Budapest, július 10. (Prot 7)

Átírás

1 Budapest, július 10. (Prot 7)

2 2

3 Az Aviva Életbiztosító Zrt. PRÓTEUSZ (MEB 631, MEB 636) befektetéshez kötött életbiztosításának feltételei Jelen szerzôdési feltételekben foglaltak az Aviva Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) befektetési egységekhez (a továbbiakban: befektetéshez) kötött életbiztosítási szerzôdéseire (a továbbiakban: biztosítás) érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a felek ezen feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. 1. A biztosítással kapcsolatos általános fogalmak (1) Szerzôdô: az a személy, aki a szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz, annak elfogadása esetén a biztosítási szerzôdést megköti, és a biztosítási díjak fizetésére kötelezettséget vállal. (2) Biztosított: az a személy, akinek az életére vagy az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerzôdés létrejön. (3) A biztosított belépési korát a biztosító úgy állapítja meg, hogy a szerzôdés megkötésének évébôl levonja a biztosított születésének az évét. (4) A biztosított aktuális kora: a) a szerzôdés elsô évében megegyezik a biztosított belépési korával, b) a következô években úgy kerül megállapításra, hogy a biztosító a biztosítási évfordulón az aktuális évbôl levonja a biztosított születésének évét, és ez a kor a következô évfordulóig érvényes. (5) Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosultságot nyer. Kedvezményezett lehet a szerzôdésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa vagy a biztosított örököse akkor, ha kedvezményezettet a szerzôdésben nem jelöltek meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. (6) Biztosítási ajánlat: a szerzôdônek a biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló írásbeli nyilatkozata, amely tartalmazza a biztosítás elvállalásához vagy elutasításához szükséges összes adatot, körülményt. A biztosító írásban kérheti iratok és információk pótlólagos benyújtását, illetôleg a nyilatkozatban közöltek, valamint az ahhoz csatolt iratok kiegészítését. (7) Kötvény: a biztosító részérôl a szerzôdô által benyújtott biztosítási ajánlatra tett írásbeli elfogadónyilatkozatot pótló okirat. (8) Kiegészítô biztosítás: e biztosítás mellé köthetô, a szerzôdô által választható biztosítási termék. (9) Biztosítási idôszak: a rendszeres díjas biztosítások esetén a díjfizetés esedékességétôl a következô díjfizetés esedékességéig terjedô idôszak. a) Ha az életbiztosítás díjának megfizetése egy öszszegben történik, akkor a biztosítási idôszak megegyezik a biztosítás tartamával. b) A biztosítási idôszak kezdete (fordulónap) mindig a tárgyhónapnak a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyezô napja. c) Amennyiben a biztosítási idôszak fordulónapja munkaszüneti napra esik, akkor a fordulónap az ezt követô elsô munkanap. (10) Biztosítási hónap: a tartamon belül egy hónap idôtartam, amely egy naptári hónapnak a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyezô napjától a következô naptári hónapnak ugyanezen napjáig tart. (11) Biztosítási év: a tartamon belül egy év idôtartam, amely egy naptári évnek a biztosítás hatálybalépésének naptári hónapjával és napjával megegyezô idôponttól a következô naptári év ugyanezen naptári hónapjának ugyanezen naptári napjáig tart. a) Amennyiben a (9), (10) és (11) bekezdések szerint adott naptári hónapban nem létezik olyan nap, ami a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyezik, akkor abban a hónapban megegyezô nap alatt az azt közvetlenül megelôzô napot kell érteni. b) Ha jelen feltételek eltérô értelmezést nem tartalmaznak, hónap, illetôleg év alatt biztosítási hónapot, illetôleg biztosítási évet kell érteni. (12) Biztosítási hónapforduló: a biztosítási hónap vége, azaz új biztosítási hónap kezdete. (13) Biztosítási évforduló: a biztosítási év vége, azaz új biztosítási év kezdete. (14) Kezdeti biztosítási díj: a szerzôdés létrejöttekor érvényben lévô 2. számú melléklet figyelembevételével, az ajánlattételkor választott, az elsô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díj. (15) Kezdeti haláleseti biztosítási összeg: a szerzôdés létrejöttekor érvényben lévô, az ajánlattételkor választott biztosítási összeg, amelynek minimális és maximális értékét a 4. számú melléklet tartalmazza. (16) Kiegészítô biztosítások kezdeti biztosítási összege: a szerzôdés létrejöttekor érvényben lévô, az ajánlattételkor a fôbiztosításhoz kötött kiegészítô biztosítások biztosítási összege. Minimális értéke megegyezik a kezdeti haláleseti biztosítási összeg minimális értékével. (17) Kiegészítô biztosítások kezdeti biztosítási díja: a kiegészítô biztosítások kezdeti biztosítási összegeihez tartozó biztosítási díjak összege. (18) Rendszeres díjas biztosítás: olyan biztosítás, amelynek díját a szerzôdô elôre meghatározott részletekben, egy-egy biztosítási idôszak elején fizeti meg a teljes tartam, vagy annak egy része alatt. (19) Eseti díj: a rendszeres díjon felül fizetett díj. 3

4 (20) Elôre fizetett díj: rendszeres díjas biztosítás esetén esedékesség elôtt megfizetett azon rendszeres díj, amelyet a Díjkezelési tájékoztató (5. számú melléklet) ad 2) pontja akként határoz meg. (21) Biztosítási esemény: olyan esemény, amelyet a biztosítási feltételek ilyenként határoznak meg, és amely a biztosító szolgáltatását kiváltja. (22) Aktuális haláleseti biztosítási összeg: az értékkövetés (10. ) révén megnövekedett, a tartamon belül egy adott idôpontban aktuális, a haláleseti szolgáltatás kiszámításának alapját képezô összeg. (23) Aktuális biztosítási díj: az értékkövetés (10. ), illetôleg a biztosítási díj egyedi növelése (11. ) révén megnövekedett, rendszeres biztosítási díj. (24) Kiegészítô biztosítások aktuális biztosítási öszszege: az értékkövetés (10. ) révén megnövekedett, a tartamon belül egy adott idôpontban aktuális, a különbözô biztosítási eseményekre nyújtandó szolgáltatások kiszámításának alapjait képezô összegek. (25) Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megôrzi e minôségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetô azonosíthatónak, ha ôt közvetlenül vagy közvetve név, azonosító jel, illetôleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô tényezô alapján azonosítani lehet. (26) Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyôzôdésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bûnügyi személyes adat. (27) Üzletkötô: biztosítási ügynök (biztosításközvetítô), aki a biztosítóval kötött megbízási szerzôdés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítôi tevékenységet. (28) Ügyfél: a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz. (29) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg. (30) Viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzôdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történô átvállalása. (31) Viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsôsorban viszontbiztosítási tevékenységet végez. (32) Hirdetmény: a biztosítónak a szerzôdésre vonatkozó közleményei, amelyeket a területi igazgatóságokon kifüggesztéssel, elektronikus úton pedig a internetes oldalon történô megjelentetéssel hoz nyilvánosságra, és teszi bárki által elérhetôvé. 2. A befektetési egységalapokkal kapcsolatos fogalmak és eljárások (1) Befektetési egységalap (eszközalap): a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások a biztosítási szerzôdésben meghatározott levonásokkal csökkentett díjából tôkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány. A választható befektetési egységalapok befektetési politikáját az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Bruttó eszközérték: egy befektetési egységalap eszközeinek piaci értéke. (3) Befektetési egységalapot terhelô közvetlen költség: a befektetési egységalap befektetett eszközeinek vétele, eladása, kezelése és értékelése során felmerülô költség. (4) Alapkezelési díj: a közvetlen költségekkel csökkentett bruttó eszközértékkel arányos díj, amely minden értékelési napon az utolsó értékelési nap óta eltelt idôvel arányosan kerül levonásra, és mértéke a befektetési egységalap értékének legfeljebb évi kettô százaléka. Aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) Nettó eszközérték: egy befektetési egységalap bruttó eszközértékének a befektetési egységalapot terhelô közvetlen költségekkel és az alapkezelési díjjal csökkentett értéke. (6) Befektetési egység: a befektetési egységalapban azonos értékû részesedést megtestesítô elszámolási egység. (7) Szerzôdô alszámlája: a biztosító minden egyes, általa felkínált befektetési egységalaphoz egy alszámlát hoz létre a szerzôdô számláján, amelyen a biztosító az adott befektetési egységalaphoz tartozó befektetési egységek számát tartja nyilván öt tizedesjegy pontossággal. (8) Szerzôdô számlája: a szerzôdô alszámláinak összessége, amely a szerzôdô összes befektetési egységeinek nyilvántartására szolgál, az egyes befektetési egységalapok szerint elkülönítve. (9) Az értékelési nap az a nap, amelyen a biztosító minden befektetési egységalap aktuális bruttó és nettó eszközértékét, illetôleg a befektetési egységek vételi és eladási árát meghatározza. Az értékelésre (a külsô feltételek függvényében) minden munkanapon, de hetenként legalább egyszer kerül sor. (10) Befektetési egység vételi ára: egy befektetési egységre esô nettó eszközérték, amelyet a biztosító 4

