Fővárosi Ítélőtábla. v é g z é s t :

Átírás

1 Fővárosi Ítélőtábla A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a év március hó 18., május hó 15. és június hó 01. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő v é g z é s t : A felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék május 13. napján kihirdetett ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Elrendeli, hogy a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék másik tanácsa folytassa le. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Vádlottat a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratában az évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, augusztus 12. napján kelt, a Magyar Népköztársaságra nézve február 03. napjától hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel vádolta, amelyre a évi C. törvény 160. (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c./ és f./ pontja szerint minősülő aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének, a Btk (1) bekezdésébe ütköző és a (8) bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének, 2 rb. a Btk (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a./ pontja szerint minősülő aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntette kísérletének és a Btk (2) bekezdés a./ pontjába ütköző engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettének büntetési tételét kell alkalmazni. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a vádiratában a vádlottal szemben a Btk. 269/C. -ba ütköző nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának bűntette miatt emelt vádat. A büntetőügyeket a Fővárosi Törvényszék a december 19-én kelt végzésével egyesítette. A Fővárosi Ítélőtábla a február 27-én kelt végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Fővárosi Törvényszék a május 13. napján kihirdetett ítéletével vádlottat a évi C. törvény szerinti Btk (1)-(2) bekezdés f./ pontjába ütköző felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett, 2 rb. a évi C. törvény szerinti Btk (1) bekezdés b./ pont (3) bekezdés a./ és d./ pontjába ütköző

2 bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntett, a évi C. törvény szerinti Btk (2) bekezdés a./ pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntette és a évi C. törvény szerinti Btk ába ütköző kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt - halmazati büntetésül - 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, mely szerint a 31 nap házi őrizet 8 nap szabadságvesztésnek felel meg. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A vádlottól lefoglalt és a nyomozati iratok között elhelyezett iratok lefoglalását megszüntette és azokat a vádlott részére kiadni rendelte. Kötelezte az eljárás során felmerült forint bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék ítéletében a lényege szerint a következő történeti tényállást állapította meg: I. Vádlott évtől a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága Káder Osztályának vezetője, 1951-től 1953-ig a Magyar Dolgozók Pártja X. Kerületi Bizottságának, majd évtől a XIII. Kerületi Bizottságának titkára volt október 31. napjáig. A vádlott megalakulásától tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Vezetőségének, Ideiglenes Intézőbizottságának, később a Politikai Bizottságnak, valamint az Ideiglenes Központi Bizottságnak, utóbb pedig Központi Bizottságnak. A vádlott tehát tagja volt a legszűkebb pártvezetésnek. vádlott február végétől 1961 szeptemberéig a Kádár János vezette kormány belügyminisztere, 1961-től 1962-ig miniszterelnök helyettes volt. A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 56. (2) bekezdése alkotmányi szinten rögzítette a párt egyeduralmi szerepét. E szerint A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje ra már teljesen kiépült a pártállami diktatúra, az állampárt szerepét a Magyar Dolgozók Pártja töltötte be, mely szerepet október után az MSZMP vette át. A legfőbb elv e politikai hatalmi rendszerben az volt, hogy a pártvezetés döntései kétségbe vonhatatlanok és kötelezőek, még akkor is, ha e döntéseket nem foglalják jogszabályba. Az állami szervek szigorú és szoros pártellenőrzés alatt álltak, lényegében feladatuk a pártutasítások végrehajtása volt október 23. napján Magyarországon forradalom és szabadságharc kezdődött november 04. napja után nemzetközi fegyveres összeütközés alakult ki az országot megszálló szovjet csapatok, a Szovjetunió központi vezetése által létrehozott és támogatott munkásparaszt kormányra felesküdött magyar fegyveres csoportok, illetve a Nagy Imre kormányhoz hű fegyveres erők, valamint az őket támogató felkelők között. A szovjet páncélos hadosztályok ezen a napon általános támadást indítottak mind Budapesten, mind vidéken, melynek következtében a Nagy Imre vezette törvényes kormány működése megszűnt. A nemzetközi fegyveres összeütközés az évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben augusztus 12-én kötött egyezmény 6. cikkének értelmében a katonai műveletek általános befejezését követő egy évig november 15. napjáig tartott. Kádár János november elején alakította meg a Magyar Forradalmi Munkásparaszt

3 kormányt, mely hatalom mögött a szovjet megszálló csapatok álltak. Kádár János vezette kormány az esküt november 07. napján tette le az elnöki tanács elnöke Dobi István előtt november elején megalakult az MSZMP, mely központi operatív irányító és döntéshozó testületének az Ideiglenes Intéző Bizottságnak a tagja volt a vádlott is. A vádlott december 08. napjától az MSZMP Budapesti Intéző Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte november első felében az MSZMP Intéző Bizottsága elhatározta, hogy egy egységes és központi irányítású karhatalmat hoz létre, mely karhatalmat a katonai tanács az intéző bizottság döntéseinek megfelelően szervezi és irányítja. A Katonai Tanács vezetője Uszta Gyula vezérőrnagy lett. A karhatalom felállításáról és megszervezéséről jogszabály nem került kibocsátásra november 11-én megtartott Ideiglenes Intéző Bizottsági ülésen a vádlott is kifejtette, hogy rendkívül súlyosnak értékeli a helyzetet, és nem szabad hinni azoknak a jelentéseknek, amelyek mást állítanak, egyúttal javasolta maga is a fegyveres szervek mielőbbi felállítását november 21. napján a vádlott részvételével ismét összeült az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, amelynek napirendi pontjában szerepelt a karhatalom megszervezése. A vádlott társaival ezen az ülésen többek között az alábbi döntéseket hozta. A hadseregbe az intéző bizottság összekötőjeként Földes László elvtársat delegáljuk. Egyes gócokat erőteljesen kell karhatalommal védeni. Itt a szervezést gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján. Az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége december 02-án és 03-án szintén ülést tartott, melyen a vádlott kifejtette, hogy továbbra is lebecsülik az ellenforradalmi erőket. Kifejtette, hogy a karhatalmi szerveiknek ezért sokkal erélyesebben kell dolgoznia, mint azt korábban tették, mivel az utóbbi napokban valóban megnövekedett az ellenforradalmi nyomás, főként a munkástanácsokon keresztül. Társaival egyetértett abban, hogy a munkástanácsokkal szemben csak karhatalmi, rendőrségi erővel lehet sikeresen fellépni. A vádlott és társai által meghatározottak végrehajtására december 04. napján összeült a karhatalmat irányító Katonai Tanács, mely a következőkről döntött: A készültséget életbe léptetni, karhatalmi ezredeket előkészíteni, beszélni kell a század és szakaszparancsnokokkal, határozottan kell fellépni az ellenséggel szemben, gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. A vádlott és társai akaratát és utasítását a karhatalmi egységek parancsnokainak továbbították, akik jelentették, hogy a gyors és kegyetlen leszámolásra vonatkozó parancsokat megértették. A karhatalmat kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után a szovjet fegyveres erők támogatásával részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a munkásparaszt kormány hatalmának megtartását és megerősítését szolgálta, a végrehajtott sortüzek által eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. Kádár János által vezetett párt és állami vezetés - közöttük a vádlott - ugyanis december elejére a leírtak szerint elhatározta, ha kell, fegyveres erővel a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációival szemben. A Katonai Tanács december 04-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok a békés polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. A vádlott és társai december 05. napján, mint az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy fasisztaellenes tömegdemonstrációt szerveznek december 06. napján Budapesten, a... un. vörös zászlós tüntetésen a szovjet páncélozott

