A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

Átírás

1 A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 7. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA BUDAPEST, május

2 TARTALOMJEGYZÉK I.rész Általános rendelkezések..4 A szabályzat hatálya Értelmező rendelkezések A hallgatói jogosultság 3..5 II. rész A hallgatók számára nyújtható támogatások.. 5 A hallgatói előirányzat intézményi keretösszege Az intézményi hallgatói előirányzati keret jogcímei és felhasználása Az intézményi hallgatói előirányzati keret felosztása Tanulmányi ösztöndíj BMF és közéleti ösztöndíjak A hallgató szociális helyzete Rendszeres szociális ösztöndíj Rendkívüli szociális ösztöndíj Alaptámogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Köztársasági ösztöndíj Kollégiumi elhelyezés, alapszolgáltatás A nyári szakmai gyakorlat alatt járó támogatás Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret Sport- és kulturális tevékenység támogatása Hallgatói munkadíj A külföldi állampolgárságú hallgatók díjfizetése, támogatása Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje Magyar állampolgár által államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje III. rész A hallgatók által fizetendő díjak és térítések...16 Általános szabályok A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályai Kollégiumi térítési díj Egyéb díjak és térítések A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai Költségtérítéses képzés Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje IV. rész Egyéb rendelkezések...21 A pénzbeli támogatások kifizetésének rendje A díjfizetési kötelezettség megállapítása Befizetett díjak felhasználása Vegyes rendelkezések Átmeneti rendelkezések Záró rendelkezések melléklet A tanulmányi ösztöndíj kiszámításának módja melléklet A hallgatók által fizetendő díjak és egyéb térítések melléklet Kollégiumi alapszolgáltatások, valamint a kollégium használatára vonatkozó egyes szabályok melléklet Szociális támogatás kérelem és pontozólap

3 A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA A évi CXXIX. törvény a felsőoktatásról, továbbá a kormány 51/2007. (III. 26.) rendelete a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről, és az idevágó egyéb jogszabályok alapján a Budapesti Műszaki Főiskolán a főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések rendjét a Szenátus - a Főiskolai Hallgatói Önkormányzattal (FHÖK) egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozza. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Budapesti Műszaki Főiskolán államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első felsőfokú szakképzésben, továbbá a mesterképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú, illetve külföldi állampolgárságú államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókra. (2) A szabályzat 27., 32 -a vonatkozik az államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozatos első alapképzésben és kiegészítő alapképzésben továbbá a mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatókra is. (3) A szabályzat 8., 27., 29., 30., 32, -a vonatkozik az államilag nem finanszírozott költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra is. Értelmező rendelkezések 2. (1) Az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet alkalmazásában: a) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; b) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; c) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki ca) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy cb) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; d) családfenntartó: az a hallgató, da) akinek legalább egy gyermeke van, db) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; e) nagycsaládos: az a hallgató, akinek ea) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy eb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy ec) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; f) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki 3

4 fa) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy fb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre; g) saját bevétel: a felsőoktatási törvény ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele. (2) Az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet alkalmazásában - az érintett támogatási forma megszűnése miatt - a felsőoktatási törvény ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. (3) Hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. (4) Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, ill. fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. (5) Kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató: a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgató. (6) A Központok esetében (ROIK, TMPK) a dékánokra meghatározott teendők a Központ igazgatójára, a dékán-helyettesekre meghatározott teendők a Központ igazgatóhelyettesére vonatkozik. A hallgatói jogosultság 3. (1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, aa) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy ab) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy b) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. (2) A felsőoktatási törvény 55. -ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy. (3) A hallgató a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn túl 8 féléves, vagy annál rövidebb képzési idő esetén legfeljebb további 2 megkezdett félévig egyéni kérelmére részesülhet a hallgatói juttatásokból rendkívüli méltányosság alapján, de rendszeres szociális támogatást, tanulmányi ösztöndíjat, valamint köztársasági és BMF ösztöndíjat nem kaphat. 4

