DEBRECENI EGYETEM VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT Készítette: Gazdasági Főigazgatóság Hatályos: május 24. napjától

2 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ A szabályzat hatálya... 3 II. RÉSZ A kincstári vagyon Kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv Kincstári Vagyoni Igazgatóság Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A vagyonkezelői jog/ vagyonkezelés A vagyonkezelési szerződés Vagyongazdálkodási terv és beszámoló Vállalkozás a kincstári vagyonnal Központi költségvetési szervek elhelyezése A kincstári vagyon nyilvántartása, a vagyonkataszter A kincstári vagyon elidegenítése, értékesítése III. RÉSZ Rendelkezésre bocsátott vagyon saját vagyon IV. RÉSZ A vagyonkezeléssel kapcsolatos hatáskörök, feladatok V. RÉSZ Záró rendelkezések Mellékletek

3 A Debreceni Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a hatályos jogszabályok alapján a Magyar Állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és a kincstári vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről, valamint a saját bevételből szerzett saját vagyon kezelésének vonatkozásában az alábbi szabályzatot alkotja: I. RÉSZ 1. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Debreceni Egyetem valamennyi szervezeti egységére, beleértve az Egyetemhez tartozó kutatási alaptevékenységet ellátó, részben önálló kutatóintézeteket is. (Továbbiakban: vagyonkezelő.) (2) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Magyar Állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonra, valamint az Egyetem saját vagyonára. II. RÉSZ 2. A kincstári vagyon (1) Kincstári vagyon: az állami feladat ellátását szolgáló, a társadalom működését és a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását elősegítő vagyon. (2) Kincstári vagyon továbbá mindazon állami tulajdonban lévő társasági részesedés, az ahhoz kapcsolódó joggal együtt, amely a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök felhasználásával került vagy kerül állami tulajdonba. (3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (továbbiakban: értékesítés) származó, az értékesítés igazolt költségeit meghaladó bevétel ha törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet másként nem rendelkezik a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (4) A kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből való kikerülését a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv javaslata alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyja. A miniszteri jóváhagyás tartalmazza a vagyontárgy megjelölését és az értékesítési eljárás formáját. A jóváhagyás nem tagadható meg abban az esetben, ha az Egyetem az ingatlan értékesítéséből származó bevételt az alapfeladatai ellátásához kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítja. 3

4 (5) A kincstári vagyonba tartozik: a) az a vagyon, amelyet a törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít; b) az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni; c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok; d) az állam tulajdonában lévő: műemlékingatlan; védett természeti terület; termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik; erdő; történeti (régészeti) emlékek és földterületek; e) a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott vagyon; f) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon; g) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységek, annak kiosztásáig. 3. Kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv (1) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv útján látja el. A kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv képviseli. (2) Kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv; a) Kincstári Vagyoni Igazgatóság; b) Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. (3) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülő, az Államháztartási tv. (továbbiakban: Áht.) alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévő vagyont: a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minősíti; b) minősítés alapján értékesíti (a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével); c) vagyonkezelésbe adja; d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe használatba adását is; e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel. 4

