A Végrehajtói Fegyelmi Bíróságok módosított ügyrendjét az Országos Bírói Tanács a 92/2016.(X.11.) OBT határozatával elfogadta.
|
|
- Gergő Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Végrehajtói Fegyelmi Bíróságok módosított ügyrendjét az Országos Bírói Tanács a 92/2016.(X.11.) OBT határozatával elfogadta. A Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság (a továbbiakban elsőfokú fegyelmi bíróság) és a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság (a továbbiakban másodfokú fegyelmi bíróság) bírái az alábbi szöveggel elfogadták a végrehajtói fegyelmi bíróságok ügyrendjét ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések A fegyelmi bíróság hatásköre 1. A végrehajtói fegyelmi bíróságok ügyrendjének rendelkezéseit az alábbiakra kell alkalmazni: a) az önálló bírósági végrehajtóra, b) az önálló bírósági végrehajtó-helyettesre, c) az önálló bírósági végrehajtó jelöltre, (továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy). 2. (1) Fegyelmi vétséget követ el az az előbbiekben felsorolt személy, aki a) a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.), vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, b) az etikai szabályzatban foglaltakat megszegi, és ezzel a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, hivatásának tekintélyét csorbítja,illetve c) vétkes magatartása a Kar iránymutatásában foglaltakat
2 súlyosan sérti. [Vht (1)-(2) bekezdés] (2) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el [Vht (1) bekezdés]. 3. A fegyelmi bíróság akkor jár el, ha fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a) a miniszter, b) az Igazságügyi Hivatal főigazgatója, c) a törvényszék elnöke vagy d) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szervének vezetője feljelentést tesz. 4. A fegyelmi feljelentést az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél kell benyújtani. A fegyelmi ügyben eljáró szervek 5. (1) Elsőfokú fegyelmi bíróságként a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság, másodfokú fegyelmi bíróságként a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el [Vht (2)- (3) bekezdés]. (2) Az Országos Bírói Tanács a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria elnökének javaslatai alapján a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságra harminc, a másodfokú fegyelmi bíróságra tíz fegyelmi bírót nevez ki négy évre. (3) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a fegyelmi bírák közül az Országos Bírói Tanács nevezi ki [Vht (1) bekezdés]. (4) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyében első fokon az elsőfokú fegyelmi bíróságnak, másodfokon a Kúria mellett működő fegyelmi bíróságnak a fegyelmi tanácsa jár el. 2
3 (5) A fegyelmi bíróság első- és másodfokon három bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti. (6) Az első- és a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke minden év december 15-éig felállítja a következő évben eljáró, számmal megjelölt fegyelmi tanácsokat, és ezt az intézkedését az Intraneten és a Kúria honlapján is közzéteszi. A tanácsok összetételének meghatározásánál figyelemmel van arra, hogy egy tanácsba lehetőleg különböző szintű bíróságokon dolgozó fegyelmi bírák kerüljenek beosztásra. Az eljáró tanácsot és annak elnökét az adott fegyelmi bíróság elnöke az ügyek érkezésének sorrendjében jelöli ki. Az adott tanács tagjai a nevük kezdőbetűjének sorrendjében, ügyenként egymást követően töltik be a tanácsra kiszignált ügyek intézése során a tanácselnöki tisztséget. A tanács tagjának kiesése esetén a vele azonos bírósági szinten lévő ABC sorrendben következő bírót a fegyelmi bíróság elnöke jelöli ki. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint felállított fegyelmi bírói tanács valamely tagja betegség, tartós távollét stb. miatt akadályoztatva van, a fegyelmi bíróság elnöke soron kívül másik fegyelmi bírót jelöl ki a tanácsba. A vizsgálóbiztos 6. (1) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi. (2) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg [Vht (1) bekezdés]. (3) A fegyelmi bíróság elnöke évente előre kijelöli az eljáró vizsgálóbiztosok sorrendjét nevük kezdőbetűje szerint, valamint gondoskodik ennek az előző év legkésőbb december 15- éig az Intraneten és a Kúria honlapján való közzétételéről is. (4) Az adott ügyben a fegyelmi tanács elnöke jelöli ki a vizsgálóbiztost, sorrendjük figyelembevételével. 3
4 A fegyelmi bírák és a vizsgálóbiztos kizárása 7. (1) Fegyelmi bíróként, illetve vizsgálóbiztosként nem járhat el az, a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának vagy a vizsgálóbiztosnak a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói, illetve vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik, b) akire nézve a Vht ában meghatározott kizáró ok áll fenn, c) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, d) aki tisztségéről vagy hivatalából való felfüggesztés, illetve a bírói vagy végrehajtói szolgálat szünetelése folytán bíróként vagy végrehajtóként nem járhat el. [Vht (1) bekezdés a), b), c) és d) pontok] e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el. (2) A fegyelmi bíró és a vizsgálóbiztos a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha tisztsége megszűnik, vagy vele szemben kizárási ok áll fenn. Ebben az esetben másik fegyelmi bíró kijelöléséről, illetve másik vizsgálóbiztos kijelöléséről a fegyelmi bíróság elnöke gondoskodik. (3) Ha olyan körülmény merül fel, amely a fegyelmi bíróság elnökének, a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának, valamint a vizsgálóbiztosnak elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő [Vht (1) bekezdés]. (4) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi tanács határoz. Ha a kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették 4
