feladatmegoldok rovata

Átírás

1 feladatmegoldok ovata Kémia K Egy nátium-kloid oldat töménységének megállapításáa abból 6,5g tömegű mintához addig csepegtettek ezüst-nitát oldatot, míg megszűnt a csapadékkiválás. A csapadékot szűték, száították, majd megméték a tömegét: m = 0,478g. Mekkoa volt a nátium-kloid oldat tömegszázalékos töménysége? K Egy ismeetlen összetételű fehé, szilád sóelegyben minőségi elemzéseko csak Na +, Ca + és Cl - ionokat találtak. Mennyiségi elemzése 5,7g mintát métek ki egy 00cm 3 téfogatú méőlombikba, és jelig desztillált vízzel töltötték fel. Az oldat homogénizálása után 0cm 3 téfogatú oldatokat métek ki, amelyekbe egyenként 5%-os oxálsav oldatot csepegtettek, amíg megszűnt a csapadékképződés. A csapadékot lemét tömegű szűőtégelyben szűték és 05 o C-on való víztelenítése után (súlyállandóságig való száítás) visszaméve a tégelyt, a csapadéka 0,3g tömeget kaptak. Az adatok alapján állapítsátok meg a szilád sókeveék minőségi és mennyiségi összetételét (tömeg %-ban és mólaányban)! K Szennyezett kalcium-kabid tisztasági fokának meghatáozásáa g tömegű mintát vízzel kezeltek. A felszabaduló gáz téfogatát méték és nomál állapota átszámolva 94cm 3 nagyságot kaptak. Tudva, hogy a kabid szennyező anyagai vízzel nem eagálnak, hatáozzátok meg a tisztasági fokát az elemzett kabidnak! K Egy élettani kísélethez a laboatóiumban szükség van L M-os etilalkohol oldata. A aktában csak 96,8 tömeg%-os oldat található, amelynek sűűsége 0,803g/cm 3. Hogyan készíthető el az oldat? K Az A szeves vegyület elemi analíziseko megállapították, hogy az szenet, hidogént és bómot tatalmaz. Mennyiségi meghatáozás eedményeként az alkotó elemek tömegaányáa a következőt kapták: m C : m H : m B = 9 : : 0. A moláos tömeg-meghatáozás 36g/mol-t eedményezett. Vizsgálva az anyag kémiai aktivitását, megállapították, hogy vas katalizáto jelenlétében bómmal csak egyfajta szeves temék keletkezik belőle. Állapítsátok meg az A anyag szekezeti képletét! Fizika F. 47. Vízszintes felületen elhelyezett, m = kg elég hosszú deszkalap egyik végén m = kg tömegű test található. A felület és a deszkalap közötti súlódás elhanyagolható, míg a test és a deszka között a súlódási együttható étéke 0,. Az m tömegű testet meglökjük, kezdősebessége v0 m s. Hatáozzuk meg, mekkoa utat tesz meg a test a deszkán /4

2 F. 47. Vékonylencse mögé meőlegesen az optikai főtengelye síktüköt helyezünk. Igazoljuk, hogy az optikai tengelye meőleges tágyól az így kialakított endsze akko ad a tággyal megegyező nagyságú és vele azonos síkban elhelyezkedő képet, ha a tágy a lencse tágytéi gyújtósíkjában van. Milyen gyakolati haszna van a endszenek? F U alakú csőbe T hőmésékleten folyadékot öntünk. A cső egyik ágát a benne található folyadékkal együtt T hőméséklete melegítjük. A folyadék magassága ebben az ágban h, míg a másikban h. Hatáozzuk meg a folyadék téfogati hőkitágulási együtthatóját. F A mellékelt ábán a hidogénatom egymástól a=5.0-9 cm-e található potonja és elektonja látható egy adott pillanatban. Hatáozzuk meg az elektomos téeősség nagyságát a B és C pontokban. F Ismeve, hogy a éz kilépési munkája L = 4,47 ev, hatáozzuk meg, mekkoa legnagyobb potenciála töltődhet fel egy ézgömb, ha 0 7 m hullámhosszúságú fénnyel világítjuk meg. Kémia FIRKA 00-0/3. Megoldott feladatok K A = Z+n n = 3-6 = 6 neuton van egy kén atomban, mol kénatomban neuton van. m S = 0,6g, S = m/m = 0,6/3 = 50-3 mol ebben 4,80 neuton van K m HO = g, M HO = 8g/mol HO = /8 mol = 0,056mol Z H =, A H =, n = 0, Z O = 8, A O = 6, n = 8 0,056mol H O-ben 0, =,690 3 neuton, 0, = 3,360 3 poton és ugyanannyi elekton van m CO = g CO = /44 =,70 - mol Z C = 6, A C =, Z O = 8, A O = 6 neutonok száma =,70 - (6+8) 0 3 = 4,990. Mivel mind a kétféle atom esetében A = Z, ezét a potonok száma egyenlő a neutonok számával és az elektonok száma is ugyanannyi. m HCl = g M HCl = 36,0g/mol (abban az esetben, ha a 7 Cl atomot A = 35-ös tömegszámú izotópnak tekintjük) HCl = /36 =,780 - mol neutonok száma =, = 3,00 0 3, potonok és elektonok száma =,780 - (+7) 60 3 = 3,000 3 Mivel a temészetben található kló a 35 és 37-es tömegszámú izotópok 3: aányú keveéke, a neutonok számának számításánál ezt is figyelembe kell venni: az izotópkeveék moláos tömege 35,5, ezét HCl = /36,5 =,740 - mol neutonok száma =,740 - (0, ,50) 60 3 = 3, /4 67

3 K Az alumínium és kló eakciója a következő egyenlet tömegaányai szeint töténik: Al + 3Cl = AlCl 3 A feladat adatai szeint Cl = mol, Al = 9/7 = /3mol A eakcióegyenlet ételmében mol kló eakciójához /3mol alumíniuma volna szükség, de ennél kevesebb van, tehát a keletkező /3mol alumínium-kloid mellett nem eagált kló is maad (/mol), ezét a temékelegy összetétele: (/3 + /)mol keveék... /3mol AlCl 3 00mol... x = 40mol, tehát a keveékben 40mol% AlCl 3 és 60mol%Cl m keveék = 80g M Cl = 7g/mol 80g keveék...7/ g Cl 00g keveék...x = 44,4g A keveék 44,4 tömeg% klót és 55,6 tömeg% alumínium-kloidot tatalmaz. K M O A gázok moláos téfogatát (V M ) nomál köülmények között = m/v = VM ismejük:,4l/mol, a feladatban jelölt köülményeke ki kell számítanunk alkalmazva az általános gáztövényt: Vp/T = V o p o /T o V =,483/73,5 =5,48L o 0 = 3/5,48 =,067g/L. Magasabb hőmésékleten állandó nyomás mellett a gáz téfogata nő, ezét a sűűsége csökkenni fog. o 90 = 3/(363,4/,573)=,6g/L K. 66. Foásko a folyadékfázis molekuláinak egymástól el kell szakadniuk, s ki kell emelkedniük a gázfázisba. Ehhez le kell győzniük a szomszédos molekulák vonzását és saját súlyukat... C C B.. C C Ȯ. H Etil-bomid Etil-alkohol A két anyag moláos tömegének ismeetében (M et-b =09g/mol, M et-oh = 46g/mol) az etil-bomidnak kéne jóval nagyobb legyen a foáspontja. A két molekula az atomok elektonegativitása különbözősége következtében dipólusként viselkedik, ezét köztük dipólus-dipólus kölcsönhatás létezik, a kétféle molekula esetén ez nem különbözhetne nagymétékben. A foáspontokban mutatkozó nagy különbség aa utal, hogy az alkohol molekulák közötti kölcsönhatás sokkal eősebb, mint a bómot tatalmazó molekulák között. Ennek oka az, hogy a nemkötő elktonpáokkal endelkező oxigénhez kapcsolódó hidogénatom megnövekedett elektonéhségét a szomszédos molekulák oxigénatomjai kielégítik, az úgynevezett hidogén-kötés (égebbi nevén hidogén-híd kötés) fomájában, amely nagyságendileg nagyobb kölcsönhatás, mint a dipólus-dipólus vonzás. Az etil-bomidban nincs olyan hidogénatom, amely sokkal elektonegatívabb atomhoz kötődik, ezét molekulái között nem alakulhat ki hidogén-kötés /4

4 K. 66. H H H 3 C C COOH H 3 C C COOH NH OH C 3 H 7 O N M = 89g/mol C 3 H 6 O 3 M = 90g/mol. Helyes állítás: c.), mivel m/89 m/90 Fizika FIRKA /6 F. 44. A vízszintes hajításko a sebességek vízszintes (Ox) iányú összetevője nem y y y y változik meg. Így íhatjuk: tg és tg, amiko. x x v y v Ebből következik: tg ctg, így, ahonnan. De y y v y v y gt, ezét g t vv, és v v d v v t,4 m. g y t. Ezt felhasználva kapjuk: g F.45. A gázkeveék által felvett hő: Q C C T T p p m m T 5 7 Q 6 C p C p T RT RT T De pv RT, ezét Q 3pV 300J, így., ahol F. 46. A vezetékben folyó áam eősségét a kondenzáto végső és kezdeti töltései különbségének és a meítési időnek a hányadosa hatáozza meg. Ezét: a U a U 0 0 Q Qk d d au I v 0 v t a d v F. 47. Legyen a a levegőéteg vastagsága a nem tökéletes éintkezés miatt, e pedig a lencse domboú felülete és a síkpáhuzamos üveglemez között kialakult levegőéteg változó vastagsága (ába). Az ába jelöléseit felhasználva íhatjuk: R R e a Elhanyagolva a e a kicsiny mennyiséget, kapjuk: e a. Ugyanakko m- R ed endű intefeenciacsík esetén a e optikai útkülönbség étéke e m a kell legyen. Az utóbbi két összefüggésből e-t kiküszöbölve, kapjuk: m. R 00-0/4 69

5 Az ötödik sötét gyűűe m 5 k, míg a tizedike m 0 k 5, így kapjuk: a 5 a k és 0 k 5 R R Kivonva a másodikból az elsőt meghatáozhatjuk R étékét: R, 6m F. 48. Az ionizációs enegiát a következő egyenlőségi so hatáozza meg: W i E E E 6 híado E h h hc hc 3, ev A C-vitaminnal folyó kutatások még mindig időszeűek A vitaminoknak elnevezett anyagok megismeését, előállítását, felhasználását az embei szevezetben az egyoldalú táplálkozás okozta hiányuk kiváltotta betegségek tették szükségessé. A legégebben észlelt, s az ókoi gyógyítók gyakolatában megismet tény a C- vitamin hiány volt, ami fogínysovadással, vézésekkel jáó skobutot okozott. Má a XVI. század hajósai ájöttek, hogy a betegséget zöldségfőzetek fogyasztásával lehet enyhíteni. A XVIII. század végén má citomlé fogyasztását javallták a betegség megelőzésée. Az embei szevezet képtelen az aszkobinsav előállításáa, így azt táplálékkal kell bevinnünk szevezetünkbe. Amennyiben ez nem töténik meg, hiánytünetként vézékenység, ínysovadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fetőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg. Kanadai kutatók a vémégezés (szepszis, ami világszete a halálozások tizedik leggyakoibb oka, a legkülönbözőbb baktéiumok okozhatják a test legkülönbözőbb észeinek fetőzésével) elleni védekezés lehetőségét kutatva megállapították, hogy a veszélyes támadás miatt a szevezet védekező endszee maximálisan mozgósítja minden sejtjét. Az immunsejteknek az ilyenko észlelhető túlműködése miatt a hajszáleekben nem kívánatos folyamat is elkezdődik, paányi véalvadékok keletkeznek, melyek a létfontosságú szevekben akadályozzák a véáamlást. A hajszáleek elzáódása a szevek működését ontja, mivel a működésükhöz szükséges tápanyagokat nem kapják meg, illetve nincs ami elszállítaná a fölösleges anyagcseetemékeket. Ezt különösen a kicsi gyeekek, az idős felnőttek és azok bíják nehezen, akiknek az immunendszee sem működik tökéletesen. Ezét töténik meg, hogy még a legjobbnak tatott kezelés ellenée is a szeptikus folyamat következtében a betegek nagy észe meghal. A kanadai kutatók állatokon fetőző injekció útján vémégezést idéztek elő és a hajszáleeket vizsgálták intavitális mikoszkópia segítségével, amivel követni tudták az élő szevezetben a hajszáleek el /4