I n n ovációs szolgáltatások e l e m zése

Átírás

1 E U 93 I n n ovációs szolgáltatások e l e m zése A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

2 E U 1 Tartalomjegyzék FREE projekt 2 HU SLO Innovációs Szolgáltatások Magyarországon 3 Baross Gábor Program 3 Regionális Innovációs Ügynökségek 5 Regionális Egyetemi Tudásközpontok 7 Nemzeti Technológia Platformok 8 Innocsekk 10 Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda 11 Dél-alföldi regionális Innivációs Központ 13 PatLib Központ Debrecen 15 Bioinkubátor-központ Debrecen 17 The Regional Cooperation Research Center of Life and Material Sciences (DEAK) 19 GAMF Projekt 20 Nemzeti Technológiai Platform 21 The Szeged Neurobiological Knowledge Center 23 The Software Innovation Polus Cluster 24 Innovációs Szolgáltatások Szlovénia 25 e-vem 25 Fiatal kutatók a gazdaságban 28 Legjobb kutató verseny 30 Befektetők számára vonzó üzleti terv! 32 Üzleti terv Van egy ötletem! 37 Start:up Slovenia 39 VALOR 41 IT CZ EU Innovációs Szolgáltatások Olaszország 43 Szabadalom Monitoring 43 Kereskedelmi, technológiai és tudományos partnerek kutatása 45 Technológia Transzfer Nap 47 We Tech Off 49 Előzetes megvalósíthatósági vizsgálatok az új termékekről/ eljárásokról/technológiákról 51 F1RST 52 R2B Napok és R&D Napok 54 echnológia Előtanulmány 56 Innovation Services in the Czech Republic 58 Innovációs Utalványok 58 Klaszterek 60 R&D Információs Rendszer 64 Üzleti Inkubátorok 66 Enterprise Europe Network Czech Republic 70 Technology Őrség 72 Brokerage Események 74 EU Innovation Services 76 PRO INNO Europe 76 The Enterprise e-services Portál 79 The Enterprise Europe Network 81 Európai Befektetési Alap 83 The Innovating Regions in Europe (IRE) network 85 esp@cenet 87 Innovation Europe 89 CORDIS 90 Partnerek 90

3 F R E E p r o j e k t E U 2 A FREE projekt célja, hogy hozzájáruljon Közép-Európa regionális fejlesztéséhez olyan innovációs rendszerek kialakításával, amelyek képesek összekapcsolni a szakembereket, kutatókat, vállalkozókat, valamint a regionális és országos hatóságokat. A régió szereplőinek azon képessége, hogy a tudást és a készségeket fenntartható és versenyképes előnynyé alakítsák át, kulcsfontosságú a régiók gazdasági teljesítményének szempontjából, mivel az innováció regionális szinten a leghatékonyabb, ahol a fizikai közelség elősegíti a szereplők közötti együttműködést. A projekt általános céljai: a technológia transzfer és a tudáscsere működésének elősegítése; a tudás hozzáférhetőségének és a már meglévő tudás felhasználásának javítása; és a felhasználás-orientált együttműködés ösztönzése a kutatásfejlesztés és az ipar között. Az Innovációs szolgáltatások elemzése összegyűjti a jó gyakorlatokat, amelyek az egyetemeket, illetve a kis-és középvállalkozásokat célozzák meg, mind a projekt-partnerek országaiban, mind az EU szintjén. Az elemzés alapvetően referenciaanyagként szolgál a innováció közvetítői számára képzések és kísérleti projektek során. A kielemzett általános, máshol is megvalósítható szempontok és innovációs tulajdonságok segítségével lehetővé válik a jó gyakorlatok átvétele, vagy a már meglévő szolgáltatások fejlesztése. Egyéb, a projekt célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek: Innovációs szolgáltatások elemzéseinek megalkotása, K+F+I arany oldalak létrehozása, amely adatokat közöl a partnerek régióinak K+F+I eredményeiről; egy olyan hálózat kialakítása, amelyben a innováció közvetítői szerepelnek, vagyis olyan személyek, akik számos interdiszciplináris képességgel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek elősegíteni a tudástranszfert; képzési modulok kidolgozása és képzések tartása minden projekt-partner régiójában az innováció elősegítésének témakörében; Szabadalmi és Technológiai Hírlevél kiadása; A technológia transzfer napjának megrendezése. A projekt tevékenységei 2011 júniusában érnek véget, azonnal megvalósítható és továbbfejleszthető eredményekkel. Projekt-partnerek: Debreceni Egyetem (Magyarország), Velenje önkormányzata (Szlovénia), a Maribori Egyetem TechnoCenter-e (Szlovénia), Centuria RIT (Olaszország), Amitié (Olaszország), Klimentovska Zrt. (Csehország), Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás (Magyarország).

4 INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK MAGYARORSZÁGON B a r o s s G á b o r P r o g r a m H u n g a r y 3 A Baross Gábor Programot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hozta létre. A program keretként szolgál és eszközöket biztosít K+F+I projektek megvalósításához a régiókban. Minden évben hét önálló Baross Gábor Program régiónként egy-egy program kerül országos szinten kiírásra. A régiók javaslatot tehetnek, hogy saját régiójukban milyen típusú K+F+I tevékenységre fordítsák a rendelkezésre álló összeget. Indoklás, háttérinformációk A tervezet egyebek között a regionális összetartást kívánja elősegíteni; a régiók versenyképességét kívánja növelni K+F és innovációs projektek támogatása által; a cégek, különösen a régióban működő KKV-k versenyképességét igyekszik növelni; innovációbarát környezet kíván kialakítani a régiókban; a regionális innovációs klaszterek megerősítésére törekszik; innovációs szolgáltatásokat nyújt a régiókban. A várt eredmények között szerepel az intenzív együttműködés kialakulása a régiókban az egyetemek és az ipar között, célirányos K+F projektek, fejlettebb innovációs képességek, jelentős befektetési projektek, valamint a K+F eredmények hatékony és gyors hasznosítása. Így elengedhetetlen előfeltétel, hogy a Regionális Tudásközpontok közelében erős ipari jelenlét legyen. Célok a vállalkozásoknak nyújtott specializált szolgáltatások körének bővítése; hozzáférhetőségének és minőségének javítása annak érdekében, hogy a vállalkozáson belüli innovációs tevékenységek hatékonyabbá váljanak, az innovációs infrastruktúra hozzáférhetőségének növelése annak érdekében, hogy elősegítsük a tudáscserét, valamint a vállalkozások termékeinek/ szolgáltatásainak fejlődését, támogatás az innovatív vállalkozások és üzleti modellek számára, hogy bejussanak a szektoriális, regionális és országos piacokra, azon eredmények hasznosítási/értékesítési arányának növelése, amelyek a vállalkozások innovációs tevékenységéből származnak, azon kiadások arányának növelése, amelyeket a vállalkozások kutatásra és technológiai innovációra fordítanak. A program 2005-ben indult és nagy sikert aratott, különösen az Észak-alföldi régióban. Az elmúlt években a következő összegek álltak az Észak-alföldi régió rendelkezésére K+F+I tevékenységek támogatására a Baross Gábor Program keretében: Év Baross Gábor Program Észak-alföldi régió millió euró ,8 millió euró ,25 millió euró ,3 millió euró Az elmúlt öt év során minden évben más prioritások kerültek előtérbe, mint például az intenzív regionális együttműködés az egyetemek és az ipar között, fókuszált K+F projektek, továbbfejlesztett innovációs képességek, jelentős befektetési projektek, valamint a K+F eredmények hatékony és gyors hasznosítása. Az éves Baross Gábor Program terveit a Regionális Fejlesztési Ügynökségek készítik el regionális innovációs stratégiájuk alapján. A Regionális Innovációs Ügynökség végzi az előkészítő munkát, és a Regionális Innovációs Tanácsnak közvetlenül kell elfogadnia a pályázati kiírásokat. Bár a kezdeményezés decentralizáltnak tűnik, valójában központi irányítás alatt áll. A regionális tervezés és elfogadás után a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hagyja jóvá és jelenteti meg a pályázatokat minden egyes régió számára, és gondoskodik a szerződéskötésről és a támogatás folyósításáról. A pályázatok elbírálása és a projektek felügyelete a régiókban történik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával. Az intézkedés célcsoportjai: az Észak-alföldi régióban működő szervezetek, beleértve a magánvállalkozásokat, non-profit szervezeteket, oktatási intérzményeket, magánkézben lévő és kormányzati kutatóintézeteket és alapítványokat. A finanszírozás forrásai A Baross Gábor Program forrását a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap nyújtja, amely stabil és megbízható finanszírozást biztosít a kutatási, technológia-fejlesztési és innovációs tevékenységek számára. A független kormányzati alap célja, hogy támogassa a keresleti alapú innovációt és ösztönözze a cégek tudás alapú versenyképességét. Az Alaphoz minden Magyarországon bejegyzett cég kötelezően hozzájárul, és azt a kormányköltségvetés ugyanakkora összeggel egészíti ki minden évben.