5 elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról [Vht (2) bekezdés]. (5) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki [Vht (3) bekezdés]. (6) Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont hivatkozik kizáró okra és a bíró a saját mellőzéséhez hozzájárul, másik fegyelmi bíró kijelöléséről a fegyelmi bíróság elnöke gondoskodik az 5. (6) bekezdésében előírtak szerint. (7) A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul. Határidők 8. (1) A fegyelmi eljárásban megszabott határidőket naptári napokban, törvényben és az ügyrendben meghatározott esetekben munkanapokban kell számítani. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra vagy heti pihenőnapra esik, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. (2) A fegyelmi bíróság működése a végrehajtói tisztségből történő felfüggesztés tárgyában hozandó határozatok kivételével az ítélkezési szünet alatt (minden évnek július 15-től augusztus 20-áig terjedő időszaka) szünetel, amely időszak a napokban (naptári napokban) megállapított határidőbe nem számít be. A fegyelmi eljárás ügyviteli szabályai 9. (1) Mind az elsőfokú, mind a másodfokú fegyelmi bírósághoz érkezett beadványokat, iratokat önálló lajstromba kell bejegyezni, évente eggyel kezdődő sorszámmal. Eltérő 5
6 előírások hiányában a bírósági ügyviteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének, valamint az elsőfokú fegyelmi eljáró tanácsnak és vizsgálóbiztosnak nem érdemi munkáját és az ügyviteli teendőket az elsőfokú fegyelmi bíróság esetében a törvényszék elnöke által kijelölt igazságügyi alkalmazott látja el. A másodfokú fegyelmi bíróság esetében a feladatot a Kúria elnöke által kijelölt bírósági tisztviselő, valamint más igazságügyi alkalmazott látja el. (3) A fegyelmi tanács elnökének székhelyén tartott tárgyalás esetén az iratkezeléssel, jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos teendőket a mellé beosztott igazságügyi alkalmazott látja el. MÁSODIK RÉSZ A FEGYELMI ELJÁRÁS Az eljárás megindítására vonatkozó szabályok 10. Az eljárás a feljelentéssel indul. 11. (1) A fegyelmi eljárást kezdeményező feljelentését az érkezés napján a kijelölt igazságügyi alkalmazott lajstromozza, majd haladéktalanul bemutatja az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének. (2) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke köteles a feljelentést haladéktalanul közölni a gyanúsított személlyel (Vht (1) bekezdés). 12. (1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke a feljelentés bemutatását követően haladéktalanul kijelöli az eljáró tanácsot. (2) A kijelölést tartalmazó iratot a fegyelmi eljárást kezdeményező irattal együtt az eljáró tanács elnöke haladéktalanul megküldi a tanács tagjainak, valamint a 6
7 fegyelmi eljárás alá vont személynek, továbbá a fegyelmi feljelentést tevőnek. (3) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi feljelentés megküldésekor tájékoztatja az eljárás alá vont személyt arról, hogy a) a fegyelmi feljelentésben foglaltakról a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, b) a fegyelmi tanács tagjaival, a vizsgálóbiztos személyével szemben ugyanezen határidőn belül elfogultsági kifogást, illetve kizárási kérelmet terjeszthet elő, c) a képviseletével ügyvédet, egyetemi jogi végzettségű hozzátartozóját, végrehajtó-helyettes és végrehajtó jelölt esetén a foglalkoztató végrehajtót, végrehajtói iroda tagja esetén az iroda másik végrehajtó tagját megbízhatja. 13. (1) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől számított 30 napon belül (a következő bekezdésében foglalt kivétellel) határozattal elrendeli a vizsgálatot és annak lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki [Vht (3) bekezdés]. (2) Egyszerű ügyben a fegyelmi tanács vizsgálóbiztos kirendelése nélkül azonnal tárgyalást tűz ki, vagy 30 napon belül fegyelmi intézkedést hoz (Vht ). A tárgyalást 30 napon belüli időpontra kell kitűzni (Vht (4) bekezdés). (3) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a) a feljelentő a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy b) a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt. A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el. [Vht (1)-(2) bekezdés] 7
8 A fegyelmi intézkedés 14. (1) Egyszerű ügyben, vagy ha az eljárás alá vont személy a terhére rótt cselekmény miatt a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz (Vht (1) bekezdés). (2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban a Vht.-nek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható a hivatalvesztés kivételével (Vht (2) bekezdés). (3) Amennyiben az eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács tizenöt napon belül a) a tárgyalást hatvan napon belüli időpontra kitűzi, vagy b) vizsgálóbiztost rendel ki (Vht (3) bekezdés). A fegyelmi bíróság tanácselnökének feladatai 15. (1) A fegyelmi tanács elnöke meghatározza az eljárási cselekmények rendjét, módját, kitűzi és vezeti a tárgyalást, végzi a meghallgatást és kihirdeti a határozatot. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést kell készíteni. A tanács elnöke jelöli ki azt a bírót, aki a határozatot írásba foglalja. (2) A fegyelmi eljárás elrendeléséről a fegyelmi tanács elnöke a határozat megküldésével soron kívül értesíti a kijelölt vizsgálóbiztost, és felhívja a vizsgálat és a jelentés elkészítésére. Ehhez csatolja a fegyelmi eljárást kezdeményező iratot, a feljelentés rendelkezésre álló mellékleteit, továbbá az eljárás alá vont esetleges észrevételeit. (3) Amennyiben a jogerős határozat rendelkezést tartalmaz a költségek viseléséről, az eljárt tanács elnöke hozza meg a szükséges intézkedéseket. 8
9 A vizsgálóbiztos eljárása 16. (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, meghallgatja a feljelentő képviselőjét és egyéb bizonyítást végezhet [Vht (1) bekezdés]. (2) A vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálat során a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben a Kar nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az eljárás alá vont személy irodájába beléphet, irataiba, nyilvántartásaiba és pénzügyi bizonylataiba betekinthet [Vht (2) bekezdés]. (3) Az eljárás alá vont személy továbbá az eljárás alá vont személyt foglalkoztató végrehajtó köteles a vizsgálóbiztos felhívásának eleget tenni, a tényállás körülményeinek tisztázása érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatról tájékoztatni, irodájába a vizsgálóbiztos belépését biztosítani [Vht (3) bekezdés]. (4) Ha az eljárás alá vont személy az előző bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását nem gátolja, azonban a fegyelmi eljárás során e körülményt szintén értékelni kell. Erre a vizsgálóbiztos figyelmezteti az eljárás alá vont személyt [Vht (4) bekezdés]. (5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja [Vht (5) bekezdés]. 9
