Római jog XIII. cselekvőképesség. Cselekvőképesség - Status familiae, rokons{g, patria potestas. cselekvőképesség (2) az életkor jelentősége
|
|
- Irma Péter
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 cselekvőképesség valaki saj{t tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet mag{nak vagy m{soknak Római jog XIII. ügyletképesség valakit a jogrend képesnek minősíti jogügyletek megtételére szerződést köthet végrendeletet készíthet vétőképesség valaki az {ltala elkövetett bűncselekményekért felelősségre vonható Cselekvőképesség - Status familiae, rokons{g, patria potestas az egyes cselekvőképességet korl{tozó tényezők különbözőképpen befoly{solhatj{k az ügylet- és vétőképességet befoly{soló tényezők cselekvőképesség (2) az életkor jelentősége életkor nem tutela, () IMPUBERES PUBERES elme{llapot tékozl{s testi fogyatékoss{g INFANTES IMPUBERES INFANTIA MAIORES MINORES XXV ANNIS MAIORES XXV ANNIS 0 7 lányok fiúk: sabinianusok habitus corporis, azaz testi fejlettség procolianusok Iustinianus 14 az életkor jelentősége (2) INFANTES nem ügyletképes nem vétőképes IMPU- IMPUBERES korlátozottan ügyletképes; eredetileg: teljes mértékben vétőképes; BERES INFANTIA ha az ügyletből haszna később abban az esetben MAIORES származik, akkor az érvényes felelős, ha közel áll a serdültséghez (pubertati (egyébként auctoritas tutoris) proximus) és képes belátni cselekedete meg nem engedettségét (capax iniuriae) MINORES teljesen ügyletképes; de védi a lex Laetoria a posztklasszikus korban: korlátozzák ügyletképességét ( minorum) elidegenítésnél: consensus toris teljes vétőképesség kb. Kr.e. 200 lex Laetoria klasszikus kor klasszikus kor Marcus Aurelius után Kr.u. 300 minort szerződés kötés során becsapó, tapasztalatlanságát kihasználó ellen minort szerződéskötés során becsapó, csaló ellen ha a minor csalás, vagy bármilyen más okból károsodna a szerződésből a minorral kötendő szerződés kockázatát csökkentendő a minor védelme actio legis Laetoriae actio Ø exceptio legis Laetoriae in integrum restitutio minorum kérhető, majd szokás büntető kereset (actio popularis) csalás címén (lex minus quam perfecta) (lex imperfecta), de praetor a kifogás révén a civiljogilag érvényes ügyletből eredő igény érvényesítését megakadályozza ha minor teljesítette szerződéses kötelezettségét, visszajár neki ez a teljesítés ha minor gondnok nélkül jár el korlátozottan ügyletképesnek (infantia maior) tekintették 1
2 befoly{soló tényezők életkor nem elme{llapot tékozl{s testi fogyatékoss{g cselekvőképesség (2) tutela, () a cselekvőképességet befoly{soló egyéb tényezők Korl{toz{sok a nem alapj{n A nők a cselekvőképesség szempontj{ból csak a Kr.u. IV. sz{zadtól kezdve v{ltak egyenlőkké a férfiakkal. A közt{rsas{gi korban, s részben a cs{sz{rkorban e képességük korl{tozott volt akkor is, ha a serdült kort elérték. Az önjogú nő ui. élete végéig gy{ms{g alatt {llott. B{r vagyon{t maga kezelhette, minden jelentősebb civiljogi jognyilatkozat{hoz (pl., in iure cessio) gy{mja hozz{j{rul{sa volt szükséges, nemkülönben a perléshez. Korl{toz{s az elme{llapot alapj{n Az elmebeteg (furiosus, demens) kezdettől fogva olyan elbír{l{s al{ esett jognyilatkozatai és delictum-képessége szempontj{ból, mint az infans. Azonban eltérően a legtöbb modern jogtól, az elmebeteget vil{gos pillanataiban (lucidum intervallum) úgy kezelték, mint aki semmilyen korl{toz{s al{ nem esik. a cselekvőképességet befoly{soló egyéb tényezők (2) Korl{toz{s tékozl{s alapj{n Azon önjogúakat akiket a praetor a XII t{bl{s törvény alapj{n tékozlónak (prodigi) nyilv{- nított és apai örökségük kezelésétől eltiltott, mert vagyonukat esztelenül pazarolt{k, a római jog úgy kezelte, mint az impuberes infantia maiorest. Valószínű azonban, hogy olyan szerződésekből kifolyólag, melyek mindkét felet jogosított{k és kötelezték, a tékozló is kötelezve lett. Korl{toz{s testi fogyatékoss{g alapj{n A süket és néma szóbeli szerződést (stipulatio) nem köthetett, hiszen itt ünnepélyes szóbeli kérdés és azzal egybehangzó felelet kellett, hogy elhangozzék. A herélt h{zass{gi jognyilatkozatot nem tehetett. cselekvőképesség valaki saj{t tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet mag{nak vagy m{soknak befoly{soló tényezők életkor nem elme{llapot tékozl{s testi fogyatékoss{g tutela, () tutela Gy{ms{g al{ kerültek a serdületlenek, akik nem {lltak apai hatalom alatt, és a nők, akik sem apai hatalom, sem manus alatt nem {lltak; a gy{ms{g e személyeknél a cselekvőképesség pótl{s{ra ir{nyuló intézmény > A római gy{ms{g kezdettől fogva puszt{n hatalmi viszony volt a gy{molt felett (a patria potestashoz hasonlóan). > A gy{m domini loco (mintegy tulajdonosként) rendelkezett a gy{molt vagyon{val. > A serdületlen a gy{ms{g ellenére önjogúnak sz{mított, így jogképes volt vagyonjogi szempontból. > A gy{ms{gra az idegen vagyon kezelési szab{lyai vonatkoztak: a gy{ms{g megszűnése ut{n a gy{m elsz{mol{sra volt köteles. Mindezek ellenére a gy{ms{g a régi Róm{ban főleg a csal{di vagyonegység fenntart{s{t szolg{lta, azaz a gy{m (és nem a gy{molt) érdekeit tartotta szem előtt. Később ez v{ltozott!! A gy{mi tisztség kezdetben azt illette meg, aki a gy{molt vagyon{nak v{- rom{nyosa volt a törvényes öröklés rendje szerint. A gy{ms{gnak (a gy{molt személye szerint) két fajt{j{t különböztették meg: a) a serdületlenek (tutela impuberum), b) és a nők gy{ms{g{t (tutela mulierum). tutela impuberum alapulhatott végintézkedésen (tutela testamentaria); amennyiben a pater familias a XII t{bl{s törvényben neki biztosított gy{mkijelölési jog{val nem élt, úgy a törvény {llapította meg (tutela legitima) a gy{m személyét. (Ez a régi jogban a legközelebbi agnat rokon volt, aki a gy{molt hal{la esetén örökölne, és akinek joga volt a gy{mi tisztség viselésére. Több egyenlő fokú agnat rokon a gy{ms{got közösen volt jogosult viselni. A posztklasszikus és a jusztini{nuszi jogban m{r a cognat rokonoknak volt kötelessége a gy{mi tiszt viselése.) ha egyik alapon sem volt gy{mja a r{szorultnak, a lex Atilia értelmében (Kr. e. II. sz.) a hatós{g rendelt ki gy{mot (tutor Atilianus, majd Iustinianusn{l tutor dativus). 2
3 tutela impuberum (2) A gy{m az infans helyett jognyilatkozatokat tett, szerződéseket kötött, míg az impubes infantia maior esetében csak t{vollétében j{rt el helyette, jelenlétében vele együtt j{rt el, auctoritas{t adva jognyilatkozat{hoz. Ha a gy{m a gy{molt helyett j{rt el, úgy a jognyilatkozatból sz{rmazó jogok és kötelezettségek a gy{m személyében {llottak be, s ő csak a gy{ms{gi jogviszony megszűnésével ruh{zta {t azokat a gy{moltra (közvetett képviselet). * a gy{m fel volt ruh{zva a gy{molt vagyona kezelésének jog{val - ez eredetileg az ő érdekét védte * utóbb, amikor ez az intézmény m{r a gy{molt érdekeit szolg{lta, a vagyonkezelési jog korl{toz{sai is egyre szaporodtak (a cs{sz{rkorban elidegenítési tilalmak), * a posztklasszikus korban a gy{mi tevékenység ink{bb a vagyon jövedelmének kezelésére korl{tozódott. Ha a gy{m a gy{mi vagyonkezelés keretében harmadik személyt k{rosított meg, a gy{molt ellen csak a jogalap nélküli gazdagod{s erejéig lehetett utilis actiót indítani. a tutor felelőssége accusatio suspecti tutoris (végrendeleti gy{mn{l büntetőkereset - popularis actio a gy{m letétele a cél) actio rationibus distrahendis (törvényes gy{mn{l gy{ms{g ut{n a sikkasztott érték duplum{ra) cautio rem pupilli salvam fore (actio ex stipulatu) (minden gy{ms{g esetén - praetori stipulatio actio ex stipulatu lehet belőle) actio tutelae gestae directa (gy{molt a gy{m ellen) (a gy{ms{g ut{n sz{mad{sra: vagyon kiad{s, k{rtérítés + infamia) contraria (gy{m a gy{molt ellen) (kiad{sai megtérítésére) hypotheca generalis (törvényes jelz{logjog a gy{m vagyon{n) A gy{ms{g megszűnése: a) a gy{m vagy a gy{molt hal{l{val, b) capitis deminutiój{val, c) a gy{molt felserdülésével, d) ha a gy{mot saj{t késérére a praetor felmentette, e) büntetésként a praetor elmozdította. tutela mulierum gy{ms{g al{ került az Kr. u. IV. sz{zadig minden önjogú nő, kivéve a Vesta-szüzeket. A női gy{ms{g éppúgy h{romféle lehetett, mint a serdületlenek gy{ms{ga, de utóbb a nő megkapta a gy{mv{laszt{s jog{t. A gy{m auctoritas{t adta a nő egyes szerződéseihez: form{lis ügyletek (manciptio, in iure cessio) nagyobb jelentőségű elidegenítő ügyletek. A vagyonkezelés joga azonban lényegében a nőt, és nem a gy{mot illette meg. A közt{rsas{g végén a sokgyermekes csal{dany{k szabadultak a gy{ms{g alól (ius liberorum); Claudius cs{sz{r az I. sz{zadban eltörölte az agnat rokonok női gy{ms{g{t, míg a posztklasszikus korban az egész intézmény eltűnt. Aki ügyeinek ön{lló vitelére egészben vagy részben képtelen volt, és nem {llott apai hatalom vagy gy{ms{g alatt, gondnoks{g () al{ került A gy{ms{gtól a következőkben különbözött: a) szükség esetén a gondnokolt személyi felügyeletét (pl. elmebetegnél) is mag{ban foglalta; b) míg a gy{m auctoritas{t adta a gy{molt jognyilatkozat{hoz, a gondnok consensus{t (alakszerűtlen jóv{hagy{s); c) a gy{ms{g mindig tartós jellegű volt, a gondnoks{g lehetett eseti jellegű is, d) gondnoka teljesen cselekvőképes személynek is lehetett, gy{mja azonban nem. (2) A gondnoks{g fajai a XII t{bl{s törvény szerint a) az elmebetegek gondnoks{ga ( furiosi), ahol a gondnok a legközelebbi agnatus, ennek híj{n a praetor {ltal kirendelt személy volt; b) a tékozlók feletti gondnoks{g ( prodigi). a statusok homo a klasszikus korban c) a közt{rsas{gkori lex Laetoria nyom{n a 25 évnél fiatalabb serdültek gondnoks{ga ( minorum) - itt miut{n a posztklasszikus korban a minorumra a tutela impuberum szab{lyait terjesztették ki, ennélfogva a tor ez esetben éppúgy vagyonkezelő lett, mint a tutor; d) a t{vollévő gondnoks{ga; e) a serdületlenek gondnoks{ga, ha a gy{m akad{lyozva van; f) a nyugvó hagyaték gondnoks{ga; g) a méhmagzat gondnoks{ga; h) a testileg fogyatékos személy gondnoks{ga. persona sui iuris civis peregrinus persona alieni iuris liber latinus non civis status familiae servus 3
4 apai hatalom - patria potestas Az apai hatalom, mint a rómaiak saj{tos jogintézménye, az ősi időkben éppoly korl{tlan volt, mint a rabszolg{k feletti hatalom, hiszen a rabszolga kb. ugyanazt a helyet foglalta el a pater familias {ltal vezetett h{zközösségben, mint a csal{dgyermek. Csup{n a mos szab{lyai korl{tozt{k a hatalmat, amelyek megtiltott{k, hogy a csal{dfő a csal{di tan{cs (consilium propinquorum) meghallgat{sa nélkül ítélkezzék a csal{dgyermek felett (megölje vagy a h{zközösségből kitaszítsa). De a csal{di tan{cs meghallgat{sa nélküli csal{dfői büntetés kiszab{s sem ütközött a jog szab{lyaiba, a censor azonban a mos szab{ly{t sértő pater familiasszal szemben bizonyos jogh{tr{nnyal (censori megrov{s, senatorok lajstrom{ból való törlés) t{rsadalmi bojkottot szervezett patria potestas (2) Személyileg teh{t megillette a pater familiast a gyermek élete és hal{la feletti rendelkezés (ius vitae ac necis), a gyermekkitétel joga, kivéve az elsőszülötteket (ius exponendi), a gyermekelad{s joga trans Tiberim (ius vendendi), annak a mancipium{ba való ad{snak a joga, akinek a gyermek k{rt okozott (ius noxae dandi, ius noxae dedendi). Kezdettől végig megillette az ap{t a gyermeket visszatartó személlyel szemben a kereset, először mintegy tulajdonjogi kereset alakj{ban (vindicatio filii), utóbb a praetori interdictum de liberis exhibendis et ducendis útj{n. (Ugyanígy a csal{di tan{cs meghallgat{s{val hat{rozhatott a csal{dfő a feleség megbüntetése vagy eltaszít{sa kérdésében). patria potestas - enyhülés Ahogy a paraszti h{zközösség szétesett, úgy csökkentek a pater familias jogai is gyermekei felett. M{r a XII. t{bl{s törvény kimondta, hogy: ha az apa fi{t h{romszor eladta, a fiú szabaduljon az apai hatalom alól. A cs{sz{rkorban a gyermek megölését és kitételét büntették I. Valentinianus egy constitutiója pedig végleg eltörölte a ius vitae ac necist. A nox{ba ad{st a nőkre nézve m{r kor{n megszüntették, a fiúkra nézve pedig a justinianusi jogban. A cs{sz{ri jog od{ig enyhítette az apai hatalom szigor{t, hogy lehetővé tette azt, hogy a hatalomalatti gyermek panasszal fordulhasson cs{sz{ri per (extraordinaria cognitio) keretében a bírós{ghoz apja ellen, és azt is, hogy tőle tart{st (alimentatio) követeljen. az apai hatalom vagyonjogi tartalma Vagyonilag a csal{dgyermek nem jogalany, mindent apj{nak szerzett, az {ltala v{llalt KÖTELEZETTSÉGEK VISZONT CSAK ŐT TERHEL- TÉK (kivéve a csal{dgyermek bűncselekményeiből a pater familias ellen keletkezett igényeket). A pater familias {ltal a fiú kezelésébe adott különvagyon (PECULIUM) a csal{dfő tulajdona maradt ugyanúgy, mint a rabszolga esetében. Az a folyamat azonban, amely a paraszti h{zközösségek boml{s{val a csal{dgyermek feletti személyi jogok terén végbement, vagyonjogi vonalon is jelentkezett. 1. Először Caesar vagy Augustus egy rendelete mondta ki, hogy az a vagyon, amit a csal{dgyermek katon{skod{s útj{n szerzett (peculium castrense), kiz{rólag őt illesse meg. 2. A későbbi cs{sz{rkor e szab{lyt kiterjesztette az {llami tisztviselői szolg{lattal szerzett vagyonra (peculium quasi castrense) is. E vagyonok peculium jellege csak abban jelentkezett, hogy ha a csal{dgyermek arról nem végrendelkezett, úgy az peculiumként a pater familiast illette a gyermek hal{la ut{n. (Iustinianus e vagyonokra is kimondta a törvényes öröklést.) vagyonjogi tartalom - különvagyonok 3. A posztklasszikus korban Constantinus egyik rendelete a csal{dgyermeknek anyj{tól örökölt vagyon{ra (bona materna), 4. majd újabb szab{lyok minden anyai {gról kapott vagyon{ra (bona materni generis) kimondt{k, hogy azt a pater familias el nem idegenítheti, és hal{la ut{n az a gyermeké lesz, de nem mint apai örökség, hanem a gyermek saj{t jog{n. 5. Utóbb e vagyont a gyermek vagyon{nak tekintették, amelyen az ap{t csak haszonélvezet illette meg. 6. Iustinianus szerint a gyermek minden vagyona, amely nem az ap{tól ered, ún. jövevény vagyon (bona adventicia), azon az ap{t csak a haszonélvezet illeti, hacsak a vagyon juttatója ezt is ki nem z{rta (bona adventicia irregularia). az apai hatalom vagyonjogi tartalma (2) A gyermek {ltal v{llalt kötelezettségekből sz{rmazó követeléseket m{r nagyrészt a praetori jog peresíthetővé tette az ap{val szemben is (actiones adiecticiae qualitatis). actio quod iussu: ha az ügyletet a hatalomalatti a csal{dfő kifejezett (a harmadik fél felé is kinyilv{nított) utasít{s{ra kötötte a csal{dfő korl{tlanul, az egész tartoz{s erejéig felelt actio de peculio: a csal{dfiú minden ügyletéből a neki adott peculium erejéig a csal{dfő is perelhető volt a csal{dfő saj{t követeléseit a hitelezők előtt levonhatta actio tributoria: ha a hatalomalatti a csal{dfő tudt{val, de megbíz{sa nélkül ipari v{llalkoz{st folytat, s tönkre megy, a csal{dfő csődszerű mag{nelj{r{st folytat le, s a hitelezőkkel egy sorban nyer kielégítést. actio de in rem verso: ha a hatalomalatti ügyletéből sz{rmazó vagyongyarapod{s befektetésre kerül a csal{dfő vagyon{ba, a csal{dfő a gazdagod{s erejéig perelhető. actio exercitoria - institoria: a hajós kapit{ny vagy üzletvezető hatalomalatti tartoz{sait az egész tartoz{s erejéig lehetett követelni a hatalom gyakorlój{tól. Végül a csal{dgyermeknek a pater familiasszal, a peculium keretében kötött szerződései is civiljogi hat{lyra emelkedtek, így teh{t egym{ssal utóbb perben is {llhattak. 4
5 SC Macedonianum Külön szab{ly volt a Vespasianus cs{sz{r idején kelt SC Macedonianum. E jogszab{ly kimondta azt, hogy a filius familias részére folyósított, a fiú leendő hagyatéka terhére felvett készpénzkölcsön, az apa hal{la ut{n sem volt peresíthető. Az ilyen kölcsön csak naturalis obligatiót hozott létre. Ez azt jelentette, hogy ha a kölcsönvevő önként visszafizette a kölcsönt, azt vissza nem követelhette. De amennyiben a hitelező a kölcsönt peresítette, a kölcsönvevő exceptio Senatus consulti Macedonianival védekezhetett. 1. Ha a fiú a pénzt apja parancs{ra, vagy peculium castrenséje körében vette fel - az apa perelhető. 2. Ha a kölcsönt minden kikötés nélkül vette fel - apja hal{la ut{n perelhető. 3. Ha hagyatéka terhére vette fel a kölcsönt - apja hal{la ut{n sem volt peresíthető. az apai hatalom keletkezése Az apai hatalom h{romféleképpen keletkezhetett: a) törvényes római h{zass{gból való születéssel, b) örökbefogad{ssal c) törvényesítéssel. a) A törvényes római h{zass{gból (matrimonium iuris civilis) való születés eredetileg az apa beleegyezésével (ha ti. az apa az elébe tett gyermeket felemelte, "tollere"), utóbb automatikusan apai hatalmat eredményezett. N.b. Törvényes h{zass{gból születettnek volt tekintendő a gyermek, ha a születés a h{zass{g megkötésétől sz{mított 182. napon túl, de a h{zass{g megszűnése ut{ni 300. napon belül következett be. A rómaiak vélelmet konstru{ltak arra, hogy ez esetben a gyermek apja az anya férje (apas{g vélelme). Az ellenbizonyít{s utóbbi kérdésben lehetséges volt. h{zass{gkötés 182 h{zass{g megszűnése 300 örökbefogad{s - arrogatio b) Az örökbefogad{s a patria potestas létrehozatal{nak mesterséges útja volt. Az örökbefogad{snak két form{ja volt ismeretes Róm{ban: ba) Az arrogatión az önjogú örökbefogad{s{t értették. Az arrogatio az örökbefogadottat a csal{dgyermek személyi és vagyoni helyzetébe juttatta, manusos h{zass{gban élő feleségével és gyermekeivel, valamint vagyon{val együtt. Ez eleinte a comitia calata előtt, a pontifex maximus közreműködésével történt, ahol az örökbefogadni kív{nó előadta, hogy kor{n{l vagy betegségénél fogva gyermeke m{r nem lehet, és az örökbefogadandó személyről szavazott a népgyűlés. Az örökbefogad{s a szavaz{s eredményétől függött. Itt eredetileg csak önjogú, fegyverforgat{sra képes férfi volt örökbe fogadható, mert csak az jelenhetett meg a comitia előtt. arrogatio (2) A cs{sz{rkorban, mivel comitia m{r nem működött, cs{sz{ri rescriptummal ment végbe az arrogatio. Ekkor nők és serdületlenek is, akik a comiti{n nem jelenhettek volna meg, egyar{nt arrog{lhatók lettek. Antoninus Pius cs{sz{r azonban kimondta, hogy a serdületlen önjogú csak úgy arrog{lható, ha az örökbefogadó cautióval biztosítja azt, hogy az arrog{ltat serdületlensége idején nem bocs{tja el apai hatalma alól, s ha igen, úgy (1.) kiadja az örökbefogadottra eső vagyont, vagy (2.) törvényes örökségképpen az arrogator vagyon{nak egynegyed részét (quarta divi Pii). Iustinianusn{l az arrogatio az örökbefogadónak bírós{g előtt tett nyilatkozat{val történt. örökbefogad{s - adoptio bb) Az adoptio hatalomalatti személy örökbefogad{s{t jelentette, amely h{romszori (le{nyn{l és unok{n{l egyszeri) színleges elad{ssal (), s ezt követően az örökbefogadó {ltal indított színleges perrel (vindicatio filii) ment végbe ennek eredményeként miut{n a pater familias, mint a per alperese nem védekezett, a praetor az örökbefogadónak ítélte a gyermeket, mint annak fi{t vagy le{ny{t. A jusztini{nuszi jogban az adoptio apai hatalmat csak akkor eredményezett, ha az örökbefogadó az örökbefogadottnak felmenője volt (adoptio plena), ellenkező esetben csak öröklési jogot biztosított az örökbefogadó ut{n (adoptio minus plena). Az örökbefogad{snak mindkét esetben (arrogatio-adoptio) előfeltétele volt az, hogy az (1) örökbefogadó önjogú római polg{r legyen, Iustinianus szerint pedig (2) legal{bb 18 évvel idősebb az örökbefogadottn{l. Emellett (3) az arrogatornak legal{bb 60 évesnek kellett lennie. Nők csak a posztklasszikus korban fogadhattak örökbe, de ez az aktus patria potestast a dolog természeténél fogva nem eredményezett, csak jogot az öröklésre. törvényesítés c) A törvényesítés csak {gyass{gból (concubinatus) született természetes gyermekek (liberi naturales) részére volt lehetséges, de nem a futó nemi kapcsolatból születettek részére (spurii, vulgo quaesiti). Ez az intézmény csak a keresztény cs{- sz{rs{g kor{ban alakul ki. H{rom form{j{t különböztették meg: a szülők utólagos h{zass{g{val, a cs{sz{ri kegyelemmel, és a fiúnak curialisi szolg{latba ad{- s{val, a le{nynak curialishoz való férjhezmenetelével való törvényesítést. 5
6 az apai hatalom megszűnése Az apai hatalom elvileg az apa élete hossz{ig {llott fenn, hacsak valamilyen megszüntető ok közbe nem lépett. A gyermek kora e tekintetben nem jött figyelembe. Mégis megszüntette az apai hatalmat: a) a pater familias hal{la, vagy capitis deminutiója, b) a gyermek hal{la, vagy capitis deminutiója, c) a gyermek örökbead{sa (Iustinianusn{l csak az adoptio plena), d) a gyermek emancipatiója, ami az apa {ltal eszközölt h{romszori (le{nyn{l, unok{kn{l egyszeres) útj{n ment végbe a pontifexek interpretatiója folyt{n, a XII t{bl{s törvény azon szab{ly{nak felhaszn{l{s{val, hogy ez esetben az apa elveszti a gyermek feletti hatalm{t. Anastasius cs{sz{r egyszerű cs{sz{ri engedélyt (e Anastasiana), Iustinianus pedig hatós{gi bejelentést írt csup{n elő az e feltételéül (e Justinianea). e) büntetésből, ha a pater familias gyermekét h{romszor (le{ny{t, unok{j{t egyszer) eladta vagy kitette, f) bizonyos papi méltós{g (Vesta-szűz, keresztény korban püspök) elérése, g) patriciusi cím (Constantinus cs{sz{r óta a legfőbb méltós{goknak adom{nyozott, nem örökletes cím) elnyerése folyt{n. A adoptio ősi ügyleti form{k XII. t{bl{s törvény: ha az apa fi{t h{romszor eladta, a fiú szabaduljon az apai hatalom alól. B vindicatio filii A manumissio e B re rokons{g/1 - agnatio A római csal{d a monog{m h{zass{g elvére és a csal{dfő (pater familias) hatalm{ra épült fel. A régi jog rokons{gi rendszere a római csal{d felépítéséből vezethető le - a rokons{gi rendszer alapja az agnatio: Agn{t rokonok azok a személyek, akik ugyanazon pater familias hatalma alatt {llnak vagy {lln{nak, ha a közös ősapa még élne. Ebben az értelemben beszélünk szűkebb agnatióról: akik aktu{lisan, MOST egy csal{dfő hatalma alatt {llnak. t{gabb agnatióról: akik egy csal{dfő hatalma alatt élnének, ha az még élne. a szűk agnatio A szűkebb értelemben vett agnat familia mag{ba foglalta mindazokat, akik éppen a pater familias hatalma alatt {llnak. E familia tagjai teh{t: a) a pater familias férji hatalma (manus) alatt {lló feleség (uxor in manu), aki a csal{dban egy le{ny helyén (filiae loco) helyezkedett el a pater familias viszonylat{ban - saj{t gyermekei vonatkoz{s{ban pedig a nőtestvér helyén (sororis loco); b) az apai hatalom (patria potestas) alatt levő gyermek (fiú = filius familias, le{ny = filia familias); c) a hatalom alatti fiú manusos h{zass{got kötött felesége, aki az agnatióban a pater familias viszonylat{ban a le{nyunoka helyén volt (neptis loco); d) a hatalomalatti fiú gyermekei, unok{i, teh{t a pater familias unok{i, dédunok{i stb. (nepotes, neptes); e) az örökbefogadott gyermekek (arrogatus, adoptivus); f) az örökbefogadott fiúk manusos h{zass{got kötött felesége, gyermekei. pater familias szűk agnatio 1. fiú 2. fiú 3. fiú leány (emancipált) uxor in manu uxor in manu unoka A unoka B unoka C unoka D unoka E a szűk agnatio megszűnése A csal{dfői (férji, atyai) hatalom a csal{dfő, illetőleg a hatalomalatti élete végéig fenn{llott, s a csal{dfő életében csak a csal{dfő akarat{ból szűnhetett meg a h{zass{g felbont{sa ill. a manus megszüntetése, a filius vagy filia familias elbocs{t{sa, emancipatiója, a le{nynak férji hatalmat eredményező h{zass{gkötése folyt{n. A csal{dfő hal{l{val ez a legszorosabban vett agnat familia felbomlott, s mindazok, akik közvetlenül az apa hatalma alatt {lltak, önjogúv{ lettek. Így a férji hatalom alatt levő feleség és a hatalomalatti gyermekek (ha a gyermek nem él, annak hatalomalatti gyermeke, teh{t az unoka) e ténnyel önjogúakk{ (sui iuris) v{lnak. A sui iurissz{ lett fiúk ezut{n manusos feleségük férji, gyermekeik felett pedig apai hatalmat gyakoroltak. 6
7 a t{gabb agnatio A t{gabb értelemben vett agnatio (proximi agnati) mag{ba foglalta mindazokat, akik ugyanazon csal{dfő hatalma alatt {lln{- nak, ha a közös csal{dfő élne még - ezek az pater familias testvérei, manusos h{zass{gban élt anyja, a fiútestvérek gyermekei stb. Az agnat rokons{g mindaddig fenn{llt, amíg a rokoni kapcsolat meg{llapítható volt. (A rómaiak a legt{volabbi agnatiónak a nemzetséget gens tekintették, azaz azoknak összességét, akiknek ősei valamikor közös patria potestas alatt {llottak, a rokons{g azonban m{r annyira feledésbe ment, hogy a kapcsolatot legtöbbször m{r csak a közös nemzetségi név (nomen gentilicium) jelezte ez tkp. fiktív rokons{g) proximi agnati apa pater fam. 1. testvér 2. testvér 3. testvér unokaöcs A unokaöcs B unokaöcs C unokaöcs D dédunokaöcs agnatio - csal{di vagyon A vagyont a régi Róm{ban a familia pecuniaque kifejezéssel jelölték a XII t. t. idején ez a pater familias egységes vagyona volt (rabszolg{k, ingatlanok és ingós{gok), amely felett élők között és korl{- tokkal hal{l esetére szabadon rendelkezhetett. Ez a vagyon azonban nem volt egyszerűen a csal{dfő személyes vagyon{nak tekinthető A pater familias közvetlen hatalma alatt {lló csal{dtagokat ugyanis, akik hal{la ut{n a csal{di vagyont örökölték, sui heredesnek, önmaguk örököseinek nevezték a rómaiak. A sui heredes megjelölés azt fejezi ki, hogy ezek a személyek m{r a pater familias életében a csal{di vagyon tulajdonost{rsai, akiknek tulajdonjoga azonban lappangó {llapotban van, és csak a csal{dfő hal{l{val aktiviz{lódik. A legszűkebb agnatio tagjai a csal{dfő hal{la ut{n tulajdonképpen benne maradtak abban a vagyonban, amely eddig is az övék volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hagyaték szétoszt{s{ig az agnat csal{d tagjai bizonyos csal{di vagyonközösségben (consortium) maradtak. rokons{g/2 - a cognatio A római jog fejlődése folyam{n a nemzetségi kapcsolatok egyre ink{bb elvesztették a jelentőségüket és ennek megfelelően a régi familia szerkezete is fellazult. Az agnat rokons{g h{ttérbe szorult és a vérrokons{g (cognatio) egyre nagyobb jogi jelentőségre tett szert. A vérrokons{g (cognatio) független az apai hatalomtól!! A vérrokons{g jogi jelentősége kezdetben sz{mos lekötelezettségi és védelmi kötelék form{j{ban jelentkezett, pl.: a gyermekek nem idézhették bírós{g elé a szüleiket, szülők és gyermekek nem tanúskodhattak egym{snak. A posztklasszikus kor, a keresztény eszmék hat{s{ra, egyre több hasonló köteléket teremtett, pl.: Az apai hatalmon alapuló agnatio {ttörését jelenti Antoninus Pius rendelete, amely szerint a cognat rokons{gon belül, a lemenők és felmenők, valamint a testvérek között tart{si kötelezettség (alimentatio) {llt fenn. Az ilyen perek a consul hat{skörébe tartoztak, aki az extraordinaria cognitio keretében j{r el. a cognatio (2) Vérrokonok (cognati) azok a személyek, akiket nemzés és születés köt össze: akik közül az egyik a m{siktól közvetlenül (szülő és gyermek) vagy közvetve (nagyszülő, unoka) sz{rmazott (egyenes {gi rokonok), vagy pedig mindketten (testvérek stb.) közös őstől sz{rmaznak (oldal{gi rokonok). A rokons{g fok{t a nemzések sz{ma hat{rozza meg ( annyi fok, ah{ny nemzés"). Ehhez képest a nagyapa és unok{i egym{s m{sodfokú egyenes {gi rokonai (két nemzés közvetíti a cognat rokons{got), éspedig a nagyapa az unok{nak felmenő (ascendens), az unoka a nagyap{nak lemenő rokona (descendens). Az oldal{gi rokons{got a közös őstől sz{mított összes nemzések hat{rozz{k meg (pl. nagyb{csi és unokaöccs harmadfokú oldalrokonok). 7
Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas
Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas befolyásoló tényezők cselekvőképesség valaki saját tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másoknak életkor nem tutela,
RészletesebbenRómai jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése
Római jog XIII. A rokonság A házasság rokonság/1 - agnatio A római család a monogám házasság elvére és a családfő (pater familias) hatalmára épült fel. A régi jog rokonsági rendszere a római család felépítéséből
RészletesebbenRómai jog - levelező III. Személyi- és családjog
Római jog - levelező III. Személyi- és családjog konzultációk rendje szept. szept. okt. 11. 25. 02. nov. dec. 06. 10. 11-12 Történeti rész Eljárásjog Személyi- és családjog Dologi jog 1 Dologi jog 2 Zárthelyi
Részletesebben1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.
1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai
Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
Részletesebben301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1/35 301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE [MINIMUM TÉTEL XII.] I. A SZEMÉLYISÉG FOGALMA - persona / caput: az az ember, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet tehát jogalany
RészletesebbenRómai jog XII. jogképesség. Capitis deminutio - a cselekvőképesség. capitis deminutio. capitis deminutio maxima. capitis deminutio media
jogképesség valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet Rómában nem általános, nem jár mindenkinek egyformán Római jog XII. Capitis deminutio - a cselekvőképesség befolyásoló tén yezők status - capitis
RészletesebbenRómai jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges
RészletesebbenRómai jog kifejezések:
Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:
RészletesebbenRómai jog XIV. A házasság
Római jog XIV. A házasság a házassági fajták Mint a római jog általában, úgy a római házassági jog is alapjában véve csupán a római polgárokra vonatkozott Csak polgárok (illetve conubiummal, ius conubiival
RészletesebbenRómai jog XI. A személy, status libertatis
Római jog XI. A személy, status libertatis persona, caput Azt, akit alanyi jogok és kötelezettségek illethetnek, jogalanynak, más szóval személynek (persona, caput) nevezzük: a jogok természetes alanya
RészletesebbenRómai jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem
a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Római jog X. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis L.a. Form. E.cog. Kr.e. 150 Kr.e.17 Kr.e. 242 Kr.e. 150
RészletesebbenPályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Pályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára Az örökbefogadott
RészletesebbenRómai jog XIX. 2012.11.26.
Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS
Részletesebben16. gyakorlat. Kötelmi jog
16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater
RészletesebbenTényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen
DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai. egyetemes jogutódlás. a törvényes öröklés alapfogalmai. a civiljog törvényes öröklési rendje (2)
Római jog II. törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás z alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
RészletesebbenRómai jog XV. Az ősi és formális szerződések
Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi t{rsadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi meg{llapod{sok a jogi megítélés körén kívül maradtak.
RészletesebbenA házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea
A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona
RészletesebbenRómai jog I Örökjogi alapfogalmak. a vagyonjog
a vagyonjog Római jog I. Örökjogi alapfogalmak A mag{njognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szab{lyait adja, tov{bb{ ezeknek az egyes vagyonok közti mozg{s{t meghat{rozza, vagyonjognak
RészletesebbenA családfői hatalom eredete az ókori Rómában
ÓKOR A családfői hatalom eredete az ókori Rómában Az Antonio Fernández de Buján professzor által szerkesztett, rangos madridi Colección Monografías de Derecho Romano sorozat Derecho Público y Privado Romano
RészletesebbenÖröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes
RészletesebbenRómai jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,
RészletesebbenTARTALOM ELŐSZÓ 19 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 21 MÁSODIK KÖNYV SZEMÉLYEK 22. ELSŐ RÉSZ Az ember mint jogalany 22
TARTALOM ELŐSZÓ 19 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 21 MÁSODIK KÖNYV SZEMÉLYEK 22 ELSŐ RÉSZ Az ember mint jogalany 22 l.cím A jogképességre irányadó szabályok, eljárások 22 Altalános szabályok 22 Holtnak
Részletesebbendr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
RészletesebbenA gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.
1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya
RészletesebbenRómai jog levelező I. Öröklési jog
Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2
RészletesebbenRómai jog III. A végrendeleti öröklés
Római jog III. A végrendeleti öröklés milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio
RészletesebbenAZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN
NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓS PÁLYÁZAT AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN THE REGULATION OF PARTNER-RELATIONSHIP IN THE NEW
RészletesebbenT{jékoztató leendő nevelőszülőknek
Főv{rosi Gyermekvédelmi Szakszolg{lat Nevelőszülői H{lózat T{jékoztató leendő nevelőszülőknek :1081 Budapest, Alföldi u. 9-13. :1430 Budapest Pf.: 20 : 3232-900 : 3232-911 www.tegyesz.hu neveloszuloiszolgalat@tegyesz.hu
Részletesebben601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN
RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 1/66 601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN I. AZ ÖRÖKLÉSI JOG - azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi
Részletesebben13. gyakorlat. Öröklési jog 2.
13. gyakorlat Öröklési jog 2. 1. jogeset Egy különc római így végrendelkezett: Titius legyen az örökösöm, de csak akkor, ha a holttestemet a tengerbe veti. Titius nem tett eleget az előírásnak, hanem illően
RészletesebbenPREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter
PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat
RészletesebbenKÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Számadás fajtái: - rendszeres számadás - eseti számadás - végszámadás Számadásra kötelesek: - hivatásos gyám - hivatásos gondnok - gondnok
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
Részletesebbenó ö é Ö é ü ö ú ü ü é é ü é ö é ü ó ö é Ö é ü é ú í ü ü ü é é ö ö é é é é é í ó ö ö ö í ü é é é é é ö ü é é é ü é é ú é ü é ó ó é ü ö ó ó ü é ö ó ö ó í ó é ó í ó é ü é é ó é é í é ó é ö é é ü é ó ó ú ú
RészletesebbenPOLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1
POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET
RészletesebbenZámbó Géza A gyermekvédelmi gyámság (Történeti gyökerek, jelenkori problémák és lehetséges jövőképek)
Zámbó Géza A gyermekvédelmi gyámság (Történeti gyökerek, jelenkori problémák és lehetséges jövőképek) Szeged 2004. Előszó 1. Ez a könyv a gyámságról szól. A gyámság egységes jogintézmény, ugyanakkor kettős
RészletesebbenJOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
RészletesebbenPOLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.
POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenÖngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok
Öngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány összeállítása Szeretteink elvesztése hatalmas mentális és intellektuális sokkot idézhet elő,
RészletesebbenGondolatok a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös
Gondolatok a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló uniós rendelettervezetről * KORMOS ERZSÉBET ** 1. Bevezetés zinte nem telik el nap anélkül, hogy a média ne adna
RészletesebbenÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot
RészletesebbenA felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése
A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a
RészletesebbenELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49
1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenA Nők 40+ program keretében nyújtott bérköltség t{mogat{s {ltal{nos szerződési feltételei
A Nők 40+ program keretében nyújtott bérköltség t{mogat{s {ltal{nos szerződési feltételei I. A t{mogat{s nyújt{s{nak alapj{ul szolg{ló jogszab{lyi rendelkezések különösen: a foglalkoztat{s elősegítéséről
RészletesebbenT[JÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz
T[JÉKOZTATÓ nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 19. (3) bekezdése értelmében nyelvi programkövetelmények
Részletesebbena szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról
Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata Képviselőtestülete 3/2011.(II.20) rendelete a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata a Magyar Közt{rsas{g Alkotm{ny{ról
Részletesebben14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog
14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok
RészletesebbenA/1. A polgári jog és a családjog. Tételek és az elsajátítandó joganyag
A/1. A polgári jog és a családjog Tételek és az elsajátítandó joganyag A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
Részletesebbenpolgári jog-kereskedelmi jog
Záróvizsga tételsor 2015. polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jognyilatkozatok
RészletesebbenMegyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal
DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.
RészletesebbenRómai jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)
Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,
Részletesebben2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat
Római jog gyakorlat Levelező tagozat 1 Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenJegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban
Sarród Község Önkormnyzatnak Képviselő-testülete 6/2013. Jegyzőkönyv a 2013. mjus 9. napjn megtartott nyilvnos rendkívüli testületi ülésről Készült: 2 eredeti példnyban 2 Jegyzőkönyv Készült: Sarród Község
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenTETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES
TETELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOKBÓL, MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES J OGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL KÖZVITA U.\
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
RészletesebbenA TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)
A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes
RészletesebbenT Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem
RészletesebbenHázasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik
Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös
Részletesebben(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész
RészletesebbenTartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67
Tartalom Rövidítésjegyzék 51 Előszó 53 Általános indokolás 55 I. Az átfogó reform indokoltsága 55 II. A javaslat társadalmi modellje 56 III. Hagyomány és újítás. Külföldi példák 56 IV. Az Alkotmányos elvek
RészletesebbenRómai jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.
Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos
RészletesebbenGyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése
Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenJegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent
RészletesebbenHATÁROZAT. kijelöli. Indokolás
Ügyiratszm: BI/1286-8/2014. Trgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgltató kijelölése orszgos belföldi tudakozó nyújtsa vonatkozsban Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési
RészletesebbenRÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN
RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
RészletesebbenADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez
Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),
RészletesebbenZálogjog a feudális magyar jogban
bodzási balázs Zálogjog a feudális magyar jogban I. BEVEZETÉS: TULAJDONI VISZONYOK A 19. SZÁZAD ELEJÉN A 19. század elején a magyar társadalmat még a feudális tagoltság jellemezte. A feudális vonások tükröződtek
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
Részletesebben501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA
RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1/98 501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA [MINIMUM TÉTEL XXX.] I. A KÖTELEM FOGALMA - kötelem: obligatio - definíciók (3): 1) PAULUS: - A kötelmek lényege
Részletesebben1998. évi LXXXIV. törvény. a családok támogatásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya
Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenJoghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)
JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:
RészletesebbenSzerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog
Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az
RészletesebbenÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK
ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó
RészletesebbenÉ Á É Ő É É Ő ö ö ő ü ő ü ő ó ó ö í ö ő í ö í í í ő ö í ő ő ü ő ő ü ő ó í ó ó ü ő ő ö ö ö ő ő ő ö ú ű ö ö ö ő ö ö ó ö ö ó ü ő ü ü ő ü ő ü ő ü ő ú ő ü ő ü ő ó ő í ő ü ő ü ő ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ű ö ü í ó
RészletesebbenMÉG EGYSZER ARRÓL, VAJON AGNÁT ROKON-E AZ UXOR IN MANU? GEDEON MAGDOLNA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVII/1. (2009), pp. 33-40 MÉG EGYSZER ARRÓL, VAJON AGNÁT ROKON-E AZ UXOR IN MANU? GEDEON MAGDOLNA*...aki a törvény szavait megtartva megkerüli annak értelmét,
RészletesebbenBiztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17.
Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca padlótisztító Zöld szappan 1 l 1. SZAKASZ: Az
RészletesebbenA rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )
A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban
Részletesebbenú í ú ú űú í úú ő ü ü ő í í í ö ő Í í ő ő ü ü ő ü ü ő ő ü ő í í ő ü ü ő ő ö ő í í ö ü ö ő ő Jövedelemi adatok krelmező,valamint bzastrsnak (lettrsnak)sa vele egy hztartsban 1őgyermekeinek a havi 3. Jogosultsgi
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenTELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.
Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.
RészletesebbenRómai jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1)
a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 L.a. Kr.e. 150 Kr.e.17 Form. Kr.e. 242 Kr.e. 150 Kr.u. 342 Római jog IX. A formuláris eljárás (1) E.cog. a régi civiljog szerint a felek meghallgatása
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
RészletesebbenJUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN
A BUDAPESTI KIR. MAGY. PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM RÓMAI JOGI SZEMINÁRIUMÁNAK KIADVÁNYA ÚJ SOROZAT 3. SZ. JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN FORDÍTOTTA IFJ. MÉSZÖLY GEDEON A FORDÍTÁST ÁTNÉZTE
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenVÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet
VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.
RészletesebbenA Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya
A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi
RészletesebbenA POLGÁRI JOG FORRÁSAI
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést
RészletesebbenKereskedelmi szerződések joga
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAz atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
Részletesebben