5 II. rész A hallgatók számára nyújtható támogatások A hallgatói előirányzat intézményi keretösszege 4. (1) Az intézményi támogatás megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében; b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; c) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében. (2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni. (3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik. (4) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosult létszám az államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma. (5) A kollégiumi támogatás esetében a jogosult létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő, a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen vannak elhelyezve. (6) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosult létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva az (5) bekezdés szerinti létszámot. (7) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosult létszám az (4) bekezdés szerinti létszám. (8) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosult létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. Az intézményi hallgatói előirányzati keret jogcímei és felhasználása 5. (1) A hallgató részére a) szociális alapú támogatás a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási törvény a (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásának, b) teljesítmény alapú támogatás, ba) a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási törvény a (3) bekezdése szerint nyújtott 5

6 költségvetési támogatása, bb) az államilag támogatott képzésben részt vevők által fizetett, a felsőoktatási törvény 125/A. -a (2)-(3) bekezdése szerinti képzési hozzájárulásból származó bevétele terhére nyújtható. (2) A felsőoktatási intézmény saját bevétele terhére, szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat. (3) A főiskola az állami költségvetés terhére a hallgatói juttatásokhoz biztosított támogatást (a továbbiakban: intézményi keretösszeg) az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, d) egyéb, a Főiskola jelen szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az intézményi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, működtetése, ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása. (4) A (3) a)-d) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. (5) A (3) a), ba), bc)-be), c)-d) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A felsőoktatási intézmény - a tanulmányi félév első hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról. (6) A (3) aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A (3) ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A (3) ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A (3) c) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A (3) bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet. A (3) ba)-bc) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban. (7) Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat alapján, meghatározott időre, havonta folyósított, a felsőoktatási törvény 46. -ának (9) bekezdése szerinti nem kötelező juttatás. (8) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a Főiskola jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. (9) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a 18. (5) bekezdésben meghatározott 6

7 Bizottság - a felsőoktatási törvény 78. -a (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a Főiskola keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás; b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (10) A hallgató a (3) b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. (11) A (3) aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. (12) A (3) bekezdés ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni a felsőoktatási törvény a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás normatívája] 30%-át. (13) A (3) bekezdés ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni a felsőoktatási törvény a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-jegyzettámogatási, sport és kulturális normatíva] 56%-át. Az intézményi hallgatói előirányzati keret felosztása 6. (1) A hallgatói támogatási keret felosztása: I. Teljesítmény alapú támogatás 66,0% a. Tanulmányi ösztöndíj 58,0% b. BMF ösztöndíj 1,0% c. Közéleti ösztöndíj 6,5% (FHÖK 1%, KHÖK 5,5%) d. TDK jutalmak, szakmai és tanulmányi versenyek 0,5% II. Szociális alapú támogatás 29,0% ( Rendszeres, rendkívüli, alaptámogatás ) III. HÖK működésének támogatása 5,0% a. FHÖK dologi keret támogatás 3,5% b. Kari dologi keret támogatás 1,5% (2) Az (1) I./a pontban meghatározott hallgatói normatívát az egyes karok és a ROIK között az abból részesíthető hallgatók arányában kell felosztani. (3) Az (1) I./a pontban meghatározott keretek felhasználásáról a Kari Hallgatói Önkormányzat (KHÖK) dönt. (4) Az (1) I./c pontban a karokat megillető 5,5% felosztása a karok között a hallgatói létszám alapján történik és annak felhasználásáról a KHÖK dönt. (5) Az (1) I./d. pontban meghatározott TDK jutalmakról a TDK Tanács javaslata alapján az FHÖK dönt. (6) Az (1) II. pontban meghatározott keret felhasználásáról az FHÖK dönt. (7) Az FHÖK és KHÖK keretek felhasználásáról minden gazdasági év végén elszámolás készül. Az elszámolásokat az FHÖK összesíti és a Szenátus rendelkezésére bocsátja a tárgyév gazdasági beszámolójához csatolva. 7

8 Tanulmányi ösztöndíj 7. (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható, amelynek összegét úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. Tanulmányi ösztöndíjban a Főiskola államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget, és nem haladhatja meg a 40%-át. (2) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatók a TVSZ 27. (6) bekezdésben meghatározott ösztöndíj-mutató alapján jogosultak külön pályázat nélkül. A félévre (5 hónapra) fizetendő tanulmányi ösztöndíj összegeire a kari Hallgatói Önkormányzatok tesznek javaslatot a kari Tanulmányi Osztályok felé szeptember, illetve február végéig. (3) A hallgatók tanulmányi ösztöndíja első körben annak függvényében kerül megállapításra, hogy a hallgató ösztöndíj-mutatója alapján a homogén hallgatói csoportonként felállított rangsorban hol helyezkedik el. Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatók a csoportjuk átlagának elérésétől jogosultak. A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. A hallgatói csoportok összetételét a KHÖK határozza meg. A homogén hallgatói csoportok kialakításánál arra kell törekedni, hogy azok létszáma minél magasabb legyen. (4) A hallgatók tényleges ösztöndíja szakonként, a csoportindexük alapján történő sorban állítás után határozható meg. A csoportindex a tanulmányi eredmények azon mérőszáma, amely összehasonlíthatóvá teszi a hallgatók teljesítményét, függetlenül attól, hogy milyen szakon, évfolyamon illetve homogén csoportban nyertek eredetileg besorolást. (5) A tanulmányi ösztöndíj kiszámításának módját, a csoportindex kiszámítását egy példán keresztül az 1. számú melléklet tartalmazza. (6) A kreditrendszerű képzésben az előző megkezdett félévben 15 kreditpontot nem teljesítők, továbbá a más felsőoktatási intézményből átvett hallgatók az átvételt követő első félévben tanulmányi ösztöndíjat nem kapnak. (7) A főiskolán belül más szakról, képzési formából nappali tagozatra átvett, külföldi részképzésen az előző félév(ek)ben részt vett, illetve szünetelő hallgatói jogviszonyát beiratkozottá tévő hallgató tanulmányi eredményének megállapításáról az illetékes Tanulmányi Bizottságnak rendelkeznie kell. (8) Felsőoktatási intézménybe első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (9) Tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. (10)A felsőoktatási intézménynek a szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre. BMF és közéleti ösztöndíjak 8. (1) A BMF ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmenő, kiemelkedő szakmai, tudományos, sport, kulturális és közéleti teljesítmények alapján pályázat útján nyerhetők el. (2) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban részesülhet a Főiskola minden hallgatója. (3) A pályázati feltételeket a félév kezdetekor a rektor és az FHÖK határozza meg és hozza nyilvánosságra. (4) A pályázatokat az FHÖK-nek kell eljuttatni a szorgalmi időszak 2. hetének végéig, amelyek elbírálásáról a kiírók gondoskodnak október, illetve március 5-ig. 8

9 (5) A BMF ösztöndíjban a főiskola hallgatóinak maximum 1 %-a részesedhet, havi összege nem lehet kisebb a hallgatói normatíva 15%-ánál, és nem lehet több 30%-ánál. (6) Köztársasági és BMF ösztöndíj együttesen nem adható. (7) A közéleti ösztöndíjban az FHÖK alapszabályában, illetve annak mellékletében meghatározott feladatokat ellátók az ott meghatározott összegekkel részesülhetnek az FHÖK javaslatára. A közéleti ösztöndíjak havi rendszerességgel az egyéb ösztöndíjakkal együtt kerülnek kifizetésre. (8) Az ösztöndíjas hallgatók névsorát nyilvánosságra kell hozni. A hallgató szociális helyzete 9. (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. (3) A hallgató szociális helyzetének megítélésére a DJB jogosult. (A pályázati űrlapot és pontozó lapot lásd: 4. számú melléklet.) Rendszeres szociális ösztöndíj 10. (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva, illetve mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy 9

10 b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíjában részesül. (5) A pályázatok feltételrendszerét az FHÖK határozza meg, ennek során az adhatóság kritériumait egyértelmű és jól ellenőrizhető szempontokhoz kell kötni. (lásd: 4. melléklet) (6) A pályázatokat 4. melléklet szerinti pályázati űrlapon kell eljuttatni a KHÖK döntése alapján a kari hallgatói irodába a szorgalmi időszak második hetének végéig. (7) A rendszeres szociális támogatást a DJB ítéli oda egy félévre az FHÖK egyetértésével. A döntésről készült jegyzőkönyveket az FHÖK irattárában kell elhelyezni. Az FHÖK elnökének aláírásával ellátott, a szociális támogatás összegét tartalmazó listákat október, illetve március 5-ig kell átadni az illetékes Tanulmányi Osztály vezetőjének. (8) A szociális támogatások elbírálása során biztosítani kell a pályázatok bizalmas kezelését. Rendkívüli szociális ösztöndíj 11. (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató részletes indoklást tartalmazó kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer a DJB-nek döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. (3) A rendkívüli szociális támogatás kifizetése a szociális alapú támogatás keret terhére történik. A rendkívüli szociális segély nagysága minimum a hallgatói normatíva 10%-a. Alaptámogatás 12. (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 10. (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 10. (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 13. (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, az Ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait az oktatási és kulturális miniszter rendeletben állapítja meg, meghatározza annak a havi egy főre jutó legnagyobb összegét is. (3) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, 10

11 azonban nem haladhatja meg a (2) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (4) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (5) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (6) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól, és azt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül teljes egészében szünetel. (8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. (9) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn, de legfeljebb 15 napon belül írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, c) tanulmányok halasztása. (10) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. Köztársasági ösztöndíj 14. (1) Az oktatási miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgató részére - egy tanév időtartamára, a felsőoktatási intézmény előterjesztésére - köztársasági ösztöndíjat adományoz. (2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (3) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. A felsőoktatási intézmény szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg. (4) Köztársasági ösztöndíjban az a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. (5) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt - a felsőoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (6) A főiskolán köztársasági ösztöndíjban részesíthető, aki az előző tanév mindkét félévében 4,0-nél jobb tanulmányi átlag eredményt (kreditrendszerben a kreditindex) ért el és a Hallgatói Önkormányzatban, tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végez. 11

12 (7) A köztársasági ösztöndíjra a kérvényt 3 példányban minden évben a BMF köztársasági ösztöndíj pályázatra vonatkozó Felhívás és Eljárási Rendjében megjelölt időpontig az oktatási miniszterhez címezve kell az illetékes tanulmányi osztályhoz benyújtani. (8) A kar dékánja a pályázókat rangsorolja és véleményezi a KHÖK-kel egyetértésben, majd a pályázatokat a leckekönyv másolatokkal együtt megküldi a rektornak a BMF köztársasági ösztöndíj pályázatra vonatkozó Felhívás és Eljárási Rendjében megjelölt időpontig. (9) A kar dékánja minden pályázatot továbbítani köteles. A pályázatok alapján a Szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (10) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (11) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (12) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az e paragrafusban meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni. (13) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból. Kollégiumi elhelyezés, alapszolgáltatás 15. (1) Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a Főiskolára illetve aki hallgatói jogviszonyban áll függetlenül attól, hogy milyen képzési szakra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. (2) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről pontozásos rendszer alapján kell dönteni. A pontozási rendszer megismerését, a megpályázható férőhelyek helyszíneit, az adott helyszíneken nyújtott szolgáltatások körét, illetve a fizetendő térítési díjakat, a pályázati kérelmek benyújtása előtt közzé kell tenni. (3) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 28. (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót a felsőoktatási törvény 52. -ának (2) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés felsőoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A pontozás 100 pontos rendszerben történik. Az egyes szempontok az alábbi súlyozással kerülnek figyelembe vételre : a) Szociális helyzet (egységesen): 50 pont (50%) b) Tanulmányi eredmény: 40 pont (40%), Leendő első évesek esetén: 50 pont (50%) c) Közélet, sport, egyéb: 10 pont (10%), Leendő első évesek esetén: 0 pont ( 0%) Az FHÖK által megadott tisztségeket betöltő, kimagasló közéleti tevékenységet folytató hallgatók (maximum 25 fő) a fentieken túl plusz pontokra jogosultak, amely maximum az összpontszám 70%-a lehet. (5) A kollégiumi jelentkezések és azok elbírálásnak részletes szabályait, illetve a szervezeti kereteit, továbbá a pontozásos rendszer részletezését a BMF Kollégiumi Jelentkezések Elbírálásának Eljárási és Szervezeti Rendje tartalmazza. A szociális helyzet értékelését a 9. (3) bekezdése szerint a Hallgatói Önkormányzat Diákjóléti Bizottsága végzi. (6) A kollégiumi elhelyezés egy tanévre, a tanévhez tartozó szorgalmi, valamint vizsgaidőszak idejére szól. 12

13 Ettől eltérő bentlakás (VII-VIII. hó) külön kollégiumigazgatói engedélyhez és térítési díjhoz kötött, mely rendelkezésnek összhangban kell lennie a kollégiumi Szabad férőhelyek hasznosítása című szabályzatával. (7) A hallgatói (kollégiumi) jogviszony megszűnése esetén az érintett hallgatónak a határozat kézhezvételétől számított 2 héten belül ki kell költöznie a kollégiumból. (8) A kollégiumi alapszolgáltatásokat, valamint a kollégium használatára vonatkozó szabályokat e szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza. (9) A kollégiumból való kiköltözésre és a kollégiumi jogviszony megszüntetésére vonatkozó kérelmet, a hallgatónak írásban kell benyújtania, saját kollégium esetén a kollégium vezetőjének, bérlemény esetén a bentlakó nevelőtanárnak. (10) A kollégiumi felvételi eljárás során egyenlő felvételi esélyt kell biztosítani a Főiskola minden hallgatója számára, ennek során figyelembe kell venni a képzés helyének és a kollégiumi elhelyezés helyszínének távolságát, illetve a hallgató által igényként megjelölt helyszínek sorrendjét. (11) A lakhatási támogatás e rendelet hatálya alá tartózó hallgatók után biztosított intézményi összegének 70%-át kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújításra kell felhasználni. A nyári szakmai gyakorlat alatt járó támogatás 16. (1) A nyári szakmai gyakorlat idejére pénzbeli támogatás a normatív keret terhére nem adható. (2) A tantervben előírt nyári szakmai gyakorlat idejére - a hallgató kérésére kollégiumi elhelyezést kell biztosítani a főiskola kollégiumában, amelynek térítési díja a 15. (6)-ban meghatározott összeg. Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret 17. (1) A tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva, a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított, intézményi összegének 24%-át a felsőoktatási törvény ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a Főiskola. (2) Az (1) bekezdés szerinti részről évente Jegyzetbizottság javaslatára a Rektori Tanács - a felsőoktatási törvény előírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével rendelkezik. (3) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. Sport- és kulturális tevékenység támogatása 18. (1) A sporttevékenységek körébe tartozik különösen a főiskola keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (2) A kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a főiskola keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. (3) A sporttámogatás összege a felsőoktatási törvény a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás 10%-a. 13

14 (4) A kulturális támogatás összege a felsőoktatási törvény a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás 10%-a. (5) A sporttevékenység támogatására szolgáló keret felhasználására beérkezett igényekről Sporttámogatásokat Elbíráló Bizottság a HÖK egyetértésével dönt minden félév 3. hetének végéig. Az öt fős Bizottságot, amelynek 2 fő hallgató tagja van a Szenátus bízza meg. A hallgatói tagokat az FHÖK delegálja. (6) A kulturális tevékenység támogatására szolgáló keret felhasználására beérkezett igényekről a Kulturális Támogatásokat Elbíráló Bizottság a HÖK egyetértésével dönt minden félév 3. hetének végéig. Az öt fős Bizottságot, amelynek 3 fő hallgató tagja van a Szenátus bízza meg. A hallgatói tagokat az FHÖK delegálja. Hallgatói munkadíj 19. (1) Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett a) oktatási, b) kutatási tevékenység, valamint c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. A külföldi állampolgárságú hallgatók díjfizetése, támogatása 20. (1) A külföldi hallgatók költségtérítéses formában, vagy állami ösztöndíjasként vehetnek részt a főiskolai képzésben. (2) A költségtérítéses képzésre felvett külföldi hallgatókra jelen szabályzat 29. -a vonatkozik. (3) A költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli hallgatók esetében - kérésükre - szociális helyzetük figyelembe vételével a költségtérítés nagysága csökkenthető, amelyről a Tanulmányi Bizottság dönt. (4) Jelen szabályzat 27. -a az állami ösztöndíjas külföldi hallgatókra is vonatkozik. Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje 21. (1) A kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve - az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, c) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (4) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket. A január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények 14

15 folyósítják. (5) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat. (6) A pályázatot a költségvetési törvényben meghatározott keretek között az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (7) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (8) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (6) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (7) bekezdésben megállapított elvek alapján szükség szerint szakértők bevonásával dönt a pályázatokról. (9) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe. (10) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. (11) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (12) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje 22. (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat. (2) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsőoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíjjal kapcsolatos kérdéseket a főiskola az alábbiak figyelembevételével szabályozza: a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a főiskolában szokásos módon, valamint a főiskola honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a főiskola lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen részképzés esetében a főiskola előírhatja a támogatás legfeljebb felének visszafizetését. 15

16 Magyar állampolgár által államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje 23. (1) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéséhez az Oktatási Minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújthat segítséget. (2) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el. (3) A pályázatot a költségvetési törvényben meghatározott keretek között az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven - az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint - államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja. (4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (5) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján szükség szerint szakértők bevonásával dönt a pályázatokról. (6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. III. rész A hallgatók által fizetendő díjak és térítések Általános szabályok 24. (1) Az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgató - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtől kezdődően, mesterképzésben a teljes tanulmányi idő alatt képzési hozzájárulás fizetésére köteles. A hátrányos helyzetű hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles. (2) A hallgató által fizetendő képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámoknak - az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított - számtani átlaga és a költségvetési évet megelőző második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka. (3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a Főiskola állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A Főiskola a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát - a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint - mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsőoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszámának és a (2) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét. (4) A képzési hozzájárulásból származó bevétel 50%-át a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani. (5) A hallgatók a kollégiumi elhelyezésért, férőhely igénybevételéért kollégiumi térítési díjat fizetnek. Ennek mértékét tanévenként az FHÖK-kel egyetértésben a Főiskola Szenátusa határozza meg. (6) A főiskola az FHÖK egyetértésével - minden olyan egyéb szolgáltatásért, amelyek nem kapcsolódnak a 16

17 képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez - a szolgáltatás igénybevétele esetén - szolgáltatási díjakat is megállapíthat. (7) A külföldi részképzésben részt vevő hallgatók díjfizetési kötelezettségeik alól a Tanulmányi Ügyrend alapján mentesülhetnek. A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályai 25. (1) A Főiskola a képzési hozzájárulás mértékét - figyelembe véve a képzési hozzájárulás irányadó éves összegét - az irányadó összeg százalékában az intézményben szakonként, képzési áganként, képzési területenként egységesen határozza meg. (2) A BMF-en a képzési hozzájárulás éves összege alapképzésben 105 ezer Ft, amely összeget a szeptemberében az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében, alapképzésben tanulmányait megkezdő hallgatónak, a képzés második évfolyamától (harmadik félévétől), fizetnie kell. (3) A BMF-en a képzési hozzájárulás éves összege mesterképzésben 150 ezer Ft, amely összeget a szeptemberében az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében, mesterképzésben tanulmányait megkezdő hallgatónak, a képzés második évfolyamától (harmadik félévétől), fizetnie kell. (3) Alapképzésben a tanulmányok második évére, mesterképzésben az első évére megállapított képzési hozzájárulás mértéke - az adott szakon adott évben tanulmányokat kezdő hallgatók vonatkozásában - nem emelhető. A képzési hozzájárulás mértékét a felvételi tájékoztatóban és a tanév megkezdését megelőzően az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A képzési hozzájárulás megállapítása során a költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni. (5) A hallgató a felsőoktatási törvény 56. -ának (3) bekezdése alapján létrejött további (párhuzamos) jogviszony esetén minden intézményben köteles a képzési hozzájárulás megfizetésére. (6) A félévre megállapított képzési hozzájárulást - a hallgató választása alapján - havonta egyenlő részletben vagy képzési időszakonként egy összegben kell teljesíteni. A befizetésről a felsőoktatási intézmény igazolást köteles kiadni. A képzési hozzájárulás befizetése a Neptun rendszeren keresztül történik. Kollégiumi térítési díj 26. (1) A hallgatók a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek. (2) A kollégiumi térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. (3) A kollégiumi térítési díj összegét tanévenként a Rektor és az FHÖK közötti megállapodásban kell rendezni a tárgyév május 30-ig, a (4) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével. (4) A kollégiumi térítési díj a kollégiumok komfortfokozatához igazodik. A kollégiumok komfortfokozatba sorolásának alapelveit (I-IV. kategória) a 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet 22. (3) bekezdése, míg a kollégiumi térítési díj maximális összegét a 23. (1) bekezdése tartalmazza. (5) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. (6) A költségtérítéses képzésben részt vevő, valamint a külföldi hallgatók által fizetendő kollégiumi térítési díjakat a főiskola jelen szabályzatának 2. számú melléklete tartalmazza. (7) A kollégiumi térítési díj befizetési határideje a tárgyhó 15. napja, kivéve szeptembert, amikor a tárgyhó 25. napja. A kollégiumi térítési díj határidőn túli befizetése esetén, szolgáltatási díjat kell fizetni. (2. sz. melléklet) (8) A kollégiumi térítési díj befizetési határidő 2 hónappal történő túllépése esetén a hallgató felszólítása után a hallgató kollégiumi jogviszonyát meg kell szüntetni. (9) A kollégiumi térítési díj befizetése a Neptun hallgatói nyilvántartó rendszeren keresztül átutalással történik. 17

18 (10) A hallgató rendkívül indokolt esetben részletfizetési kedvezményt vagy a fizetési kötelezettség halasztását kérheti a 28. (4-7) bekezdésben leírtak szerint. (11) A kollégiumi térítési díj fizetési kötelezettsége a hallgató kollégiumi jogviszonyának idejére áll fenn. Kollégiumi jogviszony felmondása, megszűnése esetén a megkezdett hónapra fizetendő kollégiumi térítési díj megosztására nincs lehetőség, az adott hónapra a teljes térítési díj összegét kell átutalni. Egyéb díjak és térítések 27. (1) A hallgatók az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve más szabályzatában rögzített (adminisztratív, fizetési, tanulmányi) kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése estén díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet magasabb a költségvetési törvényben az adott évre megállapított hallgatói normatíva 5%-ánál. (Lásd 2.sz. melléklet 3.pont) (2) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele a hallgatói jogviszony fennállása alatt. (3) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, jelen szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. (4) A TVSZ-ben meghatározott ugyanabból a tantárgyból tett 3. illetve további vizsgákért a hallgató ismétlő javítóvizsgadíjat fizet, amelynek alkalmankénti összege 2000 Ft. (5) A TVSZ 24. (6) bekezdésben szabályozott félévközi jegy vizsgaidőszakban történő pótlása ismétlő javítóvizsgának minősül, így ismétlő javítóvizsgadíjat kell fizetni, amelynek összege 2000 Ft. (6) A TVSZ 24. (7) bekezdésben szabályozott aláírás vizsgaidőszakban történő pótlása, ismétlő javítóvizsgának minősül, így ismétlő javítóvizsgadíjat kell fizetni, amelynek összege 2000 Ft. (7) A főiskola az FHÖK egyetértésével a hallgatók részére az e szabályzatban rögzített díjakon felül csak olyan szolgáltatásokért állapíthat meg díjakat - a szolgáltatás igénybevétele esetén - amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. (8) A különféle díjak, szolgáltatások és térítések mértékei a Szabályzat 2. számú mellékletében találhatók. A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai 28. (1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat. (2) A hallgató szociális alapon az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása: a) a képzési hozzájárulás, b) a térítési díj, c) a kollégiumi díj. (3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján mentesíthető a fizetési kötelezettség alól a) a képzési hozzájárulás, b) a felsőoktatási törvény a (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében. (4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg (I. 18

19 rész 2. Értelmező rendelkezések). Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat. (5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a felsőoktatási törvény ának (4) bekezdése alapján meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. (6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a felsőoktatási törvény 27. -ának (11) bekezdése szerint létrehozott bizottság vagy az intézményi szabályzat hallgatói követelményrendszere részében megjelölt szervezet jár el. (7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. (8) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül - a bejelentkezett hallgatókról szakonként, képzési áganként, képzési területenként vagy az intézmény szabályzatában meghatározott egyéb tanulmányi osztályozás szerint - az összesített csoportindex alapján képzett rangsor szerinti hallgatók 24. (3) bekezdésben meghatározott része. (9) A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni. (10) Az intézmény a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét elengedheti, amennyiben a hallgatók képzéséhez kapcsolódó költségeket más saját bevétele terhére biztosítja. (11) A BMF közalkalmazottai és azok gyermekei számára a kari dékán a költségtérítési kötelezettségek alól teljes- vagy részleges felmentést adhat a közalkalmazott szociális körülményeinek mérlegelésével. Költségtérítéses képzés 29. (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy a felsőoktatási törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. A költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (3) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a felsőoktatási törvény 125. (1)-(2) bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. (4) A főiskola megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként a felsőoktatási törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki. (5) Ha a hallgató kimerítette a BMF TVSz 12. -ában meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (6) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (7) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban 19

20 jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma beleértve az államilag támogatott képzés idejét is meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (8) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (9) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell a felsőoktatási törvényben meghatározottak mellett a felnőttképzésről szóló törvény ában foglaltakat is. (10) A költségtérítés mértékét a főiskola Szenátusa állapítja meg a Felvételi szabályzat elfogadásával egyidőben. (11) A főiskola köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzétenni. (12) A főiskola köteles tájékoztatni a hallgatót e szabályzat rendelkezéseiről, az első félévre beiratkozott hallgatóval pedig a beiratkozáskor írásbeli szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a hallgató által első tanévben fizetendő díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. A főiskola a szerződést öt évig köteles megőrizni. (13) A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév május 31-éig a főiskolán szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (14) A főiskola a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók költségtérítési díját úgy állapítja meg, hogy az a jegyzetellátás térítési díját nem tartalmazza, azaz az állami finanszírozásban lévő hallgatókkal azonos díjakat fizetnek. A költségtérítés mértékét a szabályzat 3. sz. melléklet tartalmazza, az itt szereplő díjtételek vonatkoznak a költségtérítéses képzésben résztvevőkre is. A távoktatásban résztvevők költségtérítési díja tartalmazza a távoktatási képzési anyagok díját is. (15) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató félévi költségtérítési díja a felvett kreditek arányában állapítható meg úgy, hogy a felvett kreditektől függetlenül alaptérítésként a költségtérítési díj 30%-a (távoktatásban 50%-a) mindenképpen befizetendő. Az egy kredit költségtérítési díja egyenlő a költségtérítési díj 70%-a (távoktatásban 50%-a) osztva az átlagos kreditértékkel, amely nappali tagozaton 30, esti, levelező, távoktatási tagozatokon 26. A kreditértékkel nem rendelkező tantárgyak esetében a heti óraszámmal azonos kreditszámot kell a számításnál alapul venni. (16) A költségtérítés díját a (13) bekezdésben szereplő írásbeli szerződés aláírását követő 8 munkanapon belül a Neptun rendszeren keresztül át kell utalni, ha ez nem történik meg a beiratkozás törlődik, teljesülés esetén véglegesedik. (17) Az a hallgató, aki a díjfizetési kötelezettségének az előírt határidőn belül nem, vagy nem teljes egészében tesz eleget, nem iratkozhat be, illetve a vizsgaidőszakot nem kezdheti el kivéve a (21) és (18) bekezdésben szereplő eseteket. A díjfizetési kötelezettség a hallgatói jogviszony idejére fennáll. Az ezen időszakra be nem fizetett költségtérítési díj utólagos beszedésére a főiskola a jogszabályokban biztosított kereteken belül intézkedik. (18) Az intézmény köteles visszafizetni a befizetett költségtérítési díj 80%-át, ha a hallgató a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónap belül írásban bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (19) A félév közben beadott passzív félév iránti ill. saját kérésre történő elbocsátási kérelmek esetén a befizetett költségtérítési díj nem igényelhető vissza. (20) A kari dékán kimagasló tanulmányi eredmény (hallgató előző féléves kreditindexe legalább 4-es) esetén a hallgató kérelmére engedélyezheti a költségtérítés díjának kedvezményes megállapítását, amely legfeljebb 50 %-a lehet az előírt költségtérítési díjnak. (21) A kari dékán szociális helyzet alapján a hallgató kérelmére engedélyezheti a költségtérítési díj 20