5 B a r o s s G á b o r P r o g r a m H u n g a r y 4 Eredmények Az elmúlt öt év során összesen 178 projekt kapott támogatást az Észak-alföldi régióban, és összesen közel 20 millió eurós költségvetés került felhasználásra. Az átvehetőség feltételei: a jogi háttér megteremtése a kezdeményezés finanszírozásához (például egy innovációs alap létrehozása jogi intézkedések, hogy innovációs hozzájáru- lást lehessen beszedni a cégektől, más finanszírozási lehetőségek keresése) a kezdeményezés céljainak és tevékenységeinek összehangolása az országos és regionális kezdeményezésekkel, az átfedések elkerülése érdekében a kezdeményezés megvalósításáért és adminisztrációjáért felelős regionális testületek létrehozása hálózat létrehozása a különböző regionális testületek között a kezdeményezés hatékony megvalósításáért a célcsoportok érdekében

6 R e g i o n á l i s I n n o v á c i ó s Ü g y n ö k s é g e k H u n g a r y 5 A Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozásának kezdeményezése 2003-ban indult azzal a céllal, hogy olyan regionális szerkezetek jöjjenek létre, amelyek javítják a régiós K+F+I teljesítményt Magyarország mind a hét NUTS2 statisztikai régiójában. A terv fő célkitűzései: a regionális összetartás elősegítése; a régiók versenyképességének növelése a K+F+I projektek támogatása által; a cégek, különösen a régióban működő KKV-k versenyképességének növelése; innováció-barát környezet kialakítása a régiókban; a regionális innovációs klaszterek megerősítése; innovációs szolgáltatások biztosítása a régiókban Regionális Innovációs Ügynökségek alapításával. A Regionális Innovációs Ügynökségek feladata, hogy elősegítsék a regionális innovációs folyamatokat, összehangolják a technológiai innovációs hálózatokat, innovációs szolgáltatásokat nyújtsanak, és mindezeket a tevékenységeket egymással összehangolva hajtsák végre. A program a működés első 3 évében biztosít anyagi támogatást, a pozitív hatások pedig közép-, illetve hosszútávon mérhetők. A regionális innovációs ügynökségek finanszírozásának első időszaka között zajlott le, a második időszak pedig között valósul meg. A teljes költségvetés a közötti időszakra 8,4 millió euró volt Magyarország hét régiója számára a forrást a hét regionális ügynökség létrehozásásra fordították. A teljes költségvetés ( közötti időszakra) euró volt (Magyarország 7 régiója számára a finanszírozást a 7 regionális ügynökség felállítására fordították). Támogatási intenzitás: a teljes projekt-költségvetés100%-a A finanszírozás forrása Nemzeti Innovációs Alap Az átvehetőség feltételei a Regionális Hatóság általános támogatása (politikai a Regionális Fejlesztési Tanács részéről, valamint anyagi) az intézmények érdekeltsége az innovációs támogatásban, amelynek abban is meg kellene mutatkoznia, hogy anyagilag hozzájárulnak a működéshez az kezdeti három éves időszakot követően, amelyet nemzeti forrásokból finanszíroznak a Regionális Innovációs Ügynökségek szolgáltatásai iránti kereslet a cégek részéről különleges szemináriumok és más események, valamint tevékenységek tervezése a cégek részére a cégek gyakori problémáinak és lehetőségeinek meghatározása, amelyeket kezelhet a Regionális Innovációs Ügynökség kommunikációs stratégia a cégek részére, hogy megszólítsák potenciális ügyfeleiket hálózat létrehozása a hazai és külföldi Regionális Innovációs Ügynökségekkel annak érdekében, hogy megosszák a jó gyakorlatokat, és a további együttműködési lehetőségeket Példa Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség egyike a Regionális Innovációs Ügynökségeknek. Az INNOVA jelentős szerepet játszik az Észak-alföldi régió Regionális Innovációs Stratégiájának megvalósításában. Az ügynökséget az Észak-alföldi régió hat kulcsfontosságú innovációs szereplője hozta létre: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (www. eszakalfold.hu) Debreceni Egyetem ( Nyíregyházi Főiskola ( Szolnoki Főiskola ( Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. ( Magyar Innovációs Szövetség ( Az INNOVA küldetése a Regionális Innovációs Stratégia megvalósítása mellett az, hogy innovációs központtá váljon az Észak-alföldi régióban, hálózati modellben működve. További célja az országos és nemzetközi elismertség megszerzése. Az INNOVA a következő konkrét regionális célokat fogalmazta meg: az innovációs képesség javítása piacorientált K+F+I együttműködés ösztönzése innovációt támogató környezet kialakítása innovatív humán erőforrás kialakítása innovációs projektek menedzsmentje.

