A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének évi Programjáról

Átírás

1 Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 24-ої сесії VI скликання від р. 414 м.берегово _ VI _összehívású_24_ülésszaka én kelt 414_sz. H A T Á R O Z A T А Beregszász A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programjáról Megvitatva a Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programja tervezetét, A helyi önkormányzatokról Ukrajnában c. törvény 43. cikkelye 1. részének 16. pontja alapján a járási tanács ELHATÁROZTA: 1. Jóvá kell hagyni a Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programját (mellékelve). 2. illetékes alegységeinek a járási intézményekkel és szervezetekkel közösen biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását. 3. E határozat végrehajtásának ellenőrzésével a járási tanács állandó bizottságait kell megbízni. Seder Ilona, a járási tanács elnöke

2 JÓVÁHAGYVA a Beregszászi Járási Tanács.sz én kelt Határozata A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programja Bevezető A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programját (a továbbiakban - Program) a járási állami közigazgatási hivatal kereskedelmi és a gazdaságfejlesztési főosztálya a járási állami közigazgatási hivatal ágazati alegységeivel, valamint a központi végrehajtó szervek helyi alegységeivel közösen dolgozta ki Az állami előrejelzésről, illetve Ukrajna gazdasági és szociális fejlesztési programja kidolgozásáról c. törvénye, Ukrajna költségvetési kódexe, Ukrajna Miniszteri Kabinet április 26-án kelt, 621. számú, A gazdasági és szociális fejlődés előrejelzési és fejlesztési dokumentumok kidolgozásáról, valamint az Állami költségvetés tervezetének elkészítéséről című rendelete, illetve Ukrajna Miniszteri Kabinet június 29. kelt, 702 számú Ukrajna Miniszteri Kabinet április 26. kelt 621. számú rendeletének módosításáról című rendelete alapján. A Program kidolgozásának célja az állami, helyhatalmi szervek, önkormányzatok, munkavállalók és tulajdonosok érdekei optimális egyensúlyának biztosítása. A Program megfelel Kárpátalja 2015-ös évig terjedő regionális fejlesztési stratégiája, a Beregszászi járás 2015-ös évig terjedő fejlesztési stratégiája, illetve a Berehivscsina Beregvidék 2015 című, a Beregszászi járás szociális-gazdasági fejlesztése ös évekre szóló program feladatainak és főbb irányainak. A járás szociális és gazdasági fejlődésének eredményei és a feltárt problémák értelmében, továbbá figyelembe véve az országos prioritásokat ki lettek jelölve az elsődleges célkitűzések, a szociális és gazdasági fejlesztés prioritásai, a régiófejlesztés terén történő állami politika megvalósításának főbb feladatai és intézkedései rendszere és ezek végrehajtásának kritériumai, a helyi önkormányzatok, helyhatalmi és központi szervek tevékenységének koordinálása, melyek a célkitűzések végrehajtására irányulnak. A Program célja és főbb feladatai A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Program fő célja a járás lakossága életszínvonalának növelése, a szociális problémák megoldása a gazdaság fejlesztése által, a gazdasági komplexum hatékonyságának növelése új csúcstechnológiai energiatakarékos technológiák alkalmazása útján, új termékek kifejlesztése és gyártása, a meglévő természeti és ásványi nyersanyagok gazdaságos felhasználása és a munkaerő kihasználása útján. A Program legfontosabb feladata az állami, helyhatalmi szervek, önkormányzatok, munkavállalók és tulajdonosok érdekei optimális egyensúlyának biztosítása a járás stabil gazdasági fejlődésére irányuló intézkedések és feladatok végrehajtása folyamatában. 1. fejezet. A járás évi gazdasági és szociális fejlődésének tendenciái értékelése.

3 A járás szociális és gazdasági fejlődésének eredményei első félévében arról tanúskodnak, hogy járásunk kedvező mutatókat ért el mint a gazdasági, úgy a szociális szféra terén és ami okot ad a járás szociális és gazdasági fejlődésének pozitív tendenciái kiemelésére január-június hónapokban a járás ipari vállalatai 53,1 millió hrivnya értékben értékesített terméket, ami 145,0 % tesz ki a múlt év azonos időszakához képest. Az év végéig várhatóan az értékesített termékek összege 99,6 millió hrivnyát, 2015-ben 104,6 milliót, 2016-ban 115,3 milliót, 2017-ben 122,4 milliót tesz majd ki január-június hónapokban a járás összevont költségvetésébe 17,4 millió hrivnya folyt be, ami 109,7% tesz ki a tavalyi év tényleges mutatóihoz mérve, ezen belül az állami költségvetésbe 4,3 millió hrivnya folyt be, ami 118,2%, a helyi költségvetésbe 13,1 millió hrivnya, ami 103,2%. Előreláthatóan az összevont költségvetés bevétele 2014-ben 34,1 millió hrivnya lesz, avagy 107,9% a tavai évhez viszonyítva, 2015-ben - 37,0 millió hrivnya, 2016-ban 40,7 millió hrivnya, ben 45,2 millió hrivnya. Az előrejelzések szerint 2014-ben a járás lakossága életszínvonalának növekedése vérható. A járásban az egy alkalmazottra jutó átlag fizetés januárjúnius hónapokban 2168,0 hrivnyát tett ki, ami 112,0% a tavai évhez viszonyítva. A reálbér növekedése 2014-ben 104,5% lesz, 2015-ben 105,9%, 2016-ban 108,0%, 2017-ban 109,0% július 1-jei állapot szerint a járás gazdaságában a fizetéshátralék összege 647,5 ezer hrivnyát tesz ki, ezen belül a gazdaságilag aktív vállalatnál - a Bátyúi malomkombinát állami vállalatnál a fennmaradt fizetéshátralék összege 620,4 ezer hrivnyát tesz ki, illetve a csődbement vállalatnál - a Zakarpatpolimetali KFT-ban a fennmaradt fizetéshátralék összege 27,1 ezer hrivnyát tesz ki. A jövő évben várható a Zakarpatpolimetali KFT és a Bátyúi malomkombinát állami vállalat fizetéshátralékának teljes felszámolása július 1-jei állapot szerint a munkanélküliség szintje a járás területén 1,05% tesz ki. Az előrejelzés szerint a jövő évben a munkanélküliség szintje 1,0% lesz. A járás vállalkozó egyénei január-június hónapokban 514 új munkahelyet teremtettek, ami 57,4% a 2014-es foglalkoztatási programban meghatározott feladatnak első féléve folyamatán 394 munkanélküli személy lett munkába állítva, 138 személy közmunkákba volt bevonva. Az év végéig várhatóan 905 új munkahely lesz létrehozva, 2015-ben 910, 2016-ban 920, ben január-június hónapokban 65 vállalkozó lett bejegyezve (a tavai évhez viszonyítva 138,3%). A beiktatott vállalkozók számának növekedése ez év végéig 105 egyénig várható július 1-jei állapot szerint a járás gazdaságába befektetett külföldi működő tőke értéke 2,3 millió USD. Az egy személyre jutó külföldi működő tőke összege a befektetések elejétől számított eredményszemléletben 44,6 USD tesz ki. Várhatóan a 2014-ben történő külföldi működő tőke befektetés a járás gazdaságába 2,6 millió USD lesz, 2015-ben 2,8 millió USD, 2016-ban 3,2 millió USD, 2017-ben 3,8 millió USD. A járás kiskereskedelmi vállalatai és étteremhálózata kiskereskedelmi áruforgalma első félévében 104,6 millió hrivnyát tett ki, ami 122,7% a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az egy személyre jutó kiskereskedelmi áruforgalom