5 a befektetési egységek biztosítási szolgáltatássá való átszámítására és a szerzôdô számláját terhelô költségek elszámolása során, a befektetési egységalapokból levonandó egységek számának meghatározására alkalmaz. A biztosító a befektetési egységalapok nettó eszközértékének, és ezen keresztül a befektetési egységek vételi árának átértékelése révén írja jóvá a szerzôdô számláján az elôzô értékelési nap óta megszolgált hozamot. (11) Befektetési egység eladási ára: a befektetési egység vételi áránál a vételi és az eladási ár közti különbséggel magasabb ár. A biztosító a befizetett biztosítási díjakat a befektetési egységek eladási árán számítja át befektetési egységekké. (12) Vételi és eladási ár közti különbség: azon mérték, amellyel a biztosító által meghatározott eladási ár meghaladja a vételi árat. Az eladási ár legfeljebb öt százaléka, aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (13) Befektetési egységek aktuális értéke: a szerzôdô egyes alszámláin nyilvántartott befektetési egységek számának és az értékelési napon érvényes, ugyanazon alszámlához tartozó vételi ár szorzatának összege, amely a biztosítás szolgáltatásainak alapja. (14) Díj megosztása: a rendszeres díjat, valamint a szerzôdô ellenkezô értelmû nyilatkozata hiányában az eseti díjat a biztosító a szerzôdô által korábban választott aránynak megfelelôen osztja meg az egyes befektetési egységalapok és a szerzôdô alszámlái között. (15) Díj jóváírása és átváltása: a) A biztosító az elsô rendszeres díjat a szerzôdés létrejöttekor (12. ) írja jóvá a szerzôdônek. b) A biztosító számlájára azonosítható módon beérkezett, már esedékes rendszeres díjak jóváírására a befizetés beérkezésének napján kerül sor. c) A biztosító a számlájára azonosítható módon, adott napon 15 óráig beérkezett elôre fizetett, valamint eseti díjakat az alábbiak szerint írja jóvá: a beérkezés napján kerül sor az esetleges díjelmaradás miatt korábban vagy éppen esedékessé vált díjak levonására és jóváírására; a fennmaradó összeg, illetôleg levonás hiányában a teljes beérkezett összeg jóváírására a beérkezést követô elsô munkanapon kerül sor. d) A biztosító számlájára azonosítható módon, adott napon 15 óra után beérkezett elôrefizetett, valamint eseti díjak tekintetében a beérkezés napja a következô munkanap. e) A nem azonosítható módon beérkezett befizetések esetében a beérkezés napja az azonosítás napja. E befizetéseket az azonosítás megtörténtéig a biztosító kamatmentes letétként kezeli. f) A jóváírt díjak befektetési egységekké való átváltása a díj befektetési egységalapok közötti megosztására vonatkozó nyilatkozatnak megfelelôen a befektetési egységalapok befektetési egységeinek eladása révén, a díj jóváírását követô értékelési napon érvényes aktuális eladási áron történik. A biztosító az eladott befektetési egységek darabszámát írja jóvá a szerzôdô számláján. g) A díj kezelésére vonatkozó részletes tájékoztatást az 5. számú melléklet tartalmazza. (16) Kezdeti fedezeti díj: megegyezik a kezdeti biztosítási díjjal. (17) Kezdeti befektetési egységek: az elsô és második évben esedékes rendszeres biztosítási díj kezdeti fedezeti díjrészébôl jóváírt befektetési egységek. (18) Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egységeken felül vásárolt befektetési egységek. (19) A szerzôdô számláját terhelô rendszeres költségek az alábbi a) pontban meghatározott költségek, amelyeket a biztosító a b) és c) pontokban foglaltaknak megfelelôen von le a befektetési egységalapokból. a) A szerzôdô számláját a szerzôdés létrejöttekor a kockázatviselés kezdetére visszamenô hatállyal, illetôleg minden további biztosítási hónapfordulón: a nyilvántartási díj terheli, illetôleg a havi kockázati díj, valamint a kiegészítô biztosítások havi díja terhelheti. b) A befektetési egységalapok között a szerzôdô alszámláin lévô befektetési egységek értékével arányosan szétosztott költségeket a biztosító a befektetési egységek vételi árán váltja át befektetési egységekké, és azokat vonja le a befektetési egységalapokból. c) Ameddig a költségek érvényesítésére elegendô felhalmozási befektetési egység áll rendelkezésre, addig a biztosító a költségeket a felhalmozási befektetési egységekbôl vonja le. Ellenkezô esetben a biztosító a költségek érvényesítéséhez szükséges kezdeti befektetési egységeket felhalmozási befektetési egységekké váltja át, a még el nem számolt kezdeti költségek azonnali érvényesítésével. (20) Nyilvántartási díj: a biztosítás nyilvántartásának fedezetére szolgáló költség. A biztosító évente egyszer minden év május elsejével a 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelô mértékkel indexálja a nyilvántartási díjat. Aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (21) Kockázat alatt álló összeg (kockázatnak kitett összeg): a fôbiztosításhoz tartozó alszámlákon nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékével csökkentett aktuális haláleseti biztosítási összeg pozitív egyenlege. (22) Havi kockázatidíj-ráta: a 3. számú melléklet- 5

6 ben a normál kockázatra meghatározott, 1 forint kockázat alatt álló összegért fizetendô havi díj. A biztosító fenntartja a jogot, hogy a szerzôdés ötödik évfordulóját követôen, a halandósági viszonyok jelentôs változása esetén az új halandósági táblát használva újrakalkulálja a kockázatidíj-ráta értékét. A biztosítási szerzôdés havi kockázatidíj-rátájának kiszámítása, a biztosított életkorának, egészségi állapotának, nemének, foglalkozásának és egyéb kockázati tényezôknek a figyelembevételével történik. A biztosító ezen információkat az ajánlatból, az egészségi nyilatkozatból, az orvosi vizsgálati jegyzôkönyvbôl, s esetlegesen a szerzôdôtôl bekért egyéb dokumentumokból szerzi meg. (23) Havi kockázati díj: a kockázat alatt álló összeg és a havi kockázatidíj-ráta szorzata. (24) Kiegészítô biztosítások havi díja: a kiegészítô biztosítások aktuális biztosítási összegéhez tartozó havi díj. (25) Kezdeti költség: a biztosító a szerzôdéssel kapcsolatos kezdeti költségeinek fedezetére a biztosítás tartamának elsô 10 évében a kezdeti befektetési egységek számát évente a biztosítási évfordulón a biztosítás tartamától függôen a 4. számú mellékletben meghatározott százalékkal csökkenti minden befektetési egységalapban. A 10 év letelte után a megmaradt kezdeti befektetési egységeket felhalmozási befektetési egységekké váltja át. (26) Tranzakciós költségek: a szerzôdô kérésére végrehajtott rendszeres pénzkivonás (22. ), a részleges visszavásárlás (25. ) és az áthelyezés (27. ) során érvényesített költségek, amelyeket a tranzakcióban érintett befektetési egységek értékébôl von le a biztosító. Mértéke a tranzakcióban érintett befektetési egységek aktuális értékének a 2. számú mellékletben meghatározott százaléka, de legalább a biztosító által forintban megállapított minimális, és legfeljebb a biztosító által megállapított maximális költség. A biztosító évente egyszer minden év május elsejével legfeljebb a 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelô mértékkel indexálja a tranzakciós költségeket. (27) Díjtûréshatár: az az összeg, amelynél kisebb eltérést a befizetett és az elôírt díjak között a biztosító a saját belsô számlái közötti átkönyveléssel rendez. A díjtûréshatár nagyságát a 2. számú melléklet tartalmazza. (28) A szerzôdés létrehozása érdekében felmerülô költségek: az alábbi a) és b) pontban részletezett költségek. a) Orvosi vizsgálatok költsége Az orvosi vizsgálatok költségét a szerzôdés létrejötte esetén a biztosító viseli. A biztosító az orvosi vizsgálat költségeit a 12. (18) bekezdésének alapján történô elszámolás esetén jogosult a szerzôdôre hárítani. Aktuális költségét a 2. számú melléklet tartalmazza, amelyet a szolgáltatási díjak változásának arányában a biztosító jogosult évente egyszer módosítani. b) Költségátalány A költségátalány a biztosító kockázatelbírálási és kötvényesítési költségeit átalányjelleggel foglalja magában. A költségátalányt a biztosító a 12. (18) bekezdésének alapján történô elszámolás esetén a szerzôdôre hárítja, aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. A biztosított (1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerzôdés létrejöttekor 18. életévénél idôsebb, de a 65. életévét még nem töltötte be. (2) A biztosított életkora a biztosítás tartamának lejártakor nem haladhatja meg a 75 évet. 4. A biztosítás tartama (1) A biztosítási szerzôdés a szerzôdô ajánlatának a biztosító által történô elfogadásával a szerzôdô által választott határozott tartamra jön létre, rendszeres díjfizetéssel. (2) A tartam 10 és 20 év között bármely egész év lehet: a) a éves tartamú változat kódja MEB 631, b) a éves tartamú változaté MEB 636. (3) A lejárat (elérés) napja a biztosítási tartam utolsó évének biztosítási évfordulója. 5. Biztosítási esemény (1) Biztosítási eseménynek minôsül: a) a biztosítottnak a biztosítási tartam lejártakor való életben léte, vagy b) a biztosított halála, vagy c) a biztosítottnak a kiegészítô biztosítások feltételei szerint bekövetkezô baleseti halála, továbbá baleseti rokkantsága. (2) Balesetnek minôsül a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be, és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár. (3) Jelen szerzôdés feltételei szerint nem minôsül balesetnek a betegségbôl eredô testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fertôzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hôguta. 6. Biztosítási szolgáltatások (1) Ha a biztosított a szerzôdés lejáratának napján életben van, a biztosító a szerzôdô számláján a lejárat napját követô értékelési napon nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki egy összegben. (2) Ha a biztosított a biztosítás tartama alatt elha- 6

