Kari Tudományos Konferencia
|
|
- Balázs Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kari Tudományos Konferencia * a konferencia előadásainak és posztereinek kivonata * Szerkesztette: Bidló András és Szabó Zilia december 10. Sopron Lővér-Print Kft.
2 Tartalomjegyzék * Tartalomjegyzék PLENÁRIS ELŐADÁSOK CZIMBER K.: Döntéstámogatást segítő geoinformatikai rendszer fejlesztése a klímaváltozás hatáselemzéséhez BIDLÓ A., GÁLOS B.: Változó termőhely - változatlan erdők? FRANK N., VEPERDI G., SCHIBERNA E., GÁL J.: Erdőnevelési modelltáblák alkalmazása: múlt és jövő CZUPY I., HORVÁTH B., VÁGVÖLGYI A.: Energetikai faültetvény-technológiák energiamérlege JÁNOSKA F.: Nagyvad kerítés mögött: jövő, vagy zsákutca? ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ Előadások CSÓKÁS B., JÁGER L.: Egyes magánerdő-gazdálkodási formák jogi szabályozása különböző országok jogrendszerében SCHMIDT P., HEIL B., PÓCZA D., KOVÁCS G.: Különböző fafajok és fajták hozamvizsgálata fás szárú energetikai ültetvényen, vörösiszappal szennyezett területen KOVÁCS G., HEIL B., VÁGVÖLGYI A.: Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon HORVÁTH A.: Néhány bükk populáció teljesítményének bemutatása származási kísérletek adatai alapján VEPERDI G.: Nevelővágások hatása a fatermésre erdeifenyvesekben FOLCZ ÁDÁM, MOLNÁR DÉNES, FRANK NORBERT, THOMAS HEIM: Szajkó kollégánk szerepe a fenyvesek átalakításában HORVÁTH A. L., SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: Fakitermelési munkarendszerek szélsőséges termőhelyeken FOLCZ Á., MÓGYORÓSINÉ KESERŰ L., MOLNÁR D., FRANK N.: A szálaló üzemmód megítélése SZILÁGYI A., SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: A szarvasgomba hasznosításának alakulása DINGA SZ.: Vegetációtüzek környezeti hatásai és megelőzési lehetőségei Heves megyében FICSOR CS.: A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai állami erdőterületeken
3 Tartalomjegyzék * Poszterek HORVÁTH S., ALI T. G., NAGY J., ANDRÉSI D.: Vidéki munkahely teremtési lehetőségek feltárása az erdőgazdálkodásban a meglévő szakember-potenciálra építve HORVÁTH K.: Az erdőtanúsítás szakmai megítélése KONDORNÉ SZENKOVITS M., MOLNÁR M.: Makkvetéssel és csemeteültetéssel történő erdőfelújítás összehasonlítása a Bejcgyertyános 10 C erdőrészletben NAGY G. M., LÁSZLÓ R.: A Hidegvíz-völgy turisztikai terhelés vizsgálata MOLNÁR D., FOLCZ Á., FRANK N.: Állományszerkezeti vizsgálatok az Erdőművelés Tanszék szálalóvágásos kísérleti területein KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Előadások NÉMETH ZS. I.: Az állapotfüggő és a súlyponti korrelációk kapcsolata biológiai rendszerekben EREDICS A., NÉMETH ZS. I., RÁKOSA R., BADÁCZY D., RASZTOVITS E., MÓRICZ N., VIG P.: Erdei fák fiziológiai regressziói és a meteorológiai paraméterek közötti korrelációk időfüggése HERKE Z., CSERNY T., MAGYAR B., NÉMETH ZS. I.: Inhibíciós és aktiválási mechanizmusok érzékelési lehetőségei biokatalitikus kármentesítések alkalmazása során RÁKOSA R., NÉMETH ZS. I.: Korrelációk a lombozat UV-VIS fényelnyelési spektrumában TÓTH A. J., MIZSEY P.: Metanol tartalmú technológiai hulladékvizek kezelése KISVÁRDAI M., KOVÁTS-NÉMETH M.: A hulladék alprojekt a fenntarthatóságért RÉTFALVI T., TUKACS-HÁJOS A.: Különböző mikroalga törzsek anaerob fermentációs vizsgálata HORVÁTH-SZOVÁTI E.: A főkomponens-analízis és faktoranalízis alkalmazhatósága erdészeti és környezettudományi kutatásokban Poszterek ELEKNÉ FODOR V., PÁJER J.: Környezeti információs rendszerek alkalmazása a környezeti hatásvizsgálatok során HOFMANN T., ALBERT L.: Polifenolok mennyiségi meghatározása bükk (Fagus sylvatica L.) levélben HPLC-MS/MS eljárással NEBEHAJ E., STEFANOVITSNÉ BÁNYAI É., HOFMANN T.: Falevelek totálfenol tartalmának és antioxidáns értékének meghatározása különböző fafajok esetében
4 Tartalomjegyzék * 4. PÉCSINGER J., POLGÁR A., PINTÉRNÉ NAGY E., ELEKNÉ FODOR V.: Földhasználat környezetvédelmi elemzése a klímaváltozás tükrében SZŰCS P.: Győr Csorna vasúti pályaszakasz környezeti állapotfelmérése terepbejárás alapján VISINÉ RAJCZI E., HOFMANN T., ALBERT L.: Különböző származású bükk (Fagus sylvatica L.) egyedek levél extraktanyagainak összehasonlító vizsgálata BOTANIKAI SZEKCIÓ Előadások KIRÁLY G., B. TRÁVNIČEK, V. ŽILA: A szeder (Rubus L.) nemzetség megismerésének és rendszerezésének lehetőségei, erdészeti vonatkozásai SZŰCS P., BIDLÓ A.: Soproni-hegységi bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása ZAGYVAI G., BARTHA D.: Magyarországon őshonos fafajok várható reakcióinak értékelése a klímaváltozás előrevetített hatásai szerint Poszterek BARNA CS., LISZTES-SZABÓ ZS.: A kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) élőhelypreferenciája FOLCZ Á.: A soproni szálalótömb mikológiai értékelés SELMECI M., S.-FALUSI E., SALÁTA D.: A lébényi Tölgy-erdő vegetációjának értékelése az erdőhasználat tükrében SZOKOLAI A., BACH I., FRANK N.: Fekete nyár (Populus Nigra L.) genotípusok megőrzése és hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata TERMŐHELYISMERETTANI SZEKCIÓ Előadások GULYÁS K., GÁLOS B., CZIMBER K.: Az Agrárklíma Döntéstámogató rendszer klímaadatbázisának kiértékelési módszerei PATAKI B.: Öt klímajelző fafaj (kocsánytalan tölgy, bükk, erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő) állományainak nemzetközi vizsgálata a szárazsági toleranciahatáron KOLLÁR T.: Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével HORVÁTH A., SZŰCS P., BIDLÓ A.: Sopron talajainak nehézfémtartalma NÉMETH E., SAJÓ I., BIDLÓ A.: Mészkövön képződött talajok ásványtani vizsgálata a bükki Őserdőben ZAGYVAINÉ KISS K., KALICZ P., GRIBOVSZKI Z.: Az erdei avar maximális víztartó képessége
5 Tartalomjegyzék * 7. GRIBOVSZKI Z., KALICZ P.: Növényi vízfelvétel számítása talajnedvesség adatokból klasszikus és napi ingadozáson alapuló módszerekkel Poszterek BIDLÓ A., BOLODÁR-VARGA B., HORVÁTH A., NÉMETH E.: Sopron történelmi főterén végzett talajtani vizsgálatok BIDLÓ A., HORVÁTH A., I. ŠIMKOVÁ, SZŰCS P.: Termőhelyi vizsgálatok Zánka községhatár száraz tölgyeseiben BIDLÓ A., KOVÁCS G., SCHMIDT P., SZŰCS P.: Termőhelyi vizsgálatok a soproni Dalos-hegy kocsánytalan tölgyesében BIDLÓ A., HORVÁTH G., HORVÁTH A., SZŰCS P.: Egy bucsutai bükkös talajtani viszonyainak változatossága BIDLÓ A., SZŰCS P., HORVÁTH A.: Városi talajok széntárolásának összehasonlítása EREDICS A.: Moduláris mérőhálózat erdei mikroklíma méréséhez HORVÁTH A., BIDLÓ A.: Felhagyott katonai terület újraerdősítéséhez végzett talajtani vizsgálatok KOLLÁR T.: Lékek talajnedvesség változásainak vizsgálata Field Scout TDR 300 talajnedvesség mérő szonda alkalmazásával NÉMETH E., HORVÁTH I., BIDLÓ A., HOFMANN T.: Összetett kémiai vizsgálatok a soproni borvidéken NÉMETH E., SAJÓ I., BIDLÓ A.: Mészkövön képződött talajok összehasonlító vizsgálatai SZŰCS P., I. ŠIMKOVÁ, BIDLÓ A.: A lékek és zárt állományok feltalajának összehasonlító vizsgálata a Dalos-hegyen DR. KŐHALMY TAMÁS ZOOLÓGIAI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ Előadások ÓNODI G., CSÖRGŐ T.: A nagy fakopáncs (Dendrocopos major Linnaeus, 1758) élőhely preferenciája fűz-nyár ártéri erdőben, tájidegen fafajok jelenlétében FARAGÓ S., GOSZTONYI L.: Válságjelenségek vagy vonulási anomáliák? Hová tűnt a vetési lúd? KOVÁCS GY.: A dél-balatoni vízimadár-közösségek 5 éves vizsgálatának összefoglaló értékelése VARJU J., JÁNOSKA F.: A szigetközi hód-populáció monitoringának újabb eredményei FARKAS A., FODOR J.-T., JÁNOSKA F.: Az aranysakál és a róka táplálkozásának összehasonlító vizsgálata Romániában
6 Tartalomjegyzék * 6. SÁNDOR GY., HEFFENTRÄGER, G., TARI T., NÁHLIK A.: Dámszarvas otthonterület alakulása és ennek gyakorlati kérdései HEFFENTRÄGER G., SÁNDOR GY., TARI T., NÁHLIK A.: Dámszarvas mezei- és erdei élőhely-preferenciájának vizsgálata TARI T., SÁNDOR GY., NÁHLIK A.: Gímszarvas táplálékfelvételének jellemzői FODOR J.-T.: A vaddisznó mozgáskörzetének összehasonlító vizsgálata különböző romániai élőhelyeken Poszterek BAGI Z., JUHÁSZ L., KUSZA SZ.: Az európai balkáni gerle (streptopelia decaocto friv.) populációk genetikai szerkezetének vizsgálata - első lépések BENDER F., WINKLER D., NÉMETH T. M.: Az Urhanyi-rét (Hanság) haris (Crex crex) állományának bioakusztikai vizsgálata CSEH P., KOVÁCS GY., WINKLER D.: Vonuló vízimadár-közösségek vizsgálata mesterségesen létrehozott vizes élőhelyeken Komárom-Esztergom megyében FARAGÓ S., GOSZTONYI L.: A nagy kócsag és a szürke gém áttelelése Magyarországon FARAGÓ S., GOSZTONYI L.: A szárcsa (Fulica atra L., 1758) állománydinamikája Magyarországon FARAGÓ S., KOVÁCS GY.: A tőkés réce (Anas platyrhynchos) és a kerceréce (Bucephala clangula) állományváltozása a Duna magyarországi felső szakaszán a környezeti tényezők függvényében FARAGÓ S., KOVÁCS GY.: Egyes Duna szakaszok madárközösségeinek összehasonlító vizsgálata FARAGÓ S., LÁSZLÓ R.: A vidra (Lutra lutra) elütések magyarországi alakulása, térbeli mintázata FARAGÓ S., LÁSZLÓ R., BENDE A.: Szín és mintázatbeli eltérések a magyarországi erdei szalonka Szárnyminták között FARAGÓ S., LÁSZLÓ R., RÁKOS L.: A közlekedés okozta veszteségek vizsgálata a zalai gímállományban az első vadgazdálkodási ciklusban ( ) HARTA I., WINKLER D.: A zöld gyík (Lacerta viridis Laurenti, 1768) habitatválasztásának vizsgálata a Fertőmelléki-dombság területén KALMÁR S. F., WINKLER D., OTTÓ E., KISS CS.: Fertő-tavi nádasok énekesmadárállományának vizsgálata gyűrűzési adatok alapján (Fertőrákos, Püspök-sziget) KESZKENYŐS A., NÉMETH T. M., WINKLER D.: A lappantyú (Caprimulgus europaeus L.) habitatválasztásának vizsgálata a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet területén KOVÁCS GY., MIKLÓS J., WINKLER D.: Vízimadarak fészekalj-predációs vizsgálata a Dinnyési Fertőn
