Jegyzőkönyv órakor érkezik

Átírás

1 Jegyzőkönyv Készült: április 25-án a Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtár termében helyiségében tartott testületi ülésről. Jelen vannak: Szőllős Sándor polgármester Dr. Tarcali Gábor Dr. Lőrinczy Tamás Bak Attila Gábor Gorzsás Attila Nagy Mihályné Záhonyi László Szaniszló Tamás Gonda Lajosné alpolgármester órakor érkezik képviselők jegyző jegyzőkönyvvezető Szőllős Sándor polgármester úr köszönti a testületi ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a testület határozatképes. A napirendi pontokat a képviselők 6 igen szavazattal a következők szerint elfogadtak: Napirendi pontok: 1. Előterjesztés a Közbeszerzési Szabályzat módosításával kapcsolatban Előadó: Szőllős Sándor polgármester 2. Előterjesztés a Napsugár Óvoda óvodavezetői pályázatának kiírására Előadó: Szőllős Sándor polgármester 3. Előterjesztés Víziközmű Szolgáltató Társulás megállapodás módosításával kapcsolatban (amint az anyag megérkezik, továbbítjuk) Előadó: Szőllős Sándor polgármester 4. Előterjesztés Hajdúvidéki és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalakításáról(amint az anyag megérkezik, továbbítjuk) Előadó: Szőllős Sándor polgármester 5. A Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének évi költségvetés módosításáról Előadó: Harmati Józsefné gazdaságvezető 6. Előterjesztés a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének évi költségvetés végrehajtásáról Előadó: Harmati Józsefné gazdaságvezető 1

2 7. Előterjesztés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2012.évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról Előadó: Szőllős Sándor polgármester 8. Különfélék 1. Napirendi pont: Előterjesztés a Közbeszerzési Szabályzat módosításával kapcsolatban Szőllős Sándor polgármester úr átadja a szót Szaniszló Tamás jegyző úrnak. Szaniszló Tamás jegyző úr elmondja, hogy január 01-től jelentősen változott a Közbeszerzési Törvény, e miatt az első közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt szükséges módosítani a Bocskaikert Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát. A kerékpár úr pályázat közbeszerzése a jövő hónapban esedékes. A helyi szabályzatunkat hozzá kell igazítani a törvényhez. Szőllős Sándor polgármester úr megkérdezi, hogy a napirendi ponttal kapcsolatban van-e valakinek kérdése? A Képviselő-testület 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta: A Képviselő-testület Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 37/2012. (IV. 25.) KT. sz. határozata a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot elfogadja Bocskaikert Község Önkormányzata KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT BOCSKAIKERT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 BOCSKAIKERT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA A Bocskaikert Község Önkormányzata a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 22. -ában meghatározott kötelezettségének eleget téve a közbeszerzési eljárások rendjéről az alábbi szabályzatot alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A szabályzat hatálya a Bocskaikert Község Önkormányzata (továbbiakban: Ajánlatkérő) Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, építési koncesszióira és szolgáltatási koncesszióira (együttesen: beszerzéseire) terjed ki. Ezeken felül a szabályzat hatálya szintén kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, melyekre az Ajánlatkérő a közbeszerzés szabályait önkéntesen alkalmazza. 2. Az Ajánlatkérő közbeszerzési tevékenységének irányításáért a Polgármester a felelős. Irányítja az Ajánlatkérő beszerzéseit, felügyeli a közbeszerzési folyamatokat, meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét, valamint ellátja az egyéb hozzá rendelt feladatokat. 3. Az Ajánlatkérő által előkészített és lefolytatott közbeszerzési eljárásban: 3.1 Az eljárás résztvevői: döntéshozó: Képviselő Testület és a Polgármester Közbeszerzési eljárás előkészítője és lefolytatója: a Bírálóbizottság, a Szakmai felelős közreműködésével, illetve megbízás esetén a Közreműködő. A Kbt. 22. (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. Bírálóbizottság: az Ajánlatkérő minden eljárás esetén szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [ ] megadását követő (3)-(4) bekezdése szerinti 3