4 járművek az ellentüntetőkkel történt összeütközés során fegyvert használtak, melynek következtében... életét vesztette. Kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy a szovjet páncélozott járművekből a vádlott és társai akaratának, illetve utasításának megfelelően történt a tüntetők lemészárlása december 08. napján ugyanakkor... a... Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre már a vádlott és társai akaratának és utasításának megfelelően nyitottak tüzet a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46 ember vesztette életét. A vádlott később, mint belügyminiszter a felelősségre vonásra azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének február 26-án az MSZMP Központi Bizottsági ülésen a vádlott és társai jelenlétében Uszta Gyula felszólalásában kifejtette, hogy a megszervezett karhatalom olyan, hogy lelövi mindazokat, akiket kell. Kádár János kifejtette, hogy március 15-re fel kell készülni, mert előfordulhatnak az októberi eseményekhez hasonló véres provokációk, és ezekkel szemben kegyetlenül fel kell lépni, valamint feltétlenül össze kell szedni néhány embert és nem a mennyiség, hanem a minőség számít március 09-én a... karhatalomtól... őrmester vezetésével 15 fő érkezett...ra. A karhatalmi egység jelentős része erősen ittas állapotban volt. A karhatalom tagjai házkutatást tartottak... lakosoknál, továbbá a nyílt utcán és szórakozóhelyen brutálisan bántalmaztak embereket és többeket előállítottak. Ennek során a fenti személyek közül... a mezőgazdasági tudományok kandidátusát,... tudományos munkatársat,... tudományos segédmunkatársat a rendőrőrsre kísérték, ahol a karhatalmisták a helyi rendőrőrs parancsnokának támogatásával,... rendőr törzsőrmesterrel együtt nevezett személyeket súlyosan bántalmazták. Az eszméletüket vesztett sértettek bántalmazását a földön tovább folytatták. A bántalmazás következtében... nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy a fenti személyek pontosan milyen sérüléseket szenvedtek, mivel a sértettektől az orvosi ellátást megtagadták. A vádlott az márciusában a... eseményekről tudomást szerzett. Egyértelművé vált, hogy rendkívül súlyos, a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmények történtek. A... eseményekért két főt tettek felelőssé, a karhatalmi egység parancsnokát, valamit a helyi rendőrőrs parancsnokát, azonban velük szemben csak formális felelősségre vonás történt. A vádlott miniszterként, mint hivatalos személy megállapította, hogy az esemény további kivizsgálást nem igényel, és irattárba rendelte helyezni a vonatkozó anyagot. Arra, hogy a... események a vádlott akaratának és utasításának, illetve szándékának megfelelően történtek volna, kétséget kizáróan következtetni nem lehet, azonban hivatalos személyként utólagosan megakadályozta az érdemi büntetőjogi felelősségre vonást. II. A vádlott - közelebbről meg nem határozható időpontban - megszerzett 11 darab 36/50,7 kaliberű sörétes vadásztöltényt, melynek tartására nem rendelkezett engedéllyel és azokat a Budapesti Nyomozó Ügyészség által szeptember 10-én foganatosított házkutatásig a... szám alatti lakásában tartotta. A vádlott korábban rendelkezett engedéllyel vadászlőfegyver tartására. A vádlott által tartott töltények a évi XXIV. törvény pontja alapján lőszernek minősülnek.

5 III. A vádlott 2010 júliusában megállapodott a Duna Televízióval, hogy interjút ad a vele készült Bűn és Bűntelenség című dokumentumfilmben elhangzottakkal kapcsolatban. Az interjú stúdiófelvételére augusztus 03. napján került sor a Duna Televízió Zrt. Budapest, I., Mészáros u. 48. szám alatti épületében. A vádlott hozzájárult az interjú egészének Közbeszéd című műsorban történő nyilvánosságra hozatalához. A Duna Televízió a felvételt augusztus 04-én leadta. Az interjúban a riporter által 1956-ot követő perekre és ítéletekre, illetve azok koncepciós voltára vonatkozó feltett kérdésekre a vádlott azt nyilatkozta, hogy Nem tartom koncepciós pereknek. Valamilyen cselekmények alapján történtek az ítéletek. Az ítéleteket nem én hoztam. Az ügyészség foglalkozott a nyomozó hatóság felügyeletével és törvényes ellenőrzésével és a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség feladata volt a vádemelés a bíróság előtt és az ítéletet pedig a bíróság, a szuverén magyar bíróság hozta. A riporter következő kérdésére, hogy a vádlott számára belügyminiszterként elfogadható volt-e, hogy a történelem írás szerint 300 embert kivégeztek 20 ezer embert bebörtönöztek és 200 ezer ember elhagyta az országot, azt mondta: Ehhez nekem nem volt közvetlen közöm. Hát az, hogy mennyi ember hagyta el az országot, az akkori helyzet következménye volt, és rendkívül sajnálom azokat az embereket, akik ennek a helyzetnek a következményeképpen hazájukat kénytelenek voltak elhagyni. És nagyon sokan, nem tudom pontosan megmondani, de 100 ezernél is többen visszajöttek Magyarországra és itt élték az életüket tovább. A vádlott ezzel nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatával a kommunista rendszer által elkövetett bűnöket nyilvánosan tagadta, illetve jelentéktelen színben tüntette fel Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész eltérő minősítés megállapítása és a vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az általa előterjesztett fellebbezés indokolásában a tárgyaláson bejelentett fellebbezéssel egyezően kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az december 06-án tartott un. vörös zászlós tüntetés során elkövetett cselekmények kapcsán, valamint a... történésekkel kapcsolatban rögzített tényállása megalapozatlan, mivel a Fővárosi Törvényszék az általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Kifejtette, hogy a vádlott és társainak döntései vezettek ahhoz, hogy a... szervezett tüntetésen a rendfenntartó szovjet és magyar karhatalmi egységek az ellentüntetőkkel történt összeütközés során fegyvert használtak, melynek következtében három ember életét vesztette. Ugyanígy a... eseményekkel összefüggésben véleménye szerint megállapítható, hogy február 26-án tartott Ideiglenes Központi Bizottsági ülésen döntöttek a karhatalom utasításáról, hogy foglalkozásra tekintet nélkül ellenforradalminak minősített személyekkel szemben a karhatalom alkalmazzon megtorlást. Megtorlás keretében került sor a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak bántalmazására. E cselekmény kapcsán a vádlott vonatkozásában megállapíthatónak találta a felbujtói minőséget és álláspontja szerint nincs lehetőség a bűnpártolásban történő bűnösségének kimondására. Az előzőekre figyelemmel kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék tévedett, amikor a vádlott terhére nem állapította meg a több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak sérelmére elkövetett testi sértés kapcsán a további minősítő körülményeket, az aljas indokot és aljas célt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére, ezért a vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházban végrehajtandó