10 (6) A tanú és a szakértő meghallgatásán jegyzőkönyvvezetőként igazságügyi alkalmazott vesz részt. Egyéb eljárási cselekményről a vizsgálóbiztos maga készít feljegyzést. A vizsgálóbiztos jelentése 16/A. (1) A vizsgálóbiztos a jelentésében a kötelességszegés súlyáról nem nyilváníthat véleményt, fegyelmi büntetés kiszabására nem tehet javaslatot [Vht (6) bekezdés]. (2) A jelentés kézhezvételét követően a feljelentő a feljelentésben megjelölt tényállást kiegészítheti, amelyet a kézhezvételt követő 15 napon belül megküld a fegyelmi tanácsnak. (3) A fegyelmi tanács a feljelentés kiegészítését megküldi a vizsgálóbiztosnak, aki a Vht ában foglaltak szerint lefolytatott vizsgálat alapján a jelentését kiegészíti, és azt a feljelentés kiegészítésének kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a fegyelmi tanácsnak és a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is [Vht. 297/A. (1)-(2) bekezdés]. Az eljárás alá vont személy hivatalából való felfüggesztése 17. (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetőleg ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt. A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a Kar hivatali szervének a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti [Vht (1) bekezdés]. 10
11 (2) Az előző bekezdésben foglalt indítványról a fegyelmi tanács tizenöt napon belül határoz. Ha az indítványt a feljelentéssel együtt terjesztették elő, a felfüggesztéssel egyidejűleg a fegyelmi eljárás megindításának kérdésében is dönteni kell [Vht (2) bekezdés]. (3) Amennyiben a felfüggesztést a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője is kérte, a fegyelmi tanács haladéktalanul megindítja a fegyelmi eljárást, és az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából. Ha ilyen kérelmet a fegyelmi eljárás során terjesztettek elő, a felfüggesztést szintén haladéktalanul el kell rendelni [Vht (3) bekezdés]. (4) A fegyelmi tanács a felfüggesztésről azzal a rendelkezéssel értesíti a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést [Vht (4) bekezdés]. (5) Az eljárás alá vont személy hivatalából felfüggesztése tárgyában hozott határozatot kézbesíteni kell: a) az eljárás alá vont személynek, b) az indítvány előterjesztőjének, c) a miniszter képviselőjének, valamint d) a Kar hivatali szerve képviselőjének [Vht (5) bekezdés]. (6) Az eljárás alá vont személy, továbbá a miniszternek és a Kar hivatali szervének a képviselője a határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be, amelynek nincsen halasztó hatálya. A fellebbezést haladéktalanul meg kell küldeni az ellenérdekű félnek. A fellebbezést az arra nyolc napon belül adott észrevétellel együtt haladéktalanul, illetve az észrevétel benyújtására nyitva álló nyolc nap eredménytelen elteltét követően ugyancsak haladéktalanul fel kell terjeszteni a másodfokú fegyelmi bírósághoz. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács nyolc napon belül határoz [Vht (5) bekezdés]. 11
12 A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések 18. (1) A fegyelmi bíróságot az eljárás alá vont személy bűncselekményének alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli. (2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. (3) A büntetőügyben eljáró hatóság a végrehajtó, a végrehajtóhelyettes és a végrehajtójelölt ellen indított büntetőeljárásról, illetve letartóztatásáról értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a Kar hivatali szervének vezetőjét, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti a részükre [Vht (1)-(3) bekezdés]. Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása 19. (1) A vizsgálóbiztos a jelentését a fegyelmi tanács elnökének küldi meg, aki a vizsgálóbiztos jelentését haladéktalanul megküldi a fegyelmi tanács másik két bíró tagjának. (2) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve, a jelentés, annak kiegészítése esetén a kiegészített jelentés beérkezését követő harminc napon belül a következő intézkedéseket hozhatja: a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaadja a vizsgálóbiztosnak, b) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz (Vht ), c) az eljárást megszünteti, d) hatvan napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást. (Vht ). (3) A tárgyalásra az alábbiakat kell megidézni: a) az eljárás alá vont személyt, b) az eljárás alá vont személy képviselőjét, 12
13 c) szükség esetén a vizsgálóbiztost. [Vht (1) bekezdés] A tárgyalás időpontjáról értesíteni kell: a) a minisztert és b) a Kar hivatali szervének vezetőjét (Vht (1) bekezdés). (4) Az idézéshez, illetve az értesítéshez csatolni kell a vizsgálóbiztosi jelentést. Az idézésben figyelmeztetni kell az eljárás alá vontat, hogy a tárgyalást a távollétében is meg lehet tartani, ha szabályszerű idézésre nem jelent meg és mulasztását alapos okkal nem mentette ki. (5) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani [Vht (2) bekezdés]. (6) A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti. A fegyelmi tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, végzi a meghallgatást és hirdeti ki a határozatot (Vht (1) bekezdés]. (7) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró feladatát a fegyelmi tanács elnöke által kijelölt bíró látja el, akinek feladata az indokolással ellátott határozat írásba foglalása is [Vht (2) bekezdés]. (8) A fegyelmi tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőként bírósági alkalmazott működik közre [Vht (3) bekezdés]. (9) A tárgyalás megnyitása után az előadó fegyelmi bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont személyt [Vht (1) bekezdés]. (10) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratot ismertethet és bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhat. A kérdezés joga a fegyelmi tanács minden tagját megilleti [Vht (2) bekezdés]. (11) A tárgyaláson meghallgatásra kerülő tanút, vagy szakértőt a tanács elnöke írásban megidézi. A szakértő és a tanú meghallgatása előtt tisztázni kell, milyen viszonyban vannak 13
