A mézgás éger (Alnus glutinosa)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mézgás éger (Alnus glutinosa)"

Átírás

1 Az év fája 2009 A mézgás éger (Alnus glutinosa) BOTANIKAI JELLEMZÉSE Nevezéktana A mézgás éger (Alnus glutinosa) tudományos nemzetségneve (<alnus>) a régi rómaiak köznyelvében már ezt a fajt fedte, amely a kelta al = -nál, nél és a lan = part szóösszetételből származhat. Azaz azt a fát jelölték az allan szóval, amely vizek partjainál nő. A latin eredetű fajnév (<glutinosa>) mézgást, enyvest jelent. Ez utóbbi e faj fiatal hajtásainak, rügyeinek ragadósságára utal. Innen származik a magyar mézgás éger, enyves éger megnevezés is, míg a berekfa egykori neve az élőhelyére (berek = vizenyős terület) vonatkozik. Érdekesség, hogy LINNÉ még a nyír nemzetségbe sorolta, s először, 1753-ban Betula alnus var. glutinosa névre keresztelte, később, 1759-ben adta neki a Betula glutinosa nevet. A ma is érvényes tudományos név GÄRTNERtől származik 1791-ből. Alaktana A fa habitusa nagyon jellemző, s ez alapján már messziről is felismerhető. Sudarlós, egyenes törzse végigfut a korona csúcsáig, oldalágai vékonyak, többé-kevésbé vízszintesen elállnak, s felfelé haladva egyre rövidebbek lesznek. E miatt koronája piramis alakú, s nagy fényigénye miatt állományban a törzs felső részére tolódott. Megjelenése hasonlít a lucfenyőére, e miatt a Délvidéken a völgyek lucfenyőének is nevezik, egyben utalva egyik jellemző élőhelyére is. Ezt a jellemző architekturális felépítését az ortotróp elágazási rendszerének köszönheti (miként a lucfenyő is). Nagyon jellemző rá az ún. szilleptikus hajtásképzés, azaz az éves (hosszú)hajtásokon még ugyanabban a vegetációs időszakban szokatlan módon kisebb oldalhajtások képződnek, amelyek a fiatal egyedeknél ismételten elágazhatnak. Ezáltal a korona besűrűsödik, s a levelek a fényt jobban tudják hasznosítani. Égeróriásokról alig van adat, Németországban állítólag 1 m törzsátmérőt meghaladó példányok is élnek, nálunk azonban a legnagyobbak is jóval elmaradnak tőlük. A mézgás éger egyik jellemző alaki sajátossága, hogy hajtásán a levélripacsokon 3 egyforma edénynyaláb-végződést láthatunk, míg a hazánkban is élő rokonainál (hamvas éger, havasi éger) egy középső nagyot és két nem feltűnő szélsőt. Kérge feketésszürke színű, a német nyelvben ezért fekete égernek (Schwarz-Erle) nevezik. Lombja ősszel nem színesedik be, a szikkadt levelek zölden hullanak le. E jelenségben a szimbionta nitrogéngyűjtő baktériumpartnernek is szerepet tulajdoníthatunk. Egylaki faj, azaz egyetlen egyeden belül, de elkülönült virágzatokban találhatók a hímnemű és a nőnemű virágai. A porzós virágzatokat barkáknak nevezzük, ezek 3-5-ösével a hajtás vége felé találhatók, virágzáskor megnyúlnak, 8-10 cm hosszúak. A termős virágok apró, fél cm hosszú füzérekbe tömörülnek, ezek 2-4-esével a porzós virágzatokon túl, a hajtás végén állnak. Különlegessége e fajnak, hogy mindkét ivarú virágzata már őszre kialakul, így azok szabadon telelnek át. A hármasával egymás mellett álló hímvirágokat egy nagyobb barkapikkely védi, a virágok virágtakarója 4-tagú lepel, belül 4 porzóval. A barkapikkelyek a tél folyamán szélükkel szorosan egymáshoz simulnak, az elfagyástól így védve a virágokat. Virágzáskor a barka jelentősen megnyúlik, a pollenszórás 2-4 napig tart, de a pollen mintegy négy héten át életképes marad. Termése apró makkocska, amelynél kétoldali, ún. bőrszegélyt

2 találunk, s ez levegővel telt. Ez repítőkészülékül szolgál, ugyanis a tél folyamán termései a szél szárnyán, olykor a víz felszínén terjednek tova. Termése vízbe hullva akár egy évig is megőrzi csíraképességét. A termős virágzat tengelye és a virágokat védő murvapikkelyek az ősz végére teljesen elfásodnak, így az égerekre jellemző terméságazat, az ún. áltoboz alakul ki. Ezek a zárvatermőknél szokatlan, magas csersavtartalmú áltobozok kinyílt állapotban még hosszabb ideig fennmaradhatnak a fán, ezzel különös külsőt kölcsönöznek e fajnak. Az égerlápokban sajátos képződmény az úgynevezett lábas éger, amely egyben speciális mikroélőhelyet is jelent. A lábas éger kialakulása három úton történhet, de egy-egy területen általában mindhárom módon kialakult lábas éger megtalálható. Az első lehetőség ennek a különleges képződménynek a kialakulására az, amikor a mézgás éger termése a hasonló termőhelyeken élő zsombéksás fajok csomóira hull, amelyeken azok kicsíráznak. A kis fácskák gyökereikkel körbefonják a zsombékokat, amelyek később a gyökerek közül kirohadnak, s így jönnek létre az idősebb mézgás égereknél a sajátos tartólábak. A lábas éger kialakulására a második lehetőség a termőhellyel van kapcsolatban. A tőzeges talajok levegőre kerülve kotusodnak, összeesnek, s a mézgás éger gyökfője, gyökérzete alatt megsüllyednek, így a gyökérzet felső része szabadra kerül, s ismét csak tartólábak alakulnak ki. A kialakulás harmadik útja az erdőhasználattal kapcsolatos. A mézgás égert általában tuskósarjakról újítják fel, többszöri kivágás és sarjaztatás után a gyökfők megvastagodnak, buckószerűvé válnak, lábasodnak. A lábas égerek lábai a vízből kiemelkedvén sajátos életteret nyújtanak sok állat-, növény és gombafajnak, amelyek a víz közelségét igénylik. Érdekességképpen megemlíthető, hogy nem csak a mézgás éger, hanem a hasonló termőhelyeken is élő magyar kőris szintén képes a lábasodásra. Gyökerén az akár alma nagyságot is elérő gyökérgümőkben nitrogéngyűjtő baktériummal (Frankia alni) él szimbiózisban. E baktériumok képesek arra, hogy a levegő molekuláris nitrogénjét (N 2 ) megkössék, s annak egy részét a szimbionta partner, a mézgás éger számára átadják. Cserébe a baktériumok kész asszimilátákhoz jutnak. Az ily módon megkötött nitrogén mennyisége hektáronként a 70 kg-ot is elérheti, a biomasszában fixált nitrogénnek pedig mintegy 70 %-át adja. A túlzott nitrogénellátásnak tudható be, hogy a mézgás éger még a nyár végén, ősz elején is aktívan fotoszintetizál, így a levelei nem érnek rá beszínesedni, azok zölden, vagy a fagyok hatására megfeketedve hullanak le. Nem hosszú életű fafaj, legfeljebb évig él, s ez a tulajdonsága is pionír jellegét erősíti. A gyakori tuskósarjak esetében az életkor jóval ez alatt maradhat. Elterjedése Európai elterjedésű fafaj, areájának északi határa Skandináviában 65 o 30 -ig megy fel, Oroszországban a Ladoga- és Onyega-tavak vidékéig ér. Ezeken a területeken a havi középhőmérséklet fél éven át 0 o C alatt marad. Az elterjedési terület keleti határa az Uralhegységnél fut, délen Kis-Ázsiában és az afrikai Atlasz-hegységben is megtalálható (mint ahogy a hasonlóan jó vízellátású termőhelyeken élő fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár is eljut ide) (1. ábra). A síkvidékeken, dombvidékeken, középhegységekben egyaránt megtaláljuk, a magashegységek patakjai mentén viszont testvérfaja, a hamvas éger (Alnus incana) váltja fel, szép példáját szolgáltatva az ún. vertikális vikarizmusnak (függőleges helyettesítésnek). A Pireneusokban 1200 m, az Alpokban 1800 m, a Kárpátokban 1300 m tszf. magasságra kapaszkodik fel. Természetes elterjedési területén kívül gyakrabban ültetik az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Afrikában is. Előfordulása

