Híradó. Tavaszra vár EUrópa. Svenska sidan

Átírás

1 Híradó XXIII. évf. 91. szám március A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja Ungerska Riksförbundets medlemstidning Tavaszra vár EUrópa Svenska sidan Bemutatkozik az SMVE A Svédországi Magyar Vállalkozók Egyesülete tartja kézben a májusi rendezvények szálait sid.2 5.old. Csak a tanulás segít Sántha Hanga beszámolója a budapesti Balassi Bálint Intézetben folyó ösztöndíjas tanulmányairól 11.old. Magyar Otthon Lassan megy a gyûjtés, nem fogy az adósság a dél-svédországi Magyar Otthonra 15.old. Maros Miklós Lassan megy a gyûjtés, nem fogy az adósság a dél-svédországi Magyar Otthonra 16.old.

2 2 HÍRADÓ Det blåser kallt i vår Det blåser en kall vind genom Europa. Jag hör till en grupp som har känsliga antenner. När vi säger att vi uppfattar signaler som bör oroa, då måste ni lyssna!, varnade den ungerske fredspristagaren Elie Wiesel, en av förintelsen överlevande, vid en EU-konferens om antisemitism häromveckan. Inte bara judarna känner snålblåsten. I Nederländerna gav parlamentet nyligen klartecken till massdeportation av närmare asylsökande, människor som bott i landet i åratal. I Belgien protesterar högerextemisterna mot regeringens överenskommelse att låta utomeuropeiska medborgare rösta i kommunala val. I Frankrike röstade parlamentet igenom förbud mot att bära huvudduk läs slöja i skolan. Och vad gör vi? Jo, Sverige ställer sig fogligt och fegt i ledet där Europas länder ett efter ett smäller igen portarna framför näsan på de nya EU-ländernas medborgare. Dryga omdömen om efterblivna östeuropéer haglar i västeuropeisk debatt. Östutvidgningen var det sista EU-område där Sverige hade hedern i behåll. Även om vi inte ville vara hundraprocentiga EU-medlemmar själva (läs sveket i eurosamarbetet), så ville vi alla fall att grannarna i öst skulle få vara det. Men nu varnar Göran Persson för social turism ", skrev Niklas Ekdal nyligen på ledarsidan i DN. Välfärdschauvinismen visar sitt allra fulaste tryne. Utgångspunkten för våra ledande politiker tycks vara att all världens folk drömmer om ett svenskt socilabidrag som ger livstids helpension i Ikea-fotölj framför parabolteve. Det är en lika grotesk överskattning av välfärdsstatens lockelse som underskattning av invandrares drivkrafter. Det mesta talar för att rollfördelningen inom EU blir den omvända. Strävsamma östeuropéer vet vad fattigdom innebär, och kommer att plugga, jobba och tänka nytt i en takt som får bortskämda västeuropeiska fackföreningar och tonåringar att blekna." EU-ordföranden Göran Persson kritiserade 2001 de länder som ville ha övergångsregler för invandrare. Tre år senare vill folkhemsföreståndare Göran Persson själv införa sådana regler eftersom alla andra gör det. Först säger vi att utlänningarna tar våra jobb till lägre löner, sedan påstår vi att de tar våra bidrag. Fel när de jobbar och fel när de inte jobbar. Kanske ligger det något i de judiska ledarnas tal om europeisk dubbelmoral och signaler som oroar.. Ungern, ny EU-medlem: Ungerska företagare ställer ut i Kristianstad I samband med Ungerns inträde i den Europeiska Unionen, passar Föreningen Ungerska Företagare i Sverige (SMVE) på, i samarbete med Ungerska Riksförbundet SMOSZ, att anordna en ungersk företagarmässa i Kristianstads mässanläggning YLLAN. Det rör sig om ett initiativtagande från naturaliserade ungrare, vilka ser det som en självklarhet att de nu, när Sverige och Ungern genom det senares anslutning till EU kommer varandra ännu närmare, på sitt sätt och efter förmåga ska bidra till att anslutningen också markeras med ett betydelsefullt arrangemang, en företagarmässa i Skåne, med deltagare som rest hit från det nya unionslandet Ungern. Mässan planeras att äga rum i dagarna tre, det vill säga den 27, 28 och 29 maj Grunderna för ett lyckat genomförande läggs nu som bäst, en stor stab SMVE-folk och ännu fler utomstående hjälper till, var och en med sin kompetens, förmåga och ambition. Ändamålet är entydigt: att främja handeln mellan Sverige och Ungern, i synnerhet mellan Ungern och regionen Södra Sverige. Arrangörerna räknar med att över 100 ungerska företag kommer att ställa ut, i huvudsak inom följande fyra branschområden: livsmedel, textil och konfektion, turism och legotillverkning. Innovationer på väg hit Härutöver kommer en del företag att ställa ut med innovationer, som förhoppningsvis kan komma att ge goda möjligheter för svenska partners att göra lyckade och lönsamma affärer här hemma, med produkter som ännu saknas på den svenska marknaden. Med tanke på valet av tidpunkt, i stort sammanfallande med Ungerns inträde i Unionen, har arrangörerna bett Ungerns statöverhuvud, republikens president, Peter Mádl samt vice statsminister Péter Kiss att stå som beskyddare för mässan, ett uppdrag vilket båda accepterat. Inom kort kommer också två eminenta personer inom svensk politik och näringsliv att tillfrågas, att från svensk sida ikläda sig samma roll. Under den pågående mässan kommer, förutom de utställande företagen även tre ungerska regioner att presentera sig, dels med möjligheter för svenska partners att knyta givande affärskontakter, dels med lokala, genuint ungerska, kulturella inslag. En icke på minsta sätt underordnad målsättning i sammanhanget blir då att inom olika områden knyta kontakter med ett antal svenska regioner, i och för ett varaktigt, givande samarbete på olika för alla berörda intressanta områden, och därmed ytterligare utveckla och förädla kontakterna mellan länderna. länderna. De ungerska regioner som kommer att presentera sig är: Baranya, som omfattar ett betydande geografiskt område, beläget i Södra Ungern. Gödöllö med omnejd, som storleksmässigt är mindre än Baranya men har en annan karaktär, bl a för att det ligger närmare Budapest. Slutligen Mátészalka med omnejd som ligger i nordöstra Ungern och har sin egen genuint folkliga profil. Det ungerska året Förutom dessa aktiviteter kommer även flera föredrag och möten att hållas från både svensk och ungersk sida, ITDH (Hungarian Investment and Trade) planerar till exempel ett par seminarier om investeringsmöjligheter i Ungern. Dessutom kommer information och föredrag att hållas inom olika, för samarbete och affärskontakter intressanta verksamhetsfält, bland annat är föredrag av UD påtänkt, om aktiviteter inom Det ungerska året, ett storstilat evenemang, som både initierats och genomförs av departementet. Programmet är inte helt fastställt, och det är högst troligt att även andra intresserade kommer att vilja framför sitt budskap. Målsättningen är att mässan och de ungerska regionernas presentation skall bli en succé, något att upprepa i sinom tid, för båtnad för både Sverige och Ungern. Arrangörerna räknar med att kunna väcka många svenska företags intresse för ett besök på mässan, men också allmänhetens. Besöksfrekvensen torde därför bli tillfredsställande stor, varmed mässan skall kunna ge goda möjligheter för sponsorer att exponera både sitt namn och sin speciella profil. För närvarande funderar arrangörerna dock inte på att öppna för svenska företag att ställa ut. Bedömningen är att besökande svenska företag skall kunna skapa givande kontakter ändå samt finna vägar för bra affärer. Det kan nämnas, vilket arrangörerna noterar med tacksamhet, att det i Ängelholm baserade Företagarförbundet, med över medlemmar, redan anmält sitt intresse att vara med, och skrivit in sig bland sponsorerna. Förbundet kommer också att återfinnas bland utställarna med egen monter. Föreningen Ungerska Företagare i Sverige är en relativt nybildad förening, vars syfte är att med rådgivning och kontaktsökande hjälpa svenska företagare av ungersk härkomst samt med verksamhet på svensk botten till ett ännu bättre företagande, men också att i möjligaste mån bidra till den positiva utvecklingen av handeln mellan länderna, som nu kan förväntas accelerera i och med Ungerns inträde i Unionen. Robert Neufeld

3 HÍRADÓ 3 Rekordot dönt a tagság Tartalom Az idén január 31-én a stockholmi Magyar Házban került sor a Svédországi Magyar Országos Szövetség éves közgyûlésére. A gyûlés kiemelt témája a tavaszi ünnepi rendezvények körüli szervezési munka volt. Az egyesületek nagy része jól mûködik, s soruk egy újabbal gazdagodott: a Svédországi Magyar Vállalkozók Egyesülete (SMVE) lett a SMOSZ legfrisebb tagja. Bihari Szabolcs megtartotta hagyományos elnöki beszámolóját, amelybõl többek között kiderült, hogy az országos szervezet az elmúlt évet rekorddal zárta: a taglétszám az eddigi legmagasabb, 5700 személy. Ennek ellenére csak óvatosan szabad örülni az eredménynek, az aktív tagság ugyanis minden egyesületben rohamosan öregszik, s az új tagok toborzása várat magára. A soron következõ, ma éves generációnak nem nagyon akarózik átvenni a stafétabotot. Ennek a gondnak az orvoslása a SMOSZ egyik fontos idei feladata kell legyen. A vezetõség tavaszán fogalmazta meg a SMOSZ stratégiai tervét, azaz azokat a feladatokat és terveket, amelyek együttesen megteremtik a svédországi magyarság számára a nemzeti megmaradás lehetõségét. A terv megvalósításéért végzett munka folyamatosan és több síkon zajlik. Ennek érdekében a vezetõség a tavaly megbeszélést folyatott a Bevándorlásügyi Hivatal képviselõivel a svédországi magyarság jogi státusáról. A beszélgetésbõl egyebek mellett azt is megtudtuk, hogy javaslat van arra nézve, miszerint a bevándorló egyesületek a jövõ évtõl kerüljenek át a kultuszminisztérium felügyelete alá. 30 évet tölt a SMOSZ Nem sikerült azonban teljes mértékben elérni azt a célt, hogy a svéd és a magyarországi hivatalos szervekkel megértessük, mekkora tõke és milyen lehetõségek rejlenek a svédországi magyarságban. A jövõben ezért konkrét eredményeket fog kelleni felmutatnunk, s azt az idén már meg is tesszük annak az ünnepségsorozatnak a keretében, amely a SMOSZ 30 éves évfordulója és Magyarország EU-tagságának a köszöntése alkalmából kerül megrendezésre május között. (Folytatás a 10.oldalon) 3 Rekordot döntöttünk 4 Lovagkereszt Bihari Szabolcsnak 4 Levél Budapestre 6 SMVE-beszámoló 6 Magyar könyvek 10 Meghívott elõadóink 11 Csak a tanulás segít 11 SMOSZ-nyilatkozat 14 Arcképcsarnok 15 Számlák, pénzek 16 Portré: Maros Miklós 6 Egyesületi beszámolók 16 Panoráma Következõ számunk lapzártája május 15. Híradó FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8, Ekerö TELEFON/FAX: E-POSTACÍM: tunde.ujvari@kommunal.se MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal. POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg gyûjtõszámla; pg Duna-tv