14 az eljárás alá vonttal, nincs-e akadálya a vallomás-, illetve a nyilatkozattételnek. Tájékoztatni kell a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás, illetve nyilatkozattétel törvényes következményeiről. (12) Az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a miniszternek és a Kar hivatali szervének képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárás alá vont személyhez, a tanúhoz, a szakértőhöz és a vizsgálóbiztoshoz kérdést intézhet (Vht (3) bekezdés). (13) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a miniszternek és a Kar hivatali szervének a képviselője, az eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül az eljárás alá vont személy nyilatkozhat (Vht (4) bekezdés). (14) Az eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik. A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza, a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács egyhangú szavazata szükséges. Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke. A fegyelmi tanács bírái a tárgyaláson talárban járnak el. 20. (1) A fegyelmi ügyben végzett eljárási cselekményekről a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács jegyzőkönyvet készít (Vht (1) bekezdés). (2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza (Vht (2) bekezdés). (3) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban az ügyiratban az ügyiratnál kell őrizni [Vht (3) bekezdés]. (4) A fegyelmi tanács eljárásáról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá [(Vht (4) bekezdés]. 14
15 Az elsőfokú fegyelmi határozat 21. (1) A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével állapítja meg, határozatát a bizonyítékok szabad mérlegelésével kialakított meggyőződése alapján hozza meg. Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntető bíróság jogerős határozatában már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt (Vht (1) bekezdés). (2) A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt: a) a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy b) vétkességét megállapítja, vagy c) a fegyelmi eljárást megszünteti. Valamennyi előbbi esetben a fegyelmi tanács dönt az eljárási költség viseléséről [Vht (1) bekezdés]. (3) Ha a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vétkességét állapította meg, a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell [Vht (2) bekezdés]. (4) 1. A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: a) figyelmeztetés, b)írásbeli megrovás, c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás, d) a kari tisztségtől való megfosztás, e) ,-Ft-ig terjedő pénzbírság, f) hivatalvesztés. 2. A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, e) ,- Ft-ig terjedő pénzbírság 15
16 f) törlés a kari névjegyzékből. (5) Az 1. pont c), d) és e) alpontjában, valamint a 2. pont e) alpontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabhatók. Amennyiben a fegyelmi vétség a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértésével valósult meg, pénzbüntetést alkalmazni kell. Az 1. és 2. pont e) alpontjában említett pénzbírság összege az államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatala számlájára kell befizetni. (6) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a) a kötelességszegés súlyát és ismétlődését, b) a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, c) az okozott személyiségi jogsértést, illetve kárt, d) azt, ha az okozott személyiségi jogsértésért a sérelemdíjat, illetve az okozott kárért a kártérítést megfizették, vagy ha a végrehajtó a végrehajtást kérő követelését kiegyenlítette. (7) A következő esetekben meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást: a) ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy végrehajtói szolgálata megszűnt, b) a végrehajtójelöltek, végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből az eljárás alá vont személyt törölték, c) a Vht ában meghatározott elévülési idő eltelt, vagy d) a felelősségre vonást kizáró egyéb ok áll fenn. Ha a fegyelmi eljárást azért kell megszüntetni, mert az eljárás alá vont személy végrehajtó-jelölti, végrehajtóhelyettesi munkaviszonyát megszüntette vagy végrehajtói szolgálatáról lemondott, a fegyelmi bíróság a vétkesség kérdésében határozhat, de fegyelmi büntetést nem szab ki [Vht (2a) bekezdés]. (8) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás végén ki kell hirdetni [Vht (3) bekezdés]. 16
17 (9) A fegyelmi határozatot a tanács elnöke és tagjai írják alá [Vht (4) bekezdés]. (10) A fegyelmi határozatnak tájékoztatást kell adnia arról, hogy ellene a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet a másodfokú fegyelmi bírósághoz az indokokat is tartalmazó fellebbezést benyújtani, amelyet az elsőfokú fegyelmi bírósághoz kell benyújtani. (11) A fegyelmi határozatot a kihirdetésétől számított tizenöt napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a miniszternek és a Kar hivatali szervének a képviselője részére. Ha az eljárás a törvényszék elnöke feljelentésére indult, a fegyelmi határozatot a részére is meg kell küldeni. Fellebbezés fegyelmi ügyben 22. (1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen fellebbezést nyújthatnak be a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz: a) az eljárás alá vont személy, b) a miniszternek a képviselője és c) a Kar hivatali szervének a képviselője. A fellebbezés halasztó hatályú [Vht (1) bekezdés]. (2) Ha az eljárás a törvényszék elnökének feljelentése alapján indult, a fellebbezés joga a törvényszék elnökét is megilleti [Vht (1) bekezdés]. (3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosult esetében letelt, a fegyelmi tanács elnöke a fellebbezéseket az ellenérdekű feleknek észrevételezésre kiadja, majd az észrevételezésre nyitva álló nyolc napos határidő letelte után az iratokkal együtt felterjeszti a másodfokú szolgálati bírósághoz. (4) Amennyiben a jogosultak egyike sem fellebbezett, a fegyelmi tanács elnöke megállapítja a határozat jogerőre emelkedését, és erről értesíti az eljárás alá vont személyt és 17