4 összege 2020,0 hrivnya. Várhatóan 2014-ben a kiskereskedelmi áruforgalom összege 190,1 millió hrivnya lesz, 2015-ben 219,6 millió hrivnya, 2016-ban 263,5 millió hrivnya, 2017-ban 329,4 millió hrivnya január-június hónapokban az áruexport értéke 9,0 millió USD volt, avagy 121,1% a múlt év azonos időszakához képest, az import értéke 5,7 millió USD volt, avagy 100,3%. A külkereskedelmi tevékenységben elért többlet ősszege 3285,0 ezer USD. Az import export általi lefedettség koefficiense 17,3. Várhatóan 2014-ben az export összege 17,3 millió USD lesz, míg 2015-ben 20,2 millió USD, 2016-ban 24,2 millió USD, 2017-ben 29,6 millió USD. A gazdasági és szociális szféra főbb problémái: A Bátyúi malomkombinát állami vállalat fizetéshátralékának felszámolása. Muzsaly központi vízellátó hálózata és létesítményeinek megépítéséhez szükséges források hiánya. Nagybakta szennyvíz tisztító telepének felújításához szükséges források hiánya. Az Ivóvíz című járási Program intézkedéseinek elégtelen finanszírozása. A Beregszászi magyar gimnázium új épületszárnyának megépítéséhez szükséges források hiánya. A járási kórház A betűjelű épülete építésének befejezése, vagy a befejezetlen épületrész profilváltása. A Beregszászt és Asztélyt elkerülő út építése az Asztély-Beregsurány nemzetközi határátkelőig. A főbb feladatai és azok végrehajtásának módjai: Figyelembe véve a járás gazdaságában történő pozitív tendenciákat a járási állami közigazgatási hivatal a re egy sor fontos feladatot tűz ki maga elé: innovatív, energia- és forrástakarékos technológiák beiktatása, a gyártás technológiai átszervezése, alternatív energiaforrások felhasználása; további hazai és külföldi beruházások bevonása a járás gazdaságának minden szférájába; progresszív technológiák alkalmazása, új, versenyképes termékek kibocsátásának elsajátítása, a termékek minőségének javítása; a lakosság jövedelmének és bérezésének jelentős növelése; a produktív foglalkoztatás növelése, új munkahelyek létrehozása; a vállalkozásfejlesztés és a lakosság önfoglalkoztatásának elősegítése; a rekreációs-turisztikai komplexum fejlesztése a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése által, hazai és külföldi befektetők bevonása a rekreációs komplexumok felépítésébe a meglévő ásvány és termál víz lelőhelyek kihasználásával; a működő ipari kapacitás felújítása és bővítése a bányászati, feldolgozó és könnyűipari vállalatoknál; hatékony ipari termelési struktúra kialakítása a magas fokú nyersanyag-feldolgozás termelési arányának növelésével, a magas fokú feldolgozású termékek arányának növelése a termékek exportjában; szolgáltató szövetkezetek és közbeszerzési központok létrehozásának elősegítése; az agrárpiac infrastruktúrája tökéletesítésének, a talaj termőképessége felújításának elősegítése (a talaj mészporozása) a mindennemű tulajdonjogú mezőgazdasági vállalatoknál kedvezményes kölcsönökből, állami költségvetésekből és egyéb pénzügyi forrásokból;

5 az agráripari szektor fejlesztése a mezőgazdasági össztermék növelése, a szőlészet, gyümölcstermesztés fejlesztése, illetve új gyártástechnológiák létrehozása és fejlesztése útján az élelmiszeripar vállalatainál; az építészet és az infrastruktúra fejlesztése terén - a járási kórház A betűjelű épületszárny építésének befejezése, vagy a befejezetlen épületrész profilváltása; a Beregszászi magyar gimnázium új szárnya építésének folytatása; a határmenti együttműködés fejlesztése a szomszédos országok határmenti régióival való együttműködés bővítése, illetve a befektetési vásárokon, kiállításokon és fórumokon való részvétel útján; a járás technikai-gazdasági együttműködésének bővítése a nemzetközi szervezetekkel; további munkálatok folytatása a Dédai Bereg-Karpati határon átnyúló ipari park logisztikai elemekkel nevű projekt keretein belül; további együttműködés folytatása az EU/UNDP (ЄС/ПРООН) A közösségre irányuló helyi fejlesztés nevű program megvalósítása érdekében; a meglévő oktatási, kultúra és egészségügyi intézmények hálózata megőrzése és további fejlesztése; a szociális és a humanitárius szféra fejlesztése; szabványos szilárd hulladékgyűjtő, szelektáló és tároló telephelyek létrehozása a járás községeiben, nagyközségében; hatékony környezetgazdálkodás; a szilárd hulladék-feldolgozó üzem építésének folytatása Jánosiban. A Program intézkedései megvalósításának erőforrásai A szociális és kultúra szférájának objektumai építése (javítása) a következő forrásokból valósul meg: szubvenciók az állami költségvetésből a helyi költségvetéseknek, a helyi költségvetések fejlesztési alapjai, állami célirányos programok, banki hitelek és célirányos alapok, a vállalatok saját pénzeszközei, a lakosság és egyéb, a törvény által nem tiltott pénzügyi források. A befektetési projektek megvalósítása a hazai és a külföldi befektetésekből, illetve a vállalatok saját pénzeszközeiből valósul meg. Az országos és regionális célirányos, az állattenyésztési termékek támogatási, a fiatal szőlőültetvények és gyümölcsösök telepítési és felügyeleti, illetve a talaj termékenységének védelmi és javítási programok megvalósítása. Ukrajna ivóvize című célirányos állami Program megvalósítása. Gazdasági és szervezési intézkedések megvalósítása, melyek a gazdaság valós szektorában történő árnyékgazdasági tevékenységek felszámolására irányulnak. A járás fejlesztési tevékenységének fő irányvonala a 2015-ös évre, valamint a 2016-os és 2017-es évekre 1. Ipar. A járás gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb iránya az új ipari vállalatok létesítése, a működő vállalatok újjáépítése és korszerűsítése innovációs és energiatakarékos technológiák beiktatása útján, a meglévő termelői kapacitás teljes termelésre való átállítása a bel- és külföldi befektetések bevonása útján, mégpedig: az ipari termelés volumenének növelése a Nagybaktai Knüppel Fepackung Kftnél, Hetyeni Eco-blaze Kft-nél, Nagyberegi Hoch-Bereg Kft-nél, Guti Bon Ton Kft-nél, Kígyósi Propolisz kisvállalatnál, Borzsovai Euroseat Kft-nél;

6 a Beregszászi kőbánya magán részvénytársaság osztályozott perlit termelési üzeme építésének befejezése; a meglévő termelői kapacitás teljes termelésre való átállítása a Muzsalyi Kotnar- M Kft nél száraz és márkás borok termelése; Bereg-Karpati határon átnyúló ipari park létesítése logisztikai elemekkel Dédában c. program megvalósítására irányuló munkálatok folytatása. 2. Agráripari komplexum. A mezőgazdasági termelés fő irányvonala a járás területén az összes agráripari termelő támogatása termelésük szakosításában, a gabona, a zöldség-gyümölcs és a szőlészeti irányzat, továbbá a növénytermesztési takarmánytermelés és vetőmagtermesztés, a hús-tej jellegű állattenyésztés megőrzése, ezen belül: a szőlészet, gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztése európai szőlőfajták telepítése a Beregovo-Tisza magán részvénytársaságnál 23,0 hektáron, továbbá gyümölcsös telepítése 20 hektáron a Nagyberegi Beregovo-Agro-Vyn Kft-nél; a húsipari források szakosítása az agráripari vállalatok munkája javítása révén és a sertésállomány növelése által a Főnix BNG farmergazdaságban, Nagybégányi magán részvénytársaságnál, továbbá húsos és tejelő fajta szarvas jószág állomány növelése a Huzend Kft-nél és a Rafajnai Velisan Kft-nél; a talaj termőképességének növelése a Fekete mocsár dűlőben ( A Fekete mocsár dűlő talajának állapota és termőképességének javítása nevű projekt az Állami talajvédelem állami intézmény Ukrajna talajvédelmi intézete állami intézményének Kárpátaljai leányvállalata által lett kidolgozva), stb. 3. Az infrastruktúra fejlesztése. A járás infrastruktúrája fejlesztésének fő irányvonalai 2015-ben: a Beregszászt és Asztélyt elkerülő út építése az Asztély-Beregsurány nemzetközi határátkelőig; Muzsaly központi vízellátó hálózatának és létesítményeinek építése; Nagybakta szennyvíz tisztító telepének felújítása; a szilárd hulladék-feldolgozó üzem építésének folytatása Jánosiban, illetve szabványos szilárd hulladékgyűjtő, szelektáló és tároló telephelyek létrehozása a járás községeiben, nagyközségében; a kommunális tulajdonban lévő utak javítása; a szociális és kultúra szféráinak objektumai javítása. 4. A turizmus fejlesztése. Az előállítandó turisztikai termék versenyképességének növelése: a meglévő gyógy intézmények fejlesztésének elősegítése, egész éves szolgáltatásnyújtás biztosítása részükről, a pihentetés kombinálása a betegségmegelőző, wellness és gyógykezelési szolgáltatásokkal, illetve új rekreációs és turisztikai objektumok létesítése; a járásban lévő termálvízlelőhelyek széleskörű kihasználásának elősegítése; a falusi zöldturizmus fejlődésének támogatása a járás településein; a zöldturizmusban részt vevő tanyatulajdonok együttműködésének kialakítása a járás és a megye turisztikai-rekreációs szféra intézményeivel a vendégek üdültetésének változatosabbá tétele érdekében. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése: a körszerű szolgáltatásnyújtás szabványainak megfelelő vendéglátói hálózat létrehozásának elősegítése;

7 éttermi vállalkozások és szórakoztató intézmények létrehozásának elősegítése a turisták által leggyakrabban látogatott helyeken. A rekreációs és turisztikai potenciál promóciója: a turisztikai és a rekreációs potenciál promóciós kampányainak ösztönzése (gyógyhatású termál- és ásványvíz, horgászat, strandpihenés stb.); részvétel az Ungváron évente megrendezendő nemzetközi Toureurocentr - Zakarpattya megnevezésű vásár-kiállításon és más kiállításos rendezvényeken, reklám-tájékoztató jellegű termék létrehozása Beregvidék turisztikai lehetőségeiről; kulturális rendezvények megszervezésének elősegítése vásár-kiállítások lebonyolítása keretein belül, melyek az ukrán és a magyar kultúra és művészet népszerűsítésére irányul országos és nemzetközi szinten; a járás községei és nagyközségei közösségeinek támogatása fesztiválok és folklór ünnepek lebonyolításában; BEREG FEST Barátság határok nélkül nemzetközi fesztivál lebonyolítása; a Beregszászi járás kulturális és történelmi öröksége promóciójának elősegítése turisztikai csoportok bevonása céljával, a régió kulturális és történelmi sajátosságának figyelembevétele új turisztikai termék létrehozásakor. A turisztikai-rekreációs komplexum és a kapcsolódó ágazatok kapcsolatainak mélyítése: komplex megközelítés formálása a népi mesterségek újjászületéséhez és fejlesztéséhez a turistáknak nyújtandó szolgáltatások bővítése és javítása érdekében; a kárpátaljai, ezen belül a magyar tradicionális konyha megőrzése és népszerűsítése a turisztikai ágazat révén. 5. Munkaerőpiac és a lakosság foglalkoztatottsága. A munkaerőpiac fejlődésének alapvető irányvonalai: az új munkahelyek száma éves növelésének biztosítása a járás gazdaságának növekedése által és a munkaerő piaci kereslet növelése; a megszüntetett munkahelyek száma arányának csökkentese az újonnan létrehozottakhoz képest; a munkanélküli polgárok munkába állításának elősegítése; a munkaadók kiadásai térítése az egyetlen kötelező állami társadalombiztosítási díj mértékében; a munkanélküli polgárok szakképzésének elősegítése; a lakosság jövedelmének növelése a vállalatok, intézmények és szervezetek bérezési alapja növelése által (az alap- és pótbérek, illetve egyéb ösztönző kifizetések); a bérek időbeli folyósításának biztosítása és a fizetéstartozások megakadályozása. 6. A kultúra és a művészet fejlesztése. A kultúra és a művészet intézményei anyagi technikai hátterének erősítése. A kultúra és történelem műemlékeinek megőrzése. A nemzeti kulturális művészeti szervezetekkel való kapcsolatok megszilárdítása. A falusi lakosságnak nyújtandó szolgáltatások szintének emelése, az erkölcsi normák oktatása. A népművészeti és kézművészeti alkotás fejlesztése. Az állami nyelvpolitika megvalósítása, a nemzeti kisebbségek kultúrájának fejlesztése.

8 A múzeumok, könyvtárak munkája tökéletesítése, a múzeumi és könyvtári alapok feltöltése. A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programja mellékletei: a Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlődésének i mutatói és a és évi előrejelzései - 1.sz. melléklet; a Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programja megvalósítására irányuló intézkedések - 2.sz. melléklet; azon problémás kérdések jegyzéke, melyek megoldása a ben a megyei állami közigazgatási hivatal és a Beregszászi járási állami központi végrehajtói szervek hatáskörébe tartozik - 3.sz. melléklet; javaslatok a Beregszászi járás szociális ás gazdasági fejlesztésének i Programja beruházási részének legfontosabb építési objektumai jegyzékéhez, melyek finanszírozása megvalósítható a költségvetések minden szintjéből - 4.sz. melléklet; azon objektumok jegyzéke, melyek finanszírozása a a Beregszászi járás helyi költségvetéseinek fejlesztési alapjaiból lesznek megvalósulva - 5.sz. melléklet; a Beregszászi járás fogyasztói piacának fő mutatói - 6.sz. melléklet. Horváth László, a járási tanács alelnöke

9 a Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlődésének i mutatói és a és évi előrejelzései Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis 1.sz. melléklet év prognózis Reálgazdaság A jelenlegi árakon értékesített ipari termékek mennyisége összesen ezer hrn , , ,0 105, , ,0 Az egy főre jutó értékesített ipari termékek mennyisége hrn. 1365,4 1918,9 2014,9 105,0 2221,5 2358,4 Az ipari termelés indexe % Х A jelenlegi árakon értékesített bányaipari termékek mennyisége ezer hrn. 5238,1 7600,1 7900,0 103,9 8090,0 8410,0 ezen belül: fűtő- energetikai ásványi kincsek kitermelése ezer hrn ásványi kincsek kitermelése a fűtő- energetikai ásványi kincsek kivételével ezer hrn. 5238,1 7600,1 7900,0 103,9 8090,0 8410,0 A jelenlegi árakon értékesített feldolgozóipari termékek mennyisége ezer hrn , , ,0 105, , ,0 ezen belül: élelmiszer-, ital és dohánytermék gyártása ezer hrn , , ,0 108, , ,0 könnyűipar ezer hrn , , ,0 103, , ,0 fa feldolgozás és faipari termékek gyártása, bútorok kivételével ezer hrn ,0 6136,0 104,0 6413,0 6734,0 cellulóz-és papírgyártás, kiadói tevékenység ezer hrn koksz, kőolaj-feldolgozás és nukleáris fűtőanyag gyártása ezer hrn vegyi-és petrolkémiai ipar ezer hrn egyéb nem fém ásványi termékek gyártása ezer hrn fémipari gyártás és kész fém termékek gyártása ezer hrn gépgyártás ezer hrn Gáz, víz és villamos energia előállítása és elosztása ezer hrn Bruttó mezőgazdasági termelés a gazdaságok minden nemű kategóriájában a évi árak szerint összesen millió hrn. * * * * * * Ezen belül, ami egy főre jut hrn. * * * * * *

10 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis Bruttó mezőgazdasági termelés százaléka a gazdaságok minden nemű kategóriájában az adott évhez képest % * * * Х * * A növénytermesztés bruttó termelése millió hrn. * * * * * * a növénytermesztés bruttó termelésének százaléka az előző évhez képest % * * * Х * * A növénytermesztési ágazat termékeinek termelése: gabonák és hüvelyesek ezer tonna 35,6 42,0 42,5 101,2 43,0 43,5 kukoricamag 29,2 28,5 29,0 101,8 29,5 30,0 cukorrépa ezer tonna napraforgómag ezer tonna 2,7 1,3 1,4 107,7 1,4 1,4 burgonya ezer tonna 49,1 38,0 38,5 101,3 39,0 40,0 szabadföldi zöldségek (vetőmagos kivételével) 59,3 47,7 48,3 101,3 49,0 49,5 Az állattenyésztés bruttó termelése millió hrn. * * * * * * Az állattenyésztés bruttó termelésének százaléka az előző évhez képest % * * * Х * * Az állattenyésztési ágazat termékeinek termelése: hús (a jószág és baromfi vágásra való értékesítése élősúlyban) ezer tonna 5,8 5,9 5,9 100,0 5,9 5,9 tej ezer tonna 18,8 19,0 19,4 102,1 19,5 19,5 tojás millió db. 24,3 24,3 24,3 100,0 24,3 24,3 gyapjú ezer tonna 3,0 2,4 1,2 50,0 1,2 1,2 Pénzügyi mutatok Az összköltségvetésbe befolyt adók, illetékek és más kötelező befizetések millió hrn. 31,6 34,1 37,0 108,5 40,7 45,2 A helyi költségvetések bevétele (az állami költségvetésből átadott transzfereken kívül) millió hrn. 31,3 29,3 22,5 76,8 21,8 21,8 A helyi költségvetések fejlesztési alapjainak mennyisége millió hrn. 3,6 4,1 2,8 68,3 2,8 2,8 A helyi költségvetések fejlesztési alapjának részaránya a helyi költségvetések teljes mértékében % 11,5 14,0 12,4 Х 12,8 12,8 A helyi költségvetések kiadásai összesen millió hrn. 233,9 256,4 259,2 101,1 259,2 259,2 ezen belül transzferek millió hrn. 18,7 20,3 20,6 101,5 20,6 20,6

11 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis az adófizetők adó és illeték (kötelező befizetések) általi adókötelezettségeik után fennálló adótartozás az összköltségvetés felé (év végi állapotok szerint) millió hrn. 2,40 2,35 2,10 89,4 1,8 1,50 ezen belül: az állami költségvetés felé millió hrn. 1,50 1,45 1,3 89,7 1,2 1,10 a helyi költségvetések felé millió hrn. 0,90 0,9 0,8 88,9 0,6 0,40 A vállalkozóknak folyósított kölcsönök összege a kereskedelmi bankok által millió hrn A hosszú lejáratú hitelek részaránya % Х - - Az adózást megelőző szokásos üzleti tevékenység pénzügyi eredményei millió hrn. 3,7 4,0 4,4 110,0 4,7 5,3 (szaldó) A nyereséges vállalatok pénzügyi eredménye millió hrn. 11,3 11,6 11,8 101,7 12,0 12,5 A nyereséges vállalatok aránya a bejegyzett vállalatok számához képest % 86,5 87,0 87,5 Х 88,0 88,5 A veszteséges vállalatok pénzügyi eredménye millió hrn. 7,6 7,6 7,4 97,4 7,3 7,2 A veszteséges vállalatok aránya a bejegyzett vállalatok számához képest % 13,5 13,0 12,5 Х 12,0 11,5 A hitelezői adósság mennyisége millió hrn. 89,3 88,6 88,4 99,8 88,3 88,0 - ezen belül a lejárt időtartamú millió hrn A befektetői adósság mennyisége millió hrn. 69,3 69,1 69,0 99,8 68,8 68,4 - ezen belül a lejárt időtartamú millió hrn Az életszínvonal mutatói A lakosság reáljövedelme: bruttó millió hrn. 168,7 176,3 186,9 106,0 193,1 210,5 nettó - százalékban az előző évhez képest % Х - - Az egy főre jutó reáljövedelem hrn , A dolgozok és tisztviselők, illetve a mezőgazdasági és kisvállalatok millió hrn. 98,5 101,2 108,3 107,0 117,0 127,5 dolgozóinak bérezési alapja (kivéve a hadiszféra dolgozóit) A kisvállalatok dolgozóinak bérezési alapja millió hrn. 14,7 15,6 16,2 103,8 17,5 19,1 A reálbér indexe % Х - - Főállású munkavállaló nettó havi átlagfizetése hrn ,

12 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis Főállású munkavállaló bruttó havi átlagfizetése hrn , ezen belül: az iparban hrn , a mezőgazdaságban hrn , a kis- és nagykereskedelemben hrn , A kisvállalatokban főállásban dolgozó munkás havi átlagfizetése hrn , Év végére felhalmozott bérhátralék, összesen millió hrn. 5596,0 0, A bérhátralék mutatóinak növekedési (csökkenési) értéke százalékban az adott év elejére % 95,4 - - Х - - A gazdaságilag aktív vállalatoknál felhalmozott bérhátralék millió hrn ebből: az iparban millió hrn a mezőgazdaságban millió hrn A gazdaságilag aktív vállalatoknál felhalmozott bérhátralék mutatóinak növekedési (csökkenési) értéke százalékban az adott év elejére % Х - - Azon munkavállalók aránya, melyeknek a felszámolt munkabére nem haladja meg a munkaképes személyeknek megszabott létminimum összegét % 10,3 10,1 9,8 Х 9,6 9,1 A fogyasztói piac fejlődési mutatói A kiskereskedelmi forgalom mennyisége (beleértve a jógi személyek áruforgalmát) millió hrn. 167,5 190,1 219,6 115,5 263,5 329,4 Az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom mennyisége hrn. 3233,2 3662,8 4231,2 115,5 5077,1 6346,8 A kiskereskedelem mutatóinak növekedési (csökkenési) értéke (beleértve a jógi személyek áruforgalmát) % 106,9 113,5 115,5 Х 120,0 125,0 Az értékesített szolgáltatások mennyisége millió hrn. 2,43 2,62 2,88 110,0 3,10 3,35 Az értékesített szolgáltatások mutatóinak növekedési (csökkenési) értéke % 69,6 107,8 110,0 Х 107,5 108,0 Lakosság és a munkaerőpiac A meglévő lakosság évi átlagszáma ezer fő 51,8 51,9 52,0 100,2 52,1 52,3

13 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis A gazdaságilag aktív lakosság száma ebből: ezer fő 31,9 32,4 32,9 101,5 33,4 33,9 Munkaképes korban ezer fő 20,3 20,5 20,7 101,0 21,1 21,4 gazdaságilag aktív tevékenységet folytató éves korú dolgozok száma, összesen ezer fő 17,4 17,6 17,8 101,1 18,3 18,7 ebből: az iparban ezer fő 2,7 2,9 3,1 106,9 3,2 3,3 a mezőgazdaságban ezer fő 0,5 0,6 0,7 116,7 0,7 0,8 A éves korú munkanélküliek száma, a Nemzetközi Munkaszervezet ezer fő által kidolgozott módszer alapján számítva A munkanélküliség szintje (a Nemzetközi Munkaszervezet által kidolgozott módszer alapján számítva) % 6,4 6,3 6,1 96,8 5,9 5,7 A tíz üres munkahelyre jutó munkanélküli lakosság száma fő A munkáltatók kezdeményezésére részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozok száma: Összesen ezer fő 0,574 0,506 0,484 95,6 0,397 0,342 százalékban az átlagos állományi létszámhoz képest % 13,7 12,3 11,8 Х 9,7 8,3 A munkáltatók kezdeményezésére szabadságban lévő dolgozok száma: Összesen ezer fő 0,371 0,327 0,296 90,5 0,248 0,216 százalékban az átlagos állományi létszámhoz képest % 8,8 7,9 7,2 Х 6,0 5,7 A gazdasági tevékenység összes szférájában létesített új munkahelyek száma munkahely , összesen ezen belül: az iparban munkahely , a mezőgazdaságban munkahely , az építőiparban munkahely , kereskedelemben munkahely , A kisvállalkozásban foglalkoztatott dolgozok száma ezer fő 0,851 0,924 0, ,8 1,139 1,231

14 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis A kisvállalkozások által létesített új munkahelyek száma munkahely , Innovációs tevékenység Az innovációs szférában aktív tevékenységet folytató vállalatok száma egység ,0 3 3 Az innovációs szférában aktív tevékenységet folytató vállalatok aránya a év prognózis % 0 40,0 60,0 Х 50,0 60,0 régió ipari vállalatok létszámában Az értékesített innovációs termékek mennyisége összesen millió hrn ,8-12,1 19,3 százalékban az értékesített ipari termékek mennyiségéhez képest % 0 0 6,5 Х 10,5 15,8 Új technológiai eljárások beiktatása, összesen egység ebből energiatakarékos és a kevés hulladék visszamaradó eljárás egység Új terméktípusok elsajátítása, összesen egység ebből új típusú berendezések egység Befektetési és külkereskedelmi tevékenység Az állótökébe befektetett beruházások mennyisége a finanszírozás valamennyi forrásából (beruházások): folyó árakban millió hrn. 31,9 32,5 33,2 102,2 34,3 36,4 hasonló árakban százalékban az előző évhez képest % 98,4 101,6 102,2 Х 103,5 106,0 Az állótökébe befektetett egy főre jutó beruházások mennyisége hrn. 616,2 626,2 639,3 102,1 661,7 701,3 A lakásépítésbe beruházott befektetések mennyisége millió hrn A lakásépítésbe beruházott befektetési mutatok növekedési (csökkenési) mutatói % Х - - A közvetlen külföldi beruházások mennyisége, eredményszemléletű alapon összesen millió USD 2,61 2,61 2,80 107,3 3,22 3,80 Százalékban az előző évhez képest % 97,0 100,0 107,5 Х 115,0 118,0 A közvetlen külföldi beruházások abszolút növekedése (csökkenése) az év elejéhez képest millió USD -0,08 +0,0 +0, ,42 +0,58 Az egy főre jutó közvetlen külföldi beruházások mennyisége millió USD 0, , , ,8 0, ,000073

15 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis A gazdasági tevékenységszerinti közvetlen külföldi beruházások: millió USD 2,61 2,61 2,80 107,3 3,22 3,8 ipar millió USD 1,261 1,261 1,32 104,7 1,52 1,86 mezőgazdaság millió USD 0,944 0,944 0,98 103,8 1,08 1,25 építőipar millió USD 0,1 0,1 0,15 150,0 0,19 0,21 kereskedelem millió USD 0,285 0,285 0,30 105,3 0,35 0,38 közlekedés millió USD pénzügyi tevékenység millió USD ingatlanpiac millió USD 0,02 0,02 0,05 250,0 0,008 0,10 Az export volumene, összesen millió USD 15,01 17,26 20,19 117,0 24,23 29,56 Ezen belül terméktípusonként: Az export volumene százalékban az előző évhez képest % 122,6 115,0 117,0 Х 120,0 122,0 Az import volumene, összesen millió USD 10,55 11,18 12,07 108,0 22,33 24,34 Ezen belül terméktípusonként: Az import volumene százalékban az előző évhez képest % 124,6 106,0 108,0 Х 108,5 109,0 Lakás-kommunális gazdaság A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott hitelezői adósság millió hrn A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott hitelezői adósság mutatóinak növekedési (csökkenési) üteme százalékban az adott év elejéhez % Х - - A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott befektetői adósság millió hrn. 0,028 0,025 0,024 98,4 0,023 0,022 A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott befektetői adósság mutatóinak növekedési (csökkenési) üteme százalékban az adott év elejéhez % 22,2 89,3 96,0 Х 95,8 95,7 A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott lakossági tatozás millió hrn. 0,028 0,025 0,024 98,4 0,023 0,022 A lakás-kommunális szolgáltatásokért felhalmozott lakossági tatozás mutatóinak növekedési (csökkenési) üteme % 22,2 89,3 96,0 Х 95,8 95,7 A lakossági befizetések aránya a lakás-kommunális szolgáltatásokért % 110,9 110,5 110,5 Х 105,0 105,0 A szociális szféra objektumainak üzembe helyezése a finanszírozás valamennyi forrásaiból:

16 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis lakó alapterület ezer m 2 5,8 6,0 6,0 100,0 6,2 6,4 általános iskolák tanhely óvodai intézmények hely korházak ágy járó beteg klinikák műszakon kénti látogató év prognózis vízvezeték kilométer szennyvízvezeték kilométer об єкт - hőszolgáltatás kilométer gázhálózat kilométer A helyi költségvetések pénzeszközeiből üzembe helyezett kemény burkolatú kilométer utcák és utak A kisvállalkozás fejlesztése Kisvállalkozások száma egység , A kisvállalkozások mennyiségének növekedési (csökkenési) üteme, % 103,5 100,6 101,0 Х 101,2 101,8 százalékban az előző évhez képest A 10 ezer főre jutó kisvállalkozások száma egység , A 10 ezer főre jutó bejegyzett gazdasági alany magánszemélyek száma egység , Termékeket értékesítő és szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya % 57,1 57,5 60,0 Х 63,0 65,0 százalékban a kisvállalkozások összlétszámához képest A kisvállalkozások aránya az értékesítet terméket volumenében % 36,2 36,5 37,0 Х 39,0 42,0 A profittal záró kisvállalkozások aránya % 87,2 86,9 87,5 Х 88,0 88,5 Veszteséggel záró kisvállalkozások aránya % 12,8 13,1 12,5 Х 12,0 11,5 A kisvállalkozások adózást megelőző szokásos üzleti tevékenységének millió hrn. -1,6 0,5 0,6 120,0 1,1 1,3 pénzügyi eredményei ezen belül: profit millió hrn. 4,1 4,8 4,9 102,1 5,0 5,1

17 Mutatok Mérték egység év eredmény év vártható eredmények év terv terve %-ban a év várható eredményeihez év prognózis év prognózis veszteség millió hrn. 5,7 4,3 4,3 100,0 3,9 3,8 A kisvállalkozásból származó bevétel a járási költségvetésbe millió hrn. 11,5 11,7 11,9 101,7 12,0 12,2 A kis vállalkozás finanszírozásának volumene a helyi költségvetések pénzeszközeiből *Megjegyzés: járási szinten az adott mutatók nem kerülnek kiszámításra ezer hrn. 0,0 0,0 5,0-10,0 15,0

18 A Beregszászi járás szociális és gazdasági fejlesztésének i Programja megvalósítására irányuló intézkedések Intézkedések A végrehajtás időszaka Ipar Biztosítani: az ipari termékek értékesítésének 5,0 % növekedését; a mezőgazdasági termékek értékesítésének 1,2 % növekedését az ipari termékek értékesítésének 5,0 % növekedési ütemét a költségvetésekbe befolyt bevételek mennyiségét nem kevesebb mint 37 millió hrivnya összegben. Biztosítani: hazai és külföldi beruházások bevonását a könnyű-, feldolgozó- és bányaiparba a szociális gazdasági és ökológiai célszerűség, tudományos-műszaki fejlődés eredményei, energia- és forrástakarékos, illetve az ökológiailag tiszta technológiák figyelembevételével; a vállalkozásfejlesztés és a lakosság önfoglalkoztatásának teljes körű elősegítését; a produktív foglalkoztatás növelését, új munkahelyek létrehozását, a havi átlagfizetés növekedését; a járás vállalatai ipari termelésének növekedését: Nagybaktai Knüppel Fepackung Kft., a Hetyeni Eco-blaze Kft., Nagyberegi a Hoch-Bereg Kft., Guti Bon Ton Kft., Kígyósi Propolis kisvállalat, Borzsovai Euroseat Kft.; Magyarország, Románia és Szlovákia határ menti régióival való együttműködés kiszélesítése; az EU/UNDP (ЄС/ПРООН) III A közösségre irányuló helyi fejlesztés nevű program keretein belül való munka folytatása; a meglévő termelői kapacitás teljes termelésre való átállítását a Muzsalyi Kotnar-M Kft. nál. Agráripar Biztosítani: 2.sz. melléklet A végrehajtásért felelő főosztályai: mezőgazdasági fejlesztési, gazdasági fejlődési és kereskedelmi gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya közösen a Beregszászi egyesítet állami adóügyi hivatallal főosztályai: mezőgazdasági fejlesztési, gazdasági fejlődési és kereskedelmi. A járás vállalatainak, intézményeinek és szervezeteinek vezetői