6 szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádlott fellebbezést jelentett be az ítélettel szemben. Védője elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében jelentette be fellebbezését. Az ügyész által bejelentett fellebbezést a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában kiegészítéssel és módosítással tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat alapvetően betartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és mérlegelési jogkörében a tényállást helyesen állapította meg. Álláspontja szerint a tényállás felülbírálatra alkalmas, a mérlegelési jogkörben megállapított tényállás megváltoztatására a másodfokú eljárásban nincs törvényes ok, ezért a vádlott és védője által bejelentett, a tényállást felmentés érdekében támadó fellebbezések a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt eredményre nem vezethetnek. Részben módosítva az ügyészi fellebbezés irányát kifejtette, hogy az ítéletben rögzített jogi indokolás alapján a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és a jogkövetkezmények szempontjából helyesen minősítette a vádlott által elkövetett valamennyi bűncselekményt is. Ugyanakkor nem értett egyet a kiszabott büntetéssel, amely nem alkalmas a generális prevenció megvalósítására. A kiemelt tárgyi súlyú el nem évülő bűntettek és a vádlott terhére megállapított egyéb bűncselekmények miatt indokoltnak tartotta a vádlottal szemben a törvény következetes szigorának érvényesítését. Indítványozta ezért, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és a vádlottat ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre. Egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A vádlott védője több beadványt terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtáblához január 14-én érkezett beadványában a másodfokon eljáró tanács tagjaival szemben kizárási indítványt jelentett be, mivel álláspontja szerint a tanács hadbíró tagjaival kapcsolatban a bírói pártatlanságra és függetlenségre vonatkozó objektív teszt nem teljesül. Ezek a tényezők külön-külön, de együttesen is ésszerű kétségeket ébresztenek az eljáró bíróság függetlensége és pártatlansága tekintetében. Indítványozta ezért, hogy hadbíró az ügy tárgyalásában ne vegyen részt, mivel ellenkező esetben a vádlottnak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Rómában november 04-én kelt egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében garantált jogai sérülnek. Beadványában ezen kívül megfogalmazta a hazai igazságszolgáltatás függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban felmerült kétségeit, és kifogásolta az ügy politikai kontextusát, utalva évi CCX. törvény elfogadására, amely lex... néven vált közismertté. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott védőjének kizárás iránt bejelentett kérelmét - amelyhez a vádlott is csatlakozott - elbírálás érdekében továbbította, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa bírált el. A Fővárosi Ítélőtábla a február 02-án kelt végzésével a vádlott és védője által az eljáró tanács tagjaival szemben előterjesztett kizárási indítványt elutasította, és a tanács tagjainak kizárását megtagadta. A vádlott és védője a január 16-án tartott nyilvános ülésen a másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő katonai fellebbviteli ügyésszel szemben szintén kizárási indítványt terjesztett elő, amely indítványt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyész határozatával elutasított. A vádlott védője következő beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő. Ebben indítványt tett arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tartson tárgyalást, és további bizonyítás felvételének

7 keretében keresse meg a Honvédelmi Minisztériumot annak közlése érdekében, hogy a vádlott volt-e katona, rendelkezik-e, illetve rendelkezett-e honvéd őrnagyi rendfokozattal és honvédelmi képzés keretében megismerhette-e a Negyedik Genfi Egyezmény szabályait. Indítványozta azon adatok beszerzését, amelyből megállapítható, hogy a sortüzekben elhunyt sértettek, valamint a bántalmazott mezőgazdasági kutatók a genfi egyezmény hatálya alá tartoztak-e. Indítványt tett az MSZMP 1956-ban hatályos pártalkotmányának, alapszabályának, szervezeti működési szabályzatának, a politikai vezető testületeknek az elsőfokú ítéletben szereplő határozatainak, előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek teljes terjedelemben történő beszerzésére, a tényállásban megjelölt testületi ülésekről készült hangfelvételek, illetve gyorsírói feljegyzések beszerzésére, azoknak a jegyzőkönyvvezetőknek a tanúkénti kihallgatására, akik ezeken az üléseken részt vettek, illetve azok tartamát rögzítették. Indítványozta a minisztertanács november és március közötti üléseinek jegyzőkönyvének beszerzését a Magyar Nemzeti Levéltárból, valamint a Belügyminisztérium megkeresését a karhatalomra vonatkozó iratanyag megküldése érdekében. Eljárási jogsegély keretében az orosz igazságügyi hatóságok megkeresésére tett indítványt, a szovjet csapatok és a... pufajkás egység kapcsolatára vonatkozó adatok megszerzése érdekében és a tűzparancsot kiadó... alezredes kihallgatása érdekében. Hadtörténész szakértő bevonását tartotta szükségesnek, akinek az december 08-án... leadott sortűzzel kapcsolatban arra kellene választ adni, hogy ebben az időben ki irányította a karhatalmi egységeket, ki utasította a Katonai Tanácsot, a Katonai Tanács adhatott-e parancsot karhatalmi egységeknek, illetve, hogy a bevonult szovjet csapatok milyen parancsnokság alatt álltak, részükre az MSZMP vezető testületi tagjai adhattak-e tűzparancsot. Szükségesnek tartotta igazságügyi szakértői kirendelését arra vonatkozóan, hogy... bántalmazás következtésben elszenvedett sérülései milyen gyógytartamúak voltak. Ezen kívül indítványt tett annak megállapítására, hogy a BM ORFK Elnöki Osztály Fegyelmi Alosztályának, nyomozati iratokban található jelentésére felvezetett Miniszter Elvtárs kezdetű feljegyzést ki készítette és e személy tanúkénti kihallgatására. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást a lőszerrel visszaélés körében a vádlotti védekezés alátámasztására, illetve cáfolására. Beadványában a bizonyítási indítványainak indokait részletesen előterjesztette. Beadványának további részében a kommunista rendszer bűneinek tagadása bűncselekménye vonatkozásában fejtette ki álláspontját. Ezzel összefüggésben indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az eljárást függessze fel és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt, mivel az EUMSZ 267. cikk (2) bekezdése alapján az Európai Unió Bíróságának hatásköre két aspektusban is megállapítható. Egyrészt a 2008/913. IB tanácsi kerethatározat 1. cikk (1) bekezdés c./ és d./ pontjának a Charta 11. cikkének és 49. cikk (1) bekezdésével összhangban történő értelmezése, másrészt a C-297/88. és C-197/89. számú Dzodzi egyesített ügyekben az október 18-án hozott ítéletben kifejtettek kapcsán. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy az Európai Unió Bírósága rámutatott, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az uniós jogi rendelkezésekre vonatkozó előzetes döntéshozatali kérelmekről való döntésre olyan helyzetekben, amikor az alapeljárás tárgyát képező tények nem tartoznak ugyan az uniós jog hatálya alá, ám amelyekben a szóban forgó rendelkezéseket a nemzeti jog alkalmazandóvá teszi, amely jog tisztán a belső helyzetekre adott megoldásaira nézve az uniós jog által nyújtott megoldásokhoz igazodott. Ilyen esetben ugyanis egyértelmű uniós érdek, hogy a jövőbeni eltérő értelmezések megakadályozása érdekében egységesen értelmezzék az uniós jogból vett rendelkezéseket, vagy fogalmakat, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák őket.