4 4 HÍRADÓ Lovagkereszttel tüntették ki a SMOSZ elnökét Kormos László fotója. Kíváncsiság, meglepetés, öröm, büszkeség az érzé sek egész ská lája hul lám zott át az egy be gyûl te ken, ami kor a SMOSZ feb ru ári köz gyû lé sé nek vé gén dr. Szõke László nagykö vet úr Bihari Szabolcs SMOSZ-elnök zakó já nak hajtó ká já ra rá tûz te a Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztjét. Úgy vélem, ezt a megtisztelõ elismerést arra különösen érdemes ember kapta. Olyasvalaki, akinek kiemelkedõ képes sé geirõl, nagy oda adá sá ról, mély elkötelezettségérõl, szerény áldozat- vállalásáról, kitar tó, szor gal mas mun kájáról valamennyien meggyõzödhettünk. Tettei, érdemei, de személyisége és emberi tulajdonságai révén is kimagasló módon hozzájárult ahhoz, hogy a svédországi magyarság ma szervezetileg erõ södik, erköl csi - leg gaz da go dik, és anya gi lag gya rap szik mél tat ta Magyar - ország nagy követe Bihari Szabolcsot.nagy követe Bihari Szabolcsot. Én, a Magyar Köztársaság elnöke Bihari Szabolcsnak, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége elnökének a svédországi magyar közösség szervezésében és tevékenységének irányításában, illetve a nyugat- és észak-európai magyar szervezetek közösségi munkájában játszott kiemelkedõ szerepéért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. Mádl Ferenc Budapest, november 24. Dr. Szõke László elmondta, e kitüntetés annak a ténynek a jelképeként szolgál, hogy a messzi haza, a végre demokratikus és végre független köztársaság mennyire megbecsüli mind Bihari Szabolcs, mind a SMOSZ, mind a magyar nemzethez való tartozását szabad akaratából megvalló és vállaló, közösségéért tevékenykedõ valamennyi svédországi magyar munkáját. Elnök úr, Szabolcs, gratulálok. A taps, a fõhajtás ma Téged illet zárta szavait dr. Szõke László. A SMOSZ levele a magyarországi politikai döntéshozókhoz a kettõs állampolgárságról A SMOSZ közgyûlése határozatot fogadott el, amelynek ér tel mé ben a kö vet ke zõ ké rést tar tal mazó levél lel for du lunk a Magyar Köz tár sa ság el nö ké hez, mi nisz terelnökéhez, a négy parlamenti párt elnökéhez valamint a Parlament Külügyi Bizottságának elnökéhez: Tárgy: A nyugati szórványban élõ magyarság számára a megkönnyített honosítási eljárás bevezetése A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) Közgyûlése megbízta a Szövetség vezetõségét, hogy a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) budapesti közgyûlésének december 7-8-i memorandumában foglalt kérését, az anyaország hatá rain túl ról származó és ma Nyugat-Európában élõ honfi társaink magyar állam polgár ságá nak alanyi jo gon való meg adását illetõen, a Magyar Kormány nál újólag vesse fel, és annak teljesítését szorgalmazza. Ezen megbízás alapján fordulunk Önhöz. Indokolás: A kettõs állampolgárság megvalósítása ügyében a Kárpátmeden cében jelenleg is zajló vitát nagy figye lem mel kísérjük. Szeretnénk azonban leszögezni, hogy mi ebben a kérdés ben már 2002-ben állást fogl al tunk. Tehát elvárásunk nem új keletû. Az érvényes Állampolgársági Törvény a Nyugat- Európában élõ magya rok egy részének a honosítását diszkriminatív módon kezeli. Amíg az anyaországból származó egyének honosítása lehetséges, a határon túlról ideszármazott magyarok honosítása lehetetlen. Mi itt ezt a megkülönböztetést évtizedek óta nem ismerjük, közösségeink minden tagját származási helyétõl függetlenül teljes értékû magyarnak fogadjuk el. Szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam végre ezt a két részre való szakítást orvosolja. Ezért fontosnak tartjuk a magyar Állampolgársági Tör vény honosítással kapcsolatos szakaszainak a kiterjesz tését minden nyugati magyarra. Ez a magyarság itteni meg ma ra dásához jelen tõsen hozzá járulna. Amikor a kettõs állam pol gár ságról beszé lünk, akkor ter mé szete sen a teljes jogú állampolgárságra gondolunk. Az is világos, hogy az alanyi alapon történõ az egyéni kéréshez és megfelelõ magyarságismerethez (pl. nyelvtudás) kötött honosítást részesítjük elõnyben. Ez a megoldás minden bizonnyal segítene, hogy a magyar szülõk nyugati szórványban született gyer me kei, amennyiben a családban ápolják és õrzik magyar tudatukat, jogilag is kötõdjenek Magyarországhoz. Így helyreállna a méltányosság a magyar közösségi munkát végzõk között, és ifjabb nemzedékünk teljes ségében megmaradhatna a nemzet kötelékében. Kérjük Önt, hogy a magyarországi parlamenti pártokkal együtt, ezt a számunkra kiemelt fontosságú és a Magyar Köztársaság számára is csak elõnyökkel járó kérést orvosolni sziveskedjenek. Tisztelettel: Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke

5 HÍRADÓ 5 Mi azért tovább dolgozunk Az SMVE, a Svédországi Magyar Vállalkozók Egyesülete jelenleg egy fõ célt tû zött ki maga elé: a május vé gé re ter ve zett magyar or szági vállalko zók ki állí tá sá nak, vala mint három magyar országi ré gió sike res be mu tatko zá sá nak a meg rende zé sét Kris tianstad ban, pon to sab ban az ottani Yllan vásár köz pont ban. Mind két ren dez vény a SMOSZ 30 éves fenn állá sának megünneplésével valamint Magyarország Uniós csatlakozásával kapcsolatos. Az elõkészítõ, sokszor komplikált és sok utánajárást, tervezést igénylõ munka már tavaszán megkezdõdött és nem csak, hogy mindeddig tart is, de mostantól mutatja meg igazán, milyen erõbedobást, milyen kompetenciát igé nyel. Ez a feb ru ár 21-én és 22-én Kristianstadban meg tar tott veze tõ ségi ülé sen vala mint az azt kö ve tõ meg be szé lésen vált vilá gossá, ame lyen a veze tõ ség a meg hívott egye sü leti veze tõk kel meg beszélte a tervezet elõtt álló feladatokat. Egy egész stáb végzi a munkát A vezetõségi ülés fõ pontja a ki állí tás sal össze függõ rész fel ada tok el osz tá sa volt. Ezek közé tar to zik pél dául a kü lön bözõ be dol go zók kal, szál lí tók kal, szol gál ta tókkal való kapcsolattartás, az ideutazottak el szállásolásának megszervezése, a folya matos élelmezés megszervezése, a szük sé ges nyomdai cikkek elõállítása, vala mint a terjesztéssel kapcsolatos média kapcsolatok megteremtése és fenntartása. De van eze ken kívül sok más teendõ is, amelyek ha son ló fon tos ság gal bírnak. Az el kép ze lés az, hogy azok a veze tõ ségi tagok, akik a külön bözõ fel ada tokat el vál lal ták, meg fe lelõ nagy ságú gár dát gyûjt se nek ma guk köré, akik nek a segít sé gével a ki tûzött munkát elvégzik. Tudvalevõ, hogy a sikeres keresz tülvitelnek anyagi elõfeltételei vannak. A már jóelõre összeállított költségvetés világosan kimutatta, hogy bizonyos sponzorálás nél kül a tervezetet finanszírozni nem lehet. Ezért a vezetõség már a munka beve ze tésével megkezdte a svéd és a magyar sponzorok felkeresését. Svéd részrõl kész pénz támo ga tásért folya mod tunk a jelöl tek hez, ma gyar rész rõl pedig bizonyos garan ciákért, még hozzá magá hoz a Ma gyar Kor mány hoz. Ami a svéd orszá gi spon zo rá lást il leti el mond hat juk, hogy a munka eddig eredményes volt. Az eddig be ígért, és biztos nak is vehe tõ támo ga tás kb koronára rúg, de ezt a pénzt még nem kellett igénybe vennünk, mert csak akkor nyúlunk hozzá, amikor biztosan tud juk, hogy a ki állí tás meg is lesz ren dez ve. Ez pedig a Ma gyar Kor mány részé rõl be ígért garan ciák va lós mi vol tá tól függ. Más szóval, ha az ígért garan ciá kat meg kap juk, biz tos ala pok ra ke rül a ter vezet és a be fek te té se ket igény lõ mun ka, például a vá sár köz ponti szer zõ dés meg kö tése, a nyom tat vá nyok el ké szí tése, vala mint a ter jesz tés sel járó ki adá sok el vál lalása megkez dõd het. Ha vi szont a garan ciá kat nem kap juk meg, ami a jelen legi magyar or szági gaz da sági viszo nyok mel lett nem lehe tetlen, akkor maga a ki ál lí tás nem lesz megrendezve. Erre is fell kell készülnünk, az SMVE vezetõsége ezzel is tisztában van. Mi lesz, ha nem lesz? A kiállítás, mint már említettük, nem az egyetlen tervezet, és a meghívott egyesületi vezetõkkel február 21-én lefolytatott információs találkozón a kiállítás elmara dása esetében aktuális alternatívát tárgyal tuk meg. Az eredeti tervezet sze rint a kiállítással egyidejûleg há rom magyarországi ré gió fog be mu tat kozni: Baranya, Gödöllõ és környéke vala mint Mátészalka és környéke. Ez a há rom ré gió teljes kulturális prog ram mal jönne ide azzal a cél kitûzéssel, hogy itt testvérrégiókra találjon, amellyekkel messzemenõ együttmûködést tud kialakítani. A svéd régiók meg ke resé sét és aktivizálását a vezetõség a helyi ismeretekkel és kapcsolatházlózattal rendel kezõ egyesületeknek volt szán dé kéban átadni. A február 21-én meg tar tott in formá ciós talál ko zón a jelek szerint sikerült a jelenlévõ egyesületek érdeklõdését felkelteni. A kel lõ, írás beli több let informá ció átadásával, ami a napokban megtörténik, az egyesületek kézbe veszik az ügy intézését. A vezetõségnek nincs két sége affelõl, hogy a próbálkozás, tehát a test vérrégiók aktivizálása kellõ erõ be dobás mellett sikeres lesz. Jelen pillanatban ez a helyzet. A vezetõ ség nagy figye lem mel kí séri a magyarországi gaz da sági hely zet közel jövõben történõ kialakulását, és termé sze te sen nagy vára ko zás sal néz az el követ ke zendõ né hány hét elé, ami kor is el dõl, hogy ma gyar részrõl beválnak-e a tett ígé re tek, vagy sem. Akár mi is tör té nik ez ügy ben, az SMVE veze tõ sége a tervezeten tovább dolgozik. Neufeld Róbert Magyar könyv - ingyen Talán nem mindenki tudja, hogy ha bemegy a lakásához legközelebb esõ közkönyvtárba Svédország bármelyik önkormányzatában, és magyar kölcsönkönyveket kér, akkor az illetõ könyvtár alkal mazottja ír egy levelet a stock holmi Nemzetközi Könyvtárba (Internationella biblioteket) meg jelölve azt, hogy hány magyar köny vet kérnek, milyen korú köl csönzõ számára, és milyen témában. Alulírott kéz hez veszi a megrendelést, a csoma got össze állítja, és elküldi három hónapra a megrendelõ könyv tárnak. A köl csönzés, amennyiben nem egyéni címet kérnek, ingyenes! A Nemzetközi Könyvtár állományában fél évvel ezelõtt 4393 magyar könyv volt, azóta már több van, ugyanis folyamatosan vásá rolunk. Újabban egyre több ifjú sá gi köny vet, mert abban a kate gó riá ban szegényes volt a kínálat. December végén például ilyen könyvek érkeztek Budapestrõl: * Claire Robertson: Egy fülig szerelmes tinilány levelei * Babay Bernadette: Csélcsap kamaszok * Anne Fine: Apa csak egy van * Fekete István: Hajnal Badányban * Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó Amennyiben valaki nem darabra vagy téma szerint választ és rendel, hanem egy bizonyos szerzõtõl akar egy címet, az vagy az illetõ könyvtárostól kérjen segítséget, vagy ne sajnálja a fáradságot, és keressen maga! Az internetcím: ott elég a Katalogen szóra rákattintani, és máris indulhat a keresés! Még azt is meg lehet tudni, hogy az illetõ könyv bent van-e a helyén, vagy kikölcsönözte más. A megtalált címet is a könyvtáros rendeli meg, és ez a kölcsönzés már (minimális) pénzösszegbe kerül, viszont a kölcsönzõ levelet kap haza, ame lyikben ér te sí tik, hogy meg érkezett a könyve. Sok szerencsét kíván: Gergely Tamás

6 6 HÍRADÓ Custos Tavaszi szél A Tavaszi szél mára már fogalom Göteborgban, sõt, kis túlzással lassan országszerte is az lesz. Tíz éve járnak össze a szülõk, s hozzák-viszik gyermekeiket a próbákra, foglalkozásokra, rendezvényekre. Tíz év nagy idõ, s még mielõtt feledésbe merülne sok érdekes és fontos részlet, megkértem néhány szülõt s ha jól megnézzük a dolgot, itt a szó szerinti szülõk kapnak szót elevenítsék fel a múltat, beszéljenek a jelenrõl, s vázolják a jövõ elképzeléseit. Igaz-e, Éva, hogy te úgy bábáskodtál a Tavaszi szél megszületésénél, hogy miközben báboztatok, Melinda babád épp az öledben volt? kérdezem Fülöp Évát. Az akkor még ifjúsági körként mûködõ Kõrösi Csoma Sándor egyesület keretén belül indult egy bábcsapat Bedõ Nóra, Bán Zsófi, Kisch Bandi, zongoránál Simon Anna, a Nadler házaspár és sok más vendégszereplõvel. Együtt figyeltünk fel arra, hogy mennyi magyar gyermek van Göteborgban, és akkor született meg a gondolat, hogy valami rendszeres foglalkozást szervezzünk ezeknek a gyerekeknek tavaszán született Melinda lányom, és vele együtt indult a tavaszi szellõ. Így lettem ALU-s alkalmazottja a körnek, és így indult el szombatonként az óvodás gyerekekkel való foglalkozás. Rajzoltunk, festettünk, és sokat énekeltünk. Egy idõ után olyan sokan lettünk, hogy két csoportra kellett osztani a gyerekeket. Akkor vette át a nagyobbakat Fazekas Mariann, aki képzett óvónõ. Utána Boros Kati vidámsága fogta össze a csapatot, majd testvére Edit, aztán László Patrícia folytatta a tevékenységet. E tájt alakult meg a nagyobbaknak a tánccsoport Veres Gyuszi, késõbb Szalai Zsuzsa vezetésével. Mára a tavaszi szellõ már Tavaszi széllé dagadt, és reméljük, még sokáig hoz vidámságot a göteborgi magyar gyerekeknek. Tavaszi rügyek Nadler Mariann egy idõre Gotlandra költözött, s most, visszatérve gyermekei szülõvárosába, ismét bekapcsolódott a szervezésbe. A Tavaszi szél egyébként egy rendkívül találó név, bárki is jött rá, zseniális ötlet volt. Svédül is nagyon jól hangzik: vårvind. Egészen megható, szorító érzés keríti az ember leányát hatalmába: a tavasz mint az újjászületés jelképe. Csak rá kell nézni ezekre az aranyos emberpalántákra, ahogy ártatlan lelkük teljes odaadásával játsszák, táncolják-dalolják rá a világra zabolázatlan jókedvüket. Bizony, Patriciának elég nehéz dolga van, ha a pedagógia medrébe akarja terelni ezt a kedves kis csapatot. De szerintem itt nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy érezzék jól magukat egymással. Ez egy kicsit a magyarságtudatukat is erõsíti, hiszen ezt sem lehet elég korán kezdeni. (Kodály után szabadon, aki szerint a zenei nevelés a születés elõtt kilenc hónappal kezdõdik.) Patrícia, téged mi hajt, mit akarsz megvalósítani? Szeretném, hogy a gyermekeink magyarok maradjanak. Úgy érzem, a mi magyar kultúránk van olyan gazdag és értékes, hogy érdemes legyen megtartani. Különböző területekkel szeretném megismertetni a gyermekeket. Van a terítéken nyelvgyakorlat különböző formában, néptánc, régi magyar játékok, bábszínház. Feladatlapokkal dolgozunk, beszélgetünk. Minden félévnek megvan a maga témája, így eddig például tanultunk az emberi testről, egy másik aktuális témánk az állatvilág. Ebben a félévben a magyar ünnepekkel szeretném megismertetni a társaságot. Próbálok kifejleszteni egy csapatszellemet, hogy a gyerekek szeressenek találkozni egymással, és jó kedvvel vegyenek részt a foglalkozásokon, hogy érezzék: összetartozunk. Magyar gyermekkor Fülöp Tünde, te miért hozod ide a lányod? Nagy megelégedést nyújt számomra az a tény, hogy Júlia, aki nemsokára öt éves lesz, szívesen, rendszeresen látogatja a magyar foglalkozást. Nekem a legfontosabb elvárásom, hogy magyar gyerekekkel találkozzon, és a foglalkozások alatt magyar nyelven beszéljen. Patrícia energiát fordít a szókincs bõvítésére, és a tánctanulással kapnak egy jó adagot a magyar kultúrából, amit otthon nem olyan könnyû megadni. A sok fellépés különösen jó, segít az identitás kialakulásában, és az összetartozás érzésének a megerõsítésében. A magyar hagyományos gyermekjátékok különböznek azoktól, amelyeket a svéd óvodában játszanak, és ez is nagyon fontos, hogy tudja a gyerek teljes egészében átélni, milyen a magyar gyermekkor. Annak is örülök, hogy a lányom ezen a csoporton át olyan gyerekek társaságába került, akiknek teljesen természetes megtanulni egy verset Mikulásra, vagy részt venni az évi szavalóversenyen. Ezek a tevékenységek, bár elvileg a Tavaszi szél foglalkozásán kívül esnek, mégis innen indulnak. Zenei anyanyelvünk A munkához pénzre is szükség van. Hogyan oldjátok meg a finanszírozást? Legfontosabb támaszunk az ABF. Innen tanulókörökre jön a pénz költségtérítõ eszközként mondja Moulavi Márta, aki háttérszervezõként jelentõs terhet vett le a pedagógusok válláról, s megpróbálta összetartani a csapatot. Az Õrszavaktól kapunk egy kis anyagi juttatást, s a Körösi egyesület nagyon sokat segített az idõk folyamán, többek között például amikor a táncruhák elsõ generációját akartuk igen sürgõsen elõteremteni. Most, hogy Tavaszi szél ifjúsági és gyermekcsoport néven önálló egyesület leszünk, hozzáadódik majd költségvetésünkhöz a tagdíj, meg a tagok utáni önkormányzati támogatás is. A csoport kezdetben magyar óvodaként mûködött, de a végén minden lurkót a magyar népi tánc heve ragadott el leginkább. Hát igen, errõl ismertek vagyunk: a tánc és az ének a zenei anyanyelvünk. Most, hogy önálló egyesületté fejlõdtünk, újabbnál újabb aktivitásokkal frissítjük föl tevékenységünket, és nem utolsó sorban még egy újabb minõségi ugrással dicsekedhetünk: teljesen áttértünk az eredeti magyar táncokra és énekekre! Sall László Fülöp Tünde felvétele.

7 HÍRADÓ 7 Van-e megtartó ereje a magyar lélekbõl fakadó dallamnak? Nemzeti összetartozásunkat elsõsorban a közös nyelv alapján érezzük. De hasonlóan vagyunk a zenével is, a világ sokféle zenéje között van egy, amely legközelebb áll hozzánk, népi nemzeti egyéniségünket a legjobban kifejezi; amelynek megszólalása, ha távol vagyunk szülõföldünktõl, hazánkat juttatja eszünkbe, s amelyrõl egymást mint közös jelrõl megismerjuk. Ezt a zenét nyilván ismernie kell annak is, aki nem rajong érte: egyszerûen azért, mert hozzánk tartozik. Mint gyakorló anyanyelvoktató és zenepedagógus a napokban kellett beszámolnom több más nemzetiségû kollégával együtt arról, hogy Växjö és Ljungby önkormányzataiban (mivel itt dolgozom) milyen módon járultunk hozzá az integrációhoz. Magyarán: hogyan teremtettünk otthont magunknak, családunknak, hogyan tudtunk gyökeret ereszteni az idegenben, mennyire befolyásolt a svéd kultúra, életvitel anyanyelvünk, kultúránk megõrzésében, továbbadásában....volt mirõl beszámolnom! November 29-én, mint arról már értesültetek, a Växjö-i és Ljungby-i Magyar Klub gyermekcsoportjai és az énekkar rendezett hagyományõrzõ találkozót. A két egyesületbõl 40 gyermek, a kórus, a szülõk és sok-sok kíváncsi svéd és magyar találkozott. Szívmelengetõ volt látni a virágos szoknyákban kerengõ, elvesztettem zsebkendõmözõ, bújj-bújjozó kislányokat és fiúkat. Mondókázás közben egyik gyermeknek eszébe jutott megkérdezni a szülõket: Hát ti tudjátok-e a Kiugrott a gombocót?" S képzeljetek csodát, a szülõk emlékeztek és tudták!! Ez az élmény újra megerõsített abban, hogy magyarságunkat csak úgy tudjuk megtartani, ha olyan rendezvényeket szervezünk, ahol szülõ és gyermek egyformán jól érzi magát, mert ha a gyereknek tetszik a foglalkozás, oda még máskor is el akar menni csak legyen aki oda elvigye!! A svédországi magyarok ügye nem attól fog elõre menni, hogy piros-fehér-zöldre festjük, hanem attól, hogy milyen dolgokra vállalkozunk, kiket vonunk be a munkánkba mi, akik magyarok itt éltünk Svédországban. Sajnos, velem együtt lassan kiöregszünk. De amíg van erõ, lelkesedés, kedv, hozzáértés, érdeklõdés csinálni kell ezt a munkát, át kell adni a lángot és a sok-sok tapasztalatot, mert nem elég úgy nekifogni, hogy beszerzek egy pár könyvet Magyarországról. A foglalkozás változatos, építõ jellegû kell legyen, sok szeretetet és türelmet igényel. A másik szívügyem a 26 tagú Ljungby-i vegyeskórus, amely ugyancsak részt vett ezen a találkozón. Ezen kívül minden évben szerepel a Ljungby dagar és az Invandrarnas fest nevezetû rendezvényeken, svéd és magyar miséken méltón képviseli a svédországi magyarságot. A hét minden péntekén kétórás próbát tartunk, ami nem kis áldozat senki részérõl (jómagam és családom 80 km-t utazunk!), de megéri együtt lenni falustársaimmal. A klub most rendelt Illyefalváról (Kovászna megye) gyönyörû népi stílusú ruhákat (nem kis pénzért!!), a repertoár megfelelõ. Kiemelném belõle az EU-himnuszt: Beethoven IX. szimfóniájából az Örömódát 3 szólamra egy 7 éves fiúcska szólóénekével (magyarul svédül), Verdi Nabucco címû operájából a Rabszolgák kórusát, Bárdos Lajos: Tiszamenti dallamokat. Egy kórust, sajnos, hosszú távon nem lehet csupán templomi szereplésekkel fenntartani és megtartani, kihívás kell, cél kell, hegy érdemes legyen dolgozni, látni az eredményt, érezni a hozzáértõk megbecsülését. Semmiért nem adnám azt az érzést, itt Vikingföldön, amikor a sok gyerek, szülõ, kórustag Erdélybõl, Vajdaságból, az anyaországból együtt énekeli, hogy Tavaszi szél vizet áraszt vagy akár azt, hogy Tüzet viszek, ne lássátok. Lám nem csak nyelvében, tájában, hanem pentaton (ötfokú zene) rezdülésében is él a nép még akkor is ha töredékeit messzire fújta a történelmi szél. Itt szeretném megköszönni Molnár Gergelynek és Kovásznay Ádámnak szíves meghívásukat jó volt veletek ünnepelni, énekelni. Aki ott volt, abban erõsödött az anyanyelv, a magyar lélekbõl fakadó dallam megtartó ereje, amelynek vannak még nagykövetei az egész világon, ahol magyarul ejtik a szót. Benczédi Zsuzsanna Egyesületek Meghívó a SOMIT 10 éves jubileumi táborára Szeretettel meghívunk a Tångagärde-i gyülekezeti otthonba, hogy együtt töltsünk 4 napot és megemlékezzünk az eltelt 10 évről. A tábor május 19-én kezdődik és 23-ig tart. Örömmel látjuk a gyermekeiteket is, és ennek érdekében számukra is biztosítunk érdekes és lefoglaló programokat. Felnőttek Szerda: - Tábornyitás és ismerkedés Csütörtök: - Tájékozódási játék - Vetélkedő - Nótázás Pál József harmonikakíséretével Péntek: - Választott identitástudat, Kovásznay Enikő - Ki a bűnös Jézus haláláért? Beszélgetés Nagy Gáborral - Szabadon választott tevékenység (kenu, bige, foci) - Zenei est: Pál József szintetizátor-kíséretével Szombat: - Megéltük a jövő századot, A peregrinus kör, Veress Zoltán - A SOMIT története, visszaemlékezés -Tavaszi szél tánccsoport, László Patrícia - Néptánc, Soós Boróka és barátai - Tábortűz - Nótázás Stuber Györggyel tekerő és duda kíséretével - Tűzijáték Vasárnap: - Istentisztelet, Nagy Gábor - Táborzárás Gyerekek Szerda: - Tábornyitás és ismerkedés Csütörtök: - Reggeli torna, népdalok, tízórai - Álarckészítés - Labdajátékok - Mesefilm: Némó a kishal Péntek: - Májusfa-készítés, festés - Korona- és zászlókészítés - Ügyességi játékok a szabadban - Meseolvasás Szombat: - Sütés: aprósütemények készítése - Akadálypálya a szabadban - Magyar történelmi mese, rajzolás, Varga Melinda - Tavaszi szél tánccsoport, László Patrícia - Néptáncbemutató és -tanítás - Mesefilm, Franklin - Tűzijáték Vasárnap: - Bibliai mese, Lomjánszki Anita - Táborzárás Tudnivalók A résztvevők létszámának számontartása érdekében jelentkezni és érdeklődni Váncsa Andrásnál vagy Blénessy Péternél kell. A jelentkezés a legkésőbb május 1-ig befizetett tábordíjjal lép érvénybe. A helyek elfogyhatnak, aki hamarabb fizet elsőbbséget élvez. Egyéb: A tábordíj: - tagoknak 60 kr/nap - nem tagoknak 80 kr/nap - gyerekeknek 10 kr az egész tábor - a tagságdíj egy évre 120 kr - ingyenes tagságot kap 2004-re, aki az egész táboron részt vesz A SOMIT PG-száma: Váncsa András, bandi@comhem.se Blénessy Péter, peter.blenessy@comhem.se A Cimbora-táborral együttműködve, amely szintén május között kerül megrendezésre, a 7 év feletti gyermekek érdeklődés szerint részt vehetnek az ott szervezett programokon és tevékenységeken. Jelentkezni ifj. Vaszi Árpádnál lehet (arpad.vaszi@comhem.se, tel ,). Szeretettel várunk a táborra! A SOMIT vezetősége

8 8 HÍRADÓ Egyesületek Életet az éveknek... A Híradó múltkori számából sajnálatos véletlen folytán kimaradt a Senior Klub beszámolója, s helyére ismét a júniusban íródott cikk került. A Senior Klub vezetõségétõl és az olvasóktól egyaránt elnézést kérünk. Itt következik a decemberi beszámoló. A szerk. Az egyetértés a kis dolgokat is nagyra növeszti, az egyenetlenség pedig a legnagyobbakat is megrontja. (Sallustius Kr.e ) Ígéretemhez híven, ebben a híradásban a Senior Klub élete mellett az alapítványról és a szervezés alatt álló idősotthonról is tudósítok. Amint azt a tájékoztatóból láttátok, egy lelkes kis csapat idejét nem kímélve dolgozik ezen a feladaton, de sajnos nagyon kevesen vannak. A napi egyéb intéznivalók mellett alig jut idő a rengeteg telefonra, kapcsolatok keresésére, hozzátartozókkal való beszélgetésekre, üres helyiségek megtekintésére stb. Ezek csak a legfontosabbak, amiről említést kell tenni, de ezzel egyidőben a Senior Klub élete is folyik változatlanul, sőt, egyre növekvő érdeklődés mellett. Már többen arról beszélnek, hogy egy nagyobb helyiségbe kellene költözni, mert a hétfői, Zöld Márti vezette tornán alig van helyük a résztvevőknek ahhoz, hogy mindkét karjukat oldalra kinyújtsák, olyan szorosan állnak egymás mellett. Mi, a szervezők, ennek csak örülünk, és mindent megteszünk azért, hogy még a mostaninál is többen jöjjenek el hozzánk. Keressük a kapcsolatot más egyesületekkel is. November 21-én fehér asztal mellett láttuk vendégül a Magyar Orvosegyesület érdeklődő tagjait. Tettük ezt részben azért, hogy megköszönjük a nálunk járt orvosok önzetlen segítségét, illetve kedvet csináljunk újabb vállalkozóknak, hogy bekapcsolódjanak a klubban folyó munkába. Az alkalmat egyben felhasználtuk arra is, hogy megosszuk a vacsorán résztvevőkkel az idősotthonnal kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat, gondjainkat, illetve ötleteket és segítséget kapjunk. Azt gondolom, hogy ezt már eddig is sikerült elérni, hiszen csak az ősszel három új orvos barátunk adta segítségét a Senior Klubban folyó egészségápolási programhoz. Köszönjük nekik, és mindenkinek, aki minden ellenszolgáltatás nélkül eddig is sokat tett, és ezen keresztül jobbította idős magyar honfitársaink napi közérzetét. A közeljövőben a svéd nyugdíjas egyesület, a Sveriges Pensionärers Riksförbund (SPRF) hívta meg a klub vezetőségét egy jövőbeni együttműködés kialakításának megbeszélésére. Reméljük, hogy a látogatás hasznos és gyümölcsöző lehetőségek útját nyitja meg mindkét egyesület számára. A Senior Klub vezetője a Socialtjänstförvaltningen szervezésében lehetőséget kapott arra, hogy egy vezetőképzésen vegyen részt. Bízunk benne, hogy az ott szerzett ismeretek hasznosak lesznek a további munkában. Visszatérve az idősotthon szervezésére. A munka folyik, és az alapítvány számláján ha lassan is, de gyűl a pénz. Köszönet az adakozóknak, akiknek listája a következő (2003. november 30-ig): Deli Jolán és István, Ungváry Tamás, Tücsök Tibor, Ungerska Senior Klubben, Reisch Susanna és Frigyes, Burgetti Márta, Szabó Elena, Salamon Katalin és István, Szente Imre, Dr. Béla Rerrich, Tálas Ernő, Balogh Sándor, Baló Piroska, Dicker Iván és Bereczki Andrea, Bencsik Györgyi, Palotai Mária, Breuer Alice, Kazinczy Ferenc, Neufeld Róbert, Vajna Júlianna, Strivelius Kálmán, Bello-Janczak Ilona, Szél Károly, Simonffy Gyula, Kling Marianne, Dr. Carlesäter von Beregszászy Piroska, Ungerska Protestantiska Samfundet i Sverige, Sebestyén Mária és Gábor, Flesz Gizella, Miklós Margit, Deák Csaba, Bordás- Semmelweis Éva, Varga Magda, Kolumban Anna, Papp Iván, Bertha Lillie, Juhász Éva, Dr. Lili Rosenthal, Veress Magda és Zoltán, Varga Zoltán, Begazy Dénes, Vánky Anna és Farkas, Spuller Görgy, Juretic Stefan, Szitás Veronika és Robin, Went Mária, Anvegran Edit. Természetesen a befolyt pénzből nem lehet egy ilyen intézményt létrehozni, és az alapítványnak nem is ez a célja, hanem a magyar idősek gondozásának minőségét akarjuk az összegből javítani. Úgy érezzük azonban, hogy nagyon alacsony az érdeklődés a munka, a célok iránt, pedig ha valaki belegondol, mindenki csak öregszik, fiatalodni legalábbis a mai ismeretek szerint nem nagyon fogunk. Sajnálatos, hogy nálunk, a magyar egyesületeknél nincs olyan törődés az idősekkel legalábbis nem olyan szervezetten mint más bevándorló egyesületeknél vagy például a zsidó hitközség (Judiska Församlingen) keretén belül. Érdemes lenne ezen elgondolkodni, hogy miért nem tudunk mi is összefogva, teljes gondozást-törődést nyújtani idős honfitársainknak?! Palotai Mária a Senior Klub elnöke Lundi Magyar Kultúrfórum Újból eltelt egy év, és a februári közgyûlésen ismét elérkezett az elszámolás ideje. Március 15-ét a Csopaki néptáncegyüttes kiváló elõadásával ünnepeltük meg, nagyszámú közönséggel. Az elõadás után táncházat is tartottunk, ami nálunk most már majdnem hagyománnyá vált, fõleg a svéd közönség számára, akik izgalommal próbálgatják az új tánclépéseket. Április 4. egy igen emlékezetes nap volt számunkra, amikor is dr. Szõke László nagykövet úr volt a vendégünk. Magyarország közeledõ EU-be való belépésérõl tartott elõadást, amit nagy érdeklõdéssel hallgattunk meg. A húsvétról sem feledkeztünk meg ban a többi lundi bevándorló egyesülettel együtt nemzetközi húsvétot ünnepeltünk, ahol mi egy magyaros népmûvészeti kiállítással és mákos-diós kaláccsal csalogattuk a népes lundi közönséget, igen nagy sikerrel. A nyuszi is szokás szerint meglátogatott, és mindannyiunk örömére sok kis gyereknek osztott ki finomságokkal teli csomagokat. Részt vettünk a malmöi egyesület által rendezett Wass Albert színházi elõadáson és Kenéz Ágnes Olivia festõmûvész képkiállításán, valamint a testvéregyesületek báljain is. A Cimbora-táborban kilenc gyermek és két oktató vett részt, egyesületünk pedig az utazási költségeket fedezte. Az õszi félévet, újult erõvel, szeptember 10-én kezdtük. A kolozsvári opera nyolctagú csoportja volt ezúttal a vendégünk, akik világra szóló sikerrel mutatták be Emlékszel még... címû mûsorukat. Nekünk, lundiaknak annyira tetszett, hogy másodszor is megnéztük, amikor az elõadómûvészek Kristianstadban léptek fel. Október 23. alkalmából az idén Vanek Béla volt a vendégünk. Az igazat megvallva nem nagyon volt tetszésünkre az elõadása; mint ahogy többen is megjegyezték, inkább ünnepelniemlékezni szerettünk volna. November 9-én a lundi Forrás népi táncegyüttes 10 éves ünnepi mûsorán vettünk részt a rendezõk örömére nagyszámú közönség tagjaiként, amit újból a szokásos és igen népszerû táncház követett. A muzsikát az ez alkalomra meghívott Venyige együttes szolgálta, magas mûvészi szinten. Az évet a várva-várt Mikulás-ünnepséggel zártuk. Az idén a marosvásárhelyiek szórakoztatták a rengeteg hahotázó gyermeket és szülõt kitûnõ bohózatukkal. Maga a Mikulás sem került el bennünket, böven megajándékozva kicsinyeinket (63 gyerek). Aluuan Gabriella

9 HÍRADÓ 9 Ljungby-i Petõfi Magyar Egyesület Alig múltak el a karácsonyi és újévi ünnepek, február elsõ péntekén tavaly máris megkezdõdött kórusunk tavaszi szezonja. Február 8-án és 9-én részt vettünk a SMOSZ tisztújító közgyûlésén, ahol Drahos Krisztina és Bokor Domokos képviseltek minket. A hónap végén megrendeztük farsangi mulatságunkat, ahol Pál Jóska és zenekara szórakoztatta az összegyûlt társaságot. Nagyon jól sikerült bál volt, különösen a jelmezek váltottak ki nagy tetszést. Március 1-én megtartottuk egyesületünk évi közgyûlését. Március 15-én a kórus és a tánccsoport a Kõrösi Csoma Sándor egyesülettel együtt ünnepelt. Nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt, amiért hálás köszönet a göteborgi vezetõségnek, hogy meghívtak és megvendégeltek bennünket, hiszen ez alkalommal családunk 42 tagú volt. A hónapot kórusunk és tánccsoportunk az ABF által megrendezett Bevándorlók fesztiválján való fellépéssel zárta. Fábián Mihályt és feleségét áprilisra hívtuk meg, hogy a ljungby-i közönségnek, de fõleg a gyerekeknek mutassák be a Vitéz László és a többiek címû bábjátékot. Az elõadásra váratlanul sokan jöttek el, gyerekek és szülõk egyaránt. Az elõadás után kellemes délutánt töltöttünk együtt. Meg kell jegyeznem, hogy az elõadók teljesen díjmentesen szerepeltek, csak a benzinpénzt fizettük közösen a halmstadi egyesülettel, mivel aznap ott is felléptek. A halmstadi egyesület meghívására április 26-án a Bevándorlók fesztiválján léptünk fel. Ùgy tapasztaltuk, hogy ezek a vendégszereplések igenigen hasznosak. Az itt szerzett tapasztalatokat jól lehet hasznosítani az egyesület további munkáiban. Többször is vendégszerepeltünk Kristianstadban, Växjöben, Halmstadban és Göteborgban. Részt vettünk a helyi önkormányzat, az ABF rendezvényein is. Különösen nagy élmény számunkra, hogy dalárdánkkal felléphetünk az istentiszteletek és szentmisék alkalmával, amellyel vallási szertartásainkat szebbé, ünnepélyesebbé tehetjük. Április végén a nagyváradi Kiss Stúdió mûvészeit fogadtuk, Varga Vilmost és Kistörék Ildikót, akik az Üzenet az otthoni hegyeknek címû mûvet adták elõ. Az elõadás után az egyesületünk székhelyén Vass Albert életével kapcsolatban kötetlen beszélgetésre került sor. Akik olvasták a könyveit, tudják, hogy mindenik csodálatos, de engem mégis az Adjátok vissza a hegyeimet nyûgözött le a legjobban, mert az én életem bizonyos epizódja hasonlít a Vass Albertére; legjobban talán az a tény, hogy én is 6 éves koromtól édesanya nélkül nevelkedtem, bár Vass Albert kígyómarás miatt hiányolta az anyai szeretetet, én pedig betegség folytán veszítettem el édesanyámat. Az elõadással egyidejûleg, május végén, Drahos Krisztina és Pálfi Katalin az anyanyelvi oktatók továbbkézpzõ táborában vettek részt. Május 30-án megrendeztük a kórus és a tánccsoport évzáróját, ahol ismét Pál Jóska szórakoztatta zenekarával a résztvevõket; köszönet érte. Az utóbbi idõben sajnos nagyon nehéz idõt egyeztetni velük, mert nagyon felkapottak lettek egész Svédországban. Augusztus 23-án Tångagärdén Szent István ünnepét a SMOSZ féléves közgyûlésével egybekötve tartottuk meg, amelyen a Magyar Köztársaság nagykövete, Szõke László is részt vett. A hónap végén sikeresen megnyitottuk a kórus, a tánccsoport és a gyermekoktatás új szezonját. Az õsz folyamán megkezdtük egyesületünk székhelyén a hétvégi (szombat-vasárnap) nyitvatartást abban a reményben, hogy lesznek, akik kihasználják majd az újonnan vásárolt társasjátékokat is. A dalárda és a zenészek számára új egyenruhákat, a futballistáknak új mezeket vásároltunk. Szeptemberben a Kolozsvári Magyar Opera mûvészei voltak a vendégeink, akik az Emlékszel még címû mûsorukat adták elõ. Az elõadás nagy sikert aratott nemcsak Ljungbyben, hanem egész Svédországban is. Szüreti bálunkat hagyományosan októberben rendeztük meg, amelyen Dancs Annamari és csapata zenéjükkel reggelig szórakoztatták a közönséget. Gergely István plébános és Molnár-Veress Pál lelkész ökumenikus szentmisét tartott november 2-án, amelyen nagyon sokan vettünk részt, és Június 14-én számos résztvevõvel a gyerekek évzáróját tartottuk meg kinn a csodálatos természetben, Furutorpon, ahol Péter Misi számunkra feledhetetlen bográcsgulyással kedveskedett. Ezúttal mondunk köszönetet minden szülõnek, akik rendszeresen elhozták gyermekeiket az anyanyelvi oktatásra. Köszönet Drahos Krisztinának és Pálfi Katalinnak, akik odaadó szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel, és nagyszerû kirándulást is szerveztek. koronával segítettük a csíksomlyói Csibész nevet viselõ, fiatalokat támogató alapítványt. November 22-én nosztalgiaestet rendeztünk, amelyre sokan eljöttek fõleg fiatalok Lundból és Malmöbõl is. A växjöi egyesület meghívására a Dalárda, a tánccsoport és a gyerekek egy mûsoros esttel zárták a hónapot. Az elõadást Benczédi Zsuzsa zenetanárnõ tanította be Drahos Krisztina és Pálfi Katalin segítségével. Az ilyen meghívások alkalmával, a jó hangulat megteremtése érdekében mindig együtt bérelünk buszt. Meg kell köszönjem a tagság nevében a växjöieknek a barátságos fogadtatást, ellátást és szervezést, valamint a sofõrök Orosz József, Craciun Constantin és Vorzsák Endre segítségét, akik mindig szívesen vállalják a felelõsséget, hogy elvigyenek bennünket a már említett városokba. December 4-én a Marosvásárhelyi Bábszínház társulata szórakoztatta a gyerekeket, szüleikkel és nagyszüleikkel együtt, a Bohóc tréfák címû mesejátékukkal. Az elmúlt évtõl a klubhelyiségünkben megtartott szilveszteri bállal búcsúztunk, ahol a fiatalság ismét bebizonyította, hogy többségben van, ugyanis a résztvevõk százaléka fiatal volt. Köszönetet mondok mindenkinek, aki az elmúlt évben valamilyen rendezvényen részt vett vagy azok megszervezésében segített, mindazoknak, akik vendégeinket szeretettel fogadták és ellátták, táncosainknak és oktatóinak, kórustagjainknak és karmesterünknek, Benczédi Zsuzsának, futballistáinknak és sportfelelõsünknek, Vass Zolinak, a konyhai személyzetnek: Drahos Rózsikának és Manyinak, Bokor Zsuzsának, Erõs Idának és Vass Mártának, valamint a kenyérsütõinknek, Orosz Erzsébetnek és Józsefnek, s végül, de nem utolsó sorban, az egész vezetõségnek a kitartó, türelmes és eredményes munkájukért. Ezen kívül még külön meg szeretném köszönni a Gera házaspárnak az önfeláldozó segítségét, mert ha az egyesületünkben valami hiányzik, akkor mindig hozzájuk fordulunk, és õk mindig készségesen segítenek mindenben. Ami a karbantartási munkákat illeti, leparkettáztuk egyesületünkben a nagytermet, s így az sokkal melegebb és szebb lett. Külön köszönet illeti Káli Géza munkavezetõt és szakembert a többnapos és késõ éjszakákba, éjjeli 1-2 óráig nyúló munkájáért, de még volt néhány segédmunkás is, akik végigdolgozták az éjszakákat: Bokor Domokos, Nyisztor Sándor, Gera Péter, Káli Dénes és Vass Zoltán. Köszönet még Gál Katinak, Pálfi Katinak, Erõs Idának és Drahos Krisztinának, akik a terem kitakarításával és rendbeállításával segítettek otthonosabbá tenni helyiségünket. Köszönjük Bokor Zsuzsának, hogy azokon a napokon, amikor dolgoztunk, ennivalóval látott el bennünket: gombapörkölt, valódi kolbász, véres és májas hurka valamit puliszka és savanyúság volt az étlapon. Az idei farsangi bál alkalmával fel is avattuk az új padlót. Még egyszer mindenkinek mindent köszönök, és kívánok egy még eredményesebb 2004-es évet. Bokor Domokos Egyesületek

10 10 HÍRADÓ (Folytatás a 3.oldalról) Az elõkészületi munkák a tavaly nyár óta tartanak, s a Híradó jelen számában az SMVE elnöke számol be az egyesületnek az esemény megszervezésére fordított munkájáról. A kristianstadi Magyar Otthon megvásárlásával fontos és régi, a megmaradásunk elõsegítését biztosító terve valósult meg a SMOSZ-nak: az ingatlan birtoklása azt jelenti, hogy sikerült kiépíteni az észak-déli bástyarendszert Svédország területén, s a ház remelhetõleg hosszú távon biztosítja majd a svédországi magyar élet mûködéséhez szükséges otthont. A ház megvásárlására felvett kölcsön törlesztése körüli gondokról Blénessy Zoltán számol be a 15. oldalon. A 2004-es évre rugalmas költségvetési javaslatot fogadott el a közgyűlés, mivel még nem ismerjük a tevékenységi, illetve a működési segély mértékét. A közgyűlés felhatalmazta a vezetőséget, hogy változtasson a költségvetésen, ha erre szükség lesz. A közgyűlés határozatot hozott arra nézve is, hogy a SMOSZ nyilatkozatban üdvözölje az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. és levelet írjon a magyarországi politikai elitnek a kettõs állampolgárság ügyében. A közgyûlés ünnepi hangulatban zárult: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövete, aki a gyûlés vendége volt, átadta egy meglepett és meghatott Bihari Szabolcsnak, a SMOSZ elnökének, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Bihari Szabolcs köszönetében hangsúlyozta, hogy ez a kitüntetés a svédországi magyaroké is. Az elnök lovagkeresztjének mindenki örült... Nilsson Gyöngyvér kissé szkeptikus volt egy adott pillanatban, Gerstenbrein Dóra elgondolkozva hallgatta az egyesületi beszámolókat. Sziráczky Katalin Élete a pódium, saját bevallása szerint; célja, hogy a maga szerény módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a közönség érzelmekben gazdagodjon. Sziráczky Katalin azok közé a színészek közé tartozik, akik egymagukban is képesek színházat teremteni, maguk köré közönséget vonni ben született Palicson, a Vajdaságban ban az újvidéki Mûvészeti akadémián szerez oklevelet; fõiskolásként alapító tagja, majd hat évig aktív résztvevõje a népszerû Tanyaszínháznak, késõbb a szabadkai Gyermekszínháznál dolgozik tól a szintén szabadkai Népszínház mûvésze. Két ízben is díjjal tüntetik ki, a Szerbiai Hivatásos Bábszínházak két egymás utáni évben megtartott találkozóján mindkét alkalommal Milena Sadzak -díjazott. Sziráczky Katalin bábmûvész óriásbábokkal és a nézõkbõl verbuvált jelmezes gyermekszereplõkkel színesített verses, dalos mûsorát adja elõ a csongrádi Csemegi Károly Könyvtárban. Központi meghívottak Március 12-21, a nemzeti ünnepre: Április 16-25: 1991-ben, mint mûsorfüzetében írja, megálmodja egyszemélyes színpadát, a Pöttyös Színházat. Az álmot megvalósítás követi. A gyermekmûsorok, elõadóestek és alkalmi mûsorösszeállítások célja, hogy egész évben folyamatosan színpadon legyen, hogy újabb és újabb mûsorokkal szórakoztassa, hogy szép szóra és a színház varázsára nevelje szûkebb és tágabb környezete színházra éhes közönségét. Külön figyelmet szentel a szórványtelepüléseknek, ahol színházak vendégszereplésére nincs lehetõség. dr. Szakály Sándor történész és Barkó Judit a Duna TV-tõl; Szirácky Katalin Szabadkáról a kecskeméti Katona József Színház színművészei; vegyes nosztalgiaprogram

11 HÍRADÓ 11 Beszámoló magyarországi tanulmányokról: Itt csak a tanulás segít A nyugati diaszpórában élõ magyar fiatalok egyéves állami ösztöndíjat pályázhatnak meg magyarországi felsõfokú továbbtanulásra. A Balassi Bálint Intézet tavalyi pályázatának egyik svédországi nyertese Sántha Hanga, aki az elsõ, budapesti egyetemistaként töltött félévérõl küldött beszámolót. Nagy, hatemeletes sárga betonépület, egyik fele a Sashegyre néz, másik a dübörgő, örökmozgó Budaörsi útra. Szűk, szürkésbarna folyósók, és két lift. Ez lesz tehát az otthonom a következő 10 hónapban, gondoltam magamban, amikor először bementem a nagybejáraton, és felnéztem a fölöttem lobogó piros-fehér-zöld zászlóra. Aki a 40-es, 53-as vagy esetleg a 153-as busz ablakából látja a napfényben ragyogó sárga kollégiumot, vagy esős, borús időben a szürke, magas foltot, nem is tudja, hogy micsoda élet zajlik ott benn. Nem sejtheti, hogy abban a kicsinek és unalmasnak tűnő épületben mennyi különböző élet, múlt és sors fonódik össze. Hogy mennyi veszekedés van, és mégis milyen erős összetartás. Mennyire támogatják azt, aki épp szomorú, vagy csalódott, és mennyire együtt örülnek azzal, aki boldog. Próbálkozások és megpróbáltatások Lassacskán több mint egy fél éve, hogy elõször léptem át a Balassi Bálint Intézet küszöbét, és ez alatt a pár hónap alatt minden bekövetkezett, amit elvártam, sőt, az is, amire nem vártam, és amire még gondolni sem mertem volna, és rengeteg hasznos tudást, tapasztalatot szereztem (persze nem mindig jó tapaszatalatokat...). Be fogok-e tudni illeszkedni? Lesz-e honvágyam? Sok ehhez hasonló kérdés keringett a fejemben első nap, mikor kissé elszontyolodva megláttam a nem túl tágas, egyszerű szobát. Abban a pillanatban nem is tudtam volna elképzelni a szobát berendezve és tele emberekkel és kacajokkal, tele élettel... Elsuhant bizony az első félév, gyorsabban, mint gondoltam volna. Az ismerkedés hamar ment, és lassan kialakultak a baráti társaságok. Szépen berendeztük a kicsi szobánkat is; egészen otthonossá tettük, és valahogy kellemes és megnyugtató érzés volt tartani a szoba kulcsát a kezünkben. Amikor ennyi emberrel össze vagy zárva egy intézetben, akarva-akaratlanul kénytelen vagy másokhoz alkalmazkodni. Meg kell szoknod azt, hogy egy másik emberrel élsz egy fedél alatt, és el kell viselni annak az embernek az esetleg furcsának tűnő szokásait, és ketten meg kell tanulnotok a közös dolgokat együtt intézni, és kiegészíteni egymást. Ez megtanít toleranciára, alkalmazkodókészségre, a sok hasznos tudásról nem is beszélve. Valójában rengeteget tanultunk egymástól. A legtöbb fiatal számára ez az első alkalom, hogy elköltözik otthonról, hogy kiszakad a biztonságos szülői házból. Ez az első próbálkozás (vagy megpróbáltatás?) arra, hogy szárnyainkat megcsattogtassuk. Nagy felelősség egy bizonyos összegû készpénzt egyenesen kézbe kapni, azzal gazdálkodni s beosztani, hogy elég legyen minden apróságra, amikkel az ember nem is gondolt. Szerte a nagyvilágból Tisztán emlékszem még az első héten oly gyakran elhangzott kérdésre: és te hová valósi vagy?. Mennyi, de mennyi különböző választ kaptunk mindannyian... Vajdaság. Kárpátalja. Erdély. Jamaica. Venezuéla. Jordánia. Szíria. Horvátország. Amerika. Argentína. Brazília. Németország. (Svédország!). Olyan helyekrõl is jöttek, amelyekről nem is sejtettem volna, hogy ott élnek magyarok! Fantasztikus volt érezni és tudni, hogy mindnyájan különbözõ emberek vagyunk, különböző múlttal és életformával, de egy közös céllal: hogy Magyarországon szeretnénk tanulni, mert ragaszkodunk a gyökereinkhez. Sok különböző emberrel beszélgettem; egyes mondatok, mozdulatok, gondolatok nagyon megragadtak. Csak akkor panaszkodjál, amikor nincs kenyér! mondta egy szabadkai lány egy másik lánynak. Az édesanyám főorvosnõ Kárpátalján, és 20 dollárt kap egy hónapra, mesélte egy munkácsi srác a családjáról. Elkezdtünk építeni egy házat az udvarunkon, de nem volt pénzünk befejezni, mert jött a délszláv háború és utána az infláció, úgyhogy most ott áll, félig felépítve, mondta egy vajdasági osztálytársam. Nálunk még magyarul vannak kiírva a falunevek, mesélte egy másik vajdasági csoporttársam, és kicsivel jobban kihúzta magát. A nagytatám erdélyi volt, meséli büszkén egy délamerikai harmadgenerációs cserkész, akinek nagy álma mindig is az volt, hogy valamikor jusson el a mesés Erdélyországba. Más itt a levegõ is Itt minden más, állapítottuk meg mi négyen svédországiak az elején (azóta már csak hárman maradtunk...). Más az ősz, más a levegő, másak az emberek, más az életfelfogás, más a nagyváros zaja. Mások a tanítási módszerek, más a tanároknak a tekintélye, más a közlekedés, az egészségügy még a kasszásnő a közértben is máshogy fogad! Még négy hónapom van hátra a Balassi Bálint Intézetben, és már előre tudom, hogy gyorsan el fognak repülni ezek a napok és hetek. Keményen kell tanulni, mert nemsokára jön egy újabb vizsgaidőszak március közepén. Júniusban lesz a szesszió, amitől mindenki már most retteg: a nagy évzáró vizsgák, ahol majd mindent kell tudni egészen szeptembertől. Itt nem lehet puskázni. Itt nem lehet utolsó héten elkezdeni tanulni. Itt csak az segít, ha folyamatosan tanulsz. Annak, aki ősztől jön ide az előkészítőre, sok sikert kívánok, és kívánom, hogy legyen részese annak a sok élménynek, aminek én is részese lehettem. Sántha Hanga Nyilatkozat A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Közgyûlése jelen nyilatkozatával üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács demokratikus, alulról indult szervezõdéssel történt megalakulását Romániában. Kifejezzük azt a meggyõzõdésünket, hogy e tanácsok és a mögéjük felsorakozó erõk a romániai magyarság megmaradásának, szülõföldjén való boldogulásának, nyelvi és kulturális identitása megõrzésének, az európai integráció folyamatába való beilleszkedésének ügyét fogják szolgálni a területi autonómia és a kollektív kisebbségi jogok alapján, ide értve a magyar állampolgárságnak a kettõs állampolgárság révén való elnyerését is. Ilyen irányú erõfeszitéseiket támogatjuk, azokhoz sok sikert kivánunk. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azt az aggodalmunkat, hogy a romániai magyar érdekképviselet két részre oszlása egymással való versengéshez, egymás útjainak keresztezõdéséhez vezethet. Az egymástól független képviselõjelölt-állítás csökkentheti a romániai magyarság parlamenti képviselete fennállásának esélyét. Arra kérjük a Nemzeti Tanács és az RMDSZ vezetõit, hogy a demokratikus pluralizmus elvének tiszteletben tartásával bölcs politizálással, kerüljék el az egymással való szembekerülést, s olyan megoldást találjanak, amely a romániai magyarság számára biztosítja a legjobb bejutási esélyeket a parlamenti választásokon.

12 12 HÍRADÓ Panoráma Árverés Ághegyen Jótékonysági kiállítással egybekötött árverést rendez Patachich Csilla City Art Galériájában az Ághegy irodalmi és művészeti lap szerkesztősége március 27-én, 28-án és 29- én délután óra között, a stockholmi Stora Nygatan 14 szám alatt. A kiállított és elárverezendõ munkák skandináviai magyar képzőművészek festményei, grafikái és művészi fotói, amelyeket az Ághegy második kötetének a nyomtatására adományoztak. Stockholmban a Gundel Április között a Magyar Turisztikai Részvénytársaság jóvoltából a stockholmi Grand Hotelben magyar hét lesz a Gundel étterem közremûködésével. A rendzvény egy csereprogram elsõ lépése, amelynek keretében a szálloda éttermében magyar étel- és italspecialitásokat kínálnak. Viszonzásként a magyar Svédületes program keretében októberben a Grand Hotel vendégeskedik a Gundelben (ld. EU-s fogadás Az Európai Bizottság stockholmi képviselete ezer fõs fogadást ad május 2-án a stockholmi városházán az Európai Unió 10 új tagjának a köszöntésére. Princess a színpadon Május 9-én a stockholmi Kungsträdgården-ben egész napos Európa-program lesz, amelynek keretében az új EU-tagországok sátrakkal vonulnak fel, és a színpadon egymást váltják majd a mûvészek. Magyarországról a Princess-együttest várják. Mervel-hidak A budapesti Uránia Filmszínház az Északi Fény Magyar- Skandináv Kult u rális Társaság eg y üt t mű ködésével skandináv délutánt szervezett február 16-án Mervel-hidak címen, f ilmvetítéssel, íróolvasó-találkozóval és irodalmi beszélgetésekkel. A szervezõk ezzel a tiszteletére rendezett eseménnyel akarták kifejezni köszönetüket az ismert fordító Mervel Ferenc (Híradó december, 16. o.) munkájáért, aki fordításaival nagymértékben hozzájárult a skandináv főleg a svéd irodalom megismertetéséhez Magyarországon és a magyar irodalom svédországi bemutatásához. Román NATO-igen A román parlament egyhangúlag igent mondott az ország NATOtagságára. A szövetség április 2-ára tervezi történetének legnagyobb bővítését. Ekkor Románia mellett Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Észt-, Lettország és Litvánia is felvételt nyerhet a NATO-ba, amennyiben parlamentjeik időben ratifikálják a csatlakozási szerződést. Szigorodik a határátlépés Magyarország EU-tagságát követően Románia a román-magyar határra is kiterjeszti az uniós országokkal szemben alkalmazott határátlépési követelményeket. Románia nem kész a csatlakozásra Pat Cox, az Európai Parlament elnöke szerint lehetséges, hogy Románia nem fog Bulgáriával egyidőben, 2007-ben csatlakozni az EU-hoz. A nemrég elkészített országjelentés alapján úgy tűnik, Románia nem tud időben felkészülni a csatlakozásra Mint mondta, jelenleg csak figyelmeztetést intéz Romániához, és nem állítja határozottan, hogy 2007-ben Bulgária egyedüliként lép be a közösségbe, de ha a folyamatok nem gyorsulnak fel, a románokat hátrébb kell sorolni. A fő vádpontok lemaradás tekintetében: korrupció, a szólásszabadság és az emberi jogok tiszteletben tartásának hiánya, illetve a bírói hatalmi ág megreformálása terén tapasztalható késedelem. Mérsékelt a lelkesedés Míg május 1. eddig az államilag szervezett ünneplés, a parádék és a vöröszászló-lengetés ideje volt a kelet-közép-európai országokban, addig 2004-ben valami egészen más: az EU-csatlakozás napja lesz. Spontán örömünnep azonban aligha várható a hamarosan felvételt nyerő országokban állapítja meg az International Herald Tribune a térségben tett, két és fél hetes körutazásának tapasztalatai alapján. Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon a három nagy csatlakozó államban az emberek többsége egyfajta rezignált, passzív beletörődéssel várja, hogy hamarosan az Európai Unió polgárává minősüljön. Mindhárom országban sokan vannak, akik úgy tekintenek a csatlakozásra, mint egy látogatásra a fogorvosnál: ha a kezdeti fájdalmak és nehézségek elmúlnak, javulásra lehet számítani. Az International Herald Tribune cikkírója szerint az újonnan csatlakozók lehangoltságához jócskán hozzájárult az a tény, hogy a többéves előkészítő tárgyalások eredményeképpen az unió feltételei korántsem olyan nagylelkűek, mint a korábban csatlakozó Görögország és Portugália esetében voltak. Különösen a munkaerő szabad áramlásának kezdeti korlátozását fogadják sokan csalódottan az EU jövendő tagországaiban. Demokráciajelentés Magyarországról Az amerikai külügyminisztérium országokra bontva rendszeresen elkészíti éves jelentését az emberi jogok gyakorlati alkalmazásáról. Az idei, nemrégre nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarországgal nincs különösebb probléma, de megoldásra váró kérdések azért vannak bőven. A jelentés szerint a szocialista kormány erősen piacpárti, de keveset tett a mezőgazdaság, az egészségügy és az adóreform problémáinak rendezésére, és a gazdasági növekedés ellenére a népesség 25 százaléka szegénységben él. Problémás terület a rendőri fellépés, főleg a romák ellen. Híresztelések szerint a kormány beavatkozik az állami médiumok szerkesztőségi, személyi döntéseibe; a kormány esetenként személyi döntésekkel igyekszik kiegyensúlyozni a hírműsorokat; súlyos gond a nők, a gyermekek elleni erőszak, probléma a munkahelyi szexuális zaklatás. Változatlanul létezik az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés. Szó esik a jelentésben a bírósági, jogi eljárások elhúzódásáról, de a szerzők kitérnek az előzetes letartóztatás idejének korlátozására is. Az antiszemitizmus megnyilvánulásaival kapcsolatos két bekezdés példaként említi a rádió Vasárnapi Újság és a televízió azóta megszüntetett Éjjeli menedék című műsorát. Csehország és Szlovákia sorompókat épít Május elsejétől nehezebb lesz az átjárás Csehország és Szlovákia között. Az 1993-ban szétvált országok között ez idáig nem okozott problémát a határátlépés, egy kis falusi utcán, de akár az erdőn is át lehetett sétálni a szomszédos államba. Mostanra azonban már mind Pozsonyban, mind Prágában elkészültek a tervek, hogyan szigorítsák a két ország közi utasforgalmat az EU-csatlakozás után. Ezek értelmében május elseje után csak ellenőrzött átkelőkön lehetséges a határátlépés, ezért már az elkövetkező hetekben meg kell kezdeni a sorompók felállítását az egész határszakaszon. A hat á r mentén la kók kezdeti felháborodása mára lecsendesült, mivel tiltakozásuk eredménytelen volt. A hivatalos álláspont szerint ezzel az EU által támasztott követelményeket teljesíti a két fél, a 2006-os schengeni csatlakozáson azonban nem változtat az intézkedés Hogy min múlik? A Mindentudás Egyeteme (www. mindentudás.hu) klubjában Kontra Miklós kutatótársaival a magyar mint kisebbségi nyelv jövőjéről beszélgetett februárban Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? címmel. Trianon óta a magyar nyelvet nem csak Magyarországon beszélik, hanem a környező országokban is, kisebbségi nyelvként. A legutóbbi népszámlálási adatok a magyarok számának aggasztó csökkenését mutatják minden környező országban. A magyar nyelv változatainak jövője miként a kisebbségi nyelvek fennmaradása általában attól függ, hogy a beszélőknek milyen a magyar nyelvtudása, milyen alkalmak léteznek a nyelv használatára, és hogy akarják-e a kisebbségi beszélők használni anyanyelvüket. Bár az egyes országokban élő magyarok helyzete eltérő, e három kérdés kapcsán levonhatók bizo-

13 HÍRADÓ 13 nyos következtetések, megfogalmazhatók javaslatok és cselekvési tervek. A beszélgetés szöveges és videó változatban hamarosan elérhető lesz a Mindentudás Egyetemének honlapján. Felgyorsulhat a magyarok elvánorlása Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla szerint felgyorsulhat a magyarok elvándorlása Erdélyből, ha túl nagy lesz az időbeli különbség Magyarország és Románia európai uniós csatlakozása között. Lamperth Mónika magyar belügyminiszter szerint Magyarország nem szeretné ha a csatlakozás után valamiféle új függöny létrejöttének érzése alakulna ki a szomszédos országokban élő magyarokban. Felvidéki kálvária A státustörvény egyik legszomorúbb fejezetének nevezi az oktatási-nevelési támogatások felvidéki kálváriáját Duray Miklós, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti képviselője. A kedvezménytörvény ügyében közel három éven át fennálló bonyodalmak arról tanúskodnak, hogy a szlovák-magyar viszonyban a sok magyar gesztus ellenére alig változott valami az elmúlt évtizedekben, sőt, a kommunista rendszer hagyományai túlélték a rendszer bukását. Hogy a politika megtiltsa azt, amit a törvény megenged, illetve hogy a törvény csupán akkor működhet, ha zöld jelzést ad a politika, csak a kommunizmusban volt szokásos. Duray hangsúlyozza, hogy sem a folyamat során nem volt, sem jelenleg nem létezik Szlovákiában olyan jogi norma, amely magánszemélyeknek vagy intézményeknek megtiltaná, hogy bármilyen külföldi támogatást elfogadjanak. De a magyarkérdés Szlovákiában sajátos kérdés, kisiklik az általános megítélés alól, akárcsak a zsidókérdés Németországban. Varázslat a magyaroknak Varázslat a magyaroknak - a magyarság újraegyesítése címmel jelent meg elemzés a Süddeutsche Zeitung-ban az Európai Unió keleti bővítése kapcsán. Az írás vezérgondolata, hogy a magyarság az elszenvedett történelmi tragédiák után különösen sokat profitálhat a bővítésből. A történelmi Magyarország feldarabolását követően mintegy 3,5 millió magyar került idegen országba, ez pedig folyamatos konfliktusforrás volt a régióban. A rendszerváltás után a kisebbségek ügyében fordulat állt be, Romániában és Szlovákiában is a magyarság hozzájárult a stabil és demokratikus kormányzáshoz. Az EU-bővítéssel újabb történelmi megrázkódtatás (határmódosítás, kitelepítések) nélkül sikerül a magyarság csodálatos újraegyesítése. Nincs esély kárpótlásra A kassai székhelyű Deportálások Áldozatainak és Leszármazottainak Szövetsége az elmúlt időszakban levelet írt Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnöknek, valamint a cseh államfőnek is, amelyben kárpótlást követelnek a második világháború után Csehországba kényszermunkára hurcolt és kitelepített szlovákiai magyarok ügyében. Krivanszky Miklós, a szövetség elnöke szerint követeléseiket eddig figyelembe sem vették, mert attól tartanak, hogy ez a Benes-dekrétumok megnyitását jelentené. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez az ügy nem függ össze a Benes-dekrétumokkal. A szlovák kormány részéről az ügyben az Igazságügy Minisztérium részére továbbították a levelet. A minisztérium szóvivője azonban azt jelentette ki, hogy a tárca nem illetékes ebben az ügyben. Leszögezte továbbá azt is, hogy a Benesdekrétumok alapján elhurcoltak semmilyen szlovákiai törvény alapján nem kárpótolhatóak, a kényszermunkások kárpótlási kérelmét automatikusan elutasítják. Csáky Pál magyar miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy a szlovák pártok részéről nincs politikai akarat ennek a kérdésnek a rendezésére és az sem valószínű, hogy egyhamar lesz. Wass Albert-maraton Maratóni felolvasónapot tartott Wass Albert műveiből az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság február végén. A felolvasás amely egyben Guinness világrekordkísérlet is a világ tizenkilenc pontján egyszerre zajlott 24 órán át, mégpedig Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken és Kárpátalján, valamint az Egyesült Államokban. A szervezők az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánja elérni. A cegei származású írót 1946-ban a kolozsvári népbíróság ítélte halálra háborús bűnösként azzal a váddal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak a kivégzését. A vádlott nem volt jelen a tárgyaláson, az Egyesült Államokba menekült, ahol tisztázta magát a hamis vád alól. Wass Albert személyével kapcsolatosan eltérő álláspontot vall az erdélyi magyarság és a hivatalos Románia. Ez utóbbi háborús bűnösnek tekinti őt, a romániai magyarság viszont koholt vádnak tartja ezt, elutasítva a híres erdélyi író ellen a háború után politikai elfogultságból megrendelt halálos ítéletet. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus felszólította az illetékes szerveket, hogy járjanak el a Wass Albert rendezvény ügyében. Megoldódott az oktatási támogatás kérdése A Szlovákiában élő, magyar oktatási intézményekben tanuló magyar diákok szüleinek támogatásáról írt alá szerződést a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint a támogatás továbbításáért felelős alapítvány vezetője Budapesten. A kedvezménytörvényben foglalt oktatási, nevelési támogatás célja, hogy a szlovákiai magyarság megőrizze és fejlessze a magyar kultúra iránti elkötelezettségét mondta el Bálint-Pataki József az aláírást követő sajtótájékoztatón. A. Nagy László, az alapítvány tagja úgy vélte, sikerült olyan megállapodást kidolgozni, amely egyszerre tesz eleget a magyar és a szlovák politika elvárásainak. Megítélése szerint a támogatási megoldás ugyanakkor értékében és mértékében is megfelel a többi szomszédos ország magyarságának biztosított segítségnek, csak a konstrukció más. A szerződés lényege, hogy azok a szülők, akiknek gyermeke magyar nyelvű oktatási intézményben tanul, nem közvetlenül kapják meg a pénzbeni segítséget, hanem közvetve, az iskolai szülői közösségen keresztül. A két állam két éve nem tudott megállapodni a szerződés tartalmáról. Szlovákia nem járult hozzá ahhoz, hogy a szlovákiai magyar szülők közvetlenül igényelhessék az oktatási, nevelési támogatást úgy, mint az például Románia esetében lehetséges volt. Kolozsvári képeslapok Hiszen minden léleknek van valahol a mélyben egy dédelgetett, megsiratott, eltemetett, feltámasztott, ezerszer visszaálmodott Kolozsvárja idézi Reményik Sándor gondolatát Sas Péter művelődéstörténész a Noran Kiadó gondozásában megjelent Mesélő képeslapok sorozat Kolozsvár 1867 és 1919 közötti világát bemutató kötetében. Közel száz esztendővel ezelőtt készültek a kötetbe válogatott utolsó felvételek. Egyikükön Ady Endre bukkan fel az állomáson, egy másikon Jókai Mór fordul ki a New York Szálló kapuján. A mű csaknem 200 korabeli képeslappal illusztrálva, színes képmelléklettel, nagy alakú formátumban, épület- és utcajegyzékkel, 232 oldalon jelent meg, forintos áron. Selye János Egyetem alakult Komáromban Január 17-én Komáromban került sor a Selye János Egyetem nyolc évtizede várt megalakulási ünnepségére. Ünnepi beszédében Albert Sándor, az egyetem megbízott vezetője kiemelte az anyanyelvi oktatás jelentőségét és az iskolák szerepét a nyelv fejlődésében, ápolásában, az anyanyelven történő felsőfokú oktatás fontosságát a szlovákiai magyar lakosság képzettségi szintjének emelésében. Jelenleg a diplomások részaránya jóval alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, az elmúlt tanévben a 97 ezer egyetemistából mindössze volt magyar nemzetiségű, ami csak 4,5 százalékot jelent, miközben a lakosság részaránya csaknem 10 százalék. Panoráma

14 14 HÍRADÓ Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Tompa (Vadadi) Anna Két év alatti négy eredménytelen áttelepülési próbálkozás után decemberében mégis sikerült négy gyermekemmel Magyarországra utazni, ahol ismét megpróbáltuk megszerezni a végleges letelepedést, és ismét csak elutasítást kaptunk. Válaszút elé kerültünk tehát: vissza Erdélybe vagy tovább...? Az utóbbit választottuk, amiért az akkori Magyarországon külön meg kellett harcolni március 5-én érkeztem négy leánygyermekemmel Svédországba. Stockholm, Upplands Väsby, Tanumstrand, Söderfors táborai után Strömsnäsbrukba kaptunk kihelyezést. A stockholmi tartózkodásunk alatt, jó barátok révén, az év március 15-ét a Magyar Ház vendégeiként töltöttük, s az ott átélt élmények örökre belevésõdtek a lelkembe. Ezzel szinte már meg is határozódott hovatartozásunk és életem, életünk további milyensége. Strömsnäsbrukben már szervezett magyar egyesület mûködött, a bekapcsolódás nem volt kérdéses ben átvettem a stafétabotot az egyesület elköltözött alapító elnökétõl, Diószegi Attilától, és folytattam az elkezdett munkát. Az egyesületi munkával párhuzamosan a Strömsnäsbruk-i gyülekezetet (itt presbiteri munkát is vállalva), késõbb a Ljungby-i gyülekezetet szerveztem meg, tettem a dolgom 1995-ig, amikor is Jönköpingbe költöztem. Itt a mindennapi munka mellett rövid ideig a jönköpingi egyesület titkáraként tevékenykedtem, majd az akkori elnök, Hertelendi Zsolt súlyos balesete után az elnöki feladat hárult rám. Ezt a munkát végeztem februárjáig ben beválasztottak a SMOSZ vezetõségébe, ahol a szervezési munka a fõ feladatom. Legfontosabb célkitûzésemnek a fiatalok számára szervezett kultúrtáborok biztosítását tartom (melyeknek hiányát a saját családomban tapasztaltam), így májusában, Bihari Szabolcs és a családom segítségével, sikerült megszerveznem elsõ ízben a svédországi magyar fiatalok konferenciáját Tångagärdén. Egyúttal megalapítottuk a SOMIT-ot (Svédországi Magyar Ifjak Társasága). Az akkor ott összegyûlt nyolcvanöt fiatal lelkesedése erõt és buzdítást adott továbblépni, s a következõ évben nemzetközi ifjúsági tábort szerveztem; az akkor már aktív fiatalal SOMIT-csapattal együtt kilenc napos nemzetközi tábort rendeztünk. A sikeres táborok nyomán, segítõ szülõkkel karöltve, kamasztáborok megrendezésére került sor, így következõ lépésként az immár hat éven át megtartott nyári anyanyelvi táborok jöttek létre. Amióta nagymama lettem egy óvodástábor ötlete nem hagy nyugton. Nem könnyû feladat, de úgy érzem, hasznos: óvodai foglalkozás és egyben szülõk iskolája lehetne. Mindezek mellett az egyházban folytatott munkám sem maradt félben, öt éve a Tångagärde gyülekezeti otthon alapítványának tagjaként dolgozom. Az életünk állítja elénk a helyzetet, és ebben a feladatot. Otthon formatervezõként dolgoztam 10 évig egy bútorgyárban, és 15 évig díszítõmûvész voltam. A visszatekintés életmnek erre a szakaszára arra késztetett, hogy a magyarság 2000 éves millenneumát egy alkotótábor megszervezésével ünnepeljük. Azt vallom, hogy ha egy csemetefát elhozunk otthonról, kötelességünk táptalajt adni neki. Ha ezt nem teszszük meg, kiszárad a fa, hiába ástuk ki gyökerestõl. Elhoztuk a gyermekeinket idegen földre, és nem kérdeztük tõlük, hogy akarnak-e jönni. Úgy érzem, kötelességünk pótolni az anyatalajt; ez a gondolat éltet. Eddigi munkámban (a vezetõségi társaim mellett) sok segítséget, biztatást kaptam és kapok a lányaimtól, jelenlegi családtagjaimtól is, amiért mindig hálás leszek. Remélem, majd õk is fogják érezni és érteni, mit jelent hozzájárulni egy nagyszerû munkához a megmaradásban. Sok ötlet, terv van még a tarsolyomban. Kérem Isten segítségét, hogy véghezvihessem valamennyit.valavallalalllalmennyit. Stuber György A Budapesti Piarista gimnáziumban töltött négy esztendõ életem legszebb négy éve volt. A tisztaság oázisa a hazugság-sivatagban. Itt tettem életem vezérelvévé azt a józsef attilai gondolatot, hogy miért legyek tisztességes, ki- terítenek úgyis, mért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis. Hiába rajongtam az irodalomért, és nyertem meg verseimmel a gimnáziumi pályázatot, akkoriban humán szakra még gondolni sem lehetett egyházi iskolában érettségizetteknek. Így az Eötvös kutató-biológus szakán végeztem. Ezután a Semmelweis Biofizikai Intézetében kutattam, és ledoktoráltam genetikából és mikrobiológiából. Elsõéves koromban kerültem be az akkor induló táncház-mozgalomba. A búvópatakként exisztáló ellenzék csírája volt ez, a fiatal értelmiség ösztönös válasza a rendszer elnemzetlenítõ, butító politikájára. Erdélyrõl, Felvidékrõl még beszélni sem volt szabad, A SMOSZ februári közgyûlésén részben megújult az országos szövetség vezetõsége. A jelenlegi vezetõség a következõ tagokból áll: Bihari Szabolcs, Blénessy Zoltán, Jüretic István, Kalocsi Margit, Kovásznay Ádám, Markó László, Maróti Beáta, Mihály Ferenc, Molnár Gergely, Nyers Andor, Pálmai Tibor, Sladiusz Simon, Stuber György, Szentkirályi Csaga, Székely Emese és Tompa Anna. A Híradó júniusi számával kezdõdõen elindítottunk egy portrésorozatot a vezetõség tagjairól. Ez alkalommal Tompa Annán és Stuber Györgyön a sor. pedig leggazdagabb népi kultúránkat az ott élõ magyarok õrizték meg leghûbben. Ezért, amikor csak tehettük, fogtuk a hátizsákunkat, megtöltöttük bibliákkal, szappannal és gyógyszerekkel, és Erdélyben barangoltunk. Eljártunk a velünk rokonszenvezõ költõkhöz, Wöeres Sándorhoz, Nagy Lászlóhoz, Csoóri Sándorhoz és tudósokhoz, Martin Györgyhöz, Domokos Pál Péterhez. Erdélyt és Moldvát kezdtem járni, népdalokat gyûjteni, emberi kapcsolatokat teremteni. Aztán reagált a hatalom. Elõször a Securitate, majd az államvizsgám elõtti napon! a magyar BM közölte velem, hogy ne járjak Romániába. Ez érlelte meg bennem az elhatározást, hogy Svédországba telepedjek. Innen is visszajártam Moldvába. Létrehoztam a csángó alapítványt a moldvai magyarok támogatására. Moldvai gyûjtéseimbõl négy kazettát és egy CD-t adtunk ki a csángók javára. Sikerélményem, hogy egy elõadásom kipattintotta a csángó kultúra védelmének felvetését az Európa Tanácsban. Azóta a román kormány kénytelen volt engedélyezni a magyar oktatás csíráit. Még ki sem rúgott Ceausescu, amikor Erdély, mint egy megtépázott karácsonyfa, önpusztító gõggel elkezdte szórni magáról maradék díszeit. Talán, mert hûséges voltam hozzá a hallgatás évtizedeiben, nekem is juttatott egyet legszebb ékei közül. Így született két csemeténk, akiket kolozsvári feleségemmel nevelgetünk erdõszéli házunkban. Svédországban eleinte nem kaptam kutatói állást a magyar doktorátusommal. Zenét tanultam és finnugorisztikára jártam Lundban. Biológia/kémia szakos gimnáziumi tanári diplomát szereztem a Tanárképzõ fõiskolán, és tanítottam ban kerültem a Karolinska Intézetbe. Rákimmunológiai kutatást végeztem és 1995-ben újra ledoktoráltam. Ezután a Greenpeacenél voltam tudományos tanácsadó. A génmanipulált szervezetek ökológiai veszélyeirõl írt könyvembõl tanítanak ma a magyarországi gimnáziumokban. Jelenleg újra rákkutató vagyok a Karolinskában. Másodállásban tizenhat éve magyar anyanyelvet tanítok több önkormányzatban. Nyolc évvel ezelõtt létrehoztuk a hétvégi magyar iskolát. Azóta tanítom a diákokat magyarságismeretre és néptáncra, zenei anyanyelvre, furulyára. A cél, hogy egészséges azonosságtudatú és önbizalmú fiatalokat neveljünk, akik a svéd mellett szívbõl megszeretik és sajátjuknak érzik a magyar kultúrát is. Ezen igyekeztem az Anyanyelvünk alapítvány és az Õrszavak alelnökeként is. A SMOSZ vezetõségi tagjaként az anyanyelvoktatás felelõse vagyok. Hobbim a néptánc és a népzene (tekerõlant, duda), az akvarisztika és a könnyûbúvárkodás. Terveim: a könyvtárnyi erdélyi és moldvai felvételem és fényképem adatbázisba rendezése, hogy hozzáférhetõ legyen a kutatás számára. Kiadás alatt áll a csángó dudásokról írt könyvem, tervben van egy összefoglaló fényképalbumom a csángókról. Akupunktúrát és stresszmegelõzést tanulok az orvosi egyetemen. A stressz, az alvás és az immunrendszer összefüggéseit választottam témául. Szeretnék egy komplex stresszoldó módszert kidolgozni, ami ezekre az összefüggésekre alapoz. alavallalalllalme

15 HÍRADÓ 15 Dél-svédországi Magyar Otthon Két évvel ezelőtt, 2002 nyarán, koronáért a SMOSZ megvásárolta a második házat. Örvendtünk mindannyian, hogy ezt megtehetjük. Az összegbõl eddig koronát sikerült törlesztenünk. De nem csak törlesztettünk, hanem javításokat is végeztünk és kell még végeznünk (tetőjavítás) a házon. A tavaly elvégzett munkálatok a következők: az emeleten a fürdő tatarozása, parkett lerakása-csiszolása, falfestés, a földszinten is parkettcsiszolás. A ház külső arculata is megváltozott. Ez a helyi egyesület lekes tagjainak köszönhető. Az udvart kavicsozták, nagyon szép kaput állítottak címeres betétekkel. Ezen kívül a ház alapjának a konyha felõli részét szigetelték. A tavaly koronát költöttünk javításra. Az önkéntes munka is sokezer korona értékű. Úgy gondolom, hogy mindnyájunk nevében mondhatok köszönetet a helyi egyesület tagjainak az elvégzett munkájukért. A kölcsönnel kamat is jár. Csak a tavaly korona kamatot fizettünk. Ezt jó lett volna megtakarítani. A novemberében tartott egyesületi találkozón Kalocsi Gitta javasolta, hogy ha lehetséges, akkor a ház fennmaradt kölcsönét törlesszük minél hamarabb, így csökkenthetjük, illetve megtakaríthatjuk az egész befizetendő kamatot. Ötlete ugyanaz, mint a stockholmi Magyar Ház esetében: kérjen a szövetség magánszemélyektől vagy egyesületektől kamatmentes kölcsönt. Az ott egybegyûltek elfogadták az ötletet. Megtörtént a felhívás a sárga újságban. Eredményeként koronát kölcsönzött a stockholmi Magyar Ház Közösség. Több magánszemély ajánlott fel segítséget. A hivatalos formaságok megtétele után (a szövetség és a kölcsönzők közt) közölni fogjuk a kölcsönzők nevét is. Tisztelettel felkérjük honfitársainkat a további adományozásra, adakozásra. Szeretnénk minél hamarabb törleszteni a dél-svédországi Magyar Otthonnal kapcsolatos adósságainkat. Ha valós a SMOSZ tagegyesületeinek a nyilvántartásában szereplő ötezres taglétszám, akkor a személyenkénti hozzájárulás korona lenne. Kerekítsük fel az összeget 100 koronára, és akkor a hátralevő munkálatokat is el tudjuk végezni. A ház értéke ma már duplája a vásárlási értéknek. Mindkét ház a SMOSZ tulajdonában van, de valójában a svédországi magyarságé. Legyünk büszkék arra, amit eddig sikerült megvalósítanunk. A SMOSZ gyűjtőszámláján ( ) kr van nyilvántartásban. Ebből a dél-svédországi Magyar Otthoné kr ( kr a Magyar Ház Közösségtõl származó kölcsön). Blénessy Zoltán Az adományozók ( között) a következők: Tihanyi Mátyás Hässleholm Hidvéghy László Kista Kat. Kör (2000) Stockholm Masic E. Hässleholm Juretic István Södertälje Papp Kálmán Osby Kató Maria és László Osby Tóth- Oroszi Mária Enskede Balogh Sándor Segeltorp Keresztesi György Ekerö Szántó Előd-Győző Mariestad Nagy Éva és István Växjö Nagy Jakab Helsingborg Hungaria Klub Helsingborg Tóth Ildikó Sölvesborg Fiedler Judith Spånga Cserhalmi Géza Järna Farkas Imre és Julianna Bara Novák Ervin Oloftström Sebestyén Gábor és Mária Hägersten Andersen Kallós Anikó Lund Birtalan Irén és László Helsingb. Tóth János Á. Solna Békássy Albert Lund Budai Gábor és Erzsébet Enhörna Szüts Éva Lidingö Nehéz Ágnes és János Olofström Sándor Éva és Csaba Sölvesborg Ingrid Liszka Hédouin Franciao. Liszka N. Björn Täby Papp Teréz és Ferenc Bromölla Molnár Judit és Németh Zoltán Olofström Koszo Sándor Helsingborg Kardos Kálmán Sölvesborg Neufeld Robert - Stockholm A malmöi Svéd- Magyar egyesület álltal eladott Kossuth érmék (téglajegyek) vásárlói a következők: Tóth Kleopátra - 1db. Farkas Éva és Gyula 2 db. Berentei Piroska és László 2 db. Roos Irén 2 db. Szabó József 2 db. Papp Gyula 1 db. Földesi Zoltán 1 db. Kardos Árpád 1 db. Szédelyi János 1 db. Szabó Ilona és Ferenc 2 db. Pájer Gyula 1 db. Fogarassy Sándor és Gurli 2 db. Trigalszki Péter 1 db. Tóth Ferenc és Denise 2 db. Jónás Ilona - 1 db. Jancsák Gyula 1 db. A Duna TV önkéntes elõfizetõinek névsora ( között): Feldőtő Sándor Trångsund Mokos Imre - Bagarmossen Kalocsi Margit és Miklós Tullinge Szántó Előd Győző Mariestad Vánky Anna és Farkas Vällingby Vass László Västerås Nagy Éva és István Växjö Berta András Huskvarna Névtelen támogató Szilágyi Katalin Kristianstad Szeredai János Ljungby Petrecz Sándor Gislöv Káli Géza Ljungby Farkas István Vällingby Deli Johan Saltsjö Boo Etelka Herics Apro Mariefred Maki Gizella és Miklós Ljungby Pöstényi András Bromma Buzássy Albert Eslöv Fábián Erzsébeth - Vällingby Vánky Szabolcs Haninge Lars Klein Uppsala Köble Ferenc Malmö Sándor Éva és Csaba Sölvesborg Békássy Albert Lund Kalocsi Anna Tullinge Tóth Klára Sölvesborg Papp Teréz és Ferenc Bromölla

16 Híradó XXIII. évfolyam, 91. szám március ISSN: Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen Bromma Határtalan hangzatok mestere Õsbemutatóra kerül sor június 3-án a stockholmi Drottningholm színházban. Akkor játsszák ugyanis elõször Maros Miklós Heréltek (Kastrater) címû, Sven Delblac kisregénye nyomán készült háromfelvonásos operáját. A zene már két éve elkészült, így a zeneszerzõ a negyedik szimfóniájával meg egy nagyobb zongoraszonátával közben 196-ra gyarapította szerzeményei számát. Pedig Maros Miklós eredetileg nem is készült zeneszerzõnek. Egy hegedûs édesanya és egy zeneszerzõ apa gyermekeként úgy gondolta, hogy zenei téren valami olyasmivel kellene foglalkozni, ami még nem fordult elõ a családban, mint például a karmesterkedés. Minden bizonnyal több hallgatója is hálás a sorsnak, hogy abban az évben, amikor jelentkeznie kellett volna a fõiskolára, nem hirdettek felvételit a karmesteri szakra. Ezért annak elkerülése végett, hogy katonának vigyék, beiratkozott a zeneszerzõire. Nem is egyszer. zeneszerz Amikor ugyanis 1968-ban feleségével együtt Svédországba kerül, Ligeti György tanácsára a hírneves Ingvar Lidholm diákja lesz, és ismét elvégzi a zeneszerzõi szakot, ez alkalommal a stockholmi zenei fõiskolán. Lidholm A zeneszerzés az egy olyan furcsa szakma, hogy jó is meg nem is jó mindenre vagy semmire. Valahol errõl szól ez az opera, a Heréltek is: hogy mit ér a művészet, mit hagyunk magunk után, és van-e értelme? Az ember rááldozza az életét valamire, de jelent-e az valamit valaki számára? Minél többet gondolkozol rajta, annál homályosabbá válik. Delblanc pesszimista volt, szerinte nincs kiút... Lidholm Igyekeztem olyan operát írni, ami a ma emberének szól, ha a XVIII. században játszódik is. Az alkotó akkor is feltette, és azóta is felteszi magának a kérdést: miért írjak verset, amikor senki sem olvassa el, miért fessek, amikor csak valami díszként függ majd a falon, minek írjak zenét, amikor csak háttérnek hallgatja az ember, s akkor is csak olyat, ami nem zavarja? Az optimista válasz erre az, hogy azért, mert alkotott valamit. S nem csak zeneszerzõként, hanem zenészként, karmesterként is. Az évek során játszott csellón meg ütõshangszereken is ez úgy hozzátartozik a zeneszerzõ munkájához, majd a húsz évig mûködõ Maros kamaraegyüttes keretében hozzávetõleg darabot vezényelt le. Csak az egy másik szakma, mondja Maros Miklós, s inkább a zeneszerzésrõl beszél. Hogy is indult? 1971-ben a londoni Új Zene Nemzetközi Társasága számára elõbb a svéd, majd a nemzetközi zsüri választotta ki. Darabjait azóta játsszák szerte a világban, s neve mellé hol a svéd, hol a magyar jelzõ kerül. Amikor elsõéves fõiskolásként a svéd újságok az új zeneszerzõ-generáció képviselõjeként bemutatták a közönségnek, akkor magától értetõdõ volt, hogy svéd zenész. De az utóbbi években megváltozott a svéd társadalom, most az a divat, hogy integráljunk. Ezért én most éppen magyar származású svéd zeneszerzõ vagyok.vagyokvagyok Hozzáértõ fülek állítólag hallják a szerzeményein, hogy valamiféle magyar kötõdése van a zenéjének.vagyokvagyok A magyarságtudat komplikált kérdés, és a melldöngetõ magyarkodás mindig nagyon antipatikus volt nekem. Magyarnak lenni ma Magyarországon szerintem sokkal nehezebb, mint bármikor. Nehezebb, mint nekem itt Svédországban.vagyokvagyovagyvagyokvagyokokvagyokk De a gyökereim mélyre nyúlnak, és azok magyar gyökerek. Magyarországon viszont inkább azt hallják meg a zenémben, hogy ez másmilyen, mint amivel ott foglalkoznak a zeneszerzõk. És ez valahol így is van rendjén.vagyagyokvagyo * Maros Miklós 1943-ban született Pécsett tól Svédországban él között a Svéd Zeneszerzők Szövetségének elnökségi tagja, majd 1981-től 1991-ig az alelnöke, hét éven át a stockholmi Királyi Opera vezetõségi tagja tól a Svéd Királyi Zeneakadémia tagja. Újvári Tünde