A PRÁGAI TAVASZ TITKOS TÖRTÉNETE

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PRÁGAI TAVASZ TITKOS TÖRTÉNETE"

Judit Erika Balogné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kun Miklós A PRÁGAI TAVASZ TITKOS TÖRTÉNETE AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

2 A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. A szövegeket fordította Gereben Ágnes, Kun Miklós, Svoboda Róbert A névmutatót készítette Németh Enikõ ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Kun Miklós, 1998, 2008 Akadémiai Kiadó, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.

3 TARTALOM A prágai tavasz titkairól 40 év múltán (Pálinkás József) 7 A KÍSÉRLET ÉS ANNAK SORSA 11 Volt-e más alternatíva? 13 Prága, 1968: legenda és valóság 23 A PRÁGAI TAVASZ TITKOS IRATAI 125 A SZEREPLÕK EMLÉKEZNEK 169 A prágai szovjet nagykövet emlékezik 171 Václav Slavík, aki az ellenállást választotta a referens szemszögébõl: Gennagyij Fominov 221 Vasil Biçak, a szürke eminenciás 237 Pjotr Seleszt: Napló és beszélgetés 269 Majorov tábornok, aki megszállta Csehszlovákiát 305 Alekszandr Jakovlev, aki csalódott a múltban 327 Egy kalap és ami mögötte van Bohumil Šimon 343 A rebellis közgazdász, aki néhány napra Dubèek helyére került 363 A Kétezer szó szerzõje 40 év múltán 372 GONDOLATOK AZ ÉVFORDULÓN 383 Tavasszá lett a telünk, õsszé vált a nyarunk (Duray Miklós) 385 A remény hal meg utoljára (Èestmír Císaø) 396

referens szemszögébõl: Gennagyij Fominov 221 Vasil Biçak, a szürke eminenciás 237 Pjotr Seleszt: Napló és beszélgetés 269 Majorov tábornok, aki megszállta Csehszlovákiát 305 Alekszandr Jakovlev, aki

4 6 TARTALOM FÜGGELÉK 403 Mi történt Csehszlovákiában és a nagyvilágban? 405 Bibliográfia 417 Névmutató 425

5 A PRÁGAI TAVASZ TITKAIRÓL 40 ÉV MÚLTÁN Az 1968-as esztendõ sokban rendhagyó volt a XX. század viharos történetében. Az Egyesült Államokban merénylõk végeztek az amerikai politikai elit két karizmatikus szereplõjével, Robert Kennedyvel és Martin Luther Kinggel. A vietnami háború világszerte heves támadások kereszttüzében állt akkor még kevesen gondolták, hogy milyen kegyetlen világ következik majd Dél-Vietnamban az amerikai csapatok kivonulása után. Megszületett a szovjet érdekszférába kényszerített országok fejlõdését gúzsba kötõ Brezsnyev-doktrína, a korlátozott szuverenitás álelmélete. A szovjet kínai határon, az Amur-folyó mentén a két egykori szövetséges: Kína és a Szovjetunió között véres határvillongás robbant ki néhány jelentéktelen sziget hovatartozása miatt. És hogy a szûkebb szakmámnál maradjak, Mao Ce-tung, szegénységbe taszítva alattvalóit, egy majdani kínai világuralom reményében 1968 folyamán hatalmas összegeket költött az atomipar fejlesztésére. A mi régiónkban is felforrósodott a légkör: miközben a Sorbonne elõtt barikádokat emelõ fiatalok a francia egyetemi autonómia határtalanná szélesítéséért tüntettek, addig a 60-as évek végén szovjet csapatok árnyékában élõ társaikat Zágrábtól Varsóig és Prágáig a szabadságjogok elementáris hiánya vitte az utcára. Számos nyugati egyetemen olykor közönséges polgárpukkasztás vezette a diákokat, amikor felgyújtották a campusban parkoló autókat. Nálunk, a szocialista tábor országaiban azonban Jan Palach lett az ellenállás tragikus szimbóluma: a fiatal cseh, aki képtelen volt elviselni, hogy idegen lánctalpak dübörögnek Prága utcáin, és égõ fáklyaként jelezte az utat a múlttal szakítani vágyó nemzedékek számára. Alig 14 éves voltam akkor, a kecskeméti piarista gimnázium diákja. A nyári szünetet otthon töltöttem. A faluban augusztus 20-án volt a búcsú. Ilyenkor a gyerekek is tovább fennmaradnak. Ma is emlékszem, hogy 21-én már jól benne voltunk a délelõttben, amikor társaimmal beszélgetve meghallottuk a hírt, amelyet felnõttek értelmeztek nekünk. Világosan és egyértelmûen elítélve egy szomszédos ország megszállását, amelyet segítségnyújtásnak hazudtak a rádióban. A felnõttek aznap több alapvetõ élelmiszert vettek a vegyesboltban, mert az õ zsigereikben még ott volt 1956 és a második világháború. A legvilágosabb emlékem, hogy egy kis magyar falu az én akkori otthonom lakói szégyellték magukat országuk vezetõi helyett.

A vietnami háború világszerte heves támadások kereszttüzében állt akkor még kevesen gondolták, hogy milyen kegyetlen világ következik majd Dél-Vietnamban az amerikai csapatok kivonulása után.

6 8 PÁLINKÁS JÓZSEF Nemzedékem egyik nehezen feldolgozható, szégyenletes emléke, hogy magyar csapatok is részt vettek a szomszéd ország lerohanásában, ahol pedig nagyon komoly politikai, gazdasági, társadalmi reformfolyamat bontakozott ki. Mi, akkori tizen- és huszonévesek, izgalommal figyeltük a csehszlovákiai fejleményeket. Bár akkor még kevesen hitték, amit Kun Miklós könyvében Ludvík Vaculík, a szovjet blokk fõvárosaiban oly nagy pánikot okozó 2000 szó címû felhívás szerzõje elmond, hogy ugyanis a megreformált utópia logikai önellentmondás, egyszerûen szólva ostobaság. Az 1968-as prágai tavasz történetével foglalkozó kiadványoknak se szeri, se száma. Hiszen a különbözõ okokból, mint láttuk, világszerte történelminek nevezhetõ hónapokban különös jelentõséggel bírt, hogy Alexander Dubèek és hívei az államszocializmus rendszerén belülrõl nagyszabású, bár félresikeredett kísérletet tettek az emberarcú szocializmus megteremtésére. A XX. század történetének ez éppoly kiemelkedõen fontos pillanata volt, mint a jóval hosszabb prágai õsz, az évtizedekre elhúzódó megtorlás kora. Ez a könyv arról tanúskodik, hogy a nemzetközi történettudományban különösen Sztálinról írt könyve angol változatának megjelenése óta oly nagy tekintélyû magyar történész az 1968-as év titkainak feltárásában is tud újat mondani. Elsõsorban a kommunista hatalmi elit gondolkodásának, a hatalomgyakorlás sajátos technológiájának felidézésével. Ma már nagyon kevesen tudják például, hogy milyen meghatározó szerepet játszott a bármilyen reformban joggal a teljes bukás veszélyét látó kommunista vezetés számára a Kun Miklós könyvében telefonjognak nevezett szóbeli utasítások szövevényes rendszere. Hogy miként mûködött a szovjet gyarmati adminisztráció, amelynek keretében a Moszkvából küldött ötödrendû fiatal csinovnyikok arcátlanul instruálták egy szuverén ország õsz minisztereit. És azok mivel legitimációja a Kremltõl, nem pedig a választók akaratától függött kénytelen voltak hazaárulásra emlékeztetõ módon, alázatosan végrehajtani a szovjet utasításokat. E könyv szerzõje közel két évtizeden keresztül Prágában, Pozsonyban, Moszkvában, Münchenben folytatott hosszú beszélgetéseket a prágai tavasz hõseivel, árulóival és eltipróival. Jövendõ korok kutatói számára nélkülözhetetlenek lesznek az áldozatok és a hóhérok esetenként áldozatból lett hóhérok tanúvallomásai, amelyekbõl Kun Miklós óriási ismeretanyagra alapuló, állhatatos kérdései nyomán feltárul a múlt anakronisztikus apparátusi mentalitása, s azon keresztül az emberarcú szocializmus kísérletének valós története. Az olvasó kezében tartott könyvbõl a napnál világosabb, hogy csaknem fél évszázadon át olyan garnitúra állt a kelet-európai szatellit-államok élén, amelynek tagjai számára szinte teljesen ismeretlen volt a nemzeti érzés. Amelynek képviselõi tökélyre vitték az azóta a XXI. században is sikerrel mûködtetett dezinformációs technikákat. Ezeknek ugyancsak máig ható eredménye, hogy Magyarországon most is sokan úgy tudják: a hivatalos Budapestet csupán az utolsó pillanatban kényszerítették rá Moszkvából a sajnálatos augusztusi eseményekben

Bár akkor még kevesen hitték, amit Kun Miklós könyvében Ludvík Vaculík, a szovjet blokk fõvárosaiban oly nagy pánikot okozó 2000 szó címû felhívás szerzõje elmond, hogy ugyanis a megreformált utópia

7 A PRÁGAI TAVASZ TITKAIRÓL 40 ÉV MÚLTÁN 9 való fegyveres részvételre. Kun Miklós a Kádár-titkárság és a magyar külügyminisztérium egykori titkos irataiból rekonstruálta a lehangoló igazságot. Remélhetõleg elõbb-utóbb elérkezik az idõ, amikor e könyv nyomán is ez Magyarországon minden etikus, felelõsségtudattal élõ ember számára nyilvánvalóvá lesz. Mert a történelmi tragédiák csak akkor ismétlõdnek meg, ha nem tanulunk belõlük. Budapest, augusztus Pálinkás József az MTA elnöke

Remélhetõleg elõbb-utóbb elérkezik az idõ, amikor e könyv nyomán is ez Magyarországon minden etikus, felelõsségtudattal

Hasonló dokumentumok

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai