A kiadvány megjelenését támogatta:

Átírás

1

2 A kiadvány megjelenését támogatta: Copyright Marton Zsófia, 2008, 2015 Szerzői kiadás Borító: Lukács Emese Minden jog fenntartva! ISBN Az Aromaterápia lovaknak című online könyv mindenkor aktualizált változata ingyen letölthető a oldalon. Tartalma módosítás nélkül ben továbbítható, vagy közösségi oldalon megosztható, részei felhasználhatóak, kizárólag a forrás megjelölésével. Észrevételeit, kérdését szívesen fogadjuk a loherba@dzsar.hu címen. A könyvben leírtak nem helyettesítik a szakszerű állatorvosi diagnózist és beavatkozást. Mindenki saját felelősségére használ illóolajokat lovaknak. A szerzőt a könyvben leírtak alkalmazása miatt esetlegesen felmerülő károkért felelősség nem terheli. Az illóolajok használata gyógynövényekkel kombinálható a hatékonyabb eredmények elérése érdekében.

3 Bevezetés A 2005-ben megjelent Lóherba Gyógynövények lovaknak című, nyomtatásban megjelent könyv folytatásaként is tekinthet az Olvasó erre a kis könyvecskére. Bár formai megjelenésükben különbözőek, hiszen az Aromaterápia könyvecske elektronikus formában jelent meg, szakmaiságában ugyanolyan megalapozott, mint elődje. További különbség, hogy a szerzői jogok védelme mellett ez a kiadvány szabadon terjeszthető, továbbítható és tartalma másolható, a forrás megjelölésével. Szeretném, ha az itt leírt tudás minél több lovashoz eljutna, és minél több ló életét jótékonyan befolyásolná! A gyógynövények és a belőlük készült illóolajok elválaszthatatlanok. A hozzám kérdéssel fordulóknak mindig azt szoktam javasolni, próbálják mindkét gyógymódot egyszerre alkalmazni: aroma- és fitoterápiát együtt, tehát illóolajokat és gyógynövényeket egyszerre. A könyv használatával kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy a könyv négy szerkezeti egységből áll. Az első fejezet az Alapvető tudnivalók, amely inkább gyakorlati, mint elméleti ismereteket igyekszik közölni a lótartókkal, mindenki számára érthetően. iránymutatásul szolgálva a ló-aromaterápiát alkalmazó szakembereknek és lótartóknak az illóolaj választáshoz. A könyv három függeléket tartalmaz, melyek kinyomtatva akár a lovardában is tárolható, gyors eligazodást segítő eszközök. A könyv érdekessége, hogy az illusztrációként felhasznált lovas képeket lovasok küldték nekem, szívességből. Számomra ez sokat jelent, hálás köszönetem a képekért! Egy ilyen gesztus jelzi, hogy ebben az országban olyan emberek is segíthetik egymást kölcsönösen, akik soha nem találkoztak életükben, mégis, a lovak szeretete összeköti őket. A köszönetnyilvánítás fejezetben nevesítem is segítőimet. Kívánom, hogy mindenki tanuljon, okosodjon ebből a kis könyvből, és használja lova, és saját mindennapi életében ezeket a csodálatos gyógyító anyagokat! Marton Zsófia, április A második fejezet, a Lóbetegségek megelőzése és kezelése illóolajokkal, kimondottan lóra szabott, a lótartóknak és az állatorvosoknak szól. Az illóolajok lovaknak történő, és lovak körüli felhasználását részletesen ismertető leírásokat tartalmaz. A harmadik rész, Az aromaterápia felhasználása az egyes lóbetegségek esetén című fejezet, részletesen tárgyalja az egyes anatómiai, élettani és idegrendszeri elváltozások aromaterápiás kezelésének módját, és a kezelés során választható illóolajakat. A negyedik szerkezeti egység, az Illóolajos növények a ló-aromaterápiában című fejezet az egyes illóolajokat betűrendben tárgyalja, egyfajta 3

4 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Tartalomjegyzék 4 I. Fejezet 6 Alapvető tudnivalók az aromaterápiáról 6 Mi az aromaterápia?... 6 Aromaterápia vagy fitoterápia?... 6 Az illóolajok és a tudomány... 7 Mit nevezünk illóolajnak?... 8 Bázisolajok, vivőanyagok... 9 Hogyan működnek az illóolajok? Illóolaj-biológia A lovak szaglása és az illóolajok Illóolaj-kémia Illóolajok előállítása Illóolajok minősítése Illóolajok beszerzése Szempontok illóolajok vásárlásakor Biztonsági tudnivalók, tárolás Érzékenységi vagy allergiás reakciók Bőrpróba Vemhesség, csikók Doppinglistás anyagok légúti elváltozások kezelésében II. Fejezet 26 Lóbetegségek megelőzése és kezelése illóolajokkal 26 Milyen esetekben használhatunk illóolajat lovaknak? Illóolaj-választás Diagnózis A kiválasztott illóolaj próbája A ló reakciója az illatpróba során A kezelés időtartama Az állapot rosszabbodása Az illóolajos kezelés módja Bedörzsölés Masszázs Borogatás Lemosás Kenőcsök, krémek Patazsír Inhalálás Felhasználás a lovak körül Belsőleges felhasználás III. Fejezet 43 Az aromaterápia felhasználása az egyes lóbetegségek esetén 43 Viselkedési problémák (félelem, ijedősség, fejrázás ) Fertőzések Gyulladások Bőrproblémák Nyári ekcéma Rovarcsípés, rovarok elriasztása Csüdsömör Sebkezelés Pataápolás Féreghajtók Nemi vágy- és fertilitást növelők Általános erősítők, immunerősítők Emésztőrendszeri megbetegedések Mozgásrendszeri problémák Húgyúti problémák Légúti problémák (köhögés, megfázás) Stressz IV. Fejezet 60 Illóolajos növények a ló-aromaterápiában 60 Ánizs illóolaj Bazsalikom illóolaj

5 Bergamott illóolaj Borókafa olaj Borsmenta illóolaj Cickafark illóolaj Citrom illóolaj Citromfű illóolaj Eukaliptusz illóolaj Édeskömény illóolaj Fahéj illóolaj Geránium illóolaj Grapefruit illóolaj Ilang-ilang illóolaj Jázmin illóolaj Kakukkfű illóolaj Kamilla (római) illóolaj Kamilla (német) illóolaj Kámfor illóolaj Levendula illóolaj Mirha illóolaj Muskotályzsálya illóolaj Narancsvirág (Neroli) illóolaj Pacsuli illóolaj Rozmaring illóolaj Szantálfa illóolaj Szegfűszeg illóolaj Teafa illóolaj Tömjén illóolaj Vetiver illóolaj FÜGGELÉK I. Illóolajok fontosabb alkalmazási területe FÜGGELÉK II. Illóolajok betegségek szerinti csoportosítása FÜGGELÉK III. Hígítási arányok AROMATERÁPIA LOVAKNAK Felhasznált és javasolt irodalom: Köszönetnyilvánítás

6 I. Fejezet Alapvető tudnivalók az aromaterápiáról Mi az aromaterápia? Az aromaterápia kifejezés Rene Maurice Gattefossénak köszönhető, aki francia kémikusként 1937-ben ilyen címmel írt az illatos anyagok gyógyhatásáról. Őt a levendula illóolajának égési sebekre kifejtett rendkívüli gyógyereje ihlette meg, majd további életét az illóolajok tanulmányozásának szentelte. Ma az aromaterápiát sokan és sokféleképpen értelmezik. Leegyszerűsítve nem más, mint a tiszta illóolajok gyógyító célú felhasználása. Tágabb értelmezésben nemcsak az illóolajok, hanem más, illatos növényi részek (gyanták, gyümölcsök) gyógyászati célú és közérzetjavító felhasználása is ide tartozik. Vannak, akik az illatterápia és az aromaterápia fogalmát összemossák, pedig később látni fogjuk, hogy van különbség a kettő között. Az illatterápia inkább az illóolajok hangulatot és kedélyállapot megváltoztató tulajdonságára vonatkozik, az aromaterápia pedig ezen túlmenően, a kémiai hatóanyagok gyógyászati hatását is felöleli. Ha egy ijedős és elrohanásra hajlamos lóval a gazdája bergamott és boróka illóolaját szagoltatja, akkor illatterápiát alkalmaz. Ha egy allergiára hajlamos, köhögős lovat inhaláltatnak, akkor gyógyászati felhasználásról van szó. Aromaterápia vagy fitoterápia? Fitoterápiás kezelések során gyógynövények friss vagy szárított, gyógyhatású hatóanyagot tartalmazó részét használjuk fel betegségek megelőzésére vagy betegségek kezelésére. Több olyan gyógynövényt is használunk a ló-fitoterápiában, amelyek tartalmaznak illóolajat - például a muskotályzsálya levele, a rozmaring hajtása vagy az ánizs magja. 6

7 Amikor ezeket a ló takarmányába keverjük, és a növényi részeket szétrágja a ló, akkor az illóolajjáratokból kiszabadulnak az illóolaj molekulák. Kérdés, hogy a növény sejtjeiből felszabaduló illóolaj vajon a fitoterápiás vagy az aromaterápiás kezelés része-e. A lovak aromaterápiás kezelése során tehát joggal merül fel a kérdés, hogy mindenképp szükséges-e a tiszta illóolajok kinyerése a növényekből. Hiszen olyan növényevő állatokról van szó, amelyek könnyedén megemésztik a növényi sejtek falát, és hozzájutnak az ember számára rejtett növényi alkotórészekhez, így az illóolajokhoz is. A válasz egyértelmű: a fitoterápia során olyan drogokat, azaz gyógynövényi részeket használunk (például gyökereket, leveleket, virágokat, magvakat), amelyek az illóolajokat sok más hatóanyaggal keverten tartalmazzák. Az aromaterápia során azonban a speciális eljárással kinyert illóolajat tisztán használjuk. Az illóolajok sok esetben már nem azokat a hatóanyagokat tartalmazzák, mint az eredeti növényben lévő illóolaj. Így hatásuk is más, és ami a legfontosabb: sokkal töményebbek, ezáltal veszélyesebbek. Az egyszerűség kedvért, lovaknál célszerű az aromaterápiát kizárólag a tiszta illóolajok gyógyító célú, illetve kedélyállapotot befolyásoló felhasználásában értelmezni, és az illóolajos növényi részek alkalmazása már legyen a fitoterápia tárgyköre! Így, ha a ló ánizsmagot kap az abrakba, akkor a mag szétroppantásakor kiszabaduló illóolaj illata révén- ugyan aromaterápiás hatással is bír, de azt a fitoterápiás, azaz gyógynövényes gyógyítás témakörébe soroljuk. Erről a Lóherba, Gyógynövények lovaknak című könyvemben írtam részletesen. A ló-fitoterápiáról a oldalamon található még információ. Az illóolajok és a tudomány A XVIII. századtól kezdve megindult a modern orvoslást megalapozó kutatások és újfajta szemlélet kialakulása, amely napjainkra a tradicionális és az alternatív gyógymódok elkülönüléséhez vezetett. Az újkori kémia sok vívmányt teremtett, ám ezzel egy időben, több ezer éves értékes tapasztalatok kerültek sokszor mellőzésre. 7

8 Napjainkban sajnos még harcolni kell azért, hogy a laboratóriumokban előállított vegyületek és a természetes eredetű anyagok szerepét ne keverjék össze. összekapcsolódni, azaz vizes fázisba átmenni. Ez az alapja az aromás vizek, vizes-illóolajos borogatások és a gyógyteák előállításának. Gyógynövényekből kivont hatóanyagok továbbfejlesztésével sok olyan gyógyszert állítottak már elő, amelyek nélkülözhetetlenek az orvoslásban. Ilyen az aszpirin például vagy sok szívgyógyszer. Illóolajoknál azonban más a helyzet: a laboratóriumokban vagy vegyi üzemekben előállított, szintetikus (szintetikus annyit tesz, mint szintézissel, azaz pl. kémiai úton előállított) vagy félszintetikus készítmények soha nem pótolhatják, és nem helyettesíthetik a természetes eredetű, növényekből kinyert illóolajokat. Mit nevezünk illóolajnak? Az illóolajok a növények illékony vegyületeinek összességét jelentik. Általában egy adott növénynek csak meghatározott része tartalmazza az illóolajat, és az sem túl nagy százalékban. Például a kakukkfű virágzó része tartalmazza a mintegy 1-2 % illóolajat, míg a kömény esetében az érett termésekben van a 2-6 % mennyiségű értékes illóolaj. Vannak olyan növények is, amelyek több részükben is tartalmaznak illóolajat. Például a narancsfa gyümölcse adja a narancsolajat, a levelek és a hajtások a petitgrain olajat, míg a virágok a neroli, azaz narancsvirág olajat. A szegfűszegnek a virágbimbójából, a szárából és a leveleiből, az erdeifenyőnek pedig a tűleveleiből, a fájából és a gyantájából is nyernek ki illóolajat. Egy adott növény, különböző részeiből származó illóolaj összetétele, hatása és illata is különböző. Kémiailag az illóolajok rendkívül sokfélék lehetnek. Ami közös bennük, az illékonyságuk nevüket is innen kapták-, illatosságuk, és az, hogy zsírokban jól, vízben viszont nagyon rosszul oldódnak. Utóbbi jellemzőjük, azaz, hogy nem oldódnak vízben, csak kémiai szempontból igaz. Egyes alkotórészeik képesek a vízmolekulákkal 8

9 Bázisolajok, vivőanyagok Az illóolajok néhány ritka kivételtől eltekintve (ilyen a levendula, a kamilla és a cickafark illóolaja, esetenként a teafaolaj,) nem alkalmazhatóak hígítás nélkül. Az illóolajok hígítására vivőanyagokat használunk. Nem vérző és nem nyílt sebek kezelésekor Aloe vera gélt (zselét), vizes alapú krémet vagy tiszta vazelint használunk. Masszázshoz és bedörzsöléshez az ún. bázisolajokat használjuk, amelyek többnyire növényekből kinyert zsíros olajok. Latin elnevezésükben Aetheroleum (ejtsd: éteróleum) és Oleum (ejtsd: óleum) különbséget tesznek, előbbi jelenti az aromás illékony olajat, utóbbi a zsíros olajat, amely nem párolog szobahőmérsékleten. A zsíros olajokat szintén növényekből állítják elő, de teljesen más módszerekkel és más céllal. Ilyen például a hideg sajtolással előállított napraforgó- vagy lenmagolaj, amelyek Magyarországon elérhető áron rendelkezésre állnak, így leggyakrabban ezeket használhatjuk lovaknál aromaterápiás célra. Hígításra megfelel még a búzacsíra-olaj, az olívaolaj, a földimogyoró-olaj és, ha szükséges a repcemag-olaj is. Természetesen minden egyéb, a humán aromaterápiában is használt bázisolaj használata is elfogadott, csupán pénz kérdése, hogy valaki napraforgóolajjal vagy jojobaolajjal kenegeti a lovát. A növényi zsíros olajok önmagukban is rendelkeznek gyógyhatással. A lenolaj például drogként szerepel a Hivatalos Gyógyszerkönyvben, ekcéma, sömör és égési sebek kezelésére való alkalmassága miatt. A napraforgóolaj magas linolénsav- és A-, B-, D-, E-vitamin tartalmú, amely természetesen a belsőleges felhasználásnál fontos. Az olívaolajat belsőleg szorulás, reuma, magas vérnyomáskezelésre használják. 9

10 A mogyoróolajat svájci gyógyászok alkalmazzák előszeretettel kenőcsalapanyagként. A ricinusolajat a népi orvoslásban előszeretettel használták hashajtóként, és pakolásként az ízületre téve, enyhíti a fájdalmat. A jojobaolaj bőrregeneráló, bőrnyugtató hatású, mélyen behatol a bőrbe. Lovaknál más vivőanyagokat is használunk. Leginkább olcsósága miatt használható a sertészsír vagy a juhfaggyú, elsősorban patazsírok, kenőcsök készítéséhez. A körömvirágolaj ahogyan az orbáncfűolaj is- fitoterápiás készítmény. Elkészítésük során a virágokat olívaolajban áztatják hosszabb ideig, majd a leszűrt olajat használják gyógyászati céllal. A körömvirágolaj kiváló bőrnyugtató, és remekül használható a csikó hasmenésekor kikopott, szőrtelen felület kenésére, valamint a szoptató kanca kisebesedett csecsének kezelésére. Az orbáncfű barna olaja gyulladt bőrre, bőrsérülések, égési sérülések gyógyítására kiváló. Hogyan működnek az illóolajok? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, alapvető biológiai és kémiai ismeretekre van szükség. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni, hogy az illóolajokat lehet belsőleg (szájon át, etetve) és külsőleg (inhaláltatással vagy bőrön át) bejuttatni a ló szervezetébe. Belsőleges felhasználásnál azonban igen nagyfokú körültekintéssel kell alkalmazni ezeket a könnyen túladagolható és könnyen allergiás reakciót kiváltó anyagokat, és soha nem hígítatlanul tesszük ezt! Célszerű a döntést állatorvosra, vagy legalábbis hozzáértő szakemberre bízni. Mi az oka az ilyen erőteljes hatásuknak? A válasz az illóolajok és az élő szervezetet alkotó sejtek kémiai felépítésének hasonlóságában keresendő. 10

11 Illóolaj-biológia Az illóolajok közös sajátsága, hogy könnyen átjutnak az élő szervezet szövetein. Ez azért van, mert az élő szövetek is, és az illóolajok is zsírszerű (apoláris) vegyületek, amelyek egymással jól keverednek. Ahogyan a víz, mint poláris anyag nem juthat át a ló bőrén a vérkeringésébe, úgy a masszázsolajjal elkevert illóolaj könnyen bemasszírozható a bőrbe. Az állat bőrén át bejutott illóolaj molekulák először helyileg, a bőrfelszínén és annak mélyebb rétegeiben, majd az izmokban és ízületekben fejtik ki hatásukat, onnan pedig rendkívül könnyen bekerülnek a vérkeringésbe. A vér az illóolajok fő hatóanyagait és kísérő-vegyületeit továbbszállítja a ló bizonyos szerveihez. Változó, hogy éppen melyik illóolaj, melyik szervhez jut el, de általánosságban elmondható, hogy amelyik szervhez eljutottak az illóolaj vegyületei, ott választódnak ki, és ott is fejtik ki hatásukat. tudományosan emocionális, azaz érzelmi hatásnak nevezik, és egy ősi agyi terület, az ún. limbikus rendszer a felelős érte. Az illatmolekulák a belégzés során nemcsak szagingerként hatnak, hanem bejutnak az orrnyíláson, majd a gégén és a légcsövön át a ló tüdejébe, ahol a léghámon keresztül a vérkeringésbe kerülnek. Majd innen eljutnak abba a szervbe, ahol kiválasztódnak, és ahol kifejtik hatásukat is. Ez már nem az illatterápia része, hanem az illóolajok gyógyászati célú felhasználása. Belsőleges felhasználásnál, azaz etetve az illóolajokat, szintén zsíroldékony tulajdonságuknak köszönhetik, hogy átjutnak az állat szájnyálkahártyáján, illetve az emésztőrendszer későbbi szakaszát borító nyálkahártyákon át a vérkeringésbe.a vérkeringésbe tehát a bőrön, a légutakon és az emésztőrendszeren át juthatnak be a hatóanyagok, és innen továbbítódnak a test különböző pontjai felé. Ha inhaláltatják a lovat, akkor kétféle hatás érhető el: az egyik a ló lelki és idegállapotával kapcsolatos, a másik pedig a gyógyászati értékű hatóanyagokkal. A két hatás természetesen nem választható külön, hiszen mindkettő megtörténik, amint a ló belélegezte az illatot. Inhaláltatáskor az illatmolekulák a belégzéssel bejutnak az állat orrüregében található szaglóhám sejtjeibe. Az itt található érzékelő sejtek a kémiai ingert elektromos ingerületté alakítják át, és információként közvetlenül a ló agyába juttatják. Az agy a kapott információkat feldolgozza, és valamilyen válaszreakciót küld a test felé. A feldolgozás az agyban sokszor emlékek és érzetek megjelenítését jelenti, amely megváltoztathatja a ló pillanatnyi hangulatát. Ez az illatterápia lényege, ekkor az illat a lélekre hat. Ezt 11

12 12

13 A lovak szaglása és az illóolajok A szaglás olyan ősi érzékelésforma, amely az evolúció során feltehetően keveset változott. Az illatok kialakításáért felelős vegyi anyagok az orrüregben elhelyezkedő szagló nyálkahártya sejtjeit ingerlik, amelyre a sejtek úgy reagálnak, hogy elektromos jeleket küldenek az agy felé. Ezek az elektromos impulzusok a ló agyának legősibb eredetű részébe jutnak. Ez az ősi agyi terület a felelős elsősorban az ösztönök és a hangulatok kialakításáért. Vajon milyen hatással vannak az illóolajok a ló agyára? A lovak csak az orrnyílásaikon keresztül képesek levegőt venni, ennek megfelelően hatalmas méretű orrlyukaik vannak. Az orrnyílás a pofa elülső részén helyezkedik el, nem véletlenül. Mivel a lovak látása nem túl jó, legalábbis a közeli dolgok érzékelésében, ezért az életben maradásukhoz igen nagy szükségük volt a szaglásukra. Legeléskor nem látásuk segítségével választják ki a számukra ehető növényt a mérgezők közül, és nem látásuk segíti őket a gyógyító növények felkutatásában. Szaglásuk révén képesek erre. Szaglásuk segítségével fejtik meg a levegőt átjáró titkos kódokat is: merre vannak a fajtársak, a kancának merre van a csikója. Az ürülék szagából tudják, hogy mikor, milyen nemű, korú ló járt előttük az ösvényen, és azt is a szaglásuk segítségével állapítják meg, hogy a szél egy sárló kanca, dög vagy ragadozó szagát hozza-e magával. Úgy tartják, hogy az evolúció során azok az állatok maradtak életben, amelyek a szagingerekre a leggyorsabban reagáltak. Emiatt az agy úgy fejlődött ki, hogy közvetlenül megkapja a szaglóhám üzenetét közvetítő szagingereket, a többi érzékelési ingertől eltérően. 13

14 A látás, hallás és tapintás esetében, az érzékelő szervtől (szem, fül, bőr, izmok) az agykéregig egy ún. átkapcsoláson keresztül jut el az inger. Ez egyben egy szűrő is, amely a felesleges vagy kevésbé fontos ingereket megszűri, sorrendbe állítja, netán kizárja. Egy versenyen például az agy érzékeli a nézők hangját, a kék égen úszó felhőket, a kutyaugatást, de mindezek az ingerek nem olyan fontosak egy adott pillanatban, mint a talaj felszíne, a ló egyensúlya, vagy az állat szájában lévő zabla érzékelése. Az agy tehát a kevésbé fontos ingereket gyakorlatilag törli, és nem engedi eljutni abba az agyi részbe, amely feldolgozza a külvilágból kapott információkat, és reagál rájuk. Egyszerűen ezek az ingerek nem fontosak, és nincs annyi idő, hogy mindezzel adott pillanatban törődjön az állat. A szaglásnál ilyen szűrés nincs. A ló tehát minden egyes szagot, illatot befogad, feldolgoz és reagál rá. Az állat agya védtelen minden, a szaglással beérkező ingerre, azaz az inger fontosságától függetlenül mindenképp reagál rá valamilyen módon. Sokszor nem tudatosan, hanem tudat alatt teszi ezt. Azt még nem tudjuk, pontosan mi az agy reakciója az egyes szagokra, illatokra, bár feltételezik, hogy erősen érzelmi beállítottságú élmények és képek születnek a ló agyában. Emlékek és átélt események jelennek meg az állat agyában, egykori szagok, hangok és tapintott, érzékelt emlékek tűnnek fel. Mivel nem tudjuk, a lónak milyen élményei, emlékei elevenednek meg az illat hatására, így a ló agyának reakciója is csak becsülhető. Minden ló más és más. Ahogyan az embereknél sem reagál két különböző személy ugyanúgy egyazon illóolajra, úgy a lovaknál is ez a helyzet. Nagy általánosságban tudjuk, hogy például a levendula illóolaja nyugtat, de hogy milyen képzetek kiváltása révén, az pontosan nem ismert. 14

15 A szagingerek tudatalattit befolyásoló hatásának is betudható, ha egy ló az addigi nyugalmából hirtelen idegessé válik, látszólag ok nélkül. Egyes lovak kimondottan gyűlölik az alkoholszagot árasztó lovászokat, és a sárló kanca illatát hozó szél a legtöbb csődört tettre készteti. Sokszor megmagyarázható az összefüggés, még többször viszont nem. Az illóolajok zömében kiszámítható módon hatnak a lovakra, és hozzávetőlegesen tudjuk, mely illatot válasszuk a ló félelmének elűzéséhez, és melyet a dühödt, agresszív állat megnyugtatásához, ám korántsem egyértelmű a választás. Illóolaj-kémia A lovak aromaterápiás kezeléséhez nem feltétlenül fontos az illóolajok kémiai sajátságaival tisztában lenni, így ennek a viszonylag bonyolult fejezetnek a pontos megértése sem szükségszerű hozzá. Az illóolaj kifejezés nem egyetlen vegyületre vonatkozik, hanem olyan anyagokra, amelyekben nagyon sokféle, akár 250 féle különböző szerkezeti felépítésű kémiai vegyület lehet. Valamennyi illóolajra jellemző, hogy egy vagy több fő hatóanyag alkotja az illóolaj mintegy 90-95%-át, míg a maradék néhány százalékot a kísérőanyagoknak nevezett, sok esetben száznál is több alkotórész teszi ki. Mégis, alapvetően három nagy csoportba sorolhatjuk az illóolajokat alkotó vegyületeket: a mono-, és szeszkviterpének (terpénszármazékok) és a fenil-propán származékok közé. A terpének szén- és hidrogénatomokat tartalmazó molekulák, amelyek könnyen oxidálódnak, sajnos. Ugyanis a helytelen tárolás során az illóolajat érő fény, meleg és oxigén könnyen oxidálja a telítetlen szénláncokat, amely így az illóolaj romlásához vezet. Az oxidáció vagy a polimerizáció révén elinduló folyamatot az illóolaj elgyantásodásának is nevezik, amely hasonló a növényi sejtekben is lejátszódó folyamatokhoz. 15

16 Az izoprén olyan vegyület, amely öt szénatomból épül fel, és az illatmolekulák alapvető építőköveit jelenti. A monoterpénekhez tartozó illóolajok, mint a borsosmenta, a citromfű, a zsálya, a kakukkfű, a boróka vagy az erdei fenyő illóolaja 2 izoprénláncból álló vegyületek. A szeszkviterpének, mint a kamazulén (kamilla illóolajának fő alkotója) három izoprénláncra épülnek. A monoterpének lehetnek aciklikusak, azaz széngyűrűt nem alkotó szénláncúak, mint a geraniol. És lehetnek mono- (karvakrol), illetve biciklikusak (kámfor). Fenil-propánszármazék például az ánizs és az édeskömény illóolaja. Attól függően, hogy az izoprén vagy fenil-propán alapszerkezethez milyen jellemző funkciós csoportok tartoznak, a fentieken belül megkülönböztethetünk még alkoholokat, fenolokat, észtereket, aldehideket, ketonokat és étereket. Az illóolajokban megtalálható alkoholok lágy, édes illatúak, míg a fenolok kimondottan gyógyszeres vagy fűszeres illatot árasztanak. Az észterek a gyümölcsös jellegű illatokért felelősek, az aldehidek virágok és citrom illatára emlékeztetnek, míg a ketonoknál és étereknél, sokféleségük miatt nem lehet ilyen megállapítást tenni. Sokak szerint az aromaterápia sokkal inkább az illatok művészete, mint tudomány. Illóolajok előállítása A gyógynövényes gyógyításban (fitoterápiában) felhasznált növények közül sok tartalmaz illóolajat, azonban annak kémiai összetétele nem teljesen ugyanaz, mint a növényből kinyert illóolajé. A legjobb példa erre a cickafark vagy a kamilla, amelyek illóolaja ugyanannak a hatóanyagnak (kamazulén) köszönheti rendkívüli gyulladáscsökkentő hatását. Ez a hatóanyag azonban csak a nagy nyomáson és magas hőmérsékleten bekövetkező lepárlás (desztilláció) során alakul át abból a vegyületből, amelyet maga a növény is tartalmaz. A kék színű bőrnyugtató- és sejtregeneráló kenőcsök ezekből az illóolajokból tartalmaznak hatóanyagot. 16

17 Gyártás vagy kinyerés? Ha gyártásról beszélünk, akkor a szintézissel előállított, mesterséges vegyületekre gondolunk. Létezik illatosolaj-gyártás is, amely az egyes növények illóolajában található fő komponensek előállítását jelenti. Azonban a szintetikus, mesterségesen előállított olajok csak hasonló illattal rendelkeznek, mint a természetes eredetű illóolajok. Valójában nem többek, mint vegyi anyagok. A természetes illóolajokat nem lehet és nem szabad szintetikus olajokkal helyettesíteni az illatgyógyászatban, ugyanis az esetek többségében az illat és a hatás kialakításában fontos szerepük van a fő hatóanyagok mellett, a csak kis mennyiségben jelenlévő alkotórészeknek is. A párolgó víz és az illóolaj-gőz együtt indul útnak a tartályból egy csövön át, amelyet hűtenek. Hűtés hatására a gőzökből ismét folyadék lesz. Mivel a víz és az illóolajok nem keverednek egymással, a csőben való lehűlést és lecsapódást követően egy helyen gyűjthetőek és könnyen szétválaszthatóak. A víz-illóolaj keveréket az ún. firenzei edényben gyűjtik, ahonnan az illóolaj elválasztása a sűrűség különbsége alapján történik. A visszamaradó növényi részek értékes anyagokat tartalmaznak, és takarmányként felhasználhatóak, mint például a kamilla lepárlási maradéka. A tiszta, 100%-ig természetes illóolajokat a növényekből kinyerik, kivonják. Ennek többféle módja van: a találékony emberi elmének és az emberiség több ezer éves tapasztalatának köszönhetőek a mai modern kinyerési technológiák. A négy fő illóolaj-előállítási módszerről dióhéjban az alábbiakban írok. Desztilláció Hagyományosan vízgőz-desztillációnak hívják az illóolajok kinyerésének legelterjedtebb eljárását. Azért hatékony ez a módszer, mert az illóolajok két legfőbb sajátosságát veszi figyelembe: a vízben való oldhatatlanságukat, és rendkívüli illékonyságukat. A lepárlásnak is nevezett eljárás során az illóolaj-tartalmú növényi részeket egy hatalmas tartályban vízzel keverik össze, majd melegíteni kezdik. Esetenként csak a gőzt áramoltatják át a tartályba tett növényeken. Amikor a víz forrásnak indul, a benne lévő növényi részekből kiszabadul az illóolaj, és párologni kezd. 17

18 Extrahálás Ennél az eljárásnál nem vízgőzzel, hanem valamilyen oldószerrel vonják ki a növényekből az illóolajat. Általában petroléterrel öntik le a növényt, amely feloldja az olajat, majd az oldószert elpárologtatják. A kapott anyagot (konkrét olajnak nevezik) végül feloldják alkoholban, így kapják az abszolút olajat. Sokan nem nézik jó szemmel az így nyert illóolajok gyógyászati felhasználást, hiszen egyrészt visszamaradhatnak vegyületek az oldószerből, ami káros a szervezetre nézve. Másrészt sok függ az alkalmazott oldószertől és a kivonási technológiától, így ezekre az anyagokra nincs egységes minőségi követelmény megállapítva. Sajtolás A citrusfélék illóolaja érzékeny a magas hőmérsékletre, ezért hidegen sajtolják a növényből. Ezt házilag is megtesszük, amikor a narancs, mandarin vagy citrom héját összenyomja az ember. Az ilyenkor a héj alatt húzódó piciny kis kamrákból kiszabaduló illatos permet nem más, mint az illóolaj-tartalmú sajtolt olaj. Lovunk közelében ne nyomjuk szét a citrusfélék héját, mert a permet a szembe és az orr nyálkahártyájára kerülve erősen irritáló hatású. Pomádés eljárás A jázmin és egyéb trópusi virágok illóolaját például csak ezzel az igen ősi eredetű eljárással nyerik. A lényege, hogy a virágszirmokat egy-két milliméter vastag zsírréteggel fedik, majd a zsírba beoldódott illóolajat alkohollal kivonják. Az alkohol elpárologtatásával megkapják a tiszta illóolajat. Pomádénak azt az illatos zsírt vagy faggyút hívják, amiből nem vonták ki alkohollal az illóolajokat, és gyakran kenőcsként árulják. 18

19 Illóolajok minősítése A minősítés hatósági feladat, amely minket, a fogyasztókat szolgál. Biztonságot és garanciát ad arra, hogy a gyártók és forgalmazók valóban megbízható minőségű, emberre és állatra egyaránt veszélytelen, hatásos illóolajat kínálnak eladásra. A VII. Magyar Gyógyszerkönyv 1986 óta hatályos, és ennek I. kötete tartalmazza az általános minőségi követelményeket, a III. kötetben pedig 15 illóolajra vonatkozó minőségi követelmény leírása található meg. Az itt nem szereplő illóolajokra vagy egy magyar szabványban vagy egy külföldi gyógyszerkönyvben leírtak vonatkoznak. A minősítést szakemberek végzik, speciális műszerekkel felszerelt laboratóriumokban. A vizsgálatok során kiderül, hogy azon túl, hogy sem szennyező, sem mérgező anyagot nem tartalmaz az illóolaj, megfelelő mennyiségű-e benne a hatóanyag. Ehhez érzékszervi úton, kémiai és fizikai módszerekkel minősítik az illóolajat. Illóolajok beszerzése Nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lenni az illóolajok megvásárlásakor. A tiszta, 100%-os illóolaj meglehetősen drága, emiatt gyakran találkozhatunk a boltokban hamisítványokkal vagy olyan készítményekkel, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem tartalmazzák a természetes eredetű illóolajat. A legtöbb ilyen üvegcsén az aromaolaj vagy illatolaj szó szerepel, az illóolaj helyett. Ezen kívül tudnunk kell, vannak olyan termékek, amelyek csomagolásán vagy címkéjén azt tűnteti fel a gyártó, hogy az illóolajat csak külsőleges felhasználásra szánja, holott az 100%-ig természetes eredetű illóolajat tartalmaz. Ez az ellentmondás meglehetősen bizarr, és sajnos a jogi szabályozásban keresendő az ok, éppúgy, mint a gyógynövények esetében. Ha a címkén az szerepelne, hogy az illóolaj e(tet)hető, akkor gyógyszernek minősülne a készítmény, és sokkal szigorúbb elbírálás alá esne a termék. 19

20 De, mivel a növényekben és a bennük termelődő illóolajokban az időjárási és talajviszonyoktól függően minden évben változik a hatóanyag mennyisége és aránya, így a gyógyszerekre érvényes módszerek itt nem alkalmazhatóak. A szintetikus olajok olcsók és könnyen beszerezhetőek, de a gyógyászatban nem használhatóak, és egészségmegőrző hatásuk sincs. Sőt, jónéhány kellemetlen mellékhatással jár a használatuk, amelynek többek között az immunrendszer és a központi idegrendszer látja kárát, nem beszélve bőrirritáló hatásukról. Szempontok illóolajok vásárlásakor Az alábbi lista rövid áttekintést ad arra vonatkozóan, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az illóolajok megvásárlásakor: csak garanciagyűrűvel, biztonsági/cseppentő adagolóval ellátott illóolajat vásároljunk; a dobozon vagy címkén megtalálható legyen a gyártó/forgalmazó címe, telefonszáma, elérhetősége, a termék azonosítására szolgáló gyártási szám tartalmazzon a doboz részletes használati útmutatót vagy vásárlói tájékoztatót, amelyben a gyártó/forgalmazó kitér a biztonságos használatra és az ellenjavallatokra is - ha vannak; ellenőrizzük körültekintően, hogy a vásárlás helyén hogyan tárolják az üvegcséket: tárolásra/kínálásra megfelel a helyiség hűvös, lehetőleg sötétebb része (semmiképp nem a nyári hőségben a napra kitéve), és mindenképp csak sötétített üvegben árult illóolajat szabad megvenni; minden esetben ellenőrizni kell a termékek szavatossági idejét, a lejárat után tilos felhasználni az illóolajokat, mert komoly allergiás bőrreakciókat idézhetnek elő. A gyártó vagy forgalmazó elérhetősége ma már jogszabályi követelmény, amely lehetővé teszi a vásárlónak, hogy kérdéseket tegyen fel a vásárolt termékkel kapcsolatban. 20