A magyar hidegvérű ló

Átírás

1

2 A magyar hidegvérű ló

3 A sok ismeretlen dunántúli parasztember emlékének, akik fél évszázadon át csendes harcot vívtak a gazdasági ló terjedésért. Küzdelmük eredménye, hogy pár évtizede a hidegvérű ló tenyésztése általános tenyésztési szabadságot kapott! LOVASKULTÚRA a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szakmai támogatásával megjelenő sorozat Sorozatszerkesztő: Mihók Sándor

4 Mihók Sándor A magyar hidegvérű ló Hagyományos magyar lófajták

5 Lektorálta: Pataki Balázs, Mihók Sándor, Stefler József Mihók Sándor, 2017 Szerzők: Baranyai Sándor Bodó Imre Csapó János Gulyás László Gundel János Kassanin Milán Kovács-Mesterházy Zoltán Kusza Szilvia Markos László Medve Ferenc Mihók Sándor Müller János Pataki Balázs Posta János Stefler József Szabó Csaba Szakály Zoltán ISBN: ISSN: A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége és a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó közös kiadása Felelős kiadó a Szövetség elnöke és a Kiadó igazgatója A szöveget gondozta: Csongor Mária Magdolna Műszaki szerkesztő: Sándor Anna Borítóterv: Váradi Gábor Borítófotó: 3010 Ormánypuszta-2 MGK: /17 Készítette: Agroinform Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u Felelős vezető: Stekler Mária Budapest, 2017/11

6 Tartalom Előszó A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér Kassanin Milán, Markos László, Mihók Sándor, Pataki Balázs A hidegvérű ló térhódítása az országban A nagybirtokok hidegvérűló tenyésztése Az észak-németalföldi hidegvérű ló honosulási sajátossága A hidegvérű lófajta tenyésztő egyesületei a két világháború között A magyar hidegvérű ló kialakulása Gulyás László, Markos László, Medve Ferenc, Mihók Sándor, Müller János, Pataki Balázs A belga importok a II. világháború után Állami gazdasági és termelő szövetkezeti hidegvérűló-lótenyészetek A genealógiai vonalak kialakulása a magyar hidegvérű fajtában A muraközi ló Bodó Imre, Kovács-Mesterházy Zoltán, Pataki Balázs A típus kialakulása, genetikai háttere A fajtaváltozat hanyatlása A fajta rekonstruálása és a fajtaelismerés folyamata Újabb kísérlet a muraközi ló feltámasztására Nemzetközi törekvések a muraközi mentésére A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai Csapó János, Gulyás László, Mihók Sándor, Pataki Balázs, Stefler József, Szabó Csaba A fajta küllemi sajátossága, vérmérséklete A fajta vonóereje és ügetőképessége A hidegvérű ló (fajta) hústermelő képessége és a hústermék előállításának termeléstechnológiája A hústermelő-képesség értelmezése a lónál Tenyésztési programok a húsló állományok nemesítésére A lóhús-előállítás termeléstechnológiája A hidegvérű ló tejtermelő képessége, és az erre alapozott árutermelés termelés - technológiája A tej mennyisége A kancatej összetétele A kancatej felhasználásának lehetőségei A tejelőkancák takarmányozása A kancák fejése A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje Gundel János, Szakály Zoltán A lóhúsfogyasztás (hippofágia) története, jelenlegi helyzete és várható jövője

7 A magyar hidegvérű ló 5.2. A lóhús (Pferdefleisch (német); horse meat (angol); viande chevaline (francia); carne de caballo (spanyol); carne di cavallo (olasz); hästkött (svéd), hevosenliha (finn); paardenvlees (holland); carn de cavall (katalán); carne de cavalo (portugál); мина конскиего/конско месо (bolgár); arklienai (litván); zirga gala (lett); конина (orosz) élelmiszer-összetevőkénti használata A lóhús a hazai és külföldi gasztronómiában A lóhúsból készült élelmiszer termékek marketingje A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája Baranyai Sándor, Kassanin Milán, Markos László, Mihók Sándor, Pataki Balázs A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulása Típusdifferenciálási törekvések a magyarországi hidegvérű állományon belül A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztési programja A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal Posta János A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal Kusza Szilvia Haplotípusok a magyarországi hidegvérűló-állományban A haplocsoportok (kancacsaládok) közötti genetikai távolság becslése A mtdns alapján becsült változatosságú kancacsalád megalapozása A fajta jövőképe Mihók Sándor, Stefler József Jövőkép a genetikai háttér alakítása terén Az alapító vonalak mentése Célpárosítások a fajtában Szelekció a génmegőrzés során Típuskérdés a magyar hidegvérű fajtán belül A hidegvérű ló hasznosításának megszokott változatai A hidegvérű ló lehetséges szerepe a szabadidő eltöltése és az életminőség javítása terén. 175 Mellékletek Felhasznált és ajánlott szakirodalmak Ábrák és táblázatok jegyzéke

8 Előszó A hazai lótenyésztési szakirodalom mostohán bánt a gazdasági lóról írt szakkönyvek, vagy kézikönyvek megjelentetésével. Az egyetlen ilyen munka a hasznos füzetek sorozatban Ócsag Imre munkájaként meg jelent A gazdasági ló. Ez is a távoli múltban volt, hiszen 2016-ban Ócsag Imre halálának 20. évfordulójára emlékeztünk. A hidegvérű lónak mostoha kezelése beleégett a döntéshozó utódnemzedékek tudatába is, hiszen a 2000-es évek elején még a fajta őshonosságának kérdéséért is szakmai érvek sorát kellett felhozni. Éppen erre tekintettel a könyv első fejezetei nagy teret szentelnek a fajta hazai helyzetének történeti bemutatására. Ehhez in libri génmegőrzési munkát is végeztünk, vagyis a legkülönbözőbb történeti szakmunkákat hívtuk segítségül, bizonyítandó a hidegvérű ló 150 éves múltját Magyarországon! Nagyon sajátságos a hidegvérű ló helyzete nálunk, mert ahogyan Ócsag Imre fogalmazott: a mezőgazdaság állította elő, de az ipar tudta vonó erejét kihasználni. Amikorra társadalmi elfogadottságot kapott, a robbanómotorok kiszorították szinte a teljes mezőgazdasági használatból. A létszámcsökkenése (amelyik ugyan nem érte el a melegvérű lovak létszámcsökkenésének arányát) a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták sorába helyezte, ezért a genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nagyon nagy súlyt helyez a tenyésztők közössége. Maga a könyv is a genetikai sokféleség lehetséges megőrzése szellemiségét kívánja megismertetni a tenyésztőkkel, a fajta iránt érdeklődőkkel, s nem csak azért, mert könyv megjelenését anyagilag a génmegőrzési támogatás tette lehetővé, hanem azért (is), mert a fajta önazonosságának megőrzése csakis ezzel a szellemiséggel valósítható meg! A könyv szerzői az állattenyésztési szakma és állattenyésztési szakirodalom jól ismert szereplői, még akkor is, ha közülük néhányan nem a legszorosabb lótenyésztés területén fejtették ki és fejtik ki szakirodalmi munkásságukat. Ez a tény a könyv hasznára is lett, hiszen mindenféle szakmai elfogultság nélkül tudták kifejteni álláspontjukat és olyan fejezettekkel bővítették a könyvet, ami eddig a lótenyésztési szakmunkákban alig volt tetten érhető! Ezzel más dimenzióba kerülhet a hidegvérű ló tenyésztése és gondolkodó lótenyésztőket új megoldások választására, tenyésztési rutinmunkájuk módosítására serkentheti. Neves szakembereken túl a könyv elkészítését sokan segítették nélkülözhetetlen adatok, fényképek, a két világháború közötti dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. Elévülhetetlen segítséget nyújtott a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is, amikor ritka fényképeket bocsátott rendelkezésre. A szerzők remélik, hogy olyan lelkesedéssel olvassák majd a könyvet tenyésztők, érdeklődők, mint ahogyan ők a könyv egyes fejezeteinek megírása során lelkesedtek. Legfőképpen pedig azt remélik, hogy valóban hasznos forrásmunkát nyújtanak, olyat, amivel a szakmai ismereteket gyarapítani lehet! Debrecen, december Mihók Sándor 7

9

10 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér A hidegvérű ló eredete: A hidegvérű ló típus, amely jellegében, főként erős csontozata, nagy izomtömege, dús szőrzete miatt nagymértékben eltér az egyéb lótípusoktól, nyugat-európai eredetű. A hidegvérű elnevezés a német kaltblüter szó tükörfordításából került nyelvünkbe. A szó szerinti jelentéssel ellentétben ennek a típusnak a megnevezésére általánosan használt kifejezés nem az állat testhőmérsékletére, hanem nyugodt, sokszor lomha vérmérsékletére utal. A régészek többsége a hidegvérű fajtacsoport kialakulását a mai Belgium területén élő vadlóra (Equus robostus) vezeti vissza, míg mások az egységes ősnek (Equus caballus) a domesztikáció során kialakult változatának, mutációjának tekintik a bőséges takarmányellátást nyújtó németalföldi területeken. Mindenesetre a hidegvérű lovak jellemzői már az ókorban keletkezett rajzokon is nyomon követhetők. Szélesebb körű elterjedésük a páncélos lovagok korára tehető. Különösen a mai Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia és Németország északnyugati részén volt jellemző a nehézlovasság mint fegyvernem és a lovagi torna mint sport, illetve az érvényesülés eszköze. Ehhez hatalmas, erős csontozatú és izomzatú, fegyelmezett, könnyen kezelhető, megbízható ló kellett, mert ha egyegy több mázsás tömegű páncélos lovag kiesett a nyeregből, ott maradt a csatamezőn kiszolgáltatva ellenségének. Emiatt az ilyen ló igen nagy értéknek számított, ami fejedelmi ajándékozás és hadizsákmány képében elősegítette elterjedését egész Nyugat-Európában. (Kelet-Európában és a többi földrészen nincs nyoma, hogy hidegvérű jellegű lovak lettek volna). A nehézlovasság visszaszorultával ezek a lovak nagy szerepet töltöttek be a szállításban, az egyre inkább belterjesedő mezőgazdaságban, bányászatban stb. A jelenleg ismert fajták tehát a középkori hidegvérű lovak egymás közötti párosítása, valamint a helyi fajtákkal való keresztezés és az egyes tenyészkörzetekben eltérő tenyész kiválasztás, továbbá szelekciós módszerek következtében alakultak ki A hidegvérű ló térhódítása az országban A hidegvérű ló megjelenése a Kárpát-medencében nem tisztázott, sőt még ma is gyakran vitatott kérdés. A honfoglalás idején az ősmagyarok lova teljes mértékben eltért ettől a típustól, és noha a lovagkorban Károly Róbert ( ), Nagy Lajos ( ) uralkodása idején kerültek be nyugati nehéz lovak az országba, ezek szélesebb körben nem terjedtek el, nem tudtak meghonosodni. Bökönyi (1962) ilyen csontanyagot említ Tiszalökről egy metakarpust, amely 154 cm magasságú lóból származik Ez azonban csak kivételes eset lehetett. A nehezebb típusú igásló az irodalmi ismereteink alapján a XVI XVII. században jelent meg a Dunántúl nyugati szegélyén, valamint később szórványosan a sváb telepesekkel együtt más területeken is. Ezen lófajta eredete a nóri vagy pinzgaui lóhoz nyúlik vissza. A rómaiak Noricum nevű hatalmas tartományának változatos domborzatú területein több típusa élt és fejlődött ki annak a hegyi lónak, amelyet összefoglaló néven nóri lóként ismerünk. A szervezett magyar lótenyésztés kialakulása idején az uralkodóház elsősorban a katonaság céljának megfelelő lovak tenyésztését tartotta szem előtt, és ez egyértelműen melegvérű lovat jelentett. Mária Terézia és II. József intézkedései a ménesintézetek és a méntelepek létrehozására főként katonai célokat szolgáltak, és az e célra alkalmas lóállomány kialakítását tartották szem előtt. A XVIII. században a birodalom osztrák örökös tartományaiból, ezen belül a mai Magyarország nyugati részéről, Sopron, Vas és Zala megyéből megindult a szekerező kereskedelem, 9

11 A magyar hidegvérű ló azon belül is elsősorban a gabonaszállítás Bécs és a közeli osztrák (Stíria, Krajna, Salzburg, Felső- Ausztria, Karintia) tartományok felé. A fuvarozáshoz erős, igénytelen és könnyen kezelhető, munkahasználati tulajdonságok tekintetében kifogástalan lovak kellettek. A cserekereskedelem folytán a gazdák látószöge kitágult és észrevették, hogy az intenzív földműveléshez vagy az exporthoz a határon túl más lovakat használnak, olyanokat, amelyeknek ők is hasznát vehetnék, vagy jó áron értékesíthetnék. Segítette e lótípus terjedését, hogy a peremvidéken sűrűn fekszenek a falvak, kicsi terjedelműek a faluhatárok. Ez utóbbi körülmény a környezetére flegmán reagáló eme lónak (amiről úgy tartják, hogy bármilyen széles lehet az utca, vagy a dűlő út, csak hosszú ne legyék) roppant kedvezett. Kedvezett továbbá, hogy az ország ezen csapadékos vidékén nagyobb arányban lelhetők fel legelők, elviselhetőbb az állat számára a mérsékelten meleg nyári hőmérséklet, továbbá a nagyobb mennyiségű és kedvezőbb eloszlású csapadék következtében gazdag takarmánynövény-terméseket lehetett betakarítani. Így aztán a nyugat-magyarországi árukereskedelemmel foglalkozó gazdák előszeretettel hoztak magukkal az itthoninál nagyobb tömegű, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzgaui, stíriai, karintiai lovakat, amelyekkel azonban szervezett tenyésztés nem folyt, hanem mostani kifejezéssel élve leginkább sodrottló-előállítás. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a korábban meglévő könnyebb lovakat nehezebb típusúakra cserélték, vagy a meglévő melegvérű kancákat a nyugatról jött különféle nehéz ménekkel (pinzgaui, nóri, salzburgi, ardenni, percheron, norfolki, belga), illetve ezek keresztezéseivel fedeztették. Sokszor az arab lónak is a tervszerűtlen alkalmazásával, a használaton alapuló eredményes népies tenyésztés hatására kialakult egy meglehetős heterogenitást mutató, vitathatatlanul hidegvérű jellegű, egyre inkább tájfajtába rendeződő lóféleség, amelyik jó utakon pár kilométer ügetésre is képes volt! Az 1860-as évektől a mezőgazdasági szakcikkek, valamint a gazdasági egyesületek gyakran felvetik a gazdasági ló szükségességét, és ennek megoldását a hidegvérű ló tenyésztésében látták. Felvetődött a hidegvérű ló tenyésztésének egyértelmű gazdaságossága is, hiszen szinte korlátlanul jó áron lehetett értékesíteni a vásárokon. A belföldi keresleten túl főleg olasz és német kivitel kínálkozott. Nem kétséges, hogy az 1860-as évek elejétől a Dunántúl nyugati és déli területein, főleg Vas megyében és Zalában megindult a hidegvérű lovak csendes terjedése. Letenye és a Lenti járás parasztsága a Muraközből szerzett be könnyebb, de kitartóbb hidegvérű lovakat. Mind a pinkafői, mind a muraközi kedvelt lett, a megye hat járása kifejezetten hidegvérűt szándékozott tenyészteni, de a típus terjedésének a ménhiány mellett a különböző korlátozó intézkedések is gátat szabtak. Sopron megyében két hatás alakította a lótenyésztést. Nyugatról folyamatosan szivárgott a nóri, amire aztán az es években belga méneket használtak. A hivatalos katonai szervek ellenállása ellenére a gazdák elérték, hogy amikor 1868-ban a lótenyésztés szakmai irányítása az osztrák császári hadseregtől a magyar földművelésügyi minisztériumhoz került, az állami méntelepeken Vas és Zala megye határ menti járásaiban hidegvérű mének legyenek felállítva. Monostori Károly 1884-ben úgy jellemzi, hogy a hazai hidegvérűló-állomány nem más, mint a nehéz stíriai, karintiai, illetőleg nóri lónak a könynyebb és nehezebb testű, s bizonyára szintén úgynevezett hidegvérű magyar ló után tájfajtává alakult keveréke, melyben ma a nyugati vér dominál. Ily módon a nyugati határ mentén az as évek végére két tájfajta alakult ki: nyugaton a nagyobb, tömegesebb pinkafői, a Horvátországgal határos területeken a kisebb, mozgékonyabb muraközi. A magyar földművelésügyi minisztérium 1887-től kezdve évente megjelentette az egyes fedeztetési állomásra beosztott fedezőmének jegyzékét (korabeli általánosan használt elnevezéssel zöld könyv ). Ezen hivatalos kiadvány szerint 1887-ben Zalában 36, Vas megyében pedig 15 hidegvérű mén fedezett. Fajtájukként nóri van feltüntetve ( melléklet). Néhány évvel később, 1893-ban a hidegvérű (nóri) mének száma Zalában 67-re, Vasban pedig 21-re nőtt. Az ezredfordulón Zalában 77, Vasban 24 nóri fajtájú mént lehetett találni. Sopron megyében is fedezett kettő, Somogyban pedig öt. 10

12 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér Ahogyan a Kovácsy-Monostory könyv (1905) fogalmaz; lótenyésztési kormányunk ben 140 hidegvérű mént bocsátott e területen a tenyésztők használatára, mégpedig Zalában 90, Vas megyében 23, Sopron megyében 6 és Somogy megyében 1 mén került kihelyezésre. A fajtamegnevezés nóri és egyéb fajták -ra módosult. Az évi XII. törvénycikk alapján az or szá got hivatalos tenyészkörzetekre osztották, ahol részletesen, járási szintig lebontva határozták meg, hogy parasztgazdaságok az adott térségben milyen fajtájú lovat tenyészthetnek. A hidegvérű ló tenyészkörzete Zala megyére, valamint Vas és Sopron megye nyugati járásaira korlátozódott. (A tenyészkörzeti beosztás az uradalmakra nem vonatkozott, ott a tulajdonos döntötte el, hogy milyen lovat kíván tenyészteni. Ezzel az intézkedéssel meg is indult a gazdasági ló terjedése az uradalmakban és a nagygazdaságokban.). A századforduló táján a hidegvérű fajtán belül három típust emlegettek. A pinkafői lovat, illetve a javított nórit, (Vas és Zala megye nyugati részén), a hiencz lovat (Vas, Sopron, Moson megyék határszéli részén) és a muraközi lovat (a DrávaMura közén, Vas megyének Zala megyével határos részén és Zalának a Murával határos vidékén). Somogy megyében alkalmazott percheron hatására nagyszámú sodrott ló alakult ki, amelyek szikárabbak, keményebbek, mozgékonyabbak lettek. Letenye és Lenti vidékén különösen tetszetős, keményebb és élénkebb muraközi típus alakult ki. A kedvezőbb piaci helyzet miatt a Somogy és Baranya megyei gazdák is szerették volna lovaikat hidegvérű ménekkel fedeztetni, ezért február 23-án az alispán felkérte Jeszenszky Ferenc országgyűlési képviselőt, a Baranya megyei lótenyésztési tenyészbizottmány elnökét, hogy kezdeményezze a tenyészkörzeti beosztás megváltoztatását. Hosszas huzavona után a tenyészkörzeti be - osz tást 1912-ben bizonyos mértékig módosították, és a hidegvérű tenyészkörzetet Baranya és Somogy megye déli részére is kiterjesztették. A Dél-Dunántúl aprófalvas térségeiben, ahol kicsi volt a távolság a lakóhely és a szántóföldek között, a hidegvérűek nagyobb vonóerejük révén alkalmasabbnak bizonyultak a mezőgazdasági munkára, mint a kisebb, könnyebb melegvérűek. Különösen a Dél-Dunántúl németajkú (sváb) községeiben terjedt a hidegvérű ló. A török hódoltság miatt üresen álló egykori határterületekre még Mária Terézia hívására érkez tek az első német telepesek, akiket aztán több hullámban mások is követtek. A germán öröklési rend szerint a birtokot hogy az ne aprózódjon fel az elsőszülött fiú örökölte, és a többinek más foglalkozás után kellett néznie. Emiatt nagyon sokan keletre vándoroltak, ahol a megfogyatkozott népesség miatt volt elég szántóföld. Ezek az emberek magukkal hozták legendás szorgalmukat és az itteninél fejlettebb munkakultúrájukat. Emiatt a jobbágyfelszabadítás után a mezőgazdaság modernizációja ezen a vidéken bontakozott ki leginkább, itt kezdtek el legelőször az önellátáson felül piacra is termelni, és kihasználták a belterjes állattenyésztésben rejlő lehetőséget. A baranyai uradalmak a Muraközből szereztek be méneket és kancákat, de Csáktornyáról is vásároltak hidegvérű lovakat. A bolmányi uradalom 1907-ben Belgiumból szerzett be érdemleges tenyészanyagot, 14 választási korú kanca- és 4 méncsikót. Bár más uradalmak shire lovat hoztak be Angliából, amelyek nem lettek kedveltek, de feltartóztathatatlanul terjedni kezdett a belgaardenni hidegvérű ló. A Földművelésügyi Minisztérium kénytelen volt rendeletet kiadni (FM 18596/II.1 számú rendelet) a hidegvérű ló tenyésztésének fejlesztéséről és szakigazgatásáról. Az 1911 februárjában megjelent rendelet hidegvérű tenyészkörzetnek jelölte Vas, Zala, Somogy megyét, Sopron megye egy részét, Baranya megyének hegyháti, siklósi, szentlőrinci járásait. A fajta egységesítésére a belga-ardennit és a brabanti méneket jelölte meg. Tiltotta ugyanakkor a melegvérű kancáknak hidegvérű ménekkel való fedeztetését. Somogy megyében a legkiválóbb hidegvérű állománnyal a kaposvári járás amúgy is igen fejlett állattenyésztésű községei Kisgyalán, Fonó, Gölle, Büssü, Nagyberki, Somogyszil rendelkez tek, de maga Kaposvár városa is jelentős hidegvérűló-lótenyésztéssel bírt. A ló Kisgyalán címerében még a mai napig is benne van. Csánki Dezső művében, a Somogy vármegye részlettanulmányában olvasható: nem csak a nagyobb uradalmaknak, hanem az egyes községek kisgazdáinak is messze földön híresek 11

13 A magyar hidegvérű ló a lovai. Eme nehéz fajlovak közül a legelterjedtebb a belga származású Ardenni faj, főleg a Percheron. Kaposváron a városi és a város környéki falvak fuvarozásában is előszeretettel használták a hidegvérű lovat. A Kaposváron tartott lódíjazások már a közelség révén is pezsdítőleg hatottak mind a gazdasági, mind a társadalmi életre. A gazdák a lovakat törzskönyveztették és kiváló fedezőménekkel fedeztették ban Somogy vármegye területét a pécsi állattenyésztési körzetből kikapcsolták és a vármegye területére önálló állattenyésztési felügyelőséget szerveztek. Ennek vezetésével Brokés Rezsőt bízták meg, aki igen sokat tett a vármegye állattenyésztésének fejlesztéséért. Ennek következtében a minőségi állattenyésztés terén leginkább élen járt Fonó község díszpolgári címet is adományozott részére. A jó szervezőmunka és a gazdatársadalom igyekezete folytán a kaposvári vásárok országos hírűek lettek. A Somogyi Újság június 4-i számában tudósít a kaposvári állatvásárról: A vásárra felhajtottak 853 lovat és 364 szarvasmarhát, és a felhajtott állatok nagy része el is kelt. A Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület 1912-ben érintkezésbe lépett a Maison Fioruzzi brüsszeli lókereskedő céggel, ahonnan 1912 októberében három mént és három kancát küldtek Pécsre. A lovakat sikeresen elárverezték, így 1913-ban is hoztak be három mént és négy kancát ben a székesfehérvári méntelepen belül létrejött a nagykanizsai ménteleposztály (más vélemények szerint még Nagyatád és Szigetvár is a székesfehérvári méntelep osztályaként működött), amely a hidegvérűek akkorra már kialakult tenyészkörzetének ménellátását kapta feladatul. A tenyészkörzeten belül a méneket ellentétben az ország többi részével, ahol a méntelepek katonai személyzettel működtek méntartó vállalkozókhoz helyezték ki melléklet Zalában 66 fedeztetési állomáson 84 mén, Vasban 25 állomáson 32, Somogyban 14 állomáson 17, Baranyában két állomáson kettő és Sopron megyében hat helyen hét mén fedezett. Egy évvel később a nagykanizsai ménteleposztály állománya 169-re növekedett, amelyből 52 eredeti belga import, 14 hazai tenyésztésű belga, 2 clydesdal volt 101 pedig a nóri fajtához tartozott. Eredetük szerint 77 külföldről, 51 a kisbéri ménesbirtok hidegvérű tenyészetéből származott. A mének száma 1818-ban 133 egyedre rúgott, amelyből eredeti belga 78, belga 24 és nóri már csak 31 volt. A külföldi kereslet és az ipar igénye a nagyobb testű belga lovak használatát helyezte előtérbe. Változott a megyék közötti arány is, Zalában már csak 51 mén fedezett, ugyanakkor Vasban 32, Somogyban 33, Baranyában 10, Sopronban pedig 7 volt a tenyésztésre kihelyezett mének száma. A hidegvérű mének után a méntelep nem kért fedeztetési díjat, viszont a mén tartásának minden költségét a vállalkozó fedezte. A XX. század fordulóján a ménmegoszlásról az táblázat mutat be adatokat táblázat Az országos fedezőmének fajtánkénti megoszlása 1904-ben Fajta Mének száma (egyed) Mének aránya (%) Eltérés az 1880-as évhez viszonyítva Arab telivér és arab fajta ,1 Lipicai ,9 Angol telivér ,6 Angol félvér ,5 Nóniusz ,2 Gidrán ,6 Nehéz igás ,6 Összesen: A hidegvérű ló tenyésztésének színvonalára jellemző, hogy az első világháborúban elszenvedett nem jelentéktelen veszteség ellenére a háborút követően pár évvel Németországból, Svájcból, Olaszországból, Belgiumból, Törökországból hihetetlen kereslet indult meg Baranya irányába. Ezeknek az országoknak a kereskedői versengtek a Dunántúl hidegvérű lovaiért, különösen a kendersörényű és farokszőrű sárgákért. A világháború kitörése véget vetett a hatóság és a gazdák közötti tenyészirányról folytatott küzdelemnek. A háborús viszonyok között a tenyésztésirányítás szervezetlenné vált, és a térségben a legtöbb ló sodrott jellegűvé vált. A Köztelek 12

14 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér 1915-ös évfolyamában Zsámár György állatorvos arról számolt be, hogy a korábbi fenntartásokkal ellentétben a hidegvérű típusú lovak harctéri használhatósága nem maradt el jelentősen a melegvérűekétől. Dr. Konkoly Thege Sándor Háborús tapasztalataim a lovakról című, a Köztelekben ban közölt cikksorozatában többek között ezt írja: sohasem hittem volna, hogy a hidegvérű lovak a nélkülözéseket ennyire képesek elviselni, és az igényeik ennyire mérsékeltek. A hidegvérű ló nagyobb testsúlyánál, nyugodtabb vérmérsékleténél és étkesebb természeténél fogva előnyben van a többi felett. Megjegyzem még azt is, hogy a háborúban a hámos ló csak lépésben kerül használatra, és így a hidegvérű lovaknak gyorsabb jármódokra való alkalmatlansága, amely szempontot azelőtt annyira hangoztattak, nem jön figyelembe. Az első világháború után jó ideig nem állnak statisztikák rendelkezésre. A zöld könyvet legközelebb csak 1942-ben adták ki, időközben az ország területe is jelentősen csökkent. A megcsonkított országban a Bethlen kormány évi döntése alapján a tenyészkörzeteket és a méntelepeket átszervezték. A hidegvérűek tenyészkörzete lett a megmaradt Zala, Vas és Sopron megye nyugati része, ezen kívül tenyészkörzeti besorolást kapott a teljes Somogy megye, Baranya megye (a mohácsi járás kivételével) és Tolna megye délnyugati, Baranyával szomszédos része től megkezdődött a hidegvérűek tenyészkörzetében lévő kancaállomány törzskönyvezése. Mivel az állami ménesek java a megszálló csapatok hadizsákmánya lett, és a méntelepek állománya is súlyos veszteségeket szenvedett, az ország lótenyésztésének vezetői úgy döntöttek, hogy egyelőre rá kell bízni a hidegvérűket tenyésztőikre, hogy magánménekkel elégítsék ki ménszükségletüket (Döhrmann, 1922). Az évi állatösszeírás szerint Magyaror szág egyedet kitevő állományából a hidegvérű jelleghez tartozik, ami kereken 22 százaléknak felel meg. Döhrmann Henrik ny. méneskari ezredes korának kiváló lótenyésztési szakírója 1926-ban így jellemezte a dunántúli hidegvérűló tenyésztését: Baranya megye területén a pécsváradi, a mohácsi és a villányi járás kivételével igen nagy előszeretettel foglalkozik a gazdaközönség a belga jellegű hidegvérű ló tenyésztésével. Legélénkebb tevékenységet fejt ki a hegyháti, a szentlőrinci, a siklósi és a pécsi járás. Fontos és népes országos lóvásárokat tartanak Baranyaszentlőrincen és Pécsen. Zala megyében aránylag a legrégibb a hidegvérű ló tenyésztése. Itt lehet a belga jelleg mellett a régi muraközi ló nyomait még leginkább feltalálni, főleg Zalaszentgróton, Zalaegerszegen, Zala apátiban, Nován és Pacsán. Nagyobb felhajtású lóvásárok vannak Zalaegerszeg és Nagykanizsa országos vásárain. Somogy megye hidegvérűló-tenyésztése szintén újabb keletű, amiről tanúságot tesz a hidegvérű és angol félvér ló keresztezéséből származó egyedek gyakori előfordulása. Megállapodottabb belga jelleget találunk Erdőcsokonyán, Visontán, Komlósdon és Németladon. A főbb helyszíne a lóvásároknak Kaposvár és Szigetvár. Vas megye nehézigás-tenyésztése, bár nagy részben szintén belga jellegű ménekkel dolgozik, a pinzgaui (nóri) ló jellegével vegyítettnek mondható. Igen nagy a felhajtás Szombathely váro sá nak országos vásárain. Ezekre a vásárokra Somogy és Zala megye anyaga is eljut. Sopron megyében a csornai és a kapuvári járások kivételével a hidegvérű lovat már elég régen tenyésztik, de csak újabban kezd határozott irányt felvenni a tenyésztés a belga jelleg felé. Régebben inkább a nóri ló befolyása alatt állott. Már 1930-tól általános lett a hidegvérű ló megbecsülése. Sorban alakultak meg a kisebbnagyobb tenyészetek, az államiak mellett magántenyészetek is. A tenyésztők egyre inkább a nagy, ezért jól értékesíthető lovakat kezdték előnyben részesíteni. Az 1930-as évektől magánszemélyek vásároltak Belgiumból méneket. Csodálatos állomány volt Királyegyháza, Szentlőrinc, Szentdénes, Rózsafa, Botykapeterd, Mozsgó, Szigetvár, Kaposmérő, Szenna, Gölle, Somogyszil, Csoma, Mosdós, Baté, Kazsok, Büssü településen. A peremvidék gazdasági értelemben vett pezsgő lótenyésztésének alátámasztására szolgálhat, hogy Baranya megyéből külföldre eladtak 1939-ben 3298 egyedet 1940-ben 2089 egyedet 1941-ben 6320 egyedet 1942-ben 3098 egyedet. 13

15 A magyar hidegvérű ló A számok ugyan egyetlen megyére utalnak, de ezt a mennyiséget az egész tenyészkörzetből lehetett értékesíteni. A híres pécsi vásárokra még Sopron megyéből is szállították a lovakat, csikókat. A II. világháborúban többek között ez a kialakult és jól bevált rendszer is tönkrement. Az állatállományt ezen belül a lovakat is elhajtották, ami nem az a harcok áldozatává vált, azt megették. A háború után a romokban fekvő ország újjáépítésében a ló szerepe mérhetetlenül nagy volt. Az újonnan földhöz juttatott parasztság igásállatok hiányában nem tudta megkezdeni földjének művelését, és gépek hiányában akadozott az ipar, a romeltakarítás, az építés. Egyszóval a gazdaság minden területe lovat kívánt. Ezért kiemelt feladat volt a lóállomány létszámának minél gyorsabb ütemű fejlesztése. Ennek érdekében Bárányos Károly földmű velés ügyi miniszter február 18-án /1947.II/2. szám alatt rendeletet adott ki a ló tenyésztési körzetek újjászervezése és a követendő tenyészirány meghatározása céljából. Ezen rendelet főbb megállapításai: Az ország jelenlegi lótenyésztési viszonyai figyelemmel a rendelkezésre álló lóállomány nagyrészben kevert és rendszertelen voltára, mind mennyiségében, mind pedig a minőségben bekövetkezett óriási mértékű csökkenésre, továbbá a mezőgazdasági rendszerünknek nagyfokú változására szükségessé teszik azt, hogy a köztenyésztésben az általános és részletes fajta-tenyészirányok, valamint a tenyészkörzetek a jelenlegi célkitűzéseknek megfelelően megállapíttassanak, illetőleg kijelöltessenek. Lótenyésztésünk célkitűzése, tehát az általános tenyészirány az, hogy a sokhasznú igás paraszt lótípus továbbtenyésztessék, illetőleg kitenyésztessék. Az előbbi alatt olyan lovat kell érteni, amely a magyar gazdának munkájában mindenben megfelel. Amely a meleg- vagy hidegvérű tenyészirányon belül a vidék talaj-, éghajlati, mezőgazdasági munkaviszonyai, valamint az egyéb adottságok mellett rögszilárddá vált, továbbá, amely a fajtákon belül a fajta jellegét magán viseli, erőteljes, szilárd szervezetű, jó testi felépítésű, tömeges, mély, erős csontozatú. Igen jó utódnevelő képességű, kitartó, jó takarmányértékesítő, igénytelen, jóindulatú használati ló. Az ország nagyobb részén melegvérű, kisebb részében hidegvérű a tenyészirány, s ezen belül az egyes fajták kijelölésének a fent megjelölt cél érdekében a következők szerint kell történnie: Melegvérűeknél: Erős, mély, arányos testű, nem túl telivérezett, inkább zömök magyar félvér. Acélos, hortobágyi típusú, nem durva kisnóniusz; Hidegvérűeknél: a kisebb testtömegű, könnyebb mozgású, úgynevezett kis muraközi típusnak megfelelő kis hidegvérű ló. (Kívánatos méretek: marmagasság: cm, övméret: cm, szárkörméret: cm) A fentiekben meghatározott fajtákat a következő tenyészkörzetekben kell tenyészteni: Hidegvérű: Baranya vármegye, Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegye magyaróvári járása, Somogy vármegye, Sopron vármegye, Tolna vármegye dombóvári és völgységi járása, Vas vármegye. Fenti rendeletet február 9-én némiképpen megváltoztatták, illetve pontosították, így kikerült a hidegvérűek tenyészkörzetéből Baranya vármegye mohácsi járása, Győr-Moson vármegye magyaróvári járása, ahol nóniusz, Sopron vármegye csornai járása, Vas vármegye sárvári és celldömölki járása, Zala vármegye keszthelyi, tapolcai és sümegi járása, ahol magyar félvér lett a hivatalosan elrendelt tenyészirány. (Tulajdonképpen ez majdnem megegyezik az évi tenyészkörzeti beosztással. Nagy ütemben megkezdődött a magánmének és méncsikók állami felvásárlása és a méntelepekre való beosztása. A hidegvérű méncsikók az egykori Montenuvo hercegi uradalom területén létrejött békáspusztai mén- és méncsikótelepre kerültek ben 39, 1948-ban 468 hároméves vagy ennél idősebb hidegvérű mén állami felvásárlása történt meg. Az egyes években tenyésztésre használt fedezőmének számát, és azon belül a magyar hidegvérű és muraközi mének arányát az táblázat mutatja be (Pataki 1983). 14

16 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér táblázat A tenyésztésben álló fedezőmének száma, ezen belül a hidegvérű mének aránya Megnevezés Összesen (egyed) Hidegvérű (egyed) Hidegvérű (%) 4,2 23,7 21,3 21,7 21,0 21,2 20,1 20,4 21,3 22,0 23,0 21,7 21,7 A táblázatból látszik, hogy 1949 és 1960 között a fedezőménparkon belül a hidegvérűek aránya gyakorlatilag nem változott. Ugyanez áll a hidegvérű mének által fedezett kancákra is és 1962 között megtörtént a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez azt jelentette, hogy a parasztságnak nemcsak a földjét, hanem minden termelőeszközét (szekér, szerszám, mezőgazdasági munkagépek, az állatállományának a törvényben meghatározott mértéken felüli részét) be kellett vinnie a termelőszövetkezetbe. Ennek az volt az oka, hogy lehetetlenné tegye az esetleges szolgáltató jellegű egyéni gazdálkodást, és hogy ezáltal megélhetésében is a termelőszövetkezethez kösse a parasztságot. A termelőszövetkezeti törvény értelmében a termelőszövetkezeti tag lovat nem tarthatott, ezért a lovait be kellett vinnie a szövetkezetbe. Ez azt jelentette, hogy a nagyszámú lóállományt mintegy rázúdították a sem istállóval, sem takarmánnyal nem rendelkező szövetkezetekre, ahol a szükséges munkák elvégzésére sokkal kevesebb lófogat is elegendő volt, mint a kisparaszti gazdaságokban. Ennek következtében az évi 724 ezres országos lóállomány 1962-re 374 ezerre (48,3 százalékkal) csökkent. Természetesen ennek megfelelően visszaesett a tenyésztési kedv és a lóállományon belül a tenyészállomány is. Az táblázat a tenyészmén-állomány változását mutatja be ben a méntelepeket megszüntették, feladataikat, a fedeztetési állomások üzemeltetését az állami gazdaságok kapták meg. Ezzel egyidejűleg megszűnt a korábbi kötött tenyészkörzeti rendszer, a gazdaságok saját maguk határozták meg, hogy állományukat milyen fajtájú ménnel kívánják fedeztetni. Miután a hidegvérű és sodrott lovak a termelőszövetkezetekben az igényeknek jobban megfeleltek, így az ország olyan területein is megjelentek, ahol korábban ezt a típust nem tenyésztették. Először a Dunántúlon Tolna, Fejér és Veszprém megyében jelentek meg az úgynevezett vegyes fedeztetési állomások, ahol egy-egy állomáson a hagyományos melegvérűek mellett egy-egy hidegvérű mént is felállítottak. Az 1970-es évek elején már csak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében nem fedezett hidegvérű mén, de az táblázat A tenyésztésben álló fedezőmének száma, ezen belül a hidegvérű mének arány ( ) Megnevezés Összesen (egyed) Hidegvérű (egyed) Hidegvérű (%) 21,3 22,5 22,3 20, , ,7 24,6 26,1 27,8 Megnevezés Összesen (egyed) Hidegvérű (egyed) Hidegvérű (%) 28 26,4 24,7 23,8 23,5 23,8 25, ,3 30,8 31,2 15

17 A magyar hidegvérű ló évtized végére a tenyésztői igények hatására itt is megjelentek ben már nem volt olyan megye, ahol ne fedezett volna hidegvérű mén. Az 1990-ben megalakult Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete pedig már az ország egész területén szervezi a hidegvérű tenyésztők munkáját A nagybirtokok hidegvérűló tenyésztése A népies tenyésztés kialakulása mellett az árutermelés tekintetében élen járó nagybirto kok közül is többen alapítottak hidegvérű ménest igáslószükségletük fedezésére. Miután a tenyész körzeti beosztás az uradalmakra nem vonatkozott, ezeknek a tenyészeteknek egy része a hivatalos tenyészkörzeten kívül helyezkedett el. A legtöbb birtoknak melegvérű ménese is volt, az ott tenyésztett hátaslovak mellett az uradalmak az intenzívebb talajművelés és növénytermesztés érdekében az ökörfogatokat a hatékonyabb gazdasági igáslófogattal igyekeztek leváltani. A lófogatnak ugyanis az általánosan használt ökörfogattal szemben több előnye is volt. Bár nem képezett akkora igaerőt, mint egy ökör- vagy bivalyfogat, de gyorsabban mozgott, és mivel az ökörnek az etetés után 1 2 órányi nyugalmat kellett biztosítani a kérődzésére, ezért a lófogattal jobban ki tudták használni a munkanapot. A legtöbb uradalomban emiatt csak a nehéz igásmunkákat végezték ökrökkel és a legnehezebb munkákra (pl. cséplőgépvontatás) tartottak esetleg egy bivalyfogatot, a közepes vonóerőigényű munkákat (takarmány-, gabonahordás) inkább lovakkal végeztették. És ahogy a gépesítés előre haladt, úgy váltották ki a lófogatok a nem elég hatékony kézi munkát (lókapa, fogatos gyűjtőgereblye, fűkasza stb.), a gőzgép pedig az ökör- és bivalyfogat helyébe lépett. A Kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesbirtok 1866-tól 80 hidegvérű jellegű igásló (használati ló) kancaállománnyal folytatott tenyésztést. Percheron kancákkal, clydesdali, majd norfolki (pl. Preid of England ) ménekkel próbálkoztak, de végül is az ardenni mének Bottom és Philipp (előttük a Bejcze nevű mén) hoztak átütő sikert. Több esetben, többek között 1872-ben nyolc nóri kancát is vásároltak. Az útkeresés után úgy látták, hogy az ardenni ló felel meg legjobban a céljaiknak és 1897-ben (12 kancacsikóval), majd ban (16 kancacsikóval és egy Stoodbuk pour le gros traid törzskönyvben nyilvántartott ménnel) nagyobb számú behozatalt valósítottak meg. A ménes állománya 1900-ban 2 fedezőmént, 66 tenyészkancát, 22 évjárati kancát és 32 választott és szopós vegyes ivarú csikót, összesen 122 egyedet számlált. A tenyésztés céljaként a gazdaság részére hasznos igáslovak szolgáltatását határozták meg, másrészt méncsikókat nevelt, és ezeket három évesen a Székesfehérvári Méntelepnek adta át, hogy a továbbiakban a hidegvérű lovat tenyésztő megyékben fedezőménként tevékenykedjenek. A Bábolnai Magyar Királyi Állami Ménesbirtok is arab keresztezésű hidegvérű igáslovat tenyésztett. Tenyészcél a könnyebb, mozgékonyabb és szívósabb fél-hidegvérű gazdasági igásló előállítása volt a meglévő ardenni kancaállománynak arab ménekkel folytatandó állandó keresztezés útján. A ménesbirtok hidegvérű, nehéz igáslovainak tenyésztése 1897-ben vette kezdetét, amikor a kisbéri állami ménesbirtoktól átvettek hét ardenni tenyészkancát és ehhez még harminc, tenyésztésre alkalmas, jellegzetes nehéz igás kancát vásároltak Muraközben. A tenyésztésnek abban az időben az volt a mellékcélja, mint általában a kisbéri ménesbirtokon végzett ardenni tenyésztésnek is, hogy a hidegvérű népies tenyészkerület részére állami méneket neveljen. Ennek szem előtt tartásával időközönként jó ardenni méneket vásároltak Belgiumból, így többek között Laborieur, Virtoni, Artoni nevű kiváló apaállatot. Az anyakanca-állomány 80, igában dolgozó kanca volt. Mivel már korábban jó eredményt hozott a kiválóbb ardenni kancáknak arab vagy lipicai ménnel való keresztezése, elhatározták, hogy továbbra is folytatnak keresztezést a nemesebb, mozgékonyabb, élénkebb járású egyedek nyerése érdekében évben két shagya és két ardenni mén, Laborieur és Bíró II fedezett. A Bábolna Ménesbirtok 1942-ben is vásárolt hidegvérű tenyészanyagot. A Baranya Megyei Gazdasági Egyesület Lótenyésztési Szakosztálya 18 vemhes kancát értékesített a Ménesbirtoknak. 16

18 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér Sajnálatos módon a fenti tenyészetek tenyésztési nyilvántartásai megsemmisültek, s mivel hidegvérű ménesi kancaállomány nem volt, méneskönyvet sem vezettek. A ménesbirtokok mellett az uradalmak is előszeretettel használták a hidegvérű lovat, leginkább a sodrott lovat (melegvérű és hidegvérű fajta mindkét irányú keresztezése). Egyik ilyen volt a mernyei piarista uradalom, ahol a félvértenyésztés kiszélesítésének időszakában szóba került a hidegvérű állomány beállítása is. Első lépésként 1894-ben vásároltak négy pinzgaui kancát. A folytatás csak 1906-ban következett, amikor beszereztek néhány muraközi kancát, majd 1907-ben a Csáktornyán vásárolt húsz muraközi és félmuraközi kancával megalapozták a meleg vérű ménes mellett a hidegvérű ménest is. Báró Podmaniczky Gyula 1903-ban kiadott Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve című igen alapos kiadványában huszonkettő magánménesben hétszáznégy kancát és tizennyolc mént említ, mint hidegvérűt ( táblázat). Amint a felsorolásból is látszik, ezeknek a méneseknek a tulajdonosai arisztokrata családok leszármazottai, és a gazdaságok is az adott kor legjobban vezetett gazdaságai voltak. Ezen A XX. század fordulóját követően hidegvérű lovat tenyésztő magánménesek táblázat A ménes tulajdonosa A ménes helye Megye Alapítás Kancák Mének éve száma száma Fajta 1. Grünfeld Jakab Iszkaszentgyörgy Fejér muraközi 2. Gr. Károlyi József Igar Fejér muraközi 3. Gr. Nádasdi Ferenc Agárd Fejér n.a percheronpinzgaui 4. Özv. Metternich Sándor Puszta-gyarmat Komárom percheron Paulina hercegné 5. Gr. Károlyi Lajos Tótmegyer Nyitra pinzgaui keresztezett 6. Csurgói főbérnökség Csurgó-Avasmajor Somogy muraközi 7. Jankovich-Bésán Gyula Öreglak Somogy nóri 8. Gr. Széchényi Andor Pál Marcali-Bézei major Somogy percheron keresztezett 9. Gr. Széchényi Géza Csokonya Somogy muraközi x percheron 10. Lajos bajor királyi herceg Pornó Vas nóri 11. Gr. Draskovich Iván Sellye Baranya hidegvérű 12. Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Kaposvár Somogy n.a ardenni 13. Politzer Géza Nagykorpád Somogy muraközi 14. Csillag Béla és Géza Sőreg Pest muraközi 15. Glanz Sándor Monor Pest muraközi 16. Özv. Báró Schlossberger Tura Pest belga Zsigmondné 17. Gr. Károlyi Tibor Mácsa Arad muraközi x ardenni 18. Gr. Zselénszky Róbert Ötvenes-puszta Arad muraközi 19. Gr. Wenkheim Dénes Doboz Békés muraközi 20. Báró Wodianer Albert Gyoma-Telkipuszta Békés muraközi örökösei 21. Gr. Károlyi Imre Csongrád-Mágocs Csongrád muraközi 22. Gr. Teleki László Gyula Hosszúfalu Szatmár muraközi 17

19 A magyar hidegvérű ló ménesek alapítása az 1800-as évek végére esik, és ahogyan a korabeli fajtamegjelölésből is látható, nagy részük a muraközi tájfajta tenyészterületéről származik. Mint a táblázatból kitűnik, ezen ménesek egy része nem rendelkezett saját ménnel, hanem vagy bérelt, vagy (és ekkor még ez volt az általánosabb), a hidegvérű jellegű kancáit melegvérű ménnel fedeztetve sodrott igáslovat állított elő. Maga Széchenyi Dénes korának legjobb, legképzettebb lótenyésztője is sodrott lovat használt birtokán. Párizsban percheron kancákat és méneket vásárolt és úgy vélekedett, hogy ha mi magyarok egyszer munkáslovakat kívánnánk tenyészteni, akkor ez (mármint a percheron) lenne a megfelelő faj, mert a Magyarországon lévő távolságok miatt az ügetőképességükre szükség lenne. A korabeli magyar kancák és a percheron mének keresztezésével kapta a legmegfelelőbb gazdasági lovat. A magyar óhajjal ellentétben kicsi percheronokat javasolt, amelyek nem lomhák, s ne legyenek hosszú lábúak. Megjegyzi, ilyen percheron mént már alig találni. Fia Széchenyi Géza folytatta az 1862-ben alapított erdőcsokonyai ménesben a nehéz gazdasági ló tenyésztését. Előbb a Karintiából vásárolt hat kancával és az apja által vásárolt percheron ménekre végzett rokontenyésztéssel szinte egy saját gazdasági lótípust alakítottak ki, de az ipar vagy az uradalom növekvő igénye a nagytestű belga lónak kedvezett. Maga Széchenyi Géza is 1905-től már belga ménekkel folytatta tovább a tenyésztést. A tenyésztőmunka során mindvégig nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a belga mének tűzre, képességre és típusra a percheron által kialakított saját típusra mindjobban hasonlítsanak. Mintegy 66, kifejezetten egyöntetű hidegvérű kancával folytattak tenyésztést, amelyek, mint a korabeli szakirodalomban fellelhető, középnagyságúak, jelentős ügető munkára képesek, a hőséget jól bírják és a sokszor kímélet nélküli munkában is kitartóak, és előrehaladott korukban is munkaképesek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által 1926-ban kiadott, Dr. Konkoly Thege Sándor által szerkesztett Magyarország Állat tenyésztése II. kötetében (írta: Döhrmann Henrik) a következő hidegvérű méneseket találjuk: A Bábolnai Magyar Királyi Állami Ménesbirtok arab keresztezésű igásló-tenyésztése: Bábolnapuszta Tenyészcél: Könnyebb, mozgékonyabb és szívósabb félhidegvérű gazdasági igásló előállítása, a meglévő ardenni kancaállománynak arab ménekkel folytatandó állandó keresztezése útján. A bábolnai Ménesbirtok hidegvérű igásló tenyésztése 1897-ben vette kezdetét, amikor a kisbéri ménesbirtoktól hét ardenni tenyészkancát átvettek és ehhez még harminc tenyésztésre alkalmas jellegzetes nehéz igás kancát vásároltak a Muraközben. A tenyésztésnek abban az időben az volt a mellékcélja, mint általában a kisbéri ménesbirtokon űzött ardenni tenyésztésnek is, hogy a hidegvérű népies tenyészkerület részére állami méneket neveljen. Ennek szem előtt tartásával időközönként jó ardenni méneket neveljen. Kancaállomány: 80 igában dolgozó kanca. Miután a világháborút követő veszteségek után a lótenyésztés hivatalos vezetése úgy döntött, hogy a méntelepekre hidegvérű mént nem helyez ki, és a hidegvérű tenyésztők magánménekkel biztosítsák ménigényüket, emiatt a Kisbéri Ménesbirtok hidegvérű ménesét amely 1913-ban az összes hidegvérű fedezőmének egyharmadát adta! felszámolták, és a bábolnai ménes is csak a saját szükségletére tenyésztett hidegvérű x arab sodrott lovakat. Bezerédj Imre gazdaságának belga irányú nehézigásló-tenyésztése: Alsószilvágy (Vas megye) Tenyészcél: Gazdasági igáslovak nevelése, melyek a géperő és az ökörigák mellett a szántást, vetést, egyéb gazdasági munkákat, de különösen a nagyban termelt cukorrépa, burgonya fuvarozását és a gazdasági malom terményeinek továbbítását végzik. A tenyésztés keletkezése: Ez a tenyésztési ág 1910-ben vette kezdetét a Muraközben vásárolt és Belgiumból több ízben importált hidegvérű kancákkal. A tenyésztésben állami fedeztetési állomásokon lévő belga mének működtek. Az utóbbi időben a Belgiumból behozott La Fleur 182 cm magas sötétpej mén fedezte a gazdaság nehéz igás kancáit. A kancaállomány 20 db, melyet kivétel nélkül igában használnak. Elsősorban a megtermelt ipari növények feldolgozó üzembe való szállításánál, a gazdaság 18

20 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér malomtermékeinek továbbításában használták a lovakat, de a gépi erő mellett a nehezebb mezőgazdasági munkából is kivették a részüket. Értékesítés, hasznosítás: Az állomány pótlására szolgáló kancacsikókat kétéves korban befogják, hároméves korukban fedeztetik. A méncsikókat kétéves korban áruba bocsátják. A tenyészet számos oklevelet nyer kiállításokon. Szintén az 1900-as években kezdte nehéz (belga fajtájú) igásló tenyésztését Hoyos Miksa gróf a németladi uradalmában. Tenyészcél: Erős hidegvérű gazdasági igáslovak tenyésztése tiszta belga vérben. A tenyésztés keletkezése: A németladi uradalom 1900-ban kezdette meg a nehéz hidegvérű igásló tenyésztését hat muraközi kancával, amelyekre percheron méneket alkalmazott ban az uradalom áttért a belga ló tenyésztésére, és e célból részben közvetlenül Belgiumból, részben pedig Seilern Ferenc gróf morvaországi hírneves tiszta belga tenyészetéből összesen tíz tenyészkancát és két mént importált. Azóta kivétel nélkül csak tiszta vérben tenyésztik a hidegvérű lovat. A kancaállomány: harminchat igában dolgozó anyakanca. Alkalmazott mének: két eredeti, importált belga mén szerepel mint törzsmén. Azon kívül rendszerint három saját nevelésű, a ménvizsgáló-bizottság által köztenyésztési célokra engedélyezett tenyészmén áll rendelkezésre idegen kancák fedeztetése céljából. Hasznosítás, értékesítés: Az értékesítés vagy választott, vagy kétéves korban történik. Te - nyész méneket csak a magánménvizsgáló-bizott - ságnak történt bemutatás után adnak el, ha tenyészigazolványt nyertek és köztenyésztés céljaira alkalmasnak találtatnak. Tenyészállatok, úgy mének, mint kancák állandóan kaphatók. A tenyészet a budapesti igásló-kiállításokon és vásárokon, valamint vidéki lódíjazásokon már ismételten díjazásban részesült. Igen számos kancalétszámmal (75 tenyészkanca) folytatott gazdasági lótenyésztést Kun András és Kun Miklós Karácsondon. Tenyészcél: erős gazdasági igáslovak tenyésztése ardenni-percheron keresztezés útján a saját gazdasága céljaira. A tenyésztés keletkezése: Az 1914-i háború kitörésekor és annak folyamán a gazdaság félvér lóállományának tekintélyes részét rekvirálták. Ennek folytán, hogy a gazdasági fogatos munka csorbítást ne szenvedjen, ettől fogva percheron-ardenni keresztezésű kancák vásároltattak, amelyek Grünwald Sándor fejér megyei, pusztamélyvölgyi tenyésztőtől vett hasonló vérű ménnel, utóbb pedig egy Gries nevű importált ménnel fedeztetnek. A Heves megyében fekvő karácsondi gazdaságon kívül még a Borsod megyei Mezőnagymihály község határában fekvő Pusztanagytanyán, valamint a Borsod megyei Szendrő község közelében lévő galvácsi birtokon oszlik el az egész tenyésztés. Kancaállomány: hetvenöt egyedből álló ardennipercheron keresztezésű igás anyakanca, amely az említett gazdaságokban a gazdasági fogatos munkát is ellátja. Alkalmazott mének: Kokett nevű félvér percheron és Gries ardenni. Hasznosítás, értékesítés: A kancacsikók az anya állomány hiányainak pótlására szolgálnak. A fennmaradók betanítva hároméves korban, a heréltek két és fél évesen eladatnak, úgyszintén a fölöslegessé vált igáskancák is. Még a századforduló előtt, 1894-ben alapította hidegvérű lótenyészetét a Mezőgazdasági Ipari Részvény Társaság kaposvári béruradalmában. Tenyészcél: Jó mozgású, nagy teherbírású, nem túlságosan igényes hidegvérű nehéz igáslovak tenyésztése és ilyen jellegű tenyészmének nevelése. A tenyésztés keletkezése: Az uradalom hidegvérű lótenyésztését 1894-ben kezdték meg mura közi kancákkal és belga ménekkel. Az első hidegvérű mének a Kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesbirtok ardenni tenyészetéből származtak. Ezek után Morvaországból, Seilern gróf uradalmából vettek egy Gáspár nevű, csikókorában Belgiumból importált mént. A tenyésztés továbbfejlesztésére 1910-ben 18 nehéz igás tenyészkancát hozatott az uradalom Belgiumból. Ezeknek az utódaiból származik a jelenlegi állomány. Vérújítás céljából időközben azután több ízben importáltak Belgiumból még eredeti méneket: így 1923-ban belga importőrök, 1924-ben pedig az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara útján. Állomány: 240 anyakanca. Ezen kívül van négy törzsmén, négy kétéves és hat egyéves mén, ötvennégy kétéves és hatvankettő egyéves 19

21 A magyar hidegvérű ló kanca. Az anyakancák igásszolgálatot teljesítenek az uradalomban. Értékesítés: Az uradalomnak évente nagy fölöslege van tisztavérű fiatal belga ménekből és kancákból, amelyeket az ebben az irányban tenyésztők kellő választékban találnak megvételre. Az évi őszi tenyészló-kiállításon bemutatott öt mén közül egy I., egy II. díjat, egy elismerő oklevelet és külön csoportdíjat nyert. A balatonbozsoki gazdaságban (tulajdonos Schrikker Imre földbirtokos) 1910-ben kezdték az ardenni-muraközi nehéz igásló-tenyésztését. Tenyészcél: Olyan igáslovakat nevelni, amelyek a géperő mellett szántást, vetést és egyéb gazdasági munkákat végeznek, de főképpen a nehéz fuvarok továbbítására szolgálnak. A tenyésztés keletkezése: A gazdaság ardennimuraközi nehéz igásló tenyésztésének az alapját 1910-ben vetették meg a Muraközben vásárolt, jó minőségű, tenyésztésre alkalmasnak ítélt nehéz igás kancákkal. Kezdetben belföldi mént használt a gazdaság a tenyésztésre ban Belgiumból importált mént szereztek be, amely hosszú időn át állt a tenyésztés szolgálatában. Később Rupprecht Olivér sajtoskáli gazdaságából származó ardenni mén került a balatonbozsoki gazdaság igás ménesébe. Kancaállomány tizennyolc nehéz ardenni-muraközi kanca. A kancák kivétel nélkül gazdasági igásmunkát végeznek, amelyben csikóik is követik őket a munkában. Hullám nyolcéves ardenni fajta mén fedez a ménesben. Értékesítés: Elsősorban a gazdaság szükségletét fedezik a csikókkal, az esetleges fölösleget adódó alkalommal áruba bocsátják. Széchenyi Géza gróf uradalmának belgafajtájú nehéz igásló tenyésztése: Erdőcsokonya (Somogy megye). Tenyészcél: Nehéz és középnehéz, de edzett, jó mozgású és kitartó hidegvérű igáslovak tenyésztése az uradalom gazdasági üzemei részére. A tenyésztés keletkezése: Az erdőcsokonyai gazdaság igásló tenyésztésének Széchenyi Dénes gróf, a jelenlegi tulajdonos apja vetette meg az alapját 1862-ben Karinthiából importált kancákkal és Párizsban vásárolt két eredeti percheron ménnel. Ebből az alapanyagból meglehetős beltenyésztéssel idővel egyöntetű törzs keletkezett, mely vérének legnagyobb részében percheron volt. Időközben is hozattak ugyanis eredeti perchreon méneket, így legutóbb 1882-ben Franciaországból óta csak tisztavérű belga méneket alkalmaznak ebben a tenyészkörben, mégpedig azoknak nemesebb, könnyebb válfajából valókat. Ily módon a mai kancaállomány, mely eredete szerint hat alapító kancára vezethető vissza, már belga vérűnek tekinthető. Kancaállomány: ötven dolgozó anyakanca, melyeket könnyebb jellegű, jó ügetőmozgású, tisztavérű belga mének fedeznek. Meissner Károly 1929-ben kiadott, Magyarország Lótenyésztése c. könyvében ugyanezeket a méneseket mutatja be a Bábolnai Ménesbirtok igásló-tenyésztése nélkül. A két szerző közötti erős átfedés érthető, hiszen gyakorlatilag ugyanezen időszakot dolgozták fel. A bábolnai tenyészet esetén elképzelhető, hogy ezt az arabozott sodrott tenyésztést, ami ekkorra a bábolnai ménesbirtokon gyakorlattá lett, Meissner már nem tekintette hidegvérű tenyésztésnek (mint ahogy nem is az). Ha Podmaniczky (1903) és Döhrmann (1925) adatait összehasonlítjuk, és tudomásul vesszük, hogy Podmaniczky műve statisztikus szemléletű, igyekezett minden létező magyarországi ménest bemutatni, míg Döhrmann könyve a minőségi törzstenyészetekre korlátozódik, akkor feltűnik, hogy a táblázatban megnevezett huszonkét tenyészetből 1925-re csupán kettő (a kaposvári Rt. és Széchenyi Géza erdőcsokonyai ménese) maradt fenn. A többi vagy tenyészirányt váltott, esetleg nem szolgáltatott adatot. A Döhrmann és Meissner által bemutatott ménesekből a többi újabb keletű. A hét tenyészet állományát, tenyésztési módszerét összehasonlítva megállapítható, hogy ahány, annyi féle elgondolás mellett dolgozik. Közös bennük, hogy valamennyi nehéz igáslovat kíván előállítani a modern gazdálkodású nagybirtok részére, valamennyien gondosan vezetik a törzskönyvet, és többé-kevésbé a saját szükségleten felül értékesítésre is tenyésztenek. Látható az is, hogy a korábbi muraközi tenyészirányt egyre inkább a nagyobb, tömegesebb belga-ardenni jelleg felé igyekeztek elvinni. A tenyészanyag kialakítása során a mozgás, az ügetőképesség javítása érdekében szinte valamennyi itt bemutatott ménes használt pecheron méneket, tehát 20

22 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér Méntartó vállalkozóknak kiadott hidegvérű mének ( ) táblázat Ménbérlő neve (1940) Fed. áll. helye Megye Bérleti díj P P 1000 P Biedermann Imre báró Szentegát Baranya 1 ob 1 ob 1 ob özv. Dachert Henrikné Tengelic Baranya 1 ob 1 ob 1 ob Hidegvérű Lótenyésztő Egyesület Begedkér Tolna 1 ob i ob Gróf Antal Pócsapuszta Baranya 1 n Leinholz Antal Hercegtöttös Baranya 1 n Orsó Mátyás Beremend Baranya 2 n 2 n 2 b Kun Jakab Baranyakisfalud Baranya 2 n 1 b Tóth József Felsőegerszeg Baranya 1 n Ferenc bajor királyi herceg Sárvár Vas 1 eb Németh Mária Nemeskolta Vas 1 eb Petőházi Cukorgyár RT. Petőháza Sopron 1 eb Sonnewend Gyula Bucsu Vas 1 b Sopron Szabad Királyi Város Sopron Sopron 1 eb Községi elöljáróság Drávaszerdahely Somogy 1 ob Novák Jakab Drávaszentistván Somogy 1 ob Országos Földhitelintézet Csurgó Somogy 1 b 1 ob Országos Földhitelintézet Magyaratád Somogy 1 ob Dr. Patay Pál Acsaújlak Pest 1 b Patay Samu Abaújszántó Abaúj- Torna 1 b 1 b 1 b Dr. Halápy János Érd Fejér 1 eb Mikes Miklósné Csendlak Sopron 1 b 1 b Pázmány Péter Tudományegyetem Gazdasága Buják Nógrád 1 ob 1 ob Bartha Miklós Rádiháza Zala 1 ob Esterházy hercegi hitbizomány Lenti Zala 1 ob Károly István Bize Somogy 1 eb Molnár Kálmán Szólád Somogy 1 eb Ősz Imre Visnyehárserdő Somogy 1 eb Zsohár Károly Szentgyörgyvölgy Zala 1 b Jelmagyarázat: eb-eredeti belga, b-belga, n-nóri, ob-oberlandi a percheron fajta felhasználása a magyar hidegvérű fajtában nem legújabb kori jelenség, hanem a fajta egész történetét több-kevesebb mértékben, de végig kíséri. Természetesen ezen a hét tenyészeten kívül más gazdaságok, uradalmak is használtak hidegvérű lovakat, de ezek tenyésztésére, törzskönyvi nyilvántartására kevésbé fordítottak figyelmet, mint a félvér vagy főleg a telivér ménesek esetében. Mivel az igáslótenyésztésben valamennyi kanca dolgozott (ellentétben a ménesi kancákkal), és a csikónevelés mellékhasznosítása volt a kancának, itt azok az egyedek maradtak meg, amelyek jó munkakészségűek voltak, és mihelyt elvesztették munkára való képességüket nyomban selejtezésre kerültek. Csak a csikónevelés érdekében nem tartották meg a kancákat. Patay Sándor ( ) elbeszéléséből ismert, hogy szüleinek Abaúj és nagybátyjának Pest megyei birtokán ahol kiváló angol telivér lovakat tenyésztettek mindig volt egy kisebb létszámú muraközi állomány is az igásmunkák 21

23 A magyar hidegvérű ló elvégzésére. Ennek az állománynak a fenntartásához a szükséges kancákat igény szerint a Muraközből vásárolták, illetve a nem túl távoli ménteleptől fedezőmént béreltek. Rajtuk kívül több középbirtokos gazdaság is csinálta ezt, noha a legtöbb uradalom az egyébként katonaló-előállításra tartott félvér vagy nóniusz kancákkal fedezte igáslóigényét. Az I. világháborút követően, a húszas-harmincas évekről csak igen gyér számban állnak rendelkezésre hitelt érdemlő kimutatások, így a nagyüzemek hidegvérűló-tenyésztéséről jobb híján képet ad, hogy mely gazdaságok béreltek a méntelepektől hidegvérű méneket táblázat. A bemutatott táblázat nem ad teljesen választ témánk tekintetében, mivel nem tudjuk, hogy a ménbérlők mekkora birtokkal, milyen gazdasággal rendelkeztek, viszont biztos, hogy legalább középbirtokosoknak kellett lenniük, ha az évi pengő közötti ménbérleti díjat ki tudták fizetni. Mindenesetre ebből is látszik a hidegvérű ló iránti növekvő igény, amelyet a gazdaságilag leginkább cselekvő, leginkább piacra termelő gazdaságok egészen a II. világháborúig sikeresen kihasználtak. A II. világháború alatt az uradalmak lóállománya jórészt megsemmisült. A háború után a megváltozott politikai viszonyok következtében az uradalmak földjeit jórészt felosztották, a megmaradt területeken állami gazdaságok alakultak. A hidegvérű lófajta tenyésztésére három törzsállattenyésztő állami gazdaság létesült Szentegáton, Görösgalon és Mosonmagyaróváron, amelyek tenyésztési eredményeit könyvünk későbbi fejezetében mutatjuk be Az észak-németalföldi hidegvérű ló honosulási sajátossága Ebben a rövid fejezetben a honosulásnak nem szűken értelmezett jelentésének figyelembe vételével vizsgáljuk az import lovak viselkedését. Nem a behozott tenyészállatok ivari működésével kapcsolatos zavarokat vesszük górcső alá mint a legszűkebb értelemben vett alkalmazkodóképességi reakciót. Tesszük ezt azért, mert mind a francia, mind a belga import ménállomány oly katasztrofális csikózási arányt mutatott, aminek magyarázatára nem lehet elegendő a nehézkes honosulás. Elvétve fordult elő a fedeztetett kancákra vetített 50 százalék feletti csikózási arány, és a jellemző érték százalék közé esett ( melléklet). Ennek a kedvezőtlen mutatónak más oka is kellett legyen, mint a mének honosulásának nehézsége. Nem is a légzőszervi betegségek fellépését tárgyaljuk, ami köztudottan gyakran fellép az import állatoknál (ugyanolyan feltételek mellett jóval rövidebb idő után lesznek például kehesek, mint a generációk óta itt élők). Ez utóbbi ugyan roppant érdekes lenne, de nem található hitelt érdemlő forrás erre vonatkozóan. Az is tény ugyanakkor, hogy ezek a mének jellemzően öt évig voltak tenyésztésben és csak kivételképpen akadt közöttük olyan, amelyik tíz éven át fedezett a magyar hidegvérűló-tenyésztés javítása érdekében. Az viszont biztosan megállapítható, hogy az import mének és ezek közvetlen ivadékai a dús bokaszőr miatt a hazai körülmények között fokozatosan hajlamosak voltak a lábvégsömörre. Erről az egykori törzskönyvi lapok feljegyzései is beszámolnak; a hidegvérű mének között a legelterjedtebb selejtezési ok a csüdsömör volt. Megkockáztatható a francia import lovak gyengébb honosodása, mert semmi érdemleges nem maradt utánuk. Viszont ez is árnyaltan kezelendő, mert az andráshidai és különösen a pakodi tenyészetből jöttek ki igen kiváló ivadékok, de sajnos a pakodi tenyészetet hamar felszámolták. Igaz az is, hogy a nemesítendő állományt a küllemi terheltségüktől nem fosztották meg, hiszen maguk is hasonlókkal voltak terheltek. Még akkor is így van ez, ha a Francia-4, a Francia-10, a Francia-13 és a Francia-16 kimondottan jó mén volt. A mai állomány pedigréjéből nyomtalanul eltűntek. Genealógiai vonalat történetesen egyik sem alapított! A belga mének hazai viszonyokhoz való alkalmazkodó képessége a ellentmondásos. Egy részük az ivadékain keresztül nem tudott számottevő eredményt felmutatni. Másik részük ivadékai önmagukat alig-alig közelítették meg. Kétségtelenül hibás lehet ez a véleményalkotás is, mert az anyai partner szerepe nem zárható ki, mégis tanulságosak ezek a tapasztalatok. Pár centiméterrel rendre csökkent a marmagasság, és az övméret is elmaradt az apákétól. Ennek persze lehettek akár takarmányozási, akár 22

24 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér felnevelési okai. Ám az nehezen hihető, hogy valamennyi állami gazdasági és termelőszövetkezeti törzstenyészetben egyaránt kifogásolható felnevelési körülményeket teremtettek volna. Ha mégis így lenne, akkor határozottan kijelenthető, hogy az ország által nyújtott környezeti feltételek (bele kell ebbe érteni a forró nyarakat is) átalakítják az utántenyésztett állományt a külföldről vásárolthoz képest. Egyértelműen csökkent a szárkörméret, generációról generációra finomodott a csontozat, de kevesebb lett a csontkárosodásból bekövetkező lábhiba. Az importvér nemzedékenkénti távolodásával egyre szikárabb és kompaktabb ivadékok nőttek fel, egyidejűleg nőtt a teljesítőképességük is. Veszített igényességéből, egyre ritkábbak lettek a tüdő- és patabajok. Javult a másodlagos értékmérő tulajdonságok sora. Ebből következően nőtt a hasznos élettartam. Nem vitatható, hogy ez utóbbi esetben már a szelekció is közrejátszott. Ezek összességében azt mutatják, hogy a rög, a használati mód, a honosulás módja egyértelműen új fajtát eredményezett és szó sincs fajtaátalakító keresztezésről A hidegvérű lófajta tenyésztő - egyesületei a két világháború között A helyi jellegű lótenyésztő egyesületek 1925-től kezdődően alakultak meg. Az utolsók 1940-ben jöttek létre. A méntelepek személyzete jelentős segítséget nyújtott nekik, szinte kötelességszerűen foglalkoztak a kistenyésztők lótenyésztésének javításával, fejlesztésével. Baranya megye a Bajai Méntelephez, Somogy és Zala megye a Nagy kanizsai Méntelephez, Sopron megye a Komáromi méntelephez tartozott. A méntelepek szakemberei igyekeztek a kistenyésztők minél nagyobb számának állattenyésztő egyesületekbe vonására. A minőségi hidegvérűló-tenyésztést nagymértékben mozdította előre, hogy 1933 őszén megalakult a Baranya Vármegyei Hidegvérű Lovat Tenyésztők Törzskönyvező Egyesülete. Az alapszabály az egyesület célját így foglalta össze: A vármegye hidegvérű lóanyagának céltudatos javítása, fejlesztése és egyöntetűvé tétele, a tenyésziránynak megfelelő lóanyag (mén, kanca) tovább-tenyésztés érdekében való megtartása, végül a lóértékesítés növelése, e célból lovaknak saját számlára vétele és eladása és ezzel a lótenyésztéssel foglalkozó birtokosok anyagi érdekeinek előmozdítása. Az egyesület céljának elősegítése érdekében a földművelésügyi miniszter a tagok részére a következő engedményeket biztosítja: A kancák és azok ivadékainak törzskönyvezése A kancák okszerű párosítása A törzskönyvezett kancák kedvezményes áron való fedeztetése Az utóugrások számának korlátlansága Elsőosztályú apamének biztosítása A törzskönyvezett anyagnak eladásnál, lókiállításoknál előnyben való részesítése A törzskancák megfelelő ménivadékainak az állam részére való esetleges megvásárlása. A kedvezmények ellentételeként a gazda a törzskancát csak kivételes és méltánylást érdemlő helyzetben adhatta el, és akkor is csak egy másik egyesületi tag részére, az egyesületet igazgató személyes előzetes hozzájárulása mellett. A Földművelésügyi Minisztérium a vármegye területéről külföldre szállított minden egyed után tíz pengő kiviteli részesedést adott az egyesületnek. Ezen a pénzen az egyesület Belgiumból méneket szerzett be. A tenyésztési kedv és a tenyésztői munka Baranya megyei fejlődését az táblázatban közzétett adatsor mutatja táblázat Baranya megye hidegvérűló tenyésztésére jellemző adatok között (Forrás: Sziebert L. (1943)) Év Fedeztetési állomások száma Fedezőmének száma Egy mén által átlagosan fedezett kancák száma nincs adat , , , , , , ,1 23

25 A magyar hidegvérű ló 1934-ben és 1935-ben a Földművelésügyi Minisztérium 15 egyedből álló, éves korú méncsikót vásárolt fel egyesületi tagoktól, amelyeknek tenyészérettségükig való felnevelését az egyesületre bízta decemberében az egyesület tizennégy más fél éves mént hozatott be Belgiumból, amelyek közül hét már a következő évben a fedeztetési állomásokra került, a többit pedig magántenyésztők vették át januárjában újabb nyolc, két és fél éves mént vásárolt Belgiumból az egyesület. Az 1942-ben tenyésztésben állott harminchét mén közül huszonhét eredeti belga, a többi hazai nevelés. A kiviteli részesedésből származó bevétel azt is lehetővé tette, hogy az egyesület 1936-ban 23, 1937-ben 22, 1938-ban pedig 102 olyan fiatal kancát díjazott három éven keresztül pengővel, amelyeknek a tenyésztésben való tartását szükségesnek érezte. Ily módon is igyekezett az egyesület a minőségi kancautánpótlást megteremteni. A jutalmazottak egyike Szibert József (a kiterjedt Szibert?, Szieberth? család jelentős lótenyésztő, Sziebert László könyvet írt Baranya megye lótenyésztéséről kép), aki hidegvérű kancája révén több alkalommal is a díjazottak közé került ( és kép) kép. Sziebert László 1943 írt könyvének fedőlapja. Forrás: Dr. Szieberth István szívességéből kép. Szibert József kitüntető érméinek két oldala (az egyiknek oldalán lónemesítés, a hátulján Őfelsége Albert, a belgák királya feliratozással). A másik érme egyik oldalán Az ardenni igásló-tenyésztők társasága felirat, a másik oldalán egy belga-ardenni mén. Fotó: Dr. Szieberth István szívességéből 24

26 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér kép. Szibert József tenyésztőmunkája elismeréséért kapott díszoklevele. Forrás: Dr. Szieberth István szívességéből A Baranya megyei egyesület sikerén felbuzdulva hasonló egyesületeket szerveztek Vas, Sopron és Somogy megyében is. Az állami mének bérleti rendszerét az egyesületek részére történő tenyészméneladás váltotta fel. A Somogy Vármegyei Hidegvérű Lóte nyész tő Egyesület munkáját a vármegye messze menően TKV száma táblázat Az évi ménimport néhány jellemzője Mén neve Színe Fedeztetési állomás támogatta. Előbb 1935-ben tizen egy, majd 1936-ban hét mént vásárolt Belgiumból és az egyesület fedeztetési állomásaira osztotta be. Az és az táblázat az 1935-ben és 1936-ban Belgiumból vásárolt méneket sorolja fel. TKV száma táblázat Az évi ménimport néhány jellemzője Mén neve Színe Fedeztetési állomás 1. Barnum de la Coulberie pejderes Hetes 2. Fleur de Pécher pejderes Mozsgó 3. Block de Croncul sárgaderes Szulok 4. Espar de Rampemont pejderes Kutas 5. Castar de Pied En Vean pejderes Geszti 6. Vandale sárgaderecsokonya Erdő- 7. Caloteux pejderes Visnye 8. Major du Pavé sárgaderes Hetes 9. Titanic du Chateau pej Szőkedencs 10. Marquis de Wisbercg sárga Sand 11. Conquerant de l Eclatier pej Jákó 13. Hercule du Clipet sárga Nagyberki 14. Pierott de Crecour sárga Szulok 15. Reussi de Boussart sárga Szulok 16. Espoir de Masnuy sárga Görösgal 17. Jasseur de Enée sárgaderes Görösgal 18 Gerfaut de Lemberge sárgaderes Hetes 19. Bienwenn de L Ange szürke Nagyberki 25

27 A magyar hidegvérű ló A mének többségéről fénykép marad fenn, amiket az tábla mutat be. A mének izmoltságát, faralakulását és talán még a méretét is kitűnően szemlélteti az kép. Somogy vármegye hidegvérű ló iránti elkötelezettségét jól mutatja a vármegye hivatalos lapjának március 9-i 6. számában közzétett bejelentés újabb hidegvérű mén vásárlásáról ( kép). A legjobb hidegvérű lóanyag a legjobb gazdálkodási területen, Baranyában a szentlőrinci és hegyháti, Somogyban a szigetvári, kaposvári és igali járásban alakult ki, ahol ebben az időben a legtöbb jó importmén is fedezett. Egy kaposvári kancaszemlére felsorakoztatott állományt mutat be az kép. Ennek ellenére még a hidegvérűt tenyésztő körzetekben sem volt meg az állomány kellő egyöntetűsége. A rendszertelen és kísérletszerű oberlandi, jura, percheron és belga ménimportok ezt nem is egységesíthették, mégis a belgaardenni mének hatására az állományban a belga jelleg lett uralkodóvá. Tájegységenként külön típusok is felismerhetőbbek voltak. Baranyában volt a legtömegesebb ( kép), Somogyban inkább közepes, Zalában és Vas megye déli részén kisebb, zömökebb típus volt az uralkodó. Vas megye északi részén és Somogy megyében leginkább a Pinzgaui -ra emlékeztető nagyobb, hosszabb lábú lovak voltak túlsúlyban ben az egyesület a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére átalakult a Baranya Megyei Gazdasági Egyesület Lótenyésztési Szakosztályává. Bár a tenyésztésben érdemleges változás nem történt, az egyesületek a továbbiakban Baranya/Vas/Zala/Sopron Megyei Gazdasági Egyesületekbe olvadtak be és azok Lótenyésztési Szakosztályaként működtek. Hogy az egyesületek mekkora pozitív szerepet ját szottak a tenyésztés minőségének javításában, jól mutatja a Baranya Vármegyei Hidegvérű Lovat Tenyésztők Törzskönyvelő Egyesülete évi ki mutatása, amely szerint a szentlőrinci és a siklósi járás területén 10 fedeztetési állomáson 37 hidegvérű mén fedezett, amelyből 27 eredeti import volt. Az egy ménre eső fedeztetett kancalétszám 76. Irigylésre méltó szervezett tenyésztés! Szoros kapcsolatban állt az egyesületekkel a Hangya Szövetkezet. Csikótelep építéséhez támogatást adott az egyesületeknek. A csikótelepek lényegében egy sajátságos tenyésztés felnevelés eladás formát valósítottak meg. Az egyesületi keretek között megszületett csikókat az ugyancsak egyesületi keretek között működő hidegvérű körzet községeiben lévő egyesületi tagok felvásárolták. Léteztek úgynevezett ellenőrzött állattenyésztő községek és ellenőrzött állattenyésztő mintaközségek. (Ezekben már legalább három éven át tartó törzskönyvi nyilvántartást kép. A Belgiumból vásárolt mének izmoltsága és hátulsó lábaiknak állása. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 26

28 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér kép. Egy újsághirdetés hidegvérű ló vásárlásáról kellett vezetni.) A csikókat kettő éves korukig nevelték, majd az egyesület közvetítésével pénzesebb vállalkozóknak értékesítették, akik jellemzően hizlalók, de nem vágócsikó előállítással foglalkoztak. A jól táplált, telt formákat mutató kép. Szemlére felsorakozott lovak Kaposváron, a Baross utcában. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből egyedeket három éves korukban munkára értékesítették, főleg Olaszor szág ba és Németországba. A lovak némi kiképzést is kaptak, hogy eladásukat követően nyomban mun kára foghatók legyenek kép. Hidegvérű kancák szemléje a két világháború között. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 27

29 tábla. A két világháború között importált mének fényképei táblába rendezve Caloteux Fleur de Pécher Espar de Rampemont Barnum de la Coulberie Vandale Titanic du Chateau 28

30 Bienwenn de L Ange Major du Pavé Marquis de Wisbecg Reussi de Boussart Espoir de Masnuy Castar de Pied En Vean Fotók: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből. 29

31

32 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása 2.1. A belga importok a II. világháború után A második világháború utáni kezdeti éveket a hidegvérűló-tenyésztés határkövének lehet tekinteni, mert a fajtát érintő szemléletben gyökeres változás következett be. A hivatalos tenyésztéspolitika a belga-ardenni genotípus felhasználásával kívánta megindítani és megújítani a háborúban is sok veszteséget elszenvedett, nem egységes megjelenésű, és legfőképpen nem egységes örökítésű nehéz gazdasági igásló-állományt. A ménállomány javítása céljából között Belgiumból 59 belga-ardenni és Franciaországból 17 különböző fajtájú (de inkább ardenni jellegű) mént szereztek be. Néhány mén fényképét a tábla mutatja. A II. világháború után vásárolt belga és francia mének jellemző adatsorát a melléklet foglalja össze. A ménbehozatallal egy időben alapították meg a Szentegáti Kísérleti Gazdaság hidegvérű kép. A 2264 Belga-6 mén portréja. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből tenyészetét, 1950-ben pedig a békáspusztai méncsikó-nevelő telepet és hidegvérű mén telepet. A kísérleti gazdaságban összegyűjtött kancák kevés egyedének volt ismert származása, így azokat genotípus szerint nem lehetett rendezni, de a típus szerinti csoportosítást végrehajtották és az Állattenyésztési Kutató Intézet irányításával kizárólag az import ménekkel fedeztették a kancákat. Szentegát megkapta a lehetőséget, hogy csak a legjobb méneket használhassa. A belga méneket 1-től 59-ig tartó számozással vezették be a tenyésztésbe és B-1 B- 10.B-45 stb. jelöléssel különböztették meg. Átlagos marmagasságuk 157 centiméter, övméretük 206 centiméter, szárkörméretük 28,5 centiméter és súlyuk 883 kilogramm volt. A francia importok pár centiméterrel minden méretben kevesebbet mutattak, átlagos súlyok 130 kilogrammal volt kevesebb. A szentegáti törzstenyészetben fedezett a B között B között B között, majd között és között. B között B ban B között, majd között. Legjobb örökítőnek és típusformálónak bizonyult a B-23. Összesen 28 törzskancát állítottak utána tenyésztésbe. Jelentős volt még a B-26, amelynek 8 lánya állt tenyésztésben. A B-6 féltestvére árnyékban maradt, mert mindössze 5 törzskancát hagytak meg utána, lényegében annyit, mint a B-40 és a B-25 méntől! A szentegáti mének és kancák a B-23 és B-6 méneknek köszönhetően, mintegy két évtizeden át uralták a fajtát ( kép, kép, kép). 31

33 A magyar hidegvérű ló kép Szentegát-61 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Görösgal-10 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből A B-40-es kemény szervezetű mén volt (lásd tábla) sok reményre jogosító közvetlen ivadékkal. Ezek későbbi generációi azonban nem tudták visszaigazolni jelentős tenyészértékét. Ivadékainak párosítása során nem találták meg a velük jól kom binálódó kancákat, így ma ra dandó tenyészállomány nem maradt utána. A B-25 kevés ivadékot adott, de máig él genealógiai vonala (2.1.4 és kép). A B-58 nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az első csikói megjelenése után el is távolították ebből a tenyészetből. A belga-ardenni mének egy része igen jól bevált mint örökítő és javító. A hazai kancaállományon azt a típust és használati jelleget adták, amelyre törekedni szándékozott a tenyésztésirányítás. Jórészt eltüntették azokat a küllemi hibákat, amelyekkel terhelt volt a hidegvérű állomány (juhfej, terhelt nyak, keskeny, aránytalanul hosszú törzs, rövid, erősen csapott far, kardos állás, elégtelen szárkörméret, heterogén megjelenés) és még ügetni is tudtak. Kiváló munkaképességű, szelíd természetű, ennek folytán könnyebb kezelhetőségű, nagy munkabírású állomány jött létre (2.1.6, kép) kép Bogyoszló-43 Lator országos fedezőmén kép Bogyoszló-43 Lator országos fedezőmén Fotó: Haga Zsuzsanna ügető mozgása. Fotó: Haga Zsuzsanna 32

34 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása kép. 101 Pakod-5 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből Különösen a Szentegáti Kí sérleti Gazdaság, de más álla mi tenyészetek is (Görösgali Állami Gazdaság, Zalaegerszegi Állami Gazdaság) jobbnál jobb fedező ménekkel segítették a köztenyésztést. A Szentegáti Kísérleti Gazdaság 1948 és 1964 között 129, a Görösgali Állami Gazdaság 12, a Zalaegerszegi Állami Gazdaság 24 méncsikót adott el ménutánpótlás gyanánt. A mesterséges termékenyítő állomások is jelentős szerepet játszottak a magyar hidegvérű ló elterjesztésében, s ezzel valamelyest hozzájárultak a kialakulásához is. A legnagyobb számú kép Szentegát-89 országos fedezőmén. Fotó: Hajba Nándor kancát fedeztető állomásokon ahol ehhez a tárgyi és személyi feltételeket is meg tudták teremteni bevezették a mesterséges termékenyítést. Ilyen volt Békáspuszta (2 3 ménnel), Csepreg (1 hidegvérű ménnel) Ivánc (1 hidegvérűménnel), Kadarkút (2 3 hidegvérű ménnel), Kaposvár (3 hidegvérű ménnel), Keszthely (2 hidegvérű ménnel), Marcali (4 hidegvérű ménnel), Nagyatád (4 hidegvérűménnel), Nagykanizsa (2 hideg vérű ménnel), Pécs (4 6 hidegvérű ménnel), Pécsvárad (3 hidegvérű ménnel), Zalaegerszeg (2 3 hidegvérű ménnel) kép. A békáspusztai méntelep hidegvérű ötös ménfogata, dunántúli szekérbe fogatolva. A fogat hajtója Bodonyi István, mellette Müller János lótenyésztési felügyelő. Fotó: Hrabovszki Pál A rudas ló 4019 Idamajor-1. A nyerges ló 1413 Nagyberki-64. Az ostorhegyes ló 4990 Bóly-10. A gyeplős ló 183 Bárdibükk-237. A láncos ló 5833 Andráshida-9 33

35 tábla. A II. világháború után vásárolt hidegvérű mének 2284 Belga Francia Belga Belga Belga Belga-36 34

36 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása 2484 Belga Belga Belga Belga Belga Francia-6 35

37 A magyar hidegvérű ló 2259 Belga Belga Belga Belga-17 36

38 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása 2280 Belga Belga Belga Belga-50 37

39 A magyar hidegvérű ló Az elsők között létesítették a szombathelyi mesterséges termékenyítő állomást 1948 februárjában. Ezt a létesítmény a város majorjában egy fabarakban helyezték el. A mének a város tulajdonában lévő lovakkal közös istállóban álltak. A nagyon is szerény laboratóriumi körülmények, a kezdetleges technikák, s az a tény, hogy a kancákat kilométeres távolságokból (a szombathelyi és kőszegi járáson kívül a sárvári, körmendi járásokból is) hajtották a termékenyítő állomásra, csekély vemhesülési eredményben jutott kifejezésre (ritkán haladta meg az ötven százalékot). A legfőbb ok valójában a kancák meddősége volt s az a tény, hogy a gazdák a kancákat csak egyetlen esetben vezették termékenyítésre. Bár az állomás Herény községbe költöztetésével a körülmények javultak, a termékenyítés eredményessége alig változott. Az állomás a Katádfa, a Rudi hidegvérű ménekkel kezdte meg működését, majd szerepet kapott itt a 450 Röjtökmuzsaj, az 521 Mezőkocsonya, 1015 Hegyhátszentpéter ( kép). Később az import mének közül itt került felállításra a 1073 Francia-11, a 2261 Belga-3, 2488 Belga-44. Ekkor már 1000 körüli kancát termékenyítettek évente, s a ménpark bővült a 2266 Belga-1 országos fedezőménnel. Korabeli forrásmunkákból az tűnik ki, hogy a méneket gyakran váltották, ami nem okvetlenül tenyésztési érdekből, sokkal inkább a technológiai alkalmasság szempontjából történt. Igyekeztek újabb technikákat alkalmazni, mint például a sperma minőségének javítására sörélesztőt használtak (a hidegvérűek spermája hígabb, több mucint tartalmaz, nehezebben hígít ható). A technológia fejlődésével a mesterséges állomásokra beosztott mének kiválasztásánál egyre inkább a tenyésztési célok is előtérbe kerültek. Elindultak a körjáratok, aminek során elsősorban vonattal közelítették meg a falvakat, de futófogatot is használtak, illetve motorkerékpárt, sőt személygépkocsit is. De mint jellemezték, a kép. Spermavétel a 1015 Hegyhátszentpéter hidegvérű méntől a szombathelyi mesterséges termékenyítő állomáson. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből személyképkocsik oly mértékben elhasználtak voltak, hogy gyakori műszaki meghibásodásuk miatt fel kellett hagyni azokkal. A többi állomás működéséről részletes forrásmunka nem állt rendelkezésre, de feltételezhető, hogy hasonló körülmények között és hatékonysággal dolgoztak. A fajtaelterjesztés során a mesterséges állomások jelentősége, illetve legfőbb eredménye a tenyészbénaság felszámolásában, a meddőség elleni küzdelemben, az egy mén után megszületett csikószám gyarapodásában s volt tetten érhető. A és a jelű általános törzskönyvezési szabványok a magyar hidegvérű lófajtát az alábbi szerint határozták meg. A marmagassága bottal mérve centiméter. Az övmérete a marmagasságnak legalább 120 százaléka. A szárkörméret kancáknál 3 éves kortól legalább 23 cm. Színe deres, sárga, pej, fekete, szürke, ritkán tarka Bőre vastag, szőrzete durva szálú, dús, göndör sörény- és farokszőrökkel, bokáján és olykor a szár hátsó élén hosszabb szőrökkel. Szervezete kissé puha, ám tömeges testű, vastag csontú, általában jól izmolt. Gyorsan 38

40 fejlődik. Nyugodt, könnyen kezelhető, igen jóindulatú. A fej arányos a testtömeggel, de eléggé durva, néha burkolt is. Élénk mélyen ülő szemekkel jellemezhető. A profilvonal egyenes, néha kissé ívelt orrhátú, homloka széles. A nyaka középhosszú, esetenként rövid, izmos, enyhén ívelt, olykor egyenes, néha terhelt, középmagasan illesztett. A mar rövid, alacsony, netán középmagas, de mindig kifejezetten izmos. A hát mérsékelten előremélyedt, középhosszú vagy hosszú Az ágyéka széles, gyakran laza kötésű. A far közepes hosszúságú, enyhén csapott, széles, izmos, rendre barázdált, néha túlnőtt. A farok alacsonyan tűzött A szügy széles és jól izmolt. A mellkas mély, dongás, gyakran rövid. A lapocka izmos, de rövid, meredek A felkar jól, az alkar gyengébben izmolt. A lábtő és a boka terjedelmes. A szár rövid, vastag, néha fűzött. A csűd rövid, szabályos vagy kissé meredek szögelésű. A pata arányos a testtömeggel, sokszor terült és szaruanyaga laza. A felcomb (konc) jól, az alcomb általában gyengén izmolt. A csánk széles, vastag, de gyakran rövid. Burkolt és kivágott lehet. A hátulsó szár és boka, a csűd és a pata olyan, mint az elülső végtagon. Lábállása elöl olykor hátrahajlott, gyakran hegyfaltipró, hátul kard-, tehén- és dongaállás gyakori. Mozgása lépésben sokszor rövid és lomha, ügetésben elég élénk és lendületes is, de nem mindig térnyerő. 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása A fajtacsoporton belül szilárd szervezetűnek és hosszú élettartamúnak tekinthető, s ezzel kitűnik a nemesítésére használt fajták közül. Igénytelenebb, mint az Észak-Német Alföld hidegvérű lófajtái, mindemellett gyors fejlődésű. Megjelenési formája a kitenyésztettség mellett szól. A fenti értékmérő tulajdonságok rögzülését segítette a szelekciós cél, hiszen méncsikó csak eredményes teljesítménypróba után kerülhetett a tenyésztésbe. A kancák kipróbálása a mindennapi használat volt. A munkakészségében kifogásolható kancától rövid időn belül megszabadult a tulajdonosa. A fajta kialakulása idején ugyanis a ló azért dolgozott, hogy gazdája megéljen, szemben a mai sokszor tapasztalható helyzettel, hogy a gazda azért dolgozik, hogy a lovát eltartsa. A mének kipróbálásánál nagy hangsúly helyeződött az ügető jármódban teljesített vizsgára. Ennek azért volt (van) jelentősége, mert itt adott számot a csikó a keménységről, a kitartásról és a gyorsaságról. Ez a részvizsga alapvetően járult hozzá a szervezeti szilárdsághoz, a hosszabb élettartamhoz, ez segítette hozzá a fajtát, hogy a belga importhoz képest szilárdabb szervezetű hidegvérű ló alakulhatott ki Magyarországon. A magyar hidegvérű ilyen irányú formálódását támogatta az is, hogy a legnehezebb változatokat az ipar tudta hasznosítani, a mezőgazdaság nem tartott rá igényt. A mezőgazdaság állította elő, de céljainak kevésbé felelt meg kép kép. A Kőbányai Sörgyár fogata. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 39

41 A magyar hidegvérű ló 2.2. Állami gazdasági és termelő szövetkezeti hidegvérűlólótenyészetek A II. világháború után új fejezet nyílt a hidegvérű ló tenyésztésében. A mezőgazdaság súlyos vonóerőgondja és a jelentkező exportlehetőség felcsillantotta a hidegvérű fajta tenyésztésének fellendülését. A háború alatt a keveredett és leromlott lóállomány feljavítása érdekében a földművelésügyi kormányzat számos intézkedést hozott. Legnagyobb jelentőségű volt a már említett belga és francia lóimport. Úgy gondolták, hogy a sokszor előforduló sodrott jelleget, a gyakran fellelhető hosszú hátat, a hosszú ágyékot, csapott fart, az üres szívtájékot, a csekély mellkas mélységet az ardenni fajta képes kijavítani. Ezeket a méneket a Bólyhoz tartozó Békáspusztán Montenuvo herceg egykori birtokán ala pí tott Békáspusztai Állami Mén és Mén csikótelepen helyezték el, majd a karantén leteltével mesterséges termékenyítő állomásokra és a legjobb tenyészkörzetekbe kerültek. Tenyésztésbe vonásukkal megindult a vegyes jellegű állomány egységesítése. A köztenyésztésű kancaállományok fajtánként nyilvántartott szin te teljes körű törzskönyvezését ben vezették be. Az 1950-es években 7000 körüli hidegvérű kancát vontak törzskönyvi ellenőrzésbe, aminek során a kancákat küllemileg elbírálták és szabvány szerinti munkaképességi vizsgának vetették alá. A megfeleltekre a nyomon követhetőség érdekében rábélyegezték a kezdetben járásonként, majd később megyénként kiadott törzskönyvi számot. A törzskönyvezett kancák adómentességet élveztek. Ez idő tájt a kancaállomány zöme ismeretlen származású volt, de a törzskönyvi számmal megjelölt kancák ivadékainak bélyegzését következetesen végezték és lassacskán épültek a pedigrék. A köztenyésztésben a csikók a nyak bal olda lára a megye jelét és a születési év utolsó szám jegyét, a jobb oldalra pedig az évente megyénként 1-gyel kezdődő csikószámot kapták. A törzstenyészetekben a bélyegzés a nyeregtájra került. A jobboldalon a törzstenyészet jele és a születési év utolsó számjegye, a baloldalon a csikószám volt látható. Az így megjelölt csikóknak nemcsak az azonosítása, hanem egyidejűleg a származás-nyilvántartása is megtörtént. Felvásároltatták az összes magánmént és a tenyésztésre alkalmas kétéves vagy idősebb méncsikókat. Az alkalmatlanokat selejtezték, az alkalmasokat a tenyészkörzetek visszaállításával a fajta körzetének megfelelően, díjtalan fedeztetéssel, állami ménként osztották be (2.2.1 és kép). Az átválogatás után kereken 400 hidegvérű mén maradt a tenyésztés számára. Az állomány 85 százaléka ismeretlen származású, de fajtajellegében elég egységes volt, az ardenni jelleg érvényesült. Az 1950-től 1958-ig terjedő időszakban a Békáspusztai Méntelephez 110 fedeztetési állomás tartozott. Igen jelentős számú, kancát fedeztettek 1954-ben. E fajtának nagy átütőerejéből és a csikónevelés okszerű módszereinek általánosításából mindinkább kialakult egy egységes, az ardenni típust magán viselő, de különleges céljainkat is megtestesítő és a magyar rög okozta szilárdságot is megőrző magyar hidegvérű fajta. (Schandl 1949). A ménállomány marmagassága bottal mérve ekkor 150 és 165 cm között volt, de a szélső - érték 142 és 170 cm között fordult elő kép Tótszerdahely-1 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 40

42 1953-tól már csak ismert apaságú mén kerülhetett te - nyé sztésbe. Az ismeretlen szárma zású, továbbá a szélsőséges méretű egyedeket selejtezték. Az importmének hatására erősödött az ardenni jelleg, és az állomány is mind egységesebb lett. Az egykori nagybirtokokon a földosztás után megmaradt állami tartalékföldeken állami gazdaságokat hoztak létre. Mivel az állami gazdaságoknak a mezőgazdasági tevékenységükhöz maguknak is szükségük volt hidegvérű lóra, az 1950-es években elsősorban a magántenyésztőktől összegyűjtött lovak, főleg kancák kerültek az állami gazdaságokhoz. A biztonságos apaállat utánpótlás érdekében egyes állami gazdaságok törzsállat-tenyésztési fela datokat kaptak. A tenyésztésre alkalmasnak mi nősített méncsikókat Békás pusztán nevelték fel, és az időközi selejtezések után 2,5 éves korukban teljesítményvizsgát tett egyedeket fedeztetési állomásokra helyezték ki. Jelentősebb tenyészet Baranya megyében a Szentegáti Kísérleti Gazdaság, a görösgali, károlymajori, csobokapusztai, ormánypusztai, bári és püspökbólyi, Somogy megyében a felsőbogátpusztai, tarcsapusztai, Zalá ban a pakodi és andráshidai állami gazdaság volt. Ezek közül egyesek később törzstenyészetek lettek, míg mások összeolvadtak, netán felszámolódtak. Az állami gazdaságok hidegvérűló-állományáról tartalmaz adathalmazt a és a táblázat. A Zalaegerszegi Állami Gazdaság pakodi és a Szentegáti ÁG tenyészetének törzskancáit sorolja fel a és a melléklet. A kép a Pakodi Állami Gazdaság hidegvérű csoportját mutatja be, amit a veronai kiállításra küldtek 1955-ben. 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása kép Kastélyosdombó-1 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből Az állami gazdasági törzstenyészetek közül a legjelentősebb a Szentegáti Kísérleti Gazdaság állománya volt. A gazdaság 1949-ben alakult a Szigetvártól 10 kilométerre lévő lovag Biedermann Rezső egykori uradalmának birtokán. (A Biedermann család a két világháború között a szomszédos Mozsgó községben tartott fenn lipicai tenyészetet, melynek egyes kancacsaládjai ma is a szilvásváradi állomány alapját képezik.) A hidegvé rű törzstenyészet 1952-ben létesült a társ állami gazdaságokból áthelyezett, illetve a térségből beállított hidegvérű kancákból, kép. A Pakodi Állami Gazdaság hidegvérű lócsoportja a Fiera di Verona kiállításon 1955-ben. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 41

43 A magyar hidegvérű ló Az állami gazdaságok hidegvérűló-állománya (1955) (Baranya megye) táblázat Helység alakulása Tenyészet megszűnése Kancák száma (egyed) Tenyészet jele genetikai háttere Az állomány jellemző színe A tenyészetből kikerült fedezőmének száma Andráshida megyejel B-28, B-6, Ardenni pej 41 Bár 30 megyejel B-28, vegyes pej, pejderes 8 Károlymajor 60 megyejel B-36, vegyes sárga, s.deres 7 Sátorhely 60 megyejel B-36, vegyes sárga, s.deres 17 Püspökboly 100 megyejel B-13 szürke, sárga 2 Bikal 40 megyejel B-55, vegyes pej, fekete 4 Pécs 30 megyejel vegyes sárga 3 Gyulapuszta 20 megyejel vegyes pej 2 Siklós 30 megyejel vegyes vegyes 7 Villány 20 megyejel B-33, vegyes sárga 6 Bükkösd 30 megyejel vegyes fekete 3 Szentegát megyejel B-6, B-23 sárgaderes 189 Görösgal megyejel B-6, B-10, B-40, B-17 pej, pejderes 46 Somogyhárságy 50 megyejel B-17, B-6 sárga 7 Csobokapuszta 50 megyejel B-50, B-17, B-48 pejderes 25 Bogádmindszent 5 megyejel vegyes pej 1 Pécsvárad 30 megyejel vegyes pej, pejderes 0 Ormánypuszta 20 megyejel B-17 pejderes 10 Pakod (Zalaegerszegi Állami Gazdaság) Baki Állami Tangazdaság megyejel Francia-10, Francia-4, Francia-8 sárga, s.deres megyejel B-23, B-25, B-40 sárga, pej 10 Az állami gazdaságok hidegvérűló-állománya (1955) (Somogy megye) táblázat Helység alakulása Tenyészet meg szűnése Kancák száma (egyed) Tenyészet jele genetikai háttere Az állomány jellemző színe A tenyészetből kikerült fedezőmének száma Kaposvár 50 megyejel Belga-6 pej, fekete n.a Öreglak 30 megyejel vegyes pej 0 Balatonboglár 40 megyejel Belga-13 vegyes 2 Balatonfenyves 40 megyejel Belga-58 pej, pejderes 1 Marcali 30 megyejel vegyes vegyes 3 Böhönye 30 megyejel vegyes szürke 3 Nagyatád 30 megyejel vegyes pej 2 Felsőbogátpuszta 40 megyejel Belga-50 vegyes 0 Kutas 30 megyejel Belga-22 pejderes 6 Mosonmagyaróvár megyejel Muraközi sárga, pej 44 Forrás: Müller J. (2015) 42

44 amelyeket a már ismertetett belga-ardenni ménekkel fedeztettek. Ezek közül is kiemelkedő tenyész hatásúnak bizonyult a Belga-23 és féltestvére, a Belga-6. A célkitűzés a magyar hidegvérű fajta közepes típusának kitenyésztése és fenntartása volt. A gazdaság tenyésztési munkájának elismeréseképpen 1964-ben az OMÉK bírálóbizottsága az ott kiállított szentegáti ivadékcsoportot tenyésztési nagydíjjal jutalmazta. (Az elmúlt évtizedek Országos Mezőgazdasági Kiállításain díjazott egyedeket a melléklet sorolja fel.) A szentegáti tenyészet az egész ország hidegvérűló-tenyésztésére meghatározónak bizonyult: fennállása alatt összesen 189 fedezőmént adott, amelyek az ország egész területén fedeztek. Bizton állítható, hogy szinte nincs olyan hazai tenyésztésű hidegvérű egyed, amelynek felmenői között szentegáti ős ne fordulna elő. A tenyészet állománya az évek során egyre csökkent, és ben az állami gazdaság magánosítását követően felszámolódott. A másik Baranya megyei törzstenyészet a görösgali állomány volt, amelyet a 6-os főút mellett fekvő Nemeske községhez tartozó egykori Nádasdy, majd Stephanich birtokon szerveződött állami gazdaság tartott fenn. A tenyészet 1958-ban kapott törzstenyészeti rangot, feladatul a magyar hidegvérű nehezebb típusának fenntartását kapta. A Csobokapusztai Állami Gazdasággal történt összevonással a két tenyészet állománya egyesült. A legjobb ivadékok a Belga-6, Belga-10 és a Belga-40 mének után kerültek ki a tenyészetből. Később, 1974-ben egyesült a Szentegáti Állami Gazdasággal, így a két tenyészet állománya is összeolvadt. Fennállása alatt 46 tenyészmén került ki a tenyészetből. Zala megyében a Pakodi Állami Gazdaság hidegvérű törzstenyészetét 1952-ben Skublics Sándor, a komáromi méntelep egykori parancsnoka, kiváló lovas szakember szervezte meg a muraközi tájfajtához tartozó kancákból, amelyet a francia-ardenni import ménekkel fedeztettek. Ennek 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása következtében egy, a baranyainál finomabb, elegánsabb, főként sárga színű állomány alakult ki. Az innen származó mének (48 egyed) is főként Zala megyébe helyezték ki, hozzájárulva a zalai tájfajta kialakulásához. A tenyészet többszöri átszervezés után 1975-ben szűnt meg, állománya a környező termelőszövetkezetekbe került, illetve szétszóródott. Zala megyében 1962-ben egy másik törzstenyészet is alakult a rádiházi ügető- és sport ló - ménest üzemeltető Baki Állami Tangaz daságban. Állománya a pakodihoz hasonló típusú, gondosan válogatott kancákból állt, ame lyeket az ekkor már kialakulóban lévő zalai típusú ménekkel fedeztettek. Sajnos a tenyészet csak rövid ideig állt fenn, mert 1973-ban megszűnt, állománya elfogyott. Mindössze 10 fedezőmén került ki a tenyészetből, de ezek igen jó minőségűek voltak. Ugyancsak Zala megyében 1962-ben kapott törzstenyészeti rangot a Zalaegerszegi Állami Gazdaság andráshidai tenyészete, amelynek tenyészcélja a magyar hidegvérű állomány köze pes, mozgékonyabb típusának tenyésztése volt. A nagyon egységes, túlnyomó részt pej színű állomány 41 fedezőménnel járult hozzá a fajta fenntartáshoz. A fokozatosan fogyatkozó törzs állomány maradékát 1985-ben egyben értékesítették, de az új gazda kezén néhány év elteltével felszámolódott. A tenyészetből kikerült 5790 Andráshida-12 mén ( kép) a Belga-28-as kép Andráshida-12 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 43

45 A magyar hidegvérű ló ménvonal tovább-vivője, a Lujza és Laura törzskanca pedig országos mezőgazdasági kiállításon aratott sikert ( kép). A muraközi fajta állományának fenntartására hozták létre 1952-ben a Mosonmagyaróvári Kísérleti Gazdaság törzstenyészetét, amely ig működött, majd 1973-ban a Lajtahansági Állami Gazdaság keretében újjászervezték és 1980-ig volt ismét törzstenyészet. Összesen 44 mén került ki az állományból. Ezután a fajtafenntartás feladatát a Hőgyészi Állami Gazdaság és a Tengelici Petőfi Termelőszövetkezet vette át, egészen annak a rendszerváltást követő privatizációjáig kép A Zalaegerszegi ÁG. fogata az évi OMÉK-on. Hajtó Belső Sándor. A rudas ló 684 Andráshida Lujza, a nyerges ló 683 Andráshida Laura. Fotó: Hajba Nándor Az állami gazdaságok erősödése maga után vonta a gépesítés növekedését, ami ter mészet - szerűleg a lóállomány csökkenésével járt. Az állami gazdaságoknak példával kellett szolgálni a gyorsütemű gépesítésben és a lóállomány minél előbbi eltüntetésében. Ennek érdeké ben mindent meg is tettek, sőt az indokoltnál, a gazdasági célszerűségnél is gyorsabban következett be a lótenyésztésük felszámolása. A mezőgazdaság termelőszövetkezeti gazdálkodási formába való gyors kényszerítése ben befejeződött. A termelőszövetkezeti taggá vált parasztembereknek tulajdonában nem lehetett ló, kényszerűségből meg kellett válniuk azoktól, miközben az érdemi technikai felszereltséggel nem rendelkező szövetkezetek képtelenek voltak megbirkózni a rájuk zúdult lómennyiséggel. A lószerető parasztemberek szeme láttára ment tönkre az addig megbecsült lovuk, jobb esetben a helyzetet kihasználó olasz lókereskedők kezére kerültek. A hidegvérűlóállománynak döntő része az olasz vágóhidakon vált kedvelt élelmiszerré. A termelőszövetkezetekben még is maradt jelentős lólétszám, s a magántenyésztőktől a termelőszövetkezetek állományába került törzskönyvezett kancaállományból több szövet kezeti törzstenyészet létesült. A termelőszövetkezetek az állami gazdaságokból a gépesítés fejlesztése miatt kiszoruló hidegvérű tenyészetek szerepét fokozatosan átvették. Az erős központosítás folytán kialakult nagyobb tenyészetek az ugyancsak erősen központosított tenyésztésszervezéssel együtt a fajtafenntartást, sőt fajtafejlesztést is példaszerűen képesek voltak megoldani. Az ország lóállományának nagyarányú csökkenését hozta magával, hogy az 1970-es évektől a gépesítés miatt a termelőszövetkezetek lófogatszükséglete is fokozatosan csökkent. A hidegvérű állomány is egyre kevesebb lett, de aránya az ország lóállományán belül nem változott. Továbbra is százalékos szinten maradt. A létszám mennyiségi csökkenésével a genetikai veszteség is számottevő lett, de a kárt leginkább az okozta, hogy a megmaradó tenyészetek felépítését (azóta is folya matosan) elölről kellett kezdeni. Baranyában és Somogyban, kisebb mértékben Zalában, elszór tan a Kisalföldön né hány termelőszövetkezet jelentős hidegvérűtenyésztőközponttá, törzstenyészetté vált. Az állami gaz da sági tenyészetek minőségét elérő termelőszövetkezeti törzstenyészetek valósították meg az egységes megjelenésű, fajtacsoportjában kiemelkedő értékmérő tulajdonságú magyar hidegvérű ló genetikai stabilitását. A jelentősebb 44

46 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása termelőszövetkezeti tenyészetekről a táblázat és a melléklet nyújt adatokat. A felsorolt tenyészetek felelősségteljesen végezték munkájukat, éveken keresztül ezek adták az állami méncsikó-felvásárlások döntő hányadát. A méncsikókat a békáspusztai csikótelepen nevelték tovább. A választott korú állományból ismétlődő előszelekción átesett, később ménvizsgát eredményesen teljesítő méneket az állam éppen az adott időben illetékes szervezete (OLF, OTÁF, OMMI) egy szakmai bizottság javaslatára felvásárolta és kihelyezte a fedeztetési állomásokra. Az országos köztenyésztésben született ivadékaik minősége alapján válhattak törzsménekké. A hidegvérű fedezőmének száma között között egyed volt tól megkezdődött a létszámbeli csökkenés, de azután 200 egyed körül rögzült. Ezt a ménparkot létszámban Magyarországon tenyésztett egyetlen másik fajta ménállománya sem érte le. A nóniusz is legfeljebb megközelítette ezt, de 1975-től már rendre alatta maradt. A tekintélyes létszámú ménpark kellő magyarázat a fajtanemesítési program sikerének, különösen akkor, ha az általuk fedezett kancák számát is figyelembe vesszük. Zala megyébe a közepes típusú és sárga színű, Baranya megyébe a nagyobb, erőteljesebb csontozatú, Somogy megyébe pedig a közepes típusú pej, fekete színű tenyészmének kerültek. Szentegáton kezdetben majdnem minden kanca sárgaderes, vagy pejderes volt, de célul jelölték ki egyöntetű sárga színű tenyészet kialak0ítását. Görös galon a tenyésztők által nem kedvelt pejderes szín uralkodott a kancaállományban, ezért inkább a pej szín rögzítésére törekedtek. Toponáron a kancák színe vegyes volt, A jelentősebb termelőszövetkezeti hidegvérűló-állományok ( ) táblázat Helység alakulása Tenyészet megszűnése Kancák száma (egyed) Tenyészet jele genetikai háttere Az állomány jellemző színe A tenyészetből kikerült fedezőmének száma Rózsafa Kossuth Tsz. (1979-től nagypeterdi RA Belga-55,Belga-6 pej, fekete 39 Egyetértés Tsz.) Villány Alkotmány Tsz V Belga-6, Belga-13, Belga-23 pej, sárga 4 Gölle Béke TSZ GE Belga-6 és Belga-13 sárga, pej, Ardenni-1 fekete 73 Somogyszil Petőfi Tsz SL Belga-6 és Belga-13 után sárga, szürke 36 Szentgáloskér IX. Pártkongresszus Tsz SR Belga-36, Belga-48 pej, fekete 9 Karád Aranykalász Tsz KD Belga-6 és Belga-36 szürke 32 Kaposvár-Toponár Belga-6, Belga-13 és pej, fekete, TR Egyesült Erő Tsz. Belga-25 után szürke 39 Új Élet Tsz., Ráksi RI Belga-10, Belga-28, Belga-52 sárga, deres 3 Vörös Csillag Tsz. Nagykanizsa NA Belga-23, Belga-25 sárga 3 Belga-13, Belga-23, Válickavölgye Gazdálkodók BE Belga-25, Belga-28, Szövetkezete, Bocfölde Belga-36, Ardenni-3 sárga, pej 27 Petőfi Mg. Tsz., Tengelic TC muraközi sárga 16 Forrás: Müller és Pataki

47 A magyar hidegvérű ló majd döntően pej és fekete színűvé szelektálták az állományt. A fentebb megnevezett tenyészeteken kívül az 1980-as évekre jelentőssé vált még Tordas-Gyúró Egyetértés MgTsz, Bogyoszló Kisalföld MgTsz, Bocfölde Válickavölgye Gazdasági Szövetkezet, Toponár Kapostáj MgTsz, valamivel később Kapos vár PATE Tangazdaság hideg vérű tenyészete. A kép bogyoszlói hidegvérűmén-fogatot mutat be, szent endrei hosszú gyári gumis kocsiban fogatolva. A változás a hidegvérű ló haszonvételének sorrendjét is megváltoztatta. Így a csikó szaporulat lett a tenyésztés első számú haszonvétele a lófogat-hasznosítással szemben. A csikószaporulat exportértékesítése szinte korlátlan és biztonságos volt. Ez azt hozta magával, hogy a kancaállomány egyre nagyobb részének ménesben való tartása is kifizetődővé vált. Mivel a vágóra került csikó értékét a választási súlya határozta meg, ezért a tenyésztők a közepes típusú magyar hidegvérű testtömegének növelése céljából az importok szükségességét fogalmazták meg. Ennek érdekében a lótenyésztés központi szervezete a 1970-es években először Belgiumból 2 ardenni kép. Bogyoszlói hidegvérű ménfogat. A rudas ló 2674 Bocfölde-10, a nyerges ló 2486 Pókaszepetk-3. A fogatot hajtja Farkas István méngondozó, segédhajtó Kreiter László. Fotó: Gulyás László mént, majd Franciaországból 4 perscheron mént vásárolt. Ezekkel a ménekkel történő cseppvérkeresztezés átütő eredményt nem hozott ben újabb négy mén behozatalára került sor Franciaországból ( kép). A rendszerváltás (1990) után a korábbi törzstenyészeti rendszer megszűnt, és a tenyésztők szabad elhatározásából létrejött a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete. Az évi kancatörzskönyv nagyobb kancalétszámú hidegvérű tenyészetekként említi meg Bocfölde Válickavölgye Gazdasági Szövetkezet (23 kanca), Tordas-Gyúró MgTsz (22 kanca), Bogyoszló Kisalföld MgTsz (16 kanca), Kaposvár-Toponár Kapostáj MgTsz (16 kanca) állományát. A könyv megjelenésének idején a jelentősebb hidegvérűló magántenyészeteket a melléklet mutatja be kép. Az Állattenyésztő Közös Vállalat üllői telepének francia import ardenni fogata az 1985-ös OMÉK-on. Hajtó: Ronga László, segédhajtó Bucsi Katalin. Lovak: rudas 1836 Ardenni-4, 1837 Ardenni-5. Fotó: Hajba Nándor 46

48 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása 2.3. A genealógiai vonalak kialakulása a magyar hidegvérű fajtában Az állattenyésztés jelentősnek és fontosnak tartja a vonaltenyésztést, amelynek a géngyakoriság mértékétől függően különböző változatai vannak. Genetikai értelemben a vonal valamely értékes tenyészállat genotípusát kívánja egyedek sorában sokszorosítani (különféle géngyakorisággal megőrizni), anélkül, hogy az így létrejött utódnemzedék más egyedekkel érdemleges rokonságba kerülne. Vagyis a többi ős a közeli ősi sorokban többszörösen nem szerepelhet. Az ilyen vonal egyöntetű, biztosan örökít, és az adott cél érdekében jól felhasználható hím állatok csoportját jelenti. Ezzel a tenyésztéstechnikai módszerrel kifogástalan konstitúciójú és termelékenységű apaállatok (esetleg anyaállatok) örökletes alapja sokszorozása révén hasonló ivadékcsoport előállítása a cél. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ilyen vonalak nagyon szigorú szelekció révén jönnek létre, s jelentőségük a modern állattenyésztésben óriási. A vonaltenyésztés másik, gyakran használt lehetséges formája a genealógiai vonal, amikor egy kiemelkedő egyednek (a lótenyésztésben ménnek) ugyancsak kiemelkedő haszon vagy genetikai értékű (szerencsés, ha mindkét feltételnek eleget tenni képes) hímivarú ivadéka kerül tenyésztésbe. Majd ennek is, és a sor folytatódik. Apai oldali leszármazottakról (a szélső apai ágon vezetett pedigréről) van szó. A genealógiai vonal genetikai értelemben véve nem vonaltenyésztés, ugyanis minél távolabbi az alapító ős, valódi genetikai befolyása annál kisebb a tenyésztett állományra, de véle jól nyomon követkető, hogy szélső apai ágon milyen őstől ered az egyed. Megnőhet a genealógiai vonalak jelentősége, ha az Y kromoszóma polimorfizmusának tudományos feltárása a mitokondriális örökléshez hasonló (a nőivar nemcsak a petesejt sejtmagjában lévő örökítő anyagot, hanem a mitokondriumokban lévőt is továbbadja az ivadéknak) eredményre jut, mert nyomban átértékelendő a jelenlegi elmélet. A lipicai lovaknál végzett kutatások számos biztató eredményről számolnak már be, s ha az eredmény valóban bizonyítható lesz, még értékesebbé válik a genealógiai vonalak jelentősége. A genealógiai vonaltenyésztés ma is pedigrérendezési elvként szolgál, ennél fogva kitűnő párosítási segédlet. A géntartalékok megőrzésében fontos tenyésztéstechnikai elem, a palacknyakhatás után megmaradt fajták biodiverzitásának a jellemzője. A palacknyakhatás után megmaradt fajták diverzitását és identitását jól jellemzi az anyai és apai alapító ősök részarányának jelenléte a védendő populációban. A fajta identitásában, azonosságában óriási eszmei jelentősége van. Elveszti a fajta az azonosságát, ha a szélső apai és anyai alapítók elvesznek a pedigréből. A genealógiai vonaltenyésztés értelmezésében a fajta identitásának megléte szempontjából és a génmegőrzési munka sikeres végzése érdekében érdemes áttekinteni a jelenlegi állománynak alapító ménekre való visszavezethetőségét. A második világháborút átvészelő, megjelenésében olykor heterogén, genetikai hátterében lényegében ismeretlen gazdasági ló minőségi javítására, fajtába rendezésére már többször említetten, között 59 belga-ardenni és 17 különböző fajtájú (de inkább ardenni jellegű) franciaországi mén importjára került sor. Ezek a mének tekintendők a magyar hidegvérű fajta apai alapítóinak. Ezek, illetve származékainak megléte a fajta identitását hordozza magában, ezeknek (leszármazottainak) a hiánya a fajta átalakulására, identitásának vesztésére utal. A nagyszabású fajtanemesítő munka során a Franciaországból vásárolt ardenni mének megítélése ellentmondásos. Egyes vélekedések szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert sokféle küllemi hibájuk volt, s éppen azok, amelyeket javítani szándékoztak. Javítómunkára nem váltak be. Más vélekedés szerint ezek között voltak kimondottan jó mének, mint a Francia-4 ( kép), a Francia-10, a Francia-13 és a Francia-16 ( kép). A pakodi tenyészetben muraközi állomány létrehozásában fejtették ki tenyészhatásukat és igen kiváló ivadékok is származtak tőlük, de a pakodi tenyészetet hamar felszámolták és ezek eltűntek. A genea ló giai vonaluk létrejöttének elmaradását az is magyarázza, hogy ezek a mének leginkább Zala megyében fedeztek, ahonnét kevésebb méncsikót vásároltak fel. Ha elfogadhatók az utóbbi érvelések, akkor viszont az állapítható meg, hogy az állami tenyésztésszervezés 47

49 A magyar hidegvérű ló nem eléggé körültekintően járt el eme importok genetikai anyagának hasznosításakor. Az is tény, és ez már a belga ménekre is vonatkozik, hogy mikorra ezek a mének ivadékaikon, unokáikon keresztül kifejthették volna örökítőképességüket, megkezdődött a lóállomány erőteljes csökkenése. Kétségtelen, a divat és a tenyésztői ízlés is befolyásolta a genealógiai vonalak kialakulását. Az eredeti importok között számos deres mén fordult elő, amit aztán ivadékaikra is örökítettek. Különösen a sárga deres színnel szemben volt fenntartása a tenyésztőknek. Nem kedvelték. A sárga deres ménivadékok bizony háttérbe szorultak a ménné minősítéskor, még akkor is, ha netán a genealógia vonal fennmaradása forgott kockán. Ekkor még nem gyökerezett mélyen a génmegőrzés eszmeisége a társadalomban. Harminc év elteltével az 59 belga mén közül mindössze 17 egyednek maradt fenn leszármazottja ( táblázat). Mindössze ennyinek lett 3 4 (5) nemzedékig nyomon követhető genealógiai vonala. A genetikai diverzitás oldaláról közelítve a helyzet ezen túl is kedvezőtlen, mert például a Belga-5, a Belga-6, a Belga-23, a Belga 29 egy tőről fakadt, sőt a Belga-6 és a Belga-23 féltestvérek voltak ( ábra, ábra). De ugyanez a helyzet volt jellemző a Belga-1, a Belga-21, a Belga-24 esetében és a Belga-3 Belga-4 valamint a Belga- 10 Belga-28 is féltestvérek voltak. Igen jó örökítése miatt mind közül talán leginkább kiemelkedőnek vélték a Belga-23 törzsmént, amire a szentegáti tenyésztésben erős rokontenyésztés is történt. Nemcsak genealógiai vonala alakult ki ennek a ménnek, hanem genetikai vonala is. Ezt a mént az alábbiak szerint jellemzi a korabeli szakirodalom: Zömök, erős csontú mén, amely nyolc éven át fedezett. Igen jó kép Francia-4 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből örö kítését mutatja az 55 tenyésztésbe került méncsikója. Az 55 ménivadékából 14 vitte tovább a genetikai anyagát, és közülük öt mén tudott három generáción át tartó genealógiai vonalat fenntartani. Összesen 163 törzskönyvi számmal rendelkező leszármazottja volt, mégis az 1949-es indulástól a negyedik nemzedékben már mindössze tíz leszármazottja született. Negyven év elteltével ez a genealógiai vonal kihalt. Pedig a fenti kimutatásból látható, hogy Belga kép Francia-16 országos fedezőmén. Fotó: Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 48

50 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása A mén Az import belga mének leszármazottjainak alakulása az idő folyamatában fedező leszármazottja 1980-ban 1984-ben 1989-ben 2016-ban Belga-1 1 egyed xxxxxxx xxxxxx xxxxxx Belga-3 3 egyed 4 egyed 3 egyed 6 egyed Belga-6 47 egyed 47 egyed 49 egyed 6 egyed Belga egyed 23 egyed 36 egyed xxxxx Belga-12 1 egyed xxxxxxx xxxxx xxxxx Belga egyed 13 egyed 27 egyed 38 egyed Belga egyed 26 egyed 27 egyed 2 egyed Belga egyed 33 egyed 23 egyed xxxxxx Belga-25 2 egyed 2 egyed 1 egyed 5 egyed Belga egyed 15 egyed 11 egyed 5 egyed Belga egyed 14 egyed 16 egyed 4 egyed Belga egyed 21 egyed 19 egyed 3egyed Belga-40 7 egyed 6 egyed 5 egyed xxxxxx Belga-48 3 egyed 2 egyed 2 egyed xxxxxx Belga-52 1 egyed 1 egyed xxxxx xxxxx Belga egyed 28 egyed 30 egyed xxxxx Belga-56 1 egyed 1 egyed xxxxxx xxxxxxx táblázat ábra.néhány belga import mén rokonságát szemléltető törzsfa. Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből 49

51 A magyar hidegvérű ló ábra. A 34/858 Zonis törzsfája és hatása a magyarországi hidegvérű lófajta kialakítására. Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből 50

52 2. A magyar hidegvérű ló kialakulása kép. 866 Toponár-10 országos fedezőmén, amelyiknek leszármazási ága egy igen vékony éren keresztül még él a fajtában. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből féltestvére (Belga-23) genealógiai vonalával együtt ( leszármazott 1980-ban) a teljes mén parknak egyharmadát tették ki. Ám nem vitatható, hogy az 1980-as évek elején meginduló genetikai beszűkülés a jelentős állománynagyság miatt még nem vetíthette előre a későbbi gondokat. Az erózió azonban sajnos nem állt meg. A tenyésztésszervezés civil irányítás alá kerülésekor (1989) már csak tizenhárom genealógiai vonal létezett. Nevezetesen a Belga-3, a Belga-6, a Belga-10, a Belga-13, a Belga-22, a Belga-23, a Belga-25, a Belga-26, a Belga-28, a Belga-36, a Belga-40, a Belga-48, a Belga-55. A civil tenyésztésszervezés fő feladata, hogy a megkapott genealógiai vonalakat mentse, a további géneróziót igyekezzék megakadályozni. Kerülje el azt, ami az állami tenyésztésszervezés idején bekövetkezett, hogy az 1980-ban még legnépesebb genealógiai vonalakhoz hasonló veszteség ne érhesse a magyar hidegvérű lófajtát. A diverzitáscsökkenést sajnos nem sikerült megállítani, de az üteme jelentősen csökkent. Csak remélni lehet, hogy a 2016 januárjában a belga alapítók még meglévő genealógiai vonalai már nem fognak felmorzsolódni ( melléklet). Bármennyire is kiváló lehet Belga-13 genealógiai vonala, ebben a szerkezetben túlképviselt a fajtában. A kép a 866 Toponár-10 egykori, a kép az 5472 Nagylengyel-19 Fürge a genealógiai vonal mai képviselőjét mutatja be. Az öröm, hogy a kezdetektől nagyra tartott Belga-6 szépszámú tenyészménnel alakíthatja a fajtát ( kép) kép Nagylengyel-19 Fürge. Tenyésztője Gyarmati János, Nagylengyel, tulajdonosa Dancsné Orosz Katalin, Tiszavasvári. Fotó: Tóth Zsuzsanna kép Hajmáspuszta-16 Dollár. Tenyésztette a Dália Kft., Bakonyszentkirály, tulajdonosa a Kaposvári Egyetem. Fotó: Tóth Zsuzsanna 51

53 A magyar hidegvérű ló Az ben importált belga alapítók nemzedékenkénti tenyészmén ivadékai és az utolsó fedezőmén ivadékaik születési évek éve táblázat Nemzedékenként felállított tenyészmének Genealógiai Összes Az utolsó fedezőmén vonalalapítók ménivadék ivadék születési éve nemzedék 2259 Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Belga Forrás: Medve Ferenc szívességéből 52

54 kép Bocfölde-61 Fácán. Tenyésztette a Válickavölgyi Gazda Szövetkezet. Tulajdonosa a Pest megyei Kormányhivatal. Fotó: Haga Zsuzsanna A fajtának létezik még egy, a belgától, az ardennitől, a percherontól mentes genealógiai vonala. Ez a Péterhida vonal, amelyik a második világháború előtti időkből származik és eredetileg a muraközi fajtában tekinthető alapító ménnek. Esetére a genealógia vonal kétes megítélése jó példa, hiszen a mai leszármazott egyáltalán nem emlékeztet az alapítóra. Genetikai szerkezetében és fenotípusos megjelenésében távolra került a muraközi jellegtől ( kép). Ahogyan Konkoly Thege Sándor ban megjelent nagyszerű könyvében megfogalmazta, nálunk a fajtakérdésnek mindenkor túl nagy jelentőséget tulajdonítottak. Rengetek energiát, munkát vett igénybe az e feletti vitatkozás. Jóformán harc folyt a fajtakérdés tekintetében különféle felfogást valló csoportok között anélkül, hogy érdemlegesen előbbre vitték volna az ország állattenyésztését. Nem hagyta érintetlenül a magyar hidegvérű lovat sem ez az évtizedek óta tartó keresgélés, és megkezdődött a percheron ló beszivárogtatása. Az állami tenyésztésszervezés november 16-án megvásárolta az első két percheron mént (1395 Percheron-1 (Marquis du Logis, született 1978, szürke) 1396 Percheron-2 (Lupin-V, született 1977, szürke), majd ugyanezen év december 26-án két ardennit (1414 Ardenni-1 (Intelligent de Verneville, született 1974, pejderes, 1415 Ardenni-2 (Lynx du Bourbeau, született 1977, pejderes)). Ezeket követte március 3-án újabb két percheron (1543 Perseron-3 (Mandarin, született 1978, szürke) 1544 Percheron-4 (Nestor, született 1979, sötétszürke, kép) Franciaországból. A legjobb hidegvérű tenyészetekbe lettek beosztva, megkezdve a magyar hidegvérű ló identitásának zavarát. Később növelte még a magyar hidegvérű lótól idegen génarányt a hasban import és ménvizsgát tett Perseron-201 Bizsu (született 1989, fekete). Nyilván nem létezik olyan import, ami minden tekintetben rossz lenne, és a percheronokról kép Percheron-4. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 53

55 A magyar hidegvérű ló sem lehet ezt kijelenteni. A kitenyésztettség nagy fokát jelöli az 1395 Percheron-1 genealógiai vonalba tartozó, képen látható Boróka nevű kanca. A behozatalt a nagyobb tömegre, a hosszabb lábakra, az erőteljesebb csontozatra való törekvés ösztönözte. Eme import hatékonyságának elemzése nem feladata a könyvnek, a magyar hidegvérű lófajta genetikai szerkezetére gyakorolt hatása viszont nem lett előnyös. Az idegen génbevitel következtében az eredeti génszerkezet oly annyira megváltozott, hogy már a fajta nukleusz részében is aligalig találhatók génimmigrációtól mentes egyedek. A fajta génmegőrzési támogatásban részesítése haté konyan állította meg a további gén szennyezést, sőt megkezdődött a veszélyeztett vonalak mentése. Tény, hogy a magyar hidegvérű fajtában az 1395 Percheron-1, az 1543 Perseron-3, az kép. Boróka, 1395 Percheron-1 genealógiai vonalú tenyészkanca. Tenyésztő és tulajdonos Bisztricz Lajos, Fotó: Novotni Péter Percheron-4, a 2734 Percheron-201 Bizsu genealógiai vonalat alapított. A mai állomány génszerkezetére az 1395 Perseron-1 genealógia vonala hat nyomasztóan. A könyv írásának idején ábra. Forrás: Medve Ferenc 54

56 ábra. Forrás: Medve Ferenc leszármazottja áll hosszabb ideje tenyésztésben és a évi ménvizsgán ehhez további tíz fiatal mén csatlakozott. Az 1543 Perseron-3 genealógia vonalát hat egyed, az 1544 Percheron-4 genealógiai vonalát tíz és a Perseron-201 Bizsu genealógiai vonalát 18 mén képviseli. Van még a fajtában egy ardenni vonal is, amit az 1414 Ardenni-1 (Intelligent de Verneville, született 1974, pejderes) képvisel. A leírtakról a melléklet jó áttekintést, a , , ábra kitűnő szemléltetést ad. A fajtában a percheron genealógia vonalak olyan mélyen gyökerezettek, hogy azoktól eltekinteni már nem lehet, purifikációjuk lehetetlen. Erre a tényre, továbbá a két háború közötti percheron behozatalokra is tekintettel a fajtafenntartó még őshonos magyar hidegvérű ló nukleuszának tekinti azokat az egyedeket, amelyek a negyedik ősi sorban legfeljebb öt idegen (beleértve a percheront és az ardennit) genotípust tartalmaznak. A magyar hidegvérű fajtában célszerű áttekinteni a percheron genealógiai vonalakba tartozó méneket és a továbbiakban csak azokat használni, amelyek a jelenlegi genotípus és használati érték szempontjából nemcsak beleillenek abba, hanem egyúttal kiemelkedőnek bizonyulnak. További percheron genealógiai vonal kialakítása nem célszerű és indokolatlan. Nem lehet cél a meglévő percheron genealógia vonalak létszámbeli növelése. 55

57 A magyar hidegvérű ló ábra. Forrás: Medve Ferenc A tenyésztési program rendelkezik arról, hogy a magyar hidegvérű fajtába genetikalag nem illő, de egyébként használati értékükben és fenotípusukban a hidegvérű lóval szemben támasztott követelményeknek messzemenően megfelelő egyedek méneskönyvi nyilvántartása elkülönítetten történjék. 56

58 3. A muraközi ló 3.1. A típus kialakulása, genetikai háttere Az Alpok hegyvidékének egykori Római Provinciája volt a Noricum. Nevezetes latin város volt itt például Iuvavum (Salzburg), Santicum (Villach). Iustinianus császár révén a Frank Birodalom uralta ezt a tájat, majd az Osztrák Császárság birtoka lett. Nyugati területe Franciaország érdekeltsége volt. Ebből született később Svájc. Keleti részében a mai Ausztria tartományai, majd a jelenlegi Szlovénia, Horvátország és Magyarország nyugati megyéi, területei voltak. Noricum tartományban az évszázadok során egy helyi hidegvérű lófajta alakult ki. Ez a fajta többé-kevésbé elkülönülten fejlődött a nyugat-európai hidegvérű lovaktól és alapja lett a mai nóri lófajtának. Pinzgaui lóként is ismert a Noricum hidegvérű lótípusa, mert első ménesét Pinzgauban létesítették 1565-ben. A spanyolnápolyi ló genetikai hatását sem nélkülözte e típus, amire a régi képek tanúsága szerint- a kosfej határozottan utalt. Az egyre inkább fajtába rendeződés a salzburgi érsek évben alapított riesi ménesével vette kezdetét. A XIX. századra kialakult a nehéz testű, barázdált farú, mély faroktűzésű, félreismerhetetlenül hidegvérű lófajta a nóri, vagy pinzgaui ló. A Noricum hatalmas területe végett, főleg a tartomány nyugati és keleti szélén nem lehetett elzárni az érintkezést (keresztezést) az ott tenyésztett melegvérű lófajtáktól, így nyugaton kifejlődött a freibergi, keleten pedig a muraközi tájfajta. Mindkettő a nóri lónak valamivel könynyebb típusa. A Muraköz a Dráva és a Mura folyó közötti, az Alpok és a Pannon síkság közé ékelődő földrajzi tájegység. Egy századot átívelően túl tulajdonosai voltak többek között a Zrínyi család grófjai, és még tovább a Festetics grófok. A történelem során hol Magyarországhoz, hol Horvátországhoz tartozott. Muraközben élénk szekerező kereskedelem folyt. A muraközi kocsisok fél országokon át szállították az árut a XVIII. században Trieszt, Fiume, Buda és Pest között. Az ilyen nagy távolságok megtételéhez kielégítő ügetőképességű lovat tenyésztettek, amelyeknek mindemellett (a gazdaságosság szem előtt tartásával) nagy tömeget kellett megmozgatniuk. Kialakult itt egy átmeneti típus a kicsi terűt bíró gyors lóanyag és a teljesen súlyos, nagy terhet vonszolni képes nehéz igásló között. A muraközi fajtához sorolható kancák számát 1894-ben re becsülték. Monostori Károly, a XIX. század végének kiváló szakírója szerint van Európában jóval nehezebb és van jóval könnyebb igásló, de olyan, amely a terűbírást oly gyorsasággal és mozgékonysággal egyesítené, mint a muraközi ló, s mellé még oly kisigényű is, nincsen! A 4 éves lovat tekintették teljesen kifejlettnek, azonban, már a 3 éves ló is alkalmas volt teljes munkavégzésre. A tenyésztő a lovat a többi állataival közös istállóban tartotta, szerette és gondosan ápolta. A kancákat minden évben a téli vagy kora tavaszi időben fedeztették. A szopós csikó mindenüvé követte az anyját, majd 5 6 hónapos korban leválasztották. Az elmélet az volt, hogy a csikó annyi liter zabot kapjon naponta, ahány hónapos. A jobb gazdák ezt be is tartották és választás után másfél éves korig 3 4 kiló zabot és kukoricát kaptak, mellé szálastakarmányt jól lakásig. Nagyobb részt istállóban nevelkedtek, de a másfél éves csikókat az anyjuk mellett betanították és könnyű munkára használták. Az ezzel járó rendszeres mozgás csak előnyére vált a csikónak. A takarmányozásban nem volt rendszer, ahány tenyésztő, annyiféle változat volt a takarmány minőségében és mennyiségében. A fő takarmány nyáron a zöld, nehéz munka esetén kevés szemes abrak. Télen a széna és abrak gyanánt a zabszalmaszecska, amelyet kukorica, rozs vagy egyéb szemes termény darájával, korpával 57

59 A magyar hidegvérű ló és feldarabolt répával ízesítettek. Etettek tököt, éjszakára kukoricaszárat. Az adag mértéke általában az volt, amennyit a ló két óra alatt elfogyasztott. Általános vélemény volt róla, hogy a szántásban állja a versenyt az ökörrel, 5 10 kilométer távolságra lévő vasútállomásra mázsa teherrel könnyedén háromszor fordul addig, míg az ökör erőltetve kétszer. Ha szükséges, ügetésben jelentősebb ostorhasználat nélkül, egészen kiválóan dolgoznak akár sáros, akár dombos területeken. Tenyésztését segítette, hogy a szaporításban úgynevezett mozgó fedeztető rendszert alkalmaztak (a gazdák a mént vitték a kancatulajdonos istállójához), a keménységet az arabbal igyekeztek megtartani, aminek hatása mindig is jól látszott e használati típuson. Mégis elég dongássággal volt jellemezhető, övmérete 200 centiméter körül alakult, a tömeges teste nem hosszú végtagokon nyugodott. A bokákat viszonylag gyér szőrzet borította. Szalaggal mért marmagassága centiméter volt. Általános jellemzésére használták, hogy feje gyakran nehéz, sokszor apró, mélyen ülő szemekkel. Nyaka rövid, vastag, gyakran terhelt is. Sörénye hullámos. Többnyire hosszú hátú, csapott, barázdált farú és rendszerint gacsos és gyakran kardos állású is. A típuson belül a szlavóniai változat finomabb, tetszetősebb volt. Színe párduc- nem ritkán pejtarka, sárga, vagy gesztenyepej. Deres is előfordult. Határozott irányban tenyésztett, de kitenyésztett fajtának nem volt mondható. Jellemző méretét nem lehet kortörténeti egységben megadni, éppen ezért az elmúlt száz év szakirodalma szerinti adatokat tartalmazza a táblázat. Nagyobb mennyiségben lehetett beszerezni a szentkereszti, a szentannai, a csáktornyai, a perlaki és a varasdi vásáron. Ez a típus szivárgott be előbb Vas és Sopron megye területére (kisebb mértékben Zalába és Somogyba), de jól táplált muraközi lovak vontatták az omnibuszokat Pest-Budán és Bécsben még a XIX. század végén is. Az ilyen ló hiányzott legjobban a közép- és nagybirtokon, mert a hátaslótenyésztés védelme érdekében, a törvényi szabályozás okán, gyors ütemben terjedni nem tudott. Ahogyan azonban a nórin alapuló muraközi nem tudta elkerülni az arab lóval átitatott melegvérű ló hatását, úgy volt lehetetlen megállítani Magyarország nyugati megyéiben a muraközi ló lassú terjedését. Leginkább a letenyei és a lenti gazdák kerültek vele kapcsolatba, akiknek a legtökéletesebb munkaeszköze lett. A nagybirtokokon is terjedni kezdett, ahol később percheron és belga ménekkel keresztezték, s így állt elő az a helyzet, hogy mint önálló fajta nem vált el sokáig a magyar hidegvérűtől. Az uradalmak mint egyezséges ménesek kifelé nem fedeztethettek, az meg egyenesen kivitelezhetetlen volt, hogy a paraszt az egy-két muraközi kancájához mént tartson, ráadásul azzal egyéb kancákat nem fedeztethetett. Az első világháború után a Muravidéket felosztották. Egy részét Ausztriához csatolták, Jugoszlávia kapta meg a mai Szlovénia és Horvátország területét, míg a táj további része Magyar ország Zala és Vas megyéjéhez került. Ettől kezdve a muraközi fajta sorsa és jövője négyfelé szakadt. (Manapság a Mura felső folyásának vidéke, Obersteiermark és Mittelsteiermark, Stíria szövetségi köztársaság, Untersteiermark a Mura és táblázat A muraközi ló mérete a szakirodalomban Marmagasság (cm) Övméret (cm) Szár körméret (cm) Kovácsy és Monostori Schandl Ócsag ,7 Handbook Monostori Bodó P/O / /180 22/20 Hámori Hivatalos előírás P/O / /190 23/20 58

60 3. A muraközi ló a Száva között Szlovénia, az ettől keletre eső táj pedig Horvátország és Magyarország része.) A két világháború között gazdaságos tarthatósága miatt vált keresetté a muraközi típusú hidegvérű ló mind az egyezséges ménesekben, mind a gazdálkodó nyugat-dunántúli parasztok körében. Ugyanakkor kijelenthető, hogy nem volt egységes, törzskönyvét nem vezették, hiába volt a két háború között még egyezményes ménese is (Kajdacs, Sztankovszky-féle ménes, Tengelic, Csapó-féle ménes, a ráksonyi és a kisterenyei ménes). Nem csak a kis- és nagybirtok használta, mert a II. világháborút megjárt Patay Sándor el beszéléséből ismert, hogy az orosz fronton a hadsereg ugyan melegvérű lovakkal volt ellátva, de a mozgó konyhát mindig muraközi jellegű lovak húzták (Patay Sándor született Cekeháza május 17. meghalt augusztus 6. Dánszentmiklós, történelmi családból származó gönc-ruszkai (Abaúj-Torna megye) birtokos. Keszthelyen gazdasági akadémiát végzett gazdálkodó, ló- és agártenyésztő szakember. Angol telivért sikerrel tenyésztett, derbygyőzelmet is elkönyvelhetett (Zsivány 1944). A második világháborúban huszártisztként harcolt és megsebesült után birtokaitól megfosztották, deportálták tól 40 éven át az Állattenyésztési Kutatóintézet önállóan gondolkodó kutatók közé sorolt munkatársa volt. Kezdeményezte a muraközi ló önálló fajtává minő sítését. Lószínszakértőként is nyilvántartott szak ember volt.) Patay Sándor is osztotta azt a véle ményt, hogy az egyébként melegvérű lovat tenyésztő magángazdaságokban is az igásmunkára előszeretettel használtak Zalából vásárolt muraközieket. Állami Gazdaság és a Mosonmagyaróvári Kísérleti Gazdaság tenyészetét jelölték ki. A pakodi törzstenyészet alapanyagát 1952 őszén Somogy megyéből, Mernye, Somogyszil, Kazsok, Gölle, Hedrehely és Szenna községből vásárlás útján szerezték be, ahol főként francia ardenni (Francia-4, Francia-8, Francia-10, Francia-13, Francia-16) és muraközi ménekkel (2016 Muraszemenye-2, 4312 Petőháza-3 (Katádfa I. törzsmén) fedeztették a kancákat. (A táblán még be nem mutatott Francia-10 mén látható a képen). A ménest vezető Skublics Sándor egykori méneskari alezredes kiváló szakértelme következtében rövid idő alatt kialakult a tenyészetre jellemző közepes testtömegű, finom, szép fejű, szikár lábú, mozgékony, elegáns típus. A képen a 1066 Francia-4 ivadékai láthatók Skublics Sándor hajtásában, az 1956-os kép Francia-10 országos fedezőmén. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 3.2 A fajtaváltozat hanyatlása A II. világháború után a magyar hidegvérű fajta keretében és nem elkülönítve megindult a muraközi ló törzskönyvezése is. A muraközi típusú (kis) hidegvérű ló törzstenyészetének a Zala megyében lévő Pakodi kép. Muraközi jellegű, Francia-4 ivadékok egy OMÉK keretében rendezett bemutatóra készülve. Hajtó: Skublics Sándor. Fotó: Hajba Nándor 59

61 A magyar hidegvérű ló OMÉK-rendezvényen. Az itt tenyésztett mének (49) főként Zala megyében fedezve segítették a hidegvérű ló Zala megyei tájfajtájának kialakítását, egységesítését. Sajnos a kezdetben 25 kancával dolgozó tenyészet állománya fokozatosan csökkent és 1975-ben a Zalaszentgróti Állami Gazdaság kezelésében meg is szűnt. A mosonmagyaróvári kísérleti gazdaság tenyészete 1952-ben alakult és a hidegvérű fajta legkönnyebb típusának tenyésztését kapta feladatul. Ennek a célnak az elérésében a pakodi törzstenyészetben már bevált Francia-16 néven honosított, és a két világháború közötti importokra visszavezethető 2763 Görösgal-1 ( kép és melléklet) és az eredeti muramenti tenyészhelyről származó 2159 Péterhida-1 ( kép) mént és ennek fiát, a 2766 Katádfa-4-et ( kép) jelölték ki. Ivadékaikat Mosonmagyaróvár néven törzskönyvezték. A későbbiek során a ménesben csekély kivétellel saját tenyésztésű mének fedeztek, amelynek következtében a tenyészanyag megszilárdult. Mivel a mosonmagyaróvári állomány volt a legkönnyebb, az innen kikerülő méneket a termelőszövetkezetek nem szívesen használták, ezért a hidegvérűló-tenyésztésben kevésbé frekventált körzetekben (Tolna, Vas megye) fedeztek. E tény következtében nem alakulhatott ki olyan tenyészkörzetük, mint a pakodi ménesből kikerülteknek Zala megyében kép Péterhida, a muramenti tenyészhelyről származó mén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Katádfa-4. Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből kép Görösgal-1 60

62 3. A muraközi ló 3.3 A fajta rekonstruálása és a fajtaelismerés folyamata A XX. század második felében a megváltozott igény és piaci helyzet azt eredményezte, hogy hagyományos háziállatfajták végveszélybe kerültek, a kipusztulás fenyegette azokat. Ez volt a muraközi helyzete is. Eközben megindult, majd erősödött a szakmai közvéleményben a hagyományos fajták szakmai és kulturális szempontból való értékelése, a géntartalékok védelmének fontossága. Ez a mozgalom lassan kezdett kiterjedni a hagyományos lófajták, illetve típusok fenntartására. A típus az öröklött vagy szerzett küllemi és termelési tulajdonságok összessége, amely az állatok meghatározott hasznosítását teszi lehetővé. A típust meghatározza a testnagyság, a küllem, a test szöveti szerkezete, a termék mennyisége és minősége. A génvédelemben ez a megkülönböztetés rendkívül fontos, mert esetenként értékes típusok (azaz génstruktúrák) előfordulnak egy fajtán belül más típusokkal együtt. Ha nem gondolunk a különböző típusokra a fajtán belül, értékes gének tűnhetnek el ismert fajtákból. A génvédelem célja a gének védelme (azaz a típusoké) és nem a fajta nevének puszta megőrzése. Az Állattenyésztési Kutató Intézet Lótenyésztési Osztályának vezetője, Ócsag Imre felkarolta Patay Sándor kezdeményezését a muraközi típus megmentésére. A program végrehajtása 1957-ben kezdődött és 1972-ben zárult. A kezdeményezés indoka a génvédelem és a típus mentésén túl a hidegvérű lóval összehasonlítva a gyorsabb mozgás, a nagyobb fokú igénytelenség, a kisebb élősúlyhoz kapcsolódó kevesebb életfenntartó szükséglet, vagyis az olcsóbb tartás volt ( kép). Ez utóbbi nézőpontból ebben a munkában döntő fontosságú volt a kisebb testtömeg kialakítása. Irodalmi adatokra kellett támaszkodni, mert hivatalos törzskönyvi adatok nem álltak rendelkezésre, hiszen ilyenek nem is léteztek, a magán törzskönyvek pedig elpusztultak a háború alatt. Ekkorra azonban csupán három olyan mén volt már az országban, amelynek származási lapjában nem volt belga ős. Ez volt a 2159 Péterhida-1, a 2760 Katádfa-4 és a 2763 Görösgal-1. Vagyis háromnál is kevesebb, mert az első kettő apa fia kapcsolatban volt, ám szerencsére kiválóan örökítették a muraközi típusát. Görösgal származásában némi bizonytalanság is akadt, de képes volt határozott muraközi jelleget örökíteni. A fentebb megnevezett mének lettek a P és G vonal alapítói (K vonal nem lett, Péterhida ugyanis Katádfa apja volt). A céltudatos tenyésztés megindulásához összegyűjtötték az egykori muraközi egyezséges ménesek még fellelhető kancáit. Tengelicről és Kaj dacs kép. A muraközi és a magyar hidegvérű ló fenotípusos megjelenése. Fotó: Ócsag Imre hagyatékából 61

63 A magyar hidegvérű ló ról hat ilyen kancát tudtak felvásárolni, Letenye és Lenti környékéről hármat. Később (1962) a Lajtahansági Állami Gazdaság (Mosonmagyaróvár) 25 kancából álló törzsállományt ala kított ki. Ezektől a ménektől, az összegyűjtött kancákból a biztonságosan örökítőktől igyekeztek ménivadékokat nyerni. A program három állami gazdaságban (Hő - gyészi Állami Gazdaság, Iregszemcsei Állami Gaz daság, Lajtahansági Állami Gazdaság) és egy termelőszövetkezetben (Tengelici Petőfi Termelő szövetkezet) folyt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult, hogy a mura közit tenyéssze Tolna megye és Zala megyének letenyei és lenti járása. A fajta méncsikóit a Hőgyészi Állami Gazdaság a dunántúli dombvidék lankás legelőin nevelte ( kép). A csikókat vizsgára készítette, vizsgáztatta, majd átadta az Országos Ló tenyésztési felügyelőségnek ménutánpótlásra. A kanca csikók felnevelését a Lajtahansági Állami Gazdaság kapta feladatul. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet több ízben vizsgálta a muraközit, sőt központi munka- és takarmányozási összehasonlító vizsgálatot is elrendelt. Erre 1971 novemberében a tengelici Petőfi és a nőtincsi Néphadsereg Tsz-ben került sor, amely vizsgálat és táblázatban magadott eredményeket hozta. A munkaképesség összehasonlítása során azt tapasztalták, hogy a teherhúzó munkában 5 kilométeres sza ka szon 2 tonna bruttó terheléssel 7,5 má sod perc/km idővel gyorsabb volt a muraközi ló, ügetőmunkában 2 kilométeres távon 20 mp/km idővel gyorsabb volt a muraközi, lépéshossz tekintetében 2 centiméterrel hosszabb a hidegvérűé, ügetés hossza 12 centiméterrel kedvezőbb a muraközi lónak, hasznos élettartama négy évvel hosszabb a magyar hidegvérűnél, 12 év kép. Muraközi méncsikók a hőgyészi dombokon. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 62

64 3. A muraközi ló Kísérleti összehasonlítás a muraközi és a magyar hidegvérűló között (a hidegvérű százalékában) táblázat Vizsgált tulajdonságok n Muraközi Hidegvérű Különbség % Marmagasság (cm) ,1 Övméret (cm) ,5 7,5 96,2 Szárkörméret (cm) 24 21,7 24,1 2,4 90,0 Élősúly (kg) ,6 szénafogyasztás/nap (kg) 24 8,9 10,3 kg 1,4 86,4 abrakfogyasztás/nap (kg) 24 4,3 4,9 kg 0,6 86,8 szárazanyag/nap (kg) 24 11,8 13,6 kg 1,8 86,4 Keményítő érték/nap (kg) 24 5,6 6,4 kg 0,8 87,6 Fehérje/nap (kg) 24 1,22 1,41 kg 0,19 86,4 Forrás: (Ócsag és Patay 1974) táblázat A különböző típusok felnevelési időszakának összehasonlítása a hasznos munka időszakával Felnevelés (hónap) hasznos munka (évek) A felnevelési idő a munkával eltöltött idő százalékában Hidegvérű Melegvérű Muraközi Forrás: (Ócsag és Patay 1974) Következetes, 15 évig tartó tenyésztőmunkát és többszöri minősítést követően 1972-ben állami elismerést kapott a muraközi. E ténnyel befejeződött a fajtakialakítás. A Lajtahansági Állami Gazdaság és a Tengelici Petőfi Termelőszövetkezet lett a fajta elismert törzstenyészete. A kép egy 1975-ben született sárga színű muraközi mént szemléltet. Az államilag elismert muraközi fajtának küllemi leírása a következő volt: A feje a fajtacsoporthoz viszonyítva nemes, középmélyen tűzött, élénk szemeket hordoz. A füle hegyes felállású. A nyaka középhosszú, izmos, középmagasan illesztett. A nyakélből növő sörény egy oldalra fésülhető. A háta rövid, izmos. Az ágyék (kötés) feszes, nem hosszú, gazdagon izmolt kép Mosonmagyaróvár-1 Orgona. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 63

65 A magyar hidegvérű ló A far széles, gazdagon izmolt, ezért is barázdált, kissé csapott. A szügy széles, terjedelmes izomzattal és értelemszerűen dongás a mellkas Az elülső lábállás szabályos A hátulsó lábállás kissé kardos. A lábak egyébként szárazak, tiszta ízületekkel. A csontozat szilárd. A pata többnyire szabályos, szaruanyaga jó minőségű. A lábvégen gyér szőrzet az uralkodó. Színe sárga és pej. Ritkán előfordul fekete színben, néha szürke. A fajta kitenyésztése során 40 fölnevelt mén minősült tenyésztésre alkalmasnak, amelyek a tenyész területükön közel 1000 kancát fedeztek. A kutatómunka sikeres volt, az eredmények meggyőzőnek látszottak. A tenyésztői munka során látszott, hogy a mezőgazdaságban a ló fogatok használata csökken. Ezért a Kutatóintézet Lótenyésztési Osztálya a muraközi fajta tenyésztése során egy másik irányt is szem előtt tartva egy, a gyermekek lovasoktatására alkalmas nyugodt, szelíd kistermetű ló kialakítását tűzte ki célul. Ennek érdekében Mosonmagyaróváron haflingi, Tengelicen pedig fjord mének felhasználásával folyt az ilyen irányú kezdeményezés. Emellett az is cél volt, hogy a túlzott rokontenyésztés feloldására két új vonalat is alapítsanak a fajtában, melyet H és F vonalnak neveztek el. Az alkalmazott haflingi mének (Walter, Hugó, Nenner) azonban vagy típusban, vagy használhatóságban (az egyediség meghatározó tényező volt) nem feleltek meg a kitűzött tenyészcélnak, ezért a későbbiekben haflingi mént nem használtak. A fjord kislóval szerzett tapasztalatok viszont minden várakozást felülmúltak. A Fővárosi Állat- és Növénykertben Szidnainé Csete Ágnes vezetésével folyó kísérletben ezek a lovak bizonyultak a legalkalmasabbaknak a kitűzött célra. A muraközi x fjord F1 kancákat a későbbiekben arab ménnel fedeztetve alakult ki az a kislótípus, amelyet kitenyésztési helyéről tengelici kislónak neveztek el. A tervek szerint ez a tengelici kisló lett volna hivatva a legfiatalabbak lovaglástanítására, mivel a hazai fajtapalettán nem volt hasonló típus. A huculok csak nagyon korlátozott számban voltak még ekkor, a külföldről behozott mindenféle pónik pedig más mozgáskoordinációjuk és nem mindig kielégítő vérmérsékletük miatt nem igazán voltak alkalmasak erre a feladatra. A típus utolsó ménjeinek egyike a 2083 Tengelic-1 mén volt ( kép) kép Tengelic-1. A típus utolsó ménjeinek egyike. Fotó: Hajba Nándor 3.4. Újabb kísérlet a muraközi ló feltámasztására A siker sajnos nem bizonyult tartósnak. Az es fajtaelismerést követőn az Állattenyésztési Kutató Intézet nem kapott forrást a fajta gondozására. Senki nem akadt, aki törődött volna a muraközivel. A piac meg tudta ölni a tudományos érveket: a nagyobb lóért többet fizettek. A kevesebb takarmányfogyasztást senki sem mérte (az akkori termelőszövetkezeti viszonyok között ez nem is számított sokat). A fürgébb ló helyére lépett a motorbicikli és az autó. A lóállomány csökkenése folytatódott. A muraközi kancát tartók leépítették állományukat, aki még lóval foglalkozott, az a nagyobb bevételt adó belga típust kereste. A Kutató Intézet Lótenyésztési Osztálya 64

66 3. A muraközi ló megszűnt. Elindult a fajta erodálódása, előbb törzstenyészetei, majd köztenyésztési kancaállománya számolódott fel. A tengelici termelőszövetkezetet magánosították, így a fajta egyetlen törzstenyészete és a tengelici kislóprogram is megszűnt. Időközben a régi háziállatfajták megmentése európai, egyben nemzeti feladattá vált. Ehhez nagyban hozzájárult a Rio de Janeiro-i környezetvédelmi világkonferencia (biológiai sokféleségről szóló egyezmény, 1992), amelyik kimondta, hogy a háziállatok is részei a világ biodiverzitásának. Az egyezmény megfogalmazza a részes államok által elvégzendő feladatokat a biológiai sokféleség fenntartható hasznosításával kapcsolatban. A Magyarország által is aláírt egyezményt hazánkban az évi LXXXI. törvény hirdette ki. Átérezve a hagyományos genetikai értékek védelmének jelentőségét, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetői 2003-ban elhatározták, hogy a szinte kihaltnak tekinthető muraközi ló regenerálásával törődni fognak. A tenyészcélként meghatározták, hogy a regenerálás során a fajta küllemi és genetikai értelemben is hordozza magán a nóri fajtacsoport jegyeit genetikai értelemben különüljön el az Észak-Német Alföld hidegvérű lovától, így annak hatására kialakult magyar hidegvérűvel se mutasson genetikai rokonságot. Legyen egyöntetű, jellegzetes küllemű, kedvező munkakészségű, sokoldalúan hasznosítható (befogható és lovaglásra is használható), jó takarmány és gyep-hasznosító képességű, szerény igényű, könnyen kezelhető, tartós munkabírás mellett is hosszú hasznos élettartamú, jó vehem- és csikónevelő képességű, a feje a testtel arányos nagyságú. Fontos a tarkó szélessége és szabadsága, közepes nyakhosszúságú, ami kellően ívelt és jól izmolt, a marja hátbasimuló, a lapocka és a szívtájék a hidegvérű lónak megfelelő, a hát középhosszú és izmos, lehet a far kissé csapott, jól izmolt és ne legyen jellegzetesen barázdált, a mélyen tűzött farok nem kívánatos, az elülső és hátulsó lábak legyenek szabályosak, fontos, hogy az ízületek szárazak, és terjedelmesek legyenek, különösen a széles, erős csánk jól jellemzett inakkal és ízületekkel, a csüd ne legyen túl hosszú, a pata kerek, szabályos és kemény, a vérmérséklete élénk, e mellett engedelmes, túlzások és rendellenességek nélkül. Színében kívánatos a pej, a fekete és a sárga, annak minden árnyalatában. A mosott sörény és farok nem kívánatos a haflingitől kötelező különbség miatt. A deres és a párductarka nem fogadható el a nórival való azonosság veszélye miatt. Kis jegyek a fejen és a lábakon elfogadhatók, de nagymértékben nem kívánatosak a freibergivel való hasonlóság veszélye miatt. Lépésben mozogjon a muraközi ló rugalmasan, erőteljesen, szabályos lábemeléssel és elég térölelően. Az ügetésben és a vágtában lazán, könnyed talajérintéssel haladjon a ló. A rövid vágta ugrásainak ritmusa és egymásutánja, a vágtaugrás harmóniája is fontos, mert azt bizonyítja, hogy a fajtát nyereg alatt is lehet használni. Nehéz volt olyan tenyészállatokat találni, amelyek a származási és (főleg) a küllemi elvárásoknak megfeleltek, így csupán tizenkét tenyészkancával kezdődhetett a program megvalósítása. A kancaállomány nagy részét a nyőgéri termelőszövetkezettől vásárolták fel, ahol korábban a kancáikat muraközi ménnel fedeztették. Kihívást jelentett a megfelelő tenyészmén megtalálása. A jó vérmérsékletű, kiváló munkavégzésű, többnyire megfelelő testalakulású és testnagyságú 4291 Hobol-141 állami tulajdonú tenyészmén kezdte meg tenyészműködését től. A mén az egyébként is kifogásolható durva fejét hűen örökítette ivadékaira, ezért 2007-től kisorolták a tenyészetből. A mént követte a 3034-Veszprémvarsány-8 Robi, amelynek a Nemzeti Parkban született első nemzedéke várakozáson felül kedvezőnek bizonyult. A könyv írásának időpontjában 26 tenyészkanca van a muraközi programban. 65

67 A magyar hidegvérű ló 2012 óta két freibergi mént is használ a tenyészet (5392 Lorambo, 5393 Versace). A freibergi a Noricum nyugati határán alakult ki, s mint ilyet a jellemző nóri befolyáson túl más hatások is érték. Könnyű hidegvérűnek tekinthető, amelynek szélességi méretei ugyancsak kifejezettek. Mozgása könnyed, lépésbiztonsága kiváló, nem túl nagy, fáradhatatlan hegyiló. Bokaszőröktől mentes vagy alig bokaszőrözött (3.4.1 és kép). Mivel a Nemzeti Park a nórit, vagy a Murányban tenyésztett nórit nehéznek találta a muraközi rekonstruálására, értelmesnek tűnő megoldást kínált az Észak-Német Alföld hidegvérű fajtájától ugyancsak mentes freibergi ló. Sajnos azonban a freibergi is átesett már a palacknyakhatáson, a megmaradt állományt jelentősen kikönnyítették, s maguk is küzdenek a rekonstruáláson, végül nem okvetlenül a muraközihez illő két mént sikerült megszerezni. A két mén első évjárata több kívánnivalót hagyott maga után, ítélkezett a bíráló bizottság ( kép), viszont a második évjáratban igen reményt keltő kancacsikók, illetve most már kancák is vannak ( kép). Talán még mént is sikerül felállítani a mének után. A muraközi egyedek minősítési szempontjait táblázat a mellékletként megjelölt táblázat mutatja be. A kancák egy része a fajtaalapító 2159 Péterhida-1 ménre megy vissza, s most a feladat a genetikai vonal kialakítása, illetve a még fellelhető egyetlen P genealógiai vonalba tartozó ménnel a Péterhida géngyakoriságot növelni a kancák genetikai szerkezetében. Jelenleg 7 kancacsaláddal folyik családtenyésztés, és remélhető, hogy ez a szám elegendő változatosságot eredményez a mikropopulációban. E program előtt álló feladatok legfontosabbja, hogy magántenyésztők körében partnereket kép. Estafette, freibergi mén. Született Tenyésztő és tulajdonos: Nemzeti Ménes, Avenches. Fotó: G.de Sépibus. A fotót a Nemzeti Ménes Avenches bocsátotta rendelkezésre kép. Lascar, freibergi mén. Született Tenyésztő és tulajdonos: Nemzeti Ménes, Avenches. Fotó: G. de Sépibus. A fotót a Nemzeti Ménes Avenches bocsátotta rendelkezésre lehessen találni a muraközi ló tenyésztésére. Az Őrségi Nemzeti Park kancája mellé meg kell találni azt a 2 3 (5) kancás 8 10 tenyésztőt, aki meggyőződésből tartja a fajtát, legfőképpen céljainak megfelelően. A fajta rekonstrukcióját végző szakembereknek meggyőződésük, hogy könnyen kezelhető, de mozgékony, hidegvérű, de tetszetős megjelenésű lovakra lesz kereslet a magyar lótartók között. 66

68 3. A muraközi ló Alapozzák ezt a véleményüket arra, hogy a szálaló erdőgazdálkodás terjedésével egyre nagyobb igény jelentkezhet erdészeti fogatoslovakra. Ez megnöveli a keresletet a jó munkabírású, kedvező munkakészségű, szívós igásló iránt. Megfelelő ügyes berendezéssel a gépek és szállító járművek használatát küszöbölik ki a lejtős hegyoldalakon. Környezetvédelmi előnyei vitathatatlanok. Példaként szolgálhatnak a skandináv államok, ahol ilyen munkában a hasonló megjelenésű lovak általánosan kedveltek. kisebb telepi tehermozgatási munkák elvégzésére, extenzív állattartást folytató gazdaságokban, hízótelepeken ez a kevésbé vagy egyáltalán nem kocsisigényes típusú ló gazdaságosan használható. A ló a csikó révén képes megtermelni saját utánpótlását is. a természetjáró turizmus fellendülésével, a magyar vidék újbóli felfedezésével növekedhet az igény a lovaskocsikázásra, -szekerezésre. Szép kiállása, nyugodt természete folytán alkalmi hátas is lehet, amely színesítheti a turisztikai kínálatot. A régi használati módok (szántás, boronálás, vetés, kapálás fogattal) turizmus keretein belüli bemutatása jól eladható, értékes és érdekes színfoltja lehet a jövőbeni magyar turisztikai kínálatnak. a szabadidő hasznos eltöltésé be jól beilleszthető a nem jelentős lovastudást igénylő ló, amely a család mindenes lova is lehet a ház mögötti telken, gyümölcsösben történő munkavégzéshez kép. Munkában a muraközi lovakat bíráló bizottság. Fotó: Kassanin Milán 3.5. Nemzetközi törekvések a muraközi mentésére kép. A rekonstruálási munka eredményeként elálló, a muraközi típust újfent megközelítő kancák. Fotó: Markos Éva Julianna A huszadik század végére a lakosság széles körében megfogalmazódott az igény a hagyományos fajták és a fajtákon belül fellelhető típusok fenntartására. Egyre többen tartották ezt fontosnak mind szakmai, mind kulturális szempontból. A Mura mentén fekvő négy ország kutatói és részben tenyésztői felismerve a muraközi ló/típus veszélyeztetettségét, nemzetközi megbeszélések keretében foglalkoztak a fajta helyzetével és jövőjével. A DAGENE (= Dunamenti Országok Génmegőrző Egyesülete, magyarországi székhellyel működő, génmegőrzéssel foglalkozó nemzetközi szervezet) Ausztria, Szlovénia, Magyarország és Horvátország összefogásával egy ERFP-pályázatot 67

69 A magyar hidegvérű ló nyújtott be az érintett országokban fellelhető muraközi ló állománya felmérésére és összehasonlítására. A pályázatot támogatásra méltónak találták és a következő eredménye lett. Az I. világháború után a terület szétdarabolása következtében a két világ háború közötti időben az okszerű tenyésztés mindegyik országban viszszaszorult. A piac igénye más irányt vett és a gépesítés, valamint a vasút átvette a szállítás feladatait. A belga típus a nagyobb élősúly következtében a piacon keresettebbé vált. Ausztriában ez a típus lényegében eltűnt és ma már nem érdekelt a fajtában. A nóri fajtát tenyésztő osztrák lótulajdonosok nem kívánnak könnyebb típust elkülöníteni a nóri lófajtában, de ezen a fajtán belül törekednek a genetikai sokféleség megtartására. (Ausztria mindezek ellenére készséggel részt vett az Alpok hidegvérű lófajtáinak felmérő- és összehasonlító munká jában.) Magyarországon a XXI. század elején jogi és tenyésztői értelemben már nem létezett a muraközi fajta, ám a hidegvérűek között akadt olyan, amely többé-kevésbé megfelelt a muraközi típusnak. Ennek a teljes eltűnését meg kell akadályozni, a még génpoolban létező hazai muraközi típust meg kell menteni. Az Őrségi Nemzeti Parkban újfent megkezdett mentési munka figyelemre méltó. Szlovéniában második világháború után meg - jelent állattenyésztési szakkönyvek már kihalt nak tekintik a muraközi lovat. Kevert állo mányokban, génpoolban itt-ott fellelhető, illetve felismerhető a muraközi típus. Horvátország részvétele az ERFP-pályázatban azért legitim, mert mind a mai napig fenntartott és törzskönyvezett állományról számolhatott be. A horvátok a táj eredeti lovának tartják a muraközit, s a Muravidék országai közül a legjobban megőrizték és megbecsülték a fajtát/típust. Igaz, hogy az I. világháború után Horvátország kezében gyengébb minőségű állomány maradt, ami a két háború között nem fejlődhetett eredményesen, de felismerték, hogy cél a muraközi fajtával foglalkozni. A Zágrábi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke és a Horvát Lótenyésztési Igazgatóság nemzetközi pályázaton is részt vett a fajta előbbre vitele érdekében. Tény ugyanakkor, hogy a muraközi tenyésztése az országban a húspiaci kereslet kielégítése felé fordult. A jelenlegi állomány jóval nagyobb tömegű, mint egykor a jól jellemzett muraközi volt és létszáma is rendkívül szerény ben mindössze hét mént és huszonegy kancát tartottak törzskönyvi ellenőrzés alatt, s a kancák egyharmada állt tenyésztésben. Horvátország törekvése a fajta létszámának növelésére és nemzetközi törzskönyv létrehozására irányul. A táblázat tartalmazza az adatgyűjtésben szereplő összes mén és kanca küllemi bírálatának összefoglaló eredményét, aszerint, hogy azok a bírálat során milyen minősítést kaptak a kívánatos típus, azaz a fajtajelleg szempontjából. Az adatokból kiderül, hogy a három ország 138 kancája közül mindössze 47 egyed kapott kiváló minősítést (34 százalék), gyakorlatilag a harmada volt elfogadható és ugyanannyi küllemileg nem volt alkalmas a fajtamentő tenyésztésre. A kutatás megállapította továbbá, hogy az egykori Noricum legnyugatibb lova, a freibergi lófajta esetében is a muraközivel szinte egybeeső folyamatok játszódtak le. Az ERFP-pályázat keretében elvégzett bíráltok eredménye táblázat Ivar Kívánatos Megfelelő Nem kívánatos Együtt CR HU SL CR HU SL CR HU SL CR HU SL Összesen P O a

70 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai 4.1. A fajta küllemi sajátossága, vérmérséklete A magyar hidegvérű ló erőteljes, szélességi méreteiben kifejezett, egyben mély mellkasú (vagyis tömeges), középnagy fajta. Minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb ízületei, keményebb patái vannak, acélosabb a szervezete, mint a belga hidegvérűé. Feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka bő. Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony vagy középmagas, mindig jól izmolt. A hát mérsékelten előremélyedt, középhosszú, jól izmolt. Az ágyék széles, néha kissé laza kötésű. A far középhoszszú, lejtős, néha enyhén csapott, széles, jól izmolt, mindig barázdált. A szügy széles, jól izmolt. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid, jól izmolt. Az alkar izomzata gyakorta gyengébb. A lábtő terjedelmes, néha lapos. A szár rövid és vastag, a boka terjedelmes, gyakran burkolt és nem túlságosan szőrözött. A paták arányosak a testtömeggel, a csüd rövid, szabályos szögellésű, gyakran meredek. A lábállása általában szabályos. Színe fekete, szürke, pej, sárga, deres kép, kép kép Szentgáloskér-13. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből Jellemzi a jó szaporaság, kitűnő vehem- és csikónevelő képesség. Gyorsan fejlődik, jó a munkakészsége, a hidegvérűhöz mérten viszony lagosan tartós ügetésű. A kontinentális ég hajlathoz jól alkalmazkodott, jó a takarmányértékesítése. A kedvező húsformáknak köszönhetően húslóként való tenyésztése is célravezető A fajta vonóereje és ügetőképessége kép Gölle-45 országos fedezőmén. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből A ló az erejével hasznosít. A mezőgazdaságban és az iparban való elterjedését gyorsaságának és nagy vonóerejének köszönheti. Munkateljesítménye háromszor-négyszer nagyobb az ökörénél, mert gyorsabb nála és hasznos munkanapja is az ökör fölé emeli. (Az ökörfogatoknak ugyanis az 69

71 A magyar hidegvérű ló etetés után kérődzési időt kell biztosítani, és csak ennek letelte után lehet újra befogni). A terméseredmények növekedése és a fejlettebb agrotechnika követelte be a mezőgazdaságba az addig a hadseregnél és a személyszállításban (áruszállításban is) széleskörűen hasznosított lovat. Állandóan erős igénybevételkor a ló munkakészsége és vonóereje a legfontosabb. A vonóerő jelentősége a teher növekedésével egyre nagyobb jelentőségűvé válik és a munka ütemének lassúbbodása következik be. Az izomnak és az azt körülvevő anyagoknak (szövetek, folyadék) ellenállása, tapadása van. Minél gyorsabb a mozdulat, annál nagyobb az ellenállás, leküzdéséhez annál nagyobb erő szükséges. Minél lassúbb mozdulattal hozható a teher mozgásba, annál kisebb erő szükséges az ellenállás leküzdésére, de nyilván nő a munkavégzés ideje. Hatásfok tekintetében a lassú mozgás a megfelelő. Az izom munkáját a másodperc alatt felemelt súly és az emelés magasságának a szorzata adja meg. Az izom abszolút erejét megkapjuk, ha az általa megemelt legnagyobb súlyt az izom keresztmetszetével osztjuk. Vagyis minél terjedelmesebb az izom, annál nagyobb súlyt képes felemelni. Nem kérdés tehát, hogy a nagy súlyú terhek mozgatásában miért a hidegvérű lovak terjedtek el. A ló rövid ideig (általában másodperc, legfeljebb 1 perc) ismétlődően képes lóerőnek megfelelő energiát termelni. Ez a nyugalmi állapot energiatermelésének a százszorosa. Az izomban termelődött energiának több mint fele belső izommunkára, a sejtpótlásra, az emésztéshez szükséges energiára fordítódik és tekintélyes része hővé alakul. A megmaradt ötvenszázaléknyi energiának fele belső ellenállásra, hiábavaló mozdulatok energiaigényére és a súrlódás leküzdésére szolgál. Éppen ezért fontos minden munkavégzés előtt bemelegíteni a lovat. A hosszan tartó izommunka következtében fáradságérzet vesz erőt a lovon (tejsav-termelődés, vércukorszint-süllyedés, oxigénhiány), aminek megszüntetésére pihenőt kell közbeiktatni. Amíg a gyorsaság kifejtéséhez legfontosabb a szív és a tüdő munkája, a gyors és rugalmas izomerő, a nyúlánkabb testalkat, addig a nagy vonóerő kifejtésénél a szív és a tüdő munkája mellett döntő az izomzat tömege, a tartós izomerő és a zömök forma. A nagy testtömeg és a kifejlett szövetek előnyösek a vonóerő kifejtése szempontjából. A rendszeres képzés, a folytonos munkáltatás emeli az erőkifejtés felső határát. Ilyen esetben a felesleges izommunka a lehető legkisebbre csökken, az állat gazdaságosan használja ki az izomzatát, a munkakészségét erőkifejtéssel társítja. A légzés és a vérrel való ellátás szabályozódik, a kifáradás ideje kitolódik, a kimerültség elkerülhető. Az erőkifejtésre nézve nem közömbös a táplálóanyagok minősége, milyensége. Nehéz igénybevétel esetén a könnyen emészthető szénhidrátok (különösen a cukor) rendkívül kedvezőek a szív és az izom munkájára, s mivel segítségükkel hat százalékkal kevesebb oxigént kell felhasználni ugyanannak a munkának az elvégzésére, az állat kevésbé merül ki. A kifejtett vonóerő lényegesen változik az út, illetve a talaj állapota, valamint a domborzat szerint is. Átlagos 4 km/óra munkasebesség mellett 8 órán át munkát végző ló sík területen könnyű munka esetén 32 kg közepes munka esetén 60 kg nehéz munka esetén 90 kg igen nehéz munka esetén 135 kg átlagvonóerővel dolgozik. A terhek indításához a később kifejtett erőnek három ötszörös nagyságára van szükség, gördülő ellenállás mellett. Magyarországon a törzskönyvi adatgyűjtés során a Wladár-féle dinamométert használták. Az ardenni jellegű belga hidegvérű hatalmas vonóerejét a mezőgazdaság nem tudta kihasználni. Piaci áru lett, a csak lépés jármódban terhelhető lovat az ipar, sőt a bányászat tudta jól hasznosítani, ott mintegy kilogrammos hasznos terhet vontatott naponta és kép). A mezőgazdaságban a jó utak, a megfelelő táblás kocsik hiányában csak a kilogrammig terhelhető szekereket (rugó nélküli, teherszállításra használt jármű) vontathatta. A szekerek méretét (hosszát) sukkban adják meg. A szekerek három alapvető típusa ismert, a könnyű, a középnehéz és a nehéz ( táblázat). 70

72 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai kép. Hidegvérű ló a felszíni bányamunkában Várpalotán. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből A gumikerekű táblás (stráf)kocsi típusai és jellemzői táblázat kép. Hidegvérű ló az aknajáratban. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből A szekér típusa A szekerek típusai és jellemzőjük Hossza (sukk) (1 sukk = 32 cm) Saját súlya (kilogramm) Könnyű Összes súlya (kilogramm) Középnehéz 7 7, Nehéz Hasznos terhelése (kilogramm) táblázat Az ipar a teherszállításra előbb a tárkocsikat (nagyobb és főleg sok darabból álló rakományok szállítására használt, többnyire zárt, küllős kerekű, vasráfos), majd a gumikerekű (nagy rakfelületű, nyitott, autókerék-jellegű kerekekkel) kocsikat (stráfkocsikat) használta. Az utak javulásával, a bitumenezett utak megjelenésével a mezőgazdaság is előszeretettel használta szállításra a hidegvérű lovat gumikerekű táblás kocsiba fogatolva ( táblázat). A kocsi típuas Könnyű Önsúly (kilogramm) Középnehéz Nehéz Hossza centiméter Hasznos terhelése (kq) Összsúly (kq) A vadgazdálkodásban terepkocsiba vagy szán elé fogva (vadetetés, barkácsolás, különleges személyszállítás) ma is jellemző a hidegvérű lovak használata. A muraközi típusú lovak alkalmasak jó utakon kisebb terhek (1 2 t súlyú kocsi és 2 4 t rakomány) ügetésben való szállítására. Ügetésben (8 12 km/h sebességgel) ezek a lovak napi 6 8 órát is dolgozhatnak. Az Őrségi Nemzeti Parkban elvégzett összehasonlító vizsgálat alapján (azonos távolságon) lépésben a hidegvérű, míg ügetésben a muraközi lovak voltak gyorsabbak. A hidegvérű lovak hasznosíthatók erdőgazdasági (faközelítés, szállítás) munkákra is. Egyes fogatolás esetén 1,0 1,5 tonnás, kettes fogatolásban 2 3 tonnás terhek (rönkök) húzatására képesek. Segédeszközök (csúszók, egy- és kéttengelyes 71

73 A magyar hidegvérű ló taligák) használatával a hidegvérű lovakkal rövid távon sokkal nagyobb terhek (3 4 t) is vontathatók. Itt csúszóellenállással kell számolni, ezért a terhek másképpen ítélhetők meg. Sok esetben a domborzat miatt is könnyebb terhek húzatása válik kényszerűséggé. A hidegvérű lovak jellemző jármódja a lépés, illetve az ügetés. Fogatmunkában lépésjármódban napi 8 12 órát, ügetésben 4 6 órát képesek teljesíteni. lépésben 4 6 km/h sebességgel ügetésben 9-15 km/h sebességgel képes haladni. vágtában km/h sebességről is van szakirodalmi forrásmunka, de ennek gyakorlati jelentősége nincsen. Először is kocsiba fogott lovat vágtában nem dolgoztatni nem etikus, másrészt a szakirodalmi forrásmunkák nem adják meg, mennyi ideig képes ebben a jármódban dolgozni. A hidegvérű lovakat régen az ország nyugati részén (Győr-Sopron, Vas megye) kumethámba fogták, az ország többi részén a szügyhám volt az elterjedt. Ma már szinte kizárólagossá vált a szügyhámban való fogatolás. A hidegvérű méneknek (ménjelölteknek) az STV-vizsgán a 2000 méteres távot lépésben 19 percen belül (min. 6,3 km/h), ügetésben 10 percen belül (min. 12,0 km/h) kell teljesíteni. A hidegvérű csikók betanítását általában kétves korban kezdik, 3 évesen már rendszeresen használhatóak kisebb terhelés mellett, de általában négyéves korban válnak teljes értékű fogatlóvá. A hidegvérű lovak betanítás utáni (4 év) hasznos élettartama átlagosan év. A fajta fontos értékmérő tulajdonsága a vonóerő termelés, de bármely más értékmérő tulajdonságát is csak a faj igényének megfelelő szakszerű táplálóanyag-ellátás mellett képes kifejteni. Éppen ezért célszerű erről a kérdésről rövid áttekintést adni. A lovak táplálóanyag szükségletére vonatkozóan két mértékadó ajánlás jelent meg az utóbbi években. Az egyik az amerikai NRC (2007), a másik a francia INRA ajánlás gyűjtemény Martin-Rosset (2015) szerkesztésében. A két ajánlás közötti jelentős eltérés többek között, hogy míg az NRC (2007) emészthető energiában (DE) adja meg a lovak energiaszükségletét, addig a francia rendszer nettó energián (NE) alapul és viszonyítási alapnak a standard árpa (87% szárazanyag, 9,4 MJ NE) energiatartalmát tekinti (UFC). Erre vonatkoztatva adja meg az egyes korcsoportok és hasznosítási irányok szükségletét. A nettó energián alapuló rendszer indokoltságát a hidegvérű lovakkal végzett anyagcsere-vizsgálatokkal támasztják alá, amelyekben mintegy százalékkal magasabb életfenntartó energiaszükségletet mértek, ha abrak helyett tömegtakarmánnyal etették az állatokat. Ugyanakkor az INRA rendszere nem tesz különbséget a takarmányok NE tartalmában attól függően, hogy milyen célra hasznosul (tejtermelés, növekedés, munka) a takarmány metabolizálható energia (ME) tartalma. Egységesen az életfenntartás hatékonyságával számol. Ez természetesen egyszerűsítést jelent, de a szerzők saját bevallása szerint sem volt cél a takarmányok energiaértékének pontos megadása, csupán pontosabb adatok szolgáltatása az emészthető és metabolizálható energiához képest. Az állatok és így a lovak esetében is a pillanatnyi energiaszükségletet sok tényező befolyásolja, ezért a napi takarmányadagnak biztonsági hányadot kell tartalmaznia. Ebben a tekintetben valószínűtlen, hogy különbség lenne a két rendszer között, így mindegyikkel hasonló eredményekre lehet számítani. A magyarországi lótakarmányok esetében az árpa nem számít alaptakarmánynak, így az NRC (2007) ajánlás közelebb áll a hazai gyakorlathoz. Jelen fejezet a hidegvérű lovak energia és fehérjeellátásának néhány fontosabb sajátosságát tárgyalja, elsősorban az amerikai ajánlásra és a szakirodalomban fellelhető publikációkra alapozva, de minden indokolt esetben felhívja a figyelmet a két ajánlás között elvi eltérésre. Megjegyzendő, hogy hidegvérű lovak takarmányozására főleg a XIX. század végén a XX. század elején végeztek kiterjedtebb vizsgálatokat, amelyek eredményeire még a jelenlegi ajánlások is sokszor hivatkoznak. Életfenntartás Az NRC (2007) ajánlás a lovak életfenntartó energia szükségletét azok vérmérsékletétől (önkéntes cselekvési kedvétől) függően, nyugodt, átlagos és élénk szintekre, az élősúlyra vonatkoztatva (0,127; 0,139 és 0,152 MJ DE/kg élősúly/ 72

74 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai nap) adja meg. A hidegvérű lovak a nevüket is nyugodt önkéntes cselekvési kedvükről kapták, így esetükben a 127 KJ DE/kg élősúly/nap értékkel lehet számolni. A francia ajánlás ezzel szemben anyagcsere testtömegre vonatkoztat (élőtömeg a 0,75-ik hatványon) és a hidegvérű lovak életfenntartó energiaszükségletét mintegy öt százalékkal kevesebbnek adja meg, mint a sportlovakét. Ezzel a két ajánlás közötti gyakorlati különbség el is tűnik. A takarmányadag megfelelősége a tápláltsági állapot alakulásából megállapítható, bár éppen az életfenntartó energiaszükséglet esetében alig-alig gyakorlatias módszer. A kifejlett hidegvérű lovak napi adagja az élősúlyuk 1,5 százalékának megfelelő mennyiségű tömegtakarmány. E szerint egy 800 kg élősúlyú ló naponta 12 kg közötti széna mennyiséget célszerű felvegyen, ebben 800*0,127 MJ DE energiát, vagyis MJ DE/nap. A közepes minőségű rétiszéna emészthető energia tartalma (DE) tartalma 9,16 MJ/kg szárazanyag, így egy 800 kg élősúlyú ló a 100 MJ DE mennyiséget meghaladó igényét még minimális adaggal is bőségesen fedezni tudja. Az adatok azt mutatják, hogy a nem dolgozó hidegvérű lovak takarmányozása során az elhízás elkerülése érdekében mértékletes takarmányozást kell folytatni. Egy kilences skálán 5 6 pont közötti kondíció értéket célszerű tartani. Az ajánlások nem említenek eltérést a vérmérséklet különbségből adódó (önkéntes cselekvési kedv) fehérje és lizin szükséglete között, így a melegvérű lovak számára megadott értékekkel lehet számolni (1,08 nyersfehérje/élősúly kg/ nap). Megjegyzendő, hogy a tömegtakarmányokkal felvett fehérje mennyisége átlagos minőség mellett is általában meghaladja a lovak szükségletét, így fehérje hiánnyal a legtöbb esetben nem kell számítani. A testsúly fontos szerepet játszik a táplálóanyag szükséglet meghatározásában, ugyanakkor a legtöbb esetben nincs lehetőség annak mér legeléssel történő megállapítására. Ezért fontosak azok a becslőegyenletek, amelyekkel kellő pontossággal lehet testméretek alapján becsülni az élősúlyt. Catalano et al. (2016) a következő egyenletet dolgozta ki hidegvérű lovak számára: Testsúly (kg) = (mellkas körméret 1,528 * * testhossz 0,574 * testmagasság 0,246 * nyak körméret 0,261 )/1,181 (R 2 =0,96). A mellkas körméretet a 3 hátcsigolyánál mérendő, a testhossz a vállbúb és a tompor távolsága bottal mérve, a testmagasság a harmadik hátcsigolyánál bottal mérve, a nyak körméret a fejbúb és a harmadik hátcsigolya távolságának felénél mérve (valamennyi adat centiméterben megadva). Munkavégzés A lovak munkavégzésének energiaszükségletét nehéz meghatározni a számos különböző munkaforma és a befolyásoló tényező nagy száma miatt. Ezért az NRC (2007) ajánlásban is az a gyakorlatias megközelítés jelent meg, amely szerint a végzett erőigénybevétel alapján könnyű, közepesen nehéz, és igen nehéz munkát különböztetnek meg. Ezekhez az életfenntartó energia szükségleten felül annak 20, 40, 60 és 90%-át kell biztosítani. A csoportosítás szerint a hidegvérű lovak (igáslovak) munkaintenzitása a közepesen nehéz vagy nehéz kategóriába esik, heti 3 5 óra munkát feltételezve (telepi munka). A francia ajánlás (INRA) öt szintet különböztet meg (van még egy nagyon könnyű intenzitási szint is) és kifejezetten a hidegvérű lovakra vonatkoztatva egy órai munkavégzésre ló árpaegységben (UFC) kifejezve 0,2; 0,3; 0,5; 0,7 és 1,0 egységnyi energiát javasol. Ezen értékeket az árpára a Magyar Takarmány Kódex (MTK) (2004) ajánlásban megtalálható 14,56 MJ/kg emészthető energiával megszorozva az amerikai rendszerben is használható értékeket kapunk. Ugyanakkor a lovak edzettségében és igénybevételében levő különbségek jelentős eltéréseket eredményezhetnek. Ezért a takarmányadag megfelelőségére részben a kondíció megtartásából, változásából, a munkavégző képességből, fáradékonyságból lehet következtetni, amit leginkább a lóval naponta dolgozó személy tud nyomon követni. A munkavégzés fehérjeszükségletét jellemzően fedezi az energiaszükséglet kielégítésére etetett takarmány fehérjetartalma, azonban magas zsírtartalmú abrak etetése esetén ez nem feltétlenül igaz. A munkavégzés (mint edzés) hatására az izmok gyarapodnak, valamint az izzadás által is veszít nitrogént a ló. E két tényező együttesen eredményezi, hogy a munka erősségének növekedésével az életfenntartó szükségelten felül többlet fehérjét kell 73

75 A magyar hidegvérű ló nyújtani. Az izomgyarapodás fehérjeigényét a négy munkaintenzitási szinten 0,089; 0,177; 0,266 és 0,354 g nyersfehérje/ élősúly kilogrammal lehet fedezni (NRC, 2007). Az ajánlás 800 kilogrammos lóra vonatkoztatva a négy munkavégzés-intenzitási szinten napi 39,5; 79,4; 158,4; és 316,3 g nyersfehérje igényt ad meg az izzadsággal leadott mennyiség pótlására. A hidegvérű lovak ennél nagyobb élőtömegűek, azonban nemcsak ez az egyetlen különbség. A hidegvérű lovak a melegvérű lovakhoz képest rosszabb testtömeg: testfelület arányúak, ami miatt érzékenyebbek a hőstresszre és ezért többet izzadnak is A hidegvérű ló (fajta) hústermelő képessége és a hústermék előállításának termeléstechnológiája Európában az ipari forradalom hatására megkezdődött a lóállomány fokozatos csökkenése és más hústermelő fajok előtérbe kerülése, ami a lóhús fogyasztását is háttérbe szorította. Ennek ellenére még a II. világháborút megelőző időszakban is a szegény ember egyik fontos tápláléka volt a lóhús. A világban napjainkra a helyzet gyökeresen megváltozott. Ma a fiatal pecsenyecsikó kuli náris élményeket szolgáló prémiumtermék, amelynek a fogyasztása nemzeti sajátosságokkal erősen befolyásolt ( táblázat). Európában különösen a Benelux államokban, továbbá Olaszországban és Franciaországban van jelentősebb lóhúsfogyasztás. Ezekben az országokban a lóhús ára meghaladja a jó minőségű marhahúsét. Magyarországon az elfogyasztott lóhús (0,1 kg/fő/év) lényegében húskészítményként (döntően szárazáruként, kolbász formájában) kerül felhasználásra. Ennek ismertében a hidegvérű ló hústermelőképességének megítélésében a mai piaci igényekből célszerű kiindulni, és ezek tükrében kell a hazai hidegvérű állományban rejlő lehetőségeket áttekinteni. A tartós keresletre alapozva lehet olyan termeléstechnológiát kidolgozni, amely az erre a célra megfelelő adottságokkal rendelkezők számára érdemi bevételt nyújt. Örvendetes módon ezek a kezdeményezések az 1990-es években hazánkban is megjelentek, így mód van arra, hogy a lóhústermelés újkori lehetőségeit a tudományos ismeretekre támaszkodva és a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve összefoglalni lehessen. Az évenkénti lóhústermelés és -fogyasztás a világ különböző régióiban Régió/ország Kína Ausztrália Kabada Dél-Amerika Mexikó Argentína Brazília Uruguay Chile Kolumbia Ázsia Kazahsztán Mongólia Kirgizisztán Európa Olaszország Franciaország Németország Lengyelország Románia Spanyolország Hollandia Belgium Luxemburg Magyarország Termelés (t) főre jutó fogyasztás (kg) nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat 1,0 1,5 0,1 0,1 0,2 0,2 1,3 2, ,1 (Forrás: GB Agricultural web-site 2009) táblázat Összes fogyasztás (t) nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat A lótenyésztés arány és irányváltozásával a hidegvérű ló hasznosításának súlypontja a vágólóra és a vágócsikóra tevődött át. Az utóbbi évek exportbevételének százalékát ez a bevételi forma szolgáltatta. Magyarországon az 1980-as évek kezdetétől az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben, a kaposvári és a mosonmagyaróvári egyetemi karon, valamint a gyúrói, a göllei és a bogyoszlói gazdaságban foglalkoztak az egyhasznú húsló- és vágócsikó előállításával, sőt a technológia részletes kidolgozásával is. 74

76 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai A kiindulási alapot a közepes igényességgel jellemezhető magyar hidegvérű fajta képezte. Ha nem fogatolják, nyári időszakban a jó legelőn, télen csak tömegtakarmányon is megél abrak nélkül. Kezelhetősége nem rendszeres munkáltatás mellett is könnyű, mert jóindulatú. Gyorsan fejlődik, hústermelő képessége eléri, illetve meghaladja a húshasznú marháét A hústermelő-képesség értelmezése a lónál A ló hústermelése a csikóelőállításból és a választott csikó hizlalásából áll. A két folyamat térben és időben is elkülönül. A húshasznosítású kancák tartása a legelőn folyik, míg a választott csikó felhizlalása rendszerint a hízóistállóban történik. E két folyamat elkülönítése az árutermelés szempontjából azért fontos, mert más tulajdonságokra van szükség a csikók előállítása és megint más a csikók hizlalása folyamatában. Az első alapvetően tenyésztési, szaporodásbiológiai, a másik takarmányozási, tartástechnológia kérdés. A vágóló előállítása nagyfokú hasonlóságot mutat a húshasznú marhatenyésztésével. Ez a magyarázata annak, hogy az egyes résztulajdonságok kifejezésére használt mérőszámok azonosak. A két állatfaj hústermelő-képességének össze hasonlítása így érdekes összefüggések felismerésére is lehetőséget kínál. A csikóelőállítás szempontjából fontos, úgynevezett anyai tulajdonságok Az anyai tulajdonságok közül a legfontosabb a termékenység. A jó termékenységű kancáktól elvárják, hogy hárembeli pároztatási módnál is jól vemhesüljenek, tűrjék a mén közeledését, ne okozzanak annak sérüléseket. Ellésük könynyű legyen, nyugodt vérmérsékletük folytán ne következzen be az újszülött csikó sérülése, esetleg rúgásból vagy taposásból eredő elpusztulása. A termékenység örökölhetősége kicsi (h 2 = 0,05 0,1), ez azt jelenti, hogy a termékenységet a környezeti tényezők, mindenek előtt a szakszerű takarmányozás és ezen belül is megfelelő makromikroelem és a vitaminellátottság befolyásolja. Egy-egy kanca termékenységének kifejezésére a két ellés között eltelt időt használják, míg az állományok termékenységére a csikózási arány, illetve az ellés körüli veszteségek százalékos aránya szolgál. Hazai viszonyok között a húshasznú kancák százalékos vemhesülést, százalékos választási eredményt érnek el. Az ellés körüli veszteségek mértéke 2 3 százalékra tehető. Ezek az eredmények ígéretesek, de a további javítás lehetősége is adott. Erősen befolyásolják a szaporulati eredményeket az időjárási és a csapadékviszonyok is, emiatt az egyes évjáratok között jelentős különbségek is adódhatnak ( táblázat). Ellések éve A bogyoszlói Kisalföld MgSz magyar hidegvérű tenyészetének szaporasági mutatói Fedeztetett kancák száma Vemhes kancák száma Üres kancák száma Vemhesülési arány (%) Élő csikószaporulat táblázat Választott csikó (egyed) (egyed) (egyed) (egyed) (%) (egyed) (%) ,2 7 63,6 6 54, ,5 9 64,2 8 57, , , , , , , , , , , , , , , , ,4 *26 92, , , , ,8 Forrás: Gulyás (1997) 75

77 A magyar hidegvérű ló A húslótartásban a legeltethetőséget is figyelembe véve többnyire évszakhoz kötött elletést alkalmaznak, ennélfogva a kancacsikók fedeztetése rendszerint április július között történik. A hidegvérű ló ivari koraérése folytán a csikók a születésüket követő második évben, gyakorlatilag betöltött kétéves korban vemhesíthetők először. Ennek elmulasztása következtében a felnevelési költséget egy év többlettartás terheli. A hidegvérű fajták többsége a fajta igénye szerinti felnevelési mód mellett erre képes, ezért szerepük a húslótartásban is kiemelkedő. Ennek ellenére az ivari koraérés kiaknázására nem mindig kerül sor. Gyengébb minőségű legelőkön, kiegészítő takarmányozás hiányában a kancacsikók növekedése és fejlődése lassúbb lesz, tenyésztésbe való vételük csak három éves korban lehetséges. A koraérés gyengén-közepesen öröklődő tulajdonság, ezért a fajtán belüli szelekció és a szakszerű felnevelés együttesen vezethet eredményre. A hidegvérű kancák első elléskor 3 4 évesek, így felnevelésük jelentős nagyságú költséggel jár, aminek megtérülése csak hosszú hasznos élettartammal, illetve sok csikó révén lehetséges. A biológiailag lehetséges hasznos élettartam év, amely alatt csikó megszületése is lehetséges. A tartási, takarmányozási és gondozási hibák folytán ez a mutató a gyakorlatban ritkán haladja meg a évet, és a 8 10 csikót. Az élettartam ugyanis gyengén öröklődő tulajdonság, amelyet elsősorban a környezeti tényezők befolyásolnak. A leggyakoribb selejtezési ok a meddőség. A hústermelésre használt kancákkal szemben szigorú követelmény a jó nevelőkészség. Az ilyen kanca a csikóját úgy neveli, hogy az törésmentesen, zavartalanul fejlődik. Ehhez jó anyai tulajdonságokra (a csikó rendszeres szopásának tűrése, a csikó megóvása társaitól) és a növekedéshez elegendő tej termelésére van szükség. Az újszülött csikók számára a születésüket követő első hónapban kizárólag a szopott tej szolgál takarmányul, de a tej ezt követően is meghatározó jelentőségű. A csikók napi tejszükséglete liter, ezért a jó nevelőkészségű kanca mintegy liter tejet termel a laktációja során. A nevelőkészség összetett tulajdonság, amit a szoptatás alatti napi súlygyarapodással és a választási súllyal szokás kifejezni. Az össze hasonlíthatóság érdekében a húshasznú kancák nevelőkészségét a 185 napos csikósúllyal minősítik. A jó kancánál ennek értéke kg. Ezt a teljesítményt a csikók a gyakorlatban gramm napi súlygyarapodással érik el. A nevelőkészség közepesen öröklődő tulajdonság (h 2 = 0,4 0,5), vagyis az örökletes tényezőkön kívül más, döntően a takarmányozás befolyásolja. Bőséges legelőn vagy a legelőn nyújtott kiegészítő takarmányozás esetén a kancák tejtermelése növekszik, ez áttételesen a csikók gyarapodására is kedvezően hat. Kiegészítő takarmányozással (például a csikók abrakolása) is javítható a csikók gyarapodása, ez így bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a kancák csekélyebb tejtermelését, vagy éppen időszakos fejését. A csikók növekedési üteme az anyai tejtermelő-képességen kívül a kifejlett kori súllyal is pozitív korrelációban van. Nagytestű kancák csikói rendszerint nagyobb súllyal születnek és nagyobb választási súlyt érnek el. A hidegvérű csikók növekedésével kapcsolatban szerzett hazai tapasztalatokat a táblázat foglalja össze táblázat A magyar hidegvérű csikók súlygyarapodása üzemi viszonyok között Szerző Vizsgálat helye Év Súlygyarapodás (g/nap) Gulyás L. Magyarkeresztúr Gulyás L. Magyarkeresztúr Pataki B. Gyúró, Gölle Stefler J. és mtsai. Kaposvár Markos L. Bocfölde, Gyúró Stefler J. és mtsai. Kaposvár Gulyás L. Bogyoszló Pataki B. Gyúró, Gölle Gulyás L. Bogyoszló Gulyás L. Bogyoszló A kifejlett kori testsúly a húslótartásban több szempontból is fontos. A kancák kifejlettkori súlya és a csikók súlygyarapodása között pozitív korreláció van, ennek mértéke +0,3, +0,4 76

78 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai ( táblázat). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagytestű kancák csikói jobban gyarapodnak. Más oldalról a kisebb testű kancákból adott legelőterületen több tartható, így növekszik az egységnyi területen előállítható csikók száma. A kisebb anyai testsúly a téli takarmányozásban is megtakarítást jelent. Összefüggés van a kancák súlya és a legelő minősége között is. A kisebb testű kancák a legelővel szemben igénytelenebbek, míg a nagytestű állatok inkább a jobb minőségű legelőkre valók. Gyenge minőségű legelőn a nyári legeltetési idényben is jelentős takarmánykiegészítésre van szükség, ami a költségeket növeli. Számolni kell azzal is, hogy a kistestű kancák kisebb születési súlyú csikót ellenek, kevesebb tejet termelnek és kisebb súlyú csikó választható az ilyenektől táblázat A magyar hidegvérű csikók testsúlya és súlygyarapodása, valamint anyjuk testsúlya közötti korrelációs értékek (Gulyás 1997) Megnevezés Csikó születési súlya (kg) Csikó 180. napos súlya (kg) Csikó súlygyarapodása (g/nap) Kanca súlya (kilogramm) Csikó születési súlya (kilogramm) Csikó 180. napos súlya (kilogramm) 0,29 nincs adat 0,4 0,89 0,43 0,79 0,98 A csikók kisebb gyarapodóképessége a választást követő hizlalásban is érvényre jut. A testsúly megítélése a húslótartásban tehát ellentmondásos, és nagy körültekintést igényel a kívánatos tenyészcél meghatározása. A gyakorlatban a testsúly optimalizálására szükséges törekedni, ami azt jelenti, hogy a tenyészcélt a rendelkezésre álló gyepterületek minősége alapján határozzák meg. Gyengébb legelőkön (1 3 tonna széna/ha) a középnagy testű állományok ( kg-os kancák) tartása ajánlható, míg a jobb minőségű legelőket (3 5 tonna széna/ha) érdemes nagyobb testű kancákkal ( kg) hasznosítani. A szélsőségesen nagytestű fajták (pl. shire) tartása a hazai gyepadottságok ismeretében csak kivételesen jöhet szóba. A kívánatos kancasúly természetesen nemcsak a fajtamegválasztást befolyásolja, hanem az adott fajtán belül is jelentős különbség lehet az egyedek között, és ez a kancaszelekció számára bőséges lehetőséget kínál. A csikóhizlalásban kívánatos tulajdonságok ( terminál tulajdonságok ) A választott csikókat lehetséges közvetlenül a legelőről vagy a választást követő rövidebbhosszabb hizlalás után értékesíteni. A hizlalási fázis eredményessége különleges tulajdonságokat követel meg a hízóállatoktól. A hústermelés mennyiségi mutatói közé tartozik a gyarapodóképesség (mérőszáma a napi, havi súlygyarapodás grammban vagy kilogrammban kifejezve) és a hizlalási végsúly. Kívánatos, hogy a hízócsikók nagy napi súlygyarapodással nagy végsúlyra legyenek hizlalhatók. A hizlalási végsúly elméletileg a kancák kifejlett kori végsúlyának százaléka, és azt jelzi, hogy milyen végsúlyig lehet a csikókat a napi súlygyarapodás lényeges csökkenése nélkül vagyis gazdaságosan hizlalni. A pecsenyecsikók értékesítésénél jelenleg ez inkább csak elméleti lehetőség, a piaci igények viszonylag kis súlyú ( kg) állatok értékesítésére ösztönöznek, bár időnként nagyobb súlyú csikók iránt is van igény. A választott csikók hizlalása rendszerint istállózott viszonyok között tömegtakarmányokkal és abrakkiegészítéssel valósul meg. A napi gyarapodás a takarmányozástól függően gramm, de szélső esetben akár a 2000 grammot is elérheti. Lehetőség van a csikók hizlalására a legelőn is, ebben az esetben a napi gyarapodás jóval szerényebb mértékű ( táblázat). A hústermelés minőségi mutatói közül a húsformák az értékes húsrészeket tartalmazó testtájak (hát, ágyék, far, comb) izmoltságát és ezek arányát jelentik. Az izmoltság élő állaton elbírálható, és szoros összefüggést mutat a vágást követően kinyerhető különböző húsrészek menynyiségével. A húsformák jól öröklődnek (h 2 = 0,6 0,7), ezért a tenyészállatok szelekciójában fontos szerepe van a küllemi bírálatnak. 77

79 A magyar hidegvérű ló Legelőn, illetve istállóban nevelt csikók hizlalásának eredményessége (Makray, 2003) táblázat Hizlalási mód Beállítási súly (kg) Végsúly(kg) Napi súlygyarapodás (g/nap Legelőn hizlaláskor 273 ± 24,9 295 ± 25, Istállóban hizlaláskor 288 ± 25,9 369 ± 23, A vágóértéket alakító résztulajdonságok, a hústermelés minőségi jellemzői azonban csak az állatok levágása után állapíthatók meg pontosan. A húskitermelési arány (vágási százalék) azt mutatja meg, hogy a vágóállat testének hány százaléka a csontos hús (fej, lábvég, zsigerek bőr nélkül). Mérete az életkortól, az ivartól, a fajtától és a tápláltságtól függően százalék között mozog. A fiatal, hidegvérű hízócsikók vágási aránya százalék ( táblázat). Hizlalt csikók vágóértéke (Makray, 1998) táblázat Tulajdonság (n=47) Életkor vágáskor (nap) 200,7 ± 26,5 Vágósúly (kg) 316,3 ± 41,3 Carcass (kg) 170,2 ± 25,3 Vágási % 54,4 ± 3,8 A faggyútartalom a ló húsában kedvezően kicsi ezért az egészséges húsfélék közé tartozik. A fiatal hízócsikók húsának faggyútartalma 1 3 százalék. Jól öröklődő tulajdonság (h 2 = 0,7). Kedvező, hogy a lóhúsban a ló takarmányozási sajátossága következtében (legelőre alapozott tartás, sok szálastakarmány fogyasztás) a telítetlen és telített zsírsavak aránya a humántáplálkozás szempontjából előnyös. A hús csont arány az izom tömegétől és a csontozat méretétől függ. A húslótartásban szerepet játszó hidegvérű fajták fejlett izomzatúak, de egyidejűleg erős egyes fajtákban (pl. belga ardenni) durva csontozatúak. A hasított testben az izom aránya százalék. Táplálkozásbiológiai nézőpontból kedvező, hogy a lovak húsában az ember számára fontos aminosavak dominálnak. A húslótenyésztésben szerepet játszó fontosabb fajták vágóértékét és húsminőségét jellemző tulajdonságait a , a és a táblázatban lehet áttekinteni. Különböző fajtájú kancacsikók húsának kémiai összetétele (Makray 1998) Megnevezés Percheron Haflingi Bouloni táblázat Nóri Átlag Víz,% 75,7 75,3 76,7 76,8 75,8 Fehérje, % 20,9 20,4 19,7 21,2 20,7 Zsír, % 2,2 3,0 2,5 1,9 2,3 Megnevezés Telített és telítetlen zsírsavak aránya a hízócsikók húsában (n=16) (Makray, 1998) Percheron Haflingi Bouloni táblázat Nóri Átlag Telített % (A) 43,71 39,67 44,33 43,75 43,12 Telítetlen % (B) 56,29 60,00 55,67 56,25 56,82 A / B 1,28 1,53 1,26 1,28 1, táblázat A vágócsikók húsának aminosav összetétele (Csapó 1994) Aminosavak Mg/100ml Aszparagin 2,46 ±0,05 Treonin 0,96 ±0,03 Szerin 0,88 ±0,03 Glutamin 3,49 ±0,09 Prolin 1,50 ±0,07 Glicin 1,08 ±0,13 78

80 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai Aminosavak A táblázat folytatása Mg/100ml Alanin 1,27 ±0,09 Valin 0,78 ±0,06 Methionin 0,54 ±0,05 Izoleucin 0,78 ±0,03 Leucin 1,52 ±0,06 Thyrozin 0,70 ±0,05 Fenilalanin 0,80 ±0,03 Lyzin 1,80 ±0,11 Hisztidin 0,85 ±0,08 Arginin 1,29 ±0,072 Cysztein 0,24 ±0,04 Triptofán 0,16 ±0, Tenyésztési programok a húslóállományok nemesítésére A tenyésztési program magában foglalja az adott populáció tenyészcélját (a kívánatos típust), kijelöli a szelekció irányát (mely tulajdonságokat szükséges javítani), és meghatározza azt a tenyésztési eljárást (fajtatiszta tenyésztést vagy keresztezést), amely a leghatékonyabban elvezet a tenyészcélban megfogalmazott kívánatos típusú állomány kialakulásához. Ilyen tudatos és következetes nemesítői munka a húslótenyésztésben jelenleg még meglehetősen ritka, de a jövőben elkerülhetetlen. A tenyésztési program elkészítésénél az egyes fajták jellemző tulajdonságait, erősségeit és gyengeségeit kell mérlegelni. A különböző fajták értékmérő tulajdonságok tekintetében megnyilvánuló mutatószámait a táblázat foglalja össze. A tenyészcél meghatározásában a rendelkezésre álló legelőadottságból és egyéb takarmányforrásokból célszerű kiindulni, de mérlegelni szükséges a munkaerő mennyiségét és szakképzettségét is. Szerényebb legelő- és takarmányadottságok esetén a közepesen nagytestű, igénytelen kancák jelenthetik a kívánatos típust, míg jobb legelőkön, jobb takarmányadottságok és jól képzett gondozók mellett az igényesebb, nagyobb testű kancák tartása is kifizetődő lehet. A kifejlett kori testsúly a húshasznú ló tartásában több szempontból is fontos. Kisebb testű kancákból adott legelőterületen több tartható, így növekszik az egységnyi területen előállítható csikók száma. A kisebb anyai testsúly a téli takarmányozásban is megtakarítást jelent. Összefüggés van a kancák súlya és a legelő minősége között is; a kisebb testű kancák a legelővel szemben igénytelenebbek, míg a nagyobb testű állatok inkább a jobb minőségű legelőkre valók. Gyenge minőségű legelőn a nyári legeltetési táblázat Tulajdonság Néhány hidegvérű lófajta hasznosítás szempontjából fontos tulajdonságai Magyar hideg-vérű Belga ardenni Fajták Percheron Bouloni Breton Nóri Haflingi Igénytelenség Koraérés Termékenység Nevelőkészség Kifejlett kancasúly Hízékonyság Vágóérték Tejtermelő-képesség Főbb haszonvétele hús, igaerő hús, igaerő hús, igaerő hús, igaerő hús, igaerő erdészet gyereklovagoltatás, erdészet 79

81 A magyar hidegvérű ló idényben is jelentős takarmány-kiegészítésre van szükség, ami a tartási költségeket növeli. Más oldalról a kisebb tömegű kancák kisebb születési súlyú csikót ellenek, kevesebb tejet termelnek és csikóik választási súlya is kevesebb amazokhoz viszonyítva. A csikók kisebb gyarapodó-képessége a választást követő hizlalásban is érvényre jut. A testsúly megítélése a húslótartásban tehát ellentmondásos, és nagy körültekintést igényel a kívánatos tenyészcél meghatározása. A gyakorlatban a testsúly optimalizálására való törekvés fontos, ami azt jelenti, hogy a tenyészcélt a rendelkezésre álló gyepterületek minősége alapján célszerű meghatározni. Gyengébb legelőkön (1 3 tonna széna/ha) a közepesen nagy testű állományok ( kg-os kancák) tartása ajánlható, míg a jobb minőségű legelőket (3 5 tonna széna/ha) már lehetséges nagyobb testű kancákkal ( kg) hasznosítani. A kívánatos kancasúly természetesen nemcsak a fajtamegválasztást jelenti, adott fajtán belül is jelentős különbség lehet az egyedek között, és ez a kancaszelekció számára bőséges lehetőséget kínál. A további értékmérő tulajdonságok közül azokat kell súlyozottan figyelembe venni, amelyeket a választott csikókkal szemben támasztott piaci igények kapcsán elismernek, vagyis amelyek az árat meghatározzák. Amennyiben a csikók árában a húsformákat hangsúlyozottan elismerik, akkor a tenyészcélban erre tekintettel kell lenni. Abban az esetben, ha a választott, illetve az előhizlalt csikókat meglehetősen kis súlyban keresik ( kg), emiatt a nagy hizlalási végsúly és az ezt garantáló nagytestű kancák termelésbe állítása kevéssé indokolt, akkor helyette a közepesen nagy testű, jó hústermelékenységgel jellemezhető állományok tartása az előnyösebb. A kancák szelekciója annak alapján történik, hogy mennyiben felelnek meg a tenyészcélban meghatározott ismérveknek. A ló faji sajátosságainál fogva a kancák selejtezésénél nagyfokú óvatossággal kell eljárni. A ló egyet ellő (unipara), hosszú a generáció intervalluma (a kanca 6 éves, mire leánya először ellik), és a tenyészkancák nagy egyedi értéket képviselnek (több százezer forint). Mindezek miatt a kancák selejtezése csak akkor megalapozott, ha helyette nála jobb utódot lehet beállítani. A genetikai képességekre alapozott szelekciót (például nem megfelelő izmoltság, a kívánatostól jóval nagyobb vagy kisebb testtömeg, nem megfelelő csikónevelő-képesség stb.) rendszerint megelőzi a termékenység hiánya (gyakorlatilag a meddőség) folytán végrehajtott kényszerű szelekció. Az üres kancákat ugyanis ugyanúgy kell tartani, takarmányozni, mint vemhes társaikat, ugyanakkor értékesíthető terméket nem szolgáltatnak. Gazdasági megfontolások miatt azokat a kancákat, amelyek két egymás utáni évben üresen maradtak egyéb tulajdonságaiktól függetlenül selejtezni kell. Ennek a döntésnek azt az ismert tényt is felül kell írnia, hogy tudniillik a szaporaság kevéssé örökletes tulajdonság, sokkal inkább a környezeti tényezők (tartás takarmányozás) függvénye. A selejtezés költsége a beállított vemhes kanca ára és a selejtkanca vágóára közötti különbség. Kedvező esetben a kanca hasznos élettartama év is lehet, amely alatt akár 8 10 csikót is ellik. Ez azt jelenti, hogy a kancák között az évi selejtezési arány százalékra is mérsékelhető anélkül, hogy az állomány létszáma csökkenne. Ilyen selejtezési arányok mellett a megszületett kancacsikók mintegy egynegyede tenyészutánpótlásra, háromnegyede vágásra értékesíthető. A tenyésztési eljárás megválasztása az alappopuláció genetikai értékétől függ. Amennyiben a megfogalmazott tenyészcélt valamely fajta jól megközelíti, akkor célszerű és okszerű erre a fajtára alapozott fajtatiszta tenyésztést folytatni, és az állományt következetes szelekcióval javítani. Előfeltétel az is, hogy ez a fajta rendelkezésre álljon, és a gazdálkodáshoz szükséges tenyészanyag beszerezhető legyen. Mérlegelni kell azt is, hogy adott fajtájú mének beszerzése folyamatosan és biztonságosan lehetséges-e? A hazai fajtatiszta tenyésztésre alapozott tenyésztési program nehézsége abban áll, hogy évtizedek óta kevés a fajtára jellemző és a tenyésztő számára értékes tulajdonságokkal rendelkező, származását jól dokumentáló és minősitett tenyészkanca. A legnagyobb populációt képviselő magyar hidegvérű fajta meglehetősen heterogén, és sok a fajtajelleggel nem rendelkező, fajtába nem sorolható, hidegvérű jellegű, esetleg sodrott kanca. Ettől függetlenül ezek az állatok a húslótartásra szakosodó 80

82 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai gazdaságban kiinduló állományt képezhetnek, de ebben az esetben nagyon fontos következetes ménhasználattal egységesíteni az állományt. Ilyenkor majdhogynem fajtaátalakító keresztezésre kerül sor, amikor-is az egy fajtába tartozó mének következetes használatával 2 3 generáció alatt egységes, határozott fajtajellegű állomány nyerhető. A kancák szigorúan szakmai alapon végzett szelekcióját ebben az esetben még határozottabban indokolt végrehajtani. A populációgenetika eredményeinek hasznosítása a húslótenyésztésében mindenekelőtt a különböző heterózis- (anyai, illetve típusheterózis) hatások kiaknázásán alapul. Különböző fajták (genotípusok) rendszeres keresztezésével ugyanis egyrészt az értékmérő tulajdonságok viszonylag gyorsan (akár egy nemzedék alatt is) jelentősen megváltoztathatók, másrészt a gyengén öröklődő anyai tulajdonságokban (például termékenység, csikók életképessége) pozitív heterózis váltható ki. Az anyai heterózis révén a szaporulati arány 3 5 százalékkal növelhető, a csikóveszteségek 2 3 százalékkal is csökkenhetnek. A keresztezési partnerek okszerű megválasztásával további előnyök is kiaknázhatók. Így például egy jó tejtermelésű hidegvérű kanca nagy növekedési erélyű, kiváló húsformájú ménnel párosítható. A megszületett F 1 csikó az anyja jó tejtermelése következtében akár a kiinduló fajta átlagát is meghaladó napi súlygyarapodást érhet el. Ezt nevezzük típusheterózisnak. A vázolt lehetőségek gyakorlati hasznosítására napjainkban mindenekelőtt a különböző rotációs keresztezések alkalmazásával kerülhet sor. Ennek során a kancaállományt meghatározott sorrend szerint különböző fajtájú ménekkel fedeztetik. A megfelelő fajtasorrend révén a kancák testsúlya és egyéb értékmérő tulajdonságai a tenyészcélban megfogalmazott határokon belül tarthatók, ugyanakkor a termékenységben a heterózisból eredő javulás várható. Kedvező esetben akár típusheterózisra is lehet számítani. Hangsúlyozni kell, hogy a keresztezési program önmagában nem, csak az egyidejűleg következetesen végrehajtott kancaszelekcióval vezet a tenyészcél közelébe! Erre annál is inkább szükség van, mert a folyamatos keresztezések hatására a kancaállomány küllemében és terméktulajdonságaiban is meglehetősen változatos lesz. Ez a hátrány a választott csikók esetében kevésbé jelentkezik, hiszen egy-egy évjárat mindig azonos apaságú, tehát 50 százalékban azonos genotípusú lesz. A rotációs séma rugalmasan kezelhető, határozott piaci igények (például a szín) esetén mód van a keresett fajta jellegét magán viselő, egyöntetű hízócsikók előállítására. Az anyai és a típusheterózis kiaknázásának igen szélsőséges példája, amikor kistestű anyai vonalakat hoznak létre (például haflingi vagy fjord), amelyet azután különösen nagytestű fajtába tartozó, úgynevezett terminál ménnel párosítanak. Az így előállított F 1 csikók nagy növekedési erélyű, keresett vágócsikók lesznek, miközben a kancaállomány igénytelen, viszonylag kisebb legelőterületet igénylő, olcsón tartható. Az F 1 csikók ivartól függetlenül vágóra kerülnek. Az anyai-apai vonal között fennálló tekintélyes súlykülönbségek folytán az ellési bonyodalmak veszélye nőhet, ezért ez a párosítási forma csak az idősebb, többször ellett kancák kiterjesztésére indokolt. Az első fedeztetésű kancára célszerű kistestű fajtába tartozó mént beosztani, és az ebből született kancacsikókat a tenyészutánpótlásra lehet használni. A húshasznúló tartása során az esetek többségében természetes fedeztetést, háremszerű pároztatást alkalmaznak. Egy ménre kancát osztanak be. A mesterséges termékenyítés és embrióátültetés az extenzív húslótartásba nehezen illeszthető be, és csak kivételes esetben, így például törzstenyészetekben célpárosításoknál alkalmazható A lóhús-előállítás termeléstechnológiája A vágóló-előállításban a gazdálkodás az az alapelve, hogy az árbevétel döntő hányada a választott csikók értékesítéséből származik. A jövedelem ekképpen a minél nagyobb számú és lehetőség szerint minél nagyobb súlyú választott csikó értékesítése, és ezzel egyidejűleg a kancák tartási-takarmányozási költségeinek ésszerűen alacsony keretek közé szorítása révén érhető el. Ez a gazdálkodás céljaiban és módszereiben alapvetően eltér a lótartás hagyományos változataitól (sportló, igásló), és nagyfokú hasonlóságot mutat a húsmarhatartással. Ebből következően 81

83 A magyar hidegvérű ló a tenyésztési, tartási, takarmányozási és elhelyezési megoldások sok vonatkozásban a húsmarhatartásban kifejlesztettek és beváltak átvételének tekinthetők. Természetesen a ló faji sajátosságai, biológiai-élettani adottságai sok téren eltérnek a szarvasmarhákétól, ezért a módszerek megválasztásában, és átvételében nagyfokú óvatossággal kell eljárni és a tapasztalatokat folyamatosan értékelni kell. Nem nélkülözhetők a külföldi tapasztalatok sem, bár ilyen típusú lótartásra a világon kevés példa van, és ezeknek is nagy része eltérő éghajlati, földrajzi és gazdasági viszonyok között található. Az eddigi hazai tapasztalatok a húsárutermelésre használt ló és a húsmarha egységnyi területre vetített teljesítményében nem mutatnak jelentős eltérést. A húshasznú kancák legelőterület-igénye a nagyobb testsúlyból ( kg-os kancák) adódóan a húsmarhánál némileg nagyobb (a gyep minőségétől függően 1,4 2 ha/kanca), de az egy hektár gyepre jutó választott szaporulat összes súlya a csikók nagyobb választási súlya folytán a két állatfaj esetében megközelítőleg azonos ( táblázat). Az ökonómiai értékelés ugyanakkor a támogatások folytán a húsmarhatartás előnyét jelzi, még úgy is, hogy a ló a faji sajátosságánál fogva ugyanarról a területről több táplálóanyagot tud felvenni, ezzel némileg olcsóbban létezni táblázat A húsló és a húsmarhatartás főbb gazdálkodási jellemzői (Stefler, 1998) Megnevezés Húsló Húsmarha kistestű nagytestű Anyaállat + szaporulat legelőszükséglete, ha 1,4 2 0,8 1 1,2 1,4 Szaporulati arány, % Választási átlagsúly, kg Hústermelés, kg/ha A húslótartás termékét, a választott csikót, közvetlenül a legelőről vagy hizlalás után vágják, amely csikó sajátságos minőségű terméket, úgynevezett pecsenyecsikót jelent. A selejtezett kancák az ennél kevésbé értékes vágólóosztályban értékesíthetők. A húslótartás jövedelmezősége mindenekelőtt a kancák tartási takarmányozási költségeinek alacsony szinten tartásával érhető el. Ennek megvalósítása csak az állatok legeltetésével és a szántóföldi takarmányok felhasználásának csökkentésével lehetséges. A húsló legeltetése A hústermelési céllal tartott kancák legeltetése kapcsán a ló legelési sajátosságai, a rendelkezésre álló gyep minősége és a legeltetéskor meglévő technikai lehetőségek figyelembevételével indokolt eljárni. Amíg a szarvasmarha a füvet nyelvével a szájába kanyarítja, majd azt a szájpadlásához szorítva a fejének oldal irányú mozdulatával letépi, addig a ló a füvet nem letépi, hanem leharapja. Ez a legelési mód, különösen túlterhelt legelőkön a gyepet alkotó növényzetet erősen igénybe veszi. A harapás nyomán a legelő növényzetének újranövekedéséhez igen kevés asszimiláló felület marad vissza, és ez a következő növedék újrasarjadását hátráltatja. A ló legelési sajátosságaihoz tartozik az is, hogy a szarvasmarhánál jobban válogat. A számukra kedvelt növényeket a legelőérett állapot előtt rendszeresen lelegelik, így azok kipusztulhatnak a legelőről. Ugyanakkor sok, általuk nem kedvelt gyepalkotó növényt visszahagynak. Emiatt a lelegeltetett szakasz tisztitó kaszálása a lovak után nem hanyagolható el. A lovak a legelőn a szarvasmarhához viszonyítva kevesebb időt töltenek fekve, többet mo zognak. Ez a többletmozgás természetesen jelen tősebb taposási veszteséget eredményez, különösen akkor, ha viszonylag kis területen sok állat legeltetése folyik. A gyepösszetétel tekintetében is más igénye van a lónak, mint a szarvasmarhának. A lovak nem kimondottan igénylik a dús fűvű, puha leveles állományú legelőket, jól megfelelnek számukra a vöröscsenkeszes barázdáltcsenkeszes, taréjos cincoros, angol perjés, réti komócsinos ősgyepek. Gyeptelepítés vagy gyepfelújítás esetén javasolt a magyar rozsnok és csomós ebir vezérfűvű keverékek használata. 82

84 A hústermeléssel hasznosított állományok a fű minőségével szemben nem különösen igényesek, a csikók szoptatásához szükséges mennyiségű tejet közepes minőségű legelőkön is képesek megtermelni. A dombvidéki ősgyepek mellett a savanyú füves, mély fekvésű területeken, de szükség esetén a sziki legelőkön is megélnek. Ebből adódóan hazánkban az ilyen állományokkal a közepes minőségű dombvidéki és alföldi legelőket lehet eredményesen kihasználni. A szakszerű húsló-legeltetés első lépcsője a kijelölt legelő termőképességének az ismerete az ott elérhető gyeptermés mennyiségét és a termés növedékenkénti megoszlását illetően. Ennek ismeretében készíthető el a legeltetési terv, tervezhető meg azt időszakos fűtöbblet kaszálásos hasznosítása és az esetlegesen szükséges kiegészítő takarmányok mennyisége. Ugyancsak ezen ismeretek alapján számítható ki a telepítési sűrűség, vagyis az, hogy egy hektárnyi legelőre hány kanca kihelyezése tervezhető. A táblázat gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva bemutatja a különböző gyepek termésének növedékenkénti megoszlását és ennek alapján a legeltethető és kaszálással betakarítható termésmennyiséget. A legelő állateltartó képességének számításakor általában a legkevesebb termést adó időszakot szokás figyelembe venni, és egységnyi területre annyi állat elhelyezését tervezni, amennyit ebben az időszakban a legelő el tud tartani. Ha nem így számolna a gazda, akkor jelentős mennyiségű kép. Húshasznú lovak a Dunántúli legelőn. Fotó: Stefl er József szívességéből 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai kiegészítő takarmányról kellene gondoskodnia, ami a takarmányozási költségeket növelné. Más oldalról így a betakarítható széna mennyisége is csökkenne, erre pedig a téli időszakban szükség van! A gyepszükséglet számvetésénél abból kell kiindulni, hogy egy kanca 100 kg testtömegre számítva napi 2 kg szárazanyagnak megfelelő gyeptakarmányt képes elfogyasztani. Ez 25 százalékos szárazanyag-tartalmú fű esetében 8 kilogramm zöld füvet jelent. Egy 600 kilogrammos kanca napi fűszükséglete ennél fogva mintegy 50 kilogramm legelőfű. Ez fedezi a létfenntartáson felül napi 8 10 kg tej termelését is. Különböző minőségű gyepek termésének növedékenkénti megoszlása A gyep minősége Extenzív gyep (1 2 t/ha szénahozam) Közepes gyep (3 5 t/ha szénahozam) Intenzív gyep (5 8 t/ha szénahozam) táblázat A termésmennyiség növedékenkénti megoszlása növedéken (%) Mindezek tükrében egy kanca legelőszükséglete közepes minőségű gyepen mintegy 1 1,2 hektár, átlagosnál gyengébb legelőadottságok mellett 1,5 2 hektár. Ilyen állománysűrűség mellett a legelőről betakarított széna a téli takarmányszükséglet mintegy kétharmadát is fedezi. A kancák legeltetésénél célszerű szakaszos legeltetést alkalmazni. Ez az eljárás lehetővé teszi a lovak legelésének irányítását és a legelő karbantartását is. Ilyenkor a legelő területe természetes (patak, vízmosás, sövény stb.) vagy mesterségesen kiépített szakaszhatárokkal (kerítés, állandó elektromos kerítés) egymástól elkülönített területekre, szakaszokra parcellázódik ( kép). 83

85 A magyar hidegvérű ló Ha ugyanis nem ez történik, és a lovak szabadon mozoghatnak az egész területen, fennáll az a veszély, hogy az állatok elsősorban az általuk kedvelt fűféléket legelik. Ennek eredményeként ezeknek a füveknek nem áll rendelkezésére elegendő idő az újranövekedéshez, így kiveszhetnek a gyepből. Ezzel szemben a kevéssé kedvelt gyepalkotók zavartalanul fejlődhetnek, magot hozva generatív úton is szaporodhatnak, és túlsúlyba jutva a legelő minőségét rontják. A szabad legeltetés további hátránya, hogy az egész területen mozgó állatok akadályozzák a legelőápolási munkákat (tisztitó kaszálás, esetleg műtrágyázás). A szakaszhatárok kijelölésekor körültekintően kell eljárni, mert ezek utólagos áthelyezése, módosítása igen költséges. Szakaszos legeltetésnél a legelő területe általában 6 8 állandó szakaszra tagolódik. A szakaszok méretezésénél két, egymással ellentétes szempontot kell mérlegelni. Egyrészt a gyep növényzetének fejlődése szempontjából a szakaszonkénti minél rövidebb terhelés, vagyis rövid legelési idő (3 5 nap) és az ezt követő hosszabb regenerációs idő időjárástól és a vegetációs időszaktól függően nap volna kívánatos. Ezeknek az igényeknek a kielégítése szempontjából a sok, viszonylag kis szakasz lenne kedvező. Másrészt a legelőn alkalmazott gépi munkák hatékony elvégzése kis szakaszokon nehezen valósítható meg és ebből a szempontból a minél nagyobb területű szakaszok kijelölése volna indokolt. A nagyobb méretű szakaszok előnyösek a lovak nagyobb mozgásigénye szempontjából is. Mindezen szempontok tükrében a legelőterület 6 8 szakaszra osztása javasolható. A szakaszok számának és méretezésének ezen kívül egyéb szempontjai is vannak. Az egy csoportban legeltetett húslovak számát a mén fedezőképességéhez szükséges igazítani. A kedvező létszámú hárem kancából áll. Közelítő becslés alapján úgy lehet számolni, hogy egy 30 kancából és szaporulatából álló csoport gyepszükséglete közepes minőségű gyepen mintegy 45 hektár (30*1,5 hektár), amelyet hat szakaszra osztva, egy-egy szakasz 7,5 hektár nagyságú lesz. A legelő berendezései A biztonságos legeltetés, az emberi munkaerőigény-csökkentése és az állatjóléti előírások és elvárások betartása, a balesetek megelőzése elképzelhetetlen korszerű és célszerű berendezések nélkül. Ezek költségei a gazdálkodás eredményességén keresztül bőségesen megtérülnek. A legelő egész területét körülvevő állandó kerítés feladata az, hogy megakadályozza az állatok kitörését, elkóborlását a legelő területéről, és esetleges balesetek okozását. Közutak mentén a fából készült karámszerű kerítés nagyobb biztonságot nyújt, mint az elektromos kerítés. Utóbbi inkább a kevésbé veszélyeztetett területekre vagy a legelőn belüli állandó szakaszhatárok kialakítására alkalmas. Lovaknál az 1,2 1,5 méteres oszlopokra legalább két sor huzal kifeszítése indokolt. A legfelső szinten szélesebb, szalagszerű huzalt érdemes használni vagy ezt a huzalt felkötött szalagokkal jobban láthatóvá tenni. Az állandó szakaszhatárral körülvett területeken belül a mobil kerítés használata úgynevezett telepíthető villanypásztor használatával is indokolt. Ennek telepítése ugyan rendszeres kézimunkaerőt igényel, de ez a legeltetési menetrend pontosabb betartását és az időben elvégezhető gyepápolási munkákat segíti elő. A kiépített állandó kerítéseken olyan kapukat kell építeni, amelyeken keresztül az állatok a felhajtó útról a kijelölt szakaszokra hajthatók. Ezeken a kapukon közlekednek a legelőápolásnál használt erő- és munkagépek is (traktor, pótkocsi, fűkasza, rendkezelő stb.), ezért azok legalább öt méter szélesek legyenek. A kapuk anyaga lehet szerfa, deszka, idomacél vagy bármilyen egyéb anyag, amely zárt állapotban biztonságos elhatárolást, valamint könnyű nyitást-zárást tesz lehetővé. A legelőszakaszokat összekötő felhajtó utak az állatok és a gépek mozgatására szolgálnak. Kiépíthetők állandó kerítéssel és villanypásztorral is, de általában 5 10 méter szélesek legyenek, hogy a csoportosan mozgó állatok is elférjenek rajta. Mivel a felhajtó utakat a többi területnél sokkal gyakrabban és erőteljesebben használják az állatok, ismétlődően karban kell tartani azokat (vízelvezetés, kátyúzás stb.). A felhajtó utak kialakításakor gondolni kell arra, hogy azok a 84

86 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai legeltethető területet csökkentik, ezért a lehető legrövidebb és egyidejűleg minél több szakaszt kiszolgáló legyen! A legelőn tartott húslovak válogatását és csoportosítását, a csikók leválasztását nagyban megkönnyíti a szakszerűen kialakított válogatókezelő karámrendszer. Ennek szerves része a szorító- és kezelőfolyosó, amely a felhajtó úthoz csatlakozik. A húslótartásban használatos kezelő-válogató rendszer nagyban hasonlít ahhoz, amit a húsmarhatartásban használnak azzal a különbséggel, hogy kialakítása kép. Válogató rendszer legelőn tartás végett. során tekintettel kell lenni az állatok nagyobb tömegére és élénkebb Fotó: Nagy János (Bőszénfa) szívességéből vérmérsékletére. Megépítésekor a következő főbb szempontok állnak a figyelem középpontjában: embernek és állatnak biztonságos legyen nagysága (alapterülete) feleljen meg az állomány méretének legalább 3 4 részre lehessen osztani, vagyis ennyi csoport elkülönítését tegye lehetővé az egyes részek közötti kapuk mindkét irányba forduljanak, több állat egyidejű áthaladására legyenek alkalmasak, biztonságosan záródjanak a karámon belül minél kevesebb olyan szöglet legyen, ahol az állatok megszorulhatnak a felhajtó folyosó méretezése a kancák testméretéhez idomuljon, abban ne tudjanak sem megfordulni, sem zsúfolódni az állatok rögzítését erre alkalmas, gyors berendezésekkel, szükség esetén kiegészítő, változtatható magasságú, erős, fém csövekkel, vagy farudakkal kell megoldani az oldalhatárolók legalább 180 cm magasságúak legyenek, hogy az állatok ne lássanak esélyt a kitörésre. ( , kép) Ügyelni kell arra is, hogy a szorítófolyosót mind a kancák, mind a kisebb testű csikók esetében használni lehessen. Legyen lehetőség mérleg beépítésére és szükség esetén állatrakodó rámpa beállítására is kép. Válogató rendszer legelőn tartás végett. Fotó: Nagy János (Bőszénfa) szívességéből A húslovak legelését zavaró és gyakran egészségkárosodást is okozó rovarkártevők ellen legegyszerűbben porozókapuk felállításával és a rovarirtó készítmény ily módon történő kijuttatásával lehet védekezni. A porozókapu 85

87 A magyar hidegvérű ló méretezésénél gondolni kell arra, hogy a kapu áthidalójára felszerelt porzsák elérje az állatok hátát, de ne akadályozza az állatok áthaladását. A gyep termésének a legeltetés alatti egyenlőtlen eloszlása szükségessé teheti kiegészítő takarmányok etetését. Széna etetésére a különböző anyagokból (fából, fémből) készült szénarácsok igen alkalmasak. Ezek alakja lehet hosszanti, általában 3 méter hosszú és 1,2 méter széles, de a hengerbálák etetésére a hengeres szénarács alkalmasabb. Az abraketetésére a csikók számára csikóóvoda létesítése megkerülhetetlen. ( kép) A csikóóvoda ráccsal körbevett olyan abraketető hely, ami a csikók számára átjárható, de a kancákat megakadályozza az abrakhoz jutásban. Az abraktakarmány csapadéktól való megóvása érdekében az abrakos vályú fölé tető készítése indokolt. Ha a kiegészítő takarmányok adagolása hoszszabb ideig tart (például tartós szárazság miatt), az etetőtér körül jelentős taposási kár léphet fel, ezen kívül a talaj fellazul és mélyedések alakulhatnak ki rajta. Ennek megelőzésére javasolt az etetőhelyek 5 8 naponkénti áttelepítése. Nyári legeltetés megtervezésénél nagy gondot kell fordítani az állatok ivóvízzel történő ellátására. A legelő kancák és csikóik ivóvíz-szükséglete a testnagyságtól, az elfogyasztott legelőfű menynyiségétől, minőségétől és az időjárástól függően változik. A szükséglet egy részét az elfogyasztott legelőfűben lévő vegetációs víz adja (50 kilogramm legelőfűben kilogramm víz van!), másik részét a lovasgazdának kell ivóvíz formájában nyújtani az állatoknak. Tapasztalatok szerin egy kifejlett kanca napi ivóvízigénye liter, a legjobb, ha az ivóvíz állandóan elérhető a lovak számára, de ha ez nem lehetséges, akkor naponta legalább kétszer ihassanak. Az állatok vízellátására, illetve itatására a helyi adottságok figyelembevételével kell megoldást találni. Természetes vízfolyások elméletben igen, de gyakorlatban vízjogi és víz-minőségi gondok miatt alig jöhetnek szóba. A legelőn létesített ásott vagy fúrt kutak vízminősége általában jó kép. Csikók a csikóóvoda előtt. Fotó: Steffl er József szívességéből A víz kinyerésére motoros szivattyú, esetleg szélkerekes vagy napkollektoros berendezések jelentik a választékot. Ha a legelőn nincs vízvételi lehetőség, akkor a víz lajtos kocsival szállítandó ki a legelőszakaszra. A folyamatos vízellátás nagyfokú technológiai fegyelmet és költséges traktorüzemórát jelent. Korszerűen kialakított legelőkön a vezetékes vízellátás és az erre épülő önitatók jelentik az állatok biztonságos és igény szerinti vízellátását. Ilyen esetben állandó itatóhelyek kiépítése és ezek környezetének kikövezése is szükséges. A húshasznú ló elhelyezésére a nyári félévben a legelő szolgál. Istálló nem szükséges számára, de még a fedett színtől is el lehet tekinteni. A szükséges legelőberendezések (kerítés, kezelő-válogató, itató stb.) a húsmarhatartáshoz hasonlóak. A legeltetési mód tekintetében a csoportos tartás és a szakaszos legeltetés szabályai az irányadóak. A legeltetési szezon az időjárástól függően április közepétől október végéig tart. A szakaszok kijelölésénél az egy csoportba tartózó kancák létszámából, a kancák napi takarmányigényéből (40 50 kilogramm fű) és az egy szakaszon tartás időtartamából kell kiindulni. A tavaszi időszakban a gyep intenzíven növekedik, emiatt a taposási veszteség is nagyobb. Ennek csökkentése érdekében 7 10 nap után mindenképpen szakaszváltás szükséges, ami által lehetővé válik a gyep megújulása. A nyár előrehaladtával a szakaszváltást ritkítani lehet 86

88 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai akár 2 3 hetes váltásokra is. Mindezek figyelembevételével 5 6 szakasz kijelölése ajánlott, így minden időszakban lesz lehetőség a fű regenerálódására és a szakaszra való visszatérésre. Extrém időjárási viszonyok között szükség lehet kiegészítő takarmányozásra. Erre a célra rendszerint a legelőről betakarított gyepszéna vehető igénybe. Természetesen ezt a téli takarmánykészlet összeállításánál is be kell tervezni. Mint arról már volt szó, a nyári legeltetés megtervezésénél egyik jelentős feladat az állatok ivóvízzel történő ellátása A technikai megoldások között legjobb a legelőre telepített önitató, de ennek előfeltétele a vezetékes víznek a talajba süllyesztett PVC-csöveken keresztüli kijuttatása a legelőre. (Nem kell fagyhatár alá tenni!) A gyakorlatban a lajtos kocsira szerelt önitatók vagy a legelőre kihelyezett vályúk szolgálnak itatás céljára. Utóbbi esetben ezt naponta két alkalommal fel kell tölteni. A legeltetéses húslótartás révén teljesülnek az ésszerű gyephasznosítástól megkívánt társadalmi igények is, így a táj- és környezetvédelem, illetve a vidékfejlesztési célok. Mindezek folytán jogos igény, hogy a húslótartás a többi gyepre alapozott állattartáshoz hasonló (húsmarha, juh) elbírálásban részesüljön. Ettől egyelőre a gazdaságpolitikai szándék még távol van, de a szakmai érvek jogossága nehezen vitatható, így a jövőben remény lehet ennek megvalósulására. A húslószaporítás technológiája A húslótartásban az évszakhoz kötött fedeztetés/elletés a jellemző. Alapelv, hogy az ellések tél végére ütemeződjenek, így a kanca csikójával hosszabb időt tölthet a legelőn. A tavaszi kihajtáskor a gyep minősége és hozama is kedvező, és ez egybevág a frissen ellett kancák fokozott táplálóanyag-igényével, illetve a tejtermelés szinten tartásával. A megfelelő ritmus a fedeztetés helyes időpontjának megválasztásával érhető el. A legkedvezőbb fedeztetési időszak március április. A lótenyésztésben általánosan elterjedt kézből történő fedeztetés a húslótartásban csak kisebb állományokban indokolt. Amennyiben legalább kanca van egy állományban, akkor már indokolt háremszerű fedeztetést alkalmazni, vagyis a kancák közé a fedeztetési időszakban mént helyezni. Ekkor ugyanis különleges munkaszervezés nélkül is megfelelő fogamzási arány érhető el. A mén a sárlókancákat kiválasztja és befedezi. A szaporítás eredményessége több tényezőtől függ. Kézből történő fedeztetéskor az előző ismereteken kívül alapvetően fontos a pároztatás idejének és a helyszíni körülményeknek a helyes megválasztása, kialakítása. Az időzítéssel kapcsolatban elmondható, hogy a sárlás harmadik és hatodik napja között bármikor elérhető a fogamzás, de jóval hosszabban sárló kancák is előfordulnak, ami rontja a vemhesülés eredményességét. Az egyedi változatosság óriási. Érdemes próbáltatni látszólag sikeres fedezés után is. Különösen kis állományokban (1 3 kanca) jellemzően a kancákat viszik a fedeztető állomás helyszínére. Ez általában megegyezik a próbáltatás helyével. Ahol rendszeresen végeznek kézből történő fedeztetést, ott célszerű olyan kalodát építeni, amely alkalmazása az állat és az ember számára egyaránt balesetmentes és jól felhasználható az egyéb állategészségügyi kezelések elvégzésére is. Méretét a kanca-testméretéhez kell igazítani. Nem lehet túl szűk, de az állat ne tudjon megfordulni benne. Jó, ha az oldalfalak zártak, így csökkenthető a külső környezet zavaró hatása. A kaloda eleje legyen nyitott, de olyan magas, hogy az állat ne próbálkozzon meneküléssel. Ha egy ismert gondozó elé áll, akkor a kanca nyugodtabb. A kaloda hátulsó részét az állatorvosi kezelések miatt változtatható magasságúra kell megépíteni, ami növelhető számú fosznival (vagy más módon) oldható meg biztonságosan. A közepes nagyságú állományoknál kanca a kézből fedeztetés mellett alternatív megoldás lehet a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés. Utóbbinak költségessége miatt csak kivételes tenyészcél esetében lehet létjogosultsága. A mesterséges termékenyítés azonban világszerte és hazánkban is terjed. Egy ménhez korától és tapasztaltságától függően (fedezett-e már háremben, vagy sem?) kanca osztható be. Előfordulhat, hogy a mén valamelyik kancát nem hajlandó befedezni, valamely ok például a színe miatt, de ez nem gyakori. Ilyenkor ezeknek a kancáknak a kiemelése és kézből történő fedeztetése a megoldás. 87

89 A magyar hidegvérű ló A fedeztetési időszak lehetőleg ne tartson két hónapnál hosszabb ideig, amit a vemhesség elbírálásának kell követnie. Itt a rektális bírálat, netán valamely hormonális eljárás, vagy az egyre terjedő ultrahangos vizsgálat jöhet szóba. Az első bizonytalan, a második költséges, így az utóbbi javasolható leginkább, amely rutinszerűen alkalmazva akár napos vemhességet is képes kimutatni. Az ellés történhet istállóban, karámban, legelőn. Egy-két kanca tartásakor többnyire az istállóban születnek a csikók. A jó gazda hagyományosan éjszakai ügyeletet tart a várható ellés napjaiban. A kancák jelentős része ugyanis éjjel ellik. Az ellés közeledtét a horpaszok beesése, a fartő besüppedése, a péra duzzanata, a kitőgyelés jelzi. Ezek a jelek az ellés közeledtével változó időpontban, egyedtől, tartástól, mozgatástól függően jelentkeznek. Az istállóban, illetve csoportos, épületben történő ellés esetén a fertőtlenített, száraz alom alapvető igény. A kiegészítő eszközök ellető kötél, gumikesztyű, tisztítóedények sterilizése is nélkülözhetetlen. Fertőtlenítő oldattal kell lemosni a pérarés környékét. A legelőn történő elletés lényegesen egyszerűbb, de a fokozott figyelem itt is előfeltétel. Tudni kell, hogy a kanca ellése nagyon gyorsan következik be. Ez azt jelenti, hogyha segítségre van szükség, akkor azt azonnali legyen. A készenlétben állás fontos tényező. Nehézellést okozhat a túlzott takarmányozás, amelynek hatására a kanca elhízik, a csikó pedig túlságosan nagy lesz. Gyakoribb a nehéz ellés az istállóban tartott, keveset mozgó kancáknál. Viszonylag gyakran megtörténik, hogy a magzating nem reped fel. Ilyenkor gyors beavatkozásra van szükség, egyébként a csikó megfullad. A születés utáni 1 2 nap a legkritikusabb a csikó életében. A veszélyforrások közé tartozik az ellési nehézségből adódó sérülés, de gyenge életképességű csikó születése is megesik. Ménesi tartásban előfordulhat, hogy az újszülött nem jut időben és rendszeresen anyatejhez. Ha a bélszurok nem távozik el, az szintén elhulláshoz vezethet. Mindezek miatt nagyon fontos az ellés megindulásától a csikó második életnapjáig az állandó napi 24 órás szakértő felügyelet. Ezután már kevés törődést kíván a kanca és csikója. Bármilyen rendellenesség észlelésekor hozzáértő állatorvos segítségét kell kérni. A választást célszerű a legeltetési idény végére időzíteni. Fontos tudni, hogy a választás a kancának és a csikónak egyaránt stresszt okoz. Érzelmi kötődés van anya és csikója között. A csikónak hiányérzete lehet megszokott környezete iránt is, esetleg megváltozhat az anyja által kivívott szociális rangsora is. Jó, ha a kanca és az elválasztott csikója között a távolság akkora, hogy egymás közelségét semmilyen érzékszervükkel nem észlelhetik, egymást hívogató nyerítésüket sem hallhatják. Jó megoldás, ha a választott csikók más telephelyre kerülnek. A választott csikók hizlalása A csikók választása az őszi időszakra esik. A választott csikók ekkor közvetlenül a legelőről is értékesíthetők, de célszerűbb rövidebbhosszabb hizlalási periódust beiktatni. Ennek tartama a mindenkori piaci kereslettől függ. Az esetek többségében a kg-os csikókat keresik az exportőrök. A választási súly ( kilogramm) függvényében ez 2 3 hónapos hizlalást jelent, amit istállózott körülmények között, kötetlen kiscsoportos tartásban lehet végezni. Jól megfelelnek erre a nyitott, színszerű, esetleg burkolt kifutóval ellátott istállók. A növendék lovak (csikók) napi energiaszükséglete azok életkora és az átlagos napi testsúly gyarapodásuk ismeretében számítható a következő képlettel (NRC, 2007): DE (MJ/nap) = = (56,5*X -0,145 ) * ÉS + (1,99 + 1,21 * X 0,021 * X 2 ) * ÉGY * 4,184 ahol X az életkor hónapban megadva, ÉS = élősúly, ÉGY = átlagos napi élősúlygyarapodás. Makray és Stefler (2009) eredményei szerint magyar hidegvérű lovak a választásig ( kg élősúly) több mint 1600 g/nap súlygyarapodást értek el. A növekedés fehérjeszükséglete az életfenntartáson felül (1,44 g nyersfehérje/élősúly kg) az 88

90 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai átlagos napi súlygyarapodás alapján számítható (NRC, 2007): ((ÉGY * 0,20)/H) / 0,79 ahol ÉGY=az átlagos napi élősúly gyara po dásgyarapodás, H a takarmány fehérjetartalmának fehérjebeépülési hatékonysága, ami 4 6 hónapos kor között 0,5, 7 8 hónapos korban 0,45, 9 10 hónapos korban 0,40, 11 hónaposan 0,35, 12 hónapos és annál idősebb korú csikóknál 0,30. A környezet nitrogénterhelése valamennyi gazdasági haszonállatnál fontos kérdés. Ezért sok kutatás folyt annak érdekében, hogy csökkenthető-e a takarmány fehérjetartalma a hízlalási teljesítmény romlása nélkül. Mantovani et al. (2014) olasz nagytestű hidegvérű lovakkal vizsgálta ezt a kérdést 8 18 hónapos kor között. Eredményeik szerint a napi takarmányadag nyersfehérje tartalmának csökkentése (azonos energiatartalom mellett) 14 százalékról 11 százalékra nem befolyásolta negatívan a lovak hizlalási teljesítményét. A lovak esetében általános vélekedés volt, hogy hasonlóan más gazdasági haszonállatokhoz a lizin az elsődlegesen limitáló aminosav. A legújabb vizsgálatok eredményei (Mastellar et al., 2016) nem igazolták ezt a feltételezést, így további kutatások szükségesek a növendék lovak aminosav szükségletének tisztázása érdekében. Takarmányozásukra szénát, fűszenázst, kukorica szilázst lehet használni. Abrakkiegészíté sről is gondoskodni kell. Ennek mennyisége a tömegtakarmány minőségétől és adagjától függően 2 3 kilogramm. Mint lehetséges takarmányadagot mutat be a táblázat. Selejtlovak feljavítása A selejtezésre szánt lovakat okszerű a selejtezést követően azonnal vágóként értékesíteni, vagy amennyiben a kereslet ezt indokolja, rövid, 1 2 hónapos feljavítás után piacra juttatni. Ez alatt energiában gazdagabb tömegtakarmányokra (kukoricaszilázs, fűszenázs, répaszelet) és mérsékelt abrakadagokra (1 2 kg) van szükség. A feljavítás hatására némi súlynövekedés és kondíciójavulás következik be. Szigorú és pontos becslés szükséges annak eldöntésére, hogy a feljavítás során felmerülő költségek (takarmány, munkabér) megtérülnek-e a felvásárlási árban. A táblázat példát mutat be a feljavítás során tervezhető takarmányadagokra táblázat Takarmányadag választott csikók hizlalásában Élősúly Napi súlygyarapodás Energiaszükséglet Fehérje koncentráció (%) Kukorica szilázs Réti széna Abrak (kukorica,árpa extr. napraforgó) Abrak feh.cc.% Ásványi anyag+vit.premix kg 1400 g 14 14,5 MJ kg 1 2 kg 2 3 kg % kg 1500 g 14,5 15 MJ kg 2 3 kg 3 4 kg % Takarmányadag selejtló feljavítására Élősúly Feljavítás időtartama Takarmányadag kukorica szilázs abrak (kukorica, árpa) széna táblázat kilogramm 1 2 hónap kilogramm 2 3 kilogramm 1 2 kilogramm Az üresen maradó, illetve meddőnek minősülő kancák selejtezésére leggyakrabban ősszel, a legeltetési idény befejeztével kerül sor. Ilyenkor a választott csikók elhelyezésére kialakított istállóban, külön csoportokban a legcélszerűbb a selejtállatok feljavítását végezni. Vemhes kancák téli elhelyezése és takarmányozása A csikók választását követően a vemhes kancák egészen addig maradhatnak a legelőn, amíg az időjárás ezt nem akadályozza meg (tartós esők, fagy stb.). Ezalatt a takarmányozásukra figyelni kell, hiszen az elfogyasztott fű mennyisége is csökken és a fű táplálóanyag-tartalma is jelentősen visszaesik. Kiegészítő takarmányozásukra széna és abrak jöhet szóba. Az adagok tekintetében a 89

91 A magyar hidegvérű ló vemhes kanca táplálóanyag-igényéből kell kiindulni ( táblázat) és a becsült fűfogyasztást kell erre a szintre kiegészíteni. Vemhes kancák téli takarmányozása Kanca élősúlya Táplálóanyag-igény emészthető energia emészthető fehérje fehérje koncentráció Ca P Takarmányadag szárazanyag-fogyasztás széna abrak táblázat kg MJ gramm 14 százalék gramm gramm a testsúly 1,5 2 százaléka 5 8 kilogramm 6 8 kologramm A vemhes kancák téli istállózására jól megfelelnek a három oldalról zárt, színszerű istállók. A jászlakat, amennyiben az épülethez kifutó is csatlakozik, kívülről, az etetőútról feltölthető módon kell elhelyezni. Nehézség akkor van, ha a kifutó burkolatlan és emiatt a téli csapadék hatására az állatok folytonos dagasztása következtében elposványosodik. Ilyenkor szerencsésebb a jászlakat az istálló nyitott oldalán, az eresz alatt elhelyezni és az épület vonalában a pihenőtéren almozni. Ez a tér valójában mélyalomként fogható fel. Kiegészítő létesítményként kezelőfolyosót vagy kezelőkarámot kell csatlakoztatni az istállóhoz, amiben az estleges kezelések elvégezhetők. Amennyiben az ellések a legeltetés megkezdésére ütemeződnek, úgy a kancaistállóban külön elletőbox kialakítására nincs szükség. Ellenkező esetben elletőboksz vagy külön istállórész szükséges A hidegvérű ló tejtermelő képessége, és az erre alapozott árutermelés termeléstechnológiája A hidegvérű lónak, ennek a nagytestű emlősállatnak, figyelemre méltó a tejtermelő képessége. A megtermelt tej elsődlegesen a csikónevelés révén hasznosul, de célirányos technológiai feltételek mellett a csikók szükségletén felül rendelkezésre álló tej hasznosítása is szóba jöhet. Erre számos történelmi példa említhető, elsősorban azokból az időkből, amikor nagy létszámú állományokat tartottak fenn. A kancáktól kifejt tejet elsősorban gyermekek táplálására, esetenként élvezeti cikként (kumisz) vagy éppen kozmetikai célra használták. (lásd a Kleopátra fürdőjéről fellelt forrásmunkákat) Napjaikban ezek a lehetőségek csak kivételes esetekben és jól körülhatárolt technológiai és higiéniai körülmények között jöhetnek szóba, de a tisztánlátás érdekében röviden áttekintjük az ezzel kapcsolatos biológiai lehetőségeket is A tej mennyisége A kancák által termelt tej mennyiségére vonatkozóan kevés tudományos adat áll rendelkezésre. Ennek oka főként az, hogy a tulajdonság mérése lényegesen bonyolultabb, mint a többi emlős faj esetében. A kanca ugyanis csak a csikó jelenlétében adja le a tejet és a csikók elválasztását követően tejtermelését rövid időn belül megszünteti. Újabban beszámolnak olyan üzemi megoldásokról, amikor a kancák fejése a csikók közvetlen jelenléte nélkül is lehetséges. A kiszopott tej mennyiségének meghatározása a csikók szopás előtt-után történő mérlegelésével lehetséges ugyan, de ez a gyakori szopások folytán rendkívül körülményes. Ez az oka annak, hogy a különböző állományok és fajták által termelt tej mennyiségére vonatkozóan jobbára becslésekre lehet támaszkodni ( táblázat). A becslés során a kifejt és megmért tej mellett az elszopott tejet is figyelembe kell venni. Abból célszerű kiindulni, hogy a csikók 1 kg súlygyarapodásához mintegy kg kancatej szükséges. Miután a hidegvérű csikók napi gyarapodása meghaladja az 1000 grammot, a kancák napi tejtermelése kg körüli mennyiségre tehető. Bár vannak jelentős egyedi különbségek, ám tejtermelésre irányuló közvetlen szelekciót sohasem folytattak, így a különböző fajták tejtermelése közötti különbségekre jobbára csak a növekedő csikó testtömegéből lehet következtetni. A kanca laktációja a csikó választásától függően nap, ezalatt mintegy kilogramm tejet termel. A laktáció során a 90

92 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai Hidegvérű kancák tejtermelése táblázat Napi tej (kilogramm) Laktáció alatti tejhozam (kilogramm) Laktációs napok A mérés módszere Szerzők Fejés+csikómérés Cherephanova Gépi fejés Fedokov Akinbekov Kézi fejés Alagozahin Gépi fejés Milko Gépi fejés Cherephanova Gépi fejés Farasevich Gépi fejés Medewkov Jovorskii Gépi fejés Fedokov Akimbekov ,5 9,2 Kézi fejés Aschraft Tyznik Csikó mérés Bouwmann Schee Csikó mérés Gibbs mtsai Gépi fejés+csikó mérés Makray Stefler 1993 csikó által kiszopott tejen túl fejéssel kinyerhető többlet tej mennyisége a tapasztalatok szerint kilogrammra tehető A kancatej összetétele A kancatej összetétele jelentős mértékben eltér a többi emlős faj tejétől. Zsírtartalma kevés, 1 2 százalék, fehérjetartalma két százalékra tehető, ugyanakkor a tejcukortartalom a szokásosnál nagyobb, 6 6,5 százalék ( táblázat). A kancatej tehát édeskés. A tejcukor a csikó számára az első szénhidrátforrás, amivel találkozik. Gyorsan felszívódik és hozzájárul a bélflóra gyors megállapodásához. Mindez pedig a nagy növekedési eréllyel rendelkező hidegvérű csikó számára rendkívül fontos. Bár a kancatej fehérjetartalma nem különbözik lényegesen a tehén tejétől aminosav-összetétele eltér a többi gazdasági állatfajétól ( táblázat). Lényegesen több cisztint és glicint tartalmaz, mint a többi emlős állatfaj, és sokszorosan gazdagabb szabad szerinben és glutaminsavban, mint szabad metioninban. Mindezek a megfigyelések élettanilag alátámasztják a hidegvérű csikók gyors növekedését a tejes táplálás időszakában. A kanca és a tehén tejének makro- és mikroelem-tartalmát összehasonlítva megállapítható, hogy a lótej majd kétszer több hamut, káliumot, foszfort, magnéziumot és mangánt; másfélszer több kalciumot, vasat és rezet és majdnem háromszor több nátriumot és cinket tartalmaz, mint a tehéntej. A vitamintartalomban nincs jelentős eltérés a két állatfaj teje között. ( , és táblázat). A felsoroltak közül külön figyelmet érdemel a kancatej kis nátriumtartalma, mert ez a körülmény a kancatej humáncélú felhasználásában rejt lehetőségeket. A kancatejet azok a keringési betegségben és magas vérnyomásban szenvedő betegek is fogyaszthatják, akiknek a tehéntej 500 mg/kg körüli nátriumtartalma miatt táplálkozás-biológiailag kockázatos. A kanca tejzsírja hasonlóan a kérődzőkéhez, de ellentétben az egyéb monogasztrikus állatokéval aránylag sok C16-nál kisebb szénatom számú zsírsavat tartalmaz (20 35%). Más fajokéval összehasonlítva a kancatej zsírsavöszszetételét szembetűnő, hogy a kancatej kevés sztearinsavat, ugyanakkor több mint öt százalék palmitolajsavat tartalmaz, továbbá nagy a linolsav- és különösen a linolénsav-tartalma ( táblázat). 91

93 A magyar hidegvérű ló táblázat Vizsgált összetevők A kanca kolosztrumának és tejének összetétele (Csapó és mtsai 1993 nyomán) Óra Az ellés után eltelt idő Hét Szárazanyag (%) 25,2 11,5 11,4 11,6 11,3 10,3 10,0 Nyersfehérje (%) 19,1 3,8 3,3 3,1 2,7 2,2 2,0 Zsír (%) 0,7 2,4 2,5 2,1 2,0 1,6 1,3 Laktóz (%) 4,6 4,8 5,2 5,9 6,1 6,1 6,5 Bruttó energia (kcal/100 g) Hamu (%) 0,72 0,50 0,53 0,54 0,50 0,37 0,27 Kálium (mg/kg) Nátrium (mg/kg) Kalcium (mg/kg) Foszfor (mg/kg) Magnézium (mg/kg) Aminosav A kanca kolosztrumának és tejének aminosav-tartalma, valamint a kolosztrumés a tejfehérje aminosav-összetétele (Csapó és mtsai 1993 nyomán) g aminosav/100 g tej Az ellés után eltelt idő (nap) g aminosav/100 g fehérje táblázat Aszparaginsav 1,543 0,404 0,246 9,4 9,8 10,4 Treonin 1,132 0,235 0,101 6,9 5,7 4,3 Szerin 1,444 0,306 0,147 8,8 7,4 6,2 Glutaminsav 2,281 0,702 0,474 13,9 17,0 20,0 Prolin 1,346 0,339 0,197 8,2 8,2 8,3 Glicin 0,558 0,124 0,045 3,4 3,0 1,9 Alanin 0,673 0,157 0,076 4,1 3,8 3,2 Cisztin 0,164 0,033 0,014 1,0 0,8 0,6 Valin 0,853 0,198 0,097 5,2 4,8 4,1 Metionin 0,213 0,054 0,035 1,3 1,3 1,5 Izoleucin 0,492 0,132 0,090 3,0 3,2 3,8 Leucin 1,444 0,388 0,229 8,8 9,4 9,7 Tirozin 0,771 0,182 0,101 4,7 4,4 4,3 Fenilalanin 0,738 0,200 0,111 4,5 4,6 4,7 Lizin 1,444 0,351 0,189 8,8 8,5 8,4 Hisztidin 0,492 0,116 0,056 3,0 2,8 2,4 Arganin 0,706 0,186 0,123 4,3 4,5 5,2 Triptofán 0,229 0,054 0,028 1,4 1,3 1,2 92

94 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai táblázat A kanca és a tehén tejének makroelem-tartalma és változása a laktáció folyamán (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) Makroelemek (mg/kg) 0 2 nap Az ellés után eltelt idő Kanca 3 5 nap 6 45 nap Tehén nap Hamu % 0,592 0,526 0,405 0,753 Kálium Nátrium Kalcium Foszfor Magnézium táblázat A kanca és a tehén tejének mikroelem-tartalma és változása a laktáció során (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) Makroelemek (mg/kg) 0 2 nap Az ellés után eltelt idő (nap) Kanca 3 5 nap 5 45 nap Tehén nap Cink 2,95 2,08 1,99 5,63 Vas 0,996 1,581 1,209 1,07 Réz 0,606 0,249 0,228 0,302 Mangán 0,0447 0,0534 0,0544 0, táblázat A kanca és a tehén tejének vitamintartalma és annak változása a laktáció folyamán (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) Vitamin (mg/kg) 0 5 nap Az ellés után eltelt idő Kanca 6 45 nap Tehén nap 0 5 nap 6 45 nap nap D 3 0,0054 0,0032 0,0029 E 1,342 1,128 1,135 K 3 0,043 0,029 0,032 C 23,8 17,2 15,32 Ezek a telítetlen zsírsavak könnyen emészthetők és gyorsan felszívódnak. Mindez további esélyt kínál a csikók gyors ütemű gyarapodásához. A telítetlen zsírsavak szokásosnál nagyobb aranyú jelenléte azzal magyarázható, hogy a takarmányban elfogyasztott telítetlen zsírsavak bendő emésztés híján nem hidrogéneződnek az emésztőrendszerben, a kérődzőknél viszont igen, és hogy a lovak sok olyan takarmányt fogyasztanak, amelyek gazdagok telítetlen zsírsavakban (pl. zab, kukorica). Érdekességként megjegyzendő, hogy a kanca és a tehén tejzsírjának zsírsavösszetételében tapasz talt különbségek lehetővé teszik a kancatejhez kevert tehéntej kimutatását és mennyiségének A kancatej tejzsírjának zsírsavösszetétele (Irodalmi adatok Csapó és mtsai 1993 nyomán) táblázat Zsírsav (Szénatomszám: Kettőskötés szám) Az összes zsírsav százalékában Vajsav C4:0 nincs adat 0,39 nincs adat Kapronsav C6:0 0,7 0,88 nincs adat Kaprilsav C8:0 5,4 2,58 nincs adat Kaprinsav C10:0 12,3 5,47 nincs adat Laurinsav C12:0 8,5 5,52 nincs adat Mirisztinsav C14:0 6,9 6,85 nincs adat Mirisztolajsav C14:1 nincs adat 1,77 nincs adat Pentadekánsav C15:0 0,2 nincs adat nincs adat Pentadecénsav C15:1 nincs adat nincs adat nincs adat Palmitinsav C16:0 21,3 15,90 19,75 Palmitolajsav C16:1 4,5 7,37 5,52 Margarinsav C17:0 0,5 nincs adat nincs adat 93

95 A magyar hidegvérű ló A táblázat folytatása Zsírsav (Szénatomszám: Kettőskötés szám) Az összes zsírsav százalékában Heptadecénsav C17:1 nincs adat nincs adat nincs adat Sztearinsav C18:0 2,1 2,81 2,05 Olajsav C18:1 17,4 41,78 28,24 Nonadekánsav C19:0 nincs adat nincs adat nincs adat Linolsav C18:2 14,7 16,85 Arachidonsav C20:0 nincs adat 0,26 2,11 Linolénsav C18:3 5,6 14,25 Behénsav C22:0 nincs adat nincs adat- nincs adat Eikozatriénsav C20:3 nincs adat nincs adat nincs adat Erukasav C22:1 nincs adat 5,1 nincs adat meghatározását. Mindez pedig a kancatejre épülő élelmiszer-előállítás biztonságának megőrzésére kínál lehetőséget. A kancatej összetételére irányuló vizsgálatok arra is felhívják a figyelmet, hogy ebben az állatfajban a kolosztrális időszak rendkívül rövid. A kolosztrum összetétele már az ellést követő 12 óra után közelít a normál tejéhez és az ellést követő napon csaknem azonos vele ( és táblázat). Emiatt az újszülött csikó mielőbbi szopásának elősegítése kulcskérdés és nem tűr halasztást! Más oldalról a kancák fejését amennyiben ezt egyéb okok, pl. a csikó szükséglete nem zárja ki az ellést követő 3 4. napon el lehet kezdeni. A különböző hidegvérű lófajták tejének összetétele jobbára hasonló, úgy tűnik, ez elsősorban faji tulajdonság. Érdekesség, hogy ez az összetétel nagyon hasonló a szamár tejéhez A kancatej felhasználásának lehetőségei A tej különleges helyet foglal el a növényi és az állati eredetű élelmiszerek között, mert a születés utáni első időszakban az újszülött egyedüli tápláléka. A tej ezért minden olyan fontos tápanyagot tartalmaz, különösen a fehérje és az ásványi anyagok vonatkozásában, melyre az újszülöttnek szüksége van a növekedéséhez és a fejlődéséhez. Bár a csecsemőkor után a tej már nem kizárólagos tápláléka a gyermeknek, de a továbbiakban is fontos szerepet tölt be a fiatal szervezet tápanyagellátásában, tápanyag-igényének kielégítésében. A tej és tejtermékek azonban a felnőttek tápanyagellátásában is fontos szerepet töltenek be, mert gazdagok azokban az összetevőkben, amelyekre a felnőtt szervezetnek szüksége lehet. Tej és tejtermékek nélkül szinte lehetetlen a szervezet megfelelő tápanyagellátását biztosítani. Ezen általános szemponton belül az ember táplálkozásában a szarvasmarha teje vitathatatlanul a legfontosabb, de az egyéb emlős fajok, igy például a juh, a kecske és a ló is sajátos szerepet töltenek be. A kancatej mint az egészséges táplálkozás alkotóeleme A tejfogyasztással, és ezen belül a tehéntejfogyasztással kapcsolatban az utóbbi időben többféle ellenérv is felmerült. Ezek közül legfontosabb talán a tejfehérje-intolerancia és a tejfehérje-allergia (túlérzékenység). A tejfehérje malabszorpció az összetevők tökéletlen felszívódásának kö szönhető. Az ilyenkor képződő köztes termékek aztán a vékonybélben elbomlanak, és másodlagos, nemkívánatos mellékhatásokkal járnak. Az intolerancia enzimhatásnak is köszönhető, és végső soron olyan anyagok felhalmozódásához vezethet, amelyeket a szervezet nem képes megemészteni, vagy ezek az anyagok éppen más enzimek blokkolását is okozhatják. Allergiás reakció is kialakulhat a szervezetben a tejfehérjével vagy a részlegesen lebontott tejfehérjével szemben. A tejfehérje-intolerancia legismertebb formája a fenilketonurea, amelyben egy örökölt génhiba következtében a fenilalanin-hidroxiláz-enzim nem tudja a fenilalanint tirozinná átalakítani, 94

96 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai ezért a fenilalanin és patológiás bomlástermékei felhalmozódnak a szervezetben. A tejfehérjével szembeni túlérzékenység rendkívül ritka. A túlérzékenység okozói az egyes tehéntejfehérje-frakciók, de néhány esetben ki mutattak érzékenységet anyatejre is. A fehérjeallergiában szenvedő csecsemőknek nem szabad tehéntejet adni, a tehéntejre való érzékenység azonban hőkezeléssel némiképp csökkenthető. A tehéntejfehérje allergiában szenvedő kisgyer mekek, illetve felnőttek eredményesen hasz nálhatják a kancatejet, hisz a kancatej fehérje frakciói az anyatejhez való hasonlóságuk foly tán csak ritkán okoznak allergiás tüneteket. A kancatej humán célú felhasználásában további előny, hogy az anyatej és a kancatej zsírtartalma nagyon hasonlít egymáshoz, a zsír zsírsavösszetétele csaknem megegyezik, és a zsírgolyócskák mérete is rendkívüli hasonlóságot mutat egymással. A kancatej, mint lehetséges csecsemő tápszeralapanyag Az utóbbi évtizedekben a fejlett világ országaiban nagymértékben csökkent a szoptatós anyák száma, és bár a szoptatást manapság ismét erősen ajánlják, nagyon sok tehéntejalapú csecsemőtápszert használnak fel. Különféle eljárásokkal igyekeznek a gyermek táplálására kifejlesztett tápszerekben az anyatej összetételét közelíteni, a tökéletes összetétel elérése azonban nem lehetséges. A csecsemő életének korai szakaszában a zsír zsírgolyócskaalakban közvetlenül szívódik fel a nyirokrendszeren keresztül, hiszen a zsíremésztéshez szükséges enzimek ekkor még nem termelődnek megfelelő mennyiségben. Az anyatej (és a kancatej is, a zsírgolyócskák méretében lévő igen nagy hasonlóság miatt) zsírtartalma a tehéntejnél sokkal könnyebben felszívódik a csecsemő emésztőrendszerében. A tehéntej további hátránya, hogy tejzsírja kevesebb esszenciális zsírsavat tartalmaz, mint az anyatejé vagy a kancatejé. A linolsav részaránya az anyatejben és a kancatejben egyaránt 3,5 5 százalék, a tehéntejben pedig csak 1 százalék. A tehéntej alapon készült csecsemőtápszereket ezért ki kell egészíteni esszenciális zsírsavakkal, különben azoknál a csecsemőknél, akik nem kapják meg a szükséges esszenciális zsírsavmenynyiséget, bőrképződési zavarok léphetnek fel, csecsemőkori ekcéma alakulhat ki, illetve az ilyen csecsemők növekedése is elmaradhat a kívánatostól. Ilyen kiegészítésre viszont a kancatej felhasználása esetén nincs szükség. Közvetlenül a szülés után az anyatej különösen gazdag többszörösen telítetlen, szénatomszámú zsírsavakban, amelyekről feltételezik, hogy jelentős szerepük van az agysejtek és az idegrendszer kialakításában. E szempontot figyelembe véve is alkalmasabb a kancatej a csecsemő táplálására, mint a tehéntej, hisz a kancatej arachidonsav-tartalma lényegesen nagyobb a tehéntejénél. A kancatejben a savófehérje és a kazein aránya lényegesen jobban közelíti az anyatejét, mint a tehéntejben. A kolosztrumperiódust köve tően a savófehérje 11 21%-át az immunglo bulinok, 2 15%-át a szérumalbumin, 26 50%-át az α-laktalbumin, 28 60%-át pedig a ß-laktoglobulin teszi ki. A savófehérjék mennyisége és aránya a kancatejben nem azonos az anyatejével, de mennyiségük és a kazeinhez viszonyított arányuk lényegesen jobban hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. Összességében kijelenthető, hogy az anyatej pótlására a kancatejalapú tápszerek biológiailag értékesebbek, mint az egyéb emlős tejek. Ezek az élettani összefüggések indokolttá teszik a csecsemőtápszer-gyártásban a kancatej fokozottabb felhasználását. Sajnos ezek a kezdeményezések még nem terjedtek el széles körben, de a jövőben számítani lehet rájuk. Ez a körülmény ekképpen a kancatej árutejként való előállításának jövőbeli távlatát jelzi. A kumisz mint kancatejalapú különleges termék Amint köztudott, honfoglaló őseink életében a ló táplálékforrásként is igen fontos szerepet töltött be, hisz szükség esetén elfogyasztották azokat és a húson kívül megcsapolt vérüket, illetve tejüket is felhasználták táplálkozásra. A kanca tejéből készített kumisz valósággal nemzeti ital volt azoknál a nomád népeknél, amelyekhez őseink is tartoztak. Bár a kumiszivás szokása hazánkban 95

97 A magyar hidegvérű ló az elmúlt évszázadok alatt ugyan megmaradt, ma már azonban a kumisz sokkal inkább mint ritkaság említhető. A kancatejet, illetve a belőle készített kumiszt régebben még hazánkban is gyakorta ajánlották az orvosok különböző bajok gyógyítására, mert az erjesztett tejnek jó fertőtlenítőhatást tulajdonítottak, és orvosságként tüdőbetegség kezelésére használták. Bár ennek tudományos alátámasztásáról nincs kellő ismeret, a népi gyógyászat keretében hagyománya van. A kumisz százalékos összetétele a következő: Víz 87,88 Alkohol 1,59 Tejsav 1,06 Cukor 3,76 Kazein 2,83 Zsír 0,94 Szabad zsírsav 0,88 Szervetlen anyag 1,06 A kumiszt készítő kis- és közép-ázsiai népeknél a kumiszkészítés fő ideje tavasz végétől az ősz beköszöntéig tartott, ugyanis a kancák ebben az időszakban rendelkeznek olyan tejmennyiséggel, amelyet már kumiszkészítésre is lehet használni. A kancák májusra, júniusra megerősödnek, a csikók már elkezdenek legelni, így a csikó által meghagyott tejet a kancától ki lehet fejni. A fejés egyik fontos kelléke a csikókötél, amelyet két cölöp között kb cm magasságban húznak ki, amelyhez fejéskor kikötik a csikókat, így anyjuk a csikó mellett maradva könnyen megfejhető. A kifejt tej nagy tejcukortartalma lehetővé teszi mind az alkoholos, mind a tejsavas erjedést, ezért a kumisz alkohol- és tejsav-tartalmú, széndioxiddal dúsított élelmiszernek vagy élvezeti cikknek tekinthető. Az év első kumiszának elkészítéséhez szükséges oltóanyagot az erjedés beindításához az előző évi e célra félretett kumiszból nyerik. Olykor az év utolsó kumiszának egy részét lefagyasztják, és ezt a fagyott kumiszt használják fel a következő év tavaszán az erjedés beindításához. Attól függően, hogy milyen módszerrel és menynyi ideig erjesztik a kumiszt, különféle minőségű terméket kaphatnak. A kumiszhoz ízesítés céljából keverhetnek cukrot, mézet vagy mazsolát; a kumiszt erjeszthetik 1, 2, 3 vagy 4 napon keresztül, melynek során a tejsav mennyisége egyre nagyobb lesz, a savanykás, csípős íz pedig erőteljesebben érvényesül. Az erősen megerjedt kumiszt minőségének javítása érdekében hígíthatják kancatejjel, majd egy éjszakán keresztül tovább hagyják erjedni, és ezt követően fogyasztják. Amennyiben az állatok a legelőn sok karotinban gazdag füvet fogyasztottak, a kumisz színe sárgássá válik. A kumiszkészítés szeptember végén, október elején ér véget, amikor a kancák elapasztanak. Azokat a kancákat, amelyek a csikók elválasztása után még tejelnek és a tavaszi fedeztetéskor meddőn maradtak, egész télen át fejhetik, és a tejet kumiszkészítésre használhatják fel. Hagyományos kumiszkészítés során a friss tejet egy nagyobb méretű bőrtömlőbe öntik, majd bőrszíjjal bekötik, beoltják az előző adag kumisszal, és várnak az erjedésére. Amenynyiben csak kis mennyiségű kumiszt akarnak készíteni, akkor a nagyobb bőrtömlő helyett köpülőben erjesztik, melyben egy verő- vagy köpülőfa segítségével a tej zsírtartalmát eltávolítják, miközben a zsírban szegény tej kumiszszá erjed. A megerjedt kumiszt általában egy fából faragott, kerek edényben tárolják, aztán merőkanállal szedik ki az ivócsanakokba. A kumisz íze kellemesen savanykás, a fejlődő szén-dioxidtól csípős, ivása után pedig mandulatej-utóíz marad a nyelven. Az ember belsejét alaposan felpezsdíti, az alkoholhoz nem szokottakat elbódíthatja, valamint erős vizelethajtó hatása is van. A kumisz a zsír kivételével, amelynek nagyobb része a köpülés folyamán a tejből eltávozott, tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyek a kancatejben megtalálhatóak. A kumisz fehérjetartalma kicsi, de a savófehérjének köszönhetően rendkívül nagy a biológiai értéke. Tejsav-, alkohol- és cukortartalma energiául szolgálhat az ember számára, ásványi anyagai hozzájárulnak az ember ásványianyag-szükségletének kiegészítéséhez, az erjedés során keletkezett B-vitaminok pedig a vitaminellátást teszik kedvezőbbé. Ha szeretne valaki kumiszt készíteni, akkor csak jó minőségű, friss kancatejet kell beszerezni, hozzá kell adni egy kevéske friss sörélesztőt, gondoskodni kell a megfelelő tárolóedényről, és máris kész a jóízű, nagy tápértékű ital. 96

98 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai A kancatej mint kozmetikai alapanyag A kancatej kozmetikai célú felhasználásával számos történeti forrásmunka foglalkozik. Ezek közül a legismertebbek az ókor szépségideáljai, így Kleopátra, de a nála 300 évvel korábbi időszakból Nofretete szokásai, hogy szamár-, illetve kancatejben fürödtek. Ezekre a legendákra építve a modern szépségipar is számos olyan készítményt ajánl, amelyek alapanyagaként a kancatej is szerepel. Ezek a termékek elsősorban nem illatosított, tehát hypoallergén testápoló krémek, samponok. A javaslatokban mindenek előtt hidratáló, gyulladáscsökkentő hatásukat emelik ki, amelyek folytán a szokásos bőrápolási funkciók mellett a pattanásos bőr és bizonyos esetekben a psoriasis kezelésére is kedvezőnek tartják. Bár ezeknek a termékeknek a gyógyhatására tudományos bizonyítékok nincsenek, bizonyos feltételezések megalapozottak lehetnek. Így mindenekelőtt a kancatej átlagon felüli linolénsavtartalma tekinthető ilyennek. Mindezekből következően a kancák fejésével foglalkozó gazdáknak gazdaságuk menedzselése kapcsán a kozmetikai ipar által megfogalmazott igényekre is figyelemmel kell lennie. Amennyiben az ilyen kereslet tartósnak bizonyul, akkor erre érdemes felkészülni. A speciális piac bizonytalansága folytán azonban csak hosszú távú szerződések birtokában célszerű a szükséges fejlesztésekbe belefogni! A tejelőkancák takarmányozása Bár a kancatej elsődlegesen a csikók felnevelését szolgálja, az előzőekben bemutatott lehetőségek folytán (csecsemőtápszer, egészségmegőrző táplálék, kumiszgyártás,- illetve kozmetikai célú termékek alapanyaga) a gyakorlatban előfordul az árutej előállítását célzó kancatartás is. Nyugat-Európa családi gazdaságaiban számos ilyen célzatú vállalkozás működik, amelyek tapasztalataira támaszkodva hazánkban is fellelhetők ilyen kezdeményezések. A sikeres árutejtermelés egyik fontos előfeltétele a tejtermelő kancák szakszerű takarmányozása. Hazánkban a lovak táplálóanyag-szükségletét, illetve az etetett takarmányok táplálóértékét MJ-ban (megajoule) kifejezett emészthető energiában (jele: DE ló), a fehérjeigényt (látszólagos) emészthető nyersfehérjében adják meg. A hidegvérű kancák a laktáció első hetében 2,6 2,7 kilogramm tejet termelnek 100 kilogramm élősúlyra vonatkoztatva, amely érték 3,1 3,8 kg-ra emelkedik a laktáció 4 8 hetére. A laktáció csúcsát követően a tejtermelés ismét csökken. A termelt tej átlagos energiatartalma 2,09 MJ/kg, amely az NRC (1978) ajánlásban közzétett (és a legutóbbi ajánlásban is alkalmazott) 60%-os hatékonyságával számolva 3,48 MJ emészthető energia szükségletet jelent tej kilogrammonként. Miután a hidegvérű kancák tejének energiatartalma magasabb a laktáció első három hónapjában, így ebben az időszakban célszerű mintegy 10 százalékkal több energiaszükséglettel számolni. A kancák aktivitása növekszik a szoptatás alatt, illetve az anyagcseréjük is élénkebb. Ezért megalapozott az, hogy esetükben az életfenntartó energiaszükséglet az átlagos aktivitáshoz megadott értékkel (139 KJ/kg élőtömeg) kerüljön számításra, amit az NRC (2007) számításai is alátámasztanak. A hidegvérű kancák tejének fehérjetartalma a laktáció első 3 hetében átlagosan 30 g/kg tej, míg a laktáció további szakaszában 20 g/kg tej. Ezen adatokból 50 százalékos átalakítási hatékonysággal és 79%-os fehérje emészthetőséggel (NRC, 2007) számolva mintegy 75 g/kg és 51 g/kg nyersfehérje/kg tej szükséglet adódik a laktáció első 3 hetére és az azt követő szakaszra (választásig). A szoptató kanca életfenntartó fehérjeszükségletét az anyagcsere intenzitásának emelkedése miatt az élénk vérmérsékletű lovak számára megadott értékkel kell számolni (1,44 g/kg élőtömeg). A csikóknak választásra el kell érniük a kifejlett élősúlyuk 45%-át. A tejelőkancák táplálóanyag-szükséglete a létfenntartás, a napi tejtermelés és amennyiben a kancákat munkavégzésre is használják úgy ezen felül még az erőtermelés táplálóanyagigényéből tevődik össze. Egy 700 kilogrammos hidegvérű kanca létfenntartó energiaigénye 90 MJ DE és 2000 gramm emészthető nyersfehérje A tejelő kancák napi takarmányadagjait az előzőekben összefoglalt szükségletek alap ján és a rendelkezésre álló takarmányok táp láló anyagtartalmának ismeretében indokolt megt ervezni. 97

99 A magyar hidegvérű ló Amennyiben nem áll rendelkezésre az etetett takarmányokra vonatkozó laboratóriumi adat, akkor a takarmányozási táblázatok kellő iránymutatást adnak a napi adag összeállításához. A táblázatban gyakorlati példák adnak útmutatást a lehetséges megoldásokra táblázat Takarmányadagok 700 kg-os tejelő kancák részére a laktáció egyes szakaszaiban (Tóth 2010 nyomán) Takarmány Elléstől a laktáció 3. hónapjáig A laktáció 3 6. hónapjában Zab (kg) 6 5 Réti széna (kg) 4 4 Lucerna széna (kg) 4 4 Olajos mag 1 Ásványi anyag +vitamin kiegészítés (kg) 0,5 0,5 DE ló (MJ) 138,4 110,5 Nyersfehérje (g) Nyersrost (g) Nyerszsír (g) Ca (g) P (g) Fehérje koncentráció (%) 12,6 12 Rost (szárazanyag %-ban) 23,6 24 Nyerszsír (%) 4,8 3,6 Általános szabályként fogadhatjuk el, hogy a laktáció elején a tejelő kancák szárazanyagfogyasztása a testsúly 2,5 százaléka, amely a laktáció későbbi szakaszában 2 százalékra csökken. A tömegtakarmány: abrak aránya a kezdetben 55:45, majd 60:40 legyen. Az etetett takarmányadag fehérjekoncentrációja százalék, nyersrosttartalma 23 24% között optimális. A tejelő kancák az árutejtermelés mellett az esetek többségében saját csikóikat is szoptatják, emiatt a megtermelt tejnek csak kisebbik része értékesíthető árutejként. A tapasztalatok szerint, ha a csikó napi kilogramm tejhez hozzájut, törésmentesen felnevelhető. Ahhoz azonban, hogy a hidegvérű csikók nagy növekedési erélye kihasználható legyen, kiegészítő takarmányozásban kell részesíteni azokat. Nyári időszakban a kancák legeltetése is szóba jöhet, ebben az esetben a szénaadagokat a legelő minőségétől függően kell megtervezni. Hangsúlyozni kell azonban hogy az árutej előállítása kiegészítő takarmányozás nélkül nem lehetséges! Az újszülött csikó esetében a legfontosabb, hogy minnél korábban és minnél több föcstejhez jusson. Bár a kanca rövid idő alatt (gyakorlatilag az ellést követő második naptól) az árutejre jellemző összetételű tejet termeli, az első héten nem célszerű a csikók szopását korlátozni, engedni kell azokat tetszés szerint, naponta akár alkalommal is szopni. A második élethéttől kezdve a szopások fokozatosan korlátozhatók. Eleinte csak éjszakára, majd 1 hónapos kortól a délután folyamán 2 3 órára elkülöníthetők a csikók az anyjuktól, és így egy délutáni fejés beiktatható. Ezzel egyidejűleg lehetővé kell tenni a csikók számára a tetszőleges mennyiségű csikótápfogyasztást. Erre a célra az istállóban vagy a legelőn csikóóvodát kell kialakítani. Ez egy korláttal rekesztett tér, ahová az abrakosvályú, benne a csikótáp elhelyezhető. Úgy kell megoldani, hogy a kancák ne férjenek hozzá, de a csikók zavartalanul fogyaszthassanak belőle. A csikótáp egyik felének meghatározó összetevője zab, másik felének egyéb gabonaféléket és fehérje kiegészítést, továbbá ásványianyag- és vitaminkiegészítést szolgáló összetevőket kell tartalmaznia ( táblázat). Nyári időszakban a kancák legeltetése is szóba jöhet, ebben az esetben a szénaadagokat a legelő minőségétől függően lehet csökkenteni. Hangsúlyozni kell azonban hogy az árutej előállítása kiegészítő takarmányozás nélkül nem lehetséges! Csikótáp szopós csikók részére táblázat Takarmány megnevezése % Zab 50 Kukorica 15 Árpa 10 Teljes zsírtartalmú szója 15 Korpa 7 Só 1 Ásványianyag-premix (Ca+P+Cu) 1 Vitaminpremix (A+D vitamin) 0,5 98

100 4. A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai A csikók abrakfogyasztása kezdetben meglehetősen kevés, majd fokozatosan nő, választásra eléri a napi 2 3 kg-ot is. A napi súlygyarapodás a hidegvérű fajtacsoportra jellemző határok között elérheti a napi grammot, olykor a 2000 grammot is A kancák fejése A kancák fejése nagy szakértelmet és hozzáértést igényel, de nem egyszerű az ehhez szükséges feltételek megteremtése sem. A szoptatós kanca sajátos evolúciója folytán a csikó közelsége esetén hajlandó leadni a tejét, és egyébként is minden zavaró körülményre a tej visszatartásával reagál. Természetes környezetében, a füves pusztán legelő kancák fejését jól összeszokott páros, az állat gazdája és felesége végzi. A férfi a csikót rövid száron tartva megállítja a kancát, szükség esetén felköti az első lábát, eközben a feleség féltérdre ereszkedve kifeji a tejet. Ez a látványos együttműködés a pusztai népeknél a mai napig megfigyelhető ( kép). Napjainkban a kancák fejése az erre szakosodott gazdaságokban gyökeresen más technológiát követ, sok tekintetben közelít a tehenészetek megoldásaihoz. A fejés fejőgéppel történik ( kép) és csak a néhány kancát tartó gazdaságokban fordul elő kézi fejés. A Nyugat-Európában működő tejtermelő gazdaságok többsége kancát tart ilyen célból. Jól kiépített helyi piacon friss tejet, illetve szövetkezeti alapon működő integrációk révén fagyasztott, adott esetben feldolgozott (liofilizált) kancatejet értékesítenek prémiumtermékként. Szigorú higiéniai előírások és egészségügyi ellenőrzések mellett gazdálkodnak. Jellemző rájuk a fegyelmezett, állatbarát gondozói munka és a fogyasztók iránti elkötelezettség. A műszaki hátteret a fejőgépgyártók egy része (pl. Vesztfália) kecskefejőgépek átalakításával kínálja. Az így átalakított gépek a műszaki leírások szerint (Kömkler 2007) kpa vákummal, percenként 8090-es ütemszámmal működnek kép. A fejőkelyhek felhelyezése a kanca csecsbimbóira. Fotó: Rainer Schubert közreműködésével a Hafl ingergestüt Köster (D Oberhausen) szívességéből kép. A ló fejése a mongoloknál. Fotó: Kun Péter szívességéből 99

101 A magyar hidegvérű ló A fejés fejőteremben történik, ahova a kancák egyesével léphetnek be az elővárakozóból ( kép). Ezt megelőzően 3 órával a csikókat elkülönítik. A fejési munka műveletek a tehenészetben a l kal - mazott megoldásokhoz hasonlóak. (tőgymosás, tőgyfertőtlenítés, első tejsugarak ellenőrzése szenzoros készülékkel, fejőkelyhek felhelyezése). A fejési idő 2,5 3 perc, ami alatt 1 1,5 l tej nyerhető. Utófejés és bimbó-fertőtlenítés nincs, a kancák visszamennek a csikójukhoz. A fejés alatt a kancák általában abrakot (0,5 kg zab) kapnak. A kifejt tejet 0,25 literes műanyag palackokba töltik és 5 6 Celsius fokra hűtik, majd legfeljebb 48 órán belül értékesítik. Pasztőrözés nincs, de a tejminőséget szigorúan és rendszeresen ellenőrzik. (csíraszám alatt!). Különösen ügyelni kell a Streptococus equi és a Staphylococus aureus fertőzések elkerülésére. A frissen nem értékesített tejet mínusz 40 Celsius fokra hűtik, majd gyorsfagyasztás után mínusz húsz Celsius fokon tárolják. Ebben a formában a szavatossági idő hat hónap. Bár ezt követően is fogyasztható, az íze változik, emiatt kevéssé kedvelt. Hosszabb tárolás és további feldolgozás céljára előfordul a porítás is. A modern technológiák révén a liofilizált (vákuumban történő szublimálás) termék térben és időben korlátlanul felhasználható. Hazai körülményeik között a kancák fejése a jelenlegi lótartás viszonyaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodik. A szoptatós kancákat az esetek többségében istállóban tartják, de emellett a nappali időszakban igázásuk és esetenként legeltetésük is előfordul. A fejés mindenképpen az istállóban történik, a legelőn fejés a hazai gyakorlatban megoldhatatlan. Fejésre a kancát és csikóját az állásban a jászolhoz rögzítik, és ebben a helyzetben történik a fejés. A kézi fejés mellett a gépi fejés is gyakori. A fejőgépgyártók, illetve a kereskedők erre a kép. Hafl ingi kanca fejőteremben a standon. Fotó: Rainer Schubert közreműködésével a Hafl ingergestüt Köster (D Oberhausen) szívességéből célra kifejlesztett sajtáros fejőgépeket forgalmaznak, amelyekkel ez a munka nagyobb kancalétszám mellett is hatékonyan elvégezhető. Nagyon fontos a szoktatás, a türelmes bánásmód, a nyugalmas környezet. Ebben a tekintetben a tehéntartásnál jóval szigorúbb és fegyelmezettebb munkavégzést indokolt megkövetelni! A fejések száma és ideje a kancák napirendjéhez igazodik. Napi egyszeri fejés esetén ezt legcélszerűbb a reggeli órákra, a legelőre való kihajtás és az esetleges munkavégzés előtti időpontra ütemezni. A csikókat ebben az esetben éjszakára el kell különíteni az anyjuktól és a fejés idején sem szabad a tőgy közelébe engedni. Ha második fejés beiktatására van elég indok, akkor azt a délutáni órákban kell elvégezni, de ehhez a csikók 2 3 órás elkülönítésére van szükség. A kifejt tejet az értékesítés céljának megfelelő méretű, rendszerint 0,25 0,5 liter űrtartalmú palackokba kell tölteni, majd le kell hűteni. Amennyiben a közvetlen értékesítés feltételei adottak, akkor figyelembe kell venni, hogy az 5 6 Celsius fokon tárolt tej minősége 2 3 napig megfelelő. Egyéb esetben a palackok mélyhűtő ládában tárolandók. 100

102 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje 5.1. A lóhúsfogyasztás (hippofágia) története, jelenlegi helyzete és várható jövője Ez a fejezet a lóhúsokról általában szól, mert sem a hazai, sem a világon létező lóhúsfogyasztás esetében nem különböztetik meg a hidegvérű lovak húsát a többi fajtáétól. Ha a lóhúsevés hazai (és nemzetközi) jellemzőit, történetét igyekszik valaki áttekinteni, közel megvalósíthatatlan feladatra vállalkozik. Ebben ugyanis ütköznek a különböző szokások, a vallási és történelmi meggyőződések, táplálkozási (táplálkozástudományi?) tények és tévedések. Mindezek összeadódva vezettek a mai helyzethez, miszerint nemcsak a magyar, hanem sok más európai és akár tengerentúli ember is idegenkedik a lóhús fogyasztásától. Mint az többnyire közismert, a ló háziasítása 5 6 ezer éve (egyes szerzők szerint még régebben) valahol Ázsiában kezdődődött, és joggal feltételezhető, hogy nemcsak a mai értelemben vett igásállatként és hátasként próbálták hasznosítani, hanem táplálékul is szolgált. A régészeti kutatások alapján feltételezik, hogy nagyon hamar kialakult a lovak két genotípusa, nevezetesen a vadló mellett a háziló. Ez utóbbinak kisebb állománya és viszonylag ritka húshasznosítása miatt, a maradványai kis számban fordulnak elő az őskori lelőhelyek többségén. A vad- és házilovak közötti méretek amúgy is csekély különbsége miatt, statisztikai értékelésük gyakorlatilag lehetetlen, tehát megkülönböztetésükre sincs megbízható esély. A témakörrel foglalkozó régészek (pl. Bartosiewicz, 2009) szerint az első évezred elejéről származó, amint az az Alföldön élt iráni eredetű szarmaták gazdag, többévszázadot átölelő régészeti leletanyagából ismert, az ételhulladékban eleinte kevés a letelepedett életmóddal összefüggésbe hozható sertés- és baromficsont, viszont a ló fontosságát az akkori táplálkozásban az aránylag sok szétszórt, vágásnyomokkal tarkított csont bizonyítja. Az is ismert, hogy a lovak ezekben a történelmi időkben a pogány szertartások részei is voltak, ezért III. Gergely pápa i. sz. 732-ben a katolicizmus védelme érdekében betiltotta a lóhús fogyasztását. A magyar államalapítás idején (és a kereszténység felvételével) ez a tilalom a lóáldozat pogány hagyományának felszámolását is célozhatta, de erre utaló közvetlen adatok nincsenek. Csak annyi bizonyos, hogy a lóáldozat, a lovas temetkezés valóban része volt a korabeli magyar kultúrának. Különböző források szerint (így például Julianus barát feljegyzéseiben) az ősmagyarok biztosan fogyasztottak lóhúst. Különleges pogány szertartás szerint áldozták fel lovaikat, illetve a kimúlt lovak húsát halotti torok alkalmával fogyasztották el. Ez a szokás a kereszténység felvételével megszűnt, amely szokásról már Anonymus is elítélően szólt. A XIV. század végi Bécsi Képes Krónika szerint 1046-ban Vata átkos és kárhozatos biztatására mind a nép az ördögnek szentelte magát, lóhúst ettek és mindenféle gonosz bűnt cselekedtek. Mindezek mellett annyi bizonyos, hogy az Árpád-kori falvakban a lócsontleletek a konyhai hulladékban nem annyira ritkák, mint várnánk. Takács ( ) kutatásai szerint a tatárjárás idején érkező, fokozatosan megtérített ázsiai eredetű kunok a csontleletek tanúsága szerint a XVI. századig hódoltak ennek a szokásnak. Jóllehet későbbi korokban a lóhús fogyasztása ténylegesen csökkent, ám valószínűleg soha nem szűnt meg teljesen, csak marginálissá vált, és csak a szükségesebb esetekben (pl. éhínség miatt vagy háborús körülmények között) fogyasztották. A szakirodalomban sokféle elképzelés jelenik meg ennek a nem eszünk lovat szokásnak az okairól. Talán a leginkább elfogadható tény, hogy a ló közvetlen munka- és harcostárs volt, és a kutyával együtt gyakorlatilag családtag, vagyis kimondható, hogy lelkitárs is társ volt. 101

103 A magyar hidegvérű ló A régészeti tudományokból ismert, hogy a lovat bőrében temették el. Joggal merülhet fel, ám valószínűleg megválaszolhatatlan a kérdés, hogy vajon mit csináltak a használatra valamiért nem alkalmas állatokkal? Összességében elmondható, hogy XX. század kezdetéig a hazai lóhúsfogyasztásról gyakorlatilag sem a szakácskönyvekben, sem a néprajzi, sem az archeológiai kutatásokban nincs adat. Talán egyetlen kivétel Bornemissza Anna szakácskönyve (1680), amelyben egy vadló-recept (?) található (lásd e fejezet harmadik részében). A hazai lóhúsfogyasztás növekedésére különleges alkalom volt a II. világháború mind a fronton, mind pedig a városokban. Ennek egy példáját írta le csodás visszaemlékezésében Boda Gyula: A hideg és hóesés miatt pusztultak a magyar lovak. Az elpusztult állatokat másnapra csontig lefaragták. Sok orosz ló került a katonák birtokába, amelyeket gondozni nem kellett, legeltek maguktól. Szépen kigömbölyödtek, munkára senki sem szorította ezeket. Jól jön ez még, ha nem lesz kaja, volt a vélekedés. Micsoda? Inkább éhen döglök, minthogy lovat egyek - mondták sokan. Az igaz, hogy Magyarországon kevesen ettek lóhúst, de hová lettek már azok az idők? Nem lehetett már egyetlen sétálgató lovat látni. Akik soká halasztották a lakomát, kereshették a lovukat, szőrén-szálán eltűnt. Egyre többen emlegették, milyen jó a lóhús saját zsírjában sülve! Azonban ugyanide tartozik a háborúk szomorú valósága is, amikor mindegy, mi az, csak ehető legyen. Együttérzően ír erről egyik egyperces novellájában Örkény István (1948): Két gróf állt a latyakos Várfok utcában. Körbejárták a lódögöt! Kevert gidrány. Kese. Szép, izmos, tüzér-hámos, de azért hamar megfő. Hát, remélem, ez a gidrány maximum ötéves. A bélszínhez kéne hozzáférni! Ha a marjába vágunk bele, akkor a rostélyos alatt, néhány ujjnyival a hátszín fölött, okvetlenül megtaláljuk a vesepecsenyét. Ezzel nekiestek a húsnak. Mindkettőjük életében ez volt az első hasznos munkamozdulat, s méghozzá a sors különös kegyelméből olyan mozdulat, melyhez jól értettek. Nagy idők voltak eljövendők. Az I. világháború idején a lóhús fogyasztását javasló és áldásait ecsetelő cikkek (pl. Vasárnapi Könyv, füzet, A lóhús, o.) jelentek meg, hivatkozással az ázsiai eredetű ősmagyarok korai szokásaira. Ezekből azonban nem csupán az derül ki, hogy Budapesten 1905 óta mérnek ki lóhúst, de arról is biztosítják az ódzkodó fogyasztót, hogy a sertés- és marhakészítményeiket lóhússal dúsító, áruhamisító hentesek termékei révén tulajdonképpen már eddig is bőven részesült ebből a húsfajtából (tehát ne idegenkedjék tőle). Ismeretesek voltak egyéb viszszaélések is, például egyes vendéglősök jómódú vendégeik számára fölvásárolják az értékesebb egyedeket, s fogyasztható minőségű, elfogadható termék nem maradott a piacon. A lóhúsfogyasztás a felvilágosodás idején tért vissza Európába. Elsősorban Franciaországban jelent meg, ahol fogyasztása 1811-ig szigorúan tilos volt. Ekkor egy rendelet törvényessé tette, de még utána is sokáig élénken vitatkoztak róla. Az igáslovakat vágták le, és olcsó húsként, lómészárszék -nek nevezett, erre szakosodott üzletekben kezdték tőkehúsként árulni (az első Nancy-ban nyílt 1864-ben). Nehezen megállapítható, mennyire serkentette ezt a kor egyházellenes szelleme, de nagy tekintélyű tudósok érveltek a lóhús egészséges volta mellett. Dominic-Jean Larrey ( ) báró, Napóleon tábori sebésze 1801-ben, az egyiptomi hadjáratban (akár saját leölt) lovak húsából főzött erőlevessel és a húsából készült ételekkel állította talpra a sebesült katonákat. Ugyancsak ebből az időből ismert az is, hogy Napóleon vesztes serege az oroszországi visszavonulás közben csaknem valamennyi lovát levágta és elfogyasztotta. A XIX. század végére a lóhús fogyasztása, a chevaline mellett szabályszerű kampány bontakozott ki. Ez azonban nem hozott tartós növekedést a lóhús-fogyasztásban. Franciaországban továbbra is kevés lóhús fogyott. Voltak fellendülések és visszaesések, de jelenleg az éves húsfogyasztásnak mindössze 0,3 százaléka a lóhús. A csökkenés az 1980-as években kezdődött, amikor még évente tonna lóhúst értékesítettek. Ez a mennyiség 2012-re tonnára csökkent (MTI, 2013). A francia statisztikai hivatalra (INSEE) hivatkozva közli az MTI azt is, hogy a XX. század utolsó éveiben, a kergemarhakór idején és az utóbbi időben, a közismert lóhúsbotrány következtében jegyeztek fel (nem mindig magyarázható) 102

104 Mongolia Iceland Kazakhstan Kyrgyztan Uruguay Australia Paraguay Argentina Croatia Ireland Haiti Mexico Senegal Chile Romania Canada Poland Nicaragua New Zealand Russian Federation Lithuania Slovenia Ukraine Greece United States of America 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje fogyasztásnövekedést, ami az INSEE véleménye szerint az adott hústípusokra vonatkozóan általában egy év alatt tér vissza a válság előtti szintre. A fogyasztás 1993-ban 0,75 kg/év volt szemben a 23 kg/év marhahússal, pedig a ló húsa sovány és vasban gazdag. Franciaország Észak-Amerikából, Közép- és Kelet Európából is vásárolt lóhúst. A legtöbb lóhúst fogyasztó országokról Durankiev (2015) közöl adatokat. Ezek szerint Olaszország áll az élen, ahol széles körben megtalálható a boltokban, és nagyon sokféle képpen készítik el. Kazahsztán és Mongólia következik ezután, ahol a lóhús húsfogyasztás mindennapi részese. A különbség csak az, hogy míg Kazahsztánban, ahol tulajdonképpen nemzeti húsféleség (pl. kazi, kartá, suzsuk) egész évben, Mongóliában viszont inkább csak a kemény téli hónapokban fogyasztják. A létezik egy új, a gyorséttermek részére készülő termék (a hot-dog mintájára) a hot-horse. Belgiumban a legkülönbözőbb módon készítik el és fogyasztják a lóhúsételeket. Lóhúst pedig nemcsak a lómészárszékekben lehet kapni ott honi elkészítésre, hanem vannak lóhúst tartalmazó ételek forgalmazására szakosodott vendéglők is. A hatodik ország Kanada, ahol 99 kg az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás, és a különböző régiókban eltérően, de a francia hagyományok alapján fogyasztják a lóhúst. E szempontból legjelentősebb Quebec és Toronto tartomány. A hidegvérű lovak jelenlegi két fő szállítója Lengyelország és Románia: Főleg kis gazdaságokban folyik a tenyésztés és kétféle terméket kínálnak, a közvetlenül hizlalt fiatal állatokat és a munkából vagy a tenyésztésből kiselejtezetteket. A világ lóhústermelése meglehetősen változatos eloszlású ( és ábra), és a sorrendben jelentős különbségek vannak az összes és az egy főre jutó termelés tekintetében. Napjaink magyarországi hústermelésében a ló mint vágóállat alig játszik szerepet, pedig több hazai kísérlet is bizonyítja, hogy gazdaságosan tartható vágóállat lehetne. A lóhús frissen barnásvörös, levegőn állva pedig kékes fényű, sőt feketésbe játszó vörös színű is lehet. Ez lényegesen különbözik a sertés- és marhahúsok megszokott 200 k k k k China Kazakhstan United States of America Mexico Russian Federation Mongolia Argentina Australia Brazil Kyrgyzstan Poland Canada Ukraine Romania Chile Spain Uruguay France Senegal Colombia Paraguay Italy Haiti Germany Japan ábra. A világ 25 legnagyobb lóhústermelő országa 2012-ben (összesen, ezer tonna) (FAO STAT, 2013) ábra. A világ 25 legnagyobb lóhústermelő országa lakosságarányosan, 2012-ben (kg/fő) (FAO STAT, 2013) 103

105 A magyar hidegvérű ló színétől. Íze édeskés, zsírja sárgás, de a Húsipari Kézikönyv szerzői szerint a korábban és a két világháború között is nagyobbrészt elhasználódás miatt levágott lovak húsa száraz és rágós lehetett, és többek között ezért is jellemző a kevés fogyasztás, dacára a több százezresre becsült lóállománynak. A történeti hűséghez tartozik, hogy volt hazánkban a lóhús fogyasztásának két szokatlan és talán váratlan, de nem sokáig tartó fellendülése. Az egyik 1905-ben, amikor a Pesti Napló hírül adja, hogy október 1-jétől három hatósági mészárszékben lóhúst lehet kapni. A Napló szerint az emberek szinte megrohamozták azokat az üzleteket, ahol először lehetett lóhúst kapni, és a híradások szerint már az első napon 1080 kilogramm lóhús és 2500 kilogramm lókolbász fogyott el. Ez a mennyiség aztán, két hét alatt már 9000 kg húst, 300 kg májat, 250 kg levescsontot, 80 kg hájat, 1100 kg szárazkolbászt, 1000 kg koszorúkolbászt (krinolint), 150 kg párizsit, 650 kg szalámit és 130 kg nyelvsajtot jelentett. Elkelt ezen kívül darab tormás és debreceni kolbász, valamint darab lószafaládé. A kiemelkedő mértékű lóhúsfogyasztás lehetséges oka valószínűleg az ár volt, mert amíg a lóhús ára 40 krajcár/kg volt, addig a marhahús ára krajcár/kg között mozgott. De nem lehet kizárni egy másik okot sem, ami a kíváncsiság is lehetett, hiszen az emberek nagy része addig legfeljebb csak ült a lovon, vagy a csak a kocsiját húzatta vele, de sohasem kóstolta a lovak húsát ben a NÉPSZAVA már arról számolt be, hogy várakozáson felül bevált a lómészárszék intézménye, amely valóságos áldás a főváros uzsorával sújtott, sok ezer főt kitevő lakosságára. A cikk arról is szól, hogy a főváros lóhúsvendéglőket nyit a nagyobb gyárak környékén, de még nem döntötte el, hogy saját kezelésben tartja-e a kocsmákat, vagy (bécsi és berlini mintára!) magánosoknak adja át a vendéglő megnyitását (a dilemma oka az a feltételezés volt, hogy ezek a vendéglősök az olcsón megkapott lóhús egy részét átadják olyan vendéglősöknek, akiknek nincs engedélyük lóhúskifőzésre, és akkor ezek a vendéglősök, például a lóhúsrostélyost olyan áron fogják eladni vendégeinek, mintha marhahúst adnának). A cikkben szó van arról is, hogy a közélelmezési osztály tervei szerint, a főváros összes népkonyhájában, szegényházában és toloncházában szintén bevezetik a lóhúst. Ez a tendencia egy múlt század elejei szakácskönyv szerint, ha mérsékelten is, de fokozatosan kiterjedt a fogyasztók szélesebb körére is, egy XX. századi szakácskönyv nem lenne tökéletes, ha a lóhús mint téma kimaradna belőle. Érdekes a lóhús fogyasztása melletti érvelése, miszerint A ló hasonlíthatatlanul tisztább állat a sertésnél vagy a kacsánál. E kettő pedig oly kedvenc eledele nemcsak a gourmandoknak, hanem az emberiség több mint 90 százalékának. Annak előtte lóhúst csaknem kizárólag a szegényebb sorsúak fogyasztották, vagy a konzervgyárak használták fel. Így közmondássá vált, ha egy szegény pára megrokkant: jó lesz virslibe. Ma már az egész földkerekségén egyre-másra nyílnak a lóhús székek, vagy a lóhúst feldolgozó kolbászáruüzemek és lóhúsételt kínáló vendéglők. Csáky már akkor (1929-ben) érthetetlennek és indokolatlannak tartotta a lóhúst övező visszataszító magatartást, mert az olcsóbb, gazdaságosabb, tápértékben pedig vetekszik bármely állat húsával. Néhány évvel később még mindig az a vélemény, hogy a lóhússal szemben a nagyközönség rendszerint bizonyos tartózkodással (sokszor határozott undorral) viseltetik, annak ellenére, hogy a lóhús ellen dietétikai szempontból kifogást emelni nem lehet és olcsóbb a hasonló minőségű marhahúsnál. Úgy tűnik, hogy az ellenszenv azzal magyarázható, hogy rendesen öreg, beteges, lecsigázott, szánalmas kinézetű lovakat szoktak levágni s ez ment át a köztudatba. De kiemeli, hogy miután a lóhús élvezeti értéke főleg a megszokás miatt kisebb a többi húsénál, az évi XIX. törvény (amely egy alapvető állategészségügyi törvény) és annak végrehajtási utasítása, a /1932. FM számú rendelet, illetve annak pontja szerint ló-, szamárvagy öszvérhúst (belőlük készített húsneműeket) csak Lóhús felirattal ellátott mészárszékekben szabad forgalomba hozni, ahol másfajta hús nem is kerülhet forgalomba. Sőt a vendéglősök is csak külön engedéllyel használhatnak lóhúst, és e körülményt üzlethelyiségükben feltűnő helyen kiírni kötelesek (Újváry, 1942). A rendelkezésre álló nagyobb lómennyiség oka a technikai fejlődés (gépesítés, autó, villamos stb.) eredményeként feleslegessé vált állomány volt. 104

106 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje A fellendülés azonban nem sokáig tartott, és a lóhús fogyasztása szépen-lassan kiment a divatból. A másik fellendülés oka kissé hasonló volt, amenynyiben megint csak a technikai fejlődés tette feleslegessé a lóállományt. Nevezetesen az, hogy az 1950-es évek végén a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megnőtt a traktorállomány, és nem volt szükség lovakra. Jól mutatja ezt a táblázat. Ebben az időszakban megnőtt az egy főre jutó lóhús-fogyasztás, ami azonban nem a tőkehúsok, hanem a töltelék- és a szárazáruk fogyasztását jelentette. A fellendülés azonban ebben az időben sem tartott sokáig, és újabb emelkedésre hozzávetőlegesen negyven évet kellett várni. A KSH (2015) szerint a marhahús, a belsőség és az egyéb húsfélék együttesen 2012-ben és 2013-ban is az összes húsfogyasztás 12 százalékát tették ki. Ezen belül a marhahúsfogyasztás csökkenő tendenciája folytatódott (1 kg/fővel, azaz 30 százalékkal), amit viszont ellensúlyozott az ugyanilyen mértékű növekedés az egyéb (juh-, ló-, kecske-, házinyúl-, vad-) húsféleségekből (2,2 kilogramm/fő). A lóhús fogyasztására külön nincs adat ( táblázat). A Vidékfejlesztési Minisztérium (2012) szerint a hazai lóállomány nagysága az elmúlt években folyamatosan gyarapodott. Az állományt december 1-jén 76 ezer volt, az egy évvel korábbinál 3 ezerrel több. A lóállományon belül ugyanakkor a kancák száma ezerrel csökkent, mintegy 40 ezret tett ki. A lóhúsfogyasztás hazánkban nem jellemző. Magyarországon a lovakat alapvetően szabadidős tevékenységekre (sport, hobbi, turizmus), kisebb mértékben igaerőnyerésre tartják. Az általános vélemény szerint a ló jó minőségű élelmiszer-alapanyag, hiszen akár haszonmunkát, akár sporttevékenységet végzett az állat, izomzata felépítéséből következően jó hústermék készíthető belőle. A lovak húsa omlós, ami az életkoruk növekedésével még inkább jellemzővé válik. Az így vágóhídra kerülő állatok száma az összes levágott egyednek 50 százalékát adhatja. A fennmaradó hányadot a tenyészállatnak bármilyen okból nem alkalmas ló vagy csikó teszi ki, de létezik olyan állomány is, amelyet kifejezetten vágóállat-előállítás céljából tenyésztenek. Ezek az úgynevezett pecsenyecsikók szinte teljes egészében a hidegvérű lófajták közül kerülnek ki, A húsipar néhány jellemző adata az as években. Az állatvágások alakulása (Lőrincz és Lencsepeti, 1973) táblázat Megnevezés /1950 % Szarvasmarha (n) ,5 Élőtömeg (tonna) ,0 Sertés (n) ,8 Élőtömeg (tonna) ,4 Ló (n) ,6 Élőtömeg (tonna) ,9 Az egy főre jutó húsfogyasztás megoszlása (KSH, 2015) táblázat Húsféleség kg % kg % kg % kg % kg % Marha- és borjúhús 4,3 6,1 3,1 4,9 2,5 4,4 2,4 4,3 2,2 4,0 Sertéshús 28,0 39,9 26,7 42,0 25,3 44,6 24,5 43,4 24,0 43,2 Baromfihús 33,7 48,0 29,8 46,9 24,6 43,4 25,4 45,0 24,9 44,8 Egyéb hús 1,1 1,6 1,2 1,9 1,6 2,8 2,0 3,6 2,2 4,0 Belsőség 3,1 4,4 2,7 4,3 2,7 4,8 2,1 3,7 2,2 4,0 Összesen 70,2 100,0 63,5 100,0 56,7 100,0 56,4 100,0 55,5 100,0 105

107 A magyar hidegvérű ló és jellemzően élő állatként hagyják el az országot. Főleg Olaszországba kerülnek. A hazai vágóhidakra jobbára a munkateljesítményből kikopott lovak és a tenyésztési szempontból selejt egyedek kerülnek, amelyek valamilyen okból már nem felelnek meg az elvárásoknak. Olaszország területén már az ókortól kezdve széles körben fogyasztották a lóhúst, de a menynyiség változó volt, például a már hivatkozott VIII. századi pápai tilalom is visszaszorította. Az utóbbi évszázad történése, hogy egy 1928-ban hozott rendelettel megtiltották a lóhús és egyéb húsok ugyanazon üzletben történő árusítását, amely rendeletet csak egy 1999-ben elfogadott törvénnyel oldották fel (a tiltás oka valószínűleg, az esetleges hamisítás elkerülése volt). Európában Olaszország a legnagyobb lóhúsfogyasztó ország mintegy 1,3 kg/fő évenkénti mennyiséggel, de ez az összes húsfogyasztásnak csak mintegy 1,6%-a (azonban ezt a mennyiséget sem tudják előállítani, ezért a szükséglet nagyobb részét elsősorban Lengyelországból vásárolják). Megjegyzik, hogy a fogyasztási adat nem tekinthető reprezentatívnak, mert az emberek jelentős része soha nem eszik lóhúst, a más országokból már jól ismert indokkal: a ló házi kedvenc vagy éppen sporttárs, és nem vagyunk kannibálok. Egy korábbi felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka soha, 11 százaléka pedig rendszeresen (hetente legalább egyszer) fogyaszt lóhúst. A jelenlegi európai húspiac tapasztalatai alapján, noha a legtöbb országban jelenleg nem túl népszerű a lóhús fogyasztása, azonban több nyugat-európai országban lassan emelkedik annak mértéke, s úgy tűnik, hogy a lóhúsnak különleges jelentősége lehetne már a közelijövőben is. Ez részben azért lehetséges, mert az utóbbi évtized húsbotrányai (többek között a dioxin, a BSE, valamint a száj- és körömfájás, hamisítás stb.) miatt, a fogyasztók szeretnének biztonságos és egészséges, esetleg nem szokványos háziállatokból származó alternatív vöröshúst vásárolni, de miután jelenleg ilyen nincs Európában, ezért szükséges lenne egy egységesített lóhúspiacra, amely csökkenthetné a lóhús minőségi elbírálásának különbségeit. Sok dietetikus és táplálkozással foglalkozó kutató szerin, a lóhús újnak tekinthető húsféleség, amely fizikai, kémiai és táplálkozási tulajdonságait tekintve (más háziállatok húsával összevetve) jobb, vagy legalább is azonos vele, és sok társadalomban beilleszthető lehetne a hagyományos táplálkozásba. A megvalósulásnak jelenleg különböző etikai (megszokás, kereskedelem, bizalmatlanság) akadályai vannak. Azonban az is tény, hogy mindezt elősegítendő, különböző kémiai, fizikai, táplálkozási és más tudományos kísérletek beállításával, valamint az eredmények széles körű terjesztésével szükség lenne a lóhúsok összehasonlítására a tradicionális háziállatok húsával. Indokolná ezt az is, hogy a lóhústermelés elsősorban legelőn történik, a lónak, emésztőrendszerének köszönhetően, kicsi a metánkibocsátása, és nő a telítetlen zsírsav (n-3 PUFA) beépülése, mind a zsírraktárakba, mind pedig az izomzatba, ennek mértékét pedig pontosítani kellene. Az USA különböző államaiban történelmi (több mint 150 éves) hagyományai vannak a lóhús fogyasztásának (akár szükségből, akár pedig mert szerették különleges ízét), illetve elutasításának. A lovak vágását és húsának fogyasztását időről időre, sokszor és az egyes államok szintjén különbözőképen szabályozták. Az elmúlt évtizedekben például Kaliforniában 1998-ban bűntetté nyilvánították a lovak tartását és szállítását, ha azokat levágják, és emberi fogyasztásra felhasználják. Illinois és további tíz állam (köztük New York és Massachusetts) hasonlóképen határozott 2007-ben, annak ellenére, hogy korábban ezeken a helyeken ez az iparág virágzott. A jelenlegi helyzet az, hogy a szövetségi kormányzat (az USDA-n keresztül) a lóhús fogyasztására szólította fel az amerikaiakat. A történet előzménye, hogy a lóvágóhidakat (ezzel a lóhús bolti értékesítését emberi táplálkozási célra) a Bush-adminisztráció alatt betiltották, de Obama elnök alatt 2011-ben a tilalmat feloldották, ami lehetővé tette ezek újraindítását. Közben nagyon sok törvénytelen vágóhíd működött, de ezzel a rendelettel a lóvágóhidak üzemeltetése ismét törvényessé vált. A lóhús értékesítésére újra lehetőség nyílt, miközben a külföldre értékesítés továbbra is virágzik. Az USDA szerint fontos a törvény által előírt szövetségi ellenőrzés, hogy a vágóhidak megfeleljenek minden szövetségi követelménynek, számolt be erről a Reuters (2013), de egyidejűleg arról is tájékoztat, hogy az USA 106

108 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje két közvetlenül szomszéd országában, Kanadában és Mexikóban, lovat vágnak le évente főként (európai) kiviteli célzattal. Mindez alapvetően azért fontos, mert az USA vállalatai részesülni szeretnének ebből az üzletből, többek között azért, mert az USA-ban jelenleg nagyon olcsón lehet vágási célra a lovakat felvásárolni. Összefoglalóan az állapítható meg, hogy a lóhús fogyasztása az egész világon ismert, természetesen a történelmi idők és a különböző nemzetek szerint nagyon eltérő mértékben. Jelenleg világszerte felfutóban van a fogyasztás, azonban nagyon sok az általánosítás, és nagyon hiányoznak a pontos természettudományos kutatások. Szükség lenne a fajta-ivar-vágótömeg és természetesen a takarmányozás hatásának a vizsgálatára a különböző húsrészek mennyisége és összetétele tekintetében, de nem utolsósorban az élvezeti értékére vonatkozóan is. Ugyancsak szükség lenne a termelés-szállítás-feldolgozás hatékonyabb ellenőrzésére, a szokásos szempontokon kívül a lóhúsokkal (történelmileg is ismert és gyakori) legkülönbözőbb hamisítások elkerülése céljából. A lóhúsfogyasztás növelése és népszerűsítése érdekében csaknem minden országban vannak programok. Hazánkban is van egy web oldal (lohus.lap.hu) melynek ugyan ez a célja A lóhús (Pferdefleisch (német); horse meat (angol); viande chevaline (francia); carne de caballo (spanyol); carne di cavallo (olasz); hästkött (svéd), hevosenliha (finn); paardenvlees (holland); carn de cavall (katalán); carne de cavalo (portugál); мина конскиего/конско месо (bolgár); arklienai (litván); zirga gala (lett); конина (orosz) élelmiszerösszetevőkénti használata Napjainkban hazánkban és nemzetközi viszonylatban is a piacra kerülő lóhús két forrásból származhat. Leggyakrabban kiöregedett munkavagy hátaslovakból vagy csikókból, amelyek a legelőn nőttek fel, valamint ritkábban hizlalótelepekről, ahol abrakkeverékkel és szénával etetve értik el a vágósúlyt. Bár tudományos tájékoztatás a lóhús minőségről sok helyen elérhető, a legtöbb közleményből hiányoznak a hús származását leíró adatok. Így nincs szó sem a táplálkozásbiológiai, sem az élvezeti érték szempontjából rendkívül fontos jellemzőkről, mint például ivar, fajta, vágási életkor és élőtömeg vagy felnevelés, takarmányozás. Például könyvében Csáky (1929) idézi Liebig adatait, miszerint a lóhúsfehérje 69 százalék, a marhahúsfehérje pedig 61 százalék kreatint tartalmaz, illetve, hogy a lóhús zsírtartalma csak fele a marhahúsénak. Sokszor a vizsgált húsrész sincs megjelölve, vagy ha igen, akkor általában csak rostélyost/karajt (m. longissimus dorsi) neveznek meg. Ezzel értékelik a lóhús minőségi jellemzőit, jóllehet a többi izmom (vagy húsrész) jelentős mennyiségi arányban járul hozzá a hasított lótest végső gazdasági értékének meghatározásához. Kevés figyelmet fordítanak a többi húsrész közötti minőségi eltérésekre, jellemzőkre. Annak érdekében, hogy növekedjen a lóhús fogyasztása és elősegíthető legyen a lóhússal kapcsolatos kereskedelmi tevékenység, a lóhús minőségét befolyásoló tényezőknek a jelenleginél sokkal részletesebb tanulmányozására olyan egységesített lóhúspiacra lenne szükség, ami csökkenthetné a lóhúsminőség elbírálásának országonként létező különbségeit. A lovat általában a marhához hasonlóan szokták darabolni, legértékesebb húsa a vesepecsenye. A jelenleg érvényes hazai szabályozást az FVM a 152/2009. (XI. 12.) rendeletének 12. melléklete tartalmazza, amely a Magyar Élelmiszerkönyv 1 3/13 1. számú előírása a húskészítményekről formában jelent meg. Itt az egyik (a lovakra is vonatkozó) meghatározás, a 6. Egyéb vágóállatok húsa c. fejezetben található. E szerint: Egyéb melegvérű vágóállatok (ló, juh, kecske, nyúl stb.) és emberi fogyasztásra alkalmas vadak (vaddisznó, vadnyúl, őz stb.) bőr nélküli testének csontos vagy csont nélküli izomszövetrészei a kötőszövettel együtt. Egy másik (és a nemrégiben történt lóhúsbotrány kapcsán különösen fontos) fejezet, a Az állatfajok megjelölése a húskészítmények nevében címet viseli: Azok a húskészítmények, amelyek megnevezésében 107

109 A magyar hidegvérű ló nincs külön utalás egy bizonyos állatfajtára, a termék jellegének megfelelően csak marha és/ vagy sertés húsából készülhetnek. Ha egyéb vágóállatfaj húsából készült a húskészítmény, a termék nevében erre utalni kell, de az adott állatfaj testrészeiből származó húsnak, az összes hús tömegére vonatkoztatva, több mint 50 százalékban jelen kell lennie a termékben. Az egyedi termékleírásokkal meghatározott termékekhez csak a kiindulási anyagok között felsorolt húsipari nyersanyagokat szabad húskomponensként felhasználni, így egyéb állatfaj húsának felhasználása még a termék nevének jelzővel való megváltoztatása esetén sincs megengedve (így pl. nincs megengedve az Olasz felvágott -hoz lóhús felhasználása és Lóhúsos olasz felvágott megnevezés). A ló bontása, hasonlóan más nagyállatokéhoz, országonként (sőt esetenként, országrészenként is) változó. Sajnos semmiféle egységes bontási javaslat sincs. Élelmiszer-biztonsági okokból nagyon fontos a lovak egyedei azonosításának lehetősége, amit hazánkban a 110/2013. (IV. 9.) Kormányrendelet szabályoz. A ló testének a hasítása a szarvasmarháéval azonos módon történik, azaz többnyire felezéssel vagy negyedeléssel. A fejét a húsvizsgálathoz (takonykór) középen kell elhasítani. A további darabolás szintén a szarvasmarhák esetében szokásos módon történik, a húsrészek elnevezése is megegyező. A szükséges állategészségügyi vizsgálatok is nagyjából hasonlóak, lényeges különbség csak abban van, hogy a lovak orrsövényét, orrüregét, továbbá gégéjét és légcsövét is vizsgálni kell, a rágóizmokat nem. A vágólovak minősítésének alapja abban az időben az élősúly és a tápláltsági állapotból becsülhető hasított súly százalékos aránya volt. Ennek alapján a belföldi vágásra szánt lovakat I. (57,5%), II. (53,5%), III. (50,5%) és IV. (43,5%) osztályba sorolták. A kivitelre szántakat A (59%) vagy B ( 57%) kategória alapján különböztették meg. (Lőrincz és Lencsepeti, 1973). A ábrán a lovak lehetséges hazai bontási felosztása látható. Ezt magyarázatként kiegészíti a táblázat, amely a magyar, az angol, a német és a tudományos elnevezések lehetséges változatát tartalmazza ábra. A ló lehetséges hazai bontása 108

110 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje táblázat A ló bontása (magyar, német, angol és tudományos megnevezések) magyar német angol az izmok tudományos elnevezése (musculus )* bélszín Filet psoas major tenderloin (psoas minor, filet mignon quadratus lumborum) hátszín Hinterrücken top loin longissimus lumbalis, longissimus thoracis fartő biceps femoris, Oberschale, rump gluteus superficialis, Oberschalendeckel gluteus medius comb Schlegel, Keule round biceps femoris felsál Semer, Semerrolle leg semitendinosus, semimembranosus lapos longissimus dorsi izom az 5-től a 18-ik hátszín, Vorderrücken rib steak hátcsigolyáig rostélyos magas hátszín, rostélyos vastag lapocka Hochrippe rib steak longissimus dorsi izom az 1-től az 5-ik hátcsigolyáig Schulterblatt shoulder-clod triceps brachii izmok lapocka Bug (Bogen) shoulder-chuck-roll deltoideus, infraspinatus has Bauchlappen plate obliquus externus abdominis, obliquus internus abdominis, transversus abdominis rectus abdominis pectoralis superficialis, mellső vorderes Bruststück fore brisket pectoralis profundus, szegy obliquus externus abdominis hátsó szegy hinteres Bruststück hind brisket pectoralis profundus, obliquus externus abdominis oldalas Rippenfleisch short ribs intercostalis externus, intercostalis internus, serratus ventralis thoracis, obliquus externus abdominis mellső lábszár vorderes Beinfleisch foreshank hátulsó lábszár hinteres Beinfleisch hindshank nyak, tarja Nacken neck, chuck extensor carpi radialis, extensor digitorum communis, extensor digitorum lateralis, extensor carpi ulnaris flexor carpi radialis, flexor carpi ulnaris, flexor digitorum superficialis, flexor digitorum profundus tibialis cranialis, extensor digitorum longus, extensor digitorum lateralis, gastrocnemius, soleus, flexor digitorum superficialis, flexor digitorum profundus splenius, serratus ventralis cervicis fej hús Kopf head masseter, temporalis, pterygoideus *Készült:Szalay Ferenc (2016) (Állatorvostudományi Egyetem, Anatómiai és Szövettani Tanszék) segítségével 109

111 A magyar hidegvérű ló A lóhús kémiai összetételéről, becsült minőségéről meglehetően sokféle, de többnyire nagyon általános megfogalmazású adat látott napvilágot. Például a Larousse Gastronomic (2010) megelégszik annak közlésével, hogy a lóhús nem olyan tömör, mint a marhahús, viszont levegőn könynyebben oxidálódik, ezért feldolgozása és tartósítása külön figyelmet igényel. A szakirodalomban vagy más forrásokban közölt adatok gyakorlatilag mindegyikének már említett hibája, hiányossága, hogy nincs megadva sem a fajta, sem az életkor, sem a vágáskori élőtömeg, és sajnos elég sokszor, még a húsféleség neve sem. Látványos kivételként egy koreai vágási kísérlet eredményei igazolják azt, hogy menynyire fontos lenne az elterjedt lófajták húsrészenként elvégzett analitikája. A kísérleti vágásban, a Koreában elterjedt, Jeju keresztezésből származó egyedek (n = 8) vettek részt, amelyek a vágáskor 32 hónaposak, és átlagosan 360±20 kg élősúlyúak voltak. A felnevelés teljesen azonos volt (a 6. hónapos választásig legelő, majd utána egységesen széna és abrakkeverék). A vizsgálatokban előtérbe került a kémiai összetétel, a ph, a víztartó képesség, a szín, a főzési veszteség, a nyíróerő-érték, a zsír- és az aminosav-összetétel, az ásványianyag-tartalom. Példaként most csak a kémiai elemzés eredménye kerül bemutatásra ( táblázat) annak az egyébként közismert ténynek az igazolására, hogy az egyes húsrészek között szignifikáns különbségek vannak. Hazánkban az utóbbi időkben két PhD-mun ka foglalkozott a lóhús előállításával kap csolatos kérdésekkel: Makray S. (2000): A hideg vérű lovak hús- és tejtermelése, illetve Szatai Zs. (2007): Műtrágyázatlan és műtrágyázott gyep kémiai összetétele, táplálóértéke, hozama és a húsló eltartó képessége. Mindkét munka a KE ÁTK-n, Kaposváron készült, alapvetően a felneveléssel, az értékelésben pedig a vágóhídi jellemzőkkel (hasított súly, vágási százalék) foglalkoznak. Szatai (2007) dolgozatában közöl egy kisebb táblázatot a lóhús kémiai összetételéről ( táblázat), de megjegyzi, hogy a saját kísérletéből ilyen elemzések nem készültek táblázat Megnevezés Néhány lóhúsrész kémiai összetétele (átlag ± SE) (Seong és mtsai, 2016 nyomán) Víz (%) Fehérje (%) Kollagén (%) Zsír (%) Koleszterin (mg/100 g) Energia (kcal/g) Bélszín 70,35±1,71 abcd 20,63±0,68 bc 1,57±0,30 cde 5,15±1,75 cde 79,50±10,05 a 1.516±730 Hátszín 69,10±1,54 d 21,44±0,73 a 1,48±0,22 de 5,18±1,85 cde 60,14±7,33 ab 1.772±130 Lapocka 70,16±1,6 bcd 19,69±0,67 e 2,10±0,20 b 5,30±1,11 cd 75,42±5,01 ab 1,832±111 Szegy 69,17±2,05 d 20,10±0,57 de 1,76±0,22 c 5,56±3,00 b 65,14±10,53 ab 1.276±935 Hasalja 71,69±0,85 a 21,28±0,46 a 1,58±0,15 cde 2,56±0,59 f 72,36±9,57 ab 1.605±130 Magas hátszín 70,69±0,99 abc 20,7±0,38 bc 1,60±0,18 cde 3,65±0,97 def 69,44±11,51 ab 1.759±38 Oldalas 65,06±2,62 e 19,07±0,77 f 1,64±0,29 cd 12,14±2,77 a 55,76±28,45 b 2.171±115 Lábszár 71,41±2,22 ab 20,99±0,72 ab 2,45±0,53 a 3,41±2,05 ef 63,18±24,9 ab 1.608±203 a f ugyanabban az oszlopban eltérő kitevővel található átlagok különbsége szignifikáns (p<0,05) A lóhús táplálóanyag-összetétele (Szatai, 2007) Víz (g/100 g) Fehérje (g/100 g) Zsír (g/100 g) N-mentes kivonat (g/100 g) táblázat BE (kcal/100 g) Rossier és Berger (1988) cit. Bodó (1992) ,4 nincs adat Makray (2000) 69,6 ± 3,3 21,2 ± 1,5 7,8 ± 4,2 0,65 nincs adat Bíró és Lindner (1995) 70 21,5 2,5 0,

112 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje Mi a különbség a lóhús és a marhahús között? A sokszor feltett kérdésre a MÉTE is adott egy választ (Zsarnóczay, 2013), miszerint táplálkozásbiológiai szempontból a lóhús kedvezőbb összetételű ( táblázat). Az adatok szerint a lóhús fehérjetartalma nagyobb, mint a marhahús különböző részeié, ugyanakkor zsírtartalma jóval kisebb, ezért energiatartalma is. Szénhidráttartalma (cukor) nagyobb, ezért íze édeskés, valamint vastartalma öt-hatszorosa a marhahúsénak. Színe miután vastartalma nagy sötétebb, mint a marhahúsé. Állománya tömöttebb, rostosabb a kisebb zsírtartalom miatt, valamint azért is, mert a ló többet és gyorsabban mozog, mint a szarvasmarha. A lóhús és a marhahús átlagos összetétele (Zsarnóczay, 2013) táblázat Marhahús Lóhús bél- lapocka szegy szín Energiatartalom, kj Fehérjetartalom, % 21,5 19,0 21,0 16,0 Zsírtartalom, % 2,5 4,4 6,2 21,0 Víztartalom, % 74,0 74,8 71,2 61,6 Szénhidráttartalom, % 0,9 0,6 0,6 0,5 Vastartalom, mg/100 g 9,0 1,6 1,6 1,9 Brazília jelentős lóhústermelő és szállító ország. Egyik egyetemén (Faculdade de Medicina Veterinária e Zootecnia Botucatu) a lóhúsokkal kapcsolatosan kiterjedt kutatások folynak. Vezető kutatójuk, Abrahão (2005) szerint a lovak vágóhídi darabolása hasonló, mint a marháké (legnépszerűbb darabok a rostélyos, a bélszín, a hátszín és a borda), de a lóhús sovány, kissé édes ízű, íze a marha- és az őzhúsé közötti. Több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmaz, mint a marha, és a három évesnél fiatalabb állatok húsának jobb az íze, mint az idősebbeké. Nemcsak rendszeresen vizsgálják a brazíliai lóhúsok kémia összetételét, hanem összehasonlításokat is végeznek más haszonállatok húsával. Ezek közül a kémiai összetételt az táblázat, az aminosav-összetételt pedig a táblázat mutatja táblázat Különböző haszonállatok húsának kémiai összetétele (100 g-ban) Összetevő Ló Ökör Szarvas Sertés Juh Víz Fehérje Zsír táblázat Különböző haszonállatok húsának aminosav-összetétele (100 g-ban) Aminosavak Ló Marha Juh Sertés aszparaginsav 2,46 2,08 1,76 2,21 Treonin 0,96 0,97 0,76 1,05 Szerin 0,88 0,84 0,57 0,87 Glutaminsav 3,49 3,22 2,80 3,62 Prolin 1,50 0,92 0,86 0,83 Glicin 1,08 1,10 1,12 0,95 Alanin 1,27 1,35 1,22 1,31 Valin 0,78 1,07 1,03 1,22 Metionin 0,54 0,56 0,45 0,62 Izoleucin 0,78 1,01 0,93 1,12 Leucin 1,52 1,83 1,50 1,93 Tirozin 0,70 0,76 0,65 0,81 Fenilalanin 0,80 0,88 0,76 0,94 Lizin 1,80 1,76 1,70 2,19 Hisztidin 0,85 0,71 0,61 1,05 Arginin 1,29 1,32 0,94 1,58 Cisztein 0,24 0,23 0,22 0,28 Triptofán 0,16 n.a. 0,20 nincs adat Újabban Németországban is sokat foglalkoznak a lóhússal, lómészárszékek és lóhúsból készült ételekre szakosodott vendéglők nyílnak. Az táblázat a hannover-i egyetem (Institut für Fleischhygiene an der Tierärztlichen Hochschule, Hannover) adatait mutatja be. Lengyel szerzők (Litwińczuk és mtsai 2008) hasonlították össze kifejlett vágólovak (73 kanca és 58 herélt) húsának a kémiai összetételét és fizikokémiai minőségét. A húsmintavétel a hosszú hátizomból (m. longissimus lumborum (LL)-ből, 111

113 A magyar hidegvérű ló A lóhús összetétele 100 g fogyasztható anyagban ( táblázat Táplálóanyagok (g) Ásványi-anyagok (mg) Lipidek (mg) Aminosavak (mg) Vitaminok (mg) Egyéb anyag (mg) Fehérje 20,6 Na 45,0 Palmitinsav 750 ARG 1790 A 0,020 Purin 200 Víz 75,2 K 330,0 Sztearinsav 110 HIS 870 E 0,230 Zsír 2,7 Mg 25,0 Olajsav 920 ILEU 1050 B1 0,110 Hamu 1,0 Ca 13,0 Linolsav 330 LEU 1610 B2 0,150 Mn 0,02 Linolensav 260 LYS 1570 Nikotinsav 4,600 amid Fe 4,70 Arahidonsav 55 MET 1280 B6 0,500 Cu 0,145 Koleszterin 75 PHE 720 B12 0,063 Zn 4,60 THR 910 P 0,185 TRP 120 Cl 9,0 TYR 670 Se 0,0006 VAL 1090 illetve a m. semitendinosus (ST)-ből) történt. A lovak Dél-Lengyelországból származtak, jól izmoltak, átlagosan 10 ± 0,33 évesek és súlyuk 460 kilogramm körül volt ( táblázat). A kísérletben a vágás utáni 45. percben, 24 illetve 48 óra múlva mérték a ph értéket az elektromos vezetőképességet és az aktuális hőmérsékletet, 48 óra múlva a víztartó képességet, egy öttagú bizottsággal vizuálisan a márványozottságot. Megállapították a szükséges nyíróerőt, a hússzín erősségét, elvégezték az alapvető kémiai elemzéseket és az eredményeket statisztikai módszerekkel értékelték. Az LL izomnak szignifikánsan kisebb értékű volt az elektromos vezetőképessége, a hőmérséklete és az elvágásához szükséges nyíróerő, azonban ez szignifikánsan nagyobb vízkötő kapacitással járt együtt. Az LL izomnak szignifikánsan nagyobb volt az intramuszkuláris zsír- (IMF-) tartalma, és ennek következtében nagyobb a kalóriatartalma, de egyidejűleg kevesebb vizet és fehérjét tartalmazott, mint az ST-izom. A növekvő márványozottsággal, az LL izom IMF-tartalma 2,79-ről 13,30 százalékra emelkedett, míg ugyanezen értékek együtt az ST izomban, 2,80-ról csak 6,45 százalékra módosultak. Általában a nagyobb húsmárványozottsággal együtt jár a víz- és a fehérjetartalom csökkenése, valamint a fehérje/zsír arány növekedése táblázat A kísérletben levágott lovak élő- és vágott tömege (Litwińczuk és mtsai., 2008) Átlag SE Min. Max. Vágás előtti tömeg (kg) 464,0 4,52 334,7 596,6 Hasított tömeg melegen (kg) 301,9 3,62 204,0 393,0 Hasított tömeg hidegen (kg) 291,3 3,50 198,8 383,6 Vágási százalék melegen 65,0 0,33 56,9 81,4 Vágási százalék hidegen 62,7 0,32 53,9 79,2 Abrahão (2005) adatai szerint, a lóhús vöröshús -nak tekinthető, kicsi a zsírtartalma, és 100 grammjában 175 kalória, 28 g fehérje, 6 g zsír, 5 mg vas, 55 mg nátrium, és 68 mg koleszterin van. Spanyol és olasz kutatók (Lorenzo és mtsai, 2014), kutatásaik alapján ugyancsak bizonyítottnak tartják a lóhúsfogyasztás kedvező hatását a humán táplálkozásban, mert a lóhúst kis intramuszkuláris zsír- és koleszterintartalom, viszonylag sok omega-3 zsírsav- és hemvas- tartalom jellemzi, valamint nagyon fontos forrása lehet az ásványi anyagoknak. Ugyanez a szerzőcsoport különböző kísérleteik eredményeit ismertetve mutatja be a lónevelésben és/vagy -hizlalásban a fajta, a keresztezés, a vágáskori 112

114 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje életkor és a testsúly, valamint nem utolsósorban a hízlalásvégi takarmányozás hatását. Nemcsak a húsipari vágóértékre, hanem a különböző testrészek, azon belül az izomcsoportok fizikokémiai tulajdonságaira és kémiai összetételére vonatkozóan is végeztek vizsgálatokat. Foglalkoztak a lóhúsfeldolgozás technológiájának kutatásával is, és bemutatják azon eredményeiket, amelyeket a szárazlókolbász-előállítással kapcsolatban értek el, vizsgálva a különböző mennyiségben hozzáadott sertéshátszalonna hatásait a végső minőség kialakításában és a kolbász élvezeti értékére. A nemzetközi szakirodalomban a lóhús gasztronómiai értékéről megjelent közlemények is meglehetősen változók, sőt például Paul Bocuse (1980), a világhírű francia séf 559 oldalas szakácskönyvében, sem McGee (2004) Food & Cooking enciklopédiájának 884 oldalán egyszer sem (!) szerepel a lóhús szó. Újváry 1942-ben megelégszik annak közlésével, hogy a ló legértékesebb húsa a vesepecsenye és a csikó húsa ízében hasonlít a borjúéhoz. A már idézett Larousse Gastronomic (2010) szerint puhasága miatt a lóhúst frissen, a levágást követő 2 4. napon belül lehet fogyasztani. Nem szükséges érlelni, sőt nyersen (lényegében tatár beafsteak gyanánt) is ehető, mivel az állatot nem érinti a TBC, s lényegében a Trichinella -fertőzöttség sem. A húsrészek többsége alkalmas gyors elkészítésre (steakek, hirtelen sültek). Szalonnával, esetleg sertéshússal keverve használják hentesáruk (mortadella, szárazkolbász) készítésére. Milánói szerzők (Del Bo és mtsai, 2013) számolnak be egy egészséges férfiönkéntesekkel beállított kísérletről, amelyben 52 vállalkozót véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport tagjai (n = 26) a 90 napos kísérletben hetente 175 g lóhúst fogyasztottak, a másik csoport (n = 26) pedig egyáltalán nem kapott lóhúst. A kísérlet előtt és után egyaránt vért vettek a résztvevőkből, és azt állapították meg, hogy a lóhúsfogyasztás szignifikánsan (P = 0,05) csökkentette a szérum összes és LDL-koleszterin- (22,6 illetve 29,1%-kal) és transzferin- (24,6%) szintjét. A vörösvérsejtekben ugyancsak szignifikánsan (P = 0,05), növekedett az összes zsírsav, a hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak és a DHA (dokozahexaénsav) mennyisége (7,8, 8, illetve 11 százalékkal). A kísérleti eredmények alapján megállapították, hogy a lóhús rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az omega-3 zsírsavak felvételének növekedéséhez és javíthatják az egészséges emberek vérének lipidállapotát, valamint vasellátottságát. Természetesen a lóhús fogyasztásának is lehetnek higiéniai veszélyei. Ezekre hívja fel a figyelmet Gil (2005), mert noha a legtöbb húst ott fogyasztják el, ahol azok keletkeznek, de a kivitel különösen nagy Amerikából, kisebb mértékű Kelet-Európából Nyugat-Európába és Japánba (mely utóbbi helyen nyersen is fogyasztják). Ezért ezeket a húsokat gondosan elő kell készíteni a fertőzések (Salmonella és Yersinia enterocolitica lehet viszonylag gyakrabban, a Trichinella ritkán) elkerülése érdekében. Felhívja a figyelmet arra, hogy a máj és a vese kadmiumtartalmát is célszerű ellenőrizni A lóhús a hazai és külföldi gasztronómiában Sajnálattal kell megállapítani, hogy amint arról már szó volt e fejezet korábbi részében, nem igen van hazai adat arról, hogy amennyiben elődeink egyáltalán fogyasztották a lóhúst, akkor mely húsrészekből és miképpen készítették el azt. Ami egyértelmű, hogy a különböző húsrészekből ugyanazok az ételek készíthetők el, mint a hasonló elnevezésű marhahúsokból. A lóhús fogyasztásának növelése a jövő egyik lehetséges célja, ezért a továbbiakban bemutatásra kerül néhány hazai és külföldi gasztronómiai érdekesség. Egy ritka, régi magyar recept amely Bornemissza Anna (1680) könyvében található, a következő: A vadlóhúst feketelével főzd, s ha megsütöd, jól megborsold, mert édes a húsa. Ha feketelében főzöd, elsőben sóban jól megfőzd; hadd hüljön meg, s csináld feketelével, magyar módon: tyúkvérrel, jó savanyún, s tedd belé a húst. Jóízű lesz. A Fővárosi Tanács Szociálpolitikai és Közművelődési Ügyosztályának 1915-ös Ételsorok és ételleírások c. egyik hadiszakácskönyvére hivatkozik Szécsi (2014), amelyben az áll, hogy a lóhús édeskés ízét adó glikogéntartalom miatt, a lóhúsból éppen úgy készítjük el a húslevest, mint a marhahúsból, csak jobban fűszerezzük. 113

115 A magyar hidegvérű ló Valamivel újabb, hogy Csáky (1929), A XX. század szakácsművészete c. munkájában már arról ír, hogy miután a lóhúsnak nagyobb tápértéke van a marhahúsénál, ezért a lóhúslevesnek erőteljesebb íze van. A készítésekor fontos az erősebb fűszerezés, amivel a lóhús édeskés ízét kell ellensúlyozni. Véleménye szerint a ló fejét, lábát és belső részeit nem szokták felhasználni, a lóbelet azonban egyes szalámit gyártók előszeretettel kapkodják el, lévén erősebb a marhabélnél. További hazai tapasztalatokhoz katonai vagy a háborús évekről szóló szakácskönyvekből lehet hozzájutni. Ezek közé tartozik Madár Lászlóné (1991) könyve a háborús évek ételeiről, aki szerint ló- és csikóhúsból ugyanazon ételek készíthetők, mint a marhahúsból. Az íze is olyan, csak valamivel jobban meg kell sózni. Tehát készíthető: húsleves fartőből és szegyerészből, vesepecsenye vadasan vagy beefsteaknek, rostélyos hagymásan, fokhagymásan, rakottasnak, akár paprikásan, a combrész bő hagymával párolva vagy szintén pácolva vadas pecsenyének, gombával sültnek, finomra darálva, fűszerezve pedig fasírozottnak. Véleménye szerint a csikóhús (comb vagy gerincrész) kirántva olyan omlós és ízletes, mint a borjúhúsból készült bécsi szelet. Elkészíteni is ugyanúgy kell. A közvélekedés szerint a cigány népcsoport tagjai előszeretettel fogyasztották a lóhúst. Ennek azonban a szakirodalmi megerősítése többnyire hiányzik. Csermer és mtsai, 1999-ben közzétették Cigány ételes könyv munkájukat, amelyben találhatók Cigány ételek lóból., Ebben ezt írják: A cigányok szeretik a lovat élve is, meg fazékban is. Néhány recept a könyvből: Lóhúsleves: ugyanúgy készül, mint a marhahúsleves, de jobban kell fűszerezni hagymával (60 dkg lóhús, 50 dkg marhacsont, 1 kis fej kelkáposzta, 2 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér és 1 csomó zöldje, 1-1 db kisebb zeller és karalábé, 1 1 db paradicsom és zöldpaprika, 3 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, gyömbér, só, bors). Lóhús rántva: A lóvesepecsenyét tejben kiáztatják, fűszerezik, panírozzák. Olyan finom, mint a marhabélszín (80 dkg lóbélszin, 2 3 dl tej, 10 dkg liszt, 3 tojás, 25 dkg zsemlemorzsa, olaj a sütéshez, só). Lóhús vadasan: A lóhúsból kitűnő vadast is lehet főzni, de töltött káposztát és minden mást is, amit a marhahúsból és sertéshúsból lehet (80 dkg lócomb, 1 1 db sárgarépa, petrezselyemgyökér, és zeller, 2 db vöröshagyma, 1 citrom, 2 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, 2 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál cukor, mustár, ecet, babérlevél, egész bors, só). Lópörkölt: Először érdemes kivéreztetni vízben a húst, aztán rakni föl sok hagymára, és jól meg kell szórni törött paprikával meg sóval (80 dkg lóhús, 4 db vöröshagyma, 1 db zöldpaprika, 1 kisebb paradicsom, 3 evőkanál olaj, pirospaprika, só). Lófasírt: Rögtön fel lehet ismerni sötét színéről: nyerít valósággal írták a vendéglátóipari egységek kirakataiba kirakott szép nagy golyókra az ötvenes években. Itt is be kell dobni a borstól a majoránnáig minden fűszert (60 dkg darált lóhús, 2 nagyobb vöröshagyma, 3 db zsemle, 2 tojás, 3 evőkanál zsemlemorzsa, olaj a sütéshez, paprika, majoránna, őrölt fekete bors, só). Közismert, hogy a franciák is szívesen fogyasztanak lóhúst. A következő recept: Sült lóhús őzsült módra a LAROUSSE gasztronómiai lexikonban, 2010-ben jelent meg (481. oldal). Kötözzünk össze konyhai zsineggel egy szép darab lókeresztfartőt (kb. 1,5 kg). Keverjünk össze 5 dl száraz fehérbort, ½ pohár borecetet, 3 4 evőkanál földimogyoró vagy napraforgóolajat, egy jó nagy fej meghámozott vöröshagymával, egy felaprított sárgarépával, két nagy gerezd szétnyomott fokhagymával, egy kevés aprított petrezselyemmel, egy ágacska kakukkfűvel, egy őrölt babérlevéllel, 2 3 szem szegfűszeggel és szemes borssal. Helyezzük be a húst a páclébe, és hagyjuk benne 36 órára, közben kétszer-háromszor fordítsuk meg. Mielőtt sütni kezdjük, itassuk le a húst, sózzuk és borsozzuk meg, és bőségesen kenjük meg olvasztott vajjal. Süssük 275 C-ra előmelegített sütőben, más húsokhoz hasonlóan kilogrammonként 25 perccel számolva. Amikor a sültet kivesszük, tartsuk melegen a szervírozó tálon; öntsük fel a sütőlevet a páclével, forraljuk be megfelelő sűrűségűre (azaz szükség esetén legírozzuk tejszínnel, sűrítsük tojás sárgájával) és passzírozzuk át. Adjuk a húshoz, tálaljuk vajban sült burgonyával és áfonyamártással vagy könynyű gesztenyepürével. 114

116 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje Egy edinburghi francia étteremben (L Escargot Bleu) nemrégiben egy steakkóstolót rendeztek. Kétfélét szolgáltak fel a résztvevő 12 gasztronómiai szakértő és séf részére, egy olyat amit Orkney marhából (híres fajta Nagy-Britannia legészakibb területéről) és egy másikat, amely Comtoas (francia fajta) ló húsából készült. A lósteak 12:0 arányban bizonyult jobbnak a bírálat alapján (Brandongaille, 2014). A japán (2007) konyha egyik érdekes étele a basashi (nyers lóhús). Ez nagyon vékonyra szeletelt fagyasztott nyers lóhús jég ágyon felszolgálva, általában valamilyen daikon-féle (egy japán retekféle-) forgácson, sűrű fokhagymakrémmel az oldalán. A jó basashi sötétvörös, íze sima és krémes. Azonban akkor, ha az étel túlságosan kiolvad, akkor az ízletes falatok nyúlós piros valamivé válhatnak, és az ízük túlságosan hasonlítani fog a kezeletlen nyers lóhúséhoz. A lóhús fogyasztása Németországban is határozottan emelkedik, csaknem kétszáz lómészárszék működik, és a szakosodott éttermek száma is eléri az ötvenet ( de/pferdeflsh/gast1.htm). Egy (először 1999-ben kiadott) német szakácskönyv ( Gut kochen, Pferdefleisch, lecker und vielseitig ) 58 különböző lóhúsból készíthető étel receptjét mutatja be (előétel (1), levesek (6), főételek (27), szendvicsek (6), lóhúsételek a nagyvilágból (7), steakek és rostonsültek (9), gyorsan elkészíthető könnyű ételek (2), töltelék áruk (6)). Egy szokatlan desszert különlegesség ebből a könyvből: Lóhússal töltött derelye ( tésztatáska ) vaníliaszósszal édes desszert egy kicsit más módon: A recept kombinálja a sült lóhús ízét az édes gyümölcsök aromájával. Az eredmény nem több mint ami a húsételek jellemzője, azonban tésztában tálalva, amely lehet utóétel (desszert), de adható akár kávéhoz is. Alapanyagok 4 személy részére: a töltelékhez: 250 g lóhús, füge, darált mandula, mazsola, szilva, szárított narancs (kevés), földidióolaj (v. más növényi zsiradék); a tésztához: 400 g liszt, 50 g vaj, 100 ml tej, 1 kocka élesztő, vaníliaszósz, porcukor. Elkészítés: a kelt tésztát a szokásos módon kell elkészíteni: a megdarált lóhúst rövid ideig, előmelegített serpenyőben a földidióolajban megpirítani. A húst ezután lehetőleg kisebb részekre még a serpenyőben szétosztani és a sütőzsiradékkal bekenni; a fügét, szilvát és a szárított narancsot kissé felaprítani; az átsütött húsmaszszát kihűlni hagyni, azután a fügével, a szilvával, a szárított naranccsal, a mazsolával és a mandulával összekeverni és jól átgyúrni; a kelt tésztát vékonyra kinyújtani, és azután cm-es oldalhosszúságú négyzetekre vágni; a tölteléket kis adagokban rátenni és táskákat formálni; a táskákat, kb. 15 percig, C-ra előmelegített sütőbe tenni és aranysárgára sütni. Tálalás: A táskácskákat vaníliaszósszal leönteni, porcukorral meghinteni. Hidegen vagy melegen fogyasztható. Adható hozzá tejszínhab és egy szelet ananász. Jó étvágyat! 115

117 A magyar hidegvérű ló 5.4. A lóhúsból készült élelmiszertermékek marketingje A világ népességének jelentős növekedése miatt már ma is az egyik legfontosabb feladat a gyarapodó lakosság ellátása jó minőségű, fenntartható és az emberi egészség megőrzése szempontjából biológiailag kedvező táplálóértékű élelmiszerekkel, amelyeken belül növekvő arányt kell képviselniük az állati eredetű élelmiszereknek. Vitathatatlan tény, hogy általában a hús az emberi táplálkozás nagyon fontos alkotóeleme. Az elmúlt ötven év során a Föld lakóinak száma több mint kétszeresére gyarapodott, miközben a világ hústermelése (1960 és 2012 között) több mint négyszeresére nőtt és ben már meghaladta 300 millió tonnát. Ugyanebben az időszakban a húsféleségek közül a legnagyobb ütemben, több mint tízszeresére nőtt a baromfihús termelése, amit csökkenő sorrendben a sertéshús négy és félszeres növekedéssel, majd a marhahús, a juh- és kecskehús, valamint az egyéb húsok követtek közel azonos mértékű, többnyire kétszeres aránnyal. Bizonyítékok vannak arra, hogy a lovak a háziasításuk előtti időszakban kizárólagosan emberi táplálékként szolgáltak. A régi barlangrajzok és lovakból származó csontok alapján egyértelműen kiderült, hogy a paleolitikum korszakában (i. e körül) a lovakat kizárólag a húsáért vadászták az akkori Nyugat-Európa területén (Edwards, 1998; Hintz, 1995; Peplov, 1998). A legújabb régészeti kutatások szerint a ló háziasítása az i. e. 4. évezred folyamán zajlott le Közép-Ázsia és Kelet-Európa területén. Ebben a korszakban a lóhús és a lótej még mindig az emberi táplálkozás fontos összetevője volt, ugyanakkor már igavonásra és munkára is használták a lovat (Peplow, 1998). A hátas állatként való hasznosítására egy jóval későbbi korban, az időszámításunk előtti körüli időszakban lehet bizonyítékot találni. Az ezt követő időszakban a lóhúsfogyasztás egyre ritkábbá vált döntően vallási, társadalmi és kulturális okokból (Fernández de Labastida, 2011). Ennek a folyamatnak egyenes következményeként a lóhús nem tudott népszerű táplálékká válni, ráadásul gyakran minősítették a szegényebb társadalmi osztályok eledelének, valamint az élelmiszerhiány és az éhínség egyik kényszermegoldásának. Napjainkban a ló erőteljes pozitív érzelmeket generál, a legtöbb ember számára a szeretetet, az ember-közeliséget jelenti, vagyis egyre inkább hobbiállatként tekintenek rá. Ugyanakkor elindult egy ezzel ellentétes folyamat is, a hústermelés célját szolgáló húslótenyésztés. Ennek következményeként az elmúlt században számos európai régióban a kistestű, alacsony élősúlyú helyi fajtákat lecserélték a termelékenyebb fajtákra, aminek következtében közülük több a veszélyeztetett állatfajták sorába került (FAO, 2015a). A vázolt folyamat végeredményeként azonban a globális lóhústermelés a világ hústermelésének még így is mindössze 0,25%-a (FAO, 2015b). Ha az egyes földrészek szerinti termelést elemezzük, akkor kijelenthető, hogy a lóhús 46%-át Ázsiában, 18%-át Európában, 4%-át Óceániában, míg 2%-át Afrikában állítják elő (FAO, (2015b). A lóhústermelés alakulása a világon A lóhús és a lóhúsból készített termékek előállítása jelentős eltéréseket mutat az egyes országok között is. Ázsiában a legnagyobb termelőországok a következők ( táblázat) táblázat A lóhústermelés alakulása néhány ázsiai országban Ország A lóhústermelés alakulása (év, tonna) Kína Kazahsztán Mongólia Kirgizisztán Japán Üzbegisztán Indonézia A évi termelés szerint csökkenő sorrendben Forrás: FAO Stat adatbázis, Production Livestock Primary A táblázat alapján nyilvánvaló, hogy Kína nemcsak Ázsia, hanem a világ legnagyobb lóhústermelője (193 ezer tonnával a világ termelésének 116

118 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje 26%-át adja). A második helyen Kazahsztán áll, ahol évente 75 ezer tonna lóhúst állítanak elő (a világtermelés 12%-a). Kiemelkedő arányú a termelés még Mongóliában és Kirgizisztánban, a többi országban az alapanyag-előállítás mennyisége nem éri el az 5000 tonna éves értéket táblázat A lóhústermelés alakulása néhány európai országban A lóhústermelés alakulása Ország (év, tonna) Oroszországi Föderáció Olaszország Lengyelország Ukrajna Franciaország Németország Horvátország Görögország Belgium Svédország Magyarország Cseh Köztársaság Szlovákia Málta A évi termelés szerint csökkenő sorrendben Forrás: FAO Stat adatbázis, Production Livestock Primary Európában a lóhústermelés Oroszországban, Olaszországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Franciaországban kiemelkedő, velük szemben az előállítás elenyésző Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Máltán ( táblázat). Ahogy látható, Magyarországon a lóhústermelés kifejezetten alacsony színvonalú, nem éri el az évi 100 tonna mennyiséget sem. Ebből logikusan következik, hogy a jelenlegi termelési szint mellett csak nagyon korlátozott lehetőségünk van a lóhúsból készült termékek értékesítésére és hatékony marketing tevékenység végzésére. A világ lóhústermelésében a felsoroltakon kívül kiemelkedő szerepet játszik még Mexikó (2012-ben tonna), Argentína ( tonna), Kanada ( tonna), Ausztrália ( tonna) és Brazília ( tonna). A lóhús kereskedelem és a lóhús-ellátottság alakulása A lóhús termelési paraméterei mellett legalább annyira fontos tényező a kereskedelem alakulása a világon. Ázsia mint a világ legnagyobb lóhústermelője nagyon kis mennyiséget vásárol külföldről és nem is ad el lényeges mennyiséget lóhúsból vagy abból készült termékekből (13 651, illetve 9007 tonna) (FAO, 2015b). A lóhús világkereskedelmében Amerika is elhanyagolható szerepet játszik, így a kereskedelem legfontosabb helyszíne Európa. Az országokra lebontott legfontosabb importáló, illetve exportáló államokat a táblázat mutatja be táblázat A legfontosabb lóhúsimportáló, illetve -exportáló országok 2011-ben A lóhús-kereskedelem alakulása (tonna) Ország Különbség Import Export (Import Export) Olaszország Oroszország Belgium Franciaország Hollandia Svájc Japán Kazahsztán Finnország Argentína n.a Kanada Mexikó Lengyelország Mongólia n.a Uruguay Románia Forrás: FAO, 2015b és Belaunzaran mtsai, 2015 alapján saját szerkesztés A világ legnagyobb lóhúsimportálói közé sorolható Olaszország, Oroszország, Belgium és Franciaország, ezekben az államokban a behozatal meghaladja az évi tonnát. Kivételes 117

119 A magyar hidegvérű ló helyzetben van Belgium, ahol mind a behozatal, mind a kivitel mennyisége több tonnánál. Svájc, Japán és Kazahsztán kizárólag külföldről vásárol, míg Finnországban a jelentős behozatal mellé elenyésző mértékű kivitel is társul. Hollandia külkereskedelmi egyenlege kiegyensúlyozott, vagyis az export és az import közel azonos mértékű. A bemutatott országok Hollandia kivételével nettó importőrök, amelyek Magyarország számára lehetséges felvevő piacokat jelenthetnek. A világ legnagyobb kiszállító országai közé sorolható Argentína, Belgium, Kanada, Mexikó és Lengyelország, kisebb mértékben pedig Mongólia, Uruguay és Románia. A felsorolt országok mindegyike nettó exportőr, vagyis ezen államok lehetnek a magyar kivitel legfontosabb versenytársai. Érdemes röviden megvizsgálni azt is, hogy hogyan alakul az egyes országok egy főre eső úgynevezett lóhúsellátottsága, ami a következőképpen számítható ki: termelés + import export elosztva a lakosság lélekszámával. Ennek alapján kijelenthető, hogy a világ átlagos lóhúsellátottsága mindössze 0,10 kg (Belaunzaran és mtsai, 2015). Ennél jóval kedvezőbb az ellátottsági szint Mongóliában (5,81 kg), Kazahsztánban (4,92 kg), Kirgizisztánban (3,50 kg), (Izlandon 2,19 kg), Svájcban (0,73 kg). De ide sorolható, Olaszország (0,73 kg), Belgium (0,58 kg), Oroszország és Finnország (0,5 kg mindkét országban), valamint Franciaország (0,27 kg) és Málta (0,26 kg). Annak ellenére, hogy Kína a legnagyobb termelő a világon, az egy főre vetített lóhúsellátottsága kifejezetten csekély, mindössze 0,14 kg, ami alig haladja meg a világátlagot. Az eredmények felhívják a figyelmet a lóhústermelés és -fogyasztás regionális különbségeire, valamint arra, hogy a lóhús különféle piacokon való értékesíthetősége kihasználatlan. Megfelelő marketingtevékenységgel, a kulturális akadályok legyőzésével, illetve a lóhúsból készült termékek előnyeinek hangsúlyozásával a fogyasztókat meg lehetne győzni az ilyen készítmények gyakoribb fogyasztásáról. A fogyasztói magatartás alakulása A szakirodalom áttekintése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy csak néhány esetben végeztek átfogó tapasztalati alapú kutatásokat a lóhússal kapcsolatos fogyasztói magatartásról. A Humane Society International nevű szervezet Belgiumban és Franciaországban végzett felmérést a lóhússal kapcsolatos fogyasztói szokásokról és attitűdökről (HSI, 2012). Az eredmények szerint Franciaországban a megkérdezettek mindössze 50 százaléka, Belgiumban 51 százaléka tartja elfogadhatónak a lóhús fogyasztását. Jelentős különbséget találtak a válaszokban a nemek között; Belgiumban a férfiak 60, a nők mindössze 42%-a tenne az asztalára a lóhúst, míg ugyanez Franciaországban 61, illetve 39%. A kutatás kitért arra is, hogy milyen gyakran fogyasztanak lóhúst a háztartások a vizsgált két országban. Erre utaló adatokat mutat be az táblázat táblázat A lóhúsfogyasztás gyakorisága Franciaországban és Belgiumban Egyetértés mértéke, % Állítások Franciaország Belgium Soha nem fogyasztottam és soha nem fogyasztanék lóhúst Soha nem fogyasztottam lóhúst, de a jövőben elképzelhetőnek tartom 5 5 Egyszer már ettem lóhúst Néhány alkalommal már ettem lóhúst Néha eszem lóhúst Gyakran eszem lóhúst 4 6 A valamilyen gyakorisággal fogyasztók aránya Forrás: HSI, A felmérés eredményei szerint mindkét országban azonosak a tendenciák a fogyasztási gyakoriságot illetően. A válaszadók 67 százaléka evett már valamilyen gyakorisággal lóhúst, ugyanakkor a valóban gyakori fogyasztás csak a lakosság 4 6%-ára jellemző. A megkérdezettek kereken egyharmada még nem evett lóhúst, 28 százaléka pedig a jövőben sem tervezi e termék étrendbe illesztését. Az eredményekhez azonban hozzá kell tenni, hogy a megkérdezettek közül sokan nincsenek tudatában annak, hogy a megvásárolt hústermék tartalmazott-e lóhúst, vagy sem. 118

120 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje A továbbiakban azt is megvizsgálták, hogy vajon a válaszadók tisztában vannak-e a lóhús származási helyével, vagyis azzal, hogy honnan származik a termék. A fogyasztók közül sokan gondolják úgy, hogy a megvásárolt termék az Európai Unió valamelyik országából származik, miközben Észak-Amerikát, azon belül Kanadát csak a franciák 1, míg a belgák 4 százaléka említette meg. Franciaországban a válaszadók 25, Belgiumban 43 százaléka nem tudott választ adni a feltett kérdésre, ami a fogyasztói ismeretek és attitűdök hiányát jelzi a termékkel kapcsolatban. Dél-Koreában HO és munkatársai (2009) elemezték a fogyasztói preferenciákat és attitűdöket. A megkérdezettek köre kizárólag a lóhúsfogyasztókra terjedt ki, vagyis az eredmények a már tapasztalattal rendelkező fogyasztók viszonyulásait tükrözik. A kérdőíves felmérés során a válaszadóknak hat általános tulajdonságot kellett értékelniük; a lóhús érzékszervi tulajdonságait és fizikai megjelenését, az egészségre pozitívan ható tulajdonságait, a származását, a fogyasztói árat és az egyéb jellemzőket. Az eredményekből kiderült, hogy az előtérbe helyezést és a vásárlást legnagyobb mértékben befolyásoló tényezők a következők; a termék biztonságos fogyaszthatósága, a termék származása, ára, valamint a hús sovány mivolta. A megkérdezett lóhúsfogyasztókat négy klaszterbe (szegmensbe) sikerült besorolni. Az első szegmentumba a származásra érzékeny fogyasztók (a válaszadók 25 százaléka), a másodikba az ár-érzékenyek (20%), a harmadikba a minőségorientáltak (15%) tartoznak, míg a negyedikbe a közömbösek (40%), akik nem mutatnak egyértelmű preferenciákat. A kutatás eredményei alkalmasak arra, hogy az egyes csoportokra irányított marketingstratégiát és marketing programot dolgozzanak ki a vállalatok, amelynek célja a lóhúsfogyasztás jelentős növelése. Magyarországon a KÓD Piac-, Véleményés Médiakutató Intézet végzett reprezentatív kérdőíves felmérést a lóhúsfogyasztásról ban. Az eredmények szerint a lóhús fogyasztása erősen megosztja a válaszadókat, elsősorban érzelmi-kulturális okokból. A magyar felnőttek valamivel több mint egyharmada (35 százaléka) fogyasztott már legalább egyszer lóhúst, vagy lóhúsból készült terméket, ez az arány jelentősen elmarad a belga és a francia szinttől. A rendszeres fogyasztók aránya mindössze 3%, ami nagyságrendjét tekintve megegyezik a Belgiumban és a Franciaországban mért értékkel. Jelentős a különbség viszont a lóhúst elutasítók arányában. Amíg Franciaországban és Belgiumban arányuk 28%, addig Magyarországon a megkérdezettek 61 százaléka még a jövőben sem tervezi a lóhús, illetve az abból készült húskészítmények fogyasztását. Azok, akik a közeljövőben elképzelhetőnek tartják a termék fogyasztását, döntően a éves diplomások közül kerülnek ki. A vonatkozó eredményeket az táblázat teszi közzé táblázat A lóhúsfogyasztási gyakorisága Magyarországon Válaszok Állítások megoszlása, % Soha nem fogyasztottam és soha nem fogyasztanék lóhúst 61 Soha nem fogyasztottam lóhúst, de a jövőben elképzelhetőnek tartom 5 Egyszer már ettem lóhúst 20 Néhány alkalommal már ettem lóhúst 12 Gyakran eszem lóhúst 3 A valamilyen gyakorisággal fogyasztók aránya Forrás: Kód, Jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes szociodemográfiai csoportok között. A férfiak 47 százaléka már legalább egyszer evett lóhúst vagy lóhúsból készített terméket, a nőknél ugyanez mindössze 25%. A fővárosban lakók körében lényegesen nagyobb a lóhúst már legalább egyszer kipróbálók aránya (53%), mint a többi városban (37%), illetve a kisebb településeken élőknél (21%). A legfrissebb tapasztalatok begyűjtése érdekében úgynevezett netnográfiai kutatással vizs gáltuk a lóhúshoz kapcsolódó internetes felületek tartalmát, hogy fogyasztói véleményeket, preferenciákat és attitűdöket keresve. A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az online közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets 2002). Információforrásként

121 A magyar hidegvérű ló nyilvánosan elérhető online kommunikációs csatornákat használtunk fel azért, hogy azonosítsuk és megértsük az on-line fogyasztói csoportok gondolkodásmódját és döntési mechanizmusait. Elsőként beazonosítottuk azokat a kulcsszavakat, amelyek a lóhúsfogyasztással kapcsolatba hozhatók. A kulcsszavakat beírtuk a Google Chrome böngésző keresőjébe, majd a beazonosított oldalakon vizsgáltuk a fogyasztói véleményeket és hozzászólásokat. A kulcsszavak találati eredményeit az táblázat tartalmazza táblázat A lóhúshoz kapcsolódó kulcsszavak találati eredményei Rangsor Kulcsszó Találat 1. Lóhústermék Lóhús Lókolbász Lóhúsbotrány A lóhús egészséges A lóhús ára Lóhúsból készült ételek Lószalámi Lópárizsi 318 Forrás: Saját kutatás, Összességében megállapítható, hogy nagyon kis találati eredményeket kaptunk a lóhússal kapcsolatban. Viszonylag nagy a lóhústermék és a lóhús találati száma, ugyanakkor a többi kifejezés csak elvétve fordul elő az online kommunikációs csatornákon. A pár évvel ezelőtt kipattant lóhúsbotrány hatása erősen érezhető a digitális térben, a kifejezés a negyedik helyen áll a találati rangsorban. Viszonyításként megvizsgáltuk a helyettesítő termékek találati adatait is. A sertéshús szó , a marhahús , a csirkehús , a baromfihús találati számmal büszkélkedhet. Az eredmények jelzik, hogy a különböző húsfélék közül éppen a lóhússal kapcsolatos kifejezéseknek a legkisebb a találati száma, ami ismét felhívja a figyelmet a fogyasztói érdeklődés hiányára. A kulcsszavak keresése után a lóhússal kapcsolatos fogyasztói véleményeket is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy ez a piaci termék egyáltalán nem foglalkoztatja a különböző internetes fórumok, illetve közösségi oldalak csoportjait. Nagyobb érdeklődést váltott ki a lóhúsbotrány, amely azonban gyorsan lecsillapodott. Ezenkívül csak néhány esetben kérdeztek rá a lóhús, vagy a belőle készített termékek beszerzési lehetőségeire. A fogyasztók egy része tisztában van azzal is, hogy csak nagyon nehezen lehet beszerezni lóhúsból készült élelmiszereket, miközben egy szűk fogyasztói csoport igényelné az ilyen típusú termékeket (pl. lópárizsi). A kommentálók egy része érzelmi okokból sarkosan elutasítja a ló élelmiszercélú hasznosítását, ami talán a termékek piaci elterjedésének a legerősebb gátja. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy nincsenek kiforrott fogyasztói szokások, és főként nincsenek kialakult attitűdök Magyarországon a lóhússal kapcsolatban. A különböző országokban készült felmérések eredményei mind arra utalnak, hogy regionális és kulturális különbségek vannak a lóhús és az abból készült termékek fogyasztásában. Európa nyugati felében a vásárlók viszonylag nyitottak az ilyesféle élelmiszerek fogyasztása iránt, hazánkban viszont kiemelkedően nagy az elutasítók aránya. Ezzel szemben Ázsiában, ahol a lóhúsfogyasztásnak nagyobb hagyománya van, már kialakultak azok a szegmensek, amelyek megcélzása differenciált marketingprogramokkal lehetséges. A lóhús mint funkcionális élelmiszer Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban az ún. civilizációs betegségek rohamos terjedése következett be. Az általuk okozott halálozások már jó ideje a legnagyobb arányúak. A szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a rosszindulatú daganatok és a légzőszervi betegségek az összes halálozás 63 százalékát teszik ki évente a világon, míg a globális betegségek 45,9 százalékáért felelősek (WHO, 2012). A vázoltak új kihívások elé állítják az élelmiszeripart: olyan új élelmiszerek fejlesztését teszi szükségessé, amelyek egészségvédő hatásuk révén lassítják az emberiséget sújtó civilizációs 120

122 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje betegségek terjedését, és egyúttal az idősödő társadalmaknak is egészségben hosszan eltöltött élettartamot kínálnak. Az alkalmazkodási folyamat biztos jele, hogy egyre nő azon élelmiszerek száma a piacon, amelyeknek a kiváló élvezeti értékük mellett még egy vagy több táplálkozásbiológiai előnye is van. Az ilyen típusú élelmiszereket a szakma funkcionális élelmiszereknek nevezte el (Bíró, 2004), a fogalom azonban jogi értelemben nem szabályozott úgynevezett virtuális élelmiszerkategória (Lelovics, 2010; Lugasi, 2008). A vöröshúsok között a lóhúst gyakran illetik diétás jelzővel, döntően kis zsírtartalmá nak és kedvező zsírsav-összetételének kö szön hetően (Lorenzo, 2013; Lorenzo & Pateiro, 2013). A lóhús, összehasonlítva a sertés-, a marha- vagy a baromfihússal, kisebb zsírés koleszterintartalomú, ráadásul viszonylag nagy az n-3 zsírsavtartalma. A lóhús rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a teljes és az LDLkoleszterin bevitelének csökkentéséhez, egyúttal javíthatja az úgynevezett omega-3 indexet és a szervezet vasstátuszát (Del Bo és mtsai, 2013). Mindennek oka a ló táplálkozási módjában keresendő (sok zöld- és szálas takarmány). A leírtak alapján a lóhús kiváló kiegészítője lehet az egészségtudatos táplálkozásnak, amelynek célja a normális testtömeg megtartása, vagy annak érdemi csökkentése. A leírtak alapján a lóhús a marhahús helyettesítő terméke lehet. Az előzőekben bemutatott táplálkozás-élettani előnyöknek köszönhetően a lóhús és az abból készített termékek funkcionális élelmiszernek tekinthetők, ezért a belőle készült termékek piaci pozícionálását az egészségtrend mentén is el lehet végezni. A lóhúsból készült funkcionális élelmiszerek eladhatóságában kiemelt szerepe lehet az úgynevezett táplálkozásmarketing- tevékenységnek. A táplálkozásmarketing angol megfelelője az úgynevezett nutrimarketing, amely az angol nutrition és marketing szóból képzett szóösszetétel. A kifejezés arra utal, hogy a vevők és a társadalom hosszú távú érdekeinek figyelembevétele megkívánja olyan élelmiszerek kifejlesztését, amelyeknek amellett, hogy ízletesek, még egy vagy több táplálkozási (funkcionális) előnyük is van. Ebből következően a táplálkozásmarketing azokat az élelmiszereket helyezi középpontba a piacon, amelyeknek valamilyen egészségvédő (funkcionális) tulajdonságuk van. A táplálkozásmarketing eszközrendszere nem tér el az általános marketingben alkalmazott módszerekétől. Kiemelt figyelmet kap a célcsoportok meghatározása, a termékfejlesztés és az innováció, a fogyasztói magatartás elemzése, a márkázás, valamint a marketingkommunikáció. A marketingstratégia alapjai Az eddig leírtak azt bizonyítják, hogy a lóhús, illetve a lóhúsból készült termékek fontos alkotóelemei lehetnének az egészséges táplálkozásnak. Ennek ellenére a lóhús fogyasztása néhány hagyományosan lóhúsfogyasztó országot leszámítva elsősorban kulturális okok miatt alacsony színvonalú. A lóhúsfogyasztás érdemi növelésének egyik, ha nem a legfontosabb eszköze a hatékony és hatásos marketingtevékenység, amelynek legfontosabb elemeit ismerteti a fejezet. Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy a lóhús esetében igényeket, illetve keresletet kell teremteni, mivel nincs kialakult attitűdrendszer a termékkel kapcsolatban. Ha sikerül felkelteni a fogyasztók érdeklődését, akkor a marketing eszközrendszere segítségével olyan termékek fejleszthetők ki, amelyek megfelelnek a vásárlók elvárásainak. A továbbiakban a marketing stratégia legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre. A marketing modern értelmezése A marketing modern megfogalmazásai túlmutatnak az egyszerű piaci cserére irányuló meghatározásokon. Középpontba kerülnek a fogyasztói szükségletek és igények, a társadalom hosszú távú érdekei (pl. környezetvédelem, az ember egészségének fenntartása), a marketing szemléletmódként való meghatározása. A marketing vállalati szemléletmódként is jellemezhető. Ennek alapján a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amely a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozza. Tágabb értelemben a marketing szervezeti ténykedés és eljárás, amelynek célja értékek teremtése, kommunikálása és eljuttatása a fogyasztókhoz. Feladata a fogyasztói kapcsolatok szervezése olyan módon, hogy szervezetnek és a vevőknek egyaránt nyereséget hozzon a (Ama, 2004). 121

123 A magyar hidegvérű ló Mindkét fogalomban megjelenik a vevőközpontúság, a fogyasztói szükségletek és igények kielégítése, valamint a vevőérték meghatározása. A lóhúsból készült élelmiszerek gyártóinak ezért az első feladatuk egy átfogó piackutatás lebonyolítása, ami döntően a lehetséges célcsoportok meghatározását, illetve a megkülönböztető piaci helyzet kialakítását jelenti. Ha a piackutatás során sikerült igazolni a lehetséges célcsoport(ok) meglétét és annak méretét, akkor tervszerűen kidolgozható a marketing eszközrendszere vagyis a marketingmix. Lényegében ezt a megközelítést hangsúlyozza a marketingorientált szemléletmód is. A marketingkoncepció szerint a szervezeti célok elérésének kulcsa a célpiacok szükségleteinek és igényeinek megismerése és a konkurenciánál hatékonyabb és hatásosabb kielégítése a vonzóbb vevőérték megteremtése érdekében (Kotler és Keller, 2012). A marketingelgondolás négy alappilléren nyugszik: célpiac-központúság, vevőirányultság, integrált marketing és nyereségesség. A célpiac-központúság azt jelenti, hogy egyetlen vállalat sem működhet minden piacon és nem elégíthet ki minden fogyasztói igényt. A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha körültekintően meghatározzák piacaik határait és minden célpiacra kidolgozzák testre szabott marketingprogramjaikat. Ezt nevezzük differenciált marketingmegközelítésnek. Jó példa lehet erre a férfiak számára kifejlesztett lókolbász, amely a kiváló élvezeti értéket és a pikáns férfias ízeket helyezi a marketingkommunikáció középpontjába. A vevőorientáltság azért fontos szempont, mert a vállalat csak akkor lehet sikeres, ha a célpiacok meghatározása mellett gondosan elemzi a kiválasztott piacok fogyasztóinak szükségleteit és igényeit. A modern marketing egyik legfontosabb feladata megérteni a fogyasztók kívánságait és vágyait, majd jobban kielégíteni azokat, mint a versenytársak. Példánknál maradva nem elegendő a pikáns lókolbászt kedvelő férfiak szegmensének azonosítása, legalább ennyire fontos e réteg fogyasztói szokásainak, életstílusának feltárása. A vállalatnak nagy elégedettséget vagy elragadtatást kell elérnie, mivel ez vezet a márka iránti érzelmi kötődéshez, amelynek végeredménye a márkahűség és a teljes vevői elégedettség. Az integrált marketing azt jelenti, hogy a vállalat minden részlegének és munkatársának együtt kell működnie a vevő kiszolgálásában, ugyanis csak így lehet sikeres. Ebből természetesen az is következik, hogy nem elég, ha csupán a vállalati marketingszakember lesi a fogyasztók igényeit. Ma már egyre több vállalat minden munkaköri leíráshoz egy kiegészítést csatol, amely arról szól, hogy az adott munkakör hogyan segíti a vevő elégedettségének erősítését. Kijelenthető, hogy a munkatársak vevőközpontúságának megteremtése és folyamatos fejlesztése az alapja a kiváló piaci marketingtevékenységnek a lóhús esetében is. A nyereségesség. A marketingelgondolás végső célja segíteni a szervezetet céljai elérésében. A versenyszférában működő vállalatok legfőbb célja a nyereség, amit azonban nem fő célkitűzésként, hanem a jól végzett munka melléktermékeként kell elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatnak csak akkor van bevétele, ha a fogyasztók szükségleteit, igényeit és vágyait a versenytársakénál hatékonyabban és hatásosabban elégíti ki. A marketingmix elemei A legelterjedtebb marketingmix meghatározása McCarthy nevéhez fűződik, aki a marketing eszközeit négy fő csoportba sorolta és az angol kezdőbetűk szerint 4P-nek nevezte el. A 4P fő csoportjai a termékpolitika (product), az árpolitika (price), az értékesítési politika (place) és a kommunikáció (promotion). A marketingmix a vállalati marketingeszközök különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja. Az egyes csoportokba tartozó eszközökről és tevékenységekről az táblázat nyújt részletes tájékoztatást. A leírtak figyelembevételével a vállalatnak a marketing-eszközrendszerét úgy kell összeállítania, hogy az egyes marketingeszközök olyan kombinációja jöhessen létre, amely legjobb esetben optimális megoldást jelent a célpiac kiszolgálására. Erre példa a kiváló minőségű termék magas árszint különleges üzlettípus presztízsteremtő reklám mint marketingmix-kombináció. A lóhúsból készült élelmiszerek ebbe a csoportba tartozhatnak, vagyis a vállalatok a termékek elállításakor inkább a minőséget helyezik előtérbe az árakkal szemben. E helyzet ellentettje 122

124 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje az átlagos minőség alacsony ár intenzív értékesítés vásárlásösztönzés eszközkombináció, amely a hazai élelmiszerpiacon tapasztalható nagyfokú fogyasztói árérzékenység miatt reális megoldás lehet egyes vállalatok számára táblázat A marketingmix eszközcsoportjai és fontosabb tevékenységei eszközcsoportjai Termékpolitika (Product) Árpolitika (Price) Értékesítési politika (Place distribution) Kommunikáció (Promotion) Forrás: Szakály, A marketingmix tevékenységei Termékfejlesztés Csomagolás, formatervezés Minőségszintek meghatározása Márkázás Ármeghatározás Hitelek, árkedvezmények Katalógusárak Költségvizsgálatok Értékesítési utak tervezése Logisztika és fizikai elosztás Hálózatsűrűség tervezése Kereskedelmi partnerek kiválasztása Reklám Vásárlásösztönzés Közönségkapcsolatok (PR) Személyes eladás Direkt marketing A marketing tipikus 4P eszközrendszerét ugyanakkor sokan kritizálják amiatt, hogy az túlságosan eladócentrikus, és kevésbé koncentrál a vásárlók szükségleteire és igényeire. Az utóbbi években ezért fogalmi szinten elterjedt az úgynevezett 4C elmélet, amelynek középpontjában a vevő áll ( táblázat). A táblázat alapján a következő fontos megállapítások tehetők a lóhúsból készült élelmiszerekkel kapcsolatban. A vállalatoknak nem a termékre, hanem a fogyasztók igényeire kell összpontosítani, amihez viszont piackutatásból származó tájékoztatóadatokra van szüksége. A termék ára a vásárlók számára valójában költséget (kiadást) jelent, vagyis a vevő azt a terméket fogja megvásárolni, amelyik a legjobb költség/érték arányt képviseli számára. Napjainkban a vevők már nemcsak a hagyományos értékesítési csatornákon keresztül szerzik be az élelmiszereket, hanem egyre jobban terjednek a kényelmes disztribúciós formák, mint például az internetes vásárlás, a teleshop vagy a házhoz szállítás. A célcsoportot azon az értékesítési csatornán keresztül kell kiszolgálni, ahol ők szeretnének vásárolni, és ezt a vállalatoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük. Ugyanez vonatkozik a marketingkommunikációra is a vevőket azokon a csatornákon kell megszólítani, amelyeket jellemzően használnak. A 4P és a 4C eszközrendszere táblázat A marketing eszközrendszere 4P (eladóra összpontosít) 4C (vevőre összpontosít) Fogyasztói igények Termék (Product) (Consumer demands and needs) Ár (Price) Költség (Cost) Értékesítés (Place) Kényelem (Convenience) Kommunikáció Kommunikáció (Promotion) (Communication) Összefoglalva, a fogyasztói magatartás nagymértékben differenciálódott, az élelmiszerpiac egyre kisebb csoportokra (szegmentumokra) tagolódik, egyre több piacirés (niche) jelenik meg, amelyekben a fogyasztók sajátságos igényeket fogalmaznak meg a termék jellemzőivel, árával, értékesítési és kommunikációs csatornáival kapcsolatban. A lóhúsból készült élelmiszerek gyártóinak mindez kiváló lehetőséget teremt, mivel lehetséges fogyasztóik sajátságos igényeket támasztanak a termékekkel szemben, a piac mérete korlátozott, így a versenytársak száma egészen kevés lehet, ezért az árszint magasabb lehet, de a vevők ár-elfogadási hajlandósága is kedvezőbb. A termékpolitika eszközei Mindenekelőtt célszerű pontosan meghatározni, hogy marketingszempontból mit értünk terméken. Egyszerű és tömör megfogalmazásban termék mindaz, ami a piacon a szükségletek és az igények kielégítésére felkínálható (Kotler és Keller, 2012). A meghatározásból egyértelműen látszik, hogy a terméket valamilyen igény 123

125 A magyar hidegvérű ló kielégítésére vásárolja meg a vevő, és nem elsősorban azért, hogy birtokolja. Az élelmiszereket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni. Ennek megfelelően az élelmiszeripari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket, élményeket kell eladniuk a piacon (Szakály, 2001). A marketing-szakirodalom szerint a termékek különböző szintjeit lehet megkülönböztetni (Levitt, 1980; Wierenga, 1982; Kotler és Keller, 2006). Az egyik leggyakrabban használt felosztás a termék öt szintjének meghatározása ( táblázat) táblázat A termék öt szintje, avagy a vevőérték-hierarchia lóhúsból készült élelmiszereknél A termékszint megnevezése Elemi haszon/alaphasznosság Alaptermék Elvárt termék Bővített/kiterjesztett termék Potenciális termék Lóhúsból készült élelmiszerek Kiváló íz, egészségesség A tárgyiasult élelmiszer Nagy élvezeti értékű és egészséges élelmiszer Különböző egészségvédő komponensek hozzáadása Bio- és funkcionális élelmiszerek Forrás: Kotler és Keller, 2012 alapján saját szerkesztés. A legalapvetőbb szint az elemi haszon vagy az alaphasznosság, ami a lóhúsból készült élelmiszerek esetében a kiváló íz, az egészségesség, avagy a jóllakottság érzete. Élelmiszereknél azokat a tulajdonságokat (előnyöket) kell beépíteni, amelyek a vevők számára a legfontosabbak. Számos felmérés és tanulmány igazolja, hogy élelmiszer-vásárláskor a fogyasztók számára a két legfontosabb előny a magas élvezeti érték és az egészségesség. A második szint az alaptermék, amelyet a gyártók piacra visznek, pl. lókolbász, lópárizsi, vagy éppen szalámi formájában. Az alaptermék már hordozza azokat a főbb értékeket (előnyöket), amelyek az elemi haszon szintjén megfogalmazhatók. Az elvárt termék szintjén célszerű azokat a tulajdonságokat beépíteni a termékbe, amelyeket a fogyasztó a terméktől elvár, vagyis a lóhúsból készült párizsi vagy kolbász legyen ízletes és táplálóanyagokban gazdag. Magyarországon az élelmiszerek legtöbbje megfelel ezeknek az elvárásoknak, ezért ez a szint nem különbözteti meg egymástól az egyes készítményeket. A negyedik szinten a vállalat létrehozza az úgynevezett bővített vagy kiterjesztett terméket, amely a fogyasztó várakozásain (elvárásain) túli vágyainak felel meg. Ilyen előnyök lehetnek élelmiszerek esetében az egészségesebb termékváltozatok, amelyek egyik megoldása a különböző egészségvédő összetevőkkel való dúsítás. A táplálkozás-élettani előnyök mellett bővítésnek minősülnek az új ízváltozatok, a vásárlás ösztönzésére szolgáló egyet fizet, kettőt kap típusú akciók, avagy az egy termékben 30 százalékkal több van reklám-megfogalmazások. A vállalatoknak elemi érdekük a bővített szinten történő termékfejlesztés, mivel a termékkategóriák legtöbbje a piacérettségi állapotában van. Az érett piac fő jellegzetessége pedig az, hogy az ágazati forgalom érdemlegesen már nem nő, a versenytársak ezért csak egymás rovására tudnak terjeszkedni. Emiatt kénytelenek új termékjellemzőket felkutatni, amire élelmiszerek körében legjobb példa a táplálkozási orientációjú gyártmányfejlesztés. Ha az új tulajdonság (jellemző, előny) bevezetése sikeres, akkor az úttörő a többi vállalat rovására megnöveli piaci részesedését, és ebből eredően nagyobb nyereségre tesz szert. A többi vállalat természetesen igyekszik az új tulajdonságot lemásolni, s ezzel az eredeti jellemző elveszíti meghatározó jellegét. Ez a törvényszerűség egyúttal azt is jelenti, hogy a bővített termékszint elvárt termékszintté fog átalakulni. A leírtak ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a vállalatoknak az érett piacokon folyamatos innovációra, kutatásfejlesztésre kell törekedniük, mivel csak így őrizhetik meg erős versenyhelyzetüket. Az ötödik szinten helyezkedik el az a lehetséges termék, amely magában foglalja mindazokat a lehetséges bővítéseket (fejlesztéseket), amelyeken a termék a későbbiekben még keresztülmehet. A bővített termék azt fejezi ki, hogy mi van a termékben ma, a lehetséges termék pedig azt, hogy mivé válhat a jövőben (pl. biofunkcionális élelmiszerek a lóhúsból készült termékek piacán). 124

126 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje Az árpolitika eszközei A termékverseny mellett az árverseny szerepe is kiemelkedő, mivel a vállalatok piacrészesedését és nyereségét továbbra is jelentős mértékben az ár határozza meg. Az ár az egyetlen olyan elem a marketing-mixben, amely jövedelmet eredményez, az összes többi (termék, elosztás, kommunikáció) költséget jelent. Az ár egyúttal a marketing-mix legrugalmasabb eleme; gyorsan változtatható, nem úgy, mint pl. a termékjellemzők, az értékesítési csatornák, avagy a hirdetések. Ennek ellenére az árképzés nagyon sok vállalatnak jelent gondot. A leggyakoribb hibák közé sorolható, hogy az árképzés túlságosan költség-centrikus (kevésbé vagy egyáltalán nem veszi figyelembe a kereslet változásait), az árakat nem elég gyakran vizsgálják felül, ezért nem tudják kihasználni a piac és a kereslet változásait. További nehézséget jelent, hogy az árakat sokszor a marketing-mix többi elemétől függetlenül határozzák meg, valamint az árak gyakran nem szóródnak eléggé a különböző termékek és piaci csoportok között. Felmerül a kérdés, vajon a lóhúsból készült élelmiszerek gyártói új termékeik bevezetésekor, milyen stratégiát folytassanak az ár és a marketingkommunikáció függvényében? A lehetséges piacra lépési stratégiákat foglalja össze az ábra. Ár Promóció Nagy Kicsi Nagy Gyors lefölözés Lassú lefölözés Kicsi Gyors behatolás Lassú behatolás ábra. A bevezetési szakasz stratégiái Forrás: Kotler és keller, A lóhús és az abból készült termékek piaci be vezetésekor a két legvalószínűbb stratégia a gyors és a lassú lefölözés. Az első esetben a terméket drágán, erőteljes hírveréssel viszik piacra. A magas ár a nyereség maximalizálása miatt szükséges, az erőteljes tájékoztatás pedig a piac telítésének gyorsítását célozza. E stratégia akkor alkalmazható sikeresen, ha a lehetséges fogyasztói körnek jelentős része nem tud a termékről akik tudnak a termékről, meg akarják azt vásárolni még magasabb áron is a cég nem tart a versenytársaktól, és termékét meg tudja védeni azoktól. A lóhúsból készített élelmiszerek esetében mindhárom feltétel fennáll, vagyis a célpiac vásárlói nem ismerik a terméket, és a feltételezés szerint van egy olyan fogyasztói csoport, amelyik drágábban is megveszi a terméket, a versenytársak pedig csak korlátozott számban vannak jelen a piacon. A vázolt stratégia feltételezi, hogy a vállalat erőforrásai lehetővé teszik a jelentős marketingkommunikációs kiadások fedezését. A második esetben (lassú lefölözés) a termék magas árszinten enyhe tájékoztatási szint mellett jelenik meg a piacon. A magas árszint ismét a nyereség maximalizálását szolgálja, a kis költségvetésű hírverés a marketingkiadások visszafogását teszi lehetővé. E stratégia nagy nyereséggel kecsegtet, ha a piac mérete korlátozott a lehetséges fogyasztók zöme tud a termékről a vevők hajlandók a drágább terméket is megvásárolni a várható versenytől nem kell félteni a terméket. Ez a stratégia akkor működőképes, ha az élelmiszer fogyasztói körének jelentős része már ismeri a terméket, és a fogyasztók inkább a minőségre, mint az árra érzékenyek. A lassú lefölözéses piacra lépés feltétezi, hogy a várható versenytől nem kell félteni az új készítményt. Ha a vállalat döntött a piacra lépési stratégiáról, akkor az árak megállapítására három lehetősége van. Mégpedig az árat a költségekhez köti az árat a versenytársak áraihoz köti inkább a piaci kereslet jelenti az ármeghatározás kiindulópontját. Természetesen a vállalatok valamilyen mértékben mindegyik szempontot figyelembe veszik az árképzéskor, azonban valamelyik minden esetben domináns. A sikeres piaci helyzet megszerzése érdekében a lóhúsból készült élelmiszereknél az árképzés kulcsának nem az eladó költségeit, hanem a vevő által elismert értéket kell tekinteni. Az elismert 125

127 A magyar hidegvérű ló érték elvének kulcskérdése, hogy miként viszonyul a piac az ajánlott termék értékéhez. Az árak helyes meghatározásához ezért feltétlenül szükséges előzetes piackutatást és árrugalmasság-vizsgálatokat végezni. Az értékesítési csatorna politika eszközei Az élelmiszer-gazdaság legtöbb szereplője közvetítők bevonásával viszi piacra termékeit. A marketingközvetítők marketingcsatornát alkotnak. A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeként a termék vagy a szolgáltatás használatra vagy fogyasztásra rendelkezésre áll (Kotler és Keller, 2012). Minden közvetítő, aki részt vesz abban a munkában, amely a termék és tulajdonjogának eljuttatását jelenti a végső felhasználóhoz, a csatorna egy-egy szintjét jelenti. Természetesen a lóhús előállítója és a végső vevő is teljesít valamit, ezért ők is a csatorna részét képezik. A zérószintű csatorna (más néven közvetlen marketingcsatorna, direkt marketing) azt jelenti, hogy a termelő közvetlenül a végső felhasználónak, a fogyasztónak adja el a lóhúsból készített élelmiszereket. Ilyen típusú értékesítés pl. a háztól való értékesítés, a saját boltban vagy a helyi (termelői) piacon történő eladás. Az úgynevezett rövid élelmiszer-ellátási lánc éppen a közvetlen értékesítésre helyezi a hangsúlyt. Az egyszintű csatorna egyetlen közvetítőt, jellemzően a kiskereskedőt tartalmazza. Ez az értékesítési forma leginkább akkor jellemző, ha egy ország (régió) élelmiszer-kiskereskedelmét láncokba szerveződő kiskereskedelmi áruházak uralják, amelyek központosított beszerzési rendszerük révén nem vesznek igénybe független nagykereskedőt. A lóhúsból készült élelmiszerek jellemző eladási helye ebben az esetben a diszkontáruház, a szuper- és a hipermarket. A kétszintű marketingcsatornában már két közvetítő is tevékenykedik, nevezetesen egy nagy- és egy kiskereskedő. Ha az adott ország (régió) élelmiszer-kiskereskedelme atomizált, vagyis sok kisméretű élelmiszerüzlet jellemzi a piacot, akkor szükség van független nagykereskedőkre is. A kiskereskedelemben az uniformizáltságot a rendszerváltás után az értékesítési formák változatossága váltotta fel. A kis élelmiszerboltok mellett megjelentek a multinacionális diszkontáruházak, a hiper- és szupermarketek, a magyar beszerzési társulások, valamint legújabb formaként az online marketingcsatorna (pl. a Tesco online értékesítési rendszere). Felmerülhet a kérdés, vajon a fogyasztók a különböző húsféléket, köztük a lóhúsból készült termékeket hol vásárolják meg legszívesebben? Egy 2015-ben készült országos reprezentatív kérdőíves fogyasztói felmérés (Szakály, 2015) igazolta, hogy a magyar lakosság a különböző húsféléket szívesebben vásárolja húsboltokból. A második helyen jellemzően a nagy hipermarketláncok jelennek meg lehetséges vásárlási helyszínként, míg harmadik helyre a (termelői) piac került. Az eredmények arra utalnak, hogy a fogyasztók előnyben részesítik a szakértői csatornákat, illetve a szervezetlen értékesítési formákat a húsok vásárlásakor. A kommunikációs politika eszközei A modern marketing többet jelent, mint az új termékek fejlesztése, a vonzó árak kialakítása vagy a termékek eljuttatása a célpiacra. A vállalatoknak kommunikálniuk is kell célfogyasztóikkal a vevők tájékoztatása és figyelmük felkeltése céljából. A tipikus marketingkommunikációs mix öt, funkciójában jól elkülönülő kommunikációs formát tartalmaz. A reklámáruk és szolgáltatások megvételére bátorító, nem személyes kommunikációs csatorna, amely hatását tekintve hosszú távú, azaz kiválóan alkalmas a termékkel szembeni márkahűség kialakítására. Emellett a hírverés abban is hatásos, hogy általa nagyszámú, földrajzilag szétszórt vevőt viszonylag kis költséggel lehet elérni. A vásárlásösztönző módszerek a hirdetésekkel ellentétben inkább rövid távú (gyors, azonnali, erőteljes) hatást tudnak elérni, mivel elsősorban a termék kipróbálására vagy megvásárlására ösztönöznek, így kevésbé alkalmasak a hosszú távú márkapreferenciák kialakítására. Az úgynevezett közönségkapcsolatok (PR) azoknak a programoknak az összessége, amelyek a cég imázsának javítását vagy egyes termékek kipróbálásának ösztönzését szolgálják. A PR nagy előnye az előző kétféle kommunikációs formával szemben, 126

128 5. A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje hogy hatása semleges, vagyis a vevő elsősorban nem értékesítési célzatú, hanem inkább hiteles reklámüzenetként fogadja a vállalati tájékoztatást. A személyes eladás egy vagy több lehetséges vevővel folytatott személyes kommunikáció. Az élelmiszerek piacán szerepe elsősorban a közvetítőkkel történő kapcsolattartásban testesül meg. A direkt marketing közvetlen kommunikáció konkrét vagy potenciális vevőkkel, posta, telefon, internet és egyéb nem személyes kommunikációs eszközök segítségével. Kutatásaink során (Szakály, 2015) megkérdeztük a fogyasztókat, hogy amennyiben hússal vagy húskészítménnyel kapcsolatban akarnak tájékoztatást szerezni, milyen forrásokból tájékozódnak ( táblázat) táblázat A húsfélékkel kapcsolatos információszerzés fórumai (n = 1000) Információforrás Említési gyakoriság Fő % Címkék a csomagoláson ,6 Családtagok tanácsai ,6 A hús pulton található tájékoztatók ,6 Barátok, ismerősök tanácsai ,8 Eladó helyi személyzet tájékoztatásai ,6 Bolti reklámanyagok, katalógusok ,1 Újságok, magazinok hirdetései ,0 Televíziós programok ,7 Nem szokott hústermékekkel kapcsolatban tájékozódni ,7 Internetes fórumok és cikkek ,5 Gyártóktól származó figyelemfelhívó anyagok ,4 Fogyasztói szervezetek 42 4,2 Háziorvosi tanácsok 42 4,2 Környezet- és állatvédő csoportok 40 4,0 Forrás: Szakály, A termékről való tájékozódás legelterjedtebb formája a csomagoláson elhelyezett címke, amelyet a fogyasztók közel 50 százaléka megtekint, ha élelmiszerekkel kapcsolatban akar ismeretekhez jutni. A válaszadók valamivel több mint 40 százaléka a családtagok tanácsaira, tapasztalataira támaszkodik, amennyiben a vizsgált termékekkel kapcsolatban merül fel kérdése. A közeli hozzátartozók mellett a szélesebb ismeretségi kör, vagyis a barátok és az ismerősök tanácsait, véleményét is figyelembe veszik. Ez azt jelenti, hogy a szájreklám -nak fontos szerepe van a tájékozódásfolyamatban. A fentieken túl előkelő helyet foglalnak el a különböző eladáshelyi tájékoztatók is, úgymint a húspulton található összeállítások a termékről, az eladó helyi személyzet értékelései és a bolti reklámok, katalógusok. Az eladáshelyi kommunikáció indokolt, hiszen itt születik meg a vásárlói döntés. Az eredmények megerősítik, hogy a hús bizalmi termék. Nem véletlenül annyira népszerű a húsbolt mint beszerzési forrás, ahol a hentes és a vásárlók közötti kapcsolat kevésbé személytelen. A válaszadók egynegyede a nyomtatott sajtó hirdetéseiből tájékozódik. A média egyéb fórumai, úgymint a televízió és az internet az újságokhoz, magazinokhoz képest kevésbé népszerű tájékozódási források, ugyanis a válaszadóknak mindössze százaléka tájékozódik ezek segítségével. Ezzel közel megegyező azok aránya, akik a gyártóktól származó véleményezéseket részesítik előnyben. A fogyasztói szervezetek, a háziorvos, valamint a környezet- és állatvédő csoportok említési gyakorisága elenyésző, tehát nem tekinthetők fontos tájékoztatási forrásnak a hústermékek esetében. A közösségi agrármarketing szerepe Az elmúlt két évtized jelentős változásokat eredményezett az agráriumban. A korábbi főképp keleti irányultságú piaci lehetőségek beszűköltek, a globalizáció és a vele együtt járó verseny erősödött, amelynek során a magyar agrárgazdaság helyzeti előnyét több termékcsoport esetén is elveszítette (Fertő 2003; Jámbor, 2011). A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy számos ágazati sajátosság miatt a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás rendkívül nehéz, különösen a mikro-, kis- és közepes méretű mezőgazdasági és 127

129 A magyar hidegvérű ló élelmiszeripari vállalatok, vállalkozók számára. Ebben a helyzetben minden olyan eszköz alkalmazása létfontosságú, amellyel a versenyképesség fenntartható vagy növelhető. A piacon maradáshoz a hatékony termelésen túl szükség van a versenytársak, a vevők/fogyasztók és a beszállítók ismeretére, amelyhez a marketing nyújthat segítséget. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek viszonylag kismértékű differenciáltságának (alapanyagjellegének) köszönhetően, valamint a mezőgazdasági termelés és néhány szakágazat szétaprózódott jellege miatt szükség van az alkuhelyzet erősítésére, amelynek egyik kiemelkedő eszköze a marketing-együttműködés, más szavakkal a közösségi agrármarketing. A közösségi agrármarketing különleges eszköz, amely egy ország, egy ágazat, egy régió, egy termék piaci sikerét elősegíti, mindamellett, hogy illeszkedik az országimázshoz és az agrárpolitikához (Bujdosóné, 2003). Az agrárszférában jelentősége abban mutatkozik, hogy az egyes termelők vagy vállalkozások egyénileg nem képesek önállóan ellátni a marketingtevékenységet, ezért erre a feladatra társulniuk kell. A marketing közösségi formája tehát azért előnyös a résztvevők számára, mert az alaptevékenységük önállóságát meg tudják őrizni, de a hírverés, a piackutatás, a kiállításokon való megjelenés és a termékpolitika (pl. márkázás) költségeit fel tudják osztani egymás között, nem beszélve az egységes alkuhelyzet kérdéséről (Boldizsár, 2004). Az együttműködés alapfeltétele, hogy a résztvevők ne tekintsék egymást ellenfélnek, hanem tanulják meg kiaknázni és a saját javukra fordítani az összefogásban rejlő erőt és lehetőséget (Boldizsár, 2004). A közösségi agrármarketing is a hagyományos módszereket, eszközöket alkalmazza (4P), hiszen a piaci munka megcélzott közönsége ugyanaz, mint az egyedi, vállalati marketing esetében. A közösségi marketing ugyanakkor szélesebb árucsoportot ölel fel, mivel jellemzően egy-egy termékcsoportot, ágazatot átfogva kapcsolódik a vállalkozások egyedi marketingtevékenységéhez (Gaál, 1995). A lóhúsból készült élelmiszerek nemzetközi és hazai piacokon történő értékesítésében a jövőben kulcsszerepet tölthet be a közösségi agrármarketing, amelynek fő eszköze egy gondosan felépített közösségi reklámkampány lehet. A stratégia fontos részét képezheti továbbá olyan közösségi védjegy kialakítása, amely megkülönbözteti a jó minőségű, márkázott és ellenőrzött forrásból származó lóhúskészítményeket a többitől. A kialakítandó védjegy céljai közül kiemelhetők a következők: a magyar lóhúsból készült termékek azonosítása a piacon; a magyar származás mellett a tanúsítottan kiváló minőségű termékek megkülönböztetése; a hazai mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók védelme, valamint az országimázs erősítése. 128

130 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája 6.1. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulása Előzmények A hidegvérű ló tenyésztése alapvetően a törzstenyészetek állományára alapozottan történt. A legjobb fedezőmének az állami gazdasági törzstenyészetekbe kerültek és túlnyomó részben ezekből a tenyészetekből kerültek felvásárlásra a ménutánpótlások is. A magyar hidegvérű lófajta évi hivatalos fajtaelismerését követően azonban már az 1960 körüli években (a jól ismert okokból) megkezdődött a lólétszám csökkentés, ami a hidegvérű lófajtát sem kímélte. Előbb az állami gazdasági törzstenyészetek lovai kerültek vágóhídra, a lovakkal együtt az értékes származások vesztek el. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek ugyan valamivel tovább húzták, de szó sem volt, nem lehetett, vagy igény sem volt rá (ezt ma már nemigen lehet eldönteni), hogy az állami gazdaságok kiemelkedő genetikai értékű kancái a vágóhíd helyett a termelőszövetkezeti lóistállókba kerüljenek. Jó tíz év után a felmorzsolódás üteme csökkent, a termelőszövetkezeti törzsállományok úgy-ahogy maradtak, de a lovak elveszett genetikai értékét (a használati értékről most nincs szó) nem lehetett pótolni. Ekkor már a ménutánpótlás felvásárlása a termelőszövetkezeti törzstenyészetekből történt, de emellett voltak olyan törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészetek is, amelyekből vásároltak fel méncsikókat a köztenyésztés részére. Bár a lótenyésztési felügyelők előszelekciót végeztek, majd az általuk kijelölt méncsikókat egy felvásárló bizottság megszemlélte és a legjobbaknak vélteket vásároltatta meg az állami apaállatok utánpótlásával megbízott szervezettel ( ig Országos Lótenyésztési Felügyelőség, ezután ÁTMI, MMI, OMMI), de az elveszett genetikai érték tudatában is ritkán volt döntési szempont a megmaradtak genetikai diverzitásának figyelembe vétele. (A csikók felvásárlása választás után történt és 1961-ig a Békáspusztai Méntelep csikónevelő telepére kerültek. A méncsikó telep 1961-től egészen az 1980-as évek végéig fennmaradt, de azt a Bólyi Állami Gazdaság majd Mezőgazdasági Kombinát üzemeltette úgy, hogy a bizottság által kijelölt egyedeket megvásárolta és 2,5 éves koráig nevelte, majd levizsgáztatta és az államnak eladta, amelyik aztán kihelyezte a köztenyésztés részére.) Később a magántulajdonban lévő lóállomány birtoklása is lehetővé vált, de ez a kedvező döntés sem tudott hozzájárulni a genetikai érték és különösen a genetikai diverzitás növekedéséhez. A köztenyésztésben gyarapodó hidegvérű (jellegű) lóállomány tartóit/tenyésztőit az állami tenyésztésszervezés nem szorította származásnyilvántartásra, jóllehet ekkor ugyan még nem lehetett érdemi zugtenyésztésről beszélni, de ezek a tények kellő magyarázatot adnak a manapság 4 6 generációig ismert szélső anyai ágra, s arra, hogy törzskönyvezési alapon végzett családtenyésztésről a hidegvérű fajta esetében miért nem lehet beszélni. Meg kell viszont említeni, hogy ez a köztenyésztésű állomány indirekt módon segítette a termelőszövetkezeti lóállomány megmaradását, ahol tetten érhető volt a törzskönyvezési munka. Aztán ahogyan az évek során a mezőgazdasági üzemek lóigénye csökkent, úgy zsugorodtak össze, majd kerültek felszámolásra a megmaradt termelőszövetkezeti törzstenyészeti állományok, amelyek a fedezőmén utánpótlást már egyre kevésbé tudták megteremteni. Az 1989-es rendszerváltozás kárpótlási törvénye tovább zilálta az alig szárba szökkent hazai minőségi lótenyésztést, de megteremtette a civil alapon történő tenyésztésszervezés lehetőségét, a lótulajdonosi rendszer átalakulását. A lovak döntő többsége szétaprózódva magántulajdonba került, ami a hosszú távú gondolkodást igénylő 129

131 A magyar hidegvérű ló koncepcionális tenyésztést sok esetben megnehezítette. Közben az állomány genetikai értéke napról napra tovább fogyatkozott! A civil tenyésztésszervezés Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény megteremtette a tenyésztőszervezetek megalapításának jogi alapját, az egyén pedig a rendszerváltás eufóriájában minden, az állami béklyó levetését sejtető tevékenységet szívesen fogadott, függetlenül attól, hogy annak szakmai felelősségét érzékelni, gazdasági terhét vállalni képes lett volna! A tenyésztőszervezetek működésének szakmai kereteit az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény megteremtette, pénzügyi szükségletére részben az akkori szakhatóság által létrehozott támogatási rendszer nyújtott fedezetet. A legtöbb tenyésztőszervezetnek az állam szakmai segítséget is adott azáltal, hogy a tenyésztési hatóság dolgozói közül többen az újonnan létrejött tenyésztőszervezetek vezetőivé is váltak. Lényegében létrejött egy, a társadalmi környezetet jobban érzékelő, a körülötte jelentkező akadályokra érzékenyebb társadalmi szféra, amely megkapta a fajtafenntartás jogát, és ezzel együtt feladatait is. Viszont nem állt rendelkezésre a jogok és a szakmai elvek gyakorlására elegendő forrás és kellő szakmai felkészültség. A tenyésztés és tenyésztésszervezés döntő gondjától és súlyától megszabaduló állam lehetőségéből adódó anyagi támogatása nem volt elegendő a színvonalas tenyésztéshez, a tevékenységét önként vállalt civil szervezet tagjainak gazdasági lehetősége is korlátozta ezt, s a helyzetet máig is tovább súlytja a civil szervezetekben fellelhető gondolkodás és szakmai felkészültség sokszínűsége. A megszilárdulás jegyeit mutató, mégis a hatékony fajtafenntartás szempontjából mérhetetlenül kis lólétszám a privatizációs törvény hatására tovább csökkent, mert a termelőszövetkezeti tagok az állatállományra, mint könnyen pénzzé tehető vagyonrészre tekintettek. A tenyésztőszervezetek évek munkáját fordították arra, hogy a genetikai szempontból értékes és megszerezhető egyedeket egyesületi kötelékben lévő tagokhoz juttassák. Ebben az idegőrlő munkában sok magyar hidegvérű lovat sikerült a tenyésztés számára megmenteni. A megalakulás körülményei A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület december 9-én a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának 4. számú előadótermében 32 fővel alakult meg. Az alapító tagok tulajdonában 57 törzskönyvi nyilvántartásban lévő kanca volt, és a tenyésztéshez rendelkezésre állt 290 állami tulajdonú mén. A Zala Megyei Cégbíróság 1990-ben az önálló egyesületet Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület néven, 435-ös számon nyilvántartásba vette. Az egyesület székhelye Keszthely lett. Működését országos szervezetű jogi személyként, az egyesülési törvény és az egyesületi jogszabályok szerint kezdhette meg. Az egyesületnek alapító társadalmi elnöke Dr. Pásztory Csaba, ügyvezetője a nagy szakmai tekintélyű Markos László lett. Az melléklet az egyesületet alapító tagok névsorát tartalmazza. Az egyesület megalakulása bizonyságtétel lett arra, hogy a tenyésztők igénylik a közös érdekképviseletet, továbbá a sokat megélt tenyésztői kör kitart a hidegvérű ló tenyésztése mellett. Az egyesület célként fogalmazta meg a magyar hidegvérű lófajtát tenyésztők összefogását, szakmai tevékenységük szervezését, támogatását és egységesítését. Kijelentett törekvése között szerepelt a fajta genetikai értékének javítása, használati értékének megőrzése, sőt szelekciós program végrehajtása révén a használati érték valamikor már létezett magas szintjének újbóli elérése. Az egyesület feladatként megjelölt tevékenységét az alábbiak szerint szabta meg fajtafenntartás és fajtavédelem a vonatkozó állattenyésztési törvény szellemében magyar hidegvérű méneskönyv megalapítása és szükség szerinti megjelentetése állományfelmérések végzése, egyedek minősítése és az arra alkalmasak méneskönyvi felvétele, ennek kapcsán tenyészszemlék meghirdetése a törzskönyvezési munka részeként tenyésztési és teljesítményadatok folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, értékelése teljesítményvizsgálatok előkészítése, lebonyolítása 130

132 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája a genetikai előrehaladás érdekében javaslattétel célpárosításokra, szükség szerint annak megszervezése gondoskodás a fajta ménutánpótlás-kereteinek működtetéséről a tenyésztők tenyésztési, tartási, takarmányozási és értékesítési tanácsokkal való segítése fajtanépszerűsítés és piacteremtési szándékkal bemutatók, kiállítások szervezése szakmai képzés és továbbképzés szem előtt tartása, érdekképviselet ellátása együttműködés más hazai lótenyésztő szervezetekkel nemzetközi kapcsolatok kiépítése Az egyesület 25 éves eredményes tevékenységének számos mutatója van. Nőtt a taglétszám. Az alapításkori 32 fővel szemben 2015-ben 349. Az 57 törzskönyvi nyilvántartásban lévő kanca ezer egyed környékére gyarapodott. A ménlétszám ugyan mintegy 100 ménnel csökkent, de a létszám alakulása túlmutat a fajtafenntartás kérdésén. A hidegvérű mének ugyanis a fajtafenntartáson túl a nem fajtatiszta (sodrott és melegvérű) kancák után tervezett haszonállat és vágóalapanyag előállításában is szerepet kapnak. A pillanatnyilag meglévő 180 mén az okszerű tenyésztéshez nem is feltétlenül szükséges, ám az említett vágóalapanyag-előállítás, a ménsűrűség folytán és a fajtán belüli genetikai diverzitás fenntartása érdekében indokolt (a fenti létszám változásának dinamikáját az melléklet mutatja be). Az ábra a fent leírt folyamatot szemlélteti. Az állománydinamika természetszerűleg személyiösszetétel-változást is magában foglal. Módosult a ménállomány tulajdonosi körének a szerkezete. Amíg korábban a fedezőméneket az állam biztosította, mára a mének túlnyomó része magántulajdonba került. A tenyésztői munka több irányúvá vált. A tagok egy része a génmegőrzés szabályainak megfelelően tenyészti lovait. Ennek a folyamatnak minden nehézsége ellenére óriási lökést adott közötti vidékfejlesztési támogatások keretében adott génmegőrzési támogatás. Tisztultak a pedigrék, 1200 Magyar hidegvérű lófajta: tag-, kanca- és ménlétszám adatai év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év Taglétszám Kancalétszám Ménlétszám ábra. Az egyesület tag- és állománydinamikája az alapítástól napjainkig 131

133 A magyar hidegvérű ló genealógiai vonalak látszanak megmenekülni a felszámolódástól. A központilag szervezett apaállat-utánpótlás megszűntével különösen értékes, korábban meglévő genealógiai vonalak szűntek meg, vagy jutottak a kipusztulás szélére. Ez azért is különösen jelentős előrehaladás, mert a géntartalék-védelem mindennapi gyakorlata annyira újszerű dolog, hogy a génvédelem szabályai szerinti tenyésztés nem válhatott általános érvényű tenyésztésfilozófiává. A génvédelemben nem érdekelt tenyésztők ugyanis a több bevételt ígérő, választáskor is a nagyobb testtömegű csikók előállítása érdekében különböző külföldi eredetű (belga, francia) méneket részesítik előnyben, ezek használatával igyekszenek elképzelésüket valóra váltani. Ezt a törekvést kétség kívül a tenyésztői ízlés is befolyásolja, mert ez a kör tetszetősebbnek is véli a hosszabb lábú, dúsabb farok- és sörényszőrű egyedeket. Sőt jelentős tényező a divat is, amelynek hatására a fekete és szürke színű egyedek (vagy akár vonalak) elszaporodtak a többiek rovására. Az Őrségi Nemzeti Park részéről felmerült a szakmai igény a szinte már kipusztult, a hidegvérű fajtán belül önálló genetikai háttérrel rendelkező, kisebb, finomabb, mozgékonyabb mura közi típusú ló tenyésztésére. Ennek tenyésztői bázisa szűk körű, de egyértelműen létező. A 2014 májusában tartott tisztújító közgyűlés meghatározta a tenyésztőszervezet új szerkezeti felépítését. Ezt szemlélteti az ábra. Közgyűlés (legfőbb döntéshozó szerv) Elnökség Felügyelő Bizottság (az Egyesület általános ellenőrző és felügyelő szerve) Ügyvezető elnök (szervezeti képviselő) Társadalmi elnök Titkár Gazdasági vezető Tenyésztői Bizottság Fegyelmi Bizottság Marketing Bizottság elnöke Tenyésztői Bizottság Fegyelmi Bizottság Marketing Bizottság Bizottságok (szakosodott testületek) ábra. Az egyesület szervezeti félépítése 132

134 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája 6.2. Típusdifferenciálási törekvések a magyarországi hidegvérű állományon belül A fajtafenntartás során fő feladat a genetikai alapok stabilizálása, a fajtán belüli sokféleség tenyésztési, tartási és használati értékének a megőrzése. A fent ismertetett fajtaértékek javítása, továbbá a tanulékonyság, a könnyen kezelhetőség, a jó hústermelő képesség megőrzése, a készséges gazdasági munkalóként a változó és sokféle használati igény kielégítése egyaránt szem előtt tartandó. A magyar hidegvérűn belüli nukleusz állomány küllemében és használati értékmérő tulajdonságában nem, csak származásában különül el a fajtafenntartó által nyilvántartott egyéb típusoktól. A II. világháborúból visszamaradt állomány egységesítését elvégző, a magyar hidegvérűként fajtaelismerést segítő 59 belga hidegvérű genealógiai vonalából ma mindössze a Belga-3 (6 egyeddel), a Belga-6 (7 egyeddel), a Belga-22 (2 egyeddel), a Belga-25 (5 egyeddel), a Belga-26 (3 egyeddel), a Belga-28 (4 egyeddel), a Belga-36 (3 egyeddel), és a Belga-13 (38 egyeddel) maradt fenn. E felsorolást részletesebben bemutatja az a h melléklet. A számok mögött rejtőzik az egyes genealógiai vonalak kiegyenlítettsége és a Belga-13 genealógiai vonal túlzott képviselete, jelenléte. A fajtába az 1980-as évektől több percheron mén érkezett. Ez abban az időben történt, amikor még nem merülhetett fel a fajta in situ génvédelembe kerülésének szükségessége, de az is tény (ahogyan a fajtakialakulás történeti részében ismertetésre került), hogy a két világháború között, sőt a XIX. században is több esetben történt percheron immigráció a fajtába. Vagyis létezését nem kell okvetlenül szentségtörésnek tekinteni, de kétségtelen, hogy a fajtaelismerési folyamatnak tenyésztési megnyilvánulásában nem vett részt. A belekerült percheronok közül a Percheron-1, a Percheron-3, a Percheron-4 és a Percheron-201 alapított genealógiai vonalat. Létezik még egy ardenni genealógiai vonal is, az Ardenni-1 (4 egyeddel). A percheron genealógiai vonalak között is nagy a részaránytalanság, mert a Percheron-1 harmincegy, a Percheron-3 hat, a Percheron-4 tíz és a Percheron-201 tizennyolc ménnel vesz részt a fajtafenntartásban (bővebben a lásd az mellékletben). A Belga-13 ilyen mértékű szerephez juttatása mellett túlzott a Percheron-1 genealógiai vonalának létszáma is. A történeti múltra a tekintettel magyar hidegvérű lófajtán belül nukleusz állománynak tekinti az egyesület azokat az egyedeket, amelyek származásában legfeljebb a negyedik ősi sorban fordulnak elő a percheronok és számuk nem haladhatja meg az öt egyedet. Ugyanez vonatkozik az Ardenni-1 genealógiai vonalra is. A civil tenyésztésszervezés feladata, hogy a palacknyakhatáson átesett állományon a további genetikai eróziót megakadályozza. Ez a szakmailag egyszerű biodiverzitásra törekvés a tenyésztői ízlés és a tenyésztői érdek következtében nehezen megvalósítható szakmai követelmény, csakis kifejezetten elkötelezett tenyésztőközösség képes ennek megvalósítására. Egy húsz-huszonöt évre visszatekintő civil tenyésztőközösségi múlt nem is feltétlenül elegendő ennek megvalósításához. Ezért is volt óriási jelentősége a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése keretében nyújtott és jelenleg is érvényben lévő támogatásnak. Különösen a nukleuszt képező magyar hidegvérű állományon belül cél a fajta kancacsaládokba rendezése. A diverzitásmegőrzésben, a párosítási nehézségek elkerülésében van ennek nagy jelentősége. A folytonos újrakezdés, az idők viharjában a származási dokumentációk eltűnése eddig nem tette lehetővé e szakmai feladat megoldását, de mitokondriális DNS-alapon megkezdődött a fajta kancacsaládokba rendezésének a folyamata. Bár a kancacsalád-alapítók már nem deríthetők fel, de a szorosabb rokoni kapcsolatok, a más csoportoktól való származáselkülönítés jó biztonsággal megállapítható. Ez tartós kihívás lesz a civil tenyésztőszervezet számára, mert az anyagi források nem tették lehetővé az állomány teljes egészének mitokondriális DNS-ének elemzését és körüli bázispárból is csupán néhány százat, illetve egy régiót vizsgáltak meg. (lásd a 7. fejezetet!). A jövő feladata lesz e tekintetben előrébb jutni és talán az sem utópisztikus, hogy a fajtákban lévő különböző polimorfizmusok alapján a ritka genotípusok is felderíthetők legyenek. 133

135 A magyar hidegvérű ló Harmadik típusként (mind genetikai, mind fenotípusos értelmezésben) jelen van a magyarországi hidegvérű tenyésztést a XIX. században elindító muraközi ló. A 3. fejezetet teljes mértékben e lónak szántuk, ezért most itt erre csak hivatkozunk, de tovább nem tárgyaljuk. A hidegvérű keresztezettek a tenyésztői kör sokszínűségét, vele együtt a nem kialakult tenyésztői elképzeléseket mutatják. Ugyanakkor célszerű ezt az állattartói kört és állományt is integráltan kezelni. A keresztezettek közé sorolandók azok az egyedek, amelyek tenyésztési engedéllyel rendelkező hidegvérű ménektől és nem fajtatiszta hidegvérű, vagy nem elfogadott hidegvérű anyáktól származnak, különféle árutermelési formákba ellenben jól beilleszthetők. Nagy genetikai változatosságuknak köszönhetően küllemük sem egységes. Velük szemben kívánalom a bottal mért marmagasság esetén a legalább 150 centiméteres magasság, szabályos lábállás, a közepesen hosszú, izmos hát, s főképpen a sokoldalú használhatóság, nyugodt, kiegyensúlyozott temperamentum. Elsősorban árutermelésben hasznosíthatók, de genpool jellegükből adódóan egy majdani tenyésztési elképzelésnek kiindulási pontjai lehetnek A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztési programja A tenyésztési program célként fogalmazza meg a Magyarországon tenyésztett hidegvérű ló értékmérő tulajdonságainak fenntartását, javítását, a mezőgazdaság számára minden feltételnek megfelelő, továbbá az erdészeti munkákra is alkalmas gazdasági ló tenyésztését. Ennek a genotípusnak alkalmas kell lennie, a szabadidő hasznos eltöltésére, a lovaglásra és egyéb hobbicélokra is, úgy, hogy közben szem előtt tartják a gyors fejlődőképességet, a jó hústermelő képesség fenntartását és javítását is. A cél elérésére az egyesület méneskönyvet alapított és méneskönyvet vezet. Ebben a méneskönyvben tartja nyilván az 5.3. fejezetben jellemzett genotípusokat. A méneskönyvvezetés a törzskönyvezési folyamatra épül, aminek során állományba vételre/tartós megjelölésre, tenyésztési és termelési adatok gyűjtésére, azok értékelésre, küllemi bírálatra és osztályba sorolásra kerül sor. A törzskönyvnek két típusát vezeti, nevezetesen a főtörzskönyvet, amelyben a magyar hidegvérű nukleusz változatát, a magyar hidegvérű további maradékát tartaja nyilván, melléktörzskönyvet, amelyben a keresztezett egyedeket és az egyéb hidegvérű genotípusokat tartja nyilván. A minősítés a származás, a küllem, a mozgás, a munkaképességi vizsga eredménye alapján történik, és ennek megfelelően kapnak az egyedek törzskönyvi besorolást. Az egyed származása alapján kap törzskönyvi besorolást. A származás alapján a törzskönyvbe sorolt mén magyar hidegvérű fajtamegjelölést kap. Az osztályzat az egyed fenotípusos értékét és minősítését tükrözi. Hazai tenyésztésű egyedek nyilvántartásba vételének feltételei Kancák A származás értékeléséhez 4 ősi soros hivatalos származási lap szükséges. A magyar hidegvérű nukleusz egyedének, a magyar hidegvérű további egyedeinek, a muraközi típusnak és a hidegvérű keresztezettnek az 5.3 fejezetben tárgyalt feltételek teljesülése esetén fogadható el a kanca. A támogatott/nukleusz állományba sorolandó egyedek DNS-mintájának rögzítését a támogatási időszak alatt el kell végezni. A támogatott állomány kijelölése vizsgálattal igazolt származás alapján történik, de meg kell, hogy feleljen a küllemi feltételeknek is. Támogatott állományban az a kanca tartható, amelynek a kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy őshonos csikója az egyesület törzskönyvi nyilvántartásába kerül. A küllem értékelése során a lentebb látható pontszámokat kaphatja a kanca a hivatalos bíráló személyek általi minősítés során. Ezen felül követelmény, hogy bottal mért marmagassága centiméter között (muraközi esetében centiméter), az övmérete a bottal mért marmagasságnak 134

136 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája legalább 125 százaléka, a szárkörmérete minimum 22 centiméter (muraközinél 21 centiméter) legyen. A kancáknak kötelező sajátteljesítmény-követelménye nincs, de szelíd, jóindulatú, könnyen kezelhető kell, hogy legyen. Bírálatkor erről is meg kell győződni. A származás, a küllem, és a mozgásbírálat eredménye alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak. E szerint Osztály Küllemi pontszám Mozgás pontszám II/III 78 80,5 18 II 81 83,5 18 I/II 84 85,5 22 I 86 90,5 25 Elit 91-től 28 Stv minimum eredmény A 81 pontszám alatti kancák a származástól függetlenül csak a törzskönyvi nyilvántartásban szerepelhetnek tovább. Ha a minősített ivadékok ötven jobb magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. A tenyészkancákat tenyészértékük szerint évente lehet rangsorolni. Mének A származás értékeléséhez 4 ősi soros hivatalos származási lap szükséges. Őshonos magyar hidegvérű nukleusz állománya ként és magyar hidegvérűként, muraközi típusként és hidegvérű keresztezettként az 5.3 fejezetben tárgyalt feltételek teljesülése esetén fogadható el a mén. A támogatott/nukleusz állományba sorolandó egyedek DNS mintájának rögzítését a támogatási időszak alatt el kell végezni. A méneknél a származást DNS-vizsgálattal igazolni kell. A küllem értékelése során a lentebb látható pontszámokat kaphatja a mén a hivatalos bíráló személyek általi minősítés során. Ezen felül követelmény, hogy bottal mért marmagassága centiméter között (muraközi esetében centiméter), az övméret a bottal mért marmagasság legalább 130 százaléka, a szárkörméret minimum 23 centiméter (muraközinél 22 centiméter), a marmagasság 16 százaléka legyen. A méneknek teljesítmény- és munkakészségvizsgát kell tenni. A származás, a küllem, a mozgás, a munkaképességi vizsga eredménye alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak. Az egyed származása alapján törzskönyvi besorolásrt kap. A származás alapján a törzskönyvbe sorolt mén magyar hidegvérű fajtamegjelölésben részesül. II Osztály I/II I Elit Küllemi pontszám 81 83, , ,5 91-től Mozgás pontszám 18 a lehetséges 36-ból 22 a lehetséges 36-ból 25 a lehetséges 36-ból 25 felett a lehetséges 36-ból Stv minimum eredmény Ha a minősített ivadékok ötven százaléka jobb osztályzatot ér el, mint maga a mén, akkor a mén egy osztályzattal jobb törzskönyvi besorolást szerezhet. A fenti minősítésen megfelelt és osztályzatot kapott mének törzskönyvi számot kapnak. A törzskönyvi számmal rendelkező mén a tulajdonos (használó) kérelmére az egyesülettől évente fedeztetési engedélyt kaphat. Fedeztetés, mesterséges termékenyítés A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag a február 1-tjéől június 30-áig tartó tavaszi és az október 1-jétől november 30-áig tartó őszi idény ajánlott. A természetes fedeztetés történhet kézből és háremben. A mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés is elfogadott, ha a vonatkozó szabályok szerint történik. Mesterséges termékenyítésre csak a kijelölt mén spermája használható. A termékenyítést végző személynek rendelkezni kell a törzskönyvező szervezettől kiváltott fedeztetési nyomtatványokkal és a kanca tulajdonosát köteles ellátni fedeztetési, termékenyítési jeggyel. A kanca tartója a fedeztetés/

137 A magyar hidegvérű ló termékenyítés megtörténtét köteles az egyesület felé bejelenteni. Nyereghelyen bélyegezni, illetve a méneskönyvbe regisztrálni csak az a csikót lehet, amelynek anyja fedeztetését a csikó születését az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerbe bejelentették. Az esetlegesen le nem könyvelt fedeztetésből született csikók elismerésére a származás DNS-vizsgálattal történt igazolása után az úgynevezett pótfedeztetési jegy kiállításával van lehetőség, ha egyébként a ménnek a kérdéses évben volt tenyésztési engedélye, illetve méntartási szerződése. Ez esetben a DNS-vizsgálaton túl külön eljárási díj megfizetésére kötelezett a csikó tulajdonosa, illetve a fedeztetési jegy kiállítását elmulasztó fedeztetési állomás üzemeltetője. A különeljárási díj az eljárást lefolytatót illeti. A csikók tartós megjelölése 2009-től a tulajdonos kérésére chippel is történhet, azonban az egyesület továbbra is a bélyegzést javasolja az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében. A csikót hathónapos korában vagy születési évének végéig, választás előtt kell megjelölni. A bejelentett csikókról csikónyilvántartás készül és a bejelentés sorrendjében a fajtafenntartó egyesülettől csikószámot kapnak. Az azonosítás követően a csikó bélyegzése nyeregtájon úgy történik, hogy a jobb oldalon a születési év utolsó két számjegye, a bal oldalon az egyesület által kiadott csikó évjárati sorszáma kerül. Ez a csikószám lesz a lóazonosító meghatározója. Az ismert származással történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a csikó. anyját a törzskönyvezési szabályok szerint tenyésztési engedéllyel rendelkező ménnel fedeztették, és a fedeztetést a szabályzat szerinti fedeztetési jegyzőkönyvben rögzítették. Az egyesület fenntartja a jogát a jelöléskori, szúrópróbaszerű származásellenőrzésre (DNSvizsgálat). Az elnevezés szabályai A csikóbélyegzés során a tulajdonos egyetértésével a csikó használati nevet kap. A név két-három szótagú, jó hangzású magyar név vagy szó. A ménutánpótlásra jelölt méncsikókat a tenyészhely nevével, az évjárati csikószámmal és használati névvel kell ellátni (pl: Gölle-199 Bátor). A tenyésztő igénye szerint a használati név elé a kancacsikó is megkaphatja a tenyészhely nevét. (pl: Rózsafa-Lili). Nem alkalmazható a védett nevek listáján szereplő, személyeket vagy a jó ízlést sértő, továbbá 15 betűhelynél hoszszabb név. A külföldről származó egyed elnevezése a honosítási eljárás során megtartandó, ám a védett nevek listáján szereplő, személyeket vagy a jó ízlést sértő nevek kivételével bármilyen hívónevet kaphat. A Ménelőállító kancák szelekciója A fajtán belül ménelőállító kancának tekintendők a törzskönyves magyar hidegvérű, ezen belül a nukleusz állomány azon egyedei, amelyeknek már legalább egy tenyésztési engedéllyel rendelkező ménivadékuk van. A mén-előállító kancákat az egyesület tenyésztői bizottsága ü származás, ü küllem (különös tekintettel a típusra és a testméretekre), ü mozgás, ü ivadékok minősége szempontrendszer alapján minősíti. Ménelőállító kancának a részletes küllemi bírálat során legalább II. osztályú minősítést kell elérnie. A kétéves kort betöltött tenyészkanca-jelöltek előzetes küllemi bírálatban részesülnek. amelynek során megtörténik a méneskönyvi felvételük. A törzskönyvi osztályzatot a tenyészkanca-jelöltek a négyéves kor betöltését követően kapnak. A tenyészmén-jelöltek szelekciója A ménjelöltnek eleget kell tennie a származási feltételeknek, beleértve a szülők törzskönyvi osztályba sorolását is. Mind az anyai, mind az apai származást DNS-vizsgálaton alapuló eljárással kell igazolni. A tenyészménjelölteknek hivatalos bírálóbizottság előtt alkalmassági bírálaton (mindkét here jelenléte, fogazat szabályossága, viselkedésbírálat, tenyészállattal szemben támasztott küllemi elvárás) kell megfelelniük. 136

138 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája A tenyészkanca-jelöltek szelekciója A kancajelöltnek eleget kell tennie a származási feltételeknek, beleértve a szülők törzskönyvi osztályba sorolását is. A kétéves kort betöltött tenyészkanca-jelöltek előzetes küllemi bírálatban részesülnek, amelynek során megtörténik a méneskönyvi felvételük. A törzskönyvi osztályzatot a tenyészkanca-jelöltek a négyéves kor betöltését követően kapnak. A mének teljesítményvizsgája Tekintettel a mének lehetőség szerinti bőséges ivadékszámára, a teljesítményvizsga ennél az ivarnál kötelező, a kancáknál csak ajánlott. A mének teljesítményvizsgálata 2 és fél éves korban, még tenyésztésbe állításuk előtt történik. A kettő négy hónapig tartó felkészítés után a teljesítményvizsga 3 részből és az ahhoz kapcsolódó kondícióvizsgálatból áll. Lépésmunka Ennek sík földúton, két kilométeren, egyes fogatolásban, 1000 kilogramm összterheléssel 70 kp átlagos vonóerő-kifejtéssel, 19 perces időhatáron belül kell megesnie. A lépésmunka teljesítése során annak legegyenletesebb útszakaszán, 200 méter hosszon lépésszámlálás történik a lépéshossz megállapítására. Ügetőmunka Ez sík földúton, kétkilométeren, egyes fogatolású hajtókocsiba fogva 800 kg összterheléssel, 57 kp átlagos vonóerőkifejtéssel, 9 perces időhatáron belül értendő. A lépés- és az ügetésmunka szintidőn belüli teljesítése esetén legfeljebb 5 5 pont adható. Időtúllépés esetén minden megkezdett 10 másodpercért 1 1 büntetőpont jár. Három pont elvesztése esetén a mén a feladatnak nem felelt meg. Indítási próba Ilyenkor a lónak földúton fatalpú szán előtt vezetve vagy hajtva 3*25 m-en fokozatos terhelésű indítási próbának kell megfelelenie. Terhelésfokozatokkal kilogram mnyi lépcsőkkel, maximálisan 200 kp erőkifejtéssel. Az indítási próba értékelése szakaszonként 5 5 ponttal történik. Feltétele nyugodt hámba dőlés, egyenes vonalú indítás és egyenletes lépésben történő húzás. Kondícióvizsga Az ügetőmunka után közvetlenül, majd 20 perc és 60 perc elteltével légzést és érverést kell számolni. A kapott értéket össze kell vetni a nyugalmi állapotban mért értékekkel. Az ügetés utáni túl nagy, illetve a 60 perc elteltével mért a nyugalmi állapottól nagyban eltérő értékek kedvezőtlen erőnléti állapotra utalnak. Az erőnlét értékelése 0 5 pont értékhatárok között történik. Tenyésztésbe a fenti teljesítményvizsgát minimum 15 ponttal teljesítő hidegvérű mént lehet fogni. A kancák esetében teljesítményvizsgát csak az elit minősítésre pályázó egyedeknek kell tenniük, amely fogatban történő indítási készségvizsgát jelent. Viselkedésbírálat A teljesítményvizsga ideje alatt a mén viselkedését az alábbi szempontok szerint, értékponttal kell elbírálni: ü viselkedés küllemi bírálat alatt, ü általános viselkedés, jellem, ü viselkedés be- és kifogásnál, ü munkakészség, kezelhetőség, ü istállóban viselkedés, szelídség. A párosítási terv készítésének szabályai A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, tenyésztésbe fogható kancákról minden év január 31-éig párosítási tervet kell készíteni, ami a nukleusz állomány egyedei tekintetében kötelező. A párosítási tervet az év folyamán újonnan felvett tenyészkancákkal ki kell egészíteni. A párosítás jelentősége maga a nyilvántartásba vétel, hogy a következő évben csak a párosításból született csikó élvezhet kedvezményt, csak azt 137

139 A magyar hidegvérű ló bélyegezhetik nyereghelyen, vagy kaphat támogatást. A támogatott állományokra a fajtafenntartó (egyesület) a tulajdonos egyetértésével javaslatot tesz a megfelelő méneket illetően, A cseppvérkeresztezés a tenyésztői bizottság engedélyével végezhető. Impor egyedek nyilvántartásba vételének feltételei Az ország európai uniós tagsága megkönnyítette és jelentősen egyszerűsítette az unió területén belül tenyésztett lovak Magyarországra történő behozatalát. Attól függően azonban, hogy az adott ló tenyésztési vagy nem tenyésztési céllal érkezik az országba, különféle kötelezettségek terhelik a tulajdonosát vagy annak meghatalmazottját. A tenyésztési céllal az országba bekerült lófélét a tenyésztési célú hasznosítás előtt honosítani kell. Ennek elemei közé tartozik a ló ü helyszínen történő azonosítása, az útlevél (vagy származási lap harmadik országból történő behozatal esetén) ellenőrzése és lefordítása, a ló adatainak rögzítése az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben, ménimporthoz előírás az eredeti származásigazolás (öt ősi soros származási lap, DNSkártya), és a kinti teljesítményvizsgálati adatok (amennyiben a ménnek van ilyenje). A honosítás során a ló magyar azonosítószámot és egy igazoló lapot kap a honosításról. Ez a hazai méneskönyvbe kerülés előfeltétele is. Az EU-tagországokból származó lóútlevél, akárcsak a hazai, végigkíséri a lovat egész élete során, és ugyanazt a célt szolgálja, mint a hazai. A ló úgynevezett hazai import azonosító számát beragasztják az eredeti útlevélbe. A honosítást követően a külföldről vásárolt egyedek törzskönyvi nyilvántartásba kerülése és törzskönyvi osztályba sorolása megegyezik a hazai tenyésztésű lovakéval. A hasban imporált csikók nyilvántartásba vételének feltételei Hasban importnak tekinthető a külföldről vemhesen Magyarországra behozott honosítatlan kanca csikója (ebben az esetben a kancát a szokásos módon honosítani kell), Magyarországról fedeztetés céljából külföldre szállított és visszahozott kanca csikója, külföldről az anyjával együtt még jelöletlenül behozott csikó. Mindegyik esetben a tulajdonosnak (tenyésztőnek) rendelkeznie kell a külföldi fedeztetési jegyzőkönyvvel, a fedezőmén származási lapjának másolatával, a fedezőmén DNS-kártyájának hiteles adatával (ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a hatóság hivatalos úton is bekérheti külföldről). A csikó megszületését követően a tulajdonos az egyesület felé jelzi a tulajdonában lévő csikónak azonosítási, jelölési szándékát. Az egyesület képviseletében eljáró területi lótenyésztési felügyelő ellenőrzi a fenti okmányokat, illetve egyesületi csikószámot kér, amennyiben a tulajdonos tagja valamely tenyésztő egyesületnek és egyesületi bélyegzésre jogosult. Ebben az esetben az egyesület eldönti, hogy a külföldi fedezőmént elfogadja-e. A csikóbélyegzési jegyzőkönyvre a bélyegzés alapján képzett azonosító kerül. Tenyészállatok behozatala Fedezőmének esetében kötelező a DNS-alapú származásigazolás megléte. A külföldi fedeztetési jegynek nyilvántartásba vételi szabálya, illetve a szükséges okmányok a következők: külföldi fedeztetési jegy, a mén hivatalos származási lapja, a mén DNS-kártyája. Az országos állattenyésztési adatbankba történő adatküldés módja és rendje A tenyésztőkkel történt állományegyeztetés után az egyesület elkészíti az adott évben a fajtában törzskönyvi ellenőrzés alatt álló kancák listáját, amelyet az egyesület által törzskönyvezési 138

140 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája feladatokkal megbízott szervezetnek (személynek) átad, és ennek alapján rendeli meg a listán szereplő kancák adatgyűjtését az egyesület számára, az egyesület és a megbízott között fennálló együttműködési szerződésben foglaltak szerint. A tenyésztési adatbázis üzemeltetője a listákban szereplő lovak adatait ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményét az Egyesület részére visszaigazolja. A nem megfelelő adatok kijavítása a tenyésztésvezető együttműködésével történik. Az országos állattenyésztési adatbankba történő adatküldést a Megbízott az együttműködési szerződés alapján, a jogszabályok előírásainak figyelembe véte/ lével végzi. A tenyészet (részpopuláció) felszámolása esetén követendő szabályok Amennyiben a nukleusztenyészetként nyilvántartott állomány állami tulajdonban van, sorsáról az állam rendelkezik. Magántulajdonú őshonos tenyészet elkerülhetetlen felszámolása esetén a tenyésztőegyesület rendkívüli közgyűlést hív össze és a tagok lehetőségeinek figyelembevételével igyekszik megoldást találni a kialakult helyzetre. Más tagok felé kiajánlja a tenyészállatokat, egyidejűleg kísérletet tesz egyesületi körön kívüli értékesítésére. Eredménytelen kísérleteket követően felajánlja a tenyészanyagot az állam részére. Amennyiben a tervbe vett intézkedések sikertelenül végződnek, a visszavásárlás jogának kikötésével hozzájárul a külföldi értékesítéshez. Amennyiben az állomány belföldön vagy külföldön tenyészanyagként nem értékesíthető, úgy kénytelen az egyesület a vágóállatként való értékesítést tudomásul venni. Különösen veszélyeztetett helyzetű genealógiai vonalba tartozó mének, különleges fenotípusos teljesítményt nyújtó vagy/és átütő örökítőerővel bíró állatok mentése érdekében a nukleusz tenyészetek felszámolása esetére kilátásba helyezett intézkedéseket járja végig. Magántulajdonú, nem nukleusz állomány kilátásba helyezett értékesítése, felszámolása esetében a tenyésztőszervezetnek kevés a cselekvési lehetősége. Az értékesítést, a felszámolást megtiltani nem tudja A hidegvérű ló tenyésztésének versenyképességét befolyásoló tényezők A versenyképesség mint fogalom az elmúlt évtizedekben jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. Eredeti értelmezésében a versenyképesség nem más, mint az azonos (vagy nagyon hasonló) gazdálkodást folytatókkal való együttműködés, amelynek középpontjában a piaci versengés morális elve, etikai követelménye áll. A mai értelmezés inkább a termékek és szolgáltatások előállításának eredményességét (vagyis a nyereségességet), a tevékenység hatékonyságának és piaci részesedésének növelésére való képességet jelenti. A versenyképesség a hatékonyságon és a termelékenységen túlmenően a fogyasztói igények változásaihoz, a kereslet szerkezetének átalakulásához, a piacra jutás korlátjaihoz, piaci pozíciószerzéshez, az ottani tartós helytállásban a piac telítettségéhez való alkalmazkodás képességétől függ. Összefoglalóan a piaci versenyre való képességet, továbbá a vállalkozáson kívüli tényezőkhöz (ökológiai tényezők, genotípusok, versenytársak stb.) történő alkalmazkodást, a versenyelőny birtoklását is jelenti. Az egyes tényezők persze önmagukban is befolyásolják a versenyképességet. A versenyképesség általános mérőszáma a költség (és árviszony), a minőség, az idő, valamint a rugalmasság! A termék vagy szolgáltatás költsége (vagy önköltsége) önmagában is fontos tényező, de még fontosabb tényező az adott termékre vonatkozóan a versenytársakhoz viszonyított ráfordítás, a ráfordítások hatékonyságának az azonos termékkínálóval szembeni kedvező mivolta. A minőség a termék fontos tulajdonsága, az ilyen termékre ennél fogva fizetőképes fogyasztói igény van. A minőség versenyelőnyt teremtő tényező, emiatt rendkívül fontos a szerepe. Az a vállalkozás, amely rövidebb idő alatt képes ugyanazon termékkel vagy szolgáltatással szükségletet kielégíteni, előnyt élvez más vállalkozásokkal szemben, de a szükséges termékkínálat adott helyen és adott időben történő rendelkezésre bocsátása is hatással van a gazdálkodás versenyképességére. A rugalmasság azt jelenti, hogy a vállalkozás mennyire képes termékeit vagy szolgáltatásait a 139

141 A magyar hidegvérű ló vevő által elvárt és igényelt módon rendelkezésre bocsátani. Azok a vállalkozások, amelyek képesek a váratlanul megnőtt kereslet kielégítésére, versenyképesebbek mint mások. A kereslet szinte soha nem egyenletes, alakulását számtalan előre nem tervezhető tényező befolyásolja. Azok, akik erre a helyzetre gyorsabban képesek reagálni, versenytársaikhoz képest kedvezőbb piaci helyzetbe kerülnek. A versenyképesség azon tényezői, mint a szaktudás, a természeti erőforrások, a genotípus, a humán befektetés mértéke stb. egyedi sajátosság, ezeknek időnként más-más jellemzői a meghatározóak, de egyidejűleg egységes rendszerként hatnak a versenyképességre. A hidegvérű ló tenyésztésének versenyképességét befolyásoló tényezők azon rendezőelv szerint is megfogalmazhatók, hogy versenyképes az, amire van fizetőképes fogyasztói/vevői igény, amit piacra lehet juttatni, és aminek a termelése hatékony/gazdaságos. Ennek megfelelően ßß A fogyasztói/vevői igény ár, fogyasztási szokások, minőség (és annak számos összetevője), mennyiség. ßß A piacra jutás feltételei szervezettség, integráció, feldolgozottsági szint szállítási távolságok, állategészségügyi helyzet, piaci tájékozottság, statisztikák hiányosságai, ellentmondásai, jelenlegi versenyhelyzet. ßß A hatékony/gazdaságos termelés feltételei termelési mutatók, üzemméret, tőke, műszaki színvonal, szaktudás, szaktanácsadás, munkaerő, input-output árak, egyéb tényezők: horizontális támogatások, finanszírozás, költség-, jövedelemviszonyok. E tényezők közül bármelyik is hiányzik, az csökkenti az ágazat/vállalkozás versenyképességét. Azaz hiába van egy termékre kereslet, ha azt egy vállalkozás a versenytársakhoz képest nem tudja üzemi szinten hatékonyabban előállítani vagy hatékonyabban piacra juttatni. Mindezek figyelembevételével nagyon is sajátságos a lótenyésztő vállalkozások megítélése. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a lótenyésztő/ lótartó a tevékenységét egyáltalán vállalkozásnak tekinti-e, akar-e vállalkozásként működni, vagy csak szeretne időnként jelentős árbevételre szert tenni? Bár a lótenyésztő/lótartó formailag kis- és középvállalkozásként nyilvántartott, ritkán cselekszik ennek megfelelően, a vállalkozótól elvárható magatartásnak ritkán felel meg. Vállalkozásában a fő tevékenység nem a lóval kapcsolatos termék előállítására irányul, fontossági sorrendben ezt általában hátrébb helyezi. Versenyképessége már csak e miatt is megkérdőjelezhető, de ezen kívül számos egyéb okra vezethető vissza. Az idők során a lótenyésztés társadalmi céljai változtak. Míg korábban a hadászat, majd a mezőgazdaság és az áruszállítás igényei határozták meg a lótenyésztés elsődleges célját és az ehhez rendelt eszközrendszert, napjainkban a hidegvérű ló tenyésztésének elsődleges célja a hústermelése, mellette nem elhanyagolható a hobby- és társállat-előállítás. Ezt a fogyasztói igényt eddig sem mennyiségben, sem minőségben nem kezelte jól az ágazat. Az ágazat szereplői nem törekedtek jelentős piaci térnyerésre, megelégedtek a közvetítő kereskedőnek való eladással, és örültek az olykor megjelenő konjunkturális helyzet kínálta lehetőségnek. A versenyképesség mérőszámai közül a rugalmasság tekintetében sem reagált jól az ágazat, mert csupán a tenyésztők töredéke kapcsolódott be az e fajta termékelőállításba. A többiek lényegesen rosszabb feltételekkel értékesítettek csikót, gyakran a költséget sem fedezve adtak túl rajtuk. Amikor a pecsenyecsikó iránti kereslet kedvező lett, akkor nőtt a fedeztetési kedv, de többnyire a keresleti hanyatlás idejére lett elegendő árualap. A ciklikusan változó kereslet tagadhatatlanul nehezíti a tervezhetőséget, de rontja a tenyésztés helyzetét is, mert amikor nagy a vágólóár, akkor nagyon sok értékes tenyészanyag piacra 140

142 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája kerül, míg kis felvásárlási ár esetén a veszteség mérséklése érdekében számoltak fel állományokat. Ebből aztán az következett, hogy az ágazat szereplői a piacon nem tudtak tartósan helytállni, sőt az addigi piaci jelenlétet is elvesztették a román és lengyel vállalkozásokkal szemben. Elképesztő hibát követett el az, aki elenyésző költségtakarékosság miatt nem váltott ki például útlevelet lovára, vagy rosszul értelmezte annak bizonyos pontjait. Nem kétséges, hogy a horizontális és vertikális termékpályák szervezetlenek az ágazatban, kérdéses a hazai piac termékfelvevő képessége (lásd az ide vonatkozó fejezetet), és ennek befolyásolása egyébként is csak hosszabb távon és jelentős tőkebefektetéssel lehetséges. Ebből kifolyólag elsődlegesen a nemzetközi piacok jönnek szóba. Ide viszont nagyobb és egységesebb volumen szükséges, amihez termelői összefogás kellene. A szervezetlenség és a tervezetlenség következménye a nemzetközi versenyképesség elvesztése, a nyereség nélküli termelés. Megkerülhetetlen e tekintetben a tőkehiány, de a vállalkozási, kereskedelmi ismeretek hiánya is. Nem elegendő a termékelőállításhoz érteni, a vállalkozás működtetéséhez is fontos ismeretekre van (lenne) szükség. A kevés árualap miatt általában kicsi az élőmunka hatékonysága is, ami a költségszint oldaláról csökkenti a versenyképességet. Vitathatatlan, hogy az ágazat versenyképességének javítása az ágazat szereplőitől és az államtól is összehangolt erőfeszítést kíván. Azonban szinte bizonyos, hogy a versenyképesség megteremtésében vagy helyreállításában az állam nem fog, nem tud segédkezni, mert lényegesen fontosabb piaci szereplők versenyképességét kell segítenie, és a forrásai pedig végesek! Az ágazat szereplőinek tőkehiánya, az egyéni és közösségi érdekek különbözősége nem kedvez az erőfeszítéseiknek. Jogszabályi gátjai is vannak ennek, mert a termelői csoportok (TCS) előnyeinek kihasználását a jelenlegi árbevétel-kötelezettségek nem teszik lehetővé. Ráadásul elmondható, hogy az uniós források támogatási rendszerében a lótenyésztési ágazat nem tartozik a kedvezményezett ágazatok közé (még lótermékek élelmiszeripari feldolgozása esetén sem). Így aztán hiába merül fel a versenyképesség javítására egy vagy több hazai lóvágóhíd létesítése és annak árualappal való kiszolgálása, a szervezett felvásárlási rendszer megteremtése, a vágott test és előfeldolgozott termékek külföldre értékesítésének az igénye. Továbbra is külföldi (elsősorban olasz) kereskedők kezében van a vágólópiac szinte teljes egészében. Hazai feldolgozói bázis létesítése csak abban az esetben lenne megvalósítható, ha annak termékei a fizetőképes külföldi piacokon elhelyezhetők lennének, valamint akkor, ha a felvásárolható hazai árualap a vágóhíd folyamatos működését biztosítani tudná. Ehhez azonban a jelenleg rendelkezésre állónál jóval nagyobb, kiegyenlítettebb tenyésztési háttérre és fegyelmezett, hosszú távú felvásárlói hálózatra (TCS), jelentős humánerőforrás- befektetésre lenne szükség. Ezek közül egyelőre mindegyik csak várat magára. Az ágazati versenyképesség javításának másik lehetősége új hasznosítási módok kialakítása lehetne, figyelembe véve azokat a vélt és valós fogyasztói igényeket, amelyek a társadalom egészség- és környezettudatosabb hozzáállásával, a szabadidő aktív eltöltésével kapcsolatban felmerülhetnek. Ezek felismeréséhez a vállalkozás/ágazat külső környezetének folyamatos nyomon követése, elemzése, a változó környezeti tényezőkre való alkalmazkodáshoz pedig innovatív vállalkozói szemlélet szükséges. Miután a lótenyésztés végzése nem vállalkozási kényszerben folyik (nem ebből kíván megélhetést teremteni magának a lótenyésztő/lótartó), nincs kellő cselekvési kedv ezen a téren. Ebből adódóan az ágazat megmarad a 100 éve tartó folyamatos piacvesztés tényénél és az e feletti kesergésnél. Eltúlzott annak a hangsúlyozása, hogy a szabad idő értelmes eltöltésére alkalmas ló iránti igény függ a társadalom anyagi jólététől, a hagyományok ápolásának szándékától. Ha így lenne, nem fejlődött volna a borkultúra, a síelés és más több sikerágazat az elmúlt évtizedben. E tekintetben kezdeményező és nem követő magatartásra, több lábon állásra van szükség, mert csak így válhat az ágazat versenyképessé. Mindezek ellenére a hidegvérű ló távlatai bíztatók. E típust sajátos testalkata, jó vérmérséklete, könnyű kezelhetősége nagyszerű hobbilóvá teszi. Nemcsak fogatos, hanem hátas célú használata is 141

143 A magyar hidegvérű ló lehetséges, csak el kell szakadni a lovassport szakágakban történő alkalmazás szorító gondolatától. A természetjárás, a különleges fogatolási módok és bemutatók, méltó tenyészdíjazások bevezetése javíthatja a fajta népszerűségét, ezzel a versenyképességét. Nemzetközi példával szolgálnak a rönkhúzó versenyek, amelyek kétségtelenül meglévő vadhajtásait nem szabad átvenni, de szükséges lenne szakmai alapokon nyugvó magyar változatát elterjeszteni. Ráadásul a fajta eredeti értékmérő tulajdonságai megőrzésére ez a használati mód lenne a legmegfelelőbb. 142

144 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal Az állattenyésztők tevékenységük kezdete óta a termelési színvonal emelésére, a genetikailag minél értékesebb állományok létrehozására törekednek. A termelési színvonal emelésével párhuzamosan a szelekciós nyomástól függően a genetikai változatosság generációról generációra egyre csökken, ami a genetikai sokszínűség csappanásához vezet. A genetikai változatosság csökkenése elleni fellépés az állattenyésztés jól körülhatárolható érdeke. Soha nem tudható ugyanis, hogy egy most gazdasági szempontból kevésbé jelentősnek tartott tulajdonság vagy allél a jövőben nem válhat-e mégis fontossá. A génmegőrzés, a veszélyeztetett fajták megmentésének fontosságát Magyarország a világon az elsők között ismerte fel. A génmegőrzési munkában nem feltétlenül a teljesítmény növelése a cél, hanem sokkal inkább a megmaradt genetikai változatosság és a fajta önazonosságának a megtartása. A szelekció hatására ugyanis bármely állományban megszűnik a genetikai egyensúly, a génállomány fokozatos szűkülése következik be. A génmegőrzés feladata mindennek az elkerülése. A fajták genetikai változatosságának értékelése segítséget nyújthat ehhez a tevékenységhez, főleg a tenyésztési programok kidolgozásában és módosításában, de a párosítások megtervezésében is. Megszabja a módosítás irányát és mértékét, közvetve javaslatot ad a fajta génkészleteinek felderítésére, az immigráció jellegére, egyáltalán rámutat az állományok diverzitás-fenntartásának jellegére. A veszélyeztetett háziállatfajták mindegyikénél, de különösképpen a lófajtáknál gondot okoz, hogy viszonylag kevés és változó számú tenyészállat vesz részt a fajtafenntartásban. Ez a tény, továbbá, hogy a helyi fajták esetében lehetetlen a génállomány átalakítása, vagy bővítése (idegen gének immigrációja), a kevés létszámú populációkban megkerülhetetlenné válik a genetikai veszteség. A populációk szerkezetének és demográfiai összetételének elemzése a számítástechnika fejlődésével, a különböző szoftverek megjelenésével rutinszerűvé vált és az állományok genetikai szerkezetéről lényeges mozzanatok feltárását tette lehetővé. A különböző elemzések a fajták jelentősebb őseinek meghatározását, a pedigrételjességet, a beltenyésztettség átlagos mértékét, a generációs intervallumokat, a populáció szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint az ivadékszám megoszlását helyezték fókuszba. A felsorolt, nemzetközileg elfogadott, sőt ma már ajánlott populációgenetikai mérőszámok a magyar hidegvérű lófajtára vonatkozóan is meghatározásra kerültek, amelyek az alábbiak szerint jellemezhetők. Az elemzés alapjául szolgáló származási adatokat a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adatbázisa szolgáltatta. A pedigré-adatbázist mindösszesen egyed származási adatai alkották. A genetikai szerkezet értékelésére referenciaállományként a 2016-ban törzskönyvi ellenőrzésben lévő állomány (mének és kancák) (1251 ló) szolgált. A pedigrételjesség értékelése Ez a mutató kifejezi, hogy az egyedek származása hány teljes generációra vonatkozóan ismert. A megalapozott eredmények eléréséhez a pedigréanalízis számításakor legalább 4-5 generáció teljes ismerete szükséges. Minél teljesebb ugyanis egy pedigré, annál megbízhatóbbak a becsült értékek. A 7.1. ábra a születési évek szerint mutatja be a származás ismertségét. Az 1990-es évek közepétől született lovak 90 százalékánál minden nagyszülő ismert. Az átlagos pedigrételjesség a referenciaállományra nézve 4,24, ami messze alatta marad a több évszázados szigorú tenyésztői múltú lipicai (15,2) és az angol telivér (15,64) állományaira meghatározottaknál, de 143

145 A magyar hidegvérű ló 7.1. ábra. A születési évenkénti pedigrételjesség alakulása a hazai hucul lóállományra számítottnál (8,43) is. A jelenlegi aktív állományban mindössze 83 olyan ló lelhető fel, amelynek a származása hat ősi sorig valamennyi felmenőre nézve ismert. A maximálisan ismert nemzedékek értékelésekor 19 lónak még a 15. ősi sorban is voltak ismert ősei, közülük többre a huszadik generációt meghaladóan is igaz ez a megállapítás. A származási adatokból kiderült viszont, hogy ezen lovak felmenőinek egy része a XX. század fordulóján hidegvérű ménekkel megkezdett fajtaátalakító keresztezéshez felhasznált félvér lófajtáink kancáira vezethető vissza. Az állomány beltenyésztettségének értékelése Abban az esetben van szó beltenyésztésről, ha egymással rokonságban lévő lovak után születnek meg az ivadékok. A beltenyésztési együttható annak a valószínűsége, hogy egy adott lokusz két allélja származásilag azonos. Egy egyed abban az esetben rendelkezhet két származásilag azonos alléllal, ha szülei legalább egy közös őssel rendelkeznek. A beltenyésztettség mérőszáma a 0 1 közötti abszolút szám, amikor is 0 a beltenyésztési koefficiens, ha az adott egyed nem rokon szülők párosításából született. A beltenyésztettség 1 a klónozott egyedeknél. A mindennapi állattenyésztési gyakorlatban a 0,30 feletti beltenyésztési koefficiens már nagyon erőteljes rokontenyésztésre utal, aminek velejárója a csökkent alkalmazkodó képesség. Ekkor beszél a szakma beltenyésztési leromlásról. Emiatt is lenne fontos a populációt leginkább kitevő nőivarú állomány nagymértékű változatosságának fenntartása. A beltenyésztési mutató számát befolyásolja a pedigré hossza és teljessége is. A rövid pedigrék ugyanis torzítják a beltenyésztési együttható nagyságát. A 7.1. táblázat a teljes állomány legnagyobb beltenyésztési együtthatójú egyedeit mutatja be. Ebből a sorból is kiemelkednek a Toponár-163 Jonatán mén és a Vércse nevű kanca ivadékai. Esetükben apa-lánya párosításról van szó, miközben 144

146 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal maga a mén is féltestvér-párosításból született. A feltehetően nem tudatos rokontenyésztés a 2734 Perseron-201 Bizsu ménre történt! A két erősen rokontenyésztett csikó egyikének származási lapja a 7.1. mellékletben megtekinthető. A 7.1. táblázatban felsorolt további egyedek is apa lánya párosítás eredményei, azonban az apák beltenyésztettségének mértéke elhanyagolható. Ezek a beltenyésztési együtthatók a gyakorlati tenyésztés felső határát jelentik! A referenciaállomány leginkább beltenyésztett egyedeit a 7.2. táblázat mutatja be. A évi törzskönyvi ellenőrzésben tartott állományból a 2014-ben, apa lánya párosításból született Dóra nevű kanca beltenyésztettsége kiugró (7.2. melléklet). A kanca 4682 Palin-7 Gazda apaságú, mindkét oldali felmenőiben az ban született Mesés nevű kanca fordul elő. A referenciaállomány átlagos beltenyésztettsége a számos nagy beltenyésztettségű egyed mellett is mindössze 0,018. A genetikai eredet értékelése A 7.3. táblázat az értékelt állomány genetikai szerkezetének változatosságáról nyújt áttekintést. Jól látható, hogy a tanulmány céljára választott referenciapopuláció egyedeinek genetikai variabilitása lényegesen kevesebb őssel jellemezhető A legnagyobb beltenyésztési együtthatójú egyedek a teljes állományban 7.1. táblázat Ló neve Ivar Szül. év Apja Anyja Beltenyésztettség mértéke (0 1) Vihar Toponár-163 Jonatán Vércse 0,28 Röpke Toponár-163 Jonatán Vércse 0,28 Dóra Palin-7 Gazda Bájos 0,28 Dönci Bogyoszló-204 Kázmér Dóri 0,27 Roberta Bicsérd-66 Döme Baba 0,26 Pápa-260 Pajkos Csányoszró-4 Gitár Felsőpetény Csengő 0,26 Karolina Gánt-44 Generális Linda 0,26 Nusi Bogyoszló-43 Lator Baba 0,26 Sellő (Egér) Szentegát-3 Soha 0,26 A jelenlegi állományban további 32 ló jellemezhető 0,25 feletti beltenyésztési együtthatóval. A legnagyobb beltenyésztési együtthatójú egyedek a referenciaállományban 7.2. táblázat Ló neve Ivar Szül. év Apja Anyja Beltenyésztettség mértéke (0 1) Dóra Palin-7 Gazda Bájos 0,28 Nusi Bogyoszló-43 Lator Baba 0, Karancsberény-70 Szikra Csányoszró-4 Gitár Ramona 0,26 Virgonc Palotabozsok-29 Buzogány Vilma 0,25 Bársony Alsónemesapáti-42 Lili 0,25 Gizike Gölle-11 Bátor Pannika 0,25 Réka Somogyegres-158 Rudi Röpke (e. Judit) 0, Nagyvenyim-298 Sanyi Karád-17 Rigó Sármány 0,17 Utód Gölle-8 Utálatos 0,15 A jelenlegi állományban további 18 ló jellemezhető 0,1 feletti beltenyésztési együtthatóval. 145

147 A magyar hidegvérű ló (427 egyed felelős a teljes genetikai változatosságért), mint a nyilvántartásban tartott hazai hidegvérű állomány teljes genetikai változatosságát adó 3434 egyed. A számok közötti óriási eltérés jelentős génveszteségre utal, amire csak részben lehet magyarázat a több évtizedes szelekciós munka, sokkal inkább a kiindulási ménvonalak elvesztése, illetve a még tenyésztésben állók esetleges, gyakorta aránytalan felhasználása a tenyésztésben táblázat Az állomány genetikai változatosságát befolyásoló egyedek száma A genetikai változatosság aránya Teljes állományban felelős állat Referenciaállományban felelős állat 50% % % % % % A jelentősebb ősök hatását a teljes állományra először a 7.4. táblázat mutatja be. A tíz jelentősebb ős mindegyike mén. A teljes állományra 4,18%-os, illetve 3,7%-os lefedettségi arány a 7.4. táblázat Az állomány genetikai variabilitásához legnagyobb arányban hozzájáruló ősök Egyed azonosítója Ivara Születési éve A variabilitás lefedettségének az aránya (%) 2281 Belga-23 mén ,18% 2264 Belga-6 mén ,70% 2734 Perseron-201 mén Bizsu ,14% 4380 Bikal-3 mén ,14% 1560 Nágocs-110 mén ,79% 2351 Tormás-61 mén ,53% 5899 Görösgal-17 mén (Tizes I.tm.) ,51% 1899 Gölle-9 mén ,47% 5790 Andráshida-12 mén ,22% 4337 Szentdénes-15 mén (Huszonkettes) ,14% 2281 Belga-23 és a 2264 Belga-6 nevű import mén hatása a legnagyobb mértékű. Miután a két mén féltestvér, már ez a tény eleve csökkentette a kiinduló állomány genetikai variabilitását. A féltestvérek hatása a teljes állományra minden más egyedét többszörösen múlja felül. A 7.5. táblázat a referenciapopulációnak választott egyedekre mutatja be a genetikai variabilitásért leginkább felelős ősöket. A jelenlegi állomány genetikai variabilitásáért a 2734 Perseron-201 Bizsu francia import mén a legnagyobb mértékben a felelős. Ez a tény a magyar hidegvérű ló őshonos jellege szempontjából egyáltalán nem előnyös! Hatása meghaladja a fajtakialakításban két legfontosabb mén jelentőségét! Az aktuális állomány fontosabb őseinek is mindegyike mén táblázat A referenciaállomány genetikai variabilitásához legnagyobb arányban hozzájáruló ősök Egyed neve Ivara Születési éve Variabilitás lefedettségének aránya (%) 2734 Perseron-201 mén Bizsu ,66% 1560 Nágocs-110 mén ,76% 2281 Belga-23 mén ,66% 2264 Belga-6 mén ,38% 2351 Tormás-61 mén (Perseron-1 leszármazott) ,85% 1899 Gölle-9 mén (Perseron-4 leszármazott) ,02% 4380 Bikal-3 mén ,60% 986 Gölle-2 mén ,51% 456 Szentgáloskér-2 mén ,41% 5790 Andráshida-12 mén ,37% A percheron mének együttes genetikai hatása a további ménutánpótlások kijelölésében elgondolkodtató kell legyen! A generációs intervallum értékelése A szakirodalom szerint a generációs intervallum a szülők átlagos életkora azon ivadékok 146

148 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal A magyar hidegvérű lófajta generációs intervallumai a négyféle szülő ivadék származási út alapján Szülő-ivadék alternatívák Ivadékok száma Generációs intervallum 7.6. táblázat A generációs intervallum középértékének hibája Tenyészmén fedezőmén-ivadék ,22 0,112 Tenyészmén tenyészkanca-ivadék ,28 0,077 Tenyészkanca tenyészmén-ivadék ,93 0,149 Tenyészkanca tenyészkanca-ivadék ,71 0,092 Átlagosan ,20 0,050 megszületésekor, amelyek részt vesznek a következő generáció létrehozásában. A veszélyeztett, génvédelem alatt álló fajtáknál az a kedvező, ha a generációs intervallumok hosszúak, mert ebben az esetben adott időtávban nincs lényeges genetikai diverzitáscsökkenés. Minél kevesebb létszámú egy fajta és szegényebb a genetikai diverzitás tekintetében, annál célravezetőbb a generációs intervallumok kitolása. Természetesen itt csak meghatározott időhossz alatti és nem nemzedékenként bekövetkező diverzitásváltozásról van szó. A generációs intervallum négy leszármazási úton számítható (apa fiú, apa lány, anya fiú és anya lány összehasonlításban) az egyedek és szüleik születési dátumának segítségével. A leghosszabb generációs intervallumot a ménelőállító mének (amikor egy adott fedezőménnek tenyésztésbe kerül az ivadéka) mutatják. (7.6. táblázat). Az egymást követő nemzedékek közötti legrövidebb távolságot a tenyészkancák és tenyészkancává érett kancacsikóik között lehetett számítani. A négyféle szülő ivadék leszármazási út megfelelő generációs intervallumait páronként kétmintás t-próbával összehasonlítva az látszik, hogy a tenyészkanca tenyészmén-ivadék és a tenyészkanca tenyészkanca-ivadék leszármazási utak között nincs statisztikailag igazolható (szignifikáns) eltérés (P>0,05). A további páronként végzett összehasonlításokból kiderül, hogy a mének jóval idősebbek az ivadékaik tenyésztésbe kerülésékor, mint azt a kancáknál lehet az tapasztalni. Különösen igaz ez a tenyészmén-tenyésztésbe került ménivadék leszármazási út esetén. A fedezőmének közel egy évvel idősebbek ménivadékaik tenyésztésbe kerülésekor, mint a kancaivadékuk tenyésztésbe állításakor. A mének 1,3 évvel korosabbak a tenyészkancák tenyészkancává érett ivadékaik esetében tapasztaltaknál. Mindez arra utal, hogy a tenyésztők óvatosabbak a fedezőmének kijelölésekor, mint a kancaivadék tenyészállattá minősítésekor! Az ivadékszám értékelése az állományban A génmegőrzési feladatok ellátásakor fontos az állomány sokféleségének, genetikai varianciájának a fenntartása. Szakirodalmi vélekedések szerint ideális feltételek esetén a potenciális szülőknek egyenlő esélyük van részt venni a következő nemzedék kialakításában. Ekkor lehetne a genetikai sokféleséget a lehetséges legnagyobb szinten tartani. Ez a gyakorlatban nem valósul meg, így az egyes párosításokból kiválasztott ivadékok száma nagyon változó lehet. Az így előálló változatosságcsökkenés mérsékléséhez jó módszer, ha a továbbtenyésztésre szánt egyedek kiválasztásakor igyekeznek minél több párosításból tenyészállatnak jelölni ivadékot, és elkerülni egyegy tenyészállat túlzott szerephez jutását. A vizsgálatban az ivadékok megoszlásának értékelése minden esetben a teljes állomány származási adatainak figyelembevételével történt. A legtöbb ivadékkal bíró harminc kancát a 7.2. ábra szemlélteti. Ezek mindegyike legalább tíz alkalommal ellett, de a Manci nevű kancának páratlanul sok (18) ivadéka található az adatbázisban. Az egy-egy kanca után fellelhető ivadékszám (7.3. ábra) a fajtában folytatott szelekcióról is szolgáltat adatokat. Az értékelt kancák 70 százaléka mindössze egy ivadékkal járult hozzá a 147

149 A magyar hidegvérű ló 7.2. ábra. A legtöbb ivadékkal rendelkező kancák 7.3. ábra. A kancánkénti ivadékszám megoszlása 148

150 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal 7.4. ábra. A legtöbb ivadékkal rendelkező mének fajtafenntartáshoz.. A kiindulási adatbázis szerint ötnél több ivadéka csak a kancaállomány elenyésző hányadának (315 kanca) van. A legtöbb ivadékkal rendelkező harminc mént a 7.4. ábra szemlélteti. Kiemelkedik az őshonosság és a fajtaidentitás szempontjából megkérdőjelezhető 2734 Perseron-201 Bizsu. Mellette száznál több ivadéka szerepel a nyilvántartásban a 2351 Tormás-61 és 2281 Belga- 23 ménnek is. A ménenkénti ivadékszám alakulása a 7.5. ábrán követhető. A kancáknál közöltekhez hasonlóan a nyilvántartott mének jelentős részének is mindössze egy-két ivadéka szerepelt a nyilvántartásban. Tíznél több ivadéka csak a mének elhanyagolható részének van. Az összes ivadékszám mellett a továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékok száma is ugyanezen módon került értékelésre. A 7.6. ábrán a továbbtenyésztésre szánt legtöbb ivadékkal rendelkező harminc kanca szerepel. A legtöbb ivadéka a Szentgáloskér-2 után 1981-ben született Náncsi nevű kancának van. A génmegőrzés szempontjából ideális eset az volna, ha minden kanca után négy nőivarú egyed lenne kiválasztva, mert ez az ivadékszám adna arra reményt, hogy a kanca genotípusa szinte teljes mértékben megjelenik az ivadékokban. Ez a feltétel azért ritkán jut érvényre, hiszen egy fajta létszámát bármilyen okból is, de be kell határolni. A kancánként továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékok eloszlását a 7.7. ábra szemlélteti. A kancák döntő hányadától egy ivadékot választottak ki továbbtenyésztésre. A vizsgálati időszakban négynél több tenyésztésre kiválasztott ivadéka mindössze a kancák 1,2 százalékának volt. Továbbtenyésztésre kiválasztott legtöbb ivadékkal rendelkező harminc mént a 7.8. ábra sorakoztatja fel. Közel 100 ivadék továbbtenyésztésre való kiválasztását tette lehetővé (génmegőrzés szakmailag nem teljesen megalapozottan) a legtöbb ivadékkal bíró 2734 Perseron-201 Bizsu tenyészmén ivadékcsoportja. A vizsgált adatbázis szerint 15 méntől választottak ki legalább 30 ivadékot a hazai tenyésztés számára. 149

151 A magyar hidegvérű ló 7.5. ábra. A ménenkénti ivadékszám megoszlása 7.6. ábra. A legtöbb továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékkal rendelkező kancák 150

152 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal 7.7. ábra. A kancánként tovább-enyésztésre kiválasztott ivadékszám alakulása 7.8. ábra. Továbbtenyésztésre kiválasztott, legtöbb ivadékkal rendelkező mének 151

153 A magyar hidegvérű ló 7.9. ábra. A ménenként továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékszám megoszlása ábra. Az ivadékkal rendelkező mének apák szerint rendezve 152

154 7. A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal ábra. A tenyésztésben lévő, apák szerint rendezett ménivadékok A továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékok számának ménenként jellemző megoszlása a 7.9. ábrán követhető. A nyilvántartott mének mintegy hatvan százalékának mindössze egy, további 14 százalékának pedig két ivadéka kapott szerepet a tenyésztésben. Tíznél több ivadékot a nyilvántartásban szereplő tenyészmének alig több mint öt százalékától tartottak érdemesnek továbbtenyésztésre. Az ivadékokkal rendelkező méneket apák szerinti bontásban a ábra szemlélteti. A 2281 Belga-23 és a 2734 Perseron-201 Bizsu adta a tenyésztésben szerepet játszó legtöbb mént. További húsz tenyészménnek van legalább tíz olyan tenyésztésbe került mén ivadéka, amely a fajta alakításában szerepet játszott. A ábrán látható az apák szerint rendezett jelenlegi ménpark. A legtöbb tenyésztési engedéllyel bíró ménivadékot a 2678 Nágocs-88 után állítottak fel. A tenyésztésre szánt mének genetikai háttérének könnyebb megértését az eltérő színek és mintázatok segítik. Szembetűnő a percheron, különösen a 1395 Percheron-1 genetikai hátterű mének túlsúlya a belga eredetűekkel szemben. Génmegőrzési szempontból a kívánatos a különböző vonalak közel azonos arányú használata lenne, mivel egy-egy vonal előtérbe kerülése a genetikai variancia csökkenését, hosszabb távon a beltenyésztés növekedését is magával hozza. Ebben az esetben még az identitásvesztés ténye is fennáll! 153

155

156 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal A génmegőrzés keretében fenntartott, illetve a hagyományos fajták esetében a belső szerkezetváltozás elkerülése vagy legalábbis a változás ütemének mérséklése a cél. A bármilyen okból kevés egyedszámra apadt vagy innen felszaporított fajták tenyésztésének egyik kiemelkedő feladata a még genetikai diverzitás őrzése. Ennek egyik lehetséges módja a minél több alapítóra visszavezethető családtenyésztés. A magyar hidegvérű ló tenyészállományát illetően viszont, különösen a szélső anyai oldalon, a hosszú-hosszú származásvezetésnek (törzskönyvnek) híján vagyunk, a fajta tényleges alapítókancái nem ismertek. Ez a lótenyésztés folytonos átszervezésére, a nem teljes körű származásvezetés kötelezettségének hiányára és a tenyésztők közömbösségére vezethető vissza. Minél később következik be a génmegőrzésre szorult állományok kancacsaládokba és genealógiai vonalakba való rendezése, annál nehezebbé válik a tervszerű és szakszerű fajtafenntartás. A molekuláris genetika tudományának a fejlődésével lehetőség nyílik annak eszköztárához nyúlni és ennek felhasználásával segíteni a tenyésztői munkát. Ugyanis egyes gének, génszakaszok markerként szolgálhatnak, segíthetnek a különböző fajták genetikai változatosságának feltérképezésében, bizonyos csoportokhoz való tartozásának kiderítésében. A diverzitással kapcsolatos vizsgálatok során leggyakrabban használt markerek közé a DNS-mikroszatellitek, az SNP-k (Single Nucleotide Polimorphism), az Y kromoszóma és a mitokondriális DNS-szakaszok tartoznak. A mitokondriális szekvenciák, mint amilyenek a citokróm-b (CYTB), a citokróm-c oxidáz (COI/II), riboszomális RNS-gének (16S, 5S, 28S) és a fehérjét nem kódoló, a többi szakaszhoz képest megnövekedett változékonyságot mutató, azaz hipervariábilis (D-loop) régió, többek között a filogenetikai kutatásokhoz alapot kínáló szakaszokat jelentenek. Így a hazai génmegőrzési gyakorlatban az ilyen kutatásoknak pótolhatatlan jelentőségük van. Különböző mtdns-alapú vizsgálatokat vé - gez tek már korábban is más őshonos ló fajta eseté ben, mint a hucul vagy a gidrán, illetve több lófajta genetikai rokonsági viszonyait fe ltérképező mtdns-alapú közlemény olvasható a szakirodalomban. A mitokondrium az eukariótasejtekben átlagosan néhány száz azonos kópiában jelenlévő sejtalkotó, mely a sejtlégzésben és az energiatermelésben játszik szerepet. Örökítőanyaga kettős szálú kör alakú DNS-molekula, a citoplazmában foglal helyet, össztérfogata annak akár a 25 százalékát is elérheti, a sejtmagtól teljesen független genetikai rendszer, a sejtmag genetikai információját egészíti ki. A ma élő soksejtűek mitokondriális genomjának a mérete (és a kódolt gének száma) meglehetősen különböző, legkisebb az emlősöké. A gének rendkívül kompaktak, bennük csak nagyon rövid intronok (nem kódoló szakaszok) lelhetők fel. A mitokondriális genom több mint 90 százaléka kódoló szekvencia. Minden gerinces mtdns-e tartalmaz egy olyan szakaszt, amely nem íródik át RNS-re. Ezen a szakaszon, amelyet D-loop (displacement loop) régiónak hívnak, található az RNS átíródásának beindítását végző kezdő szakasz. Mivel a mitokondriumban nincsenek jelen hisztonfehérjék, a DNS védelmét ezen fehérjék nem biztosíthatják. A DNS hibajavító rendszere sem működik tökéletesen, mivel nincs reparációs rendszer, amely a pontmutációkat kijavítaná. Mindezek következtében a mitokondriális genom mutációs rátája körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb, mint a kromoszomális DNS-é, és a D-loop régióban nagyfokú polimorfizmust mutat. Ez a szakasz a hipervariábilis (különösen nagy változatosságú) vagy röviden HVR-régió. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmas a mtdns az anyai vonalak feltárására és a genom fejlődésének/változásának modellezésére. 155

157 A magyar hidegvérű ló 8.1. Haplotípusok a magyarországi hidegvérűló-állományban Jelen vizsgálatot 250 magyarországi hidegvérű ló sörényszőrmintája alapján végeztük el, amelyek elemzésére a Debreceni Egyetem MÉK Állatgenetikai Laboratóriumában került sor. Cél volt az egyedek mtdns D-loop-régiója szekvenciáinak a feltérképezése, azok értékelése, mivel egy adott egyed mtdns-szekvenciája a benne lévő mutációkkal meghatározza az egyed haplotípusát. Adott mutációs helyeken azonos változatosságot mutató szekvenciák egyazon egységbe, haplocsoportba tartoznak. A genomiális DNS kinyerése szőrhagymából történt (FAO/IAEA, 2004). Ezt követően a hasonló vizsgálatok során alkalmazott protokollok alapján folyt a minták laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálat során 250 magyar hidegvérű kanca mtdns D-loop-régiójának a szekvenálása történt, amelynek során 398 bp hosszú régiót sokszorosítottunk fel. Végül a statisztikai ábra. Jansen és mtsai (2002) féle haplocsoport meghatározása a detektált 48 haplotípus esetében értékeléshez 222 bázispárhossz maradt alkalmasnak. A CodonCode Aligner V programcsomag segítségével a kapott szekvenciákat egymáshoz illesztettük és vágtuk. A molekuláris törzsfa készítésénél az MEGA6 program (Tamura és mtsai, 2013) távolságalapú klasztermódszerét alkalmaztuk Kimura-2 algoritmussal, így az összes nukleotid gyakoriságát egyformának tekintettük. A DNAsp (Librado & Rozas, 2009) program segítségével vizsgáltuk a hidegvérű lovak különböző diverzitásértékeit, nevezetesen a haplotípusok, illetve a variábilis pozíciók számát, a nukleotid-gyakoriságot, valamint az In/Del pozíciókat. A vizsgált összes 250 minta 48 haplotípusba sorolható, azaz 48-féle szekvencia jellemzi az egyedeket. Összesen 33 variábilis pozíciót találtunk, amelyek közt három deléció, valamint a többi esetben egyszerű nukleotid szubsztitúció volt jelen. A kapott haplotípusokat nem tekintettük egy kancacsaládnak. A genetikai variabilitás, haplotípus diverzitásértéke nagy (h = 0,946 ± 0,005). A haplotípusok páronkénti átlagos különbsége (K) 6, A nukleotiddiverzitás (Pi) 0,027 ± 0,000. A meghatározott 48 haplotípus közül 20 egyetlen egyeddel képviseltette magát, míg a legnépesebb csoportnak a 35-ös haplotípus bizonyult 30 egyeddel. Az ábrákon feltüntetett, valamint az elemzések során alkalmazott és általunk létrehozott azonosítók a táblázatban kerültek bemutatásra a hozzájuk rendelt eredeti Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (OLIR) által kiadott azonosítójukkal együtt. A haplotípusokat (a mitokondriális DNS egy adott szakaszának egy-egy változatát) a variábilis pozíciók alapján a Jansenés mtsai (2002) által definiált haplocsoportokba is besoroltuk ( ábra). Referenciaszekvenciának a szintén Jansen és mtsai (2002) által meghatározott szekvenciát vettük alapul, amelynek 156

158 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal Az elemzések során az egyedekhez rendelt, valamint az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (OLIR) által kiadott azonosítók táblázat Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Remeny HV Remény Dori HV Dóri Julcsi HV Julcsi Rayi Ráyi Bodza HV Bodza Doxa HV Doxa Jumi VM Jumi Reb251 HV Rebeka Abrand HV Ábránd Dud36 HV Dúdoló Kabala HV Kabala Reb92 HV Rebeka Almodo HV Álmodozó DudN47 HV Dúdoló Karmen HV Karmen Regina HV Regina Ancsa HV Ancsa Edina HV Edina Kat141 HV Kati Rem67 HV Remény Aniko HV Anikó Edit HV Edit Kat152 H Kata Rez253 SY Rezeda Ari HV Ari Eger1 HV Eger Kat24 HV Kata Rifke HV Rifke Arvacs HV Árvácska Eger HV Egér Kat63 HV Kati/Baba Rig259 HV Rigó/Csillag Baba HV Baba Egysze HV Egyszerű Kata HV Kata Rigo HV Rigó BabaN3 HV Baba Ejnye HV Ejnye-Bejnye Kati HV Kati Rit198 HV Rita Babilo HV Babilon Ella HV Ella Kato HV Kató Rit69 HV Rita BabN22 SY Baba Elza HV Elza Kifli HV Kifli Rita HV Rita Baj145 HV Bájos Emese HV Emese Kincs HV Kincs Robert HV Roberta Bajos HV Bájos Eminen HV Eminens Kismac VM Kismackó Ron239 HV Róna Bar40 HV Bársony Emma HV Emma Kitti HV Kitti Rona HV Róna Barbi HV Barbi Emma55 HV Emma Laura HV Laura Roz257 HV Rozi Barsony HV Bársony Emke HV Emőke Leanyk HV Leányka Rozi HV Rozi Bea HV Bea Enik HV Enikő Len106 VM Lenke RozsaM HV Rózsafa-Mára Bet126 HV Betti Ercsi HV Ercsi Len27 HV Lenke Rpke HV Röpke Bet13 HV Betti Eszter HV Eszter Lena HV Léna Rum HV Rum Bet68 HV Betti/Emlék Eszti HV Eszti Lenke HV Lenke Sac187 HV Saci 157

159 A magyar hidegvérű ló A táblázat folytatása Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Betti HV Betti Etna HV Etna Lepke HV Lepke Saci HV Saci Bibor HV Bíbor Fani HV Fáni Lili HV Lili Sar109 HV Sári Bibork HV Bíborka FanN40 HV Fanta Lin124 HV Linda Sar60 HV Sári Bog119 HV Bogi Fanni HV Fanni Lin181 HV Linda Sar71 HV Sári Bogi HV Bogi Fanta HV Fanta Lin6 BA Linda Sari HV Sári BolN41 SK Bolygó Farsan HV Farsang Lin Linda Ste180 HV Stella Bolygo HV Bolygó Fatany HV Fatányér Lizi HV Lizi Ste48 HV Stella Boroka HV Boróka Fatyol HV Fátyol Lola HV Lola Stefi HV Stefi Bbájo HV Bűbájos Fec189 HV Fecske Luca HV Luca Stella HV Stella Bsz89 HV Büszke Fecske VM Fecske Ludver HV Lúdvér Szandr HV Szandra Bszke HV Büszke Felleg HV Felleg Luj204 HV Lujza Sze235 HV Szellő Cilike HV Cilike Fiona HV Fiona Lujza HV Lujza Szeles HV Szeles Cini HV Cini Fsts HV Füstös Magdi HV Magdi Szell HV Szellő Cuki HV Cuki Galusk HV Galuska Man177 HV Manci Szepla HV Széplány Cumis HV Cumis Geszte HV Gesztenye Man205 ZA Manci Szilvi HV Szilvi Csa130 HV Csalfa Gierl HV Gierl Man7 HV Manci Szomor HV Szomorú Csa232 HV Csalfa Giz138 HV Gizi Mania HV Mánia Szonja HV Szonja Csabit HV Csábító Gizi HV Gizi ManN9 SY Manci Tanya HV Tánya Csal64 HV Csalfa Golya HV Gólya Mara HV Mara Timea HV Tímea Csarda HV Csárdás Gondos HV Gondos Marika HV Marika TimN36 HV Tímea Cseng HV Csengő Gracia HV Grácia Matka HV Mátka Trpe HV Törpe 158

160 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal A táblázat folytatása Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Elemzéseknél alkalmazott azonosítók A ló azonosítója A ló neve Csg270 HV Csillag Gyngy HV Gyöngyi Merced Hv Mercédesz Tündi HV Tündi Csg79 HV Csillag Habane HV Habanéra Mese HV Mese Tzes HV Tüzes Csinta HV Csintalan Hajni HV Hajni Mimoza HV Mimóza Uborka HV Uborka Csn142 VS Csinos Hamvas HV Hamvas Mirza HV Mirza Ultima HV Ultimátum Csn188 HV Csinos Hanga HV Hanga Mok236 HV Mokány Unikum HV Unikum Csn221 ZA Csinos Happy HV Happy Mokany HV Mokány Urilan HV Urilány Cspi VM Csöpi Harmat HV Harmat Molli HV Molli Uritok HV Úritök Csörfö HV Csörfös Hazug HV Hazug Mon73 HV Móni Uszo HV Úszó Dama HV Dáma Helga HV Helga Monda HV Monda Utas HV Utas Dama52 HV Dáma Hetyke HV Hetyke Moni HV Móni Utopia HV Utópia Danka HV Danka Hilda HV Hilda Mozdon HV Mozdony Vera HV Vera Darido HV Dáridó Holdfe HV Holdfény Olga HV Olga Veroni HV Veronika Debora HV Debora Holl186 HV Holló Orsi HV Orsi Vihar HV Vihar Dedos HV Dedós Hollo HV Holló Otilia HV Ottilia Vil140 HV Villám Degesz HV Degesz HolN29 HV Holló szike HV Őszike Villam HV Villám Deszep HV Deszép Honvag HV Honvágy Pan53 HV Panni Vilma HV Vilma Diadem HV Diadém Hovira HV Hóvirág Panka HV Panka Virag HV Virág Dics HV Dicső Ibolya HV Ibolya Panni SY Panni Zsembe HV Zsémbes Dolli HV Dolli Igeret HV Ígéret Paulin HV Paulina Zsofi HV Zsófi Donna HV Donna Inci HV Inci Pici HV Pici Dorci HV Dórci Izaura HV Izaura Pomade HV Pomádé 159

161 A magyar hidegvérű ló génbanki azonosítója: X Mivel a mi vizsgálatunk csupán a mitokondriális DNS D-loop régiójának bp részére szorítkozott, így a Jansenés mtsai (2002) által meghatározott következő mutációs forrópontokat mellőztük az értékelésből: nukleotidpozíció: 15585, 15597, Az általa meghatározott 17 haplocsoport közül egyedeink 14 haplocsoportot képviselnek, ami igen jelentős diverzitás szintet tükröz. Legnépesebb haplocsoportnak a D3-as tekinthető 56 hidegvérű egyeddel ( táblázat), amelyek a 14-es, a 18-as, a 12-es, a 15-ös valamint a 13-as haplotípus tagjai. A haplotípusok között legnagyobb számban (8 esetben) az F1 haplocsoport figyelhető meg. Tizenhat haplotípus sorolható az A haplocsoportba. Két haplotípus tartozik a B, hat haplotípus a C, nyolc haplotípus a D csoportba és tizennégy haplotípus mutat az F haplocsoportra jellemző mintázatot. Két haplotípusunk a G haplocsoportba tartozó variábilis helyeket mutatott, amely meglehetősen ritka. McGahern és mtsai (2006) legtöbb fajtát összehasonlító, 962 szekvenciát feldolgozó kutatásában mindössze egy archaikus, 25 európai, két közel- és két távol-keleti ló tartalmazott G haplocsoportba sorolható szekvenciát A haplocsoportok (kancacsaládok) közötti genetikai távolság becslése A lófajták maximálisan néhány ezer éves evolúciója meglehetősen rövid idő ahhoz, hogy érdemes lenne a tranzíciók (primidin cseréje pirimidinre, illetve purin purinra) és transzverziók (pirimidin cseréje purinra vagy purin pirimidinre) valószínűsége közti különbségekkel számolni (Priskin, 2010). A páronkénti genetikai távolságok mind a haplotípusok, mind az előfeltételezett csoportok között igen variábilisnak bizonyultak. Jelen tanulmányban az átlagos Tamura ± Nei féle távolság a különböző hidegvérű egyedek által alkotott 48 haplotípus között 3,1% volt. Két haplotípus közötti legnagyobb távolság 6,5% volt, amelyet a 19-es, valamint a 4-es haplotípusok között lehetett kimutatni. Ezzel szemben a két haplotípus közötti legkisebb távolság 0,5% volt, amely a kancacsaládok meghatározásának alapértékét képezte. Más tanulmányokkal összhangban (Ishida és mtsai, 1994, 1995) ezek az értékek arra utalnak, hogy a hazai lófajták viszonylagos ősiséget mutatnak, így a Tamura -Nei-féle távolságok variabilitása összeegyeztethető a megfigyelt megjelenésbeli sokféleséggel a vizsgált fajtában. A MEGA 6, valamint a Network 5.0 (Bandelt és mtsai, 1999) programcsomagokkal a maximum parsimony és neighbor-joining tree által készült hálók hasonló eredményeket adtak. A Network 5.0 program Reduced Median- Joining algoritmusát (mely képes a haplotípusok közötti hálózat számolására) alkalmazva az általunk feldolgozott minták segítségével a bennük található haplotípusokból hálózatot rajzoltunk, amelyen színekkel jelöltük a haplotípusok kö zötti genetikai távolság alapján meghatározott feltételezett kancacsaládokat ( ábra). A meglévő 48 haplotípus egyedeit tizenhat kancacsaládba kategorizáltuk a köztük lévő Tamura-Nei-féle távolságok alapján. A nagy variabilitásra való tekintettel két haplotípust egy csoportnak tekintettünk akkor, ha p 0,009, valamint a network hálón nem több, mint 2 mutáció lelhető fel közöttük. A különböző kancacsaládokba tartozó egyedek neveit az táblázatban összesítettük. A legnépesebb kancacsaládnak amely igen jól elkülönül minden más haplotípustól a 8-as tekinthető, amely magában foglalja a haplotípusokat, valamint összesen 66 egyedet ( táblázat). Több egyetlen haplotípust tartalmazó kancacsalád került meghatározásra, ilyenek a 2-es, a 3-as, a 7-es, a 13-as, a 14-es és a 16-os, amelyekbe a minták alapján egy-egy egyedet lehetett besorolni. Az 1-es kancacsalád hat haplotípust, összesen 45 egyedet képvisel ( táblázat). Hét haplotípus együttvéve 12 hidegvérű egyeddel a 4-es családba volt sorolható, míg az 5-ös kancacsalád két haplotípusa 4 egyedet mutatott. A 6-os kancacsalád négy haplotípusa 30 lovat, a 9-es három haplotípusa 12 egyedet, a 10-es két haplotípusa 23 hidegvérűt, a 11-es három haplotípusa 9 állatot, a 12-es három haplotípusa 15 egyedet, míg a 15-ös kancacsalád négy haplotípusa 28 egyedet számlált. 160

162 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal Az egyedek kategorizálása haplotípus, haplocsoport valamint kancacsalád szerint táblázat Jansen (2002) Referencia szekvencia Génbank azonosító: X Kancacsalád Hg Haplotípusok Egyedszám A C T A C T T G A A T G T C T G A A T T C T A A T G A G A T C C G G A Egyedek 7 A Almodo 15 A T.. A. G. A. T T.. G. A... C.. A.. BabN22, ManN9 1 F T G.. C.. A.. Bea, Csrf, Csarda, Bibork, Dori 1 F T G.. C. T A.. Bet13 8 D T T C G A.. Betti, Baj145, Szomor, Rit198, Rifke, Stefi, Lepke, Mara, Utopia, BolN41, Barsony, Remeny, Danka, Geszte, Hajni, Happy 8 D T..... A C G A.. Bog119, Bet126, Cseng, Cspi, Ste180, Sac187, Laura, Man205, Helga, Csa130, Donna, Hollo 10 B G... A..... T T. A.. Bogi 4 F T. A A. C.. A A G Bsz89, Kat63 8 D T T C A G A.. Csabit 8 D T..... A..... T C G A.. Csinta, Mok236, Pici 4 F A..... T. A C.. A A G Csn221, Kismac, Fanta, Golya 8 D T..... A..... T C A G A.. Cumis, Sar109, Lin124, Szilvi, Ejnye, Egysze, Hazug, szike, Fec189, Bibor, Sze235, Moni, Fani, Szonja, Uborka, Uritk, Uszo, Debora, Fatany, Sari, Holdfe, Villam, Bolygo, Vera 1 F G... T G.. C.. A.. Darido, Monda, Rit69, Mon73, Gondos, Babilo 1 F G... T. A G.. C.. A.. Dics, DudN47, Ultima, Reb251, Dud36, Igeret, Sar60, Elza, Ancsa, Emke, Dedos, Eminen, Ibolya, Eger, Rayi, Cilike, Degesz, Doxa, Diadem, Dama52, Deszep, Csal64, Szandr, Csg79, Cini, Fanni, FanN40, Hetyke, Paulin, Panni 9 C A.... C T A.. Edina, Bajos, Gizi, Holl186, Rum, Baba, Ella, Roz257, Dorci 8 D C T C G A.. Eger1 15 A T.... G... T..... C T.. G. A... C.. A.. Emma, Lena, Sar71, Lin181 Enik, Etna, Emese, Eszter, 8 D T... C T C G A.. Emma55, Edit, Eszti, Ercsi 9 C C A.... C T A.. Farsan 14 A T.. A. G... T T.... A... C.. A.. Fiona 6 C G... T.... C..... C A.. Giz138 4 F T C.. A A G Honvag A mitokondriális DNS D-loop 222 bp régiójának variábilis pozíciói 250 magyar hidegvér ló meghatározott haplotípusai alapján. 161

163 A magyar hidegvérű ló A táblázat folytatása Jansen (2002) Referencia szekvencia Génbank azonosító: X Kancacsalád Hg Haplotípusok Egyedszám A C T A C T T G A A T G T C T G A A T T C T A A T G A G A T C C G G A Egyedek 1 F T. G... T. A G.. C.. A.. Inci, Habane 12 A A. G G. A A.. Julcsi 4 F T. A G..... C.. A. G Karmen 4 F T. A C.. A. G Kat A T.. A. G... T T.. G. A... C.. A.. Kati, Vihar, Barbi, Csn188, Luj204, Molli, Rez253, Regina, Bar40, Pan53, Rpke, Lola, Kat141, Bszke, Timea, TimN36, HolN29, Bbajo, Otilia 13 A A. G... T.. G... T.. G. A... C.. A.. Kato 6 C T.... C A.. Kincs, Kabala, Utas, Arvacs, Abrand, Csg270 5 G T.. G G C.... C.. A.. Kitti, Dama, Kat24 2 F G T C G.. C.. A.. Luca 11 A T.. A..... T G. A A.. Lujza, Szell, Lenke 16 A G T C. A. G... T T.. G. A... C.. A.. Man A T.... G... T T.. G. A... C.. A.. Matka, Reb92, Stella 10 B G... A..... T G T. A.. Mese, Szeles, Mokany, Rona, Fsts, Csa232, Boroka, Rem67, Rigo, Ari, Saci, Hilda, Hanga, Ron239, Aniko, Lizi, Trpe, Tanya, Izaura, Gierl, Bodza, Felleg 6 C T.... C..... C A.. Mirza, Len106, Vil140, Csn142, Kifli, Lili, Marika, Mozdon, Ludver, Len27, Lin6, Man7, Lin86, Fecske, Hovira, Leanyk, Gyngy, Gracia, Merced, Mania, Mimoza 1 F C. G... T. A G.. C.. A.. Olga 11 A T.. A. G... T G. A A.. Orsi, Harmat, Jumi, Galusk 6 C A..... T.... C..... C A.. Panka, Pomade 5 G C.. T.. G G.... G. C.... C.. A.. Rig259 8 D T..... A C G..... G... A.. Rita 4 A G.... T. A G..... C.. A. G Rozi, Kata 3 F A..... T C A G.. C.. A.. RozsaM 12 A A G. A A.. Ste48, Vilma, Hamvas, Fatyol, Tzes, Veroni, Cuki, Magdi, BabaN3 11 A A. G... T G A.. Urilan, Unikum 12 A G. A A.. Zsembe, Dolli, Zsofi, Bet68, Tndi 9 A A..... T A.. Robert, Virag 4 F C. C T. A C.. A A G Szepla A mitokondriális DNS D-loop 222 bp régiójának variábilis pozíciói 250 magyar hidegvér ló meghatározott haplotípusai alapján. 162

164 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal 8.3. A mtdns alapján becsült változatosságú kancacsalád megalapozása A MEGA7.0 (Kumar és mtsai, 2016) programcsomag segítségével teszteltük a különböző szubsztitúciós modelleket, ez a teszt a K2+G+I modellt javasolta az adott szekvenciákat tekintve. Az evolúciós történetre való következtetéseket így Kimura 2-paramétermodellel Maximum Likelihood methoddal (minden pozícióra kiszámítja, hogy adott fa és helyettesítési modell mellett mi a valószínűsége annak, hogy a megfigyelt variációs mintázat jöjjön létre az adott pozícióban) végeztük. Célunk volt lehetővé tenni egy-egy géncsaládon belül az összefüggések felismerését és a családra jellemző, konzerválódott, biológiailag jelentőséggel bíró mintázatok feltárását. Az evolúciós ráták haplotípusok közötti különbségek felderítéséhez diszkrét Gamma-eloszlást használtunk. (5 kategória (+G, paraméter = )). A fa méretarányos, az ágak a szubsztitúciós pozíciókat prezentálják hosszukkal. Az elágazásoknál lévő mutató számok a bootstrap valószínűséget adják (százalékban), 1000 bootsrap maximum parsimony-értékkel analizálva, ami azt jelenti, hogy 1000 ismétlést tekintve százalékos arányban kifejezve adott egyed mekkora valószínűséggel kerül a törzsfa azonos pozíciójába. A vizsgálat 250 nukleotidszekvenciát érintett összesen 222bp-pozícióval. Az evolúciós analízis a MEGA7 programcsomag segítségével sikerült kivitelezni. 163

165 A magyar hidegvérű ló Két populáció közötti genetikai különbözőséget egy számmal fejezi ki a genetikai távolság, amelynek mérése többféleképpen történhet. A Maximum Likelihood ( legnagyobb valószínűség módszere) törzsfa, valamint a Tamura -Nei-fél távolságokat alapul véve színekkel is el van különítve a feltételezett 16 kancacsalád ( ábra). A különböző mutatószámok a populációk közötti genetikai azonosságot, illetve különbözőséget fejezik ki. A genetikai távolság becslésére leggyakrabban Nei (1972) képletét használják. Ezt követően kiszámoltuk a kancacsaládok közötti páronkénti genetikai távolsági értékeket, így meghatározhattuk a Tamura Neiféle távolság (Tajima és Nei, 1984), valamint a p distance értéket (Kim, 1999). Az alábbi táblázatban az átló alatti értékek a Tamura Nei-féle (Tamura, 2013) távolságok egyenlő szubsztitúciós rátát alapul véve helyezkednek el. Az átló feletti értékek a mitokondriális DNS D-loop-régió teljes nukleotidkülönbségeit figyelembe vevő abszolút távolságok (p-distance). A genetikai távolság értéke 0 és 1 között változhat. Az érték akkor 1, ha a két populációnak nincs közös allélje. A 0 érték azt jelzi, hogy a két populáció allélgyakoriságai a vizsgált lókusz tekintetében megegyeznek. 164

166 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal A legnagyobb genetikai távolságot az 5-ös és a 16 kancacsalád között, míg a legkisebbet a 14-es és a 15-ös kancacsalád között találtuk ( táblázat). Összességében azonban meg kell jegyezni, hogy mivel a variancia néhány esetben a csoportokon belül nagyobb, mint a csoportok között, a meghatározott családok jelenleg feltételezettek, a pontosabb eredményhez szükség lenne más elemzések elvégzésére is. Azonban a hidegvérű lovak esetében a genetikai távolság számítása problematikus. A genetikai távolság meghatározásában az előforduló haplotípusok gyakorisága fontos paraméter. Egy olyan fajta esetében, amelynek létszáma alig 1000, és a fennmaradását csakis a tenyésztési programoknak köszönheti, az egyes haplotípusok gyakorisága annak függvénye, hogy az azt hordozó kancákat milyen mértékben vonták be a tenyésztésbe. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a kancaállományban ilyen jelentős változatosságot mutató populáció nagy előnyt jelenthet a tenyésztés szempontjából. A vizsgálatba bevont kancák a teljes populációnak mintegy 35%-át teszi ki, amelyek közt minden bizonnyal vannak olyan egyedek, amelyek az eredeti típus jegyeit hordozzák magukban, így a tenyésztésnek értékes adatot szolgáltathat jelen tanulmány. Mivel a háziló fajtákon belüli variabilitása kifejezetten nagy, molekuláris genetikai szempontból az egyes fajták élesen nem különülnek el egymástól. A gyakori keresztezések miatt az egyes lófajták kialakulásának története különbözik a természeti populációk kialakulásának folyamatától, ezért a filogenetikai modellek kritikával alkalmazhatók (Priskin, 2010). Éppen ennek okán a kancacsaládonkénti csoportosítást mellőzve a rokonsági viszonyok felderítésére hálózatanalízist is végeztünk a Network 5.0 program segítségével. Ezzel párhuzamosan MEGA7 (Kumar és mtsai, 2016) programcsomag használatával Maximum likelihood-analízisre is sor került Tamura 3 modell segítségével, diszkrét Gamma-eloszlás mellett. Annak célján, hogy mitokondriális genetikai összefüggéseket derítsünk fel a különböző Kancacsaládok páronkénti távolsági értékei táblázat * Az átló alatt a Tamura -Nei-féle távolság, az átló felett az abszolút távolságok (p-distance) szerepelnek. 165

167 A magyar hidegvérű ló európai hidegvérű, valamint Achilli és mtsai, (2011) 83 lószekvenciája és 250 egyedünk 48 haplotípusa között, összesen 420 szekvenciát töltöttünk le az NCBI Genbank adatbázisából. Ez végül 52 fajtát reprezentálva 670 különböző szekvenciát eredményezett, köztük 250 egyedszámmal a magyar hidegvérűt is ( ábra). Igyekeztünk olyan hidegvérű fajtákat válogatni, amelyek szerepet játszhattak a fajta kialakításában, mint például a nori, a belga hidegvérű vagy a percheron. A kevés mintaelemszám csökkenti a ritka haplotípusok megállapításának (Pérez-Gutiérrez, 2008) az esélyét. Bár fajtánkat tekintve az átlagosnál több egyedszámmal dolgoztunk, önmagában ez a hatás nem eredményezi a fajta hálón való elkülönülését, ezen felül pedig más fajta is jól reprezentáltan került bele a vizsgálatokba, például. rhineland heavy draft (rajnai hidegvérű) N = 25, Vladimiri hidegvérű N = 20, Pura Raza Espanola (andalúz) N = 16, és a posavina fajta N = 19. A vizsgált csoportok anyai eredetüket tekintve igen változatosak. A három przewalski egyeden kívül, amelyek határozottan egy haplotípust alkottak, egyik vizsgált csoport sem mutatott markáns elkülönülést. A hidegvérű haplotípusok nagy számban fordulnak elő a többi vizsgált csoportban. Ez köszönhető annak is, hogy a magyar hidegvérű mindöszsze az utóbbi néhány évtizedben kialakított kevert populáción alapszik. A hálózati struktúra részletes felülvizsgálata releváns információval szolgálhat a fajták eredetét és köztük lévő összefüggéseket tekintve. Vila és mtsai, (2001), ábra. Filogenetikai network ábra 670 mitokondriális DNS-szekvencia alapján 166

168 8. A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekuláris genetikai vizsgálatokkal valamint Jansen és mtsai, (2002) vizsgálataikban úgy találták, hogy az általuk használt mitokondriális DNS-régió nem volt elég pontos az egyes lófajták azonosítására és elkülönítésére, mivel azok elkülönülése korábbi időpontra tehető, mint háziasításuk. Génbanki szekvenciák: AB329597, AF AF431969, AJ AJ413900, AY AY575139, DQ324048, EF EF014989, EF EF494083, EF EF495151, EU EU093073, EU EU256622, GQ GQ119636, GU339390, GU563634, GU563651, GU GU563711, HQ HQ593058, HQ HQ848977, JN JN398457, KC847166, KF KF192499, KF KF849290, KT KT a mitokondriális DNS D-loop régióját tekintve. Összességében elmondhatjuk, hogy önmagában a mitokondriális D-loop-régió bázispárszakaszának vizsgálatával kezdeti eredményt kaphatunk, ami pontos elkülönítést nem tesz lehetővé, azonban iránymutatást ad. További markerekkel (mikroszatellitek, SNP) végzett vizsgálatra, illetve a mtdns hosszabb szakaszának vagy akár a teljes mtdns szekvenálására lenne szükség a kancacsaládok pontos meghatározására, főleg mivel hosszú generációs méneskönyvi adatokkal sem rendelkezünk a fajta esetén. 533 Hámor. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 167

169

170 9. A fajta jövőképe Az előző fejezetekben többek között bemutatásra kerültek a hidegvérű ló Magyarországi kialakulásának és fejlődésének legfontosabb állomásai, sikeres és kritikus pillanatai. Ismerve más fajták múltjának történéseit is, vitathatatlan hogy egyetlen állattenyésztési ágazatban sem voltak olyan durva, a fajtakör lehetőségeit drámai módon befolyásoló események, mint ebben. Elég csak a katonaság szerkezeti és műszaki alapjainak átalakulását vagy a mezőgazdaságban az igaerő szerepének háttérbe szorulását megemlíteni. És mindez alig több, mint 100 év alatt! A változások mértékét és következményeit taglalva szándékos rávilágítás történt arra a tudatos tenyésztői munkára, amellyel évszázadokon át sikerült a fajtakör életképességét a változó társadalmi-gazdasági körülmények között is megőrizni. Mindez csak a fajtát tenyésztő gazdák szorgalma, kitartása és állatszeretete révén vált lehetővé. A hagyományok ápolása és ezzel egyidejűleg a megújulásra való készség szép példája volt ez. Az is nyilvánvaló, hogy ezután sem nem szabad ölbe tett kézzel a változások elé nézni. A világ eseményei gyorsan vesznek más irányt, s új kihívásokkal és ellentmondásokkal lehet számolni a jövőben is Jövőkép a genetikai háttér alakítása terén Az elmúlt évtizedek állattenyésztése az állati termék iránti növekvő igény és a látszólagos vagy tényleges költséghatékonyság miatt a hozamok mérhetetlen növelésének kényszere alatt cselekszik. Ennek a folyamatnak egy másik következménye a háziállat-állományok genetikai elszegényedése. De a fajták genetikai elszegényedése a hozamhajszolás nélküli szelekció hatására is bekövetkezhet, mint például a következményeket nem mérlegelő divat vagy tenyésztői ízlés. Persze leginkább ezeknek a több-kevesebb összessége következtében válhatnak a fajták hányatott sorsúvá vagy/és genetikai diverzitásukban elszegényedetté. A következményeket nem mérlegelő folyamtokban nem játszik szerepet a fajta genetikai értéke, a rohamosan bekövetkező diverzitáscsökkenés, a vele járó fajtaátalakulás, majd a párosítási nehézségek előtérbe kerülése. A magyar hidegvérű ló sem elsősorban a hozamhajszolás, hanem a használati módban bekövetkezett hátrányos változás következtében vesztette el eredeti genetikai varianciájának jelentős részét. Ezt csak tetézve a divat (a fekete szín érdemei feletti kedvelése) és más tenyésztői ízlés (a nagyobb marmagasságú, talán jobb növekedési erélyű, de mindenképpen levegős percheronok előtérbe helyezése) Az európai társadalomban és egyre inkább a magyar társadalom mind nagyobb szeletében jelenik meg a hagyományos állatfajták megőrzésének igénye, a fajták génbázisának megmentése. Az Európai Unió anyagilag is támogatja ezt a tevékenységet (e könyv megjelentetése is e szellemiség követésének része), és a két folyamat egymásra hatásának következtében a génmegőrzés szakszerű végzése kiemelkedően tartozik bele a fajta jövőképébe. Kár behunyt szemmel kezelni a dolgot, éppen ezért meg lehet azt fogalmazni, hogy a fajtát tenyésztők egy része a támogatást fontosabbnak érzi, mint magát a genetikai diverzitás megőrzését, csökkenése ütemének lassítását, de a támogatás fejében hajlandó a génmegőrzés szabályai szerinti tenyésztést elfogadni. A jelenlegi helyzet ismeretében fogalmazható meg a jövőbeni követendő folyamat, amelyben óriási felelősség hárul az egyesületi vezetőkre, mert a folyamat jó elvégzéséhez nekik kell az iránymutatást megadni. 169

171 A magyar hidegvérű ló Az alapító vonalak mentése Miután a fajták nem statikus, hanem dinamikus populációk, belső szerkezetük folyton változik. Változás következik be akkor is, ha erre nincs tenyésztői szándék, mert a technológiai selejtek, az elhullások (a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás hiánya), a hímivarú egyedek nagy részének kizárása a tenyésztésből ebbe az irányba hat. Persze ez roppant lassú folyamat, amely nyomban felgyorsul, ha egyben cél is a változtatás. Ilyenkor erőteljes szelekciót alkalmaznak és felgyorsítják a genetikia szerkezet változását. Még erőteljesebb lesz a genetikia szerkezetre gyakorolt változás, ha a fajtától idegen gének kerülnek be a populációba. A változtatás olyan mértékű lehet, hogy a fajta elveszti identitását. A fajta identitása, önazonossága az alapítóira való visszavezethetősége mértékével jellemezhető. A lófajták esetében anyai és apai alapítókról beszélünk. Ezek az alapítók a fajta önazonosságát úgy is meghatározzák, hogy mekkora szerepet játszanak a hasonló populációktól való elkülönülésben, a megkülönböztethetőségben. A minél több alapítókra lehetséges visszavezethetőség az egységes(ebb) örökítésben is szerepet kap, sőt a fajtán belüli sokféleséget is magában hordozza, ami egyben a fajta megújuló képességét is jelenti. A génmegőrzési szakaszba került fajtáknál már arról van szó, hogy egyre kevesebb egyed vezethető vissza az anyai és az apai alapítókra, vagyis csökken a fajta genetikai diverzitása, ha pedig az anyai és az apai alapítókon kívül más egyedek is megjelennek a szélső anyai vagy apai ágon, bizony a fajta önazonossága, identitása is veszélybe kerül. Nincs mit tagadni, a magyar hidegvérű lófajtánál ez előállt, az ellenintézkedések megkezdése tovább nem várhatott magára, amit a génmegőrzési támogatás jól ki is fejez. A fajta történetének megismerése világossá tette mindenki számára, hogy az anyai alapítók száma nem ismert. Közvetett módon megkezdődött ugyan a létező egyedek kancacsaládba rendezése, de nem lehet tudni, hogy az eredeti állapothoz képest milyen mértékű az anyai alapítók esetében elszenvedett veszteség. Az viszont tény, hogy az önazonosság rombolása az importés családot alapított kancákkal is súlyosbodott, általánosságban tovább romlott. A vázolt okok miatt ebben a fejezetben az apai alapítók leszármazottjainak mentésével kell beérni, azt kell megvilágítani, miképpen menthető a megmaradt diverzitás és önazonosság, különös tekintettel a genealógiai vonalak közötti egyensúly megtartására. A magyar hidegvérű fajtává formálását 59 belga és 17 ardenni mén végezte el. A 17 ardenninek egyetlen genealógiai vonala sem él, az a genetikai érték és változatosság, amit ezek az egyedek hordoztak, véglegesen elveszett a fajta számára. Három, négy évtizede újabb ardenni mének tenyésztésbe állítására került sor, de a négy mén közül mindössze egy volt képes genealógiai vonalat alapítani. Ennek ma két ágra szakadva pár ivadéka áll tenyésztésben. Roppant fontos egyrészt a genealógiai vonal őrzése, de a meglévők genetikai szerkezetével átfedést nem mutató célpárosítások végzése, vagyis a vonal szélesítése is. Az 59 belga mén után mára nyolc genealógiai vonal maradt. Jóllehet a tenyésztésbe állított mének eltérő genetikai hatást fejtettek ki, de mindössze pár egyedet kellett kizárni a tenyésztésből a nem elfogadható örökítés, illetve a kedvezőtlen értékmérő tulajdonság megjelenítése miatt. A többség után tucatjával állítottak fel tenyészállatokat (mellékletek?), de döntően a már említett divat miatt sorra koptak ki a tenyésztésből. A genetikai változatosság tekintetében ez a tény a fajtának óriási veszteséget okozott. Ma mindössze nyolc ménnek van a fajtaidentitást szavatoló genealógiai vonala, s mint az előző fejezetekben bemutatásra került rendkívül rossz genetikai egyensúlyban. Most csak annyit, hogy a Belga-13 harminc feletti, a Belga-22 kettő ménnel képviselteti a vonalat. A jövőkép során elsődleges feladat a még szeren csére meglévő genealógia vonalak minden lehetséges módon való megőrzése. A célpárosítások megkerülhetetlenek, egyrészt a vonalfenntartás, másrészt a vonalon belüli genetikai diverzitás csökkenésének megakadályozása érdekében. Ismerve a pedigréket, bizony sok esetben jelentős a rokonság mind a vonalakon belül, mind a vonalak között. Ezt a munkát nem lehet a megszokott szakmai rutinnal, csupán a kétségtelenül meglévő gyakorlati tapasztalattal elvégezni. Rendkívül fontos a tudomány által rendelkezésre 170

172 9. A fajta jövőképe álló ismeretek igénybevétele, a populációgenetika és az informatikai háttér együttes felhasználásával történő párosítási programok készítése. Sajnálatos módon csak a belga-13 genealógiai vonal van jelen érdemleges létszámú apaállattal, de jelenléte túldimenzionált. Egyetlen tenyészállat sem kaphat nagyobb szerepet egy másik rovására, legyen az bármilyen kitűnő is egyébként! A génmegőrzés alapvető szabálya, hogy a fajta identitását megteremtő kancacsaládokat és genealógiai vonalakat egyensúlyban kell tartani, vagyis mindkét irányból közel azonos létszámban illenék jelen lenniük a csoportoknak. A jövőbeni stratégia fontos eleme kell, hogy legyen a sok egyedszámmal jelenlévő genealógiai vonalak belső szerkezetének áttekintése. Maradva a Belga-13 genealógiai vonalnál, ordít a belső szerkezet egyoldalúsága. (6.2.1.c melléklet) Indokolatlanul sok a 2801 Gölle-1 mén leszármazottjainak a csoportja, s még súlyosabb a helyzet a 2678 Nágocs-88 leszármazottjainál, ezen belül a fiai és unokái révén a 3704 Csányoszró-4 Gitár került megmagyarázhatatlan túlsúlyba. Ezeknek a tenyészállatoknak meglepően nagy szerephez juttatása a fajtán belüli gén- és genotípus-gyakoriság szűkülésével járt, miközben már néhány nemzedékváltáson belül megnehezíti, esetleg lehetetlenné teszi a rokontenyésztés elkerülésére végzett párosításokat. A Belga-13 genealógia vonal belső egyensúlyának megteremtésére genetikai variancia szűkülése nélkül van mód, sőt éppen növelhető a belső genetikai variancia, hiszen több létező oldalág kínálja magát erre a feladatra. A vonalon belüli genetikai diverzitás növelésére különösen felhasználható az összes többitől elkülönülő oldalág, amelynek mai egyetlen képviselője az 5351 Pereked-101. Ha a fajta sorsa, jövőképe genetikai nézőpontból nem lesz jól átgondolva és a tenyésztőkben nem lesz elég partnerség a folyamat realizálására, a fajta teljes mértékben elveszti identitását, ezáltal kockáztatja a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körébe tartozását. Nem lehet vitatni, hogy a fajta genetikai állománya erőteljes átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A fajtafenntartást végző tenyésztők rosszul értelmezték a cseppvér- vagy nemesítő keresztezés megengedését, mert igen sok egyednél a fajtaátalakító keresztezés valamilyen fázisába kerültek a lovaik. Ma már csak az állomány nukleusz része meríti ki (itt-ott fenntartásokkal) az őshonosság fogalmát. Még lehet esély a folyamat viszszafordítására, de el kell dönteni, hogy az állomány mekkora részét kívánják a nukleusz csoportban tartani a tenyésztők. Ha ez eldől, akkor minden erőt e csoport pedigréinek tisztítására kell fordítani Célpárosítások a fajtában Az állami tenyésztésszervezés idején az állam (nem kellene tagadni, hogy a tenyésztők nyomására) mai értelemben véve megkezdte a pedigrék szennyezését. Ez ma megkerülhetetlen helyzet, de azért kapják a tenyésztők a génmegőrzési támogatást, hogy a még nem visszafordíthatatlan állapoton módosítsanak. A pedigrék tisztításának egyidejűleg több módozata lehet, és mindegyikkel élni kell. A fajtának több- kevesebb idegen génhányaddal van még nyolc eredeti genealógiai vonala. Az ardenni genealógiai vonal is alig-alig szennyezett. Ezekhez a ménekhez célpárosítással hozzá kell rendelni az idegen génhatással kevésbé befolyásolt kancákat. Gondos állományáttekintéssel még található talán 100 körüli olyan jó minőségű tenyészkanca, amely nem, vagy elvétve hordoz idegen géneket. Elsősorban az ebből a párosításból születendő generációból érdemes a ménparkot megújítani, amely egy generáció után is érdemleges javuláson fog keresztülmenni. A párosítási tervek elkészítéshez igénybe kell venni a populációgenetika és az informatika együttes segítségét, ahogyan az már más összefüggésben említésre került. A nukleusz kancaállomány esetében fel kell gyorsítani a nemzedékváltást. A génmegőrzés során általános elv a generációs intervallum növelése, a nemzedékváltás lassítása, de a fajta jelenlegi helyzetében a pedigrétisztítás érdekében gyors generációváltásra van szükség. A rövid generációs intervallum, a gyors nemzedékváltás siettet megoldani azt az őshonos fogalomra nézve kedvezőtlen helyzetet is, hogy a fajta nyolcvan százalékának szélső anyai oldala mindöszsze négy-hat ismert generációra terjed ki. Ha az első négy generációt tekintve tiszták lennének a pedigrék és megnőne a szélső anyai ágon ismert generációk száma, ismét lehetővé 171

173 A magyar hidegvérű ló válna a generációs intervallum növelése, a nemzedékváltás lassítása. Ez a helyzet már lehetővé tenné a genetikai variancia stabilan tartását. A meglévő nukleusz csoportba tartozó ménállomány genetikai értékének kiaknázásához célszerű igénybe venni az ex situ génmegőrzés fogalomkörébe tartozó spermamélyhűtést. Ennek kettős oka lehet. Egyrészt természetes fedeztetés mellett nem lehet széleskörűen kihasználni a még meglévő néhány mént, másrészt ritkaságuk folytán használni kellene ezeket a távolabbi jövőben is. Annál is inkább, mert jelentős részük idős mén, indokolt lehetne rotációba állításuk, de a koruk miatt akár meg sem érhetik sorra kerülésüket. A szakmai állásfoglalások szerint általános gyakorlat ménenként 100 adag sperma mélyhűtve tárolása. Megjegyzendő, hogy ma már léteznek olyan technikák, amelyekkel biztonságosan megoldható az egy műszalmában tárolt szaporítóanyagból egy ivadék megszületése. Ekkor elegendő 50 termékenyítő adag tárolása. Biztonsági okból legalább két tároló helyet kell kijelölni. A nukleusz nőivarú állomány kancacsaládokba rendezése nem halogatható, jövőbeni feladatként jelentkezik a fajtafenntartás során. Valamennyi magyar lófajtával együtt a hidegvérű ló hányatott sorsa is jól ismert, ráadásul az egykor létező állami méneseiben nem vezették a törzskönyvét, vagyis a fajta mind ez ideig nem kapta meg ezt a rendezőelvet. Az ex situ génmegőrzési támogatások keretében mód nyílt a mitokondriális DNS alapján rendszerezni a kancaállomány jelentős, de közel sem nagy részét. Bár a mitokondrium teljes bázispár mennyisége (behatárolt anyagi lehetőség miatt) nem került vizsgálatra, így megcáfolhatatlan módon nem lehet anyai származások szerinti csoportosításokat elvégezni, mégis a megszületett vizsgálati eredmény jó alapot ad virtuális kancacsaládok képzésére. Az anyai rokoni kapcsolatok feltérképezésével további egyedek vonhatók be a csoportok képzésébe, és felállítható egy rendezőelv, amely megalapozza a tényleges kancacsaládok kialakításának lehetőségét. A feladat adott! Szelekció a génmegőrzés során A géntartalékok megőrzésének feladata az adott fajták átmentése a távolabbi századokra úgy, hogy azok tulajdonságai vagy/és mostani genetikai varianciája ne változzék. Miután a fajták nem statikus állományok visszatükröződései és a fajta értelmezése nem zárja magába a változatlanság fogalmát sem, e körben is szükségszerű a szelekció, de elvei nem azonosak a teljesítményre tenyésztett fajtáknál alkalmazottakkal. Ha azzal megegyeznék, látványosan megváltozna a kiinduló állomány genetikai szerkezete. Megengedő módon selejtezendők azok az egyedek, amelyek fenotípusukban nem mutatják a fajta évtizedek alatt rögzült legfontosabb értékmérő tulajdonságait. Ezek éppúgy értendők a küllemi fajtabélyegekre, mint a teljesítménymutatókra, továbbá a vérmérsékleti tulajdonságokra is. Mindazokra a tulajdonságokra szelektálni kell, amelyek eredetileg a fajta jellemzői voltak, de nem lehet cél az egyoldalú teljesítménynövelés, mert ezzel már génállomány-szűkítés következnék be. Az állatok szelekciójában mindkét ivarnál rendkívül fontos a származás figyelembevétele. A megőrzendő állomány genetikai diverzitása és megújuló képessége az ivararány mellett az alapító állatok számának a függvénye. Az alapító egyedek közötti variabilitás határozza meg a fajta génállományának gazdagságát és a genetikai tartalékok kimerülésének a folyamatát. A magyar hidegvérű fajtában az apai alapítók tekintélyes hányada eltűnt, a meglévők kevés egyedszámmal vannak jelen, így védelmük mindennél fontosabb törekvés. Esetükben a szelekciós nyomás nem érheti el a népes csoportoknál megkövetelendő mértéket. Nem kerülhető meg a vonalak, családok genetikai egyensúlyának a fenntartása. A fajtafenntartás során előnyben részesítendő egy ritkább genealógiai vonal kisebb hibákkal terhelt egyede a létszámában gazdagétól, még oly kiváló hímivarú egyed esetén is. Nem is beszélve arról, hogy a ménkiválasztás legutóbbi idejében sem voltak tekintettel a genetikai hovatartozásra. Abból az idegen genetikai eredetű genealógiai vonalból kapott tenyésztési engedélyt a legtöbb mén, amely egyébként is uralja a fajtát. Ez kedvező lehet a tenyésztőre nézve, de megengedhetetlen a fajtafenntartás faladatából. Megengedhetetlenek a formalista szelekciós szempontok is. A szelekció és a célpárosítások folyamatában azt is tudomásul 172

174 9. A fajta jövőképe kell venni, hogy a fajtának vannak tenyésztői és nem a tenyésztőknek van önálló fajtája! A teljesítménymutatókra való szelekció a megváltozott használatban egyre nehezebb. Kilátástalanságba sodródhat a fajta, ha a megváltozott körülményhez tenyésztőik nem találják meg az eredeti értékmérő tulajdonságokra szelektáló új használati formát. Ennek hiányában csak a fajta nevét őrzik, de genotípusát már nem. A jövőkép formálása során a nukleusz állománynál elengedhetetlen az eredeti értékmérő tulajdonságokra szelektáló használati forma megtalálása. A genetikai sokféleség fenntartása érdekében a szelekciót célszerű lenne integrált módszerekkel (populációgenetikai számítások, molekuláris genetikai vizsgálatok, különféle biokémiai polimorfizmusok felderítése) is kiegészíteni. A jövőképhez mindenképpen hozzátartozik a nukleusz csoporton kívüli állomány sorsa. E tekintetben is fontos döntéseket kell hozni. A tenyésztés további jellegét a hasznosítás irányának kell eldönteni. Ha cél a gyors növekedésű, kevésbé kompakt, ám eléggé nagy tömegű ló tenyésztése, és ez megfelel a kiválasztott, eldöntött hasznosítási formának, akkor vélhetően tovább folytatható a megkezdett keresztezés. Ekkor a szelekciót eme iránynak kell alárendelni, és feltehetően nagy szelekciós nyomással kell dolgozni. Ez ugyan szűkíteni fogja a genetikai alapot, viszont igen jelentős genetikai előrehaladást tehet lehetővé a kiválasztott hasznosítási irányban. Itt akár a folyamatos importok is szóba jöhetnek, vagy a nukleusz állomány fenntartásához nem szükséges szaporulat akár keresztezésből is származhat. Rögzítendő viszont, hogy a keresztezett egyedek csakis árutermelésbe foghatók és a tenyésztésben nem vehetnek részt! Mindent a hasznosítási iránynak kell eldönteni, annak kell a tenyésztési stratégiát alárendelni Típuskérdés a magyar hidegvérű fajtán belül A magyar hidegvérű populáción belül visszatérő tenyésztési irányként van jelen a muraközi típusú ló kérdése. E tekintetben több tényt érdemes rögzíteni. Mind a két világháború közötti muraközi, mind az 1970 körül önálló fajtaként elfogadott muraközi eltűnt. A génmegőrzés szabályai szerint kihalt fajtát nem lehet feléleszteni. (Erre tanpéldaként szokás felhozni a Hack testvérek által kitenyésztett marhát, aminek eredeti célja az őstulok visszatenyésztése volt.) Ma létezik ugyan egy kisebb állomány, amit muraközi szóval illetnek, de ennek genetikai kapcsolódása a korábbi állománnyal nincsen. Tény továbbá, hogy létezik egy lelkes tenyésztői csoport, amely törekszik e típus megjelenítésére. Ma már elfogadja, hogy a régi értelemben vett muraközi fajtáról nem beszélhet, egy új muraközi típusú lovat néhány évtizedes következetes tenyésztői munkával kitenyészthet. A muraközi típusú ló jövőképével kapcsolatban fontos lenne tisztázni a tenyészcélt. Az nem lehet kérdés, hogy megjelenésében hasonlítania kell a régi muraközire. Fontos a genetikai hátterének az eldöntése is. A hidegvérű ló a muraközi változattal kezdett beszivárogni az országba a XIX. század végén, és a XX. század első három évtizedében kiterebélyesedett. Ekkor ez a típus a nóri/pinzgaui lóra alapozódott, mentes volt az Észak-Német Alföld hidegvérű lovától. (A magyar hidegvérű pedig éppen ennek hatására jött létre). Ezt az eszmeiséget célszerű lenne a jövőben is követni. Ezt kívánná a történelmi hűség és a magyar hidegvérűtől való genetikai távolság. Ha a két típus genetikailag nem válik el egymástól, a muraközi típusú ló mindig is a magyar hidegvérű ló csenevész, megcsökött lovaként fog a tenyésztők tudatában rögzülni. Ezt célszerű lenne elkerülni. A típusnak a létezéséhez megkerülhetetlen az elegendő tenyésztőbázis. Ma ez úgy tűnik, nincs jelen. Ennek hiányában ellentétbe fordulhat a retorika, és ami nagyon fontos, az erőből történő kezdeményezésektől célszerű lenne elállni! 9.2. A hidegvérű ló hasznosításának megszokott változatai A génmegőrzés, bár a magyar hidegvérű ló biztos fennmaradásának rendkívül fontos kérdése, nem hasznosítási mód, hanem tenyésztéstechnikai elem. A fajtafenntartásnak nélkülözhetetlen eleme a tenyésztéstechnika, de önmagában nem biztosítéka a fennmaradásnak. A génmegőrzési 173

175 A magyar hidegvérű ló támogatás a veszélyeztetett állatfajták megőrzésének fontos eleme, de önmagában nem elegendő a megmentéshez. A megmaradás feltétele az ésszerű használat, és az elmaradó bevételeket pedig csökkenti a génmegőrzési támogatás. A megváltozott értékrendben és gazdálkodási formában minden hidegvérűló-tenyésztőt foglalkoztatja az a kérdés, milyen jövőre számíthat, milyen hasznosítási forma lehet célravezető? E tekintetben célszerű óvakodni az illúziók és az öncélú nosztalgia csapdáitól, a felelőtlen és megalapozatlan reményektől. A jövő kihívásai, a lehetséges válaszok a tények és a tudomány által bizonyított összefüggésekre alapozottan, támaszkodva a tenyésztői kreativitásra, az eltökéltségre és a következetes munkára oldhatók meg. A világ átfogó folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az igaerő mint a fajtakör hasznosításának korábban legfontosabb eleme, elvesztette a jelentőségét. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek és nem lesznek olyan külön leges helyzetek, amikor ez a ténykedés érvényesül (erdészeti, ökológiailag kényes területeken történő szállítás, környezetvédelmi megokolások, látványosság stb.), de erre a fajtakör jövője nem építhető, eredményes gazdálkodás csak ilyen cél érdekében nem folytatható. A jövőbeli lehetőségek között ígéretesnek látszik a hústermelési célú lótartás. A piaci folyamatok elemzése az mutatja, hogy a vágócsikó ( pecsenyecsikó ) iránti kereslet, ha szűk szegmensben is, de folyamatosan jelen van Európában (Franciaország, Belgium, Olaszország, Németország). Biztató jelek vannak arra vonatkozóan, hogy a távol-keleti régióban (Kína, Japán) növekszik a kereslet a különleges, táplálkozás-biológiailag nagyra értékelt termékek, igy a lóhús iránt is. Cselekvő jelenléttel és hatékony marketingmunkával ezeken a piacokon van lehetőség megjelenni és eredményes eladásokkal résztvenni. Természetesen nem az élőállat, hanem a feldolgozott, esetleg nagy hozzáadott értékű prémiumtermékek jöhetnek szóba. Ennek előfeltétele a korszerű vágó- és feldolgozó üzemek/üzemrészek létrehozása. Ilyen irányú stratégia kimunkálásában fontos feltétel, hogy a termelés ez esetben a húslótartás biológiai és természeti adottságai rendelkezésre állnak-e? A hazai gyepek minősége, táplálóanyag-szolgáltató képessége ismeretében a hústermelést mindenekelőtt a hidegvérű állománynak döntő hányadát kitevő közepes testtömegű, kilogramm élősúlyú kancákra célszerű alapozni. Ezek nagyobb tömegű fajtákkal árutermelő keresztezésekbe vonva kiváló vágócsikót szolgáltatnak. A legeltetésre alapozott húslótartás terén ígéretes tapasztalatok vannak az országban és egy ilyen irányú fejlesztés nem csupán a hidegvérűló-tenyésztők érdeke, hanem a legeltetéses állattartás fejlesztését szolgáló ökológiai és vidékfejlesztési stratégiának is fontos eleme lehet. Bőségesen van itt teendő, többek között el kell érni, hogy a ló mint legelőhasznosító állatfaj a szarvasmarha- és juhtartással azonos támogatást élvezhessen. A továbblépés útja a választott csikók hizlalására szakosodott vállalkozások létrejötte, korszerű vágóhidakkal kiegészítve. Ma is létezik Magyarországon élő állattal végzett húsló-kereskedelem, de a legnagyobb széttagoltságban. Ez a helyzet megfelel a kereskedőnek, mert így ő lehet az ár diktálója, viszont tartósan alacsony árat fizet a lótartónak. Az előrelépés csakis a szervezettség lehet, amikor az évi több száz csikó egyetlen tételként jelenik meg, lehetőség szerint közvetlenül a vágóhídnál. Az egységes piaci tárgyalási álláspont, a kereskedői láncolat kikapcsolása a folyamatból a pecsenyecsikó árát többszörözni képes. Elég most csak arra utalni, hogy a szomszédos Ausztria vágócsikópiacának a magyartól való kissé jobb szervezettségi állapota miatt éppen a dupla felvásárlási árat eredményez a választási korú csikót árusítónak. Ha a tenyésztők portékájukért jelentősen jobb árat és folytonos értékesítési lehetőséget várnak el, akkor fel kell hagyniuk szélsőséges egyéni érdekükkel. El kell fogadniuk, hogy az egyszeregyszer megszerezhető kiugróan magas értékesítési árnál lényegesen kifizetődőbb az extra profit nélküli, de tartósan magas áron és biztonságosan történő értékesítés. Alá kell rendelniük magukat a szervezettségből adódó kisebb fokú kötelezettségnek, figyelembe kell venniük a piac változó igényét. Az eladó csak szervezettséggel lehet képes a piac befolyásolására, egyébként pedig csak látszólagos előnyre tehet szert. Ezért a látszólagos előnyért a legalacsonyabb árat kapja! A jövőkép megalkotásánál szólni kell a lótej mint áru előállításának és hasznosításának esélyeiről is. Az elmúlt évtizedekben siker és kudarc 174

176 9. A fajta jövőképe egyaránt jellemezte az ilyen irányú törekvéseket. Más oldalról Nyugat-Európában számos családi vállalkozás bizonyítja, hogy jól kiépített piacon lehetséges lótejre alapozott sikeres gazdálkodást folytatni. Fizetőképes piacon megjelennek azok a vevők, akik a lótej táplálkozásbiológiai előnyeiért és az egészség megőrzése érdekében hajlandók prémiumárat fizetni. A termeléstechnológia műszaki, biológiai, humánerőforrás-beli feltételei ismertek, jól kimunkáltak. Ezek a könyv 4. fejezetében jól szemléltetésre kerültek. Átvételük hazai viszonyok közé is lehetséges, amire a hazai hidegvérűló-állomány tejtermelő-képessége jó alapot szolgáltat. A nehézség abból áll, hogy fizetőképes kereslet hiányában a belföldi értékesítésre alig van remény. A távol-keleti régióban ilyen igények érzékelhetők és a tej konzerválásával (fagyasztás, liofilizálás) a szállítás is megoldható. Érdemes volna ebben a körben piacfelmérést végezni és annak tapasztalatai alapján a fejlesztésekről dönteni. Kevéssé tűnik reményteljesnek a lótej kozmetikai célú termeltetése A hidegvérű ló lehetséges szerepe a szabadidő eltöltése és az életminőség javítása terén Napjainkban a ló már nem csupán fiziológiai (táplálóanyag-forrás), fizikai (munkavégzés) és biztonsági (hadászat) igényeket elégít ki, hanem az önmegvalósításban (szórakozni, sikeresen versenyezni, jó érzéssel élni) is nélkülözhetetlenné vált. Nem a ló maga a közvetlen gazdasági tényező, hanem az a termékkínálat, amelyet a lóval ajánlanak fel a vevőnek, és ezt a vevő hajlandó megvenni, megfizetni. Így gerjeszt keresletet, így lesz gazdasági hatása. A gazdasági hatás viszont csak akkor érvényesülhet, ha valamilyen tevékenységben cselekvően részt vesz a ló. Ebben a folyamatban a hagyományos lófajták számos jó példával szolgálnak, de nem zárható ki az sem, hogy a hidegvérű lovak is figyelemreméltó szerephez juthatnak. Találunk példákat Nyugat-Európában a lovassportok fajtára szabott változataira (pl. a haflingi esetében díjlovaglás, fogatsport, a fjord kisló esetében terápiás lovaglás stb.) továbbá idegenforgalomhoz kapcsolt szolgáltatásokra (túralovaglás, kocsikázás pl. a nóri Ausztriában, lovasbemutatók Spanyolországban). Ígéretes kezdeményezéseket figyelhetünk meg hazánkban is (Bőszénfa). A hidegvérű lovat tenyésztők fontos céljai között kell szerepeljen a minél több emberhez eljuttatott olyan termékkínálat, amelyből vásárolni akarnak. Nem lovat, hanem olyan produktumot, amelynek megvásárlásával szórakozni tud az egyén, jól érzi magát! Ma már létezik ez az igény a társadalomban, mert egyrészt azon a gazdasági fejlettségi szinten áll, hogy képes megfizetni az igényes szolgáltatást, másrészt szakmai képzettsége révén értékelni is tudja a bemutatottakat. A kettő szoros kölcsönhatásban is áll egymással. Hogy mindez megvalósulhasson, a tenyésztők gondolkodásában változásnak kell bekövetkeznie. Azért, hogy a lószerető emberek szélesebb körének megszólítására nyíljon lehetőség, hogy még több emberhez közelebb kerüljön a ló, hogy sokan legyenek a termékkínálat haszonélvezői, ahhoz új hasznosítási formák kialakítására van szükség. Kijelenthető, hogy a lótenyésztési ágazat egyik szegmensét jelentő hidegvérű ló esetében is jelentős fejlődési potenciál állhat a tenyésztők előtt, hiszen Nyugat-Európában a lovaságazat egy főre vetített gazdasági hatásának nagyságrendje húszszor harmincszor nagyobb, mint Magyarországon. Összességében a jövőt formáló és az ez ideig megismert folyamatok tükrében a hidegvérű lovat tenyésztők jövője számos nyitott kérdést tartalmaz. Megnyugtató, hogy a fajtakör tenyésztését irányitó szervezetek a változtatásokra nyitottak. Nemcsak a genetikai, hanem a gazdasági-társadalmi változásokkal (árak, támogatások) is számolnak, ezáltal is segítve az alkalmazkodást. Erre a rugalmasságra nagy szükség lesz a jövőben is, hiszen a faji sajátosságok miatt a populáció változtatása csak lassan és fokozatosan lehetséges. Rögtönzésnek nincs helye. Bölcs előrelátás, a folyamatok alapos és minden szubjektivitástól mentes elemzése, és megfontolt döntések szükségesek. Nagy a felelősség, több ezer gazda és családjának egzisztenciája, de a nagyobb család, a nemzet iránti elkötelezettség is ezt várja el! 175

177

178 Mellékletek melléklet. Az egyes fedeztetési állomásokra beosztott hidegvérű mének Év Fejér Sopron Vas Zala Somogy Baranya Bérmének Összesen Fajtamegjelölés nóri nóri nóri nóri nóri nóri nóri nóri nóri nóri és egyéb fajták nóri és egyéb fajták eredeti belga, 21 belga a többi nóri eredeti belga,14 belga, 2 clydesdal, a többi nóri eredeti belga, 24 belga, 31 nóri Az egyes fedeztetési állomásokra beosztott hidegvérű mének Tolna Sopron Vas Zala Baranya Somogy PT Abaúj FR ND nóri 7 er b. 7 er b 12 er.b 4 be 2 be 13 nóri 1 be 1 be 1 be 1 er.b 3 oberl 5 oberl 4 oberl 2 oberl erb 5 3 oberl 13 erb 1 b 1 b 2 b b 9 b 2 ob 4 n 2 oberl 2 ob 177

179 A magyar hidegvérű ló melléklet. Méntartó vállalkozóknak kiadott hidegvérű mének Ménbérlő neve Fedeztetési állomás székhelye Megye (1940) P b. díj 18 (12 eb. 6 n) P b. dij 19 (13 eb,6 n) 1000 P b. dij Baranya vármegyei Lovat Tenyésztők Törzskönyvező Egyesülete Pécs BA Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület Lótenyásztő Szakosztálya Pécs BA Biedermann Imre báró Szentegát BA 1 ob 1 ob 1 ob özv. Dachert Henrikné Tengelic TA 1 ob 1 ob 1 ob Hidegvérű Lótenyésztő Egyesület Begedkér TA 1 ob i ob Gróf Antal Pócsapuszta BA 1 n Leinholz Antal Hercegtöttös BA 1 n Orsó Mátyás Beremend BA 2 n 2 n 2 b Kun Jakab Baranyakisfalud BA 2 n 1 b Tóth József Felsőegerszeg BA 1 n Ferenc bajor királyi herceg Sárvár VS 1 eb Németh Mária Nemeskolta Vas 1 eb Petőházi cukorgyár RT. Petőháza Sopron 1 eb Sonnewend Gyula Bucsu Vas 1 b Sopron Szabad Királyi Város Sopron Sopron 1 eb Községi elöljáróság Drávaszerdahely Somogy 1 ob Novák Jakab Drávaszentistván Somogy 1 ob Országos Földhitelintézet Csurgó Somogy 1 b 1 ob Országos Földhitelintézet Magyaratád Somogy 1 ob Dr. Patay Pál Acsaújlak Pest 1 b Patay Samu Abaújszántó Abaúj- 1 b 1 b 1 b Dr. Halápy János Érd Fejér 1 eb 19 (13 eb,6 b) Mikes Miklósné Csendlak Sopron 1 b 1 b 15 (8 eb,3 11 (5 eb, 6 b, Sopron vármegyei Lótenyésztő Egyesület Sopron Sopron b,3 n, 1 ob) 3 n) Vas vármegyei Gazdasági Egyesület 9 (5 eb, 2 b, 11 (5 eb, 3 b, Szombathely Vas Lótenyásztő Szakosztálya 2 ob) 1 n, 2 ob) 178

180 Mellékletek melléklet ben importált belga és francia mének Tkv. száma Neve Szül. éve Színe Méretei évben Fedezett kancát Született csikója Csikózási % 1063 Francia sárgaderes 152/164, 198, 27, Francia pej 150/165, 210, 27, , Francia pejderes 163/175, 208, 28, , Francia sárgaderes 150/164, 204, 25, , Francia sárgaderes 152/168, 212, 27, , Francia vasderes 152/164, 201, 27, , Francia sárgaderes 161/169, 207, 26, , Francia v.pej 157/165, 198, 25, , Francia pejderes 159/170, 208, 28, , Francia ssárga 152/158, 196, 24, , Francia g.pej 150/164, 211, 28, , Francia pejderes 160/171, 206, 28, , Francia pejderes 156/170, 200, 28, , Francia pejderes 158/169, 203, 27, , Francia v.pej 157/168, 218, 25, , Francia pej 155/168, 208, 25, , Francia v.pej 154/166, 199, 27, ,1 Fedező mén ivadékok Szentegát 1951, Pakod Tkv. száma Neve Szül. éve Színe Méretei évben Fedezett kancát Született csikója Csikózási % Fedező mén ivadékok 2260 Belga sárga 159/170, 197, 29,0 nem fed Belga pejderes 164/175, 206, 28, , Belga sárgaderes 155/169, 218, 28, , Belga pejderes 156/165, 202, 25, Belga pejderes 154/167, 208, 29, , Belga pej 157/165, 208, 28, , Belga pejderes 156/168, 210, 28, , Belga pejderes 152/161, 203, 25, , Belga v.pej 156/168, 195, 25, , Belga pejderes 155/168, 197, 27, , Belga pej 156/170, 199, 29, , Belga sárga 156/169, 207, 28, , Belga sárga 156/172, 209, 30, , Belga sárga 152/166, 213, 31, , Belga sárgaderes 154/170, 206, 28, , Belga pejderes 155/167, 216, 29, , Belga pejderes 164/178, 224, 30, , Belga sárgaderes 153/165, 208, 26, ,

181 A magyar hidegvérű ló Tkv. száma Neve Szül. éve Színe Méretei A melléklet folytatása évben Fedezett kancát Született csikója Csikózási % Fedező mén ivadékok 2278 Belga pej 156/172, 209, 30, , , Belga sárga 154/161, 204, 27, , Belga sárga 159/171, 214, 28, , Belga sárgaderes 154/164, 214, 30, , Belga sárga 162/172, 200, 29, , Belga sárgaderes 157/178, 218, 29, , Belga v.pej 157/171, 208, 30, , Belga vasderes 159/168, 210, 29, , Belga pej 155/168, 202, 30, , Belga sárgaderes 160/173, 210, 27, , Belga pej 157/168, 199, 28, , Belga pej 154/165, 206, 26, , Belga sárga nem fed. 0 0 elhullott 2477 Belga pej 165/175, 210, 29, , Belga pejderes 159/170, 211, 29, , Belga sárga 152/165, 209, 29, , Belga sötétpej 158/172, 211, 30, , Belga v.pej 157/169, 203, 28, , Belga pej 166/175, 212, 29, , Belga pej 160/172, 211, 29, , Belga pej 160/173, 221, 30, , Belga sárgaderes 154/165, 210, 27, , Belga pejderes 158/173, 211, 28, ,

182 Mellékletek melléklet. A pakodi törzstenyészet alapító törzskancái Tkv. sz. Név Szül. év Színe Fsz. Anyja Apja 501 Lidi 1950 tü.sga ismeretlen ismeretlen 502 Kati 1948 sga Aranyos 1630 Somogyjád 503 Bábi 1954 sga 136 Madár 2159 Péterhida 504 FALSE 1949 gpej ismeretlen ismeretlen 505 Billegő 1954 pder Bátor 2038 Magyarszerdahely 506 Csermely 1955 sder 40 Vilma 1066 Francia Elli 1957 sder 126 Szikla 1066 Francia Edit 1957 sga 139 Sarolta 1066 Francia Huncut 1960 vasd 515 Dacos 1078 Francia Etel 1957 sder 54 Irma 1066 Francia Ella 1957 sder 136 Hetyke 1066 Francia Eszter 1957 pder 106 Csutak 1066 Francia Dóra 1956 szke 41 Juci 1066 Francia Dajka 1956 sder 131 Szellő 1066 Francia Dacos 1956 vasd 502 Kati 1066 Francia Dugó 1956 vasd 132 Remény 1066 Francia Didi 1956 gpej 112 Judit 1066 Francia Csárdás 1955 sga Rezgő 1072 Francia Emma 1957 pder 504 FALSE 1066 Francia Erzsi 1957 sder 136 Árbóc 1066 Francia Erika 1957 sga 141 Éva 1066 Francia Csokoládé 1955 gpej 112 Judit 1066 Francia Szakad 1949 sder ismeretlen ismeretlen 525 Lili 1950 sga Páva 1694 Gölle 526 Árbóc 1953 pder Baba 1075 Francia Lina 1952 pder Csinos 1075 Francia Jolán 1953 sder 271 Jolán 2479 Belga Fáni 1958 sder 59 Lidi 1066 Francia Figaró 1958 sder 503 Bábi 1066 Francia Hilda 1960 pej 61 Ilona 1078 Francia Flótás 1958 sder 133 Lili 1066 Francia Gitta 1959 vasd 141 Éva 3746 Békáspuszta 534 Gizi 1959 pder 135 Lina 1066 Francia Gerle 1959 sder 44 Manci 1066 Francia Gréti 1959 sder 128 Medgyes 1066 Francia Galamb 1959 pder 105 Mári 3746 Békáspuszta 538 Juci 1954 sga Szedres 2016 Muraszemenye Sólyom 1956 sga Sólyom 1066 Francia Ilka 1961 pej 61 Ilona 4874 Pakod Kontyos 1962 sga 503 Bábi 1070 Francia-8 181

183 A magyar hidegvérű ló A melléklet folytatása Tkv. sz. Név Szül. év Színe Fsz. Anyja Apja 545 Katica 1962 pej 61 Ilona 1070 Francia Kecses 1962 sder 529 Fáni 1070 Francia Kormos 1962 szke 528 Jolán 1070 Francia Karola 1962 pej 522 Csokoládé 1070 Francia Luca 1963 pder 515 Dacos 4312 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 550 Lóri 1963 sder 516 Dugó 4313 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 551 Lőcse 1963 sga 528 Jolán 4314 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 552 Lujza 1963 sga 513 Dóra 4315 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 553 Lengyel 1963 pej 504 FALSE 4316 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 554 Lédi 1963 sder 529 Fáni 4317 Petőháza-3 (Katádfa I.tm) 555 Lia 1963 pder 505 Billegő 1072 Francia Kinga 1962 sga 512 Eszter 1070 Francia Kevély 1962 sga 501 Lidi 4874 Pakod Kócos 1962 pej 511 Ella 1070 Francia Lola 1963 sga 503 Bábi 1072 Francia Lenke 1961 pej Manci 4374 Olaszfa Gatyás 1967 sga 518 Csárdás 5208 Szentegát

184 Mellékletek melléklet. A szentegáti törzstenyészet alapító törzskancái F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja 1 1 Belga Aranka 1940 szke import import 2 2 Belga Bujdosó 1941 szke import import 3 3 Belga Dicső 1943 fekete import import 4 4 Bóly Adu 1936 szke Siebert-féle kanca ismeretlen 5 5 Hirics Ángyom 1938 szke ismeretlen ismeretlen 6 6 Bábolna MB. Bolygó 1939 pej ismeretlen ismeretlen 7 7 Szentegát Dajka 1943 deres ismeretlen ismeretlen 8 8 Magyarmecske Dongó 1943 sga ismeretlen ismeretlen 9 9 Katádfa Divat 1943 pej ismeretlen ismeretlen Somogyvámos Dobos 1943 szke ismeretlen ismeretlen Perenye Ékszer 1944 pej ismeretlen ismeretlen Várad Édes 1944 sga ismeretlen ismeretlen Szabadszentkirály Elza 1944 sga Baba Altree imp.belga Szaporca Emma 1944 sga ismeretlen ismeretlen Tilaj Erdész 1944 sga ismeretlen ismeretlen Lakócsa Eszter 1944 pder Rózsa Lovag mm Kálmáncsa Elli 1944 pej ismeretlen ismeretlen Hobol Elegáns 1944 sga ismeretlen ismeretlen Ötvöskónyi Évi 1944 sga ismeretlen ismeretlen Csányoszró Fáklya 1945 pej Jolán 501 Knockhe Szentdénes Finom 1945 pej 761 Manci Nikodem de Clabais Dinnyeberki Facér 1945 pej ismeretlen ismeretlen Bárdudvarnok Fontos 1945 pej ismeretlen ismeretlen Potony Felleg 1944 pej ismeretlen ismeretlen Nagybajcs Figura 1945 vasderes ismeretlen ismeretlen Somogyhárságy Gerle 1946 pej ismeretlen ismeretlen Nagycenk Gonosz 1944 sga ismeretlen ismeretlen Somogyhárságy Gésa 1946 sga ismeretlen ismeretlen Somogyhárságy Giza 1946 sga ismeretlen ismeretlen Tótszentmárton Gizi 1946 sga ismeretlen ismeretlen Bábolna MB. Gitár 1946 sder ismeretlen ismeretlen Szentegát Galamb 1946 pder ismeretlen ismeretlen Várad Gémes 1946 sder ismeretlen ismeretlen Rózsafa Gúnár 1945 pder ismeretlen ismeretlen Hobol Gyilkos 1946 pder Vilma Barnum imp.belga Gerényes Hires 1947 pder ismeretlen ismeretlen Basal Hóvirág 1947 pder ismeretlen ismeretlen Darány Hilda 1947 pder ismeretlen ismeretlen Királyegyháza Harmat 1947 pej ismeretlen ismeretlen Boda Hamis 1947 pej 1084 Baba Philip imp Hobol Hólyag 1947 pej ismeretlen ismeretlen Igal Juci 1948 sga ismeretlen ismeretlen Attala Jenci 1948 sga ismeretlen ismeretlen Boldogasszonyfa Irgalmas 1948 pej ismeretlen ismeretlen Drávaszentes Kató 1949 sga ismeretlen ismeretlen 183

185 A magyar hidegvérű ló A melléklet folytatása F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja Patosfa Kakukk 1949 pder ismeretlen ismeretlen Gödre Kényes 1949 sder ismeretlen ismeretlen Királyegyháza Klára 1949 sga 240 Csillag 1588 Kisbicsérd Táplánszentkereszt Mozdony 1951 sder Sári 2477 Belga Keszthely Mozgó 1951 pej Keszthely Alapos 1066 Francia Fertőd Mérleg 1951 pej ismeretlen ismeretlen Gerényes Magda 1951 vasderes Angyalom 1614 Gerényes Szentegát Mézes 1951 sga ismeretlen ismeretlen Szentegát Naca 1951 sga Csepreg Adomány 1070 Francia Sopronhorpács Náthás 1951 sga ismeretlen ismeretlen Sz. Nárcisz 1952 sder 28 Somogyhárságy Gésa 1070 Francia Sz. Nénje 1952 sga 13 Szabadszentkirály Elza 1070 Francia Pusztakovácsi Nógat 1952 sga Szikra 964 Zebecke Sz. Nagykincs 1953 sder ismeretlen ismeretlen Sz. Ócsa 1953 pej Sopronhorpács Katus 2264 Belga Sz. Üröm 1953 sder Sopronhorpács Kofa 2264 Belga Fertőd Öttömös 1953 sder 25 Nagybajcs Figura 1078 Francia Nagycenk Övezet 1953 sder Szőke 518 Pásztori Kercseliget Orgona 1953 pej Belga Cica imp Somogyszil Pusztakovácsi Oktondi 1953 pej Fakó 964 Zebecke Sz. Ocsu 1953 sder 16 Lakócsa Eszter 2264 Belga Lippó Andalgó 1953 sga ismeretlen ismeretlen Sz. Piskóta 1954 pder 21 Szentdénes Finom 2284 Belga Sz. Pazar 1954 sder 9 Katádfa Divat 2264 Belga Sz. Peterdi 1954 sder 34 Rózsfa Gunár 2264 Belga Sz. Palotás 1954 pder 3 Belga Antónia 2284 Belga üres Magyaróvár Olvad 1953 pej 39 Királyegyháza Harmat 1078 Francia Sz. Papalánya 1953 sga 30 Tótszentmárton Gizi 2284 Belga Sz. Perec 1954 pej 15 Tilaj Erdész 2284 Belga Sz. Parasztos 1954 pej Szabadszentkirály Hamu 2264 Belga Sz. Pecsét 1954 sder 25 Nagybajcs Figura 2281 Belga Sz. Péterfai 1954 pder 31 Bábolna MB. Gitár 2284 Belga Sz. Paplan 1954 pej 20 Csányoszró Fáklya 2264 Belga Sz. Pókos 1954 pej 43 Attala Jenci 2284 Belga Sz. Padlás 1953 pder 11 Perenye Ékszer 2264 Belga-6 184

186 Mellékletek A melléklet folytatása F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja üres Sz. Példás 1954 szke Belga Ancsa imp Belga Sopronhorpács Pazarló 1954 pej Kriszti 2488 Belga Sz. Révész 1955 pder 47 Gödre Kényes 2264 Belga Sz. Rigó 1955 sga 57 Sz. Nénje 2281 Belga Sz. Rontó 1955 sder 48 Királyegyháza Klára 2264 Belga Sz. Rianás 1954 pej Táplánszentkereszt Céda 2264 Belga Sz. Rebi 1955 pej 737 Sz. Menyasszony 2284 Belga Sz. Remény 1954 pej 29 Somogyhárságy Giza 2284 Belga Sz. Szajna 1955 sder 30 Tótszentmárton Gizi 2281 Belga Sz. Szépség 1955 sder 35 Hobol Gyilkos 2281 Belga Sz. Szeplős 1955 sder 33 Várad Gémes 2284 Belga Sz. Soha 1956 pej 31 Bábolna MB. Gitár 2284 Belga Sz. Szirom 1956 sder 18 Hobol Elegáns 2281 Belga Sz. Sóhaj 1956 pej 21 Szentdénes Finom 2284 Belga Sz. Szende 1956 pder 3 Belga Dicső 2281 Belga Sz. Sári 1956 sga 58 Pusztakovácsi Nógat 2281 Belga Sz. Szivós 1956 sder 53 Sz. Mézes 2281 Belga Sz. Szélrózsa 1956 sder 48 Királyegyháza Klára 2281 Belga Sz. Szijjas 1956 sder 14 Szaporca Emma 2281 Belga Sz. Szomjas 1956 sga 40 Boda Hamis 2281 Belga Sz. Szennyes 1956 sder 54 Sz. Naca 2281 Belga Sz. Széplány 1956 pder 42 Igal Juli 2264 Belga Sz. Tavasz 1956 sder 30 Tótszentmárton Gizi 2281 Belga Sz. Tücsök 1956 sga 15 Tilaj Erdész 2284 Belga Sz. Téma 1956 pej 44 Boldogasszonyfa Irgalmas 2284 Belga Sz. Torkos 1957 sga 45 Drávaszentes Kató 2284 Belga Sz. Tünemény 1957 sga 53 Sz. Mézes 2281 Belga Sz. Tündér 1957 pej 60 Sz. Ócsa 2284 Belga Sz. Tilinkó 1957 pder 17 Kálmáncsa Elli 2281 Belga Sz. Tercsi 1957 pder 23 Bárdudvarnok Fontos 2281 Belga Sz. Uzsonna 1957 sga 68 Sz. Piskóta 2281 Belga Sz. Utas 1957 sga 49 Táplánszentkereszt Mozdony 2283 Belga Sz. Ürmös 1957 sga 18 Hobol Elegáns 2281 Belga Sz. Unra 1958 sder 12 Várad Édes 2281 Belga

187 A magyar hidegvérű ló F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja Sz. Udvaros 1958 pej 53 Sz. Mézes 2281 Belga Sz. Üres 1958 pej 41 Hobol Hólyag 2283 Belga Sz. Undok 1958 sga 8 Magyarmecske Dongó 2281 Belga Sz. Üditő 1958 sder 43 Attala Jenci 2283 Belga Sz. Usgyi 1958 sga 29 Somogyhárságy Giza 2281 Belga Sz. Uszító 1958 sga 58 Pusztakovácsi Nógat 2281 Belga Sz. Vércse 1959 sder 87 Sz. Rontó 2283 Belga Sz. Vacsora 1959 pder 68 Sz. Piskóta 2500 Belga Sz. Viasz 1959 sga 77 Sz. Pecsét 2283 Belga Sz. Vánkos 1959 sga 71 Sz. Palotás 2283 Belga Sz. Zsémbes 1960 pej 34 Rózsfa Gunár 2284 Belga Sz. Zsófi 1960 sder 48 Királyegyháza Klára 2281 Belga Sz. Zacskó 1960 sder 32 Sz. Galamb 2281 Belga Sz. Zsalu 1960 sder 33 Várad Gémes 2281 Belga Sz. Zsombék 1960 sder 88 Sz. Rianás 2281 Belga Sz. Zokogó 1960 sder 96 Sz. Sóhaj 2281 Belga Sz. Zsendice 1960 sga 102 Sz. Szomjas 2484 Belga Sz. Aranyos 1961 sder 105 Sz. Tavasz 2484 Belga Sz. Áram 1961 sga 50 Keszthely Mozgó 2281 Belga Sz. Álmos 1961 sder 55 Sopronhorpács Náthás 2281 Belga Sz. Aszu 1961 sder 53 Sz. Mézes 2281 Belga Sz. Alku 1961 sga 58 Pusztakovácsi Nógat 2281 Belga Sz. Aranyos 1961 sder 62 Fertőd Öttömös 2281 Belga Sz. Anna 1961 sder 48 Királyegyháza Klára 2281 Belga Sz. Anyós 1961 sder 87 Sz. Rontó 2484 Belga Sz. Anikó 1961 pej 111 Sz. Tilinkó 2484 Belga Sz. Andalgó 1961 sga 94 Sz. Soha 2281 Belga Sz. Buzdít 1962 pej 121 Sz. Usgyi 2484 Belga Sz. Borcsa 1962 sder 48 Királyegyháza Klára 2281 Belga Batár 1962 sga 78 Sz. Péterfai 2281 Belga Sz. Borzad 1962 pder 73 Magyaróvár Olvad 2281 Belga Sz. Barack 1962 sder 54 Sz. Naca 2281 Belga Sz. Boszorkány 1962 pder 94 Sz. Soha 2281 Belga Sz. Ballon 1962 sder 118 Sz. Üres 2281 Belga Sz. Csipkerózsa 1963 pder 100 Sz. Szélrózsa 2484 Belga Sz. Csónak 1963 sder 85 Sz. Révész 2484 Belga Sz. Csopaki 1963 pej 115 Sz. Ürmös 2484 Belga Sz. Csibész 1963 sga 87 Sz. Rontó 2484 Belga Sz. Csörgő 1963 pej 50 Keszthely Mozgó 2281 Belga A melléklet folytatása

188 Mellékletek A melléklet folytatása F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja Sz. Cili 1963 sga 112 Sz. Tercsi 4337 Szentdénes Sz. Csacska 1963 sga 60 Sz. Ócsa 2484 Belga Sz. Csillag 1963 sder 110 Sz. Tündér 2281 Belga Sz. Citera 1963 pej 111 Sz. Tilinkó 2484 Belga Sz. Címer 1963 sder 77 Sz. Pecsét 2484 Belga Sz. Duna 1964 sder 85 Sz. Révész 3273 Bóly Sz. Dagad 1964 sder 73 Magyaróvár Olvad 2281 Belga Sz. Duhaj 1964 sder 102 Sz. Szomjas 3273 Bóly Sz. Dajka 1964 sder 57 Sz. Nénje 2281 Belga Sz. Dolly 1964 sder 74 Sz. Papalánya 2281 Belga Sz. Dália 1964 sder 128 Sz. Zsófi 3273 Bóly Sz. Dóra 1964 sga 54 Sz. Naca 2281 Belga Sz. Édes 1965 sder 116 Sz. Unra 4337 Szentdénes Sz. Enged 1965 pder 73 Magyaróvár Olvad 2281 Belga Sz. Erszény 1965 sga 129 Sz. Zacskó 4337 Szentdénes Sz. Elemózsia 1965 sga 113 Sz. Uzsonna 4337 Szentdénes Sz. Erős 1965 sga 99 Sz. Szivós 4337 Szentdénes Sz. Eriggy 1965 sga 121 Sz. Usgyi 4337 Szentdénes Sz. Ella 1965 sga 128 Sz. Zsófi 4337 Szentdénes Sz. Észak 1965 sder 100 Sz. Szélrózsa 4337 Szentdénes Sz. Galuska 1967 sga 113 Sz. Uzsonna 4337 Szentdénes Sz. Glória 1967 sder 100 Sz. Szélrózsa 4337 Szentdénes Sz. Gólya 1967 sga 105 Sz. Tavasz 4337 Szentdénes Sz. Helén 1968 sder 162 Sz. Dagad 4337 Szentdénes Sz. Hamis 1968 sder 145 Sz. Borcsa 4337 Szentdénes Sz. Híres 1868 sga 237 Sz. Aszu 4337 Szentdénes Sz. Hanna 1958 sga 140 Sz. Anna 4337 Szentdénes Sz. Haladó 1968 sga 114 Sz. Utas 4337 Szentdénes Sz. Heves 1968 sder 100 Sz. Szélrózsa 4337 Szentdénes Sz. Keringő 1971 sder 100 Sz. Szélrózsa 4749 Pakod Sz. Magdolna 1973 sga 177 Sz. Glória 5623 Szentegát Sz. Mesés 1973 sga 181 Sz. Híres 5623 Szentegát G. Marica (Mesés II.) 1973 pej 288 G. Móka 5498 Görösgal G. Madár 1973 pej 302 G. Csalogány 5498 Görösgal G. Makacs 1973 pej 300 G. Csakis 5498 Görösgal Sz. Mályva 1973 sga 100 Sz. Szélrózsa 5749 Pakod G. Mézes 1973 pej 316 G. Pintyő 5498 Görösgal Sz. Margaréta 1973 pej 151 Sz. Csipkerózsa 5749 Pakod G. Merész 1973 pej 334 G. Hetyke 5498 Görösgal Sz. Mirza 1973 sga 184 Sz. Heves 5623 Szentegát G. Natasa 1974 pej 320 G. Panni 5498 Görösgal Sz. Natália 1974 pej 327 G. Gránit 5498 Görösgal G. Nápoly 1974 pej 323 G. Firma 5501 Szentegát Sz. Nóra 1974 sder 116 Sz. Unra 5623 Szentegát Sz. Néva 1974 sder 150 Sz. Ballon 5623 Szentegát

189 A magyar hidegvérű ló A melléklet folytatása F. sz. Tkv. sz. Név Szül. év Színe Anyja Apja Sz. Nádszál 1974 sga 87 Sz. Rontó 5749 Pakod G. Olga 1975 pej 320 G. Panni 5498 Görösgal G. Orsolya 1975 pej 344 G. Ili 5501 Szentegát Sz. Olló 1975 pej 111 Sz. Tilinkó 4749 Pakod G. Őzike 1975 pej 355 G. Kellemes 5501 Szentegát Sz. Piri 1976 pej 320 G. Panni 576 Rózsafa Sz. Pihenő 1976 sder 136 Sz. Álmos 193 Görösgal Sz. Puder 1976 pej 361 G. Lombik 576 Rózsafa Sz. Puha 1976 pej 362 G. Lomha 576 Rózsafa Sz. Panka 1976 sder 182 Sz. Hanna 193 Görösgal Sz. Pikáns 1976 szke 179 Sz. Helén 193 Görösgal Sz. Remény 1977 sga 186 Sz. Magdolna 193 Görösgal Sz. Rezeda 1977 sder 184 Sz. Heves 193 Görösgal Sz. Riadó 1977 pej 360 G. Linda 576 Rózsafa Sz. Rege 1977 sder 177 Sz. Glória 193 Görösgal Sz. Rakéta 1977 sga 180 Sz. Hamis 193 Görösgal Sz. Sarolta 1978 sga 186 Sz. Magdolna 193 Görösgal Sz. Sarlós 1978 sga 187 Sz. Mesés 193 Görösgal Sz. Sáros 1978 sga 320 G. Panni 576 Rózsafa Sz. Sába 1978 pej 196 G. Natasa 576 Rózsafa Sz. Sóhaj 1978 sga 136 Sz. Álmos 193 Görösgal Sz. Sármány 1978 pej 359 G. Liliom 576 Rózsafa Sz. Tulipán 1979 tü.sga 195 G. Mirza 193 Görösgal Sz. Tündér 1979 sga 201 Sz. Nádszál 193 Görösgal Sz. Teréz 1979 sder 179 Sz. Helén 193 Görösgal Sz. Timea 1979 vpej 203 G. Orsolya 576 Rózsafa Sz. Tekergó 1979 sga 185 Sz. Keringő 193 Görösgal Sz. Tatjána 1979 sga 186 Sz. Magdolna 193 Görösgal Sz. Üres 1980 tü.sga 201 Sz. Nádszál 193 Görösgal Sz. Üzér 1980 pej 358 G. Lola 193 Görösgal Sz. Uszító 1980 szke 185 Sz. Keringő 193 Görösgal Sz. Ürmény 1980 sga 335 G. Holland 193 Görösgal Sz. Viola 1981 pej 203 G. Orsolya 5899 Görösgal Sz. Valuta 1981 sga 208 Sz. Puder 5737 Szentegát Sz. Zajos 1982 szke 195 Sz. Mirza 1396 Perseron Sz. Zorka 1982 szke 210 Sz. Panka 184 Drávasztára Sz. Zivatar 1982 szke 206 Sz. Piri 1396 Perseron Sz. Zengő 1982 sga 211 Sz. Pikáns 184 Drávasztára Sz. Zserbó 1983 pej 205 G. Őzike 184 Drávasztára Sz. Zsiguli 1983 tü.sga 228 Sz. Tatjána 184 Drávasztára Sz. Zsombék 1983 pder 211 Sz. Pikáns 184 Drávasztára Sz. Aranyom 1984 szke 231 Sz. Uszító 1395 Perseron Sz. Azur 1984 szke 210 Sz. Panka 1395 Perseron Sz. Adomány 1984 szke 230 Sz. Üzér 1395 Perseron Sz. Ani 1984 szke 220 Sz. Sába 1395 Perseron-1 188

190 Mellékletek melléklet. A hidegvérű lovak eredményei az országos mezőgazdasági kiállításokon Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Belga pder. mén belga eredeti belga eredeti belga belga import Állami Méntelep Békáspuszta Belga pder. mén belga eredeti belga eredeti belga belga import Állami Méntelep Békáspuszta Belga pej mén ardenni eredeti belga eredeti belga belga import Állami Méntelep Békáspuszta Belga pej mén ardenni eredeti belga eredeti belga belga import Állami Méntelep Békáspuszta Kaposfő sga mén hv. ismeretlen ismeretlen ismeretlen Állami Méntelep Békáspuszta Zalaszentbalázs sga mén hv. ismeretlen ismeretlen Állami Méntelep Békáspuszta Aranyérem: 3128 Verka pder. kanca hv. ismeretlen ismeretlen Bári ÁG Ezüstérem: 13/815 Szabadszentkirály Elza sga kanca hv. Baba Altree Szentegáti Kisérleti Gazdaság Ezüstérem: Csillag spej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Püspökbólyi ÁG Ezüstérem: 169 Szödrös pej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Új Alkotmány Tszcs. Nagyárpád Ezüstérem: 83 Babi szke kanca hv. ismeretlen ismeretlen Vörös Fény Tszcs. Mohácssziget Ezüstérem: Remény pder. kanca hv. Baba 977 Wailland de Neuwelles Tóth József Cserdi Bronzérem: Hires vpej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Szentegáti Kisérleti Gazdaság Bronzérem: Fácán gpej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Szentegáti Kisérleti Gazdaság Szentegáti Kisérleti Gazdaság Szentegáti Kisérleti Gazdaság Bronzérem: Juci pej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Dózsa Tszcs. Drávacsepely Bronzérem: Holló fek. kanca hv. ismeretlen ismeretlen Harangi József Nagyhegyes Bronzérem: 96 Bársony fek. kanca hv. Jutka 1088 Brin d Or Hollósi Ernő Cserdi Aranyérem: Babi sga kanca hv. ismeretlen ismeretlen Úttörő Tszcs. Juta Ezüstérem: Lenke sga kanca hv. 836 Sári Barnum imp.hv. Baranyi József Hetes Ezüstérem: 77 Lili pej kanca hv. ismeretlen ismeretlen Pankotai ÁG 189

191 A magyar hidegvérű ló Mellékletek A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Bronzérem: 2630 Zsuzsi pej kanca hv Geszti 2011 Tótszerdahely Vörös Csillag Tsz. Letenye Bronzérem: 262 Sárga sga kanca hv. Sári Ovell imp. Rodek Vince Rodek Vince Tótszerdahely Tótszerdahely Bronzérem: Baba sga kanca hv. ismeretlen ismeretlen Ferencz József Juta Aranyérem: 3010 Ormánypuszta pder. mén hv Holló 2275 Belga-17 Ormánypusztai ÁG Aranyérem: Aranyos sder kanca hv. Baba 2264 Belga-6 Csobokapusztai ÁG. Ferencz József Juta Állami Méntelep Békáspuszta Görösgali ÁG Ezüstérem: 3019 Bár pej mén hv Léda 2275 Belga-17 Bári ÁG. Állami Méntelep Békáspuszta Ezüstérem: 135 Lina pder. kanca hv. Julcsa 1075 Francia-13 Pakodi ÁG. Pakodi ÁG Ezüstérem: Borcsa sga kanca hv. ismeretlen ismeretlen Szabadság Mg.Tsz. Sávoly Bronzérem: Manci pder. kanca hv Bársony 2480 Belga-36 Sátorhelyi ÁG. Sátorhelyi ÁG Bronzérem: Vilma sder kanca hv. ismeretlen ismeretlen Latinka Sándor Tszcs. Somogyaszaló Bronzérem: 695 Sári sga kanca hv. Manci 202 Szolyva Kulcsár István Kacorlak Aranyérem: 3460 Püspökbóly pder. mén hv. Daru 2259 Belga-1 Püspökbólyi ÁG. Állami Méntelep Békáspuszta Aranyérem: 3377 Dundi pej kanca hv Cica 1088 Brin d Or Bári ÁG. Bári ÁG Aranyérem: Csillag vpej kanca hv. Szedres 2261 Belga-3 Közös Út Mg.Tsz. Rózsafa Ezüstérem: 3352 Szentegát pder. mén hv. 19 Ötvöskónyi Évi Ezüstérem: 61 Szentegát Öröm sder kanca hv. 750 Sopronhorpács Kofa 1070 Francia-8 Szentegáti Kisérleti Gazdaság 2264 Belga-6 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Ezüstérem: Ella pder. kanca hv Elza 2271 Belga-13 Fülöp Nándor Királyegyháza Közös Út Mg.Tsz. Rózsafa Állami Méntelep Békáspuszta Szentegáti Kisérleti Gazdaság Fülöp Nándor Királyegyháza Ezüstérem: Böske pder. kanca hv. Szárcsa 23 Indole Úttörő Tszcs. Juta Bronzérem: 106 Csutak vpej kanca hv. Manci 1656 Hetes Pakodi ÁG. Pakodi ÁG Bronzérem: Durcás pder. kanca hv. Liszka 1649 Mernye Új Élet Tsz. Bedegkér 190

192 Mellékletek A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Bronzérem: 801 Kedves vpej kanca hv Geszti 1068 Francia-6 Vörös Csillag Tsz. Letenye Bronzérem: Babér pej kanca hv Baba Braun de la Coulberie Tuzsér János Tuzsér János Patapoklosi Patapoklosi Aranyérem: 4019 Idamajor fek. mén hv Cigány 2271 Belga-13 Csobokapusztai ÁG Aranyérem: 87 Szentegát Rontó sder kanca hv. 48 Királyegyháza Klára 2264 Belga-6 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Állami Méntelep Békáspuszta Szentegáti Kisérleti Gazdaság Aranyérem: Emma pder. kanca hv Csipke 2275 Belga-17 Görösgali ÁG. Görösgali ÁG Aranyérem: Lujza pder. kanca hv. ismeretlen ismeretlen Jó Gazda Tszcs. Bonnya Aranyérem: Devecser sder kanca hv Sári 1645 Osztopán Szántó Ferenc Nyugotszenterzsébet Ezüstérem: 3280 Kincsédpuszta fek. mén hv Lenke 1068 Francia-6 Kincsédpusztai ÁG Ezüstérem: 3417 Déva sga kanca hv Déva 1078 Francia-16 Bólyi ÁG. Bólyi ÁG. Jó Gazda Tszcs. Bonnya Szántó Ferenc Nyugotszenterzsébet Állami Méntelep Keszthely Ezüstérem: 140 Csutora sga kanca hv. 54 Irma 1066 Francia-4 Pakodi ÁG. Pakodi ÁG Bronzérem: 1570 Lidi sga kanca hv Zsuzsi 2485 Belga-41 Hantó László Nemesbőd Aranyérem: 4590 Szentegát sga mén hv. 4 Bóly Adu 2281 Belga-23 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Aranyérem: 102 Szentegát Szomjas sga kanca hv. 40 Boda Hamis 2281 Belga-23 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Aranyérem: 110 Erzsi sder kanca hv. 134 Árbóc 1066 Francia-4 Zalaszentgróti ÁG. Hantó László Nemesbőd Szentegáti Kisérleti Gazdaság Szentegáti Kisérleti Gazdaság Zalaszentgróti ÁG Aranyérem: 1019 Babi sder kanca hv. Madár 2000 Tófej Dózsa Tsz. Rédics Ezüstérem: 410 Dara fek. kanca hv Dáma 1078 Francia-16 Szentlőrinci Áll. Tangazdaság Tenyésztési nagydíj: Szentegáti hidegvérű kancacsoport: Szentlőrinci Áll. Tangazdaság 191

193 A magyar hidegvérű ló Mellékletek A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Szentegát Uzsonna sga kanca hv. 68 Szentegát Piskóta Szentegát Utas sga kanca hv. 49 Táplánszentkereszt Mozdony Szentegát Alku sga kanca hv. 58 Pusztakovácsi Nógat 2281 Belga-23 Szentegáti Kisérleti Gazdaság 2281 Belga-23 Szentegáti Kisérleti Gazdaság 2281 Belga-23 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Aranyérem: 4999 Csobokapuszta pej mén hv Giza 2492 Belga-48 Csobokapusztai ÁG Aranyérem: 503 Bábi sga kanca hv. 136 Madár 2159 Péterhida Zalaszentgróti ÁG Ezüstérem: 269 Görösgal Kócos pder. kanca hv. 230 Alma Márta Szentegáti Kisérleti Gazdaság Szentegáti Kisérleti Gazdaság Szentegáti Kisérleti Gazdaság Zalaszentgróti ÁG. Zalaszentgróti ÁG Ormánypuszta-2 Görösgali ÁG. Görösgali ÁG Ezüstérem: 2820 Ragyogó pej kanca hv Manci 1068 Francia-6 Hegyalja Tsz. Csörnyefölde Ezüstérem: 277 Mirza sder kanca hv Madár 3746 Békáspuszta Új Élet Tsz. Kemendollár Bronzérem: Jutka sga kanca hv. Juci 3990 Sopronhorpács-2 Új Barázda Tsz. Szenna Hegyalja Tsz. Csörnyefölde Új Élet Tsz. Kemendollár Új Barázda Tsz. Szenna Aranyérem: 5382 Görösgal-1 (Hatos I.tm) pej mén hv. 224 Ilonka 2264 Belga-6 Görösgali ÁG. Zalaegerszegi ÁG Aranyérem: 154 Szentegát Csibész sga kanca hv. 87 Szentegát Rontó 2484 Belga-40 Szentegáti ÁG. Szentegáti ÁG Aranyérem: 561 Mariska vpej kanca hv. 515 Dacos 4312 Petőháza-3 Zalaszentgróti ÁG Aranyérem: Sári sga kanca hv Bolygó 4703 Szentegát-65 November 7.Tsz. Baté Ezüstérem: 5095 Szentegát szke mén hv. 49 Táplánszentkereszt Mozdony Ezüstérem: Pajkos pej kanca hv. Baba 5223 Csobokapuszta Bronzérem: 287 Görösgal Műszer pej kanca hv. 212 Görösgal Cili 2283 Belga-25 Szentegáti Kisérleti Gazdaság Béke Tsz. Zimány Zalaszentgróti ÁG. November 7.Tsz. Baté Baranya Megyei Állattenyésztési Felügyelőség Béke Tsz. Zimány 2494 Belga-60 Görösgali ÁG. Görösgali ÁG. 192

194 A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Béke Tsz. Sormás Bronzérem: 126 Sári sga kanca hv. Csillag 4324 Szentegát-56 Béke Tsz. Sormás Bronzérem: 761 Sumony Nyírfa sga kanca hv. Sumony Érték 2284 Belga-26 Lajta-Hansági ÁG Aranyérem: 737 Ágnes sga kanca hv. 720 Villám 3746 Békáspuszta Baki ÁG. Rádiházai Ménes Aranyérem: 513 Marina pder. kanca hv. 450 Garas 2766 Katádfa-4 Hőgyészi ÁG. Juhépusztai Ménes Ezüstérem: 5790 Andráshida vpej mén hv. 619 Hugi 5109 Szentdénes-19 Andráshidai ÁG Ezüstérem: 571 Nebáncs sga kanca hv. 512 Eszter 4312 Petőháza-3 Zalaszentgróti ÁG. Baki ÁG. Hőgyészi ÁG. Zalaegerszegi ÁG. Zalaszentgróti ÁG Ezüstérem: Szikra sder kanca hv Szellő 4992 Szaporca-1 Béke Tsz. Gölle Béle Tsz. Gölle Ezüstérem: 317 Remény szke kanca hv Sári 3013 Püspökbóly-1 Kossuth Tsz. Rózsafa Kossuth Tsz. Rózsafa Ezüstérem: 360 Gölle Sári sga kanca hv. Sári 4884 Szentegát-85 Magyar-Bolgár Testvériség Tsz. Siklós Bronzérem: 821 Gizi sga kanca hv. 795 Zizi 5574 Nenner Lajta-Hansági ÁG Bronzérem: Árva sga kanca hv Rigó 4379 Károlymajor-5 Új Élet Tsz. Ráksi Bronzérem: Avar pej kanca hv Lenke 5498 Görösgal-13 Egyesült Erő Tsz. Toponár Aranyérem: 177 Szentegát Glória sder kanca hv. 100 Szentegát Szélrózsa Lajta-Hansági ÁG. Új Élet Tsz. Ráksi Egyesült Erő Tsz. Toponár 4337 Szentdénes-15 Szentegáti ÁG. Szentegáti ÁG Aranyérem: 607 Betti szke kanca hv. Büszke 5281 Görösgal-8 Béke Tsz. Gölle Béke Tsz. Gölle Ezüstérem: 576 Rózsafa pej mén hv. 319 Olga 4380 Bikal-3 Kossuth Tsz. Rózsafa Bronzérem: 459 Andráshida szke mén hv. 640 Angéla 5382 Görösgal-10 (Hatos I.tm) Bronzérem: 179 Szentegát Helén sder kanca hv. 162 Szentegát Dagad Bronzérem: 675 Andráshida Jella pej kanca hv. 652 Dália 5382 Görösgal-10 (Hatos I.tm) Zalaegerszegi ÁG. Országos Lótenyésztési Felügyelőség Országos Lótenyésztési Felügyelőség 4337 Szentdénes-15 Szentegáti ÁG. Szentegáti ÁG. Zalaegerszegi ÁG. Zalaegerszegi ÁG. 193

195 A magyar hidegvérű ló Mellékletek A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Bronzérem: 261 Deres Dáma sga kanca hv Szedres 3766 Szentegát-27 Petőfi Tsz. Petőfi Tsz. Somogyszil Somogyszil Aranyérem: 526 Illanó sga kanca hv Szinész 5899 Görösgal-17 Béke Tsz. Gölle Béke Tsz. Gölle Ezüstérem: 336 Görösgal Hugi pej kanca hv. 305 Görösgal 4587 Szentegát-59 Görösgali ÁG. Szigetvári ÁG. Aktinka Zalaegerszegi ÁG Ezüstérem: 683 Andráshida Laura pej kanca hv. 648 Divat 5382 Görösgal-10 (Hatos I.tm) Zalaegerszegi ÁG Ezüstérem: 1481 Rózsafa szke mén hv. 601 Csókos 5281 Görösgal-8 Nagypeterdi Egyetértés Tsz. Rózsafa Ezüstérem: 533 Hámor vpej kanca hv Linda 583 Juta-345 Kapostáj Tsz. Kaposvár- Toponár Bronzérem: 684 Andráshida Lujza vpej kanca hv. 645 Andráshida Cinkos 5382 Görösgal-10 (Hatos I.tm) Zalaegerszegi ÁG Aranyérem: 1986 Toponár fek. mén hv. 745 Manó 1560 Nágocs-110 Kapostáj Tsz. Kaposvár- Toponár OMMI. Bp. Kapostáj Tsz. Kaposvár- Toponár Zalaegerszegi ÁG. Béke Tsz. Gölle Bronzérem: 758 Mesés sga kanca hv. 323 Elvira 873 Rózsafa-2 Béke Tsz. Gölle Béke Tsz. Gölle Bronzérem: 1044 Sugár szke kanca hv. 599 Kozmosz 1543 Perseron-3 Petőfi Tsz. Petőfi Tsz. Somogyszil Somogyszil Aranyérem: 1339 Vándor pder. kanca hv Sztár 1836 Ardenni-4 Agrária Rt. Gölle Bronzérem: 2801 Gölle fek. mén hv. 637 Kisaszszony Korona Faluszövetkezet Gölle 1560 Nágocs-110 Béke Tsz. Gölle Válickavölgye Gazd.Szöv. Bocfölde Bronzérem: 1269 Tündér szke kanca hv. 855 Person 1560 Nágocs-110 Kapostáj Tsz. Kaposvár- Toponár Ezüstérem: 1599 Tünde (Cili) szke kanca hv. 766 Cipel 2734 Perseron-201 (Bizsu) PATE Kisérleti Telep Kaposvár Aranyérem: 1735 Holló 1998 fek. kanca hv Eszti 2577 Toponár-46 Bisztricz Lajos Hobol Ezüstérem: 1798 Sára pej kanca hv Soha 2734 Perseron-201 (Bizsu) Bronzérem: 3099 Törökkoppány-120 Cirfandli Kaposvári Egyetem Kisérleti Telepe szke mén hv Tragika 1561 Andráshida-1 Réder György Törökkoppány Kapostáj Mg.Szöv. Kaposvár-Toponár Bisztricz Lajos Hobol Bisztricz Lajos Hobol Schenk Iván Fazekasboda Tankó Kálmán Kömlőd 194

196 Mellékletek A melléklet folytatása Tkv.sz. Név Szül.év Szine Fsz. Anyja Apja Fajtája Anyja Apja Tenyésztője Kiállítója Bronzérem: 1979 Olga vasd. kanca hv Eszti 2577 Toponár-46 Bisztricz Lajos Bisztricz Lajos Hobol Hobol Aranyérem: 2086 Boróka fek. kanca hv Bájos 3842 Karád-17 Rigó Bisztricz Lajos Bisztricz Lajos Hobol Hobol Ezüstérem: 5073 Pereked-113 Baka szke mén hv Lenke 2934 Töttös-134 Baka Pekár László Pekár László Pereked Pereked Bisztricz Lajos Hobol Bronzérem: Móni fek. kanca hv Mókuska 4440 Hobol-70 Rudi Bisztricz Lajos Hobol Bronzérem: 2085 Csinos szke kanca hv Lenke 2934 Töttös-134 Baka Pekár László Pereked Aranyérem: 5351 Pereked-101 Király sga mén hv Lenke 2095 Belvárdgyula-49 Pekár László Pereked Ezüstérem: Cudar szke kanca hv Emma 3844 Bicsérd-129 Csibész Gyöke Antal Endrőc Ezüstérem: Ultra sga kanca hv Ursula 2678 Nágocs-88 Kaposvári Egyetem Kisérleti Telepe Bronzérem: Csillag pej kanca hv. Remény 2927 Nágocs-101 Bibic Baksa Sándor Karancslapujtő Aranyérem: 2086 Boróka fek. kanca hv Bájos 3842 Karád-17 Rigó Bisztricz Lajos Hobol Ezüstérem: 5472 Nagylengyel-19 Fürge sga kanca hv. Dolli 4842 Rétság-2 Berci Gyarmati János Nagylengyel Ezüstérem: 2776 Róna szke kanca hv Fürtös 5073 Pereked-113 Baka Pekár László Pereked Bronzérem: 5358 Viszák-80 Cigány fek. mén hv. Betti 4024 Gölle-144 Géza Baksi József Viszák Bronzérem: Zsófi sga kanca hv Zsémbes 5234 Kaposvár-210 Lajcsi Bisztricz Zoltán Hobol Pekár László Pereked Rajczi Balázs Szenna Pekár László Pereked Nagy Ferenc Tiszaföldvár Baksa Sándor Karancslapujtő Bisztricz Lajos Hobol Dancsné Orosz Katalin Tiszavasvári Pekár László Pereked Szentpétery Szabolcs Félix Vízvár Bisztricz Zoltán Hobol 195

197 A magyar hidegvérű ló Jelentősebb termelőszövetkezeti hidegvérűló-állományok melléklet Helység Baranya megye Új Alkotmány MgTsz Villány Egyetértés MgTsz Szentdénes Petőfi MgTsz Hímesháza Petőfi MgTsz Újpetre Alakulása Megszűnése Kancák száma (egyed) Tenyészet jele Genetikai háttér megyejel Belga-6 Belga-13 Belga megyejel megyejel megyejel Belga-22 Belga-28 Belga-10 Belga-13 Belga-48 Belga-6 Belga-23 Belga-48 Jellemző szín a tenyészetben pej, sárga, szürke, fekete sárga s.deres pej, sárga, szürke s.deres pejderes szürke A tenyészetből kikerült fedezőmének száma Aranymező MgTsz Bicsérd Somogy megye Petőfi MgTsz Kisgyalán Kaposvölgye MgTsz Nagyberki Új Élet MgTsz Nágocs Alkotmány MgTsz Látrány November 7 MgTsz Baté Zala megye Vörös Szikra MgTsz Pókaszepetk Muramenti MgTsz Murakeresztúr Búzakalász MgTsz Zalaszentiván Zalavölgye MgTsz Zalaegerszeg Határmenti MgTsz Kerkaszentkirály Lenin MgTsz Bagod megyejel megyejel megyejel megyejel megyejel megyejel Belga-6 Belga-13 Belga-22 Belga-23 Belga-40 Belga-6 Belga-26 Belga-13 Belga-36 Belga-3 Belga-6 Belga-13 Belga-23 Belga-22 Belga-28 Belga-6 Belga-13 fekete. pej, sárga szürke 22 pej 20 fekete, pej sárga s.deres fekete pejderes sárga, pej fekete, pej megyejel Belga-22 Belga-28 sárga megyejel Belga-6 pej, 2 Belga-22 sárga Belga-23 Belga megyejel Belga-22 sárga 3 Belga Ardenni-2 sárga 1 megyejel megyejel Muraközi sárga megyejel Belga-36 sárga, pej

198 Mellékletek Helység Vas megye Hegyhát Mg.Szövetkezet Nyögér Petőmihályfai MgTsz Petőmihályfa Hegyhátszentpéter Sárvári Gazdaszövetkezet Sárvár Győr-Moson-Sopron megye Kisalföld MgTsz Bogyoszló Alakulása Megszűnése Kancák száma (egyed) Tenyészet jele Genetikai háttér Jellemző szín a tenyészetben A tenyészetből kikerült fedezőmének száma megyejel Muraközi pej, fekete, sárga megyejel Belga-6 sárga megyejel Belga-13 sárga megyejel Belga-25 Belga-28 Ardenni-3 A melléklet folytatása sárga 11 Fejér megye Egyetértés MgTsz Gyuró megyejel Belga-6 Belga-28 Ardenni-1 Ardenni-5 pej, fekete sárga Jelentősebb tenyésztők és tenyészetek az elmúlt évtizedektől napjainkig melléklet Baranya megye Somogy megye Zala megye Kocsis József, Királyegyháza Steiner Gyula, Kaposmérő Nagy László, Bocfölde Répás József, Csányoszró Zsiga Lajos, Gölle Márkus László, Alsónemesapáti Varga Károly, Bicsérd Baranyai János, Toponár Bodor Ferenc, Zalaszentlászló Schenk János, Fazekasboda Szimcsák Géza, Nágocs Horváth László, Zalalövő Bisztricz Lajos, Hobol Pekár László, Pereked Kovács János, Berzence Réder György, Törökkoppány Petkó Sándor, Sellye Kreka József, Karád Beke László, Iharos Kaposvári Egyetem, Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Mátyás István, Tata-Agostyán Gyurkovics László, Pápa Nagy Ferenc, Tiszaföldvár Merész Gábor, Nóráp 197

199 A magyar hidegvérű ló A vonalalapítókra visszavezethető mének 2016 januárjában melléklet Genealógiai vonal alapító 198 Törzskönyvi szám Név Születési év Belga Kákics-181 Cél 1993 fekete Iregszemcse-293 Pajkos 2011 v.deres Kaposvár-89 Maszek 2003 szürke Pereked-101 Herceg 2012 szürke Pereked-224 Laci 2012 szürke Pereked-223 Rudi 2012 fekete Belga Baracs-39 Muki 1999 szürke Hajmáspuszta-106 Dollár 1997 sötétpej Magyarszék-115 Botond Fazekasboda-157 Zsurló 2001 pej Pereked-250 Büszke 2003 sötétpej Magyarszék-114 Olivér 2011 fekete Belga Bicsérd-181 Rudi 2000 pej Agostyán-274 Dömper 2011 sárga Belga Megyehíd-14 Zoli 2006 sárga Bogyoszló-43 Lator 2001 májsárga Gecse-333 Berci 2008 sárga Zsibót-135 Matyi 2002 sárga Nóráp-105 Holló 2012 fekete Belga Tiszaföldvár-292 Tomi 2010 pej Fazekasboda-124 Remény 2008 sötétpej Gölle-25 Éber 1995 sárga elhullott VI Tiszaföldvár-260 Vince 011 sárga Belga Borsosberény-339 Sámán 2010 sárga Bogyoszló-90 Hugó 1997 májsárga Bogyoszló-205 Karesz 2000 májsárga Bogyoszló-204 Kázmér 2000 tűzöttsárga Belga Hidas-113 Csibész 2002 pej Hidas-153 Játék 2004 pej Nyagyvenyim-21 Báró 2001 sötétpej Őriszentpéter-8 Vazul 2010 fekete Péterhida Bocfölde-61 Fácán 1996 sötétpej Belga Kaposvár-54 Lali 1998 sötétsárga Sárvár-17 Rigó/Derék 1999 sárga Szín

200 Mellékletek Genealógiai vonal alapító Törzskönyvi szám Név Születési év melléklet folytatása Nagykanizsa-33 Rigó 2002 szürke Töttös-66 Garancia 1997 sárga Pereked-145 Segál 2004 v.deres Gölle-141 Betyár 1999 fekete Kaposvár-237 Egon 2001 pej Csörötnek-2 Tóbiás 2009 fekete Kaposvár-230 Mókás 2001 fekete Nagylengyel-19 Fürge 2010 sárga Alsónemesapáti-121 Gazdag 1997 sárga Kaposvár-72 Elek 2000 fekete Kaposvár-263 Artur 2001 fekete Pereked-101 Király 2009 sárga Kaposvár-75 Pampa 2000 fekete Viszák-80 Cigány 2009 fekete Iharosberény-171 Villám 1999 sötétpej Bicsérd-66 Döme 1994 fekete Csányoszró-4 Gitár 1997 sárga Petrikeresztúr-25 Lucifer 2003 sárga Felsőpetény-335 Dominó 2002 sárga Iharos-21 Fontos 1996 szürke Bogyoszló-40 Lóránt 2001 sötétsárga elpusztult 2016-ban Kaposvár-136 Megyer 1999 sárga Borsosberény-246 Peti 2006 sárga Karancsberény-69 Szikla 2009 sárga Karancsberény-70 Szikra 2009 sárga Zalaudvarnok-40 Laci 2009 sárga Pápa-259 Matyi 2010 sárga Tiszavasvári-346 Báró 2010 sárga Békáspuszta-16 Csillagvár 1993 fekete Söjtör-60 Pandur 2007 pej Bocfölde-10 Dollár 2001 sárga Pereked-52 Karcsi 2002 pej Gölle-198 Gábor 2011 fekete Zalaszentlászó-24 Báró 2011 sárga Pápa-299 Bendegúz 2012 sárga Pápa-252 Bitang 2012 fekete Szín 199

201 2488 Gölle Töttös-134 Baka Nemesvid-23 Figura Nagyvenyim Gölle Gölle Nagybajom-241 Sárkány Sellye-288 Fantom Berzence-246 Vihar ARDENNI Gölle Gölle Vókány-5 Bitang Gölle-156 Marci Pereked-113 Baka Pereked-106 Kapitány Kaposvár-221 Démon (e.unkasz) Gölle Gölle Palin-7 Gazda Megyehíd-21 Bitang Pereked-148 Legény Gölle melléklet 2489 Gölle

202

203

204 melléklet

205 A muraközi típusú lovak minősítési szempontjai melléklet

206 Az december 9-én megalakult Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület alapító tagjai melléklet Sorszám Név Lakcím 1. + Dr Pásztory Csaba 7624 Pécs, Rókus u. 5/a 2. Müller János 7754 Bóly-Békáspuszta 3. Dr Németh Csaba 2073 Tök, Külterület 03/6 Hrsz. 4. Zámbori Márta 1024 Budapest, Keleti Károly u Rádoki József 7435, Somogysárd Ménes 6. Markos László 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b 7. Markos Éva Julianna 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b 8. Egyetértés Mg Tsz 2464 Gyúró, képviselő Dr. Hamza László 9. Mg Kombinát 7754 Bóly, képviselő Papp Zoltán 10. Béke Mg Tsz 7272 Gölle, képviselő Zsiga Lajos 11. Zsiga Lajos 7272 Gölle, Árpád u Kapostáj Mg Tsz 7400 Kaposvár, képviselő Baranyai János Diósi Ernő 8666 Somogyegres, Kossuth L. u Papp László 7471 Zimány, Kossuth Lajos u Berta János 7272 Gölle, Petőfi u Aranymező Mg Tsz 7671 Bicsérd, képviselő Varga Károly Szimcsák Géza 8674 Nágocs, Dózsa u Váradi Sándor 6500 Baja, Szent László u Kovács János 7416 Berzence, Mátyás u Márkus László 8924 Alsónemesapáti Szita Imre 8738 Nemesvid, Petőfi u Szücs Ferenc 8675 Andocs, Árpád u Válickavölgye Mg Tsz 8943 Bocfölde, képviselő Nagy László 24. Március 15 Mg Tsz 8667 Kánya, képviselő Ács József 25. Kisalföld Mg Tsz 9324 Bogyoszló, képviselő Dr. Gulyás László, Réder György 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u Magyaricza József 8676 Karád, Rákóczi u Várhegyi József 7276 Somogyszil, Szabadság u Kodela Jenő 8728 Pogányszentpéter, Bajcsy Zsilinszky u Sámoly Ferenc 8666 Somogyegres, Kossuth L. u Háncs Béla 7441 Magyaregres, József A. u Markof József 8676 Karád, Attila u

207 A magyar hidegvérű ló Mellékletek A ménállomány változás dinamikája között melléklet Bicsérd-181 Rudi. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből 206

208 5116 Bóly Szentgáloskér Toponár Toponár-30 Gyémánt Pogány-205 Bolygó Bóly Nágocs Karád Hidas-163 Simon Kaposvár-89 Maszek Bár Gölle Kákics-181 Cél Iregszemcse-293 Pajkos BELGA Tarcsapuszta Karád Pereked-101 Herceg Bár Boly Bár Gölle Karád Pereked-223 Rudi Pereked-224 Laci a melléklet 3758 Tarcsapuszta

209 2264 BELGA Sátorhely Görösgal Szentegát Szentegát Szentegát Szentlörinc Szentegát Kastélyosdombó Juta Gölle Gölle Andráshida Andráshida Andráshida Gölle Andráshida Gölle Andráshida Toponár Pakod Pakod Óhid Alsópáhok Lajoskomárom-37 Béni Hajmáspuszta Hajmáspuszta-101 MTZ (Öcsi) Hajmáspuszta-105 John Deere Hajmáspuszta-106 Dollár Kisgyalán Andráshida Andráshida Andráshida Gölle Andráshida Andráshida Dunaföldvár Csobokapuszta Szentegát Görösgal Szentegát Szentegát Görösgal Zimány Görösgal Baté Szentegát Görösgal Bicsérd Magyaratád Somogyszil Karád Somogyszil Rózsafa Rózsafa Rózsafa Gölle Nagyberki Hímesháza Erdösmárok Himesháza Gölle Karád Somogyszil Somogyszil Kisgyalán Somogyszil Kisgyalán Kisgyalán Kisgyalán Bóly Somogyegres Belvárdgyula Belvárdgyula Karád-87 Apacs Somogyszil Kisgyalán Kisgyalán Somogyszil Kisgyalán Kisgyalán Matty Somogyszil Somogyszil Karád Vokány Kishajmás

210 6.2.1.b melléklet 5382 Görösgal-10 (Hatos I) Szentegát Mosonmagyaróvár Szentegát Szentegát Csobokapuszta Juta Békáspuszta Baté Nagyberki Kaposvár Szentgáloskér Répáspuszta Gölle Gölle Andráshida Kisgyalán Zimány Andráshida Andráshida Pakod Karád Zalaszentlászló Kehida Hajmáspuszta-99 Rába Hajmáspuszta-2 Berci Fazekasboda-152 Csontos Fazekasboda-157 Zsurló Kaposvár-114 Unatkozó Kaposvár-144 Oszkár Andráshida Fazekasboda-125 Fickó Fazekasboda-128 Úrfi Mosonmagyaróvár Görösgal Szentegát Görösgal Szentegát Szentegát Görösgal Baté Kára Karád Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Decs Rózsafa Karád Gölle Karád Bükkösd Gölle Gölle Gölle Gölle Gölle Somogyszil Siklós Karád Szentgáloskér Igal Szür Szellö-126 Aga Belvárdgyula Szilágy-134 Adós Szellö Szür Kisujbánya Baracs Baracs-40 Muki Végzet Hidas-4 Tornádó Nagybajom-167 Büszke Bicsérd-50 Zorró Bicsérd-235 Pötyi Magyarszék-114 Olivér Magyarszék-115 Botond Pereked-250 Büszke 2003.

211 2271 BELGA Püspökbóly Idamajor-1 (Tizenhármas) Somogysárd Baté Mosdós Kaposvár Baté Kazsok Kazsok Karád Karád Juta Magyaratád Somogyszil Látrány Nágocs Nágocs Siklós Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Andocs Békáspuszta-16 Csillag Segesd-208 Gurbó Andocs Miklósi Zics Nágocs Balatonlelle Andocs Gölle-11 Bátor Gölle-13 Csibész Sárvár-132 Botond Sárvár-17 Rigó Bogyoszló-40 Lóránt Iharos-32 Gyula Iharosberény-34 Pajk Gölle-122 Gábris Gölle-126 Matyi Gölle-120 Gézengúz Kaposvár-50 Miki Toponár-159 Lázár Fazekasboda-277 Szivárvány Fazekasboda-272 Imi Kaposvár-44 Cucc Csányoszró-4 Gitár Kaposvár- 54 Lali Kaposvár-136 Megyer Kaposvár-72 Elek Kaposvár-77 Unió Kaposvár-75 Pampa Csányoszró-2 Forint Felsőpetény-335 Dominó Rétság-2 Berci Felsőpetény-310 Illés Karancsberény Karancsberény-70 Szikla Szikra Tiszavasvári-346 Báró Nagylengyel-19 Fürge Iharos-21 Fontos Bocfölde-120 Gázsi Iharos-20 Szputnyik Zalaszentlászló Alsónemesapáti-121 Gazdag 1997.

212 6.2.1.c melléklet 183 Bárdibükk Törökkoppány Somogyszil Toponár Toponár Toponár Toponár Karád Gölle Gölle Ócsárd Kisdér Törökkoppány Besenyőtelek Kővágó Somogyegres-158 Rudi Nagyvenyim-149 Dollár Szápár-129 Bandi Rózsafa Rózsafa Békáspuszta Hímesháza Pécsbagota Belvárdgyula Toponár Toponár Toponár Toponár Toponár Pereked-101 Király Bicsérd-110 Berci Bicsérd-66 Döme Töttös-66 Garancia Békáspuszta-202 Pászt Sellye-15 Villám Sellye-92 Holló Nagykanizsa-33 Rigó Söjtör-60 Pandúr Gölle Gölle Gölle Gölle Iharosberény-171 Vill Iharos-117 Vulkán Babarc-178 Csillag Bicserd-66 Döme Pereked-52 Karcsi Gölle-127 Viktor Gölle-150 Miklós Gölle-149 Matyi Gölle-144 Géza Gölle-141 Betyár Fazekasboda-126 Sanyi Fazekasboda-273 Betyár Fazekasboda-123 Csaba Viszák-80 Cigány Csörötnek-2 Tóbiás Pereked-145 Segal Kaposvár-261 Simon Kaposvár-26 Artúr Kaposvár-30 Mókás Kaposvár-237 Egon Kaposvár-123 Andor Kaposvár-182 Ábránd Kaposvár-218 Lucifer Borsosberény- 246 Peti Pápa-259 Matyi Pápa-299 Bendegúz Pápa-Bitang (E.Tulipán) Abasár-28 Tibi Bocfölde-119 Krokodil Alsónemesapáti-86 Bátor Felsőpetény-45 Aranyos Bocfölde-10 Dollár Iharos-210 Kobra Petrikeresztúr-25 Lucifer Tiszaföldvár-51 Artúr Gölle-198 Gábor Zalaudvarnok-40 Laci Zalaszentlászló-24 Báró 2011.

213 4337 Szentdénes-15 (Huszonkettes) Juta Csoma Szentgáloskér Somogyszil Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Mosdós Szentegát Csányoszró Sellye Nádasd Szaknyér Zimány Mesterháza Pácsony Bicsérd Bicsérd Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Siklós Zalaszentiván Látrány Látrány Bocfölde Bicsérd-181 Rudi Bicsérd-73 Becsület Lippó Bocfölde Somogyszil Somogyszil Szentegát Siklós Egyházasharaszti Pókaszepetk Pókaszepetk Pókaszepetk Alsónemesapáti-83 Dalia Gölle Ujpetre-106 Dollár 1997.

214 6.2.1.d melléklet 2280 BELGA Szentdénes Hetes Attala Ráksi Karád Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Görösgal Szentdénes Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Bak Pakod Pakod Pakod Nagypeterd Pakod Pakod Pakod Nagykanizsa Pakod Pakod Nagykanizsa Pakod Pakod Pakod Pakod Pakod Pakod Bocfölde Bocfölde Pókaszepetk-3 Rigó Pókaszepetk Agostyán-274 Dömper 2011.

215 2283 BELGA Juta Juta Kaposmérö Somogyhárságy Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Zics Kára Kára Kára Kára Csányoszró Toponár Gamás

216 6.2.1.e melléklet 4341 Juta Juta Kaposmérö Szentegát-91 (Huszonötös I.tm) Kaposvár Szentegát Szentegát Juta Bak Bak Bak Balatonboglár Pakod Pakod Bocfölde Mesterháza Bogyoszló-43 Lator Zsibót-135 Matyi Karancsberény-88 Zsiga Nóráp-105 Holló Megyehíd-14 Zoli Gecse-333 Berci Nóráp-251 Bandi 2013.

217 2284 BELGA Szentdénes Szentegát Szentegát Szentegát Szentdénes Szentegát Ötvöskónyi Bóly Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Károlymajor Szentegát Szentegát Balatonberény Tarcsapuszta Tarcsapuszta Rózsafa Andráshida Andráshida Andráshida Csehimindszent Kisgyalán Pakod Andráshida Mosonmagyaróvár Nagyvenyim-47 Kisöcsi Békáspuszta Szentegát Szentegát Kisgyalán Kisgyalán Kisgyalán

218 6.2.1.f melléklet 4323 Szentegát Katádfa Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Somogyhárságy Szentegát Károlymajor Görösgal Szentegát Szentegát Csörnyefölde Bóly Andráshida Békáspuszta Drávasztára-163 Huszonhatos V.t Somogyszil Szentegát Buzsák Gölle-25 Éber Gölle-7 Fenegyerek Gölle-62 Galiba Villány-106 Dani Gölle-61 Góliát Nagyvenyim-42 Öcsi Dunaújváros-256 Gusztáv Fazekasboda-124 Remény Tiszaföldvár-292 Tomi Tiszaföldvár-260 Vince Gölle-179 Bandi Újpetre-86 Géza Kisgyalán Látrány Látrány Látrány Lapáncsa Békáspuszta Vezseny-169 Vezér 1996.

219 2286 BELGA Szentdénes Csobokapuszta Szentlörinc Andráshida Andráshida Andráshida Hetes Gölle Gölle Gölle Zalaudvarnok Pókaszepetk Alsónemesapáti Zalaudvarnok Pakod Pókaszepetk Gölle Bogyoszló-90 Hugó Bogyoszló-44 Leó Bogyoszló-205 Karesz Bogyoszló-204 Kázmér Bogyoszló-93 Hobó Bogyoszló-55 Jácint Borsosberény-339 Sámán Karancsberény-4 Herman Karancslapujtő- 96 Kondor 2011.

220 6.2.1.g melléklet 3012 Gerde Bár Szentdénes Andráshida Gölle Gölle Nagykanizsa Gölle Gölle Nagykanizsa Nágocs Szentgáloskér Szentgáloskér Gölle Szentgáloskér Kisgyalán Kisgyalán

221 2480 BELGA Sátorhely Sátorhely Juta Patca Sátorhely Bóly Károlymajor Andráshida Szenna Zselicszentpál Juta Zselickislak Kaposmérö Szentgáloskér Szentgáloskér Szentgáloskér Szentgáloskér Nagyberki Karád Toponár Toponár Toponár Szentgáloskér Szentgáloskér Szentgáloskér Nagyberki Veszprémvarsány Őriszentpéter-8 Vazul Murakeresztur Bocfölde-59 Csóró Bocfölde-2 Betyár Bocfölde-6 Bohóc Bocfölde-10 Bástya Bocfölde-74 Dinó Újmohács-143 Bandi Bocfölde-77 Delelő Bocfölde-73 Dejó Bocfölde-1 Első Bocfölde-11 Ezüst Bocfölde-56 Furmint Bocfölde-55 Finis Hidas-113 Csibész Hidas-153 Játék 2004.

222 6.2.1.h melléklet 4585 Bóly Sárköz Sárköz Sárköz Szentegát Vókány Kaposdada Kaposmérö Juta Sárköz Sátorhely Kazsok Pölöske Andráshida Andráshida Andráshida Andráshida Andráshida Andráshida Andráshida Marcali Nagyberki Barcs Karád Karád Karád Karád Karád Karád Karád Karád Karád Murakeresztúr Murakeresztúr Bocfölde-4 Elba Bocfölde-51 Csoda Bocfölde-7 Eriggy Bocfölde-55 Cinikus Óhíd-210 Csillag Nagyvenyim-21 Báró 2001.

223 A magyar hidegvérű ló Genealógiai vonalakat fejlesztett nem fajtaalapító mének melléklet Genealógiai vonal alapító Ardenni-1 Percheron-3 Percheron-4 Törzskönyvi szám Név Születési év Kaposvár-221 Démon 2009 szürke Berzence-246 Vihar 2009 fekete Nagybajom-241 Sárkány 2001 szürke Megyehíd-21 Bitang 2008 sárga Szín Karád-157 Roland 1999 sárgaderes Bogyoszló-154 Illés 1998 sárga Karád-179 Fáraó 2001 fekete Kákics-132 Révész 1999 vasderes Sárbogárd-292 Rokkó 2003 szürke Karád-109 Játék 2000 szürke Lippó-108 Vezér 2007 sötétpej Magyarszék-51 Herceg 2006 fekete Bicsérd-166 Tibi 2003 vasderes Hobol-171 Donát 2003 fekete Bicsérd-164 Tomi 2003 pej Pogány-135 Bálint 2004 sárga Hobol-86 Kokó 1999 fekete Hobol-63 Géza 2002 szürke Zalalövő-17 Kormos 2002 fekete Nagybajom-249 Rigó 2010 szürke Percheron Pápa-328 Vihar 2006 párductarka Iharos-118 Vagány 2000 fekete Bazita-1 Bence 2010 sárga Kaposvár-117 Alex 1999 szürke Kaposvár-80 Untó 2000 szürke Fazekasboda-187 Legény 2000 sárga Fazekasboda-284 Madár 2002 szürke Kaposvár-51 Gyanús 1997 pej Agostyán-348 Döme 2004 fekete Somogymeggyes-260 Herceg 2004 fekete Karád-287 Mokány 2007 vasderes Kaposvár-42 Koma 1996 sárga Karád-250 Maci 2008 szürke Iharos-233 Kalifa 2004 fekete Kaposvár-113 Szeles 1999 szürke 222

224 Mellékletek A melléklet folytatása Genealógiai vonal alapító Percheron-1 Törzskönyvi szám Név Születési év Horvátkút-143 Bandi 2002 sárga Kaposvár-53 Ede 1998 fekete Kaposvár-51 Union 1998 szürke Hobol-78 Adorján 2002 fekete Szentlászló-159 Vezér 2008 sötétpej Lippó-108 Legény 2010 sötétpej Ságvár-214 Rambó 2004 fekete Pereked-132 Vagány 2008 fekete Lippó-107 Legenda 2010 sötétpej Somogymeggyes-7 Gondos 1997 szürke Toponár-67 Ezerjó 1995 sötétpej Hobol-93 Rokkó Hobol-89 Huba Sellye-159 Bandi Toponár-242 Pajkos Toponár-28 Fickó Karád-17 Rigó 1998 fekete Szigetvár-60 Gyurka 2008 fekete Hobol-70 Rudi 2002 fekete Kákics-132 Révész 2001 sárga Kaposvár-210 Lajcsi 2008 fekete Kaposvár-214 Kapitány Sellye-98 Porthos Sellye-99 Aramis Sellye-200 Ramzes 2003 szürke Dunaújváros-310 Karcsi Hobol-68 Mózes Nagyvenyim-298 Sanyi Villány-2 Apolló Hobol-82 Egon Hobol-153 Lucifer 2008 pej Pereked-105 Csillagvár Segesd-162 Matyi Jászladány-279 Dollár 2012 sárga Zalalövő-73 Dandártábornok 2012 sárga Szín 223

225 A magyar hidegvérű ló 7.1. melléklet 224

226 Mellékletek 7.2. melléklet 225

227

228 Felhasznált és ajánlott szakirodalmak Achilli, A. Olivieri, A. Soares, P. Lancioni, H. Hooshiar Kashani, B. Perego Ugo, A. Nergadze, S. G. Carossa, V. Santagostino, M. Capomaccio, S. Felicettie, M. Al-Achkarf, W. Penedo, M. C. T. Verini-Supplizi, A. Houshmand, M. Woodward, S. R. Semino, O. Silvestrelli, M. Giulotto, E. Pereira, L. Bandelt, H. J. Torroni, A. (2011): Mitochondrial genomes from modern horses reveal the major haplogroups that underwent domestication. PNAS : Adams, M. (2013): USDA approves horse slaughterhouse to produce meat for human consumption June 29. Arato, A. Cohen, J. (1992): Civil Society and Political Theory. MIT Press, Cambridge Badiani, A. Manfredini, M. (1994): La produzione della carne di cavallo. Zoot. Nutr. Anim. 20. (suppl.): Bandelt, H. J. Forster, P. Rohl, A. (1999): Median-joining networks for inferring intraspecific phylogenies. Molecular Biology and Evolution Bartosiewicz, L. (2009): Gondolatok a lovas nomád hagyományról. In: Bartosiewicz, L. Gál, E. Kováts, I. (szerk.): Csontvázak a szekrényből. Válogatott tanulmányok a Magyar Archaeozoológusok Visegrádi Találkozóinak anyagából Martin Opitz Kiadó, Budapest Becze, J. Lukács, K. Zilahi, A. (1957): A hidegvérű ló tenyésztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Belaunzaran, X. Bessa, R. J. Lavín, P. Mantecón, A. R. Kramer, J. K. Aldai, N. (2015): Horse-meat for human consumption Current research and future opportunities. Meat Science Berger, B. (2010): Contemporary breeding goals for Noriker, Haflinger and Freiberger horses. Management of traditional transboundary breeds on the example of a nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. 38. Biller, A. Zs. (2007): Vecsés környéki Árpád-kori települések csontanyagának állattani vizsgálata. Archeometriai Műhely Bíró, Gy. Lindner, K. (1995): Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. Bocus, P. (1980): Le cuisine de Marche, Flammarion. ( A piac konyhája 1994, Novorg Kiadó Kft., 559.) Boda, Gy. Lóhús. html/don2.htm; In: Itthagy-lak. A Donig és vissza. (magánkiadás, dátum nélkül). Bodó, I. Takács, E. (1996): Alkalmazott genetika (általános állattenyésztés). Egyetemi jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest Bodó, I. (2001): Egy fajta megmentése a muraközi kérdés. Állattenyésztők lapja. 11. Bodó, I. (2006): Kislétszámú populációk fenntartását szolgáló tenyésztési, szaporítási rendszerek és teljesítményvizsgálati módszerek kutatása. In: Génmegőrzés Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása. Szerk. MIHÓK S. Debrecen Bodó, I. (2010a): Génmegőrzési kutatások a lótenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás : Bodó, I. (2010b): Management of traditional transboundary breeds on the example of a nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. Final report. 38. Bodó, I. (2011): Háziállatok génvédelme. Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetemi Kiadó. Bodó, I. Hecker, W. (2013): Lótenyésztés, lótartás, lóhasználat. Mezőgazda kiadó, Budapest Boichard, D. Maignel, L. Verrier, É. (1997): The value of using probabilities of gene origin to measure genetic variability in a population. Genetics Selection Evolution

229 A magyar hidegvérű ló Bornemissza, A. : Szakácskönyv 1680-ból. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, Buxadera, A. M. da Mota, M. D. S. (2008): Variance components estimations for race performance of thoroughbred horses in Brazil by random regression model. Livestock Science Caput, P. (2010): Management of traditional transboundary breeds on the example of a nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. Final report. 38. Crockett, Z. (2015): When Americans Ate Horse Meat. ate-horse-meat/ Csáky, S. (1929): A huszadik század szakácsművészete. Kassa (a szerző saját kiadása). Csermer, G. Koprádi, P. Patyi, Á. (1999): Cigány ételes könyv. PolgART Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. Daróczi-Szabó, L. (2004): Állatcsontok a teleki palota törökkori gödréből. Budapest Régiségei. XXXVIII Del Bo, C. Simonetti, P. Gardana, C. Riso, P. Lucchini, G. Ciappellano, S. (2013): Horse meat consumption affects iron status, lipid profile and fatty acid composition of red blood cells in healthy volunteers. International Journal of Food Sciences and Nutrition : Dobranić, V. Večkovec, A. Kadivc, M. Njari, B. (2008): Horsemeat and hippophagia. MESO. X. 4: Döhrmann, H. (1926): Lótenyésztés. Horse breeding. In: Magyarország Állattenyésztése. Animal breeding in Hungary. II Druml, T. (2006): Genetische und phänotypische Beschreibung der Zuchtpopulation des Noriker Pferdes Dissertation. Universität für Bodenkultur, Wien. Druml, T. (2006): Das Noriker Pferd 1. Aufl. Vehling Verlag GmbH. ISBN Durankiev, G. (2015): 6 countries that consume the most horse meat. FAO STAT (2013) Falconer, D. S. MacKay, T. F. (1996): Introduction to Quantitative genetics. 4th ed. John Wiley & Sons Inc., New York. Fehér, B. Szécsi, N. (2015): Hamisgulyás Hadikonyha a 20. századi Magyarországon. Helikon Kiadó Franco, D. Rodríguez, E. Purriños, L. Crecente, S. Bermúdez, R. Lorenzo, J. M. (2011): Meat quality of Galician Mountain foals breed. Effect of sex, slaughter age and livestock production system. Meat Science : Franco, D. Crecente, S. Vázquez, J. A. Gómez, M. Lorenzo, J. M. (2013): Effect of cross breeding and amount of finishing diet on growth parameters, carcass and meat composition of foals slaughtered at 15 months of age. Meat Science : Franco, D. Lorenzo, J. M. (2014): Effect of muscle and intensity of finishing diet on meat quality of foals slaughtered at 15 months. Meat Science : FVM rendelet (2009): 12. melléklet a 152/2009. (XI. 12.). In: Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírás a húskészítményekről. Gassebner, H. (1894): Die Pferdezucht in den in Reichsrathe vertretenen Königreichen und Ländern der Österreich-Ungarischen Monarchie I. II Band. Die Landespferdezucht. Wien Geri, Á. (2013): A lóhúsevés kultúrtörténete. HVG, március sz. Gill, C.O. (2015): Safety and storage stability of horse meat for human consumption. Meat Science : Giulotto E. Pereira L. Bandelt H. J. Torroni A. (2011): Mitochondrial genomes from modern horses reveal the major haplogroups that underwent domestication. PNAS : Gulyás, L. (2001): A magyar hidegvérű ló. Állattenyésztők lapja. 11. Hámori, D. (1946): Lótenyésztés. Atheneum Kiadó, Budapest Hámori, D. (1952): Lótenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Haras, N. S. (2007): Catalogue des étalons.107. Valeur d élevage Henderson, C. R. (1975): Best linear unbiased estimation and prediction under a selection model. Biometrics

230 Felhasznált és ajánlott szakirodalmak Hoffmann, E. (2007): A jelenlegi és az egykori muraközi típusú ló. 73. Horvat, R. (1944): Provijest Medimurja. Zagreb. Ishida, N. Hasegawa, T. Takeda, K. Sakagami, M. Onishi, A. Inumaru, S. Komatsu, M. Mukoyama, H. (1994): Polymorphic sequence in the D-loop region of equine mitochondrial DNA. Animal Genetics Ishida, N. Oyunsuren, T. Mashima, S. Mukoyama, H. Saitou, N. (1995): Mitochondrial DNA sequences of various species of genus Equus with special reference to the phylogenetic relationship between Przewalskii s wild horse and domestic horse. Journal of Molecular Evolution Ivanković, A. Caput, P. (2004): Genetski polimorfizam proteina krvi autohtonih pasmina konja u Hrvatskoj. Stočarstvo Ivanković, A. Ramljak, J. Dovč, P. Kelava, N. Konjačić, M. (2009): Genetic structure of three Croatian horse breeds: implications for their conservation strategy. Italian Journal of Animal Science Ivanković, A. (2010): Croatia in: Management of traditional transboundary breeds on the example of a nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. 38. Jansen, T. Forster, P. Levine, M. Oelke, H. Hurles, M. Renfrew, C. Weber, J. Olek, K. (2002): Mitochondrial DNA and the origins of the domestic horse. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America Jelačin, I. (1958): Pasme. V: Živinoreja, Skripta, Ljubljana, pred letom, str Jordán, K. (1959): Bognár kisipar. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Keane, J. (2004): A civil társadalom. Régi képzetek, új látomások. Typotex Kiadó, Budapest. 52. Kim, K. I. Yang, Y. H. Lee, S. S. Park, C. Ma, R. Bouzat J. L. Lewin, H. A. (1999): Phylogenetic relationships of Cheju horses to other horse breeds as determined by mtdna Dloop sequence polymorphism. Animal Genetics Kis, M. (1910): Az igásló tenyésztése. Pátria Nyomda, Budapest Kovácsy, B. Monostori, K. (1905): A ló és tenyésztése. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest KSH (2015): Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás, Statisztikai Tükör július 10. Kuhar, Š. (1933): Težki ali lahki konj. Murska krajina : 3 4. Kumar, S. Stecher, G. Tamura, K. (2016): MEGA7: Molecular Evolutionary Genetics Analysis version 7.0 for bigger datasets. Molecular Biology and Evolution : Librado, P. Rozas, J. (2009): DnaSP v 5. A software for comprehensive analysis of DNA polymorphism data. Bioinformatics Litwińczuk, A. Florek, M. Skałecki, P. Litwińczuk, Z. (2008): Chemical composition and physicochemical properties of horse meat from the longissimus lumborum and semitendinosus muscle. Journal of Muscle Foods : Lorenzo, J. M. Franco, D. (2012): Fat effect on physico-chemical, microbial and textural changes through the manufactured of dry-cured foal sausage. Lipolysis, proteolysis and sensory properties. Meat Science : Lorenzo, J. M. Sarriés, M. V. Tateo, A. Polidori, P. Franco, D. Lanza, M. (2014): Carcass characteristics, meat quality and nutritional value of horsemeat: A review. Meat Science : Lőrincz, F. Lencsepeti, J. (1973): Húsipari kézikönyv, a vágóállat, állatvágás és vágóhídi fel dolgozás, a hús ipari feldolgozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madár, I. (1991): Ízletes hadiételek (Ötletek, aranytanácsok). Kiadó: Szakál László, Soltvadkert. Makray, S. (2000): A hidegvérű lovak hús- és tejtermelése. Doktori értekezés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár. Martuzzi, F. Catalano, A. L. Sussi, C. (2001): Characteristics of horse meat consumption and production in Italy. Annali della Facoltà di Medicina Veterinaria, Università di Parma Matolcsi, J. (1982): Állattartás őseink korában. Gondolat Kiadó, Budapest. 229

231 A magyar hidegvérű ló McGahern, A. Bower, M. A. Edwards, C.J. Brophy, P. O. Sulimova, G. Zakharov, I. Vizuete-Forster, M. Levine, M. Li, S. MacHugh, D. E. Hill, E. W. (2006): Evidence for biogeographic patterning of mitochondrial DNA sequences in Eastern horse populations. Animal Genetics McGee, H. (2004): McGee on Food and Cooking. An encyclopedia of kitchen science, history and culture. Hodder & Stroughton Ltd., London Meissner, K. (1929): Magyarország lótenyésztése. Tiszántúli Könyv és Lapkiadó Rt., Debrecen Mesterházy-Kovács, Z. (2003): Muraközi ló meghonosítására készítendő javaslat. Kézirat. Őriszentpéter. 23. Mesterházy-Kovács, Z. (2006): A muraközi ló regenerálási program eredményei, lépései. Kézirat. Őriszentpéter. 25. Mihók, S. Pataki, B. Kalm, E. Ernst, J. (2001): Ló és szamár. Mezőgazda Kiadó, Budapest Mihók, S. (2002): Génmegőrzés, Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeiről. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kiadványa. Mihók, S. Bán, B. Józsa, Cs. Bodó, I. (2004): Estimation of genetic distance between traditional horse breeds in Hungary. In. Conversation of endangered horse breeds. EAAP publ Mihók, S. Jónás, S. (2005): A sportló szelekciója (A tenyészértékbecslés lehetőségei). Állattenyésztés és Takarmányozás : Mihók S. (2009): Ágazati helyzetelemzés kitörési lehetőségek a lótenyésztésben. In: Debreceni Álláspont. (szerk. Nagy, J. Jávor, A.) Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest. Mihók, S. (2014): A hucul. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. Monostori, K. (1894): A muraközi ló. 24. Monostory-Kovács, Z. (2010): Management of traditional transboundary breeds on the example of a nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. Final report. 38. MTI. (2013): Nőtt a lóhúsfogyasztás Franciaországban. Nagy, L. (1930): Élelmezés kézikönyve. I. II. In: Ujváry, Budapest. Ócsag, I. (1952): A vonóerő-mérés és jelentősége a lótenyésztésben. Kézirat, Ócsag Imre hagyatékából. A ló vonóerejének mérése. Agrártudomány, Budapest : Ócsag, I. (1956): Az Állattenyésztési Kutatóintézet Lótenyésztési Osztályának jelentése. (Report of Dept of Horse Breeding) Ócsag, I. (1960): Magyarország hidegvérű lótenyésztésének típuskérdése. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, Gödöllő Ócsag, I. (1972): Lótenyésztésünk arány- és irányváltozása az elkövetkező években Állattenyésztés és takarmányozás : Ócsag, I. Patay, S. (1974): A muraközi fajta kitenyésztése. Improvement of Murinsulaner breed. Agrártudományi Egyetem közleményei Ócsag, I. Patay, S. (1974): Az Állattenyésztési Kutató Intézet Lótenyésztési Osztályának jelentése. Ócsag, I. (1995): A gazdasági ló. Gazda Kistermelő Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest Örkény, I. (1948): Szakemberek. uw.hu/orkeny/szakembe.txt Pataki, B. (1983): A ménállomány szerkezeti összetételének hatása a lótenyésztésre. Doktori értekezés. Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Egyetemi kar. Pataki, B. (2013): Magyar népi fogatok. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pataki, B. (2014): A tenyésztőszervezetek 25 éve. Lipicai. Kézirat. Pál, J. (1975): A magyar lótenyésztés helyzete, ala kulása a felszabadulás után. Doktori érte kezés. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gödöllő. Pesti Napló (1905): A lóhús, mint Budapest kedvenc étele október sz. Pérez-Gutiérrez, L. M. De la Peña, A. Arana, P. (2008): Genetic analysis of the Hispano- Breton heavy horse. Animal Genetics Pierog, A. (2013): Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen

232 Felhasznált és ajánlott szakirodalmak Pirchner, F. (1968): Populációgenetikai az állattenyésztésben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Podgrajski, F. (1935): Medjimurski konj. Slovenski gospodarski list : Potočnik, K. Cividini, A. Simčič, M. Šalehar, A. (2010): Slovenia in: Management of traditional transboundary breeds on the example of nearly forgotten breed, the Murinsulaner. ERFP Project. 38. Priskin, K. (2010): A Kárpát-medence avar és honfoglalás kori lóállományának archaeogenetikai elemzése. Doktori értekezés. MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet Biológia Doktori Iskola, Szeged Rebernak, F. (1929): Nekaj besed o naši konjereji. Slovenec : 8. Rossier, E Berger, J. (1988): A különböző húsok táplálóanyag-öszetétele. In: Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Schall, H. (1941): Nahrungsmittel-Tabelle. Johann Ambrosius Barth Verlag, Leipzig. 13. Verbesserte Auflage Schandl, J. (1955): Lótenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Seligman, A. B. (1992): The Idea of Civil Society. Free Press, New York Seong, P. N. Kyoung, M. P. Geun, H. K. Soo, H. C. Beom, Y. P. Hyun, S. C. Hoa, V. B. (2016): The Differences in Chemical Composition, Physical Quality Traits and Nutritional Values of Horse Meat as Affected by Various Retail Cut Types. Asian-Australasian Journal of Animal Sciences : Šlajpah, I. (1926): K pasemskemu vprašanju v območju konjerejskega društva za mariborsko oblast. Konjerejec. 3. 2: 3 4. Šlajpah, I. (1926): Licencovanje v Medjimurju. Konjerejec. 3. 1: 6. Stanciu, S. (2015): Horse Meat Consumption Between Scandal and Reality. 2nd Global Conference on Business, Economics, Management and Tourism. October 2014, Praga, CSR.; Procedia Economics and Finance, Steinhausz, M. (1934): Uzgoj konja u Međimurju. Poljoprivredna knjižnica. Zagreb. Szatai, Zs. (2007): Műtrágyázatlan és műtrágyázott gyep kémiai összetétele, táplálóértéke, hozama és húsló eltartó képessége Doktori értekezés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár. Szécsi, N. (2014): Kun Béla a zserbókkal tovaszáll Háborús konyha ( ). Hévíz Művészeti folyóirat. XXII. 3: Tajima, F. Nei, M. (1984): Estimation of evolutionary distance between nucleotide sequences. Molecular Biology and Evolution Takács, I. ( ): Szentkirály középkori falu zoológiai leletei. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei Tamura, K. Nei, M. (1993): Estimation of the number of nucleotide substitutions in the control region of mitochondrial DNA in humans and chimpanzees. Molecular Biology and Evolution Tamura, K. Stecher, G. Peterson, D. Filipski, A. Kumar, S. (2013): MEGA6: Molecular Evolutionary Genetics Analysis version 6.0. Molecular Biology and Evolution Ujváry, S. (1942): Szakácskönyv: mozgókonyha, taligakonyha, főzőüst, főzőláda és laktanyakonyhák számára. Tankönyv a Magyar Királyi Honvéd Központi Szakácsképző tanfolyam részére. Officina, Budapest Unger, K. Kurunczi, M.(1996): A magyarok asztalánál. A magyar gasztronómia 1100 esztendeje. Kossuth Nyomda Rt. Pallas Stúdiója, Budapest Valkaj, K. (2001): Zastita Medimurskog konja. Diplomski rad Zagreb. 24. Varga, Sz. (2013): Lóútlevél kell a pecsenyecsikóknak. HVG, március 4. Veble, F. (1934): Uspehi konjerejske ankete v Mariboru. V: Konjerejec dravske banovine. Letno poročilo za leto 1934, Ljubljana Vidékfejlesztési Minisztérium (2012): A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban kormany.hu/download/ f/0d/f0000/mm_2012_magyar_webre.pdf Vila, C. Leonard, J. A. Gotherstrom, A. Marklund, S. Sandberg, K. Liden, K. Wayne, R. K. Elleggren, H. (2001): Widespread origins of domestic horse lineages. Science Vladár, E. (1956): A dinamométerről. Keszt helyi Mezőgazdasági Akadémia Közleményei

233 A magyar hidegvérű ló Wrangel, C. G. (1888): Das Buch vom Pferde II. Band. 1. Aufl. Stuttgart Zsarnóczay, G. (2013): MÉTE Fogyasztókat segítő tájékoztató lóhús ügyben március n.n. A kazah és kirgiz konyha. Terebess (2016). n.n. brandongaille (2014). Intriguing Horse Meat Consumption Statistics n.n. Die Inhaltsstoffe von Pferdefleisch. Institut für Fleischhygiene an der Tierärztlichen Hochschule (Hannover). n.n. Gut kochen, Pferdefleisch, lecker und vielseitig. Fleischerei Dohrmann (1999). Bremen. n.n. Japan for the uninvited Basashi (2007). basashi.html n.n. Ló In: 481. LAROUSSE Gasztronómiai Lexikon (2010). Geopen Könyvkiadó n.n. Lóhús-vendéglők. Népszava augusztus 17. n.n. Reuters (2013): U.S. approves a horse slaughterhouse, sees two more plants June n.n. slaughterhouses_usda_approval.html 232

234 Képek, ábrák és táblázatok jegyzéke 1. A hidegvérű ló Magyarországon, történelmi háttér kép. Sziebert László 1943 írt könyvének fedőlapja. Forrás: Dr. Szieberth István szívességéből kép. Szibert József kitüntető érméinek két oldala (az egyiknek oldalán lónemesítés, a hátulján Őfelsége Albert, a belgák királya feliratozással) A másik érme egyik oldalán Az ardenni igásló-tenyésztők társasága felirat, a másik oldalán egy belga-ardenni mén. Fotó: Dr. Szieberth István szívességéből kép. Szibert József tenyésztőmunkája elismeréséért kapott díszoklevele. Forrás: Dr. Szieberth István szívességéből kép. A Belgiumból vásárolt mének izmoltsága és hátulsó lábaiknak állása. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Egy újsághirdetés hidegvérű ló vásárlásáról kép. Hidegvérű kancák szemléje a két világháború között Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Szemlére felsorakozott lovak Kaposváron, a Baross utcában. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből Táblázatok jegyzéke táblázat Az országos fedezőmének fajtánkénti megoszlása 1904-ben táblázat A tenyésztésben álló fedezőmének száma, ezen belül a hidegvérű mének aránya táblázat A tenyésztésben álló fedezőmének száma, ezen belül a hidegvérű mének arány ( ) táblázat A XX. század fordulóját követően hidegvérű lovat tenyésztő magánménesek táblázat Méntartó vállalkozóknak kiadott hidegvérű mének ( ) táblázat Baranya megye hidegvérűló tenyésztésére jellemző adatok között (Forrás: Sziebert L. (1943)) táblázat Az évi ménimport néhány jellemzője táblázat Az évi ménimport néhány jellemzője tábla A két világháború között importált mének fényképei táblába rendezve A magyar hidegvérű ló kialakulása kép. A 2264 Belga-6 mén portréja. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Szentegát-68 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Görösgal-10 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Bogyoszló-43 Lator országos fedezőmén. Fotó: Haga Zsuzsanna kép Bogyoszló-43 Lator országos fedezőmén ügető mozgása. Fotó: Haga Zsuzsanna kép. 101 Pakod-5 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Szentegát-89 országos fedezőmén. Fotó: Hajba Nándor kép. A békáspusztai méntelep hidegvérű ötös ménfogata, dunántúli szekérbe fogatolva. A fogat hajtója Bodonyi István, mellette Müller János lótenyésztési felügyelő. Fotó: Hrabovszki Pál A rudas ló 4019 Idamajor-1. A nyerges ló? Az ostorhegyes ló 4990 Bóly-10. A gyeplős ló 183 Bárdibükk-237. A láncos ló 5833 Andráshida kép. Spermavétel a 1015 Hegyhátszentpéter hidegvérű méntől a szombathelyi mesterséges termékenyítő állomáson. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. A Kőbányai Sörgyár fogata. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből

235 A magyar hidegvérű ló kép Tótszerdahely-1 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Kastélyosdombó-1 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép A Pakodi Állami Gazdaság hidegvérű lócsoportja a Fiera di Verona kiállításon 1955-ben. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Andráshida-12 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép A Zalaegerszegi ÁG. fogata az évi OMÉK-on. Hajtó Belső Sándor. A rudas ló 684 Andráshida Lujza, a nyerges ló 683 Andráshida Laura. Fotó: Hajba Nándor kép. Bogyoszlói hidegvérű ménfogat. A rudas ló 2674 Bocfölde-10, 46 a nyerges ló 2486 Pókaszepetk-3. A fogatot hajtja Farkas István méngondozó, segédhajtó Kreiter László. Fotó: Gulyás László kép. Az Állattenyésztő Közös Vállalat üllői telepének francia import ardenni fogata az 1985-ös OMÉK-on. Hajtó: Ronga László, segédhajtó Bucsi Katalin. Lovak: rudas 1836 Ardenni-4, 1837 Ardenni-5. Fotó: Hajba Nándor kép Francia-4 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Francia-16 országos fedezőmén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. 866 Toponár-10 országos fedezőmén, amelyiknek leszármazási ága egy igen vékony éren keresztül még él fajtában. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Nagylengyel-19 Fürge. Tenyésztője Gyarmati János, Nagylengyel, tulajdonosa Dancsné Orosz Katalin, Tiszavasvári. Fotó: Tóth Zsuzsanna kép Hajmáspuszta-16 Dollár. Tenyésztette a Dália Kft., Bakonyszentkirály, tulajdonosa a Kaposvári Egyetem. Fotó: Tóth Zsuzsanna kép Bocfölde-61 Fácán. Tenyésztette a Válickavölgyi Gazda Szövetkezet. Tulajdonosa a Pest megyei Kormányhivatal. Fotó: Haga Zsuzsanna kép Percheron-4. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Boróka, 1395 Percheron-1 genealógiai vonalú tenyészkanca. Tenyésztő és tulajdonos Bisztricz Lajos, Fotó: Novotni Péter Ábrák jegyzéke ábra. Néhány belga import mén rokonságát szemléltető törzsfa. Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből ábra. A 34/858 Zonis törzsfája és hatása a magyarországi hidegvérű lófajta kialakítására Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből ábra. A belga alapítók utolsó tenyészménjeinek születési éve. Forrás: Medve Ferenc ábra. Az ben importált belga alapítók nemzedékenkénti tenyészmén ivadékai. Forrás: Medve Ferenc ábra. A magyar hidegvérű lófajta élő ménvonalai 2011-ben. Forrás: Medve Ferenc Táblázatok jegyzéke tábla A II. világháború után vásárolt hidegvérű mének táblázat Az állami gazdaságok hidegvérűló-állománya (1955) (Baranya megye) táblázat Az állami gazdaságok hidegvérűló-állománya (1955) (Somogy megye) táblázat A jelentősebb termelőszövetkezeti hidegvérűló-állományok ( ) táblázat Az import belga mének leszármazottjainak alakulása az idő folyamatában táblázat Az ben importált belga alapítók nemzedékenkénti tenyészmén ivadékai és az utolsó fedezőmén ivadékaik születési évek éve. Forrás: Medve Ferenc szívességéből A muraközi ló kép Francia-10 országos fedezőmén. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Muraközi jellegű, Francia-4 ivadékok egy OMÉK keretében rendezett bemutatóra készülve. Hajtó: Skublics Sándor. Fotó: Hajba Nándor

236 Képek, ábrák és táblázatok jegyzéke kép Görösgal kép Péterhida, a muramenti tenyészhelyről származó mén. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Katádfa-4. Fotó: Dr. Pataki Balázs szívességéből kép. A muraközi és a magyar hidegvérű ló fenotípusos megjelenése. Fotó: Ócsag Imre hagyatékából kép. Muraközi méncsikók a hőgyészi dombokon. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Mosonmagyaróvár-1 Orgona. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Tengelic-1. A típus utolsó ménjeinek egyike. Fotó: Hajba Nándor kép. Estafette, freibergi mén. Született Tenyésztő és tulajdonos: Nemzeti Ménes, Avenches. Fotó: G.de Sépibus. A fotót a Nemzeti Ménes Avenches bocsátotta rendelkezésre kép. Lascar, freibergi mén. Született Tenyésztő és tulajdonos: Nemzeti Ménes, Avenches. Fotó: G. de Sépibus. A fotót a Nemzeti Ménes Avenches bocsátotta rendelkezésre kép. Munkában a muraközi lovakat bíráló bizottság. Fotó: Kassanin Milán kép. A rekonstruálási munka eredményeként elálló, a muraközi típust újfent megközelítő kancák. Fotó: Markos Julia Táblázatok jegyzéke táblázat A muraközi ló mérete a szakirodalomban táblázat A különböző típusok felnevelési időszakának összehasonlítása a hasznos munka időszakával táblázat Kísérleti összehasonlítás a muraközi és a magyar hidegvérű ló között (a hidegvérű százalékában) táblázat Az ERFP-pályázat keretében elvégzett bíráltok eredménye A hazai hidegvérűló-állomány értékmérő tulajdonságai kép Gölle-5 országos fedezőmén. Fotó: A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép Szentgáloskér-13. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Hidegvérű ló az aknajáratban. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Hidegvérű ló a felszíni bányamunkában Várpalotán. Fotó: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből kép. Húshasznú lovak a Dunántúli legelőn. Fotó: Stefler József szívességéből kép. Válogató rendszer legelőn tartás végett. Fotó: Nagy János (Bőszénfa) szívességéből kép. Válogató rendszer legelőn tartás végett. Fotó: Nagy János (Bőszénfa) szívességéből kép. Csikók a csikóóvoda előtt. Fotó: Steffler József szívességéből kép. A ló fejése a mongoloknál. Fotó: Kun Péter szívességéből kép. A fejőkelyhek felhelyezése a kanca csecsbimbóira. Fotó: Rainer Schubert közreműködésével a Haflingergestüt Köster (D Oberhausen) szívességéből kép. Haflingi kanca fejőteremben a standon. Fotó: Rainer Schubert közreműködésével a Haflingergestüt Köster (D Oberhausen) szívességéből Táblázatok jegyzéke táblázat A szekerek típusai és jellemzőjük táblázat A gumikerekű táblás (stráf)kocsi típusai és jellemzői táblázat Az évenkénti lóhústermelés és -fogyasztás a világ különböző régióiban táblázat A bogyoszlói Kisalföld MgSz magyar hidegvérű tenyészetének szaporasági mutatói táblázat A magyar hidegvérű csikók súlygyarapodása üzemi viszonyok között táblázat A magyar hidegvérű csikók testsúlya és súlygyarapodása, valamint anyjuk testsúlya közötti korrelációs értékek (Gulyás 1997) táblázat Legelőn, illetve istállóban nevelt csikók hizlalásának eredményessége (Makray, 2003) táblázat Hizlalt csikók vágóértéke (Makray, 1998) táblázat Különböző fajtájú kancacsikók húsának kémiai összetétele (Makray 1998) táblázat Telített és telítetlen zsírsavak aránya a hízócsikók húsában (n=16) (Makray, 1998)

237 A magyar hidegvérű ló táblázat A vágócsikók húsának aminosav összetétele (Csapó 1994) táblázat Néhány hidegvérű lófajta hasznosítás szempontjából fontos tulajdonságai táblázat A húsló és a húsmarhatartás főbb gazdálkodási jellemzői (Stefler, 1998) táblázat Különböző minőségű gyepek termésének növedékenkénti megoszlása táblázat Takarmányadag választott csikók hizlalásában táblázat Takarmányadag selejtló feljavítására táblázat Vemhes kancák téli takarmányozása táblázat Hidegvérű kancák tejtermelése táblázat A kanca kolosztrumának és tejének összetétele (Csapó és mtsai 1993 nyomán) táblázat A kanca kolosztrumának és tejének aminosav-tartalma, valamint a kolosztrum- és a tejfehérje aminosav-összetétele (Csapó és mtsai 1993 nyomán) táblázat A kanca és a tehén tejének makroelem-tartalma és változása a laktáció folyamán (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) táblázat A kanca és a tehén tejének mikroelem-tartalma és változása a laktáció során (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) táblázat A kanca és a tehén tejének vitamintartalma és annak változása a laktáció folyamán (Átlagértékek Csapó és mtsai 1994 nyomán) táblázat A kancatej tejzsírjának zsírsavösszetétele (Irodalmi adatok Csapó és mtsai 1993 nyomán) táblázat Takarmányadagok 700 kg-os tejelő kancák részére a laktáció egyes szakaszaiban (Tóth 2010 nyomán) táblázat Csikótáp szopós csikók részére A lóhús és a lóhúsból készült élelmiszeripari termékek marketingje Ábrák jegyzéke ábra. A világ 25 legnagyobb lóhústermelő országa 2012-ben (összesen, ezer tonna) (FAO STAT, 2013) ábra. A világ 25 legnagyobb lóhústermelő országa lakosságarányosan, 2012-ben (kg/fő) (FAO STAT, 2013) ábra. A ló lehetséges hazai bontása ábra. A bevezetési szakasz stratégiái. Forrás: Kotler és keller, Táblázatok jegyzéke táblázat A húsipar néhány jellemző adata az as években. Az állatvágások alakulása (Lőrincz és Lencsepeti, 1973) táblázat Az egy főre jutó húsfogyasztás megoszlása (KSH, 2015) táblázat A ló bontása (magyar, német, angol és tudományos megnevezések) táblázat Néhány lóhúsrész kémiai összetétele (átlag ± SE) (Seong és mtsai, 2016 nyomán) táblázat A lóhús táplálóanyag-összetétele (Szatai, 2007) táblázat A lóhús és a marhahús átlagos összetétele (Zsarnóczay, 2013) táblázat Különböző haszonállatok húsának kémiai összetétele (100 g-ban) táblázat Különböző haszonállatok húsának aminosav-összetétele (100 g-ban) táblázat A lóhús összetétele 100 g fogyasztható anyagban táblázat A kísérletben levágott lovak élő- és vágott tömege (Litwińczuk és mtsai., 2008) táblázat A lóhústermelés alakulása néhány ázsiai országban táblázat A lóhústermelés alakulása néhány európai országban táblázat A legfontosabb lóhúsimportáló, illetve -exportáló országok 2011-ben táblázat A lóhúsfogyasztás gyakorisága Franciaországban és Belgiumban táblázat A lóhúsfogyasztási gyakorisága Magyarországon táblázat A lóhúshoz kapcsolódó kulcsszavak találati eredményei táblázat A marketingmix eszközcsoportjai és fontosabb tevékenységei táblázat A 4P és a 4C eszközrendszere táblázat A termék öt szintje, avagy a vevőérték-hierarchia lóhúsból készült élelmiszereknél táblázat A húsfélékkel kapcsolatos információszerzés fórumai (n = 1000)

238 Képek, ábrák és táblázatok jegyzéke 6. A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája Ábrák jegyzéke ábra. Az egyesület tag- és állománydinamikája az alapítástól napjainkig ábra. Az egyesület szervezeti félépítése A magyar hidegvérű lófajta genetikai változatosságának jellemzése populációgenetikai mérőszámokkal Ábrák jegyzéke 7.1. ábra. A születési évenkénti pedigrételjesség alakulása ábra. A legtöbb ivadékkal rendelkező kancák ábra. A kancánkénti ivadékszám megoszlása ábra. A legtöbb ivadékkal rendelkező mének ábra: A ménenkénti ivadékszám megoszlása ábra. A legtöbb továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékkal rendelkező kancák ábra. A kancánként tovább-enyésztésre kiválasztott ivadékszám alakulása ábra. Továbbtenyésztésre kiválasztott, legtöbb ivadékkal rendelkező mének ábra. A ménenként továbbtenyésztésre kiválasztott ivadékszám megoszlása ábra. Az ivadékkal rendelkező mének apák szerint rendezve ábra. A tenyésztésben lévő, apák szerint rendezett ménivadékok Táblázatok jegyzéke 7.1. táblázat A legnagyobb beltenyésztési együtthatójú egyedek a teljes állományban táblázat A legnagyobb beltenyésztési együtthatójú egyedek a referenciaállományban táblázat Az állomány genetikai variabilitásához legnagyobb arányban hozzájáruló ősök táblázat Az állomány genetikai változatosságát befolyásoló egyedek száma táblázat A referenciaállomány genetikai variabilitásához legnagyobb arányban hozzájáruló ősök táblázat A magyar hidegvérű lófajta generációs intervallumai a négyféle szülő ivadék származási út alapján A magyar hidegvérűló-állomány genetikai változatosságának jellemzése molekulárisgenetikai vizsgálatokkal Ábrák jegyzéke ábra. Jansen és mtsai (2002) féle haplocsoport meghatározása a detektált 48 haplotípus esetében ábra. Filogenetikai network ábra 670 mitokondriális DNS-szekvencia alapján Táblázatok jegyzéke táblázat Az elemzések során az egyedekhez rendelt, valamint az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (OLIR) által kiadott azonosítók táblázat Az egyedek kategorizálása haplotípus, haplocsoport valamint kancacsalád szerint táblázat Kancacsaládok páronkénti távolsági értékei Mellékletek melléklet. Az egyes fedeztetési állomásokra beosztott hidegvérű mének Az egyes fedeztetési állomásokra beosztott hidegvérű mének melléklet. Méntartó vállalkozóknak kiadott hidegvérű mének melléklet ben importált belga és francia mének

239 A magyar hidegvérű ló melléklet. A pakodi törzstenyészet alapító törzskancái melléklet. A szentegáti törzstenyészet alapító törzskancái melléklet. A hidegvérű lovak eredményei az országos mezőgazdasági kiállításokon melléklet Jelentősebb termelőszövetkezeti hidegvérűló-állományok melléklet Jelentősebb tenyésztők és tenyészetek az elmúlt évtizedektől napjainkig melléklet A vonalalapítókra visszavezethető mének 2016 januárjában melléklet Az Ardenni-1 genealógiai vonala melléklet A Péterhida genealógiai vonala melléklet A muraközi típusú lovak minősítési szempontjai melléklet Az december 9-én megalakult Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület alapító tagjai melléklet A ménállomány változás dinamikája között a melléklet Belga-3 genealógiai vonala b melléklet Belga-6 genealógiai vonala c melléklet Belga-13 genealógiai vonala d melléklet Belga-22 genealógiai vonala e melléklet Belga-25 genealógiai vonala f melléklet Belga-26 genealógiai vonala g melléklet Belga-28 genealógiai vonala h melléklet Belga-36 genealógiai vonala melléklet Genealógiai vonalakat fejlesztett nem fajtaalapító mének melléklet A Vihar nevű kanca származási táblája melléklet A Dóra nevű kanca származási táblája

240