevékenység körébe tartozó aranyés platinakészletek letétbe helyezése tárgyában évi 13. tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló évi 13. tvr. kiegészítéséről és módosításáról [9. (1) bek.] 43. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 674. (2) bekezdése, amennyiben a visszautasítás következményeképpen az állam örökölt 44. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló évi VII. törvény 8. -ának (1) és (2) bekezdése 45. Az évi 35. törvényerejű rendelet. az ingatlannyilvántartásról szóló évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról (13. ) 2. számú melléklet az évi XXV. törvényhez /1950. (V. 24.) MT r.-tel módosított és kiegészített 5410/1945. ME r. az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában /1946. ME r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában : XXVIII. tc. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről évi XXIV. tv. a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről évi 3. tvr. a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról évi 20. tvr. egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről

27 /1949. (VI. 16.) Korm. r. a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésének felajánlásáról /1949. (VI. 18.) Korm. r. a temetkezési tennivalóknak egyes városokban és községekben községi vállalat útján való ellátása tárgyában /1949. (VII. 29.) Korm. r. a fűrészüzemek felülvizsgálása és kijelölése, valamint a 470/1949. (I. 15.) Korm. r. módosítása tárgyában, amennyiben a 4. (4) bekezdésében foglaltak alapján zár alá vett üzemet a későbbiekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették /1949. (VII. 26.) Korm. r. a jogtalan határátlépés és a határon folyó csempészés egyes határrészeken való fokozottabb megakadályozásának előmozdításáról, amennyiben az 1. (2) bekezdésében foglaltak alapján az állam használatába átment ingatlant a későbbiekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették /1950. (IV. 18.) MT r.-tel kiegészített és módosított 4247/1949. (IX. 22.) MT r. az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában /1949. (XI. 13.) MT r. az egyes szövetkezetek egyesülésének megkönnyítése tárgyában /1949. (XII. 30.) PM r. az ipari és kereskedelmi tevékenység körébe tartozó aranyés platinakészletek letétbe helyezése tárgyában évi 25. tvr. a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről /1950. (XII. 10.) MT r. ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazottak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásáról 15/A. Az közötti időszakban született államosítási - vagy olyan egyéb - jogszabályok, amelyekkel összefüggésben az ipari és kereskedelmi engedélyeket megvonták, vagy az iparengedélyek beadásával kényszerítették az állampolgárt a vállalkozása felszámolására /1950. (VIII. 23.) FM r. a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló évi 3. tvr. végrehajtásáról az évre /1951. (IV. 17.) MT r. a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról /1951. (IV. 29.) MT r. a lakásra alkalmas, de egyéb célra használt helyiségek bejelentéséről és átadásáról, valamint a kiegészítéséről és módosításáról szóló 165/1951. (IX. 7.) MT r., amennyiben az igénybe vett helyiségeket a későbbiekben kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették /1951. (VII. 24.) MT r. a termelőszövetkezeti községekben (városokban) a mező- és erdőgazdasági ingatlanok tagosításáról évi 4. tvr. az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről, kivéve azokat, akiknek házingatlanát az évi 28. tvr.-ben foglaltak alapján mentesítették az állami tulajdonbavétel alól 1954

28 évi 13. tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló évi 13. tvr. kiegészítéséről és módosításáról [9. (1) bek.] évi 15. tvr. a földrendezésekről és tagosításokról évi V. törvény az állampolgárságról évi 32. törvényerejű rendelet az évi október 23. napját követően jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonjogi helyzetének rendezéséről, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek tulajdonjoga a 3. -ban foglaltak szerint az öröklésre jogosult családtagokra szállt át évi 52. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyairól szóló évi 10. törvényerejű rendelet kiegészítéséről évi 13. törvényerejű rendelet az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 674. (2) bekezdése, amennyiben a visszautasítás következményeképpen az állam örökölt évi 24. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról évi 22. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló évi 24. törvényerejű rendelet kiegészítéséről és módosításáról Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló évi VII. törvény 8. -ának (1) és (2) bekezdése évi 20. törvényerejű rendelet a földfelajánlás szabályainak módosításáról évi 21. törvényerejű rendelet az évi 22. törvényerejű rendelet kiegészítéséről évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről /1971. (X. 5.) Korm. r. az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről

29 35. 32/1971. (IX. 5.) Korm. r. az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről Az évi 35. törvényerejű rendelet az ingatlannyilvántartásról szóló évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról (13. ) A földről szóló évi I. törvény ai és 39. -ának (4) bekezdése 3. számú melléklet az évi XXV. törvényhez A kár mértékének meghatározásához figyelembe veendő átalányértékek a különböző vagyonelemeknél: a) Az ingatlan (a lakás, az üzlet, a műhely és az üres belterületi telek) alapterülete után A kárpótlás alapjául szolgáló érték (Ft/m2) Fővárosban mai lakbérövezet szerint I. (+25%) 2000 II. (+10%) 1500 III. (normál) 1000 Városban (mai közig. besorolás 800 szerint) Egyéb településen 500 Üres belterületi építési telek 200 b) A vállalatok esetén az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámától függően Alkalmazottak száma A kárpótlás alapjául szolgáló érték (ezer Ft) 0-2 fő fő fő fő 1000