7 lálozik, a biztosító az alábbiak közül a nagyobb összeget fizeti ki egy összegben: a) az aktuális haláleseti biztosítási összeget, b) a szerzôdô számláján az írásbeli haláleseti bejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezése napját követô értékelési napon nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének megfelelô összeget. (3) A biztosítási ajánlat átvétele és a biztosítás létrejötte (12. ) közötti idôszakban a biztosító a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatást teljesíti, valamint kifizeti az ajánlat átvételekor a szerzôdô által megfizetett, a szerzôdés létrejöttéig letétként kezelt díjelôleget, a biztosítónak a szerzôdés létrejöttekor a 2. (19) bekezdése a) pontja szerint járó költségekkel csökkentve. (4) A biztosítás létrejötte és az azt követô elsô biztosítási hónapforduló között a biztosító a (2) bekezdés a) és a b) pontjaiban meghatározott értékek összegét fizeti ki. (5) A kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint biztosítási eseménynek minôsülô esemény bekövetkeztekor a biztosító a megfelelô kiegészítô biztosítás feltételeiben meghatározott szolgáltatást teljesíti egy összegben. (6) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerzôdô által igazolhatóan már megfizetett, de még át nem váltott biztosítási díjak is kifizetésre kerülnek. (7) A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente írásban tájékoztatja a szerzôdôt a szerzôdésében foglalt szolgáltatások értékérôl. 7. A biztosítás díja (1) A biztosítás díját a szerzôdô a szerzôdés megkötésekor meghatározott gyakorisággal fizeti. (2) A díjfizetés gyakorisága lehet éves vagy féléves. (3) A biztosítás elsô rendszeres díjával azonos öszszegû díjelôleg az ajánlat megtételekor fizetendô. (4) A biztosítás elsô rendszeres díja a szerzôdés hatálybalépésekor (13. ), minden késôbbi rendszeres díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre vonatkozik. (5) A díjelôleget a biztosító az ajánlat elutasítása esetén, azzal egy idôben visszautalja a szerzôdônek. Az ajánlat megtételétôl a visszautalásig ezt az összeget a biztosító kamatmentes letétként kezeli. (6) A biztosító rendszeres díjfizetés esetén az esetleges kockázati és kiegészítô biztosítások díjait annak a biztosítási hónapnak a végéig vonja, amelyben a biztosított elhalálozott. (7) A szerzôdônek a rendszeres díjfizetésen túl lehetôsége van eseti díjak befizetésére, illetve a rendszeres díj elôrefizetésére is. (8) Elmaradt rendszeres díj esetében a biztosító a szerzôdôtôl beérkezô eseti díjat a biztosítás elmaradt rendszeres díjainak megfelelô összeghatárig rendszeres díjként kezeli. (9) A szerzôdônek a díj elôrefizetésére vonatkozó írásos nyilatkozata hiányában a biztosító az esedékes rendszeres díjak kivételével minden más díjat eseti díjnak tekint, kivéve, ha egyértelmûen megállapítható, hogy egy vagy több biztosítási idôszakra szóló rendszeres díjnak megfelelô összeg érkezik be a biztosító rendszeres díj befizetésére szolgáló számlájára. A rendszeres díj elôrefizetése szerzôdésmódosítás nélkül legfeljebb a következô biztosítási évfordulóig lehetséges. Az ezen idôszakon túlnyúló idôszakra irányuló, eseti díjnak nem minôsülô befizetés összegét amennyiben az évforduló 30 napon túl esedékes nyilatkozat hiányában a biztosító visszautalja, illetve a szerzôdô írásos nyilatkozata alapján eseti díjként befekteti, visszautalja, vagy az évfordulóig kamatmentes letétként kezeli. A nyilatkozat beérkezéséig, de legfeljebb 30 napig az összeget a biztosító kamatmentes letétként kezeli. Amennyiben az évforduló 30 napon belül esedékes, a biztosító a befizetett összeget az évfordulóig kamatmentes letétként kezeli. (10) A biztosítónak jogában áll a rendszeres és az eseti díjak minimális értékét meghatározni, valamint e minimális értéket naptári évente egyszer módosítani. A változásról a biztosító a szerzôdôt a változások hatálybalépése elôtt legalább 30 nappal értesíti. A minimális díjak aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (11) A biztosító jogosult a rendszeres biztosítási díjat a szerzôdô folyószámlájáról az adott naptári hónapon belül a biztosítási díj esedékességéhez képest más idôpontban lehívni. (12) A szerzôdô folyószámlája rendszeres díjjal történô terhelésének aktuális idôpontját a 2. számú melléklet tartalmazza. A biztosítónak jogában áll a külsô feltételek változása esetén ezt az idôpontot megváltoztatni. (13) A biztosítónak a biztosítási díj kezelésével kapcsolatos egyes eljárási szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza. (14) A befizetett és az elôírt díjnak a díjtûréshatárnál kisebb különbözetével a biztosító rendelkezik. 8. Késedelmes díjfizetés (1) A biztosító a díjelmaradás tartama alatt a 2. (19) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a szerzôdô számláját terhelô költségeket változatlanul érvényesíti. (2) A biztosító egy év díjjal nem fedezett idôszak elteltével a biztosítást a 21. szerint díjmentesíti, illetôleg ha a biztosítás nem felel meg a díjmentesítés feltételeinek, akkor a biztosító a szerzôdést a 24. szerint visszavásárolja. (3) Amennyiben a biztosító nem tud eljárni az (1) 7

8 bekezdésben foglaltaknak megfelelôen, a szerzôdés a 6. (7) bekezdésének figyelembevételével kifizetés nélkül, a biztosítási hónapforduló napjával megszûnik. 9. A szerzôdés ismételt hatálybaléptetése (reaktiválás) (1) A biztosítási esemény nélkül, a 8. (3) bekezdésben meghatározott módon megszûnt biztosítás az eredeti feltételekkel újra hatályba lép, ha a szerzôdô az elsô elmaradt díj esedékességétôl számított 180 napon belül az összes elmaradt díjat befizeti. (2) A biztosító kockázatviselése az elmaradt díjak befizetését követô nap 0. órájától folytatódik. (3) Ha a szerzôdô az elsô elmaradt díj esedékességétôl számított 180 napon túl kéri a biztosítási esemény nélkül, a 8. (3) bekezdésben meghatározott módon megszûnt biztosítás ismételt hatálybaléptetését, ezt a kérelmet a biztosító új biztosítás megkötésére tett ajánlatként kezeli. 10. Az értékkövetés (indexálás) (1) Amennyiben a rendszeres díjfizetésû szerzôdés rendelkezik az indexálás jogával, a biztosító minden biztosítási évfordulón felajánlja a szerzôdônek, hogy a biztosítás rendszeres díját, illetôleg a haláleseti biztosítási összeget és a kiegészítô biztosítások biztosítási összegeit külön kockázatelbírálás nélkül, a (3) bekezdésben meghatározott módon, azonos arányban növelje. (2) Díjmentesített szerzôdések esetén a haláleseti biztosítási összeget és a kiegészítô biztosítások biztosítási összegeit a biztosító külön kockázatelbírálás nélkül, a (3) bekezdésben meghatározott indexszel növeli. (3) A biztosító az indexet úgy határozza meg, hogy az a minden év február 1-jén érvényes, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az elôzô naptári évre vonatkozó, decembertôl decemberig számított fogyasztói árindextôl legfeljebb 5 százalékponttal térjen el. A biztosító az indexet azon szerzôdések tekintetében alkalmazza, amelyek évfordulója a május 1-jét követô idôpontra esik. (4) Az indexálásról a biztosító a szerzôdôt legkésôbb 2 hónappal a biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti. Az értesítôlevél az évfordulót követôen érvényes biztosítási díjat és biztosítási összegeket tartalmazza. A biztosítási évfordulótól kezdôdôen a biztosítási jogviszony a megemelt biztosítási összeggel és díjjal folytatódik, ha a szerzôdô az (5) bekezdésben foglaltak szerint az indexálást nem utasította vissza. (5) A szerzôdô az indexálásról szóló értesítés kézhezvételétôl számított 30 napon belül írásban értesítheti a biztosítót, hogy az indexálást elutasítja. Elutasítás esetén a biztosítás változatlan feltételekkel hatályban marad. (6) Ha a biztosítási évben a szerzôdô az értesítôlevél kiküldését megelôzôen élt a biztosítási díj egyedi növelésével (11. ), a biztosító az indexált érték kiszámításánál a megváltozott értékbôl indul ki. Ha az igény az értesítôlevél kiküldését követôen, de még az évfordulót 5 nappal megelôzôen érkezik be, a biztosító a szerzôdô kérésének megfelelô értéket tekinti érvényesnek a biztosítási évfordulótól. Amennyiben a szerzôdô által módosított biztosítási díj vagy biztosítási összegek valamelyike alacsonyabb az indexált értéknél, a biztosító az indexálást elutasítottnak, ellenkezô esetben elfogadottnak tekinti. Ha a szerzôdô igénye az évfordulót megelôzô 5 napon belül érkezik be, a biztosító azt az évfordulót követôen hajtja végre. (7) Amennyiben a szerzôdô egymást követô három felajánlott indexálást visszautasít, a haláleseti és a kiegészítô biztosítások biztosítási összegeinek további indexálására vonatkozó jogát elveszíti, azonban a rendszeres díj tovább indexálható. (8) Az elveszített indexálási jogot a szerzôdô egy újabb, a biztosítottra nézve kedvezô eredményû kockázatelbírálással visszaszerezheti. Ebben az esetben a kockázatelbírálás költségeit a szerzôdô viseli. 11. A biztosítási díj egyedi növelése (1) A szerzôdô a biztosítási szerzôdés megkötésétôl számított két év díjjal fedezett tartam elteltével írásban kérheti a rendszeres díj növelését. A megemelt biztosítási díj az arra vonatkozó nyilatkozatnak a biztosítóhoz történô beérkezését követô 5. naptól számított elsô biztosítási idôszaktól érvényes. (2) A biztosító a biztosítási díj növelését minimális díjváltozáshoz kötheti, amelynek aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. 12. A biztosítási szerzôdés létrejötte és módosítása (1) A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. (2) Az életbiztosítási szerzôdés megkötésének elôfeltétele a szerzôdô biztosítási ajánlata a biztosító részére. (3) A biztosítónak az ajánlat elbírálására az ajánlat beérkezésétôl számított 15 nap áll rendelkezésére. (4) A biztosító a szerzôdés elbírálására rendelkezésére álló 15 napos határidôben nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról. (5) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. 8