3 Kárpát-medencei vertikális megjelenése FEKETE LAJOS és BLATTNY TIBOR 1913-ban megjelent művéből (Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén) olvasható ki (1. táblázat). 1. táblázat Vertikális megjelenés a Kárpát-medencében átlaga Vertikális megjelenés m (tszfm.) felső határa Északnyugati-Kárpátok Közép-Kárpátok Északkeleti-Kárpátok Keleti-Kárpátok Déli-Kárpátok Délmagyarországi-hegyvidék Bihar-hegység Magyar-középhegység Szigethegyek Magyar Alpok Horvát Alpok Átlag 730 Legmagasabbra a Magas-Tátrában, Gerlachfalvánál a Pod Limbu alatt kapaszkodik fel (1290 m). A mai Magyarország területén leggyakoribb előfordulása Belső-Somogyban rajzolódik ki ( Somogy nyárfája ), sajnálatos módon alföldjeinken, különösen a Nagyalföldön erősen megritkult. Mai előfordulási mintázatát a 2. ábra mutatja. Élőhelye Pionír jellegű fafaj, könnyen tud meghódítani új, számára alkalmas területeket. Ebben segíti rendszeres, nagymennyiségű éves terméshozása, apró, repítőkészülékes, szélterjesztett termése, fiatalkori gyors növekedése. Erősen fényigényes, alsó, saját maga által árnyalt leveleinek jó részét már nyáron lehullathatja, a levéltömeg akár felétől is megszabadulhat ily módon. (E jelenség miatt sokan betegséget gyanítanak, ami nem helytálló feltételezés.) Nagy vízigény jellemzi, nagyon sokat párologtat, a mozgó- és pangóvizet egyaránt elviseli. Ennek megfelelően megtaláljuk a patakok mentén, ahol ún. patak menti ligeterdőket, égerligeteket alkot, s jellemző a lápterületeinkre is, ahol az égerlápok meghatározó, állományalkotó fafaja. Változatossága Az Alnus nemzetségnek mintegy 20 faja ismert, amelyek java részben az északi féltekén élnek, de bizonyos képviselőik Dél-Amerikába is eljutottak. Európa 4 égerfajjal

4 büszkélkedhet, a mézgás égeren és a már említett hamvas égeren (A. incana), havasi vagy zöld égeren (A. viridis) túl az Appeninni-félsziget déli felében él még a szívlevelű vagy más néven nápolyi éger (A. cordata). A mézgás éger kisebb fokú változatosságot mutat fel, alfajokat csupán Kis-Ázsiában különítettek el, az elterjedési terület többi részén főleg a levelek alakja, csúcsa, a levélnyél hossza alapján különböztettek meg változatokat, formákat. Két természetes úton keletkezett hibridje ismert, a hamvas égerrel létrejövő és hazánkban is ritkán fellelhető A. x hybrida, valamint a szívlevelű égerrel képzett A. x elliptica. Kevés kultúrváltozata van, amelyeket hazánkban nem nagyon ültetnek. Megemlíthető a jegenyetermetű cv. Pyramidalis, a szabdalt levelű cv. Incisa ill. cv. Laciniata, a fehérfoltos levelű cv. Maculata és a tavasszal aranysárga levelű cv. Aurea. A mézgás éger a pannon táj meghatározó eleme, térfoglalása azonban a vizes élőhelyeink átalakításával (lecsapolások, vízfolyás-rendezések) lényegesen lecsökkent, s ez a folyamat sajnos ma sem állt meg. ERDŐMŰVELÉSI TULAJDONSÁGAI A vízfolyások és lápos élőhelyeink egyik meghatározó fafaja a mézgás éger. Fontos szerepe van a nedves, vizes termőhelyek természetes szukcessziójában, mivel a hegy- és dombvidékek kimosott patakmedreinek minerális talajai kiváló termőhelyi feltételeket jelentenek természetes felújulására, növekedésére, fejlődésére. A mézgás éger hazai termőhelyi viszonyaink között viszonylag rövid életű ( év), gyors növekedésű fafaj. Hajtásképzése folyamatos, amelyet a termőhely nedvessége erősen befolyásol. A természetes vetényülésből származó magoncok az első évben cm-es magasságot érnek el, míg a második év vegetációs időszakának végére már 1-1,5 m-t, a harmadikra akár a 3 m-t is. A mintegy éves koráig megmaradó igen intenzív magassági növekedésének következtében évi 1-2 m-t is nő. Vastagsági növekedése éves koráig erőteljes (3-4 mm/év), amely azonban 50 éves kora után jelentősen csökken. Gyökérzete vertikális jellegű mélyre hatoló szívgyökér-rendszer, amelynek főbb jellemzői, hogy más hasonló fafajoktól eltérően nem található erős főgyökér, valamint vastag, hosszú oldalgyökér sem. A gyökérzet vastagságának átlagos átmérője: 0,5-3 cm. (Csak közvetlenül a tőrész alatt lehet vastagabb gyökereket találni.) Gyökérzetének 70-90%-a vertikális gyökér. Idősebb korában törzsének tövéből vékonyabb légzőgyökereket és vastag támasztógyökereket fejleszt. Szabad állásban éves, zárt állományban éves kortól kezd teremni. Bőséges termést általában 2-3 évente hoz, melynek feltétele a virágzási időszak, valamint az azt megelőző év kedvező időjárása. A virágrügyek már a vegetációs időszakban fejlődésnek indulnak, s annak végére teljesen kialakulnak, azonban virágzásra és termésérésre csak a következő évben kerül sor. A virágok egylakiak; virágzási idejük hazánkban február-március. Terméságazatai októberben érnek, de csak január-február hónapokban, a nagyobb fagyok hatására nyílnak fel az áltobozok és hullanak belőle ki a magok. A termésterjesztés módja anemochor (szél általi) és hydrochor (víz általi). A mézgás éger magjának ezermagtömege hazai termőhelyi viszonyaink között 0,1-2,5 g között változik, míg az európai szakirodalomban 0,7-1,5 g értékekkel lehet találkozni. Az áltobozok gyűjtésének ideje az időjárás függvényében december-január. Mivel az áltobozok nedvességtartalma magas, a gyűjtés után jól szellőzött helyiségben kell azokat szétteríteni. (Mintegy kg termésből lehet 1 kg magot kinyerni.) A szétterített áltobozokat vagy hagyjuk maguktól kinyílni ami 2-4 hétig is eltarthat, vagy

5 fenyőmagpergetőbe helyezzük, és ºC-on szárítjuk. A hőmérséklettől függően ez eltarthat 1-2 naptól napig. Az áltobozokban maradt magvakat rostán (lyukátmérő 1-3 mm) való rázatással, úsztatással, szeleléssel lehet kinyerni. A kipergetett magvak nedvességtartalma általában 8-9%, mely csak egy-két évig teszi lehetővé pincében való tárolásukat. (Bár a mag csírázóképességét ezalatt az idő alatt szinte teljes mértékben megőrzi, csírázási erélye azonban már ezen rövid idő alatt is csökken.) Hosszabb idejű tároláshoz a nedvességtartalom 5-7%-ra való csökkentése szükséges. Ezt 30 ºC-on történő 48 órás szárítással lehet elérni. Az alacsony nedvességtartalmú magvak vetése előtt 2-5 ºC-on történő 180 napos homokban való rétegelés szükséges. (Normális nedvességtartalmú magvakat is ajánlatos egy-két hónapig rétegelni, azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy minél magasabb a mag nedvességtartalma, annál kisebb a fagytűrő-képessége, és a hideggel szembeni ellenállósága.) Sajnos a mézgás éger magjának csírázóképessége alacsony (20-40%), ezért a csemetetermesztés során ügyelni kell arra, hogy a kelésig a talajfelszín mindig csillogó nedves állapotban legyen. A rendszeres öntözés azonban erősen igénybe veszi a talajszerkezetet, így csak a megfelelően laza és szerves anyagban gazdag talaj alkalmas vetésre. Általában a vetés utáni nap környékén kel. Vetésre az április eleji időszak az optimális, de április ig mindenképpen földbe kell kerülnie a magnak. A hazai és a külföldi tapasztalatok alapján az egy m 2 -en megnevelhető csemeteszám: (!) db. Ha túl sűrű a vetés, és rosszak a fényviszonyok, a csemeték fejlődése nem kielégítő (10-30 cm), így ezeket vissza kell iskolázni. Számos esetben érdemes 2/0-s csemetét nevelni, amelynek minimális magassága néhány európai ország csemetekereskedelmében használatos szokványok szerint 1 m. Ebben az esetben db/m 2 csemetekihozatallal lehet számolni. Csemetenevelés során az ágyások gyommentesen való tartása fontos, illetve célszerű 4-6 leveles kortól ezeket lombtrágyázni. Csemetekorban a rendszeres öntözés és a talajlakó gombák következtében csemetedőlés léphet fel, ami ellen megfelelő vegyszerekkel kell védekezni. A mézgás éger erdőnevelési szempontból fontosabb tulajdonságai: (i) fényigényes és fiatalon gyorsan nő; (ii) törzse egyenes, hengeres; (iii) hajlamos a fattyúhajtásodásra (sok alvórügye van, ezért gyakoriak a vízhajtásos egyedek); (iv) kiváló a visszaszerző-képessége. Ezen tulajdonságaiból következik, hogy állományai inkább fiatal korban igénylenek erőteljesebb erdőnevelési beavatkozást. A mézgás éger faállományokban termőhelytől függően egy-két tisztítás elvégzése szükséges, melynek során az alászorult és a vékonyabb egyedeket kell kiszelektálni. A törzskiválasztó gyérítéseket éves korban szükséges elvégezni, úgy, hogy a javafákat a kimagasló és uralkodó szintből kell kiválasztani. A növedékfokozó gyérítés végrehajtása szintén termőhelytől függően közepes erélyű és pozitív jellegű szelekció. A mézgás égeresek természetes erdőfelújítását elsősorban az alábbi tulajdonságai segítik: (i) magzókorát korán éri el, és rendszeresen terem; (ii), az újulat növekedése gyors; (iii) sarjadzóés visszaszerző-képessége kiváló; (iv) károsítókkal szemben viszonylag jó ellenállóképességgel rendelkezik. A természetes erdőfelújítás során azonban csak akkor tudunk sikerrel járni, ha az áltobozokból kipergő magvak nedves és gyommentes talajra hullanak, így a csírázás, és az újulat megmaradás feltételei adottak. Ellenkező esetben sajnos a gyorsan csíraképességét elvesztő mag teljesen kiszárad, vagy a kicsírázott magvak az erős árnyalás következtében nem fejlődnek megfelelően és elpusztulnak. Számos szerző szerint jelentősebb vízszabályozás nélkül az égeresek természetes erdőfelújítása igen nehézkes, így csak a sarjaztatás jöhet szóba, ami a fafaj kiváló visszaszerző-képessége következtében könnyen kivitelezhető. A mézgás éger poliploid fafaj, 2n=28 kromoszómaszámmal. Mérsékelten polimorf, a hamvas égerrel alkotott hibridje: Alnus x hybrida. A környezeti hatásokra a mézgás éger, mint általában az éger nemzetség fafajai, gyorsan reagál, ami a populációk nagy fenológiai plaszticitása miatt lehetséges. Az állományok igen eltérő genetikai különbségeit a helyi

6 populációkat ért különböző szelekciós hatások, és a kis populációkban bekövetkezett jelentős mértékű rokonpárosodás okozzák. A mézgás éger nemcsak a hagyományos erdőtelepítések és erdőfelújítások fafaja, hanem egyrészt a vizes, nedves élőhelyek meliorációjában, tájrehabilitációjában tölthet be fontos szerepet, másrészt erdősávokban különösen a nedves termőhelyek szélfogó erdősávjaiban lehet nélkülözhetetlen. ERDŐVÉDELMI VONATKOZÁSOK Kórokozói Sok kórokozója ismert, de gazdaságilag is jelentős károkat, az utóbbi évtizedben megjelent fitoftórás betegség kivételével, hazánkban nem okoznak. Az alábbiakban, a megtámadott növényi részek szerint csoportosítva, számba vesszük a mézgás éger fontosabb kórokozóit, utalva hazai előfordulásukra és gyakoriságukra is. Leveleket, hajtásokat megbetegítő kórokozók A mézgás éger levelein, hajtásain biotróf (élő növényi sejtekből táplálkozó) dérgombák, rozsdagombák és lisztharmatgombák, továbbá nekrotróf a (szöveti elhalást okozó és az elhalt szövetekből táplálkozó) kórokozók egyaránt előfordulnak. A dérgombák közül fiatal fákon, újulatokon helyenként előfordul a Taphrina tosquinetii, amely az egész levéllemezre, vagy annak nagy részére kiterjedő hipertrófikus elváltozásokat okoz. A levelek megnagyobbodnak, fodrosodnak, kagylószerűen meggörbülnek, halványzöld vagy sárgás színűvé válnak, olykor a hajtások is torzulnak. Idősebb fák levelein gyakori a Taphrina sadebeckii, amely 5-8 mmes, kerekded, a levéllemez síkjából enyhén kidomborodó, gyakran bíborszínű, később barnuló hólyagokat okoz. Az égerek levelein rozsdabetegséget Európában a Melampsoridium alni és az utóbbi években fellépett Melampsoridium hiratsukanum fajok idéznek elő. Magyarországon a mézgás égeren levélrozsda ritkán jelenik meg, a Melampsoridium alni előfordulásáról nincs is adatunk. A Melampsoridium hiratsukanum csemetekerti járványos fellépését 2001-ben tapasztaltuk. A járvány a következő években nem jelentkezett, illetve a betegség csak szórványosan fordult elő. Ez a rozsdagomba Kelet-Ázsiában őshonos, ahol az éger fajokon gyakori, köztes gazdája a vörösfenyő. Európai előfordulását először 1997-ben, a Balti államokban és Németországban, a hamvas égeren (Alnus incana) jelezték. A következő években más európai országokban és a mézgás égeren is fellépett. Ecidiumos alakját a vörösfenyőn Európában nem találták meg, a gomba terjedése csak az égeren fejlődő uredospórákkal történik. A lisztharmatgombák tekintetében régebbi hazai mikológiai adatok az égereken specifikus Microsphaera penicillata és a sokgazdás Phyllactinia guttata lisztharmatgombák előfordulásáról vannak. Mindazonáltal a mézgás éger lisztharmatbetegségének megjelenését az utóbbi évtizedekben nem tapasztaljuk. Kisebb-nagyobb nekrotikus foltokat, barna elhalásokat a mézgás éger levelein több gombafaj is előidézhet. Hazánkban egyes években gyakori a Gnomoniella tubaeformis tömlősgomba (konídiumos alak: Asteroma alneum). A nyár folyamán megjelenő, kerekded, kb. 1 cm-es nagyságig növekvő, barna levélfoltokat okoz. Csapadékosabb időjárású években nagyobb méreteket is elérő, szabálytalan barna foltokat is észlelhetünk a mézgás éger levelein. E tünet okozója az Apiognomonia alniella (konídiumos alak: Discula sp.). A két fenti kórokozó életciklusa megegyező. A vegetációs időszak alatt a levélfoltokban a konídiumos alak

7 acervuluszai figyelhetők meg. Az ivaros alak a lehullt levelekben, áttelelés után fejlődik ki. A tavasszal szóródó aszkospórák által történik a levelek elsődleges fertőzése. A Passalora bacilligera konídiumos gomba telepei a levelek fonákján találhatók. Nekrózist nem okoz, csak elhalványuló, sárgászöld foltokat figyelhetünk meg a fertőzött leveleken. Virágok, termések kórokozói Az égerek áltobozain a Taphrina amentorum dérgomba okoz terméstorzulást. A fedőpikkelyek 0,5-3 cm hosszú, bunkó vagy nyelv alakú, húsos képletekké alakulnak, amelyek eleinte rózsapirosak, majd rajtuk fehér, porszerű, deres bevonat alakul ki. A mézgás és a hamvas égeren nem ritka. A lehullt porzós barkákon tavasszal a Ciboria amentacea halványbarna, csésze alakú, 4-12 mm átmérőjű, mm hosszú nyéllel rendelkező apotéciumait lehet megtalálni. A lehullt áltobozokon ősszel a Ciboria viridifusca sárgásolajbarna, 1-4 mm átmérőjű, kehely alakú apotéciumai, a makkocskákon tavasszal a Ciboria alni (= Sclerotinia alni) 1,5-3 mm átmérőjű, világosbarna, tölcsér alakú apotéciumai jelenhetnek meg. Kéregben élő kórokozók A mézgás égeren több kéregelhalást okozó gombafaj is előfordul, legtöbbjük a legyengült fákat támadja meg. A Cryptodiaporthe oxystoma (= Valsa oxystoma) tömlősgomba peritéciumai az elhalt kéregből előtörő sztrómákban alakulnak ki, az aszkospórák hengeresek 8-12 x 1,5-2 μm nagyságúak. Pusztuló éger ágak kérgében sajátos kórokozó a Cryptosporiopsis alnea konídiumos gomba. A háncsba mélyedt, éretten felnyíló acervuluszok μm nagyságúak, a konídiumok megnyúlt ellipszoidok vagy bunkósak, x 6,5-10 μm méretűek. Csemeték tövi részén kéregelhalást okozhat a Diaporthe alnea (konídiumos alak: Phomopsis alnea), Angliában járványos fellépését is tapasztalták. E fenti kórokozók előfordulására és jelentőségére vonatkozóan hazai vizsgálatok nem történtek. A sokgazdás, kéregbetegséget okozó gombák közül a mézgás éger ágain, törzsén az évelő rákot okozó Nectria ditissima és Nectria galligena, továbbá a gyengültségi jellegű Valsa ambiens és Nectria cinnabarina kórokozók előfordulását említi a szakirodalom. Gyökér- és tőbetegségek (fitoftórás betegség) Fitoftórás betegség. A mézgás éger Phytophthora okozta új betegségét 1995-ben írták le Angliában. Magyarországon első alkalommal 1999 májusában, a Dél-hansági Erdészet területén azonosítottuk a tüneteket és a kórokozót is sikerült kitenyészteni a pusztuló fák tövétől vett talajmintákból. A betegséget egy korábban nem ismert, valószínűleg újonnan keletkezett fajhibrid Phytophthora okozza, amelynek faji leírása Phytophthora alni néven 2004-ben történt meg. A hansági területeken az égerfák pusztulása a betegség azonosítása előtt már néhány évvel korábban elkezdődött, amit az évgyűrű vizsgálatok is igazoltak. Tavasszal a koronában a levelek sárgulása, hervadása, majd az ágak száradása hívja fel a figyelmet. Ezek a koronában jelentkező tünetek nem specifikusak, egyéb, gyökereket károsító, vagy vízellátást zavaró tényezők, kedvezőtlen termőhelyi adottságok esetén is előfordulhatnak. A betegség specifikus tüneteit a fák tövi részén lehet megfigyelni, ahol a tőtől bizonyos magasságig felhatoló kéregelhalás és sötét izzadmányfoltok megjelenése tűnik szembe. A szöveti elszíneződés, elhalás a háncsot, kambiumot és az alatta levő fás részeket egyaránt érinti. A fák védekezési reakciójaként az elhalt kéregrész széleinél kalluszbordák növekednek, ami a törzsek tövi torzulását vonja maga után. A betegség azonosítását követően

8 az éger állományokban rendszeres vizsgálatokat végeztünk. A tünetes fák gyökérzónájából vett talajmintákból több más Phytophthora fajt is sikerült kitenyészteni és azonosítani (P. gonapodyides, P. citricola, P. inundata, P. megasperma, stb.) óta a Phytophthora alni-t már nem lehetett megtalálni egyik vizsgálati területünkön sem, míg a többi Phytophthora továbbra is izolálható volt a talajmintákból. Az éger csemeték mesterséges fertőzésével végzett patogenitási vizsgálatok a P. alni és a P. gonapodyides esetében adtak pozitív eredményt. A betegség azonosítását követő évek során a pusztulás alábbhagyott, és a fertőzött fák egy része látszólag kigyógyult. Úgy tűnik, jelenleg a betegség a hazai éger állományokat komolyabban nem veszélyezteti. A mézgás éger gyökereit és tőrészét a fitoftórákon kívül megtámadhatja a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea s. l.), különösen a legyengült fák esetében. Érdekes a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) mézgás égeren tapasztalt előfordulása a hegyvidéki, patak menti állományokban. A fatestet korhasztó gombák Az égerek specifikus törzskorhasztó gombája a ráncos rozsdás tapló (Inonotus radiatus). Inkább szaprotróf jellegű, a pusztuló vagy már elpusztult fák törzsén jelenik meg lápi és patak menti égeresekben egyaránt. A polifág törzskorhasztó gombák közül mézgás égeren a bükktapló (Fomes fomentarius), parázstapló (Phellinus igniarius) és a hozzá közel álló Phellinus nigricans, továbbá a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) előfordulása ismert hazánkban. A mézgás éger elhalt faanyagát a lombfák jellegzetes szaprotróf gombái korhasztják: Bjerkandera adusta, Daedaleopsis confragosa, Fomitopsis marginata, Ganoderma applanatum, Lenzites betulina, Stereum hirsutum, Trametes gibbosa, Trametes versicolor. Elhalt égerfákon specifikus a Stereum subtomentosum réteggomba, amelynek termőtesteit különösen a patak menti, elpusztult és kidőlt éger törzseken lehet megtalálni. Rovarvilága A mézgás éger rovarvilága, a legtöbb hazai fafajhoz hasonlóan, igencsak gazdag. Megtalálhatók benne olyan polifág, általánosan elterjedt fajok, mint a gyapjaslepke, de találhatunk közöttük kifejezetten az égerre specializálódott fajokat is, mint például az Eriophyes inangulis nevű gubacsatka. De haladjunk csak fokozatosan, különben könnyű elveszni a sok név és kárkép között. Általánosan elmondható, hogy az éger rovarközössége nagyfokú hasonlóságot mutat a nyír-, és bizonyos átfedést a nyár- és fűzfélék rovarközösségével. A levélen a leggyakoribb károsítók a levelészek. Két, egymáshoz morfológiailag igencsak hasonló faj a nagy égerlevelész (Melasoma aeneum) és a kék égerlevelész (Agelastica alni). Mindkét faj tipikus levélbogár mind megjelenésében, mind károsításában: a nemző domború testű, az álca jellegzetes szemölcsökkel borított. A kártételt pedig kezdetben vázasítás, majd a levelek lyuggatása, karéjozása, végül teljes elfogyasztása jellemzi. Hazánkban mindenhol gyakoriak, ahol fő gazdanövényük, az éger előfordul, de ezen túl megrágják a nyár, fűz és nyírfák leveleit is. A nagy égerlevelésznek kettő, a kék égerlevelésznek egy nemzedéke van hazánkban, bár a hosszú peterakási időszak miatt a generációk elhúzódnak és összemosódnak. Inkább az utóbbi faj hajlamos tömegszaporodásra. A levelészek népes családjából persze még számos faj nemzője és álcája fogyasztja az éger levelét (pl.: Phyllodecta tibialis, Galerucella lineola). További lombrágó bogarak az égeren a levélormányosok (pl.: Phyllobius arborator). Külön ki kell emelni a levéldarazsak álhernyóinak jelenlétét. Rendkívül falánk állatokról van szó, melyek ráadásul ritkán járnak egyedül, így 3-5 fős társaságban néhány óra alatt

9 elfogyaszthatnak egy levelet. Az Eriocampa ovata nevű fajt emelném ki, mely a hazai égeresekben mindenhol gyakori. Természetesen nem csak hagyományos módon lehet az éger levelével táplálkozni, lehet abban aknákat is készíteni. Ez jellemző például a bolhaormányosokra, melyek két faja is előfordulhat: a Rhynchaenus testaceus és a R. alni; vagy az aknázómolyokra (Gracillariidae), ahol a Phyllonorycter nemzetségből több faj is készít aknákat az égereken. Hasonlóan gazdag nemzetség a Coleophora, melyből legalább 10 faj (pl.: C. alnifoliae) hernyói aknáznak és szövögetnek az éger levelén. Itt sem szabad megfeledkezni a levéldarazsakról, melyek a már előbb említett társas levélfogyasztáson kívül aknázhatnak is. Legjobb példa erre a Fenusa dohrnii nevű levéldarázs, amely aknamunkáján túl arról is híres, hogy több kísérletet is végeztek vele a gazdanövény-rovar kapcsolat kutatása során (lásd Erdészeti Lapok CXXX 4. sz o.). Erdővédelmi jelentősége egyiknek sincs, de jelenlétük folyamatos. Szintén aknáznak, de már nem a leveleken, hanem a rügyeken az Argyresthia brockeella és az A. goedartella hernyói. A sodrómolyok (Tortricidae) közül az Epinotia tenerana emelendő ki, mely faj károsítása a virághoz, terméskezdeményhez köthető. A Curculio betulae nevű ormányosbogár álcája a termést fogyasztja. A rügyeken, illetve terméseken előforduló rovarközösségnél igen nagyfokú hasonlóság tapasztalható a nyírrel. A gubacsatkák közül az Aceria brevitarsa és Eriophyes inangulis nevű okoz gubacsokat a levélen. A fiatal hajtásokon fordul elő az égerfakabóca (Aphrophora alni). Ez a kistermetű, szívó szájszervvel felfegyverzett rovar ritkán kerül szem elé. Az álcák kakukknyál védelmében szívogatnak. Ezt a különleges váladékot, mely a kiszáradástól is védi őket, csak a kifejlett imágó hagyja el. A szívogatás helyén a vessző fölreped, megvastagszik, esetenként el is törik. Nem olyan gyakori faj, mint a közeli rokon fűz tajtékos kabóca, de legalább annyi tápnövényen megtalálható. A vastagabb ágakon és a törzsön sokféle rovar megtelepedhet. Ilyen például az égerfa szitkár (Synanthedon spheciformis). Egy tipikus üvegszárnyú lepkéről van szó, melynek az első pár szárnyán vannak még pikkelyfoltok, de a második pár szárny csak szegélyezett, a többi része csupasz. Jellemző a második potrohszelvényén látható sárga gyűrű is. Jelenlétére utal a fiatal égerfák tövénél kihulló, összetapadt rágcsálékkupac, amit nehéz észrevenni, mert a sűrű aljnövényzet többnyire betakarja a kihulló rágcsálékot. Ez a faj szintén előfordul nyíren is. A fiatal fák gyökfő részére egyesével, vagy kis csoportokban lerakott petéből kikelő álcák befurakodnak a kéregbe, kezdetben a kambium rétegben rágnak, itt telelnek, majd a fatest mélyebb rétegeibe rágják magukat. A báb ennél a fajnál is, mint a szitkároknál általában, kibújik a kéreg felszínére és ezt követően repül ki belőle a lepke. A tarka égerormányos (Cryptorrhynchus lapathi) azon ormányosok közé tartozik, melyek előszeretettel hajtják be ormányukat a test alá, így felületes szemlélő nem is tekinti őket ormányosnak. Álcája tipikus ormányos álca: has felé görbülő, lábatlan, csontszínű, barna fejjel. Az áttelelő nemzők fiatal fák és hajtások kérgét rágják. Az álcák a fatestben fejlődnek ki. A rágás helyén duzzanat keletkezik és jelenlétére rágcsálék is utal. A duzzanat fölötti rész gyakran elhal, letörik. Jelentős a kártétele suháng-, és anyatelepeken, valamint fiatalosokban. A rágási helyek kaput nyitnak a baktériumok és gombák további fertőzésének. Eredendően eurázsiai faj, melyet Észak-Amerikába is behurcoltak. Hazánkban előfordul egy- és kétéves fejlődési ciklusú populációja is. Az előbbinél a peték vagy az álcák, az utóbbinál először az álcák, majd a bogarak telelnek át. A generációs típus változhat: egyévesből kétévesre, és viszont. Az egy- és kétéves fejlődésű populációk fejlődési alakjai jelentősen átfedhetik

10 egymást, ezért az átmenetek leírása igen bonyolult. A vegetációs időszakban gyakorlatilag valamennyi fejlődési alakkal találkozhatunk. A nőstény előszeretettel rakja petéit sebzések (pl. nyesés) köré. Az éger díszbogár (Dicerca alni), ahogy az a nevéből is adódik, egy rendkívül dekoratív, fémes fényű bogár. Hazánkban elterjedt, de nem túl gyakori faj. Fő gazdanövénye az éger, de előfordul fűzön, bükkön, gyertyánon, dión és mogyorón is. Általában betegeskedő, vagy pusztulófélben lévő fán telepszik meg, de előfordulhat egészséges fán is. Legtöbbször az álcák által készített lapos, a kéreg és a fatest között futó, a szíjács külső részébe mélyedő járatokat figyelhetjük meg. Természetesen nem ez az egyetlen díszbogár faj, ami a mézgás égeren megtalálható. További Dicerca, Lampra és Agrilus fajokat is kinevelhetünk egy-egy megfelelő időben levágott ágból. A cincérek közül több faj is pusztuló, pusztulófélben lévő éger ágakban és törzsekben fejlődik ki. Jellemző képviselőjük a tarka égercincér (Saperda scalaris), melynek álcája jelentékeny gazdasági kárt nem okoz, de polifág tulajdonsága miatt más fafajokon (pl. gyümölcsök) jelentős lehet. Nem feledjük el azonban a védett fajokat sem! Ilyen például az igencsak polifág diófacincér (Aegosoma scrabricorne), vagy a nagy fürkészcincér (Necydalis major), melyek gyakran fejlődnek ki éger faanyagban. A szúbogarak közül az égeren megtalálhatjuk mind a kéregben költő fajokat (pl. Dryocoetes alni, Taphrorychus alni), mind a fában költőket is (pl. Xyleborinus alni). A kéregben költők jelentősége messze elmarad a más fafajokon, különösen a fenyőféléken előforduló fajokétól. A fában költő faj viszont annál érdekesebb. A Japánban 1909-ben leírt faj közel két évtizede ismert Európában, sőt, az 1990-es évek végén megjelent Észak-Amerikában is. Hazai adatunk még nincs a fajról, így jelentőségét is nehéz megítélni. Összefoglalva megállapítható, hogy az éger rovarközössége nagyfokú hasonlóságot mutat a nyír rovarközösségével, és nagyszámú polifág és specialista rovarnak kínál táplálékot. A megjelenő rovarok kártétele a csemetekerteket és anyatelepeket leszámítva minimális, nem veszélyezteti a fák, illetve faállományok fennmaradását. Jelentős mértékben hozzájárul azonban a patakmenti ligeterdők és égerlápok rovarközösségének kialakításához és fenntartásához. FAANYAGÁNAK TULAJDONSÁGAI ÉS FELHASZNÁLÁSA Az élőfa jellemzői m magasságra nő, az ágtiszta törzsrész m. Általában egyenes, hengeres, de néha a tőfeletti szakasz görbült. A mellmagassági átmérő 0,3-0,6 m (a véghasználati korban). A kérge fiatalon sima szürkésbarna sok keresztirányú paraszemölccsel, idősebb korban szürkésfekete táblás-cserepű. A kéreg vastagsága a kortól függően 1-3 cm. Általában éves korban termelik ki ( éves korig él, de növekedése 40 év után erősen lecsökken). A faanyag szöveti jellemzői Színes geszttel nem rendelkezik ( szijácsfa ), de a külső és belső geszt részek között kisebb színárnyalati különbségek vannak. Színe meleg sárgás, sárgásvöröses színű jellegzetes sötétebb bélfoltokkal (a keresztmetszeten vese alakúak, a hosszmetszeten rövidebb csíkok). Elszórt faegyedek sötét színű (ál)gesztet képezhetnek. A hullámos évgyűrűk határai elmosódottak. Szórtlikacsú fa, az edények finomak, a széles halmozott bélsugarak, amelyek az égeren kívül a gyertyán és mogyoró fájában fordulnak elő, szabad szemmel is kivehetők a keresztmetszeten. A húrmetszeten a bélsugarak gyakran sötétebb csíkok formájában láthatók.

11 Az éger fajok jellegzetessége, hogy frissen döntve fájuk húsvörös színű, később fokozatosan halványodik. A fatest szilárd sejtes alapállományát az átlagosan 1 mm hosszú farostok adják (55-60%). Az edények elszórtak, avagy 2-7 edényből álló húrirányú csoportokban fordulnak elő, gyakoriságuk csökken vastagabb évgyűrűk késői pásztájában. Az edények 50 m átmérő körüliek, mennyiségi részarányuk 25-30%. Az edényelemek közt gyakran látható létrafokos áttörés. A bélsugarak középmagasak (300 m), de keskenyek (10-12 m). Mennyiségük: 10-15%. A bélsugár tükrök jól láthatók, növelik a fa esztétikai értékét. Az edényekben tílisz nem található, nyitottak. Fahibák, károsodások, tartósság Az égernek viszonylag kevés a károsítója, de idősebb korban (40 éves kor után) gyakori a bélkorhadás, ill. a fagyrepedések mentén keletkező gombafertőzés. Ezek általában fehér, ill. vegyes típusú világossárga korhadás formájában jelentkeznek (Fomes, Pleurotus fajok). A törzsfa kedvező alaki tulajdonságú, egyenes, hengeres, de ritkán ér el nagyobb méreteket. A fatest belső fahibái közül e fafajnál is a göcsösséget kell kiemelni (gyakoriak a korhadt göcsök), megfigyelhetők rendellenes elszíneződések is (ezek utólag is keletkezhetnek vizes tároláskor, szárításkor). Az éger feldolgozásának tervezésekor fontos figyelembe venni, hogy a kitermelt faanyag a biológiai károsítókkal szemben kevésbé ellenálló, fülledékeny. Így a hengeresfa fűrészelését legkésőbb augusztus végéig el kell végezni. Furnér üzemekben célszerű a rönköt vízben tárolni. Tartósság: - szabadban: 5-20 év - vízben: kb. 500 év - szárazon: kb. 400 év Tartóssága állandó nedvességi hatás mellett kiváló, ezért már a rómaiak is szívesen alkalmazták vízépítéshez. Velence és Amszterdam egyes városrészei is éger cölöpökön nyugszanak. Váltakozó klimatikus igénybevételek esetén (szabadban való tárolás, felhasználás) az éger fája nem tartós. Így javasolható a belsőtéri, ill. a víz alatti felhasználása. Kültéri felhasználás esetén a védőszeres kezelés nem nélkülözhető. Fizikai és mechanikai tulajdonságai A mézgás éger közepesen lágy könnyű fafaj (a lágylombos fafajokhoz tartozik). Sűrűsége (kg/m 3 ): - abszolút szárazon: légszárazon (u = 12%): frissen termelve: átl. 820 Pórustérfogat: 68% Zsugorodás %-a: - húr irányban: 9,3 - sugár irányban: 4,3 - rost irányban: 0,4 - térfogati: 13,6 Tehát nem tartozik az erősen zsugorodó fafajok közé, de a húr- és a sugárirányú zsugorodási hányados a vetemedési ( teknősödési ) hajlamot mutatja. Az égerek rosttelítettségi határa viszonylag magas: 32-35%. A légszáraz állapotra (u= 12%) vonatkozó szilárdsági jellemzők (a rostokkal párhuzamosan) [MPa]: - nyomó (bütü): 31,0-54,8-77,0

12 - hajlító: 44,0-97,0-172,0 - nyíró 3,0-4,5-6,5 - húzó 55,0-94,0-140,0 Statikus hajlító rugalmassági modulusz (MPa): Ütő-hajlító munka (szilárdság) J/cm 2 : 2,5-5,4-10,8 Keménység (Brinell) MPa: - bütü: 33,0-38,0 - oldal: 7,0-8,0-17,0 Az adatok értékelése azt mutatja, hogy az éger viszonylag könnyű, puha fája kedvező szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel rendelkezik. Kémiai összetétel [%]: - extrakt anyagok: -vizes kivonás 2,5 -benzol-alkoholos kivonás 3,8 - cellulóz: 43 - hemicellulózok: 23 - lignin: 25 - járulékos anyagok: gyanta: 0,87, csersav 2,5 keményítő 1-2; zsír (viasz) 2,8; hamualkotók 0,5. A kérgét korábban felhasználták csersav nyerésére, mert azt 4.5%-ban tartalmaz. Erdei választékai [%]: - furnéripari rönk (elsősorban hámozási célra): 2-3; - fűrészipari rönk: 30-32; - papírfa, rostfa (forgácsfa): 40-45; - tűzifa (az alacsony fűtőérték miatt tűzifát csak az egyéb célra nem alkalmas farészekből készítenek): Megmunkálási sajátosságai Az éger fűrészipari feldolgozásakor a fülledékenység miatt nagy figyelem fordítandó a gyors felfűrészelésre (kevésbé fülledékeny, mint a bükk, vagy a gyertyán). A fűrészáru rakatok szakszerű kialakítása, takarása a faanyag elszíneződése, foltosodása miatt is fontos. A hézaglécezett fűrészáru két évig is tárolható. Az éger fűrészáru jól szárítható, de figyelmet (óvatosságot) igényel a nagy zsugorodási anizotrópia. Megfigyelhető még (mesterséges szárításkor a fűrészáru elszíneződése (foltosodása). Ez megelőzhető speciális klímakezeléssel (telített vízgőz mellett rövid ideig 95 C-ra való felmelegítés). Az éger fűrészáru természetes szárításakor 6 hónap alatt érhető el a 20-24% fanedvesség. A mesterséges szárítás ideje (10%-ig) a vastagságtól függően nap (kb. 1/3-a a tölgynek) Az éger Európában még ma is fontos furnéripari fafaj (jelentősége azért csökkent, mert a divatos biobútor gyártás fűrészáru alapanyagot igényel). Kiválóan hámozható, hasítható. A furnér szárításakor előnyös, hogy a geszt és a szijács nedvesség tartalma közel azonos. Az éger mechanikai megmunkálása (fűrészelés, gyalulás, marás) nem jelent nehézséget, de nagy előtolások alkalmazásakor a felület bolyhosodásra hajlamos. Kiválóan esztergályozható. Az éger könnyen és jól ragasztható mindenféle ragasztóanyaggal. Ugyanaz vonatkozik a szegezésére és a csavarozására. A különböző felületkezelő anyagok alkalmazásakor figyelembe kell venni nagy csersav- és zsírtartalmát (a felületet esetenként semlegesíteni kell). Egyébként jól pácolható (pl. dió, mahagóni stb. színekre) és a különböző eljárásokkal jól lakkozható. A ma divatos tömörfa frontfelületek esetén ( biobútorok ) a lakkozás helyett

13 elterjedt a felületek viaszolása és/vagy olajozása. A viaszolás előtt fontos a finom, szálirányú csiszolás. A biofelületkezelés is összekapcsolható természetesen előzetes pácolással. Acél tárgyakkal való érintkezéskor (nedvességi hatás mellett) az égerfa foltosodik. Felhasználási területei Ma az éger igen keresett fafajjá vált a bútorgyártásban. Az éger fűrészáruból meleg színű, hangulatos kisbútorokat, konyhákat, sőt lakószobákat is készítenek. Kedvelt fafaj a belső építészetben is (pl. falburkolatok). Fontos felhasználási terület a ceruzagyártás és egyéb fatömeg cikkeket, dísztárgyakat, sőt öntőmintákat is készítenek égerből. A vékonyabb, rövidebb faválasztékokat forgácslemezek, farostlemezek gyártására használják, de ezek papíripari célra is hasznosíthatók. Az éger külső téri és vízépítészeti hasznosítása ma háttérbe szorult a bútoripari és belsőépítészeti felhasználással szemben. Az éger természetesen ma is fontos fafaj a furnér-és rétegeltlemezgyártásban. A könnyen megmunkálható, melegszínű, környezetbarát faanyagot biztosító égernek az erdőgazdálkodásban való további felkarolása, szélesebb elterjesztése feltétlenül indokolt! KULTÚRTÖRTÉNETI, KERTÉSZETI ÉS TÁJI VONATKOZÁSAI Az enyves égerrel ritkán találkozunk a magyar tájon a vízrendezések óta. Egy-egy fennmaradt vizes élőhelyen, mint a Hanságban az Osli közelében lévő Csikos égererdőben tűnik fel különleges, mesebeli világ hangulatát árasztva (1. kép). A támasztógyökerek különleges látványa, a fekete lápföld és az idős fák sűrű lombkoronája sötétsége, a nedvesség ködös kipárolgásai misztikus hangulatot árasztanak, amely a költészetben és a népmondákban is visszatükröződik. A Villikirály Ki nyargal a szélben az éjen át? Egy apa az, ő viszi kisfiát. Karjába szorítja gyermekét, Átadja teste melegét. - Fiam miért bújsz az ölebe, ki bánt? - Apám, nem látod a Villikirályt? Koronája fehérlik, uszálya suhan. - a köd gomolyog csak, csak a köd fiam. Goethe A mitológiában is többször találkozunk az égerfával. Jankovics leírása szerint az éger görög megfelelője Phoróneusz volt, aki Prométheusszal, Phaethónal és Kronosszal hozható kapcsolatba. Phoróneusz lehozta az égből a tüzet, amit a kovácsolásnál használt. Ez utal a Prométeusszal való azonosságra és arra, hogy az égerfa kitűnő faszenet ad. Az éger és Phaetón összefüggésére utal, hogy Vergilius szerint a halott Phaetónt sirató nővérei égerfákká változtak. Feltűnik Homérosz Odüsszeiájában, ahol a halál szigetét Aialét, amelyet Kirké birtokolt, szintén égerfák vették körül. Kalüpszó szigetén, ahol a nimfa hét évig tartotta fogva barlangjában Odüsszeuszt a temetői fái között találjuk az égert, mint a halál és feltámadás szimbólumát.

14 A kelta mitológiában az égerfát az óriás Bran és unokaöccse, Gwern király személyesítette meg. Branról azt mesélték, hogy egyszer keresztbe feküdt a folyón, s így seregei, mint égerfahídon átmasírozhattak rajta. Másszor hajóhadát tengeren közeledő erdőnek nézték, amelyet távol a parttól horgonyzott le, s ő maga hordta a vízben gázolva a partra az árut, így itt Bran, a hajót és a mólót személyesítette meg. Az égerfa nem hiányozhatott a finnugor mitológiából sem. A Kalevala-béli léha Lemminkeinen, hogy a tüzes sas képében reá és paripájára leselkedő halált kijátssza, nyírfává változik és égerfalegényt "dalol" maga helyett. A fanaptárban az égerfa hónapjába (március 18 - április 14.) esnek a tavaszünnepek, a meghaló és feltámadó növényisten alvilágból való visszatértének napjai. Az égerfa egyik francia neve, verne egyértelmûen utal is erre. Latinul ver "tavasz", vernare "megújul", Avernus pedig a tó neve, ahol az alvilág kijárata volt. Graves az égerfa más indogermán neveit a prehellén Halüsz (Alüsz) folyamistennõhöz, ill. Éliszhez, a túlvilági Elízium sziget királynőjéhez kapcsolja. Az égerfaisten valóban egyike a meghaló és feltámadó isteneknek (túl azon, hogy minden fa évenként "meghal és feltámad", az éger még "vérzik" is; fehér fája, ha megsebzik, vörösre színeződik. A lápvilággal a néphit szerint veszélyek társultak, számos mesebeli történetet ismerünk az embereket elnyelő lápokról. Így nem csodálható, hogy különösen a korábbi évszázadokban, az ördög és a boszorkányok fájának tekintették az lápvidékeken gyakori égerfát. A hiedelem szerint a boszorkányoknak égerfára volt szükségük ahhoz, hogy vihart kavarjanak. Az égert azonban nem tekintették mindig a gonosz fájának. Korán fakadó barkái miatt szerepe van a termékenységgel kapcsolatos varázslásokban is. A néphit szerint pl. a vemhes tehenek borjadzását segíti, ha 9 égertobozkát adnak nekik. A földműves babonák szerint vetéskor nagypénteken tört ágacskát kell szájba venni és a magot égerből font karikákból kell elővenni, ez távol tartja a földekről a verebeket. Ugyanígy elűzi az egereket és a vakondot, ha a palota, vagy föld négy sarkába nagypénteken tört égergallyat tűznek. Ugyanígy a nagypénteken, napkelte előtt szedett égergallyból font koszorú megóvja a házat a tűzvésztől. Az égerfa a magas gyantatartalma miatt közismerten alkalmas vizes területeken cölöpalapozásra. Kevésbé ismert a lehántott kéreg cserző/festőanyagkénti felhasználása. A különféle fák kérgét egyöntetűen csernek hívták írja KEMENDI Ágnes a festőnövényekről. A cserhántás ideje tímárünnep volt, melyen családostul vettek részt. Féltették, óvták a lehántott kérget, nehogy megázzon, mert az eső kimossa belőle a cseranyagot. jó festékanyagot tartalmaz a tölgyek kérge, az éger, a lucfenyő és a nyírfakéreg. Fekete festésre legtöbbször égerhéjat használtak a kalaposok, a posztófestők, és a tímárok, de házilag is ezt használták. Az égerkéreg pácolás nélkül barna színt ad, a belső vörös színű háncsa: vörösbarnára színez, a kéreg vasgáliccal feketére fest. Ugyanígy készül a fekete írótinta is, csak kevés vízben töményebbre főzzük, és a kihűlő lében mézgát oldunk fel. Az égerfa apró áltobozai is alkalmasak festésre, ehhez nyár végén, még zölden szedjük, ekkor sárgásbarna levet adnak, vagy télen, mikorra már megfeketedtek, ekkor szürkét, vaspáccal feketét festenek. A népi gyógyászatban hitték, hogy az éger megvéd a láztól, a fogfájástól és a szemölcsöktől is és az égerlevelek elűzik a szobából a bolhát. Hieromymus Bock 1661-ben kelt füveskönyve szerint megszabadulhatunk a bolháktól, ha a reggeli harmatos levelet a szobában szétszórjuk. A bolhák a sűrű lombon megtapadnak és egy óra múlva a lombbal együtt kisöpörhetjük őket. Az éger földrajzi nevekben is gyakorta előfordul. Magyarországon és Németországban is főleg a vízfolyások megnevezésében találjuk pl: Egervíz, Egres patak, Erlenbach. Települések nevében is gyakran felbukkan az éger pl: Eger, Zalaegerszeg, Egregy, Erlach. Kevéssé közismert azonban, hogy a Kolozsvárott található híres temető a Házsongárd nevét is összefüggésbe hozták az égerfával. A következtetés abból indul ki, hogy az erdélyi és így a kolozsvári szászok egy része is az Alsó-Rajna mentéről, Flandriából, Hollandiából származott, láthatjuk, hogy a holland bongerd [bongerd] és boomgard [bómgard] jelentése

15 egyaránt gyümölcsöskert. A Kolozsvár nyugati szomszédságában lévő Szászfenes első szász telepesei is valószínűleg ugyanarról a vidékről származtak, mint a kolozsváriak, innen a ma is Bongárd nevű patak, völgy. De menjünk tovább. Az ugyancsak holland-flamand hars [hársz] magyarul gyanta, mézga, a boom pedig (élő)fa. A kettő összevonásából való harsboom [hárszbóm] gyantát, mézgát tartalmazó fa. Esetünkben tehát az enyves, másképp mézgás éger (Alnus glutinosa) jöhet számításba, melynek hajtásai kezdetben mézgától ragadósak, s amely a nedves termőhelyekre jellemző. Vagyis patakok, folyók partján, mocsaras helyeken fordul elő. Mivel a Házsongárd talaja eléggé nedves az egyik Cigány-patak itt csörgedez le a völgybe, több helyütt, így a temetőben is nem egy jócskán nedves hely, mélyedés, forrás van, elképzelhető, hogy a hegyoldal gyümölcsössé alakítása előtt az őshonos növényzet egyik alapvető eleme a mézgás éger volt. Csak feltételezni lehet, hogy az egykori házsongárdi égeresekre vonatkozó harsboom és a kezdetben, ugyancsak feltételezhetően még fáskert, liget jelentésű vagy ezt is jelentő boomgard összevonásából alakult ki az a harsboomgard [hárszbómgárd, amelyik azután a magyarban, sajátosságának megfelelően átalakult hasonulással (hárszongárd), Házsongárd lett. Hazánk tájain igen ritka már az égeres láperdő. A bevezetőben említettük a hansági Csíkos Égererdőt, amely fokozottan védett terület. A Hanság megmaradt vizes élőhelyeit, láperdeit fűzi fel a Hany Istók tanösvény, amely a vidék legendás figurájáról a lápvilágban talált gyermekről kapta nevét. Az 5 km hosszú tanösvény kiindulópontja az Osli és Bősárkány között félúton található Esterházy Madárvárta, az ország egyik legrégebbi madárvártája, amely kiállítóhely is egyben. Innen az út a Csíkos Éger, majd az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet a Király-tóig. Alexay a Szigetköz láperdeiről szóló írásában említi a területen ritka társulásokat, amelyeket a Duna elterelése előtt fedezett fel. A Szigetközben eredetileg is kevés láp volt található, mert a szabályozások előtt, a gyakori árvizek átöblítései miatt csak a mély vizű morotvákban alakulhattak ki lápok. Ilyenek a Mosoni Duna mentén az Arak közelében lévő, csaknem kör alakú morotva, a Feketeerdő és Mosonmagyaróvár közötti Parti-erdő peremén elterülő láp, és a hédervári Vadaskerti- erdőben egy erősen feltöltődött láp. A Magyarországi faóriások és famatuzsálemek adatbázisában 10 idős példányt regisztráltak. A legterebélyesebb példány 767 cm-es törzskörméretével Szombathelyen található, de figyelemre méltó három Heves megyei idős mézgás égerfa is, amelyek 5 és 6 m-t meghaladó a törzsük kerülete. Szép idős példányokat találunk Martonvásáron a Brunszvik Ferenc által létesített, 70 hektáros romantikus kastélyparkban. Itt is fellelhető a tájképi kertek csaknem elengedhetetlen tartozéka a tó, amelyet a parkon átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával alakítottak ki. A parkot még festőibbé teszi a gyönyörű fahídon megközelíthető sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal. Itt áll a zeneszerző géniusz Beethoven szobra termetes kőrisek, égerek, mocsári ciprusok árnyékában. Szerzők: Dr. Bariska Mihály, Dr. Bartha Dénes, Dr. Frank Norbert, Dr. Konkoly-Gyuró Éva, Dr. Lakatos Ferenc, Dr. Molnár Sándor, Dr. Szabó Ilona Szerkesztette: Dr. Bartha Dénes, Bús Mária, Ormos Balázs

Alnus glutinosa. A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült. Országos Erdészeti Egyesület Szakértelem Erkölcs Összetartozás

Alnus glutinosa. A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült. Országos Erdészeti Egyesület Szakértelem Erkölcs Összetartozás Alnus glutinosa A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült. Országos Erdészeti Egyesület Szakértelem Erkölcs Összetartozás Botanikai jellemzése Nevezéktana A mézgás éger (Alnus glutinosa)

Részletesebben

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek

Részletesebben

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. Görbeség Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. Morlin Bálint Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA 2015. Szeptember 18. Erdők: Földfelszín: Európa: Magyarország: Finnország: Hasznosítható: ~60% A fa ~28% ~31% ~19-22%

Részletesebben

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. Morlin Bálint Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA 2017. Február 14. Erdők: Földfelszín: Európa: Magyarország: Finnország: Hasznosítható: ~60% A fa ~28% ~31% ~19-22% 79%

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Fahasznosítás Fenyők 2.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Fahasznosítás Fenyők 2. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 5. Fahasznosítás Fenyők 2. Közönséges luc(fenyő) Picea abies 2 Nagy méretű, kúpalakú koronát fejlesztő fafaj A tűlevelek 10-20 mm hosszúak, egyenként

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 10. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 10. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 10. Fahasznosítás Pyrus pyraster vadkörte (vackor) A körtefa magassága a 10-15 m- t, átmérője pedig a 0,5-0,7

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert 8. Fahasznosítás Tölgyek Quercus spp. 2 Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 5. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste Keresztmetszet A keresztmetszeten megfigyelhető a szöveti elemek évgyűrűn

Részletesebben

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA

Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. Morlin Bálint Természetes polimer szerkezeti anyagok: FA 2018. Szeptember 13. 1 A fa szerkezete - Kéreg - Háncs - Kambium - Fatest -Szijács -Geszt: Gesztfák, Érett fák, Szijácsfák

Részletesebben

HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA

HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA 05-0 AG_48954 KÍSÉRLETEKHEZ HASZNÁLT ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

Részletesebben

A bogyós gyümölcsök betegségei

A bogyós gyümölcsök betegségei A bogyós s gyümölcs lcsök betegségei gei (Kertész) 1 Szamóca nyálkagombás károsodása Kórokozó: Diachea leucopodia (Myx) Képek: internet 2 Szamóca mikoszferellás levélfoltossága Kórokozó: Mycosphaerella

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék)

Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014

Részletesebben

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását,

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs: A kéreg belső részén

Részletesebben

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek Fény Fényen is jól fejlődök, ha fokozottabb vízellátásról gondoskodsz számomra Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok Víz Kisebb szárazságot még elviselek, kánikulában

Részletesebben

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 7. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete alatt a szabad szemmel és kézi

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok I.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok I. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 9. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok I. Göcsösség (ághelyek) A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 6. Fahasznosítás Fehér r eper Morus alba 2 15 m magas. Mellmagassági átmérıje elérheti a 35 40 cm-t. Kérge

Részletesebben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,

Részletesebben

KERTRENDEZÉS TERVEZET ÁPRILIS 27.

KERTRENDEZÉS TERVEZET ÁPRILIS 27. KERTRENDEZÉS TERVEZET 2019. ÁPRILIS 27. Fűszerspirál frissítés oregano bazsalikom levendula menta citromfű kakukkfű Nagy-Magyarország növényültetés Fürtös kőtörőfű Hazánkban természetes körülmények közt

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Táblásított lombos lapok

Táblásított lombos lapok Táblásított lombos lapok A táblásított és 3-rétegû lapok hossztoldott vagy a termék teljes hosszában toldásmentes lamellákból ragasztott tömör fa panelek, melyek visszaadják a fafaj jellegzetes sajátosságait

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA:

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: A BEÉGÉSI MÉLYSÉG MEGHATÁROZÁSA Janik Bernadett Zsuzsanna IV. ofmh Konzulens: Stipta József, okleveles vegyészmérnök Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapismeretek emelt szint 8 ÉRETTSÉGI VIZSGA 29. október 9. FAIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapismeretek középszint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 3. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

Corylaceae mogyorófélék családja

Corylaceae mogyorófélék családja Corylaceae mogyorófélék családja Corylus mogyoró Carpinus gyertyán Ostrya - komlógyertyán Corylus mogyoró nemzetség szimpodiális hajtásrendszer nagy termetű cserjék vagy fák váltakozó (szórt) levélállás

Részletesebben

számológép, körző, vonalzók (léptékvonalzó, derékszögű

számológép, körző, vonalzók (léptékvonalzó, derékszögű A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 543 02 Asztalos Tájékoztató

Részletesebben

Szerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények

Szerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez

Részletesebben

A kabakosok betegségei

A kabakosok betegségei A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.

Részletesebben

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan Oxyfa Az OXYFA úgynevezett klímanövény, mely kiemelkedően fontos szerepet játszik a levegő minőségének javításában és a környezet megóvásában: hatalmas leveleinek köszönhetően kiemelkedik szén-dioxid-megkötő

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ALJEGYZİJÉTİL Sárospatak, Kossuth út 44. H-3950. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-384. Ügyfélfogadás ideje: Hétfı, 8-12 és 13-16 óráig, szerda: 8-17 óra 30 percig, péntek: 8-12 óráig E L

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Anyagvédelem a faházban

Anyagvédelem a faházban Publikáció Anyagvédelem a faházban : Anyagvédelem a faházban Magyar Asztalos 1995/09. 84-85. oldal A fa kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőanyag, ami megfelelő karbantartás esetén évszázadokig is

Részletesebben

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése

Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia,

Részletesebben

FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Faipar ismeretek középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének

Részletesebben

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

A fagyal növényvédelme

A fagyal növényvédelme A fagyalnak számos fajtáját ültetik A fagyalnak több mint 50 faja ismert, amelyek zöme Kelet- és Dél-Ázsiában honos, de akad Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, valamint Kis-Ázsiában honos faj is.

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez

Részletesebben

a) területválasztás, b) talajtermékenység fenntartása, c) kevésbé erőteljes gyökérzetű fajta kiválasztása, d) megfelelő mezőgazdasági technikák

a) területválasztás, b) talajtermékenység fenntartása, c) kevésbé erőteljes gyökérzetű fajta kiválasztása, d) megfelelő mezőgazdasági technikák Biobor A szőlészet az utóbbi 25 évben számos fontos változáson ment át. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a polikultúrát mindenhol egyre inkább felváltja a monokultúra. A monokultúrás termelésben

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MAGYAR ASZTALOS TANULMÁNYI VERSENY OKTÓBER 25.

MAGYAR ASZTALOS TANULMÁNYI VERSENY OKTÓBER 25. MAGYAR ASZTALOS TANULMÁNYI VERSENY 2017. OKTÓBER 25. 1. Egészítse ki az alábbi mondatokat! /2 pont Az osztódó szövetek működésének következménye a fa.... növekedése. A szár vastagsági növekedését a....

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért 2015/2016-os tanév 2015. október 21. VERSENYLAP Kedves Versenyző! Mielőtt válaszolnál a kérdésekre, figyelmesen olvasd

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Fafizika 1. előadás Bevezetés

Fafizika 1. előadás Bevezetés Fafizika 1. előadás Bevezetés Dr. habil. Németh róbert NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet A fatest általános fizikai jellemzése A fatest fizikai szempontból egy háromfázisú - fa-víz-levegő - rendszernek

Részletesebben

Nyitvatermők megfigyelése

Nyitvatermők megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Nyitvatermők fajainak megismerése A virágzat vizsgálata A levelek mikroszkópos vizsgálata Kész fenyőmetszet megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: lucfenyő

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 0/2007 (II. 27.) SzMM redelettel módosított /2006 (II. 7.) OM redelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe törtéő felvétel és törlés eljárási redjéről alapjá. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK 01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája

Részletesebben

F A R D E L H O L Z K F T

F A R D E L H O L Z K F T FARDELHOLZ KFT. Termékkatalógus 2015 1 Tartalomjegyzék II. Fűrészipari termékek II.1 Négyzetes keresztmetszetű akác nevelőkaró II.2 Hengeres akácoszlop II.3 Csiszolt, hengeres akácoszlop II.4 Szíjácsmart,

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség. ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,

Részletesebben

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A reakciófa

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A reakciófa Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 8. Faanatómia A reakciófa A reakciófa A reakciófa külső inger hatására válaszreakcióként fejlődik ki. Hajlító igénybevételek okozzák: szélhatás

Részletesebben

TŰZELHALÁS (Erwinia arnylovora) Baktériumos fertőzés következtében ág- és törzselhalás. fellépő MEGELŐZÉS - VÉDEKEZÉS.

TŰZELHALÁS (Erwinia arnylovora) Baktériumos fertőzés következtében ág- és törzselhalás. fellépő MEGELŐZÉS - VÉDEKEZÉS. TŰZELHALÁS (Erwinia arnylovora) Baktériumos fertőzés következtében ág- és törzselhalás. fellépő MEGELŐZÉS - VÉDEKEZÉS - - erős metszés - - réztartalmú lemosó permetezés Javasolt szerek: 1 / 12 Astra, Cupertene-M,

Részletesebben

FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Faipar ismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. május 17. FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

Igényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. Meszes talajokat is jól viselem

Igényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. Meszes talajokat is jól viselem Igényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek Fény Árnyékot is elviselem, ám ilyen helyen kevesebbet virágzom, tavaszi kihajtásban kevésbé élénk-piros a levelem Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek

FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek 1. Faipari szakrajz alapfogalmai Alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait, ennek

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

RR fa tartók előnyei

RR fa tartók előnyei Rétegelt ragasztott fa tartók k vizsgálata Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék RR fa tartók előnyei Acélhoz és betonhoz képest kis térfogatsúly Kedvező szilárdsági és merevségi

Részletesebben

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV. Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

Parketta kínálat EGZÓTA fafajok 2018.

Parketta kínálat EGZÓTA fafajok 2018. DOUSSIE 14 x 90 x 300-1000 natúr Class I. 14 x 90 x 300-1000 natúr Class II. 14 x 90 x 300-1000 olajozott lakkozott Class I. 14 x 90 x 300-1000 olajozott lakkozott Class II. 15(4) x 70 x 490-590 natúr

Részletesebben