7 Tartalomjegyzék * 15. KOVÁCS GY.: A gyakori vízimadárfajok rövidtávú állományváltozása a Balatonon között KOVÁCS GY.: Vízimadarak élőhelyhasználata a Balaton déli partján KUSZA SZ., JÁVOR A.: Are brown hares (lepus europaeus) genetically differs in central- and eastern europe? NÁHLIK A., SÁNDOR GY., DREMMEL L., TARI T.: Az erdőgazdálkodási üzemmód hatása a vad számára hozzáférhető táplálék kínálatra NÁHLIK A., SÁNDOR GY., HEFFENTRÄGER G., PÓCZA G. ÉS TARI T.: Előzetes eredmények a vaddisznó mozgáskörzetének alakulásáról NÁHLIK A., SÁNDOR GY., TARI T.: Long term evaluation of game damages in Hungary NÉMETH T. M., KOVÁCS GY., WINKLER D.: A fürj (Coturnix coturnix Bonnaterre, 1791) befogás és jelölés módszertani kérdései előzetes tapasztalatok a LAJTA Project területén NÉMETH T. M.: A haris (Crex crex Linnaeus, 1758) territórium-választását befolyásoló tényezők vizsgálata az Őrségi Nemzeti Park területén SZOLNYIK CS., WINKLER D.: Az erdei pinty (Fringilla coelebs L.) bioakusztikai vizsgálata urbán környezetben (Sopron) TOMKA Á., SÁNDOR GY.: Az RFID technológia alkalmazása vadon élő fajok jelölésére TÓTH ZS., WINKLER D., ERDŐ Á.: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásából kihelyezett madárodúk sikerességének vizsgálata a Fertőrákos és Balf közötti szőlőkben WINKLER D., ERDŐ Á., GRUBER Á., TÓTH Á.: Vas megye folyómenti élőhelyeinek denevérfaunisztikai vizsgálata WINKLER D., SZOLNYIK CS.: Ornito-ökológiai vizsgálatok urbán környezetben (Sopron) ZOOLÓGIA, ERDŐVÉDELMI SZEKCIÓ Előadások HORVÁTH B., LAKATOS F., SZENTIRMAI I.: Hagyományos művelésű őrségi kaszálógyümölcsösök szerepe a nappali lepkék megőrzésében PÖDÖR Z., KISS B., CSÓKA GY., JEREB L.: Egyes nagylepkefajok Magyarországi fogási adatainak lehetséges klímafüggése vizsgálati módszertan és előzetes eredmények HILLEBRAND R., TUBA K.: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) fejlődésmenete TÓTH V., LAKATOS F.: A platánlevél-sátorosmoly filogeográfiai viszonyai MOLNÁR M.: Erdőfelújításokban megjelenő gyomnövények jelentősége Magyarországon
8 Tartalomjegyzék * 6. NAGY L.: A kőris hajtáspusztulás vizsgálatának újabb eredményei Poszterek ANDRÉSI D., BALI L., LAKATOS F.: Talajcsapda vizsgálatok mesterségesen kialakított lékekben BENDER B., TÓTH V., LAKATOS F.: A platán csipkés poloska genetikai kutatásának eredményei KELEMEN P.: Az egyenesszárnyú együttesek (Insecta: Orthoptera) szerveződését meghatározó tényezők PINTÉRNÉ NAGY E., HORVÁTH B.: Különböző megvilágítottságú mintaterületeken fénycsapdával befogott lepkék összehasonlító értékelése VÁRADI M., TAKÁCS V., TUBA K.: Különböző származású tölgy csemeték akna- és gubacsképző rovaregyüttese WINKLER D., ERDŐ Á.: Ugróvillás-közösségek regenerációja a vörösiszapszennyezett területeken MŰSZAKI-GEOINFORMATIKAI SZEKCIÓ Előadások PALÓCZ-ANDRESEN M., VARGA T.: Interaktív nemzetközi oktatási-tudományos könyv megalkotása a környezet- és a klímavédelem terén BROLLY G., KIRÁLY G., EREDICS A.: Erdei talajfelszín megvilágításának térképezése lézeres letapogatás alapján KIRÁLY G., BROLLY G.: Faállomány-jellemzők légi lézeres letapogatás alapján történő meghatározása a szigetköz példáján keresztül FACSKÓ F.: Az erdőgazdaságok informatikai ellátottságának szintje és a fejlesztések mérlege CSÁKI P., KALICZ P., BROLLY G. B., CZIMBER K., GRIBOVSZKI Z.: Aktuális párolgás térképek felhasználása térben osztott éghajlat lefolyás modellek készítésére Zala megye példáján KISFALUDI B., MARKÓ G., PRIMUSZ P., PÉTERFALVI J.: Erdészeti utak forgalmának meghatározása forgalomszámláló rendszer segítségével PÉTERFALVI J., MARKÓ G., PRIMUSZ P., KISFALUDI B.: Erdészeti Útügyi Információs Rendszer Poszterek BROLLY G., KIRÁLY G.: Borítottfelszín-modellek (DSM) előállítása légi lézeres letapogatási adatok másodfokú felületelemekkel történő approximációjával KRAUSZ E., SALÁTA D., PETŐ Á., BIDLÓ A.: Perkáta - Forrás-dűlő középső bronzkori földvár és környékének tájtörténeti vizsgálata MAJOR T.: Talajművelő szerszám numerikus analízise
9 Tartalomjegyzék * 4. MOLNÁR D., BAZSÓ T., FRANK N., FÁBIÁN F.: Vegyeskorú erdőben végzett teljes faállomány-felvétel Field-Map rendszer alkalmazásával NASZÁDOS A., BELÉNYESI M., S-FALUSI E., TAKÁCS G.: Élőhely-térképezés távérzékeléses módszerekkel a Nyirkai-Hany területén HORVÁTH A. L.: Többműveletes fakitermelő gépek harveszterek csoportosítása
10 10 *
11 Plenáris előadások * PLENÁRIS ELŐADÁSOK 1. CZIMBER K.: Döntéstámogatást segítő geoinformatikai rendszer fejlesztése a klímaváltozás hatáselemzéséhez 2. BIDLÓ A, GÁLOS B : Változó termőhely - változatlan erdők? 3. FRANK N., VEPERDI G., SCHIBERNA E., GÁL J.: Erdőnevelési modelltáblák alkalmazása: múlt és jövő 4. CZUPY I., HORVÁTH B., VÁGVÖLGYI A.: Energetikai faültetvény-technológiák energiamérlege 5. JÁNOSKA F.: Nagyvad kerítés mögött: jövő, vagy zsákutca? 11
12 Plenáris előadások * DÖNTÉSTÁMOGATÁST SEGÍTŐ GEOINFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSELEMZÉSÉHEZ CZIMBER KORNÉL Nyugat-magyarországi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Sopron A TÁMOP A-11/1/KONV AgrárKlíma pályázat az előrevetített klímaváltozás hatáselemzésével és az alkalmazkodás lehetőségeivel foglalkozik az erdészeti és agrár szektorban. A hatáselemzéshez a pályázat egy széleskörű és hatékonyan használható geoinformatikai rendszert kíván kifejleszteni, mely a projekt során felmerülő kérdések megválaszolásában, döntések meghozatalában segít. Az előadás az eddig elért eredményekről és a várható funkcionalitásról ad tájékoztatást. A geoinformatikai rendszer fejlesztése túlmutat az adatok beszerzésén és adatbázisba helyezésén. A rendszerben a szerepeltetni kívánt adatokat egységes formátumra, azonos vetületi rendszerbe kell transzformálni. Számos adatforrás esetében, például jövőbeli klímaadatok, a nyers adatokból kell összesített geoinformatikai fedvényeket készíteni. Ezek a kihívások külön szoftvermodulok fejlesztését igényelték, amelyek az előadásban bemutatásra kerülnek. A geoinformatikai adatok integrációja után a rendszernek számos térbeli elemzést kell kiszolgálni, úgymint geostatisztikai kimutatások, környezeti paraméterek térbeli variancia analízise az egyes növényfajok tükrében, valamint a növények megváltozott klíma miatti előfordulás térkép prediktumait előállítani. 12
13 Plenáris előadások * VÁLTOZÓ TERMŐHELY VÁLTOZATLAN ERDŐK? BIDLÓ ANDRÁS, GÁLOS BORBÁLA Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet és Földtudományi Intézet, Sopron Az erdőállományok termőhelyének vizsgálata egyidős a tervszerű erdőgazdálkodás megjelenésével. Már az erdészeti felsőoktatás kezdetekor tartalmazott a tananyag a termőhelyre vonatkozó ismereteket. A termőhely definícióját, magyar nyelven, az elsők között Fekete Lajos 1882-ben fogalmazta meg Selmecbányán kiadott tankönyvében: Földünk felületének azon részét, melyen valamely növény tenyészik, azon összes physicai és chemiai hatókkal együtt, melyek azon növény tenyésztésére befolyást gyakorolnak az illető növény termőhelyének nevezzük. Ez a definíció az eltelt időszakban nem sokat változott, hiszen a Szodfridt István és munkatársai által 1994-ben írt Erdészeti termőhelyismeret-tan című könyvben hasonló meghatározás olvasható: A termőhely a növénytársulások életéhez szükséges élettelen tényezők - klíma, talaj, hidrológia foglalata. Mai magyarországi termőhelyosztályozási rendszer alapjait Járó Zoltán és munkatársai dolgozták ki az ötvenes és hatvanas években. Mind a hazai termőhelyosztlyozási rendszer, mind a hazai törvényalkotás (pl. az Erdőtörvény) a termőhelyet állandó tényezőnek tekinti, és az adott pillanatban meglévő termőhelyi viszonyokat veszi elsősorban figyelembe. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben egy-egy területen a hidrológiai viszonyok, de pár évtized alatt a klimatikus viszonyok is jelentősen megváltozhatnak. Mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy ezen változások felgyorsulhatnak, illetve még drasztikusabbá váll hatnak, érdemes elgondolkodni arról, hogy a múlt változásait miként tudjuk megjeleníteni a területek termőhelyének leírásában, illetve a jövőbeni változásokat miként vegyük figyelembe a termőhely értékelésében és ezzel a fafaj választásban. A szerzők azt javasolják, hogy a fafaj választást megalapozó termőhelyfeltárás során, ne csak a jelenlegi állapotot, hanem a közeljövő, valószínűleg megváltozó állapotát is vegyük figyelembe, hiszen az erdőknek az életciklusuk alatt megváltozó termőhelyi tényezőkhöz is alkalmazkodniuk kell, ha tartamosan akarunk gazdálkodni. Munkánkat az Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban (TÁMOP A-11/1/KONV ) keretében végeztük. 13