8 A védő beadványában indítványai elutasítása esetére az általa kifejtetteket az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány okaiként kérte értékelni. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az ügyészi fellebbezést, illetve az általa előterjesztett írásbeli indítványát kiegészítéssel tartotta fenn. Perbeszédében az ügy speciális jellegére hívta fel a figyelmet, amely egyrészt az ügyre irányuló fokozott közfigyelem, a vádlott személye, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok jellege alapján ragadható meg. A bizonyítási eljárás sajátosságaként az eltelt időt jelölte meg, mivel közel hat évtizeddel ezelőtti cselekmények lettek vád tárgyává téve, amely következtében személyi bizonyítékok már nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a szabad bizonyítás elvéből adódóan nem tartotta kizártnak az egyéb bizonyítékok figyelembevételét, így a rendelkezésre álló feljegyzések, jegyzőkönyvek bizonyítékok részévé tételét. Hivatkozott továbbá szakértő szaktanácsadói véleményére, a bizonyítás részévé tett országjelentésre, mely bizonyítékok felhasználását perrendszerűnek találta az eljárás során. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége a logika szabályainak megfelel. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított ítélete megalapozott, az mentes a Be (2) bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt alkalmasnak találta a felülbírálatra. A mérlegelés útján megállapított tényállás megváltoztatására törvényes lehetőséget nem látott, ezért indítványozta a vádlott felmentésére irányuló indítvány elutasítását. Perbeszédében egyetértett az ítéletben kifejtett jogi indokolással is. Álláspontja szerint megállapítható, hogy a vádlott el nem évülő, háborús bűntettet követett el, valamint megvalósította az ítéletben terhére rótt további bűncselekményeket is. Egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi indokolással, mely szerint nem róható a vádlott terhére az aljas indok, mivel ez a minősített eset az alapbűncselekmény elkövetői tekintetében sem állapítható meg, és a részesre a tettesi alapcselekmény minősítése irányadó. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon érvelésével is, hogy a... események ítéleti bizonyossággal nem róhatók a vádlott terhére, valamint, hogy a felbujtói elkövetést a... eseményekkel összefüggésben az elsőfokú bíróság szintén nem állapította meg. Osztotta e körben is a Fővárosi Törvényszék álláspontját, és egyetértett azzal, hogy a vádlott cselekménye bűnpártolásban állapítható meg. Indítványozta további súlyosító körülményként értékelni a vádlott terhére rótt cselekmények többszörös halmazatát. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést nem tartotta alkalmasnak sem a speciális, sem pedig a generális prevenció megvalósítására. A vádlott terhére rótt bűncselekmények minősítése alapján a határozott tartamú büntetés minimumát 10, maximumát 28 évet el nem érhetően látta megállapíthatónak. Álláspontja szerint az ez alatt kiszabott büntetés oly módon, hogy az ítélet a Btk ra való hivatkozást nem tüntette fel, törvénysértőnek tekinthető. Megismételte írásban előterjesztett indítványában foglaltakat és a vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott védője perbeszédében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítására tett indítványt, mivel álláspontja szerint az ítélet oly mértékben megalapozatlan, hogy felülbírálatra alkalmatlan. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta, mivel az ítélet téves jogértelmezésen alapszik. Harmadlagosan az ítélet megváltoztatására és a vádlott felmentésére tett indítványt.

9 Az ítélet megalapozatlanságával kapcsolatban utalt az ügy előzményeire, arra, hogy védencével szemben két országgyűlési képviselő feljelentése alapján indult a büntetőeljárás. A feljelentés alapja az volt, hogy a vádlott jogellenesen avatkozott bele az igazságszolgáltatás menetébe, emiatt a Fővárosi Főügyészség több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiesség elleni bűncselekmény és más bűncselekmények miatt indított nyomozást. Az eljárás keretében került kirendelésre szakértő szaktanácsadó, aki szakvéleményében - a kirendelés szabta kereteket kitágítva - a karhatalom létrehozásáról és a sortüzekről fejtette ki véleményét. Ezt követően következett be fordulat az ügy menetében, és szeptember 10-én a nyomozó hatóság Vádlottat a... és a... sortűzben játszott szerepe miatt háborús bűntett elkövetésével gyanúsította meg. Ugyanakkor az eredeti feljelentésben megjelölt emberiesség elleni bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor védencével szemben, míg a benyújtott vádirat szerint a sortüzek leadása és a... bántalmazás háborús bűntettet valósított meg, amelyben a vádlott részessége megállapítható. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete lényegében különböző művekből származó idézetek halmaza, amely nem áll össze egy koherens egésszé. Az ítélet nagy része ugyanis a szakvélemény, a... sortűz perben, valamint a... sortűzperben született ítéletek, az országjelentés citálásából áll. A jogi okfejtés pedig az Alaptörvény, illetve a lex..., valamint az Alkotmánybíróság határozatának idézéséből áll. Nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a..., illetve a... sortűzperben hozott ítélet tényállásában foglaltak sajátos kötőerővel bírnak vádlott büntetőjogi felelősségére vonatkozóan is, mivel vádlott a... sortűzperben tanúként és nem terheltként szerepelt. Ugyanakkor a nyomozó hatóság meg sem kísérelte e tényállás felderítését azzal, hogy tanúkat kutasson fel abból kiindulva, hogy már biztosan nincsenek az élők sorában. E körben utalt arra, hogy személyesen is tudomása van olyan tanúkról, akik még élnek, és az üggyel kapcsolatban érdemi információval rendelkezhetnek, ezek között megnevezte... A hiányos nyomozás következtében a szükséges bizonyítékok nem kerültek beszerzésre, így az ítélet is felderítetlensége, hiányossága, valamint iratellenessége és téves következtetései miatt megalapozatlan. Az ügy szempontjából különös fontosságot tulajdonított a karhatalom létrehozására vonatkozó dokumentumoknak. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az ítélet 4., illetve 17. oldalán található azon ellentmondásra, mely szerint 1956-ban létrehozott karhatalom több testület, illetve állami szervezet döntésének eredménye. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az elsőfokú ítéletben szerepel, azonban értékelésre nem került az a tény, hogy a Katonai Tanács által irányított katonai és a belügyi irányítás alá tartozó rendőri karhatalomtól teljesen elkülönülten szervezték meg országosan azt a külön elnevezést nem viselő karhatalmat, amelyet a köznyelv pufajkásoknak nevezett. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy semmilyen adat sem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a karhatalom létrehozásának célja polgári lakossággal szembeni fegyveres fellépés, vagy akárcsak a megtorlás lett volna, továbbá nincs bizonyíték arra sem, hogy a karhatalom létrehozására irányuló döntés meghozatalában vádlott részt vett volna. Érvelése szerint nincs adat arra vonatkozóan sem, hogy a Katonai Tanács adott-e utasítást fegyverhasználatra, hogyha adott is homályos utasítást erre vonatkozóan, nem lehet megállapítani, hogy ez az Ideiglenes Intéző Bizottság akarata szerint történt volna, valamint nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy amennyiben ilyen parancs kiadásra került, az eljutott-e..., a pufajkások... parancsnokához, akik... a tömegbe lőttek. Hiányzik tehát a megszakítás nélküli utasításlánc. Véleménye szerint a fellelhető dokumentumok az előzőeknek ellentmondanak, figyelemmel a... sortűzben született elsőfokú ítéletben írtakra, mely szerint a... jelenlévő... vezérőrnagy telefonon feletteseitől kért utasítást, és miután jelentette a fejleményeket

10 érdemi választ, utasítást nem kapott. Nem hangzott el parancs ugyanis fegyverhasználatra, ilyen központi utasításra nem lehet következtetni a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. Mindebből álláspontja szerint csak az a következtetés vonható le, hogy... nem a vádlott akarata szerint lőttek a tömegbe. A... sortűzzel kapcsolatban egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint nem rótta a vádlott terhére a... sortűz leadását. A... eseményekkel kapcsolatban a... kutatók bántalmazását az elsőfokú bíróság nem rótta a vádlott terhére oly módon, hogy ő adott volna utasítást a kutatók bántalmazására. Álláspontja szerint nyilvánvaló az is, hogy a fegyelmi osztály jelentésén szereplő irattározást elrendelő feljegyzés nem a vádlottól származik, ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy annak tartalma az ő akaratát tükrözi. A kommunista rendszer bűneinek tagadásával kapcsolatban kifejtette, hogy nem vitatják, hogy a vádban szereplő kijelentések védencétől származnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azt nem lehet köztudomású ténynek tekinteni, hogy a vádlott belügyminiszterként befolyásolta az 1956-os forradalmat követő un. megtorlási perek kimenetelét a súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatóság e tárgyban február óta nyomoz, és védencét meg sem gyanúsították. A lőszerrel visszaélés tekintetében az alanyi oldal feltárását hiányolta, mivel véleménye szerint nem került bizonyításra a bűnös szándék. Az előzőekben írtakkal összefüggésben a védő álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, ítélete tehát emiatt sem alkalmas a felülbírálatra, ezért indítványozta annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását. Amennyiben a másodfokú bíróság nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét, indítványozta annak megvizsgálását, hogy a terhelt elmarasztalása jogszerű volt-e háborús bűntett miatt. Érvelése szerint a Negyedik Genfi Egyezmény betartását nem lehet védencén számon kérni, mert a terhére rótt cselekmények elkövetésekor e jogforrás nem volt számára elérhető, annak magyar nyelvű szövegének közzétételére csak 2000-ben került sor. Utalva az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára, álláspontja szerint nem róható a vádlott terhére a ki nem hirdetett jogszabály megsértése. Hivatkozott továbbá a nemzetközi jog azon szabályára, hogy háborús bűntett az ország saját állampolgárai sérelmére nem követhető el. Véleménye szerint a karhatalmisták cselekményei nem kapcsolódtak nemzetközi fegyveres összeütközéshez, és az áldozatok a magyar állam erőszakszerveivel szemben nem minősültek védett személyeknek. Ebben az esetben a vád tárgyává tett cselekmény a korabeli büntetőtörvény BHÖ. alapján ítélendő meg, amely szerint a cselekménynek - legyen az akár felbujtás, vagy bűnpártolás - büntethetősége elévült. Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi jog a bűnpártolás bűntettével elkövetett háborús bűntett fogalmát nem ismeri, ezért súlyos jogalkalmazási hibának tartotta a vádlott ilyen bűncselekmény elkövetése miatti elmarasztalását. Az előzőekben írtak elfogadása esetén az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének lenne helye.

11 A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását illetően kifejtette, hogy a vádlott cselekménye nem tényállásszerű, hiszen tagadni csak tényeket lehet és vélemény megfogalmazása nem lehet tagadás. E tekintetben az ítélet megváltoztatását és védence felmentését indítványozta. A lőszerrel visszaélés vonatkozásában álláspontja szerint kétséget kizáróan nem bizonyított tényt védence terhére értékelni nem lehet, ezért az ítélet megváltoztatásának és a vádlott felmentésének lenne helye. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő képviselője viszontválaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlott cselekményét nem lehet a történelmi összefüggéseiből kiragadva értékelni. Továbbra is egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint a korábban hozott ítéletek történeti tényállása köti a jelen ügy bíróságát, mivel az ítélt dolognak tekintendő. A kommunista rendszer bűneinek tagadása tekintetében pedig felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság kapcsolódó döntésére, illetve arra, hogy a bíróságnak a hatályos jogszabályokat kell alkalmaznia. Továbbra is fenntartotta perbeszédét és az abban tett indítványait A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat a tárgyalás keretében betartotta. A másodfokú bíróság nem értett egyet a vádlott védőjének azon okfejtésével, hogy az elsőfokú tárgyaláson eljáró tanács elnökétől, aki katonai bíró az ügy elfogulatlan megítélése nem volt elvárható, illetve, hogy működése nem keltette a pártatlan ítélkezés látszatát. Vitathatatlan, hogy az elsőfokú tárgyaláson eljáró tanács elnöke katonai bíró volt, aki jelen esetben nem katonai büntetőeljárásban, hanem a büntetőeljárási törvény általános szabályai szerint járt el és hozott ügydöntő határozatot. A büntetőeljárási törvény rendelkezései azonban lehetővé teszik, hogy a katonai bíró nem katonai ügyekben is eljárjon. A Be (3) bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint a katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat. Ezért a másodfokú bíróság nem értett egyet a védő azon álláspontjával, hogy az ügyben kizárt bíró vett részt. Az elsőfokú bíróság tehát a büntetőeljárási törvény maradéktalan betartásával járt el a tárgyalása során és perrendszerűen folytatta le a bizonyítási eljárást. A másodfokú bíróság egyetértett azonban a vádlott védőjének azon álláspontjával, mely szerint az elsőfokú ítélet nem alkalmas az érdemi felülbírálatra. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítása érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság az alábbiak szerint alaposnak találta. A másodfokú bíróság nem értett egyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyilvános ülésen jelenlévő képviselőjének azon álláspontjával, mely szerint a történelmi távlatokra figyelemmel - mivel közel hat évtizeddel ezelőtt elkövetett háborús bűncselekmény is a vád tárgyát képezi - a jelen ügy speciális megítélést igényel. A másodfokú bíróság fontosnak tartja előrebocsátani, hogy a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényeges, érdemi

12 különbségek vannak, azok egymásnak nem feleltethetőek meg. A történelmi felelősség kimondása a történelemtudomány területére tartozik, ahol e tudomány szabályai szabnak keretet a kutatáshoz, és a történelmi tények, vagy éppen személyek értékeléséhez. Ezzel szemben a büntetőjogi felelősség megállapítása egy formalizált eljárás, a büntetőeljárás keretében történik, ahol egy múltban megtörtént cselekmény és annak környezete, a történeti tényállás, és valamely büntetőjogi norma, a törvényi tényállás kerül összevetésre, valamint megtörténik ezek egymásnak való megfeleltetése. E tevékenység során a terhelt büntetőjogi felelősségről döntő bíróság lehetőségeinek a büntető eljárásjog kógens normái szabnak keretet. Az ítélő bíróság e szigorúan behatárolt tevékenysége során az előtte folyamatban lévő büntető ügyek egyike tekintetében sem tekinthet el azoknak a feltételeknek és követelményeknek a maradéktalan teljesülésétől, amelyek a terhelt büntetőjogi felelősségre vonásához vezethetnek. A fellebbviteli bíróságnak pedig minden folyamatban lévő büntető ügyben vizsgálnia kell a felülbírálandó ítélet megalapozottságát, és az ítélet meghozatalához vezető eljárás törvényességét. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok egyáltalán alkalmasak-e bizonyítékként való felhasználásra, illetve, hogy azok a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tényállás alapját képezhetik-e, azok rendelkeznek-e az ehhez szükséges bizonyító erővel. A másodfokú bíróságnak az elsőfokú határozat felülbírálatakor mérlegelnie kell, hogy az elsőfokú bíróság milyen bizonyítékok alapján következtetett a terhelt büntetőjogi felelősségére, e bizonyítékok alkalmasak voltak-e a múltban megtörtént, büntetőjogi szempontból releváns tények megállapítására, valamint meg kell vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság következtetései okszerűek-e, a logika szabályainak megfelelőek voltak-e, eredményesen teljesítette-e ügyfelderítési és indokolási kötelezettségét. Amennyiben a másodfokú bíróság az előzőekben vázolt követelmények teljesülését nem látja megvalósultnak, abban az esetben állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy további bizonyítási eljárás lefolytatásával a felülbírált ítélet hiányosságai pótolhatóak-e egy megismételt eljárásban, vagy a vád bizonyításának reménytelensége miatt felmentő rendelkezésnek van-e helye a fellebbviteli eljárás során. A Fővárosi Ítélőtábla az előzőekben meghatározottak mentén járt el a jelen ügy felülbírálatakor. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú büntető tanács ügyfelderítési kötelezettségének nem tett eleget, tényből további tényre helytelenül következtetett és indokolási kötelezettségét sem teljesítette teljes körűen az alábbiak szerint. A Fővárosi Bíróság ítéletét felülbírálva a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1997 január 16-án hirdette ki a másodfokú ítéletét, amelyben a... sortűz leadása miatt elítélt vádlottak tekintetében hozott jogerős ítéletet. A... sortűzzel összefüggésben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága február 20-án kelt ítéletével hozott jogerős döntést. A másodfokú bíróság megvizsgálta, hogy milyen új bizonyítékok merültek fel vádlott terhelttel szemben, amelyek vele szemben a büntetőeljárás megindításához vezettek felbújtóként elkövetett háborús bűntett miatt, amelyek a tettesi alapcselekmények elbírálásakor, tehát a..., illetve a... sortűz perek lefolytatásakor, még nem álltak a hatóságok rendelkezésére. A nyomozás iratainak átvizsgálása során arra a megállapításra kellett jutni, hogy jelen eljárás bizonyítékai elsősorban a húsz évvel, illetve több mint tíz évvel ezelőtt elbírált alapügyek bűnügyi iratai között megtalálhatóak. Csatolásra kerültek olyan dokumentumok, amelyek alapján a vádhatóság álláspontja szerint vádlott felbujtói felelősségére lehet következtetni a korábban jogerősen elbírált

