EMLÉKEZTETŐ. Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Előzetes Monitoring Bizottság üléséről

Átírás

1 Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság EMLÉKEZTETŐ Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Előzetes Monitoring Bizottság üléséről HELYSZÍN: IDŐPONT: LEVEZETŐ ELNÖK: RÉSZTVEVŐK: Adina Apartman Hotel Budapest Canberra terme július óra Baja Ferenc a csatolt részvételi lista alapján Az z ülés nyitása Bálint Ákos, az NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának igazgatója köszöntötte a hívottakat. Ezt követően jelezte, hogy a Monitoring Bizottság (MB) előzetes jelleggel működik, amíg az Európai Bizottság jóvá nem hagyja a két operatív programot (OP). A napirend előtt az irányító hatóság vezetője tájékoztatta az MB-t arról, hogy az Európai Bizottság az EKOP-ot várhatóan augusztus elején, míg az ÁROP-ot szeptember elején fogja jóváhagyni. Jelezte, hogy az MB alakuló ülését a jóváhagyást követően, várhatóan novemberben tartja egy vidéki helyszínen. Az MB ülése határozatképes volt, mert a 30 tagból 25-en voltak jelen. Az ülés napirendjének elfogadása Az ülés javasolt napirendjét az MB egyhangúlag elfogadta. 3/2007 (VII. 10.) ÁROP-EKOP Előzetes MB határozat: a napirend elfogadása Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Előzetes Monitoring Bizottság július 10-i ülésének a napirendje: a) ÁROP akciótervének tárgyalása b) EKOP akciótervének tárgyalása c) ÁROP és EKOP projektek kiválasztási kritériumainak jóváhagyása 1. napirendi pont: ÁROP akciótervének tárgyalása Az IH vezetője az akciótervek előkészítésével kapcsolatban elmondta, hogy az akciótervbe a Stratégiai Koordinációs Bizottság iránymutatásai alapján az érintett miniszterek és regionális fejlesztési tanácsok tehettek projektjavaslatot, melyet az IH és a közreműködő szervezet szakértői előértékeltek. Az előértékelés eredményei alapján zsűri döntött az akciótervbe kerülő projektekről. Július 9-én ülésezett a Stratégiai Koordinációs Bizottság, ami vitatta az akcióterveket, s további 3 új projekt támogathatósága mellett döntött. Az ennek felelően módosult akciótervet az MB tagjai papíron kiosztva kapták. Elmondta, hogy az akciótervek 2 évre szólnak, de évente felülvizsgálatra kerülnek Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: /4013 Fax: Honlap:

2 A GKM képviselője érdeklődött, hogy a deregulációs projekt kitér-e a vállalkozásokat érintő jogszabályokra. Az IH válaszában elmondta, hogy alapvetően igen, de a dereguláció fő célja általában az ügyfeleket érintő jogszabályok felülvizsgálata. A Magyar Közigazgatási Kar (MKK) elnöke felvetette, hogy az EU és az OECD már nem a dereguláció kérdésével, hanem a szabályozási reform valósításával foglalkozik. Ezt kellene Magyarországnak is tennie. Válaszában az IH vezetője elmondta, hogy tárgyalást folytatunk egy minőségi jogalkotási projektről, ami 2008-ban indulhatna, s ez fogja biztosítani a szabályozási reform egyfajta valósulását. Az IRM képviselője hozzáfűzte, hogy szoros kapcsolatban áll egymással a deregulációs és a tervezett minőségi jogalkotási projekt. Az MB elnöke kérte, hogy csak azokról a projektekről beszéljünk, melyeket az akcióterv tervezete tartalmaz, mert új projektötleteket nem lehet kormány üléséig projektté alakítani. Az Európai Bizottság (Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vagy röviden Foglalkoztatási Főigazgatóság) képviselője kérte, hogy a konstrukciók leírása pontosan utaljon arra, hogy az adott projekt az OP melyik beavatkozásához kötődik (például hivatkozással a beavatkozás szám és betűjelére). Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az operatív program kizárólag olyan konstrukciókat finanszírozhat, amelyek világosan kapcsolódnak az op prioritásaihoz. Egyúttal jelezte, hogy például az 1. prioritási tengelyben a 2010-es kifizetési összegnek 6-szor magasabbnak kell majd lennie az azt előző évek összes kifizetésénél, annak érdekében, hogy ne vonják vissza a 2007-es kötelezettségvállalás fennmaradó részét az n+3 szabály miatt. Ez arra utal, hogy a kifizetéseket jelentősen fel kell majd pörgetni az akciótervben lefektetett ütemhez képest. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy a feleltetést pontosítjuk, továbbá az abszorpcióra az IH kiemelten figyel. A mostani akcióterv csak a ban induló projektek kifizetéseit tartalmazza. A környezetvédelmi szervezetek képviselője kérdezte, hogy a környezetvédelmi szempontok milyen formában jelennek a projektek végrehajtásánál. Egyúttal kérte, hogy a partnereket jobban be kellene vonni a folyamatban. Az IH vezetője válaszában utalt rá, hogy az általános környezetvédelmi szempontok kerülnek érvényesítésre. Partnerséggel kapcsolatban pedig nyitott volt. A Társadalmi Egyenlősége Tanács (NFTET) képviselője kérdezte, hogy a bírák képzésében miként kezelik a családon belüli erőszak problémáját, továbbá érdeklődött, hogy a köztisztviselők képzésében miként fog jelenni a nemek közötti esélyegyenlőség. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy ezeket a szempontokat érvényesíti az IH a projektek során, a projekthez kapcsolódó részleteket a támogatási szerződés kötéséig tisztázza az IH. A Váti Kht. képviselője elmondta, hogy mivel 3 új projekt került az akciótervekbe, ennek felelően a Ksz finanszírozása is növekedjen. Az IH vezetője a válaszában utalt rá, hogy a KSz-szal a szerződéskötés folyamatban van, ami teljesítményarányos finanszírozáson alapul. Az IRM képviselője érdeklődött, hogy a deregulációs projektnek miért a MeH a kedvezményezettje, továbbá kérdezte, hogy az előkészítési pályázaton elnyerhető támogatás összege miért olyan tág határok között mozog. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy a MeH a jogi személy és ő nyújtott be projektjavaslatot. Egyúttal elmondta, hogy az előkészítésre most az IH által ismert projektötletek tervezett költségvetéséhez igazodnak a támogatási keretek. A DDRFT képviselője érdeklődött, hogy a küldött, de az akciótervben nem szereplő projektjavaslatoknak mi lesz a sorsa és ezek miként kerülhetnek a évi felülvizsgálat során az akciótervbe. Az IH válaszában elmondta, hogy e projekttervek felelő előkészítését fogják szolgálni az előkészítési pályázatok. Az átdolgozásra javasolt kiemelt projekt javaslatok hasonló értékelésen fognak átesni, mint az a mostani akciótervnél tapasztalható volt. Az NFTET képviselője javasolta, hogy az előkészítési projekteknél hangsúlyosabban jelenjenek az esélyegyenlőségi szempontok. Az IH válaszában elfogadta a felvetést. Egyúttal utalt rá, hogy a kiválasztási szempontoknál ez kizáró tényező lenne. 2

3 A KDRFT képviselője érdeklődött, hogy mi az előkészítési pályázat indokoltsága. Az IH jelezte, hogy a ben indítandó projektek felelő előkészítése. Az IVSZ képviselője rákérdezett, hogy a műszaki jogszabályok egyszerűsítése, illetve az elektronikus közigazgatási keretrendszer projekteknél kik a projektben az érintett felek. Az IH válaszában jelezte, hogy az előbbi esetében a GKM és a Magyar Szabványügyi Testület, az utóbbinál pedig az EKK és más, az elektronikus közigazgatás fejlesztésében érintett partnerek. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője hangsúlyozta, hogy a közigazgatási OP-knak keresleti oldalról kellene erősíteniük a kis és közepes vállalkozások innovációját, továbbá javasolta, hogy az IH nagyobb mértékben támaszkodjon külső, köztük nemzetközi tanácsadókra is. A vita lezárásaként az MB elnöke a partnerek együttműködését kérte az akcióterv végrehajtása, majd a sorra kerülő felülvizsgálata során. Jelezte, hogy az ÁROP esetében nem kerül lekötésre a rendelkezésre álló forrás, mert ennél fontosabb, hogy csak felelően előkészített projektek induljanak. Az IH képviselője röviden összefoglalta az akciótervhez érkezett partneri véleményeket és azok kezelését. Az ÁROP akciótervét az MB tudomásul vette, a partnerségi beszámolót pedig elfogadta. 2. napirendi pont: EKOP akciótervének tárgyalása Az IH vezetője az 1. napirendi pontban bemutatott ÁROP akciótervhez hasonlóan beszámolt az EKOP akciótervéről is. Elmondta, hogy egy új elemmel, a Biztonságos elektronikus összeköttetés kiépítése elnevezésű kiemelt projekttel bővült az akcióterv. A projektgazda a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a projekt célja egy biztonságos informatikai hálózat kiépítése. Az akcióterv előkészítése során több projektjavaslat nem került befogadásra, mert azok nem voltak kellő mértékben előkészítve. A jövőben a felelő kidolgozottság érdekében előkészítési forrás elérhető lesz pályázat keretében. Az IVSZ képviselője felhívta a figyelmet, hogy az ülés elején kiosztott akcióterv két oldala hiányzik. Az IH elnézést kért az MB tagjaitól az adminisztratív hibáért. A DDRFT képviselője kérte, hogy az előkészítési pályázat kapjon nagyobb hangsúlyt. Egyúttal kérdezte, hogy a Központi Gazdálkodási Rendszer meddig fog leérni, mert gondok vannak a Magyar Államkincstár szolgáltatásaival. Az IH válaszában elmondta, hogy az önkormányzatok számára fontos ASP-központok előkészítésére is lehet majd pályázni. Több projektjavaslat is érkezett ebben a témában. Ezeket azonban az IH nem támogatta részint a nem felelő előkészítettség, részint pedig a kapcsolódó kormányzati koncepció és elvárás rendszer hiánya miatt. A Központi Gazdálkodási Rendszer a tervek szerint az Államkincstár helyi szervezetéig fog leérni. Az MKK képviselője jelezte, hogy az akciótervben szereplő két projekt kapcsán kifogásolta, hogy azok csak marginálisan érintik a közigazgatást; a biztonságos adatkapcsolat kialakítását szolgáló projektnek rákérdezett az értelmére; s hiányolta a kis és közepes vállalkozások egyablakos ügyintézését lehetővé tevő, továbbá a közigazgatás végrehajtási kapacitását (pl. állategészségügy) növelő fejlesztéseket. Az EKK képviselője jelezte, hogy az akciótervben szereplő projektek felelnek az elektronikus közigazgatás stratégiának. Az IRM képviselője kijelentette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján az EKOP-nak a közfeladat hatékony és eredményes ellátását és nem kizárólag a közigazgatást kell szolgálni. Az MB elnöke elmondta, hogy az EKOP a közigazgatás mellett felöleli az igazságszolgáltatást is, így nem lehet kizárólag a közigazgatásra összpontosítani. Jelezte, hogy több projekt a Kormány, illetve az Országgyűlés által hozott döntések végrehajtását biztosítják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konvergencia program végrehajtása mellett is elkötelezte magát a Kormány, így az abból fakadó feladatokat is teljesíteni kell, aminek felel az akcióterv tervezete. Jelezte, hogy arányosan kell fejleszteni az általános elektronikus közigazgatást és a végrehajtási kapacitást. Az ASP-központokkal kapcsolatban utalt rá, hogy országosan 3

4 egységes rendszer teremtése a cél, mert az szolgálja az ügyfelek felelő kiszolgálását, továbbá a költséghatékony működést. Ehhez pedig fel kell mérni a döntési lehetőségeket, kell találni a racionális üzemméretet, s csak ezt követheti a fizikai fejlesztés és az érintett partnerek bevonása. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője kiemelte, hogy az elszámolható költségek terén a projektmenedzsmentre fordítható 10%-os maximális kifizetési lehetőséget magasnak tartja. E mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételt generáló projektek esetében külön számítási módszert kell alkalmazni a támogatási összeg kiszámítására. Az IH vezetője válaszában kifejtette, hogy a 10%-os plafon projektenként változni fog. Ugyanakkor utalt rá, hogy a közigazgatás nincs teljes mértékben felkészülve a projektek menedzselésére, ezért a sikeres végrehajtáshoz szükség lesz az átlagosnál magasabb százalékos arány határozására. A bevételt termelő projektek átvilágítása fog történni, arra az IH külön figyelni fog. A NYDRFT képviselője kiemelte, hogy az ASP-központok kiépítésénél a regionális szint lenne az optimális, de látni kell, hogy a felelő hivatali háttér, ügyintézési tapasztalat és kapacitás a nagyvárosokban áll rendelkezésre. Az SzMM képviselője a 1083/2006 (EK) tanácsi rendelet 16. cikkelyére utalva kérte, hogy az akciótervben a fogyatékosság az indikátorok szintjén is jelenjen. Az IH képviselője röviden összefoglalta az akciótervhez érkezett partneri véleményeket és azok kezelését. Az EKOP akciótervét az MB tudomásul vette, a partnerségi beszámolót pedig elfogadta. 3. napirendi pont: ÁROP és EKOP projektek kiválasztási kritériumainak jóváhagyása Az IH vezetője röviden bemutatta az előterjesztést és jelezte, hogy a pályázati és kiemelt projektekre a kiválasztási kritériumok eltérnek. Az első esetben a kritériumokhoz pontokat rendelnek, míg az utóbbi esetben azok a projektek támogathatók, melyek értékelésénél a felsorolt értékelési szempontok mindegyikére igen válasz adható, ennél fogva egyetlen kritérium nem teljesülése automatikus kizárást eredményez. Az IVSZ képviselője javasolta, hogy az MB úgy fogadja el a kiválasztási kritériumokat, miszerint a pályázati projektek esetében a horizontális szempontokra ne csak 1, hanem 5 pont legyen adható, továbbá a jogosultsági kritérium ne kapjon pontot. Egyúttal kérte a pontozásra vonatkozó részletes útmutató bemutatását. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője kiemelte, hogy a horizontális szempontok 1 pontra történő súlyozása nem felel e szempontok jelentőségének. Javasolta, hogy olyan súlyt kapjanak, mely a várható hatásuknak felel, mert ezáltal biztosítható, hogy e szempontokat komolyan figyelembe is vegyék. Egyúttal jelezte, hogy a fenntarthatósági alapelv nem szűkül le a környezeti vetületre, hanem tágabb értelemben kell felfogni, így kiterjed a gazdasági és társadalmi vetületre is. Az IH válaszában elmondta, hogy a javasolt kritériumrendszer kizárási kritériumként kezeli a horizontális szempontoknak való nem felelést, így az adható 1 pont a gyakorlatban 100-nak minősül. Egyúttal kérte az IVSZ képviselőjétől annak a kifejtését, hogy ha 5 pontot kaphatnak a horizontális szempontok, akkor a hiányzó 4 pontot honnan lehetne elvonni. Mind a környezetvédelmi szervezetek, mind pedig az NFTET képviselője javasolta, hogy a horizontális szempontok ne csak a projektgazda szervezetére, hanem tartalmilag is értendők legyenek a projektekre. Az IH elfogadhatónak találta a felvetést, de jelezte, hogy ez komoly végrehajthatósági és értékelési problémákat okozhat. Az MB elnöke a vitát és több sikertelen szavazást azzal zárt le, hogy az MB kéri a pontozásra vonatkozó részletes útmutató ismerését, továbbá az IH-nak el kell készítenie a pályázati projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumok vitában 4

5 elhangzottak szerinti átdolgozását, amit az MB szeptember elején tartandó ülésén fog jóváhagyni. Az MB egyhangúlag elfogadta a kiemelt projektekre és a technikai segítségnyújtásra vonatkozó kiválasztási kritériumrendszert az alábbiak szerint: 4/2007 (VI. 10.) ÁROP-EKOP Előzetes MB határozat: az EKOP keretében valósítani szándékozott kiemelt projektek és az ÁROP és EKOP technikai segítségnyújtási projektek értékelési szempontjairól 1. Az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében kizárólag azok a kiemelt projektek támogathatók, melyek értékelésénél az alább felsorolt 17 értékelési szempont mindegyikére igen válasz adható: Jogszabályi feltétel Az operatív program társadalmigazdasági céljaihoz való hozzájárulás Egyértelmű, mérhető és elérhető célok Költséghatékonyság Fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség Megvalósíthatóság Értékelési szempontok 1. a projekt céljai illeszkednek a stratégiai környezetbe 2. a projekt céljai egyértelműek, mérhetőek 3. a projekt oldást kínál az azonosított problémára 4. a projektjavaslat pénzügyileg alapozott, a határozott finanszírozással valósítható, a tervezett költségek reálisak a tevékenységek valósításához 5. a tervezett projekt értékarányos 6. a projektjavaslat pénzügyi szempontból fenntartható 7. a projektjavaslat szervezeti szempontból fenntartható 8. a projektgazda felel az útmutató környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak 9. a projektgazda felel az útmutató esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos elvárásainak 10. a projektjavaslat társadalmilag fenntartható 11. reálisan valósítható a projekt a javaslatban jelzett ütemterv és az egyes tevékenységek egymásra épülése alapján 12. a projekt valósulásának időtartama felel az útmutató feltételeinek 13. a projektgazdánál felelő személyi és egyéb nem pénzügyi erőforrás áll rendelkezésre a projekt végrehajtásához 14. az esetleg párhuzamosan futó fejlesztési projektek kezelése oldott, kockázatot a valósításra 15. a projekt kockázatai olyan mértékben kezelésre kerülnek, hogy azok nem hátráltatják a projekt sikeres lebonyolítását 16. a projekt műszakilag valósítható és szükség szerint illeszkedik a központi műszaki architektúrához 5

6 17. minden, a projektben érintett intézmény az indokolt mértékben bevonásra került 2. Az 1. pontban említett értékelési szempontokat az összes kiemelt projektként valósítani szándékozott támogatási konstrukcióra alkalmazni kell. 3. Az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program technikai segítségnyújtási prioritási tengelyeiből kizárólag az a projekt támogatható, ami az összes alábbi szempont tekintetében igen választ kap: Értékelési szempont Illeszkedik-e a projekt az ÁROP/EKOP technikai segítségnyújtási céljaihoz? Van-e hozzáadott értéke a projektnek? Rendelkezik-e mérhető outputokkal és eredményekkel a projekt? Biztosított-e a költség-hatékony valósulás? Az egyeztetést igénylő kapcsolódási kérdések lezárásra kerültek? Igazolható-e a környezeti fenntarthatóság érvényesülése? Igazolható-e az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése? Biztosított-e a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága? Megfelelő-e a projekt kapcsolódása más, hasonló célú projektekhez? Kiaknázza-e a projekt a partnerek bevonásának előnyeit? Elszámolhatóak-e a nevesített költségek? Az ülés végén az Elnök jelezte, hogy az MB soron következő ülését várhatóan szeptember elején tartja. Az ülésen fogalmazott intézkedési pontok Javaslattevő Javaslat Felelős Határidő 1. MB Az MB soron következő ülése tárgyalja az ÁROP és EKOP pályázatos projektjei értékelési szempontjait és a pontozási útmutatót NFÜ szeptember eleje Az ÁROP és EKOP Előzetes MB július 10-i ülésének részvételi listája Delegáló szerv Delegált Jelenlét Helyettes Jelenlét személy Kormányzati oldal MB Elnök (FIT) Baja Ferenc Közigazgatási Reform Dr. Bálint Ákos Programok IH Egészségügyi Minisztérium Major Zoltán Psotta Tibor Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kajzinger Ervin 6

7 Delegáló szerv Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium MeH, Államreform Bizottság Titkársága MeH Elektronikuskormányzatközpontot MeH, Kormányzati személyügyért Felelős Államtitkárság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Delegált személy Jelenlét Helyettes Jelenlét dr. Sántha György Dongó Ágnes Ibolya Bódi Gábor Baka Magdolna Szendrényi Péter dr. Adorján Richárd dr. Ulicska László Csanádi Ágnes Nem kormányzati oldal Molnár Szilárd Dél-Alföldi RFT Márfai Péter Dél-Dunántúli RFT Metzing József Észak-Alföldi RFT Seszták Oszkár Észak-Magyarországi RFT Becsó Zsolt Informatikai Vállalkozások Csáki Zoltán Szövetsége Közép-Dunántúli RFT Debreczenyi János Közép-Magyarországi RFT Wittinghoff Tamás Magyar Közigazgatási Kar Dr. Verebélyi Imre Magyar Közigazgatási Kar Dr. Verebélyi Imre MTA Regionális Kutatások Dr. Csefkó Ferenc Központja Nők és Férfiak Társadalmi Borbíró Fanni Egyenlősége Tanács Nyugat-Dunántúli RFT Eredics Imre Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal Fehér József Balogh István Könczölné Utasi Valéria Nagy András Lovásy László Czaun János 7

8 Delegáló szerv Országos Fogyatékosügyi Tanács A Környezet és Temészetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Talákozója Delegált személy Dr. Kósa Ádám Dönsz Teodóra Jelenlét Helyettes Jelenlét Roma Integrációs Tanács Dógi János Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége European Commission" "Regional Policy DG European Commission" Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Zongor Gábor Farkas György Miklós Imre Tanácsadói minőségben résztvevő állandó tagok "Empolyment,Social Affairs, and Equal opportunities DG Thomas Bender Tóth Gábor Carmen Gonzales Kálóczy Béla Megjelent Jolanta Swiatkowska Megjelent Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Pénzügyminisztérium, Ellenőrzésirendszer-fejlesztési főosztály Pénzügyminisztérium, Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) Szvetina Szonja Dr. Weidlich Edit dr. Selmeczi- Kovács Zsolt Bécsy Etelka Dr. Balogh Emese Tanácsadói minőségben résztvevő hívottak 8