5 4. Kincstári Vagyoni Igazgatóság (1) Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI): központi költségvetési szerv, a Magyar Állam kincstári vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlója. (2) A KVI vel kapcsolatos rendelkezéseket az 58/2005. (IV. 4.) korm. rendelet szabályozza. (3) A KVI közvetlenül vagyont kezel, vagyonkezelési szerződéseket köt, vagyontárgyakat értékesít, informatikai vagyonkatasztert állít össze és működtet, tulajdonosi ellenőrzést végez, peres ügyekben képviseli a Magyar Államot. (4) A KVI állami feladatként ellátandó alaptevékenységei: a) gyakorolja a kincstári vagyon felett azon tulajdonosi jogokat, amelyek a kincstári vagyonért felelős minisztert (pénzügyminiszter) illetik meg, b) képviseli az államot az előzőekben meghatározott esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos, illetve egyéb jogszabály által meghatározott polgári jogviszonyokban; c) a kincstári vagyonról - jogszabályban meghatározott kivételekkel - nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint az Áht. 109/K. (6) bekezdésben meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is. d) ellenőrzi a kincstári vagyonhoz kapcsolódóan a vagyongazdálkodással összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, az ahhoz kapcsolt célok érvényesülését; e) ellenőrzi tulajdonosként a kincstári vagyonnal történő gazdálkodást, melyet az ellenőrzött szerv tűrni köteles. 5. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (1) Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (továbbiakban: NFA): az agrárpolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) Nemzeti Földalap: a kincstári vagyon részeként az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és a mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. Ezeket a földeket az állam mezőgazdasági és erdőgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés útján, részben más jogcímen történő használatba adással hasznosítja, illetve a földbirtokpolitikai irányelveknek megfelelően, vagy valamely közcél érvényesítése érdekében eladja. (3) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos rendelkezéseket a évi CXVI. törvény szabályozza. (4) A Nemzeti Földalap rendelkezési körébe tartozó termőföldek: a) állami tulajdonban lévő termőföldek, az állami tulajdonban lévő erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők (védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével); 5

6 b) piacbefolyásolási szándékkal, illetve indokolt esetben állami elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt termőföldek; c) revitalizációs céllal vásárolt rossz minőségű, vagy kedvezőtlen adottságú termőföldek; d) vásárlással, illetve csereföldként a földalaphoz került hasznosítatlan állapotú termőföldek; e) az állam (földalap) részére felajánlott termőföldek; f) kárpótlási árverések után állami tulajdonban megmaradó termőföldek; g) olyan rekultivált területek, amelyek további, termőföldként történő hasznosításáról a tulajdonos nem kíván gondoskodni; h) olyan földek, amelyek kezelésével, hasznosításával a Nemzeti Földalap vagyonkezelő szervezetét megbízták; i) egyéb úton az állam tulajdonába került termőföldek j) földkiadások után megmaradt, illetve egyik földalapba sem tartozó földek. (5) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről a földalapkezelő szerv ingatlannyilvántartást vezet. A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól a 254/2002. (XII.13.) Korm. rendelet rendelkezik. (6) A földalapkezelő szerv a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja. (7) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó termőföld értékesítéséből származó bevétel 100 %-át termőföldvásárlásra, illetve életjáradék folyósítására kell fordítani. 6. A vagyonkezelői jog/ vagyonkezelés (1) Vagyonkezelés: olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése. (2) A vagyonkezelői jog: a központi költségvetési szervek által kezelt kincstári vagyonra vonatkozó, az államháztartási törvény által meghatározott jog. A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. (3) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat az Egyetem, mint az Áht. rendelkezései szerint a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv által kijelölt és vele Vagyonkezelési Szerződést kötött központi költségvetési szerv. (4) A vagyonkezelői jog jogosultját megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, arra zálogjogot illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. 6

7 (6) A vagyonkezelő jogosult: a) a kincstári vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére; b) az előző pontban meghatározott jogok polgári jogi szerződés alapján történő átengedésére; c) a vagyonkezelői jog átruházására; d) a kincstári vagyon megterhelésére; e) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra, vállalkozásra; f) egyéb jogok gyakorlására. (7) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a kincstári vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a kincstári vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket; b) teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget; c) teljesíteni a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget; d) elszámolni a kincstári vagyonnal, teljesíteni a központi költségvetést megillető befizetéseket; e) teljesíteni az egyéb kötelezettségeket. (8) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott idő elteltével; b) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével; c) a szerződés felmondásával; d) a kezelt vagyontárgy elidegenítésével, megsemmisülésével; illetve társasági részesedés esetén a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével; e) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. 7. A vagyonkezelési szerződés (1) Vagyonkezelési szerződés: Az Egyetem és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv között vagyonkezelésre megkötött megállapodás. (2) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. (3) Vagyonkezelési szerződés csak versenyeztetés útján köthető. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. (4) A vagyonkezelési szerződés tartalmi kellékeire vonatkozó rendelkezéseket az 58/2005. (IV.4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése tartalmazza. (5) A Debreceni Egyetem és a KVI között fennálló vagyonkezelési szerződés főbb pontjai az alábbiak: a) jogszabályi hivatkozás; 7

8 b) cél, tárgy meghatározása; c) időbeli hatály; d) vagyonkezelési jog gyakorlásának ellenértéke; e) a vagyonkezelő jogai és kötelezettségei; f) KVI jogai és kötelezettségei; g) a szerződés megszűnése; h) elszámolás a vagyonnal; i) egyéb rendelkezések. 8. Vagyongazdálkodási terv és beszámoló (1) A Debreceni Egyetem köteles a rábízott kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodni, annak értékét, állagát megőrizni, védeni, lehetőség szerint a vagyon értékét növelni. (2) Az Egyetemnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles megtervezni: a) az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz-és biztonságvédelmi tennivalókat és ezek várható kiadásait; b) az adott időszakban várható nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetve koncesszióba adását; c) az előző évben szerződés alapján átadott befektetett kincstári vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását; d) az adott év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését; e) az adott év beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait. (3) A vagyongazdálkodási tervet és beszámolót, valamint ezeknek a tárgyi eszközöket érintő részét az Egyetem köteles a KVI részére megküldeni. (4) Az előző évre jelentett vagyongazdálkodási terv adatait a KVI megküldi az Egyetemnek, melyet a Vagyongazdálkodási Önálló Osztálynak kell a módosított terv és tény adatokkal kiegészíteni. Ez képezi a beszámoló számszaki részét. Az éves beszámolóhoz szöveges értékelést is kell készíteni az előirányzatok szakmai és tárgyi teljesítés vonatkozásában. Az értékelési dokumentumot április 30. napjáig kell a KVI-nek megküldeni. (5) A KVI megküldi az Egyetem részére a tárgyévi vagyongazdálkodási tervet, melyen a kitöltendő adattábla és a terv/beszámoló kitöltési útmutatóját tartalmazó fájl szerepel. Ezeket a fájlokat kell a Vagyongazdálkodási Önálló Osztálynak kitölteni és minden év május 31. napjáig a KVI részére megküldeni. (6) A jelentéseket a székhely szerinti KVI kirendeltségére kell nyomtatott formában megküldeni, az adatszolgáltatásért felelős személy aláírásával és pecsétjével ellátva. 8

9 9. Vállalkozás a kincstári vagyonnal (1) Az Egyetem, mint kincstári vagyont kezelő központi költségvetési szerv jogosult a kezelésében lévő kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet folytatni oly módon, hogy az az állami feladat ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelmét az alaptevékenységétől elkülönítve kell elszámolnia és csak a jogszabályokban meghatározott célokra használhatja fel. (2) Kincstári vagyonnal való vállalkozás: minden olyan jövedelemszerző céllal folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenység, amelyet az adott vagyonkezelő a rá irányadó jogszabályok szerint végezhet. (3) A kincstári vagyont megterhelni értékesítés, zálogjog, haszonélvezeti jog kivételével csak a KVI előzetes jóváhagyásával lehet, ha a) a megterhelendő vagyon az állam tulajdonában lévő védett természeti terület és érték, erdő, véderdő, műemlékingatlan, műkincs, történeti (régészeti) emlék és földterület; b) a megterhelendő vagyon ingatlan; c) a megterhelés mértéke a vagyontárgy bruttó könyv szerinti értékének 15 %-át meghaladja, kivéve az 5 millió Ft egyedi bruttó könyv szerinti érték alatti kincstári vagyontárgyat. (4) Kincstári vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot kizárólag a KVI alapíthat. (5) Kincstári vagyon bérbe használatba adására csak nyilvános, kivételesen zártkörű versenyeztetés útján kerülhet sor. (6) Versenyeztetés nélkül bérbe használatba adható: a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem nyilvántartott, az önálló ingatlan hasznos alapterületének 20 %-át el nem érő, de legfeljebb 100 m 2 területű, vízfelület esetén 1000 m 2 területű helyiség; b) bármely ingatlan vagy ingó vagyontárgy 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra; c) külföldön lévő ingatlan; d) az a vagyonelem, amelynek vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő ellenérték fejében szerezte meg, illetve gyakorolja; e) az ingó vagyontárgy amennyiben, a bérbe- vagy használatba adás állami részesedéssel működő közhasznú társaság, gazdasági társaság részére történik. (7) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, a) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy b) ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható a kincstári vagyon gazdaságos hasznosítása. (8) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. 9

10 (9) A vagyonkezelő köteles az általa kiírt bérbe használatba adásra vonatkozó pályázatot a Hivatalos Értesítőben közzétenni, hogy az az érdeklődők minél szélesebb köréhez eljuthasson. (10) Az Egyetem abban az esetben folytathat vállalkozási tevékenységet, ha az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A vállalkozási tevékenységből származó eredménye után ha azt alapfeladatának ellátásához illetve alapfeladatainak ellátását szolgáló tulajdonszerzéshez, kockázatfedezeti alapba történő befizetéshez használja fel állami befizetési kötelezettség nem terheli. 10. Központi költségvetési szervek elhelyezése (1) A Debreceni Egyetem minden elhelyezéssel összefüggő kérdésben - így különösen az általa használt ingatlanok feleslegessé válása, illetve további ingatlanok használata iránti igény esetén - köteles előzetesen a KVI vezérigazgatójával írásban egyeztetni. (2) Az Egyetem által használt ingatlanok használatának, hasznosításának gazdaságosságát, célszerűségét a KVI jogosult ellenőrizni. (3) Az ellenőrzés során a KVI munkatársa - a KVI vezérigazgatója által kiadott megbízó levelének felmutatásával - jogosult: a) az ellenőrzött költségvetési szerv által használt ingatlan területére, helyiségeibe belépni; b) az ingatlanhasználattal összefüggő iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot vagy kivonatot készíttetni; c) az ellenőrzött költségvetési szerv vezetőjétől és gazdasági vezetőjétől írásban vagy szóban eseti vagy rendszeres felvilágosítást, információt kérni. (4) A Debreceni Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott körben kizárólag a KVI előzetes jóváhagyásával: a) indíthat ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más (pl. kisajátítási) eljárást; b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely a Magyar Állam tulajdonszerzését eredményezi (pl. adásvétel, csere, ajándékozás stb.); c) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére vagy átengedésére irányuló eljárást (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.); d) köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.) megállapodást; e) köthet kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlan használatának bármely jogcímen (pl. bérlet, használat, haszonélvezet, haszonbérlet, haszonkölcsön stb.) történő átengedésére vonatkozó megállapodást. 10

11 (5) Az (4) bekezdés 3-5 pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben a) a használati jogosultság 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra szól, vagy b) a használati jogosultság határozatlan időre szól, és c) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy d) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m 2 -t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy e) a jogügyletben várható, illetve meghatározott - egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó - ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg; f) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik; g) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. -ának (1) bekezdésében megjelölt átruházására kerül sor. (6) A (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag a KVI előzetes jóváhagyásával lehet. (7) Az egyetem a KVI (4) és (6) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyása iránti kérelmét az ingatlan(rész) és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással az irányítást vagy felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. (8) A KVI 30 napon belül dönt a kérelemről, amely határidőbe az esetleges hiánypótlás időtartama nem számít bele. 11. A kincstári vagyon nyilvántartása, a vagyonkataszter (1) A KVI által a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásnak (továbbiakban: vagyonkataszter) részletes információkat, adatokat kell tartalmaznia a kincstári vagyon egészéről (2) A vagyonkataszter: a vagyon kezelőinél vezetett, szabályozott analitikus nyilvántartásokon alapuló, rendszeresen frissített aggregált nyilvántartás. (3) A vagyonkataszter feladata: olyan tartalmú és minőségű adatok folyamatos biztosítása, amelyek felhasználása elősegíti a vagyonkezelőnél, a felügyeleti szerveinél és a KVI-nél a vagyonnal történő felelős és rendeltetésszerű gazdálkodást, és ezzel megteremti a Magyar Állam mint tulajdonos számára a kincstári vagyonkör felmérését, helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését. A nyilvántartás biztosítja az adatszolgáltatást a kormányzati és felügyeleti jogokkal rendelkező szervek részére, valamint lehetővé teszi a nyilvánosság gyakorlását. (4) Az Egyetem a vagyonkezelői jog megszerzését követően haladéktalanul köteles ingatlant, társasági részesedést és a külön törvény szerint védelem alá eső ingóságot a vagyonkataszterbe bejelenteni. 11

12 (5) A vagyonkataszter nyilvántartási rendszere kétszintű: a) Tartalmazza a vagyonkezelő és a vagyonkörbe tartozó összes vagyonelem főbb azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint számviteli adatokat. b) A nyilvántartott vagyonelemek teljes körű és részletes adatait, a vagyonkezelők főkönyvi könyvelése és analitikus nyilvántartása tartalmazza. (6) A Debreceni Egyetem a nyilvántartásait úgy köteles kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. (7) A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a vagyonkezelőket a KVI-vel történő együttműködési kötelezettség terheli. (8) A központi aggregált vagyonkataszter létrehozása, karbantartása (frissítése) a vagyonkezelőknél vezetett analitikus adatlapok, illetve központilag biztosított szoftver Kincstári Vagyon Kataszter (KVK) felhasználásával valósul meg. (9) A KVK szoftverben az alábbi vagyonelem fajták szerepelnek: a) Immateriális javak tételes nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot meghaladó immateriális javak tételes nyilvántartása), b) Immateriális javak összevont nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot nem meghaladó immateriális javak összevont nyilvántartása); c) Földterületek egyenkénti nyilvántartása (az összes földterület egyenkénti nyilvántartása értéktől függetlenül, a Földhivatali nyilvántartásokkal egyezően, helyrajzi számonként, művelési áganként, a terület m 2 -ben van megadva, fel kell tüntetni a leltári azonosítóját és azt, hogy mikor került a Debreceni Egyetem vagyonkezelésébe. Az adatbázis frissítése folyamatos.); d) Épületek egyenkénti nyilvántartása (egyedileg, értéktől függetlenül, önálló helyrajzi számmal, ha nincs ilyen, a hordozó ingatlan helyrajzi számával nyilvántartott épületek; az épület aktiválásának éve, összes szintterület, bruttó és nettó nyilvántartási érték és a halmozott amortizációja van nyilvántartva); e) Lakások egyenkénti nyilvántartása (hasonlóan vannak nyilvántartva, mint az épületek); f) Építmények tételes nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot meghaladó építmények tételes nyilvántartása a leltári azonosító sorszám, megnevezés, aktiválás éve, bruttó nettó érték, halmozott amortizáció megjelölésével); g) Építmények összevont nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot nem meghaladó építmények összevont nyilvántartása); h) Gép, eszköz, berendezés tételes nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot meghaladó gép, eszköz, berendezés nyilvántartása leltári azonosító, megnevezés, bruttó-nettó érték, halmozott amortizáció, gépszám aktiválás éve alapján); i) Gép, eszköz, berendezés összevont nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot nem meghaladó gép, eszköz, berendezés összevont nyilvántartása); j) Jármű tételes nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot meghaladó vagyonelemek nyilvántartása leltári azonosító, megnevezés, aktiválás éve, motorszám, alvázszám, márka, típus, bruttó-nettó érték, halmozott amortizáció, gépszám aktiválás éve alapján); k) Jármű összevont nyilvántartása (a könyv szerinti bruttó 5M Ft-ot nem meghaladó járművek összevont nyilvántartása); l) Beruházások tételes nyilvántartása (tételekként, értékkel vannak nyilvántartva); 12