13 háborús bűntettek tekintetében. Az ügyészség vádiratban foglalt álláspontja szerint ugyanis a... sortűz, valamint a... elkövetett vérengzés tekintetében vádlott szándékkiváltó magatartása megállapítható, ezt a beszerzett dokumentumok bizonyítják. Tény azonban, hogy ezek a dokumentumok már rendelkezésre álltak az alapügyek elbírálásakor is. A bizonyítékok közé történő bevonásuk tehát alapvetően nem új kutatómunka, nyomozás eredménye. Az Igazságügyi Minisztérium 1993-ban kiadott Sortüzek-1956 című kiadványában, amelyet az akkori kormány megbízásából felállított Tényfeltáró Bizottság készített, az említett dokumentumok többségét másolatban közreadta. Az I. tényállási pontban megállapított tényálláshoz az alapügyek korábbi iratain, az említett dokumentumokon kívül a... kutatók családtagjainak jelen eljárásban beszerzett tanúvallomásai, valamint szakértő szaktanácsadói véleménye állt még rendelkezésre bizonyítékként. Mindezek alapján rögzíthető, hogy az elsőfokú bíróság közvetett bizonyítékokra alapozta ítéletének I. pontjában megállapított tényállását, a nyomozás során, illetve a tárgyaláson az említett tényállásban leírt cselekményekre vonatkozó közvetlen bizonyítékok nem kerültek értékelésre. Az I. tényállási pontban megállapított háborús bűntettek tekintetében, az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékokkal és a büntető tanács bizonyítékokat értékelő tevékenységével kapcsolatban következő a másodfokú bíróság álláspontja. Az elsőfokú bíróság köztudomású tényeknek tekintette az 1956-os forradalom és szabadságharc kronológiáját, valamint ítéletébe beépítette a Fővárosi Bíróság, illetve a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, valamint a Fővárosi Bíróság, illetve a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága határozatainak megállapításait. Az elsőfokú bíróság azonban nemcsak a... és... sortűz perekkel kapcsolatos ítéletek tényállásait használta fel ennek során, hanem ezen ítéletek jogi indokolását is szó szerint átvette, ezzel kétségeket keltve az önálló jogi értékelő tevékenységével kapcsolatban, ami önmagában is felveti az ítélet hatályon kívül helyezésének lehetőségét. A büntetőügy iratai között rendelkezésre állnak a levéltáraktól beszerzett korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek és határozatok hiteles másolatai. E másolatok a Magyar Szocialista Munkáspárt testületeinek üléséről készült jegyzőkönyvekről készültek. Az elsőfokú bíróság a dokumentumokat teljes bizonyító erejűnek találta és kritika nélkül tette azokat a tényállás alapjává. Az elsőfokú bíróság ítéletének jelentős része szakértő szaktanácsadói véleményén alapszik, az I. tényállás, illetve az ahhoz kapcsolódó indokolás szó szerint veszi át a szaktanácsadói vélemény megállapításait, különösen azokat, amelyek vádlott személyére, illetve a megtorlás végrehajtásában betöltött szerepére vonatkoznak. (Az elsőfokú bíróság ítéletének 50. oldal 5. bekezdése) Az elsőfokú bíróság továbbá ítéletének indokolásában az I. tényállás tekintetében hosszan idézi Rainer M. János által összeállított országjelentést, amely azonban az itt vád tárgyává tett cselekményekkel összefüggésben alig bír relevanciával. Ezzel szemben rendelkezésre állt a vádlott rövid érdemi védekezése, mely szerint nem vett részt a karhatalom létrehozásában, a karhatalomnak parancsot nem adott és nem is adhatott, és nem vett részt a békés tömegekkel szembeni fegyverhasználatról rendelkező testületi ülésen.

14 Az elsőfokú bíróság az előbbi bizonyítékok tükrében úgy foglalt állást, hogy a... események kapcsán kétséget kizáró módon következtetni lehet arra, hogy vádlott társaival együtt részese volt azon döntések meghozatalának, ennek megfelelően utasítások kiadásának, amelyek végül a... sortűzhöz vezettek. Ellenben a... események tekintetében álláspontja szerint kétséget kizáróan nem lehetett arra következtetni, hogy a szovjet páncélozott járművek kinek az utasítására és milyen események hatására avatkoztak be. A... események kapcsán az elsőfokú bíróság szintén a tényállás megállapításának alapját képező bizonyítékként vette figyelembe a rendelkezésre álló pártdokumentumokat, a BM ORFK Elnöki Osztály Fegyelmi Alosztályának jelentését, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának levelét, valamint azt a dokumentumot, amelyben az irat irattárba helyezésére vonatkozó feljegyzés volt található. E vádpont bizonyítása érdekében tanúkat hallgatott ki, melynek során az időközben már elhunyt sértettek leszármazottai nyilatkoztak azokról a tényekről, amelyekről tudomásuk volt. Az előzőekben számba vett bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ítéleti bizonyossággal, az ügyészi váddal szemben azt nem lehet megállapítani, hogy a három... kutató előállítására és súlyos bántalmazására a vádlott akarata szerint került sor, ezért felbujtói magatartás sem róható a terhére. Az azonban megállapítható, hogy súlyos, a védtelen polgári lakossággal szemben elkövetett bűncselekményről, háborús bűntettről tudomást szerzett, ennek ellenére büntetőeljárást a két fő felelősnek tartott személlyel szemben nem kezdeményezett, hanem megelégedett a formálisnak tekinthető felelősségre vonással. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az előzőekben megjelölt bizonyítékok számbavételével és értékelésével nem teljesítette maradéktalanul ügyfelderítési kötelezettségét, ebből következően tényből további tényre is helytelenül következtetett. A Btk. 14. (1) bekezdése szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú büntető tanács által megvizsgált közvetett bizonyítékok abban az esetben eredményezhették volna vádlott terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását, ha azok zárt logikai láncot alkotva alkalmasak lettek volna annak bizonyítására, hogy a... sortüzet leadó háborús bűntett elkövetői vádlott terhelt akarata szerint jártak el, illetve hogy bűnös szándékuk kialakulását vádlott szándékos magatartása idézte elő. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által feltárt közvetett bizonyítékok ilyen zárt logikai láncot nem alkotnak, a logikai lánc hiányos, azonban további bizonyítás felvételével nem kizárt a logikai lánc teljessé tétele. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékokkal összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre kíván rámutatni. 1. A másodfokú bíróság egyetértett azon védői érveléssel, hogy az eljárás során eddig nem merültek fel olyan közvetlen bizonyítékok, amelyek arra mutatnának,hogy vádlott legalább részesként felelőssé tehető a... leadott sortűzért. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a részesi felelőssége akkor lenne bizonyítható, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható lenne, hogy a vádlott részt vett a karhatalom létrehozásában, illetve részese volt olyan testületi döntés meghozatalának, amely a karhatalom részére, a fegyvertelen polgári lakossággal szemben kiadott tűzparancs elrendelésére vonatkozott.

15 A másodfokú bíróság véleménye szerint az elsőfokú bíróság által számba vett dokumentumok önmagukban az előbbiek megválaszolására nem alkalmasak. A másodfokú bíróság megjegyzi továbbá, hogy a becsatolt dokumentumok nem tekinthetők közokiratoknak, hiszen azokat nem egy hatóság ügykörén belül állították ki, hanem azok egy társadalmi szervezet, az MSZMP dokumentumai. Nem került tisztázásra, hogy a jegyzőkönyvek szószerinti jegyzőkönyveknek tekintendőek-e, vagy pedig azok utólagos szerkesztésen mentek keresztül. Amennyiben a jegyzőkönyvek hitelérdemlősége megállapítható lenne, maguk a jegyzőkönyvek tartalma alapján sem lehet közvetlenül arra következtetni, hogy a vádlott részt vett-e a karhatalom részére kiadott tűzparancs meghozatalában. Ilyen egyértelmű tartalmat a Katonai Tanács 1956 december 4-i jegyzőkönyvének sem lehet tulajdonítni, ahol egyébként a vádlott nem is volt jelen. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok között értékelte az MSZMP Intéző Bizottságának november 21-ei jegyzőkönyvét, amely a karhatalom szervezéséről rendelkezik. E jegyzőkönyv szerint az intéző bizottság összekötőjeként a testület Földes Lászlót delegálta. Az december 04-ei Katonai Tanács rövidített jegyzőkönyve szerint ezen az ülésen vádlott nem volt jelen. Ezen az ülésen összegzi Uszta Gyula vezérőrnagy a feladatokat, melyek között szerepel, hogy határozottan fel kell lépni az ellenséggel szemben, gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Az elsőfokú bíróság e Katonai Tanács ülést értékeli olyannak, amely a karhatalmi egységeknek tűzparancs kiadását jelentette. Ítélete tényállása 6. oldal 1. bekezdésében mindezek alapján azt rögzítette, hogy Kádár János vezette párt és államvezetés december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával, majd a 6. oldal 3. bekezdésében ezzel összefüggésben ítéletének tényállásában azt rögzíti, hogy a Katonai Tanács december 04. napján meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok a békés polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. Ezután a 6. bekezdésében azt a megállapítást teszi, hogy... a... Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre már a vádlott és társai akaratának és utasításának megfelelően nyitottak tüzet a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46 ember vesztette életét. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem adja logikus magyarázatát annak, hogy az általa számba vett bizonyítékok alapján miként jut el ahhoz a megállapításához, hogy a vádlott akarata, illetve felbujtói magatartása alapján került sor a... sortűz végrehajtására. Az elsőfokú bíróság e tekintetben az indokolási kötelezettségét is elmulasztotta. Amellett, hogy az általa idézett dokumentumok alapján nem következik a vádlott közvetlen felelőssége, az elsőfokú bíróság a következő tényeket is figyelmen kívül hagyta. Megállapítható a... sortűz alapítélete alapján, hogy a fegyvertelen tömegre a... lévő szovjet katonai erők... alezredes parancsára kezdtek el lőni, amelybe a magyar karhatalmisták is bekapcsolódtak. Az elsőfokú bíróság egyértelmű tényként kezelte továbbá, hogy a karhatalom létrehozása a fegyvertelen tömeggel szembeni fegyveres fellépést, a megfélemlítést és megtorlást szolgálta. Ugyanakkor az iratok között rendelkezésre áll a karhatalmi szolgálat ellátására vonatkozó utasítás (nyomozati iratok 1. dosszié 641. sorszám), amely a fegyverhasználatot is szabályozza annak 6. -ban. E szerint csak a szabályzatban meghatározott esetekben volt lehetséges a fegyverhasználat. A fegyverhasználat nyilvánvalóan jogellenes volt, azonban a

16 vádlott felelőssége e tekintetben nem tisztázott. Az előzőekben rögzítettek alapján megállapítható, hogy nem lettek felderítve a bizonyítékként felhasznált MSZMP dokumentumok elkészítésének körülményei, így azok bizonyító ereje nem kétséget kizáró, valamint nem kerültek tisztázásra a karhatalom felállításának körülményei sem. Ez utóbbival összefüggésben a vádlott védője megalapozottan hivatkozik arra - és ez a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is igazolható -, hogy többféle karhatalom létezett és 57-ben. A katonai karhatalom mellett működött rendőri karhatalom is. Ezért nem mellőzhető ezek megalakulása körülményeinek pontos felderítése, ezzel összefüggésben pedig parancskiadási rendszerük megállapítása, azaz hogy milyen függelmi viszonyok között működtek. Figyelemmel arra a körülményre is, hogy mind a..., mind a... sortűz leadását a szovjet erők kezdték, szükséges annak felderítése is, hogy a magyar politikai vezetés mennyiben volt hatással a szovjet katonai erők működésére, a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar politikai vezetés akaratát. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem adott meggyőző magyarázatot arra az ellentmondásra sem, hogy a... sortűz leadásáért miért látja megállapíthatónak vádlott büntetőjogi felelősségét, míg a... sortűzzel kapcsolatban elvetette azt az ügyészi álláspontot, hogy az ott leadott sortűzért a vádlott szintén felelőssé tehető. A fegyvertelen tömeggel szembeni fellépés ugyanis mind a két esetben hasonlóan történt. A szovjet alakulatok tagjai kezdtek el a fegyvertelen tömegre lőni, amelybe bekapcsolódtak a jelenlévő magyar karhatalmi egységek is. Önmagában tehát az a tény, hogy a... sortűzzel összefüggésben az alapügyben megvádolt személy felelősségét a bíróság nem állapította meg háborús bűntettben, nem feltétlen nyújt alapot arra, hogy az a felbujtó is büntetlen maradjon, aki az ismeretlenül maradt és eljárás alá nem vont, de háborús bűntettet elkövető személyek vonatkozásában felbujtói magatartást tanúsított. A másodfokú bíróság az alábbiak miatt nem értett egyet szakértő igazságügyi szaktanácsadó jelen eljárásban történő bevonásával, és a véleményének bizonyítékként való felhasználásával. Köztudomású, hogy szakértő 1993-ban annak a tényfeltáró bizottságnak volt az elnöke, amelyet a Magyar Köztársaság Kormánya január 21-én kelt határozatával az elmúlt rendszer éveiben elkövetett egyes bűncselekmények feltárására hozott létre. E tényfeltáró bizottság munkája eredményeként az Igazságügyi Minisztérium 1993-ban és 1994-ben kiadta a Sortűzek I-II. kötetét, amely az 1956-os sortüzekkel kapcsolatos megállapításokat rögzítette. Ebben szakértő, mint a tényfeltáró bizottság elnöke a bizottság tagjaival együtt álláspontját kifejtette, amely vádlott felelőssége tekintetében is terhelő megállapításokat tartalmaz. Ezért amikor az ügyészség vádlott terhelt ellen folyamatban lévő nyomozás során szakértő szaktanácsadóként történő kirendeléséről határozott, már tisztában lehetett a felkért szaktanácsadó álláspontjával. A vádlott védője egyébként alappal hivatkozik arra, hogy a szaktanácsadó a részére feltett kérdések megválaszolásán túlterjeszkedett, amikor megállapításait kiterjesztette a... és... sortüzekkel kapcsolatos vizsgálatra, továbbá amikor kategorikus véleményt nyilvánított vádlott tevékenységével kapcsolatban. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakértő véleményében nem foglalhat állást oly módon, hogy az elfogultság látszatát keltse. Az elsőfokú bíróság ítéletének 49. oldal 4. bekezdésében idézi a szaktanácsadót, mely szerint a december 04-ei jegyzőkönyvben foglaltak senkiben sem hagynak kétséget az iránt, hogy a karhatalomnak nem tömegoszlatásra, hanem fegyvertelen tömeg szétlövésére kell használni fegyvereit, más szóval