7 R e g i o n a l I n n o v a t i o n A g e n c i e s H u n g a r y 6 Küldetése és céljai elérése érdekében az ügynökség a következő innovációs szolgáltatásokat biztosítja: innováció-, menedzsment-, marketing tanácsadás és képzések stratégiai tervezés, forráskoordináció és a decentralizált alapok kezelése nagyobb tudatosság kialakítása, innovációs felmérések, előrejelzések és elemzések nemzetközi projektek összehangolása, projektek létrejöttének elősegítése és partnerkeresés Eredmények A hatások felmérésére 2010-ben kerül sor.

8 I n k u b á t o r h á z a j ö v ő é r t! H u n g a r y 7 A kecskeméti inkubátorház már régóta hiányzó láncszemként ad lehetőséget ad a feltörekvő innovatív, de csekély forrásból gazdálkodó cégek számára munkájuk hatékony és több irányból támogatott végzésére. Az inkubátorház nem csak helyet biztosít a megfelelő infrastrukturális, információs, kommunikációs felszerelés és berendezések által a napi munka elvégzéséhez, hanem kiegészítő innovációs szolgáltatásokat is nyújt a résztvevők számára. A projekt célja azoknak a régióban található kezdő innovatív vállalkozásoknak a támogatása, amelyek még nem rendelkeznek saját technikai és kommunikációs eszközrendszerrel, illetve még nincs tapasztalatuk az üzleti élet terén. A projekt oly módon került kidolgozásra, hogy képes legyen felgyorsítani a régió kis- és közepes vállalkozásainak sikeres fejlesztését támogatási források és üzleti szolgáltatások biztosítása által. Az inkubátorház ugyanakkor azoknak a külföldi vállalkozásoknak is kínál szolgáltatásokat, amelyek a régióban kívánnak befektetni, és szükségük van a helyi üzleti lehetőségekre vonatkozóan háttérinformációkra. A kezdeményezés küldetése, hogy növelje annak valószínűségét, hogy egy kezdő vállalkozás hosszú távon is képes legyen fennmaradni az üzleti életben. A fő célkitűzés egy olyan üzleti inkubátorház létrehozása volt, amely komplex innovációs tanácsadási és támogatási szolgáltatásokat nyújt az információ technológia és szoftveripar, a megújuló energiaforrások, valamint a műanyag- és fémipar területén érdekelt regionális kezdő kis- és közepes vállalkozások számára. A projekt ugyanakkor támogatni kívánja a kis- és közepes vállalkozások közötti hálózat kiépítését a releváns információ és tudás áramlásának megkönnyítése érdekében. A projekt egyéb célkitűzései: helyi gazdasági aktivitás növelése foglalkoztatási lehetőségek kínálása a közvetlen környezetre kiterjedő térszervező hatás szervezetek intézményesült együttműködésének megteremtése helyben történő munkavégzés ösztönzése helyi gazdasági kezdeményezések támogatása. Az inkubátorházban elérhető szolgáltatások a következők: támogatás az üzleti alapok megszerzésében, kiépítésében hálózatépítő tevékenység közreműködés a marketing tevékenységben nagy sebességű internet hozzáférés segítségnyújtás a pénzügyi menedzsment terén kapcsolatteremtés felsőoktatási intézményekkel kapcsolatteremtés stratégiai partnerekkel teljes körű üzleti tréningek szervezése innovációs tanácsadás szellemitulajdon-menedzsment technológia transzfer A projekt teljes költsége 505 millió Ft. A kecskeméti inkubátorház látványterve

9 P á z m á n y P é t e r P r o g r a m : R e g i o n á l i s t u d á s k ö z p o n t o k a z e g y e t e m e k e n H u n g a r y 8 A Regionális Tudásközpontok elősegítik az egyetemek kutatási és technológiai innovációs központjainak létrejöttét. A Regionális Tudásközpontok célja, hogy szorosan együttműködjenek a gazdasági szférával, felgyorsítsák az adott régió technológiai és gazdasági fejlődését, és ezáltal javítsák a versenyképességet regionális és országos szinten. A Regionális Tudásközpontok anyagi támogatását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal biztosítja. A programok konzorciumon keresztül valósulnak meg: egyetemek és állami finanszírozású, non-profit vagy más kutatószervezetek, valamint az egyetem 60 km-es körzetén belül található cégek közösen pályázhatnak. A konzorciumot az egyetem vezeti, azonban ipari partnereket kötelező bevonni a projektbe. A Tudásközpontok működésének alapja a jól meghatározott szakmai fókusszal rendelkező kutatás-fejlesztési tevékenység, beleértve az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést is. Az alapkutatási tevékenységek aránya a teljes költségvetés legfeljebb 30%-a; a kísérleti fejlesztések aránya legfeljebb 50%-a; az alkalmazott kutatás pedig legalább 50%-a. Eredmények 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Program a kiosztott összeg számára mintegy 74 millió euró volt. Magyarországon összesen 19 regionális tudásközpont jött létre az elmúlt öt év során, amelyek nemzetközileg versenyképes, alkalmazásorientált projekteket valósítanak meg. A jelentős innovációs tevékenységek, valamint az ipari partnerekkel történő együttműködés tudományos és gazdasági hasznot eredményezett minden résztvevő számára. Nőtt a foglalkoztatottak száma, és sikerült egyetemi és PhD hallgatókat bevonni a kutatás-fejlesz tésbe. Kibontakozott az innovációs és üzleti szemlélet a felsőoktatásban. Főbb támogatott szektorok: autóipar, info-bionika, genomika, neurobiológia, mechatronika, informatika,nanotechnológia, gyógyszeripar, élelmiszerbiztonság, energiaipar, e-science. Célkitűzések Nemzetközileg versenyképes, jól fókuszált és alkalmazásorientált kutatás-fejlesztés folytatása konzorciumban Találmányok, szabadalmak és egyéb kutatási eredmények hasznosításának elősegítése Modern K+F infrastruktúra kiépítése, valamint K+F szolgáltatások biztosítása a vállalkozások számára PhD hallgatók és fiatal kutatók bevonása a K+F tevékenységbe A nemzetközi K+F együttműködés kiterjesztése Együttműködés elősegítése a kutatóintézetek, vállalkozások és ipari szereplők között A start-up és spin-off cégek számának növelése, inkubáció Az innovációhoz kapcsolódó készségek fejlesztése, valamint új technológiák elterjesztése a vállalkozások körében Annak biztosítása, hogy a jövőbeli készségek megfelelnek a vállalkozások innovációs szükségleteinek, és annak elősegítése, hogy a vállalkozások hozzáférjenek a szakképzett kutatószemélyzethez. Jó gyakorlat Genomnanotech Debrecen Regionális E- gyetemi Tudásközpont (GND RET) A GND RET projekt 2005-ben indult el, és 2009-ben zárult. A Debreceni Egyetem vezetésével létrejött, 16 ipari partnert tömörítő konzorcium 1,7 milliárd forint támogatás felhasználásával és 1 milliárd forint önrész biztosításával hajtotta végre a 2004-ben megfogalmazott komplex kutatási programot. A GND RET négy tudományos alprogrammal és egy technológia transzfer programmal indult. A négy tudományos program az alábbi kutatási témákat foglalta magában: 1. A metabolikus szindróma diagnosztikájában, illetve terápiájában felhasználható molekulák és módszerek kifejlesztése:a genomikától a klinikai alkalmazásig. 2. Versenyképes agrár-biotechnológia megalapozása a Debreceni Egyetem vonzáskörzetében: összefogás a genomikától a termékig.//detti.unideb.hu 3. Gyógyszerjelöltek, funkcionális élelmiszerek és biztonság farmakológiai vizsgálatok fejlesztése ipari színvonalon. 4. Orvosbiológiai mérésmetodika és nanotechnológia. A projekt két fő célkitűzése teljesült: az élet- és anyagtudományokban meghatározó súlyú transzlációs K+F tevékenység indult meg a Debreceni Egyetem bázisán, valamint kiépültek a technológia- és tudástranszfer rendszer alapjai az Észak-alföldi régióban. A megindult