18 képviselőjét, a miniszternek és a Kar hivatali szervének a képviselőjét, valamint a törvényszék elnökét, ha az eljárás a törvényszék elnökének feljelentése alapján indult. (5) A fellebbezést és indokait az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani az elsőfokú fegyelmi tanácsnál, amely a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz [Vht (2) bekezdés]. (6) A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a fellebbező fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A fellebbezés végleges indokolását is a fellebbezési határidő alatt kell előterjeszteni. A fellebbezési határidő leteltét követően a fellebbezés megváltoztatásának, illetve kiegészítésének nincs helye. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása 23. (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke harminc napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezés a fellebbezésre jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a fellebbezést elutasítja vagy hatvan napon belüli időpontra kitűzi a fellebbezési tárgyalást [Vht (1) bekezdés]. (2) A másodfokú fegyelmi tanács eljárására a törvény és az ügyrend eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú fegyelmi tanács eljárásának szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A fellebbezési tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, a fellebbező előadja a fellebbezésében foglaltakat, legvégül az eljárás alá vont személy nyilatkozhat [Vht (2) bekezdés]. (4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, ezt a másodfokú fegyelmi tanács közvetlenül vagy az elsőfokú fegyelmi tanács útján foganatosítja [Vht (3) bekezdés]. 18
19 (5) A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát annak a költségek megtérítéséről, illetve a tagdíj megfizetésére is kötelezéséről szóló rendelkező részére is kiterjedően: a) helybenhagyja, b) részben vagy egészben megváltoztatja, c) az eljárást megszünteti, d) ha az elsőfokú eljárás hiányossága a másodfokú eljárásban nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja [Vht (2) bekezdés]. (6) Ha a másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemében határoz, határozata jogerős [Vht (3) bekezdés]. (7) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát a fellebbezés keretei között hozza meg [Vht (4) bekezdés]. (8) A fegyelmi eljárást az eljáró fegyelmi tanács akkor szünteti meg, ha ennek indokai akár az első-, akár a másodfokú eljárásban merültek fel. Ha az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalát követően merült fel az eljárás megszüntetésének szükségessége, a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát is hatályon kívül helyezi. (9) A másodfokú eljárást befejező határozatot a másodfokú fegyelmi bíróság kézbesíti az eljárás alá vont személynek és képviselőjének, a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének, a miniszter és a Kar hivatali szerve képviselőjének, valamint a törvényszék elnökének, ha a feljelentést a törvényszék elnöke tette, vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására került sor. (10) A másodfokú eljárás befejezése, a tértivevények visszaérkezése után a másodfokú fegyelmi tanács határozatát és az iratokat a másodfokú fegyelmi tanács haladéktalanul megküldi az elsőfokú fegyelmi bíróságnak. 19
20 Új eljárás kezdeményezése 24. (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke, továbbá a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője új eljárást kezdeményezhet, ha a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna, b) az alapügyben a fegyelmi bíróság valamelyik tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. [Vht (1) bekezdés]. (2) Az eljárás alá vont személy terhére új eljárás kezdeményezésének csak a Vht ában meghatározott elévülési időn belül és csak akkor van helye, ha az eljárás alá vont személy még szolgálatban van [Vht (2) bekezdés]. (3) A új eljárás során nem járhat el az alapügyben eljárt fegyelmi tanács és vizsgálóbiztos. Az új eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fegyelmi eljárás költsége 25. (1) A fegyelmi eljárás költségét az eljárás alá vont képviseletével felmerült költségek kivételével az állam előlegezi [Vht (1) bekezdés]. (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy vétkességét megállapították, köteles az eljárás költségét a fegyelmi tanács döntésétől függően egészen vagy részben az állam javára megtéríteni [Vht (2) bekezdés]. 20
21 A fegyelmi büntetés nyilvántartása 26. (1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a miniszternek és a Kar hivatali szervének. Ha a törvényszék elnöke tett feljelentést vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, a fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a törvényszék elnökének is [Vht (1) bekezdés]. (2) A jogerős fegyelmi büntetést és a Vht (2a) bekezdése szerinti, vétkességet megállapító határozatot a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékében fel kell tüntetni [Vht (2) bekezdés]. A fegyelmi büntetés jogkövetkezményének megszűnése 27. (1) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva, figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén három év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya a három év eltelte után is mindaddig fennáll, amíg az eljárás alá vont személy a pénzbírságot nem fizette ki. A fegyelmi büntetés felfüggesztése esetén ha annak végrehajtására nem kerül sor a fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig áll fenn [Vht (1) bekezdés]. (2) Az előző bekezdésben említett idő eltelte után a Kar hivatali szerve a fegyelmi büntetést törli a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékéből [Vht (2) bekezdés]. Alkalmatlanság 28. (1) A Kar hivatali szervének javaslatára a miniszter a Vht (2) bekezdésének f) vagy g) pontjában foglalt 21
22 körülmények fennállása esetén felszólítja a végrehajtót, hogy meghatározott időn belül mondjon le a szolgálatáról [Vht (1) bekezdés]. (2) Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki [Vht (2) bekezdés]. (3) Végrehajtó-helyettes vagy végrehajtójelölt esetén a miniszternek az előző bekezdésekben foglalt jogköre a Kar hivatali szervét illeti meg [Vht (3) bekezdés]. (4) Az alkalmatlanságról, illetve érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú fegyelmi eljárásnak [Vht ]. HARMADIK RÉSZ Hatályba léptető rendelkezések 29. (1) A fegyelmi bírák ülése akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint fele jelen van. A fegyelmi bíróság maga állapítja meg ügyrendjét. Az ügyrend elfogadásához és módosításához a jelenlévők kétharmadának igen szavazata szükséges. A határozathozatalhoz egyéb esetben egyszerű szótöbbség is elegendő. (2) Az első- és a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének együttes elhatározása alapján nincs akadálya írásbeli szavazás megtartásának sem. A határozati javaslat en keresztül küldendő meg a fegyelmi bírák részére. A szavazatok leadása is en keresztül, a fegyelmi bírósági elnökök által közösen 22
23 előírt határidőn belül történik. Az elsőfokú fegyelmi bíráknak az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének, a másodfokú fegyelmi bíráknak a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kell megküldeniük a szavazataikat. A beérkezett szavazatok összesítése a szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő öt munkanapon belül történik, amelyről írásbeli jegyzőkönyv készítendő. Az elfogadott határozatot ezt követően, haladéktalanul en keresztül közölni kell a fegyelmi bírákkal. A határozat meghozatalának feltétele, hogy a fegyelmi bírák több mint fele a szavazatát leadja és az ügyrend elfogadása, illetve módosítása esetén az így leadott szavazatok 2/3-a, egyéb kérdés eldöntése esetén az írásbeli szavazás egyszerű többsége igen szavazat legyen. Az írásbeli szavazás elrendelését követő öt munkanapon belül a fegyelmi bírák 1/3-a indítványozhatja az első- és a másodfokú fegyelmi bíróságok együttes ülésének összehívását a határozat meghozatala céljából. (3) Az ügyrend és annak módosítása az Országos Bírói Tanács jóváhagyásával és a jóváhagyásban meghatározott nappal lép hatályba. (4) Az Országos Bírói Tanács által jóváhagyott ügyrendet a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzé kell tenni. (5) Az új ügyrendet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (6) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht., valamint az ügyrend nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) megfelelően irányadók (Vht. 9. ). Budapest, november
24 Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi bíróság elnökei által november 25-én felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a fegyelmi bíróságok bírái az ügyrend 29. (2) bekezdésének megfelelően az ügyrendet elfogadták. Dr. Kiss Márta s.k. elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. másodfokú fegyelmi bíróság elnöke Az ügyrend módosítását az első- és a másodfokú fegyelmi bíróság elnökei által felvett szavazatösszesítő jegyzőkönyvek tanúsága szerint a fegyelmi bíróságok bírái az ügyrend 29. (2) bekezdésének megfelelően elfogadták. A módosításokat az egységes szerkezetbe foglalt ügyrend vastagbetűs szedéssel, a kimaradó részeket áthúzással tartalmazza. Budapest, szeptember 15. Dr. Kiss Márta s.k. elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. másodfokú fegyelmi bíróság elnöke 24
a végrehajtói fegyelmi bíróságok ügyrendjét ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések A fegyelmi bíróság hatásköre
A Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság (a továbbiakban elsőfokú fegyelmi bíróság) és a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság (a továbbiakban
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
A szolgálati bíróságok ügyrendje
1 A szolgálati bíróságok ügyrendje A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban elsőfokú szolgálati bíróság) és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati
BIHARI LÖVÉSZKLUB BERETTYÓÚJFALU
BIHARI LÖVÉSZKLUB BERETTYÓÚJFALU Fegyelmi Szabályzat 1. kiadás 2010. augusztus 20. Oldal: 1. / 7 Bihari Lövészklub Berettyóújfalu Fegyelmi Szabályzat (1) A szabályzat hatálya kiterjed: a) a versenyzőre;
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT
Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett
Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 2. oldal (6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tény
Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 1. oldal 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata módosításáról
A NAPSÁRKÁNYOK KAJAK-KENU ÉS SÁRKÁNYHAJÓ KLUB FEGYELMI SZABÁLYZATA. A fegyelmi szabályzat hatálya
A NAPSÁRKÁNYOK KAJAK-KENU ÉS SÁRKÁNYHAJÓ KLUB FEGYELMI SZABÁLYZATA A fegyelmi szabályzat hatálya 1. (1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Napsárkányok Kajak-kenu és Sárkányhajó Klub (a továbbiakban:
A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata
Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.
A Magyar Rádióamatőr Szövetség Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Szabályzata
A Magyar Rádióamatőr Szövetség Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Szabályzata 1.. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a szövetség azon tagjaival szemben, akik a szövetséggel
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
A közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség Sportfegyelmi Szabályzat
Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség Sportfegyelmi Szabályzat Tervezet 1. Értelmezések (1) A szabályzat személyi hatály kiterjed a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség (továbbiakban: MDLSz) versenyzőire,
A belügyminiszter 5/2019. (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben lefolytatható fegyelmi eljárásról
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019. évi 38. szám 995 IV. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél 1. egészségügyi asszisztens, 2. orvos, ha a munkakör betöltése az orvos, egészségügyi
A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA
A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.
A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban:
Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról
Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra
FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Szegvári Horgász,Víz- és Egyesület tagjai tartoznak.
FEGYELMI SZABÁLYZAT A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Szegvári Horgász,Víz- és Egyesület tagjai tartoznak. Környezetvédelmi A horgászok jogait, kötelességeit és magatartását meghatározzák: - a halászatra
A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata Pécs 2012. A Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban:
A RÁCKEVEI HORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA 5/2017 Vezetőségi Határozat év április 8.
A RÁCKEVEI HORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA 5/2017 Vezetőségi Határozat 2017. év április 8. A szabályzat célja a jogszabályok, az Egyesület alapszabálya és az RDHSZ Etikai Kódexe rendelkezései keretén
Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer
Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer A Szövetség tagja lehet bárki, aki a Green Business Szövetség filozófiáját elfogadja és e gondolat a tevékenységében tükröződik. Tagjaink között szívesen látjuk
FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.
HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu
SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT
Magyar Field Target Szövetség Szabálykönyvei SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT Összeállította: Babits László 2006. 1. kiadás, érvényes: 2006. május 13-tól (1) A szabályzat hatálya kiterjed: a) a versenyzőre; b)
T/9399. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9399. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter 2009.
2012. évi... törvény
2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné
ÓBUDAI EGYETEM KOLLÉGIUM
1. verzió ÓBUDAI EGYETEM KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE Budapest, 2009. december Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletének, a Szervezeti és
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK INTEGRITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK INTEGRITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE A MAGYAR KORMÁNYTISZTVISELŐI KAR KÓDEXE, SZABÁLYRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 MISKOLC 2017. MÁRCIUS 6-7. MOLNÁRNÉ DR. MOHAI KATALIN,
TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések A Tagkollégium Fegyelmi Bizottsága A fegyelmi eljárás formai és tartalmi követelményei, az elj
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 5. melléklet Az ÓBUDAI EGYETEM KOLLÉGIUM FEGYELMI és KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK
A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE
V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA ETIKAI SZABÁLYZAT (A 2013. május 8-i módosítással egységes szerkezetben) Budapest, 2006. 2 A vadászatra, a vadgazdálkodásra, a vad védelmére, valamint a természetvédelemre,
A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 9/B. függelék 5. melléklet A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE BUDAPEST,
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
Magyar Sárkányhajó Szövetség. Fegyelmi Szabályzata
A Magyar Sárkányhajó Szövetség Fegyelmi Szabályzata e-mail: info@sarkanyhajozas.hu Elfogadva: 2012. 04. 24. A Fegyelmi Szabályzat hatálya 1. E Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Sárkányhajó
I. Fejezet. Általános rész. I. Rész. A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) és a végrehajtására kiadott 39/2004 (II.12.) Korm. rendelet alapján a Magyar Szenior Úszók Országos Szövetség (a továbbiakban: MSZÚOSZ) elnöksége
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti
AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október
A MAGYAR TRIATLON SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA. A fegyelmi szabályzat hatálya, a fegyelmi eljárás alapelvei
A MAGYAR TRIATLON SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA A fegyelmi szabályzat hatálya, a fegyelmi eljárás alapelvei (1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban:
74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
Debreceni Törvényszék Bírói Tanácsának Ügyrendje. /a Debreceni Törvényszék Bírói Tanácsa által február hó 26. napján elfogadott ügyrend/
Debreceni Törvényszék Bírói Tanácsának Ügyrendje /a Debreceni Törvényszék Bírói Tanácsa által 2018. február hó 26. napján elfogadott ügyrend/ A Debreceni Törvényszék Bírói Tanácsa a bíróságok szervezetéről
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
Szabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések Záró rendelkezések
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január
A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete
Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
A MAGYAR KICK-BOX SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA. A fegyelmi szabályzat hatálya
A MAGYAR KICK-BOX SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA A fegyelmi szabályzat hatálya (1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Kick-box Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) tagjaira, a Szövetség
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata 1 Tartalomjegyzék A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata...3 Első Rész - Általános rendelkezések...3 I. fejezet
A M A G Y A R T O R N A S Z Ö V E T S É G S P O R T F E G Y E L M I S Z A B Á L Y Z A T A
A M A G Y A R T O R N A S Z Ö V E T S É G S P O R T F E G Y E L M I S Z A B Á L Y Z A T A A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) és a végrehajtására kiadott 39/2004 (II.12.) Korm.
Taktaközi Nimród Vadásztársaság
Taktaközi Nimród Vadásztársaság F E G Y E L M I S Z A B Á L Y Z A T 2011. július.. 1 I. fejezet A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1) Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Taktaközi Nimród Vadásztársaság tagjai
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
MNASZ SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT 2007 (piros könyv)
2006. 03. 21 MNASZ SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT 2007 (piros könyv) A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) E Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (a továbbiakban: Szövetség)
Az ajánlás hatálya az ítélőtáblákra, a törvényszékekre valamint a járásbíróságokra terjed ki.
ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu 4/2013. (X. 10.) OBH Elnöki ajánlás az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumaiba választható
SÍKVÖLGYI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA
SÍKVÖLGYI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA amely az Alapszabály 24. 2. pontja alapján annak kötelező melléklete 1. A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA A fegyelmi eljárás célja, hogy a horgászegyesületen
4. Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat [2017]
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola SZABÁLYZATAI II. kötet: Hallgatói Követelményrendszer (HKR) 3. sz. melléklet: 4. Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (továbbiakban:
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti
A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
MAGYAR VÍZILADBA SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA 2005.
A MAGYAR VÍZILADBA SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA 2005. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 3 A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 3 II. A FEGYELMI VÉTSÉGEK ÉS AZ ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK... 3 A FEGYELMI
3. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.
A Közbeszerzési Döntőbizottságra vonatkozó, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletének II.4. pontjában meghatározott közérdekű adatok 1. A Közbeszerzési Döntőbizottság
Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje
Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány Kuratórium Ügyrendje TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE... 3 3. A KURATÓRIUM TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI... 3 4.
III. Az etikai-fegyelmi eljárás rendje (jóváhagyta az MMK Küldöttgyűlése december 8-án)
III. Az etikai-fegyelmi eljárás rendje (jóváhagyta az MMK Küldöttgyűlése 2012. december 8-án) 1 1. Általános rendelkezések 1.1. Az etikai és fegyelmi vétség 1.1.1. Fegyelmi vétséget követ el a tervező-
Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T
50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Külügyi Bizottságának Ügyrendje és Pályázati Eljárása. Szeged, március 2.