4 elbírálására minimum három tagú bírálóbizottságot hoz létre, mely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az Ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy részére. A bíráló bizottság állandó tagja a Jegyző, a Pénzügyi Csoport Vezetője továbbá a Szakmai Társosztály Vezetője. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Minden tag egy szavazattal rendelkezik, az eljárásról szóló döntést nyílt szavazással kell meghozni. Döntést a tagok egyhangú szavazata alapján lehet hozni. A Képviselő Testület az Ajánlatkérő társaság tagjainak javaslata alapján - dönt a bizottsági tagok személyéről, figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjainak megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. A bírálóbizottság feladatát képezi továbbá a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó egyes eljárási cselekmények lefolytatása is, amennyiben Közreműködő nem kerül bevonásra. A tagoknak a felkérés elfogadása esetén a 3. sz. mellékletnek megfelelő nyilatkozattal kell biztosítani az összeférhetetlenséget. Szakmai felelős: az Ajánlatkérő azon munkatársa, akinek a szakmai kompetenciájába tartozik az adott beszerzés, az illetékes osztály vezetője. Közreműködő: a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában egyes jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, adott esetben, jogszabály vagy Ajánlatkérő döntése alapján, szükség szerint bevont más külső személy vagy szervezet, így elsősorban a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, közbeszerzési bonyolító, szakértő. A megbízás tartalma alapján a Közreműködő tagja lehet a Bírálóbizottságnak, valamint elláthatja az eljáráshoz kapcsolódó teljes körű előkészítői és lebonyolítói feladatokat, továbbá kijelölhető Szakmai felelősként is Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. (Kbt pont) Az előkészítő feladatokat a Bírálóbizottság a közbeszerzés tárgya szerint érintett Szakmai felelős közreműködésével, vagy megbízás esetén a Közreműködő látja el A közbeszerzési eljárást - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén az Ajánlatkérő akkor indíthatja meg, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezete rendelkezésre áll, vagy amennyiben a szerződés teljesítése több évet érint, rendelkezik a következő évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló ígérettel, döntéssel. Ilyen esetnek kell tekinteni azt is, ha pályázatot nyújtott be támogatás elnyerésére, azaz várhatóan a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. Ha az Ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, a Kbt. 40. (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban (az egyéb információk körében) a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre fel kell hívni Közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 4

5 3.5. Közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió (csak nemzeti értékhatár esetében). a.) Árubeszerzés: Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az Ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. b.) Építési beruházás: Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az Ajánlatkérő részéről: A Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; Az Ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. c.) Építési koncesszió: Az olyan építési beruházás, amely alapján az Ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. d.) Szolgáltatás megrendelése: Az olyan - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az Ajánlatkérő részéről. e.) Szolgáltatási koncesszió: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az Ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli A közbeszerzési értékhatárokat a Közbeszerzési Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza Hivatalos közbeszerzési tanácsadó: jogszabály szerinti kötelező bevonás nincs. 5

6 3.8. Határidők számítása: A közbeszerzési eljárások során figyelembe kell venni, hogy a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban, vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik. (Kbt. 37. ) A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Éves statisztikai összegezés 1. Az Ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártáig kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. Ha az Ajánlatkérő a fent meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (Kbt (1) bekezdés a) pont). Az éves statisztikai összegezés elkészítéséről és annak megküldéséről a Közbeszerzések Tanácsa részére, a Jegyző gondoskodik. A közbeszerzési terv 2. Az Ajánlatkérő a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A közbeszerzési tervet az Ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az Ajánlatkérőnek a honlapján közzé kell tenni. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az Ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az Ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az Ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az Ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. 3. A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás tárgyai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió) szerinti bontásban, az eljárás rendje szerint csoportosított (közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő, illetve 6

