Intézményi Szakmai Program

Átírás

1 Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Intézményi Szakmai Program a kifutó képzésekre 2013.

2 BEVEZETŐ Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az iskolarendszerű szakképzés meghatározó jellemzője, hogy megszervezésekor alkalmazni kell mindazokat az előírásokat, amelyek az iskolai oktatásra érvényesek, azonban fontos, csak a szakképzésre érvényes jellemző a munkaerő-piaci szempontok megjelenése. Az iskolarendszerű szakképzés másik jellemzője, hogy keretei között a gazdasági termelő tevékenységhez hasonló tevékenység folyik, amelyet azonban nem foglalkoztatási jogviszonyban, hanem tanulói jogviszony keretében végeznek. Biztosítani kell a tanulói munkavédelem megszervezését, a tanulói termelő tevékenység díjazását, a pihenőidőt, a tanulói érdekvédelmet. Speciális felkészültségű szakemberekre, a munkafolyamatok megismerését szolgáló eszközökre van szükség. A szakképzés az iskolarendszerű oktatás külön szakasza: a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz. Az iskolarendszerű szakképzésben a tanuló megszerzi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket és az esetek túlnyomó többségében kivételt a sajátos nevelési igényű tanulók körében enged a közoktatásról szóló törvény államilag elismert szakképesítést szerez. Ezért az iskolarendszerű szakképzés tartalmi oldalról vizsgálva a szakképzésnek egy területét fogja át, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az állam által elismert szakképesítések körét. Az iskolarendszerű szakképzés a közoktatásról szóló törvényben meghatározott iskolákban, a tanítási évhez kötődően szerveződik. (Kt. 2. (1) bek. 8. (6) bek.) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés számos szempontból eltér az iskolarendszerű szakképzéstől. Egyik lényeges eltérés, hogy az igényekhez gyorsan igazodó formában szervezhető meg, nem kötődik az év meghatározott szakaszához, nem kívánja meg az iskolához hasonló kötött intézményi keretek létrehozását. Az Intézményi szakmai program kidolgozása során a szakmacsoportos alapozás óraszámait, és programját a kerettantervi előírások és ajánlások alapján készítettük, abban módosítást nem hajtottunk végre. A szakképzési programok kidolgozásakor tantárgyakat alakítottunk ki. Ezek egy részében a modul egészét egy tantárgyba rendeztük, másik részében pedig a modult több részre bontottuk, és a tantárgyhoz a modul egyes tananyagegységeit rendeltük. 2. oldal

3 1. A szakképzés jogszabályi háttere a közoktatásról szóló, többször módosított évi LI. törvény, a szakképzésről szóló, többször módosított évi LVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló évi CI. törvény, 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007 (V. 21.) SZMM rendelet, 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, 19/2008. (II. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról, 20/2008. (II. 17.) SZMM rendelet, a szakmai vizsgadíj, és a vizsgáztatási díjak kereteiről, 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, a Kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje, a Kormány 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendeletek: o a 15/2008. (VII.13.) SZMM rendelet és az 1/2010. (II.5.) SZMM rendelet o és a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról A szakmacsoportos alapozó oktatást szabályozó rendeletek 10/2003. (IV.28.) OM rendelet 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szó ló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról. 3. oldal

4 A képzés kialakításához felhasznált dokumentumok: Képzési szint Bolti eladó Szakiskola évfolyam Kereskedő Érettségire épülő képzés évfolyam Kereskedelmi ügyintéző 13. évfolyam Logisztikai ügyintéző Érettségire épülő képzés évfolyam Szállítmányozási ügyintéző Érettségire épülő képzés évfolyam dokumentum A Bolti eladó (elágazásos) szakképesítés 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és a Központi program Az Kereskedő szakképesítés 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és a Központi program Az Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés 21/2007. (V.21.)SZMM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és az MK 13462/2007. közleményben kiadott Központi programja Az Logisztikai ügyintéző szakképesítés 21/2007. (V.21.)SZMM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és az MK 13462/2007. közleményben kiadott Központi programja Az Szállítmányozási ügyintéző szakképesítés 15/2008 (IV.03.)GKM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és a GKM 10842/2008. közleményben kiadott Központi programja 2. Szakmastruktúra általános elvei 2.1. A moduláris szakképzés rendszerében használt fogalmak a következők: - Alap-szakképesítés: a SZVK-ban meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. - Rész-szakképesítés: egy szakképesítésnek a SZVK-ban meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. - Elágazás: a szakképesítés részeként a SZVK-ban meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modulfal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. - Ráépülés: a SZVK tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít A modulrendszerről: A moduláris szerkezetű és kompetencia alapú képzési programok bevezetése és működése érdekében országos modultérkép készült. 4. oldal

5 A modultérkép támogatja az egész életen át tartó tanulás tervezhetőségét, a szakmák közötti átjárhatóságot, a képzési tartalmak igények szerinti korszerűsítését, a képzési rendszer stabilitását és rugalmasságát Minden szakképesítés véges számú, egymástól jól megkülönböztethető követelménymodul együtteseként írható le. - Vannak olyan követelménymodulok, amelyek a szakképesítések széles körében megtalálhatóak, hidat képezve nemcsak szakmacsoporton belül, hanem akár átívelve több szakmacsoporton keresztül is. Ezek az ún. alapmodulok. - Vannak olyanok, amelyek bár több szakképesítésben megtalálhatóak, de nem annyira általános a megjelenésük, mint az előző kategóriának; ezek az új kiegészítő modulok. - És végül minden szakképesítésnél található legalább egy új saját modul, amely az adott szakképesítést megkülönbözteti az összes többitől. A moduláris felépítés az egész OKJ-ra, azon belül minden szakmacsoportra, szakképesítés-csoportra és szakképesítésre is jellemző A szakképesítések azonosító száma: Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések, rész-szakképesítések, elágazások és ráépülések azonosítása egy tizenöt karakter hosszúságú számmal történik 1-2. számjegy a szakképesítés szintje, 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe, 6-7. szj az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorsz., 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: (1 = igen, 0 = nem), 9. számjegy a rész-szakképesítést jelzi: (1 =igen, 0 = nem), 10. számjegy az elágazást jelzi: (1 = igen, 0 = nem), 11. számjegy a ráépülést jelzi: =1 = igen 0 = nem), szj a rész szakképesítés v. az elágazás vagy a ráépülés szintje, zj. Az azonos szintű rész szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma A szakképzésre vonatkozó konkrét szabályozásnak két, egymástól jól megkülönböztethető szintje van: - a kiemelt követelményeket meghatározó SZVK és KP, mely rendeletben jelenik meg, betartása mindenki számára kötelező; és - a tanítási tanulási, képzési folyamatot leíró helyi tanterv vagy képzési program, mely nincs központilag meghatározva. Ezek kialakítása az iskola, illetve a képző intézmény felelőssége Számonkérés, értékelés általános szabályai Számonkérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati formáit egyaránt alkalmazzuk, kiemelt figyelmet fordítunk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint a gyakorlati feladatok, tevékenységek magas szintű begyakoroltatására. Az egyes képzési szakaszban évenként szintfelmérőkön, illetve kereskedők és a hároméves bolti eladó képzésben résztvevők esetében a kamara által kijelölt időpontban szintvizsgán mérjük fel a tanulók tudásszintjét, kompetenciáit. 5. oldal

6 A teljesítménymérés, értékelés alapját a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciák szintjei és a szakmai ismeretek alkalmazási típusai adják. Az értékelés öt számjeggyel történik, alapvetően az adott képzés kimenetére jellemző értékelési kategóriákkal megegyezően. A szakiskolai és szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás : 0 39 % elégtelen % elégséges % közepes % jó % jeles Szakképzés a kimeneti (szakmai vizsga) értékeléshez igazodik: 0 50 % elégtelen % elégséges % közepes % jó % jeles Az értékelés ilyen arányaitól a szakmai munkaközösség döntése alapján tantárgyanként és mérési típusonként el lehet térni A szakmai vizsgákról: A szakmai vizsgák vizsgarészekből állnak, melyek nem vizsgatantárgyak keretében, hanem vizsgafeladatokon keresztül értékelik az egyének kompetenciakészletét, mivel a kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén nincs értelme szakmai elméletről és szakmai gyakorlatról beszélni. Egy kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. A szakmai- és vizsgakövetelmények tartalmazzák a vizsgafeladatok legfontosabb jellemzőit: a vizsgafeladatok rövid leírását (milyen módon történjék a kompetenciák mérése és értékelése); az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenységet és a feladat végrehajtásához szükséges időt. A vizsgarészek száma megegyezik az adott szakmai kimenethez tartozó követelménymodulok számával. A vizsgarészek feladatokból állnak. Egy vizsgarészhez több vizsgatevékenység is tartozhat. A szakképesítés célja szerint a vizsgatevékenység funkciója egy bizonyos kompetencia mérése és értékelése. Egymástól jól megkülönböztethető tevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. A vizsgatevékenység lehet: a) Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. b) Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: általában számítógép használatával végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó 6. oldal

7 tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladatihoz előzetesen tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. Az interaktív feladat megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja ellenőrzi a tárgyi feltétételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a a vizsgaszervező írásos engedélyével jen lehet. c) Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Nem szervezhető gyakorlati vizsgatevékenység olyan vizsgahelyszínen, melyet a vizsgabizottságba delegált területi gazdasági kamarai képviselő javaslata alapján a vizsgabizottság arra alkalmatlannak minősít. A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja meggyőződött a feltételek meglétéről. Az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A feladatnak alkalmasnak kell lennie a rész-szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére is. Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységnek tekintjük a követelmények teljesítését, amelynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. d) Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. A vizsgatevékenységre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. Olyan vizsgahelyzetet kell generálni, olyan feladatok megoldásán keresztül kell mérni és értékelni a kompetencia készletet, amely tevékenység az adott szakképesítéssel betölthető munkakörben dominánsan előfordul. 7. oldal

8 A szakmai vizsgák időpontja: Iskolarendszerű szakképzésben a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgákat a meghatározott vizsgaidőszakokban lehet tartani, amelyek a következők: Vizsgaidőszak Jelentkezési határidő Február-március Május június Október-november Előző év december 15-ig Február 15-ig Augusztus 31-ig Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a központi vizsgaidőponttól eltérő időpontban is szervezhető szakmai vizsga azzal, hogy a vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatában rögzíti. Az így szervezett írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenység lebonyolításával járó többletköltség a vizsgaszervezőt terheli Értékelés és az eredmények meghatározása A szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető. Az egyes vizsgatevékenységek során nyújtott teljesítményt %-osan kell értékelni. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza az egyes vizsgafeladatok vizsgarészbe való beszámítási súlyarányának %-os értékeit, továbbá azt, hogy az osztályzat (a végső vizsgaeredmény) kialakításakor az egyes vizsgarészek milyen súllyal (%-ban megadva) számítandók be a vizsgajegybe. A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap % jeles (5) % jó (4) % közepes (3) % elégséges (2) 0-50 % elégtelen (1) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50 % vagy az alatti teljesítményt nyújtott, illetve ha a vizsgázó nem teljesítette az SZVK-ban megjelölt feltételeket. Szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény elérhetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, pótlóvizsgát tehet. Ha a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a szakmai vizsgára vonatkozó legmagasabb %-ával kell figyelembe venni. Tanulmányi versenykiírásban meghatározott felmentés esetén az adott vizsgarész teljesítményét 100 %-osnak kell tekinteni. Javító vizsgát kell tenni abból a vizsgarészből, amelyből a vizsgázó 50 % vagy az alatti teljesítményt nyújtott. 8. oldal

9 Szakiskolai képzés 1.1. Bolti eladó képzés óraszámai (kifutó) évfolyamos képzés (kifutó a 2013/2014. tanévben a szakiskola 12. évfolyamán) Szakiskola 11. Általános áruismeret alkalmazása kétheti óraszám elmélet cs.bont. bolt Éves összes Áruforgalmi tevékenységek Üzleti levelezés, pénzforgalmi előírások betartása, bizonylatkitöltés Jogszabályok alkalmazása v v v v v v Értékesítés idegen nyelven* Bútorok és lakástextíliák forgalmazása áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk forgalmazása áruismeret Ruházati termékek forgalmazása áruismeret Műszakicikkek forgalmazása áruismeret v v v Bolti gyakorlat** Összesen A képzés kétheti felépítése: 4 nap iskolai foglalkozás 1 nap kabinet 5 nap bolti gyakorlat (1 óra 60 perc) *A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál Értékesítés idegen nyelven. **A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé a es modul számát és az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál , Bolti gyakorlat. 9. oldal

10 Szakiskola 12. kétheti óraszám elmélet cs.bont. bolt Éves összes Általános áruismeret Áruforgalmi tevékenységek Üzleti levelezés, pénzforgalom, bizonylatok Jogszabályok alkalmazása v v v v v v Értékesítés idegen nyelven* Bútorok és lakástextíliák forgalmazása áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk forgalmazása áruismeret Ruházati termékek forgalmazása áruismeret Műszakicikkek forgalmazása áruismeret v v v Bolti gyakorlat** Összesen A képzés kétheti felépítése: 4 nap iskolai foglalkozás 1 nap kabinet 5 nap bolti gyakorlat (1 óra 60 perc) *A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál Értékesítés idegen nyelven. **A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé a es modul számát és az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál , Bolti gyakorlat. 10. oldal

11 évfolyamos képzés (kifutó a 2013/2014. tanévben a szakiskola 10. és 11. évfolyamán, a 2014/2015. tanévben a szakiskola 11. évfolyamán) Szakiskola 9. Általános áruismeret alkalmazása kétheti óraszám elmélet csop.bont. bolt Éves összes Áruforgalmi tevékenységek Üzleti levelezés, pénzforgalmi előírások betartása, bizonylatkitöltés Jogszabályok alkalmazása v v v v v v Értékesítés idegen nyelven* Bútorok és lakástextíliák forgalmazása áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk forgalmazása áruismeret Ruházati termékek forgalmazása áruismeret Műszakicikkek forgalmazása áruismeret A képzés kétheti felépítése: 10 nap iskolai foglalkozás Összesen *A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál Értékesítés idegen nyelven. 11. oldal

12 Szakiskola 10. kétheti óraszám elmélet csop.bont. bolt Éves összes Általános áruismeret Áruforgalmi tevékenységek Üzleti levelezés, pénzforgalmi előírások betartása, bizonylatkitöltés Jogszabályok alkalmazása v v v v v v Értékesítés idegen nyelven* Bútorok és lakástextíliák forgalmazása áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk forgalmazása áruismeret Ruházati termékek forgalmazása áruismeret Műszakicikkek forgalmazása áruismeret v v v Bolti gyakorlat** Összesen A képzés kétheti felépítése: 5 nap iskolai foglalkozás 1 nap kabinet 4 nap bolti gyakorlat (1 óra 60 perc) *A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál Értékesítés idegen nyelven. **A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé a es modul számát és az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál , Bolti gyakorlat. 12. oldal

13 Szakiskola 11. kétheti óraszám elmélet csop.bont. bolt Éves összes Általános áruismeret Áruforgalmi tevékenységek Üzleti levelezés, pénzforgalmi előírások betartása, bizonylatkitöltés I.félév 2 II.félév 1 II.félév Jogszabályok alkalmazása v v v v v v Értékesítés idegen nyelven* Bútorok és lakástextíliák forgalmazása áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk forgalmazása áruismeret Ruházati termékek forgalmazása áruismeret Műszakicikkek forgalmazása áruismeret v v v Bolti gyakorlat** Összesen 10,5 4, A képzés kétheti felépítése: 4 nap iskolai foglalkozás és kabinet 6 nap bolti gyakorlat (1 óra 60 perc) *A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál Értékesítés idegen nyelven. **A bolti eladó képzés minden elágazása esetében a tantárgy neve mellé a es modul számát és az elágazás szakjellege szerinti modulszámot kell írni. Pl. élelmiszer- és vegyiáru eladóknál , Bolti gyakorlat. 13. oldal

14 BOLTI ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Bolti eladó 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés Nincs 3.2 Szakképesítés-elágazások Azonosítószám: Megnevezés: Bútor- és lakástextil-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Műszakicikk eladó Azonosítószám: Megnevezés: Porcelán- és edényáru-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Ruházati eladó Azonosítószám: Megnevezés: Zöldség-gyümölcs eladó 3.3 Szakképesítés-ráépülés Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: Képzés maximális időtartama: Szakképesítés megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám Bolti eladó II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Bútor- és lakástextil-eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: oldal

15 Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Műszakicikk eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra 15. oldal

16 meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Porcelán- és edényáru-eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető 16. oldal

17 Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Ruházati eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Zöldség-gyümölcs eladó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges 17. oldal

18 Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése 5112 Eladó 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Segíti az árubeszerzést Átveszi az árut Készletezési, raktározási feladatokat végez Értékesítési tevékenységet végez Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Autó- és motorkerékpár-kereskedő Becsüs Hulladékfelvásárló Kereskedő Könyvesbolti eladó Kultúrcikk-kereskedő Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Műszakicikk-kereskedő Régiségkereskedő Töltőállomás-kezelő Vegyesiparcikk-kereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Az áruforgalom lebonyolítása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre 18. oldal

19 Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok A Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése A Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása C Árurendszerek B A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe B A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők A Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok B Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei B A leltározás menete, a leltáreredmény megállapítása B Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások B Az árukihelyezés szabályai A Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok C A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői B Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata C A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata C Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk B Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A A fizettetés módjai B A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai B Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások B Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Hallott szakmai szöveg megértése Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Önállóság Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség 19. oldal

20 Meggyőző készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat Intézi a fogyasztói reklamációkat Együttműködik a hatósági ellenőrzések során Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat Kezeli a rendkívüli eseményeket Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja A A számítógépek és perifériáik használata C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok B Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai B Munkaügyi nyilvántartások A Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások B A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata B Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások A A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások B A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai B Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások B Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások B Rendkívüli események fajtái A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok A A pénztáros feladatai B A pénztárgépek használatának szabályai B A számlázás, nyugtaadás szabályai B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok A Pénzforgalmi nyilvántartások A A bizonylatok fajtái A A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 1 Számítógép elemi szintű használata 3 Elemi számolási készség 5 Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata 20. oldal