A bakkalaureátusi* szintű hungarológiai képzés a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében

Átírás

1 A bakkalaureátusi* szintű hungarológiai képzés a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében 1 1. A bakkalaureátusi képzés profilja A bakkalaureátusi szintű hungarológiai képzés során kiemelten fontos a következő kompetenciák közvetítése: Nyelvi kompetenciák: olyan megalapozott gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, amelyek képessé teszik a hallgatót a magyar nyelv széles spektrumú, speciális szakterületeken történő kompetens alkalmazására. Irodalomtudományi kompetenciák: a hallgatónak alapvető tájékozottsággal kell rendelkeznie az irodalom kulturális, történelmi és esztétikai dimenzióiról, valamint specifikus ismereteket kell elsajátítania a magyar nyelvterület irodalmi alkotásairól. A tanulmányok végeztével a hallgatónak a megismerési céloknak megfelelő elméleti és módszertani eljárások kritikai szempontú figyelembe vételével alkalmasnak kell lennie az általános és a magyar irodalomtudomány megközelítésére. Továbbá tudnia kell alkalmazni a megfelelő megközelítési módszereket az irodalmi művek elemzése során. Nyelvtudományi kompetenciák: ezek elsősorban a magyar nyelv szinkron funkcionális és formai vonatkozásainak alapvető ismereteit és megértését foglalják magukba. Ezen túl a hallgatónak az általános és összehasonlító finnugor nyelvtudományban megalapozott ismeretekre kell szert tennie. Képesnek kell lennie az általános, a magyar ill. a finnugor nyelvtudomány megismerési céljainak, elméleti tételeinek és metodikai eljárásainak kritikai áttekintésére és az adekvát nyelvtudományi módszerek konkrét alkalmazására adott nyelvi jelenségek vizsgálata és leírása során. Országismereti kompetenciák: ezek elsősorban olyan képességeket foglalnak magukba, amelyek alkalmassá tesznek alapvető tudásterületek érintkezési pontjainak kreatív összekapcsolására a magyar nyelvterület gazdasági, szociális, politikai és kulturális intézményeinek és struktúráinak történelmére és jelenére vonatkozóan. A hallgatónak el kell sajátítania az adekvát információalkotást minden segédeszköz használatának igénybevételével, képesnek kell lennie az adott országokra vonatkozó problémafelvetés önálló tudományos feldolgozására a társadalom és történelemtudományok módszertani kínálatának használatával. A fent felsorolt kompetenciákkal rendelkező hallgatónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a transznacionális kulturális és oktatási területen, a turizmusban, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén, a tömegmédiában, továbbá nemzeti és nemzetközi szervezetekben tevékenykedjen. 1. A bakkalaureátusi képzés leírása és céljai A hungarológia bakkalaureátusi képzés programja a Finnugor Intézet oktatási és kutatási profiljához igazodik. A bakkalaureátusi képzést elvégző hallgatóknak tanulmányaik során megalapozott nyelvi kompetenciával és átfogó tájékozottsággal kell rendelkezniük a magyar nyelv- és irodalomtudományról, továbbá a magyar országismeretről. Ezek a kompetenciák képessé teszik őket arra, hogy számos különböző szakmai feladatkörben megállják a helyüket. 2. A bakkalaureátusi képzés menete és időtartama A hungarológia bakkalaureátusi képzési ideje hat félév, amely a kötelező és a választható tárgyakból leteendő vizsgákat és 92 képzési órát¹ tartalmaz. Ebből az óraszámból 54 óra esik a hungarológiára, 38 pedig a választható tárgyakra. A bakkalaureátusi képzés első két féléve a tanulmányok bevezető szakasza. Bakos szótára és más mérvadó források szerint a bakkalaureátusi / bakkalaureusi képzés, szak, fokozat, tanulmányok, dolgozat, vizsga stb. és a bakkalaureus / bakkalaureátus (végzettségű ember) kifejezések egyaránt használhatók az egyetemi alapképzés szakkifejezéseiként

2 2 3. A tanulmányok megkezdéséhez szükséges előismeretek és a nyelvvizsga A hungarológia bakkalaureátusi képzés megkezdéséhez nincs szükség előismeretekre. Amennyiben azonban a hallgatók már a tanulmányaik megkezdése előtt rendelkeznek alapos magyar nyelvtudással, kérvényezhetik, hogy a nyelvi órák alól felmentést kapjanak. A nyelvórák alóli mentességről a tanulmányi bizottság dönthet. A mentességhez szükséges feltételek: 1. A tanulmányi bizottság által összeállított nyelvvizsga sikeres letétele, vagy 2. egy magyarországi magyar oktatási nyelvű középiskolai érettségi bizonyítvány. 5. Külföldi tanulmányok és külföldi tartózkodás Minden hallgató számára különösen ajánlott, hogy tanulmányi ideje alatt legalább egy félévet valamely magyarországi felsőoktatási intézményben (főiskolán vagy egyetemen) ill. valamely más ország magyar nyelvű felsőoktatási intézményében végezzen el. Ezzel összefüggésben kifejezetten tanácsos az európai mobilitási programok kínálatainak igénybe vétele. 6. A tanórák típusai A Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének hungarológia bakkalaureátusi képzése a következő tanóratípusokat foglalja magába: 1. Előadás (ea.): ezek az adott szakterület legfontosabb tényeit és tételeit tárgyalják és ismertetik (általános előadások), vagy egy bizonyos kutatási terület legújabb tudományos eredményeiről referálnak (speciális előadások). Egy előadás külön vizsgamodullal zárul. 2. Gyakorlat (gyak.): ez a tanóratípus konkrét feladatok megoldására szolgál és a tanulmányok gyakorlati-szakmai céljait tartja szem előtt. A gyakorlatokon aktív részvétel, továbbá a kurzusban foglalt vizsgamodul teljesítése várható el a hallgatóktól. A gyakorlatok sajátos formái a nyelvi kurzusok (nyelvi alapkurzus és nyelvgyakorlatok). 2. Proszeminárium (proszem.): ezek a vizsgamodult is magukba foglaló tanórák tudományos munkák alapismereteit közvetítik és a szakirodalomban való tájékozottságot segítik elő. A proszemináriumok keretében adott szakterületek problematikáját vitatják meg a referátumok, viták és bizonyos konkrét példák megtárgyalása során. 7. A képzés bevezető szakasza A képzés bevezető szakasza arra szolgál, hogy a hallgatók a bakkalaureátusi szak tartalmán belül tájékozódni tudjanak. A bevezető szakasz két félévet ölel fel és a következő tanórákat tartalmazza: Magyar nyelvi alapkurzus I A magyar irodalom története I Bevezetés a finnugor-nyelvtudományba 8. A vizsgatárgyak és azok tantervi felépítése: 1. A vizsgatárgyak és a mindenkori tantárgyhoz előírt teljesítendő óraszám a hungarológia bakkalaureátusi képzésben a következő: 1. Nyelvoktatás 30 óra 2. Irodalomtudomány 3. Nyelvtudomány

3 4. Országismeret 04 óra 5. Finnugrisztika 04 óra 6. Médiaismeretek 04 óra = 54 óra 3 1. A vizsgatárgyak tantervi felépítése 1. Nyelvoktatás (30 óra) Nyelvi alapkurzus I (gyak.) Nyelvi alapkurzus II (gyak.) Nyelvgyakorlat I (gyak.) Nyelvgyakorlat II (gyak.) Nyelvgyakorlat III (gyak.) Nyelvgyakorlat IV (gyak.) Nyelvgyakorlat V (gyak.) Nyelvgyakorlat VI (gyak.) 03 óra 03 óra 2. Irodalomtudomány () A magyar irodalom története I (ea.) A magyar irodalom története II (ea.) Proszeminárium: magyar irodalomtudomány (proszem.) 3. Nyelvtudomány () Leíró magyar nyelvtan I (ea.) Leíró magyar nyelvtan II (ea.) Proszeminárium: magyar nyelvtudomány (proszem.) 4. Országismeret (04 óra) Tanórák a magyar országismerethez (ea., gyak.) 04 óra 5. Finnugrisztika (04 óra) Bevezetés a finnugor nyelvtudományba (ea.) Uráli népek és országismeret (ea.) 6. Médiaismeretek (04 óra) Bevezetés a médiaismeretekbe I (gyak.) Bevezetés a médiaismeretekbe II (gyak.)

4 4 9. Az egyes tanórák felvételének feltételei 1. A Nyelvgyakorlat I tárgyat a Magyar nyelvi alapkurzus elvégzése után lehet felvenni. Az ezt követő nyelvgyakorlatokra történő jelentkezés feltétele szintén mindig az adott nyelvgyakorlatot megelőző nyelvi kurzus teljesítése. 2. A Magyar nyelvtudomány proszeminárium a következő tantárgyak sikeres abszolválása után vehető fel: Leíró magyar nyelvtan I, Leíró magyar nyelvtan II, Magyar nyelvgyakorlat I és Magyar nyelvgyakorlat II. 3. A Magyar irodalomtudomány proszeminárium a következő tantárgyak sikeres abszolválása után vehető fel: A magyar irodalom története I, A magyar irodalom története II, Magyar nyelvgyakorlat I és Magyar nyelvgyakorlat II. 10. Szabadon választható tárgyak A hungarológia bakkalaureátusi képzés folyamán a hallgatóknak 38 óra szabadon választható tárgyat is el kell végezniük. A hallgatók maguk dönthetik el, hogy a megfelelő szabadon választható tantárgyblokkokat a Finnugor Intézet vagy az egyetem más intézeteinek kínálatából választják ki, illetve egyéni programot állítanak össze maguknak a szabadon választható tárgyakból. 11. ECTS-pontok Az elvégzett tanórák a következő kulcs szerint számíthatók át ECTS-pontokká (European Credit Transfer System): 1. Gyakorlatok / előadások: egy óra két ECTS-pontot ér. 2. Proszeminárium: egy óra két ECTS-pontot ér. A bakkalaureátusi képzéshez összesen 180 ETCS-pont szükséges, ebből 112 ECTS-pont esik a hungarológiára, 68 pedig a szabadon választható tárgyakra. 12. A bakkalaureátusi dolgozat A bakkalaureátusi tanulmányok során két bakkalaureátusi dolgozatot kell elkészíteni. Ezek a következő tanórák keretein belül készülnek el: Proszeminárium: magyar nyelvtudomány és Proszeminárium: magyar irodalomtudomány. 13. A bakkalaureátusi vizsga [a bakkalaureusi fokozat megszerzéseének feltételei] A bakkalaureátusi vizsgához a következő feltételeket kell teljesíteni: 1.) az előírt, külön vizsgakötelezettséggel nem járó tanórák (gyak., proszem.) sikeres abszolválása. Ezen belül a proszemináriumokon való sikeres részvétel kiemelten fontos feltétele a pozitív minősítésű proszemináriumi dolgozat (bakkalaureátusi dolgozat); 2. az előírt, külön vizsgamodullal záruló tanórák (ea.) anyagáról való számadás a vizsgákon. A bakkalaureátusi vizsga magába foglalja a hungarológiai vizsgákat és a szabadon választható tárgyakból letett vizsgákat egyaránt. A pozitív és negatív minősítésű vizsgák megismétlése a felsőoktatási törvény előírásai szerint lehetséges. A vizsgamodult magukba foglaló tantárgyak teljesítésének minősítése nem a kurzus végén egyszeri vizsga során történik, hanem a hallgatók rendszeres írásbeli és szóbeli aktivitásának értékelésével. Ezekből a tárgyakból a hallgatókat nem lehet egyetlen (szóbeli vagy

5 írásbeli) vizsga alapján minősíteni. Elégtelen minősítés esetén az adott tantárgyat meg kell ismételni Az új tanrend életbelépése és a régi ill. az új tanrend közötti átjárhatóságra vonatkozó előírások 1. Az új tanrend a Bécsi Egyetem Közlönyében történő megjelenést követő október 1- jétől lép életbe. 2. A jelenlegi felsőoktatási törvény alapján azokra a rendes hallgatókra, akik tanulmányaikat a kétlépcsős képzést előíró szövetségi törvény érvénybelépése előtt kezdték meg, az ezt megelőző korábbi tanulmányi rendeletek, tanulmányi rendek és tantervek érvényesek. Ezek a hallgatók az új tanterv életbe lépéséig azt a tanulmányi szakaszt², amelyet még nem zártak le, a törvényileg előírt idő és egy plusz félév időtartam alatt elvégezhetik. Amennyiben egy tanulmányi szakasz lezárása nem történik meg az előírt időn belül, a hallgatóra további tanulmányai során az új tanterv vonatkozik. Az érintett hallgatóknak jogukban áll saját elhatározásukból bármikor átállni az új tantervre. (Csire Márta fordítása) ¹ óraszám (Semesterstunde): a leírásban megadott óraszámok az adott tantárgyak mellett a heti óraszámot jelentik, az összesített óraszámok pedig a képzéshez vagy a képzés egy adott részéhez szükséges heti óraszámok összegét jelölik. ² tanulmányi szakasz: az ún. régi tanrend szerint a hallgatók képzése két tanulmányi szakaszból állt (első/második tanulmányi szakasz: erster/zweiter Studienabschnitt). Mindkét tanulmányi szakasz meghatározott tantágyak és óraszámok alapján épült fel. A második tanulmányi szakaszba csak az első tanulmányi szakasz feltételeinek sikeres teljesítése esetén léphetett át a hallgató. 3 nem az olvasó hibája, ha nem érti ezt a bekezdést! Lényege és értelme: nincs záróvizsga, ha a hallgató teljesítette az összes előírt vizsgakövetelményt, kiállítható számára a bakkalaureátusi diploma és megkapja a bakkalaureus fokozatot. Miután azonban jelen szöveg esetében osztrák szövetségi törvényerejű rendeletről van szó, kötelességem volt híven lefordítani.