7 nemzeti értékhatár alatti) közbeszerzéseket. A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás várható típusát és lefolytatásának tervezett időpontját is. 4. A közbeszerzési terv elkészítéséért a Jegyző felel. 5. Az Ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az Ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni, melyről a Képviselő Testület gondoskodik. 6. A Jegyző köteles gondoskodni a közbeszerzési terv naprakész vezetéséről, az éves költségvetés keretszámai, a Kbt. előírásai, s a tervezett közbeszerzési eljárások összhangja szempontjából történő felülvizsgálatáról. 7. A közbeszerzési terv megőrzéséért, és az abba történő betekintés lehetővé tételéért a Jegyző felel. 8. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során az Ajánlatkérő köteles figyelembe venni különösen, de nem kizárólagosan a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit. Előzetes tájékoztató 9. Az Ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; a Kbt. 3. melléklete szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és az értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. 10. Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással kell megadni. Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni. 11. Az Ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó uniós értékhatárt. Ha az Ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie. Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. Az előzetes összesített tájékoztatót a Képviselő Testület fogadja el. 12. Az Ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. Az előzetes összesített tájékoztatónak az Ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetén az Ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes összesített tájékoztató honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. 7

8 13. Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. 14. Az előzetes összesített tájékoztató készítéséről a Képviselő Testület dönt. Az elkészítéséről és a megjelentetésről a Jegyző gondoskodik. A hirdetmények megküldése és közzététele 14. A Bírálóbizottság vagy megbízás esetén a Közreműködő köteles gondoskodni valamennyi adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmény külön jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton és módon a Közbeszerzési Hatóság, ill. közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések esetén, a Közbeszerzési Hatóságon keresztül az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő megküldéséről. 15. A hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét, díjának mértékét, befizetését, a közbeszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét külön jogszabály határozza meg. 16. A Bírálóbizottság vagy megbízás esetén a Közreműködő köteles gondoskodni az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmény megküldéséről. 17. A Pénzügyi Csoport és az illetékes Osztály feladatai: közbeszerzési igények összesítése; javaslattétel Közreműködő felkérése, ha a jogszabály vagy a beszerzés tárgya speciális szakértelmet igényel; Közbeszerzési Tervben nem tervezett beszerzés esetén a Közbeszerzési Terv módosításának kezdeményezése; javaslattétel a teljesítés határidejének, a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása; a közbeszerzés becsült értékének kiszámítása a Kbt ai figyelembe vételével. A beszerzés becsült értékének megállapításakor különösen figyelemmel kell lenni a Kbt ának (2) bekezdése szerinti egybeszámítási szabályra; az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhíváshoz és az ajánlati dokumentációhoz szükséges pontos műszaki, szakmai specifikációk meghatározása (a Kbt. rendelkezései alapján műszaki leírás, engedélyes és kiviteli tervek); az ajánlati dokumentáció összeállítása a Kbt. rendelkezései alapján (építési beruházás esetén különös tekintettel a mindenkor hatályos végrehajtási rendeletre és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakra); a szerződés-tervezet összeállítása; javaslat az értékelés szempontjainak kiválasztására (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy összességében legelőnyösebb ajánlat); javaslattétel a pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai alkalmassági kör feltételrendszerének kidolgozásához. 18. A Jegyző feladatai: a Kbt. 31. (1) bekezdés g.) pontja szerinti éves statisztikai összegezés elkészítése és megküldése a Közbeszerzések Tanácsának; 8

9 a Közbeszerzési Terv összeállítása, valamint az Ajánlatkérő saját honlapján való közzététele a Kbt. 31. és 33. -ai alapján; a Kbt a szerinti előzetes összesített tájékoztató elkészítése és megküldése az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának; a közbeszerzési eljárásban az Ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személyek összeférhetetlenségének vizsgálata oly módon, hogy az érintettektől a megfelelő nyilatkozatot beszerzi és megőrzi; hirdetmények és dokumentációk közzététel előtti jóváhagyása; a Bírálóbizottság munkájának segítése; a Kbt (7)-(8) bekezdéseinek alkalmazásban az ajánlattevők kijelölése; szükség esetén Közreműködő, közbeszerzési bonyolító felkérése. 19. A Bírálóbizottság feladatai: javaslattétel az eljárás típusának meghatározására a becsült érték alapján; javaslattétel az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás és az ajánlati dokumentáció elkészítésére egyeztetve a Képviselő Testülettel és a Szakmai felelőssel; hirdetmények megjelentetése, megküldése; a dokumentáció regisztrációval történő átvételének biztosítása; a Kbt (7)-(8) bekezdéseinek alkalmazásban javaslattétel az ajánlattevőkre. A fenti feladatok segítéséhez, illetve teljes körű ellátásához jogszabály vagy Ajánlatkérő döntése alapján, szükség szerint Közreműködő vehető igénybe. Ez esetben a megbízás tartalma szerinti feladatok hárulnak rá. A Közreműködő megbízása alapján a fenti hatáskörök és feladatok módosulhatnak a vele kötött szerződésben foglaltak szerint. III. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA Részvételi/ajánlati felhívás Az eljárás megindítása 1. A közbeszerzési eljárás megkezdéséről a Képviselő Testület dönt. A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás összeállításáról, a hirdetmények közzétételéről, valamint az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum teljes körű összeállításáról, a Bírálóbizottság - az Ajánlatkérő közbeszerzés tárgya szerint érintett Szakmai felelőse által előkészített szakmai anyag alapján - köteles gondoskodni. Közreműködő igénybevétele esetén a hirdetmények összeállítása és közzététele a Közreműködő feladata. 2. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti 9

10 tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 3. A Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő a Kbt. 46. (3) bekezdése alapján köteles megvizsgálni beszerzést abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. 4. A Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a hirdetmény megküldésének napjától kezdve a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A Kbt. 49. (1) bekezdése alapján a dokumentáció kötelező tartalmi eleme a szerződéstervezet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az Ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) Nemzeti rezsimben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén dokumentáció készítése nem kötelező. 5. A Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő feladata az Ajánlatkérő közbeszerzés tárgya szerint érintett Szakmai felelős közreműködésével, az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban az ajánlattevők által írásban feltett kérdésekre a kiegészítő (értelmező) tájékoztatásnak, az ajánlattételi határidő lejárta előtt, a Kbt-ben meghatározott határidő szerinti megadása oly módon, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. 6. A közbeszerzési eljárásban kikötött ajánlati biztosíték tekintetében szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Képviselő Testület köteles gondoskodni. 7. A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása érdekében az ajánlattevők részére az ajánlattételhez a Kbt.-ben rögzítetteknek megfelelően elegendő időtartamot kell meghatározni, amelynek során figyelembe kell venni, az egyes eljárások esetében meghatározott minimális határidőket. 8. Az Ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben elsősorban a beszerzés rendkívüli sürgősségére vagy a beszerzés tárgyának, a megkötendő szerződésnek a speciális, összetett jellegére tekintettel árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében, a Kbt. felhatalmazása alapján, a közbeszerzési alapelvek érvényesülése mellett, a Kbt ában foglaltak rendelkezéseknek megfelelően, az adott beszerzés során önálló eljárási szabályokat alkalmazhat az ajánlatok/részvételre jelentkezések érvényességi feltételeivel, alkalmassági minimum követelményeivel, eljárási határidőkkel, bírálati szempontrendszerrel, fizetési határidővel, teljesítési határidővel, valamint az eljárás tárgyalásos módjával és jellegével összefüggésben. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. Ebben az esetben a hirdetmény megjelentetése a Közbeszerzési Értesítőben kötelező. 9. A Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő javaslatára a Képviselő Testület dönt: a közbeszerzési eljárás lefolytatásának menetéről, az eljárás fajtájának megállapításáról; 10

11 a Kbt felhatalmazása alapján, a Kbt ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő közbeszerzés önálló eljárási szabályok szerinti elrendeléséről (jelen Szabályzat III. fejezet 8. pontja alapján); az ajánlati/ajánlattételi felhívás és dokumentáció, valamint a részvételi felhívás és dokumentáció tartalmának meghatározásáról; az ajánlattételi határidő egy alkalommal történő meghosszabbításáról; az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételek módosításáról; az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásnak az ajánlattételi határidő lejártáig történő visszavonásáról. 10. A Szakmai felelős feladatai: közreműködés a kiegészítő tájékoztatás megadásában, különös tekintettel a szakmai kérdésekre; igény esetén konzultációs helyszíni bejárás biztosítása, és erről jegyzőkönyv készítése. 11. A Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő valamennyi esetben köteles az ajánlattételi határidők lejárta előtt gondoskodni a szükséges hirdetmény megjelentetéséről, visszavonás, illetve módosítás esetén az ajánlattevők egyidejű írásbeli tájékoztatásáról, valamint a határidő lejárta előtt az ajánlattevőknek a módosított feltételekről történő egyidejű tájékoztatásáról. Továbbá köteles gondoskodni a Kbt. 31. (1) bekezdésében foglalt adatoknak, információknak, hirdetményeknek az Ajánlatkérő saját honlapján való közzétételéről. Az ajánlatok benyújtása és felbontása 12. A Bírálóbizottság vagy adott esetben a Közreműködő köteles gondoskodni a következőkről: az ajánlattételi határidő lejártáig írásban és zártan beérkezett ajánlatok felbontása az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában megkezdődjön (a bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül); az ajánlattételi határidő lejártakor a pontos idő az ajánlattevők részére követhető, és dokumentálható legyen; az ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők jelenlétének biztosításáról, valamint az Ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő Ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek meghívásáról; az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készüljön, és ez a bontástól számított öt napon belül megküldésre kerüljön az összes ajánlattevőnek; felelősségi rend dokumentálásáról a 1. függelékben foglaltak szerint; a Kbt. szerinti eljárási cselekmények lebonyolításáról különös tekintettel a bontásra, eredményhirdetésre, szükség szerint tárgyalás tartására; a beérkezett ajánlatokról a Kbt.-ben, az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban és dokumentációban meghatározott szempontok szerinti részletes előzetes értékelési javaslat elkészítéséről; az ajánlatok elbírálása során észlelt számítási hibák javításáról; az aránytalanul alacsonynak minősülő árat tartalmazó ajánlat esetén az indoklás kéréséről; a Kbt.-ben előírt hirdetmények, jegyzőkönyvek elkészítéséről, hirdetmények közzétételével kapcsolatos intézkedések megtételéről. 11

12 13. Amennyiben két szakaszból álló eljárásra kerül sor és a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részételre jelentkezőkkel történő közlésétől számított öt munkanapon belül köteles a Bírálóbizottság a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott, alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek - amennyiben Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a műszaki vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A Bírálóbizottság köteles gondoskodni arról is, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A fenti feladatok segítéséhez, illetve teljes körű ellátásához Közreműködő vehető igénybe. Ez esetben a megbízás tartalma szerinti feladatok hárulnak rá. A Közreműködő megbízása alapján a fenti hatáskörök és feladatok módosulhatnak a vele kötött szerződésben foglaltak szerint. Az ajánlatok elbírálása 14. A Szakmai felelős feladatai: - részvétel az ajánlatok bontásakor; - részvétel az értékelésben, különös tekintettel a szakmai megfelelősségre; - tárgyalásos eljárás esetén a tárgyaláson való részvétel; - az ajánlatban szereplő számítások ellenőrzése; - az ajánlat megítélése abból a szempontból, hogy tartalmaz-e aránytalanul alacsonynak minősülő árat; - aránytalanul alacsonynak minősülő árat ill. lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, ill. kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat indoklásának megítélése a Kbt ában, ill ában foglaltak alapján; - írásos szakmai állásfoglalás készítése a beérkezett ajánlatok tekintetében. 15. Az Ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. 16. A hiánypótlásról vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást a Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. 17. Ha az ajánlat aránytalanul alacsonynak minősülő árat tartalmaz, a Bírálóbizottság, illetve a Közreműködő a szakmai társosztály szakmai javaslata alapján, az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a bírálati szempont alapján önállóan értékelésre kerül. 18. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az Ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az Ajánlatkérő indoklást kérni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az Ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. 12

13 19. A Bírálóbizottság illetve a Közreműködő bevonásával a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a felhívás, a dokumentáció valamint a Kbt. és az ahhoz kapcsolódó mindenkor hatályos végrehajtási rendeletek alapján értékeli. Ennek során felelős az objektív, a Kbt-ben meghatározott szempontok szerinti értékelés biztosításáért. Az értékelő anyagnak tartalmaznia kell a részvételre jelentkezők/ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának, továbbá a részvételi jelentkezések/ajánlatok megfelelőségének megítéléséhez a felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban kért az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló adatokat, tényeket. 20. Indokolt esetben a Bírálóbizottság illetve a Közreműködő javaslatára a Képviselő Testület intézkedhet az eredményhirdetés, illetve a szerződéskötés időpontjának elhalasztásáról (a Kbt-ben biztosított lehetőségek szerint), amennyiben az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontig a beérkezett ajánlatok mennyiségére, összetettségére tekintettel, vagy egyéb okból azok nem bírálhatóak el. 21. Az eredményhirdetés, illetve a szerződéskötés időpontjának módosításáról és annak indokáról az eredeti határidő lejárta előtt az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban a Bírálóbizottság, vagy adott esetben a Közreműködő köteles tájékoztatni, s az erre vonatkozó döntés esetén felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. 22. A Bírálóbizottság adott esetben a Közreműködő előkészítésével állítja össze a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges dokumentációt, a döntési javaslatot, amelynek tartalmaznia kell: - az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívást; - a bontási jegyzőkönyvet; - a konzultációról, helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet (adott esetben); - a kiegészítő tájékoztatást (adott esetben); - továbbá a döntés meghozatalához szükséges valamennyi egyéb iratot; - a bírálóbizottsági tagok indokolással ellátott bírálati lapjait, - az ajánlattevők és részvételre jelentkezők nevét, székhelyét (lakóhelyét); - az esetlegesen javasolt érvénytelenségi okokat és javaslatot az érvénytelen ajánlatok, részvételi jelentkezések megjelölésére; - az esetleges javasolt kizárási okokat és a kizárt ajánlattevők, részvételre jelentkezők megjelölését; - az esetleges javasolt alkalmatlansági okot és az alkalmatlan ajánlattevők, részvételre jelentkezők megjelölését, - a javasolt érvényes és alkalmas ajánlattevők és részvételre jelentkezők nevét, székhelyét (lakóhelyét); - javaslattételt az eljárás eredményének, eredménytelenségének megállapítására indokolással együtt; - a javasolt nyertes ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét), ill. amennyiben van, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét), a bírálati szempont szerinti ajánlatára vonatkozó adatok megjelölésével. - az írásbeli összegezés megküldésének időpontját; - szerződéskötés időpontját, a szerződés aláírásáért felelős személyt. 23. A Bírálóbizottság adott esetben a Közreműködő előkészítése mellett az értékelés során az érvényes és érvénytelen ajánlattevőkre/részvételre jelentkezőkre vonatkozó javaslatát a Polgármester elé terjeszti döntésre, mely döntést a Polgármester a Döntési Záradék aláírásával hozza meg. 13

14 24. A Bírálóbizottság adott esetben a Közreműködő előkészítése mellett az értékelés során az eljárás nyertesére és a szerződés megkötésére, vagy az eljárás (utólagos) eredménytelenné nyilvánítására, illetve a központosított közbeszerzéshez való csatlakozásra vonatkozó javaslatát a Képviselő Testület elé terjeszti döntésre, mely döntést a Képviselő Testület hozza meg. 25. Amennyiben az állami támogatás miatt az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, és az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte, úgy az adott ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról az Ajánlatkérő köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül. 26. Az Ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. IV. FEJEZET AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁT KÖVETŐ FELADATOK Az eljárás eredményének kihirdetése 1. A Polgármester és a Képviselő Testület döntését követően a Bírálóbizottság illetve a Közreműködő készíti el a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti Összegezés az ajánlatok elbírálásáról, valamint az Összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról formanyomtatványt. 2. A Bírálóbizottság illetve a Közreműködő köteles gondoskodni: - az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező írásbeli tájékoztatásáról az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. - a Kbt. előírásai betartásával az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám-, vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) kérelemre vagy kérelem hiányában történő kijavításáról. A kijavított írásbeli összegezést legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. - az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. 14 A

15 módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek szükséges megküldeni. - a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek szükséges megküldeni. - a Kbt. 30. (1) bekezdés e.) pontja alapján, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató hirdetmény elkészítéséről és megjelentetéséről a Közbeszerzési Értesítőben, ill. szükség esetén az Európai Unió hivatalos lapjában, - gondoskodni a Kbt. 31. (1) bekezdésében foglalt adatoknak, információknak, hirdetményeknek az Ajánlatkérő saját honlapján, való közzétételéről. 3. A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le. 4. Amennyiben a Kbt. 65. (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát, vagy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az Ajánlatkérő valamely döntését és az Ajánlatkérő eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, feltéve, hogy a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége nem állítható helyre, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani a Kbt. 76. (1) bekezdés f.) és g.) pontjai alapján. A szerződés megkötése 5. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. Ha az Ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni 6. Az Ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [Kbt. 91. ] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. 7. Szerződéskötésre csak az ajánlati kötöttség ideje alatt kerülhet sor, azt követően a szerződést megkötni nem lehet. Az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, az nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldését követő tízedik napnál korábbi időpontban, kivéve az alábbi eseteket: a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi 15

16 jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [a Kbt (4) bekezdés b) pont]. 8. Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést a(z) részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Ez esetben is figyelembe kell venni az ajánlati kötöttség idejét. 9. A közbeszerzési eljárást lezáró szerződésben kötelező tartalmi elemként ki kell kötni, hogy a szerződés teljesítése során a szerződés kötelezettje tűrni köteles az Ajánlatkérő által szükségesnek tartott, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését. 10. A Szakmai felelős köteles gondoskodni a szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokról, a megkötött szerződések naprakész nyilvántartásáról. Közreműködő igénybevétele esetén a Közreműködő a megbízása alapján gondoskodik szerződéskötési folyamat koordinálásáról. 11. A Bírálóbizottság feladatai: - biztosítja, hogy összhangban legyen a megkötendő szerződés a teljes közbeszerzési eljárással /adott esetben Közreműködő igénybevételével/; - köteles gondoskodni a Kbt. 31. (1) bekezdésében foglalt adatok, információk, Ajánlatkérő honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján való közzétételéről. 12. A Polgármester feladata: - a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés aláírása. A közbeszerzési szerződés módosítása, teljesítése 13. A közbeszerzési szerződés módosítása kizárólag a Kbt ában meghatározott okból kezdeményezhető. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására a Képviselő Testület jogosultak, melyhez Közreműködő segítségét veheti igénybe. 14. A közbeszerzési szerződés módosításáról és annak indokáról, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztatót köteles a Bírálóbizottság adott esetben Közreműködő bevonásával elkészíteni és megküldeni a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának. 15. A Szakmai felelős feladata: 16

17 - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításáról és annak indokáról javaslat készítése adott esetben Közreműködő bevonásával a Bírálóbizottság részére. 16. A Bírálóbizottság illetve a Közreműködő az feladatkörébe tartoznak az alábbiak: - a szerződésmódosítási javaslat véleményezése; - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításának és indokának előkészítése, illetve a szerződés módosításáról/részteljesítéséről/teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztató elkészítése, és jóváhagyását követő megküldése a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának; - köteles gondoskodni a Kbt. 31. (1) bekezdésében foglalt adatoknak, információknak, hirdetményeknek az Ajánlatkérő saját honlapján, való közzétételéről 17. A Polgármester feladata: - a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosításának aláírása. V. FEJEZET JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál indított jogorvoslati eljárás során az iratok határidőben való megküldéséért, valamint az észrevétel megadásáért a Bírálóbizottság illetve a Közreműködő felel. 2. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál Ajánlatkérő képviseletében a Képviselő Testület által kijelölt és meghatalmazott személy jár el. A döntőbizottsági eljárásban Ajánlatkérő közbeszerzés tárgya szerint érintett Szakmai felelőse is köteles részt venni, és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni. 3. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést állapít meg, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró Ajánlatkérői döntést, úgy az adott közbeszerzési eljárás további vitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot a Bírálóbizottság a döntőbizottsági határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles elkészíteni. 4. A Bírálóbizottság az adott közbeszerzési eljárás további vitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot haladéktalanul, a Kbt-ben előírt határidők betartása mellett köteles a Képviselő Testület elé terjeszteni. 5. A Képviselő Testület dönt a Bírálóbizottság javaslatára a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata keresettel történő felülvizsgálata tárgyában. 6. A jogorvoslati eljárásokban való aktív képviselet, valamint a megfelelő jogi és szakmai állásfoglalások érdekében Ajánlatkérő megbízás alapján Közreműködőt vehet igénybe. A megbízás alapján a Közreműködő elláthatja a jogorvoslathoz kapcsolódó, Ajánlatkérő részéről jelentkező teljes körű adminisztrációs feladatokat, valamint Ajánlatkérő képviseletét. VI. FEJEZET A BESZERZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA, BEFEJEZÉSE, AKTIVÁLÁSA 17

18 1. A beszerzés megvalósítását csak a szerződés aláírását követően lehet megkezdeni. 2. A szabályzat hatálya alá tartozó építési beruházások megvalósításánál műszaki ellenőr alkalmazása kötelező. A műszaki ellenőr feladatait, jogosítványait, felelősségét, az ellenszolgáltatás mértékét, ütemét, valamint az együttműködés módját megbízási vagy vállalkozási szerződésben kell rögzíteni. 3. A Szakmai felelős feladatai: a beszerzés megvalósításához szükséges hatósági engedélyek beszerzése; a hatósági előírások betartása és alkalmazása; az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatása; a szavatossági jogok érvényesítése; az üzembe helyezéshez, az aktiváláshoz, a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatása; a beszerzésre vonatkozó rendelkezések műszaki, hatósági és pénzügyi előírásainak betart(at)ása. 4. A közbeszerzési eljárás tárgyának üzembe helyezését követően minden üzembe helyezett eszközt aktiválni kell. Az aktiválást, illetve az érték megállapítást a beszerzési költség alapján kell elvégezni, figyelemmel a számviteli jogszabályok előírásaira. 5. A beszerzés pénzügyileg akkor tekinthető befejezettnek, ha a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént. 6. A beszerzés teljes befejezésének időpontja az üzembe helyezés több szakasznál az utolsó üzembe helyezés időpontja, illetve a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napja. 7. A beszerzés megvalósításának, befejezésének és aktiválásának dokumentálása az Ajánlatkérő illetékes munkatársának, a műszaki ellenőrnek, valamint az üzemeltetőnek a feladata. VII. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE 1. A közbeszerzési eljárásokat azok előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően a Bírálóbizottság köteles írásban dokumentálni, arról feljegyzést készíteni, illetve a Közreműködő igénybevételével bonyolított eljárások esetén ezt megkövetelni. 2. A feljegyzés az alábbiakat tartalmazza: - az eljárás megindításának időpontja, - a közbeszerzési eljárás iktatószáma, - a hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben meghatározott iktatószáma, - a beszerzés tárgya, mennyisége, értéke, 18