19 az agráripari termelés volumenének nem kevesebb mint 1,2 % növekedését. mezőgazdasági fejlesztési osztálya az alapvető agráripari termékek termelési volumene növekedését (gabona, zöldségek, gyümölcsök és bogyók, szőlő, hús élősúlyban, tej) a piac élelmiszerekkel való telítettsége érdekében; a húsipari források szakosítását az agráripari vállalatok munkája javítása révén és a sertésállomány növelése által ( Főnix BNG farmergazdaság) és szarvas-marha jószágállomány növelése ( Huzend Kft., Velisan Kft. Rafajna); a szőlészet és zöldségtermesztés fejlesztését a történelmi hagyományoknak megfelelően (elősegíteni az izabella és az alacsony minőségű hibrid szőlőfajták cseréjét nagy értékű európai szőlőfajtákra) Beregovo-Tisza magán Rt., Karpat-Agro-Vyn Kft.; a talaj termékenységének emelését és védelmét, a föld visszatérítési szintje emelését, a termelési kiadások csökkenését, a vállalatok pénzügyi eredményeinek javítását; a termelés szakosításának mélyítése, az összes agráripari termelő támogatása függetlenül tulajdonjogi formájuktól; a bérek emelését az agráriparban a megyei átlagfizetés szintjéhez. Pénzügyi források A Pénzügyminisztérium által előirt célkitűzéseknek megfelelően szociális kiadások finanszírozása 125,7 millió hrivnya értékben a költségvetés általános alapjából (nem számítva a szubvenciókat). 22,5 millió hrivnya bevételezése a helyi költségvetés általános és speciális alapjaiba az adó és a nem adójellegű befizetésekből (nem számítva az állami költségvetés transzferjeit). 2,8 millió hrivnya bevételezése a helyi önkormányzatok fejlesztési költségvetési alapjaiba, melyek főleg a települések szociális szférájára lesznek fordítva. Fogyasztói árucikkek és szolgáltatások gyártása pénzügyi főosztálya pénzügyi főosztálya

20 Biztosítani: a kereskedelmi és a háztartást kiszolgáló objektumok adatbázisa folyamatos frissítését; a fogyasztói szövetkezetek rendszerében működő kereskedelmi és vendéglátó objektumok munkája javításának elősegítését; a meglévő kiskereskedelmi hálózat megőrzését, az áruválaszték és a szolgáltatások köre kiszélesítését; a meglévő éttermi hálózat megőrzését és egy új étterem megnyitását; a kereskedelemben meglévő munkahelyek megőrzését, továbbá 86 új megteremtését, a megváltozott munkaképességű személyek és a szociálisan védtelen falusi lakosság munkába helyezését. A kisvállalkozás fejlesztése Az év el kell érni: - a kisvállalatok 315 fős létszámát; - a kisvállalkozásból származó 11,9 millió hrivnya értékű bevételmennyiséget a költségvetésbe; - az egy munkásra jutó 1484,0 hrivnya havi átlagkeresetet; - a 987 fős állományt a kisvállalatokban; Vonzó beruházási környezet biztosítása, befektetések bevonása a alábbiak útján: a gazdasági tevékenységet folytató alanyok tájékoztatása kiállítási vásárok, üzleti emberek fóruma és más rendezvények lebonyolításáról, továbbá a járás vállalkozásairól szóló információk feltöltése az internetre; kiállítási vásárokon és bemutatókon, továbbá más tematikus rendezvényeken való részvétel a falusi turizmus népszerűsítése érdekében; Turisztikai Napok Kárpátalján c. rendezvény, Nemzetközi Turjevrocentr - Zakarpattya kiállítási vásár megszervezésében és megrendezésében való részvétel; gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya közösen a Beregszász statisztikai hivatallal, Beregszászi egyesítet állami adóügyi hivatallal, Beregszászi járási fogyasztói társaságok szövetségével gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya és mezőgazdasági fejlesztési osztálya főosztályai: gazdasági fejlődési és kereskedelmi, a lakosság szociális védelmi a lakosság szociális védelmi főosztálya közösen a Beregszászi városi-járási foglalkoztatási központtal gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya, a járási állami közigazgatási hivatal művelődési és turisztikai osztálya

21 A Bereg Fest Barátság határok nélkül fesztivál megszervezésében és megrendezésében való részvétel; helyi, regionális és nemzetközi folklór, művészettörténeti, dal, néprajzi ünnepek, fesztiválok, versenyek (Beregvidéki Nemzetközi borfesztivál; szilvafesztivál és szóló estek, Gecsei böllérverseny, rózsa, szüreti, alma bálok Benében, Csetfalván, Dédában, Orosziban) és Jószomszédi Napok megszervezésében való részvétel; a vállalkozás támogatásának piaci infrastrukturális fejlesztése és kiszélesítése, kiszolgáló szövetkezetek, közbeszerzési és tejbeszerzési központok létrehozásának elősegítése; az egységes állami szabályozási politika megvalósítása a vállalkozói szférában. Beruházási és Innovációs tevékenység A Beruházási beáramlás biztosítása a járás gazdaságába: a könnyűiparban az alábbiak révén: a következő vállalatok ipari termelésének bővítése által: Nagybaktai Knüppel Fepackung Kft., a Hetyeni Eco-blaze Kft., Nagyberegi a Hoch-Bereg Kft., Kígyósi Propolis kisvállalat; a Keramnadra Kft. közös tulajdonú vállalat privatizációja és modernizációja által. Az agráripari komplexumban az alábbiak révén: a Benei Stream 1 Kft. mezőgazdasági termelésének bővítése; a Főnix BNG farmergazdaság Csomai húsfeldolgozó üzemének építése; a Rafajnai Velisan Kft. és Huzend Kft. állattenyésztési takarmánybázisának létrehozása; európai szólófajták telepítése a Beregovo-Tysa magán részvénytársaságnál; gyümölcsös telepítése a Nagyberegi Beregovo-Agro-Vyn Kft. Befektetők további keresése az alábbi pályázatok megvalósítása érdekében: a Dédai Green farmergazdaság konzervgyártó üzeme munkájának újraindítása; a Dédai Vájsz tanya hizlaló komplexum munkájának újraindítása; A szociális szféra objektumainak építése A járás szociális szféra objektumai fejlesztésének, a kultúra, a művészet, az oktatás és a gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya és mezőgazdasági fejlesztési osztálya Állami adminisztrátor, a járási állami közigazgatási hivatal apparátusának jogi osztálya gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya és mezőgazdasági fejlesztési osztálya a járás vállalatainak vezetőivel közösen év

22 kommunális szféra intézményei anyagi technikai háttere erősítésének biztosítása, többek között: a Beregszászi magyar gimnázium új épületszárnya építése; Muzsaly központi vízellátó hálózatának és létesítményeinek építése; Nagybakta szennyvíz tisztító telepének felújítása; a járási kórház A betűjelű épületszárnya építésének befejezése vagy a befejezetlen épületrész profilváltása; a Bátyúi oktató-nevelési központ tetőszerkezetének javítása; a települések történelmi értékű épületeinek, illetve a történelmi és kulturális örökség objektumainak megőrzése. A turisztikai és rekreációs szféra A rekreációs övezetek fejlődésének biztosítása, a meglévő termálvízlelőhelyek kihasználása és versenyképes turisztikai termék létrehozása, éspedig: a Kaszonyi gyógy-rekreációs központ épületeinek rekonstrukciója (Dűlő utca 2), a meglévő termálvizes kút bázisán; A Dédai Bumeráng Kft. turisztikai-rekreációs komplexuma új kemping részlegének építése. Ipari infrastruktúra Szállítmányozás A buszjáratok hálózata tökéletesítésének biztosítása, elsősorban a normál üzemmódban való utas szállítás biztosítása a külvárosi buszjáratokon a következők révén: a szállító járművek optimalizálása; a szállító járművek megújítása; a közúti személyszállítás biztonságának fokozása; az utasoknak nyújtandó szolgáltatások minősége és kiszolgáló kultúra emelése; a szállítmányozási szolgáltatások bővítése. Távközlés A távközlési vonalak javításának és felújításának biztosítása. városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya Kaszonyi gyógy-rekreációs központ Kft. Bumeráng Kft. városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya közösen a szállítókkal városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya az

23 Közúti karbantartás Biztosítani: a járás közutjain lévő balesetveszélyes útszakaszok felszámolására irányuló munka folytatását; a járás autóutjain lévő buszmegállók és parkolók javítási és rendbetételi munkálatainak lebonyolítása; a települések és a közutak járdáinak rendezése; a meglévő úthálózat és útkarbantartás állapotának javítása. Energiaellátás és energiatakarékosság Biztosítani: a költségvetési intézmények által felhasznált energia hordozok mennyiségének csökkentését ésszerű és a ös őszi-téli szezonra megszabott földgáz mennyiség határértékeinek betartása útján; a felhasznált energia hordozok értékének 100% megtérítését; a villamoshálózat felújítását és korszerűsítését; a felhasznált földgáz és villamos energia nyilvántartási rendszerének tökéletesítését; Természeti erőforrások használata Földerőforrások és földhasználati viszonyok További munka folytatása: a települések határain kívül elterülő földterületek felértékeléséből; a földterületek használati és bérleti díjának teljes mértékű befizetésének biztosításából; azon földterületek pályázaton keresztüli kiválasztásából, melyek bérleti joga eladásra kerül; a települések normatív-pénzügyi földértékelési anyagainak felújítása; tájékoztató munka elvégzése Ukrajna A földpiacról szóló törvény megvalósítása érdekében. A földerőforrásai állami ügynöksége Beregszászi járási főosztályának rendseresen kell Ukrtelekom nyitott részvénytársaság 1. számú Beregszászi távközlési központjával közösen városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya a megyei közútkezelő vállalattal és a Beregszászi járási közútkezelő leányvállalattal közösen városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya közösen a Zakarpatgaz nyilvános részvénytársaság Beregszászi leányvállalatával, Zakarpattyaoblenergo nyilvános részvénytársaság Beregszászi járási villamoshálózattal A földerőforrásai állami ügynökségének Beregszászi járási főosztálya

24 tájékoztatni a Beregszászi járási egyesített adóügyi hivatalt a használatba átadott földterületekről szóló információt a földterületek használati és bérleti díjának teljes mértékű befizetésének biztosítása érdekében. Ásvány- és nyersanyagforrások Beruházások bevonásának elősegítése a működő vállalatokba, azon ásvány- és nyersanyagforrások használatának kiszélesítése, melyek vonzóak lehetnek a befektetők számára, különösen: kaolin (Beregszászi és Kovászói lelőhely); agyag (Beregi, Borzsovai, Zápszonyi, Baktai lelőhelyek); perlit (Fogos lelőhely); építkezési és burkoló kő (Шиной-Варнянське, Kovászói, Bégányi, Kaszonyi, Hájesi lelőhelyek). Elősegíteni: a termálvízi erőforrások használatának bővítését; a biztonságos bányászati és nyersanyag feldolgozó technológiák használatát, a természeti kincsek komplex használatát; a természeti kincsek ésszerű használatának állami felügyelete megerősítése, az engedélyező dokumentumok munkatervek által előirt különleges feltételek és követelmények végrehajtását, illetve a természeti kincsek bányászati és technológiai előírások betartását. Ökológia Biztosítani: szilárd hulladék-feldolgozó üzem megépítését Jánosiban és szabványos szilárd hulladékgyűjtő, szelektáló és tároló telephelyek létrehozását a járás községeiben, nagyközségében; a Nagybaktai szennyvíztisztító, illetve szennyvízátemelő állomásainak rekonstrukciója. Az életszínvonal emelése Szociális szféra Munkaerőpiac és a lakosság foglalkoztatottsága Biztosítani: a munkanélküliség szintjének csökkenését 1,0%; gazdasági fejlődési és kereskedelmi főosztálya a járás vállalatainak és szervezeteinek vezetőivel közösen városépítési, építészeti, infrastruktúra és a lakás-kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó osztálya a községi (nagyközségi) tanácsok végrehajtó bizottságaival közösen a lakosság szociális védelmi főosztálya; a

25 a rejtett munkanélküliség szintjének csökkenését a vállalkozói alanyok gazdasági aktivitásának növelése, illetve az árnyék gazdaság elleni küzdelem megerősítése révén; pótlólagos intézkedések lebonyolítása az illegálisan foglalkoztatott személyek felderítése érdekében; a munkaerőpiacon nem versenyképes, különösen a fiatalkörű, az ötven év feletti személyek és a felsőoktatási intézmények végzősei foglalkoztatását. A munkaadók kiadásainak megtérítése az egyetlen kötelező állami társadalombiztosítási díj mértékében 8 új munkahely. A munkanélküli személyek foglalkoztatása és szociális támogatás nyújtása, éspedig: 580 személy munkába állítása; fizetett közmunka és más ideiglenes jellegű munka 110 személy; 200 személy szakmai továbbképzése új szakma elsajátítása érdekében A lakosság bérezése és jövedelme Az egy munkásra jutó 2216,0 hrivnya havi átlagkereset elérése. A kisvállalkozásban foglalkoztatott dolgozok átlagkeresetének emelése 1484,0 hrivnyára A bérek időbeli folyósításának biztosítása és a fizetéstartozások megakadályozása. A lakosság szociális védelme Biztosítani: a szociális juttatások időbeli átszámolását, felszámolását és folyósítását; tájékoztató munka lebonyolítása a járás lakossága között a médián keresztül a szociális juttatások felszámolását illetően, ezen belül a szociális támogatásokról (szubszidija); azon állami és nem állami tulajdonú intézmények és szervezetek hálózata tökéletesítése, melyek szolgáltatásokat nyújtanak az egyedülálló, megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő személyeknek. Humanitárius szféra Oktatás Az oktatás intézményei oktató-anyagi háttere erősítésének biztosítása, különösen: a Beregszászi magyar gimnázium új épületszárnya építése; a Bátyúi óvoda-iskola tetőszerkezetének javítása; ablakok és ajtók cseréje a Bátyúi, Bakosi és Csomai középiskolákban, Borzsovai általános iskolában; Beregszászi városi-járási foglalkoztatási központtal, a járási állami közigazgatási hivatal a munkabérek, kifizetések legalizálása és a lakosság foglakoztatása kérdéseivel foglalkozó járási munkacsoportja a lakosság szociális védelmi főosztálya a lakosság szociális védelmi főosztálya oktatási, ifjúsági és sport főosztálya az adott községi tanácsok végrehajtó bizottságaival közösen