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Külügyi Bizottságának Ügyrendje és Pályázati Eljárása Szeged, 2017. március 2. 1 A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar A Szegedi Tudományegyetem
a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában
A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem
Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség. Fegyelmi szabályzat. Jóváhagyta az MFSZ Elnöksége E9/2014 számú határozatával
Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség Fegyelmi szabályzat Jóváhagyta az MFSZ Elnöksége E9/2014 számú határozatával TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 1 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 1 3. ALAPFOGALMAK...
A MAGYAR GOLF SZÖVETSÉG SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA
A MAGYAR GOLF SZÖVETSÉG SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) és a végrehajtására kiadott 39/2004 (II.12.) Korm. rendelet alapján a Magyar Golf Szövetség
A Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség Sportfegyelmi Szabályzat Tervezete
A Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség Sportfegyelmi Szabályzat Tervezete 1. A fegyelmi szabályzat személyi hatálya Magyar Dinamikus Lövész Szövetség tagszervezeteire és ezen szervezeteknek a tagjaira
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2015. március 24. A MOL Magyar Olaj- és
KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján
KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ ADATAI A birtokvédelmet kérő neve (és születési neve):...... A kérelmező címe, ill. székhelye:......
KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK
KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 2010-04-30 2 / 8 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 1.1 Bevezetés 3 1.2 A szabályzat célja
SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA
SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. 01. 04. 1. SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT A Sportfegyelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) vonatkozik, illetve alkalmazni kell: a Magyar MMA Prémium Liga (továbbiakban:
Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje
Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Iromány száma: T/708/J Benyújtás dátuma: 2018. július ~ 2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Érkezett: 2018 JúL 1 3, Tárgy:
Jogorvoslati rendszer
Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló
Általános rendelkezések A fegyelmi vétség Fegyelmi büntetések Elévülés A fegyelmi tanácstagok listája... 4
Általános rendelkezések... 2 A fegyelmi vétség... 2 Fegyelmi büntetések... 3 Elévülés... 4 A fegyelmi tanácstagok listája... 4 Eljáró szervek... 5 Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása... 6 A
20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1 a fegyelmi eljárásról 2
20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1 a fegyelmi eljárásról 2 [Tájékoztatás céljából egységes szerkezetben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az általános közigazgatási rendtartásról
SZENT ISTVÁN EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Feliilbírálati Bizottság Szent István Egyetem
GTK Gazdaság- és Tűrsadulnmtudományi Dr. Pataki László egyetemi docens, elnök SZENT ISTVÁN EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Hallgatói Feliilbírálati Bizottság Szent István Egyetem Gazdaság- és
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés
MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA 2016.
A MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA 2016. 2 A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Elnöksége az Alapszabály 25. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a sportról szóló 2004.
Az IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI SZABÁLYZATA november 18-i változtatásokkal egységes szerkezetben. Általános rendelkezések
Az IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI SZABÁLYZATA 2014. november 18-i változtatásokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1494-1/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén
A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE
A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE Debrecen 2016. február 9. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 2 2. A KONZISZTÓRIUM MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 3. A KONZISZTÓRIUM
A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK ÜGYRENDJE. A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, melyet a kollégiumvezető vezet.
Az SZMSZ 2. számú melléklete 2018.El.II.B.21. Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumvezető 1055 Budapest, Markó utca 16. t. 06 1 268 4813, fax.: 06 1 268 4814 www.birosag.hu A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. - ában, valamint a közjegyzői
Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban
Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban Másodfokú eljárás A Kormányhivatal fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok
Budapesti Röplabda Szövetség. Fegyelmi Szabályzat
Budapesti Röplabda Szövetség Fegyelmi Szabályzat A Budapesti Röplabda Szövetség (továbbiakban BRSZ) Fegyelmi Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint állapítja meg: 1. (1) A jelen
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ 2014. (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.
A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓINAK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. május 15.
A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓINAK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014. május 15. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a Debreceni Egyetem (a továbbiakban:
J e g y z ő k ö n y v nyilvános tárgyalásról. J e l e n v a n n a k: és képviseletében dr. Kis Kálmán ügyvéd
Szegedi Városi Bíróság 5.P.23.456/2010/4. szám J e g y z ő k ö n y v nyilvános tárgyalásról Felperes: Alperes. Per tárgya: Tárgyalás helye: Tárgyalás ideje: J e l e n v a n n a k: Felperes: személyesen
OKTATÁSI IGAZGATÁS. 6. Ügyintézéshez szükséges dokumentum: I. fokú eljárási iratok, fellebbezés
1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:
A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni!
3.000 Ft illeték helye BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM Alulírott hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. -ában, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.
FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 947/2017. (VIII.29.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/17336-8/2017. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: a hatósági eljárás megállapításai I. és II. számú melléklet
II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:
Szent István Egyetem Gödöllő
Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/E melléklete FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE Gödöllő, 2009. június BEVEZETÉS 1. A Szent István
MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA
ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA Budapest 2013. Készült: Az 1998-ban készített szabályzat egységes szerkezetbe foglalásával Jóváhagyta: a MESZ elnöksége 2013/03/14/1. sz. határozata alapján 1.. A Szabályzat
A MAGYAR ATLÉTIKAI SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA
A MAGYAR ATLÉTIKAI SZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Magyar Atlétikai Szövetség elnöksége 50/2016. (IX.20.) számú határozatával. A szabályzat 2016. szeptember 21-től hatályos. 1 Tartalomjegyzék