14 Plenáris előadások * ERDŐNEVELÉSI MODELLTÁBLÁK ALKALMAZÁSA: MÚLT ÉS JÖVŐ FRANK NORBERT 1, VEPERDI GÁBOR 2, SCHIBERNA ENDRE 3, GÁJ JÁNOS 2 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron 2: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Sopron 3: Erdészeti Tudományos Intézet, Ökonómiai Osztály Az erdőnevelési modelltáblák vágásos üzemmódú, egykorú és többnyire elegyetlen faállományokra vonatkoznak, fatermési osztályonként tartalmazzák a nevelővágásokat, illetve a nevelővágások után a lábon maradó faállományrész (főállomány) szerkezetének fontosabb adatait, az átlagos tőtávolságot és a vágáskort. A kitermelendő fatérfogat az adott faállomány meglévő törzsszáma és körlapösszege, a modelltáblában szereplő fenntartandó törzsszám és körlapösszeg különbségétől függ. A modelltáblák célállományonként (esetleg fafajonként) foglalják össze az erdőnevelési teendőket. A megváltozott jogszabályi háttér következtében a szálaló és átalakító üzemmódú erdőállományok esetében az erdőnevelési modelltáblák nem alkalmazhatók, hiszen a modelltáblák a vágásfordulóra tekintettel foglalják rendszerbe az elvégzendő nevelővágásokat. Bár számos erdőnevelési modell igen jól alkalmazható, sőt egyes modellek alkalmazása kimondottan ajánlott az erdőgazdálkodó számára, mégis egyre kevesebb helyen alkalmazzák, azonban a helyi erdőnevelési technológiák rendszerint e modelltáblákon alapulnak. A évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény bevezetette a szálaló és átalakító üzemmódot, valamint folyamatos erdőborítás fogalmát. Ezekben az erdőállományokban a vágásos faállományokra megszerkesztett erdőnevelési modellek nem alkalmazhatóak. Érdemes-e teljesen új modelleket kell készíteni a szálaló és az átalakító üzemmódú erdőállományokra? Módosíthatók az eddig alkalmazott erdőnevelési modelltáblák ezen erdőállományokra? Végezetül, célszerű lenne-e, a faállományok értékének megállapítása, majd a tartamos erdőgazdálkodás követelményének megfelelően ezen érték tartamos fenntartását szolgáló erdőnevelési program megalkotása? 14
15 Plenáris előadások * ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY-TECHNOLÓGIÁK ENERGIAMÉRLEGE CZUPY IMRE, HORVÁTH BÉLA, VÁGVÖLGYI ANDREA Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, Sopron Az Európai Unió tagországai számára célul tűzte ki, hogy 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának legalább 20 %-a megújuló energiaforrásokból származzon. Magyarország számára 13 % részarány elérését írták elő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette hazánk 2020-ig szóló megújuló energia hasznosítási cselekvési tervét, amelyben célkitűzésként az uniós előírásnál nagyobb mértékű, 14, 65 % részesedést határoz meg. A célok eléréséhez a biomassza felhasználást a jelenlegi érték másfélszeresére, 71 PJ/év-re kell növelni, amihez új források bevonására van szükség. Ekkora mértékű energia-növekmény csak az energetikai faültetvények szélesebb körű elterjesztése révén valósítható meg. Az energetikai faültetvények gyorsan növő fafajokkal létesített, energiatermelést szolgáló célültetvények, a területegységre eső energiahozam magasabb, mint a hagyományos erdőkben. A telepítési, ápolási és betakarítási technológiák eltérnek/eltérhetnek a hagyományos erdőkétől, ezért kutatásaink során elsőként a hagyományos erdészeti technológiák, modellek felülvizsgálatát, átalakítását végeztük el. Meghatároztuk az egyes munkaműveletek sorrendjét és gépesítési igényét. Az energetikai faültetvények esetén több termesztési technológiát különíthetünk el. Az alkalmazott fafaj meghatározó jelentőségű, mivel befolyásolja a betakarítás idejét, módját, a telepítési hálózatot, az alkalmazható gyomirtás fajtáját és egyéb tényezőket. Elkészítettük azokat a technológiai modelleket, amelyek alapján az ültetvények energiamérlege kiszámítható. A területnagyság függvényében meghatároztuk a különböző munkaműveletekhez ajánlható gépeket, valamint az azok működtetéséhez szükséges erőgépek teljesítményigényét. Fentiek eredményeképpen az energetikai faültetvények létesítéséhez, ápolásához és betakarításához szükséges konkrét géptípusok egyszerűen kiválaszthatók. A technológiai modellek kialakításakor a területnagyságot és az ültetési hálózatot vettük figyelembe. Az ültetvények ajánlott telepítési hálózata: 3x0,5 m. A 3 m-es sortávolság lehetővé teszi a mezőgazdaságban használatos erőgépek alkalmazását a gépi ápolási és a betakarítási (szállítási) műveletek során. Az 50 cm-es tőtáv könnyű kézi ápolást biztosít a rotáció első évében. A területnagyság tekintetében három kategóriát definiáltunk: 3 ha-nál kisebb területű; 3-20 hektáros és 20 ha-nál nagyobb méretű ültetvények esetére dolgoztuk ki a technológiai modelleket. Elemeztük a különböző munkaműveletekhez tartozó géptípusok teljesítményadatait, valamint az ültetvények betakarításakor elérhető hozamokat. Az erőgépek tüzelőanyagának elégetése révén bevitt energiamennyiség és a letermelt biomassza energiatartalmának ismeretében felállítható energiamérleg főként gazdaságossági kérdésekre ad választ. Ez a tanulmány a Környezettudatos energia hatékony épület című TÁMOP A 11/1/KONV számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 15
16 Plenáris előadások * NAGYVAD KERÍTÉS MÖGÖTT: JÖVŐ VAGY ZSÁKUTCA? JÁNOSKA FERENC Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, Sopron A vadaskertek az 1990-es évek kezdetétől reneszánszukat élik Magyarországon. Az utóbbi néhány évben (különösen 2008, a gazdasági válság megjelenése óta) azonban jelentős keresletcsökkenést érzékelhetünk a vadaskerti vadászatokkal, különösen a korábban nagyon sikeres vaddisznóskerti hajtóvadászatokkal kapcsolatban. Ugyancsak megfigyelhető, hogy új vadaskertek létesítése a korábbinál több akadályba ütközik, elsősorban természetvédelmi, részben erdészeti okokból. Egy újonnan létesítendő vaddisznóskert, engedélyeztetése során, számos szakhatóság véleményezésén esik át. Általános tapasztalat, hogy egy kellő alapossággal, minden részletre kiterjedően megtervezett vadaskert létesítésével szemben általában két szakmai felügyelet, a területileg illetékes Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, illetőleg a természetvédelemért felelős területi hatóság, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fogalmaz meg ellenérveket. Az empirikus tapasztalatok szerint azt feltételezik, hogy egy vadaskert területén az erdőgazdálkodás tartamos folytatásának egyes elemeit, illetőleg az ott előforduló, természetvédelmi szempontból értékesnek tekinthető objektumokat, esetleg magát az erdőállományt kár érheti. Szakmailag gondot jelenthet a vadaskertekben az ott tartott állomány kondíciója, egészségügyi állapota, illetve a szaporulat alacsonyabb volta, az értékesítésben megnyilvánuló nehézségek mellett. Ugyancsak szakmai érvek szólnak a vadaskerti tartás ellenében a vadászati etika oldaláról, mely sok nézőpontból táplálkozhat: maga a vadaskerti vadászat etikusságának megkérdőjelezése, a vad (jogszabályban is előírt) menekülési lehetőségeinek biztosítása, esetenként az eltérő jogszabályi értelmezésből adódó tartás-technológiai anomáliák (pl. farmon nevelt vad vadaskertbe történő kihelyezése és vadászati hasznosítása). Mintegy 15 éve folyó kutatási programjaink keretében monitoring-jelleggel vizsgáljuk a vadaskertek ökológiai állapotában bekövetkező változásokat, elemezve a lágyszárúszintben és a cserjeszintben végbemenő degradációs folyamatok lefolyását, sebességét. A téli hasznosítás során a vaddisznóskertekben terítékre kerülő egyedek testméreteit, kondícióját, állat-egészségügyi helyzetét, a nőivarú egyedek vemhesülési mutatószámait elemezzük. Vizsgáljuk a fenti jellemzők összefüggéseit, az egymásra gyakorolt vélelmezhető hatásokat is. Megállapításaink szerint az empirikus gyakorlati tapasztalatok nem minden esetben igazolják vissza a vaddisznó vadaskerti alacsonyabb szaporodási mutatószámait még rosszabb kondicionális állapotok mellett sem. Az előadás érinti a vadászati etikai kérdéseket, az új kertek létesítésével kapcsolatosan felmerülő nehézségeket, anomáliákat, valamint a kutatási eredmények és nemzetközi tendenciák ismeretében kitér arra is, hogy a közeljövőben milyen lehetőségek és buktatók állnak a vadaskerti tartás és hasznosítás előtt. 16
17 Erdőgazdálkodási szekció * ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ Előadások 1. CSÓKÁS B., JÁGER L.: Egyes magánerdő-gazdálkodási formák jogi szabályozása különböző országok jogrendszerében 2. SCHMIDT P., HEIL B., PÓCZA D., KOVÁCS G.: Különböző fafajok és fajták hozamvizsgálata fás szárú energetikai ültetvényen, vörösiszappal szennyezett területen 3. KOVÁCS G., HEIL B., VÁGVÖLGYI A.: Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon 4. HORVÁTH A.: Néhány bükk populáció teljesítményének bemutatása származási kísérletek adatai alapján 5. VEPERDI G.: Nevelővágások hatása a fatermésre erdeifenyvesekben 6. FOLCZ Á., MOLNÁR D., FRANK N., T. HEIM: Szajkó kollégánk szerepe a fenyvesek átalakításában 7. HORVÁTH A. L., SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: Fakitermelési munkarendszerek szélsőséges termőhelyeken 8. FOLCZ Á., MÓGYORÓSINÉ KESERŰ L., MOLNÁR D., FRANK N.: A szálaló üzemmód megítélése 9. SZILÁGYI A., SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: A szarvasgomba hasznosításának alakulása 10. DINGA SZ.: Vegetációtüzek környezeti hatásai és megelőzési lehetőségei Heves megyében 11. FICSOR CS.: A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai állami erdőterületeken Poszterek: 1. HORVÁTH S., ALI T., NAGY J., ANDRÉSI D.: Vidéki munkahely teremtési lehetőségek feltárása az erdőgazdálkodásban a meglévő szakember-potenciálra építve 2. HORVÁTH K.: Az erdőtanúsítás szakmai megítélése 3. KONDORNÉ SZENKOVITS M., MOLNÁR M.: Makkvetéssel és csemeteültetéssel történő erdőfelújítás összehasonlítása a Bejcgyertyános 10 C erdőrészletben 4. NAGY G. M., LÁSZLÓ R.: A Hidegvíz-völgy turisztikai terhelés vizsgálata 5. MOLNÁR D., FOLCZ Á., FRANK N.: Állományszerkezeti vizsgálatok az Erdőművelés Tanszék szálalóvágásos kísérleti területein 17
18 Erdőgazdálkodási szekció * előadások EGYES MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK JOGRENDSZERÉBEN CSÓKÁS BALÁZS, JÁGER LÁSZLÓ Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Sopron A magyarországi magánerdők tulajdonszerkezete még mindig kedvezőtlen mértékben fragmentált, ezért a különböző társult erdőgazdálkodási módok jelentősége továbbra sem csökken. Jelen dolgozat elemzi az egyes gazdálkodói formákat, a tulajdonosi érdekérvényesítés és a tulajdonosok és gazdálkodók közötti konfliktusok feloldásának módjait. Vizsgáljuk a megbízás és a bérlet közötti különbségeket, ezek alkalmazási lehetőségeit és ezek jogszabályi korlátait. Összehasonlító elemzés keretében értékeljük a szomszédos országok közös erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályozását. Az egyes gazdálkodási módok között jelentős különbség tapasztalható a tulajdon tulajdonos erdőgazdálkodói jogviszony szempontjából, különösen arra nézve, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal. Vizsgáljuk a szabályozás részletkérdéseit, az elővásárlási jogok alakulását, a be- és kilépés, a hasznok, kockázatok és károk viselésének kérdéseit, illetve a kisebbségi jogok érvényesülését. A külföldi földtulajdonosi derogáció jövő évi megszűnésével a tulajdoni rendszer jelentős változása prognosztizálható. A cikk megállapításai elősegíthetik a magánerdő-gazdálkodás konfliktusainak csökkentését. A cikk a COST PF 1201 tudományos együttműködés (Forest Land Ownership Changes in Europe: Significance for Management and Policy) magyarországi eredményeit foglalja össze. 18
19 Erdőgazdálkodási szekció * előadások KÜLÖNBÖZŐ FAFAJOK ÉS FAJTÁK HOZAMVIZSGÁLATA FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEN, VÖRÖSISZAPPAL SZENNYEZETT TERÜLETEN SCHMIDT PÉTER 1, HEIL BÁLINT 2, PÓCZA DÁNIEL 3, KOVÁCS GÁBOR 2 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet és Földtudományi Intézet, PhD hallgató 2. Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet és Földtudományi Intézet, Sopron 3. Nyugat-magyarországi Egyetem, erdőmérnök hallgató Hazánkban az alternatív energiahordozók közül gazdasági okok miatt jelenleg egyedül a mezőgazdasági területeken előállított biomassza energetikai célú használata látszik a leginkább megvalósíthatónak. Ezt korlátozza az, hogy a mezőgazdasági termelésnél a fenntartható fejlődés érdekében a fontossági sorrend az élelmiszer-, a takarmány- és az ipari alapanyagok előállítása, és csak ezek után következhet a tüzelés célú biomassza termelése. Eldöntendő kérdés továbbra is, hogy a mezőgazdasági szántóterületből mennyit lehet energianövények termelésére átállítani, illetve hogy a különböző növényi melléktermékekből mennyi szerves anyagot kell a talajba visszajuttatni, és mennyit lehet hőtermelésre felhasználni. Devecseri kísérleti területünkön 2009-ben a vörös iszap katasztrófa után állítottunk be fafaj és fajtakísérletet. Célunk, hogy javaslatot tudjunk tenni adott termőhelyi sajátosságoknak megfelelő fafaj- és fajtaválasztásra, ültetési hálózatra és ültetési technológiára. A fajtakísérletben 7 fűz fajta, 7 nyár fajta, valamint akác és pusztaszil szerepelnek. Vizsgáltuk az egyes ültetési technológiák, valamint az eltérő hálózatok szerepét a hozam alakulására. Ültetési technológiák közül a gépi ültetésű, a kézi ikersoros ültetésű, kézi simadugványos technológiát alkalmaztuk. Annak érdekében, hogy várható hozamokat becsülni tudjuk, mértük a fák magassági és tőátmérőjét, fatömeget becslőfüggvények segítségével számoltuk. A méréseket a terület aratása előtt végeztük el a két éves fákon. A hozamvizsgálatok alapján a legnagyobb hektáronkénti tömeget a nemesnyár fajták adták azok közül a legnagyobb fatömeget az AF2 nemesnyár klón produkálta. Legkisebb fatömeggel a füzek rendelkeznek. Az AF2 klónok a kézi ültetésű simadugványos területeken átlagosan 38 tonna/hektár nedves tömeget produkáltak. Kiemelkedő hozamot ért el az I-214 nyár fajta átlagosan 17 tonna/hektár nedves tömeggel. A fűz fajták közül elfogatható hozamot a Drávamenti fűz 7 tonna/hektár nedves tömeggel, a többi fűz faj 2-3 tonna/hektár nedves tömeget adott. Kutatásunkkal javaslatokat teszünk a leggazdaságosabb termesztési technológiákra, annak érdekében, hogy a gyakorlati gazdálkodást segítsük. 19
20 Erdőgazdálkodási szekció * előadások FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON KOVÁCS GÁBOR 1, HEIL BÁLINT 1, VÁGVÖLGYI ANDREA 2 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet és Földtudományi Intézet, Sopron 2: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, Sopron Magyarország 2020-ra 14,65%-ra szeretné emelni a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésben. A megújuló energiaforrásokon belül hazánk adottságait tekintve húzóágazat a biomassza. A biomassza kb. 70 %-át a dendromassza, azaz a faalapú adja. A nyilvántartott adatok alapján 2012-ben Magyarországon 2090 ha nagyságú területen találunk ültetvényeket, területük folyamatosan nő március végén elérte a 2400 ha-t. A legnagyobb ültetvény területek Délnyugat-Magyarországon találhatók. A jelenlegi jogszabályok - véleményünk szerint - túlszabályozzák a telepítést. Szükség lenne jelentős egyszerűsítésre, hasonló adminisztráció kívánatos, mint az a klasszikus mezőgazdasági kultúrák esetén. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik ugyan az egyszeri telepítési támogatások igénybevételét, azonban 2009 óta nem voltak kifizetések. A magyarországi termőhelyi adottságok kedvezőek a fás szárú energia ültetvények létrehozására. A ha szántó jelentős része alkalmas lehet ültetvény telepítésre. A fafajok közül a nemes nyárak adják az ültetvények 65%-át, azon belül pedig meghatározó az AF2 és a Monviso fajták szerepe. Fajtakísérletek igazolják létjogosultságukat az ültetvényekben, mivel hozamuk már az első vágásfordulóban akár %-kal nagyobb, mint a többi fajtáé vagy fafajé. Az ültetvények dendromassza hozama fokozható a gyenge termőképességű, kis vízkapacitású területeken, amelyre például a mezőgazdaságból származó szerves melléktermékek, a szennyvíziszap, szerves trágya, hígtrágya valamint a fahamu folyamatosan kihelyezhető, növelve az ültetvények hozamát. Vizsgálati adataink alapján szignifikáns hozambeli különbségek mutatkoznak. Az ültetvények rentabilitását számos tényező mellett a hozam jelentősen meghatározza. A keletkezett dendromassza becslésére gyors és megbízható eljárást dolgoztunk ki hozambecslő függvényekkel, melyek megbízhatósága 90% feletti. Jelenleg Magyarországon a rövid vágásfordulójú, sarjaztatásos energetikai ültetvény terjedt el, ahol az ültetvény vágásfordulója nem haladja meg az 5 évet. A letermelés magas költsége, a felvevő piac távolsága miatt egyre nagyobb az érdeklődés a hengeresfa ültetvények telepítési lehetőségei iránt. Az ültetvény vágásfordulója maximum 15 év. Ma Magyarországon a decentralizált energiatermelés alacsony szintű, ezért több nagy (30 MW) erőműhöz történő beszállítás miatt nagysága miatt az ültetvények rentabilitása alacsony. Megvizsgáltuk az erőművek és az ültetvények elhelyezkedésének mátrixát, amelyből megállapításra került az ültetvények és az erőművek eltérő input-outputja. Ez a tanulmány a Környezettudatos energia hatékony épület című TÁMOP A 11/1/KONV számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 20
21 Erdőgazdálkodási szekció * előadások NÉHÁNY BÜKK POPULÁCIÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA SZÁRMAZÁSI KÍSÉRLETEK ADATAI ALAPJÁN HORVÁTH ANIKÓ Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron Az európai bükk (Fagus sylvatica L.) széles elterjedésű holarktikus faj, mely Skandinávia déli részétől egészen Szicíliáig megtalálható. Míg Észak-Európában főként síkvidéki faj, délen akár a 2100m tengerszint feletti magasságon is előfordulhat. A nagy elterjedési terület lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk az área különböző pontjairól származó, eltérő klimatikus környezethez adaptálódott bükk populációkat. A fafajok klímatoleranciájának és fenotípusos plaszticitásának megismerése a már régóta alkalmazott közös tenyészkerti kísérletek alapján történhet, amely lehetőséget nyújt az intraspecifikus változatosság feltárására is. A bükk megfelelő modell fafaj az adaptációs stratégia vizsgálatára, mivel a többi, Európában széleskörűen elterjedt fafajhoz képest, viszonylag természetes körülmények között található meg. Egy nemzetközi kísérlet keretében Európa szerte 1995-ben 23, 1998-ban 28 bükk származási teszthelyszín létesült. Az egyes tenyészkertekbe különböző származások lettek telepítve. A 98-as sorozatban már szerepelt egy magyar kísérleti helyszín is, Zala - megyében, Bucsután, ahol 36 származás - származásonként 150 egyed - telepítése valósult meg. Jelen tanulmány 9 azonos származás teljesítményét mutatja be 6 kísérleti helyszínen, köztük a magyarországi Bucsután. Egy adott mérhető (kvantitatív) tulajdonság a környezeti hatások következményeként értelmezhető, ezért alkalmas a stresszre mutatott érzékenység jellemzésére. Ennek tükrében az egyes származások teljesítményét a 10 éves magassági adatok alapján értékeltem. A magassági növekedés erős genetikai meghatározottsága miatt az egyik vizsgálatra legalkalmasabb kvantitatív jelleg, jól mutatja a fajon belüli eltéréseket. A származások különböző klimatikus környezetben vizsgált növekedési adatainak elemzése erős fenotípusos stabilitásra és mérsékelt környezeti kölcsönhatásra enged következtetni és csak extrém klimatikus eltolódás esetén mutatható ki vitalitás csökkenés. Az eredmények megerősítése érdekében azonban további helyszínek és származások bevonása szükséges. 21
22 Erdőgazdálkodási szekció * előadások NEVELŐVÁGÁSOK HATÁSA A FATERMÉSRE ERDEIFENYVESEKBEN VEPERDI GÁBOR Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Sopron Senki nem vonja kétségbe, hogy a szakszerű nevelővágásokkal a visszamaradó faállomány értéke és állékonysága esetenként jelentős mértékben növelhető. Az is általánosan elfogadott, hogy az erdőben végzett előhasználat a természetes gyérülés során egyébként pusztulásra ítélt és többnyire veszendőbe menő faanyag megmentése révén a fahasználat jelentősen fokozható. A nevelővágások által a fatermésre (a faállományok összfatermésére) gyakorolt pozitív hatás értékelése viszont hosszú ideje megosztja a hazai szakmai közvéleményt. Sokan vélik úgy, hogy a nevelővágások csak a faállomány minőségére hatnak pozitívan, a fatermés mértékére nem. E kérdés régóta foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Gertheis Antal erdőmérnök, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK) tudományos munkatársa 1963-ban egy részletes, 74 irodalmi forrást feldolgozó témadokumentációban ismerteti az adott témakör nemzetközi irodalmát. A témakör magyar nyelvű szakirodalma igen szegényes, e kérdéskör többnyire érintőlegesen merül fel egyéb tárgyú publikációkban. A kérdés eldöntését nagymértékben megnehezíti, hogy a részletes vizsgálathoz olyan adatsorokra van szükség, amely a faállomány első nevelővágásától kezdve nyilvántartja az előhasználatok során kikerülő faanyag mennyiségét, mivel az összfatermés csak ezzel a módszerrel becsülhető reális mértékben. Ilyen adatsorokat az Erdészeti Tudományos Intézet keretében a Solymos Rezső által kezdeményezett hosszúlejáratú erdőnevelési és ültetési hálózati kísérletek tudnak biztosítani. Vizsgálataim során a Solymos Rezső által létesített erdeifenyő hosszúlejáratú erdőnevelési és ültetési hálózati kísérletek publikált adatsorai alapján vetettem egybe a különböző erélyű nevelővágásokkal kezelt, illetve a kezeletlenül hagyott kontroll parcellák összes fatermésének alakulását. Az elemzések kimutatták, hogy a nevelővágásokkal kezelt parcellákban szignifikáns fatermés-többlet keletkezett a kezeletlenül hagyott kontroll parcellákhoz viszonyítva. 22
23 Erdőgazdálkodási szekció * előadások SZAJKÓ KOLLÉGÁNK SZEREPE A FENYVESEK ÁTALAKÍTÁSÁBAN FOLCZ ÁDÁM 1, MOLNÁR DÉNES 1, FRANK NORBERT 1, THOMAS HEIM 2 1.Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron 2.Thüringer Forstamt Heldburg, Revir:Straufhain, Az elmúlt évtizedekben, hazánkban létrehozott kultúr-fenyvesek az utóbbi időben jelentős pusztulásnak indultak. Ez az oka, hogy napjaink legfontosabb erdészeti feladatai közé tartozik ezen, kultúrerdők természetszerűvé alakítása. Az általunk ismertetett módszer németországi eredetű, alapelve, hogy az átalakítandó fenyőállományban egy kosárba, tálcára a termőhelynek megfelelő főfafaj(ok) makkját, termését helyezik ki. A szajkó széthordja, elülteti a táplálékszerző helyének közelben a makkot, alátelepítve ezáltal a fenyőállományt. A kialakult lombos fafajok újulata felett az állományt megbontják és fokozatosan letermelik. Németországban, több helyen eredményesen alkalmazzák ezt az eljárást. A év telén kísérletet tettünk a módszer hazai viszonyok között való alkalmazására. A soproni Dudlesz erdő két tagjában (Sopron, 5,6) erdei és fekete-fenyves állományokban jelöltünk ki mintapontokat és helyeztünk ki különböző típusú (fa és műanyag) magtálcákat. A mintapontok körül 0,1 ha-on felvételeztük és megjelöltük a 30 cm alatti kocsánytalantölgy és csertölgy csemetéket, hogy a következő évben számolni tudjuk a változásokat. A tél folyamán több 1000 db válogatott makkot helyeztünk el a makktálcákban, melyet a szajkók szét is hordtak. Kísérletünk során azt tapasztaltuk, hogy a szajkók 2-5 nap alatt képesek széthordani átlagosan ~2 ezer db (~8 kg) makkot. A következő évi csemeteszámlálás azt bizonyítja, hogy a makktálcák közelében a szajkó 1 év alatt 5-10 szer annyi csemetét ültet el, mint természetes esetben 3-4 év alatt. Megfigyeltük továbbá, hogy a szajkó jobban kedveli a cserjékkel kevésbé borított területeket és a fából készül makkoltatókat. A kísérletünk eredményei alapján elmondható, hogy a módszer alkalmas lehet üzemi méretű kísérletezésre különösen olyan egykori kopárfásításokban ahol a tarvágás elkerülése elsődleges szempont a felújítások során. 23
24 Erdőgazdálkodási szekció * előadások FAKITERMELÉSI MUNKARENDSZEREK SZÉLSŐSÉGES TERMŐHELYEKEN HORVÁTH ATTILA LÁSZLÓ, SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, Sopron Az erdővel gazdálkodók, az erdőben dolgozók számára mind a mai napig meghatározó volt és a jövőben is fontos munkafolyamat lesz a fakitermelés. Sok év befektetett energiája veszhet el, ha nem használjuk ki teljes körűen a lehetőségeket és nem optimalizáljuk a termelést. Mint köztudott a fahasználat a legveszélyesebb és legnehezebb ágazati tevékenységek közé tartozik. Biztonságtechnikai problémát okozhat és fokozhat, ha az átlagostól eltérő körülmények között kell a termelést végrehajtani. Meredek, szabdalt domborzati viszonyok között, alacsony teherbírású vagy sziklás talajokon, azaz szélsőséges termőhelyen is gyakran végre kell hajtani az állomány kitermelését. A különleges viszonyok, különleges munkarendszereket, gépeket, műszaki megoldásokat igényelnek. Szükségszerű az alacsony talajnyomást, illetve a nagyfokú mozgékonyságot biztosító járószerkezetű gépek és speciális anyagmozgatási módszerek alkalmazása. A hagyományostól eltérő munka mind ökológiai, mind ökonómia szempontból alapos tervezést, végrehajtást és ellenőrzést követel. Milyen technológiát, gépeket alkalmazzuk, illetve foglalkozhatunk-e egyáltalán az állomány fahasználatával (pl. véderdők). Haváriával, pl. széldöntéssel sújtott állományok esetében feladatunk és felelősségünk a szakszerű kárelhárítás és az értékmentés, még ha az anyagi veszteséggel is jár. Mindezen okok miatt szükségesnek tartottuk a szélsőséges termőhelyeken alkalmazható fahasználati munkarendszerek, valamint változataik vizsgálatát és értékelést. 24
25 Erdőgazdálkodási szekció * előadások A SZÁLALÓ ÜZEMMÓD MEGÍTÉLÉSE FOLCZ ÁDÁM 1, MÓGYORÓSINÉ KESERŰ LÍDIA 2, MOLNÁR DÉNES 1, FRANK NORBERT 1 1.: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron 2.: Nyugat-magyarországi Egyetem, Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola, Sopron Napjaink legfontosabb erdőgazdálkodási irányelvei közé tartoznak a folyamatos erdőborítást megcélzó gazdálkodási módok gyakorlati bevezetése, kiterjesztése illetve alkalmazásának bevezetése. Az utóbbi években a szálaló szerkezetű erdők kialakítása érdekében jelentős erdőterületek kerültek szálaló és átalakító-üzemmódba. Ezeknek a üzemmódoknak gyakorlati vonatkozásban meg számos téren nincs meg sem a tudományos, sem a gyakorlati háttere. Hosszú távú céljaink köz tartozik, hogy megvizsgáljuk az üzemmódok legfontosabb ökológiai és ökonómiai sajátosságait. Az első lépések között szerepel, hogy megkérdezzük a gyakorlati szakembereket, eddigi tapasztalataikról, véleményükről a szálaló üzemmóddal kapcsolatban. Ezen kérdésekből választ kaphatunk a gyakorlati szempontból fontos, de esetleg hiányos elméleti háttér részekre is. Kutatásunk során kérdőíves megkérdezéssel gyűjtöttünk adatokat a szálalás sajátosságairól. A kérdőívet az ország minden részére eljuttattuk mind a magán mind az állami szférában dolgozó szakembereknek. Válaszaik feldolgozása és kiértékelése mutatta meg a kutatás meghatározó sarokpontjait. A megkérdezett szakemberek úgy látják, hogy a szálaló üzemmódban kezelt erdők biodiverzitása és állékonysága jobb a vágásos erdőknél. Üzemgazdasági szempontból azonban elmarad a vágásos üzemmódhoz képest a faanyag mennyisége, minőségének és technológia igénye miatt. A megkérdeztek többsége egyetért abban, hogy a jelenlegi vadlétszám mellett a szálalás nehezen megoldható feladat. Szintén egyetértés van abban, hogy a szálalás tervszerűsége lényegesen nehezebb feladat a vágásos erdőkéhez képest. Kutatásunkból kiderült, hogy az üzemmóddal kapcsolatos eddigi hazai szakmai tapasztalatok igen változatosak, ezért a téma szinte minden téren (különösen: faállományszerkezeti, erdőnevelési, ökonómiai stb.) további kutatásokat igényel. 25
26 Erdőgazdálkodási szekció * előadások A SZARVASGOMBA HASZNOSÍTÁSÁNAK ALAKULÁSA SZILÁGYI ANNAMÁRIA 1, SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN 2 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, NEFAG Zrt. 2: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, Sopron A szarvasgomba már az ókorban is ritka, gasztronómiai különlegességnek számított. Napjainkban újra reneszánszát éli, számos országban, például Franciaországban, Olaszországban nagy múltra tekint vissza, mind a fogyasztása, mind az értékesítése. A különleges gombafajról csekély kutatási és irodalmi ismeretekkel rendelkezünk. Mivel kiemelt értéket képvisel és egyre jobban előtérbe kerül a hasznosítása ezért fontos lenne részletesebben, minél szélesebb körben megismerni, kiemelt értéket képvisel. A nyári szarvasgomba értékesítési ára akár 200 euro is lehet, amely évről évre emelkedik. Magyarországon a XIX. század végén fordultak tudományos érdeklődéssel a szarvasgomba felé, azonban hazai viszonylatban sajnos még elég kevés ismerettel rendelkezünk erről a gombafajunkról, valamint a termés mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezőkről. Nagy értéket képvisel, ezért lenne fontos, hogy minél szerteágazóbb információnk legyen atekintetben, hogy milyen lehetőségünk van a termés mennyiségének, minőségének növelésére, és mely tényezők befolyásolják ezeket. Magyarország kiválóan alkalmas természeti adottságainak (meszes talajok) köszönhetően szarvasgomba gyűjtésére, termesztésére. Az ország egyik legnagyobb lelőhelye a Jászságban található tölgyesek, ezek közül is kiemelkedő a Jásziványi Kis erdő és a Jászkiséri Tomi erdő. A területen található leggyakoribb szarvasgombafaj a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) illetve a kisebb jelentőséggel bíró téli szarvasgomba (Tuber brumale). Hazánkban jelenleg nem található szarvasgomba feldolgozó üzem, viszont a közeljövőben várhatóan létesül, de addig külföldre, túlnyomórészt Olaszországba, Franciaországba történik az exportálás éttermekbe, boltokba, különböző kisfelhasználók részére. Az online piacon, mint különleges értékesítési területen történő vásárlások mértéke egyre növekszik, biztosítva a minőségi áruk könnyebb megvásárlásának lehetőségét. Előzőekben leírtak alapján megállapítottuk, hogy a szarvasgomba, mint fontos erdei melléktermék jelentősége rohamosan növekedni fog. ezért vizsgáltuk és elemeztük hasznosításának alakulását és lehetőségeit. 26
27 Erdőgazdálkodási szekció * előadások VEGETÁCIÓTÜZEK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEI HEVES MEGYÉBEN DINGA SZABOLCS 1, SZOBOSZLAY SÁNDOR 2 1: Szent István Egyetem, környezetgazdálkodási agrármérnök MSc hallgató 2: Szent István Egyetem, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő Kutatási tevékenységem során az erdő és egyéb vegetációtüzek okait, hatásait, megelőzési és elhárítási lehetőségeit kívántam megismerni Heves megyében. A vegetációtüzek a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb jelenségek a világban és Magyarországon is. A vegetációtüzek közös jellemzője, hogy rövid idő alatt kialakulnak, és nagyarányú pusztítást végezhetnek, előrejelzésük pedig szinte lehetetlen. Kiemelhető az is, hogy a vegetációtüzek a természeti katasztrófák olyan csoportját alkotják, amelyek szinte mindig közvetlen vagy közvetett emberi hatásra alakulnak ki, ezért a megelőzés hatékonysága és a védekezés sikeressége is nagyban függ a társadalmi szemlélet alakulásától. Heves megyét azért választottam kutatásom színhelyéül, mert vegetáció-földrajzi szempontból az Északi-középhegység és az Alföld találkozásában helyezkedik el, emiatt változatos és sokszínű növényzet jellemző rá, hazánk egyedülálló természeti és tájképi értékei közül több is Heves megyében található, ill. a megyében nagyarányú a gazdálkodás és sajnos a térség a társadalmi problémáktól sem mentes. Fentiek együttesen nagy kockázatot teremtenek a vegetációtüzek kialakulása tekintetében. Munkám első részében szakirodalmi adatok alapján általános jellemzést adok Heves megye földrajzi helyzetéről, a jellegzetes vegetációtípusokról, illetve a terület társadalmigazdasági viszonyairól. Ezt követi a vegetációtüzek osztályozása, kialakulásuk okainak, környezeti hatásaiknak a bemutatása, illetve a vegetációtüzek elleni védekezés stratégiai módszereinek és az ezen a szakterületen folyó előremutató kutatásoknak az ismertetése. Kutatásaim során kísérleteket végeztem, illetve az interjúkészítés és a kérdőíves felvételezés módszereit is alkalmaztam. A kérdőívek célcsoportját Heves megyei gazdálkodók alkották, ezzel képet kaptam arról, hogy milyen gyakoriságúak és mértékűek a tűzesetek, illetve milyen kapcsolatban állnak a gazdálkodók a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. Interjúkat az erdészet, a természetvédelem és a katasztrófavédelem szakembereivel készítettem, hogy megismerjem álláspontjukat a vegetációtüzekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről, mind a megelőzés, mind a beavatkozás terén. Kísérletemben tűzvizsgálati tevékenységet végeztem, két kísérletben ahol egyik alkalommal egy lángoló gyufát, második kísérletben friss parazsat használtam gyújtóforrásként, különböző vegetációs területekről származó mintákon. Heves-megye jellemző vegetációs területeiről gyűjtött vegetációmintával kísérleteztem. Cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, és fenyves erdő vegetációból, valamint magasfüves kaszáló, félszáraz gyep, rurális, felhagyott gyep, cserjés gyep-erdő szegély, és mezőgazdasági tábla, és az ezt szegélyező gyepvegetáció növényzetével végeztem a kísérleteket. 27
28 Erdőgazdálkodási szekció * előadások A LOVAS KÖZELÍTÉS, MINT TERMÉSZETKÍMÉLŐ ANYAGMOZGATÁSI MÓDSZER HELYZETE A HAZAI ÁLLAMI ERDŐTERÜLETEKEN FICSOR CSILLA 1, MALATINSZKY ÁKOS 2 1: Szent István Egyetem, Természetvédelmi mérnök BSc hallgató 2: Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő Az erdészeti üzem gépesítését megelőzően (1955 előtt) a lovas közelítés megszokott folyamat volt az erdőgazdálkodás során, napjainkra azonban szinte feledésbe merült. Erdőjáróként, lótartóként vagy a hagyományos gazdálkodás iránt érdeklődőként egyaránt alig találkozni a lovas/fogatos közelítés fogalmával. Adataimat terepen gyűjtöttem a lovas közelítést alkalmazó erdőgazdálkodókkal készített félig strukturált interjúk segítségével. Őket az összes hazai erdészet megkeresésével kutattam fel. 116 erdészetet kerestem fel telefonon, amely alapján feltérképeztem a lovas közelítés gyakoriságát az állami erdőterületeken. Összesen 16 vállalkozónál figyeltem meg személyesen az állati erő hasznosítását a gyakorlatban, közülük 15-en dolgoztak természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen is. A terepi megfigyelések során a következők célok vezéreltek: felmérni milyen szempontok alapján döntenek a ló használata mellett, a lovas fakitermelés milyen előnyökkel és hátrányokkal bír több nézőpontot is figyelembe véve, a vállalkozó tapasztalatát begyűjteni, továbbá a használt lófajtákat és típusokat megfigyelni. A természetkímélő gazdálkodás részeként elterjedt vasló jellemzőit összehasonlítottam az igazi lóéval. A 116 erdészet közül 30 alkalmaz olyan vállalkozót, amely a közelítést lóval hajtja végre. Ez az összes erdészetnek a 28,04%-a. Az erdészetek 8,41%-a elvétve, csak nagyon ritkán foglalkozik lovas közelítéssel. Leggyakrabban törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések esetében kapnak megbízást, mert gazdaságosabb és a lovak számára kímélőbb. A 16 vállalkozó 37%-a sodrott lovakat használ, ezt követi a muraközi típus 29%-ban, és megtalálhatóak a magyar hidegvérű lovak 11%-ban. Egy ló napi átlagos teljesítménye 15,9 m 3 és átlagosan 0,81 m 3 rakományt húz el. Összesen 3 erdészetnek vannak saját lovai, a vállalkozók tőlük bérlik a munkaeszközüket. Minden gazdálkodónál döntő érv a lovak használata mellett a hagyományőrzés és a kíméletesség. Területi megoszlás szerint a hegyvidékeken jellemző, legfőképpen a nehezen feltárható és összefüggő erdőborítottsággal rendelkező területeken. A lovas faanyagmozgatásnak legelterjedtebb módja a vonszolás, amely során a lóhoz rögzített hámfához lánccal, illetve kötéllel kapcsolják a megmozgatni kívánt faanyagot. Egyszer lőcsös szekérrel dolgoztak, kétszer említették, hogy erdészeti közelítő kullóval is szoktak közelíteni, de ezek elterjedtsége csekély. Télen némely esetben előfordul a szán és a szánkó is. A módszer legfőbb előnyei a talaj, a visszamaradó fák és az újulat védelme. Környezetvédelmi jelentősége, hogy nincs károsanyag-kibocsátása, nincs szükség üzemanyagra, továbbá az általa felhasznált energia megtermelhető a gazdálkodó által is. Hátránya, hogy teljesítménye a gépi művelésnél kisebb, kevés a lóhoz értő ember, és a velük való munka speciális életformát követel meg. 28
29 Erdőgazdálkodási szekció * poszterek VIDÉKI MUNKAHELY TEREMTÉSI LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN A MEGLÉVŐ SZAKEMBER-POTENCIÁLRA ÉPÍTVE HORVÁTH SÁNDOR 1, ALI TAMÁS GÁBOR 2, NAGY JÓZSEF 2, ANDRÉSI DÁNIEL 3 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet és NYME-ERFARET Nonprofit Kft., Sopron 2: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Erdészeti Igazgatóság, Központ 3: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron Az erdőgazdálkodásban a meglévő műszaki feladat-mennyiség (erdősítés, ápolás, tisztítás, gyérítés, fakitermelés, faanyag-mozgatás, csemetekerti munkák, ültetvényes fatermesztés) egyenes arányban áll a munkahelyteremtő képességgel. Az erdőgazdálkodás szakmán kívüli kritikusai az erdők féltése során leginkább azt hagyják figyelmen kívül, hogy amennyiben ezen műszaki feladatokat elvitatjuk az erdészektől/fakitermelőktől, akkor az erdőgazdálkodás munkahely-megtartó- és munkahely-teremtő képességét veszélyeztetjük, és akár család megélhetése is ellehetetlenülhet. A legfrissebb adatok szerint az erdőgazdálkodásban (02 TEÁOR) az 5 fő feletti létszámú vállalkozásoknál kb. 14 e fő a foglalkoztatott létszám. Az 1-4 fős cégek becslés szerint még egyszer ennyi embernek adnak munkát. Az erdőgazdálkodásban legjelentősebb kivitelezői szerepet játszó 1-5 fős brigádoknak eddig is keserves volt az elmúlt 20 évben a napi működésük, mivel alultőkésítettek, alacsonyak a vállalkozói díjak, reménytelen a fejlődési lehetőségük, valamint felmerül a szakmai fejlődési lehetőségük- és továbbképzésük hiánya. A fakitermelés mennyisége hosszabb ideje lényegében változatlan, ugyanakkor az erdőfelújítás és erdőtelepítés együtt évek óta szűkülő trendet mutat. Ez utóbbi erősen támogatás függő tevékenység. A tisztítás ugyan szintén támogatás függő, de munkahelyteremtés szempontjából van benne potenciál. A támogatások terén a következő EU ciklusban olyan beruházási támogatások jelennek meg, melyek az induló- és támogatási esemény utáni vagyoni helyzetről is pontos kimutatást kérnek. Ebből a szempontból nem közömbös, hogy a tisztítás minek fog számítani (beruházás vagy üzemi ráfordítás). A szaktanácsadás, szakszemélyzeti feladatok támogatásfüggő, erősen változó trendet mutatnak. Az erdőőrzést, az erdei iskolát és a turisztikai attrakciókat is figyelembe kell venni a munkahelymegtartás, teremtés terén. Az innovatív turisztikai szolgáltatások (természetjárás, attrakciók, erdei szolgáltatások fejlesztése) és a közmunkaprogram további bővítése és minőségi fejlesztése kitörési pont lehet az erdőgazdálkodás számára. A természetközeli erdőgazdálkodás reális bővítési lehetőségei mellett hosszú távon meg kell tartani a vágásos üzemmódú erdők foglalkoztatásban- és alapanyag-termelő potenciálban betöltött szerepét. Ez utóbbi szempontokat figyelembe véve az ültetvényszerű erdőgazdálkodás tapasztalatainak megújítása is a jelen kor erdészeinek feladata. 29
30 Erdőgazdálkodási szekció * poszterek AZ ERDŐTANÚSÍTÁS SZAKMAI MEGÍTÉLÉSE HORVÁTH KITTI 1 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Sopron Az erdőtanúsítási rendszerek az elmúlt húsz évben jelentős szerepre tettek szert az erdőgazdálkodás és a faanyag alapú termékek kereskedelmének önkéntes szabályozásában az egész világon. Napjainkban több száz millió hektár tanúsított erdő és több tízezer felügyeleti lánc tanúsított faanyagot feldolgozó, faanyag alapú termékekkel kereskedő vállalat van. Az elmúlt évtizedek folyamatait nézve várható, hogy az erdőtanúsítás a nemzetközi piacokon alapvető elvárás lesz. Magyarországon az erdőtanúsítási rendszerek kevésbé elterjedtek, mint Európa tőlünk északra, nyugatra fekvő országaiban. Kérdőíves felmérést végeztünk az erdőtanúsítás megítélésével kapcsolatosan a szakmai közönség körében. A felmérés alapján megismerhető az erdőgazdálkodással kapcsolatban lévők erdőtanúsításról alkotott véleménye az erdőkre gyakorolt hatást és a kereskedelemben betöltött szerepet nézve egyaránt. A kérdőíves felmérés során a két legfontosabb erdőtanúsító rendszer: az FSC és a PEFC ismertségét is felmértük, amelyből következtetni lehet a logók vásárlói döntések során betöltött szerepére. A felmérés következő lépése a civil társadalom környezettudatos fogyasztással, erdőtanúsítással kapcsolatos attitűdjének a feltérképezése. 30
31 Erdőgazdálkodási szekció * poszterek MAKKVETÉSSEL ÉS CSEMETEÜLTETÉSSEL TÖRTÉNŐ ERDŐFELÚJÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A BEJCGYERTYÁNOS 10C ERDŐRÉSZLETBEN KONDORNÉ SZENKOVITS MARIANN, MOLNÁR MIKLÓS Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron A mesterséges erdőfelújítás és annak vizsgálata az erdőrészlet egy részén, mintegy 3,5 hektáros területen történt. A túlnyomórészt gyertyán konszociáció tarvágása után az erdősítést kocsánytalan tölgy makkvetéssel és csemeteültetéssel, illetve kocsányos tölgy makkvetéssel és csemeteültetéssel végezték el 2006 tavaszán. A mesterségesen felújított területen eddig hat alkalommal végeztünk terepi felvételezést. Ennek során 2006 és 2010 között minden év őszén, majd 2013-ban, amikor megtörtént az erdősítés befejezetté nyilvánítása, szintén a vegetációs időszak végén került sor egy újabb felvételezésre. A terepi felvételek során mintaterületes eljárással a két fafaj makkvetéssel illetve csemeteültetéssel létesített állományaiban megtörtént a csemeték magassági növekedésének mérése. A vizsgálat során, a mért adatokból számított átlagértékeket ezután összehasonlítottuk az előző évek őszén mért átlagmagasságokkal (a magasság évi átlagnövedékeit és a magasság évi folyónövedékeit is összehasonlítottuk). 8 éves korban a kocsánytalan tölgy makkvetésű csemeték átlagmagassága 2,94 m, a kocsányos tölgy makkvetésű csemeték átlagmagassága 2,77 m. A 8 éves kocsánytalan tölgy csemeteültetésű csemeték átlagmagassága 3,21 m, a kocsányos tölgy csemeteültetésű csemeték átlagmagassága 3,16 m. A statisztikai számítás alapján megállapítható, hogy 95%-os megbízhatósági szinten nincs szignifikáns különbség sem a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy makkvetésű csemeték átlagmagasságai között, sem a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy csemeteültetésű csemeték átlagmagasságai között. A statisztikai számítás alapján szignifikáns különbség van viszont 95%-os megbízhatósági szinten mind a kocsánytalan tölgy makkvetésű és a kocsánytalan tölgy csemeteültetésű csemeték átlagmagassága, mind a kocsányos tölgy makkvetéses és a kocsányos tölgy csemeteültetéses csemeték átlagmagassága között. Minden korban megvolt és jól látható napjainkban is a magassági különbség mind a kocsánytalan tölgy, mind a kocsányos tölgy esetében a csemetével történő erdősítés javára. 31
32 Erdőgazdálkodási szekció * poszterek A HIDEGVÍZ-VÖLGY TURISZTIKAI TERHELÉS VIZSGÁLATA NAGY GABRIELLA MÁRIA 1, LÁSZLÓ RICHÁRD 2 1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Sopron 2: Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, Sopron A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán hosszú időre visszatekintő kutatási téma az erdő közjóléti szerepének vizsgálata. Ebbe a vonulatba illeszkedik be a Soproni hegység turisztikai terhelésének felmérése és elemzése. Az e téren folytatott vizsgálatok nem korlátozódtak kizárólag a közvetlen városi parkerdőkre, hanem a távolabbi, de turisztikai szempontból érdekes területek is bekerültek a felmérésekbe. A mostani vizsgálatunk helyszíne a Soproni hegység egy kevésbé frekventált, de turisztikailag számon tartott kirándulóhelyekhez (pl.: Urak asztala) vezető hidegvíz-völgyi út. A felmérés időpontjának a nyári időszakot választottuk, mint a közjóléti terhelés szempontjából kiemelkedő időintervallumot. A jelenlegi és korábbi vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a Hidegvíz-völgyi megfigyelési helyszínen a kimondottan turisztikai célra kialakított területekhez képest negyed annyi az áthaladó forgalom, időbeli jellege viszont hasonló a frekventált területekéhez. Várakozásainknak megfelelően a gépjárműforgalom nem volt jelentős a területen (a területen az erdőgazdálkodó korlátozza a gépjármű közlekedést) és az is elsősorban munkavégzéshez kapcsolódik. Az arányaiban jelentős kerékpáros forgalom jól jelzi, hogy ez a terület már messze fekszik a várostól és a gyalogos turizmus kevésbé jellemző, mint a parkerdei területeken. 32
33 Erdőgazdálkodási szekció * poszterek ÁLLOMÁNYSZERKEZETI VIZSGÁLATOK AZ ERDŐMŰVELÉS TANSZÉK SZÁLALÓVÁGÁSOS KÍSÉRLETI TERÜLETEIN MOLNÁR DÉNES, FOLCZ ÁDÁM, FRANK NORBERT Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron Az erdőművelés tanszék munkatársai 1936 óta kezelnek szálalóvágásos kísérleti területeket a Soproni-hegység bükk főfafajú állományaiban. Jelen kutatás az Asztalfő közelében található Sopron 182/B és a Hermes-dombon lévő Sopron 152/A, 153/B és 153/C erdőrészletekkel foglalkozik. Előbbi területen Roth Gyula kezdte meg a hosszú időtartamú erdőfelújítást, utóbbi két erdőrészletben az Erdőművelés Tanszék 2000-ben indította el vonalból kiinduló szálalóvágásos kísérleteit. Az asztalfői területen 19, a Hermes-dombon 9 darab 500 m 2 -es mintakört jelöltünk ki. A mintaterületeken belül feljegyeztük minden mellmagassági átmérővel rendelkező faegyed fafaját, magasságát, ágtiszta törzshosszát, mellmagassági átmérőjét, É-D és K-NY irányú koronaszélességét, valamint törzsminőségét. 10 m 2 -es az előzőekkel azonos középponthoz rögzített mintakörökben újulatszámlálást is végeztünk. Vizsgálataink során korábbi adatsorokkal összehasonlítva kimutattuk, hogy az átmérőeloszlás mindkét esetben közeledett a szálalóvágásos erdőkép átmérőeloszlásához. Legfontosabb tapasztalataink az alábbiak: Szemben az egykorú csoportban lévő egyedekkel, a szálanként felújult fák általában rövidebb ágtiszta törzshosszal és nagy koronával rendelkeznek. Az idős egyedek esetében igen magas a gyenge törzsminőségűek aránya. Az újulati szintben az elegyarány jelentős eltérést mutat az anyaállományban tapasztalttól, csupán a bükk és a gyertyán fafajok újulnak jól 33
34 Természetvédelmi szekció * TERMÉSZETVÉDELMI SZEKCIÓ Előadások 1. NÉMETH ZS. I.: Az állapotfüggő és a súlyponti korrelációk kapcsolata biológiai rendszerekben 2. EREDICS A., NÉMETH ZS. I., RÁKOSA R., BADÁCZY D., RASZTOVITS E., MÓRICZ N., VIG P.: Erdei fák fiziológiai regressziói és a meteorológiai paraméterek közötti korrelációk időfüggése 3. HERKE Z., CSERNY T., MAGYAR B., NÉMETH ZS. I.: Inhibíciós és aktiválási mechanizmusok érzékelési lehetőségei biokatalitikus kármentesítések alkalmazása során 4. RÁKOSA R., NÉMETH ZS. I.: Korrelációk a lombozat UV-VIS fényelnyelési spektrumában 5. TÓTH A. J., MIZSEY P.: Metanol tartalmú technológiai hulladékvizek kezelése 6. KISVÁRDAI M., KOVÁTS-NÉMETH M.: A hulladék alprojekt a fenntarthatóságért 7. RÉTFALVI T., TUKACS-HÁJOS A.: Különböző mikroalga törzsek anaerob fermentációs vizsgálata 8. HORVÁTH-SZOVÁTI E.: A főkomponens-analízis és faktoranalízis alkalmazhatósága erdészeti és környezettudományi kutatásokban Poszterek: 1. ELEKNÉ FODOR V., PÁJER J.: Környezeti információs rendszerek alkalmazása a környezeti hatásvizsgálatok során 2. HOFMANN T., ALBERT L.: Polifenolok mennyiségi meghatározása bükk (Fagus sylvatica L.) levélben HPLC-MS/MS eljárással 3. NEBEHAJ E., STEFANOVITSNÉ BÁNYAI É., HOFMANN T.: Falevelek totálfenol tartalmának és antioxidáns értékének meghatározása különböző fafajok esetében 4. PÉCSINGER J., POLGÁR A., PINTÉRNÉ NAGY E., ELEKNÉ FODOR V.: Földhasználat környezetvédelmi elemzése a klímaváltozás tükrében 5. SZŰCS P.: Győr Csorna vasúti pályaszakasz környezeti állapotfelmérése terepbejárás alapján 6. VISINÉ RAJCZI E., HOFMANN T., ALBERT L.: Különböző származású bükk (Fagus sylvatica L.) egyedek levél extraktanyagainak összehasonlító vizsgálata 34
35 Természetvédelmi szekció * előadások AZ ÁLLAPOTFÜGGŐ ÉS A SÚLYPONTI KORRELÁCIÓK KAPCSOLATA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN NÉMETH ZSOLT ISTVÁN Nyugat-magyarországi Egyetem, Kémiai Intézet, Sopron A biokémiai változók lineáris regresszióinak értelmezésére kidolgozott állapotfüggő korreláció koncepció rendszerszemléletű megközelítéssel elméleti összefüggéseket szolgáltat. A koncepció rendszermodellje, a heterogén bemenetű lineárisan korreláló kimeneti (HB-LKK) rendszer az állapot- és/vagy a kimeneti változók korrelációinak elméleti egyenletét az összehangolt szabályozású és azonos eloszlástípusú standardizált változók ekvivalenciájából származtatja (1. ábra). A HB-LKK rendszer paraméterei környezeti hatásokra érzékenyek lehetnek - pl.: a i = a i (v); b i = b i (w) - ami y 1 és y 2 változók regresszióinak meredekség, tengelymetszet és érvényességi tartomány megváltozásait vonja maga után. 1.ábra. A HB-LKK rendszer funkciója sémája 2. ábra. Állapotfüggő és súlyponti regressziók kapcsolata. (u rendszer bemenet; y 1, y 2 rendszer kimenetek; F általános rendszerfunkció; f korrelációs kapcsolatot generáló speciális rendszerfüggvény; a i, b i környezeti körülményfüggő rendszerparaméterek; v, w környezeti tényezők; z [1, 2,..., n] alrendszer helykoordináta; t - idő) Különböző környezeti körülményekhez tartozó állapotfüggő regressziók súlypontjai, az y 1 és az y 2 változók átlagérték-párjai által meghatározott pontok is magas határozottsági fok (R 2 ) mellett szolgáltathatnak regressziós egyeneseket (2 ábra). A biológiai rendszer és az aktuális környezeti körülmény kölcsönhatását kifejező állapotfüggő regresszió és a rendszer súlyponti regressziója között kapcsolat teremthető, ha a HB-LKK rendszerfunkciója a környezeti körülmény változásától függetlenül az y 1 és az y 2 változók lineáris korrelációjának fenntartását, megőrzését is magában foglalja. Az állapotfüggő és a súlyponti regressziós egyenesek kapcsolata olyan kritériumi összefüggéssel jellemezhető, amely szerint az állapotfüggő regressziók meredekségének és tengelymetszetének módosulásai nem lehetnek függetlenek a súlyponti regresszió meredekségétől és tengelymetszetétől. Szabályozott rendszerekben, az egymással lineárisan korreláló változók állapotfüggő és a súlyponti regressziói közötti szükségszerű kapcsolat a rendszerműködés lényegéből fakad. Biológiai rendszerekben a HB-LKK rendszerműködés jó közelítéssel felismerhető. Állapotfüggő korrelációt alkotnak a növényi lombozat glükóz és fruktóz koncentrációi, a levelek UV-VIS-NIR és az IR spektrumainak fényelnyelési sávjai, stb. Tapasztalati állapotfüggő regresszióikhoz magas határozottsági fokú súlyponti regressziók tartoznak. 35
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar M E G H Í V Ó. Kari Tudományos Konferencia. 2013. december 10. Sopron
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar M E G H Í V Ó Kari Tudományos Konferencia 2013. december 10. Sopron A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Tudományos Konferenciát szervez 2013. december
M E G H Í V Ó. V. Kari Tudományos Konferencia
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar M E G H Í V Ó V. Kari Tudományos Konferencia 2015. október 21. Sopron A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Tudományos Konferenciát szervez Időpontja:
Fás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
A magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
Munkatársak. Dékán PROF. DR. LAKATOS FERENC. Dékánhelyettesek
Munkatársak Dékán PROF. DR. LAKATOS FERENC Dékánhelyettesek PROF. DR. SZALAY LÁSZLÓ oktatási dékánhelyettes PROF. DR. BIDLÓ ANDRÁS külügyi és kutatási dékánhelyettes Dékáni Hivatal DR. FACSKÓ FERENC hivatalvezető
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
Heil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával
Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya
AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.
Dr. Sándor Gyula Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens Születési hely, idő: Sopron, 1972. 03. 18. Családi állapot: nős, 2 gyermek Állampolgárság: magyar Iskolai végzettség: Erdészeti és Faipari Egyetem,
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
Gördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési
NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési tevékenysége Lakatos Ferenc Intézményi háttér: 9 intézet EMKI EMEVI EVGVI GEVI NTI KI KFI MI VGGI Személyi háttér: Pénzügyi háttér kutatási bevételek: 1000000
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez
Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez 20 éves a Térinformatika Tanszék Emlékülés 2014.12.15. Czimber Kornél, czimber.kornel@emk.nyme.hu NYME, EMK,
Doktori fokozatot szereztek
Doktori fokozatot szereztek A tézisek és a disszertációk letölthetők a Soproni Egyetem Doktori Repozitóriumából. 2017 Ónodi Gábor Témavezető: Winkler Dániel Disszertáció címe: Magyarországi harkályfajok
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
OKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
Erdőmérnöki Kar. Tudományos Konferencia
Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia 2007. december 11. Sopron a szekcióülések előadásainak és posztereinek kivonata Szerkesztette: Dr. Lakatos Ferenc és Varga Dénes MTA Veszprémi Területi Bizottsága
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
OKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.
Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
for a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
A NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
2019 PhD. fokozat, SoE Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola
Dr. Tari Tamás Dr. Tari Tamás tudományos segédmunkatárs Születési hely, idő: Pásztó, 1982. nov. 22. Családi állapot: házas, két gyermek édesapja Tanulmányok: 1995-2001 Váci Mihály Gimnázium, gimnáziumi
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
Éves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
Az előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás
-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban
A 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet alapján 15. ERDÉSZETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK DÍJTÉTELEI 15.1. Helyszínelést nem igénylő eljárások 15.1.1. Alapdíj -Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a
BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás