Az aktuális tartalomból: Kertészeti géptámogatás - Újra és utoljára!

Átírás

1 Megoldásokat szállítunk 2013/6. szám (június) Az aktuális tartalomból: Kertészeti géptámogatás - Újra és utoljára! (Részletek a 3. oldalon.) Okos megoldás a folyékony műtrágya kijuttatásban: bemutatkozik a Farmet KULTIS sorközművelő kultivátor Az aratás során betartandó általános biztonsági-, tűzvédelmi szabályok és előírások (Részletek a 4. oldalon.) (Részletek a 13. oldalon.) Még tart a Farmet rövidtárcsa AKCIÓ! (Részletek a 15. oldalon.) A lófélék azonosításának újdonságai (Részletek a 11. oldalon.) Rovatok: Aktuális kérelmek, fontos határidők A 2. oldalon tájékozódhatnak az előttünk álló időszak támogatási-, kifizetési-, valamint egyéb kérelmeinek benyújtási időszakairól, lehetőségeiről, valamint a legfontosabb, mezőgazdasági termelőket érintő aktuális határidőkről. Önök kérdezték, mi válaszolunk Anyatehéntartás támogatásánál mennyi ideig tart a kötelező birtokon tartás az érintett állatok esetén? További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben. A választ több, egyéb témákat is érintő kérdéssel és válasszal együtt a 10. oldalon olvashatják. Felmerülő kérdéseiket küldjék el Önök is a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre! További hasznos válaszokat honlapunk "A szaktanácsadó válaszol" menüpontjában találhatnak. Személyes hírszolgáltatásaink napi témái A 16. oldalon olvasható rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank

2 Aktuális kérelmek, fontos határidők Aktuális kifizetési kérelmek Aktuális támogatási kérelmek Védett őshonos állati génmegőrzés június 14 - július 15. Fiatal gazda (90%) július (Egyes késői támogatási határozatok esetén.) Integrált közösségi és szolgáltató tér július Halászati Operatív Program július Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül. Fiatal gazda (90%) A támogatási kérelemnek helyt adó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. Gazdaságátadás A támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. Méhészeti támogatások Méhcsaládok számának szinten tartása (2012. október augusztus 3.) Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2012. október szeptember 5.) LEADER nemzetközi együttműködés október augusztus 31. Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása április 1 - július 16. A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása október augusztus 30. LEADER térségek közötti együttműködés április 2 - augusztus 31. Anyatehéntartás támogatása június 1 - július 31. Falumegújítás és -fejlesztés és Vidéki örökség megőrzése június 10 - július 10. (Mindkét jogcímnél csak a Nagykunság Vidékfejlesztési Egyesület és a Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület illetékességi területén igényelhető támogatás.) A takarmány és a tej aflatoxin laboratóriumi vizsgálatának támogatása (júniusi vizsgálatok esetén) július 15-ig. LEADER pályázatok június 17 - augusztus 31. Erdő-környezetvédelmi intézkedések július Erdőszerkezet átalakítása július Folyamatos támogatási kérelmek: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások Ahol az időszak utolsó napja, illetve a határidő hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! További aktuális határidők Vadkártérítés igénylése: őszi gabona: október 1 - augusztus 15.; tavaszi gabona: április 1 - augusztus 1.; kukorica: április 15 - november 30.; burgonya: április 15 - október 15.; borsó: március 1 - augusztus 30.; szőlő, gyümölcsös: egész évben. napraforgó, szója: április 15 - szeptember 30.; Önbevallás a kamara felé a tagdíjfizetési osztályról július 31-ig. Kötelező adatszolgáltatás földhasználók számára Legkésőbb szeptember 30-ig. (Aki a korábbi, március 30-i határidőig nem jelentette be a földhivatal felé személyi azonosítóját és állampolgárságát, vagy statisztikai azonosítóját.) Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: éves díj első részletének befizetése Legkésőbb július 31-ig. Támogatási előleg igénylése egyes beruházási jogcímek esetén A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől 120 napon belül. Kamarai éves tagdíj megfizetése augusztus 31-ig. Kötelező földhasználati bejelentés 1 hektár, vagy az alatti kistermelők részére Legkésőbb szeptember 30-ig. (Aki a korábbi, április 30-i határidőig nem jelentette be földhasználatát a földhivatal felé.) Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a szaktanacsadas@euroeco.hu címen! - 2 -