13 m) Beruházásra adott előlegek tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); n) Részesedések tételes nyilvántartása (tételekként van nyilvántartva az, hogy a Debreceni Egyetemnek melyik gazdasági társaságban, milyen értékben és hányadban van részesedése); o) Értékpapírok (befektetések) tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); p) Adott kölcsönök tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); q) Hosszú lejáratú bankbetétek tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); r) Készletek tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); s) Követelések tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); t) Értékpapírok (forgóeszközök) tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); u) Pénzeszközök tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva); v) Kötelezettségek tételes nyilvántartása (mennyiségileg, értékkel vannak nyilvántartva). (10) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében az Egyetemet adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (11) Az Egyetem a kincstári vagyonnak a tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles adatot szolgáltatni a KVI részére a KVK szoftver alkalmazásával. Az adatokat az egyetem Vagyongazdálkodási Önálló Osztálya állítja össze, melyet köteles a KVI részére továbbítani. (12) Azon vagyonelemek (részesedések) esetében, ahol az Egyetem a tárgyévet követő május 31. napjáig egyéb jogszabályban előírt határidő betartása miatt tényadat szolgáltatására nem lenne képes, az adatközlés határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja. (13) Az Egyetem minden, egyedileg nyilvántartandó vagyonelem vagyonkezelői jogában történő változást (beszerzés, átvétel, értékesítés, átadás, esetleges fellelés, káresemény miatti megszűnés stb.) 30 naptári napon belül tételesen; az értékhatár alatti és az értékhatártól függetlenül összevontan nyilvántartandó vagyonelemekben történő változásokat az előző pontban leírt határidőig összesítve köteles a KVI tudomására hozni. (14) A vagyonkataszter adatai nyilvánosak. 12. A kincstári vagyon elidegenítése, értékesítése (1) A kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető: a) nyilvános pályázat; b) zártkörű pályázat; c) árverés; d) zártkörű értékesítés; 13

14 e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás (az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységre vonatkozóan). (2) A KVI a kincstári vagyon elidegenítése előtt köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely központi költségvetési szervnek állami feladatai ellátásához. A kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből való kikerülését a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv javaslata alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyja. A miniszteri jóváhagyás tartalmazza a vagyontárgy megjelölését és az értékesítési eljárás formáját. (3) A jóváhagyás nem tagadható meg, ha az ingatlan értékesítéséből származó bevételt az Egyetem alapfeladatai ellátásához kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítja. (4) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a kincstári vagyon értékesítéséről 250 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása nélkül dönthet. (5) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a kincstári vagyont saját maga, vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az értékesítés lebonyolítására közbeszerzési pályázatot kell kiírni. Pályázat kiírása nélkül értékesíthet kincstári vagyont az Egyetem abban az esetben, ha az értékesítésre szánt vagyonnak vagyonkezelője. (6) A KVI és az Egyetem a vagyon értékesítésére vonatkozó külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárást, valamint az értékesítés lebonyolításáról és eredményéről történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget. (7) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot a KVI, az értékesítésre jogosult vagyonkezelő, illetve a vagyontárgy értékesítésével megbízott személy írja ki. (8) A pályáztatást főszabály szerint nyilvános eljárással kell lebonyolítani. (9) Kivételes esetben kerülhet sor a zártkörű pályázat kiírására, különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét vagy, ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, illetve ha az ügy egyéb körülményei ezt indokolttá teszik és a zártkörű pályázattal is biztosítható a vagyon gazdaságos értékesítése. (10) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogát licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerzi meg. (11) A zártkörű értékesítés kivételes értékesítési eljárás, melynek során az értékesítés lebonyolítója a kincstári vagyonba tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el. (12) Zártkörű értékesítésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a) az értékesítendő vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke az 5 millió forintot nem haladja meg; 14

15 b) a jogszabályban biztosított jogok gyakorlása miatt az (1) bekezdés a)-c) pontban megjelölt eljárások nem alkalmazhatók; c) a vevőnek jogszabályon alapuló elővásárlási joga van, vagy d) az értékesítés helyi önkormányzat számára történik; e) az értékesítés külföldi állam részére történik. (13) Az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel fejlesztési célokra történő felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. (14) A KVI és az Egyetem vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből, továbbá a KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (15) Az Egyetem áru és készlet értékesítésének bevétele, szolgáltatások ellenértéke, bérleti és lízingdíj bevételek jogcímeken tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeinek 95 %-át használhatja fel. A fennmaradó 5 % -ot felújításra köteles fordítani. (16) Az Egyetem kezelésében lévő kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítési költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része az egyetem alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási célra használható fel. (17) Az Egyetem a kincstári vagyon értékesítését követő 30 napon belül köteles eleget tenni az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének. III. RÉSZ 13. Rendelkezésre bocsátott vagyon saját vagyon (1) Az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény a fenntartó által rendelkezésre bocsátott vagyonnak vagyonkezelője. Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja, azzal az Áht.-ben meghatározott módon rendelkezhet. (2) Az Egyetem a rendelkezésre bocsátott pénzeszközökkel, valamint a saját bevételével önállóan gazdálkodhat, az nem vonható el tőle. (3) Az Egyetem a kincstári vagyon utáni részesedés címen történő befizetési kötelezettség alól mentesül, ha azt beruházási, felújítási célra fordítja. (4) Az Egyetemnek elsősorban a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonelemek állagának megóvása, illetve pótlása a feladata, csak ezután tehet szert saját vagyonra. (5) Az Egyetem a saját bevételéből és a tulajdonában lévő vagyonával korlátolt felelősségű társaságot (továbbiakban: Kft.) alapíthat, ezekben részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári vagyon. Kft. részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet. 15

16 (6) A Debreceni Egyetem saját vagyonra az alábbiak révén tehet szert: a) általa létrehozott illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettől kapott (osztalék) eredménye; b) a vállalkozási tevékenységének adózott eredménye; c) a költségtérítéses képzésből származó bevételének eredménye; d) a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére; e) ingó és ingatlan vagyon adományozása; f) öröklés. (7) Az Egyetem bármilyen jogcímen vagyont szerezhet, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, kivéve, ha a tulajdonszerzésre a saját bevétel terhére került sor. IV. RÉSZ 14. A vagyonkezeléssel kapcsolatos hatáskörök, feladatok (1) Gazdasági Tanács hatásköre: a) döntéshozatal a kincstári vagyon elidegenítésére, megterhelésére vonatkozóan; b) véleményezi az Egyetem intézményfejlesztési tervét; c) véleményezi az Egyetem rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingatlan hasznosítását, elidegenítését; d) jelzéssel élhet a Szenátusnál, ha megítélése szerint az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlan vagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti a működését; e) megküldi a KVI részére az Egyetem vagyonkezelésébe adott állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hozott döntését; f) a vagyongazdálkodási szabályzatot véleményezi. (2) Szenátus hatásköre: a) elfogadja az intézményfejlesztési tervet; b) dönthet az Egyetem rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő ingatlan vagyon hasznosításáról, elidegenítéséről; c) elfogadja az Egyetem vagyongazdálkodási tervét; d) jóváhagyja a vagyongazdálkodási szabályzatot. (3) Rektor hatásköre: a) felel az Egyetem feladatainak ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott illetve tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; b) megköti a vagyonkezelési szerződést a KVI-vel; c) ingatlan értékesítése esetén megköti és aláírja megbízási szerződést; d) ingatlan értékesítése esetén a pályázati felhívást aláírja; e) ellenőrzi a vagyongazdálkodási szabályzat végrehajtását, betartását. (4) Gazdasági Főigazgató hatásköre: a) a vagyongazdálkodási szabályzatnak és módosításának Gazdasági Tanács elé történő előterjesztésének előkészítése; 16

17 b) a vagyonkezelési szerződés és módosításának ellenjegyzése; c) ingatlan értékesítése esetén megbízási szerződés ellenjegyzése; d) ingatlan értékesítése esetén pályázati felhívás aláírása; e) vagyongazdálkodás ellenőrzése; f) az Egyetem által kezelt kincstári vagyon könyvszerinti nettó összértékében bekövetkezett a vagyonkezelési szerződésben meghatározott mértéket meghaladó csökkenésről, annak tudomására jutáskor írásban tájékoztatja KVI-t (elemi kár, a gazdasági tevékenység körében bekövetkező veszteség); g) értéktől függetlenül azonnali bejelentést tesz a KVI-hez, ha a kezelt kincstári vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés alakul ki, illetve beavatkozást igénylő természeti és környezeti károkozás történt. (5) Az Egyetem tervezési és szervezeti egységei vezetőinek feladat- és hatásköre: a) felel az Egyetem feladatainak ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott illetve tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; b) a vagyongazdálkodási terv szervezeti egységekre, centrumokra, TEK-re vonatkozó részének elkészítése és a Vagyongazdálkodási Önálló Osztályra történő megküldése; c) javaslattétel a szervezeti egységekben, centrumokban, TEK-en lévő egyes vagyonelemek állagmegóvására, korszerűsítésére, felújítására, valamint értékesítésükre vagy más vagyonkezelőnek történő átadására; d) a vagyongazdálkodási szabályzat betartása és betartatása. (6) Vagyongazdálkodási Önálló Osztály feladat- és hatásköre: a) vagyongazdálkodási szabályzat megalkotása, módosításának kezdeményezése, a jogszabályi változások figyelése; b) éves vagyongazdálkodási terv és éves vagyongazdálkodási beszámoló elkészítése; c) vagyonkezelési szerződés elkészítése mellékletekkel ill. szükség esetén a vagyonkezelési szerződés módosításának kezdeményezése és elkészítése; d) ingatlan értékesítésekor és vásárlásakor a szükséges valamennyi dokumentum elkészítése, engedélyek beszerzése a felügyeleti szervtől, valamint a KVI-től a kincstári vagyonkörbe történő be- és kikerüléshez; e) a szükséges tulajdonosi hozzájárulás beszerzése; f) a vagyonelemek nyilvántartása, pontos vezetése, a vagyonkataszter aktualizálása; g) KVI felé történő rendszeres és nem rendszeres adatközlés; h) a vagyongazdálkodás szempontjából kiemelt jelentőségű vagyonelemekben (ingatlanokban) bekövetkező változásokkal (területmegosztás, értékesítés, minőségi átsorolás stb.) kapcsolatos ügyintézés. 17

18 V. RÉSZ 15. Záró rendelkezések (1) Jelen vagyongazdálkodási szabályzatot a Szenátus május 24. napján tartott ülésén a 48./2007. (V.24.) számú határozatával jóváhagyta. A szabályzat az elfogadás napjától lép hatályba. (2) A szabályzatban foglaltakat a jogszabályok és a felettes szervek utasításai módosíthatják. Debrecen, május Prof. Dr. Nagy János rektor 18

19 Mellékletek Jogszabálygyűjtemény. 1. sz. melléklet Kincstári vagyon nyilvántartása sz. melléklet A kincstári vagyon vagyonkataszterének szerkezeti felépítése sz. melléklet 19

20 1. sz. melléklet Jogszabálygyűjtemény évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről; évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról; évi CXVI. törvény a Nemzeti Földalapról; évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; évi LV. törvény a termőföldről; 58/2005. (IV.4.) korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról; 217/1998. (XII.30.) korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 254/2002 (XII.13.) korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól; mindezen jogszabályoknak a szabályzat készítésének idején hatályos módosításai. 20

21 2. számú melléklet 21

22 3. számú melléklet 22