K. Németh András. Tolna megye központi helyei a középkorban 1

Átírás

1 Műhely K. Németh András Tolna megye központi helyei a középkorban 1 Közismert, hogy a középkori Magyarországon az ország méretéhez és népességszámához képest igen kevés jogi értelemben vett város létezett. A kutatás már régen felhívta a figyelmet arra, hogy a kevés királyi szabad város mellett a hazai városfejlődésre olyannyira jellemző nagyszámú mezőváros (oppidum) bár jogilag nem számított annak kisebb-nagyobb mértékben városi funkciókat is ellátott, ilyen értelemben tehát a városhálózat részének tekinthető. A települések egymáshoz viszonyított hierarchiájának megállapítása érdekében Kubinyi András egy 10 pontból álló kritériumrendszert dolgozott ki, amelynek alapján számos régió központi helyeit össze is gyűjtötte. A kritériumokat legutóbb és a legnagyobb területre alkalmazva az Alföld kapcsán használta, itt részletesen bemutatta a centralitás meghatározását célzó korábbi hazai kutatásokat is. A tíz kritérium amelyek mindegyikére 1-től 6-ig terjedő pont adható a következő: I. uradalmi központ, főúri rezidencia; II. bíráskodási központ, hiteles hely; III. pénzügyigazgatási központ; IV. egyházi igazgatás; V. egyházi intézmények; VI. a településről 1440-től 1514-ig a bécsi vagy krakkói egyetemre beiratkozottak száma; VII. kézműves vagy kereskedőcéhek száma; VIII. úthálózati csomópont; IX. vásártartás; X. a település jogi helyzete. Kubinyi a fenti szempontok alapján hét különböző településcsoportot különített el: 1. elsőrendű (főbb) városok (41 60 centralitási pont, a továbbiakban c. p.); 2. másodrendű városok (31 40 c. p.); 3. kisebb városok, valamint a jelentősebb városfunkciót betöltő mezővárosok (21 30 c. p.); 4. közepes városfunkciót ellátó mezővárosok (16 20 c. p.); 5. részleges városfunkciójú mezővárosok (11 15 c. p.); 6. átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak (6 10 c. p.); 7. jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak (1 5 c. p.). 2 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A térképet Nagy Béla készítette, munkáját ezúton is köszönöm. A kézirat lezárása után előkerült néhány, officiálisokat említő adat, amelyeket már nem építettem be az adattárba: Pay (ZsO VII sz.), Vaszar (Kőfalvi sz.). A tanulmány következtetéseit ezek az adatok érdemben nem befolyásolják, mert csupán a legalsó településhierarchiai szint településeinek számát gyarapítanák. 2 Kubinyi p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii p.

2 214 Műhely Kubinyi András említést tett arról is, hogy miután 1989-ben összegyűjtötte négy nyugat-magyarországi megye, 1996-ban pedig Északnyugat-Magyarország központi helyeit, a Kelet-Dunántúllal kezdett foglalkozni, és be is fejezte az anyaggyűjtést. 3 Sajnos ez a gyűjtés nyomtatásban nem jelent meg és tudomásom szerint kézirata hagyatékában sem lelhető fel. 4 Az alábbiakban bár nyilvánvalóan kevésbé részletesen, mint ahogy egykori professzorom tette volna a Kelet-Dunántúl egyik megyéje, Tolna középkori központi helyeinek összegyűjtésére és a települési hierarchiában betöltött szerepük meghatározására teszek kísérletet. A kutatástörténet kapcsán meg kell említeni, hogy Kubinyi András a középkori településhierarchiát tárgyaló tanulmányaiban olykor érintett néhány Tolna megyei helységet. A külföldi egyetemjárás elemzése kapcsán 1971-ben az 5. települési szintbe sorolta be Tolna városát, es összegző munkájában pedig a 4. csoport, a közepes városfunkciót ellátó mezővárosok között szerepeltette Ozorát 18, Simontornyát és Tolnát pedig ponttal. 6 Az előzményekhez tartozik, hogy Éder Katalin ha kéziratos formában is néhány éve a Dél-Dunántúl mezővárosi plébániatemplomainak kutatása kapcsán a 7. csoport településeinek kivételével összegyűjtötte Tolna megye 23 központi helyét. Adatai szerint a 4. centralitási kategóriába sorolható Dunaföldvár, Ozora, Paks, Tolna és Simontornya, az 5. csoportba Báta, Bölcske, Cikádor (Szék) és Tamási, a 6. csoportba pedig Dalmad, Döbrököz, Ete, Fadd, Gyánt, Györköny, Ireg, Kesztölc, Nagymányok, Szakcs, Szekszárd, (Fülöp-)Szerdahely, Somogyszil és Varasd település besorolása azonos saját kutatásaim eredményével, csak 6 hely centralitása tér el: Földvár és Paks (nála a 4., nálam az 5. kategóriába került), Bölcske (5. helyett 7.); Kesztölc és Szakcs (6. helyett 5.); (Fülöp-)Szerdahely (6. helyett 7.). Ezen kívül Báta centralitási pontjainak meghatározására került még sor: Szond mezőváros történetének kutatása kapcsán C. Tóth Norbert 2004-ben öszszehasonlításképpen a szintén egyházi földesúr birtokában lévő Báta elemzését végezte el, 8 majd 2012-ben a Báta középkori templomának feltárását tárgyaló publikációmban magam is kiszámoltam a település centralitási pontjait. 9 Meg- 3 Uo. 12. p. 4 Valter Ilona szíves közlése. 5 Kubinyi p. 6 Kubinyi 2004a. 24. p. 7 Éder p. Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratos disszertációját felhasználhattam. 8 C. Tóth p jegyzet. 9 K. Németh Rácz p.

3 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 215 említhető, hogy ismeretterjesztő formában ugyan, de Tamási településhálózatban betöltött helyét is meghatároztam a fenti szempontok alapján. 10 Legújabban Lakatos Bálint készítette el a középkori mezővárosi írásbeliséget vizsgáló doktori témájához kapcsolódva két olyan Tolna megyei mezőváros (Kesztölc és Szász) centralitási besorolását, amelyeknek fennmaradt egy-egy saját kiadványa. 11 Örömömre szolgál és egyben munkám kontrolljának is tekinthető, hogy a fentiekben említett munkák által érintett Tolna megyei települések besorolása Éder Katalin néhány adata kivételével megegyezik saját eredményeimmel, ha a pontszámokban van is némi eltérés. Fontos kiemelni, hogy a Kubinyi-féle szempontrendszert a középkori településtörténet kutatói közül többen is átvették, mind egyes megyék, mind különböző városok vonatkozásában, bár a módszerrel szemben kritikák is megfogalmazódtak. 12 Tekintsük át, hogy Tolna megyére milyen feldolgozások állnak rendelkezésünkre az egyes centralitási kategóriák esetében. A mezőváros-fejlesztő erőt jelentő uradalomközpontokat (I.) már Csánki Dezső is felsorolta, 13 a várakat és castellumok birtokosait 1457-ig Engel Pál gyűjtötte össze, 14 a forrásokat a régészeti lelőhelyekkel megfeleltetve pedig Miklós Zsuzsa írt összefoglalást. 15 A megyei ítélőszékek (II.) helyeit száz évvel ezelőtt már Kammerer Ernő összegyűjtötte, majd a középkori megye működése kapcsán Szakály Ferenc, 16 végül országos gyűjtéséhez illeszkedve Csukovits Enikő tette közzé. 17 A megye hiteles helyeiről nemrég Koszta László írt a pécsi püspökség monográfiájában. 18 Pénzügyigazgatási központ (III.) nem volt a megye területén. Az egyházi igazgatási központok (IV.) közül mindössze egyetlen tizedkörzetet ismerünk, exempt plébánia vagy prépostság nem volt a megyében, magasabb egyházi központról nem is szólva. 10 K. Németh Lakatos II. 111., p. Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratos disszertációját rendelkezésemre bocsátotta. 12 Erre részletesen legújabban: Lakatos p. 13 Csánki p. 14 Engel I p. 15 Miklós p. 16 Szakály p. 17 Csukovits p. 18 Koszta 2009.