30 21-50 fő fő fő 5000 minden további megkezdett 100 fő után további 1000 A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 17. -a (1) bekezdésében említett mellékletek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. A kárpótlási igényeket csak az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített adatlapok és boríték felhasználásával, postai ajánlott küldeményként (vagy személyesen) lehet benyújtani. 2. Ha a 90 napos határidőn belül újabb igényt kíván előterjeszteni, szerezze be a megfelelő típusú adatlapot a postahivatalban, töltse ki, tüntesse fel rajta az első beadványon szereplő borítékszámot, és juttassa el ahhoz a kárrendezési hivatalhoz, ahová első beadványát elküldte. 3. A borítékon található hétjegyű számot minden egyes kitöltött adatlapon fel kell tüntetni az adatlapok jobb felső sarkában szereplő "R" betűt követően, mind az első, mind az esetleges későbbi beadványok esetében. 4. Az adatlapokon a fehér színű rovatokat írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni. 5. A kitöltött adatlapokat és a hozzácsatolt okmányokat legkésőbb november 7-én éjfélig postára kell adni. 6. Összes kárpótlási igényét az alábbiak szerint kell benyújtani valamelyik megyei, illetőleg a fővárosi kárrendezési hivatalnak: a) ha egyetlen ingatlan után kéri a kárpótlást, ahhoz a megyei kárrendezési hivatalhoz, ahol az ingatlan található; b) ha több és másmás megyében található ingatlan után kér kárpótlást, akkor válassza ki azt a megyei kárrendezési hivatalt, amelytől összes igényének elbírálását várja; c) ha az igénylő külföldön lakik, kizárólag Budapesten, a Fővárosi Kárrendezési Hivatalhoz nyújthatja be az igényét. 7. Segítse ügyének gyors elintézését azzal, hogy az adatlapokon szereplő minden kérdésre válaszol! Ha hiányosan tüntette fel kárpótlási igényét, szíveskedjék a kárrendezési hivatal "hiánypótlási felhívására" a megadott határidőn belül válaszolni, illetőleg a szükséges iratokat elküldeni. Ezek hiányában ügyét csak a rendelkezésre álló hiányos adatok alapján lehet elbírálni. A "hiánypótlási felhívás"-ban a hivatal visszaküldi azokat az adatlapokat, melyeken a szükséges adatokat nem töltötte ki! Kérjük, hogy lehetőség szerint ezen az adatlapon pótolja a hivatal által megjelölt hiányzó adatokat, és ne töltsön ki új adatlapot. Ha ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, másolja át az új adatlapra a hiányosként visszakapott adatlap jobb felső sarkában lévő összes adatot ("A" adatlapon: borítékszám, iktatószám, a beérkezés dátuma; "F", "H", "V" adatlapokon: borítékszám, a lap sorszáma,

31 iktatószám), aláhúzásával jelölje meg a "hiánypótlás teljesítése" szöveget, majd a kitöltött adatlapot küldje vissza a hivatalnak. 8. A borítékban az alábbi típusú adatlapok találhatók: - "A" jelű adatlap: ezen az igénylő személyi adatait kell közölni; - "F" jelű adatlap: ezen a termőföld (szántó, rét, gyümölcsös, erdő stb.), valamint a tanya elvétele miatti igényt kell feltüntetni; - "H" jelű adatlap: ezen a lakóház, a lakás, a telek elvétele miatti kárpótlási igényt kell közölni; - "V" jelű adatlap: ezen a vállalat, az üzem, a vállalkozás elvétele miatti igényt lehet feltüntetni. Az "A" jelű adatlapot az első igény benyújtásakor egy példányban kell kitölteni. Az "F", "H", "V" jelű adatlapokat a volt tulajdonosok és a tulajdoni tárgyak számától függően a megfelelő számban szíveskedjék kitölteni, és az "A"jelű adatlaphoz csatolni! Ismételten felhívjuk szíves figyelmét, hogy minden egyes adatlapon (és újabb igény bejelentésekor is!), az első boríték sorszámát fel kell tüntetni! 9. Az okmányokat vagy eredetiben, vagy hiteles másolatban kell a beadványhoz csatolni. A beküldött eredeti okmányokat legkésőbb a kérelem elbírálásának időpontjában a hivatal visszaküldi. Az anyakönyvi kivonatokat abban az anyakönyvi hivatalban lehet beszerezni, ahol az igazolandó esemény (születés, házasság, halálozás) történt. Ha leszármazottként, testvéreivel együtt, azonos kárrendezési hivatalhoz nyújtják be igényüket, nem szükséges valamennyiüknek beküldeni az eredeti okmányokat. Ilyenkor az "A" adatlap "17"- es rovatában hivatkozzanak arra a borítékszámra, amelyben az okmányokat beküldték. 10. Lehetőség szerint - a gyors ügyintézés érdekében - szíveskedjék minden igazoló okiratot a kárpótlási igény benyújtása előtt beszerezni. Ha ez idő hiányában (a 90 napos határidőn belül) nem lehetséges, akkor módja van az iratokat később is mellékelni (legkésőbb a hiánypótlásban megjelölt határidőig). Szíveskedjék, a később beküldött okiratok esetében is, hivatkozni első beadványának borítékszámára. 11. A külföldi állampolgárok a részükre kiállított kárpótlási jegyet külföldre kivihetik, és külföldről behozhatják. A kárpótlási jegyekkel való tulajdonszerzéshez nincs szükség devizahatósági hozzájárulásra vagy pénzügyminisztériumi előzetes engedélyre. 12. Azoknak az igénylőknek, akik a sérelem elszenvedése előtt szerezték meg a tulajdonjogot és a tulajdonjogukat igazoló érvényes okirattal rendelkeznek, de azt az ingatlan-nyilvántartásba még nem vezették át, a földhivataltól bizonyítvány kiállítását kell kérniük. A bizonyítványt és a tulajdonjogot igazoló okiratot is az adatlapokhoz mellékelni kell! 13. Aki az őt megillető kárpótlás fejében termőföldet kíván szerezni, részt kell vennie annak az mgtsznek az árverésén, amelynek a földjére igényt tarthat. Az mgtsz árverésén az a kárpótlásra jogosult vehet részt: - akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van; - aki a szövetkezetnek január 1-jén és az árverés időpontjában is a tagja; - akinek június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Az állami tulajdonú termőföldek árverésén minden kárpótlásra jogosult részt vehet, az igazoltan őt megillető kárpótlási jegyekkel. 14. Ha a kárpótlásra jogosult bármely okból nem jelenik meg az árverésen, később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet. Az árverés eredménye, az említett ok miatt, nem változtatható meg.

32 AZ "A" ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA 1. A legelőször benyújtott kárpótlási igényében, minden adatlapon, az "első beadvány" szöveget húzza alá; a hiánypótlási felhívásban kapott adatlapokon, a hiányos adatok kitöltésekor, a "hiánypótlás teljesítése" szöveget jelölje meg aláhúzásával! I. AZ IGÉNYLŐ ADATAI 2. Az "1"-es rovatban a név helye előtti kis kockába a névhez tartozó dr., özv., ifj., id. rövidítést szíveskedjék beírni. 3. Aki asszonynevet visel, szíveskedjék feltüntetni a "2"-es rovatban a leánykori nevét is. 4. Az "5"-ös rovatban szereplő kérdésre a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. Az az igénylő, aki magyar állampolgár is, a magyar állampolgárságot szíveskedjék jelezni. 5. A "6"-tól "8"-ig rovatokat szíveskedjék pontosan kitölteni, mert a hivatal az ügyével kapcsolatos minden értesítést erre a címre küld. II. NYILATKOZAT AZ IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁHOZ 6. A "9"-es rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyak másmás megyében vannak. (Azt a megyét kell megjelölni, amelynek területéhez az érintett település jelenleg tartozik.) III. A BENYÚJTOTT ADATLAPOK SZÁMA TÍPUSONKÉNT 7. Kérjük, szíveskedjék az "A" adatlaphoz csatolt "F", "H" és "V" jelű adatlapok darabszámát -ellenőrzés céljából - a "10"-es, "11"-es, "12"-es rovatokba beírni. A "13"-as rovatban a benyújtott igényhez mellékelt okmányok darabszámát kell feltüntetni. 8. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az igénybejelentés dátuma a jogszabály szerint az a nap, amikor az igénybejelentést postára adják (vagy a hivatalban személyesen leadják). Célszerű a kitöltés dátumaként is ezt a napot feltüntetni. Szíveskedjék igénybejelentését aláírni, mert az aláírás nélkül nem fogadható el! 9. A "14"-es rovatban lévő nyilatkozatot annak az igénylőnek kell kitöltenie és aláírnia, akinek az állampolgárságát igazoló, magyar hatóságok által kiállított okmányai nincsenek. 10. A "15"-ös rovatban lévő nyilatkozatot csak annak a kárpótlásra jogosult tanyatulajdonosnak kell aláírnia, aki a tanyája körüli termőföldre igényt tart, s - a törvény alapján biztosított - elővásárlási jogával élni kíván. 11. A "16"-os rovatban lévő nyilatkozatot annak az igénylőnek kell aláírnia, aki az őt megillető kárpótlás fejében termőföldet kíván szerezni, és a termőföld megvásárlásához igénybe kívánja venni A Tv ában meghatározott mezőgazdasági vállalkozási támogatást. Ha az adatlapon ezt a nyilatkozatot nem írja alá, a termőföld árverésekor, az árverést megelőzően, pótlólag nyilatkozhat. A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány, valamint az APEH bejelentkezési lap hiteles másolatával kell igazolni az illetékes kárrendezési hivatalban, az árverést követő 30 napon belül.

33 12. A "17"-es rovatot akkor kell kitöltenie és aláírnia, ha leszármazottként és testvéreivel közösen nyújtja be igényét; ilyenkor az igazoló okiratokat csak egyikük mellékeli. A többi testvérnek ebben a rovatban kell feltüntetnie azt a borítékszámot, amelyben az okiratokat az adatlaphoz csatoltan beküldték. AZ "F", A "H" ÉS A "V" ADATLAP 1-ES-23-AS SZ. ROVATAINAK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA 1. Legelőször benyújtott kárpótlási igényében, minden adatlapon az "első beadvány" szöveget húzza alá; - a hiánypótlási felhíváshoz csatolt adatlapokon, a hiányos adatok kitöltésekor, a "hiánypótlás teljesítése" szöveget jelölje meg aláhúzásával; - ha első beadványához újabb tulajdoni tárgyról szóló adatlapot kíván mellékelni, az adatlapon az "újabb igény bejelentése"szöveget húzza alá. 2. Az "1"-es rovatra a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell válaszolni. - Saját jogon az a személy jogosult kárpótlásra, akit sérelem ért. - Leszármazottként a vér szerinti (beleértve a házasságon kívül született gyermeket is), valamint az örökbe fogadott gyermek(ek), illetve azok további leszármazottai jogosultak a kárpótlásra, ha a volt tulajdonos és a leszármazott "igényjogosult felmenői"közül egyik sem él. Ezt a rokoni kapcsolatot születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadási határozattal, apasági elismerő nyilatkozattal, apaságot megállapító bírói ítélettel stb. lehet igazolni. A rokoni kapcsolaton kívül az "igényjogosult felmenők" halálát is igazolni kell, pl. halotti anyakönyvi kivonattal, hagyatékátadó végzéssel, öröklési bizonyítvánnyal stb. - Túlélő házastársként az a személy jogosult kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is közös háztartásban, házastársként együtt élt, és a volt tulajdonosnak élő leszármazottai nincsenek. Ezeket a tényeket házassági és halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni. 3. A "2"-es rovatot minden esetben ki kell tölteni, bármilyen jogcímen kéri a kárpótlást. Ha saját jogon nyújtja be igényét, de neve a sérelem elszenvedése óta bármely okból (pl. magyarosítás, örökbe fogadás stb.) megváltozott, akkor beadványához a névváltoztatásról szóló határozatot is csatolni kell. 4. A "3"-as, "4"-es és "5"-ös számú rovatokat nem kell kitöltenie, ha saját jogon kéri a kárpótlást. 5. A "6"-os rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. Ha a volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár is volt, akkor a magyar állampolgárságot szíveskedjék aláhúzásával jelezni. 6. A "7"-es, "8"-as rovatokat csak akkor kell kitölteni, ha a volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor nem magyar állampolgár volt. Annak kell az állampolgárságát igazolnia, akinek nincs magyar hatóság által kiállított korabeli okmánya. 7. A "8"-as rovatot annak kell - aláhúzással - kitöltenie, aki magyar állampolgárságát nem szerezte meg, de ténylegesen Magyarországon él (pl. bolgárkertészek). Ezt a tényt állandó tartózkodási engedéllyel igazolni kell. 8. A "9"-es, "10"-es rovatot akkor kell kitöltenie, ha a sérelem a magyar állampolgárságtól való megfosztással összefüggésben érte. (Ez esetben a "6"-os, "7"-es, "8"-as rovatot nem kell kitölteni).

34 9. A "11"-es, "12"-es, "13"-as kérdésre mindenkinek válaszolnia kell, aki leszármazottként igényli a kárpótlást. 10. A "11"-es rovatba a volt tulajdonos elhalálozásának évét kell beírni. 11. A "12"-es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész (gyermek, unoka, dédunoka) aláhúzásával kell válaszolni. 12. "13"-as rovat: a volt tulajdonos gyermekei közül azokat kell beírni, akik a volt tulajdonos halálakor életben voltak, illetve: már nem éltek, de van leszármazottjuk. 13. A szülő testvéreinek számát ("14"-es vagy "17"-es rovat) vagy csak az apa, vagy csak az anya vonatkozásában lehet feltüntetni, attól függően, hogy az igénylő melyik szülő után jogosult a kárpótlásra. 14. A nagyszülők esetében ("16"-os rovat) is csak azt az ágat és nagyszülőt (pl. atyai nagyanya) kell megjelölni, aki után az igénylő a kárpótlást kéri. 15. A "14"-től "18"-ig terjedő rovat: a nagyszülők, a szülők, ill. a saját testvérek számába beleértendők az elhunyt testvérek is, kivéve azokat, akik a volt tulajdonos halála előtt elhaláloztak. 16. Ha leszármazottként nyújtja be igényét, a "19"-es rovatban szereplő "Nyilatkozat"-ot alá kell írnia. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha a kárigény elbírálása után újabb kárpótlásra jogosult személy válik ismertté, az ő igényét a valótlan adatot szolgáltató személy kárpótlási összegéből kell kielégíteni. A hamis adatszolgáltatás büntetőjogi következményekkel is járhat! 17. "21"-es, "22"-es rovat: a házastársként igénylő tüntesse fel az okiratokkal bizonyított időpontokat, és írja alá a "23"-as pontba szereplő "Nyilatkozat" -ot. A "Nyilatkozat"-ra egyebekben az előző pontban foglaltak vonatkoznak. AZ "F" JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-57-ES ROVAT) 1. A "24"-es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell válaszolni. 2. A "25"-ös, "26"-os rovatok közül azt a rovatot töltse ki, amely azt a mértékegységet tünteti fel, amely szerint a csereföldet kapta. 3. A "28"-as rovatba azt az összeget kell beírni, amit ténylegesen kézhez vett a volt tulajdonos vagy örököse. 4. "29"-es "32"-es rovat: az elvételről szóló okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van. A megfelelő okiratot a beadványhoz kell csatolni. 5. "33"-as "36"-os rovat: a termőföld helyének meghatározásakor minden adatot fel kell tüntetni, amelyet az igénylő ismer: a város, a község, a kerület nevét, ha a kerület további részekre oszlik, akkor annak nevét is fel kell tüntetni (pl. Debrecen-Nagyerdő; Budapest XVI. ker., Cinkota). 6. "37"-es "39"-es rovat: az ingatlan-nyilvántartási adatok közül azt az azonosítószámot kell beírni, amely az igénylő nyilvántartási okmányán szerepel (pl. telekkönyvi betétszám). A többi kérdést válasz nélkül kell hagyni. Az igénylő tulajdonjogát igazoló okmányt csatolni kell az adatlapokhoz. 7. A "40"-es rovatba akkor kell a birtokív számát beírni, ha az ingatlan-nyilvántartási okmány nem tartalmazza a föld AK (aranykorona)értékét. Birtokívmásolatot az illetékes földhivatalban lehet beszerezni. 8. A "41"-es rovatban az ingatlan-nyilvántartási okmányban (telekkönyvi betétben, telekjegyzőkönyvben, tulajdoni lapon) szereplő helyrajzi számot kell feltüntetni. Ha az

35 okmányban több helyrajzi szám szerepel, minden egyes helyrajzi számról külön adatlapot kell kitölteni. 9. "42"-es vagy "43"-as rovat: a termőföld területét abban a mértékegységben kell közölni, amelyet az okmányok tartalmaznak. Ha az adatok közül valamelyik nem szerepel a tulajdonjogot bizonyító okiraton, arra vonatkozóan külön igazolást kell beszerezni a földhivataltól (pl. az aranykorona-értékről). 10. "42"-es "44"-es rovat: a teljes földterületre vonatkozó adatokat tüntesse fel, akkor is, ha a volt tulajdonos csak résztulajdonos volt. Ha a teljes terület erdő volt, akkor értelemszerűen csak az erre vonatkozó rovatokat kell kitölteni. 11. A "45"-ös rovatban a föld művelési ágaként azt a művelési ágat jelölje meg aláhúzással, amelyik Ön szerint a legértékesebb. Ha ez nem lehetséges, az "egyéb" megjelölésnél kell a művelési ágat meghatározni. 12. "46"-os, "47"-es rovat: az épületek teljes alapterületét kell feltüntetni akkor is, ha a tulajdonos résztulajdonos volt. 13. A "48"-as, "49"-es rovatokba - ha tudja -szíveskedjék beírni, hogy melyik mezőgazdasági nagyüzemhez került a föld. 14. Az "50"-es, "51"-es rovatokban tüntesse fel azt, hogy a földet jelenleg melyik mezőgazdasági nagyüzem használja (az üzem és a település neve). 15. Az "52"-es rovatra a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. 16. Az "53"-as rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni. Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a föld a házastársak közös tulajdonában volt, és ez a tény az ingatlan-nyilvántartási adatokból is kitűnik. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona). 17. "54"-"55"-ös rovat: a kárpótlásra jogosultnak akkor kell kitöltenie, ha a sérelmet szenvedő személy (volt tulajdonos) bírósági vagy közjegyzői eljárás keretében tisztázta a tulajdonjogát és a tulajdoni hányadát. A bíróság vagy a közjegyző előtt lefolytatott hagyatéki eljárás eredményét rögzítő okmányt (hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) az igénybejelentéshez kell csatolni. 18. Az "56"-os rovatban annak kell "igen"-nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ekkor ki kell töltenie az "57"-es, "58"-as rovatokat is. Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak. 19. Az "59"-es rovatra adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást. A "H" JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-48-AS ROVAT) 1. A "24"-"27"-es rovatba az elvételről szóló okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van, és az adatlaphoz mellékelni kell a megfelelő okiratot. 2. "28"-"30"-as rovat: az ingatlan helyét a cím pontos megjelölésével kell meghatározni.

36 3. A "31"-"33"-as rovatban az ingatlan-nyilvántartási adatokat a korabeli okmányoknak megfelelően kell kitölteni, és az okmányokat mellékelni kell. Ha a korabeli okmányban több helyrajzi szám szerepel, minden egyes helyrajzi számról külön adatlapot kell kitölteni. 4. A "34"-"35"-ös rovatban - az azonosíthatóság érdekében - az ingatlan jelenlegi címét kell közölni, főképpen akkor, ha az eredeti a sérelem elszenvedése óta megváltozott. 5. A "37"-es rovatban az ingatlan típusát aláhúzással kell meghatározni. 6. "38"-"40"-es rovat: a ház, lakás nagyságát a korabeli iratok (pl. építési engedély, adóív stb.) adatai alapján kell meghatározni; ezeket az okmányokat az adatlaphoz mellékelni kell. Emeletes épületek esetében az egyes emeletek nagyságát (alapterületét) összesítve kell feltüntetni. 7. A "41"-es rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. 8. A "42"-es rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni. Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a ház vagy a lakás a házastársak közös tulajdonában volt, és ez a tény az ingatlan-nyilvántartási adatokból is kitűnik. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona). 9. A "43"-as rovatban tüntesse fel, hogy az ingatlant jelenleg ki használja, illetőleg ki hasznosítja. 10. A "44"-es rovat kérdésére adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást. 11. A "45"-ös rovat kitöltésekor annak kell "igen"- nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ekkor ki kell tölteni a "46"-os, "47"-es rovatokat is. Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak. A "V" JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-43-AS ROVAT) 1. A "24"-"27"-es rovatba az elvételre vonatkozó okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van, és az adatlaphoz mellékelni kell a megfelelő okiratot. 2. A "28"-"30"-as rovatban a vállalkozásnak, az üzemnek a sérelem elszenvedésekor használt elnevezését kell feltüntetni, mert a korabeli iratokon ez szerepel. Csak így lehet az iratokról másolatot beszerezni (pl. cégjegyzékről, társadalombiztosítási iratokról, KIOSZ-, KISOSZnyilvántartásokról). 3. A "31"-"34"-es rovatban a vállalkozás helyeként a központi (a cégjegyzékben szereplő) épület helyét kell megnevezni, és ennek az épületnek az ingatlan-nyilvántartási adatait (ill. telekkönyvi adatait) kell feltüntetni.

37 4. A "35"- ös rovatban a vállalkozás korabeli címét kell megadni. 5. A "36"- os rovatban a vállalkozás jelenlegi címét kell megadni. 6. A "37"- es rovat: a vállalkozás államosításkori alkalmazottairól a megyei társadalombiztosítási szervtől kell igazolást kérni, a kárpótlási igény benyújtása előtt. Az igazoláshoz az alkalmazottak nevének ismerete szükséges, ezért szíveskedjen a névsort az igazolás kéréséhez összeállítani! Alkalmazottként kell figyelembe venni a [Ptk b) pontja szerint] a vállalkozásban dolgozó, segítő családtagot, közeli hozzátartozót is. 6. A "38"-as rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. 7. A "39"-es rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni. Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a vállalkozás a házastársak közös tulajdonában volt. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona). 8. A "40"-es rovatra adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást. 9. A "41"-es rovat kitöltésekor annak kell "igen"- nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ekkor ki kell tölteni a "42"-es, "43"-as rovatokat is. Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak. A) ADATLAP A Borítékszám: KÁRPÓTLÁSI IGÉNY A BEJELENTÉSHEZ A Iktatószám: AZ IGÉNYLŐ A ADATAI ÉS NYILATKOZATAI A A beérkezés dátuma: R ů ů Első beadvány (1 ) Hiánypótlás teljesítése (2) I. Az igénylő adatai Az igénylő neve: 1

38 Leánykori neve: 2 Születési hely: 3 Születési idő: 1 Anyja neve: 4 Állampolgársága 5 magyar (1) nem magyar (2 ) Irányítószám: 6 Település: Utca, házsz., ép., em., ajtó: 7 Állandó lakcíme (ország): 8 II. Nyilatkozat az igény elbírálásához Kérem, hogy a különböző megyékben található vagyontárgyak utáni kárpótlási igényemet a megyei hivatal bírálja el. 9 Aláírás: III. A benyújtott adatlapok száma típusonként Igénybejelentésemhez benyújtottam: F típusból 10 db,

39 H típusból 11 db, V típusból 12 db, adatlapot és mellékeltem 13 db igazoló okiratot. Kelt hó na p az igénylő aláírása 14 Annak az igénybejelentőnek kell nyilatkoznia, akinek nincsenek magyar hatóságok által kiállított személyi okmányai. Kijelentem hogy: állampolgár vagyok. aláírás Ezt a nyilatkozatot csak a kárpótlásra jogosult tanyatulajdonosnak kell aláírnia. Kijelentem, hogy ha árverésre azon tanyát és termőföldet is kijelölik, amelyre engem elővásárlási jog illet meg, e jogommal élni kívánok. aláírás

40 15 16 Annak az igénybejelentőnek kell nyilatkoznia, aki mint mezőgazdasági vállalkozó, a tényleges kár és a kárpótlási jegy értéke közötti kölönbözetre utalványt igényel. Kijelentem, hogy az adóhatóságnál - az árveréstől számított 30 napon belül - mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezem. aláírás 16 Kérem hogy kápótlási igényemet a 17 beküldött okmányok alapján bírálják el! R számú borítékban aláírás A hivatal tölti ki! 18 Hiánypótlás szükséges: igen (1) nem (2) A hiánypótlás határideje: Rögzítette: Átvette, ellenőrizte:

41 rögzítő ügyintéző 20 F) ADATLAP F Borítékszám: R R TERMŐFÖLD, TANYA F ELVÉTELE MIATTI F A lap sorszáma: ů KÁRPÓTLÁSI IGÉNY F BEJELENTÉSÉHEZ F Iktatószám: ů Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újab igény bejelentése (3) Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3) A volt tulajdonos adatai: Neve a sérelem elszenvedésekor: 2 (nőknél csak leánykori név) Születési helye: 3 Születési ideje: 4 1 Anyja neve: 5 Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2)

42 Ha nem magyar, akkor milyen állampolgár? 7 életvitelszerűen Magyarországon élt-e december 31-én? A sérelem a magyar állampolgárságától való megfosztással összefüggésben érte? 8 igen (1) nem (2) 9 igen (1) nem (2) Ha igen mikor? FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra. A volt tulajdonos elhalálozásának éve: A leszármazott rokonsági foka: 12 gyerme k (1) unoka (2) dédunoka (3) A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája. Szülője testvéreinek száma: 14 Saját testvéreinek száma: 15 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája. Nagyszülője testvéreinek száma: 16

43 Szülője testvéreinek száma: 17 Saját testvéreinek száma: 18 Nyilatkoz at: Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult. 19 aláírás Milyen arányban jogosult az igénylő a kárpótlásra? 20 / (Az ügyintéző tölti ki!) FIGYELEM! A következő kérdésre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak nincsenek leszármazottai. A házasságkötés éve: A volt tulajdonos elhalálozásának éve: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Nyilatko zat: Vele - a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem. 23 Kapott-e a volt tulajdonos vagy más személy a jelzett termőföldért kártalanítást? 24 igen (1) nem (2) aláírás Ha igen, milyen formában: Csereföld területe: 25 kh + -öl

44 vagy: 26 hektár + m2 Csereföld AK értéke: 27 AK + fillér A pénzbeli megváltás, egyéb kártalanítás összege: 28 Ft A termőföld elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány) Megnevezése: 29 Kiállítója: 30 Száma: 31 Kelte: A termőföld, tanya adatai a sérelem elszenvedésekor: Helye: Megye: Település: A határrész megnevezése: A dűlő megnevezése: Ingatlan-nyilvántartási adatok Telekkönyvi betétszám: 37 vagy

45 a telekjegyzőkönyv száma: a tulajdoni lap száma: 38 vagy 39 Birtokívszám: 40 Helyrejzi szám: 41 A termőföld területe: 42 kh + -öl, ebből erdő kh + -öl vagy: 43 hektár + m2, ebből erdő hektár + m2 A termőföld AK értéke: 44 AK + fillér, ebből erdő AK + fillér Művelési ága, hasznosítás módja: szánt ó (1) ker t (2) rét (3) szől ő (4) gyümölcs ös (5) legel ő (6) nádas (7) halastó (8) erdő (9) egyé b Ha a termőföld tanyás ingatlan volt: (1 0) éspedi g: 45 A lakóépület területe: 46 m2 A gazdasági épületek területe: 47 m2 A termőföld melyik mezőgazdasági nagyüzem használatába került? Név: 48 Cím: 49

46 A termőföldet jelenleg melyik mezőgazdasági nagyüzem használja? Név: 50 Törzsszám: 50 Cím: 51 A sérelem elszenvedésekor a volt tulajdonos a jelzett termőföld kizárólagos tulajdonosa volt? igen (1 ) ne m (2) 52 Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 53 / A termőfölddel kapcsolatos egyéb eljárások: Rendelkezik-e hagyatékátadó végzéssel? igen (1 ) Rendelkezik-e öröklési bizonyítvánnyal? igen (1 ) ne m ne m (2) 54 (2) 55 Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igénnyel összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1 ) ne m (2) 56 Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 57 Milyen ügyiratszámon? 58 Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e kárpótlást? igen (1 ) ne m (2) 59

47 A hivatal tölti ki! Hiánypótlás szükséges: igen (1 ) ne m (2) 60 A hiánypótlás határideje: Az ügyintéző feljegyzései: H) ADATLAP H Borítékszám: R R HÁZINGATLAN, LAKÁS H ELVÉTELE MIATTI H A lap sorszáma: ů KÁRPÓTLÁSI IGÉNY H BEJELENTÉSÉHEZ H Iktatószám: ů Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újab igény bejelentése (3) Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3) A volt tulajdonos adatai: Neve a sérelem elszenvedésekor: 2 (nőknél csak leánykori név)

48 Születési helye: 3 Születési ideje: 4 1 Anyja neve: 5 Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2) Ha nem magyar, akkor milyen állampolgár? 7 életvitelszerűen Magyarországon élt-e december 31-én? A sérelem a magyar állampolgárságától való megfosztással összefüggésben érte? 8 igen (1) nem (2) 9 igen (1) nem (2) Ha igen mikor? FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra. A volt tulajdonos elhalálozásának éve: A leszármazott rokonsági foka: 12 gyerme k (1) unoka (2) dédunoka (3) A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája.

49 Szülője testvéreinek száma: 14 Saját testvéreinek száma: 15 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája. Nagyszülője testvéreinek száma: 16 Szülője testvéreinek száma: 17 Saját testvéreinek száma: 18 Nyilatkoz at: Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult. 19 aláírás Milyen arányban jogosult az igénylő a kárpótlásra? 20 / (Az ügyintéző tölti ki!) FIGYELEM! A következő kérdésre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak leszármazottai nincsenek. A házasságkötés éve: Nyilatk ozat: 19 A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 22 Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Vele - a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem. 23 aláírás

50 A házingatlan elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány): Megnevezése: 24 Kiállítója: 25 Száma: 26 Kelte: A házingatlan, lakás adatai a sérelem elszenvedésekor: Címe a sérelem elszenvedésekor: Megye: Település: 29 Kódja : 29 Utca, házszám: 30 Ingatlan-nyilvántartási adatok: Telekkönyvi betétszám: 31 vagy a tulajdoni lap száma: 32 Helyrajzi szám: 33 A házingatlan jelenlegi címe: Irányítószám, település: 34 Utca, házszám: 35 Az ingatlan besorolása a jelenlegi lakbérövezet vagy település szerint: (Az ügyintéző tölti ki!) 36

51 Az ingatlan típusa: lakóhá z (1) laká s (2) üdül ő (3) bérház (4) üres belt. ép. telek (5) egyéb (6) 37 A házingatlan, lakás a sérelem elszenvedésekor: földszinte s (1) emelete s (2) 38 Az emeletek száma: 39 A beépített szintek teljes alapterülete (négyzetméterben) 40 A volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor a házingatlan kizárólagos tulajdonosa volt? igen (1) nem (2) 41 Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 42 / Tudomása szerint jelenleg kinek a használatában van a házingatlan? 43 Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e igen (1) nem (2) 44 kárpótlást? Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igánnyel összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1) nem (2) 45 Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 46 Milyen ügyiratszámon? 47 A hivatal tölti ki! Hiánypótlá s szükséges: 48 igen (1) nem (2) Hiánypót lás határideje : 49 19

52 V) ADATLAP V Borítékszám: R R ÜZEM, VÁLLALAT, V VÁLLALKOZÁS ELVÉTELE MIATTI V A lap sorszáma: ů KÁRPÓTLÁSI IGÉNY V BEJELENTÉSÉHEZ V Iktatószám: ů Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újab igény bejelentése (3) Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3) A volt tulajdonos adatai: Neve a sérelem elszenvedésekor: 2 (nőknél csak leánykori név) Születési helye: 3 Születési ideje: 4 1 Anyja neve: 5 Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2) Ha nem magyar, akkor milyen állampolgár? 7

53 életvitelszerűen Magyarországon élt-e december 31-én? A sérelem a magyar állampolgárságától való megfosztással összefüggésben érte? 8 igen (1) nem (2) 9 igen (1) nem (2) Ha igen mikor? FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra. A volt tulajdonos elhalálozásának éve: A leszármazott rokonsági foka: 12 gyerme k (1) unoka (2) dédunoka (3) A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája. Szülője testvéreinek száma: 14 Saját testvéreinek száma: 15 FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája. Nagyszülője testvéreinek száma: 16 Szülője testvéreinek száma: 17 Saját testvéreinek száma: 18

54 Nyilatkoz Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek, at: és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult. 19 aláírás Milyen arányban jogosult az igénylő a kárpótlásra? 20 / (Az ügyintéző tölti ki!) FIGYELEM! A következő kérdésre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak nincsenek leszármazottai. A házasságkötés éve: A volt tulajdonos elhalálozásának éve: Nyilatko zat: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Vele - a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem. 23 aláírás Az üzem, vállalat, vállalkozás elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány): Megnevezése: 24 Kiállítója: 25 Száma: 26 Kelte: Az üzem, vállalat, vállalkozás adatai a sérelem elszenvedésekor: A vállalkozás neve: 28 A cég neve: 29 Törzskönyvi száma: 30

55 Székhelyének telekkönyvi adatai: Megye: Település: 32 Kódja : 32 Telekkönyvi betétszám: 33 Törzskönyvi szám: 34 Az érintett üzem, vállalat, vállalkozás helye: Korabeli címe: 35 Jelenlegi címe: 36 Az alkalmazottak száma a sérelem elszenvedésekor: 37 A volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor az üzem, vállalat stb. kizárólagos tulajdonosa volt? igen (1) nem (2) 38 Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 39 / Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e igen (1) nem (2) 40 kárpótlást? Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igánnyel összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1) nem (2) 41 Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 42 Milyen ügyiratszámon? 43

56 A hivatal tölti ki! Hiánypótlá s szükséges: 44 igen (1) nem (2) Hiánypót lás határideje : A kárrendezési hivatal megjegyzései: