HÁZIREND. Nyilvántartott példány: Munkapéldány: A példány sorszáma:

Átírás

1 Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely HÁZIREND Készítette: Gilikter Gabriella intézményvezető Dátum: A dokumentáció kódja Ikt. szám HÁZIREND Verziószám 02 File név HÁZIREND Oldalak száma 34 Mellékletek száma 1 Érvénybelépési idő Nyilvántartott példány: Munkapéldány: A példány sorszáma: levélcím: 8713 Kéthely, Magyari u. 35. telefon: fax: szocotth@szocotth.t-online.hu web: 1

2 Házirend Az otthon célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást és gondozást, ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. A házirend szabályozza az otthon által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus-, és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi- és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, s ezzel is biztosítsa az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra, dolgozókra, hozzátartozókra, látogatókra nézve egyaránt kötelező. A Házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, valamint a végrehajtás tárgyában kiadott rendeletek, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények formáiról, azok igénybevételének. rendjéről szóló 15/2011. (IV. 4.) sz. Főv. Kgy. rendelet alapján készült. I./A. AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Annak a személynek a bentlakásos szociális intézménybe történő elhelyezését, akinek cselekvőképessége a gyámhivatal ideiglenes gondnokrendelő határozata alapján e jognyilatkozat megtételében korlátozott, az ideiglenes gondnok csak a bíróság ideiglenes gondnokrendelés fenntartásáról rendelkező jogerős végzése alapján kérheti. Az intézményvezető szóban vagy írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, ill. törvényes képviselőjét elhelyezési kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az 2

3 előgondozás I. szakasz elvégzésének időpontjáról az. Az előgondozás I szakaszában az intézményvezető kezdeményezi az intézményi elhelyezés feltételét képező alapvizsgálat lefolytatását. Az előgondozás lefolytatásakor az ellátást igénylőnek vagy törvényes képviselőjének át kell adni a megállapodás tervezetét, és tájékoztatást nyújtani a házirend tartalmáról. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el. Az intézményi jogviszony iránti kérelemről az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt, és a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a főpolgármesterhez fordulhat jogorvoslatért. Ilyen esetben a főpolgármester határozattal dönt. Az otthonban beutaló határozattal, vagy kétoldalú megállapodással rendelkező lakhat. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt az Szt. 94/C. szerinti kötelező tartalommal. Az intézmény vezetője az évi III. törvény 20. (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembe vételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Törekedni kell arra, hogy minden változás a lakó egyetértésével találkozzon. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Amennyiben a soron kívüli elhelyezési igény megalapozott, - az igény teljesítése esetén az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyszerre is teljesíthetőek. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Az ellátást igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról a jogszabályban meghatározott tartalommal gondozási (egyéni fejlesztési) tervet kell készíteni. Az intézménybe történő felvételkor a kérelmezővel, és/vagy törvényes képviselőjével, ismertetni kell az otthon házirendjét, az ellátáshoz kapcsolódó valamennyi jogot és 3

4 kötelezettséget, valamint tájékoztatni kell az érdekképviseleti szervekről. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője a beköltözéskor a házirendet, a korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályzatot megismerje, és egyben nyilatkozik arról, hogy annak szabályait tudomásul vette és betartja. A férőhely elfoglalásakor a házirend és a korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályzat egy példánya átadásra kerül a lakó és/vagy törvényes képviselője részére, aki írásban nyilatkozik arról, hogy annak szabályait tudomásul vette és betartja. A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembe vételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Az ellátásban részesülő beköltözéskor behozhatja a napi életéhez nélkülözhetetlen használati eszközeit (óra, borotva, stb.), szórakoztató elektronikai tárgyait (rádió, magnó, stb.), valamint alsó és felső ruházatát, lábbelijét. Az elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak (bútor, szőnyeg, egyéb berendezés, stb.) behozatalára csak egyedi esetekben kerülhet sor. Veszélyeztető tárgyak köre Az ellátást igénybevevő nem tarthat magánál olyan tárgyat, melyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyezteti: fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz,- kivéve, étkezéshez szükséges eszközök, - gázspray, kábítószer, stb. Elektromos háztartási berendezés (pl. vízforraló, kávéfőző, vasaló, rezsó, mikrohullámú sütő, stb.) csak a kijelölt helyen használható. Ezek a berendezések az érintésvédelmi szabályoknak meg kell, hogy megfeleljenek. Az intézménybe nem hozható be, és nem használható elektromos hőtermelő berendezés. Tűz- és robbanásveszélyes anyag (pl. benzin, gázpalack, spirituszfőző, stb.) nem tárolható lakószobában. Ezek mindenkori ellenőrzése a szolgálatot teljesítő nővér feladata. I./B. AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JOGAI A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény 4

5 felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatalmazott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: az intézmény működési költségének összesítését, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét, az intézményi térítési díj havi összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátott személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő, - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről, hogy az ellátást igénybevevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál, vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. 5

6 Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, ill. törvényes képviselőjét a Korlátozó intézkedés alkalmazására vonatkozó eljárásrendjéről; az intézményben alkalmazható korlátozó intézkedésekről; az intézkedésekkel szembeni jogorvoslat módjáról; az ellátotti jogokról; az ellátottjogi képviselő és az Érdekképviseleti Fórum megkeresésének, a panaszjog gyakorlásának lehetőségeiről, szabályairól. A tájékoztatás megtörténtét, annak tudomásulvételét az ellátott és/vagy törvényes képviselője, s az intézmény vezetője együttes aláírással nyilatkozatban dokumentálják. A.) Korlátozó intézkedések elrendelése Az ellátott személy, veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartása esetén korlátozó intézkedést kell alkalmazni. A korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról az ellátottat szóban tájékoztatni kell. Amennyiben a beteg veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőségekhez képest meg kell kísérelni. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a /vezető/szakápoló jogosult. Ez utóbbi esetben a korlátozásról az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén ide nem értve a pszichikai korlátozást az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell használni. Az adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. B.) Korlátozó intézkedés egyes formái, maximális időtartama A korlátozó intézkedés elsődlegesen pszichés megnyugtatás, kivételesen szabad mozgásban történő korlátozás, farmakoterápia, intézményen belüli elkülönítés, vagy ezen eszközök komplex alkalmazása. 1. pszichikai korlátozás: az ellátott felszólítása veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető, ill. közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. 2. fizikai korlátozás: az ellátott szabad mozgásának megtagadása, ill. mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés. Elkülönítés megfigyelésre alkalmas, balesetmentességet biztosító helyiségben folyamatos szakmai felügyelettel történhet. Rögzítés, lekötés esetén biztosítani kell a lakó kényelmét és az ellátott állapotától függően a rögzítésen maximum 2 óra múlva lazítani szükséges. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként (18 évet be nem töltött, valamint terhes személyek esetén legkésőbb 2 óránként) kell elvégezni. 6

7 Ezt követően fenntartott egyéb korlátozó intézkedést az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként részletesen felülvizsgálja, és indokolással együtt dokumentálja. 3. kémiai, vagy biológiai korlátozás: a veszélyeztető, ill. a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Farmakoterápia estén az orvos/szakorvos által előzetesen rendelt a veszélyeztető, ill. közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer adható, a napi maximális adag feltüntetésével, amit az egészségügyi dokumentációban azonnal rögzíteni szükséges. 4. egyéb korlátozó intézkedés: a pontokban felsorolt fizikai, kémiai, vagy biológiai, ill. ezek komplex alkalmazásával történő korlátozás. Ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartása csak azonnali gyógyintézeti kezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos intézkedik a pszichiátriai osztályra történő szállításról, melynek okait részletesen dokumentálja, indokolja. C.) A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai A korlátozó intézkedés alkalmazásának ideje alatt az ellátott állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magába foglalja a fizikai, pszichikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek az ellátott állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy szükséges-e a korlátozó intézkedés további fenntartása, ill. az alkalmazott módszer megváltoztatása. Az ellenőrzés módját és gyakoriságát az orvos határozza meg és erre vonatkozó döntését az ápolási dokumentációban rögzíti. Az ellenőrzést, az ellátott megfigyelését végző személy haladéktalanul köteles jelezni az orvosnak az általa észlelt egyéb korlátozó intézkedések alkalmazása szempontjából jelentős változásokat. Az ellenőrzés tényét és eredményét az ellátott egészségügyi dokumentációjában fel kell tüntetni. D.) A korlátozás feloldásának szabályai A korlátozó intézkedés folyamata addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodva olyan mértékű lehet, amely a veszély elhárításához szükséges, és az elrendelés oka fenn áll. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja. A korlátozó intézkedés nem lehet büntető jellegű, embertelen, vagy megalázó. A korlátozó intézkedés a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállásáig állhat fenn. A veszélyhelyzet elhárulását követően annak feloldását a korlátozó intézkedést elrendelő személy írásban kezdeményezi. E.) A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok, kötelezettségek Az intézmény vezetője 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás elrendeléséről, majd annak megszüntetéséről. Az intézmény vezetőjének az ellátott törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt, vagy azt követően 3 7

8 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről, formájáról, feloldásáról tájékoztatni kell. A feloldásról szóló tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, ill. meg kell küldeni az ellátottnak és törvényes képviselőjének. Az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumnak, a fenntartó önkormányzat képviselő tagját az alkalmazott korlátozó intézkedésekről készült írásos dokumentáció egy példányának megküldésével értesíteni kell. F.) A panaszjog gyakorlásának szabályai A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő, vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál (Főpolgármester). A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. A korlátozó intézkedés elleni panasz elintézése során, soron kívül kell eljárni. A korlátozó intézkedésről szóló eljárásrendet, az ellátottak és törvényes/meghatalmazott képviselői, valamint az intézmény dolgozói számára az intézményben hozzáférhető, jól látható helyen ki kell függeszteni. II. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a Fővárosi Önkormányzat állapítja meg. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt és/vagy törvényes képviselőjét írásban tájékoztatja. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, legfeljebb 3 év időtartamra (mely időtartam meghosszabbítható) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a jövedelemvizsgálatot. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az otthonban ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve törvényes képviselője, hozzátartozója [Ptk b) pontja], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény visszafizeti. A december 31-én intézménnyel jogviszonyban álló ellátottak esetében: 8

9 Amennyiben az ellátásban részesülő havi jövedelméből az intézményi térítési díj megfizetésére képtelen, úgy a főpolgármester határozattal személyi térítési díjat állapít meg az ellátásban részesülő havi jövedelme 80 %-ig. A személyi térítési díj megállapítható az ellátásban részesülő ingatlan vagyona terhére is. Az ingatlan vagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik január 1-jét követően létesített intézményi jogviszonyban álló ellátott estében: Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározásával meg kell állapítani a jövedelemhányadot, mely az ellátott havi jövedelmének 80 %.-a. A személyi térítési díj megegyezik az intézményi térítési díjjal, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díjat, a különbözetet a jelentős készpénzvagyonból kell fedezni. Amennyiben az ellátott nem rendelkezik készpénzvagyonnal, a jelentős ingatlanvagyon is figyelembe vehető. Ha az ellátott, a törvényes képviselője a személyi térítési díj összegét vitatja, ill. annak csökkentését, vagy elengedését kéri, úgy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. A Főpolgármester ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs. A jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, akinek a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. A jövedelemmel nem rendelkező ellátottnak kifizetett költőpénz jelzálogjog bejegyzéssel történik. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy a vagyont is terhel, 30 %-nál. A személyi térítési díjat havonta utólag, a megállapodásban megjelölt időpontig kell megfizetni. Az ellátásban részesülő személy a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Az ellátásban részesülő két hónapot meghaladó távolléte idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át fizeti, míg egyéb esetben a személyi térítési díj 60 %-át fizeti. A bejelentett távollét teljes idejére a 29/1993. (II. 17.) Korm rendelet 28. -a szerinti személyi térítési díjat kell az ellátottnak fizetnie, annak figyelembe vételével, hogy az intézmény területén tartózkodása idejére (távollét kezdő és visszaérkezés napja) részére az ellátást biztosítani kell. A nem bejelentett távollét teljes idejére a személyi térítési díj teljes összegét meg kell fizetni. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót. Ha a tárgynegyedévet követően az intézményvezető által kimutatott személyi térítési 9

10 díj hátralék befizetésére való felhívás nem vezetett eredményre, az intézmény vezetője a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelet végrehajtásának szabályai és a behajthatatlan követelések mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályok szerint jár el. III. AZ OTTHON NAPIRENDJE Felkelés ideje Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges ( óra között) úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, és időben érkezhessenek a reggelihez. Lefekvés ideje 22 óra, de kinek-kinek igénye szerint. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül használják. Lámpát, olvasólámpát, stb. használni - 22 óra után - a szobatársak közös megegyezése esetén lehet. Az otthonból való eltávozás Valamennyi fennjáró lakó - egészségi állapota függvényében - az otthonból szabadon kijárhat, figyelembe véve a szociális foglalkoztatás és fejlesztés munkaidejét. Eltávozásra, szabadságra az otthon lakója az intézmény vezetőjének írásos engedélyével mehet. Amennyiben az éjszakát is máshol kívánja tölteni, megnyugtatásunkra kérjük ezt jelezni a jelenlévő nővérnek. A szabadságra való utazás feltételei: a meghívás, a gondnoki beleegyezés és egészségi alkalmasság. Ezek megléte esetén a szabadságra utazást az intézmény vezetője és szükség esetén az intézmény orvosa engedélyezi. A lakó eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a jogosult kezelőorvosának szakvéleménye szerint a jogosult önmagát, vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt - az eltávozást nem javasolja. A látogatás rendje A lakók bármikor fogadhatnak látogatókat, azonban a.) a többi lakó nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje: 9,00-17,00 óra közötti időszak. b.) az ellátottak érdekében a látogatókat a társalgókban fogadják lakóink, kivéve a fekvő és mozgáskorlátozott személyek esetében c.) 17 óra után az otthonban látogató a szolgálatot teljesítő nővér engedélyével tartózkodhat. d.) orvosi vizit idején, étkezési idő alatt a látogatók részére a társalgó helyiségek biztosítanak várakozási lehetőséget. e.) az orvos javaslatára (pl. járvány esetén) a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. Kérjük, hogy a látogatók az intézmény területén ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. Igény és előzetes bejelentés esetén a látogatók részére az intézmény - térítés ellenében - ebédet biztosít a székhelyen működő étteremben. 10

11 Az intézmény vezetője, a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy/ek/ (pl. agresszív viselkedés, alkoholtól erősen befolyásolt állapot, más ellátottak sértegetése és az emberi jogok megsértése esetén stb.) látogatását megtilthatja, szükség esetén az intézet területének azonnali elhagyására utasíthatja. Vallásgyakorlás A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az otthon területén a lakók személyiségi jogainak figyelembevételével az egyéni és közösségi vallás gyakorlására az egyéni fejlesztés keretében van lehetőség. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel a lakók a kijelölt helyeken dohányozhatnak. Minden dohányzó lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. Tűzvédelmi okok miatt az intézményvezető elrendelheti, hogy lefekvés előtt a gyújtó eszközt /gyufa, öngyújtó/ a szolgálatot teljesítő személynek át kell adni. Szeszesital-fogyasztás Szeszesital nem hozható be az intézménybe. Az intézményen kívüli alkohol fogyasztás a személy egészségi állapota figyelembe vételével történjen. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az Érdekképviseleti Fórum a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében a Házirend súlyos megsértése miatt intézkedést kezdeményezhet az intézmény vezetője felé. Szigorúan tilos a szeszes ital fogyasztása azon lakók esetében, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógyszerezésben részesülnek. Gondozás IV. AZ OTTHON ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott gondozási tevékenység, mely olyan fizikai, mentális, és életvezetési segítség, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Étkezés Az otthon napi háromszori étkezést biztosít, a lakók egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Reggeli időpontja: Ebéd időpontja: Vacsora időpontja: 7,30-9,00 óráig, 11,30-13,00 óráig, 16,30-18,00 óráig Mind a lakóktól, mind az otthon dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák. Az ételt kiszolgálás után az ebédlőben kell elfogyasztani, azt közegészségügyi okok miatt lakószobába felvinni nem szabad. Az elkészített étellel, itallal üzletelni nem 11

12 szabad. A látogatóktól, valamint csomagban kapott élelmiszert az erre a célra rendszeresített az osztályokon elhelyezett hűtőszekrényekben névvel ellátva kell tárolni. Előzetes megbeszélés szerint a távollévők részére az eltehető ételeket az otthon hűtőszekrényben tárolja, és utólag kiszolgálja a lakó részére. Orvosi javaslatra az otthon dolgozói az ételt a lakószobában szolgálják fel. Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára a lakó részére az otthon diétás, vagy gyakoribb étkezést biztosít. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az élelmezésvezetővel, vagy a Lakó Önkormányzat bármely tagjával lehet megbeszélni. A Lakó Önkormányzat az észrevételekről, bejelentésekről és a tett intézkedésekről jegyzőkönyvet készít, amelyet tájékoztatásul megküld az Érdekképviseleti Fórumnak, az intézmény vezetőjének, a bejelentést tevőnek és az élelmezésvezetőnek. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. A teakonyha használata az ott kifüggesztett időpontban a lakók rendelkezésére áll, ételmelegítésére, egytálétel, vagy tea, stb. elkészítésére. A használat után a megfelelő takarítás általában a konyhát használó lakó feladata. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára, az ételek eltarthatóságára. Ruházat, textília A lakók általában saját ruházatukat használják. A ruházatot, mind a lakók, mind az otthon dolgozói számára / munka és védő ruhát/biztosítani kell, s így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan öltözetet viseljenek. Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az otthon - a teljes körű ellátás részeként - legalább három váltás fehérneműt, hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő két váltás felsőruházatot, utcai cipőt, szükség szerinti más lábbelit biztosít a lakó részére. Az otthon által személyes használatra átadott ruházat az intézmény tulajdona. A lakó nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére. Az otthon biztosítja mindennemű intézményi textília tisztítását, javítását, cseréjét saját textília piperemosását, Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az otthon dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az otthon lakóinak személyi higiénéjéért az egészségügyi csoport a felelős. A dolgozók a lakók részére kötelesek a tisztálkodáshoz szükséges segítséget biztosítani. Az otthon biztosítja a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, szükség szerint, de lakónként havonta legalább: 1 db szappant; 1 db fogkrémet; 12

13 sampont szükség szerint; 1 tekercs WC-papírt. Térítésmentes szolgáltatások férfiak részére hetenként legalább egy alkalommal borotválás, minden lakó részére hajvágás, körömápolás, hajmosás ügyes-bajos dolgok intézésében, bevásárlásban segítségnyújtás, társintézetek által szervezett, illetve országos rendezvényeken való szereplés részvételi díj, szállítási költsége, szállás díja, Kábeltelevízió előfizetése, Eseti térítési díj Az alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért kérhető, így különösen; vendégétkeztetés, a látogatók részére, nyaralás, kirándulás, színház-, mozi látogatás, rendezvényeken belépőjegy intézményi gépkocsi igénybevétel, autóbusz bérleti díja kerékpártúra részvételi díja, városi sportcsarnok bérleti díjához hozzájárulás, egyes csoportos foglalkozások /pl. gulyásfőzés, szalonnasütés, sütemények készítése, stb./ anyagköltsége, igény szerint napilapok, folyóiratok éves előfizetése igény szerint horgászengedélyek kiváltása a programokra kísérő személyzet részvételi díja lakossági szolgáltatások igénybevétele/ pl.:fodrász, kozmetikus, pedikűr-manikűr, stb./ saját tulajdonú műszaki cikkek, berendezési tárgyak vásárlása, ezek javíttatása, elemek vásárlása /pl.: mobil telefonhoz feltöltő kártya, egyszer használatos borotva, villanyborotva, stb./ rajzszakkör stb. anyagköltségeihez hozzájárulás. Internet használat A szolgáltatások árai a helyszínen és a hirdetőtáblán megtalálhatók. A vendégétkeztetés térítési díja az élelmezési norma és a rezsi költség ÁFÁ-val növelt összege. Az otthon lakói számára lehetőség van az intézmény gépkocsi igénybevételére, hozzátartozók meglátogatására és egyéb célokra abban az esetben, ha a gépkocsi igénybevételének ideje és tartalma nem ütközik az intézményi feladatok ellátásával. A térítés mértéke a megtett km-re eső rezsi költség. Amennyiben az igénybevétel a napi 6 órát meghaladja, a gépkocsi vezetőjét az igénybevevő költségére az érvényes jogszabály szerinti napidíj illeti meg. Egészségügyi ellátás A szabad háziorvos választás lehetőségével minden lakó élhet. 13

14 Az otthon - a fogorvosi ellátás kivételével - biztosítja a lakók egészségügyi alapellátását, továbbá a pszichiátriai szakellátást. Az orvosi rendelés, vizit ideje a Hirdetőtáblán, illetve az orvosi szoba ajtaján van feltüntetve. Amennyiben a lakó nem az otthon orvosát választja, erről az intézményvezető ápolót tájékoztatni kell, hogy betegség, vagy rosszullét esetén dupla gyógyszerezésre ne kerüljön sor. A szabad orvosválasztással felmerülő többletköltségek a lakót terhelik. Az intézmény orvosa által összeállított alapgyógyszer készlet gyógyszereit az ellátottaknak térítésmentesen ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is kell biztosítani. Az alapgyógyszer készlet körébe nem tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is az ellátást igénybe vevő viseli. Az intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének teljes költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja. részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak a 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. Az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének a viselésére, ha az ellátás igénybevevő tartására a Szt (2) bek. c)-e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy az ellátást igénybe vevő a részleges térítés esetén a reá eső részét nem fizeti meg. A tartásra köteles és képes hozzátartozó esetében az egyéni gyógyszerszükséglet költsége a térítési díjon felül érvényesíthető. Az otthon - lehetőségein belül - egyénre szólóan gondoskodik a szükséges gyógyászati segédeszközök cseréjéről, pótlásáról. A testközeli segédeszköz 1 költsége a lakót terheli. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, úgy teljes, vagy részleges költségét az intézmény viseli. A test távoli segédeszköz - kerekesszék- biztosítása az intézmény feladata, mely az otthon tulajdonát képezi. Az intézmény által térítésmentesen biztosított gyógyszercsoportok köréről az otthon részletes tájékoztatást ad, melyek listája az orvosi rendelőben és a hirdetőtáblán találhatók. 1 Testközeli segédeszköz : szemüveg, hallókészülék, stb. Testtávoli segédeszköz: tolókocsi, támbot, stb. 14

15 Ha a lakó egészségi állapotában változás következik be (betegség), úgy az ápolást, gondozást az erre a célra kialakított helyiségben, részlegben biztosítja az intézmény. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt a.) elkülönítéséről, b.) végtisztességre való felkészítéséről, c.) az ellátott által megnevezett hozzátartozó és/vagy törvényes képviselő értesítéséről, d.) ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, valamint örököseinek, illetve hagyatékba adásáról a hagyatéki eljárásról szóló jogszabályok előírásai szerint. Az elhunyt lakó temetéséről a hozzátartozó gondoskodik. Amennyiben nincs eltemettetésre kötelezett, ill. ha a kötelezett ez irányú kötelezettségét nem teljesíti, az intézmény gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről. Ilyen esetben az intézmény az elhalálozás helye szerinti illetékes önkormányzatnál köztemetést rendel meg. Amennyiben a lakó és/vagy gondnoka az ellátásban részesülő elhalálozása esetére az intézmény felé rendelkezik eltemettetéséről, és e célra takarékbetétet helyez el, melyben az intézményt jelöli meg kedvezményezettként, úgy a takarékbetét terhére az otthon gondoskodik a rendelkező igényei szerint a végtisztességről. Mentálhigiénés ellátás Az intézmény a mentálhigiénés ellátás keretében biztosítja a a.) a személyre szabott bánásmódot, b.) az egyéni, csoportos megbeszélést, c.) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, d.) az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartásának feltételeit, e.) a gondozási, ill. rehabilitációs tervek megvalósítását, f.) a hitélet gyakorlásnak feltételeit g.) segíti, támogatja az intézményen belüli közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. V. FOGLALKOZTATÁS, EGYÉNI FEJLESZTÉS, SZABADIDŐ, ÉRTÉKMEGŐRZÉS, PÉNZKEZELÉS, KÁRTÉRÍTÉS Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatását az intézményi szakmai program alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint, az ellátott egyéni képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő munka-rehabilitáció vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítja. 15

16 A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre az illetékes szociális és gyámhivatal által kiadott engedéllyel rendelkezik. Rehabilitációs szakértői bizottság szakértői véleményben állapítja meg az ellátott munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatását. Az ellátott foglalkoztatásáról az intézményvezető dönt a bizottság vizsgálati eredménye alapján. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét- amennyiben az ellátott munkaviszonyban áll- az ellátottat, foglalkoztató személyt, szervezetet is értesíteni kell. Ha az ellátott és törvényes képviselője vitatja a döntést, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás A fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott személy számára a munkafolyamat betanítása a foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munkakeretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő felkészítő foglalkoztatás az ellátott és az intézmény vagy az intézménnyel az ellátott foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet lehet. A foglalkoztatás egy évre kötött munkaszerződés alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytathat. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő- felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik. A fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében az a személy foglalkoztatható, aki a 16. életévét betöltötte, de nem múlt el 55 éves. A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát. Munkaidő keret nem alkalmazható, a foglalkoztatott számára legalább 30 perc munkaszünetet kell biztosítani. A munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és többműszakos munkavégzésre nem vehető igénybe. A fejlesztő felkészítő foglalkoztatás munkaviszony. A foglalkoztatásba a cselekvőképes és cselekvőképességet korlátózó gondnokság alatt álló személy foglalkoztatható. A cselekvőképességet korlátozó gondnokolt munkaszerződéséhez és más jognyilatkozathoz a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Munka-rehabilitációs foglalkoztatás A munka-rehabilitáció célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik, a foglalkoztatási engedélyben foglaltak szerint. A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve-amennyiben az ellátott jognyilatkozata a Ptk.15/A. -ának (1) bekezdése alapján semmisnek minősülne- törvényes képviselője írásban megállapodást, köt az intézmény vezetőjével. 16

17 A munka-rehabilitáció időbeosztását az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével egyénileg kell meghatározni az egyéni gondozási, fejlesztési tervben úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát. Munka rehabilitációs foglalkoztatásban az a személy foglalkoztatható, aki a 62. életévét nem töltötte be. A foglalkoztatásban résztvevőt az intézményvezető munka-rehabilitációs díjban részesíti, melynek havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30 %-ánál. Az intézmény vezetője a munka-rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás módosítását, illetve- különösen indokolt esetben- megszüntetését kezdeményezi, ha az ellátott a foglalkoztatás során saját, illetve mások testi épségét, egészségét veszélyezteti, vagy olyan magatartást tanúsít, amely mellett biztonságos foglalkoztatása nem tartható fenn. Szocioterápiás foglalkoztatás Az intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A foglalkozások formáit, az ellátást igénybevevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái: munkaterápia, terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, képzési célú foglalkoztatás. Munkaterápiában azok az ellátottak vehetnek részt akik,- a szakértői vélemény, ennek hiányában az intézményvezető megítélése szerint- nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy és a heti húsz órát. A munkaterápiában résztvevő munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az intézményvezető és a foglalkoztatást végző szakember határozza meg. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az intézményvezető határoz. Azonban havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori nyugdíjminimum húsz százalékánál. Terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás és játékterápiák is szervezhetőek. Egyéni fejlesztés 17

18 Az ellátottra elkészített egyéni fejlesztési terv tartalmazza az egyéni bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztésének módját. A terv (gyógy) pedagógiai, egészségi és a mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül. A fejlesztési terv tartalmazza: - az ellátást igénybevevő állapotának leírását, és az abban bekövetkező változást, az egyéni fejlődést, - az egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, pedagógiai, mentális segítségnyújtási feladatokat, azok időbeni ütemezését, a foglalkoztatásban való részvételt, - szükség szerint az új szolgáltatás vagy az új ellátási forma igénybevételére való felkészítést, - a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket, - a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait. Az egyéni fejlesztést végző csoport félévente értékeli az elért eredményeket, és szükség esetén módosítja a tervet. Új ellátott intézményi helyfoglalását követően egy hónapon belül kell elkészíteni az egyéni fejlesztési tervet. Szabadidő, programok Az intézmény lakói részére, idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a fejlesztő szabadidő-szervező csoport nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint pszichoterápiás foglalkoztatást, a lakó családi és társas kapcsolatai fenntartásának a feltételeit. A lakók hódolhatnak hobbyjuknak, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások, stb. szervezésében is részt vehetnek. Működő kulturális szakkörök (irodalmi, kézműves, ének- zene-tánc, sport stb.) foglalkozásain való részvétel önkéntes és térítésmentes. Érték- és vagyonmegőrzés Az értékmegőrzés az intézmény Pénz- és Letétkezelési Szabályzata szerint történik. Az otthon kijelölt dolgozójának feladata, hogy a Pénz- és Letétkezelési Szabályzat megismerését (mely a Házirend szerves része) az intézménybe történő felvételkor a lakók, hozzátartozók és gondnokok számára minden esetben biztosítsa. A lakóknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. Az otthon kizárólag a letétben, elismervény ellenében leadott értéktárgyakért és pénzért vállal felelősséget. A letétbe adott készpénzt az intézmény letéti számlán kezeli. A tartósan ,-Ft-ot meghaladó készpénzt a gyámi fenntartású betétkönyv javára utaljuk. Az intézménybe behozott értékesebb felszerelési tárgyakról ún. ellátottak eszközeinek leltárát kell készíteni, a tulajdonos nevének feltüntetésével, melyet a szociális és mentálhigiénés munkatárs vezet. Az otthon nagyméretű és nagy értékű festmény, szobor, porcelán, felelős megőrzését nem tudja vállalni. Kisebb értéktárgyak, ékszerek átvétele szükség 18

19 esetén hivatalos értékbecsléssel tételes leírással kerül letétben átvételre. Az értékbecslés költsége az átadót terheli. A megőrzésre átadott értéktárgyakat előzetes bejelentés alapján, hivatalos pénztári nyitvatartási időben lehet átvenni. Zsebpénz és munkabér fizetése Az otthonban a Gondozotti pénz, érték és letétkezelési szabályzata szerint történik. A törvényes képviselők nyilatkozata alapján a kifizetés kéthetente, illetve havonta az alábbi időpontokban történik: csütörtök: órától; 12,00 óráig. Az intézményben térítésmentesen élő lakó az ágyfenntartás ideje alatt költőpénzben nem részesül. A lakó pénzének kezelése: A lakónak, illetve törvényes képviselőjének írásban nyilatkozni kell pénze kezelésének módjáról. Ha a lakó saját maga kezeli a pénzét, biztosítani kell azt, hogy a részére érkezett küldeményt egy összegben vehesse fel, a lakó kérése esetén két tanú jelenlétében. Ha a lakó nem igényli pénze egy összegben történő felvételét, úgy annak részletenkénti felvételét, egy az otthon Gondozotti pénz, érték és letétkezelési Szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell hitelt érdemlően dokumentálni. Ha a lakó betegsége miatt tartósan ágyhoz kötött, s ezért pénze önálló kezelésére képtelen - melynek tényét az otthon orvosa állapítja meg -, akkor a szükségletei kielégítését szolgáló vásárlásokat, beszerzéseket a csoportvezető látja el. A vásárlásokat az otthon a Gondozotti pénz, érték és letétkezelési Szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell vezetni a számlákkal együtt. A lakók részére vásárolt áruk átadását a szolgálatban levő nővér igazolja. Kártérítés A lakó köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megóvni és megőrizni. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő - a biztosítónál nem érvényesíthető - kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a tönkretett berendezési tárgy amortizációval csökkentett értékével azonos. Kártérítésre kötelezhető a lakó abban az esetben is, ha az intézmény tulajdonát képező, névre szóló - leltári nyilvántartásban szereplő - ruhaneműt, és tárgyakat gondatlanságból elveszíti, illetve értékesíti. VI. A LAKÓK ÉS DOLGOZÓK KAPCSOLATA Minden lakónak joga van eddigi meg szokott életvitelét folytatni, amennyiben az lakótársai nyugalmát nem zavarja. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a lakók és dolgozók személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról, a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének az érvényesítéséről. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozója a lakóval tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt - illetőleg annak megszűnésétől számított 1 éven belül - nem köthet. 19

20 A dolgozó a lakótól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Az otthon dolgozója a lakótól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet /adás-vétel/ nem köthetnek egymással. VII/.A. A LAKÓK ÉRDEKVÉDELME Az otthonban a lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum látja el. Az Érdekképviseleti Fórum előzetesen véleményezi az intézményvezetője által készített az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak névsorát és elérhetőségét az otthon egyes részlegeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. Panasszal fordulhat a lakó /vagy törvényes képviselő/, illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha: intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, az intézmény dolgozói megszegik szakmai-, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket, az ellátás körülményeit érintő kifogása van. Az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. A lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal fordulhat a főpolgármesterhez, amennyiben az otthon vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik, vagy a lakó az intézkedéssel nem ért egyet. Az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Érdekképviseleti Fórum is kezdeményezhet intézkedéseket a Fővárosi Önkormányzatnál, a főpolgármesternél. Az Érdekképviseleti Fórum működése: Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: - 4 fő lakó, - 1 fő hozzátartozó, vagy törvényes képviselő - 1 fő az otthon dolgozóinak képviselője - 1 fő a fenntartó önkormányzat képviselője 20