4 216 Műhely Az egyházi intézmények (V.) közül a kolostorokról és társaskáptalanokról F. Romhányi Beatrix adattárából tájékozódhatunk, 19 a johannita rendházakról pedig Hunyadi Zsolt monográfiájából; 20 a megye szerzetes- és rendházainak adattárát a pécsi püspökség monográfiája, 21 illetve Tolna megye egyházi topográfiai feldolgozása 22 is tartalmazza. Azokat a településeket, amelyekről a bécsi és krakkói egyetemre 1440 és 1514 között 8 főnél többen iratkoztak be (VI.), Kubinyi András már évtizedekkel ezelőtt összegyűjtötte. 23 Az ennél kevesebb peregrinust adó helységeket a fenti időszakra vonatkozóan Karl Schrauf bécsi adattáraiból, 24 illetve a krakkói egyetem anyakönyveiből gyűjtöttem ki. 25 Feltűnő, hogy mindössze három település, Kesztölc, Tolna és Szakcs bocsátott ki ötnél több egyetemre járót, aminek révén legalább 1 c. p. adható nekik. Kereskedelmi vagy kézművescéhekről (VII.) mindössze Tolnán tudunk, ott is csak a szerencsésen fennmaradt 17. század eleji adatok alapján feltételezhetjük ezek esetleges későközépkori meglétét. Az úthálózati csomópontjelleghez (VIII.) szükséges annak megállapítása, hogy valamely központi helyről hány hasonló érhető el egy harmadik érintése nélkül. Tolna megye főbb középkori útjait Glaser Lajos dunántúli úthálózatot feldolgozó cikkéből rekonstruálhatjuk. 26 A megye peremén fekvő helyek esetében szükséges volt a szomszédos megyék úthálózatára és centrális helyeire is tekintettel lenni, ám ezek nem mindegyikét dolgozták még fel. Kubinyi András összegyűjtötte Somogy (az érintett szomszédos helyek: Ádánd, Bábony, Berény, Bonnya, Hetes, Igal, Mernye, Pernesz, Somodor, Szentpál, Szerdahely, Zics, Zselicszentjakab) és Veszprém megye (Vepsény), 27 majd Fejér megye solti széke (Fajsz, Mikla, Pataj, Solt) és Bodrog megye (Pong/o/rác), 28 végül pedig Fejér megye déli részének (Asszonyvására, Pentele) 29 központi helyeit. Baranya megye (Bozsok, Pécsvárad, Püspökszentlászló, Szekcső, Szentjakab, 19 F. Romhányi Hunyadi Kiss Sarbak K. Németh Kubinyi Schrauf 1892.; Schrauf Album. 26 Glaser Kubinyi Kubinyi Kubinyi 2004b.

5 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 217 Szentlőrinc, Zebegény) 30 esetében csak Csánki Dezső, Engel Pál, F. Romhányi Beatrix és Weisz Boglárka 31 adattárára támaszkodhattam, legalább a kolostorok, mezővárosok és a vásárok tekintetében. Érdemes megjegyezni, hogy a jelentéktelenebb, 6-7. kategóriába tartozó települések esetében a centralitási pontok túlnyomó részét gyakran úthálózati csomópontszerepük eredményezte, officiálisuk, kolostoruk vagy hetipiacuk mellett. A megye sokadalom- és hetipiactartó helyeit (IX.) 2008-ban tettem közzé, 32 nem sokkal később Weisz Boglárka országos gyűjtése néhány újabb vásáradatot eredményezett. 33 A települések jogi helyzete (X.) esetünkben az oppidumként történő első említések számát és időpontját takarja. A megye (mező)városait először Csánki Dezső gyűjtötte össze, 34 adatai alapján újabban Vass Előd sorolta fel a mezővárosok első említéseit. 35 Ahol adattáramban nem hivatkoztam az oppidumemlítésekre, ott Csánki adatait vettem át. Néhány esetben megbízható középkori okleveles adatok híján kénytelen voltam egy misszilisre (Ete, Paks) is hivatkozni, 36 vatikáni iratokat azonban nem vettem figyelembe. A néhány 14. századi civitas-említést is felsoroltam (Földvár: 1381, Paks: 15. század első fele), de pontot nem adtam rájuk. Végezetül ide kívánkozik, hogy Engel Pál településtörténeti térképének adattáblája gyakran feltünteti a minket érintő oppidum-említéseket és számos hetipiacot is Kubinyi András összegyűjtötte Baranya megye központi helyeit is, de sajnos ez sem jelent meg: Kubinyi p. 31 Weisz p. 32 K. Németh Weisz 2010.; Weisz Soych falu 1321-ben említett szerdai hetipiacát Tolna megyébe helyezte, a helynevet Szakccsal feleltette meg: Weisz p.; Weisz p. Ezt az adatot nem vettem fel, mert Szakcs vására 1387-ben és 1388-ban is vasárnap tűnik fel; elképzelhetőnek tartom, hogy Soych valójában a Somogy megyei Zics faluval azonos, amelynek hetipiacát szerdán tartották (Weisz p.), és 1295-ben előfordul az 1312-es Soych-hoz közeli Zyych alakban is (MES II p.). 34 Csánki p. 35 Vass p. Ezt vette át: Sümegi p. Felsorolásuk nem tartalmazza Bölcske, Csernyéd, Edelény, Ireg, Koppány, Szász és Tamási oppidum-említéseit, számos település első mezőváros-említését pedig tévesen adja meg (Báta, Ete, Fadd, Földvár, Kesztölc, Máré, Paks, Szekszárd, Szil); ezekre egyenként nem hivatkozom az adattárban. 36 A Verancsics Antal sokat idézett, a Duna-menti mezővárosok lakóinak török előli szétfutásáról beszámoló 1529-es levelében felsorolt mezővárosok közül Ebes ilyen említését nem vettem fel az adattárba. 37 Engel 2001.

6 218 Műhely Mivel tanulmányom célja nem egy nagyobb régió főbb központi helyeinek összegyűjtése, hanem egyetlen megye települési hierarchiájának minél finomabb megrajzolása, ezért néhány apróbb eltérést tettem a Kubinyi-féle adatgyűjtéshez képest. Talán a legfontosabb különbség, hogy tőle eltérően ahol ez érthetően szétfeszítette volna a tárgyalás kereteit a településhierarchia alján álló, a 7. települési kategóriába tartozó, kisebb települések adatait is felsorolom, mert a környező jelentéktelen falvak tömegéből hetipiacuk, officiálisuk vagy éppen kolostoruk révén ezek valamelyest mégiscsak kiemelkedtek, s egy megyei feldolgozásban indokoltnak tűnt szerepeltetésük. Adatgyűjtésem nem lehetett teljes, így elsősorban ez a településcsoport bővülhet leginkább újabb adatok előkerülése révén. A pontozásban nem tértem el a megszokott rendszertől. Néhány olyan adatot, amelyre ugyan nem jár pontszám, de alkalmas arra, hogy kiemeljen egy-egy települést, mégis felsorolok, főként, ha az adott település más kritérium alapján már bekerült az adattárba. Kubinyi András az egyházi igazgatási központok (IV.) rangsorolásakor az adatok esetlegessége miatt az alesperességeket nem vonta be számításaiba. Mivel azonban Tolna megyéből kilenc alesperességet ismerünk, 38 szükségesnek tartottam ezeket is megemlíteni. Közülük Ozora több adattal is szerepel a centrális helyek között, Apar, Szentmáriafalva és Vásárosdombó csak hetipiacával, Iván pedig apátságával van jelen, így e helységek pontszámát az esperességek figyelembe vétele alapvetően nem befolyásolta. Mindössze négy olyan alesperesi központ van (Györe, /Gödre-/Szentmárton, Szentmiklós, Zanoch), amelyeket egyéb mérhető jellemzőjük nem lévén kihagytam az adattárból. Nem adtam pontot érte, de az uradalomközpontoknál (I.) felsoroltam a hospeskiváltságot és a hospes-, illetve civis-említéseket. Azon vásáros helyek (IX.) esetében, amelyek hetipiacát csak a település nevéből ismerjük, a helynév első okleveles említését adom meg a piac első okleveles említéseként. Ha bármelyik vásárról ismert középkori adat, akkor azok törökkori említéseit elhagytam. A Kubinyi-féle 7 települési csoportból az 1 3. kategóriák egyik képviselője sem található meg területünkön, azaz Tolna megyében nem volt elsőrendű (főbb) (1.), másodrendű (2.), de még kisebb város, vagy jelentős városfunkciót betöltő mezőváros (3.) sem. A 4 7. kategóriákba az alábbi települések tartoznak (a 6 7. csoport esetében zárójelben található a kategória felső ponthatárát elérő, tehát esetleges új adatok előkerülése esetén felsőbb kategóriába sorolható települések pontszáma): 38 Fedeles K. Németh , p.

7 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban Közepes városfunkciót ellátó mezővárosok (16 20 c. p.): Ozora (18/15), Simontornya (17/15), Tolna (17/20) összesen 3 település Részleges városfunkciójú mezővárosok (11 15 c. p.): Báta (12), Földvár (13), Kesztölc (13), Paks (11), Szakcs (11), Szék (12), Tamási (13) összesen 7 település. 6. Átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak (6 10 c. p.): Anya, Csernel, Dalmad, Debregeszt, Dombó, Edelény, Ete, Fadd, Görbő, Gyánt, Györgyi, Györköny, Ireg, Királynána, Koppány, Kölesd, Máré (10), Nagymányok, Nádasd, Nyék, Peremarton, Szász, Szekszárd, Szentmárton, Széplak, Szil, Varasd, Závod összesen 28 település. 7. Jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak (1 5 c. p.): Apar (5), Apor, Arcsa (5), Ábel, Ábrahám, Battyán, Bedeg (5), Berki, Bohnyán, Bölcske (5), Börd, Cél, Csát, Csibrád, Dáró (5), Dorog, Ebes, Farkasd, Gyapa (5), Gyönk, Györke, Henye, Iván, Kajdacs, Kazsok (5), Kedhely, Koromszó, Kömlőd, Madocsa (5), Martos, Mágocs, Mászlony (5), Merse, Morga (5), Móri, Mucsi, Nak, Nána, Nosztány (5), Püspökszékely (5), Régen (5), Sólyag, Szabaton, Szakadát, Szakály, Szentgyörgy, Szentmáriafalva, Szentpál (5), Szerdahely 1., Szerdahely 2., Szilágy, Szokoly (5), Tápé, Től, Vásárosdombó, Vásárosfonó, Vásárosszáka összesen 57 település. A települési hierarchia legalján található, központi funkciót is ellátó falvakat is ide számítva összesen 95 központi helyről tudunk Tolna megyében. A 7. szintbe tartozó falvak az összes központi hely több mint felét teszik ki, nélkülük már csak 38 db 3 6. kategóriás településsel számolhatunk. Ha a 7. csoportból Kubinyihoz hasonlóan csak azokat vesszük figyelembe, amelyeket oppidumnak is neveznek, illetve ahol van vásárra vonatkozó adat, akkor 18 (ha a csak helynévből ismert vásáros helyeket is levonjuk, akkor 13) településünk marad. Így a Kubinyi-féle szempontok szigorú figyelembevételével 56 központi hellyel számolhatunk a középkori Tolna megyében, ami rendkívül magas számnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Kubinyi András számításai szerint a legtöbb központi hellyel, szám szerint 55-tel Zala, 53-mal pedig Baranya megye rendelkezett. 40 Jól látható, hogy az Alföld 24 közigazgatási egysége közül kiemelkedő Temes megye a maga 34 központi helyével is sokkal kevesebb ilyennel rendelkezett, mint a dél-dunántúli megyék. Tolna megyében a középkorban tehát mindössze három, közepes városfunkciót ellátó mezőváros (4.) létezett, igen egyenetlen területi eloszlásban. 39 E három település esetében első helyen Kubinyi András már idézett pontszámait vettem át, második helyen saját pontjaimat adom meg. Bár a számszerű értékek némileg eltérnek, mindkettőnknél ez a három a legmagasabb centralitással rendelkező hely. 40 Kubinyi p.

8 220 Műhely Tolna(vár) a megye névadója volt, központi szerepét a 15 éves háborúig megőrizte, református iskolája és kereskedelme ekkor is messze földön híres volt. A megye északi szélén, egymás közelében fekvő Ozora és Simontornya kiemelkedő pontszámát csak kisebb részben eredményezte földrajzi helyzetük. Simontornya fekvésének köszönhetően inkább tekinthető természetes központnak, jelzi ezt az ozorainál korábbi vára és a megye első oppidumemlítése is. Ozorát a főúri birtokos, Ozorai Pipo tudatos uradalomfejlesztő tevékenysége várkastély és ferences kolostor alapítása, mezővárosi kiváltság adományozása 41 emelte a megye egyik legjelentősebb településévé. Az 5. kategóriába tartozó 7 részleges városfunkciójú mezőváros mindegyike a kategória alsó és középső részébe tartozik, ponttal. Feltűnő, hogy közülük öt is a Duna-menti főút mellett feküdt, jelezve a megye keleti sávjának kiemelkedő szerepét a megye középkori történetében. A másik két mezőváros, Szakcs és Tamási a Kapos-Koppány-menti dombvidéken fekszik, ami azt is jelenti, hogy a Völgység, a Hegyhát és a Szekszárdi-dombság bizonyára tagoltságukból következően egyetlen részleges városfunkciójú mezővárossal sem rendelkezett, a megye déli sávjában inkább nagyobb számú átlagos mezőváros látta el a városi funkciókat. A települések lokalizálásával adattáramban terjedelmi okokból nem foglalkozom, a települések közel kétharmada önálló településként, néha pusztaként ma is lakott, így a legtöbb térképen megtalálható. A 95 helység túlnyomó többsége egyházas hely is volt, ezek azonosítása részletesen megtalálható egyházi topográfiai adattáramban, 42 a templommal nem rendelkező kilenc település (Ábel, Battyán, Berki, Börd, Dáró, Edelény, Farkasd, Szerdahely 2., Szilágy) lokalizálását a szócikkekben egyenként megadom. Ezek között található olyan település, amely a Mecsek aprófalvas vidékén feküdt (Ábel, Battyán), vár (Dáró), mezővárosba olvadt település (Börd), illetve csak officiálisa (Farkasd, Szilágy), vagy hetipiaca (Berki, Szerdahely) révén a központi helyek közé számított falu. Az egyetlen meglepetés e listában a 16. század elején mezővárosnak is nevezett, castellummal is rendelkező Edelény, ahol azonban más tényezőről, pl. hetipiacról nincs tudomásunk. A 28, legalább egy alkalommal oppidumnak nevezett Tolna megyei település első említései időrendi sorrendben jelenlegi ismereteim szerint a következők: Simontornya 1377; Földvár 1397; Szász 1408; Máré, Szekszárd 1418; Börd, Tolna 1424; Ozora 1426; Báta 1437; Dalmad 1438; Szék, Tamási 1441; Debregeszt 1443; Szil 1448; Szakcs 1453; Györköny, Nádasd 1465; Fadd, 41 Részletesen: Engel p. 42 K. Németh 2011.

9 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 221 Gyánt, Varasd 1475; Széplak 1498; Edelény, Kesztölc 1526; Ete, Paks 1529; Csernyéd 1539; Koppány 1543; Bölcske A fentiek alapján Tolna megyében a mezővárosi fejlődés kezdete az országosnál valamivel későbbre tehető, hiszen az 1390-es évektől a 15. század első évtizedéig tartó országos fellendülés idején csak öt oppidumemlítést ismerünk. A 15. század második negyedére jellemző országos stagnálás idején viszonylag sok, kilenc mezőváros tűnik fel (ide számítva az 1424-ben feltűnő két helyet is), és bár országosan az as évek jelentik a mezővárosok kialakulásának csúcspontját, Tolna megyében ekkor csak három, a 15. század utolsó negyedében és a 16. század első felében azonban még újabb tíz oppidum tűnik fel (nem is szólva a csak 1561-ben annak mondott Bölcskét). 43 Bizonyára nem véletlen, hogy az 1377 és 1448 között elsőként említett 14 település közül három a legmagasabb Tolna megyei (országosan a 4.), négy pedig az 5. települési kategóriába tartozik. Itt legfeljebb Börd említését tarthatnánk meglepőnek, ha nem tudnánk, hogy később beleolvadt Simontornyába, így a későbbiekben annak centralitását erősítette. Meg kell jegyezni, hogy több települést mindössze egyszer említenek oppidumként a középkorban, s ezek (Börd kivételével) mind a mezővárosi fejlődés későbbi időszakában, a 15. század második felében tűnnek fel (Szakcs, Fadd, Gyánt, Varasd, Edelény), öt települést pedig csak Mohács után említenek mezővárosként (Bölcske, Csernyéd, Ete, Koppány, Paks). A központi helyek közül többet ma már hiába keresünk a térképeken. A 4. és 5. kategória tíz települése közül csak Kesztölc pusztult el végleg, ám a 6. csoport 28 központi helye közül már kilenc (Anya, Csernel, Edelény, Ete, Gyánt, Györgyi, Máré, Peremarton, Széplak) nem települt újjá a hódoltság után. A Tolna megyei településpusztulás talán legnagyobb vesztese a Duna-menti hadiút mentén, Szekszárd és Cikádor között kifejlődött Kesztölc, amelyet már az első magyar nyelvemlék, az 1055-ös tihanyi alapítólevél is említ. Korai jelentőségét ezen túl jelzi, hogy 1074-ben Salamon király itteni táborából látogatta meg a szekszárdi monostort, de később is számos, ritkaságszámba menő adatunk igazolja központi szerepét: itt állt Tolna megye egyetlen, forrásokból ismert plébániai iskolája 1486-ban, és a település az 1543-as hadjáratot megörökítő török miniatúrán is feltűnik Szekszárd és Tolna társaságában. 44 Bizonyára az említett iskolát is dicséri, hogy az innen Erdélybe elszármazó, 1499 és 1521 között működő Kesztölci Sebestyént a kolozsmonostori konvent egyik legigényesebb hiteles helyi jegyzőjeként tartják számon Vö. Bácskai p. 44 Részletesen: Berta Gaál p.; Szentgyörgyi p. 45 Jakó I p.

10 222 Műhely A Tolna megyei mezővárosok lélekszámára vonatkozóan sajnos alig maradt fenn forrás. Bácskai Vera országos gyűjtésében csak Báta népességét tudta meghatározni egy 1431-es hatalmaskodás alapján, a kapott 545 fő a mezővárosok átlagos (500 fős) lélekszámának felel meg. 46 Érdekes kérdést vet fel, ha a központi helyek térképére pillantunk. A legtöbb mezőváros vagy központi funkciót ellátó falu a fontosabb folyók a Duna, a Sárvíz, a Kapos, a Sió és a Koppány mentén, illetve a már említett Völgységben és a Hegyháton jött létre, ahol a Völgységi-patak és mellékvizei mentén egymástól néhány kilométerre sorakoznak a vásárral, kolostorral rendelkező települések, bár a terület nyugati részén, a Debregeszt, Mucsi, Nagymányok és Kedhely által közrezárt, kb km-es négyszögben nem találunk központi helyeket. Ehhez hasonló ritka centralitású tájat csak kettőt találunk a megyében: az északnyugati részen, a Kapos-Koppány-menti dombvidéken a két jelentősebb folyó mentén létrejött központi helyektől (Tamási, Görbő, Gyánt) északnyugati irányban leszámítva az officiálissal rendelkező Dorogot kilométerre találjuk a legközelebbi jelentősebb központi helyeket (Ireg, Szokoly, Ozora). A másik kistáj, ahol egyes falvak lakóinak kissé többet kellett utazniuk, hogy jelentősebb települést találjanak, a Mezőföld déli része volt, ahol a Dunaföldvártól és Simontornyától Szekszárdig terjedő, kb km hosszú részen a terület két hosszanti oldalát határoló Sárvíz és Duna-mente centrális helyein kívül mindössze három központi hely szerénykedett, ráadásul nem is túl távol egymástól (Gyapa, Györköny, Tápé), s közülük kettő is csak officiálisa miatt került fel listánkra. Különösen szembetűnő az említett területek mezőváros nélkülisége, ha térképünkről lehagyjuk a központi helyek csaknem kétharmadát kitevő, a 7. települési szinthez tartozó helységeket. Így sokkal szabályosabbnak tűnik a központi helyek rendszere, szépen kirajzolódik a jelentősebb vízfolyások térszervező szerepe, továbbá két újabb táj sorakozik fel a központi helyektől mentes területek közé. A Kapos és a Sárvíz völgye közti, km széles dombságon hiába keresünk legalább a 6. centralitási szinthez tartozó átlagos mezővárost vagy mezőváros jellegű falut, és ugyanilyen távolságon nem találunk ilyen településeket a megye nyugati szélén, Szil, Szakcs, Dalmad, Debregeszt és Dombó között sem. A Dél-Mezőföld, illetve a Tolnai-dombság és a Hegyhát esetében természetföldrajzi indokokkal (sík, homokos terület, illetve erős tagoltság) még alátámasztható a jelentősebb települések hiánya, ám a Kapos-Koppány-mente esetében inkább arról lehet szó, hogy sűrű lakottsága ellenére már akkoriban 46 Bácskai , 28. p. Vö. Zichy VIII p.

11 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 223 is kevésbé tagolt agrártáj lehetett, ami az eltérő földrajzi adottságú határterületekkel, vagy a tagoltabb kistájakkal ellentétben nem kedvezett a centrális helyek kifejlődésének. Végezetül érdemes témánkat regionális szinten is megvizsgálni. A Kubinyi András által a középkori Magyar Királyság területén meghatározott hat régió közül a Dél-Dunántúlon volt a legnagyobb a népesség és a központi helyek száma (239), az egy központi helyre jutó népességszám ugyanakkor itt volt a legalacsonyabb. A többi régióhoz viszonyítva viszonylag sok, 19 város alakult itt ki, a Tisza-Maros-köze után itt volt a legmagasabb az egy városra eső népesség és az egy városra jutó központi helyek száma. 47 Szintén Kubinyi mutatott rá a másodrendű városok élvonalába tartozó Pécs (39 c. p.) regionális vezető szerepére Délnyugat-Magyarországon, ami Baranya megyében jól kimutathatóan akadályozta más, jelentősebb helyek kialakulását, hiszen a Pécs után következő baranyai centrumok, Pécsvárad és Siklós (16 c. p.) csak a településhierarchia 4. szintjéhez tartoztak. 48 Tolna megye központi helyeinek összegyűjtése megerősíti, hogy Pécs nemcsak saját, de a szomszédos megyéken is uralkodott, hiszen Tolna megye legjelentősebb három települése ugyancsak a 4. kategóriába tartozott. Közülük kettő, Ozora és Simontornya a megye északi részén helyezkedik el, ezek fejlődésének pedig kétségkívül az elsőrendű városok között számon tartott Székesfehérvár (43 c. p.) közelsége is gátat szabott. 49 A jelentősebb városok gazdasági ereje mellett a Dél-Dunántúlon, így Tolna megyében is, a természetföldrajzi adottságok, elsősorban a domborzat erős tagoltsága szintén gátolhatta a valódi városok kifejlődését; ahogy a régió tájföldrajzi összefoglalását készítő Beluszky Pál megfogalmazta, e városfejlesztő energiákban szegény régió öröklött városhiánya napjainkban is szembetűnő Kubinyi 2004a. 48 Kubinyi p. 49 Kubinyi 2004b p. 50 Ádám Marosi Szilárd , p.

12 224 Műhely Tolna megye középkori központi helyeinek jegyzéke 51 ALSÓGYÖNK ld. GYÖNK 1. ANYA össz. 6 c. p. I. vár és a Györgyi Bodók rezidenciája 52 3 c. p. VIII. 3 c. p. 2. APAR össz. 5 c. p. IV. alesperes (1453) 53 VIII. 4 c. p. IX. vasárnapi hetipiac (1401) 54 1 c. p. 3. APOR össz. 4 c. p. V. ágostonos kolostor ( ) 55 1 c. p. VIII. 3 c. p. 4. ARCSA össz. 5 c. p. V. johannita rendház (1226) 56 1 c. p. VIII. 4 c. p. 5. ÁBEL (Magyaregregy nyugati vagy Kisvaszar délkeleti határában 57 ) össz. 4 c. p. I. az Ábeliek birtokközpontja 58 1 c. p. VIII. 3 c. p. 6. ÁBRAHÁM össz. 4 c. p. V. ciszterci apátság ( ) 59 1 c. p. VIII. 3 c. p. 7. BATTYÁN (ma Komló része Kisbattyán néven, illetve Battyán helynév Magyaregregytől délnyugatra 60 ) össz. 4 c. p. 51 Az adattárat a Kubinyi András által kidolgozott rendszer szerint építettem fel; a különbség mindössze annyi, hogy az egyes kritériumokhoz tartozó jellemzők említésének évét zárójelben is jelzem, illetve a hivatkozásokat egyenként, lábjegyzetben adom meg. 52 Csánki p. 53 Koller III p. 54 ZsO II/ sz. Az apari keddi hetipiacra vonatkozó adatot (Weisz p.; DL ) itt nem soroltam fel, mert ez a varasdi hetipiac erőszakos áthelyezésére vonatkozik. 55 K. Németh p. 56 Hunyadi p. 57 Timár p. 58 Csánki p. 59 K. Németh p. 60 BMFN : 31/273.

13 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 225 I. Zselici Vesszős fia György és Töttös fia László officiálisa (1403, 1410) 61 1 c. p. VIII. 3 c. p. 8. BÁTA össz. 12 c. p. 62 I. a bátai apátság birtokközpontja 63 és officiálisai (1403) 64 1 c. p. V. exempt bencés apátság (1093/ ) 65 1 c. p. VIII. 2 c. p. IX. hetipiac ( ) 66 és két országos vásár: Szent Mihály-napi (1505) és Úrnapi (1526) 67 5 c. p. X. opp. (1437, , 1470, 1499, 1505) I. 3 c. p. 9. BEDEG össz. 5 c. p. I. Nésai Miklós bedegi és tefételői viceofficiálisa (1398) 69 1 c. p. VIII. 4 c. p. 10. BERKI (ma Nagyberki) össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hétfői hetipiac (1387) 70 1 c. p. 11. BOHNYÁN össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. pénteki hetipiac (1401, 1408, 1412, 1413, 1418) 71 1 c. p. 12. BÖLCSKE össz. 5 c. p. I. a Paksiak kúriája 72 1 c. p. VIII. 2 c. p. X. opp. II. (1561) 73 2 c. p. 13. BÖRD (a későközépkorban Simontornyába olvadt) össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. III. (1424) 1 c. p. 61 Szakály , , 60., , 70. sz. 62 C. Tóth Norbert számítása szerint 11 pont (I-2, IV-2, V-1, VIII-1, IX-2, X-3 = 11 c. p.): C. Tóth p jegyzet. 63 Csánki p. 64 Zichy V p. 65 K. Németh p. 66 Vass p. 67 Kubinyi p. 67. jegyzet. 68 DL ZsO I sz. Ezt az adatot csak itt vettem fel, Tefételőnél nem. Utóbbi 1524-ben már puszta, többek között a bedegiek használják határát (Kredics Solymosi p.). 70 Borsa p sz. 71 ZsO II/ sz.; ZsO III sz.; ZsO IV sz.; ZsO VI sz.; ZsO VII sz. 72 Havassy , 22. p. 73 Havassy p.

14 226 Műhely 14. CÉL össz. 4 c. p. I. a titeli apátság céli uradalmának központja, tartozékai vannak (1494) 74 1 c. p. VIII. 3 c. p. CIKÁDOR ld. SZÉK 15. CSÁT össz. 4 c. p. I. a veszprémi püspök officiálisa (1342) 75 1 c. p. VIII. 3 c. p. 16. CSERNEL össz. 7 c. p. II. megyei sedria ( , ) 76 2 c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. II. (1539) 77 2 c. p. CSERNYÉD ld. CSERNEL 17. CSIBRÁD össz. 4 c. p. I. a titeli apátság mányok-csibrádi uradalmának egyik központja, tartozékai vannak (1494) c. p. VIII. 3 c. p. 18. DALMAD össz. 9 c. p. I. hospes (1331) 79 ; a királynő officiálisa (1331) 80 1 c. p. II. megyei sedria (1331) 81 1 c. p. VIII. 4 c. p. X. opp. I. (1438, 1500) 3 c. p. 19. DÁRÓ (ma Jágónak-Dáróvár) össz. 5 c. p. I. vár és a Dárói Majosok rezidenciája 82 3 c. p. VIII. 2 c. p. 74 Kandra p. 75 MES III p. 76 Csukovits p.; Szakály p. 77 Kammerer: Csernyéd. (Cherned oppidum okt. 20. N[emzeti]. M[úzeum]. Hétfő. Sedria helye.) Kammerer máshol így ír: A XV-ik század vége felé Csernyéd már mint»oppidum«( ) szerepel : Kammerer p. hivatkozás nélkül. 78 Kandra p. 79 Szakály sz. 80 Anjou oklt. XV. 68. sz. 81 Szakály p. 82 Csánki p.

15 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban DEBREGESZT össz. 9 c. p. I. vár és uradalomközpont 83 2 c. p. VIII. 4 c. p. X. opp. I. (1443, 1445, ) 3 c. p. 21. DOMBÓ (vár) össz. 6 c. p. I. vár és a Dombaiak rezidenciája 86 3 c. p. VIII. 3 c. p. 22. DOROG össz. 4 c. p. I. a Garaiak officiálisa (1460) 87 1 c. p. VIII. 3 c. p. 23. EBES össz. 4 c. p. I. a széki apátság officiálisa (1470) 88 1 c. p. VIII. 3 c. p. 24. EDELÉNY (ma Eledény, puszta Nagykónyitól délnyugatra 89 ) össz. 6 c. p. I. castellum (1536), 90 kúria ( ), 91 tiszttartó (1534) 92 1 c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. II. (1526) 93 2 c. p. EGYHÁZASMERSE ld. MERSE 25. ETE össz. 6 c. p. I. váci káptalan sárközi birtokközpontja 94 (1398: plébánosa kalocsai olvasókanonok és váci kanonok; : plébánosa váci kanonok 96 ) 1 c. p. VIII. 2 c. p. IX. vasárnapi hetipiac (1565) 97 1 c. p. X. opp. II. (1529, : város; ) 2 c. p. 83 Csánki p. 84 Héderváry I p. 85 Héderváry I p. 86 Csánki p. 87 DL Békefi , 98. p. 89 TMFN :19/ Héderváry II. 83. p. 91 Héderváry II. 152., 387. p. 92 Szakály p. 93 Csáky I/ p. 94 Etén officiálisokat említ, hivatkozás nélkül: Holub p. 95 Zichy XII. 58. p. 96 DL Holub p.; Szakály p. 98 ETE I p. 99 Holub , 18. p. 54. jegyzet.

16 228 Műhely 26. FADD össz. 9 c. p. I. cives (1419), 100 a Paksiak officiálisai (1365), 101 a vránai perjel officiálisai (1429, 1431, 1455) c. p. V. johannita rendház (1377) c. p. VIII. 3 c. p. IX. csütörtöki hetipiac (1381) 104 és országos vásár (1381) c. p. X. opp. III. (1475, ) 1 c. p. 27. FARKASD (ma Alsó- és Felső-Farkasd, Bátaszéktől délre és Bátától északnyugatra 107 ) össz. 3 c. p. I. a széki apátság officiálisai (1470) c. p. VIII. 2 c. p. FONÓ ld. VÁSÁROSFONÓ 28. FÖLDVÁR össz. 13 c. p. I. a földvári apátság birtokközpontja, 109 officiális (1537) c. p. II. hiteles hely c. p. V. exempt bencés apátság ( ) c. p. VIII. 3 c. p. IX. keddi hetipiac (1381) 113 és Szent Péter-napi (június 29.) országos vásár (1483, 1588) c. p. X. opp. I. (1381: civitas; 1397, , ) 3 c. p. FÜLÖPSZERDAHELY ld. SZERDAHELY ZsO VII sz. 101 Kumorovitz , 583. sz. 102 Szakály , 92. sz.; DL Hunyadi p. 104 F. IX/ p. 105 DL DL TMFN :107/294., 301.; 521:108/ Békefi , 98. p. 109 Csánki p. 110 Koller V p. 111 Koszta p. 112 K. Németh p. 113 DL Szakály sz.; Szakály p. 2. jegyzet. 115 ZsO I sz. 116 Koller V p.

17 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban GÖRBŐ össz. 9 c. p. II. megyei sedria ( , , ) 2 c. p. VIII. 4 c. p. IX. hetipiac és országos vásár (1565, 1570) c. p. 30. GYAPA össz. 5 c. p. I. a Paksiak officiálisa (1483), 120 provisor curiéja (1537), 121 kúriája c. p. VIII. 4 c. p. 31. GYÁNT össz. 8 c. p. I. a vránai johannita perjel officiálisa (1381) c. p. II. hiteles hely (1286) c. p. V. johannita rendház (1260/ ) c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. III. (1475) 1 c. p. 32. GYÖNK össz. 5 c. p. I. Matucsinai János alsógyönki officiálisa (1518) c. p. VIII. 4 c. p. 33. GYÖRGYI össz. 7 c. p. I. a Györgyi Bodók birtokközpontja c. p. V. obszerváns ferences kolostor ( ) c. p. VIII. 3 c. p. 34. GYÖRKE össz. 3 c. p. I. castellum (1446) c. p. VIII. 2 c. p. 35. GYÖRKÖNY össz. 7 c. p. I. a Györkönyiek, Piberek stb. birtokközpontja c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. I. (1465, 1497, 1500) 3 c. p. 117 Szakály p. 118 Csukovits p. 119 Dávid , 287., 304. p. 120 Szakály sz. 121 Szakály p. 88. jegyzet. 122 Paksi László tárnokmester 1484-ben Gyapán keltez: DF Szakály sz. 124 Hunyadi , p. 125 Hunyadi p. 126 Szakály sz. 127 Csánki p. 128 K. Németh p. 129 Engel I p. 130 Csánki p.

18 230 Műhely 36. HENYE össz. 4 c. p. I. a Henyei Tiburcok birtokközpontja, 131 kúriája (1514) c. p. VIII. 3 c. p. 37. IREG össz. 7 c. p. VIII. 4 c. p. IX. szombati hetipiac (1388) c. p. X. opp. II. ( , 1515) 2 c. p. 38. IVÁN össz. 4 c. p. IV. alesperes (1453) 135 V. bencés apátság ( ) c. p. VIII. 3 c. p. 39. KAJDACS össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1452) c. p. 40. KAZSOK össz. 5 c. p. I. hospeskiváltság (1270) 138 VIII. 4 c. p. IX. keddi hetipiac (1387) c. p. 41. KEDHELY össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. keddi hetipiac (helynévként, 1402) c. p. 42. KESZTÖLC össz. 12 c. p. I. a titeli apátság kesztölci uradalmának központja, tartozékai vannak (1494); 141 cives (1502) c. p. IV. dékán (1475) 143 V. johannita rendház ( /1240) c. p. VI. 6 egyetemre járó c. p. VIII. 3 c. p. IX. csütör- 131 Csánki p. 132 DL ZsO I sz. 134 Héderváry I p. 135 Koller III p. 136 K. Németh p. 137 Szakály sz. A vásár helyénél Kaydach helyett Kaymath olvasattal. 138 Solymosi p. 139 Borsa p sz. 140 Csánki p. 141 Kandra p. 142 DF Az adat ismeretét Lakatos Bálintnak köszönöm. 143 DL Hunyadi p. 145 Schrauf , 94., 100., 114., 135. p.; Album I p.

19 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban 231 töki hetipiac (1428), 146 vasárnapi hetipiac (1418) 147 és országos vásár: virágvasárnap (1419, ) c. p. X. opp. II. ( , ) 2 c. p. 43. KIRÁLYNÁNA össz. 6 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1565, 1570) 152 és országos vásár (1565, 1570) c. p. 44. KOPPÁNY össz. 7 c. p. I. a dömösi prépostság somogy-tolnai uradalmának központja; 154 a golgoncai prépost officiálisa (1481), 155 a dömösi prépost officiálisa c. p. VIII. 3 c. p. IX. hétfői hetipiac (1388) c. p. X. opp. (1543) c. p. 45. KOROMSZÓ össz. 4 c. p. V. ismeretlen rendi apátság (*1235, 1335) c. p. VIII. 3 c. p. 46. KÖLESD össz. 7 c. p. II. megyei sedria (1392, 1397, 1402, 1403, 1452, 1453, 1471), 160 nádori közgyűlés ( , 1409, 1426) c. p. VIII. 4 c. p. 47. KÖMLŐD össz. 3 c. p. VIII. 2 c. p. IX. szombati hetipiac (1468) c. p. 146 Zichy VIII p. 147 ZsO VI sz. 148 ZsO VII sz. 149 Weisz p. 150 Jakó II sz. 151 ETE I p. 152 Dávid , 287., 305. p. 153 Dávid , 287., 305. p. 154 Sipos p. 155 DL DF ZsO I sz. 158 Szakály p jegyzet. 159 K. Németh p. 160 Csukovits p.; Szakály p. 161 Szakály p. 12. jegyzet. 162 Kammerer p. 163 DL

20 232 Műhely 48. MADOCSA össz. 5 c. p. I. a madocsai apátság birtokközpontja c. p. V. exempt bencés apátság (*1145; ) c. p. VIII. 3 c. p. 49. MARTOS össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (*1055) c. p. 50. MÁGOCS össz. 4 c. p. V. bencés apátság (1223/ ) c. p. VIII. 3 c. p. 51. MÁRÉ össz. 10 c. p. I. vár és uradalmi központ 2 c. p. V. ismeretlen rendi apátság ( ) c. p. VIII. 3 c. p. IX. vasárnapi hetipiac (1413, 1433, 1457) c. p. X. opp. I. (1418, ) 3 c. p. MÁNYOK ld. NAGYMÁNYOK 52. MÁSZLONY össz. 5 c. p. I. a Dombaiak officiálisa (1452) c. p. VIII. 4 c. p. 53. MERSE, EGYHÁZASMERSE össz. 3 c. p. I. Cudar György tárnokmester officiálisa (1343) c. p. VIII. 2 c. p. 54. MORGA össz. 5 c. p. I. a Morgaiak birtokközpontja, 173 kúriája (1499) c. p. VIII. 4 c. p. 55. MÓRI össz. 4 c. p. I. a Móriak birtokközpontja, kúriája ( ) c. p. VIII. 3 c. p. 164 Csánki p. 165 K. Németh p. 166 DHA I K. Németh p. 168 K. Németh p. 169 ZsO IV sz.; ZsO VII sz.; Z. VIII. 522; Zichy IX p. 170 Zichy VI DL Szakály sz. 173 Csánki p. 174 DL Héderváry II. 42., 387. p.

21 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban MUCSI össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. szombati hetipiac (1479) c. p. 57. NAGYMÁNYOK össz. 8 c. p. I. a pécsi székesegyház Szent András kápolnája rektorának officiálisai (1437); 177 a titeli apátság mányok-csibrádi uradalmának egyik alközpontja, tartozékai vannak (1494) c. p. VIII. 4 c. p. IX. hetipiac (1546) c. p. X. város (1554, defter) c. p. NAGYSZABATON ld. SZABATON 58. NAK össz. 4 c. p. I. Vesszős mester officiálisa (1347, 1349) c. p. VIII. 3 c. p. 59. NÁDASD össz. 7 c. p. I. vár (1296), 182 később is tartozékai vannak (1433) c. p. VIII. 3 c. p. IX. keddi hetipiac ( , 1546) c. p. X. opp. III. (1465) 1 c. p. 60. NÁNA (Alsónána) össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. csütörtöki hetipiac (1408, 1412) c. p. 61. NOSZTÁNY össz. 5 c. p. I. a pécsi püspök officiálisa (1296) c. p. VIII. 4 c. p. 62. NYÉK (Felsőnyék) össz. 6 c. p. I. vár tartozékokkal c. p. VIII. 4 c. p. 176 DL Szakály sz. 178 Kandra p. 179 Dávid p. 180 Káldy-Nagy p. 181 Szakály , 15., 16. sz. 182 Engel I p. 183 DL Zichy IV p. 185 Dávid p. 186 ZsO III sz. 187 RA II/ sz. 188 Miklós , 230. p. 20. jegyzet.

22 234 Műhely 63. OZORA össz. 15 c. p. 189 I. vár és Ozorai Pipo rezidenciája c. p. V. obszerváns ferences kolostor ( ) és beginaház ( ) c. p. VIII. 4 c. p. IX. szerdai hetipiac (1399, 1426, 1434) 192 és országos vásár (1426) c. p. X. opp. I. (mezővárosi kiváltság: 1426, , 1437, 1443, 1447, 1472, 1500, 1506) 3 c. p. 64. PAK(O)S össz. 11 c. p. I. a Paksi család birtokközpontja c. p. V. obszerváns ferences kolostor ( ) c. p. VIII. 3 c. p. IX. szerdai hetipiac (1381, 1468) 197 és országos vásár ( ) c. p. X. civitas (15. sz. első fele), opp. II. (1529) c. p. 65. PEREMARTON össz. 7 c. p. I. a veszprémi püspök officiálisa (1421), 200 kúriája (1524), 201 a veszprémi püspökség Balatontól délre eső birtokainak központja 1 c. p. VIII. 3 c. p. IX. keddi hetipiac (1476) és Mária születése-napi (szeptember 8.) országos vásár (1476) c. p. 66. PÜSPÖKSZÉKELY össz. 5 c. p. VIII. 4 c. p. IX. szombati hetipiac (1434) c. p. 67. RÉGEN össz. 5 c. p. IV. főesperesi székhely; 204 tizedkörzet (1456) c. p. VIII. 3 c. p. 189 Kubinyi András 18 pontra értékelte: Kubinyi p. 190 Csánki p. 191 K. Németh , 122. p. 192 ZsO I sz.; Wenzel p.; C. Tóth p. 60. sz. 193 Wenzel p. 194 Wenzel p. 195 Csánki p. 196 K. Németh p. 197 DL Vass p. 199 ETE I p. 200 ZsO VIII sz. 201 Kredics Solymosi p. 202 Kredics Solymosi p. 15. jegyzet. 203 C. Tóth p. 60. sz. 204 Fedeles K. Németh p. 205 DL

23 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban SIMONTORNYA össz. 15 c. p. 206 I. vár és uradalomközpont, 207 Buzlai Mózes rezidenciája 3 c. p. V. domonkos kolostor ( ) c. p. VIII. 4 c. p. IX. csütörtöki hetipiac (1434, 1479) 209 és Szent György quindenáján (május 8.) országos vásár (1377) c. p. X. opp. I. (1377, 1410, 1424, 1478, 1517) 3 c. p. 69. SÓLYAG össz. 4 c. p. I. a Sólyagiak birtokközpontja c. p. VIII. 3 c. p. 70. SZABATON, NAGYSZABATON össz. 4 c. p. II. megyei sedria (1454) 1 c. p. 212 VIII. 3 c. p. 71. SZAKADÁT össz. 4 c. p. I. a Szakadátiak birtokközpontja, 213 és kúriái (1487) c. p. VIII. 3 c. p. 72. Szakály össz. 4 c. p. II. megyei sedria (1399) c. p. VIII. 3 c. p. 73. SZAKCS össz. 11 c. p. I. a Dombaiak officiálisa (1452) c. p. VI. 5 egyetemre járó c. p. VIII. 4 c. p. IX. vasárnapi hetipiac (1387, 1388) c. p. X. opp. III. (1453) 1 c. p. SZÁKA ld. VÁSÁROSSZÁKA 206 Kubinyi András 17 pontra értékelte: KUBINYI p. 207 Csánki p. 208 K. Németh p. 209 C. Tóth p. 60. sz., 117. p. 91. sz. 210 C. Tóth p. 27. sz. Weisz Boglárka szerint a sokadalom Szent György napján volt: Weisz p. 211 Csánki p. 212 Szakály p. 213 Csánki p. 214 K. Németh p. 42. jegyzet. 215 Csukovits p.; Szakály p. 216 DL Schrauf , 128. p.; Album I. 115., 234., 258. p. Kubinyi András az egyetemjárást feltüntető térképén Szakcsot a 45-nél több egyetemjárót adó települések között szerepeltette: Kubinyi p. A bécsi illetve a krakkói egyetemre beiratkozók számát jelölő térképén Szakcs ugyanakkor nem szerepel. Uo p. 218 Borsa p sz.

24 236 Műhely 74. SZÁSZ össz. 9 c. p. I. a pécsi püspök vára és birtokközpontja, 219 a pécsi püspök officiálisa c. p. VIII. 4 c. p. IX. szombati hetipiac (1401, 1408, 1413, 1418) c. p. X. opp. I. (1408, , 1489, 223 város: 1554, defter) c. p. 75. SZEKSZÁRD össz. 9 c. p. I. a szekszárdi apátság castelluma és birtokközpontja c. p. II. hiteles hely c. p. V. exempt bencés apátság ( ) c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. (1418, , 1497) I. 3 c. p. 76. SZENTGYÖRGY, TOLNASZENTGYÖRGY össz. 4 c. p. I. a fehérvári káptalan officiálisai (1471) c. p. VIII. 3 c. p. 77. SZENTMÁRIAFALVA össz. 4 c. p. IV. alesperes (1333) 230 VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1552) c. p. 78. SZENTMÁRTON (Gödreszentmárton) össz. 6 c. p. IV. alesperes (1542) 232 VIII. 4 c. p. X. város (1554, defter) 2 c. p SZENTPÁL össz. 5 c. p. V. pálos kolostor (1333/ ) c. p. VIII. 3 c. p. 80. SZERDAHELY 1., FÜLÖPSZERDAHELY (Bonyhád) össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. szerdai hetipiac (1412, 1419) c. p. 219 Csánki p. 220 Kőfalvi sz. 221 ZsO II/ sz.; ZsO IV sz.; ZsO VI sz.; ZsO VII sz. 222 ZsO II sz. 223 Szakály , 175. sz. 224 Káldy-Nagy p. 225 Csánki , 406. p.; Engel I p. 226 Koszta p. 227 K. Németh p. 228 ZsO VI sz. 229 DL MonVat I/ p. 231 Dávid p. 232 Timár p. 233 Káldy-Nagy p. 234 K. Németh p. 235 ZsO III sz.; ZsO VII sz.

25 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban SZERDAHELY 2. (Szekszárdtól északra, a Sárvíz mellett) össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. szerdai hetipiac (1399, helynévként) c. p. 82. SZÉK, CIKÁDOR össz. 12 c. p. I. a széki apátság castelluma és birtokközpontja c. p. II. hiteles hely c. p. V. ciszterci ( /1421), majd bencés apátság (1420/ ) c. p. VIII. 2 c. p. IX. hetipiac ( ) és országos vásár c. p. X. opp. I. (1441, 1470, ) 3 c. p. 83. SZÉPLAK össz. 6 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1546) c. p. X. opp. II. (1498, város: 1554, defter 243 ) 2 c. p. 84. SZIL össz. 7 c. p. I. Buzlai Mózes officiálisa (1517), 244 kúria (1552) c. p. VIII. 3 c. p. X. opp. I. (1448, , ) 3 c. p. 85. SZILÁGY (Naktól északra) össz. 3 c. p. I. Cudar György officiálisa (1343) c. p. VIII. 2 c. p. 86. SZOKOLY össz. 5 c. p. I. Hédervári Miklós officiálisa (1481) c. p. VIII. 4 c. p. 236 Zichy V p. 237 Csánki p., Engel I p. 238 Sümegi , p.; Koszta p. 239 K. Németh p. 240 Vass p. 241 DL Dávid p. 243 Káldy-Nagy p. 244 DL Zalavári konvent levéltára 95. Buzlai Mózes özvegye, Podmaniczky Anna 1523-ban Szilen keltez. C. Tóth p sz. 246 DL Szakály p. 248 Szakály sz. 249 DL

26 238 Műhely 87. TAMÁSI össz. 13 c. p. I. vár és a Tamásiak rezidenciája, 250 később Hédervári Miklós officiálisa (1481) c. p. VIII. 4 c. p. IX. hetipiac (1565, 1570) és országos vásár (1565, 1570) c. p. X. opp. I. (1441, , ) 3 c. p. 88. TÁPÉ össz. 4 c. p. I. a fehérvári káptalan officiálisa (1419) c. p. VII. c. p. 3 c. p. 89. TOLNA, TOLNAVÁR össz. 20 c. p. 257 I. hospesek (1369), 258 a királynő officiálisa (1416) c. p. II. megyei sedria ( ), 260 országgyűlés (1463, ) 4 c. p. IV. főesperesi székhely c. p. VI. 16 egyetemre járó c. p. VII. kereskedőcéh (1610), szűcscéh (1611) c. p. VIII. 3 c. p. IX. hétfői hetipiac ( k., 1266, 1479) 266 és országos vásár 1556, c. p. X. opp. I. (1424, 1425, 1429, 1452, 1453, 1463, 1466, 1469, 1476) 3 c. p. TOLNASZENTGYÖRGY ld. SZENTGYÖRGY 90. TŐL össz. 4 c. p. V. ágostonos kolostor ( ) c. p. VIII. 3 c. p. 250 Csánki p. 251 Dl Dávid , 289., 307. p. 253 Héderváry I p. 254 Héderváry I p. 255 Héderváry I p. 256 ZsO VII sz. 257 Kubinyi András 17 pontra értékelte: Kubinyi p. 258 DL ZsO V sz., máskor comes: ZsO V sz. 260 Szakály p. 261 Decreta p. 262 C. Tóth Fedeles K. Németh p. 264 Kubinyi p. 265 Szakály , 124. p. 266 DL Szakály p jegyzet. 268 Szakály , 78. p jegyzet. 269 K. Németh p.

27 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban VARASD össz. 7 c. p. I. a fehérvári keresztesek officiálisa (1437, ) 1 c. p. V. johannita rendház ( ) c. p. VIII. 3 c. p. IX. keddi hetipiac (1466) c. p. X. opp. III. (1475) 1 c. p. 92. VÁSÁROSDOMBÓ össz. 4 c. p. IV. alesperes (1542) 274 VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1542, helynévként) c. p. 93. VÁSÁROSFONÓ össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1542, helynévként) c. p. 94. VÁSÁROSSZÁKA össz. 4 c. p. VIII. 3 c. p. IX. hetipiac (1450, helynévként) 1 c. p ZÁVOD össz. 6 c. p. I. tartozékai vannak (1425), 278 a Blagaiak officiálisa (1431, 1432) c. p. VIII. 3 c. p. IX. hétfői hetipiac (1419), 280 vasárnapi hetipiac (1479) c. p. Album Anjou oklt. Irodalom- és rövidítésjegyzék Album studiosorum Universitatis Cracoviensis. I II. Cracoviae, Anjou-kori oklevéltár. XV Szerk.: Tóth Ildikó Éva. Budapest Szeged, Szakály sz. 271 DL Hunyadi p. 273 DL Timár p. 275 Timár p. 276 Csánki p. 277 Csánki p. 278 Hazai okm. I p. 279 Szakály , 93. sz. 280 ZsO VII sz. 281 DL Ezt az adatot korábban tévesen a Somogy megyei Szóládra vonatkoztattam. K. Németh p.