17 háborús és emberiesség ellenes bűnök elkövetésének sorozatát várja el tőle Kádár János és a nevével fémjelzett hatalom. A másodfokú bíróság álláspontja szerint e megállapítások a jogi értékelés körébe és nem a szaktanácsadói vélemény körébe tartoznak. A másodfokú bíróság megjegyzi továbbá, hogy az 1993-ban kiadott sortüzekkel kapcsolatos összegzés lényegében szintén ezt az álláspontot tükrözi. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért az előzőekre figyelemmel szükséges olyan szaktanácsadó, vagy történész szakértő kirendelése, aki az ügyben teljes mértékben tényszerű szakvéleményt adhat. A másodfokú bíróság egyetértett továbbá azzal a védői állásponttal is, hogy az elsőfokú ítélet I. tényállási pontban megállapított tényállása abban a részben is megalapozatlan, amelyet az elsőfokú bíróság a... eseményekkel összefüggésben állapított meg. Az elsőfokú bíróság e körben szintén közvetett bizonyítékokat értékelt. Ugyanakkor nem foglalkozott azzal a védelmi érveléssel, mely szerint nem feltétlenül a vádlott akarata szerint került a vádban megjelölt ügy irattárba helyezésre, amellyel a vádlott hivatalos személyként, utólagosan akadályozta meg, hogy a súlyos bántalmazást elkövető személyek büntetőjogi felelőssége megállapításra kerüljön. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban egy dokumentumot értékelt, amelyre az a feljegyzés került, hogy miniszter elvtárs már látta, további eljárást nem igényel, irattárba. Az irattárba helyezés körülményei ugyanakkor nem kerültek tisztázásra, miként az sem, hogy a feljegyzést ki vezette rá a dokumentumra. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában azt is megállapította, hogy a bántalmazott... sérülése milyen gyógytartamú volt, azonban erre vonatkozóan szakértőt nem rendelt ki, megállapításai a már elhunyt sértettek leszármazottjainak információin alapszik. A sérülések gyógytartamának megállapítása azonban olyan szakkérdés, amelynek megállapítása során nem mellőzhető orvosszakértő kirendelése. 2. A II. tényállással kapcsolatban az elsőfokú bíróság a házkutatás végrehajtásáról készült jegyzőkönyvet, továbbá a megtalált lőszerek vizsgálatáról készült szakértői véleményt értékelte. A bíróság ugyanakkor meg sem kísérelte ellenőrizni a terhelt védekezését, hogy tudhatott-e a lakásán megtalált lőszerekről. A vádlott fiát tanúként nem hallgatta ki. Az elsőfokú bíróság tehát tényből tényre helytelenül következetett, ítélete e tekintetben is felderítetlensége miatt megalapozatlan. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az előzőekben írtak miatt az elsőfokú bíróság ítélete a Be (2) bekezdés a/, és d/ pontjaiban meghatározott okok miatt oly mértékben megalapozatlan, hogy érdemi felülbírálatra nem alkalmas. Irányadó tényállás nélkül azzal kapcsolatban sem lehetett állást foglalni, hogy a vádlott terhére rótt cselekmények a Genfi Egyezmény hatálya alá tartoznak-e, az I. tényállási pontban írt magatartása el nem évülő háborús bűntettnek, vagy el nem évülő emberiesség elleni bűntettnek minősül-e, az kimeríti-e valamelyik nemzetközi jog által is szankcionált bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Az előzőekben írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a hivatkozott törvényhelyek és a Be (1) bekezdése, a Be (1) bekezdése alapján hatályon kívül

18 helyzete és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú bíróság a megismételt eljárásra a következő iránymutatást adja: 1. Meg kell állapítani az iratokhoz csatolt dokumentumok keletkezésének körülményeit. Ennek során meg kell határozni, hogy a becsatolt dokumentumok szószerinti, vagy tartalom szerinti jegyzőkönyveknek tekintendők-e, az elhangzottak szerkesztett változatát, vagy pedig szöveghű tartalmát közvetítik-e. Ennek érdekében történész, vagy levéltári szakértő igénybevétele szükséges. Meg kell állapítani a... eseménnyel kapcsolatos dokumentum irattárba helyezésének körülményeit, és azt, hogy a feljegyzést ki vezette rá a dokumentumra. 2. Történész szakértőt kell kirendelni annak megválaszolása érdekében, hogy a karhatalom milyen szervezeti keretek között működött, beleértve létrehozásának körülményeit is, az ténylegesen kinek az irányítása alatt állt, hogyan jutottak el a politikai vezetés utasításai a karhatalmi egységekhez. Szükséges annak megválaszolása, hogy a karhatalmi egységek a megszálló szovjet katonai erők mellett működtek-e, vagy pedig azok önállóan magyar irányítás alatt a szovjet katonai parancsnokságtól függetlenül fejtették-e ki tevékenységüket. Szükséges e körben annak megválaszolása is, hogy a szovjet katonai parancsnokok adhattak-e közvetlenül parancsot ezeknek az egységeknek, illetve az egységek parancsnokainak. 3. Igazságügyi orvosszakértő kirendelése szükséges az I. tényállásban írt -... cselekménnyel kapcsolatban keletkezett - sérülés gyógytartamának megállapítása érdekében, amelyet az elsőfokú ítélet szerint... szenvedett el. 4. Meg kell kísérelni a védői indítványban megjelölt tanúk, köztük... tanúkénti kihallgatását a... sortűzzel kapcsolatban, illetve azzal összefüggésben, hogy tudott-e arról, hogy az MSZMP vezetősége megtorló fegyverhasználatra adott utasítást a karhatalmi egységeknek a fegyvertelen tömeggel szemben. 5. Ellenőrizni kell vádlott azon védekezését, mely szerint a nála talált lőszerek nem az ő tulajdonát képezték, illetve, hogy arról tudomása sem volt. Ennek során meg kell kísérelni fia tanúkénti kihallgatását. A másodfokú bíróság figyelemmel volt az irányadó bírói gyakorlatra is, amikor a vádlottal szemben - a korábban nevesített bűncselekmények vonatkozásában - nem felmentő rendelkezést

19 hozott, hanem az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A terhelt felmentésére ugyanis akkor van törvényes lehetőség, ha további bizonyítékok beszerzésére nincs mód. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az előzőekben megjelölt hiányosságok pótlása a megismételt eljárás során lehetséges. A további bizonyítási eljárás után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy állást tudjon foglalni abban a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékok kétséget kizáróan bizonyítják-e a vádlott terhére rótt háborús, illetve közbiztonság elleni bűncselekmény elkövetését, vagy megállapítja, hogy a beszerzett bizonyítékokon túl további bizonyítékok beszerzésére nincs mód és ezért sikertelen a vádlott büntetőjogi felelősségének bizonyítása. A megismételt eljárás során felvett bizonyítási eljárás lefolytatása után kerülhet az elsőfokú bíróság tehát abba a helyzetbe, hogy megalapozott tényállást állapítson meg, és vonjon le jogi következtetést a vádlott büntetőjogi felelőssége kérdésében. A másodfokú bíróság a védő bizonyítási indítványait azért utasította el, mert a ténybíróság az elsőfokú bíróság, és a felveendő bizonyítás meghaladja a fellebbviteli bíróság eljárási kereteit. A másodfokú bíróság a Be (2) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék másik tanácsának kell lefolytatnia. Budapest, június 01. Dr. Ruzsás Róbert s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László s.k. szavazó bíró