A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. Európai uniós iránymutatástervezet

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2014) XXX A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Európai uniós iránymutatástervezet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról, (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 Tartalomjegyzék I. Közös rendelkezések Bevezetés Hatály és fogalommeghatározások A KAP és a vidékfejlesztési politika hatása az alkalmazási körre Alkalmazási kör A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben alkalmazandó horizontális szabályok és támogatási eszközök Fogalommeghatározások Közös értékelési elvek Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás Az állami beavatkozás szükségessége A támogatás megfelelősége Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége A támogatás arányossága A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése Átláthatóság II. Támogatási kategóriák A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások javát szolgáló intézkedések Vidékfejlesztési intézkedések Beruházáshoz nyújtott támogatások Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kötődő, mezőgazdasági üzemek tárgyi eszközeibe és immateriális javaiba történő beruházások A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás A gazdasági épületek vagy egyéb létesítmények áthelyezésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatban megvalósított beruházásokhoz nyújtott támogatások A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás A mezőgazdasági üzemek átruházásához nyújtott támogatás A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás

3 Az agrár-környezetvédelmi, az éghajlattal kapcsolatos és az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatások Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás Az állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás A Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok ellentételezésére nyújtott támogatás A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatás Ökológiai termeléshez nyújtott támogatások A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás Technikai segítségnyújtás a mezőgazdasági ágazatban A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás Kockázat- és válságkezelés A mezőgazdasági termelésben vagy a mezőgazdasági termelés eszközeiben okozott kár ellentételezésére, valamint a károk megelőzésére irányuló támogatások A természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatás A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás Az állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás és az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk ellentételezéséhez nyújtott támogatás A TSE-vizsgálatokkal kapcsolatos támogatás és az elhullott állományért nyújtott támogatás A védett állatok által okozott károk tekintetében nyújtott támogatás A biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás A kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások támogatása A termelési kapacitás megszüntetéséhez nyújtott támogatások A kapacitásnak az állatok, növények vagy emberek egészségével kapcsolatos, higiéniai vagy környezeti okokból történő megszüntetése A kapacitás egyéb okokból történő megszüntetése

4 1.3. A támogatás egyéb típusai a mezőgazdasági ágazatban Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás A mezőgazdasági termékek promóciójához nyújtott támogatások A legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek részére nyújtott támogatások A birtokrendezéssel kapcsolatos jogi és igazgatási költségekre nyújtott támogatás Környezetvédelmi támogatás A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások Kutatási és fejlesztési támogatás Az EMVA-ból társfinanszírozott, ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként, illetve tisztán állami támogatásként az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatások Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások Az erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás Az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek, károsítók és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatások Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás Az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás Az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás A Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint erdővédelmi célokra nyújtott támogatás Az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatások Termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdészeti ágazatban Az erdészeti ágazatban nyújtott, környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos, védelmi, és rekreációs célú egyéb támogatások A rekreációs célokra szolgáló fás területek kialakításához nyújtott támogatások

5 A talajminőség fenntartásához és javításához nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban A természetes ösvények, tájképi elemek és jellemzők, valamint az állatok természetes élőhelyeinek helyreállítása és fenntartása az erdészeti ágazatban Védett állatok által okozott károk kapcsán nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban Az EMVA-ból társfinanszírozott vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként a vidéki térségekben nyújtott támogatások A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozására, a gyapottermelésre vagy a nem mezőgazdasági tevékenységek létrehozására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás A vidéki térségekben az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás A vidéki térségekben működő gazdálkodóknak a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás A tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a vidéki térségekben A vidéki térségekben tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás Az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás A vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás A kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásához nyújtott támogatás III. Eljárási kérdések A programok időtartama és félidős értékelés Felülvizsgálati záradék Jelentéstétel és ellenőrzés Ezen iránymutatások alkalmazása Megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok Lejárat

6 I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1. BEVEZETÉS (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (2) Ugyanakkor az általános tilalom ellenére az állami támogatás szükséges lehet a piaci hiányosságok kezeléséhez, a jól működő és igazságos gazdaság biztosítása érdekében. Ezért a Szerződés lehetőséget ad számos szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatban állami támogatás nyújtására. (3) Először is a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban különösen fontos a mezőgazdasági és erdészeti ágazat szempontjából, hogy a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatás összeegyeztethető legyen a belső piaccal. Másodsorban, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatást, feltéve, hogy az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelem feltételeit. (4) A Bizottság ezekben az iránymutatásokban meghatározza azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek támogatása a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat. A 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság ezennel meghatározza azokat a feltételeket, amelyek ellenőrzésre kerülnek annak megállapításához, hogy valamely, természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatásnak minősülő intézkedésre valóban vonatkozik-e a kivétel. (5) A mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatásról a szélesebb értelemben vett 6

7 közös agrárpolitika (KAP) 1 rendelkezik. A KAP keretében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben. Mivel adott támogatás gazdasági hatása nem változik attól függően, hogy azt (akár részben) az Unió vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint az Unió saját közös agrárpolitikája alapján nyújtott támogatás között elvileg összhangnak és koherenciának kell lennie. Az állami támogatás alkalmazása ezért csak abban az esetben indokolt, ha összhangban van a szakpolitikai célkitűzésekkel, különös tekintettel a KAP-reform 2020-ig megvalósítandó célkitűzéseire. Ezért amikor a Bizottság alkalmazza és értelmezi ezen iránymutatások szabályait egy-egy konkrét támogatási program kapcsán, figyelembe veszi a KAP-ra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat és politikákat. (6) A következő európai uniós jogi aktusok különösen fontosak a KAP-ra vonatkozó állami támogatási feltételek szempontjából: Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, a 1037/2001/EK és a 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet] 2, amely a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését hozza létre és a mezőgazdasági piacokra vonatkozó közös szabályokat állapítja meg. Ezek a szabályok különösen a piacokon végrehajtott állami intervencióra, a kvóta- és a támogatási rendszerekre, a forgalmazási és termelési előírásokra, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkoznak. Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet] 3, amely a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat állapítja meg (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) és a mezőgazdasági termelők részére bizonyos támogatási rendszerek alapján A KAP-ra vonatkozó további részletek ezen iránymutatások (6), (7) és (11) pontjában találhatók. HL L 347., , 671. o. HL L 347., , 608. o. 7

8 alapvető jövedelemtámogatások formájában, közvetlenül folyósított közvetlen kifizetéseket szabályozza. Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [a vidékfejlesztési rendelet] 4, amelynek célja a fenntartható vidékfejlesztés elősegítése az egész Unió területén a KAP egyéb eszközeinek (közvetlen kifizetések és piaci intézkedések) kiegészítése által. Hozzájárul továbbá a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabb, éghajlatbarátabb és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb, valamint versenyképesebb és innovatívabb uniós mezőgazdasági ágazat kialakításához és a vidéki térségek fejlesztéséhez. Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (1306/2013/EU rendelet). 5 Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 6 ( a közös rendelkezésekről szóló rendelet ) A Tanács december 17-i 3/2008/EU rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről 7, vagy bármely ezt felváltó HL L 347., , 487. o.. HL L 347., , 549. o. HL L 347., , 320. o. HL L 3., , 1. o. 8

9 rendelet, amely a mezőgazdasági termékek és termelési módjuk, valamint a mezőgazdasági termékeken alapuló élelmiszerek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedéseket szabályozza [a promócióról szóló rendelet]. Az Európai Parlament és a Tanács március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 8 [POSEI-rendelet], valamint az Európai Parlament és a Tanács március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 9 [a kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó rendelet]. A támogatási programokat e rendeletek alapján úgy alakították ki, hogy azok figyelembe vegyék ezen régiók földrajzi és gazdasági hátrányait. Az EU legkülső régiói a POSEI ( Programme d'options Spécifiques à l'éloignement et l'insularité, azaz a távoli fekvéssel és a szigetjelleggel összefüggő támogatási program) keretében megvalósuló intézkedések előnyeiből részesülhetnek. (7) A KAP két pilléren alapszik: az első pillér a mezőgazdasági piacok működéséhez és az élelmiszer-ellátási lánchoz (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményektől és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményétől függő közvetlen kifizetésekhez (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) kapcsolódó eszközökből áll. Ezek az eszközök együttesen alkotják az uniós mezőgazdasági termelők támogatásának alapját, és teremtik meg az EU egészében a fenntartható gazdálkodás folytatásának feltételeit. Az első pillérbe tartozó intézkedések a tagállamok számára kötelezőek, és igen kevés kivételtől eltekintve nem kapcsolódik hozzájuk társfinanszírozás. Ez biztosítja a közös politika alkalmazását a belső piacon. A KAP második pillére a vidékfejlesztési politika, amelynek célja a mezőgazdaság versenyképességének, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, az éghajlatváltozás elleni fellépésnek és a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztésének javítása. A vidékfejlesztési intézkedések főleg önkéntes, szerződéses jellegű intézkedések, amelyeket egy stratégiai kereten belül társfinanszíroznak és dolgoznak ki, és amelyeket az Unió vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásainak nemzeti, regionális és helyi szinten megfelelő vidékfejlesztési programok által valósítanak meg. A 8 9 HL L 78., , 23. o. HL L 78., , 41. o. 9

10 Szerződés 39. cikkének (1) bekezdése szerint a KAP célkitűzései az alábbiak: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági népesség részére méltányos életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása és a fogyasztók számára az ellátás hozzáférhetőségének elfogadható ár ellenében történő biztosítása. A Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése szerint a KAP és az alkalmazásával kapcsolatos különleges módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét, a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét, valamint azt a tényt, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat. (8) A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, és új kihívásokkal kell szembenéznie az élelmezésbiztonság, környezetvédelem, éghajlatváltozás, valamint a vidéki gazdaság életben tartása terén. E jelentős kihívások kezeléséhez a Bizottság a KAP jövője 2020-ig című közleményben 10 a jövőbeni KAP következő célkitűzéseit vázolta fel: 1. fenntartható élelmiszer-termelés; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés, és 3. kiegyensúlyozott területi fejlődés. (9) A KAP szerves részeként a jövőbeni vidékfejlesztési politikának az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia: 1. a mezőgazdaság versenyképességének megerősítése; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés biztosítása 3. a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve. E vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, uniós vidékfejlesztési prioritás keretében kerül sor: 1. a tudástranszfer és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2. a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása; 3. az élelmiszerlánc szervezésének, így többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az 10 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A KAP jövője 2020-ig; az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése. (COM(2010) 672 final, Brüsszel, november 18.) 10

11 előmozdítása; 4. a mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 5. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; és 6. a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben. 11 (10) A jövőbeni KAP célkitűzései továbbá az Európa 2020 stratégia versenyképességgel, éghajlattal, energiával és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek alkalmazási körébe is beletartoznak. A stratégiával és az erőforrás-hatékony Európára irányuló kiemelt kezdeményezéssel összhangban 12 a közötti vidékfejlesztési támogatás ezen átfogó célkitűzései a következő uniós szintű prioritásokban jutnak részletesebben is kifejezésre: a tudástranszfer és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; a mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. (11) A mezőgazdaságra, az erdészetre és a vidéki térségekre vonatkozó állami támogatási politikát továbbá be kell építeni az állami támogatások átfogó korszerűsítésére (SAM) irányuló bizottsági kezdeményezésbe. A Bizottság az állami támogatások korszerűsítéséről szóló közleményében 13 három célkitűzést jelölt meg az állami támogatások ellenőrzésének korszerűsítése kapcsán: fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyző belső piacon; a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló esetekre történő összpontosítása, az állami támogatások végrehajtása terén a tagállamokkal való együttműködés egyidejű erősítése mellett; a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb határozathozatal. A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok következők érdekében történő felülvizsgálata terén: a belső piac erősítése, a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása az állami támogatások közös érdekű célkitűzésekhez igazításával, az ösztönző hatás fokozottabb ellenőrzése, a támogatás szükséges A vidékfejlesztési rendelet 4. és 5. cikkében foglaltaknak megfelelően. COM(2011) 21., COM(2012) 209.,

12 minimumra korlátozása fokozottabb ellenőrzése, valamint a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív támogatási hatások elkerülése. Az ezekben az iránymutatásokban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek az említett közös értékelési elveken alapulnak, és bejelentett támogatási programok, valamint egyedi támogatások esetében alkalmazandók. 2. HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2.1. A KAP és a vidékfejlesztési politika hatása az alkalmazási körre (12) Amennyiben a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekről van szó, a Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés cikkében megállapított, állami támogatásokra vonatkozó szabályok csak olyan mértékben alkalmazandók, ahogyan azt az Európai Parlament és a Tanács meghatározza (13) Általános szabályként, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 211. cikkének (1) bekezdése alapján az állami támogatásokra vonatkozó szabályok minden mezőgazdasági termékre vonatkoznak. Ugyanakkor különböző eltérések engedélyezhetők az általános elvtől, amelyeket többek között az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet, a vidékfejlesztési rendelet, a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet, a promócióról szóló rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, március 13-i 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 (a legkülső régiókról szóló rendelet) és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, március 13-i 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet) 15 állapít meg. 16 (14) A vidékfejlesztés támogatása tekintetében az állami támogatási szabályok alkalmazhatóságára vonatkozó általános elvet ebben az összefüggésben a vidékfejlesztési rendelet 81. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Ugyanakkor az említett rendelet 81. cikkének (2) bekezdése és 82. cikke értelmében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak a tagállamok által a HL L 78., , 23. o. HL L 78., , 41. o. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 212. cikkének (2) bekezdésétől a 153. cikkig; a legkülső régiókról szóló rendelet 23. cikke; a kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet 17. cikke; a promócióról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat 12. cikke; a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 13. cikke. 12

13 vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban teljesített kifizetésekre, illetve a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körébe tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra. (15) Ezért az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak sem a vidékfejlesztés társfinanszírozására (sem az EMVA-ból finanszírozott, sem a nemzeti részre), sem az ilyen támogatásokon felüli kiegészítő nemzeti finanszírozásra, amennyiben a szóban forgó intézkedés a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körébe tartozó mezőgazdasági tevékenységgel 17 kapcsolatos, és a nemzeti/regionális vidékfejlesztési program részét képezi. (16) Ugyanakkor az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók minden, a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körén kívül eső támogatási intézkedésre (mind az EMVA-ból finanszírozott, mind a nemzeti és kiegészítő nemzeti finanszírozásra) a vidékfejlesztési rendeletben előírt következő esetekben: a) a vidéki térségekben folytatott tevékenységeket támogató intézkedések és b) erdészeti intézkedések. (17) Amennyiben egy tagállam kizárólag nemzeti forrásokból (vagyis EMVA társfinanszírozás nélkül) kíván egy, nagyrészt az adott vidékfejlesztési intézkedés feltételeivel összhangban tervezett intézkedést ( vidékfejlesztési jellegű intézkedés ) finanszírozni, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók Alkalmazási kör (18) A Bizottság ezen iránymutatásokat támogatási programokra és egyedi támogatásokra alkalmazza. (19) A fent leírt általános feltételek alapján ezen iránymutatások a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, valamint mezőgazdasági termékek másik mezőgazdasági terméket eredményező feldolgozásához és a mezőgazdasági termékek forgalmazásához nyújtott állami támogatásokra alkalmazandók. (20) A vidékfejlesztési politikával való összhang biztosítása és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés egyszerűsítése érdekében indokolt egyes, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső vidékfejlesztési intézkedéseket ezen iránymutatásokba foglalni, függetlenül attól, hogy azokat az EMVA-ból, kiegészítő 17 Lásd az ezen iránymutatások (38)a.a.i.11. és (38)a.a.i.5. pontjában szereplő fogalommeghatározást. 13

14 nemzeti finanszírozásból vagy tisztán állami támogatásból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű intézkedésből finanszírozzák. Ezért ezen iránymutatások megállapítják az olyan, az erdészeti ágazatnak és a vidéki térségekben működő vállalkozásoknak nyújtandó támogatásra vonatkozó követelményeket, amelyek egyébként a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körén kívül esnek. (21) A fent említett megfontolásokra tekintettel az iránymutatások alkalmazási köre a támogatások következő kategóriáit foglalja magában: 1. kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott intézkedések a mezőgazdasági ágazatban, amelyek a következőkből állnak: a) vidékfejlesztési program keretén kívül eső vidékfejlesztési jellegű intézkedések (ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1. fejezete) b) a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb intézkedések, mint például egyes kockázat- és válságkezelési intézkedések, az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás és a promóciós intézkedések (ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2. és 1.3. fejezete). 2. az erdészeti ágazatnak nyújtandó támogatás, amely a következőképpen nyújtható: a) vidékfejlesztési program részeként vagy hasonló vidékfejlesztési intézkedések kiegészítéseként (ezen iránymutatások II. szakaszának alfejezete); b) nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű erdészeti intézkedések keretében (ezen iránymutatások II. szakaszának alfejezete), c) nemzeti forrásokból finanszírozott önálló támogatási intézkedések keretében, amelyek elsődleges célja az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartása, javítása vagy helyreállítása. 3. a vidéki térségekben működő vállalkozások számára nyújtandó támogatás, amely a következőképpen nyújtható: a) részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, részben a tagállam által, a vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban társfinanszírozott, a nemzeti/regionális vidékfejlesztési programban található támogatási intézkedés keretében, amelynek esetében a bejelentett állami támogatási intézkedés megegyezik a vidékfejlesztési programban szereplő intézkedéssel; vagy b) valamely nemzeti/regionális vidékfejlesztési program keretében 14

15 megvalósuló intézkedéshez kapcsolódó kiegészítő nemzeti finanszírozás formájában. (22) A vidékfejlesztési rendelet Leader-megközelítésére, amely konkrét helyi problémák kezelése céljából helyi partnerségek által tervezett és végrehajtott egyedi projekteket tartalmaz, ezen iránymutatások alkalmazhatók, amennyiben a szóban forgó megközelítés a kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó, ezen iránymutatásokban meghatározott feltételeknek megfelel. (23) Ezen iránymutatások elvileg a kkv-knak és nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkoznak. (24) A nagyvállalkozásokat a kkv-knál általában kevésbé érintik a piaci hiányosságok. Emellett a nagyvállalkozások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nagyobb valószínűséggel jelentős szereplők a piacon, és ezért a nagyvállalkozásoknak megítélt támogatás meghatározott esetekben különösen torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben működő nagyvállalkozásoknak és egyéb nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás a verseny torzulását idézheti elő, ezért az ezen iránymutatásokban található, a nagyvállalkozások állami támogatására vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokkal, különösen a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elvekkel és az általános csoportmentességi rendelettel. A fent említett közös értékelési elvek sérelme nélkül, a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében a nagyvállalkozások állami támogatására vonatkozó szabályokat összhangba kell hozni a vidékfejlesztési rendelet vonatkozó szabályaival, a vidékfejlesztési politikával való összhang és koherencia érdekében. Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott, a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá nem tartozó támogatási intézkedések tekintetében a Bizottság fenntartja korábbi politikáját, amely szerint a nagyvállalkozásoknak maguknak kell ezen intézkedések költségeit finanszírozni. Ezért az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatást a kis- és középvállalkozásokra kell korlátozni. (25) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 18 vagy az azokat felváltó, illetve hatályon kívül helyező iránymutatások (a megmentési és 18 HL C 244., , 2. o., hosszabbítása: HL C 156., , 3. o. és HL C 296., , 3. o. Az említett iránymutatások 20. pontjában foglaltak szerint. 15

16 szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő vállalkozások elvben nem tartoznak ezen iránymutatások hatálya alá. A Bizottság megítélése szerint a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások mivel puszta létük van veszélyben nem tekinthetők egyéb közérdekű célkitűzések elősegítésére alkalmas eszközöknek addig, ameddig életképességük nem biztosított. Ezért, amennyiben a támogatás kedvezményezettje a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások értelmében nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, a támogatást a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások vagy az azokat felváltó illetve hatályon kívül helyező iránymutatások szerint értékelik. Ezen elv nem alkalmazandó a természeti katasztrófák és a rendkívüli események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás esetében, amely a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében mindig összeegyeztethető a belső piaccal. Ha a mezőgazdasági vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetét az ezen iránymutatások II. szakaszának , , és alfejezeteiben említett kockázati esemény okozta, az ilyen kockázati események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében továbbra is összeegyeztethető a belső piaccal. (26) Az olyan vállalkozásnak odaítélt támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget. 19 Ez nem vonatkozik a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, természeti katasztrófák által okozott károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokra. (27) A Bizottság nem engedélyezi az olyan, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó támogatásokat, amelyek közvetlenül az exportált mennyiségekhez kapcsolódnak, sem a hazai áruknak az importált áruk rovására történő felhasználásától függő támogatásokat, sem pedig a forgalmazási hálózat létrehozására és működtetésére vagy az exporttevékenységekkel kapcsolatos bármely egyéb kiadások fedezésére szolgáló támogatásokat. Elviekben nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, illetve olyan tanulmányok vagy tanácsadói 19 Ezzel kapcsolatban lásd a T-244/93. és a T-486/93. sz., TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyeket (EBHT 1995., II o.). 16

17 szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek. (28) A Szerződésekben és az uniós jogszabályokban megállapított egyedi eltérések eseteinek kivételével minden esetben ezeket az iránymutatásokat kell alkalmazni. Az említett egyedi eltéréseknek azonban nem lehet céljuk, hogy megkérdőjelezzenek valamely bizottsági határozatot, amelyben a Bizottság már kifejtette álláspontját a szóban forgó támogatással kapcsolatban 20. (29) A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a például adójellegű illetékeken alapuló finanszírozási rendszert be kell jelenteniük, amennyiben ez a rendszer a támogatási intézkedés szerves részét képezi (lásd a T-275/11. sz. ügyet, TF1, pont) 21. (30) Amennyiben teljesülnek a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének feltételei, a tagállamoknak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteniük a Bizottságnak a mezőgazdaságban és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatást, és nem hajthatják végre a tervezett intézkedést, amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik. (31) A Bizottság a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet és/vagy az általános csoportmentességi rendelet valamennyi követelményét teljesítő, de az említett rendeletekben meghatározott lényeges feltételek alapján a Bizottságnak mindazonáltal bejelentett minden intézkedést értékel. (32) A bejelentett beruházási program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a valamennyi forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja a bejelentési küszöbértéket. 22 (33) A Bizottság az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó támogatási Európai Bíróság, C-110/02. sz., Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2004., I o.) Lásd többek között a Bíróság C-174/02. sz. Streekgewest Westelijk Noord-Brabant ügyben január 13-án hozott ítéletét (EBHT 2005., I-85. o.), a Bíróság C-526/04. sz. Laboratoires Boiron ügyben szeptember 7-én hozott ítéletét (EBHT 2006., I o.), a Bíróság C-78/90., C-79/90., C-80/90., C- 81/90., C-82/90. és C-83/90. sz., Compagnie Commerciale de l'ouest és társai kontra Receveur principal des douanes de La Pallice Port egyesített ügyekben március 11-én hozott ítéletét (EBHT 1992., I o.) és a Bíróság C-234/99. sz. Nygard ügyben április 23-án hozott ítéletét (EBHT 1999., I o.); Lásd az ezen iránymutatások (38) a.a.i.54 pontjában szereplő fogalommeghatározást és ezen iránymutatások (487) és (606) és (167) pontját. 17

18 intézkedéseket eseti alapon, közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján értékeli, figyelembe véve a Szerződés 107., 108. és 109. cikkében meghatározott elveket, a közös agrárpolitikát és analógia útján ezen iránymutatásokat, ha lehetséges. Az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó, mezőgazdasági és erdészeti ágazatban nyújtott támogatást bejelentő tagállamoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a szóban forgó állami támogatás megfelel az ezen iránymutatások I. szakaszának 3. fejezetében meghatározott közös értékelési elveknek. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a belső piaci verseny torzulásának és a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolásának kockázatával szemben A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben alkalmazandó horizontális szabályok és támogatási eszközök (34) Az állami támogatások modernizációjával összefüggésben meghatározott azon célkitűzésre tekintettel, amely szerint egyszerűsíteni kell az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokat, továbbá a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági vállalkozások közötti hasonlóságok miatt az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok, mint például a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások 23, a kutatás, a fejlesztés és az innováció tekintetében a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (K+F+I keretrendszer) 24, valamint a környezetvédelem tekintetében a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás 25 (környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatás), illetve az említett iránymutatásokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozások alkalmazandók a mezőgazdasági termékek termelésére, feldolgozására és forgalmazására is, kivéve, ha ezen iránymutatások egyedi szabályokat írnak elő. (35) Az ágazat sajátosságai miatt a regionális állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások 26 nem alkalmazandók az elsődleges termékek termeléséhez nyújtott támogatásra. Alkalmazni kell azonban azokat az ezen iránymutatásokban meghatározott mértékben a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására HL C 244., , 2. o., hosszabbítása: HL C 156., , 3. o. és HL C 296., , 3. o. HL C 323., , 1. o. HL C 82., , 1. o. HL C 209.,

19 (36) Az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok és ezen iránymutatások egyedi rendelkezései egyaránt vonatkoznak az erdészeti ágazatban és a vidéki térségekben működő vállalkozásokra. Ha a tagállamok helyénvalónak tartják, dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó támogatásokat az állami támogatásokra vonatkozó általános uniós szabályokban (különösen a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban, a K+F+I keretrendszerben és a környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban, illetve az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozásokban) meghatározott feltételek alapján és azoknak megfelelően jelentik be, illetve dönthetnek úgy is, hogy az általános csoportmentességi rendelet 27 szerinti rendszert hoznak létre. Például ha ugyanaz a gazdasági tevékenység eltérő támogatási intenzitással vagy különböző elszámolható költségekkel járhat, a tagállamok eldönthetik, hogy a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatások vagy ezen iránymutatások alapján jelentik-e be a támogatást. (37) A fent leírt támogatási eszközökön és szabályokon kívül a támogatás és a támogatás kedvezményezettjeinek meghatározására, valamint a támogatásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következő általános szabályok és az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozások 28 alkalmazandók még a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra, valamint a vidéki térségekre: A Bizottság közleménye a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről 29 ; A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról 30 ; Uniós iránymutatás az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról 31 ; Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról 32 ; A Bizottság augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) és az azt felváltó, illetve hatályon kívül helyező rendeletek. Egyéb alkalmazandó eszközök például az állami támogatás területén végrehajtandó értékelésre vonatkozó módszertani iránymutatás kidolgozása jelenleg is jogszabály-alkotási folyamat tárgyát képezi. Várhatóan a támogatás fogalmáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló közlemény részét fogja képezni. Várhatóan a támogatás fogalmáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló közlemény részét fogja képezni. HL C 25., , 1. o. HL C 194., , 2. o., módosított változat. 19

20 A Bizottság közleménye A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai 33 ; A Bizottság közleménye A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai 34 ; Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról 35 ; A Bizottság május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról 36 ; Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök Fogalommeghatározások (38) Ezen iránymutatások alkalmazásában: 1. támogatás : minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek; 2. egyedi támogatás : meghatározott vállalkozásnak nyújtott támogatás, amely lehet ad hoc támogatás és támogatási program keretében nyújtott támogatás is; 3. ad hoc támogatás: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás; 4. támogatási program : olyan intézkedések, amelyek alapján anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, HL C 188., , 1. o. HL C 188., , 6. o. HL C 155., , 10. o. HL L 124., , 36. o. A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., , 4. o.), a Bizottság december 21-i 2012/21/EU határozata az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., , 3. o.), a Bizottság közleménye A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8., , 15. o.), a Bizottság április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., , 8. o.). 20

21 amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára odaítélhető; 5. mezőgazdasági termék : a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével; 6. elsődleges mezőgazdasági termelés : a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül; 7. mezőgazdasági termék feldolgozása : mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termék első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket; 8. mezőgazdasági termék nem mezőgazdasági termékké való feldolgozása : mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék nem minősül mezőgazdasági terméknek; 9. mezőgazdasági termék forgalmazása : a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termék forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor; 10. mezőgazdasági ágazat : a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége; 11. mezőgazdasági tevékenység : a mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása; 38 Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK, és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354, , 1. o.) 21

22 12. mezőgazdasági üzem : elsődleges mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység; 13. földkezelő : a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozástól eltérő, földet kezelő vállalkozás; 14. élelmiszerek : mezőgazdasági terméknek nem minősülő, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 I. mellékletében felsorolt élelmiszerek; 15. kkv-k vagy mikro-, kis- és középvállalkozások : a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások; 16. támogatási intenzitás : a támogatás összege a támogatható költségek százalékában kifejezve; 17. bruttó támogatási egyenérték (BTE) : a támogatásnak az odaítélés pillanatában érvényes diszkontrátával számított diszkontált értéke az elszámolható költségek diszkontált értékének százalékában kifejezve; 18. vidékfejlesztési program : a vidékfejlesztési rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti vidékfejlesztési program; 19. minőségi termék : ezen iránymutatások (269) pontja szerinti minőségrendszer hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék, gyapot vagy élelmiszer; 20. fiatal mezőgazdasági termelő : olyan természetes személy, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem idősebb 40 évesnél, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az üzem egyedüli vezetőjeként; 21. elhullott állomány : a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben végleges kórisme birtokában vagy anélkül, eutanázia alkalmazásával leölt, illetve elpusztult állatok, beleértve a 39 HL L 343., , 1. o. 22