3 Kertészeti géptámogatás - Újra és utoljára! Ahogy azt már többször is jeleztük Önöknek, a Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / Darányi Ignác Terv egyik utolsó intézkedéseként hirdeti meg - várhatóan 2013 augusztusában - a kertészeti gépek beszerzésére irányuló újabb pályázatát. E havi cikkünkben röviden bemutatjuk Önöknek a várható pályázati feltételeket, ismertetjük a tervezett géplistát és tájékoztatjuk Önöket pályázati divíziónk kapcsolódó szolgáltatásairól. Röviden a pályázati feltételekről: Kik pályázhatnak? Azok a mezőgazdasági termelők, akik legalább 4 EUME üzemmérettel rendelkeznek; 2012-ben legalább 5 ha szántóföldi, vagy legalább 0,1 ha üvegház, vagy fólia alatti kertészeti kultúrával rendelkeztek; 2013-ban is bizonyíthatóan végeznek kertészeti tevékenységet. Továbbá azok az induló vállalkozások, akik vállalják, hogy a beruházás befejezését követő évtől legalább 4 EUME kertészeti kultúrával fognak rendelkezni. Mekkora támogatásra lehet pályázni? A támogatás mértéke az elszámolható kiadások (azaz a gép beszerzési értékének) 35 %-a. Milyen gépekre lehet pályázni? A várható pályázati géplistát ide kattintva tölthetik le. Miben segíthet Önnek pályázati divíziónk? A pályázó előminősítésében - azaz megmondjuk Önnek, hogy érdemes-e pályáznia. A pályázat elkészítésében - azaz a támogatási kérelem összeállítását, az MVH-nál történő nyomonkövetését elvégezzük Ön helyett. A nyertes pályázat menedzselésében - azaz végigvisszük az elszámolást, az éves jelentések elkészítését. A kapcsolódó egyéb teendőkben - azaz, ha a megpályázott géphez finanszírozásra, biztosításra van szüksége, ahhoz szakembereink segítenek megtalálni a legmegfelelőbb megoldást. Minisztériumi értesüléseink szerint a végleges pályázati rendelet július első hetében jelenik meg. A további információkról folyamatosan beszámolunk Önöknek, illetve kérdéseikkel forduljanak bizalommal kollégáinkhoz! Felkeltettük érdeklődését? Keressen minket az alábbi elérhetőségeken: UNIVER-PENTA Kft Mosonmagyaróvár, Kossuth Lajos u palyazat@euroeco.hu 06-96/ Kleizer Andrea pályázati referens 06-30/ kleizera@euroeco.hu Varga Orsolya pályázati referens 06-30/ vargao@euroeco.hu

4 Az aratás során betartandó általános biztonsági-, tűzvédelmi szabályok és előírások Megkezdődött az aratási időszak, azonban idén sem szabad megfeledkeznünk az aratás során betartandó előírásokról, melyek követése esetenként jelentős problémáktól óvhat meg minket. Ennek érdekében e havi hírlevelünkben egy átfogó cikket közlünk arról, hogy mik is ezek a szabályok. Különösen azért ügyeljünk betartásukra, mert lehet ugyan, hogy aktuálisan baleset nem következik be, de egy esetleges ellenőrzés során a rendelkezések áthágása súlyos büntetéseket vonhat maga után! Az aratás során szem előtt tartandó követelmények A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, és a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad! Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Szérű, rostnövénytároló, kazal A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságokat kell megtartani: az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert; a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert; a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert; a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert; nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és a talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, az arra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni. Szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A határban összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól, stb. folyamatosan tisztán kell tartani. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell

5 A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett m 2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m 2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad elhelyezni. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása szerint tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos! Nem minősül azonban az előírás megsértésének, ha az égetésre az élelmiszerláncfelügyeleti szerv által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozatban foglalt, vagy a természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében kerül sor. Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. A tervezett - fentiek szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban kell bejelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon és kukoricatarlón úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni, elszállítani azokat nem lehet. Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében: a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani; a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személyzet jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy, ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani; a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni! A mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó általános szabályok A kalászos termény betakarítási, kazlazási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte

6 A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogóvezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell a gépet elhelyezni. Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. A szalmaösszehúzást és a kazlazást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazlazásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m 2 -t. A gépszemle során az alábbiakra különösen ügyeljünk: akkumulátor fedél megléte és állapota; szikrafogók állapota; ülepítők, tartályok állapota; elektromos hálózat állapota; hidraulikai rendszer működőképessége, csöpögés ellenőrzése; tűzoltó készülékek megléte, szükség esetén töltése, érvényesítése; fékpróba a szemle bizottság előtt, a fékek egyszerre fognak-e, a forgalomban résztvevő gépek műszaki vizsga kötelesek, világítás, féklámpák működése megfelelő-e; lehetőség szerint minden gépet 5-10 percig járassunk és utána ellenőrizzünk! A gépszemle nem csak az erőgépekre vonatkozik, hanem miden olyan gépre, amely részt vesz az aratásban, tehát a személygépkocsira is, ami kijár ellenőrizni! Ügyelnünk kell még: tartalék üzemanyagot visznek-e, ha igen, hol történik a feltöltés; védőital biztosítása a dolgozóknak, alkoholt sem munka közben, sem előtte ne fogyasszanak;