9 (6) A biztosítási szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselôje részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre. (7) Az ajánlatfelvételkor átvett díjelôleg csak a biztosítási szerzôdés létrejöttével minôsül fizetett díjnak. (8) A szerzôdô az ajánlat megtétele elôtt írásban, aláírásával igazolva tesz nyilatkozatot arról, hogy a biztosításközvetítô az igényeit felmérte, majd a megadott információk alapján pontosította az igényeket, majd ezt követôen közérthetô, egyértelmû és részletes írásbeli tájékoztatást adott a biztosító, a biztosításközvetítô fôbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, a székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerzôdés esetén annak címe), és a biztosítási szerzôdés jellemzôirôl. (9) Az életbiztosítási szerzôdés megkötéséhez és módosításához ha a szerzôdést nem ô köti meg a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülôje köti meg, a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdô fél írásbeli hozzájárulásával a szerzôdésbe belép. (10) Az írásbeli megállapodást, illetôleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzôdô fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre. (11) A szerzôdô a biztosítás különbözô szolgáltatásaira eltérô kedvezményezett(ek)et jelölhet. Egy szolgáltatásra több kedvezményezett jelölése is lehetséges, az egy kedvezményezettre jutó százalékos mérték egyidejû megjelölésével. (12) Ha egy szolgáltatásra a szerzôdô több kedvezményezettet jelölt, s a százalékos mértékek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget. (13) A szerzôdô jogosult az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet jelölni. Ha nem a biztosított a szerzôdô fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. (14) A biztosított a szerzôdô fél írásbeli beleegyezésével a szerzôdésbe bármikor beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. (15) A biztosított, mielôtt a szerzôdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerzôdô fél helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a biztosított a szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs. (16) Ha a szerzôdô a szerzôdés létrejötte elôtt írásban visszavonja a szerzôdés megkötésére tett ajánlatát, akkor a biztosító az addig befizetett díjakat kamat nélkül visszafizeti a szerzôdônek. (17) Az életbiztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 30 napon belül a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerzôdô kifejezett kérésére, más nyelven a szerzôdôt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelmûen tájékoztatja a biztosítási szerzôdés létrejöttérôl. (18) Az életbiztosítási szerzôdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül az életbiztosítási szerzôdést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondhatja. A biztosító kockázatviselése a felmondónyilatkozat kézhezvételét követô napon megszûnik. A szerzôdô ezen rendelkezés szerinti felmondónyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító 15 napon belül elszámol a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel. a) Az elszámolás alapját a biztosító az alábbiak szerint állapítja meg: a szerzôdés elsô díjából vásárolt egységek száma szorozva a befektetési egységeknek a kockázatviselés megszûnése napján érvényes vételi árfolyamával, és ez növelve a befizetett díj befektetése során elvont vételi és eladási ár különbözetével. b) Az elszámolás során a biztosító az elszámolás alapjául szolgáló összeget csökkenti az alábbiakkal: a szerzôdés létrehozása érdekében felmerült költségeivel (ide nem értve az üzletkötônek kifizetett jutalékot), a kockázatviselés kezdetétôl a megszûnésig eltelt idôszakra idôarányosan számított kockázati díjjal, és a kiegészítô biztosítások díjának a kockázat- 9

10 viselés kezdetétôl a megszûnésig eltelt idôszakra számított idôarányos részével. c) A b) pontban felsorolt csökkentô tényezôk együttes összege nem haladhatja meg a kezdeti biztosítási díj tizenketted részét. d) A szerzôdés létrehozása érdekében felmerült költségek felszámítandó összegét a 2. számú melléklet tartalmazza. e) A biztosító a kockázatviselés kezdetétôl a megszûnéséig eltelt idôszakra idôarányosan számított kockázati díjat úgy határozza meg, hogy a szerzôdésben vállalt kezdeti haláleseti biztosítási összeget (HBÖ) megszorozza a havi kockázatidíj-ráta (KDR) tizenkétszeresével (3. számú melléklet), majd veszi annak 365-öd részének annyiszorosát, ahány napig a biztosító az adott szerzôdés vonatkozásában kockázatban állt (HBÖ KDR 12 x kockázatban eltöltött napok száma/365). f) A biztosító a kiegészítô biztosításoknak a kockázatviselés kezdetétôl a megszûnéséig eltelt idôszakra idôarányosan számított díját úgy határozza meg, hogy a kiegészítô biztosítások kedvezményektôl és pótlékoktól mentes éves díjának 365-öd részét megszorozza a kockázatviselés napjainak számával (kiegészítô biztosítások éves díja kockázatban eltöltött napok száma/365). 13. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete (1) A biztosítási szerzôdés a kockázatviselés kezdete napján lép hatályba. (2) A biztosító kockázatviselése a biztosítás elsô díjának megfizetését követô nap 0. órájától kezdôdik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerzôdés a 12. rendelkezéseivel összhangban már létrejött, vagy utóbb létrejön. (3) Amennyiben a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, a kockázatviselés e megállapodás napján megkezdôdik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerzôdés a 12. rendelkezéseivel összhangban már létrejött, vagy utóbb létrejön. (4) Ha a szerzôdô fél a díjat a biztosító üzletkötôjének fizette, a díjat legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetôleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. 14. Várakozási idô (1) A biztosító a biztosítási eseményre vállalt biztosítási szolgáltatást a kockázatelbírálás idôigényessége okából csak a várakozási idô eltelte után nyújtja. A várakozási idô megegyezik az adott biztosítás kockázatelbírálási idôtartamával, s legfeljebb az ajánlat beérkezésétôl számított 15 napig vagy a kötvény korábbi kiállításáig tart. (2) A várakozási idô nem vonatkozik az ezen idôszak alatt bekövetkezô baleseti eseménybôl eredô szolgáltatásokra való jogosultságokra. 15. Közlési kötelezettség (1) A szerzôdô, illetôleg a biztosított köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak megfelelôen és hiánytalanul közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell, és amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetôleg a bejelentésre köteles lett volna. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô, illetôleg a biztosított eleget tesz közlési kötelezettségének. (2) Ha az életkor helytelen bevallása következtében a biztosító a kockázati díjat a) a valóságos aktuális életkor után járó kockázati díjnál alacsonyabb összegben állapította meg, a biztosítási összeget arra az összegre kell leszállítani, amely a megállapított kockázati díjnak a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges aktuális életkora mellett megfelelt volna, b) a szükségesnél magasabb összegben állapította meg, a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti. (3) A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha: a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy b) az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy c) a szerzôdés hatálybalépésétôl a biztosítási esemény bekövetkezéséig legalább öt év eltelt. (4) A közlési kötelezettség megsértése miatt a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, és a visszavásárlási összeg kifizetésére köteles. (5) Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól a feleket nem mentesíti. 16. Bejelentési kötelezettség (1) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstôl számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintôen bekövetkezett változásról. (2) A szerzôdô köteles a biztosítónak 15 napon 10

11 belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása, munkaköre vagy rendszeres szabadidôs tevékenysége a szerzôdés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. (3) A (2) bekezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megváltozott kockázat fennállásának idôtartamára a kockázati díjat a kockázat változásával arányosan növelni, illetve csökkenteni. (4) Amennyiben a szerzôdô a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat alkalmazza. 17. A biztosító teljesítése (1) A biztosítási eseményt az annak bekövetkezésétôl számított 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni, és a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehetôvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ügyfél a bejelentési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. (2) A kedvezményezett kötelezettsége, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvény elôírásai szerinti átvilágításhoz szükséges okmányait a biztosító képviselôjének rendelkezésére bocsássa, amennyiben a szolgáltatási igény benyújtását megelôzôen nem került átvilágításra. (3) A biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez a következô iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetôleg átadni: a) a biztosítási kötvényt, b) a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát, valamint a halált okozó betegség kezdetének idôpontját és lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítványt, valamint, amennyiben történt boncolás, a boncolási jegyzôkönyvet, c) a biztosított halála miatt indult hatósági eljárás esetén az eljárást befejezô vagy elutasító jogerôs határozatot, vádindítványt vagy vádiratot, vagy tényállás megállapítására alkalmas egyéb hiteles hatósági okiratot, d) mindazon egyéb okiratokat, amelyek a jogosultság igazolásához, illetôleg a biztosítási esemény megállapításához szükségesek. (4) A biztosító szükség esetén egyéb okiratokat vagy igazolásokat is bekérhet, illetôleg maga is beszerezhet adatokat. (5) A biztosítás díjmentesítéséhez, illetôleg a viszszavásárlási összeg kifizetéséhez a következô iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetôleg átadni: a) a biztosítási kötvényt, b) a biztosított és a szerzôdô közös nyilatkozatát a díjmentesítésrôl. (6) A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költséget az köteles viselni, aki az igényét a biztosítóval szemben érvényesíteni kívánja. (7) A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetôleg a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétôl számított 8 napon belül teljesíti vagy elutasítja. (8) Amennyiben a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás kedvezményezettje kiskorú, a kifizetéssel járó szolgáltatás kizárólag gyámhatósági számlára történô utalással teljesíthetô. (9) Amennyiben az igény elbírálásához e feltételek vagy a kiegészítô biztosítások feltételei szerint elôzetes orvosi megállapítás vagy orvosi véleményezés szükséges, az igényt érvényesíteni kívánó személy az orvosi megállapítással, illetôleg véleménnyel szemben a biztosítónál panasszal élhet. (10) Ha a biztosító a panaszt elutasítja, az igényt érvényesíteni kívánó személy e döntés miatt a biztosítótól független igazságügyi orvosszakértôi vélemény beszerzését kérheti. (11) A biztosító független igazságügyi orvosszakértôi véleményt bármely esetben beszerezhet. (12) A biztosító illetékes vezetôje a független igazságügyi orvosszakértôi véleményt az igény elbírálása során figyelembe veszi. (13) A független igazságügyi orvosszakértô eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt a felkérése. Amennyiben az igényt érvényesíteni kívánó személy kezdeményezte az eljárást, és az orvosszakértô a javára foglalt állást, a költségeket a biztosító fizeti. (14) Az igénybe nem vett szolgáltatási összeget az elévülési idôn belül a biztosító kamatmentes letétként kezeli. 18. A biztosító mentesülése (1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási esemény a biztosított halála esetén a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye. Ebben az esetben az írásbeli haláleseti bejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezése napját követô értékelési napon érvényes visszavásárlási összeg a biztosított örököseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet. (2) Több haláleseti kedvezményezett esetén az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított halálának elôidézésében. (3) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, és a 6. (2) bekezdés b) pontjában 11

12 meghatározott összeget fizeti ki, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási esemény a) a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekményével okozati összefüggésben következett be, c) a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be, d) bekövetkeztekor a biztosított vezetôi engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjármûvet, és egyúttal egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be, e) bekövetkeztekor a biztosított ittas állapotban (legalább 0,8 véralkoholszint) vezetett gépjármûvet, és egyúttal egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be, f) bekövetkeztekor a biztosított kábító-, bódítószerek hatása alatt állott, vagy egyéb vegyi anyagot bódítószerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be, kivéve ha a fenti állapot orvosi utasítás alapján, annak pontos betartása mellett alakult ki, g) a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be, továbbá h) ha a baleset bekövetkezését követôen a biztosított nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget, vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig nem folytatta, és az elhalálozás vagy a maradandó egészségkárosodás ezzel okozati összefüggésben következett be, i) a szerzôdéskötéstôl számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következménye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára. (4) Amennyiben a biztosított a szerzôdéskötéstôl számított két éven túl elkövetett öngyilkosság következtében hal meg, a biztosító a 6. (2) bekezdésében meghatározott haláleseti szolgáltatást fizeti ki. (5) A biztosító mentesül a baleseti szolgáltatás teljesítésétôl, és a balesetbiztosítási kiegészítô biztosítások minden további feltétel nélkül megszûnnek, ha a balesetet olyan esemény idézte elô, amelyek következtében a biztosító a fôbiztosítás biztosítási összegének kifizetése alól mentesül az (1), (2) és (3) bekezdések alapján. 19. Kizárt kockázatok (1) A biztosító kizárja a kockázatviselés körébôl és nem tekinti biztosítási eseménynek az alábbi eseteket: Az esemény a) a biztosított elme- vagy tudatzavarával okozati összefüggésben következett be, b) a biztosított motoros eszközökkel folytatott sporttevékenységének következménye, c) a biztosított versenyszerû sportolása közben következett be, d) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, különlegesen veszélyes sportcselekménnyel, így a küzdôsportok körébôl a pankrációval, utcai küzdelmekkel; az egyéb sportok és hobbijellegû tevékenységek körébôl a szikla- vagy gleccsermászással, illetôleg extrém sportokkal összefüggésben következett be, e) bármiféle légi jármû, repülô szerkezet használata során következett be, kivéve a légitársaságok menetrendszerû vagy charterjáratainak utasait, f) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés, vagy ilyen területen folytatott sporttevékenység következménye, g) robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel való foglalkozás következménye, h) a biztosított fegyverviselésével okozati összefüggésben következett be, i) az atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be, j) közvetve vagy közvetlenül összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, lázadással, zavargással vagy terrorcselekménnyel, hadüzenettel vagy nélkül vívott harccal, határvillongással, felkeléssel, forradalommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdulással, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott célú hadicselekményeivel, kommandótámadással. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek miatt bekövetkezô halál esetén a biztosító az írásbeli haláleseti bejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezése napját követô értékelési napon érvényes viszszavásárlási összeget fizeti ki. 20. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése (1) A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító az eredetivel egyezô kötvénymásolatot állít ki, amennyiben ezt az ügyfél kéri, és teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozik az eredeti kötvény hiányáról. (2) A másolat kibocsátásával az eredeti kötvény ér- 12