10 P á z m á n y P é t e r P r o g r a m : R e g i o n á l i s t u d á s k ö z p o n t o k a z e g y e t e m e k e n H u n g a r y 9 K+F tevékenység kapcsán 22 szabadalmi bejelentés és több, mint 100 új technológiai jött létre. Új ipari kultúra született, számos új munkahely teremtésére került sor, és a Debreceni Egyetem a régió kulcsfontosságú szereplőjévé vált az élettudományok és a kapcsolódó interdiszciplináris kutatás tekintetében. A projektben a Debreceni Egyetemmel konzorciumi partnerként együttműködő cégek fejlődésének dinamikája az összesített adatok alapján igen kedvező képet mutat: az egy cégre eső árbevétel növekedés a projekt megkezdése előtti négy évben évente átlagosan 21 % volt, 2005 és 2008 között 55 %. A foglalkoztatás a RET projekt időtartama alatt az egyes cégeknél évente átlagosan 15 %-kal bővült. Az átvehetőség feltételei a cégek, kutatóintézmények és egyetemek közötti együttműködési hajlandóság a programok koordinátorainak megléte menedzsment-tanács megléte, amely létrehoz egy rendszert az egyetemi tudás transzferére és menedzselésére kiváló kutatók és kutatási eredményeket igénylő cégek megléte a finanszírozás forrásainak és feltételeinek pontos meghatározása (országos szintű, magánszektor, egyetem) a menedzsment elkötelezettsége és a különböző partnerek közötti együttműködés feltételeinek pontos meghatározása összpontosítás a központ kutatási, menedzselési és szervezeti terveinek minőségére rendszeres éves jelentés a tudásközpontok teljesítményéről, a központok számára biztosított előfinanszírozás indoklására

11 N e m z e t i T e c h n o l ó g i a i P l a t f o r m o k H u n g a r y 10 Az intézkedést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal indította a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter nevében, 2007-ben. A kezdeményezés célja technológia platformok létrehozásának és megerősítésének elősegítése azokon a területeken, amelyek döntő szerepet játszanak vagy játszhatnak Magyarország gazdasági fejlődésében. A platformok feladata, hogy jelentős technológiai lehetőségeket tárjanak fel, és hozzájáruljanak a technológiapolitika kialakításához. A tervezet támogatja a stratégiai kutatás érdekében kialakított hosszú távú elképzeléseket, valamint megvalósítási tervek kidolgozását. A kezdeményezés céljai hasonlóak az Európai Technológiai Platformok céljaihoz. A cégeket és államilag támogatott K+F szervezeteket arra biztatják, hogy egyesítsék erőiket annak érdekében, hogy stratégiai, szektorspecifikus K+F+I célokat és megvalósítási terveket találjanak. Állami támogatás biztosított a platform létrehozására és a technológiai stratégiák kialakítására szektorális szinten. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Intézményi Stratégiája számos prioritást nevezett meg, amelyek mentén támogató intézkedéseket kíván elindítani. A Nemzeti Technológiai Platformok terve a harmadik alcím, A tudásbázis erősítése alatt szerepel. A platformok feladata tehát az érdekeltek (beleértve a technológiák létrehozóit és felhasználóit is) összehozása a legfontosabb technológiai területeken, valamint stratégiai adatgyűjtés végzése a keresleti alapú kutatáshoz vezető utak felfedezése érdekében. A platformok saját maguk határozzák meg szervezeti formájukat, működési területüket és partnereiket. Szintén a platformok feladata, hogy az egyes szakterületek képviselőivel kapcsolatban álljanak. A platformok áttekintést adnak saját területük jelenlegi helyzetéről, megvizsgálják a trendeket és kihívásokat, valamint a lehetséges jövőképeket. 2 éves működésük eredményeként kidolgozzák a KTIF területének stratégiai céljait Stratégiai Kutatási Tervek formájában, valamint a kapcsolódó megvalósítási tervekben. A tervezet célja, hogy az ipar és más érintettek részvételét növelje az állami finanszírozású kutatások prioritásainak meghatározásában, és ezáltal közvetve elősegítse a társadalmi és gazdasági szempontból releváns kutatások megkezdését. Ezen felül a program hozzá kíván járulni a piaci kereslethez igazodó tudáshoz, a hosszú távú kutatási tervek kialakításához a kulcsterületeken, a meglévő kutatási infrastruktúra hatékonyabb használatához, valamint a tudomány, a technológia és az innováció szereplői közötti szorosabb együttműködéshez. A tervezet közvetett módon az eredményesebb magán és állami KTFI erőfeszítésekhez is hozzájárulhat. Célcsoport Cégek: tanácsadó cégek és más magánszolgáltatók (non-profit) Felsőoktatási intézmények kutatóegységei/központjai Nem felsőoktatási non-profit kutatószervezetek Technológiai és innovációs központok (non-profit); Üzleti szervezetek (kereskedelmi kamarák) A támogatás forrása A finanszírozás forrása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Kutatási és Technológiai Innovációs Alapja. A teljes költségvetés euró. A támogatható pályázatok legfeljebb 2 éves időtartamra szólhatnak. A két körben (2008. május és november) történő finanszírozási döntéseket követően összesen 21 projekt került finanszírozásra. nemzeti-technologiai

12 I n n o c s e k k P l u s z H u n g a r y 11 A támogatás célja a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások iránti keresletének növelése. Az intézkedés egyik központi szándéka a regionális tudásközpontok és a közelükben található KKV-k közötti tudáscsere megerősítése. A szakpolitikai indoklás alapján a tervezet célja: - a regionális gazdasági fejlődés és kohézió elősegítése az innováció segítségével; - a régiók versenyképességének javítása K+F és innovációs projektek támogatása által; - mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása innovációs tevékenységeik elősegítése által; - a regionális innovációs hálózatok közötti együttműködés támogatása, különös tekintettel a regionális tudásközpontok és a KKV-k közötti tudáscserére; - innovációbarát környezet kialakítása a régiókban; - új, technológia-alapú cégek alapítása, amelyek jó növekedési kilátásokkal rendelkeznek; - új, tudásintenzív munkahelyek teremtése; a szellemi tulajdonjog fontosságának nagyobb tudatosítása; - az innováció és az innovációs képességek fejlesztésének nagyobb tudatosítása mind az állami, mind a magánszektorban. Az innovációs projektek fontos eszközei a régiók versenyképességének növelésének, és így az országos szintű kohéziónak is. A mikro- és kisvállalkozások innovációs képességeit meg kell erősíteni, és ennek érdekében számos olyan szolgáltatásra van szükség, amelyek támogatják a vállalkozások innovációs projektjeit. Továbbá, ahogy arra számos jelentős tanulmány és stratégiai dokumentum (pl. a kormány középtávú tudomány- technológia- és innováció-politikai stratégiája, valamint az OECD Magyarországról szóló Innovációpolitikai országtanulmánya) rámutat a keresleti oldal, különösen a hazai KKV szektor megerősítésének szükségességére. Ez egy kulcsfontosságú kihívás, mivel ezen hiányosság jelenleg akadályozza a K+F tevékenységek számának növekedését. Célcsoport Magyarországon bejegyzett olyan mikro- és kisvállalkozások, amelyek ugyanabban a régióban terveznek innovációs projektet létrehozni, mint ahol az innovációs szolgáltató található felhivasok/innocsekk-plusz/innocsekk-plusz A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Vállalkozások/start-up-ok támogatása (beleértve az inkubátorokat); Versengés előtti kutatás; Alkalmazott ipari kutatás; Fejlesztés/prototípus létrehozása Az innováció hasznosítása (beleértve a szellemi tulajdonjogot); Ipari formatervezés;

13 D e b r e c e n i E g y e t e m T u d á s - é s T e c h n o l ó g i a T r a n s z f e r I r o d a H u n g a r y 12 Tudás és technológia transzfer az Észak-alföldi régió felsőoktatási intézményeiben A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda küldetésének tekinti az egyetemi kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosításának elősegítését, és az innovációs kultúra terjesztését az Egyetem polgárai körében. A Debreceni Egyetem Tudás- Technológia Transzfer Iroda (DE TTI) 2006-ban jött létre a Genomnanotech Egyetemi Tudásközpont keretében. A DE TTI eleinte a Genomnanotech Egyetemi Tudásközpont kutatási eredményeit menedzselte májusa óta az Iroda a rektor felügyelete alatt működik, és a Debreceni Egyetemen született K+F eredményeket és kifejlesztett technológiákat hasznosítja. Non-profit transzfer-szervezetként a DE TTI közvetítő szerepet kíván betölteni az egyetemek (kutatóintézmények), a cégek és a befektetők között. A DE TTI technológia transzfer szolgáltatásokat a Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézete részére is nyújt. A DE TTI a megfelelő infrastruktúrával, szakértői bázissal és kapcsolatrendszerrel is rendelkezik. Fő tevékenységek: Innovatív ötletek, projektek támogatása Az Észak-alföldi régió tudástérképének kezelése Hálózat kialakítása és fejlesztése a régió K+F vállalkozásaival Online technológia-kereső szolgáltatás és online projekt-monitoring rendszer létrehozása Az egyetemi szellemi alkotások teljes körű menedzselése Spin-off cégalapítások támogatása Befektetés-támogatás a régió K+F intenzív szektoraiba Technológia-hasznosítás (licencbeadás) Innovációs képzések kezdeményezése és az innovációs kultúra kiterjesztése Nemzetközi technológia transzfer hálózatokkal kapcsolat kialakítása Szellemitulajdon-kezelés és projektértékelés a Debreceni Egyetemena 2007 novemberében a Debreceni Egyetem Szenátusa elfogadta a Debreceni Egyetem új Szellemitulajdon-kezelési szabályzatát. Az új szabályzat rendelkezési szerint az Egyetemen keletkezett szellemi alkotások bejelentése, nyilvántartása és kezelése ezentúl a DE Tudás- és Technológia Transzfer Irodában történik. A bejelentő űrlapok letölthetők a TTI honlapjáról. A bejelentéseket a TTI nyilvántartásba veszi, szükség esetén biztosítja a szellemitulajdon-jogok védelmét, valamint igyekszik hasznosítani a szellemi tulajdont. A bejelentéseket a TTI nyilvántartásba veszi, majd egészen a hasznosításig végigkíséri a szellemi alkotások életútját. A bejelentést a TTI a feltalálók bevonásával megvizsgálja szakmai és üzleti szempontból, majd ennek eredményét elküldi Szellemitulajdon-kezelés és projektértékelési rendszer a Debreceni Egyetemen Szellemi alkotás bejelentés Projektértékelés Iparjogvédelem és hasznosítás Szellemi alkotás Projektértékelés Folyamatos kommunikáció és együttműködés a feltalálóval Projektmonitoring Szellemitulajdonkezelés és projektértékelési rendszer a Debreceni Egyetemen Spin-off Szellemi alkotás bejelentési űrlapok HU szabadalom Projektnyilvántartás SRH/ Centrum ajánlás Rektor döntés SRH/ Rektor P C T SRH/ Rektor Licencia értékesítés Egyetemi K+F szolgáltató egység Centrum: az Egyetem releváns centruma SRH: stratégiai rektorhelyettes Lemondó nyilatkozat Hasznosítás és üzleti inkubáció Külső partnerrel hasznosítás 1. nap 4. hét 7. hét ~8-9. hét 12. hónap hónap

14 D e b r e c e n i E g y e t e m T u d á s - é s T e c h n o l ó g i a T r a n s z f e r I r o d a H u n g a r y 13 az érintett centrum tudományos elnökhelyettesének és a stratégiai rektorhelyettesnek. A döntés megfelelő előkészítése után a rektor dönt a szellemi alkotás elfogadásáról, illetve elutasításáról. A Debreceni Egyetem innovációs folyamatábrája jól szemlélteti a fenti folyamatot. (lásd a mellékelt ábrán). Amennyiben az Egyetem elfogadta a bejelentett szellemi alkotást, a TTI haladéktalanul megteszi a megfelelő lépéseket az oltalmazás és a hasznosítás feltételeinek megteremtése érdekében. A TTI mind a projektértékelés, mind a projektmonitoring fázisaiban folyamatosan kapcsolatban áll a feltalálókkal és kutatókkal. A Debreceni Egyetemen a szellemi alkotások hasznosításából származó bevétel 60%-a a feltalálókat illeti. Az Egyetemet illető 40% a következőképpen oszlik meg: 1/3-a az Innovációs Alapba, 1/3-a az illetékes egység (Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma/ Orvos- és Egészségtudományi Centrum/ Tudományegyetemi Karok) központi keretébe, 1/3-a a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egységhez kerül. A finanszírozás forrása 2008-ig a DE TTI működését a Genomnanotech Regionális Tudásközpont projekt finanszírozta végéig a DE TTI profilja világosan elszakadt a Tudásközpont projekt menedzsmentjétől, és mindvégig szem előtt tartotta, hogy 2009-től új finanszírozási megoldást kell találnia a projekt folytatásának érdekében. Középtávon a TTI várhatóan saját forrásaiból finanszírozza majd működését, azonban a jelenlegi hazai innovációs környezetben, valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján ez nehezen valósítható meg. Az AUTM tanulmányai alapján a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató technológia transzfer szervezetek nem termelnek nettó hasznot, és legalább 10 éves tapasztalatra van szükségük. A méretgazdaságos működés elérése érdekében a DE TTI együttműködési szerződést kötött a régió állami oktatási szervezeteivel. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel összhangban az elképzelést támogatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mivel hét magyarországi regionális technológia transzfer központ létrehozását elősegítő programot indítottak el. A DE TTI ezen pályázati felhívásra benyújtott támogatásra ítélt 2 éves projekt a DE TTI tevékenységét kiterjeszti az Észak-alföldi régió egészére. további információ:

15 P a t L i b K ö z p o n t D e b r e c e n H u n g a r y 14 A PATLIB elnevezés a PATent (szabadalom) és LIBrary (könyvtár) szavakból tevődik össze. A PATLIB központok azzal a céllal jöttek létre, hogy a felhasználók számára helyi hozzáférést biztosítsanak szabadalmi és más, hasonló információkhoz. A központok szakképzett és tapasztalt munkatársai számos szellemitulajdon-jogi kérdésben nyújtanak gyakorlati segítséget. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez csatlakozott tagállamokban található szabadalmi információs központok bárkinek lehetőséget biztosítanak a szabadalmi információk megtekintésére. Az ESZE tagállamok és azok regionális szabadalmi információs központjai együtt hozták létre a PATLIB hálózatot, amelyet az Európa egész területén található szabadalmi információs központok alkotnak. A hálózat azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a kommunikációt és az együttműködést az egyes központok között, valamint hogy terjessze a szabadalmi információkat és a bárki számára elérhető szolgáltatásokat. Jelenleg összesen több mint 320 központ létezik, és számuk folyamatosan növekszik. PatLib Központ a Debrecen Egyetemen A debreceni PatLib Központ a Debreceni Egyetemen jött létre a Magyar Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére. A Központ tájékoztatást nyújt az iparjogvédelem és a szerzői jog területein. A szakértői tudás és tájékoztató kiadványok az egyetemi kutatók mellett a régió innovációban érdekelt szereplői (feltalálók, KKV-k) számára is elérhetők a PatLib központban. A PatLib a következő témakörökben nyújt ingyenes tanácsadást: melyek a szellemitulajdon-védelem alapfogalmai, legfontosabb területei és intézményei; mely alkotásokat oltalmazhatjuk az iparjogvédelem, és melyeket a szerzői jog eszközrendszerével; milyen oltalmi formák léteznek; melyek, az ötlettől kiindulva, a találmány szabadalmaztatásának, valamint a használati és formatervezési minták oltalmazásának feltételei; hogyan történik a szó- és ábrás védjegyek, a termék- és cégnevek, logók, jelmondatok, szlogenek, sík- vagy térbeli alakzatok, szín-, fény- és hangjelek, valamint a hologramok védelmének megszerzése és fenntartása; melyek a külföldi oltalomszerzés feltételei: hogyan lehetséges kiterjeszteni az Európai Unió tagállamainak és az Európai Szabadalmi Egyezmény országainak jogait mit tudunk az iparjogvédelmi információforrásokról, az adatbázisok tartalmáról és használatáról; melyek a szellemi termékek hasznosításával, licencszerződésekkel kapcsolatos fontos tudnivalók; melyek a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok megsértésének esetei, milyen jogkövetkezmények és jogorvoslati lehetőségek léteznek. Tájékoztató füzetek: Tájékoztató kiadványok az egyes oltalmi formákról, bejelentési űrlapok, folyamatábrák Szellemitulajdon-védelem mindenkinek Szerzői jog, szerzői jogdíjak Hozzáférés a legfontosabb iparjogvédelmi adatbázisokhoz: PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis (valamennyi oltalmi formához) e-lajstrom magyar kísérleti elektronikus szabadalmi lajstrom iparjogvédelmi osztályozási rendszerek ESPACE-PRECES a közép- és kelet-európai régió országainak szabadalmi dokumentumai esp@cenet szabadalmi adatbázis több mint 70 országból és régióból nemzetközi és közösségi szabadalmak, védjegyek és formatervezési minták adatbázisai. A PatLib Központ 2006-ban nyitotta meg kapuit a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Debreceni Egyetem Tudásés Technológia Transzfer Iroda közös működtetésében. Évente hozzávetőleg 100 látogató kér tájékoztatást elsősorban a szabadalmaztatás és a védjegyek területén. A Központ telefonon és -en keresztül is elérhető.

16 B i o i n k u b á t o r - k ö z p o n t D e b r e c e n H u n g a r y 15 A Debreceni Egyetem Bioinkubátor-központ alapvető célja fiatal, innovatív cégek támogatása fejlett eszközparkhoz és laboratóriumokhoz történő hozzáférés biztosításával, valamint innovációs és technológia transzfer szolgáltatások nyújtásával. A Bioinkubátor-központ létrejöttét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatta, működésének feltételeit 2009-től a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda biztosítja. A Bioinkubátor-központ működése három pilléren alapszik: nagy értékű eszközpark használatának biztosítása, laboratóriumokhoz történő kedvezményes hozzáférés és innovációs és technológia transzfer szolgáltatások biztosítása az inkubált cégek számára. Az ún. virtuális inkubáció során a Debreceni Egyetem környezetében működő spin-off vagy start-up fázisban lévő biotechnológiai vállalkozások nem települnek be fizikailag a Bioinkubátor-központba, azonban így is kedvezményesen vehetik igénybe annak szolgáltatásait. Általános szolgáltatások és funkciók Iroda- és laborhelyiségek Modern, teljesen felszerelt és légkondicionált tárgyalóterem Levelezés-kezelés Takarítói szolgáltatások Közelség az Egyetemhez és Debrecen városához Kutatásfejlesztési szolgáltatások: Biomolekuláris-Interakció Szolgáltató Laboratórium Proteomikai Szolgáltató Laboratórium HTS (high throughput screening) Laboratórium Debreceni Genomikai Központ Molekuláris Törzsfejlesztő és Fermentációs Szolgáltató Laboratórium Analitikai Kémiai Szolgáltató Laboratórium Lipidomika Szolgáltató Laboratórium Állatház Szolgáltató Laboratórium Üzleti szolgáltatások Stratégiai-üzleti tanácsadás Üzletfejlesztés, üzleti terv készítése Tanácsadás aktuális pályázati konstrukciókról Forrásteremtési lehetőségek felkutatása Általános szellemitulajdon-védelmi tanácsadás Szellemi alkotások menedzselése (újdonságkutatás, szabadalmi bejelentések menedzselése) Jogi tanácsadás és szolgáltatások (K+F szerződések,

17 B i o i n k u b á t o r - k ö z p o n t D e b r e c e n H u n g a r y 16 licencszerződések és egyéb, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szerződések) A Debreceni Egyetemen található szolgáltatásokhoz, kiválósági központokhoz és tanácsadókhoz való hozzáférés Informatikai szolgáltatások A Bioinkubátor-központ 2010-ben három betelepült cégnek ad otthont. Ezek a fiatal, innovatív cégek a biotechnológia területén végeznek kutatás-fejlesztést. Ezen felül a Központ számos vállalkozást inkubál virtuálisan, amelyek szintén élvezik a központ laboratóriumi és üzleti szolgáltatásainak előnyeit. Az inkubált cégek legfontosabb tulajdonságai: fő profil: K+F+I tevékenységek a biotechnológia területén terület, székhely az Észak-alföldi régióban méret: KKV (a magyar jog szerint) a személyzetben nincs közgazdasági vagy jogi szakértő (a költségvetés ezt nem teszi lehetővé) ezek a cégek a Debreceni Egyetem spin-off cégei, az egyetemmel K+F kapcsolatban álló cégek, az egyetem tudásközpontjának közelében elhelyezkedő cégek INFORMÁCIÓ-FORRÁSOK (minden szolgáltatásról) Erawatch weboldal és elsődleges adatgyűjtés.

18 D É L - A L F Ö L D I É L E T - É S A N Y A G T U D O M Á N Y I K O O P E R Á C I Ó S K U T A T Á S I K Ö Z P O N T ( D E A K ) H u n g a r y 17 A DEAK 2005-ben alakult 10 ipari partner és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatásával, és a Szegedi Tudományegyetem három karának tudásbázisát tömöríti. A Központban jelenleg folyó kutatások egy része az anyagtudományok területére koncentrál, beleértve a remediációs és nanotechnológiai fejlesztéseket, a képalkotási modellezés technikáit, az új energiahordozók kutatását és a hulladékhasznosítás új megoldási módjait. A kutatások másik csoportja az élettudományokra fókuszál, mint például a kozmetológiai fejlesztések vagy a bőr öregedésének folyamatát késleltető eljárások kidolgozása és alkalmazása. A DEAK amellett, hogy adminisztratív és technológiatranszfer szolgáltatásokat nyújt, folytatja azokat a regionális tudásközpont-projekteket is, amelyek a Dél-alföldi régióban kerülnek megvalósításra a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutató Központ és ipari partnereik közreműködésével. Olyan tudásbázis létrehozása, amely alkalmas a teljes innovációs folyamat lefedésére az alapkutatástól a szabadalmak gyakorlati alkalmazásáig, és képes a Szegedi Tudományegyetem tevékenységét a gazdaság valós igényeihez közelíteni ipari igényekhez igazodó projektek generálásával. A központ általános célkitűzései a következők: A tudásalapú társadalom és gazdaság kialakulásának elősegítése a Dél-alföldi régióban magas szintű K+F eredmények létrehozása és gyakorlati alkalmazása által. Olyan hosszú távú együttműködés megvalósítása az alkalmazott kutatások terén a Szegedi Tudományegyetem élet- és anyagtudományi szakmai potenciáljának kamatoztatásával, amelyben a kutatási, oktatási és technológia transzfer szempontok egymást erősítve jelennek meg. A DEAK projekt partnerként vesz részt olyan tudáshasznosítást megcélzó kockázati projektekben, amelyek a Szegeden fellelhető és kiaknázható tudást kívánják gazdaságilag hasznosítani. A Központ ugyanakkor segítséget nyújt a cégeknek innovációs járulékuk hatékony felhasználásában is. A DEAK hivatalosan bejegyzett tagja az Európai Szövetség a Technológia-, Innováció- és Ipari Információ Transzferért nevű nemzetközi szakmai szervezetnek, és sikeres határokon átívelő együttműködéseket folytat romániai partnerekkel.

19 I n n o v á c i ó s S z o l g á l t a t á s o k S z l o v é n i á b a n e - V E M S l o v e n i a 18 e - V E M A cégeknek szóló e-vem (Vse na Enem Mestu Minden egy helyen) egy olyan web-alapú portál, amely lehetőséget biztosít a cégeknek az ingyenes és egyszerű cégbejegyzésre, csupán néhány nap alatt. A portált magánszemélyek és szervezetek hálózata támogatja, akik feldolgozzák a jelentkezéseket, valamint tanácsadást is biztosítanak a felhasználók számára. Jövedelmezőség Kezdeti források a szolgáltatás felállításához Függetlenség Lány Tényezők Kemény tényezők A cégeknek szóló e-vem projekt a Közigazgatási Minisztérium felügyelete alatt valósult meg, és a nagyközönség számára 2008 februárjában vált elérhetővé. A január 1. és 2008 február 1. közötti időszakban 2,5 millió eurót fordítottak az e-vem rendszerfejlesztésére és fenntartására, a VEM központok referensei, közjegyzők és bírósági referensek képzésére, valamint egy teljes körű promóciós kampányra. További források kerültek felhasználásra az új fejlesztési fázisban, amely az intézmények és a VEM hivatalnokok által megfogalmazott igényeken alapul. A projektet részben az Európai Unió finanszírozta az Európai Szociális Alap forrásaiból a as időszakra szóló Humánerőforrás-fejlesztési Operációs Program keretében, az intézményi és közigazgatási kapacitás fejlesztési prioritásai, illetve a hatékony és hatásos közigazgatás preferenciális irányelvei mentén. A projekt 2007-ben felállított fő célkitűzései a következők voltak: Lehetővé tenni a cégek számára, hogy gyorsan (négy napon belül), egyszerűen és ingyenesen jegyeztethessék be magukat; Lehetőséget biztosítani, hogy a kötelező teendőket a fizikai helyszíneken vagy online végezzék el a cég alapítása során; A leggyakoribb szolgáltatások biztosítása a vállalkozások számára a fizikai helyszíneken vagy online; A projekt elérte az eredeti célkitűzéseket a 2008-ban elindult működéssel, ezért új célokat tűzött ki. Ezek a célok a következők: Az e-vem rendszer használatának növelése; A referensek képzettségének javítása; A felhasználói támogatás fejlesztése az e-vem portálon; Az e-vem rendszer bevezetése a közigazgatásban. Az e-vem rendszer 6 intézmény információs rendszerének alakított ki felületet: a Szlovén Köztársaság Állalmi Jogi Levéltár és Kapcsolódó Szolgáltatások Ügynökségéhez az e-vem kérvényeket küld a bírósági jegyzékbe történő felvételhez; az Adóigazgatástól adószámot igényel az újonnan alakított cég számára; az Egészségbiztosítási Intézethez az e-vem beadványokat küld a kötelező egészségügyi-és nyugdíjbiztosításhoz;

20 e - V E M S l o v e n i a 19 a Foglalkoztatási Szolgáltatáshoz beadványokat küld a munkaerő kereslettel kapcsolatban; a Szlovén Ipari és Kisvállalkozói Kamara, ahová az e-vem elküldi a kereskedelmi engedély megszerzéséhez szükséges adatokat; a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosító Intézethez kérvényeket küldd a kötelező egészségügyi- és nyugdíjbiztosításhoz; ezzel egy időben az e-vem rendszer adatokat szerez be a Központi Népességi Jegyzékből, a Területi Egységek Jegyzékéből és az adófizetők Jegyzékéből. A cégeknek szóló e-vem rendszer 2008 februári elindítását megelőzően 36 ember éves munkáját fektettük a projektbe 2007 során. A projektben 15 közigazgatási intézménnyel alakítottunk ki együttműködést és osztottuk meg a munkát: Közigazgatási Minisztérium; A Szlovén Köztársaság és Közjogi Iratok és Kapcsolódó Szolgáltatások Ügynöksége; A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága; A Szlovén Köztársaság Adóhatósága; Szlovénia Egészségbiztosítási Intézete; Szlovénia Foglalkoztatási Szolgálata; Szlovénia Szakmai és Kisvállalkozási Kamarája; Szlovénia Kereskedelmi és Iparkamarája; Szlovénia Közjegyzői Kamarája; A Szlovén Köztársaság Földmérési és Térképezési Hatósága; Belügyminisztérium; Szlovénia Nyugdíj-és Rokkantsági Biztosítási Intézete; Igazságügyi Minisztérium; Gazdasági Minisztérium; A Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala ban és 2009-ben a Közigazgatási Minisztérium az e-vem felhasználói felületének javításába is fektetett pénzt, és kiírt egy pályázatot kreatív termékdesign kialakítására az e-vem projekt népszerűsítéséhez. A felhasználók önálló oktatásához oktató videó készült arról, hogy hogyan kell kitölteni az e-vem alkalmazásokat. A videó felkerült egy DVD-re a promóciós kampány részeként. Ezzel egy időben új fejlesztési fázis kezdődött az intézmények és a VEM hivatalnokok igényeinek megfelelően, amely során 1,3 millió euró került befektetésre. Ez az összeg tartalmazza a rendszer két éves működtetéséhez és működés biztosításához szükséges fedezetet. A fejlesztési tevékenységek során egy négynapos képzésre is sor került, amelyen ingyenesen vehettek részt a központok referensei. Emellett minden új VEM központ referensének lehetősége van arra, hogy részt vegyen a kéthavonta megrendezett ingyenes workshopokon, amelyek az e-vem rendszerrel kapcsolatos munkáról szólnak. Ugyanakkor a Minisztérium technikai segítséget nyújtó, valamint a munkatársaknak szóló képzéseket is szervez az országos központban. A rendszerek fejlesztésével összhangban alkalmazotti képzések is zajlanak a megfelelő intézményekben, amelyek elérhetőségei megjelennek a weboldalon, hogy a felhasználók kapcsolatba léphessenek velük lényeges kérdések felmerülése esetén. Annak érdekében, hogy a cégek többet használják az e-vem portált, teljes körű promóciós kampányt szerveztünk, amely során szórólap és DVD készült, amelyeket több mint 360 közigazgatási intézményhez juttattunk el, ahonnan azok eljuthatnak a felhasználókhoz. Széleskörű népszerűsítési tevékenység folyt: 2009 márciusában az e-vem-ről hallhattunk a televízióban, 18 nyomtatott sajtótermékben hirdetések jelentek meg, valamint egész éves buszhirdetések hét szlovén város buszain. Ezzel egy időben a VEM központokat egységes jelölőtáblákkal és a szolgáltatásokat bemutató táblákkal is elláttuk, amelyeket ingyenesen megkaphatnak a vállalkozók. A felsorolt promóciós tevékenységekre eurót fordítottunk. A projekt során egy millió euró értékben végeztek technológiai fejlesztéseket, hogy összekapcsolják a rendszerek kommunikációs igényeit az e-vem rendszerrel, és hogy az e-vem rendszerhez kapcsolódó háttérrendszerek zökkenőmentes működését biztosítsák, segítsék a felhasználókat, és részt vegyenek a fejlesztés további szakaszaiban. A cégeknek szóló e-vem rendszer pozitív eredményeket hozott az üzleti vállalkozások és a közigazgatási intézmények számára. Az esetek több mint 90%-ában a kérvények hiánytalanul kerülnek benyújtásra, ami biztosítja az intézmények gyors döntéshozatalát. 10,2 millió eurós éves megtakarítást rögzítettek a vállalkozások esetében. Ezek a megtakarítások elsősorban számos díj eltörléséből és az eljárások optimalizálásából származnak. A korlátolt felelősségű társaságok bejegyzésének aránya 20%-kal nőtt az e-vem rendszer bevezetése óta, és a felhasználók körében is nagy az elégedettség a VEM központok munkájának általános értékelése átlagosan 4,7 (ahol 5,0 a legmagasabb adható érték).

21 e - V E M S l o v e n i a 20 Ezek a megtakarítások elsősorban a következőkből származnak: A közjegyzői hitelesítés eltörlése az üzleti szerződések és a korlátolt felelősségű társaságok alapítás esetében; A bírósági jegyzék bejegyzéseinek a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő kötelező megjelentetésének eltörlése (ehelyett a bejegyzés ingyenes, és automatikusan megjelenik az AJPES weboldalán); A bírósági bejegyzés költségeinek eltörlése a cégek számára; Az eljárások optimalizálása (egy lépésben megtörténik a párhuzamos bejegyzés a bírósági és üzleti jegyzékekbe, valamint az adószám-igénylés); A korlátolt felelősségű társaságok a legtöbb változtatást ingyenesen végre tudják hajtani a VEM központokban; A rendszer egyablakos ( one stop shop ) eljárást biztosít, ami azt jelenti, hogy a felhasználó egyszerre adhatja be bejegyzési kérelmét, minden szükséges űrlapot, és adatot. Ezeket az adatokat a rendszer addig tárolja, amíg megszerzi a bejegyzésről szóló döntést. Miután megkapta a jóváhagyást, a rendszer kiegészíti az alkalmazásokat az így létrejött vállalatok adataival, és elküldi azokat a megfelelő intézményeknek. Cégbejegyzés három napon belül; Az e-vem rendszer bevezetése óta 20 százalékkal nőtt a korlátolt felelősségű társaságok száma 2008 februárja óta 6537 újabb kft-t azonosítottunk Szlovéniában, mint a rendszer bevezetése előtt; A vállalkozások évente online tevékenységet tudnak végrehajtani; A cégeknek szóló e-vem portál munkaerő-kereslettel és kötelező társadalombiztosítással kapcsolatos szolgáltatásait a közigazgatási intézmények is használhatják. Kapcsolat: Közigazgatási Minisztérium gp.mju@gov.si; INFORMÁCIÓ-FORRÁSOK Közigazgatási Minisztérium,