7 a gépszemle jegyzőkönyvben fel kell sorolni, hogy mely járművek feleltek meg, valamint szerepelnie kell benne a következőknek: rendszám, típus, gépjárművezető neve; a dolgozók aratás előtti tűzvédelmi oktatásáról készült jegyzőkönyveket, valamint a szemle jegyzőkönyveket a gépjárműveken el kell helyezni; az erőgépeken dolgozók minden egyes alkalommal a műszak megkezdése előtt kötelesek a hozzájuk tartózó gépeket tűzvédelmi szempontból átvizsgálni és meggyőződni a védőburkolatok meglétéről! A megfelelően elhelyezett és karbantartott tűzoltó készülékek használatára a munkavállalókat feltétlenül oktassuk ki, ebben az alábbi ábra nyújthat segítséget:

8 A munkavédelemről, mezőgazdasági biztonsági szabályok betartásáról szóló törvények az alábbi, munkavállalókra és gépekre vonatkozó általános szabályokról rendelkeznek, melyek betartása szintén kötelező! A munkavállalók részére szükséges egyéni védőfelszerelést - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának közreműködésével a munkáltatónak kell meghatároznia és biztosítania. Szabadtéri munkavégzés esetén a fellépő környezeti ártalmak (az időjárás viszontagságai, rovarcsípés, kígyómarás, veszett állatok marása, stb.) elleni védelemről gondoskodni kell, a veszélyekről a dolgozókat tájékoztatni szükséges. Kullancs vírusgócaként nyilvántartott területen - ahol kullancsirtást nem végeztek - munkát (szolgáltatást, ellenőrzést, stb.) végzőket a munkáltatónak tájékoztatnia kell a Kullancs-encephalitis megbetegedés veszélyéről, és részükre a megelőző védőoltás lehetőségét biztosítani szükséges. A munkavállalók figyelmét fel kell hívni a szintén kullancs által terjesztett baktérium okozta megbetegedésre, a Borreliozisra (Lyme-kór), annak érdekében, hogy a kezdeti tünetek (a csípés helye körül körkörösen terjedő, kokárdaszerű bőrgyulladás, mérsékelt láz, izomfájdalom, stb.) észlelése esetén azonnal forduljanak orvoshoz. Darázscsípés esetén a sérültet azonnal orvoshoz kell szállítani. Lódarázscsípést követően az orvosi ellátásig a csípés által a szervezetbe jutott méreg felszívódásának lassítására, gátlására kell törekedni (pl. a szúrás felett nyomókötés alkalmazásával). A darázscsípésre érzékeny személy a háziorvosa által rendelt gyógyszerét tartsa magánál és adott esetben használja. A sérültnek szeszes italt adni tilos! Szabadtéri munkavégzéskor bekövetkezett sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződött, a tetanusz fertőzés veszélye miatt gondoskodni kell az azonnali orvosi ellátásról. A szabadtéri munkahelyen dolgozók figyelmét fel kell hívni a veszett állat marása, vagy az állattal való közvetlen érintkezés útján létrejövő fertőzés veszélyére. Állat okozta bármely sérülés esetén - a lehető legrövidebb időn belül - biztosítani kell a megfelelő orvosi ellátást. Az elsősegély-nyújtás biztosítására az elsősegélynyújtásról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Gépen, berendezésen - a működés közben kialakuló veszélyhelyzet miatt - javítást, karbantartást csak a gép, berendezés kikapcsolt és bekapcsolás ellen biztosított (leválasztott) helyzetében szabad végezni. Gépet, berendezést üzemelés közben ellenőrzés nélkül hagyni nem szabad, kivéve, ha elzárt, hozzá nem férhető helyen van, és működése vagy üzemelése közbeni meghibásodása senkit sem veszélyeztet. A működésben levő munkagépen a gépkezelő(kö)n kívül más személy nem tartózkodhat. A munkagépen, annak szállítása közben senki sem tartózkodhat. Az erő- és munkagépet beindítani csak akkor szabad, ha a védőberendezések védelmi helyzetben vannak. Ha a munkagépen kezelő tartózkodik, az erőgépet csak akkor szabad elindítani, ha a munkagép kezelője az indulásra a jelet megadta. Éles, szúró, vágó szerszámokat munkahelyen, vagy annak közelében kijelölt helyen, rendezetten és elkülönítve kell tárolni. Vágó, szúró szerszámot járművön szállítani csak az erre a célra kialakított helyen, rögzítve (megfelelő tokban, élvédővel ellátva, stb.) úgy szabad, hogy az balesetet ne okozhasson. Gépek forgódobjait, késtárcsáit csak kiegyensúlyozott állapotban szabad üzemeltetni. Minden erőgépet el kell látni a használati utasításában felsorolt szerszámokkal és elsősegély-nyújtó felszereléssel. A motor elindítása előtt meg kell győződni arról, hogy: valamennyi vezérlő- és kapcsolóelem üres állásban van; a sebességváltó kar és a teljesítményleadó-tengely kapcsolókarja kikapcsolt állapotban van; a biztonsági berendezések üzemképes állapotban vannak

9 Erőgépek beindításakor: szemrevételezéssel ellenőrizni kell a gép biztonságos üzemállapotát, a teljesítmény-leadó tengely védőharangjának ép állapotát, valamint a motorház zártságát; ellenőrizni kell az üzemanyagok (tüzelő- és kenőanyagok, munkafolyadékok) szintjét, a hangjelző berendezés üzemképességét, a vezetőfülke biztonságos zárhatóságát és a rögzítőfék megfelelő működőképességét; a sebességváltó kart, illetve hajtást (hajtóművet) üres állásba kell kapcsolni; kézi indítás esetén ellenőrizni kell a motor indítókarjának és a motor-tengelyvég körmös kapcsolóinak épségét; állítható gyújtásszabályozóval felszerelt motorokat kézzel csak utógyújtással szabad indítani; indítókarral történő indítás esetén az indítókart alulról felfelé úgy kell rántani, hogy a kézfej ujjai azonos oldalon legyenek; belső égésű motor indítóköteles indításához csak kifogástalan állapotban levő kötél használható, amit tilos a kézfejre csavarni; indítás után a zárt helyiséget a géppel azonnal el kell hagyni, vagy gondoskodni kell az égéstermékek zárt rendszerű elvezetéséről. A motor behúzatással történő indításakor: a beindításhoz vontatott légfékes erőgépet merev vonórúddal kell csatlakoztatni; nem légfékes járművek behúzatásához a kapcsolt sebességfokozatnak megfelelő féktávolságnál hosszabb, de legalább 3 m hosszú sodronykötél, vagy lánc is használható. Az erőgépet és munkagépet lejtős útszakaszon (munkaterületen) hagyni csak azok elmozdulásának kizárása (rögzítőfék behúzása, a kerekek kiékelése, sebességváltó reteszelése) mellett szabad. Géptartozékként rögzítőéket kell rendszeresíteni. Az erőgép vezetőjének feladata a kezelőhely elhagyása előtt: a függesztett (vagy félig függesztett) felemelt munkagép leengedése a talajra; az erőgép motorjának leállítása; az erőgép rögzítése (kézifékkel vagy más műszaki megoldással); a hajtások kikapcsolása; az indítókulcs kivétele; az erőgép vezetőfülkéjének bezárása. A kezelő minden munkakezdés előtt ellenőrizni köteles az erőgép üzemképes állapotát - a kerekeket, a gumiabroncsokat, továbbá a kormánymű, a fékberendezés, a világítás és a jelzőberendezések működőképességét. Az ellenőrzés során fékpróbát kell tartania. A vezetőülés környezetében ne legyenek olyan tárgyak, amelyek az erőgép vezetőjét a szabad kilátásban vagy a vezetésben gátolják. A vezetőfülkében rögzítés nélküli tárgyat, szerszámot szállítani nem szabad. A munka befejeztével - tárolás előtt - a munkagép villamos berendezését az áramforrásról le kell választani. Az erő- és munkagép villamos szerelvényeit és vezetékeit megbontani, illetve javítani csak a gép villamos berendezésének az áramforrásról való leválasztása után szabad. Az erőgép vezetőjének a motor indítása előtt meg kell győződnie arról, hogy az erőgép és a hozzá kapcsolt munkagép alatt, illetve a gépek közvetlen környezetében senki sem tartózkodik. A hűtő töltőnyílását a célnak megfelelő fedéllel (hűtősapka) kell lezárni. A hűtősapka levételekor a beöntőnyílás fölé hajolni tilos. A fedél nyitását nyújtott karral, óvatosan kell végezni

10 A hűtővíz felforrása esetén a hűtősapkát mindaddig nem szabad levenni, amíg a túlfolyócsövön gőzáramlás észlelhető. Betakarításra vonatkozó általános rendelkezések Működés közben az arató- és bálázó gép kötöző asztalán a kötöző és tömörítő karok pályáját megközelíteni, a tartóba kötözőanyagot behelyezni tilos. A bálázógép kinyitott szerkezeti elemeit rögzíteni kell. Gyári tartó hiányában a tartalékkaszát - munka közben - lécek közé rögzítve, a munkaterületen kívül kijelölt helyen kell elhelyezni. A munkagép szállítási helyzetében a kaszaujjakon védőlemez legyen. Kézi aratásnál a marokszedő a kaszálást végzőtől legalább 4 méter távolságot tartson. A szalmagyűjtő berendezéssel a szalmán kívül semmilyen más terhet vagy tartozékot nem szabad szállítani. A kazlazás műveletére vonatkozó munkabiztonsági szabályokat a helyi körülmények figyelembevételével a munkáltatónak kell kidolgoznia. Arató-cséplő gépre vonatkozó rendelkezések Az arató-cséplő gép hajtását védőburkolattal kell ellátni. Az arató-cséplő gép körzetében más munka végzése csak a gép kikapcsolt és visszakapcsolás ellen biztosított állapotában történhet. A kasza szerelésénél a kaszahajtást ki kell kapcsolni, a vágóasztalt rögzíteni kell, majd a motort le kell állítani. Munkaterület-változtatás esetén, az arató-cséplő gépen csak a gép vezetője tartózkodhat. Kérjük Partnereinket, hogy a fenti szabályokat munkavállalóikkal ismertessék meg, azok betartását különös súllyal ellenőrizzék! Tatárvári Károly Önök kérdezték, mi válaszolunk Ha egy cég csődeljárás alá kerül, úgy a cég részére hitelezők meddig jelenthetik be követeléseiket? Csődeljárásnál a hitelezők a követeléseiket az eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. Anyatehéntartás támogatásánál mennyi ideig tart a kötelező birtokon tartás az érintett állatok esetén? A támogatásra az a termelő jogosult, aki/amely - többek közt - a kérelmezett állatokat a támogatási kérelem postára adását követő naptól kezdődően 6 hónapig folyamatosan a tenyészetében tartja. A jelenlegi szabályok szerint mekkora méretű állami földrészleteket adhat bérbe az NFA nyilvános pályáztatás nélkül? Nyilvános pályáztatás, vagy árverés mellőzésével köthető szerződés olyan NFA-s földrészletre, amely nem haladja meg a három hektárt, és nem szomszédos más Nemzeti Földalapba tartozó földrészlettel. Az olyan földrészleteket kell szomszédosnak tekinteni, amelyek - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással közvetlenül határosak, vagy azokat egymástól önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. Továbbá olyan NFA-s területre is köthető szerződés pályáztatás vagy árverés nélkül, mely közérdekű célok miatt kerül kisajátításra, vagy az ügylet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges. Legkésőbb meddig kell megvalósítani a jelenlegi, 2013-as LEADER pályázatok nyertes projektjeit? A támogatási határozattal jóváhagyott műveletet december 31. napjáig meg kell valósítani. Kifizetési kérelem legkésőbb január 31. napjáig nyújtható be szaktanacsadas@euroeco.hu

11 A lófélék azonosításának újdonságai Az idei évtől - a kutyák után - a lófélék azonosítására is kötelező, egyedi azonosítási rendszert vezettek be, melynek célja, hogy az állatokat egyedi jelöléssel lássák el. A vonatkozó rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén szabad forgalomba bocsátott lófélék azonosítására, hazánk területére behozott lófélék bejelentésére, az azonosító okmány használatára, valamint a lófélék tenyésztési és tartási adatainak nyilvántartására. Engedélyezett módszerek: A nem törzskönyvezett lóféléket transzponderrel (chip) kell megjelölni, a jelölés mellett az alternatív jelölés (sütés) csak kiegészítő jelleggel végezhető. A törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölés egyedüli jelölési módszerként alkalmazható, a NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési program alapján. Az alternatív jelölés mellett a transzponderrel végzett jelölés kiegészítő jelleggel végezhető. Amennyiben alternatív módon az állatot nem jelölik meg, a transzponderrel végzett jelölés kötelező A rendelet hatálybalépését követően (2013. április 16.) azonosítatlan lóféle egyede forgalomba nem hozható. Az állat tulajdonosa, vagy annak megbízásából az egyed tartója a lóféle egyedi azonosítását köteles saját költségén elvégeztetni az állat 6 hónapos koráig, vagy születése évének december 31. napjáig, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Abban az esetben, ha az egyed a születési tartási helyét az anyjától elválasztva hagyja el, akkor a lóféle azonosítását el kell végezni. A július 1-je után született, egyedileg megjelölt lófélék akkor hozhatók forgalomba, ha azonosításuk a fenti engedélyezett módszerek szerint megtörtént. Az ennél korábban született egyedeket csak akkor kell a fentiek szerint megjelölni, ha azok ENAR szerinti azonosítása eddig még nem történt meg. A transzponder beültetését az állattartó kérésére az állatorvos, vagy az állatorvosi asszisztens végzi el, az alternatív jelölést a kibocsátó szerv (tenyésztő). A jelöléssel egyidejűleg a jelölést végző kitölti a csikójelölési jegyzőkönyvet, és kitölteti az állattartóval a lóútlevél-igénylőlapot, az állattartó átadja a jelölést végző személynek a tulajdonjogára vonatkozó nyilatkozatát. A transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens továbbítja a kibocsátó szervnek a csikójelölési jegyzőkönyvet, a lóútlevél-igénylő lapot, valamint a tulajdonosi nyilatkozatot. A lóútlevéllel rendelkező egyed jelölése során a transzponder beültetését végző szakember csikójelölési jegyzőkönyvet tölt ki, és ezt megküldi a kibocsátó szervnek. A kibocsátó szerv az ebben található adatokat rögzíti a központi adatbázisában, majd az alternatív jelölés, illetve a transzponder adatait rögzíti a lóútlevélbe. A kibocsátó szerv a törzskönyvezett lófélék esetében a törzskönyvet vezető elismert tenyésztői szervezet, a nem törzskönyvezett egyedek esetében a NÉBIH. A jelölés során felfelhasználható transzponderek igénylésének módját a törzskönyvezett egyedek esetében az adott fajta NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési programja tartalmazza, a nem törzskönyvezett egyedek esetében pedig a kibocsátó szerv határozza meg. A NÉBIH a honlapján közzéteszi a megfelelő transzpondereket gyártók listáját, valamint a kibocsátó szerv által megrendelhető jelölőeszköz típusokat. A lóféle tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó, a jelöléskor kitölti a lóútlevél-igénylő lapot és megtéríti a transzponder behelyezésének ellenértékét, illetve ha történt alternatív jelölés, akkor annak az ellenértékét. A lóútlevél-igénylő laphoz csatolni kell a tulajdonosi nyilatkozatot és a csikójelölési jegyzőkönyv egy példányát vagy annak hiteles másolatát. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége szerint a transzponder ismeretlen származású ló esetén, valamivel több mint 7800 forintba kerül, míg ismert származású ló esetében 4000 forintot kell fizetniük a tulajdonosoknak. A chip ára 1000 forint.

12 Amennyiben az állat tulajdonosa és tartója nem azonos, az állattartó a kötelezettségek elvégzése tekintetében köteles a tulajdonost tájékoztatni és annak megbízásából eljárni. Az állat tulajdonosa, illetve annak megbízásából az állattartó köteles a lóféle elhullása esetén az állat lóútlevelét a kibocsátó szervnek, vágóhídra történt szállítás esetén a lótulajdonos nyilvántartó betétlapot - az elhullás vagy az elszállítás napját követő tíz napon belül - a NÉBIH-nek megküldeni, állata lóútlevelének megsemmisülése, elvesztése vagy betelése esetén öt napon belül a kibocsátó szervnél másodlatot vagy helyettesítő azonosító okmányt igényelni, megakadályozni a lófélék egyedei azonosító jeleinek eltávolítását, azok megrongálását, továbbá olvashatatlanná tételét, saját költségén 30 napon belül pótoltatni az eltávolított vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket, nyilvántartást vezetni a tartási helyen lévő, továbbá az azt elhagyó és oda beérkező lófélékről az azonosító szám vagy életszám, a mozgatás dátuma, valamint az indulási vagy célállomás feltüntetésével, úgy feltüntetni a harmadik országból vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államból behozott vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelműen megállapítható legyen, a lóféle új tartási helyre érkezését a megérkezést követő tíz napon belül a NÉBIH-nek bejelenteni a lótartási hely bejelentő lapon, a központi adatbázisban való rögzítés céljából, a kancafedeztetési jegyzőkönyvet megőrizni és a lóféle azonosításakor bemutatni, tulajdonosváltás esetén tíz napon belül a lótulajdonos nyilvántartó betétlapot az adott lóútlevél kiadásáért felelős kibocsátó szervnek megküldeni, a lóútlevelet az állat tartási helyén tartani, és a kezelő állatorvos rendelkezésére bocsátani az elvégzett kezelések bejegyzése érdekében. A vágóhíd biztosítja, hogy a lóútlevéllel nem rendelkező lófélék egyedei rendes vágásra ne kerülhessenek. Ebben az esetben a vágóhíd az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kiadott engedély birtokában végzi el a nem rendes vágást. A vágóhíd két évig köteles megőrizni a transzponder által hordozott kódra, a lóféle életszámára, a levágás dátumára, valamint a megsemmisítés módjára vonatkozó adatokat. Az állatorvos kötelessége ellenőrizni a lóféle státuszát, bejegyezni az állatgyógyászati kezeléseket, megállapítja a lóféle emberi fogyasztásra való alkalmasságát, bejelenti a lóútlevélbe bejegyzett tartási hely esetleges változását a központi adatbázisba. A lófélék egyedeinek azonosítása keretében a kancafedeztetési állomás minden fedeztetéskor kitölti a kancafedeztetési jegyzőkönyvet, ellátja az állattartót a fedeztetési jegyzőkönyv egy példányával és megküldi a kancafedeztetési jegyzőkönyveket a kibocsátó szerv részére. A kibocsátó szerv fogadja és rögzíti az adatbázisában a vágóhídról beérkezett jelentéseket, a vágásra került vagy elhullott lófélék lóútlevelét és a külföldre történő értékesítésből beérkezett jelentéseket. A Magyarország területére behozott lóféle esetében az állat tulajdonosa vagy annak megbízásából az állattartó köteles az Európai Unió valamely tagállamából behozott lóféle esetében a lóféle útlevelét, a harmadik országból behozott lóféle esetében a kötelező adatokat bejelenteni a NÉBIH-nek, és a központi adatbázisba az ideiglenes behozatal tényét is rögzíteni kell. A NÉBIH ellenőrzi a lófélék azonosításával kapcsolatos adatok helyességét, egyezőségét a törzskönyvi adatokkal, az adatbázisok működtetését a kibocsátó szerveknél és megbízottaiknál. Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a NÉBIH vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jelöletlen, vagy lóútlevéllel nem rendelkező lófélét észlel, az egyedet forgalmi korlátozás alá helyezi és elrendeli a lóféle megjelölését, az állattartót pedig a rendelkező törvény alapján bírsággal sújtja! Legény Ágnes

13 Okos megoldás a folyékony műtrágya kijuttatásban: bemutatkozik a Farmet KULTIS sorközművelő kultivátor Új, folyékony műtrágya kijuttató sorközművelő kultivátort mutattunk be a Bábolnai Gazdanapokon. A Farmet KULTIS közvetlenül a gyökérzethez juttatja a folyékony tápanyagot - ezzel új technológiai lehetőség nyílik meg a kukorica és napraforgó termesztők körében. A Gazdanapok után Kelet- és Nyugat-Magyarországon is tartottunk bemutatókat két géppel, ezek tapasztalatait adjuk közre az alábbiakban. A folyékony műtrágya adagolóval felszerelt KULTIS sorközművelő kultivátor mechanikai gyomirtást, töltögetést, a sorközök lazítását, levegőztetését végzi és ezzel egyidejűleg a gyökérzethez juttatja a folyékony műtrágyát. Konstrukcióját tekintve féligfüggesztett gép, két szállítókerékkel és két front támkerékkel. A művelőelemek szárnyas kapák, melyek a kerethez hidraulikus biztosítású rudazattal kapcsolódnak. Minden kapát egy kopírozó kerék vezet, a kapák két oldalán magasságában és munkaszélességében állítható tárcsák vannak. Ezek a tárcsák védik a növényállományt a töltögetéskor, mulcstechnológiánál pedig a növényi maradványokat vágják el, ezzel védve a kultúrnövényt a letarolástól A sorközművelő kultivátor központi tartállyal, szivattyúval, szűrőkkel és vezetékekkel van felszerelve, ezek juttatják el a folyékony műtrágyát a gyökérzethez. A szivattyú sebességarányosan dolgozik, ezzel biztosítva az egyenletes tápanyag kijuttatást. A hagyományos módszerekkel kijuttatott tápanyagok kukorica és napraforgó esetén költségesek, és nem eléggé hatásosak, a nitrogén hasznosulása csupán %-os. A folyékony műtrágya adagolóval felszerelt sorközművelő kultivátor használatával a talaj tápanyagigényét is figyelembe véve a kijutatott foszfor és nitrogén mennyisége %-kal is csökkenthető, vagy ugyanazért az árért ennyivel több hatóanyag juttatható ki a területre. Nagyon fontos tényező, hogy a folyékony műtrágya azonnal felvehető a növényzet számára, míg a granulált forma feltáródására - különösen csapadékmentes időben - napokat-heteket kell várni. A növényzet kezdeti fejlődésekor ennek a gyorsaságnak kiemelkedő szerepe van. Másik fontos tényező a tápanyag helye a talajban. A Kultisra szerelt művelőelemek más gépekhez képest nemcsak a gyökeresedési mélységbe juttatják a folyékony tápanyagot (középen a sortávolság feléhez), mert a széles szárnyas kapák két oldalra injektálnak, közvetlenül a növény gyökeréhez. A műtrágya hasznosulásánál ez különösen fontos, mert az egy centiméternél távolabb lévő tápanyagot a növény gyökere nem képes felszívni.

14 A Kultis magas növényállományban (kukoricánál ez 100 cm) is képes dolgozni, ezzel jelentősen növelhető a gép kihasználtsága. Megszünteti a cserepesedést és hatékonyan töltöget, ezzel fokozza a növény állóképességét és javítja a víz és tápanyag hasznosulását. Precíz beállítással alacsony növényállományban is jól alkalmazható, ezzel a megosztott tápanyag kijuttatás előnyeit is kihasználhatjuk. A Kultis vonóerő igénye min. 80 LE, munkasebessége kis teljesítményű traktorral 10 km/h, 100 LE fölötti traktorral 15 km/h körüli. A tartály 1200 literes, a kijuttatható folyadékmennyiség 60 és 170 l/ha között változtatható. A tartály töltése alulról és felülről is lehetséges. Jelenleg 6 és 8 soros változata kapható. A közúti vonulás mindkét munkaszélességnél kényelmes, a kompakt összecsukási lehetőség miatt. A Kultis kezelésének elsajátításához viszonylag rövid idő kell, hiszen a gép nem tartalmaz bonyolult technikai elemeket, ezért meghibásodási lehetőségei csekélyek. Karbantartásigénye is minimális, a legfontosabb, hogy minden használat után kimosva állítsuk le a gépet, mert a csövekben maradó műtrágya erősen rongálja a vezetőcsöveket és a kijuttató egységeket. Erre a célra külön tisztavizes tartályok állnak rendelkezésre. A gép üzemeltetését nem befolyásolják az időjárási körülmények, az erős napsugárzás vagy szél, mert a Kultis a hatóanyagot a gyökérhez juttatja, nem képzelhető el perzselés vagy elsodródás. A széles kapák védelme alatt elhelyezett kijuttató egységek soha nem dugulnak el. A művelő elemek kengyellel vannak a keretre rögzítve, ami lehetővé teszi a sorköz szélességének fokozatmentes beállítását cm között. A kapa méretezése lehetővé teszi a munkagép használatát kötött és köves talajokon is, valamint mulcstechnológiánál is. Információkért és kipróbálási lehetőségért kérjük, keressék kollégáinkat az alábbi elérhetőségeken: Lőkös Gábor (Kelet-Magyarország): 30/ ; lokosg@euroeco.hu Csáki Miklós (Közép-Magyarország): 30/ ; csakim@euroeco.hu Kóbor Szabolcs (Észak-Nyugat-Magyarország): 30/ ; koborsz@euroeco.hu Krenner Zoltán (Dél-Nyugat-Magyarország): 30/ ; krennerz@euroeco.hu A Farmet gépekről bővebb aktuális híreket itt olvashatnak: Web: Facebook:

15

16 Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. június) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk ( "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája Kiküldés dátuma hetében megjelent jogszabályok, közlemények június 28. Termőföld kifüggesztések településlistája június június 28. Felszámolások, csődeljárások hét június 27. Erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások június 26. A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek hét június 25. Utasbiztosítási szolgáltatások június 24. A fiatal mezőgazdasági termelői minősítés megszerzésének feltételei június hetében megjelent jogszabályok, közlemények június 21. Termőföld kifüggesztések településlistája június június 21. NFA földbérleti pályázatok június június 21. Felszámolások, csődeljárások hét június 20. Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások június 19. AKG-s kötelező képzések: súlyos szankció a mulasztásért! június 19. Fajtaoltalmi díjak ősz június 18. Tájékoztató az MVH-s GIRO kódokról - frissített lista június 18. A júniusi árvíz okozta mezőgazdasági károk bejelentése: fontos határidő! június 17. Júniusi kérelmek, határidők június 17. Növénybiztosítások díjfizetése június hetében megjelent jogszabályok, közlemények június 14. Termőföld kifüggesztések településlistája június június 14. Még igényelhető a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatása június 13. Felszámolások, csődeljárások hét június 13. Tej aflatoxin-szennyezéssel kapcsolatos támogatások - lejáró határidő! június 12. Parlagfű elleni kötelező védekezés - közelgő határidő! június 12. Káresemények időbeni bejelentése június 11. Őstermelői igazolványok: változás-bejelentés, határidők június 11. MVH-s regisztrációs adatok ellenőrzése június 10. Agrár-erdészeti támogatások - közelgő határidők! június hetében megjelent jogszabályok, közlemények június 7. Termőföld kifüggesztések településlistája június június 7. Zöldtrágya vetőmag és vetőgép június 6. Felszámolások, csődeljárások hét június 6. A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai június 5. Ismét indulnak a LEADER pályázatok június 5. Bővül a nitrátérzékeny területek köre - új, fontos határidők! június 4. Egységes kérelem: végső határidő! június 4. Júniusi kérelmek, határidők június 3. Anyatehéntartás támogatása 2013: indul az igénylési időszak! június hetében megjelent jogszabályok, közlemények május 31. Termőföld kifüggesztések településlistája május május 31. Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre!

17 Megoldásokat szállítunk Divízióink az Ön szolgálatában: hogy támogatásainak igénylése és az adminisztráció biztos kézben legyen! hogy beruházásai gond nélkül megvalósuljanak! hogy problémás ügyeit szakértők kezeljék! hogy a leghatékonyabb technológiát használhassa! hogy biztosításai mindig rendben legyenek! hogy a legjobb finanszírozást kapja! hogy akkor is pénzhez jusson, ha a bankok nem adnak hitelt! EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató ZRt. AgroRent 2000 Kft. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank agrarbank.euroeco.hu