13 vénytelenné válik, amely tényt a másolaton a biztosító feltünteti. 21. Díjmentesítés (1) Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási szerzôdés megkötésétôl számított két év díjjal fedezett tartam elteltével a szerzôdô írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy a biztosító a biztosítást a nyilatkozatnak a biztosítóhoz történô beérkezését követô 5. naptól számított elsô biztosítási hónapfordulóval díjmentesítse. A szerzôdô további díjfizetési kötelezettsége ezzel megszûnik, de eseti díjak fizetésére való jogosultsága változatlanul megmarad. (2) A biztosító a díjmentesítés napjával a biztosítás kezdeti befektetési egységeit felhalmozási befektetési egységekké váltja át, az el nem számolt kezdeti költségek azonnali érvényesítésével. (3) A díjmentesítés feltétele, hogy a (2) bekezdés alkalmazása után a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke elérje a biztosító által a 2. számú mellékletben meghatározott minimális összeget, melynek mértékét a biztosító évente egyszer minden év május elsejével legfeljebb a 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelô mértékkel módosíthatja. (4) A díjmentesítés után, ha az aktuális haláleseti biztosítási összeg és a kiegészítô biztosítások biztosítási összege nem tarthatók fenn, a biztosító a biztosítási összegeket arányosan a megfelelô szintre csökkenti. (5) A biztosítás díjmentesítés után is visszavásárolható. (6) Díjmentesített biztosítás esetén a szerzôdô írásban kérheti a rendszeres díjfizetés visszaállítását. A rendszeres díjfizetés visszaállítása esetén a haláleseti biztosítási összeg és a kiegészítô biztosítások biztosítási összegei a díjfizetés visszaállítása elôtti szinten maradnak. (7) Amennyiben a díjfizetés visszaállítása a biztosítási évfordulóra esik, és indexálásra sor kerül, akkor az indexált haláleseti biztosítási összeg és kiegészítô biztosítási összegek lesznek érvényesek. 22. Rendszeres pénzkivonás (1) A szerzôdô díjmentesített biztosítás esetén bármikor írásban kérheti, hogy a biztosító havi rendszerességgel, de legalább két alkalommal azonos összegû pénzt fizessen ki számára a számlájáról (rendszeres pénzkivonás). Erre a szerzôdô alszámláin nyilvántartott felhalmozási befektetési egységek arányos eladása révén, a szerzôdô kérelmének a biztosítóhoz történt beérkezését követô 5. nap utáni elsô biztosítási hónapfordulótól kerül sor, minden esetben a hónapforduló napján mint értékelési napon érvényes vételi árfolyamon. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kifizetés további feltétele, hogy a havonta kivont összeg nem lehet kevesebb, mint az aktuális minimális éves díj tizenkettede. (3) A rendszeres pénzkivonás a szerzôdô azt felfüggesztô kérelmének a biztosítóhoz történô beérkezését követô 5. naptól számított elsô biztosítási hónapfordulóig, vagy legfeljebb a (6) bekezdésben és a (7) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott biztosítási hónapfordulóig tart. (4) A rendszeres pénzkivonás havi költsége megegyezik a 2. (26) bekezdésében meghatározott tranzakciós költséggel, amelyet a biztosító a kifizetendô összegbôl von le. A költség aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) A rendszeres pénzkivonás tartama alatt a biztosító a 10. szerinti indexálást szünetelteti. (6) Rendszeres pénzkivonásra addig van lehetôség, amíg a) arra a szerzôdô számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke fedezetet nyújt, illetôleg b) a szerzôdés elsô 10 évében az utolsó pénzkivonás után a fennmaradó biztosítás aktuális visszavásárlási összege eléri a 2. számú mellékletben meghatározott minimális összeget, melynek mértékét a biztosító évente egyszer minden év május elsejével, legfeljebb a 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelô mértékkel módosíthatja. (7) A szerzôdés a) tizedik évfordulójáig azon a biztosítási hónapfordulón, amelyen a befektetési egységek aktuális értéke nem nyújt fedezetet a rendszeres pénzkivonás teljes összegének kifizetésére, a biztosító a részletek további kifizetését leállítja, ebben az esetben a hónapfordulón kifizetés nem történik, de a biztosítás továbbra is érvényben marad. b) tizedik évfordulóját követôen azon a biztosítási hónapfordulón, amelyen a befektetési egységek aktuális értéke nem nyújt fedezetet a rendszeres pénzkivonás teljes összegének kifizetésére, a biztosító a befektetési egységeknek a kifizetés költségével csökkentett aktuális értékét fizeti ki. A kifizetéssel a biztosítás megszûnik. 23. Felmondás (1) A szerzôdô bármely biztosítási hónapfordulóra, legalább a hónapfordulót 30 nappal megelôzôen a szerzôdést írásban felmondhatja. (2) Felmondás esetén a biztosító a szerzôdés megszûnésekor érvényes visszavásárlási összeget fizeti ki. 13

14 24. Visszavásárlás (1) A visszavásárlási igény bejelentése esetén a szerzôdô írásbeli nyilatkozatának a biztosítóhoz történô megérkezését követô nap 0. órájától a biztosító kockázatviselése megszûnik. (2) A biztosító a kockázatviselés megszûnésének napjától számított 8 napon belül fizeti ki a kockázatviselés megszûnése napján érvényes visszavásárlási összeget a szerzôdô részére. (3) A biztosítási szerzôdés megkötésétôl számított két év díjjal fedezett tartamon belül a visszavásárlási összeg meghatározásához a biztosító a meg nem képzett kezdeti befektetési egységek mértékéig a felhalmozási befektetési egységeket kezdeti befektetési egységekként kezeli. (4) A visszavásárlási összeg a szerzôdô számláján nyilvántartott kezdeti és felhalmozási befektetési egységek igény bejelentését követô elsô értékelési napon megállapított vételi áron számított összértékének a 4. számú mellékletben meghatározott százaléka. (5) A visszavásárlási összeg számítása szempontjából a rendszeres díjas biztosítás esetén csak a díjjal fedezett idôszak vehetô figyelembe. A díjfizetéssel fedezett idôszak számítása során a 7. (7) és (8) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni. (6) A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente írásban tájékoztatja a szerzôdôt szerzôdése aktuális visszavásárlási értékérôl. (7) A visszavásárolt biztosítás nem helyezhetô újra érvénybe. 25. Részleges visszavásárlás (1) A szerzôdô rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási szerzôdés megkötésétôl számított két év díjjal fedezett tartam elteltével írásban kérheti, hogy a biztosító pénzt fizessen ki a számlájáról. Erre, ha a szerzôdô külön írásban nem rendelkezik az alapokból kivenni kívánt összegekrôl, a szerzôdô alszámláin nyilvántartott felhalmozási befektetési egységek a szerzôdô kérelmének beérkezését követô elsô értékelési napon megállapított vételi árfolyamon történô arányos eladása révén kerül sor, 8 napon belül. (2) A részleges visszavásárlás feltétele, hogy a fennmaradó biztosítás aktuális visszavásárlási összege elérje a 2. számú mellékletben meghatározott minimális összeget, melynek mértékét a biztosító évente egyszer minden év május elsejével, legfeljebb a 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelô mértékkel módosíthatja. (3) A részleges visszavásárlás esetenkénti költsége megegyezik a 2. (26) bekezdésében meghatározott tranzakciós költséggel, melyet az igényelt összegbôl von le a biztosító. A költség aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A részleges visszavásárlás után, ha az aktuális haláleseti biztosítási összeg és a kiegészítô biztosítások biztosítási összegei nem tarthatók fenn, a biztosító a biztosítási összegeket arányosan a megfelelô szintre csökkenti. 26. Befektetési egységalapok és egységek módosítása (1) A biztosítónak jogában áll, hogy befektetési egységalapot létrehozzon, valamint meglévôt megszüntessen. (2) A biztosító a befektetési egységalap a) tervezett megszüntetése elôtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerzôdôt, egyúttal elküldi az aktuálisan választható befektetési egységalapok befektetési politikáját, b) tervezett létrehozása elôtt legalább 30 nappal hirdetmény útján tájékoztatja a szerzôdôt. (3) A biztosító felajánlja a megszûnô befektetési egységalap befektetési egységeinek bármely más mûködô befektetési egységalap befektetési egységeire való, valamint a meglévô befektetési egységalapok befektetési egységeinek a létrejövô befektetési egységalap befektetési egységeire való költségmentes áthelyezését. (4) Amennyiben a szerzôdô az értesítés kézhezvételétôl számított 30 napon belül nem rendelkezik a megszûnô befektetési egységalap befektetési egységeinek áthelyezésérôl, azokat a biztosító az általa meghatározott befektetési egységalapba helyezi. (5) A biztosítónak joga van befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és a befektetési egységek értékét. A befektetési egységek felosztása vagy összevonása nem befolyásolja a szerzôdô érintett alszámláin nyilvántartott összes befektetési egység aktuális értékét. 27. Áthelyezés és a díj megosztásának módosítása (1) A szerzôdô kérheti a biztosítót, hogy a valamely alszámláján nyilvántartott befektetési egységeket vagy azok egy részét más alszámlára helyezze át (áthelyezés). (2) A befektetési egységek áthelyezése során a biztosító a szerzôdô nyilatkozatában foglalt tranzakciót az adott munkanap a) 15 óra elôtt beérkezô nyilatkozat esetében a rákövetkezô elsô munkanapon rögzíti rendszerében, és a rögzítést követô napon dolgozza fel, b) 15 óra után beérkezô nyilatkozat esetében a rákövetkezô második munkanapon rögzíti rendszerében és a rögzítést követô napon dolgozza fel. (3) A tranzakció a feldolgozás napján megállapított árfolyamon történik. 14

15 (4) A biztosító évente egyszer jogosult a feldolgozás idôpontjának meghatározását módosítani. A módosításról a biztosító a szerzôdôt a 2. számú mellékletben tájékoztatja. (5) Évente az elsô áthelyezés költségmentes. (6) Újabb áthelyezés esetén a biztosító tranzakciós költséget von le az áthelyezett befektetési egységek értékébôl. A költség aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (7) A szerzôdô kérheti a díj megosztásának módosítását [2. (14) bekezdés]. A díj új megosztása a szerzôdô arra vonatkozó nyilatkozatának a biztosítóhoz történô beérkezését követô díjfizetésekre érvényes. 28. A biztosítás megszûnése (1) A biztosítás megszûnik: a) ha az 5. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezését követôen a biztosító teljesít, b) ha a szerzôdô a biztosítást a 12. (18) bekezdése alapján a szerzôdés létrejöttétôl számított 30 napon belül felmondja, c) ha a szerzôdô a biztosítást a 23. (1) bekezdése alapján felmondja, d) a rendszeres pénzkivonással összefüggésben a 22. (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, e) ha a szerzôdô a biztosítást a 24. szerint visszavásárolja, f) a késedelmes díjfizetéssel összefüggésben a 8. (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) A szerzôdés megszûnésekor a felek kölcsönösen lemondanak a díjtûréshatár mértékét meg nem haladó követelésükrôl. 29. Elévülés A biztosításból származó igények az esedékességtôl számított 5 év elteltével elévülnek. A fel nem vett szolgáltatás összegét a biztosító az esedékességtôl a felvételig kamatmentes letétként kezeli. 30. A biztosítási és az üzleti titok (1) A biztosító köteles a évi LX. törvényben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani. Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minôsülô, a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. (2) A évi LX. törvény aiban meghatározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) a büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli), f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a Levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, illetve károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok 15

16 által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, szaktanácsadóval q) feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal szemben, r) kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztekor a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve más biztosítóval szemben a évi LX. Törvényben meghatározott feltételek esetén. (3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (4) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Btk-ban foglaltak szerint a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel e) pénzmosással, f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. (5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelônél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal. (6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása, d) a Bit a Tpt és a Hpt-ben az összevont alapú, illetve a kiegészítô felügyeletet jogosító rendelkezések teljesítésének érdekében történô adatátadás. (7) A biztosító az Aviva vállalatcsoport tagjai, illetve az esetleges kiszervezett tevékenységet végzô személyek, valamint az orvosszakértôi véleményt készítô szakorvosok számára az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy a tagvállalatok szolgáltatásaikat a szerzôdô számára közvetlenül ajánlhassák fel, illetôleg a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák, amennyiben a szerzôdô ehhez az ajánlati ûrlapon hozzájárul. A kiszervezett tevékenységet végzôk, valamint az orvosszakértôi véleményt készítô szakorvosok személyét a biztosító hirdetményben teszi közzé. (8) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelô nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. (9) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. (10) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. (11) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözô szerv, illetôleg az Országos Rendôr-Fôkapitányság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv, illetve külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérô által aláírt titoktartási záradékot. 16

17 31. A személyes adatok kezelése (1) A biztosító, illetôleg az üzletkötô és vezetôi a szerzôdô és a biztosított különleges és személyes adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon személyes adatokat kezeli, amelyeket a szerzôdô, illetôleg a biztosított az ajánlati ûrlapon, illetôleg az ajánlat megtétele, vagy a szerzôdés hatálya, illetôleg a szerzôdésbôl eredô igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerzôdés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt. (2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat mindaddig kezeli, amíg a létrejött, illetôleg létre nem jött szerzôdésbôl igény érvényesíthetô. (3) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerzôdés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetôleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet. (4) A személyes és különleges adatokat a biztosító a szerzôdô és a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni, viszontbiztosító részére továbbítani, ideértve a külföldre továbbítást is valamint ezen adatokat feldolgozás és az ügymenet szakszerûbbé tétele érdekében adatkezelô, adatfeldolgozó, az orvosszakértôi véleményt készítô szakorvos, illetôleg kiszervezett tevékenységet végzô személy részére átadni. (5) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerzôdô és a biztosított megadja a különleges és személyes adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást. (6) A szerzôdô és a biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a megfelelô igazolások alapján a biztosító a nyilvántartásában módosíthatja. (7) A biztosító a vele szerzôdô bel- és külföldi adatkezelô, illetôleg viszontbiztosító intézményeket szerzôdésben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági elôírásoknak való megfelelésérôl, illetôleg az adatszolgáltatás és tárolás biztonságának szintjérôl, valamint az ezért viselt felelôsségükrôl. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelô részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem magyar jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek. (8) A biztosító a telefonon vagy Interneten történô, az ügyfelet, illetôleg szerzôdését érintô tevékenysége során gondoskodik a különleges és személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesítésérôl. 32. Adózással kapcsolatos jogszabályok Az életbiztosítások adózására a következô jogszabályok vonatkoznak: évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel évi IV. törvény a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról évi LXXXI. törvény a társasági adóról 33. Tájékozódás és tájékoztatás A szerzôdô fél saját szerzôdései egyes fô adatainak változásáról az alábbi módokon tájékozódhat: a) A szerzôdô fél a biztosító internetes honlapján ( tájékozódhat az egyes befektetési egységalapok befektetési egységeinek aktuális vételi áráról. b) A szerzôdô fél a biztosító kék ( ) telefonszámán, munkanapokon 8 és 17 óra között tájékozódhat saját szerzôdései befektetési egységeinek aktuális vételi áráról és számáról, valamint a 2. számú mellékletben szereplô adatokról. c) A biztosító a 2. számú mellékletben foglaltak változásairól 30 nappal a változás elôtt hirdetmény útján tájékoztatja a szerzôdôt. d) A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja ügyfelét az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl, aktuális visszavásárlási értékérôl, a befektetési egységeinek aktuális vételi áráról és számáról, illetôleg ezeknek az elôzô értékelés óta bekövetkezett változásairól. e) Amennyiben a biztosítási szerzôdés feltétele a leendô ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. 34. Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetôleg hatáskörtôl függôen a Fôvárosi Bíróság illetékes. Az illetékes felügyeleti szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39). További illetékes panaszfórum az Aviva Életbiztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1138 Budapest, Népfürdô u. 22.). Jelen szerzôdési feltételek kizárólag a jelzett mellékletekkel együtt érvényesek. Budapest, július

18 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A befektetési egységalapok (portfóliók) befektetési politikája 1. Magyar Kötvényportfólió Kockázati besorolás: A Magyar Kötvényportfólió a magyar állam által kibocsátott állampapírokat és diszkontkincstárjegyeket, valamint legfeljebb az eszközérték 25%-ának megfelelô mértékben banki és vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket tartalmaz. Ezen értékpapírok alacsony kockázatúnak minôsülnek. A portfólió célja az alacsony kockázatú befektetések választásával a befektetett tôke értékének megôrzése, és reálhozam elérése. A befektetési politika a magyar kötvénypiacon vásárolható állampapírok eltérô kamatlábszerkezetében rejlô lehetôségek, valamint a jelzáloglevelek és vállalati kötvények hozamfelárának kihasználásával törekszik elônyös hozam elérésére, így biztosítva az elvárt reálhozamot. A Magyar Kötvényportfólió lehetséges befektetései között bankbetétek, illetôleg minimális készpénz is szerepelhet. A portfólió likvid eszközeinek (számlapénz, rövid lejáratú betét, 30 napon belüli lejáratú diszkontkincstárjegy, vagy egyéb kötvény) aránya nem haladhatja meg az eszközérték 20%-át. A portfólió sem tôke-, sem hozamgaranciával nem rendelkezik. Az eszközalap kockázati besorolását tekintve átlag alatti kockázati besorolású. A többi eszközalaphoz viszonyított besorolása megtalálható a oldalon. Alapkezelô: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelô Zrt. Egy megfontolt portfólióhoz javasolt maximális mennyiség: 100% január 31-i állapot szerint 2. Magyar Részvényportfólió Kockázati besorolás: A Magyar Részvényportfólió elsôsorban a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett és forgalmazott, megfelelôen likvid és hosszú távon jó növekedési lehetôségekkel rendelkezô részvényeket tartalmaz. A Magyar Részvényportfólió célja az e portfólióba fektetett eszközökön közép és hosszú távon magas értéknövekedés biztosítása. Ezt a célt a Magyar Részvényportfólió a jó növekedési lehetôségekkel rendelkezô részvényekbôl álló portfólió kialakításával éri el. A portfóliót alkotó részvények várható teljesítményének folyamatos elemzése, elôrejelzések készítése biztosítja a befektetési kockázatok minimalizálását. A rövid távú nyereségre törekvô spekulatív befektetési politika idegen a Magyar Részvényportfólió szemléletétôl. A portfólió a tôzsdei részvényeken kívül a tôzsdén kívüli kereskedelemben forgó társaságok megfelelôen likvid részvényeibe is fektet, amennyiben azok elônyös növekedési kilátásokkal rendelkeznek, és minôsítési mutatóik kedvezôek. A portfólió kihasználhatja az értékpapír-kölcsönzésben, illetve tôzsdei határidôs és opciós ügyletekben rejlô értéknövelési lehetôségeket. A vagyonkezelô az általa korábban megvásárolt értékpapírokat kölcsönbe adhatja, vagy azokra határidôs és opciós ügyleteket köthet, amennyiben ezen ügyletek segítségével elérhetô a befektetett tôke hozamának további javítása. A Magyar Részvényportfólió céljai szerint teljes eszközértékét részvényekbe fekteti, a rendkívüli piaci helyzetekre, a részvénybefektetéseket érintô esetleges kedvezôtlen körülményekre való tekintettel azonban e portfólió eszközeit vagy azok egy részét átmenetileg pénzpiaci eszközökbe (diszkontkincstárjegyekbe) forgathatja. A portfólió likvid eszközeinek (számlapénz, rövid lejáratú betét, 30 napon belüli lejáratú diszkontkincstárjegy, vagy egyéb kötvény) aránya nem haladhatja meg az eszközérték 20%-át. A portfólió sem tôke-, sem hozamgaranciával nem rendelkezik. Az eszközalap kockázati besorolását tekintve magas kockázati besorolású. A többi eszközalaphoz viszonyított besorolása megtalálható a oldalon. 18

19 Alapkezelô: Concorde Befektetési Alapkezelô Zrt. Egy megfontolt portfólióhoz javasolt maximális mennyiség: 50%. lejáratú diszkontkincstárjegy, vagy egyéb kötvény) aránya nem haladhatja meg az eszközérték 20%-át. Az eszközalap által vásárolt befektetési jegyek minimális súlya 80%, maximális súlya 100%, a megcélzott középérték 95%. Egy megfontolt portfólióhoz javasolt maximális mennyiség az eszközalapból: 50%. A portfólió vásárlásakor az alábbi kockázatok merülhetnek fel: január 31-i állapot szerint 3. Globális Nemzetközi Részvényportfólió Kockázati besorolás: A Globális Nemzetközi Részvényportfólió az Aviva Csoport befektetési alapkezelôje, az Aviva Funds által kezelt Global Equity Fund, a nagy múltú Franklin Templeton Investments által kezelt Templeton Global A Acc, illetve a Deutsche Bank csoport tagja, a Deutsche Asset Management kezelésében lévô DWS Akkumula befektetési alap jegyeit vásárolja. A Globális Nemzetközi Részvényportfólió referenciaindexe az MSCI WORLD index. A Globális Nemzetközi Részvényportfólió által vásárolt befektetési alapok a világ legnagyobb, hazánkban is jól ismert társaságainak részvényeibe fektetik az ügyfelek pénzét, céljuk a lehetô legnagyobb árfolyamnyereség és osztalék elérése mellett maximalizálni az ügyfelek hozamát. Az egyes értékpapírok kiválasztásánál elsôdleges szempont a hosszú távon kimagasló növekedési lehetôségekkel rendelkezô társaságok kiválasztása. A vagyonkezelô folyamatos piacfigyelési és -elemzési munkával a befektetési kockázat minimalizálására törekszik. Az országok és a gazdasági szektorok közötti diverzifikáció jelentôsen csökkenti a befektetés kockázatát, így az ügyfelek befektetései a diverzifikáció révén alacsonyabb kockázat mellett biztosíthatják a részvénypiacon közép- és hosszú távon elvárt magas hozamot. A rövid távú nyereségre törekvô, spekulatív befektetési politika idegen a portfólió szemléletétôl. A Globális Nemzetközi Részvényportfólió nyílt végû eszközalap, és határozatlan idôre jött létre. A Globális Nemzetközi Részvényportfólió bankbetét és készpénz (deviza) formában tartja ideiglenesen szabad pénzeszközeit. Rendkívüli piaci helyzetben a portfólió az eszközeit vagy azok egy részét átmenetileg pénzpiaci eszközökbe (a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyekbe) forgathatja. A portfólió likvid eszközeinek (számlapénz, rövid lejáratú betét, 30 napon belüli Piaci kockázat A portfóliók alapvalutája a dollár és az euró, így a portfóliót választó befektetôknek USD/HUF és EUR/HUF deviza keresztárfolyam-kockázattal kell számolniuk. Mivel a portfólióban a világ számos országában tevékenykedô vállalatok részvényei szerepelnek, így az elsôdleges USD/HUF és EUR/HUF keresztárfolyam-kockázaton túl a világ egyéb valutái, valamint a dollár és az euró közötti másodlagos keresztárfolyam-kockázattal is számolniuk kell a befektetôknek. A portfóliót választó ügyfeleknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy a pénzpiaci befektetésekkel szemben, a részvénybefektetéseken elérhetô hozam ugyan magasabb, azonban ezen befektetések esetében magasabb kockázattal is kell számolni. Politikai kockázat A részvények értékelési szintjét alapvetôen befolyásolja az adott ország monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervei (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így a portfólió hozamát is erôsen befolyásolhatja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett a külföldi befektetôk általi megítélésre és a részvényektôl elvárt hozamra (kockázati prémium) is számottevô hatással van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpolitikája. Partnerkockázat Amennyiben az alapkezelôk által a Global Equity Fund, a Templeton Global Fund, illetve a DWS Akkumula befektetési alapok nevében kötött ügyletekben közremûködô partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja a portfólió nettó eszközértékét és árfolyamát. Visszafizetési kockázat Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevôt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eszközökbôl eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethetô vissza, 19

20 hogy az átlagostól eltérô nagyságú befektetendô vagy kivonandó tôke is nagy árfolyam-ingadozásokat idézhet elô az értékpapírpiacon, amely az elôzô pontban leírtak szerint hatással lehet a portfólió nettó eszközértékére. Megengedett ügyletek A részalapok alapkezelôi az elôírások betartásával köthetnek devizaügyleteket, és/vagy alkalmazhatnak más értékpapírokon, pénzpiaci eszközökön vagy tôzsdei indexekkel kapcsolatos határidôs megállapodásokon alapuló eszközöket (vételi és eladási opciók) és/vagy módszereket, amennyiben az alapkezelôk olyan kockázatkezelési eljárást alkalmaznak, mely lehetôvé teszi számukra, hogy az adott részalapok befektetési pozícióval kapcsolatos kockázatát, valamint az ilyen ügyleteknek a részalapok portfóliójának összesített kockázatban való arányát folyamatosan felügyelje és mérje, valamint ennek során olyan eljárást alkalmaznak, mely az OTC- derivatívák értékének pontos és független meghatározását lehetôvé teszik. Az eszközalap kockázati besorolását tekintve magas kockázati besorolású. A többi eszközalaphoz viszonyított besorolása megtalálható a oldalon. A múltbéli teljesítmények nem szükségszerûen jelzik a jövôbeni teljesítmények alakulását. A portfólió értéke és hozama mind lefelé, mind felfelé változhat. A biztosító sem tôke-, sem hozamgaranciát nem vállal a Globális Nemzetközi Részvényportfólióra. A rövid távú nyereségre törekvô, spekulatív befektetési politika idegen a portfólió szemléletétôl. A portfóliót azon ügyfeleknek ajánljuk, akik a befektetési politikában olvasható kockázatokat elfogadják, illetve ezekhez megfelelô kockázattûrô képességgel rendelkeznek. A portfólióba történô befektetést 5 10 éves idôintervallumra ajánljuk. A Globális Nemzetközi Részvényportfólió napi eszközértéke megtalálható a biztosító internetes honlapján, a oldalon. 4. Pénzpiaci forint eszközalap Kockázati besorolás: A Pénzpiaci forint eszközalap alapkezelôje a Concorde Befektetési Alapkezelô Zrt. A Pénzpiaci forint eszközalap referenciaindexe az RMAX index, amelyben a három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek szerepelnek. A Pénzpiaci forint eszközalap általános leírása: A Pénzpiaci forint eszközalap rövid lejáratú, minimális kockázatú értékpapírokba és banki instrumentumokba fektet. Az eszközalapban diszkontkincstárjegyek, államkötvények, pénzintézeti és vállalati kötvények találhatók. Az értékpapírok mellett az eszközalap bankbetéteket, illetve minimális készpénzt is tartalmazhat. Az eszközök között az állampapírok dominálnak. Az eszközalap befektetési stratégiájának célja, hogy rövid lejáratú papírokba való befektetéssel a legalacsonyabb kockázat vállalása mellett stabil, infláció feletti hozamot érjen el. Az eszközalapot alkotó értékpapírok éves, januártól januárig számított bruttó (a vagyonkezelés közvetlen költségeivel és az alaparányos költségekkel nem csökkentett) hozama nem lehet negatív. Tehát az év elején az eszközalapban lévô tôke értékét az eszközalap megôrzi, azt csak a termékfeltételekben közölt költségek csökkenthetik. Ily módon a Pénzpiaci forint eszközalap a fentiek szerint értelmezett tôkegaranciával rendelkezik. Az eszközalap likvid eszközeinek (számlapénz, rövid lejáratú betét, 30 napon belüli lejáratú diszkontkincstárjegy vagy egyéb kötvény) minimális aránya az eszközérték 2%-a, maximális aránya az eszközérték 20%-a. A követett befektetési politika a kockázatkerülô ügyfelek számára ideális, hiszen hosszú távon biztosít kiszámítható, infláció feletti hozamot, minimális kockázat vállalása mellett. Azoknak a befektetôknek ajánlott, akik folyamatos jövedelemre és tôkéjük biztonságára törekednek árfolyamkockázatok nélkül. A Pénzpiaci forint eszközalap nyílt végû eszközalap és határozatlan idôre jött létre. Az eszközalap vásárlásakor az alábbi kockázatok merülhetnek fel: Piaci kockázatok: január 31-i állapot szerint Hitelkockázat: A hitelkockázat, amely alapvetô kockázat minden tôkearányos jövedelmet biztosító értékpapír, valamint pénzpiaci eszköz tekintetében, annak az esélyét jelenti, hogy az esedékesség idôpontjában a kibocsátó nem teljesíti tôke- és kamattörlesztését. A 20