Ikt. szám: 11/ /2008. Kiegészítés a helyi adórendeletek módosításához

Átírás

1 Elıterjesztı: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ikt. szám: 11/ /2008. Tárgy: Kiegészítés a helyi adórendeletek módosításához Melléklet: 2 db Készítette: Adóiroda Véleményezésre megküldve: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: december 9.

2 2 Tisztelt Közgyőlés! A évi LXVIII. törvény hatályba lépését követıen az országgyőlés december 1-én elfogadta az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvényt (továbbiakban: Aj tv.), ami az elıterjesztett építményadó rendelet kiegészítését teszi szükségessé. Ezen új építményadóról szóló rendelettervezet egységes szerkezetbe foglalja a korábbi és a most kihirdetett törvényi változásokból eredı módosításokat. A november 28-án készült tárgybani rendelethez képest annak adómérték változásra vonatkozó rendelkezését megtartva az új rendelettervezet a következı változtatásokat tartalmazza. A mőemléki épületeknél a jövıben a mentesség nem az építési engedély kiadásához, hanem az építési engedély jogerıre emelkedéséhez főzıdik. A tervezet új szabályokat tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, ha a mentességi idıszak alatt az adóalany személye változik. A tervezet az adókötelezettség használatbavételi és fennmaradási engedély jogerıre emelkedését követı év elsı napjához köti az adókötelezettség kezdetét. Az építményadó kötelezettség keletkezésének idıpontjára vonatkozóan az új szabályozás a törvényváltozásnak megfelelıen korrigálja a tulajdonos fogalmát. Ennek értelmében az újonnan létrehozott épület esetén ha az épület, épületrész átruházása az épületre vonatkozó használatbavételi engedély jogerıre emelkedését megelızıen történt a szerzı felet csak a jogerıre emelkedést követıen kell tulajdonosnak tekinteni. Az Aj tv. a helyi adókról szóló évi C. törvény helyi iparőzési adóra vonatkozó- számos fogalmát módosította és így szükségessé vált a tárgybani 63/2003. (XII.23.) Kgy. számú rendelet módosítása. Az egyértelmő jogértelmezést szolgálja az a menteségre vonatkozó rendelkezés, hogy csak az a szervezet jogosult, akinek/amelynek egyetlen államban sem merül fel jövedelme (nyeresége) utáni adófizetési kötelezettsége. Az új szabályozás kizárólag a helyi iparőzési adóban feltételes mentessé teszi a non-profit gazdasági társaságok közül azokat, melyek közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülnek. A vállalkozások verseny-helyzetének javítása érdekében, az új rendelkezések szerint, a külföldi telephellyel elért teljes adóalap-rész levonható lesz a vállalkozók iparőzési adóalapjából. Az iparőzési adóalap egyszerősített megállapításának lehetıségére vonatkozóan a korábbi szabályozásban meghatározott 4 millió forint árbevétellel szemben az új szabályozás 8 millió forintra emeli a határt. A tervezet a törvénnyel összhangban módosítja a közszolgáltató szervezet, a telephely, illetve a közvetített szolgáltatások értékének fogalmát.

3 3 Tisztelt Közgyőlés! Kérem a mellékelt rendelettervezetek, illetve a korábban már elıterjesztett idegenforgalmi adó rendeletet érintı rendelettervezet megvitatását és elfogadását. Szeged, december 9. Dr. Botka László polgármester

4 4 Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése /2008. (XII..) Kgy. rendelete a helyi iparőzési adóról szóló 63/2003. (XII. 23.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében és 6. -ában kapott felhatalmazás alapján a helyi iparőzési adóról szóló többször módosított 63/2003. (XII. 23.) Kgy. rendeletének (a továbbiakban: rendelet) módosítására a következı rendeletet alkotja. 1. A rendelet 2. a) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: (2. Mentes az adófizetés alól:) a) A társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minısülı nevelési-oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparőzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A rendelet 4. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 2. (1) Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik, közszolgáltató szervezetnek nem minısülı vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. A rendelet 5. (1), (4) bekezdései helyébe a következı rendelkezések lépnek: 3. (1) a 4. (1) bekezdésétıl eltérıen a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve hogy nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben az adóévet megelızı 12 hónapnál rövidebb adóév estén napi arányossággal számítva idıarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben idıarányosan a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg,

5 5 az adó alapját a (2), illetıleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is megállapíthatja. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szőnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - idıarányosan 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére a 4. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparőzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. 4. A rendelet 14. (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: 8. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, továbbá a távfőtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók ideértve a víziközmő-társulatot is feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történı szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltetı feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a vasúti pályahálózat mőködtetésébıl származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik; A rendelet 14. (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által sajátnevében vásárolt s a harmadik személlyel (a megrendelıvel) írásban kötött szerzıdés alapján, a szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az áltata vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelıjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti írásban kötött - vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minısül annak a közvetített szolgáltatásnak nem minısülı szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély

6 6 jogerıre emelkedését megelızıen vagy azt követıen elsı ízben értékesített) lakás elıállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerzıdés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékekkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 9. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként a 10. pont szerint anyagköltségként vagy a 3. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette; 6. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályban július 1-jén a rendelet 14. (2) bekezdés 7. pontjának c) pontjában a közüzemi szolgáltató szövegrész helyébe egyetemes szolgáltató szövegrész lép. dr. Botka László sk. polgármester dr. Mózes Ervin sk. címzetes fıjegyzı Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése december 12 -én tartott ülésén. Kihirdetése Szeged Megyei Jogú Város Közlönyében történt.

7 7 Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése /2008. (XII..) Kgy. rendelete az építményadóról szóló 53/2002. (XII. 13.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében és 6. -ában kapott felhatalmazás alapján az építményadóról szóló többször módosított 53/2002. (XII. 13.) Kgy. rendeletének (a továbbiakban: rendelet) módosítására a következı rendeletet alkotja. 1. A rendelet 3/A. -a következı (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Ha a menteségi idıszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejőleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi idıszak hátralévı részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére elıírt adót és annak a helyi adókról szóló évi C. törvény 14/A. (1) bekezdése szerint számított kamatait a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén a (6) bekezdésben maghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelı adót és annak a helyi adókról szóló évi C. törvény 14/A. (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszőnését követı február 15-ig határozatban a határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül való megfizetési határidıvel írja elı. Ha a korábbi adóalany megszőnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelı adót és annak a helyi adókról szóló évi C. törvény 14/A. (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elı, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak a helyi adókról szóló évi C. törvény 14/A. (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elı határozatban. A rendelet 4. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 2. (3) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg a fennmaradási engedély jogerıre emelkedését követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követı év elsı napján keletkezik. 3. A rendelet 6. helyébe a következı rendelkezés lép: Az adó mértéke: 1050,- Ft/m 2 /év

8 8 A rendelet 9. -a (2) - (7) bekezdései helyébe a következı rendelkezések lépnek: 4. (2) építmény: a rendeltetésre, szerkezeti megoldásra, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre (3) épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környezı külsı tértıl szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy idıszakos tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környezı csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetéső, a szabadból vagy az épület közös közlekedıjébıl nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülınek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel (4) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerzıdést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerzı felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának a használatbavételi engedély jogerıre emelkedését megelızı átruházása esetén a szerzıdés ingatlanügyi hatósághoz történı benyújtását követıen a szerzı felet a használatbavételi engedély jogerıre emelkedésének idıpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történı tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; (5) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A. -a 1-6. pontjaiban foglaltak alapján ilyennek minısülı és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (6) nem lakás céljára szolgáló helyiség: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A. -a 12. pontjában foglaltak alapján az, amely kizárólag ipari, építıipari, mezıgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, mővelıdési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál (7) hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülıhöz tartozó kiegészítı helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belsı lépcsıjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsı tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani

9 9 5. Ez a rendelet január 1-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejőleg a 3/A. (1) bekezdésében a (2)-(6) szövegrész helyébe a (2)-(7) szövegrész lép. dr. Botka László sk. polgármester dr. Mózes Ervin sk. címzetes fıjegyzı Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése december 12 -én tartott ülésén. Kihirdetése Szeged Megyei Jogú Város Közlönyében történt.